azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

.

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú

„Ne legyél áldozat!” című projekt

KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember

Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről, és az áldozatsegítésről

2015.09.30.

. Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék Bevezetés .............................................................................................................................................. 3 Kaposvár bemutatása .......................................................................................................................... 5 Bűncselekmények számának alakulása Kaposváron ................................................................. 6 A felmérés szempontjából legfontosabb demográfiai mutatók .................................................. 8 A kutatások során alkalmazott módszertan .................................................................................... 11 A minta összetétele ............................................................................................................................ 12 A megkérdezettek megoszlása nemek szerint .......................................................................... 12 A megkérdezettek megoszlása életkor szerint .......................................................................... 12 A megkérdezettek megoszlása iskolai végzettség alapján ...................................................... 13 A megkérdezettek gazdasági aktivitása ...................................................................................... 14 A megkérdezettek háztartásának nagysága, családi állapota, a gyerekek száma .............. 14 A megkérdezettek lakóhelyének városrészi elhelyezkedése................................................... 15 A kutatás eredményei ........................................................................................................................ 16 Biztonságérzetre vonatkozó kérdések ........................................................................................ 16 Az áldozattá válás, tapasztalt bűncselekmények jellege, intézményi háttér megítélése .... 23 A projektre vonatkozó kérdések ................................................................................................... 30 A kutatást összefoglaló megállapításai ........................................................................................... 32 Mellékletek ........................................................................................................................................... 33 1.

számú melléklet: Kérdőív ...................................................................................................... 33

2

.

Bevezetés A Humán Info Dél-Dunántúli Régió Alapítvány (HID Alapítvány) 2003. óta működik, elsősorban a déldunántúli

régióban. Tevékenységi

területei

a széles

értelemben

vett

hátrányos

helyzetű,

diszkriminációt és exklúziót elszenvedni kényszerülő egyének és csoportok szocioökonómiai státuszának komplex, elsősorban alkalmazott társadalomtudományi (pszichológia, szociálpolitika, szociológia, szociális munka, ezek határ- és származtatott területei) alapokon nyugvó javítása. Részükre

egészségmegőrzés

és

-fejlesztés,

betegségmegelőzés,

gyógyító,

rehabilitációs

tevékenységek komplex biztosítása szükségleteikkel összhangban. Az alapítvány kiemelt tevékenységei között szerepel a gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúság érdekképviselet, illetve hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése. A HID Alapítvány az INDIT Közalapítvánnyal együttműködésben az egész Dél-Dunántúl területén folytatja tevékenységét. A programok során azt tapasztaltuk, hogy míg Kaposváron szükséges egy jól funkcionáló jelzőrendszer, helyi szakemberek együttműködésének kialakítása, és az áldozatsegítés rendszerének hatékony ellátórendszerré formálása. A projekt közvetlen célja a kaposvári állampolgárok áldozattá válásának megelőzését és a már bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer hatékonyabbá tétele az állami és nem állami szervezetek helyi együttműködésének kialakításával, az állami és nem állami szervezetek által nyújtott szolgáltatások fejlesztésén és összekapcsolásán keresztül Kaposváron. Jelen projekt komplex módon kezeli az áldozattá válás megelőzését és az áldozatok mentálhigiénés segítését, ismételt áldozattá válásuk megelőzését. Kiemelt célcsoportnak tekintjük az áldozatokkal kapcsolatba kerülő, különböző szakterületeken dolgozó szakembereket, valamint a fiatalokat, s a közvetlen környezetükben élőket. A projekt közvetlen célcsoportja: •

az áldozatokkal közvetlenül foglalkozó, illetve

•

az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szakemberek, továbbá azok,

•

akiknek feladata, illetve feladata lehet az áldozattá válás prevenciós tevékenysége és

•

az áldozattá vált kaposvári polgárok

A projekt tervezett tevékenységei a fenti célok és célcsoportok elérést szolgálják. A projekt tervezett és megvalósított tevékenységei akövetkezők voltak: a)

Szakmai program elkészítése

b)

Oszd Meg és Fejleszd! workshop

c)

Együttműködési protokoll kialakítása

d)

Csoportos terápiás kezelések

e)

Személyes egyéni kezelések

3

. f)

Humán szakember folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása

g)

Fejben dől el mentális önvédelmi felkészítés

h)

E-Learning: „Az Áldozatpolitika új irányai Magyarországon”

i)

Oszd meg és tartsd fenn!” interdiszciplináris felkészítés

j)

Kommunikációs és érzékenyítő tréning

k)

„Oszd Meg és Jelezd!” ismeretterjesztő előadások és foglalkozások

l)

„Ismerd fel a veszélyt!” iskolai szituációs önvédelmi képzés

m)

„Ne legyél áldozat!” online tudásportál

n)

„Éjjeli kikötő”

o)

Közvélemény kutatás

p)

Kommunikációs tevékenység és nyilvánosság

Jelen tanulmány a projekt keretében tervezett két közvélemény kutatás adatainak az összefoglaló elemzése. Az első közvélemény-kutatás a projekt indulását követően 2015. februárban és márciusban zajlott, a második a projektzárást megelőzően 2015. szeptemberében. Mindkét kutatás a megvalósítási helyszínén komplex reprezentatív felmérés elvégzése a lakosság minimum 1%-ának megfelelő mintán. A

kutatások

bűnmegelőzési

célja

a

lakosság

ismereteinek,

biztonságérzetének,

illetve

aktivitási

tájékozottsági

hajlandóságának

a

szintjének, felmérése

elvárásainak, és

a

projekt

eredményeként annak megváltozása. A kutatások kérdezőbiztosok segítségével, személyes mintavételen, előre meghatározott témák, kérdésminták és módszertan alapján került megvalósításra. A közvélemény-kutatás volt az alapja a projekt sikeres megvalósításának, mivel a lakosság megkérdezése, véleménye döntően befolyásolja a lebonyolítást. Az első közvélemény-kutatás révén egyrészt a tervezett tevékenységek pontosítására volt lehetőség, valamint a második visszajelzés a megvalósítók számára munkájuk eredményességét, hatásosságát illetően. A hosszú távú célok elérése

érdekében

a

kutatásokat

a

tervek

4

szerint

néhány

év

múlva

megismétlik.

.

Kaposvár bemutatása Kaposvár Dél-Dunántúli Régióban fekszik, Somogy megye székhelye 1990. december 1. óta megyei jogú város. A településen a 2011. évi népszámlálás szerint 66 245 fő élt.

Forrás: terport.hu

A város népességszáma az elmúlt néhány évben csökkent. Népességszáma 2013. év adatok alapján 65 645 fő. A város vonzáskörzetébe tartozó települések száma megközelíti a 80-at. A település járási szinten mintegy 120 ezer ember, megyei szinten pedig 246 településen közel 325 ezerember igényeit szolgálja ki. A település infrastruktúrája jónak mondható, bár Budapesttel közvetlen autópálya nem köti össze, megközelíteni csak az M7-es autópályán lehet. A településnek kedvező kapcsolatai vannak a szomszédos megyék székhelyeivel is. Könnyen elérhető Pécs, Szekszárd és Zalaegerszeg. Közművek és intézmények tekintetében is jól ellátott a település, teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport intézményi ellátottsággal rendelkezik és a megye gazdaságának központja.

5

. A

város

belterülete

több

mint 2966 hektár, a

teljes

közigazgatási területe meghaladja

a

11360 hektárt. A városközponthoz, a

történelmi

Kaposvárhoz

az

elmúlt időszakban korábban

önálló,

nagy népességszámma l

rendelkező

településeket hozzá

is

csatoltak:

Toponár, Kaposfüred, Töröcske, Szentjakab. Emellett szintén az elmúlt évtizedekben a korábbi zártkertes övezetekben is egyre nagyobb számú népesség telepedett le: Fészerlak, Répáspuszta. A központi Kaposvár városszerkezete a XIX. sz. végétől tervezett formában alakult, a történelmi városmag 2-3 szintes épületei között vannak a jelentős közintézmények. A lakótelepek a belvárostól északnyugatra lévő területeken épültek, a városszéli és a Kapos folyó déli oldalán lévő városrészek családi házas beépítésűek. Az ipari területek a keleti és nyugati városrészekben épültek fel. Így a város szerkezete, szövete nem egységes. Kaposváron az antiszegregációs terv alapján több szegregátum, szegregálodó terület van, amelyek egy része társadalmi folyamatok nyomán jelenleg átalakulóban van: Szentjakab, Ivánfahegy, Cseripark, Cseri-Dűlő, Kecel-hegy, Lonkahegy.

Bűncselekmények számának alakulása Kaposváron

Számos elemezés foglakozott már azzal, hogy a rendszerváltást követően Magyarországon a bűnözés szerkezete, nagysága is megváltozott, számos korábban nem létező bűncselekményfajta jelent meg. Országos szinten a regisztrált bűncselekmények száma 1998-ban érte el a csúcsot, ekkor több mint 600 ezer bűncselekményt regisztráltak. Az azóta eltelt időszakban ez a szám több mint a harmadával

csökkent,

2014-ben

378

ezer

bűncselekményt

regisztráltak.

6

. Kaposvár vonatkozásában az elmúlt években a regisztrált bűncselekmények számában pozitív folyamat figyelhető meg, számuk 2010 óta folyamatosan csökken. 2009

2010

2011

2012

2013

2901

5095

3605

3475

3184

Regisztrált bűncselekmények száma Forrás: terport.hu A bűncselekmények típusát, megoszlását tekintve elmondható, hogy a legtöbb bűncselekmény típusszáma csökkent, az egyes bűncselekmények száma azonban az elmúlt öt évben jelentősen emelkedett. Különösen szembeötlő az emelkedés a kábítószerrel való visszaélést, a rablások, és testi sértések számát tekintve. Bűncselekmények számának alakulása Kaposváron 2009-2013 között Bűncselekmény típusa

2009

2010

2011

2012

2013

2 901

5 095

3 605

3 475

3 184

137

166

187

172

na

99

104

103

73

na

13

27

37

29

na

50

77

50

38

na

682

2 020

1 243

1 454

na

186

474

325

243

na

1 721

2 194

1 649

1 460

na

13

35

15

11

29

Vagyon elleni bűncselekményekből lopás

880

1 012

806

732

1 499

Vagyon elleni bűncselekményekből betöréses lopás

429

501

279

312

na

Vagyon elleni bűncselekményekből rablás

10

11

14

16

20

A regisztrált közvádas bűncselekmények száma (az elkövetés helye szerint) A regisztrált közvádas bűncselekményekből személy elleni A regisztrált közvádas bűncselekményekből közlekedési A regisztrált közvádas bűncselekményekből házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni A regisztrált közvádas bűncselekményekből államigazgatás, igazságszolgáltatás és közélet tisztasága elleni A regisztrált közvádas bűncselekményekből közrend elleni A regisztrált közvádas bűncselekményekből gazdasági A regisztrált közvádas bűncselekményekből vagyon elleni Közrend elleni bűncselekményekből visszaélés kábítószerrel

7

. Vagyon elleni bűncselekményekből jármű önkényes

10

11

6

1

8

2

0

0

1

3

Betöréses lopások közül lakásbetörés

254

266

139

138

na

Személy elleni bűncselekmények közül testi sértés

64

101

103

102

102

elvétele Személy elleni bűncselekmények közül befejezett emberölés

forrás: terport.hu

A

projekt

kiemelt

szempontjából bűnelkövetők

célcsoportja

megvizsgáltuk korcsoport

a szerint

megoszlását is. A 2012. évi rendőrségi beszámoló alapján a bűnelkövetők közel egy harmada 24 év alatti korosztályból kerül ki.

Forrás: Beszámoló Kaposvár Megyei Jogú Város 2012. évi közbiztonságáról és a 2013. évi feladatokról

A felmérés szempontjából legfontosabb demográfiai mutatók Kaposvár népessége az országos tendenciákhoz hasonlóan az elmúlt évtizedekben kisebb ingadozásokkal folyamatosan csökkent. A csökkenés fő oka a természetes fogyás, amit a megyeszékhely státuszból fakadó vándorlási egyenleg 2010-ig némiképp kompenzált. 2010 óta a vándorlási egyenleg is folyamatosan negatív, azaz mobilitási szempontból a város már bír elég vonzerővel, a térség illetve a megye lakosai számára. A népesség kor és nem szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a népesség korcsoport szerinti megoszlása öregedő tendenciát mutat, az értékek kedvezőtlenebbek a régiós és az országos átlagoknál is. A 17 évnél fiatalabbak aránya 17,86 %, a 60 évnél idősebbeké 23,60%, az öregedési index 2013-ban meghaladta a 180%-ot. A népességen belül az elmúlt 10 évben jelentős mértékben csökkent az aktív korúak száma és aránya. A nemek szerinti megoszlást vizsgálva a jelentős a nőtöbblet a városban, ez főként az idősebb korosztályok esetében jelentkezik számottevő különbségként. Az eltérés oka a férfiak kedvezőtlenebb halandósági rátájával és nagyobb migrációs potenciáljával magyarázható.

8

. A népesség megoszlása nem és életkor alapján Korcsoport

Férfi

Nő

Összesen

Férfi

Nő

Összesen

-17

5 987

5 842

11 829

9,04%

8,82%

17,86%

18-35

7 329

7 991

15 320

11,06%

12,06%

23,13%

36-60

11 041

12 422

23 463

16,67%

18,75%

35,42%

61-

5 834

9 799

15 633

8,81%

14,79%

23,60%

Összesen

30 191

36 054

66 245

45,57%

54,43%

100,00%

Forrás: ksh.hu, 2011. évi népszámlálási adatok Az elmúlt években javult a városban élő lakosság iskolázottságának szintje, emelkedett a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya, ezzel párhuzamosan csökkent az alapfokú végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezők hányada. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében jóval több a nő, ennek oka az idősebb korosztályra jellemző korai gyerekvállalás, munkába állás is. Az elmúlt egy évtizedben jelentősen megnőtt a nők között a diplomával

rendelkezők

száma, lassan meghaladja a férfiakét.

Kaposvár

megfelelő korú

népességének 57 százaléka legalább érettségivel, 23 százaléka pedig diplomával rendelkezett, ez jóval kedvezőbb a megyére jellemző átlagoknál, illetve kedvezőbb az országos átlagoknál is. Ennek oka, hogy a felsőoktatásban részt vevő tanulók nagyon kis százaléka tér vissza a diploma megszerzését követően alakóhelyükre. 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2011 Férfi

Nő

Összesen

első évfolyamát sem végezte el

278

321

599

1–7.

2 552

3 384

5 936

5 323

8 590

13 913

középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel

6 656

4 095

10 751

érettségi

8 067

11 220

19 287

egyetem, főiskola stb. oklevéllel

5 213

6 446

11 659

Összesen

28 089

34 056

62 145

általános iskola

8.

évfolyam

Forrás: ksh.hu, 2011. évi népszámlálási adatok A gazdasági aktivitást tekintve a város kedvezőbb helyzetben van, mint a megye többi települése. A megyében a legfrissebb 2015. évi adatok alapján a nyilvántartott álláskeresők a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 16,8 %, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arány 10,6%, országosan ez a két mutató 9,3 % illetve 6,3 % volt. Kaposváron 2015. januárjában 2 679 fő volt munkanélküli, ez a munkavállalási korú népesség százalékában 5,93 %-ot tett ki. A kedvező mutató oka a megyeszékhelyi státuszból fakad, amely az elmúlt közel két évtizedben, főként a XX. század végén és a XXI. század

9

. első éveiben számos ipari üzem és új kereskedelmi központ nyílt, amelyek az évtized végén jelentkező válságot is túl tudták élni. A népesség gazdasági aktivitása 2001 óta változott, megnőtt a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is. Somogy megye és Kaposvár ezt a mutatót tekintve azonban az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb arányokkal rendelkezik: a gazdaságilag aktív népesség a férfiak estében megközelíti az 50%-ot, a nők esetében a 44%-ot. Jelentős számú az eltartottak és gazdaságilag inaktívak száma és aránya. A népesség gazdasági aktivitás szerint, 2011 Férfi(fő)

Nő(fő)

Összesen(fő)

Férfi(%)

Nő(%)

Összesen(%)

foglalkoztatott

13 043

12 562

25 605

43,20%

34,84%

38,65%

munkanélküli

1 956

1 833

3 789

6,48%

5,08%

5,72%

inaktív kereső

7 151

13 173

20 324

23,69%

36,54%

30,68%

eltartott

8 041

8 486

16 527

26,63%

23,54%

24,95%

30 191

36 054

66 245

100,00%

100,00%

100,00%

Összesen

Forrás: ksh.hu, 2011. évi népszámlálási adatok Az elmúlt évtizedekben a születések számának csökkenésével párhuzamosan a családok átlagos méretének csökkenése volt megfigyelhető. Magyarországon is általánossá vált a nukleáris család, ez Kaposvár esetében is így volt. Ezen tendenciák miattjelenleg száz családra átlagosan 283 fő, valamint száz családra átlagosan 102 gyerek jut. A legjellemzőbb modell a kétgyerekes család, ez a családok több mint 35%-ára jellemző, ettől jelentősen elmaradva közel ugyanakkorra arányt képviselnek a gyerek nélküli, illetve az egy gyermekes családok. A családok funkciójának, szerkezetének megváltozása számos tényezővel függ össze, a tanulási idő kitolódása miatt a fiatal korosztályok később alapítanak családot, vállalnak gyereket. Egyre nagyobb az egy személyes háztartások száma és aránya is, illetve elterjedt és elfogadott vált az élettársi kapcsolat. A két nemet tekintve a fontos és jelentős különbség az özvegyek arányában van, ez döntően a férfi halandóság következménye. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint, 2011 Férfi(fő)

Nő(fő)

Összesen(fő)

Férfi(%)

Nő(%)

Összesen(%)

nőtlen

9 272

8 609

17 881

36,34%

27,29%

31,34%

házas

12 265

12 491

24 756

48,08%

39,59%

43,39%

957

5 615

6 572

3,75%

17,80%

11,52%

elvált

3 018

4 833

7 851

11,83%

15,32%

13,76%

együtt

25 512

31 548

57 060

100,00%

100,00%

100,00%

2 968

2 993

5 961

-

-

-

özvegy

Hajadonok/nőtlenek közül: élettársi kapcsolatban él

Forrás: ksh.hu, 2011. évi népszámlálási adatok

10

.

A kutatások során alkalmazott módszertan A közvélemény-kutatás során megvizsgáltuk a Kaposváron élő lakosság biztonság érzetét, véleményét a bűnmegelőzéssel, áldozatsegítéssel kapcsolatban. A projekt lebonyolításának végén, annak zárásaként szintén felmérést végzünk, amely révén visszajelzést kapunk a projekt hatásairól, eredményességéről. Ez megalapozza a következő évek áldozatsegítéssel kapcsolatos teendőit is. A kutatás célja felmérni a lakosság tájékozottsági szintjét az áldozatvédelemmel kapcsolatban, valamint feltérképezni a véleményüket ennek hatékonysága és szükségessége felől. A kérdőív összeállítása során fontos szempont volt, az is hogy a lakosság mennyire ismeri az áldozatsegítéssel foglalkozó szervezeteket, intézményeket, mennyire tartja fontosnak az ilyen jellegű szolgáltatásokat. Rákérdeztünk arra is, hogy a megkérdezett vagy a közeli hozzátartozója volt-e már áldozat, ha igen milyen jellegű bűncselekményben, illetve hogy ennek feldolgozása során fordult-e szakemberhez, mennyire volt elégedett annak munkájával. A közvélemény-kutatás során törekedtünk a reprezentativitásra, az anonimitást a megkérdezettek számra biztosítottk. Mindkét kutatás során megkérdezettek száma a lakosság több mint 1%-a, 750 fő. A felmérés során kérdezőbiztosok kérdezték le a kérdőívet, így az értékelhető válaszoknak is magas volt az aránya. A projekt kiemelt célcsoportja a fiatal, 18 év alatti korosztály, ezért az elemzés során véleményük kiemelten fontos volt. Az első kutatás során a kérdőív első blokkjában s demográfiai adatokat rögzítettük, melyből a kérdező neme, életkora, lakhelye, iskolai végzettsége, családi állapota, háztartás nagysága, gyerekek száma derül ki. A kérdőív második blokkja a szubjektív biztonságérzetre, a harmadik az áldozattá válással, az negyedik az áldozatokkal foglalkozó intézményekkel, az azokkal való elégedettséggel foglalkozott. A második kutatás kiegészült a projektre vonatkozó kérdésekkel. A mintavétel típusa egyszerű, véletlenszerű kiválasztáson alapult, ugyanakkor meghatároztunk bizonyos alapvető szempontok alapján rétegeket, azaz az elemszámmal arányos valószínűségi mintavétel szempontjait is alkalmaztuk.

11

.

A minta összetétele

A megkérdezettek megoszlása nemek szerint

A kutatás során a népszámlálás alapján a

Válaszadók megoszlása nemek szerint (2015. március)

városra

jellemző

statisztikai

arányokat

tartottuk be, így a megkérdezettek több mint fele nő volt. Ez a szeptemberi kutatás estében

Nő

is

így

volt,

a

felmérésben

résztvevők 53,7%-a nő volt, 46,3%-a férfi. 45.97%

A mindkét kérdezés során a tapasztalatok 54.03%

Férfi

alapján az is elmondható, hogy a nők válaszadási hajlandósága általánosságban magasabbnak volt mondható.

A megkérdezettek megoszlása életkor szerint A projekt egyik kiemelt célcsoportja a fiatal korosztály, a kérdezés során ezt szem előtt tartottuk, számuk ezért némileg felülreprezentált a mintában. A kérdezés során figyeltünk arra is, hogy 10 évnél fiatalabbakat lehetőleg ne vonjunk be a felmérésbe. A diagram a márciusi

A megkérdezettek megoszlása életkor szerint (2015. március)

felmérésben megkérdezettek életkori megoszlását mutatja be.

18 év alatti

A szeptemberi kutatás során az életkori

megoszlás

alapján

20.70%

a

17.61% 18-60 év közötti

megkérdezettek 24,2%-a 18 év alatti, 54,71%-a 18-60 közötti, 20,2 a 21%61.69%

a 60 év feletti volt.

12

60 év feletti

. Mindkét kutatás során nagy számban sikerült megszólítanunk az idősebb korosztályt is, ami a korosztályra jellemző bizalmatlanság miatt is, igazán kedvezőnek mondható.

A megkérdezettek megoszlása iskolai végzettség alapján

A 2015. márciusában végzett kutatás szerint a válaszadók iskolai végzettségét a diagram mutatja be: A megkérdezettek megoszlása iskolai végzettség szerint (2015. március) 2.96%

8 osztálynál kevesebb

17.52%

általános iskola 26.42%

szakmunkásképző, szakiskola

5.66%

30.05%

gimnázium, szakközépiskola 17.39%

felsőfokú szakképzés főiskola, egyetem

A szeptemberi felmérés során az adatok az alábbiak szerint alakultak: 

8 osztálynál kevesebb 1,7%



általános iskola 19,7%



szakmunkásképző, szakiskola 12,4 %



gimnázium, szakközépiskola 44,1%



felsőfokú szakképzés 6,8%



főiskola, egyetem 15,3 %.

Az iskolai végzettséget vizsgálva megállapítható, hogy mindkét kutatásban némileg felülreprezentált az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, ez a kutatásba bevont fiatalok magas arányával magyarázható. A többi kategóriát tekintve a kapott eredmények megközelítik a megyei és városi átlagot.

13

.

A megkérdezettek gazdasági aktivitása

A megkérdezettek megoszlása gazdasági aktivitás szerint (2015. március) 4.57% 5.91%

munkanélküli

A fenti adatokkal összefügg

18.68%

inaktív (eltartott, gyes, gyed, rokkantság stb.)

4.03%

a

gazdasági aktivitás aránya

tanuló 27.96%

is.

A

klasszikus

38.84%

foglalkoztatott/alkalmazás ban álló

felosztás

önálló vállalkozó

munkanélküli,

kereső,

(inaktív eltartott,

foglalkoztatott) nyugdíjas

azért

tértünk

el,

mert feltételeztük, hogy az

egyes

vizsgált

csoportok

biztonságérzete

különbözik.

A

márciusi

felérésben

a

megkérdezettek közel 39%-a foglalkoztatott, jelentős az arányuk a tanulóknak is, amit az felsőoktatás egyre szélesebbé válásával az iskolai tanulmányok befejezésének kitolódása is okoz. A szeptemberi felmérés során az adatok az alábbiak szerint a márciusi felméréshez hasonlóan alakultak: 

munkanélküli 6,1 %



inaktív (eltartott, gyes, gyed, rokkantság stb.) 7,9 %



tanuló 25,4 %



foglalkoztatott/alkalmazásban álló37,9 %



önálló vállalkozó3,8 %



nyugdíjas18,9 %

A megkérdezettek háztartásának nagysága, családi állapota, a gyerekek száma

A megkérdezettek háztartásának nagysága (2015. március) 2.61%

20.91%

50.62%

többsége 3-4 fős háztartásban él, ezt követik a két fős háztartás közel 21%-os

7.98%

17.88%

A megkérdezettek közel 37%-a házas,

egyedül lakik

aránya. A vizsgált mintában avárosi

2 fő

arányoknál kissé magasabb az 5-6 fős

3-4fő

háztartások száma.

5-6 fő

A

gyerekek

megk 6 főnél többen

14

érdez

számát

tekintve

a

. ettek több mint egy harmada (37,20%) csak egy gyerekkel, 48,48 %-a két gyerekekkel, 10,67%-a három gyerekekkel, 3,66% három gyereknél többet nevel az otthonában. A 2015. szeptemberi adatok szerint a megkérdezettek 42%-a házas, a többség közel 70% 3-4 fős háztartásban él. A gyerekek számát tekintve a többségnek csak egy gyermeke van.

A megkérdezettek lakóhelyének városrészi elhelyezkedése A mindkét kérdőív vizsgálta azt is, hogy a válaszadó Kaposvár mely területén, mely városrészében él, mivel bűnügyi statisztikák alapján a városnak vannak bűnözési szempontból fertőzöttebb területei. Feltételeztük, hogy az áldozattá válásban, illetve a biztonságérzetben szerepet játszat ez a tényező is. A kapott válaszok alapján a leggyakoribb említés a Belváros volt 40,9 %(2015. március) illetve 37,9 % (2015.szeptember), emellett ÉNy-i városrész, Donner, Toponár, Kertváros, is közel azonos arányba említésre kerültek. Mindkét kutatásba sikerült bevonni a szegregátumok területén lakók közül is néhány főt.

15

.

A kutatás eredményei

Biztonságérzetre vonatkozó kérdések „A közbiztonság egy állapot, melyben a társadalom tagjai – a polgárok, a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülések – ismerik, tudják jogaikat, kötelezettségeiket, azokat követik, betartják, és bízhatnak abban, hogy az állam a jogok gyakorlását, érvényesülését akadályozó, gátló tevékenységgel szemben közvetlenül állami kényszerrel is fellép. Bízhatnak abban is, hogy mások velük szemben jogilag előírt kötelezettségei teljesítését az állam jogilag szabályozott eljárásban, törvényesen ellenőrzi és kikényszeríti.Megkülönböztethetjük a közbiztonság objektív és szubjektív oldalát. A közbiztonság objektív oldalról veszélyektől, bántódásoktól mentes zavartalan állapotot is jelent. Salgó László szerint a biztonság olyan produktum, amelyet az állami szervek, intézmények esetenként magánszemélyek és szervezetek termelnek, amelynek végső állapota a háborításmentes lét, a fogyasztók pedig az állampolgárok. A közbiztonság szubjektív oldalról annak tudati érzése, hogy biológiai létünk, testi épségünk, vagyonunk, szabadságunk mások – mindenki – által

tiszteletben

van

tartva,

azt

nem

bántják,

nem

sértik,

nem

veszélyeztetik.”(Forrás:

doktiskjog.sze.hu/downloadmanager/download/nohtml/1/id/.../m/3620) A szubjektív biztonságérzet politikai, társadalmi töltésű meghatározás, a közbiztonság hivatalos szakmai, objektív megítélésével szemben keretet adközbiztonságról kialakult közvélekedés és ezzel együtt

a

rendfenntartás

színvonalával

kapcsolatos

vélekedés

kifejezésének.

A

szubjekítv

biztonságérzet döntőenpszichológiai kategória, kulturálisan befolyásolt, a valósággal sokszor ellentétes tartalmú. A biztonságérzet több objektív és szubjektív tényező befolyásolja: az egyén pszichés helyzete, kommunikáció/nyilvánosság, lakó és társadalmi környezet, a egyéni és közösségi tapasztalatok és a bűnmegelőzéssel, rendvédelemmel foglalkozó intézmények. A kutatás első részébentöbb kérdésben vizsgáltuk a kaposvári lakosság biztonságérzetét, a megkérdezettek a 1-5 fokú skálán jelölhették a szubjektív biztonságérzetet.

Kérdések

Milyen mértékben érzi magát biztonságban este, sötétedés után az utcán?

Márciusban a kérdésre adott válaszok átlaga kis mértékben a közepes alatt maradt (2,97), szeptemberben ez az átlag 3,26volt, ami a 18 év alatti korosztályt tekintve az eredmény ennél kedvezőbb volt az átlag tavasszal (3,2) és most is (3,47). A két közvélemény-kutatás megkérdezettekre vonatkozó válaszainak megoszlását a következő táblázat mutatja be.

16

.

Milyen mértékben érzi magát biztonságban este, sötétedés után az utcán?(%) 2015. március

2015. szeptember

Egyáltalán nem érzem magam biztonságban

14%

10%

Inkább nem érzem magam biztonságban

18%

16%

Biztonságérzetem közepes

35%

35%

Inkább biztonságban érzem magam

24%

27%

Teljes mértékben biztonságban érzem magam

10 %

12%

„A lakóhely környéki közterületen való biztonságérzetet az egyén szűkebb környezetéhez való általános bizalma, illetve a lakóhely állapota alakítja. Sötétedés után az utcán való közlekedéstől való félelem ugyanis erősen visszatarthatja az embereket a társas, kulturális rendezvények látogatásától, az

esti

szabadidős

programokon,

sporttevékenységekben

való

részvételtől.”(Forrás:

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogy10.pdf) A KSH szubjektív jólétre, biztonságérzetre irányuló felmérése szerint

országos szinten a

megyeszékhelyeken a lakosság fele érzi magát sötétedés után az utcán biztonságban.

Ezt

alátámasztják a Kaposvári adatok is. A válaszok alapján a megkérdezettek biztonságérzete összességében közepesnél kedvezőbb, a összes megkérdezett átlagát tekintve az érték 3,22, a fiatalok átlagában ez 3,45. Ez az országos biztonságérzetre irányuló kutatások eredményeit is alátámasztja.

Milyen mértékben érzi magát biztonságban egy parkon áthaladva? A biztonságérzetre vonatkozott a következő kérdés is, arra kérdeztünk rá, hogy egy parkon áthaladva mennyire érzik magukat biztonságban az megkérdezettek. A márciusi válaszokaz előző kérdéshez képest kedvezőtlenebbek voltak, az átlagos érték 2,75, fiatalok biztonságérzete itt is valamivel kedvezőbb (3,06) volt. A szeptemberi eredményeket tekintve az átlag közel két tizedet emelkedett 2,95 volt, a fiatalok biztonságérzete ennél nagyobb arányban nőtt (3,4). A táblázat a két kutatás eredményeit mutatja be.

Milyen mértékben érzi magát biztonságban egy parkon áthaladva?(%) 2015. március

2015. szeptember


19,8 %

14,7%


22,8 %

21,9 %


30,2 %

32,5 %


16,2 %

19,5 %


10,9 %

11,5 %

17

. Milyen mértékben érzi magát biztonságban forgalmas bevásárló helyen, rendezvényen? Forgalmas bevásárló helyen, rendezvényeken a kérdésre adott válaszok esetén jóval kedvezőbbek értékeket kaptunk. Az összes megkérdezett ezeken a helyszíneken az közepesnél jóval nagyobb biztonságban érezte és érzi magát, márciusban az átlagos érték 3,86 volt, szeptemberben 3,92. A fiatalok esetében 3,75 illetve 3,84. Ennek oka lehet az is, hogy ezeken a helyszíneken áltatában a hivatalos rendvédelmi szervek mellett biztonsági őrök, vagyonőrök is dolgoznak, így tulajdonképpen kettős védelemben van részük az embereknek. Itt minden kategóriában jelentős mértékű a növekedés. A táblázat a két kutatás eredményeit mutatja be.

Milyen mértékben érzi magát biztonságban forgalmas bevásárló helyen, rendezvényen?(%) 2015. március

2015. szeptember


3,24 %

3,14%


7,83 %

4,62%


28,48 %

20,52%


37,65 %

42,33%


22,81 %

29,39%

Mennyire alszik nyugodtan - biztonságát, értékeinek biztonságát (pl. parkoló autó) tekintve? A többség ebből, szempontból is a közepesnél nagyobb biztonságban érzi magát. Az összes megkérdezett válaszainak átlaga márciusban 3,55 volt, most 3,65, a fiataloké 3,81 illetve 3,85. Mennyire alszik nyugodtan - biztonságát, értékeinek biztonságát (pl. parkoló autó) tekintve?(%) 2015. március

2015. szeptember

Egyáltalán nem alszom nyugodtan

7,26%

5,75%

Inkább/többnyire nem alszom nyugodtan

10,08%

7,42%

Általában nyugodtan alszom

26,61%

30,06%

Többnyire nyugodtanalszom

31,59%

32,10%

Teljes mértékben nyugodtan alszom

24,46%

24,68%

18

. A kedvezőbb értékek miatt feltehetőleg az áll, hogy Kaposváron az elmúlt években folyamatosan mérséklődött a vagyon elleni bűncselekmények száma, alacsony a járműfeltörések, járműlopások száma és aránya. A fiatalok válaszainak eltérésére azt magyarázatot tudjuk adni, hogy ők többségében még rendelkeznek saját tulajdonnal, így tulajdonképpen kevesebb „féltenivalójuk” van. Más aspektusból vizsgálta a biztonságérzetet a következő két kérdés is. 

Van-e rács az ablakán, ajtaján?



Van-e riasztója a lakásban?

A márciusi válaszok alapján a megkérdezettek 11%-nak van a lakásán, az otthonán rács, 20%-a felszerelt riasztót is. A szeptemberi válaszok szerint 9,8%-nak volt rács a lakásán, a riasztóval rendelkező otthonok száma szintén 20% volt. Ez azzal összefüggésben, hogy 2011. évi adatok szerint országos szinten minden 100 lakásból csak négyben volt riasztó, így az adatok magasnak mondhatóak. Ez a biztonságérzetre vonatkozó válaszokkal összevetve (közepes biztonságérzet), kedvezőtlen.

Szemtanúja vagy részese volt-e már kaposvári közterületen/ lakóhelyen, lakáson belüli bűncselekménynek, szabálysértésnek?

A

márciusi

válaszok

alapján

a

válaszadók

37%-a

volt

már

szemtanúja

közterületen

bűncselekménynek, szabálysértésnek. Az igennel válaszolok 32,33%-a verekedést, 22,47%-a közúti balesetet, 16,99%-a droghasználatot, 15,89%-a lopást, 9,32%-a zaklatást, 3,01% erőszakot. Az adatokat tekintve jelentős különbség van az utcán és az otthon tapasztalt bűncselekmények száma és típusa között is. A válaszadók 19%-a volt már szemtanúja a lakóhelyen, lakáson belüli bűncselekménynek. Családon belüli bűncselekmények több mint 90%-a veszekedés, verekedés, elhanyagolható mennyiségben említették a válaszadók a betörést (1%), lopást(1%) és kábítószer-használatot (1%). A szeptemberi válaszok alapján a válaszadóknak csak19%-a volt már szemtanúja közterületen bűncselekménynek, szabálysértésnek. Az igennel válaszolok 46 %-a verekedést, 30 %-a közúti balesetet, 9 %-a droghasználatot, 10%-a lopást, 6 %-a zaklatást látott.Az adatokat tekintve jelentős különbség van az utcán és az otthon tapasztalt bűncselekmények száma és típusa között is. A válaszadók 7%-a volt már szemtanúja a lakóhelyen, lakáson belüli bűncselekménynek. Családon belüli bűncselekmények több mint 90%-a veszekedés, verekedés, elhanyagolható mennyiségben említették a válaszadók a betörést és lopást (6%). Fiatalok esetében márciusban a válaszok összetétele az alábbiak szerint alakult. A fiatal korosztály 36,84%-a volt szemtanúja valamilyen bűncselekménynek. A válaszok megoszlását vizsgálva verekedést 32,33%, közúti balesetet 22,47%, droghasználatot 16,99%, lopást 15,89%, zaklatást 9,32% valamilyen típusú erőszakos cselekményt 3,01% látott vagy tapasztalt. A megkérdezett fiatalok 22,29%-a volt már szemtanúja lakóhelyen, lakáson belüli bűncselekménynek, szabálysértésnek, ez a teljes népességhez viszonyítva jóval kedvezőtlenebb arány. A többség,

közel

80%

erőszakos

bűncselekményt(verekedés,

19

. veszekedés) látott, továbbá valamivel magasabb az aránya a droghasználatnak (3%), a betörésnek (4%) valamint a lopásnak (3%) is. A szeptemberi felmérés során a válaszok ettől némileg eltértek, ennél kedvezőbben voltak. A mostani felmérésben a fiatal korosztály csak 16,72%-a volt szemtanúja valamilyen bűncselekménynek. A válaszok megoszlását vizsgálva verekedések aránya volt a legmagasabb 41,34%, közúti balesetet 18,17%, droghasználatot 12,01%, lopást 17,89%, emellett megjelenik a váaszok között az iskolai erőszak (2%) zaklatást 8 % is. A megkérdezett fiatalok 14,29%a volt már szemtanúja lakóhelyen, lakáson belüli bűncselekménynek, szabálysértésnek, ez a teljes népességhez viszonyítva jóval kedvezőtlenebb arány. A többség, közel 80% a veszekedést említette, de a droghasználat (5%), a betörésnek, valamint a lopás is megjelenik. A teljes népesség és a fiatal korosztály közötti válaszok közötti eltérések eltérések oka a fiatalok szemléletmódbeli/életmódbeli különbségégében kereshető. A fiatalok feltehetőleg a lakáson belüli bűncselekményeket, otthoni viták, veszekedés, erőszakot szigorúbban ítélik meg, mint az átlag. A forgalmas bevásárló helyeken, plázákban, rendezvényeken általában felülreprezentáltak a fiatalok, így ők feltehetőleg nagyobb arányban láttak ezeken a helyszíneken bűncselekményeket.

Önnek személy szerint milyen segítségre volna szüksége ahhoz, hogy biztonságérzete javuljon?

A biztonságérzet javulását nyitott kérdés keretében vizsgáltuk. A márciusban az említések szerint legnagyobb mértékben a rendvédelmi szervek fokozottabb jelenléte járulna hozzá a lakosság szubjektív biztonságérzetéhez, ezteszi ki az összes válasz több mint 50%-át. A többi választ térfigyelő kamerarendszer fejlesztése, fegyverviselés önvédelem céljából, közvilágítás fejlesztését – közel ugyanakkora arányban említették a válaszadók. Alig marad el ettől társaságra, személyes törődésre való igény, ami a szubjektív biztonságérzet pszichológiai vonatkozásának fontosságára mutat rá. A szeptemberi válaszok esetében a fokozottabb rendőri jelenlétre való igény ugyanekkora hangsúllyal jelent meg, a válaszok jelentős része a jobb közvilágításra irányult. Emellett a válaszok között megjelenik közel ugyanakkora arányban (4-5%)a legális fegyvertartás, a szigorúbb büntetések, több polgárőr, a kísérő iránti igény is. Új válaszként a migráció napirendre kerülésével megjelent az a válasz is, hogy migránsokat nem szabad beengedni az országba. Mennyire elégedett a következőkkel lakóhelyén?

A mindkét kutatás során vizsgáltuk a lakóhelyi biztonságot is. A közvilágítással való elégedettség átlagos értékei 3,33 illetve 3,62, a rendőri jelenlét 2,7, illetve 2,92, a polgárőrök aktivitása 2,21 és 2,43 a közterületek biztonsága 2,81 illetve3,03, a szomszédok egymásra figyelése 3,23 illetve 3,44. Az eredmények eloszlását az alábbi táblázat mutatja be.

20

. Mennyire elégedett a…. 1 egyáltalá

közterületek

szomszédo

n nem, 5

(utca, terek,

k

gyalogos

parkok)

egymásra

átkelők

rendőri

teljes

polgárőrök

mértékb

közvilágításs

jelenlétte aktivitásáva biztonságáv

figyeléséve elhelyezkedésév

en

al?

l?

l?

al?

l?

el?

1

6,50%

17,77%

35,39%

10,96%

10,97%

12,64%

2

16,18%

27,27%

26,12%

23,46%

16,67%

15,42%

3

31,26%

31,40%

25,14%

42,84%

28,33%

31,67%

4

29,05%

14,19%

8,57%

18,26%

25,97%

28,61%

5

17,01%

9,37%

4,78%

4,49%

18,06%

11,67%

2015.március Mennyire elégedett a…. 1 egyáltalá

közterületek

szomszédo

n nem, 5

(utca, ek,

k

gyalogos

parkok)

egymásra

átkelők

rendőri

teljes

polgárőrök

mértékb

közvilágításs

jelenlétte aktivitásáva biztonságáv

figyeléséve elhelyezkedésév

en

al?

l?

l?

al?

l?

el?

1

3,74%

11,71%

27,77%

8,63%

8,29%

10,36%

2

9,72%

23,79%

26,45%

20,08%

10,17%

9,42%

3

29,35%

34,76%

27,95%

38,46%

31,45%

28,25%

4

35,14%

19,89%

10,32%

24,77%

29,76%

37,48%

5

22,06%

9,85%

7,50%

8,07%

20,34%

14,50%

2015.szeptember Mindkét kutatásban a polgárőrök aktivitásának megítélése volt a legkedvezőtlenebb. Ez arra utal, hogy a hivatásos s a civil szervezetek rendvédelmi tevékenysége nem megfelelő a városban, illetve feltehetőleg a tevékenységük kommunikálásának, bemutatásának is vannak hiányosságai. A közvilágítással a többség elégedett, bár itt is van fejleszteni való. A legkedvezőbb értéket a közvilágítás és a szomszédok egymásra figyelése kapta itt. A közvilágításnak, annak ellenére kedvező a megítélése, hogy a biztonságérzet javulását a fokozottabb rendőri jelenlét mellett a közvilágítás fejlesztésétől várják. A szomszédokra vonatkozó válasz a meglévő szolidaritásra, a társadalmi, szomszédsági kapcsolatok fontosságára utal. A kaposvári lakosság biztonságérzetének javulását támasztja alá az, hogy minden kategóriában elégedettebbek az emberek, kedvezőbb a megítélés.

21

. Mennyire gondolja megfelelő bűnmegelőzési módnak a nemrégiben elhelyezett térfigyelő kamerákat? Márciusban a megkérdezettek közel fele megfelelő bűnmegelőzési módnak gondolja a térfigyelő kamerák elhelyezését, kijelenthető, hogy egyetértenek azok elhelyezésével. Ez alapján indokolt megvizsgálni, hogy mely helyszínek azok a városban, ahol a kamerarendszer fejlesztése szükséges és technikailag, költséghatékony módon kivitelezhető.

Mennyire gondolja megfelelő bűnmegelőzési módnak a nemrégiben elhelyezett térfigyelő kamerákat? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon megfelelő)

7.84% 16.23%

1 12.10%

2 3

30.95%

4

32.87%

5

A kutatás során rákérdeztünk arra is, hogy a válaszadókat mennyire zavarja a kamerák ilyen számú jelenléte, ez a válaszadók közel felét szinte egyáltalán nem zavarja. A szeptemberi felmérés során a fenti két kérdésre az alábbi válaszok születtek: Mennyire gondolja

Mennyire zavarja a

megfelelő bűnmegelőzési

kamerák ilyen számú

módnak a nemrégiben

jelenléte?

elhelyezett térfigyelő kamerákat? Egyáltalán nem megfelelő/ Egyáltalán nem zavar Inkább nem megfelelő/Kicsit zavar

6,16%

57,57%

11,38%

14,77%

25,75%

15,51%

28,54%

7,48%

28,17%

4,67%

Közepesen megfelelő / Közepesen zavar Inkább megfelelő / Inkább zavar Megfelelő / Nagyon zavar

Az adatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a kamera elfogadottságának aránya a vizsgált népesség körében. A fenti kérdéseknél nincs releváns különbség a teljes népesség és afiatalok válaszai között.

22

.

Az áldozattá válás, tapasztalt bűncselekmények jellege, intézményi háttér megítélése Ön szerint a felsoroltak közül mi számít bántalmazásnak/erőszaknak? A kérdésre több válasz is adható volt, az említések gyakoriságát az alábbi diagram mutatja be.

Ön szerint a felsoroltak közül mi számít bántalmazásnak/erőszaknak? (db)

600 500 400 300 200 100

tolakodás parkolóhelyért vagy sorban állás közben

elszigetelés barátoktól

közösségi portálon az Ön személyével kapcsolatos nem kívánatos…

bűnbak-szerepbe kényszerítés

fenyegetés, fenyegetőzés

állandósult gyűlölet

diszkrimináció

párkapcsolatban az egyik fél megszégyenítése, állandó kritizálása

kötekedés, sértegetés

lekicsinylő, durva beszéd

rendszeres csúfolás, kiközösítés

beszélgető partnerünk nem válaszol, nem reagál kérdéseinkre,… a szomszéd esténkénti, zavaró fúrása, kopácsolása

„csicskáztatás”

telefonon, e-mailben történő zaklatás

zsarolás

0

Legtöbben a zsarolás, a fenyegetést, a kötekedést és a csicsáztatást nevezték meg erőszaknak. A szeptemberi kutatás során szintén több válasz volt adható, a válaszok arányát az alábbi táblázat mutatja be: Válasz

Említések aránya (%)

zsarolás

72%


50%

„csicskáztatás"

50%

beszélgető partnerünk (munkatárs, iskolatárs, barát) nem válaszol, nem reagál kérdéseinkre, véleményünkre

3%

23

. a szomszéd esténkénti, zavaró fúrása, kopácsolása

7%

rendszeres csúfolás, kiközösítés (pl. iskolában, munkahelyen)

47%


46%


62%


53%

diszkrimináció

38%


46%


77%


43%

közösségi portálon az Ön személyével kapcsolatos nem kívánatos tartalmak megosztása (olyan jellegű cikk, bejegyzés, fénykép, melyen nem szeretne megjelenni)

35%


17%


15%

Milyen jellegű bűncselekmények zavarják leginkább a lakóhelyén? A kérdésre több válasz is adható volt, az említések számát tekintve az alábbi eredményeket kaptuk.

Milyen jellegű bűncselekmények zavarják leginkább a lakóhelyén?

betörés rablás

6.63%

lopás 16.58%

5.52%

garázdaság, rongálás

5.93% kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények

7.62%

12.05%

8.48%

szabálytalan gépjárművezetők életellenes bűncselekmények (emberölés, súlyos testi sértés)

15.27%

zsarolás

8.23% lakásmaffia, uzsora

13.68%

lelki terror

24

. A két kutatás adatait az alábbi táblázat foglalja össze:

Válaszok

Említések aránya (%) 2015. március

2015.szeptember

betörés

71,04%

69,55%

rablás

51,64%

50,94%

lopás

65,44%

61,44%


58,61%

53,32%

kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények

35,25%

30,81%

szabálytalan gépjárművezetők

36,34%

34,13%

életellenes bűncselekmények (emberölés, súlyos testi sértés)

32,65%

29,15%

zsarolás

25,41%

22,32%

lakásmaffia, uzsora

23,63%

19,56%

lelki terror

28,42%

27,86%

Legnagyobb problémának a válaszadók a vagyon elleni bűncselekményeket tekintik, a betöréseket a lopásokat említették a legtöbben. Ez összefügg azzal, hogy a megyeszékhelyekre vonatkozó országos statisztikák szerint Kaposváron ezek a típusú bűncselekményeka legelterjedtebbek, a város az ere vonatkozó rangsorokban 2014.évben az első tíz fertőzött város között szerepelt.

A

közrendelleni bűncselekményeket is nagyon sokan említették, egyik oka, hogy az ilyen jellegű tevékenységek általában „szem előtt történnek meg”, viszonylag gyakran találkoznak vele az emberek. A másik ok, hogy a garázdaságok száma évek óta sajnos emelkedik a városban, így feltehetőleg egyre többen látnak ilyen típusú bűncselekményt. Nem meglepő az életellenes bűncselekmények alacsony említési aránya, hiszen ezzel a fentiekkel ellentétben jóval ritkábban szembesülnek, illetve Kaposvári adatok ebből a szempontból kedvezőnek mondhatók. Ennél a kérdésnél a családon belüli erőszakot feltehetőleg nem tartották életellenes bűncselekménynek a válaszadók. A válaszok eredményei alapján minden kategóriát tekintve az elmúlt fél évben csökkentek, a csökkenés egyes kategóriákban nem jelentős, néhány választ tekintve azonban szignifikánsnak mondható.

Ez összefügghet bűncselekmények

számának

csökkenésével és a lakosság

biztonságérzetének általános növekedésével. Mit gondol, az alábbiak közül ki tekinthető áldozatnak?

Mindkét kutatás során a kérdésre adott válaszokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Mit gondol az alábbiak közülki tekinthető áldozatnak? nemi erőszakot elszenvedő

25

2015. március

2015.szeptember

94%

95 %

. hajléktalan személy

25%

19 %

elhanyagolt, bántalmazott gyermek

87%

84,50%

nő, akit párja fenyeget, esetleg megüti

81%

84 %

közúti baleset szemtanúja

10%

7%

alkohol-vagy kábítószerfüggő

22%

21 %

lopást elszenvedő

69%

76 %

fiatalkorú fogvatartott

50%

56 %

A válaszokat tekintve a két válasz kivételével a két kutatás között jelentős eltérés nincsen. Romlott a hajléktalanok valamint kedvezőbbé vált a fiatal fogvatartottak megítélése. Volt-e már Ön vagy közeli hozzátartozója, ismerőse áldozat, hova fordult illetve fordulna segítségért?

A 2015. március válaszok megoszlását az alábbi táblázat foglalja össze: Hova fordulna segítségért?

Megnevezett szervezet

Hova fordult segítségért?

Mentők

16,27%

13,99%

Rendőrség

33,63%

25,60%

Katasztrófavédelem

2,81%

3,97%

Családsegítő szolgálat

4,12%

9,54%

Gyermekjóléti központ

2,81%

7,31%

Háziorvos

5,52%

3,90%

Egyház, egyházi személy

2,41%

2,78%

Család/barátok

12,25%

8,98%

Pszichológus, pszichiáter

7,33%

6,12%

Áldozatsegítő szolgálat

2,31%

6,12%

Biztosító

5,82%

4,05%

Jogi segítség

3,61%

5,48%

Telefonos lelkisegély-szolgálat

1,10%

2,15%

A mindkét kutatás esetén a kérdésre több válasz is adható volt, a megkérdezettek átlagosan négy választ adtak. A 2015. szeptemberi eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze:

Hova fordulna segítségért?

Hova fordult segítségért?

Mentők

19,35%

16,23%

Rendőrség

27,01%

25,05%

Katasztrófavédelem

1,27%

2,11%

Családsegítő szolgálat

2,27%

4,35%


26

. Gyermekjóléti központ

2,57%

4,25%

Háziorvos

9,27%

4,01%

Egyház, egyházi személy

1,22%

3,27%

Család/barátok

13,12%

9,58%

Pszichológus, pszichiáter

7,10%

6,39%

Áldozatsegítő szolgálat

5,10%

10,09%

Biztosító

7,50%

5,52%

Jogi segítség

3,20%

7,12%

Telefonos lelkisegély-szolgálat

1,02%

2,03%

A legtöbben mindkét kutatás során a rendőrséghez, illetve a mentőkhöz illetve a rendőrséghez fordultak illetve fordulnának a válaszadók legnagyobb arányban segítségért, emellett a családi, baráti támogatás is kiemelt szerepet játszik, ezt más, országos kutatás is megerősíti. Arra világít rá, hogy intézményi segítség mellett fontos a pszichológiai támogatás is. Ez megint megerősíti a kutatás azon tapasztalatát, amely szerint a civil és nem civil szervezetek ilyen jellegű fejlesztése, a szakszerű „lelki ellátás” rendkívül fontos. A 2015. márciusi eredményekhez képest jelentős változás, hogy nőtt azok aránya, akik az Áldozatsegítő Szolgálathoz is fordulnának, abban az esetben, ha valamilyen bántalmazás elszenvedői lennének. Rákérdeztünk a szakemberek munkájának megítélésére is, ez a közepesnél kedvezőbb, a válaszok átlaga 3,41 illetve 3,59volt. Az Állami Áldozatsegítő Szolgálat hivatott arra, hogy kezelje a hozzájuk forduló áldozatok ügyét. Hallott a szolgálatról, működéséről?

Márciusban a kérdésre a megkérdezettek 34%-a azt válaszolta, hogy hallott a szervezet tevékenységéről, feladatairól, a szeptemberi felmérés során ez az arány 38%-ra emelkedett. A válaszok akkor is és most is összefüggésben voltak azzal, hogy valaki volt-e már áldozat. A fiatalok esetében ez az arány jóval kedvezőtlenebb volt, márciusban mindössze20%-uk ismerte a szolgálat nevét, mostani kutatássorán ez emelkedett 27%-ra. A fenti arányok annak tükrében, hogy szervezet viszonylag rövid múltra tekint vissza, jónak mondhatóak.

Ön szerint mely kaposvári szervezethez lehet/kell fordulni amennyiben veszélyeztetett, bántalmazott nőről illetve gyerekről van tudomása?

A 2015. márciusban kapott válaszok eloszlását az alábbi táblázat mutatja be:

27

. Bántalmazott gyermek esetében Említések aránya (%)


(2015. március)

Említések aránya (%) (2015. szeptember)

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

42,92%

41,99 %

Rendőrség

29,30%

25,32 %

Szociális és Gyámhivatal

17,61%

12,55 %

Somogy Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság

4,54%

3,25 %

Áldozatsegítő Szolgálat

3,03%

5,41%

SzocioNet

0,96%

1,3 %

NANE

0,69%

-

Anyaotthon

0,55%

-

Borostyánvirág alapítvány

0,41%

-

Egyéb (pedagógus, ombudsman, anyaotthon stb.)

3,9 %

A 2015. szeptemberi felmérés alapján a válaszok az alábbiak szerint alakultak: Bántalmazott nő esetében Említések aránya (%)


(2015. március)

Említések aránya (%) (2015. szeptember)

Rendőrség

57,45%

57,47%

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

18,79%

16,09%

Áldozatsegítő Szolgálat

14,60%

16,55%

Anyaotthon

6,37%

1,15% 3,45%

NANE és egyéb jogsegély szolgálatok

1,71%

SzocioNet

0,78%

1,38% 1,15%

Borostyánvirág alapítvány

0,31%

Egyéb

-

2,76%

Mindkét kutatás esetétében a gyermekek esetében a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szerepe meghatározó, bántalmazott nők esetében a Rendőrség. A civil szervezeteket elhanyagolható számban említették a válaszadók, ennek oka feltehetőleg az, hogy tevékenységüket nem vagy alig ismerik, kevéssé jelennek meg a nyilvánosság előtt. Valószínűleg azok említették őket akik, már kapcsolatba kerültek a munkájukkal. Célszerű ezt a területet partnerségek, együttműködések, közös rendezvények, szakmai

28

. fórumok, workshopok révén fejleszteni, a civil szervezeteket jobban bevonni az áldozatsegítésbe, a bűnmegelőzésbe, prevencióba. Feltűnő az is, hogy a polgárőröket, mint rendvédelemmel kapcsolatos szervezetet egyáltalán nem említették a válaszadók. A megkérdezettek többsége szerint a párkapcsolati erőszak áldozatai általában maguk is felelősek a kialakult konfliktusért. Egyetért ezzel a kijelentéssel? Mit gondol, van az a pofon, amely jogos? Az összes megkérdezett 28,14 %-a szerint a párkapcsolati erőszak esetén az áldozat is felelőssé tehető, a fiatalok esetében ez az arány 45%, ami kiemelkedően magas. A szeptemberi felérés során a válaszokat tekintve némi csökkenés figyelhető meg, az arány az összes megkérdezettre vetítve 27,4 % illetve a fiatalok esetében 41%. Ennek oka valószínűleg saját tapasztalatokban is kereshető. Ezen téren jelentős szemléletformálásra van szükség, amelynek kiemelt célcsoportja a jövőben is a fiatal 18 év alatti korosztály kell hogy legyen.

Ön szerint a pszichológiai segítség egy áldozatnak mennyire fontos?

Az összes megkérdezett fele szerint nagyon fontos a pszichológiai segítség az áldozatoknak, a kérdésre adott válaszok átlagos értéke márciusban 4,18, szeptemberben 4,27 a fiatal korosztály esetében 4,06 illetve 4,19. A márciusi válaszok eloszlását az alábbi diagram mutatja be. Ön szerint a pszichológiai segítség egy áldozatnak mennyire fontos? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon fontos) 2.37%

3.07%

A 1

2

3

4

18.72% 50.00%

5

25.84%

2015.

szeptemberi

válaszokat tekintve az arányok a következőképp alakultak: 

egyáltalán nem fontos

1,5% 

inkább

nem

fontos

3,8% 

fontos 13,8%



inkább nagyon fontos:

28,5% 

nagyon fontos: 52,5%.

A két kutatás eredményeinek összehasonlítása alapján megállapítható hogy a pszichológiai segítség fontosságának megítélése kedvezően alakult az a projekt időtartama alatt.

Mindkét adat az

áldozatsegítés fontosságára hívja fel a figyelmet, a nem anyagi jellegű támogatás szükségessége rendkívül indokolt.

29

.

A projektre vonatkozó kérdések

A második közvélemény kutatás kiegészült a programban részvevő szervezetek ismertségére aprogram hatékonyságára vonatkozó kérdésekkel is. Halott-e/ismeri-e az alábbi szervezetek áldozatsegítő tevékenységéről? Az Alapítvány ismertsége a projekt eredményeként jelentősen megnőtt, a válaszadók közel egynegyede ismeri az alapítvány áldozatvédelmi tevékenységét. Ez azért jelentős eredmény, mert a márciusi közvélemény kutatás során az alapítványt az áldozatvédelmi szervezetekre vonatkozó kérdéseknél egyáltalán nem említették a válaszadók. Somogy Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya Igazságügyi Osztályának áldozatvédelmi tevékenységének az ismertsége is nőtt a válaszadók 38%-a említette, hogy ismeri a szervezetet. Ugyanez mondhat el a SzocioNet Egyesített Szociális és Gyermekjóléti Intézményről is, amelynek az említése 40%-os volt. Közel ugyanakkora arányban oszlanak meg a válaszok (internet, média- újság és televízió- és ismerősök, barátok) arra a kérdésre, hogy honnan ismerik a szervezetek ez irányú munkáját. Egyéb áldozatvédelemmel foglalkozó szervezetek említésekor legtöbbször a Máltai Szeretetszolgálat, a Nane egyesület merült fel, e mellett néhányan említették a hajléktalan szállókat és különböző civil és karitatív szervezeteket (Borostyán, Indit Alapítvány, Vöröskereszt). Halotta-e hogy jelenleg a városban fut a „Ne legyél áldozat!”programsorozat, amelynek célja az áldozattá válás megelőzése illetve az áldozatsegítés? A válaszadók 35%-a halott a programsorozatról, a legtöbben az interneten találkoztak vele (25%), jelentős azok aránya is, akik az iskolában(20%) halottak a programsorozatról. A fennmaradó több mint 50%-on nagyjából egyenlő arányban osztozik a televízió, az újság, a szórólapról illetve a munkahelyen való tájékozódás. Egy-két említése volt még a plakátnak, mint információforrásnak és konkrétan aHÍD Alapítványnak. Halott-e konkrétan valamelyik programelemről? Ha igen, melyikről?

A válaszadók 22%-a konkrét programról is halott. A programelemek ismertsége az alábbiak szerint alakult: 

humán szakember rendelkezésre állása 13,86%



pszichológus az áldozatsegítő szolgálatnál 15,84%



csoportterápiás kezelések 11,88%



www.kosskinalunk.hu online portál 6,93%



éjjeli kikötő fiataloknak 23,76%

30

. 

iskolai erőszak elleni/önvédelmi program diákoknak 18,81%



Esetmegbeszélők, előadások szakembereknek 8,91%.

A programokon való részvételt vizsgálva a részvételt vizsgálva a megkérdezettek 12%-a volt valamilyen programon, a legtöbben a fiataloknak szervezett éjjeli kikötő rendezvényen. A programok fogadtatása és értékelése kedvező voltátlagosan 4-es értékelték a résztvevők a programokat. Kiemelkedő értékelést kapott apszichológus az áldozatsegítő szolgálatnál (4,75), éjjeli kikötő fiataloknak (5), iskolai erőszak elleni/önvédelmi program diákoknak (5). A jövőben részt venne áldozatsegítő vagy áldozattá válást megelőző/önvédelmi programon vagy tanfolyamon? A válaszadók közel 35%-a jövőben is részt venne áldozattá válást megelőző/önvédelmi programon vagy tanfolyamon. Ezen belül közel 60% valamilyen önvédelmi tanfolyamra, karatéra, gyakorlati oktatásra járna. Viszonylag sokan említették az áldozatvédelemmel, az áldozat felismeréssel foglalkozó előadásokon való részvételt is (20%). Emellett pszichológusra, esetmegbeszélőkre, stresszkezelés, megküzdési stratégiák tréningre, iskolai erőszak elleni,önvédelmi programra van igény.

31

.

A kutatást összefoglaló megállapításai A közvélemény-kutatások legfontosabb megállapításai a következők:  a kaposvári emberek biztonságérzete közepesnek mondható, az elmúlt fél évben azonban szinte az összes mutatót tekintve a biztonságérzet javult. Ez a javulás egyes mutatók esetében csak 5% volt, néhol azonban elérte a 8%-os változást is. 

mindkét kutatás során a megkérdezettek közepesnél kevésbé elégedettek a rendőrség munkájával, a polgárőrség aktivitásával, tevékenységével, a tevékenységüket, aktivitásukat tekintve a legkedvezőtlenebb megítélésük nekik van.



mindkét kutatás során a megkérdezettek szerint a biztonságérzetüket a fokozottabb rendőri jelenlét valamilyen formája segítené elő elsősorban.



a rendőrség megítélése ellenére a válaszadók többsége hozzájuk fordulna elsősorban segítségért, gyakoriságot tekintve ezt követi a mentők és a család említése.



az Állami Áldozatsegítő Szolgálatról a megkérdezettek több mint harmada halott.



rendkívül fontos a pszichológiai támogatás, az ezzel foglalkozó szervezeti-intézményi háttér fejlesztése.



gyerek bántalmazása esetén a Gyermekjóléti Szolgálat szerepe a meghatározó, a megkérdezettek elsősorban hozzájuk fordulnának ilyen esetben.



elhanyagolható az egyéb áldozatsegítő szolgáltatások, az ezen a területen tevékenykedő civil szervezetek említésének aránya.



márciusban a válaszadók közel 30%-a szerint a párkapcsolati konfliktus esetén az áldozat is felelős az elszenvedett erőszakért. A fiatalok esetében ez az arány 45%. Ez a szeptemberi felmérés szerint szignifikáns mértékben csökkent.



az áldozatok pszichológiai segítségét a döntő többség mindkét kutatás során nagyon fontosnak tartotta.



a megkérdezettek biztonságérzete összefüggést mutat korábbi áldozattá válásukkal, a bűncselekmény elszenvedése hosszú távon rontja az egyén biztonságérzetét, ezzel szubjektív közérzetét. Ezért kiemelten fontos az áldozattá válás elkerülése, a prevenció, illetve a bűncselekményt elszenvedő áldozat szakszerű, egyénre szabott segítése.

Az adatok elemzéséből született eredmények alapján elmondható a projekt elérte a tervezett célokat, a lebonyolítás során megvalósított programok és az azokon szerzett tapasztalatok megfelelő kiindulópontjailesznek

a

jövőben

tervezett

és

megvalósítani

kívánt

hasonló

projekteknek.

Szemléletformálás, az áldozatsegítés és áldozatvédelem érdekében a jövőben is szükség van áldozatvédelmi

projektekre.

32

.

Mellékletek 1. számú melléklet: Kérdőív Tisztelettel Köszöntjük! A Humán Info Dél-Dunántúli Régió Alapítvány TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú „Ne legyél áldozat!” című projektjének megvalósításához kapcsolódóan fontos, hogy megismerje a kaposvári lakosság véleményét a bűnmegelőzéssel, áldozatsegítéssel kapcsolatban, továbbá, hogy felmérje biztonságérzetét. Kérjük, szánjon néhány percet a kérdőív kitöltésében való közreműködésre, mert ezzel Ön is hozzájárul a sikeres bűnmegelőzési illetve áldozatsegítési munkához. A kérdőív kitöltése önkéntes, az anonimitást természetesen biztosítjuk.

Személyes adatok 1.) Neme: a) nő b) férfi

2.) Életkora: a) 18 év alatti b) 18-35 év c) 36-60 év d) 60 felett

3.) Legmagasabb iskolai végzettsége: a) 8 osztálynál kevesebb b) általános iskola c) szakmunkásképző, szakiskola d) gimnázium, szakközépiskola e) felsőfokú szakképzés f) főiskola, egyetem

4. ) Gazdasági aktivitás a) munkanélküli b) inaktív (eltartott, gyes, gyed, rokkantság stb.) c) tanuló d) foglalkoztatott/alkalmazásban álló e) önálló vállalkozó

33

. f) nyugdíjas

5.)Családi állapot a) Hajadon/nőtlen b) Elvált c) Házas/Élettársi kapcsolat d) Özvegy

6.) Van-e gyereke? a) Igen, van b) Nincs Gyerekeinek száma:

7) Hányan élnek egy háztartásban? a) egyedül lakik b) 2 fő c) 3-4fő d) 5-6 fő e) 6 főnél többen

8)Kaposvár melyik városrészében él: …………………………………………………………………………..……….

Kérdések

1. Milyen mértékben érzi magát biztonságban este, sötétedés után az utcán? (1 egyáltalán nem, 5 teljes mértékben) o

1

o

2

o

3

o

4

o

5

2. Milyen mértékben érzi magát biztonságban egy parkon áthaladva? (1 egyáltalán nem, 5 teljes mértékben) o

1

o

2

o

3

o

4

o

5

34

. 3. Milyen mértékben érzi magát biztonságban forgalmas bevásárló helyen, rendezvényen? (1 egyáltalán nem, 5 teljes mértékben) o

1

o

2

o

3

o

4

o

5

4. Mennyire alszik nyugodtan - biztonságát, értékeinek biztonságát (pl. parkoló autó) tekintve? (1 egyáltalán nem, 5 teljes mértékben) o

1

o

2

o

3

o

4

o

5

5. Van-e rács az ablakán, ajtaján? o

igen

o

nem

6. Van-e riasztója a lakásban? o

igen

o

nem

7. Szemtanúja vagy részese volt-e már kaposvári közterületen bűncselekménynek, szabálysértésnek? (Pl. verekedés, lopás, közúti baleset, erőszak, zaklatás, droghasználat…) o

igen

o

nem

o

ha igen, kérem, írja le, mi volt az: …………………………………………………………………………………………………… ……………………

8. Szem- ill. fültanúja vagy részese volt-e már kaposvári lakóhelyeken, lakáson belüli bűncselekménynek, szabálysértésnek? (Pl. párkapcsolati erőszak, bántalmazás, veszekedés…) o

igen

o

nem

o

ha igen, kérem, írja le, mi volt az: …………………………………………………………………………………………………… ……………………

9. Önnek személy szerint milyen segítségre volna szüksége ahhoz, hogy biztonságérzete javuljon? ……………………………………………………………………………………………………………

35

. …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………….. 10. Mennyire elégedett a következőkkel lakóhelyén? (1 egyáltalán nem, 5 teljes mértékben) -

közvilágítás

-

rendőri jelenlét

-

1

2

3

4

2

3

4

5

polgárőrök aktivitása

1

2

3

4

5

-

közterületek (utca, terek, parkok) biztonsága

1

2

3

4

5

-

szomszédok egymásra figyelése

1

2

3

4

5

-

gyalogos átkelők elhelyezkedése

1

2

3

4

5

1

5

11. Mennyire gondolja megfelelő bűnmegelőzési módnak a nemrégiben elhelyezett térfigyelő kamerákat? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon megfelelő) 1

2

3

4

5

12. Mennyire zavarja a kamerák ilyen számú jelenléte? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon zavar) 1

2

3

4

5

13. Ön szerint a felsoroltak közül mi számít bántalmazásnak/erőszaknak? (több választ is megjelölhet) o

zsarolás

o


o

„csicskáztatás”

o

beszélgető partnerünk (munkatárs, iskolatárs, barát) nem válaszol, nem reagál kérdéseinkre, véleményünkre

o

a szomszéd esténkénti, zavaró fúrása, kopácsolása

o

rendszeres csúfolás, kiközösítés (pl. iskolában, munkahelyen)

o


o


o


o

diszkrimináció

o


o


o


o

közösségi portálon az Ön személyével kapcsolatos nem kívánatos tartalmak megosztása (olyan jellegű cikk, bejegyzés, fénykép, melyen nem szeretne megjelenni)

o


o


14. Milyen jellegű bűncselekmények zavarják leginkább a lakóhelyén? (több választ is megjelölhet) o

betörés

o

rablás

o

lopás

36

. o


o

kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények

o

szabálytalan gépjárművezetők

o

életellenes bűncselekmények (emberölés, súlyos testi sértés)

o

zsarolás

o

lakásmaffia, uzsora

o

lelki terror

15. Mit gondol, az alábbiak közül ki tekinthető áldozatnak?( több választ is megjelölhet) o nemi erőszakot elszenvedő o hajléktalan személy o elhanyagolt, bántalmazott gyermek o nő, akit párja fenyeget, esetleg megüti o közúti baleset szemtanúja o alkohol- vagy kábítószerfüggő o lopást elszenvedő o fiatalkorú fogvatartott 16. Volt-e már Ön vagy közeli hozzátartozója, ismerőse áldozat? ( több választ is megjelölhet) -

ha igen, - hova fordult segítségért? o Mentők o Rendőrség o Katasztrófavédelem o Családsegítő szolgálat o Gyermekjóléti Központ o Háziorvos o Egyház, egyházi személy o Család/barátok o Pszichológus, pszichiáter o Áldozatsegítő szolgálat o Biztosító o Jogi segítség (tanácsadás, jogsegély szolgálat) o Telefonos lelkisegély-szolgálat

Mennyire volt elégedett a szakemberek emberi, szakmai hozzáállásával? (1 egyáltalán nem, 5 teljes mértékben) 1 -

2

3

4

5

ha nem, hova fordulna ilyen esetben segítségért? (több választ is megjelölhet) o Mentők o Rendőrség o Katasztrófavédelem o Családsegítő szolgálat o Gyermekjóléti Központ

37

. o Háziorvos o Egyház, egyházi személy o Család/barátok o Pszichológus, pszichiáter o Áldozatsegítő szolgálat o Biztosító o Jogi segítség (tanácsadás, jogsegély szolgálat) o Telefonos lelkisegély-szolgálat 17. Az állami Áldozatsegítő Szolgálat hivatott arra, hogy kezelje a hozzájuk forduló áldozatok ügyét. Hallott a szolgálatról, működéséről? o igen o nem 18. Ön szerint mely kaposvári szervezethez lehet/kell fordulni amennyiben veszélyeztetett, bántalmazott gyermekről van tudomása? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………. 19. Ön szerint mely kaposvári szervezethez lehet/kell fordulni amennyiben veszélyeztetett, bántalmazott nőről van tudomása? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………. 20. A párkapcsolati erőszak áldozatai általában maguk is felelősek a kialakult konfliktusért. Egyetért ezzel a kijelentéssel? Mit gondol, van az a pofon, amely jogos? o igen o nem 21. Ön szerint a pszichológiai segítség egy áldozatnak mennyire fontos? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon fontos) 1

2

3

4

5

Az alábbi kérdéseket csak a 2015.szeptemberi kutatás során tettük fel: 22. Halott-e/Ismeri-e az alábbi szervezetek áldozatsegítő tevékenységéről? a.

Humán Info Dél-Dunántúli Régió Alapítvány (HID Alapítvány) o

igen

o

nem

b. Somogy Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya Igazságügyi Osztálya

c.

o

igen

o

nem

SzocioNet Egyesített Szociális és Gyermekjóléti Intézmény

38

.

Ha

o

igen

o

nem

igen,

hol

és

milyen

formában

…………………………………………………………………………………………………………… 23. Milyen egyéb szervezet áldozatsegítő tevékenységéről halott vagy ismeri? ……………………………………………………………………………………………..…………… ………………………………………….. 24. Halotta-e hogy jelenleg a városban fut a „Ne legyél áldozat!”programsorozat, amelynek célja az áldozattá válás megelőzése illetve az áldozatsegítés? o

igen

o

nem

25. Ha igen, hol találkozott a programmal, honnan ismeri azt? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………. 26. Halott-e konkrétan valamelyik programelemről? o

igen

o

nem

Ha igen, melyikről? (több választ is megjelölhet) o Humán szakember rendelkezésre állása o

pszichológus az áldozatsegítő szolgálatnál

o csoportterápiás kezelések o www.kosskinalunk.hu online portál o Éjjeli kikötő fiataloknak o iskolai erőszak elleni/önvédelmi program diákoknak o Esetmegbeszélők, előadások szakembereknek o 27. Részt vette a fentiek közül valamilyen programon? o

igen, melyiken:……………………………………………………………………………

o

nem

28. Kérem, nevezze meg és értékelje 1-5 ig programot, amin részt vett! (1 egyáltalán nem tetszett, 5 nagyon tetszett) Program neve: ………………………………………………………………………………………………………………. 1

2

3

4

39

5

:

. Program neve: ………………………………………………………………………………………………………………. 1

2

3

4

5

Program neve: ………………………………………………………………………………………………………………. 1

2

3

4

5

29. A jövőben részt venne áldozatsegítő vagy áldozattá válást megelőző/önvédelmi programon vagy tanfolyamon? o

igen

o

nem

Ha igen, milyen jellegűn:………………………………………………………………………………………………… ………….

40

.

41

.

42

azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

Recommend Documents