azok közül a magyar törvény és eljárás sértetlen tisztasággal fog kiemelkedni. Ha pedig a vádak, melyek már eddig is vizsgálatra szolgáltak alapul,

azok közül a magyar törvény és eljárás sértetlen tisztasággal fog kiemelkedni. Ha pedig a vádak, — melyek már eddig is vizsgálatra szolgáltak alapul,

— netán valósulnának: a magas kormányzati közegeknek leend mulhatlan kötelességök, Magyarország hitelének és törvényei szentségének elégtételt szolgáltatni t

sjavitás.

I. Az angol grófsági fogházak reformja. tőnek Az igazság végre koránsem szorítkozik oly absolut szabványra, mely Allgemeine deittsche Strafrechts Zeitung. az összes emberiség, tehát valameny1865. folyam, 122. 1. Belmonte, Die Reform nyi nép fenyitő-jogi törvényhozását der englischen Grafschaftsgefangnisse. volna felkarolandó. (Lw) Az igazság elvét, Összes szelAz igazság valódi elve, mely valalemi s anyagi életünk eme főtám- mennyi igénynek megfelel, az állam pontját győzelemre j u t t a t n i , minden rendelkezése alá helyezett minden eszálladalmi s társadalmi intézményeink közt a polgári társadalom érdekeinek feladata. A jogélet valamennyi termé- fenntartására fordít s minden cselekszetszerű s önkényes alakulása erre ményt csak azon viszonylatban fog irányul. Innen korunk élénk és moz- fel, a mennyiben általa a polgári rend galmas kisérletei a büntetőjog terén, s biztonság közvetve vagy közvetlenül hogy minél inkább megközelítse esz megtámadtatott; ezen támadás nagyményét, az igazság megvalósítását, sága s a tettes bűnössége mértéke szemelyet oly sok századon által áltörek- rintszabja ki a fenyítést,— ez utóbbira véseknek áldozott fel. A büntetés ha- nézve a beszámítás elvéből indulván tálya a polgárok azon meggyőződése ki, mely az államot a bűnös cselekmény által van feltételezve, hogy a fenyítés megítélésekor vezérli. Ezen elvet nem igazságos viszonylatban áll a bűnös- illetheti azon vád, hogy a szigort túlséggel. De az igazság elvét, melynek ságos mértékben küszöböli ki a fenyitőhatályának a fenyítő törvényhozás te jogi intézményekből, ugy annyira,hogy a büntetés egészen kivetkőztetik rén a legüdvösebb eredményeket tu- végre ö c? lajdonítjuk, a vak istennő szigora jellemétől. Ellenkezőleg csakis eljárása ki nem elégíti, mely nem ismer más által használtatik fel legsikeresebben a czélt mint megtorolni, megbőszülni. büntetésben rejlő valamennyi mozzaÉp oly kevéssé lelhetjük fel az igazság nat, névszerint az elrettentésé, a biztonelvét azon törekvésben, mely az Isten- ságé, a javításé, és alkalmaztatik a ség terveit, az emberi kedély legtitko- fenyités akként, hogy komolysága s sabb valóját véli felkutathatni, isteni belterjü ereje, a mely a bűnöst kikerüligazságot akar gyakorolni s a büntetést hetlenül eléri, a bűntettekre hajlandóaz erkölcsi bűnösség nagyságához kat visszatartsa, a polgári társadalmat mérni. De azon elvet sem fogjuk az biztosítsa, a sújtott bűnösökben erköligazság nevével ékesíteni, mely a bün- csi változást idézzen elő. tetéssel a világrendben jelenkező goAz angol fogházi reformok némely noszságot és roszat mondja számüzhe -ujabb tanulságos részleteivel akarván

olvasóinkat megismertetni, nem lehet ságnak kénytelen engedni. A hard szándékunk a büntetőjogi elméletek labour és industrial work közötti küfeszegetésébe bocsátkozni. A mondotta- lönbség abban áll, hogy amannál a kat mégis szükségesnek találtuk előre- testi megerőltetés, mint a rab által bocsátani, hogy azon álláspontot meg- súlyosan érzett baj a végczél. — A jelöljük, melyet a fogházi kérdésre rabjobbulásának inkább tevékenységet nézve lapunk elfoglal. Iparkodni fo- óhajtó kedvében, semmint érzelmi kifegunk különben mindenkor nemcsak a jezésben kell nyilvánulnia, minélfogva törvényhozás terén jelenkezö fogházi a javítási elv azonnal a fogság kezdehaladásokat s újításokat olvasóinkkal tekor és ne csak végidejében jusson közleni, hanem az ide vágó irodalmat érvényesülésre. Viszonylag rövid időis kellő gyorsasággal ismertetni. Ez ben meg kell a rabnak arról győződnie, úttal a d. Strafzeitung egy közlemé- hogy azon rendszer, a mely alatt áll, nyét veszszük át. önmagában rejti a haladást, és hogy Az angol grófsági és városi fogházak idővel nyílik majd alkalom, jó indulareformjáról levén egy tanácskozás al- tainak cs lekményekben kifejezést adni, kalmával szó, Sir Walter Crofton rövid és hogy önönmagától függ állapotját rajzát adta a winchesteri fogházban erkölcsileg és anyagilag jobbítani. életbe léptetett rendszernek, mely, mint Ezen nézetek alapján járnak el előadó megjegyezte,nem a visszatorlás Winchesterben a rabok ellen; megengondolatán, hanem ép és észszerű ala- gedik, hogy Önmaguk megerőltetésétől pokon nyugszik és teljességgel igazsá- függjenek, az utóbbit bizonyos jegyek gos és humánus. Crofton előadásában által jelölvén, melyeknek meghatárokövetkezőleg szól: zott száma megszerzése folytán a ticket Azon számos változások közül, me- of leave (előléptetés) elérhető leszen. lyek a fogházi fegyelem sikeres alkalEz a rendszer a legalkalmasabban mazására múlhatatlanul szükségesek, ott keriil alkalmazásba, a hol hosszabb némelyek kevésbbé azt czélozzák, hogy szabadság-büntetés képezi a szabályt; a fenyítés és büntetés sajátlagos része mert ez esetben több tér van engedve érvényesíttessék, mint inkább, hogy be- a rendszer fejleményének, a szabadság folyása a rab javulására hatályosabban visszanyerésének reménye a rabot legalkalmaztassák. Ezen szempontból mind hatályosabban serkentvén munkálkodó a súlyos kényszermunka (hard labour), megerőltetésre. mind az iparos foglalatosság (industrial Winchesterben a rabok öt osztályba work) czélszerii fegyelmi eszközöknek soroltatnak; fogságuk első hónapjában bizonyultak; mindkettőnek kiegészítő az első osztályba kerülnek, a második részének kell lennie a fogházi rendszer- s ha madik hónapban a másodikba, a nek, de üdvös leszen, elkülönítve alkal- negyedik hónaptól a hatodikig a harmazni. A súlyos munka olyak számára madikba, a hetediktől a tizenkettedik alkalmas, kik rövid időig tartóztatvák hónapig a negyedikbe, és azután az le a fogházban, hosszabb szabadság ötödikbe. Mindenik osztályban bizonyos büntetés esetében a fenyítés első idejé- mértékű kényszermunka végzendő, a ben és büntetés gyanánt a fogházban mi minden magasabb osztályban csökelkövetett bűntettekért. Soha teljesen ken és iparos foglalatossággal pótoltaki nem maradhat a büntetésből, lassan- tik; azonkívül egyéb könnyebbitések ís lassan azonban az iparos foglalatos- helyt nyernek a magas osztályokban

Az egyesek szorgalma naponkint jegyek által jelöltetik, melyek folytán a bűntettes csakhamarbelátandja, hogy bizonyos tekintetben kezében van sorsa. A mig a megkivántató jegyeket szorgalma által meg nem szerezte, nem léphet magasabb osztályba átal. Ekként a munkálkodás és az ebből folyó kéjelem a bűntettesre nézve oly viszonyba lépnek, melynek becsét eléggé nem méltányolhatjuk. A súlyos kényszermunka tárgyai Winchesterben: a vonó malom, terhek felvonása, kövek zúzása és a kóczfoszlat. Természetesen nem alkalmas minden fogoly e munkálatokhoz, legalább nem akként, hogy rendszeresen alkalmazva legyenek. A legfőbb fenyitő-intézetekben a rabok ez osztályát a fogházak tisztántartására vagy egyéb könnyű munkákhoz alkalmazzák. Winchesterben minden fogoly a legpontosabban megvizsgáltatván az orvosok által, a fennérintettek „alkalmatlanok" (noneffectives) neve alatt kiszemeltetnek. Ezek szinte több osztályba soroltatnak és a kóczfoszlat kellemetlen munkáján kezdik, kivívott jegyeik segedelmével azonban mind magasabb osztályba jutnak, hol reájok kellemesebb, mulattatóbb foglalatosságok várakoznak. A gazdasági munkák, a kert ellátása s

némely más bizalmi állomások csak olyakra ruháztatnak, kik már a legmagasabb osztályt elérték. Kisebb jutalmazásokban részesülnek egy segélyegylet által (Prisoner's Aid Society) azok, kik erre magukat kivívott jegyeik által érdemesekké tették. A foglyok az első hónapban a piricsen hálnak, alvási idejök nyolcz órára van határozva; de vájjon túlságos szigor-e ez? nem kelle különösen a legnagyobb erőmegfeszitéssel a bűntettesek legkonokabb ellensége, a tunyaság legyőzésére törekedni? Winchestherben esteli iskola is áll fönn, alapításakor azon gondolatból indultak ki, hogy az oktatás, kéj elem, melynek a napi fáradságot be kell zárnia. Ez intézkedés kitűnőnek bizony ult. A belügyi államtitkár Sir George Grey a winchesteri grófsági fogházat meglátogatván, megelégedését jelentette Sir Walter Crofton irányában. Az egyszer ii fogságra szánt grófsági fogházakkal eddigelé kevesebbet gondoltak, mint a fenyítő házakkal (convict prisons). Winchester példája ez irányban is üdvösen hatott, átalán elismertetvén annak fontossága, hogy a rövidebb szabadság-büntetések is ezéiszeriien rendeztessenek.

A sanctio pragmatica. ( J o g t ö r t é n e t i tanulmány Ökröss Bálinttól.) (Folytatás.)

Ez volt a trónöröklés szabályzata, midőn I. József elhunytával V I ik — s mint magyar király III. Karoly, 1711. évi szept. végén elhagyta Spanyolországot, decz. 22-én F r a n k f u r t b a n császárrá választatott, s a következő évi api. á - k á r a Pozsonyba összehívott országgyűlésen maj. 22-kén magyar királylyá koronáztatott.

V I , Károly császár uralkodását a zajos időknek sok gondja nehezité. A kurucz hadjárat alig ért véget s a menekült Rákóczy .ügyét Polignac bibornok és franczia békebiztos, királyának határozott utasítása szerint az utrechti congressuson támogatni készült; u protentansok sérelmei benn az országban elégületlenségre s künn az angol, porosz

Fogházj avitás. II. A legújabb osztrák fogházi mozgalmak (M—1.) Kétséget nem szenvedhet, hogy a fogházügyi reformok az anyagi fenyitő-törvény által vannak feltételezve. Ha a fenyitő-intézetekben a büntető-törvény gyakorlati érvényesitését akarjuk elérni, ugy magától értetik, hogy a büntetéseknek, az azoknak alapul szolgáló elvnek s az utóbbiból levont fokozatoknak előbb az anyagi fenyitő-törvényekben kell megállapitva lenniök, mielőtt a megitélt büntetések végrehajtása módjáról szólanánk. Hoszszas bizonyitgatás nélkül csak az 1843diki büntető-javaslat 144 — 146. czikkelyeire, melyekben a gyermekek kitevéséről és elhagyásáról van szó, s az osztrák büntető-törvénykönyv ide vágó 149—151. §§-ra utalunk. Amott a legnagyobb büntetés, ha a gyermek sértetlen maradt, egy évi rabság; ha a gyermek a kitevés vagy elhagyás folytán megsértetett, a büntetés két évi rabságig, ha pedig meghalt, négy évi rabságig terjedhet; az osztrák büntető-határozmány szerint, ha meghal a gyermek 5 —10 évi rabságig terjedhet a büntetés. Világos, hogy ezen aránytalanság csak azon körülményből származhatik, mert a magyar büntető-javaslat a magánfogházi rendszert kivánta életbeléptetni, mig az osztrák a közöst tartotta szem előtt. Még egy mozzanatra kell figyelmeztetnünk. Mig az elmélet a büntetéstől csak azt kivánta, hogy a bűntett elkövetésétől szigora s kegyetlensége által visszarettentsen s a büntetéseket egyesegyedül az elitéltekre halmozott testi szenvedések embertelen fokozása által sulyosbitotta: addig a *) Gerichtshalle 1865, 100 és 101. szám. Die Grenzboten, 1866. 5. sz.

fenyitő-intézetekre hárult azon feladat, hogy eme szenvedéseket tettleg életbeléptesse és alkalmazza. De mihelyt anynyira haladott az elmélet, hogy az elrettentésen kivül egyéb czélokat is szem előtt tartott, mihelyt azt várja a büntetéstől, hogy egyrészt a népben élő jogöntudathoz alkalmazkodjék, azaz igazságos, másrészt a bűntett meggátolására alkalmas, azaz nélkülözheti en legyen, mihelyt a büntetés feladatául azt rótta, hogy jövendőre a társadalmat minden bűntettől megóvja, hogy a bűnhődő erkölcsi javulását lehetővé tegye, hogy végre hatálya a bűnhődő egyéni személyiségéhez simultan méressék ki — mihelyt mondjuk az elmélet ily követelményekkel állt elő: a büntetés végrehajtása is a magasb, de egyszersmind hálásb álláspontra helyeztetik, hogy a törvényhozótól eléje tűzött feladatok megoldásán kisértse meg erejét. A hol tehát fogházjavitásról van szó, ott, ha gyökeres reformokat kivánnak életbeléptetni, az anyagi büntető-törvénykönyv átdolgozása múlhatatlan feltétele az átható tevékenységnek. E szempontból tekintve a legújabb osztrák fogházi mozgalmakat, nevezetesen azon császári határozatot, mely az összes börtönügyet az igazságügyminiszter ressortjába utasitja, és ezen lépés első gyümölcsét, a börtönügyi felügyelőnek adott utasitást, habár nagyobbszerü reformnak nem is mondhatjuk: némi kiválóbb fontosságot ezen ujabb kibocsátványoktól nem lehet megtagadni. Az mindenesetre áll, hogy megérdemlik figyelmünket, és aligha nem fog közelebbi vizsgálatuk annyi tanulságos észleletre vezetni, hogy teljesen kárpótolva ne érezzük magunkat fáradozásunkért.

/

A negyvenes évek óta az osztrák államkormány háromszor kisértette meg a fogházügyet rendszeres elvek nyomán átalakítani. A censura daczára egyre szaporodván a panaszok a fogházak nyomorult állapota iránt, először nyilt alkalom, hivatalos vizsgálatot rendelni, váljon mennyiben volna a magánrendszer uj fogházépületekben életbeléptetendö? A kiküldött bizottmány egyhangúlag az emiitett pennsylvaniai rendszer mellett nyilatkozott, csakis általa vélte a rabok erkölcsi elsatnyulását megakadályozhatni. A bizottmány 1845. május 20-kán fejezte be terjedelmes munkálatát; ez utóbbira nézve a legfelsőbb határozat 1848. jan. 22-kén költ oly értelemben, hogy az indítványba hozott javaslatok nem nyugtatnak meg az iránt, miszerint a inagánrendszer fonalán szervezett fogházak megfelelnének azon czélnak, melyet oly roppant pénz- és embererövel megvalósítani igyekeznek. Ugyanekkor egy bizottmány rendeltetett ki a külföldi fogházak megszemlélésére és a gyűjtött tapasztalat alapján véleményadásra. 1849-ki augustus 24-én végre egy császári határozat a magánrendszer befogadását rendelte el minden újonnan építendő fogházra nézve. Ugy látszott, hogy a fogház kérdésében korszakot képező reformok fognak létesülni, 1850. augustus havában Beer Jeromos tanár és Láng tudor meglátogatták Németország, Belgium, Hollandia, Angol- s Francziaország és Svájcz fogházait — de csakhamar beállt a fordulat; az 1852-ki revideált büntető-törvénykönyv megszünteté a inagánfogságot, csakis, mint súlyosbító vagy fegyelmi büntetést alkalmazván. Bach a traditionalis hiányokat azáltal remélte megszüntethetni, ha a fogházakat szerződésileg papi testületekre bizza; és mert Austriában férfi-szerzet-

rendek akkoriban nem igen akadtak, női rendek vállalták magukra e kötelezettséget. Néhány év alatt 10,000 férfiés 3000 nörab került a jámbor apáczák ótalma alá. Mindnyájunk emlékezetében vannak azon botrányos adatok, melyek a tavaly Wittelshöfer szerkesztő ellen' inditott sajtóper alkalmával, felfedettek. Ha hozzá veszszük, hogy az állam anyagi tekintetben is érzékenyen károsult a jámbor testületek igazgatása mellett, nem csudálkozhatunk, hogy a birodalmitanács 1863. október 28-án majdnem egyhangúlag kimondotta, hogy a fogházak bérleti átengedését női szerzetrendek kezébe pénzügyi és közigazgatási okoknál fogva czélszerütlennek tartja, minéMogva felszólítja a kormányt, hogy az e tekintetben fennálló szerződéseket többé meg ne ujitsa. Kimondatott továbbá, hogy a fogházak a tudomány ajánlotta reformok értelmében átalakitandók. A lelépett minisztérium hozzá látott a blrodalmitanács kimondott végzései teljesítéséhez — e közben beállott az u j állami fordulat. Az uj minisztérium első közigazgatási intézkedéseihez tartozott, a fogházügyet az igazságügyminiszter hatáskörébe áttenni; az igazságügyminiszter első ebbeli tevékenysége az u j és meszszeterjedő felhatalmazással ellátott fogházi főfelügyelő számára 1865. deczember 4-én kiadott hivatalbeli utasításában összpontosul. Ezen történeti áttekintés után az utasításhoz fordulunk. A kormány a fogházak vezetését illetőleg nyilatkozott átalános óhajtásnak eleget tett, — azt az igazságügyminiszter hatáskörébe utasítván. Ez az első lépés az osztrák fogházügynek oly szükségesnek mutatkozó reformjához, mely a szóban levő utasítással indult meg. Azon panoszok, melyek a birodalmitanácsban, a törvényszékek előtt, a

sajtóban az osztrák fogházak anyagi és erkölcsi fogyatkozásait kíméletlenül felfedték, az uj főfelügyelőnek, Hye osztályfőnök. ek tág tért nyitnak erélyes tevékenységet kifejteni. Az utasításban kimondott elvek a jelenlegi büntetőrendszer mihamarábbi átalakitását helyezik kilátásba,legalább világosan ki van benne fejezve ezen átalakitás elutasithatlan szükségessége. Mint az uralkodónak világos akarata, kimondatik benne, hogy a szabadságbüntetések rendezésekor és végrehajtásakor a humanitás és az előrehaladott miveltség követelményei teljesen számbavétessenek, és hogy a főfigyelem a fegyenczek egyéni javulására irányoztassék. Ezen fönséges elvek megvalósításával Össze nem egyeztethetni a jelenlegi büntető-rendszer további fönállását, melynek alapját nem a javítás, hanem az elrettentés gondolata képezi. És valóban az utasítása magánrendszer vagy egy másik czélszerünek bizonyult fogházrendszer, végre az elbocsátás életbeléptetéséről tesz említést. A mig pedig ezen kilátásba helyezett reformok tényleg testté válandnak, a főfelügyelő felada'ává tété tik a javitás czélját vallásos s erkölcsi behatás, megfelelő oktatás és oly munkálkodás elrendelése által telhetőleg szem előtt tartani, mely az egyéniség változatait különös figyelemmel kiséri. Az utóbbi mozzanatra fektetjük a legfőbb nyomatékot, mert a munka kedvelés kifejtése leglényegesebb biztosítékot n y ú j t a rabok javulása és erkölcsi neinesbülése iránt. Hogy azonban a rabok valóban megkedveljék a serény munkálkodást, arról kell gondoskodni, h o g y a munkásság az egyes fegyenczek egyéniségének megfelelő legyen; örvendetes, hogy az utasítás elismeri ezen elvet. A főfelügyelőnek szabadságában áll bármikor s minden

\

előleges jelentés nélkül vizsgálat alá venni bármely fogházat — ezen joga a legbiztosabb eszköze a felügyelőnek az utasításban kifejezett elvek keresztülvitelére. Megjelölvén a főpontokat, melyek az utasításban foglalvák, helyt adunk a tizenkét czikkely rövid kivonatának is. A főfelügyelő, mint az igazságügyrniniszter helyettese felügyel az örökös tartományok minden rendbeli börtönei és fogházai fölött (I. czikkely); a fennálló törvények határain belül a szükségesnek látszó intézkedéseket belátása szerint elrendelheti (II. czikkely); a felügyelő főfeladata utat egyengetni a fogházügy alapos reformjának létesítésére (III. czikkely); a míg ezen reform a tudomány és tapasztalat jelenlegi álláspontja fonalán eszközlőbe vétethetik, vallásos és erkölcsi eszközök, czélszerü oktatás, a munkásság egyénisitése stb. folytán iparkodjék a jelenlegi állapot fogyatkozásait pótolni (IV. czikkely *); a főfelügyelő telhetőleg *) A I I I . ésIV. czikkelyben leginkább kifejezést nyer azon szellem,mely az utasitást átlengi; ide irjuk tehát egész terjedelmében. III. czikkely: A fogházügy főfelügyelőjének kiváló kötelmei és feladatai közé tartozik, az összes fogházügy alapos reformjának utat egyengetni és azt az ez irányban időnkint közzétett törvényes rendszabályokhoz képest eszközlőbe vétetni. Felséges császárunk és urunk ép oly igazságos, mint kegyes szándékainak megfelelőleg azt kell czélul tűzni, hogy eme nagy feladat megoldásán fáradozván, soha szem elől ne tévesztessék az igazság ama elutasithatlan követelménye, melynélfogva a fogházak a r r a rendelvék, bogy minden elitéltnek — kiengesztelésül a b ü n t e t t e által megsértett jognak — érezh«tő rosz okoztassék a szabadság megvonása által; de ezen határok között a büntetések szabályozásakor és végrehajtásakor számbaveendök a hiimanitas s a korszerű miveltség valamennyi követelményei és a föjigyelem a fegyenczek egyéni javítására fordítandó. — IV. czikkely: Mindaz ideig, mig a törvényhozás által meghatározva nem leend, vájjon jövendőben a fogházak az örökös tartomány okban, több külhoni fogházakban sikerrel alkalmazott magán, vagy más czélszerünek bizonyult fogházi rendszer értelmében rendezendők és szabályozandók-e? vagy pedig az egyebütt oly különösen czélszerünek tapasztalt és oly kiválóan jó sikerrel koronázott s a fegyenczek javítására czélzó feltételes elbocsátási rendszer leszen-e alkalmazandó? — az összes fogházügyek főfelügyelője, valamint vala-

gondoskodjék, hogy az elbocsátott fegyenczek munkahiányban ne szenvedjenek (V. czikkely); az újonnan építendő és szervezendő fogházakra nézve a fennálló rendszabályok határain belül a tudomány követelményeit fogja a főfelügyelő érvényre juttatni (VI. czikkely); a főfelügyelő kötelessége a fogházügyi szervezetet az államháztartásra nézve legkevésbbé terhelővé tenni (VII. czikkely); a főfelügyelő minden előleges bejelentés nélkül bármikor és bármely fogházat vizsgálat alá vehet (VIII. czikkely); különben kötelessége a politikai hatóságok felügyelete alatt állott fogházakat gyakran — évenkint legalább egyszer —, a törvényszékek hatásköréhez tartozó fogházakat pedig időnkint meglátogatni (IX. czikkely); jogában áll kérelmeket átvenni a fe gyenczektől, melyeket véleményadásával együtt az illetékes hatósághoz fog juttatni (X. czikkely); a büntetés elengedését kérelmező folyamodványok, a császár elé való terjesztésük előtt, véleményadásul a főfelügyelőhöz utasíttatnak (XI. czikkely) ; a főfelügyelő a hatáskörébe tartozó ügyeket teljesen Önállóan látja el (XII czikkely). Hogy ezen ezélszerii és szabatos in tézkedéseket elegendőképen méltathassuk, a mult év egyes rokon eseteire emlékeztetünk. Würtembergben a kormány egy törvényjavaslatot terjesztett a kamarák elé, mely a magánfogságéletbeléptetésére vonatkozott legközelebb női fegyenczeket illetőleg. A javaslat elfomennyi a fogházakról való gondoskodással megbízott egyéneknek főfeladatuk leend a fegyenczek javításának végczélját mindenekelőtt vallásos és erkölcsileg nemesitö behatás, nemkülönben czélszerü oktatás s végre a munka berendezése és fenntartása által eszközölni, hogy a fegyenczek ne csak munka nélkül ne legyenek, hanem hogy tehetségükhöz képest oly munkálatokkal foglaltassanak el, melyek egyéniségüknek megfelelnek, s melyek alkalmasak arra, hogy őket munka- és szerzésképesekké, később pedig munkakedveinkké tegyék.

gadtatott, tárgyalása annyiban nyújtott érdeket, a mennyiben a kormány a magánrendszer — szabadelvű felfogásából folyó — módositványait ajánlotta, a szabadelvű ellenzék pedig megtámadta. Emlékezetes továbbá, hogy sem a kormány, sem a képviselet érdemlegesen figyelemre nem méltatta a fogházügyi tapasztalatokat. Különös még az is, hogy épen most fogadtatott el a magánrendszer, tehát azon időben, midőn a tudomány s a gyűjtött tapasztalatok nyomán egyoldalú fogyatkozásai napfényre kerültek s az ir rendszer napról napra natyobb pártfogásban részesül a tudományos gyakorlat s a gyakorlati elmélet részéről. — Poroszországban egy interpellatio folytán szintén nyilatkozott a kormány a fogházügyi kérdésre nézve, elmondván, hogy jelenleg az ir rendszer különösen kegyeltetik, és hozzá tevén, hogy azonban konok ellenségei is vannak, kik az e rendszernek tulajdonított eredményt puszta ámításnak t a r t j á k ; a kormány — igy szóltak az alsóház szine előtt, azontúl is figyelemmel kisérendi a különböző rendszerek eredményeit. Ezen semmitmondó halasztgató nyilatkozattal hasonlitván össze az osztrák igazságügyminiszter utasítását, kétséget sem szenved, hogy az utóbbit nyíltság és szabatosság tünteti ki. Az osztrák eljárásra nagy befolyással voltak az angol és az ir fogházi kísérletek, melyekről röviden 2-ik számunkban emlékeztünk meg. Az 1853 ki parlamenti végzésre az angol gyarmatok megváltozott állapota adott alkalmat. Miután Nyugat-Ausztrálián kivül valamennyi többi g y a r m a t elzárkózott a fegyenczek előtt, s miután maga Nyugat-Ausztrália helyi sajátosságánál fogva nem igen sokat fogadhatott b e : oly rendszerről kell vala gondoskodni, mely a fegyenczek elbocsátását ma-

gában az anyaországban lehetségessé tette — igy keletkezett a techet-ofleave, az elbocsátás rendszere. Az angol közönséget eliszonyodás szállotta meg a kormány ezen lépése folytán, az elbocsátás rendszere agyrémnek bélyegeztetett, mely az ország romlását vonja maga után. S habár az Angliában tett első tapasztalatok az uj rendszer ellen látszottak tanúskodni, ezen agyrém czélszerünek s az alapját képező gondolat gyümölcsözőnek és igaznak bizonyult. Irhonnak volt fönntartva meggátolni, hogy az ujabb fogházi gyakorlat legbecsesebb vivmánya ismét veszendőbe menjen. Crofton, kire az irhoni fogházak vezetése bízatott, teljességgel más eredményeket tudott felmutatni, mint angol kortársai. Bámulatos odaadással és fáradhatlan buzgalommal leküzdötte azon roppant nehézségeket, melyekre az irhoni nyomorult foghá-

zakban akadt és léptenkint haladva oly rendszert alkotott, mely biztos alapjául szolgál a feltétes elbocsátásnak. Crofton hallhatatlan müve, hogy a hol fogházi reformról van szó, minden tekintet Irhon felé fordul. Az osztrák igazságügyminiszter Irhon elbocsátási rendszerére utalván és azt állitván róla, hogy „czélszerünek bizonyult": az összes osztrák büntetőrendszer átalakítását veszi czélba. Hogy mennyire szükséges ez utóbbi, a következő adatok fogják felvilágosítani: 1860-ban büntettek és vétségek fölött 1185 végtárgyalás folyt; 1861-ben 1224; 1862-ben 1413; 1863-ban 1549; 1864-ben 1744; 1865-ben 1962 - kiki látja az aránytalan növekedést. Irhonban 1853, azaz az uj rendszer behozatala óta az elmarasztaló Ítéletek száma a korábbi Összeg egy harmadára olvadt.

Az unió történetéhez. 1. Az erdélyországi, — u. m. N'.-Kiiküllő, Torda, Kolos, Belső-Szolnok, Hunyad és Felső-Fehér vármegyéknek; nemkülönben N.-lJdvarhely anya-, Keresztúr és Bardntz fiu-székely székeknek, N.-Iarosszéknek, Aranyos-széknek és Uároni-széknck, u. ni. Sepsi, Kézdi, Orbai és Miklósvári székeknek, Erdélynek Hl agyarországgal szorosabban való összekapcsoltatása végett, az ország egybegyűlt reudeihez küldött levele*).

Dicsőséges Magyar Hazának egybe gyűlt Fő-Tisztelendő, Méltóságos Tekintetes U r i *) Ezen kérvény az 1790. évi országgyűléshez intéztetett, jun. 18-án tárgyaltatott, s azon évi országgyülés actái közt VI. 2. sz. a. olvasható. H a sonló kérelemmel járultak az országgyűléshez : gf. Eszterházy János, b. Bornemisza János, gf. Bethlen József, gf. Bethlen László, Toroczkay József, gf. Bethlen Gergely, gf. Gyulay Sámuel, Füleky, Sándor, Fekete Ferencz, Véér András, Zsombory Ádám, Kozma János és Kozma Ferencz, mint az emiitett megyék küldöttjei; továbbá Alsó-Fehér és Doboka vármegyék, végre Bruckenthal Mihály, az erdélyi szász nemzet biztosa, a nemzetnek, — t. i. Szeben,

Rendei, Kegyes j ó Uraink, Kedves Véreink, és elválhatatlanul egybe-kapcsolt Atyánkfiai! Erdély a M a g y a r Birodalomnak első eredetitől fogva el-szakadhatlan t a g j a volt a magyar koronának. A Mohácsi veszedelem után a Magyar Nemzetnek meghasonlása, melyet Első Ferdinánd, és Zápolya János között, a királyság felett indult és megdábbalhatatlan veszedelmeket szült verÖ * sengés okozott, kénytelenitette E r d é l y t s Magyar Országnak némely vármegyéit a megkülönzésre. De valamint ezen megkülönzésre E r d é l y Országát nem az örökös elváSegesvár, Brassó-vidék, Megyes, Besztercze-vidék, Szász-Sebes, Nagy-Sink, Kőhalom, Szerdahely, U j Egyház és Szász-Város székeknek nevében. Korszerűnek láttuk ez okmány közlését, mint a mely a testvér országok jogtörténelmi viszonyára és az unió kérdésére egyiránt világot vet; — az előbbinek rövid átnézetét adván, s utóbbit az egész ország régi óhajtásaként tüntetvén fel.

44. A jogok kétségbevonásának kö- törvényekkeli megegyező megbirálávetkezménye: az ily jogokkali haszná- sára, különösen annak, hogy a kétséglatnak akadályozása; a kétségbevont bevont jog kit illet, kimondására szojog kétségen tul tételének, minthogy rítkoznak. A biróságo által kétségtelenné o a jogoknak kétségbevonásánál még az tett jognak érvényt szerezni, annak ellenfél résziről gonosz szándékot fel gyakorolhatását, a jognak megfelelő nem tételezünk, természetes következ- cselekvőséget tovább is megtagadó fél ményéül pedig kellene mutatkozni, az ellen kieszközölni, az állami végrehajtó addig még kétséges jognak nemcsak hatalomnak teendője: Frankhonban a elismerése, hanem az azzali élhetésnek biróság által hozott Ítéleteknek végrenem akadályozása is. Például; a két- hajtása a birósághoz szorosan nem tarségbevont vagyonnak annak birtokába tozó személyekre (Iluissierekre) van átengedése, kinek az iránt joga igazol- bízva. L. dr. Ludvig Frey: Frankreichs tatott, s ennélfogva a biróság által két- Civil- und Crimiiialverfassung. Manségtelennek kimondatott; a kétségbe heim, 1842. 269 ik s köv. lap. Feuervont, de már kétségtelenné vált köve- bach: Betrachtangen über die Újfenttelésnek teljesitése. lichkeit und Mündlichkeit der Gerichts45. De a tapasztalás tanúsága szerint pflege. Giessen, 1825. 2-ter 13. S. 122. igen ritkán történik meg, hogy az el46, A polgári törvénykezés alapszalenfél a másik kétségtelenné vált jo- bálijainak fejtegetésénél figyelembe kell gának eleget tenni kész. Ily esetben venni, hogy a polgári törvénykezésnél az állami hatalom részéről némi erő- három különféle és döntő hatálylyal biró szakkal Összekapcsolt eljárásnak leend érdek forog fenn: t.i. a) a panaszosnak, helye annak ellenében, ki a bíróilag felperesnek; b) a panaszlottnak, alpekétségtelenné vált jognak megfelelöleg resnek és c) az államnak érdeke. Hogy cselekedni vonakodik. Ez eljárás azon- tehát a polgári törvénykezés elveinek ban szorosan véve, nem tartozik a biró- megállapítása körül sikeresen haladsági teendők közé, melyek a felek közti hassunk, e három mozzanatot külön és kétes jog körüli kölcsönös jogviszo- együttvéve, egymásrai hatásukat tenyoknak, a vitás jogkérdéseknek, meg- kintve, kell figyelembe venni. vizsgálására, s aztán a kétséges jognak (Folytatása következik.) a fenlevő jogviszonyokkal és érvényes

F o g h á z j a vitás. 111. A börtönök javítására czélzó legiijabb tudoiná> nyos haladások, jelesen az ez ügybea tartott congressusok határozatai. *) (Bozóky

fol-yt, Némethonban már 1846-ik évben azon gondolatra bírta a tudósoka% miszerint egy tüzetesen ezen tárgy -

Alajostól)

lok, hogy becses lapjában legalább néhány mutatványnak adjon helyt a minap a pesti egyetem által a koszorúzott ily czimü pályaművecskémból: „A börtöniigy legújabb haladásai mind a különböző rend• ) Miután a fenforgó viszonyok közt jelenleg szerek elméletére, mind azoknak gyakorlati alkalminden auspiciumok valamely könyvnek kiadására mazására nézve, különös tekintettel Magyarországra B. A, hiányoznak, ennélfogva a t. szerkesztő úrhoz fordu- 1866."

A tusa, mely a jelen századtól fogva különféle börtönrendszerek körül

gy al foglalkodó, szakférfiakból álló közgyülekezet, melyben bővebb eszmecsere utján a különböző országokban a börtönök gyakorlati elrendezése körül t e t t tapasztalatok s a bővebben kifejthető egyes nézetek alapján bizonyos — a többség által pártolt s igy közöseknek tekinthető — nézetek határozatok alakjában kimondatnának, igen sokat tehetne azon vitás kérdésnek, váljon a különböző börtönrendszerek melyike mondható legczélszerübbnek, — végleges megoldására. S csakugyan létre is jött amaz 1846-ik évi (első) frankfurti congressus, melyre a tudósok — felfogván a tárgy fontosságát — mindenünnen egybesereglettek,*) s melynek elnökletével a jeles Mittermaier bizatott meg. Ezen frankfurti congressus kétségkívül igen fontos mozzanat volt a börtönügy legujabbi haladásaiban, miért is e congressus határozatainak elősorolását el nem mulaszthatjuk.**) Els'ó határozat (közmegegyezéssel). A magánelzárás a gyanúsak és vádlottakra olyformán alkalmazandó, hogy semmiféle közlekedés sem közöttük, sem más rabokkal ne történhessék, ki vévén azon eseteket, midőn maguk arabok megkeresésére az utasitással ellátott hatóságok nekik a törvényszabta határokon belül bizonyos összeköttetéseket megengedhetőknek találnak. *)Nevezetesen: Zhvight Bostonból, Bussel Angliából, Ducpetiaux Belgiumból, Dem Text és Suringar Hollandiából, Lurasco Olaszhonból, Grochorow Oroszországból, Moineihen Norvégiából, gr. Sparre Svécziából, Fe^riére Genfből, Mittermaier, Welcker, b. Closen Némethonból. **) Ezeket Appert lovag (Die Gefangnisse, Spitaler, Schulen, Civil- und Militür-Anstalten in Oesterreich, Baiern, Preussen, Sachsen, Belgien. Nebst einer Widerlegung des Zellensystems. I . Band, Wien 1851, a 37-39.11.) szerint közöljük, hol szerző egyszersmind azt igyekszik bebizonyítani, miszerint a „tökéletlen, czclszerütlen (?) és kegyetlen magánelzárás" utján „tejed lehetetlen" (?) :i gonosztevőkben j o b b érzelmeket felkölteni, s őket erkölcsös életmódra ismét visszaterelni.

Második határozat (közmegegyezéssel). A magánelzárás az elitéltekre egyátalánban alkalmaztatik, azon súlyosbításokkal vagy enyhítésekkel, melyeket a büncselekvény s az Ítélet természete, a rab egyedisége és magaviselete ajánlanak. E mellett minden rab különböző munkával foglalkoztassák, naponkint szabad levegőben mozoghasson , vallási, erkölcsi és iskolai oktatásban, nem különben az isteni tisztelet gyakorlásában részesittessék. Hitfelekezetének lelkésze, az igazgató, orvos, a felügyelő bizottmány és a védegylet tagjai által láttogattassék meg, s azonkívül egyéb, a börtönfegyelemmel össze nem ütköző látogatások is megengedtessenek. Harmadik határozat (közmegegyezéssel). Az előbbi határozat névszerint csak rövidebb ideig tartó fogságnál alkalmazandó. Negyedik határozat (tetemes szavazattöbséggel). A magánelzárás hosszabb ideig tartó fogságnál is alkalmaztatik, azonban minden fokozatos enyhítésekkel, melyek az elkülönítési elv fentartásával összeegyeztethetők. Ötödik határozat (közmegegyezéssel). Ha valamelyik bünhöneznek testi vagy lelki betegsége megkivánja, akkor az igazgatóság saját belátása szerint ezen bünhönczöt különös bánásmódnak is vetheti alá, sőt neki a folytonos társaság enyhítését is megengedheti, de ez esetben nem szabad neki más bünhönczökkel együtt lenni. Hatodik határozat (közmegegyezéssel). A magánkamrák ugy rendeztetnek el, hogy a rab az isteni tiszteletnél résztvehessen, az azt végző lelkészt láthassa és hallhassa, a nélkül azonban, bogy ezáltal a rabok egymástóli elkülönitésének alapelve rövidséget szenvedjen.

Hetedik határozat (közmegegyezéssel). A magánelzárás a közös elzárás hel)ébe való behozatalának azon közvetlen czélja van, hogy a létező törvénykönyvekben foglalt fogságnak tartama megrövidíttessék. Nyolczadík határozat (közmegegyezéssel). A büntető törvények átvizsgálása, egy börtönfelügyeletnek és őrködő (ellenőrző) biztosoknak törvény utján eszközlendő szervezése, szabadonboesátott bünhönczök számára védegyletnek alakitása, múlhatatlanul szükséges kiegészítései a büntetöügyi reformoknak. A legközelebbi ülés, mely Brüsselben fog megtartatni, 1847-ik évi szeptember 20-dikán nyittatik meg. Feladata főleg az leend, hogy a büntetőügyi reformra vonatkozó értekezleteket, melyek az 1846-dik évi september 28—30-kán Frankfurtban tartattak, folytassa és tökéletesbitse. Mindezekből látjuk, miszerint ezen congressus csak a fökérdésekre szorítkozván, a részletekbe nem bocsátkozott, s hogy általában a magánrendszer elvei képezték a tanácskozások alapját; de elismertetett az is, hogy a magán rendszert nem szabad eredeti merevségében még tovább is fentartani és keresztül vinni.*"*) Ugyanezen évben az olasz tudósok Paduában tartottak egy congresust, mely 28 szavazattal 4 ellenében a magánrendszer mellett nyilatkozott.**) Hasonló szellemet lehellenek a fentidézett nyolczadík frankfurti határozat értelmében 1847-ik évben Brüsselben tartott congressus határozatai és a németalföldi kormány által a kamrák *) L Mittermaier K. J . Die Gefiingnissverbesserung insbesondere die Bedeutung u. Durchfürung der Einzelnhaft im Zusammenhange mit dem Besserungsprinzip nach den Erfahrungen der verschiedenen Strafanstalten. Erlangen 1858. a 61 s köv. 11. **) Ujabbkori ismeretek tára. Pest. 1850. I . köt. 634. 1.

elé terjesztett uj törvénykönyvi javaslatnak a magánelzárásra vonatkozó intézkedései.*) Ezen előzmények után a magánrendszer elveit több helyen, főkép Némethonban, gyakorlatilag is kezdték lassankint alkalmazni, Angliában pedig több gyülekezeten, mint p. Birminghamben, még más, szintén a börtönügyre vonatkozó fontos kérdések fölött (minő többek közt fiatal bünhönczök számára külön intézetek felállitása) tartottak értekezleteket. Az 1856-ik évi brüsseli jótékonysági congressuson (Congress für Wolthatigkeit) szükségesnek érezték, hogy a tárgyalások sorában a börtönügy is felvétessék, mindazonáltal e terv további kivitele egy 1857-dik évben tartandó második frankfurti congressusnak tartatott fen. Ezen második frankfurti congressus tehát ugy a leghíresebb tudósok (minők Ducpétiaux, Varrentrapp, Mittermaier, Roder, Welcker, Bethman, Hollveg s mások) és jeles practicusok (minők a bő tapasztalatokkal biró fogházi igazgatók: Iloyer, Fnesslin, Moser, Holbach, Elvers), valamint fogházi orvosok (Faye, Lomét), és a kormányok megbízása folytán utazásokon maguknak sok hasznos tapasztalatot szerzett férfiak mint p. Zahn, Wichern, Osberger részvéte mellett már bizonyos programm szerint működött s számos határozatai, melyek némelyikére még alább lesz alkalmunk hivatkozni, teljes mértékben megérdemlik minden jogász és politikus figyelmét. A szétágazó vélemények igen szembetűnők valának; mig t. i. a magánrendszer néhány buzgó apostola azt panaceának hirdette, melynél semmiféle kivételnek vagy megszorításnak (még betegség esetében sem) nem kell helyt *) Appert id. m. 40. 1.

engedni, addig mások megint e rend- senek, vagy előforduló esetben a börszert csak igen számos megszorítással tönbüntetés puszta meghosszabbításává vélték javaihatónak. A számos határo- változtassanak á t ; zat közül néhányat már itt tartunk c) hogy a nyilvános (köz-) munkákkülönösen kiemelendőnek: nak rabok általi teljesítése megszünÁtalános alapelvként felállítandó tettessék; az, miszerint a biinhöncznek se külöd) hogy a törvényhozás, tekintve nös, a javítás czélja által nem követelt, intézkedéseit a rendőri felvigyázat alá szenvedések ne okoztassanak, se pe- való helyezésnél oly módon alakittasdig az ázt igazán előmozdítók ne mel- sék át, miszerint a szabadonbocsátotlőztessenek. Magában a bünhonczben tak róli fel vigyázatra rendelt egyletek azon öntudat költendö fel, miszerint a működését meg ne akadályozza. büntetés intézménye annak eszközeivel A jóviseletü rabok számára a büne gyfttt, úgyszintén a gonosz hajlamainak tetési idő bizonyos részének lefolytával tökéletes kiirtására szükséges büntetési a föltételes elbocsátás intézménye beszenvedések jótétemények. hozandó. Még csak vizsgálat alatt lévő fogVégre a szabadonbocsátott raboklyokra a magánfogságminden tekintetróli gondoskodás ezéljából véd- és tel és könnyebbitéssel alkalmazandó, gyámolító egyletek (Schutz- u. Pílegmelyek a birói eljárás czéljával összeschaí'tsvereine) létesítendők. egyeztethetök. A foglyoknak joguk van Még ugyanazon évi october 12- 16követelni, hogy a mennyire lehet, kán Birminghamben tartatott egy hanekik valamely, az ö kívánságuk szelonsó gyülekezet*) Brougham lord elrinti foglalkodás megengedtessék.*) nöklete alatt, melyben többek közt a A magánelzárás nem alkalmaztatik börtöniigyröl is vitatkoztak. A tárgyagyenge és beteges elitéltekre, különö- lások leginkább azon pont körül forogsen nem lelki betegekre, vagy átalában tak, mily eszközök által kellene a biinolyanokra, kiknek lelki vagy testi hönczök javítását létesíteni, s mi módon egészségére nézve a magánelzárás al- lehetne azoknak valódi javulásáról bizkalmazása által lényeges hátránytól tos meggyőződést szerezni? Az Angollehet tartani. honban addig létezett tieket of leave-féle A magánelzárás keresztülvitelére rendszer**) elégtelennek bizonyulván, szükséges: a bő tapasztalatokkal biró s a böra) hogy minden testi s becstelenitö tönjavitásért buzgólkodó Hill az irhoni s az ilyek gyanánt a törvényköny- rendszer***) sikeres működésére u ' a l t vekben felsorolt büntetés megszüntet- s az ő nézetei a gyülekezetben közhelyeslésre találtak. tessék; b) hogy a rendkívüli büntetések és National association for the Promotion of büntetési súlyosbítások megszüntettes- sociál*)science. # **) Erről még más alkalommal szólandunk. ) Hasonló szellemben b. Eötvös J. és Lukács ••*) Volt erről emlités már a „Jogtudományi M. hazánköai már 1842-ben nyilatkoztak „FogházjaKözlöny' 1 2. számában. vitás" czimü munkájokban. 165. s köv. 1.

Fogházjavitás. IV, i z auburui vagyis hallgató börtöurenilszer. *) (Bozóky Alajostól.)

A régi szerkezetű tömlöczök elhanyagolt állapotjának főoka a rabok akadálytalan közlekedésében állván, mindenek előtt eme közlekedés káros következményeinek eltávolítására törekedtek. Minthogy azonban az épen ellenkezőnek, t. i. a teljes elkülönítésnek behozatalát részint az emberi természettel meg nem egyező — s azért fölötte kegyetlennek**) találták, részint pedig a tömérdek költségeket, mikkel az ily tömlöczök épitése jár, sokalták: ama közvetítőt indítványozták, misze*) Röder: Besserungsstrafe u. Besserungsstrafanstalten als Rechtsforderung. Leipzig u. Heidelberg 1864. 95—85 11. — Mittermaier; Der gegenw. ZuBtand d. Gefángnissfrage, mit Rücksichtauf d. neuesten Leistungen d. Gesetzgebung u. Erfahrungen über Gefangnisseinrichtung m. bes. Beziehung auf Einzelnhaft. Erlangen 1860. 108—113 11. — K a u t z : Politika 430. 1. — A newyorki vagy auburni rendszer szerint a rabok igen nagy termekben munkával foglalkodtatnak, szigorú felügyelet alatt állanak, és folytonos hallgatásra szoríttatnak, éjjel pedig egymástól elkülönítve kamrákba záratnak; mint fegyelmi büntetések testi nem ritkán kebellázitó módon alkalmazott — fenyítékek szerepelnek. — Ily szerkezetű fogházak Németalföldön már a mult század vége felé léteztek s csak 1823. évben épittetett egy oly fogház, habár megjavitva, Auburnban, ÉszakAmerika New-York államában; szigorúan véve tehát e rendszer helytelenül viseli az ,,auburni" nevét, ez azonban a dolog lényegén mit sem változtat. E rendszer több északamerikai államban, valamint Franczia-, Angol-, és 1840-ig Schweizhonban is túlnyomó volt; Francziaországban 1853 óta arra ismét visszatérnek, az ausztriai birodalomban pedig a legújabb ideig majdnem mindenütt ennek hódolnak, habár nem is oly következetesen, mint azt maga a rendszer szigorú alkalmaztatása kivánja. **) I g y p. Appert lovag e szavakkal kezdi meg munkáját: „Da Oesterreich bisher, glücklicherweise, dem Beispiele mehrerer deutschen Staaten in der E i n f ü h r u n g des grausamen Zellensystems nicht folgte, so erachte ich es f ü r zweckmassig, gleich im Anfange dieser Schrift meine Einwendungen und Wahrnehmungen bezüglich dieser Strafart vorzubringen, um dadurch die Ansicht der Regierung, der Gesetzgeber und all jener Menschenfreunde, welche sich mit Verbesserung d. Gefangnisswesens befassen, aufzuklaren(!)".

rint a rabokat legalább erkölcsileg szükséges egymástól elkülöníteni, egyszersmind pedig munkávali foglalkoztatás által őket a káros henyéléstől megóvni s igy közvetve javítani. Igy keletkezett az u. n. auburni börtönrendszer. Igaz ugyan, hogy eme rendszer lényeges haladás volt a börtönügyben, de czélhoz teljesen még sem vezetett, habár annak elfogulatlan megvizsgálásánál nem tagadhatni, miszerint minden ily szerkezetű börtönből néhány teljesen megjavult is lép ki a világba.*) Mindazonáltal eme javultak csak olyanok lesznek, kik még nem voltak beavatva a gonoszság minden fortélyaiba, s csak mások csábitásainak és saját könnyelmüségöknek estek áldozatul, a börtönben pedig a büntetés folytán az általuk elkövetett jogsértéseket belátták, minden csábitásnak sikeresen ellenállottak s gyakran épen itt tanulván meg valamely hasznos mesterséget, jó szándékokkal térnek vissza szabadságukba. **) Azonban bízvást állithatni, miszerint a javulási esetek nem szabályt, hanem kivételt képeznek, s leginkább itt bizonyul be azon igazság, hogy egy és ugyanazon bánásmód, a sikernek bizonyos reményével, minden rabra nem alkalmazható. Az auburni fogházak kétfélék, u. m. olyanok, melyek kisebb terjedelműek, s melyekben a rabok értelmes, emberszerető igazgató felügyelete alatt állván, nappal kis csoportokban dolgoznak, éjjel pedig különkamarákban tartatnak; vagy olyanok, melyek nagyobb terjedelműek *) Mittermaier: Gefangniszverbesserung 119.1., Gefángniszfrage 108. s köv. 1. **) Mindamellett Röder, ki föltétlenül csak a magán rendszerben bizik, ily javulási esetekről mit sem tud s fentemiitett munkájában az auburni rendszerről egyátalában kedvezőtlenül nyilatkozik.

s hol valamennyi rab együtt van, együtt dolgozik, elkülönités pedig még éjjel sem alkalmaztatik. Hogy az előbbiek czélszerübbek, *) mint az utóbbiak, kétséget nem szenved, de az által is igazoltatik, hogy a fentebb emiitett javulási esetek nagyobbára ezekben fordultak elő, mi könnyen megérthető, minthogy a rabok kisebb számánál fogva az igazgatónak alkalma van azok bizalmát megnyerhetni, egyedi jellemüket kipuhatolni s velők a szerint elbánni. E körülmény minden esetre figyelmet érdemlő, mert oly vidékeken, hol a lakosság szegénysége miatt a tetemesebb költséggel járó magánrendszerü börtönök nem építhetők, s a nép erkölcsösségél fogva büntettek gyérebben fordulnak elő, ott ily első nembeli auburni fogházak is elégitendik ki a jogbátorság biztosítását s a bűnösök javítását czélzó szükségletet, feltéve, hogy a börtönök belsőleg is kellően elrendeztessenek. — A második nembeli auburni fogházak azonban egyáltalában nem javaihatók, mert ezek a régi szerkezetű tömlöczök majdnem minden hiányaival birván, a rabok javítására éppen nem vezethetnek, s az itt ott tapasztalt egyes javulási esetek csakugyan a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. Ha már most az auburni rendszer árnyoldalait közelebbről tekintjük, ugy az eddig tett tapasztalatok következő eredményekre vezettek: 1-ször A rabok együttlététől remélt túlnyomó előnyök, minők az oktatás könnyebbsége, a munkánál

jobban kifejthető versenyzés stb. vagy egyáltalában be sem következtek, vagy legalább nem tették meg a kivánt hatást; mert egyrészt a rabok jelleme fölötte különböző lévén, az igen romlott egyének, kik abban lelik legnagyobb örömüket, ha minél többeket vonhatnak a maguk társaságába, a jobbakra nézve igen káros befolyást gyakorolnak, — másrészt pedig a rabok által közösen teljesitett munkának nagyobb jövedelmezősége, miután az csak a javulás rovására eszközöltetik, nem szolgálhat okul e rendszernek más rendszerek fölötti pártolására; a munka erkölcsileg és jogilag becscsel csak anynyiban bírhat, a mennyiben nem pusztán nemesítő és javító hatása van, hanem egyszersmind a raboknak szabadonbocsáttatásuk után is becsületes keresetmódot biztosit, a mi azonban az ily börtönökben legnagyobbrészt teljesíttetni szokott napszámosi vagy gyári munkáknál éppen nem történik. 2-szor. A hallgatás kötelessége sem szüli a kivánt hatást, mert az emberi természetnél fogva minden annál nagyobb csáberővel bir, minél inkább tilalmazik*) s ennélfogva igen czélszerütlen, az e rendszabályt megszegő rabokat csupán e miatt még testi fenyítékekkel is illetni, holott talán a bűntett, mely miatt a börtönben kerültek, sokkal súlyosabb volt, a nélkül, hogy a szabadságbüntetésen kivül még testi fenyítékre Ítéltettek. Azon kivül a rabok ily testi fenyítékek (rendszerint ostorozások) által, RÖder igen alapos megjegyzése **) szerint, csak külső engedelmességre szoríttathatnak, mig bensőleg vagy teljesen megtompulnak, vagy a foytonos kínzások következtében mindinkább felizgattatván, egészen

*) E tekintetben a st. galleni börtön (Schweitzban) különösen kiemelendő: ennek igazgatója, a lelkes Moser, a rabok bizalmát igen ügyesen tudta magának megszerezni, az elbocsátoi takról valóban atyailag gondoskodott, és folyton folyva maradt azoknak tevékeny barátja s tanácsadója. Igy sikerült neki még a legelvetemültebb gonosztevőket is ismét *) „Nitimur in vetitum semper cupimusque nemegtériteni. L. Mittermaier: Gefiingnissverbesse- gata" mondja a koszorús költő. rung 118. 1. **) Id. munkája 81. lapján

megátalkodnak és boszuvágyasakká lesznek. Innen magyarázhatók a gyakori öngyilkosságok, gyújtogatások, s a dühöngés mindannyi kitörései, melyek ellen a felvigyázók töltött pisztolyokkal kénytelenek magukat biztosítani.*) A büntetések sikertelenségét pedig eléggé igazolja a különféle értesitökben közzé tett számtalan fegyelmi büntetés, ugy hogy nem ritkán egy-egy rabra évenkint átlag 18—20 büntetés esik csupán a hallgatás megszegése miatt. 3-szor. Minden egyéb e rendszer szigorú keresztülvitelére irányzott intézkedés hibás feltevéseken, vagy önámitáson alapul: a javasolt eszközök közül legalább egy sem vezetett a kivánt czélhoz, s ha minden káros közlekedésnek megszüntetése szándékoltatnék, ugy ezt csak nagy számú felügyelők alkalmazása által lehetne eszközölni, mi egyrészt roppant költséggel volna összekötve,**) másrészt pedig a felügyelök őrszemeinek ravasz rabok általi megcsalatása mégsem hárittathatik el ***) A raboknak éjjeli elkülönítése által a káros érintkezés megakadályoztatik ugyan, de azért annyival inkább iparkodnak azok nappal minden alkalmat arra felhasználni, hogy egymással — ha mindjárt csak jelekkel is — közlekedjenek. Azon helytelen szokás pedig, mely szerint a jó viseletű (?) rabok a többiek feletti *) I g y Wethersfield-, Sing-siiigbon Északamerikában. Oly rendszabály tehát, mely csak ekkép tartható fen, alig javaiható; habár másrészről nem lehet tagadni, hogy némely börtönfelügyelők akaratszilárdsága és elszántsága teljesen megvadult embereket is képes megszelídíteni. Auburnban a szigorú Lynds kapitánynak sikerült, előbb 100, később még több rabbal a sing-singi börtönt 1825-1826 években fellépittetni. **) Minélfogva szint azon kifogás alá esik,mely a magánrendszer ellen felhozott érvek közül első helyen emlittetik. ***) Böder id. munkája 79. lapján.

felvigyázatra (monitors, Aufpasser) használtatnak,*) koránsem eredményezi azt, hogy a folytonos felügyeltetésöktöli félelem miatt a gonosz rabok békebontások elkövetésétől visszatartóztatnak, sőt ellenkezőleg bennök a legnagyobb elkeseredést szüli az igazgatóság ellen; mert tőlük, kik talán kisebb b ű n t e t t miatt kerültek a börtönbe, hasonló kedvezményt csupán azért tagadott meg, mivel kevésbbé ügyesek a javulás színlelésében; de régi társuk ellen is : mert árulójuknak tapasztalják, s ezeni elkeseredésökben nem ritkán a felvigyázók meggyilkolására ragadtatnak. **) 4-szer. Az együttlét a büntetés elijesztő hatását gyengiti, mert a szabadság elvesztését a rabokkal — legalább azok nagyobb 1 észével — könnyebben elfejteti. 5-ször. Együttlétüknél fogva valamennyi rab egyforma bánásmód alá esik, s igy a javítási eszközök, melyek mindegyik egyedi jelleméhez képest alkalmazandók, hatástalanok. Maga az oktatás is, minthogy a tömlöczökben fősuly a munkára fektettetik s annak minél nagyobb mérvbeni jövedelmezősége czéloztatik, nem teremtheti meg a kivánt gyümölcsöket, mivel a r r a az imént érintett főczél miatt csak igen kevés idő szenteltetik, s ekkor a munkától elfáradt rabok az oktatást nem kisérik kellő figyelemmel. 6-szor. A testi fogyatkozással biró rabok a többiektől kigunyoltatnak, s mindenkép boszantatnak, minek folytán javulásuk tetemesen megnehezittetik. ***) *) B. Eötvös és Lukács: Fogházjavitás 179 s köv. 1. — Rőder: id. munkája 78. lapján. **) Igy Münchenben; mindazáltal némelyek ez intézkedést ujabban ismét mint javitásra vezető czélszerü eszközt ajánlják. L. Mittermaier: Gefangniszverbesserung 117. 1. Mittermaier: Gefangnissfrage 113. 1.

7-szer. Az auburni fogházakban a nagy s hol felét, hol 2 / 3 vagy éppen 3 / 4 testi és lelki betegségek igen nehezen részét teszi az összes rabszámnak.'"') fedezhetők fel, mert az orvos az egyes *) R ö d e r : id. munkája 87. lapján. E z e n u t o l s ó rabokkal csak néhány szót váltván, in- pontra n é z v e azonban m e g j e g y z e n d ő , bogy a s t a t i s a d a t o k b ó l merített o k o s k o d á s o k nem állanak kább azoknak összeségét veszi szem- tikai mindig f e l t é t l e n ü l , m i u t á n Mittermaier kimutatta, ügyre. Végre miszerint az ilyen statistikai adatok g y a k r a n a sze8-szor.

a visszaesők száma

igen

rint állíttatnak össze, a m i n t éppen valamely állítás támogatására s z o l g á l h a t n a k .

Az őskor jogtörténelmi és nemzetközi viszonyai. (Vége.) (Laurent F. után Rakovszky J-tól.)

A háború De Maistre szerint az emberi nem rendes állapota: ,,A földtekén félbeszakasztás nélkül kell vérnek ontatnia s a béke csak időközi." E borzasztó állítás kétségtelenül áll az őskorra nézve, midőn az emberiség fejlődésére szükséges és nélkülözhetlen volt; de mihelyt e szükségessége megszűnik, ijedve fogja azt magától az emberiség eltaszítani. Az őskorban a háború mintegy kötelesség volt, s nem helytelenül nevezte azt Tacitus (Annál. X V . 1.) ,,a királyok kötelességének. Az emberek elszigetelten éltek ; a háború által egymáshoz közeledtek; némely nemzet különösen magas fokra emelte műveltségét, s azt mint győző vagy legyőzött közölte az emberiséggel. Igy terjeszti N. Sándor a görög műveltséget Afrika- és Ázsiában; igy veszik át e műveltséget a rómaiak a legyőzött görögöktől, s viszont a barbarok a legyőzött rómaiaktól. E szerint könnyen lógható fel, hogy az őskor hacljogát a gall vezér ez egyszerű szavai által lehet kifejezni: ,,Vae victis." Napjainkban az emberi nem normális állapotául abékét veszszük, de nem ugy volt az őskorban, — mely nem birt annak tudatával, hogy az embereket a jog és emberszeretet kapcsa fűzi egymáshoz; melyben a béke csak kivétel volt. Ily korszakban az ellenségeskedés csak kegyetlen tettekben nyilatkozhatott; ily eszmékkel telt időben egy hadüzenet egész népségek halálitélete volt; s mig mi a rabszolgaságot bűnnek tekintjük, az az őskorban csak kegyelem volt.

S ez nem is lehetett másként; az őskor nem birt az emberiség egységének t u d a t á val, 8 igy nem is ismerte az emberszeretetet. Ez érzelem hiánya feltűnik még a vallási, családi és jogi életben is. Az istentiszteletet az áldozatok legszörnyübbje mocskolja be, s nemcsak a barbarokat, gallokat, germánokat, seythákat és pelagusokat éri e vád, de az őskor legiparosabbjai a phoeniciak, egyszersmind legkegyetlenelbek is voltak, midőn az isteneknek kedvezni akarván, saját vérüket áldozták fel. É p ugy emberáldozatokat hozott Görögország és Kóma is, s ha a növekvő művelődés azokat a népek nagy részénél el is törlötte, mégis a keresztyénség egész befolyása szükségeltetett, hogy végleg kiirtassanak. S mennyire észrevehető az emberszeretet hiánya az őskor családi életében! A család feje élet halál ura volt. A gyermekek kitétele oly szokásossá vált, hogy Strabo csodálkozással jegyzi m e g : (lib. X V I I . , p. 51)6.) „Az egyiptusiak minden gyermeköket felnevelik. 4 ' S mit szóljunk Plató (Republ. V., 4fii. 1.) és Aristoteles (Polit. V I I . , 14., 10.) tanairól, kik a gyermek-kitételt és a magzatelhajtást rendelik! Igy vagyunk az őskorbeli jogi élettel is. Az ősi népek, az indusoktól a rómaiakig mind vetélkedtek a kínzások feltalálásában. Nem mondunk eleget azzal, hogy törvényeik vérrel írattak, — a vér nem elégítette ki őket, nekik az áldozat szenvedései, kinjai kellettek. S nemcsak a bűnösök vettettek e kínzások alá, de még az ártatlanok is, hogy

len birtokában védelmezni, és ha talán maga a védelemre elégtelen volna, joga van az illető közhatóságnak pártolását igénybe venni; ugy szinte ezt teheti, ha valaki által önhatalmúlag valami munkának vagy szolgálatnak teljesítésére szoríttatnék, mert mig az ellenfél a birtokhoz, vagy munkaköveteléshezi jogát nem igazolja, mindaddig az ő irányában alapos kétségbe vonható *). 76. Az előadottakból következik még az is, hogy, ha a panaszos fél a kérdésbe vett jószághoz, vagy cselekvényhezi jogát kellőleg nem igazolja, akkor felperes keresetével elutasítandó, a panaszlott fél pedig eddigi birtokában és függetlenségében tovább is megvédendő. Ebből foly a főszabály: Ha a felperes (követelést) nem bizonyít, akkor alperes (az alól) felmentendő, actore non probante, reus absolvitur, egyenlő esetben jobb sorsa van a birtokosnak (mert birtokában meghagyandó), in pari causa melior est conditio possidentis, a kétségben kedvezőleg kell *) Bayer:

U. o. 14-ik lap. Linde: U. o 2-ik §.

Ítélni az alperes részére, in dubío pro reo**). 77. A polgári törvénykezés körüli törvényhozásnál tehát irányadó szabályul kell tekinteni azt, a) hogy valaki csendes birtokában és szabad jogos cselekvőségében az olyan által indított perrel ne háboríttass ék, kinek más irányábanjoga átalában nincsen, de talán nem is lehet; b) hogy minden oly pereknek megindítása lehetőleg megakadályoztassák, melyekben a panaszos, ámbár követelése magában jogos, de e jogosságot, elegendő bizonyítékok hiányában, a biróság előtt igazolni nem képes lehet. Például: midőn valaki mással szerződés által valami jogviszonyba lépett, és csak szóval, minden harmadiknak, ki a megkötött szerződésről tanúskodhatnék, jelenléte nélkül szerződött, mikor aztán szerzett joga megtagadásának esetében, a tagadó fél ellenében jogának igazolására semmiféle bizonyítékkal sem birand. **) Osterloh: U. o. 121. §. Bayer: U. o. 71-ik 1. (Folytatása következik.)

F o g h á z j a vitás. V. 4 genfi, máskép osztály vagy vegyes rendszer.*) (B—y). Az auburni fogházak hiányait*'"*) a genfi rendszer iparkodik lehetőleg eltávolítani. Voltak már a régibb szerkezetű tömlöczökben itt-ott némi osztályozá-

sok a rabok között, büntettök nagysága, gonoszságuk súlya s a javulásbani haladásuk fokozatához képest;*) de sehol sem indultak ki szorosan meghatározott, tisztán felfogott alapelvből, sőt gyakran ugyanazon börtönben sem vitték egyformán keresztül a rabok osztályozását. Legnagyobb buzgósággal j á r t a k még el a genfi tömlöcz rendezésénél (Schweizban), miért is az osztályrendszer innét vette elnevezését. Végleges megállapodás itt 1843-ik évben tör-

*) Előbb ugyan még a magánrendszert kellene tárgyalnunk, mely korábban keletkezett, mint a genfi, s csak azután lehetne szó vegyes rendszerről, azonban a szorosabb viszonynál f o g r a , mely az auburni, genfi és Obermayerféle rendszerek között létezik, czélszerübbnek t a r t j u k , mindezeket előre bocsájtani, hogy a magánrendszerrel, mint azoknál sokkal tökéletesbbel, annál többet foglalkodhassunk. — L. Rőder, Besserungsstrafe, 89—96 11. *) Igy péld. a hamburgi s az angol börtö**) L. a Jogtudományi Közlöny 36. számát. nökben.

térit*) a midőn az osztályozást a tör- tekintetében többféle kedvezésekben vény szabályozta, annak alapjául a részesülnek. code pénal-ban lévő büntettek és vétséAz osztályrendszerhez számitandó, gek közti különbség, valamint a bün- habár egészen más alapja van, Maconohönczök magaviselete fogadtatván el. chie kapitánynak u. n. jegyrendszere Ehez képest a tömlöczbe zárt (Markensystem), melynél fogva a bűnöraboknak négy osztályát különbözte- sök nem bizonyos büntetési időre, hatik meg. Az első osztályba jőnek áta- nem inkább bizonyos büntetési munlában a kényszermunkára, vagy a kára volnának elítélendők, melynek súlyosító körülmények között elzá- összes értéke bizonyos számú jegyekrásra (réclusion) Ítéltek, nem külön- ben (Marken) volna kifejezendő, miket ben a visszaesők, a másodikba az a bünhönezok — tekintettel azonban elzárásra súlyosbítások nélkül, vagy magukviseletére is —gyorsabban vagy javitólag olyanokkal elitéltek; a har- hosszabb idő alatt maguknak leszolgálmadikba a javulók súlyosbítások nél- hatnának. De e rendszer alapitója kökül; végre a negyedikbe valamennyi vetőkre nem igen talált. *) előbbi osztály megjavultjai, és a 16 —18 Már ha a genfi rendszert közelebbről éves fiatal bűnösök. megvizsgáljuk, első pillanatra látjuk, A rabok magukviseletéhez képest hogy annak czélja abban áll, miszerint előléptetésnek is van helye oly formán, a rabok egymástóli elkülönítése által hogy az első osztályból a másodikba a kevésbé romlottaknak a rosszabbak csak egy év múlva, ebből a felsőbbekbe általi teljes elrontása meggátoltassék. hamarább is áttehetők, de másrészt Azonban eltekintve attól, hogy e czél visszavetés valamely alsóbb osztályba elérésére használt eszközök csak u. n. — a megátalkodottaknál „criminelles" fél-rendszabályt képeznek — mert a még az első osztályba is, sőt a magán- javítás ily módon a raboknak egyedül elzárásba — történhetik. kisebb részénél fog igazán sikerülni — Azonkívül megjegyzendő, hogy az e rendszer helyesnek tartott volta hielső osztályban eleintén 14 naptól 6 bás feltevésen alapszik **) Tagadhatathónapig tartó magánfogság jő alkalma- lan t.i. mikép a bűnösök által elkövetett zásba;**) még pedig az első 10 nap (külső) cselekvények, amazoknak (benalatt m u n k a nélkül; a visszaesők 1 év- ső) megromlottságának mértékéül nem től büntetési idejök feléig záratnak el szolgáltatnak; sőt ha a bünhönczök magánosan, mig a második osztályban már hosszabb idő óta volnának is a 14 naptól 3 hónapig, a harmadikban börtönben, még akkor sem lehetne 8—14 napig, a negyedikben 4—8 napig azok bensejéröl, a jó iránti fogékonyterjedhet a magánelzárás. A két utolsó ságukról mindig helyes Ítéletet hozni, osztályban***) a rabok foglalkodta- kivált ha csupán külső magukviselete tásuk, meglátogattatásuk, munkabérök után akarnánk indulni,mely igen gyakfeleslege s az abból tehető szerzemények *) Mint tudva van, ugyanezen évben a magyar büntető javaslat is képezte országgyűlésünk tárgyalásainak egyikét. L. a Jogtudományi Közlöny 22. számát: az 184%-ik országyülés Ökröss B-tól. **) Innét a rendszer vegyesnek neveztetik. ***) Genfen kivül a vegyes rendszer St. Jacob, St. Grallen, Lausanneban, Schweiz egyéb helyein, Francziaország-, Bajor-Würtemberg- és Szászhon.

ban, itt-ott némi módosításokkal mint p. hallgatással egybekötve, alkalmaztatott s részben mai napon is alkalmaztatik. L. Pauler: Büntető jogtan 205 §. 4. jegyzetét. *) Maconoehie: Verbrechen u. Strafr. des Markensystems. Frankfurt 1851. **) L. Rőder id. munkája 92 s köv. 1. — Mittermaier Gefangniszfrage 110 1. — b. Eötvös J . és Lukács M. Fogházjavitás 177—181 11.

ran tévútra vezet.*) Igy tehát hiányzik az alap, mely szerint a rabok osztályozása — mely egyedül teljes elkülönitésöknél gondolható, de akkor megint haszontalan, czélszerüen történhetnék. Továbbá azt sem szabad tekinteten kivül hagyni, hogy a legtöbb gonosztevő, ha a börtönben nyerhető minden féle kedvezésökről már előre értesirve van, akkor midőn a törvényt megszegi biztosan reményli, miszerint ügyes szinlelés által a szenvedendő bün tetést vagy igen hamar kiállandja, vagy magának legalább tűrhetőbbé teheti. De épen ez a legveszedelmesebb, mert ez által a büntetés visszaijesztő hatását egészen elveszti, s igy egyik főczélja elérhetetlenné válik. Szint oly jog- és czélszerütlen intézkedés, a teljesen megátalkodottakat együvé zárni**) egyedül azon okból, *) Tudva van péld., hogy a tolvajláshoz má r szokott egyének többnyire igen szépen engedelmeskednek s nagyon szorgalmasak. **) Fentebb érintők ugyan, hogy magánelzárásnak is van helye, de ez csak a visszaesőknél tart hosszabb ideig, s igy a rabok büntetésök legnagyobb részét közös elzárásban töltik.

hogy a jobbakat egészen meg ne rontsák, s azután ugy bánni velők, mint a társaságra nézve örökre elveszett emberekkel, holott a javitás reményével nem kellene épen oly gyorsan felhagyni. Arabok egy részének felvigyá zatrai alkalmazását, mely e rendszernél is szerepel ,,kedvezés"-kép, már fentebb igen károsnak mondottuk. Végre azon körülmény is figyelemre méltó, miszerint a genfi börtön igazgatói Aubanel és Grellet-Wammy magok beismerték, hogy a rabok ezélirányos osztályozása, kivált nagyobb kiterjedésű fogházaknál, merőben lehetetlen. Maconochie rendszere pedig a munkának túlbecsülésén alapszik, habár másrészt azon tagadhatatlan igazságból indult is ki, hogy a büntetés tartamának kiszabása a társaságnak mit sem használ, ha csak egyúttal meg nem határoztatik, minek kell ezen idő alatt megtörténnie? De a „költséges és munkátlan" rabság (vagy más szóval a börtönöknek) e rendszer által remélt teljes mellőzhetése mindig csak képzelődés maradand.

Adatok a bünügyi statistikából. A bűnvádi törvénykezés ama bő forrás, melyből közerkölcsiségi, nemzetgazdászati, igazságszolgáltatási s számos egyéb szem pontból annyi érdekes statistikai momentum merithető. Ezúttal csak a következő adatok legyenek emlitve. A büntettek miatt elitélt személyek száma az ausztriai birodalomban sajnos növekvésben v a n ; i g y 1859-ben 1863-ben 1864-ben

31,057 33,536 37,613

egyén » »

mint bűntettes lett elitélve, miből az utóbbi két évben Magyarországra 13,917, illetőleg 14,782 bűntettes esett, e ezerint az egész birodalomban minden 1029, sőt hazánkban

épen már minden 715 lakó után egy elmarasztalt bűntettes számíttatik; ugy hogy Magyarország e tekintetben a birodalom minden országai közt, kivéve az egy alsó Ausztriát hol a székváros miatt már 534 lélekre számitani egy elitélt fegyenczet, a legmostohább viszonyt tünteti fel, és nem annyira itt a vagyon mint a személy ellen elkövetett bűntények szerepvivők. Tekintve ugyanis a büntettek egyes fonemeit, találni, hogy 100 elitélt bűntettes közt v a n : a birodalomb.

lopás miatt csalás miatt egyéb nyerességbőli bűntett gyilkolás és emberölés . . súlyos testi sértés . . . .

58.8°/b 6.1 » 3.4 » 4.* » 14.? »

Magyarországi).

57.5% 3.6 » 3.9 » 7.i » 17.7 »

1) Több kereset találkozása 2) Elévülés által. VI. A jogok bizonyitása. VII. A jogerejü eldöntés hatálya. VIII. Önsegély, önbíráskodás. Ötödik czim. Ez lenne az átalános rész fő vonaA jogokról. laiban ; és miután e rész az, melynek Hatodik czim. haszna, szüksége, valamint tárgya és A jogok biztosítása, védelme és kö- mérve tekintetében oly elágazó vélemények uralkodnak, sőt elsö tekintetre, vetelése. ha csupán a fen elősorolt pontok vétetI. Biztositék. II. Óvás, ellenmondás, tiltakozás. nek figyelembe, annak felesleges voltára is látszanak mutatni, szükség, hogy III. Keresetek, kifogások. e résznél egy kissé tüzetesebben állaIV. A keresetek átszállása az öröpodjunk meg: kösökre. V. A keresetijog elveszte. (Folytatása következik.) 2) A semmisség és erötlenithetés következményei. 3) Mellékes meghatározások. IV. Tiltott cselekmények.

Fogházjavitás. Ví. Az Obermayer-féle vagy társadalmi rendszer. (B—y) Ezen rendszer a bünhönczök javitását a két előbbi rendszer egyesítése által törekszik eszközölni, olyformán hogy azok már együvé záratnak, már pedig — ha szükségesnek látszanék — egymástól elkülönítetnek; azonkívül főfigyelem fordittatik arra, hogy czélszerü oktatás által a rabokban a becsületérzés felkeltessék, a javulásbani haladásuk meggyökeresittessék. A jóviseletüek többféle kedvezményekben, u. m. jobb élelem, hogy szerzeményük számukra megtakarittatik, hogy virágokat ültethetnek steff. részesittetnek.*"*) Az e rendszer szerinti fogházak (különösen a müncheni) külsőleg szép *) E rendszert Obermayer, a müncheni fogház igazgatója alapitá, ki azt közzé is tette ily czimű munkájában : ,,A.nleitung zur Besserung d. Vcrbreeher,Kaiserslautern 1835."Tettleg foganatosíttatott 1846-ik évben, mely idő óta München, Kaiserslautern és Kaisheimban Bajorországban divatozik, azonkivül Modenában, hol a börtön szintén Obermayer intézete szerint rendeztetett.

rendet s bizonyos munkásságot mutatnak fel ugyan, de Önámitás az igazgatók részérő], ha azt hiszik, hogy arabok engedelmeskedése és munkássága benső megj avulásuknak biztos fokmérőjéül szolgál, mert a rabok közt előforduló és e rendszer mellett ép oly kevéssé elhárítható veszélyes összebeszéléseket vagy egyéb közlekedésüket egészen számításon kivül hagyják.*"*) Igen káros befolyással van az itt is alkalmazásban lévő szokás, hogy a rabok egy része a többiek fölötti felvigyázatra használtatik, s épen itt fordult elő a már emiitett eset, hogy t. i. ilyen felvigyázó (Aufpasser), ki a többi rab által szintén rosznak ismertetett, meggyilkoltatott. Ennek folytán ezen intézmény megszüntettetett ugyan, de közvetve az által lőn ismét alkalmazva, hogy a külön felállított felvigyázók helyett minden egyes rabnak tétetett kötelességévé, miszerint a rabtársai által elkövetett kihágásokat az igazga-) Íj, Mittermaier: Gefangrissverbesserung58.1.

tónak tudtul adja. Igy azonban valamennyi rab tétetik felvigyázóvá, a kölcsönös bizalmatlanság és boszuvágy, általánossá válik és mindig lesznek képmutató, rosz indulatu rabok, kik csak azért fogják feladni a többieket, mert ez uton maguk részére az igazgatótól mindenféle előnyöket akarnak kieszközölni. *) Másrészről elismertetik, bogy a -— kivált ifjú, magukat jól viselő bűnbönczök számára — behozott gazdasági (mezei) kényszermunka igen jótékony hatással bir a rabok erkölcsi állapotára s hogy az ilyen egyének kiszabadulásuk után könnyen találnak falusi gazdáknál alkalmazást, a visszaesők kevesebb számánál fogva pedig ezen intézetek iránt a nép bizalma mindinkább gyarapodik.**) Legújabban egy Obermayer-félefogház igazgatója oda nyilatkozott, hogy a rabok együttléte azoknak javitását, többféle hiányainál fogva, tetemesen neheziti, és bogy csak magánelzárás mellett lehet az oktatás kellő sikerére számitani. — Maga Obermayer pedig azt mondta, hogy a magánelzárást nem pártolhatja ugyan, mindazáltal annak alkalmaztatása egy évnél rövidebb tar-

tamu fogságnál neki kivánatosnak látszik; de hogy a rabok mezei munkákra használtassanak, azt azért nem helyeselheti, mert ez által parasztraboknál a büntetés visszaijesztő hatását elveszíti.*) Végre meg kell jegyeznünk, mikép az Obermayer-féle rendszer még jelenleg is hol pártoltatik, **) hol határozottan korholtatik, s ez utóbbi tekintetben említtetik, hogy a bűnbönczök javítása egyedül az igazgató szigorúságára s a kemény fegyelmi büntetésekre alapittatik, noha ez amazzal merőben ellenkezik. ***) *) Mittermaier: Gefangnissfrage 40. 1.

**) Igy P» a zürichi fogház javítására az Obermayer-féle rendszer ajánltatott mintaképül; 1. Mittermaier: Gefángnissverbesserung 62. 1. — Fischer (Ueber Gefángnissstrafanstalten, Regensburg 1852). v. Pfeufer (das Obermayersche Besserungssystem. Heidelberg 1848), az angol Hill (on the treatmént of criminals in certain states of Germany, 1859) e rendszerről szintén igen kedvezőleg nyilatkoznak. ***) Az 1856.évi németalföldi küldöttség, mely eme fogházakat meglátogatta, fölemlíti, hogy az igazgatót mindig borzasztó nagy, megtanított kutya kiséri, s a foglyok nehéz lánczokat csörtetnek ; 1. Mittermaier: Gefángnissverb. 41. 1. — Röder pedig az Obermayer-féle rendszert „Nichts weiter als eine Zuchthauswirthsehaft altén Zuschnitts, in Wenigembesser, in Vielem schlechter als die der übrigen Zuchthauser' 1 nevezi s legvastagabb visszaélésnek mondja, midőn Obermayer mindig csak humanitás*) Mittermaier: Gefiingnissfrage 89. s köv. 1., ról beszél, holott a hollandi Grevelink állítása szerint a rabokkal sehol sem bánnak kegyetlennebül, valamint 111. 1. K a u t z : Politika 432. 1. **) Mittermaier: Gefángnissverbesserung 59. 1. I mint épen Münchenben. Besserungsstrafe 63 és 98 11.

Átalános német polgári perrendtartás. (Folytatás.)

Szakértők véleményének van helye, ha az, oly tények és viszonyoknak, melyek különös szakismeretet föltételeznek, — megítélésére szükségesnek vagy czélszerünek látszik (344. §.). A bizonyitás e neme a megvizsgálandó tárgy kijelölése s a javaslatba hozott szakértő megnevezése mellett használtatik

345. §.). Ha ez iránt a felek meg nem egyezhetnek, szakértőket, tetszés szer i n t , de mindenkor páratlan számban, a törvényszék hivatalból nevez (346. §.). Ha a hivatalból rendelt szakértő ellen valamelyik félnek kifogása van, ezt azon naptól számítva, melyen a kinevezés tudomására jutott, — egy hét

jánál, akár azon egyes bíróságnál, melynek területén a letartóztatandó személy vagy letiltandó dolog létezik, — benyújtható (538. §.), s magában kell foglalnia: a biztosítandó igény megnevezését s jogalapját, valamint a letartóztatástárgyát és módját (539. §.). Ha a kérelem alaposnak találtatik, a fogság a kérelmező veszélyére és költségére elrendelendő (542. §.) és sürgős veszély esetében ünnep- vagy vasárnapon is végrehajtható (540. §.). Ha a veszély nem világos, a fogságnak csak biztositék letétele mellett van helye (543. §.). A fogság ellen az ellenfél ellenelőterjesztéssel élhet (544. §.), mi azonban a végrehajtást nem gátolhatja (545. §.). Az ellenelőterjesztés iránt tárgyalás tartandó és birói határozat hozandó (546. §.), Ha a fogság a pör megindítása előtt rendeltetett el: folya-

modó, az ellenfél kérelme folytán, keresetének zárt határidő alatti beadására utasítandó. A határnap elmulasztása a fogság feloldását vonja maga után (548. §.). A fogság féloldalik akkor is, ha a fél egyéb elegendő biztosítékot képes kimutatni (554. §.) 1 ). Ugyanezen szabályok szerint, s csak azon eltérés mellett, hogy a kérelem iránt az ellenfél mindig meghallgatandó (558. §.), — van helye a zárlatnak, ha folyamodó k i m u t a t j a , hogy követelése a végelintézésig kipótölhatlan kár veszélyének van kitéve (555—560.) 2 ). ') Az előleges személyi fogságról, mint neméről az előleges biztositásnak 1. osztr. polg. perrendt. 396—406. §§. ' 2 ) Osztr. polg. perrendt. 425. s köv. §§. (Folytatása következik.)

F o g h á z j a vitás. egymástóli tökéletlen elkülönítése ho zatott fel. Mi volt tehát természetesebb Az eddig vázolt rendszerek minde- mint hogy a raboknak a szó szoros érgyike ellen főhiányképen a raboknak telmében vett teljes — tehát nem csak képzeleti (erkölcsi), hanem valóságos ! ) Okot e rendszer alkotására egy már 1776. évben Philadelphiában a végett összeállóit quaker- (physikai) — elkülönítését is megkitársulat szolgáltatott, bogy a börtönökben sinlődő sérlették, miből azután külön rendszer rabok sorsát enyhitse s elkülönités által ismét jó (solitary system) fejlődött ki : Ez azonútra terelje. 1822-ik évben az északamerikai államokban átalánosan lett behozva. Szerinte a rabok ban részint az emberi természetnek egyenkint 11—12' hosszú, 7—8' széles és 10—16' egyoldalú felfogásánál, részint (még magas, tehát 770 — 1564 köblábnyi levegőt foglaló kamrákba záratnak. Mindegyik kamrával összekötte- pedig kiválólag) azon roppant költsétésben áll egy kis 18 - 2 0 ' hosszú és 8 — 9' széles vagyis geknél fogva, melyekkel az ily szerke96— 180 négyszög lábnyi területtel biró, falakkal bekeritett udvar, hogy a rabok a szabadban is mo- zetű börtönök építése szükségkép járt, zoghassanak és fris levegőt élvezhessenek, a nélkül, igen nagy ellenzésre talált s nagy tuhogy rabtársaik által észrevétethetnének. Ez volt sát idézett elő, mely még jelenleg sincs eredeti szerkezete; most azonban az elkülönítésen kivül a rabok javítása czélszerü foglalkodtatás, ta- teljesen befejezve. nítás és hitoktatás által eszközöltetik. Karvasy: Mindazáltal ma legalább annyiban Igazságügyi politika, Pest 1865, 127 — 129. 11. —• Kautz: Politika 433—434. 11. — Mittermaier: Ge- tisztulnak már a nézetek, a mennyiben füngniszverbesserung 73—86. 11. — Mittermaier: az egyik vagy másik elv helyes vagy Gefiingnissfrage 78—90. 11. — Röder : Besserungshelytelen volta felismerésére a tapasztastrafe 9 6 - 1 1 1 . 11. V. A philadelphiai (pennsylvaniai), máskép magánrendszer. ')

lásra is, habár nem épen igen hoszszura, hivatkozhatni. Kellő tájékoztatás tekintetéből azonban lehető rövidek akarunk lenni. Mindenek előtt meg kell jegyeznünk, hogy ezen rendszer egész merevségében mai napon már sehol sem alkalmaztatik, mert belátták, hogy a teljes, munkátlan magánlét — a mint kezdetben Philadelphia- és Newyorkban volt behozva— az egyes rabokat a többieknek rontő befolyásától megóvja ugyan, de tartós javitásukra ínég is elégtelen; s hogy másrészt maga a rendszer, ha pusztán visszaijesztésre mint főczélra használtatik, a keménység bizonyos szinét ölti magára, mely a magánelzárás által elérhető javitó hatással merőben ellenkezik. *) A magánrendszert ennélfogva nem szabad többé ugy tekintenünk, mintha általa a rabok minden emberi közlekedéstől záratnának el (einsaine Haft), hanem olyannak, mely által csak a többi rabokkali közlekedésök tétetik lehetetlenné (Einzelnhaft) és pedig azon okból, mert ezen érintkezés reájuk nézve ártalmasnak tapasztaltatott, 2 ) Ezeket előre bocsájtva,láttuk a magán rendszernek a többi rendszer fölött eddig tapasztalt előnyeit. 3 ) l.Csak e mellett lehetséges a rabokkal egyediségökhöz képest elbánni, a törvények és hatóságok ellen tanusitott megvetésöket belőlük kiirtani, s meggyőzvén őket arról, miszerint az általok gyűlölt törvények és intézmények saját javukra is hozattak, bennök azok iránt tiszteletet felkölteni. Ez pe-

dig a javitásnak múlhatatlan alapfeltétele. *) 2. A bűnösöknek mások által még nagyobb mérvbeni megrontását teljességgel lehetetleniti, mi a javitás müvét tetemesen könnyiti. 2 ) 3. Ennek folytán a fegyelmi kihágások is ritkábbak, s a közös elzárásnál szükségeseknek talált, az emberi méltóságot — melyet a bűnösben is fenn kell tartani — olyannyira lealacsonyító testi fenyitékek (korbácsütések) teljesen nélkülöztethetnek. 3 ) 4. A visszaijesztő hatás a magánéizárásnál, mely a bűnöst több nélkülözésre kény szeritvén, benne hosszúidéig tartó mély benyomást képes előidézni, szintén könnyebben eszközöltetik, mint a közös elzárásnál. Ezt tanúsítják a legtöbb előbbi rendszerű börtön igazgatói, kik az elszigetelést legalább a fogság kezdetén igen hatályosnak elismerik. 5. Oly vegyes rendszerű börtönökben, hol a bünhönczök a rájuk kiszabott magán elzárás maximumának lefolytával közös elzárásba hozatnak, gyakran találkoznak bünhönczök, a kik kérték, hogy büntetésöknekmég hátralevő idejére ismét magánelzárásba tétessenek át, noha kamrájuk sokkal kényelmetlenebb. 4 ) 6. A büntetés érzéki oldala itt csak mintegy külső héja a teljes hatásában nyilvánuló (belső) erkölcsi magva- és tartalmának. A bűnös mindjárt beléptekor átlátja, hogy a rendszer ellen

*) Rőder. i. m. 98- s köv. 1. — Mittermaier: Gefangnissverb. 78. 1. 2 ) Rőder. i. m. 101. 1. — b. Eötvös és Lukács: fogházjavitás 236- és 298. 11. 3 ) Szükség esetében pedig a koplaltatás és setét kamra hathatósb eszközök; l.Hye: das oester. ') Mittermaier: Gefangnissfrage 79. 1. 2 ) Rőder i. m. 108. 1. Azelőtt a rabok úgyszól- Strafgesetz 399. 1. 4 ván elevenen eltemettettek, mi számtalan elmehá) L. a „Jogtudományi Közlöny" 8. számát 128. borodás- és öngyilkosságra adott alkalmat. 1. — Ugyancsak Bruchsalban egy rab kamráját 3 ) I t t az a) jegyzetben idézett irókat kö- „második születés helyének" nevezte. Rőder i. m. vetjük. 104. 1.

küzködnie lehetetlen s igy önkénytelenül felrázatik romlottságából és bűnének tiszta ö n t u d a t á r a vezettetik, mig ellenben a többi rendszer nagyobbára csak az ember érzékiségére támaszkodván, ily hatást a bűnös lelkületére nem idéz elő. *) 7. A magán elzárásnál 2 ) a rabok elmeháborodásai ritkábbak és sokkal ha') B. Eötvös és Lukács fogházjavitás 180. 1. — Rőcler i. m. 105. 1. — Azonban igen alaposan jegyzi meg Mittermaier (Gefiingnissfrage 81. 1.), miszerint a bűnös magábatérését nem szabad egyesegyedül annak magánelzáratásától várni, s hogy e hatás csak akkor fog előidéztetni, ha a törnlöczi személyzet — kivált az igazgató és lelkész — igazi emberszerető egyénekből áll. J ) Lelut , franczia tébolydaorvos tanúsága szerint a közös elzárási börtönökben 1 5 % át, ellen-

ina r á b b fedeztetnek fel, minélfogva könnyebben gyógyíthatók is. Végre 8. A visszaesők aránya a magánelzárásnál sokkal kedvezőbbnek tapasztaltatik, mint a közös elzárásnál. Bozóky Alajos. ben a magánelzárásiakban csak 2 - 3 % - á t képezik az őrültek az összes rabszámnak — Mazasban (egy magán rendszerű börtön Páris közelében) 12,542 rab között csak 9 lélekzavarodási eset fordult elő, azok levonásával, kik már börtönbehozatalukkor lélekzavarodásuknak kétségtelen jeleit adták. — Rőder i. m. 120. 1. J ) Az angol börtönlelkész Clay J . tanúsága szerint, e lelkes emberbarát a magánelzárásról táplált reményeit 25 évi működése után messze tulhaladtaknak mondja, mig az auburni fogházak lelkészei a rabok javítását sisyphusi munkának nevezték. (Folytatása következik.)

Tárgyalási terem. Mindamellett a közszokás ugy a katholikus mint a protestáns egyházban azon áta(Közli dr. Kőnek Sándor.) lános szabálytkövetkeztette,hogyubi sponsa I. ibi copula, vagyis rendszerint a menyaszszonynak saját lelkésze tekintetik erre illeVegyes házasságnak alattomosságból lett tékesnek. Csakhogy a saját szónak értelme semmisnek kinyilatkoztatása. (Vége.) sem a tridenti zsinat, sem a Józsefféle ház. Ezen a szentszéki törvénykezési gyakor- pátens által nem állapittatik meg minden latban talán kevésbé járatos olvasó tájé- kétséget elháritó módon, hanem ez részint koztatására még a kihirdetés módja szerint a tételes államtörvényhozásnak, részint a is közlött Ítéletből két érdekes jogelv von- jogszokásnak, részint végre a concret viszoható le, melyről még néhány szó teendő. nyokra alkalmazott törvényszéki gyakorlatValamint a tiszta kath. házasságokra nak hagyatott fenn ; hogy nemcsak a rendes, nézve a tridenti közzsinat, ugy a tiszta hanem az átvitt vagy időleges lakhely is evang. házasságokra hazánkban a törvény (quasidomicilium) megállapítja az illetékeserejével felruházott I I . JózseíFéle ház. pátens séget, legalább nálunk semmi kétséget nem mint az esketésre illetékes lelkészt ugy a szenvedhet, de lehetnek számos oly concret vőlegény mint a menyasszony saját lelki- esetek, melyekben felette nehéz meghatápásztorát ismeri el, s hogy a tridenti zsinat rozni, vájjon lehet-e és 'mikor valamely tarezen értelemben vette a maga intézkedését, tózkodást quasidomiciliumnak venni; igy a kitetszik a Congr. Conc. többi endű döntvé- kérdéses esetben az egri főszentszék és vele nyeiből: est autem proprius parochus, qui egyetértoleg a primatialis szentszék is azon adesse debet, is, in cujus parochia matrimo- körülményt, hogy az egyik peres félnek sanium celebratur, sive viri, sive mulieris; ját birtokán hideg konyhából és kis szobámég világosabban szól I I . József ház. pátense | ból álló oly helyisége van, mely a jószágot 30. § sa: ubi sponsus et sponsa sub diversas | néha megtekinteni szokott valamelyik cseparochias pertinent, sufficit, si consensus in | lédség vagy a gondnok részére van fennmatrimonium coram paroeho, pastore vei : tartva, nem véli elégségesnek, hogy ez mint a peres félnek quasidomiciliuma vétessék. popa seu sponsi, seu sponsae declaratur.

Szentszéki döntvények.

130. Hátránya a kutató eljárásnak még az is, hogy a biró a felek tanácsadójának szerepére is van utalva, minélfogva ez eljárásnál köteleztetik a feleket kitanitani az iránt, bogy mit követeljenek, mit tagadjanak, állításaikat miként igazolják. Még terhesebbé válik a birónak szerepe, ha a pernek Ítélet általi eldöntése előtt, a felek közt egyezséget megkísérteni köteleztetik. Mikép vigye ez esetben szerepét, hogy részrehajlás gyanújába ne essék? Mikép ajánlja ő az egyezséget ama félnek, melynek követelését az eszközlött kutatás folytán jogosnak tartani kényte lenittetik? Általában, minthogy a biró a kutató eljárásnál mindkét perlekedő félnek javára működni, utasitást, tanácsot adni köteles, alig lehet kikerülni, hogy a perlekedő s egymás iránt úgyis gyanakodó feleknél minden jogosság szeretete,részrehajlatlansága és legjobb szándéka mellett, ama gyanúba ne essék, hogy az ellenfélnek jobban kedvez, mint neki, annak ügyét hajlandóbb pártolni, mint az övét. 131. Ha a bíróban a megkívántató, felebb is emiitett tulajdonok kellő mértékben nincsenek meg, hanem az tudatlan, türelmetlen, henyélésre hajlandó, kényelmet vadászó, makacskodó s elfogult, a k k o r a kutató eljárásnak hiányai nagyobb mértékben fognak mutatkozni ; mert tudatlansága miatt mellékesekkel fog foglalkozni, lényegeseket pedig a jegyzőkönyből kihagyni, minek az leend következménye, hogy nemcsak

ö, mint első biró fog jogtalanul Ítélni, hanem a hiányos jegyzőkönyv által a felsőbb bíróságnál is akadályozni fogja a jogos ítéletnek hozatalát. Türelmetlensége által, kivált a félénk perlekedőt zavarba fogja hozni,ki aztán nem leend képes az ügyet kellően előadni. Kényelemvágya miatt siettetni fogja a teendőknek befejezését, minek következménye az lehetem], hogy a legfontosabb körülményeket a jegyzőkönyvbe nem igtatja, s ezáltal a helyett, hogy a kérdéses ügyet tisztára hozná, azt inkább bebonyolitja Elfogultsága és makacskodása azt fogja eszközölni, hogy a bővebb felvilágosítást megveti, a peres félt kellőleg ki nem hallgatja. Mindezekből kitűnik, hogy a kutató eljárásnál a peres felek a biró önkényének nagy mértékben vannak kitéve, annál is inkább, minthogy itt az ügyvédek közbenjárása akadályozva van. 132. Hátránya a kutató eljárásnak az is, hogy a biróság a perlekedőknek magánviszonyaiba, titkaiba betolakodik nagyobb mértékben, mint azt a felek maguk akarnák; a tulajdonróli szabad rendelkezési jogot korlátozza, mely jog a tárgyalási eljárásnál épen fentartatik. Egyes bírónál, ha az másnem\i,például: pénzügyi, katonai stb. ügyekkel foglalkozni tartozik, a kutató eljárás épen nem ajánlható, mert az e körüli teendőit a inunk halmaz miatt nem leend képes pontosan teljesíteni. (Folytatása következik.)

Fogházjavitás. V. A philadelphiai (pennsylvaniai), máskép magán- elzárás ellen legújabban 1 rendszer. v e k hozatnak feí ) u. m. (Folytatása és vége.)

(B—y.) Daczára a magánrendszer }

J

j'

-

,

mellett telsorolt előnyöknek, a magán-

. .

következő , u ...

ér-

... .

) Ezen ervek elosorolasaban aitalaban Mittermaiert követjük, mint ki ezeket legtüzetesben forma -

1. Azt állítják, hogy a magánelzárás egyenlőtlen hatásánál, bizonytalanságánál s az igazsággal való ellenkezésénél fogva —.mivel a büntetésnek olyannak kell lenni, hogy annak hatása r. biinhörc* ^ k p l n r o ki számi t,tathassék, maga a büntetés pedig minden egyed által egyformán rosznak éreztessék — nem helyeselhető 1). 2. Magok a magánrendszer pártolói is, annak alkalmazása és esetleg szükséges megszorításai iránt nem értenek o o egyet. 3. A magánelzárás, minthogy közvetlenül az ember társadalmi természetével ellenkezik, 2 ) hosszabb ideig tartó alkalmaztatása által szükségkép az ember romlására vezet. 4 Tapasztalás szerint számos rab közös elzárás mellett is javult, mig valóban megromlottak a magánelzárásban sem javultak, minélfogva nehéz kényszermunka és szigorú fegyelem sokkal hathatósb eszközök volnának. 3 ) 5. Azon körülmény, hogy némely rabok magok kérték a magánelzárásba való áttételüket, inkább a magán rendszer e l l e n szól, mert csak annak enyhébb voltát, vagy azon sajnos eredményt bizonyítja, miszerint a magánelzárás a társalgás szükségességét a rabokban végkép elfojtotta. 4 ) 6 A magánelzárásnak ama — különös elönykép felhozott — tulajdonsága, hogy csak e mellett lehetséges a líízza és czáfolgatja, Gefángnissfrage 90 - 1 0 8 . 11. L. Karvasyt: Igaágügyi politika 129 — 133. 11. ') Ezen ellenvetést Christiansen hozza fel ily czimü munkájában : Rechtliche Wurdigung d. Einzelnhaft. Kiel 1857. ") Appert lovag (Die Gefangnisse etc. in Oe.-íterreich etc. czimü munkája 12. I.) és Schüpfer (Gerichtsverfahren u. Gefiingnissstrafe. Neustadt 1857. czimü munkájában) az evangyéliom azon mondatára hivatkoznak: „Nem jó, hogy az ember egyedül magában legyen." 3 ) Hogy a közös elzárás mellett is lehet néha javítást eszközölni, azt már fentebb emiitettük. L. a „Jogtudományi Közlöny" 36. számát a 568 — 69. 1. 4 ) Ezen ellenvetés HoltzendorfFtól származik.

bünhönczökkel egyediségökhöz képest elbánni, igen könnyen hittani experimentumokra vezet, a börtön igazgatásában pedig önkénynek nyíttatik rés. 7. Föellenvetés gyanánt és számtalanszor emlittetett, hogy a magánelzárás fölötte káros befolyást gyakorol a rabok testi egészségére. 8. Még jelenleg is igen elterjedt vélemény, hogy a magánelzárás a lelki betegségek kitörését igen nagyon előmozdítja Végre 9. Statistikai adatok mutatják, mikép magánrendszerii fogházakban a visszaesők száma nem kisebb a közöselzárásu fogházakénál. Mindezen ellenvetésekre következő védvekkel felelnek : Az 1-őre. Eltekintve attól, mikép a felállított igazsági elv, homályosságánál fogva sem elméletileg sem gyakorlatilag alig használható, a magánelzárást — mint általában minden egyéb társadalmi intézményt — nem szabad a legszigorúbb merevséggel, 1 ) hanem megbüntetendök egyediségéhez mérve alkalmazni, s igy egyes részleteiben ugyan eg\ enlőtlen hatása leend, 2 ) de mégis bizonyos, hogy mindenki által súlyos bajnak fog éreztetni. A 2-ikra valamely magában véve czélszerünek elismert eszköz nem vesztheti el becsét az által, ha alkalmazásában b'zonyos ovatosság használtatik. A 3-ikra a szabadságbüntetés bármely végrehajtásában a szabad raozoghatást ép oly kevéssé lehet meg nem szorítani, mint a magán elzárásnál; e bajt pedig a bünhöncz csak büntette által háritotta magára. Hogy a V „Summum ius summum iniuria" egy régi jogelv. 2 ) így P- tapasztaltatott, hogy szűk években, nagy drágaság idején, gyakran találkoznak egyének, kik csak azért követnek el lopásokat, hogy a börtönbe zárattassanak, hol rendes élelmezést kapnak.

rab a többi gonosztevővel! szabad közlekedéstől elzáratik, ebben még nem fekszik a társadalmi élet valódi becse. De a magánelzárásbari is közlekedik a rab más emberekkel, még pedig saját javára csak olyanokkal, kik vele jót akarnak. A 4-ikre, abból, hogy nem minden rab javittatik, nem lehet a magárirendszer ellen következtetést vonni, mert ezen tüneményt a szabadságbiintetés egyéb végrehajtási módjánál is észlelhetni ; a magánelzárás pedig m á r az által igazoltatik, hogy általa a javitás könnyebbeneszközöltetik, mint más fogsági nemek által, és hogy oly rabok, kik a közös elzárásban magukat roszul viselték, megjavultak, ha magánfogságba hozattak. Az 5-ikre, a rabokkali bizalmas beszélgetésekből tudva van, mikép a magánelzárásba való áttételüket egyedül azért kérték, mert a többiveli közös elzáratásuk hátrányairól meg vannak győződve, s különösen azt hozzák fel, hogy a javulni akaró a többi romlottabb rab részéről mindenféle gúny- s boszantásnak van kitéve. A 6-ikra,a hittani experimentumok s a tömlöczigazgatási önkény a magánrendszer pártolóinak sem fekszik czélzatában; amazok csak ott fordulhatnak elö, hol a rabok javitását egyoldalula g fogjak fel s kirckesztőleg a lelkész buzgóságára bizzák, holott a vallási oktatásnak minden egyéb javítási tényezővel kell összhangzania. Mindkét nembeli visszásság könnyen hárítható el a tömlöczi személyzet óvatos kiválasztása s egy középponti testület alkotása által, mely amazt mindig szemmel tartja. 1 ) A 7-ikre, arabok egészségi állapotja elleni kifogás csak fölületesen tett ta pasztalásokból van meritvete, sőt in

kább azt lehet állítani, hogy épen a börtönben észlelhetők kedvezőbb egészségi viszonyok, mert a rabok előbbi rendetlen életmódjukat egyuj, mindenkép szabályszerűvel felcserélni kény telenittetnek. *) A 8-ikra, lélekzavarodásra mindennemű börtönbüntetés szolgáltathat alkalmat; hogy azonban a magánelzárás a lelki betegségek kitörését éppen előmozdítaná, az — az eddig állított mérvben legalább — nem áll. A legújabb nyomozások a rabok között előforduló lélekzavarodások természete felől 2 ) kétségén kivül helyezték, miszerint a legtöbb lélekzavarodási eset már a börtönbe hozatal előtt megvolt, O ' sokszor pedig olyanok is hozatnak a börtönbe, kiket el sem kellett volna Ítélni, mert már a bűntett elkövetésekor nem voltak eszüknél. S habár tagadhatatlan, hogy a magánelzárás minden nélkülözéseivel együtt némely bünhönczöknek inkább hat kedélyére, de másrészt az is igaz, hogy magánelzárás mellett ily lelki állapotok, minthogy sokkal hamarább felfedeztetnek, könynyebben gyógyíttathatnak, mint a közös elzárásnál. A 9-ikre végre azt lehet felelni, hogy a visszaesés fogalma igen sokak előtt még nem elég tiszta, mert mig némely törvényhozások visszaeső alatt csak azt értik, ki ugyanoly büntettet követ el, mely miatt egyszer már elitélve volt, addig mások azt is nevezik

') Rőder i. ra. 118—119 11. — Igen nevezetes azon észlelet, miszerint Perth városában (Angliában) egy veszélyes járvány idején a kamrájukba zárt rabok minden betegségtől mentek maradtak. Eddigelé még csak az nincs kellőkép kipuhatolva,hogy mily munkák koczkáztatják inkább a rabok egészségét; a szabók és vargák p. legegészségesebbek, mig a gyapjú- és lentisztogatással foglalkodók leginkább megbetegednek. L. Mittermaier Gefángnissfrage 96. s köv. 1. 2 ) A bő tapasztalásu marseillei tébolyda- és börtön orvos Sciuze nézetei (Folie penitentiaire, 1. Mit') L. b. Eötvös és Lukács; fogházjavitás 337. I. termaier i. m. 99. lapját).

visszaesőnek, ki egy korábbi bűntett miatti büntetésének kiállása után egész ujat, azaz más természetű büntettet követ el; más részt pedig a közös elzárás barátjai által felhozott statistikai adatok nagyon is kétségesek és hibás feltevésen alapulnak, mint p. Bajorországban, hol az, ki szabadon bocsáttatása idejétől számitva egy év alatt vissza nem esik, megjavultnak tekintetik. Mindezeknél fogva világos, hogy a magánredszer a többinél csakugyan tökéletesb, s ha vannak is körülmén y e k , melyek annak alkalmazhatását vagy teljesen k i z á r j á k , vagy legalább bizonyos mértékben megszorítják —- mindazonáltal az ezen rendszer ellen felhozott ellenvetések csak annyiban állanak sok börtönnél, a mennyiben maga a rendszer hiányosan vitetett keresztül, 1 ) minek oka részint a czél elérésére választandó eszközök bizonytalanságában, részint emez eszközök minél helyesebb alkalmazásának tökéletlen megismerésében és ama nehézségben keresendő, váljon valamely rab igazán megjavultnak mikor tekinthető? Hogy ezen okok fontosságának kellő méltánylása múlhatatlan szükséges, kétséget nem szenved. Tudva van, mily egyenlőtlenek ugyanazon egy börtön rabjai, mily sokfélék ama rugók, melyek őket bűntetteik elkövetésére ragadták, mily sokfélék magok ezen büntettek is; mily különböző a bűntettesek előbbi életmódja, polgári állása, műveltségi foka. Már pedig mindezen körülmények a rabokkali bánásmódnál szem előtt tartandók, s az eszközök választásában igen nagy óvatossággal szükség eljárni, ha csak a

főczélt, t. i. a j a v i t á s t épen kcczkáztatni nem akarjuk. Mily nehéz végre megítélni, váljon a bűnös megjavulása csakugyan eléretett-e, mert pusztán külső jó magaviseletéből annak belső megtérésére következtetést vonni még m m lehet, 1 ) erre barátságos beszélgetések kellenek a rabbal, hogy a tömlöczi személyzet annak lelki állapotjáról biztos tudomást és meggyőződést szerezzen; de a legtöbb börtönben a hivatalnokoknak e tekintetben igen kevés idő engedtetik, vagy, ha van is idejök, mindig találkoznak ravasz rabok, kik a hivatalnokoknak csak olyasmit mondanak, a miről tudják, hogy avval tetszést aratnak. A rabok egészségére sincsenek mino © deníitt kellő figyelemmel, mert a hiányos ruházat, a koplaltatás és setét kamrának túlságos alkalmazásában sok helyt igen vastag visszaélésekre lehet találni, 2 ) s igy nem csoda, hogy a ma-

') Iloyer, a vechtai tömlöcz igazgatója Oldenburgban az 1856-ik évről szóló értesítőjében említi, hogy 72 rab javulási szándékának kétségtelen jeleit adá, de valóban még sem javult, 21 eltökélt képmutató, teljesen megátalkodott pedig 13 volt. Mittermaier Gefiingníssverb. 85. 1. 2 ) Különösen roszalandó azon eljárás, miszerint a koplaltatás és setétkamra mint a büntetés súlyosbítása alkalmaztatnak olyformán , hogy az egész büntetési időre felosztatnak, mert igya rab, daczára javulásának, oly büntetésnek látja magát alávetve, mely különben csak mint fegyelmi büntetés a rend és csendbontóknál szokott alkalmaztatni. Ez pedig a rabokban elkeseredést szül a folyvást jóakaratot szájukban hordó hivatalnokok ellen. A bruchsali börtönben p. 1851—1856 összesen 21514 napi koplaltatás, és 9944 napon setét kamrábai elzárás alkalmaztatott. Mittermaier: Gefangnissverbesserung 140. 1. — Szint oly kárhozatos azon, itt-ott még fenálló czélszerütlen büntetés, mely fölött egyébiránt a tudomány és tapasztalás már régóta pálezát tört, hogyt. i. a rab a jótékony hatású munka helyett a levegőt kényszeríttetik taposni, pusztán azért, nehogy az olcsóbb rabmunka a szabad munkásokéval káros versenyre keljen! S a leleményes emberi ész ezen szüleménye t. i. a taposó malom (Tretrad) hazánkban is talált utánzásra, habár arra — nem lévén minálunk oly kiterjedt gyáripar, mint ] ) Karvasy: Igazságügyi politika 131. 1. — azon országokban (Eszakamerika és Angliában), Mittermaier Gefangnissverbesserung 78—88. 11., hol épen a gyári munkát vélték eme valóban kegyetlen módon biztositandónak — legkisebb ok sem Gefángnissfrage 78—90. 11.

gánrendszernek még m n napon 19 ben tudtak volna megállapodni, s azért annyi ellensége van, a nélkül, hogy a különféle rendszerek még folyvást helyette „legjobb rendszerű" börtön- egymás mellet virágoznak. *) forgott fen ! A borsodmegyei (miakolczi) börtönben ') Hátra van még a legújabb t. i. az irhoni bört. i. 1885. évben hozták, be a taposó malmot. L. Pa- tönrendszer, de erről még más alkalommal szólanlugyay: Megyerendszer I I I . köt. 52. s köv. lapon. dunk.

Poroszország* statistikai vázlata. (Folytatás.)

Mezei i p a r . Majdnem fele a lakosságnak Őstermeléssel foglalkodván, a miveletlen földnek mennyisége mindinkább kisebbedik. I g y p. 1849-ben a miveletlen föld még 25,870.626 holdat foglalt el, de 1858-ban már csak 16,527,765 hold maradt miveletlen állapotban; sőt még nagyobb része az összes területnek vétetnék mivelés alá, ha csak lehetséges volna, de a földminőségének viszonyai, mint már mult czikkünkben érintők, nem épen igen kedvezők. A miveletlen föld mennyiségében pedig a házhelyek, folyók és országutak is benfoglaltatnak s csak ezekkel együtt 5 % - j a az összes területnek miveletlen. A haszonvehetÖ föld öregbiilése a következő átnézetből tűnik ki. Volt ugyanis :

3) kik 3 0 - 3 0 0 hd. birtak 391,586 összesen 35,914,889 holdd 4) kik 5 - 3 0 „ „ 617,374 „ 8,427,479 „ 5) kik 5 holdnál kevesebbet birtak . . . . 1,099,161 „ 2,227,981 „ volt tehát földbirtokos 2,141,486, összesen 93,539,202 holdd.

Megjegyzendő, miszerint az államjavak is e kimutatásban benfoglaltatnak. A dotnaniál-jószágok mindössze 1,156,158 holdat, az állami erdők 8,059,489 holdat tesznek. Ugyanazon egy földbirtokosnak tagositott birtokai, a mennyiben ugyanazon egy község határában vannak, összeszámitvák. A leggyérebben lakott tartományok a legtöbb nagy jószággal birsak. Az iménti osztályozás szerint volt az egyes tartományokban : l-ső

2-ik 3-ik osztályú

Poroszország 4,123 4,370 IStó-ben 1858-ban Xurgi" Posen . . . 2,656 1,079 kert, szőlő, gyümölcsös 1,307,700 1,420,582 hold Pommeránia . 2,595 1,436 Brandenburg. 2,364 2,343 szántóföld . . . . 45,872,268 50,473,252 „ Slézia . . . 3,003 1.203 rét 8,089.466 8,788,255 Szászország . 1,239 1.599 legelő 8.296,678 8,144,720 „ Westphália . 706 1,401 erdő 19,795,854 24,913,335 „ Rajnamellék . 1,512 1,608 A növényt- 'ern.ö terület ugyanazon évek- Hohenzollern 91 37 Jahde-vidék — — ben v o l t : .„ . 1849-ben

„, 1858 ban

82,956 45,229 26,247 49,408 49,157 41.202 46,179 49,524 1,673 11

4-ik birtokos

44,581 32,850 29,099 45,735 109,681 67,202 75,537 205,446 7,233 10

5-ik

49,212 24,669 32,653 66,797 121,029 107,171 121,825 564,759 11,035 11

az összterüszázalékja

E mellett tekintetbe veendő a tartományok egyenlőtlen nagysága. A RajnamelPoroszország 19,259,706 hd. 20.965,085 hd. 82.53 lékre magára, több mint fele a kis birtoPosen . . . . 9,383,440 „ 10,226,789 „ 89.I3 kosoknak esik, pedig e tartománynak a Pommeránia 9,919,484 ,, 10,486,672 „ 84.13 legsűrűbb lakossága van — e tünemény Brandenburg 11,258,255 „ 14,008,512,, 88.89 Slézia . . . . 10,431,806 ,, 12,571,356 „ 79.n arra mutat, hogy a földbirtok akadálytalan Szászország. 7,247,243 „ 8.537,309 „ 85.8i feldarabolása mellett az egész termelés főWestphália . 6,681,220 „ 6,730,496 „ 84.^ össszege aránylag a legmagasabb fokiwi Rajnamellék 8,970,752 „ 10.213,934 ,, 93.)2 emeltetik*). Ha a nagy földbirtok i t t - o t t a összesen: 83,361,969 „ 93,740,144 „ 85.9, átlag. A földbirtokosok számát birtokuk aránya *) Alaptalan azon aggodalom, mintha a föld szerint a következő kimutatás tünteti föl; mindig tovább és tovább feldaraboltatnék. A. R a j namellékben és Westpháliában 1860-ban eszközlött az 1861. évi összeírás szerint volt: 1) kik 600 holdnál többet birtak 2) kik 300 600 hd. birtak

leí

18,289 összesen 40.921,536 holdd. 15,076 „ 6,047,317 „

kataszter-átvizsgálás alkalmával kitűnt, hogy a diireni kerületben, hol azelőtt 62,563 részlet (parcella) számittatott, még csak 51,244 részlet volt;

szerint 1812. jan. 1 én, Magyarországra nézve pedig az 1852. nov. 29-én kelt cs. nyiltparancsnál fogva 1853. május 1-én vette kezdetét. Hazánkban minden törvény az országgyűlési kihirdetéssel lép hatályba 1 ). Csak a legújabb törvényhozás rendkívüli állapota tette szükségessé, hogy a m. kir. curia, az országbirói értekezle-

ten megállapított ideiglenes szabályelvekre határozatilag kijelentse: mikép azokat, habár ideiglenesen, de azonnal (tehát a körlevél keliével, t. i. 1861. sz. Jakabhó 23-kával) mindennemű törvényes eljárásaiban zsinórmértékül követendi 1 ). ') R á t h : Az orszb. ért. I I . köt. 465. 1. ( V é g e következik.)

Hármas tkönyv. I I . 5.

F o g h á z j avitás. VI. Az irhoni börtönrendszer1). (Bozóky Alajostól.)

Szólnunk kell végre még az irhoni rendszerről, mely sajátságánál fogva sem a vegyes, sem a magánrendszerrel kapcsolatosan nem tárgyaltathatott, noha ezekből is egyetmást kölcsönzött, miért erről is, ugy mint a többiről, külön pontban akarunk tudomást venni. E rendszer minden egyébnél legújabb s következő elvekben gyökerezik: Az u. n. pénal servitude-ra (raboskodásra) vagy elszállításra (transportation) Ítéltek mindenek előtt 9 hónapiglani (de a körülményekhez képest meg is rövidíthető) magánelzárásban tartatnak, mely arra van számitva, hogy a bünhönczök a rosz helyzet következtében, melyet önvétkük által magukra hárítottak, mintegy önkénytelenül elmélkedve magukba szálljanak, hogy *) £ rendszer megalapításának s illetőleg életbeléptetésének érdeme Croftont, az irhoni convict prisons igazgatók elnökét illeti, ki 1856-ban közfigyelmet ébresztett, midőn a parlamenti bizottmány elé hozván rendszerét, támogatására t e t t tapasztalásokra hivatkozott, s azt közzé is tette ily czim alatt: „A few Remarks of the Convict question by Crofton. Dublin 1857." Irhonon kivül jelenleg még néhány angol gyarmatban, Oldenburg- és Hollandiában is alkalmaztatik e rendszer. — Mittermaier: Gefángnissverbesserung 42—47. 11. U g y a n a z : Gefáugnissfrage 143—145. 11. — Karvasy: Igazságügyi politika 135 — 136. 11. — R ö d e r : Besserugsstrafe , 4 3 - 1 4 5 . 11.

gonosz akaratuk megtöressék s a szunynyadozó jobb érzelmek bennök felkeltessenek. E végre a tömlöczi hivatalnokok által néha meglátogattatnak ugyan, de oly munkák, melyek őket szórakoztathatnák, v a g y a kínos magánlétet velük kevésbé súlyosnak éreztethetnék, nekik nem adatnak *). A magánelzárás után a rabok közös dolgozóházakba 2 ) hozatnak, hol osztályonkint mindenféle kényszermunkákat végeznek, éjjel azonban külön kamarákba záratnak. Itt jőnek a tulajdonképi javítási eszközök is alkalmazásba, melyek a munkán kivül hasznos mesterségek megtanulásában, tanulságos oktatás, a raboknak osztályozásában 3) viseletükhöz képest; külső kitüntetésekben (badges) és megjutalmaztatásokban (gratuitils) 4 ) állanak. ') Legfeljebb csak igen gépies munkával, mint p. kókusz-szálak foszlatozásával vagy zsákok készítésével foglalkodtatnak, nehogy épenséggel henyéljenek. 2 ) Röder ezeket — minden v közös elzárástóli irtózása miatt — a bagnók csak némikép megjavított kiadásának nevezi. 3 ) Négy osztályra szakadnak, a legalsóbb, mint próbaosztályba jőnek a magánelzárásban magukat jól viselt rabok, innen aztán a harmadik osztályba s ismét bizonyos idő múlva példás, jó, vagy csak k ö zépszerű viseletükhöz képest a másodikba, és ha kitűnően viselik m a g u k a t , a legfelsőbb osztályba feljutnak. 4 ) A j u t a l m a k (gratuitils) a raboknak nem fizettetnek ki, hanem nekik csak betudatnak, s annál

Bizonyos számú évek múlva azon |javult raboknak az átmeneti intézetbe rabok, kik a közös elzárásban magukat való áthelyezését büntetésük még hátrajól viselték, ugy hogy némi valószínű- levő ideje alatt kell foganatba venni. séggel feltételes megkegyelmezésre mélAz átmeneti intézetben a raboknak tóknak ajánltathatuak, végre egy har- már több szabadság engedtetik, a kömadik, u. n. átmeneti intézetbe (inter- rülményekhez képest az intézeten kimediate prison) kerülnek, melynek vüli munkákra is bocsáttatnak, szerzerendeltetése az, hogy közvetítőként ményük nagyobb részéről szabadon szolgáljon a tömlöcz és szabadság kö- rendelkezhetnek, tetszésük szerint mazött. Az itt tanúsított viseletükhöz ké- gasabb oktatásban részesittetnek, és pest azután teljesen, vagy csak feltéte- mindenek felett kilátás nyujtatik nekik lesen megkegyelmeztetnek. arra, hogy teljes kiszabadulásuk után S épen az utóbb nevezett intézet az, illő alkalmazást nyerendenek, feltéve, mely által az irhoni börtönrendszer a hogy tökéletes megjavulásuk és rendes többitől különbözik. A széles emberis- életmódjuk által az igazgatóság és polmeretei folytán bötapasztalásu Crof'ton gártársaik bizalmára magukat érdeme1 ugyanis észrevette, mikép a rabokra sitik ). Büntetésekről itt nincs szó nézve felette veszélyes, ha a szigorú többé, mert mihelyt a fegyenczek matömlöczi fegyelem alul rögtön teljes gukat roszul viselik, azonnal a börszabadságra bocsáttatnak; mert — úgy- tönbe visszahelyeztetnek. mond » az évekig tartó fogság, mely Ha már most ezen rendszer hatását, őket a tömlöczi rendszabályok feltétlen vagy más szóval, a börtönbüntetés megtartására szoritá, egyszersmind a czéljának ez utoni elérhetését tekintsaját magukróli önálló gondoskodáshoz jük, erre nézve szétágazó véleményekre kívántató erkölcsi erőtől is megfosz- találunk. Némelyek ugyanis (Röder, totta, minélfogva szabadon bocsáttatá- Jebb, Gibson, Burt) róla igen kedvesuk után a büntettek isméti elkövetésére zőtlenül nyilatkoznak 2 ), különösen azt ingerlő ezer meg ezer csáb is annál hozván fel ellene, hogy az átmeneti hevesebben megrohanja; szükséges te- intézet a szabadságbüntetések elve- és sát őket mintegy szabadságukra elő- czéljával ellenkezik, mivel ezek általa készíteni, az ilyen veszélyektől meg- visszaijesztők lenni megszűnnek; azonóvni, akaratjukat megszilárdítani s őket ban ezen ellenvetés azért nem jöhet a fenntartásukróli önálló gondosko- figyelembe, mert habár a büntetésnek dásra az által ismét lassankint hozzá- eleinte visszaijesztőleg kell hatnia, végszoktatni, hogy kijeleltetnek nekik azon Alinge: Besserung auf dem Wege der Indiutak, melyeken tovább haladva, létüket vidualisirung. Leipzig. 1865. 82 — 85. 11. Az itt megbecsületes módon biztosíthatják. Mind- érintett elvek részletes kivitele igen természetesen a börtönigazgatóság bölcs belátására bizandó, mivel ennek eszközlése pedig az átmeneti in- bővebb fejtegetésük is inkább a neveléstan (paedatézet feladata. De mivel másrészről gogia) köréhez tartozik, a jogásznak elég arra hogy kiemeli ama mozzanatokat, memegint igazságtanság volna a rabokat szorítkozni, lyekre véleménye szerint a paedagognak legtöbb büntetési idejük lefolyta után is, főleg figyelmet kell fordítania. !! ) R ö d e r az átmeneti intézetet határozottan ha megjavulásuknak már előbb kétségroszalja, és teljesen elhibázott, minden elvet nélkütelen jeleit adták, bármily szin alatt löző és ellenmondásteli kisérletnek nevezi, melyet tovább letartóztatni, ép azért a meg- elhamarkodva Németország-és Hollandiában is akartak alkalmazni. Röder feltétlen pennsylvanista, és nagyobbak, minél magasabb osztályhoz valamely r a b minden intézkedést, hol a rabok bármily együttlétartozik. téről van szó, tétovázás nélkül visszautasít.

rehajtását mindazáltal a bűnös javítására szükséges irányozni; egyébiránt az átmeneti intézetben is érzi a bünhöncz, hogy még nem szabad, hanem fogoly. Mások ellenben (Mittermaier, Crofton, Hoyer, HoltzendorfF) az irhoni börtönrendszer jelességét tartózkodás nélkül elismerik s különösen kiemelik, hogy e mellett a börtöni személyzet a biinhönczök igazi megjavulásáról sokkal könnyebben győződhetvén meg, jobban is gondoskodhatik a szabadon bocsátottak illő alkalmazásáról; hogy továbbá a polgárok szinte nagyobb bizalommal viseltetnek a próbájukat szerencsésen kiállott rabok iránt; hogy a rabok előre átlátják, miszerint a reájuk alkalmazott feltételes elbocsátásnál fogva jövőjük egyedül javulásuktól függ; végre, hogy csak igen kevés számú raboknál kell a megkegyelmezést roszviseletük miatt visszavenni 1 ). VII. Melyik tehát mindezek után a legezélszerübb börtönrendszer ? Az eddig előadottak szerint legtöbb érv még a magánrendszer mellett látszik harczolni, habár másrészt azt is láttuk, mikép ezen rendszer egész merevséggel alkalmazva ép oly kevéssé vezet czélhoz, mint a többi rendszer, s hogy igen tanácsos a többi rendszer előnyeit is a magánrendszeréivel összhangzásba hozni 2 ), mert az eddig szer*) Angliában az átmeneti intézetet (special service, azaz csak külön osztály a börtönben) legelőször Dartmoorban alkalmazták (1852-ben), azután Portsmouth-, és nőraboknál Fulbamban is. Irhonban „intermediate" vagy „convict prison" név alatt Smithsfieldben ipari, Luskban mezei, Corkban gépies munkákkal berendezett átmeneti intézetek vannak. Az eredmény valóban fényesnek mondható; ugyanis 1856. évi márczius 8-tól 1860. évi márczius 3-ig 1250 rab bocsáttatván el feltételesen, közülök csak 77-nél kellett az elbocsátást visszavenni (még pedig 28-nál nem vétség, hanem csak rendetlen életmód miatt), 854 az átmeneti intézetből bocsáttatott el feltételesen, s közülök csak 20 esett ismét vissza. s ) „Tökéletes, a büntetés minden czéljainak s az állam és társadalom érdekeinek és a kor magas

zett tapasztalatok *) szerint indulva, különösen pedig azon átalánosan elismert igazságnál fogva, miszerint ugyanazon orvosság a különbözö emberi természetre különbözö hatást is gyakorol; csak igy óvakodhatik a büntető állam a teljes czéltévesztés veszélyétől 2 ). Azonban tagadhatatlan, hogy mihelyt ezen most kimondott elvet átalában elfogadjuk, azonnal nem, lehet sző többé egyes rendszerekről, hanem inkább valamennyi rendszer előnyeinek rendszeresítéséről. S igy könnyen megfogható, ha p. a praktikus börtönigazgató Alinge Jenő, ki a javitást igen helyesen az egyedre gyakorlandó hatás által mondja eszközlendőnek, egyátalában minden rendszertől eltekint, s a magán- vagy közös elzárást sem tekinti rendszernek, hanem csak a rabnak egyediségéhez képest módositott segédeszköz gyanánt veszi a tulajdonképi javitás elömozditására és illetőleg elérésére 3 ). követeléseinek teljesen megfelelő rendszert a felhozottak közül egysem képez. Nézetünk szerint azonban a valódi feladat e téren az, hogy a börtönrendezés egyik főpontja mindenkor arra irányuljon, hogy mint legújabban Németország legújabb eriminalistája és szakembere Mittermaier (Gefángnissverbesserung czimü munkája előszavában) is megjegyzé, a magánrendszer az együttségi rendszerrel helyes összhangzásba hozattassék." K a u t z : Politika 433. 1. ! ) Különösen az irhoni börtönrendszer sokoldalú sikeres eredményei, mikre nézve Mittermaier azt jegyzi meg, „hogy semmiféle más ország börtönrendszere nem dicsekedhetik oly szép eredményekkel, mint épen I r h o n é . " 2 ) B. Eötvös és Lukács: Fogházjavitás 331. és köv. 1. 3 ) „Das System — úgymond — ist mehr oder vveniger Schablone. W i r aber wollen, dass die Individualitát des Verbrechers bei der Behandlung und Erziehung desselben mit ihrem vollen Gewichte zur Geltung komme. Aus unserm Principe (t. i. Besserung auf dem W e g e der Individualisirung) ergibt es sich ganz von selbst, dass wir die Isólk- und Collectivhaft niemals als System anerkennen können. F ü r uns sind beide Haftweisen nur das, was sie an sich sind, niimlich Modalitáten, die nach dem individuellen Bedürfnisse, gleichsam nur als Unterstützungsmittel der eigentlichen Besscrungsbestrebun-

Igaz ugyan, hogy az ily féle törekvéseket az egyik vagy a másik rendszer túlbuzgó követői merő képtelenségnek, vagy legalább igen visszás eljágen in Anwendung kommen, was f ü r den Einen G i f t ii,t, das ist f ü r denAndern heilsame Arznei. D i e E i n samkeit, welclie f ü r den Einen alléin die Athrnosphare ist, in welcher er zur geistigen E i n k e h r u n d sittlichen Umkehr gebracht werden kann, wird f ü r den Andern ein Labyrinth, in welchem sieh der scbwache Geist verirrt und das Gemüth zur Einöde wird." A l i n g e : Besserung. 22. 1. — Hasonlóan nyilatkozott Balla, mondván: „Ezen uj rendszerek előttem csupán egy rendszer, csakhogy különféle épületekben és formákban." A büntetés lényege ugyanis a hallgatás és munka . . . Legczélszerübb rendszer az leszen, melyben az ösztönök (anyagi, erkölcsi és lelki ösztönök) a lelket leghathatósban birják ingerelni." Vélemény a büntetésmód javitása iránt 34. 1.

rásnak mondják *); minthogy azonban mi a többféle rendszerek előnyeinek egyesítését nem tartjuk épen oly kivihetetlennek vagy visszásnak, ennélfogva a következő czikkekben meg akarjuk kisérleni mindazon alapfeltételeket kifejteni, mikkel nézetünk szerint valamely jól elrendezett börtönnek birnia kell, hogy az általa szándékolt czél minél tökéletesebben elérettessék 2). ]

) Névszerint Röder, ki azt állitja, hogy a közös elzárás ott, hol a magánelzárással vegyesen, még pedig ennek utána alkalmaztatik, a magánelzárás által elért jó eredményt teljesen megsemmisiti. Besserungsstrafe 143. s 191. 11. 2 ) E mellett mindenütt fősúlyt a tapasztalásra fektetvén.

Poroszország1 statistikai vázlata. (Folytatás.)

T ö r v é n y k e z é s . Az egész monarchiára nézve legfőbb biróság a berlini fötörvényszék (Obertribunal), mely harmad és utolsó folyamodásban itél az összes tartományok mind polgári mind bűnvádi ügyeiben; ez dönti el a felfolyamodási s azon elsőfolyamodási biróságok között felmerülő illetékességi összeütközéseket, melyek több felfolyamodási biróságok kerületében vannak; a főtÖrvényszék egyszersmind fegyelmi hatóság saját tagjai, a felfolyamodási biróságok elnökei és igazgatói fölött, másod és utolsó folyamodásban itél a felfolyamodási bíróságoktól törvénykezési tisztviselők elleni fegyelmi vizsgálatok nyomán hozott s hozzá fölebbezett birói határozatok f ö l ö t t , valamint a tiszti ügyészek és jegyzők becsülettanácsának döntvényei elleni fölfolyamodások eseteiben. A kölni felfolyamodási törvényszék kerületén kivül, a rendes másodfolyamodási biróságok a felfolyamodási törvényszékek (Appellationsgerichte), az első folyamodásiak pedig a járási és városi törványszékek (Kreis- u. Stadtgerichte. Felfolyamodási törvényszék 21 van, u. m. Berlinben ( „ K a m m e r g e r i c h t " neve alatt), Königsbergben („Ostpreussischen T r i b u n a l " neve alatt), Ehrenbreitsteinben ( „ J u s t i z s e n a t "

neve alatt), Odera melletti Frankfurtban^ Stettin, Köslin, Greifswald, Magdeburg^ Halberstadt, Naumburg, Boroszló, Glogau Ratibor, Posen, Bromberg, Insterburg, Marienwerder, Münster, Paderborn, Hamm és Arnsberg városokban. Illetékességükhöz tartoznak mind a polgári, mind a bűnvádi ügyekbeni felebbezések és felfolyamodások, az alsó biróságok fölötti felügyelet s az ezek elleni panaszok elintézése, végre ugy a saját tagjaik, mint akerületökbeli összes törvénykezési tisztviselők fölötti fegyelmi hatóság. Minden felfolyamodási törvényszék (a greifswaldi és ehrenbreitsteini kivitelével) 2 tanácsra oszik, az egyik a polgári, másik a bűnvádi ügyekben j á r el. Külön városi törvényszékek csak Berlin, Boroszló és Königsbergben vannak, városi és járásbíróságok Madeburg- és Danczkában; a többi városok, valamint a sik föld számára járásbíróságok léteznek, melyekkel egyesbirákból alkotott birósági bizottságok (Grerichtscommissionen) oly helyeken, hol azok szükségesek, csekélyebb értékű és becsületsértési steff, ügyekben, nem különben időszaki birósági küldöttségek (Gerlchtsdeputationen) testületileg tárgyalandó polgári és bűnvádi ügykere nézve állnak összeköttetésben. A városi törvény-

képez, miért is mindaz, mi az egyes embert illeti, azok összegére, a társadalmakra is alkalmazható. Több társadalom egymáshozi viszonya ugyanazon elvek szerint Ítélendő meg, mint az egyes emberek egymáshozi viszonyai; azért társadalmak, melyek egymással szerződéses viszonyban (összállam, világállam) nem állanak, mint az egyes, társadalmon kivül élő ember, testi, lelki elsőbbség, erő, vagyis önkény szerint intézendik el egymás közti dolgaikat. Jelenleg az államok nagyobbrészt

ugyanazon helyzetben vannak, mint voltak az emberek társadalmak megállapítása előtt, mindegyik azt teszi, a mit ereje szerint bir, akaratja és érdeke szerint kiván, amennyiben mások túlereje által ebben nem gátoltatik; s legfeljebb csak egyes czélok elérhetésére lépnek majd az egyikkel, majd a másikkal magánszerződésre - - s csak csirája létezik azon törekvésnek, mely által az államok közös érdekeit egyértelmüleg és állandóan, ugy mint az egyes államok belviszonyaikat, szabályozzák, mi egyedül az örök béke záloga.

Fogházjavitás. VIII. Alapfeltételek, melyek nélkül ma- hogy abban elegendő számú alkalmas gának a börtönnek ezélirányos szervezése helyiségek legyenek, ugy a közös, mint a magánelzárásra *) ; kerületi börtönökis lehetetlen. 2 nek ), hová több törvényhatóság küldi (Bozóky Alajostól.) a maga rabjait, természetesen nagyobb Mindenekelőtt a börtön épitési módkiterjedéssel kell birniok, mint a csejára forditandó kellő figyelem, nehogy magok az eszközök elseje már gátul kélyebb büntettek miatt elitélt vagy még csak vizsgálat alatt levő rabok szolgáljon a czél megvalósítására 1 ). Gondoskodni kell tehát alkalmas számára minden egyes törvényhatóság fekvés-, egészséges, szabad és jó légjá- mellett szükségkép megkivántató tömrást engedő s a mennyire lehet, magas, löczöknek. A helyiségek a börtönbeli egyúttal pedig valamely városhoz kö- rabok számához kellő arányban legyenek, de ugyanazon egy börtönintézetbe zel levő helyről 2 ). soha ne zárassék több, mint legfeljebb A börtön olyformán épittessék, 3—400 rab 3 ), mert a börtönök tulné') Balla szerint ,,a börtön kivánatai: 1) bátorpesitése által a büntetési főczél megvaság, 2) egészség, 3) czélszerü, alkalmas szerkezet." Vélemény a büntetésmód javítása iránt. Pest, 1841. lósítása nagyon is kérdésessé tétetik. 132. 1. Ugyanott szerző a Benthamféle panopticonnak, — mely egyébiránt soha meg nem valósult, — hiányait illustrálja, a 135—150. 11. pedig saját „mag y a r " tervét közli. J ) B. Eötvös és Lukács: fogházjavitás 204. és köv. 1. — Mittermaier: Gefangnissverbesserung 87 — 91. 11. — Diez : Über Verwaltung der Strafanstalt. 114. s köv. 11. — Az által, hogy a börtönintézet valamely város közelében fekszik, a börtönben eszközölhető ipar előmozdittatik, a tömlöczi személyzet állása is jobb, a börtönfelügyelet pedig szintén könynyebbül; kevésbé czélszerü, ha a nagyobb börtön is magában a törvényszék helyén, t. i. a városban létezik, mint az kivétel nélkül volt a régibb börtönöknél. L. Balla: Véleményét 153. s köv. 11.

') Alinge: Besserung 25. 1. — Mittermaier: Gefangnissfrage 117. 1. *) Balla (Vélemény 151. 1.) szerint „mind megyei vagy törvényhatósági, mind kerületi börtönök szükségesek", és ezen nézetben, melyet az 1843. évi magyar büntetőjavaslat is elfogadott, mi is osztozkodunk. *) Balla az ugyanazon egy börtönbe zárható rabok számát 800-ra teszi. — A magyar büntetójavaslat ( I I I . R. 369. §.), mely egyébiránt kirekesztőleg a magánrendszer elvein alapszik, a kerületi börtönöket ugy rendeli épitendőknek , hogy azokban 500 rab számára elegendő hely (börtönkamrácska) legyen.

Az elszigetelésre szánt kamrácskák oly nagyok legyenek s ugy rendeztessenek el, hogy a rabok egészsége azokban ne szenvedjen 2 ) Az isteni tiszteletre külön fogházi kápolna épittessék, mert azon — némely amerikai börtönökben találtató — szokás, miszerint az isteni tisztelet a folyosóban tartatik, s a rabok abban csak kamrácskájuk nyilt ajtaja mellett vehetnek részt, nem birhat oly nemesitő hatással a rabok lelkületére, mint ha Isten házában látják magukat. Tanitási, dolgozó-, ebédlő- és betegápolótermeknek 3 ) sem szabad hiány zaniok. Továbbá meleg és hidegfürdők számára való készületek és földalatti boltok is szükségesek, amazok egészségi szempontból, az utóbbiak a végből, hogy a rabok tűzvész vagy lázadás esetében biztosságba helyeztethessenek és ártalmatlanokká tétethessenek. Tágas, szabad légjárást engedő sétaudvarok nemcsak a rabok testi egész') A l i n g e annyit kivan, h o g y azokban a b ö r t ö n beli r a b o k legalább egy h a r m a d r é s z e elzárathassék. .*) E tekintetben igen f o n t o s a k ZHeznek tapasztalatai. Ü b e r Verwalt. d. S t r a f a n s t . 1 2 0 - 1 3 7 . 1. — A magyar büntetőjavaslat ( I I I . R . 350. §.) e g y - e g y kamrácslcának hosszát és szélességét egyaránt 2° 2 ' , m a g a s s á g á t pedig 1° 4 ' - b a n határozta m e g , a téli f ű t é s t czélszerűen eszközlendőnek rendeli. — A légfűtés n e m találtatott teljesen alkalmasnak, részint m i v e l a magánkamráeska levegőjét igen szárazzá teszi, részint azért, mivel a raboknak egymássali közlekedését elősegiti. K á r o s n a k t a p a s z t a l t a t o t t továbbá az is, ha a padló é g e t e t t téglából k é s z í t t e tik, m e r t a sok rátapodás következtében m i n d i g ledörgölődik arról kellemetlen, tüdőbetegséget okozható p o r ; ez oknál fogva Ducpétiaux asphalt-padlót i n d i t v á n y o z o t t . Az á r n y é k s z é k e k n e k is olyanoknak kell lenni, hogy sem az e g é s z s é g r e nézve károsak, sem p e d i g szökésre s m á s rabokkali közlekedésre módot n y ú j t h a t ó k ne l e g y e n e k . (Magyar bj. I I I . R. 352. §.). 3 ) D i e z ; Über V e r w a l t . d. Strafanst. 144. 1. — K ö n n y e b b betegségben levők k a m r á j u k b a n is mar a d h a t n a k , de a hosszas, sőt talán előreláthatólag g y ó g y i t h a t l a n betegek s z á m á r a betegápoló t e r m e k m u l h a t l a n u l szükségesek; ezt a m a g á n r e n d s z e r számos b u z g ó hive is elismeri. D u c p é t i a u x : Des conditions d'application du s y s t é m e eellulaire. 32. 1.

sége tekintetéből, hanem azért is szükségesek minden börtönintézet mellett, mert ezek szintén inkább hatnak a rabok lelkületére, mint a magas falak vagy vasrostélyzat által bekerített valóságos sétaistállók, melyekben a bünhönczök vadállatokként fel- alájárni kényszerittetnek *). Minthogy a börtönszeméi} zetnek is a fogház épületében kell laknia, ezen helyiségek czélszerü építéséről is szükséges gondoskodni. Minden czifraság, mely nemcsak a költségeket szükségtelenül szaporítaná, de a büntetés szellemével is ellenkeznék, mellőzendő, s a helyett a börtön inkább lehetőleg tűzmentesen épitendö 2 ). Ezek után a rabok élelmezésére, ruházatára, fekhelyére, betegségük esetében ápoltatásukra is szükséges kellőképen ügyelni. Az élelemnek nem szabad ugyan jobbnak lenni, mint a minőt szabad munkás becsületes életmódja által képes magának keresni 3 ), de azért mégis olyan és annyi legyen, hogy a raboknak nemcsak élete, hanem egészsége is fenntartassék 4 ). A ruházat legyen egyszerű, de olyan, hogy a rabot mindenféle időjárás ártalmas befolyásától megóvja; a szabad emberek ruházatától ugyan különböz') Azonkívül fákkal b e ü l t e t e t t virágos k e r t is állhat a b ö r t ö n i n t é z e t t e l összekapcsolva, minek okát még a l a n t a b b l á t a m l j u k . 2 ) B. E ö t v ö s és Lukács: fogházjavitás 217. 1. — M e g j e g y z e n d ő , hogy régi, kivált más czélokra r e n delt é p ü l e t e k e t soha nem kell b ö r t ö n ö k k é átalakitani, mert ez, a nélkül hogy czélhoz v e z e t n e , r e n d s z e r i n t t ö b b k ö l t s é g b e kerül, mint egészen u j b ö r t ö n ö k építése. 3 ) B . E ö t v ö s és L u k á c s : fogházjavitás 233. 1. 4 ) Szükséges, hogy az ételek elegendő tápszert foglaljanak m a g u k b a n , és h o g y a k ö r ü l m é n y e k h e z képest kellően felváltva n y ú j t a s s a n a k . B ü n t e t ó j a v a s l a t u n k ( I I I . R . 51. §.) a r a b o k n a k naponkint l 1 /* font egészséges, j ó l kisütött r o z s k e n y e r e t , már t e l jesen m e g h ű l t állapotban, délben t e s t t á p l á l ó 1 itczényi levest, egy részlet főzeléket vagy zöldséget, melyre h e t e n k i n t háromszor % fontnyi főtt vagy sült m a r h a h ú s csont nélkül tétessék, r e n d e l adatni.

hetik, hogy a rabnak fogsága mindig szemei előtt lebegjen, de minden haszontalan mellékkészitmény, mint p. a számozás, mellőzendő 1 ). A fekhelynek olyannak kell lenni, hogy rajta a test annyi meleget gyűjthessen, mennyi pihenésére megkívántatik, mindamellett legyen egyszerű, s a tisztaság tekintetéből vaságyból álljon; éjjel a rabok, a mennyire csak lehet, egymástól elklilönitendök. Hogy a beteg rabok ápoltatásáról is kell gondoskodni, alig szükséges érintenünk ; gyakran tapasztaltatott már, miszerint a legelvetemültebb bünhöncz is magába tért, midőn súlyos betegségében emberszerető bánásmódot tapasztalt. Főfontosságu továbbá a börtönszemélyzet alakításában követendő óvatosság, mert abörtöni tisztviselők azok, kiknek a büntetés czéljának elérésére leginkább kell közremüködniök, mi csak akkor lehetséges, ha valamennyien ezen eszmétől át vannak hatva, és ha valamennyien kezet fogva, a javítás ép oly nemes, mint terhes müvének létesítésére törekednek 2 ). Az i^az^ató&an megkíván tatnak feddhetlen jellem, becsületesség és igazságszeretet, széles emberismeret, erélyesség, jóakarat minden rabja iránt, és *) M e r t nem lehet, mint h i t t é k , ez által a szökési kísérletet meghiúsítani. A l i n g e : Besserung 28. 1. — B ü n t e t ő j a v a s l a t u n k ( I I I . R . 48. §.) a raboknak adandó r u h á z a t o t igen részletesen határozza meg. 2 ) B. E ö t v ö s és L u k á c s : F o g h á z j a v i t á s 221. és köv. 1. — M i t t e r m a i e r : Gefangnissverbesserung 92 — 99. 1. — Alinge: Besserung 31—34. 1. — H y e : Das österr. S t r a f g e s e t z 363. 1. — Igen helyesen m o n d j a Alinge:. „ D a b e i wollen wir noch gar nicht besonders betonen, dass n a c h unserer M e i n u n g ein t ü c h t i g e r B e a m t e r nicht blos seine I n s t r u c t i o n abhaspelt, und seine E x p e d i t i o n s s t u n d e n absitzt, sondern da k r a f t i g eingreift, wo d e r grosse gemeinsame Zweck seine Zeit und K r a f t f o r d e r t . Auch muss er hier mehr als andervrarts nicht sehen,wie es die W e l t lohnt, sondern wie es G o t t l o h n t . " Hogy mily kevés figyelmet f o r d i t o t t a k azelőtt ezen pontra, m u t a t j a a börtönszemélyzetnek azelőtti igen alárendelt, nemritkán m e g v e t e t t állása.

elegendő tapintat, hogy mindegyikkel egyediségéhez képest elbánjék; végre mutassa magát olyannak, hogy a kormány benne bizhassék is, mert ő köte les a többi börtöni tisztviselő egységes működése felett őrködni 1 ). A lelkésznek magasztos hivatása mellett mindenekelőtt nem szabad külön állás elfoglalására törekedni, és előbb az emberre kell hatnia, és csak ha ennek bizalmát megszerezte, foghat magasabb működéséhez 2 ). 0 benne is kívántatik széles emberismeret 3 ), hogy az egyesekben meg ne csalatkozzék, valamint továbbá magasabb műveltségi fok, hogy azon műveltebb foglyok ellenvetéseire is bővebben s eléggé meggyőzőleg felelhessen, kik fclvilágosodottaknak tartván magukat, épen a vallástalanság tanúsításába helyezik egész műveltségüket. Átalában pedig szükséges, hogy mindnyájoknak engesztelő szellem gyanánt tűnjék fel, ki őket ') B ü n t e t ő j a v a s l a t u n k ( I I I . R . 175. §.) e k k é n t szól: „ A kerületi börtönbeli igazgatóság kötelességeinek nagy fontossága okvetlenül m e g k í v á n j a , hogy azon h i v a t a l t oly egyén n y e r j e és viselje, k i n e k erkölcse feddhetetlen, lelkülete szilárd, s a ki nemcsak a törvényben, hanem müveit értelmű elöljáróban s z ü k s é g k é p megkívántató egyéb tudományokban is j á r a t o s ; j e l e s e n p e d i g az emberi természet és lélek szokásainak ismeretében alkalmas tapasztalással és g y a k o r l a t i szerencsés t a p i n t a t t a l bir, ezeken felül azon nyelveken, hacsak nagyobbrészint is beszél, vagy l e g a l á b b ért, melyeken a kormánya alá bizott kerületi b ö r t ö n b e szállíttatni szokott rabok beszélnek, a kiben végre, vagyoni é r t é k r e t e k i n t v e is, elegendő biztositás t a l á l t a t i k . " 2 ) A börtönlelkészt illetőleg szépen m o n d j a Mohi R . : „ D a mit einem W o r t e e i n M i e t h l i n g ebenso überflüssig, und selbst seines Lohnes u n w e r t h , als ein eifriger und t ü c h t i g e r M a n n höchst segenreich ist, so ist die W a h l mit besonderer S o r g f a l t zu t r e f fen. I s t d e r r e c h t e M a n n g e f u n d e n , so ist a u c h d a f ü r zu sorgen, dass er sích nicht w e g s e h n t . " R o t t e c k & W e í c k e r - f é l e Staatslexicon „ G e f a n g n í s s w e s e n " czimü czikkben V I , köt. 341. 1. — Lásd m é g M i t t e r maiert G e f á n g n i s s f r a g e 25. 1. 3 ) Különösen más jeles fogházi lelkészek tapaszt a l a t a i t szükséges tanulmányoznia. I g y p. az angol John Clay valódi r e m e k m i n t á u l szolgálhat, ő ernyedetlen b u z g ó s á g g a l 30 évnél tovább ezen nemes czélnak s z e n t e l t e minden e r e j é t , s a m a g a t a p a s z t a latait ily czimü m u n k á j á b a n r a k t a l e : „ T h e Prison Caplain. A memoir of t h e Rev. J o h n Clay."

az emberi társasággal, melyet bűntetteik által megsértettek, ismét kibékitni akarja. Oly lelkészek, kik mindjárt dogmatikai fejtegetések- és téritgetési kísérletekkel kezdték meg működésűket, a javitási czél rovására gyakran többet ártottak, mintsem használtak 1). Az orvos egész tudományát és erejét az intézetnek szentelni köteles 2 ), de ezt csak akkor lehet tőle követelni, ha tisztességes fizetéssel láttatik el, minthogy különben elégtelen jövedelmét az intézeten kivül kénytelenittetik szaporítani, s igy a börtönbeli teendőit csak mellékes foglalkozásnak tekintendi. Különösen pedig kívántatik benne, hogy a lélektanban kellőképen jártas és — a frankfurti congressus kívánalma szerint — hosszabb ideig valamely tébolydában működött légyen, mivel csak igy ismerheti fel jókor az egyes raboknál mutatkozó lélekzavarodásokat, s különböztetheti meg az igazi betegeket azoktól, kik bármi oknál fogva betegséget csak színlelnek. H o g y a betegekkeli illő bánásmód gyakran sokat tehet a javítás előmozdítására, már fentebb érintettük 3). A tanítónak elegendő ügyességgel kell birnia, hogy az oktatást az egyes ') Ennek kikerülésére tanácsos a szükséghez képest több hitfelekezetü lelkészeket alkalmazni. Ugyané kérdés élénk vitára adott alkalmat 1844-ik évi országgyűlésünknek, midőn a büntetőjavaslat került tárgyalás alá. Lásd ezen évi országgyűlési napló II. kötetét. — N e m oszthatjuk azonban Balla nézetét, mely szerint ezen iró épen nem látja szükségesnek, hogy a börtön számára külön lelkész alkalmaztassák ; ez legfeljebb kevésbé népes vidékek börtöneiről állhat, hol gazdálkodási szempontból a helybeli segédlelkész is végezhetné a börtönbeli teendőket. Vélemény 175. 1. ®) Hasonlókép rendelkezik Büntetőjavaslatunk ( I I I . R. 274. §.) is. J ) B ü n t e t ő j a r a s l a t u n k (III. R. 273. §.) szerint kerületi börtöni orvos és sebész-tanári hivatalt senki sem nyerhet annak előleges megmutatása nélkül, hogy orvos vagy sebész tanári köz vagy magán, és pedig mind értelmes, mind ügyes voltát jellemző sikerrel, már legalább bat évet töltött el. Vájjon elégséges-e ezen intézkedés? Ítéljék meg szakférfiaink.

rabok tehetségei és szükségleteihez képest rendezze Ö tartozik a lelkész működésének utat törni, és saját működésével amazét egyszersmind kiegészitni. Hogy a rabokkal máskép kell bánnia, mint iskolás gyermekekkel, az kétséget nem szenved. A pénztárnok ugy kezelje a maga hivatalát, hogy a rabok a munkájok után nála eltett pénzük miatt soha legkisebb aggodalmat se méritsenek, mert a javulás csak ugy verhet gyökeret, ha a rabok meg is győződhetnek a pénzüket kezelő egyén pontossága, lelkiismerete és becsületességéről, s egyetlenegy fillérök indokolatlan elvesztése sokkal kellemetlenebbül érinti őket, mint szabad embert forintokra rugó összegnek elvesztése 2 ). A gondnok (sáfár) kötelessége arra felügyelni, hogy a rabok a szükséges eledellel, ruházattal stb. elláttassanak, még pedig oly mennyi- és minőségben, mint azt a kormány rendeli s az intézeti ügyrendtartás megkívánja. A raboknak ne legyen okuk a gondnok lelkiismeretességében bármikor is kétkedni, mi azon gondolatra bírhatná őket, mintha a gondnok nyerekedése mia't roszul ruházhatnának s szerfelett koplaltatnának 3). A rabmunkák rendezője a rabok J

) Alinge : Besserung 32. 1. ) „ J a j azon társulat törekvéseinek, hol a börtönfelvigyázat minden tagjai nem a legtisztább erkölcs képviselőji !'' igy szólal fel Balla Véleményében 41. lapon. — Büntetőjavaslatunk ( I I I . R. 248. §.) azt rendeli, „hogy az illető rab maga is tudhassa, hogy pénze és munkabérrésze hogyan kezeltetik, mindkettő miből áll s mi lesz egykori kiszabadulásakor általa követelhető? a rab azon pénzeit érdeklő czikk a pénztárnoki hivatalos főkönyvből az ily végre készítendő könyvecskébe kiirva az illető rabnak is adassék ki. 1 ' A pénztárnok egyéb hivatalos kötelességeit a börtönszemélyzet s különösen az igazgató irányában, mint tárgyunkat közvetlenül nem érintőket itt mellőzzük, azokat egyébiránt többek közt Büntetójavaslatunkban ( I I I . R. 244 — 251. §§.) igen szabatosan körülírva olvashatni. 3 ) Lásd Büntetőjavaslatunk a gondnok elébe szabott utasítását ( I I I . R. 2 8 8 - 301. §§.). a

által teljesítendő munkáknál a javítási czélt ne rendelje alá a jövedelemszerzési czélnak, s a helyett, hogy az egész fogházat gyárrá iparkodnék átalakítani, inkább oda törekedjék, hogy a rabok a fogházban tanult mesterséggel kiszabadulásuk után életüket becsületes módon fenntarthassák. A mi pedig az alsóbb felügyelőket illeti, ezek kötelességüket híven teljesítő, józan életű és erkölcsű 1 ), a raboknak mintaképül szolgálható egyének legyenek. Azon szokás, melynél fogva több államban (igy Poroszország- és Ausztriában is) a rabok alsóbb felügyelete egyházi testületek vagy hittéritökre bizatik, nem igen helyeselhető, mert ezek eltekintve attól, hogy ebbeli

hivatásuknak gyakran nem tesznek eleget, túlbuzgóságukból az igazgatósággal jővén összekoczódásba, az utóbbinak működését megzsibbasztják 1 ). Végre múlhatatlanul szükséges a börtönök főfelügyeletéről 2 ) is kellően gondoskodni, akár bizassék az a miniszterek egyikére, akár egy külön börtöni főfelügyelőre,. akár az ország különböző részei számára kinevezett főfelügyelők collegiumára, akár végre külön-külön minden megyében egy főfelügyelő testületre, csakhogy a főczél, t. i. a szoros ellenőrködés elérettessék, mindennemű visszaélésnek eleje vétessék, netán mutatkozó hiányok t ü s t é n t pótoltassanak, egy szóval, hogy maga a börtönrendszer kitűzött feladatának lehetőleg megfelelő legyen.

') Büntetőjavaslatunk ( I I I . R. 308. §.) szavai. Balla szerint: „egy olyan börtön őrzéséhez, melyben ') Mittermaier: Gefángnissverbesserung 97. és 4—500 rabnál nincs több, elég mindig 10 rabőr és egy káplár, de ezek mind egész emberek legyenek. k. 1., Gefángnissfrage 137. és k. 1. 2 Vélemény 156. 1. Hogy rabokat egyátalán nem kell ) B. Eötvös és Lukács: Fogházjavitás 221 — alkalmazni, azt már többször é r i n t e t t ü k . 224. 1. — M i t t e r m a i e r : Gefángnissverbesserung 92.1.

Poroszország' statistikai vázlata. (Vége.)

Honvédelem. Poroszországban az 1808. évi katonai szervezés folytán átalános hadkötelezettség létezik,a nélkül azonban, hogy épen minden alkalmas ifjú valósággal be is volna sorozva. A helyettesítés ki van zárva. Az egész fegyveres erő a hadsereg-, a tengerészet s az országos felkelésből áll. A hadsereg ismét az állandó hadra s a nemzetőrségre (Landwehr), a tengerészet az állandó tengerészeire s a tengerőrségre (Seewehr) oszlik; az országos felkelésben mindazok kötelesek részt venni, kik sem a hadsereg, sem a tengerészeihez nem tartoznak. Az ál T landó had a tulajdonképi haderőt képezi, a nemzetőrség feladata a hadsereget támogatni az ország határain belül; az országos felkelés csak rendkivüli szükség esetében rendeltetik el, még pedig a saját tűzhely védelmezésére. A szolgálati idő 7 év, miből 3 az állandó hadseregnél, 4 a tartalékban

töltendő. A z u t á n a nemzetőrségi kötelezettség áll be, mely 9 évig t a r t , u. m. 4 évig azaz a 32-ik életkorig az első, és 5 évig azaz a 36-ik életkor betöltéséig, a második fölszólitásra (Aufgebot). Ezen 16 évi összes hadiszolgálat u t á n az illetők az országos felkeléshez tartoznak egész a 49-ik életkoruk betöltéséig. A valóságos hadilétszámba nem sorozott ifjak a 17-ik év után szintén az országos fölkeléshez számittatnak. Kik önmagukat fölszerelik és bizonyos iskolákat végeznek, csak egy évig tartoznak valóságos szolgálatokat tenni. A hadkötelezettség súlyosan nehezedik a lakosságra, ezt a számos titkos kivándorlás bizonyitja. Az állandó hadsereg a gárda s 8 t a r t o mányi hadtestből áll. A g á r d a ismét 2 g y a log hadosztályra oszlik, melyek mindegyike két dandárt és 1 lovasosztályt 2 dandárral

nen i r g e n d ein Grund entdecken, v e r m ö g e welches nur die eine mit Ausschliessung d e r a n d e r n d e r G-e recbtigkeitspílege a n g e k ö r e n dürfe. — Drescli pedig i, m. 95-ik §-a végén igy nyilatkozik: Vielloicht

k ö n n t e man es der Übereinkunft der P a r t k e i e n überlassen, ob sie mündiich oder schriftlieh verhandeln wollen, und immer dieses vorziehen, wenn sie sick ü b e r jenes nicht v e r e i n i g e n .

Fogházj a vitás. IX. A börtön belszervezése. (B - y.) Mielőtt a rabokkali bánásmódról szólnánk, szükséges egy tekintetet vetnünk azon különbségre, mely létezik azon egyének között, kiknek számára a börtön tulajdonkép rendelve van. A hires jogász és publicista Mohi R. igen helyesen három osztályát különbözteti meg a börtönbe kerülni szokott foglyoknak. Az első osztályt —- úgymond — azok képezik, kik valamely jelentékeny rendőri kihágást, vagy csekélyebb jogsértést követvén el, ezért szabadságuktól bizonyos időre megfosztatnak ugyan, de mivel az általuk elkövetett kihágás vagy törvényszegés nem j á r t épen tiszteletlenséggel, az okból csak egyszerű fogsággal (arrestum), nem pedig valamely becsületöket is megtámadható büntetéssel, vagy épen szándékos kemény bánásmóddal illetendők; ilyenek p. a sajtóvétség miatt elitéltek s bizonyos politikai foglyok. — A második osztály olyanokból áll, kik valamely anyagilag ugyan kevésbé súlyos, de bizonyos megvetést tanusitó vétséget, vagy büntettet követnek el, minélfogva a rájuk alkalmazandó rövidebb ideig tartó börtönbüntetést már keményebb bánásmóddal kell összekötni, tekintet nélkül arra, vájjon polgári becsületök ez által csorbát szenved-e, vagy nem; ilyenek p. a pajkosságból kárt okozók, a könnyelmű, vagy csalárd adósságcsinálók. — A harmadik osztály végre azokat foglalja magában, kik valamely igen súlyos bűntett-

ben váltak bűnösökké, s ennélfogva a börtönbüntetés egész szigorát kell rájuk alkalmazni; ilyenek a rablók, gyújtogatok, tolvajok, erőszakos nemi közösködök stb. 1 ). Az első osztálybeli foglyok, mint kiki átláthatja, semmiféle kényszermunkára jogszerűen nem szoríttathatnak, mert ez a közvélemény szerint becsületöket. támadván meg, büntetésök nem állana arányban az általuk elkövetett vétséghez. De másrészt tőlük valamely szabadon választott munkávali foglalkozást, hacsak általa a fogház fegyelmi szabályai meg nem sértetnek, nem lehet megtagadni. Továbbá, mivel élelmeztetésükröl maguk tartoznak gondoskodni, nem lehet őket e tekintetben bármikép megrövidíteni, és meg kell nekik engedni azon ételeket, melyeket ők akarnak. Végre nem lehet szó arról, hogy a börtönintézet ezen egyéneket javítsa, mert nincs mit javítani rajtok oly értelemben, a mint azt más foglyoknál megkívánjuk Büntetésök tehát a szabadságtóli megfosztásnál tovább nem terjedhet, s nem szabad őket sem elvetemült gonosztevők társaságába hozni, sem pedig netáni kívánságuk ellenére magánosan elzárni 2 ). A második osztálybeli foglyokkal már szigorúan k llend bánni, ezeket már magánosan lehet elzárni, hogy az érzéki baj, melyet a szokatlan kinos magátilét okoz, őket arról győzze meg, ') Lásd a Rotteck és W e l c k e r f é l e Staatslexioon ,,Gefangnisswesen" czimü czikkét a V I . k ö t e t b e n 3 4 3 . lapon. 2 ) U g y a n a z u g y a n o t t 344. lapon.

miszerint büntetésök csak meggondolatlan tettök, ferde irányuknak következménye, de a magánelzárás náluk soká ne tartson, mert tapasztalás szerint ballépésük nem belső romlottságból származik, és ennélfogva a bánat is hamar áll be. Büntetési idejök netalán még hátralevő részét czélszerüen rendezett közös elzárásban tölthetik i ). Az utolsó osztálybeli rabok, vagyis a tulaj donképi bűntettesek, gonosztevőkkeli bánásmódra nézve a már emiitett alapfeltételeken kivül — tekintettel a rabok egyedi különféleségére — a börtön belszervezésében és illetőleg alkalmazásában a következő elvek szolgálhatnak irányadók gyanánt: 1. A rabság eleintén átalában mint magánelzárás foglaljon helyt, ennek tartama azonban, minthogy a különböző egyedekre különböző hatást is gyakorol, ne határoztassék meg előre se a törvény, se a biró által (mint ez p. Angliában történik), hanem ennek eldöntése a börtönigazgatóságra bizassék (mint p. Corfu szigetén); mert eltekintve azon körülménytől, miszerint mindig találkoznak oly rabok, kikre a magánelzárást nem lehet alkalmazni, más részről bizonyos az is, hogy a mód felett hosszura kinyújtott magány még a legerősebb természetű embernél is, ha talán nem is épen megtébolyodást, de mindenesetre testi és lelki erejének teljes megzsibbasztását eredményezi, s benne az emberi társaság iránt gyanakodást szül 2 ). S igy a magány által elMittermaier: Gefangnissverbesserung 113., 1 2 0 - 1 2 3 . 11. Gefángnissfrage 120. 1. *) Azért Karvasy a magánelzárás maximumául 4 évet vesz fel, habár p a badeni büntetőtörvény 6 évre h a t á r o z t a a magánelzárás maximumát. Mittermaier csak ugy gondolja a magánelzárást a büntetés egész idejére keresztülvihetőnek, ha 1) a törvényben kiszabott szabadságbüntetések tetemesen megrövidittetnének — igy már az 1847-diki f r a n k f u r t i congressus is vélekedett hetedik határozatában, mi iránt lásd a J o g t u d . Közlöny 33. számát 517. lapon; 2) ha feltételes elbocsátás hozatnék be, és 3) ha át-

éretni Szándékolt czél, mely az emiitett emeltyűk sikeres közreműködése mel lett a rabnak magábatérés általi meg javulásában áll, szem elől tévesztetik Ellenben gondosan alkalmazva a ma gánelzárás a rabok egyedi jellemének kipuhatolását elösegiti, mi az azokkali bánásmód meghatározására s ennek folytán megjavításuknál főfontosságu. 2. Ha az igazgatóság ugy találja 1 ), hogy a rab belsőleg már megjavult, tanácsos öt a többi, szintén már megjavulttal közös munkára bocsátani, azonban gondos kikerülésével minden, a közös elzárásból a javulásra nézve támadható káros befolyásnak 2 ); mi nem lehetetlen, ha a börtönintézet oly tisztviselőkkel, minőket muU czikkünkben elősoroltunk, kellőképen el van látva. Az itt végzendő munkák akár ipari, akár mezei 3 ) munkákból állhatnak, ahoz képest, a mint a rabok vagy amazokra, vagy emezekre alkalmasabbak; mezei munkák azonban csak az intézethez tartozó bekerített helyen vitettessenek véghez, minthogy különben — ha más szabad emberek a rabokat, meneti intézet állíttatnék fel. Gefangnissverbesser u n g 115. 1. ') Természetesen kell neki tisztán tárgyilagos álláspontot elfoglalni, midőn a rabok megjavulására következtet, és Alinge e czélra az összes rabokról készítendő táblás kimutatást kiván, melyben minden egyes rabnak családi viszonyai, netán korábban már elkövetett vétségek folytán kiállott büntetései, a jelen bűntett valószinú indokai, letartóztatásának ideje, az ellene folyamatba tett vizsgálat tartama, valamint az ezen egész idö alatt tanusitott magaviselete, a börtönlelkésznek felőle mondott véleménye, testi és lelki egészségének állapota, erkölcsi akaratának minő mérvbeni szilárdsága, irás, olvasás, számolásbani jártassága, vallási ismeretei stb. fel legyenek tüntetve; és e kívánalom csakugyan méltányos és figyelmet érdemlő már azon okból is, mivel a raboknak javulásuk szerinti csoportozását, melynek a közös elzárásba való hozatalukkor alapul kell szolgálnia, felette könnyíti. Alinge: Besserung 38. és köv. lapon. *) Lásd a J o g t u d . Közlöny 36. számát 569 — 571. 11. s ) Röder a magánelzáráshozi feltétlen ragaszkodásánál fogva a szabadbani munkákat határozottan roszalja. Besserungsstrafe 46. 1.

mint olyanokat dolgozni látják — sokakban a már felébredt becsiiletérzet ismét elfojtatnék, azonkiviil pedig gyakran szökési kisérletek is tétetnének. Átalában a rabok csak oly munkákkal foglalkodtassanak, melyek segitségével kiszabadulásuk után is kereshetik becsületes módon mindennapi kenyerüket 1). 3. Oly rabok, kik a közös munkáknál magukat roszul viselik, ismét a magánelzárásba tétessenek át. 4. A közösségnek C3ak a munka, szabadbani mozgás, tanitásnál, az isteni tisztelet és ebédnél adassék hely, éjjel pedig a rabok egymástól mindenesetre elkülönitendök. 5. Olyanoknál, kik a magánelzárásra egyátalán alkalmatlanok 2 ), azt még *) A mezei munkáknak a r a b o k erkölcsisége- és testi egészségére való jótékony befolyása tagadhatlan. Ezen intézkedés mindenütt, hol eddig fennállt, névszerint Francziaország,Belgiom, Svájcz, Anglia, Irhon, Poroszország, Bajorhon némely börtönintézeteinél és Hoyer vechtai börtönigazgató tanúsága szerint, különösen Oldenburgban igen czélszerünek tapasztaltatott. Mittermaier: Gefángnissverbesserung 127. 1. Gefángnissfrage 121. és 123. lap. Lásd azonkivül a J o g t . K. 38 számát 597. 1. ' ) Ugyanezt kivánja az 1847-ki frankfurti con-

kezdetben sem szabad alkalmazni, de a közös elzárás ily esetben czélszeriien rendeztessék el*), és éjjel ezen rabok oly alvótermekbe hozattassanak, hol válaszfalak által egymástól elkülönítetnek. 6. Rabok, bármily jól viseljék is magukat, a többiek feletti felvigyázatra semmi szin alatt ne alkalmaztassanak. 7. Múlhatatlanul szükséges szigorú fegyelem, mely a rabokkal mindjárt a börtönbe kerülésök alkalmával tudatandó 2). gressus ötödik határozata. Lásd a J o g t u d . Közlöny 33. számát 517. lapon. -— Hogy a magánelzárásra alkalmatlan személyek léteznek, a tapasztalás bizonyítja. Mittermaier : Gefángnissverbesserung 120. s köv. lap. ') Körülbelül u g y , mint azt a kisebb t e r j e delmű auburni fogházakról láttuk. Lásd a J o g t u d . Közlöny 36. számát 569. lapon. Az előbbi jegyzetben idézett f r a n k f u r t i congressusi határozat azonban ily esetben sem a k a r j a a rabokat közös elzárásban tudni. ') A börtönfegyelemről igen részletesen intézkedik a magyar büntetőjavaslat ( I I I . R. 87— 108. §§.). — Balla (Vélemény 160. 1.) és Alinge (Besserung 47. és köv. 1.) azt kívánják, hogy a börtönfegyelmi szabályzat a raboknak mindjárt beléptükkör nyomtatva adassék kezükbe, s ha olvasni nem tudnának, az nekik szóval magyaráztassék.

A svéd alkotmányreform. ( B e r n h a r d t T. után.)

= Svédország alkotmánya a X V I I I . század kezdetétől fogva különféle s igen nevezetes változásokon ment keresztül. Akkoron monarehiai absolutismus uralkodott, mely X I I . Károly féktelen gondolkozásmódja mellett az országra vajmi kevés szerencsét hozott. Nyomban halála után megkezdődött az úgynevezett szabadsági idő, azaz egy a birodalmi tanácsban szótöbbség által korlátolt királyságnak s egy a rendektől függő tanácsnak korszaka. De az ekkép uralkodó rendek a maguk részéről a lovagi ház többségének engedelmeskedtek s a szabadság tulaj donképen abban állott, hogy a rendek majd az egyik, majd a másik lovagi

párt befolyása alatt álltak. E z e n állapotnak az 1772-ik évi államcsíny vetett véget. I I I . Gusztáv ugyanis ismét emelé a királyi tekintélyt, habár a rendeknek meghagyta még némikép az adó-megajánlási jogot s a törvényhozásnál közreműködésüket, mig 1789ben egy úgynevezett egyesülési és biztonsági actát keresztülvitt s azáltal csaknem korlátlan hatalomra vergődött. Azonban nem soká élvezheté ezen vívmányát; 1 792-ik évi márczius 16-kán Anckarström keze határt szaba törekvéseinek, a nélkül azonban, hogy ezen tett — mint sokan hiszik — valamely politikai indokból eredt volna. I V . Gusztáv Adolf fiának sorsa szintén nem vala irigyel-

győzelmes nagyhatalom a kisHannoveA porosz Entwurf-ról más alkalomrai javaslatért elejteni nem fog. mai.

Fogházjavitás. X. Javítási eszközök 3 ). Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a rabokkali bánásmódnál a túlságos szelídséget vagy közönyösséget ép u g y el kell kerülni, mint a szerfeletti keménységet és kegyetlenséggé elfajuló szigorúságot; s e tekintetben az 1857. évi f r a n k f u r t i congressus elsö határozata 3 ) feltétlen irányadóul szolgálhat. Minden haszontalan kinzás, mint p. álarcz viselése, a nem név-, hanem bizonyos számszerinti megszólítás, az isteni tiszteletnél külön páholyok (stalls) általi elkülönítés stb. mellőzendő, m e r t ezen intézkedések az általuk czélbavett tökéletes elszigetelést és mindennemű közlekedésnek teljes lehetetlenitését nemcsak nem eredményezik, hanem a raboknál inkább elkeseredést és bizalmatlanságot szülnek, s igy a helyett, hogy a javulást előmozdítanák, azt inkább hátráltatják 4 ). Igen szükségesnek tartjuk a rabok helyes osztályozását 5 ), részint mivel ebben igen háthatós rugó kínálkozik ') B. Eötvös és Lakács: Fogházjavitás 249 — 255. 1. — Mittermaier: Gefángnissfrage 71. és köv. lap, 125—138. 1. — Alinge: Besserung 3 5 - 9 6 . 1. ') Lásd a Jogtud. Közlöny 33. számát 518. 1. *) Mittermaier: Gefangnissverbesserung 101. s köv. 1. U j a b b i munkájában azonban mondja, miszerint ezen intézkedések felett nem kell feltétlenül pálczát törni, mivel találkoznak oly rabok is, kik azokon nem boszankodnak, sőt némelyek kívánatosnak t a r t j á k , hogy a többiek a börtönbeni létükről ne tudjanak. Bármint legyen is a dolog, mi inkább a szövegben kimondott elvhez ragaszkodunk, és mivel nem a kirekesztő magánelzárást kivánjuk alkalmaztatni, ennélfogva minden ily intézkedéseknek, melyek a felállitott rendszerünket megszorítják, véleményünk szerint csak kivételesen s különös kedvezés gyanánt adandó hely. 5 ) Hogy a rabok nemök szerint is egymástól

a javulás előmozdítására, részint pedig azért, hogy a börtönintézetnek a javítás eszközlése tekintetéből rendelkezésre álló erői (t. i. a különféle tisztviselők működései) mód felett szét ne forgácsoltassanak f ). Amaz ellenvetés, melyet m á s u t t 2 ) a rabok osztályozása ellen magunk is felhoztunk, itt nem érhet bennünket, mert az osztályozást csak azokra nézve kivánjuk alkalmaztatni, kik a magánelzárásban javulásuknak már némi jeleit adván, a még hátralevő büntetési idejükre közös munkákra bocsáttatnak. Ily osztályozás mellett szól kölönösen az irhoni börtönrendszer által elért számtalan jó eredmény, s valamint ott, ugy átalán mindenütt legczélszerübben négy osztályra lehet a közös elzárásban levő rabokat osztályozni 3 ), ahoz képest, a mint a javulásban több vagy kevesebb haladást tanúsítanak. — A legalsóbb, vagyis a 4. osztályba jőnek a magánelzáráson átesett rabok, és ez egyszersmind próbaosztály, melyből roszviselet esetében ismét a inagánelzárásba viszszahelyeztetnek; a harmadik, második és első osztályba azok jőnek, kik magukat továbbra is jól, példásan, vagy kitűnően viselik 4 ). Javitó hatása az tökéletesen el legyenek különitve az ugy szólván, magában értetődik. ') Alinge: Besserung 40. 1. *) Lá3d a J o g t u d . Közlöny 37. számát. 3 ) Appert (Die Gefangnisse etc. 108. s köv. 1.) 10 osztályt kiván, de ily szerfeletti osztályozás mellett, mely sokszor keresztül sem vihető, a börtöni tisztviselők teendői szintén nagyon szétforgácsoltainak, mi igen könnyen zavart s pontatlanságot okozhatna, s ennek folytán a rabok igazi javulását kérdésessé tenné. *) Mindezen körülmények eldöntése termesze-

osztályozásnak abba helyezendő, hogy minden felsőbb osztálylyal bizonyos czélszerüen alkalmazott kedvezések köttetnek össze, mi által a bünhönczök azon meggyőződésre juttatnak, miszerint egyedül ő rajtuk áll, jó magukviselete által sorsukat enyhíteni, teljes megjavulásuk által pedig a rájuk mért büntetés alul kiszabadulni. Bármely a börtönlelkész, orvos vagy más tisztviselő által a raboknál felfedezett képmutatás a legszigorúbban, még a magánelzarásbai visszahelyezéssel is, fenyítendő A rabokkali bánásmódnak olyannak kell lenni, hogy általa legalább a rabok többségénél a bennök szunnyadozó s javításukra alkalmas elemek felébresztessenek, a börtöni tisztviselők iránt bizalotn gerjesztessék, melynél fogva átlássák, mikép minden rájuk alkalmazott kényszer nem puszta jogosság tesen mult számunk 808. lapján a 2. pont első j e g y zetében mondottak szerint kell hogy t ö r t é n j é k . J ) Alinge a rabokat három, általa úgynevezett fegyelmi osztályra osztja, és osztályozását arraalapitja, a mint a rabok 1) javulásra vagy épen semmi, vagy csak igen kevés hajlamot m u t a t n a k ; vagy a mint 2) az igazgatóság részéről erkölcsi felemelkedésükre nekik n y ú j t o t t eszközöket készségesen felhasználják; vagy végre 3) javulásukban már annyira haladtak, hogy alapos remény van, miszerint kiszabadulásuk után sem fognak többé a gonoszság útjára ismét visszatérni. De az egyes osztályokat el nem különiti, és csak külső jelek által különbözteti meg egymástól, mert — úgymond — épen a rabok vegyületében hatalmas emeltyű rejlik azoknak erkölcsi nevelésére, mely értelmes igazgatóság kezében a büntetés magas czélját a közreműködő tényezők szaporit.ása által, mi alatt szerző a raboknak javulásra! törekvéseit érti, felette könnyitendi. Véleményünk szerint azonban az ilyen eljárás mellett a javitás munkája szintén sok esetben kérdésessé válnék, mert erkölcsi gyógyulás alatt levőknél, hol az akarat csak lassankint szilárdul meg, sokkal valószinübb, hogy a javulásnak még alantabb fokán levő egyének a jobbakat h a m a r a b b rontják meg ismét, semhogy az utóbbiak jó példája amazokat is azonnal felemelné. Elég, ha rabok tudják és érzik, hogy jobb magukviseletével helyzetük is megjavul, de hogy azt lássák is egyszersmind, az nem szükséges, sőt épen ez indíthatná őket vagy puszta majmolásra, vagy a javulás természetével merőben ellenkező képmutatásra. Minden osztályt tehát a többitől clkülönözve kell külön bánásmód alá venni.

színe alatt gyakorolt önkény, hanem csak arravaló, hogy a társasággal, melyet bűntényeik által megsértettek, ismét kibékittessenek, és nekik a helyreállott bizalom folytán lehetségessé tétessék az, miszerint önfenntartásukról becsületes uton gondoskodjanak 1 ). Hogy azonban eme hatás előidéztessék, szükséges a munka, tanitás, hitoktatás, a fenyítések és jutalmazások czélszerü elrendezése és kezelése. A munka, ha czélszerüen alkalmaztatik, a bünhönczöket megóvja a henyéléstől, engedelmesség-, becsületességre és rendes munkásságra szoktatja, kiszabadulásuk után kenyérkeresetüket biztosítja 2 ). Czélszerüen pedig csak ugy alkalmaztatik a munka, ha a bünhönczök testi ereje és szellemi tehetségeihez méretik, s egészségük általa nem veszélyeztetik. Ellenben ha a rabok által teljesítendő munkáknak csupán minél nagyobb mérvbeni hasznosítása vétetik czélba, az ilyen eljárás könnyen oda vezethet, hogy a börtönintézet valóságos gyárrá átváltoztattatik, az abban dolgozó fegyenczek pedig merő gépekké lealacsonyíthatnak, minek folytán az egyrészről netán elérendett előny — hogy t. i. a rabok tartási költségei munkájuk jövedelme által fedeztetnek — sokkal csekélyebb azon tetemes hátránynál, miszerint az ilyen fegyenczek a börtönintézetben tanult munkával kiszabadulásuk után szükséges élelmöket nem szerezhetvén, csakhamar megint büntettek elkövetésére ragadtatnak 3 ). *) A l i n g e : Besserung 48. 1. — M i t t e r m a i e r : Gefángnissverbesserung 102. 1. *) B. E ö t v ö s és Lukács: Fogházjavitás 252. és köv. 1.— M i t t e r m a i e r : Gefángnissverbesserung 109. s köv. 1. ! ) Lásd a J o g t u d . Közi. 36. számát 569. lapon. — Balla: Vélemény 53. és köv. 1. — M i t t e r m a i e r : Gefangnissverbesserung 111. 1. A gyári munkákon kivül a pokróczkészités, mely Anglia és hazánk börtöneiben szokásos, továbbá a fényűzési czikkek, szivarok, t o k o k steff. készítése oly foglalkozások, melyek a kiszabadult rabok önálló élelmezésére elég-

Nem helyeselhető azon szokás sem, mely szerint a rabmunkák a tömlöczön kivüli vállalkozóknak bérbe adatnak, mint ez p. Francziaország és az ausztriai birodalomban történik, mert a vállalkozók nyerészkedési törekvései a börtönintézet javitó hatását a legtöbb esetben meghiusitják j). A munka után kiváló figyelem fordítandó a tanitás és hitoktatásra. Az ipari tanítást, mint magában értetődik, a munka üzésével kell egybekötni, a szellemi (elméleti) oktatás azonban, minthogy azt a börtönintézetben az iskola mintájára nemcsak nem lehet, de nem is szabad 2 ) elrendezni, legczélszerüb en vasár- és ünnepnapokra hagyandó. Az elemi tanitás olyan legyen, hogy mindenek előtt a rabokban minél több ismeretek megszerzése utáni vágy gerjesztessék. Olvasás, írás és számolás azonban, mire természetesen főszükség van 3), ne tartassák elégségesnek, hanem a mennyire lehetséges, a magasabb tanitás iránt fogékony rabok számára a természettan, természetrajz, földleírás, történelem köréből is tartassanak télének. Ellenben az asztalos (kivált műasztalos), esztergályos, kádár, lakatos, köteles, kefekötő, csizmadia, szabómunkák nemcsak az előbbeniek hiányával nem bírnak, hanem azonkívül a rabok egészségére is jótékony befolyást gyakorolnak. A mezei m u n k á k r ó l már másutt szólottunk. ') Koder: Besserungsstrafe 116. 1. — Eredeti s jó eszme volt az 18^5 évi május 19-én Londonban a trónörökös áltnl megnyitott .,ifju bűntettesek és szegények ip rkiállitása", melyben Francziaország, Portugallia, W ü r t e m b e r g , Baden, Porosz-, Osztrák-, S'ászország, H a n n o v e r a , N é m e t a l f ö l d , Belgiom, Ola-zország, Svájcz, sőt Európán kivuli tartományok is mint Szyria, Egyiptom, Canada s az északamerikai állumok részt vőnek. Ily eszközök nem keveset lenditenek a rabok javításán, mert e nemes ü g y iránt a nagy közönségnél is részvétet, gerjesztvén, igen alkalmasak az előítéletek kiirtására. 2 ) Alinge: Besserung 66. 1. 3 ) Ducpétiaux tanúsága szerint Belgiomban 1000 rab közül sem irni, sem olvasni nem t u d o t t 570, vagyis 57%. Hazánkban az 1 8 5 5 - 1 8 5 7 . években elitélt rabok közül pedig átlag 69s7% sem irni, sem olvasni nem tudott. Kőnek: Magyarország bűnvádi statistikája. A magy. akadémia 1859. évi értesítője I . kötetében 243.1.

népszerű előadások. Rajzban és énekben való oktatás, amaz, mivel a különféle iparosoknak igen szükséges, ez pedig, mivel az isteni tisztelet emelésére szolgál, szintén igen jótékony hatásúnak tapasztaltatott. Végre igen czélszerü a rabokat jeles emberek életének elbeszélése által ezeknek utánzására buzdítani, nekik a mindennapi életben előforduló példabeszédek értelmét, a menynyiben azoknak legtöbbnyire erkölcsi jelentésök van, megmagyarázni, őket a természeti tünemények felöl felvilágosítani s egy szóval mindent felhasználni, mi által szellemök kiképeztetik, keblök érzelmei nemesittetnek *). Evvel legszorosabban összefügg a hitoktatás. A tanitó az által, hogy a rabnakszellemét kiképezi,sőt vallási tényezők behatására fogékonynyá teszi 2 ), mintegy előkészíti azon utat, melyen a börtönlelkésznek, hivatásánál fogva működnie kell. Kinek juthatna eszébe a vallás üditö befolyását a rabok javítására csak egy perczig is kétségbe vonni? Nem szabad azonban a vailást a lelkész személyével azonosítani, s talán az utóbbinak a börtönintézet igazgatására beavatkozást engedni: a rabnak tudnia kell, hogy a lelkész az ö legjobb barátja ugyan, de hogy azért egyedül ennek kegye neki anyagi előli) őket még nem szerez, mert különben csak a képmutatásnak nyittatik rés. A lelkész hivatása, mint már fennebb érintők, ép oly terhes, mint felette fontos, miért is öt a többi tisztviselők sorában - - tekintve a bünhönczök javításának eszközlését — a legkitűnőbb *) Igen szépen értekezik a börtönbeli tanitásról Alinge: Besserung 61 — 71. 1. 2 ) Tapasztalás szerint épen csak a félig művelt rabok t ű n n e k ki leginkább minden vallás iránti közönyösségük által, minélfogva az ilyenekre a börtönlelkész vagy épen semmi, vagy csak igen csekély befolyást gyakorolhat, hacsak nem előbb már ügyes tanitó bánásmódja alá nem k e r ü l t e k . Mittermaier: Gefángnissfrage 135. 1.

hely illeti. Ö osztogatja a raboknak a szentségeket, ő nyugtatja meg a kétségbeesőket, ö bátorítja fel a búsLkodókat, ő vigasztalja a betegeket és haldoklókat, s egész tevékenysége ugy a magánkamrácskájában elzárt, mint a közös elzárásban levő rabokra egyaránt kiterjed. Azért is leginkább az ö érdem«*, ha a rabok börtönüket, mint a társaság hasznos tagjai, hagyják el 1 ). Mind a tanítás, mind a hitoktatás segédeszközeül minden börtönnél jó könyvtár is legyen, melyben elegendő számmal és gondos választékban 2 ) oktató, erkölcsnemesitö és vallásos könyvek találtassanak, hogy a rabok önmaguk is járulhassanak kiképzésükhöz és javulásukhoz Hátra van még, hogy a büntetések és jutalmakról is pár szót mondjunk. Bízvást állithatni, miszerint nincs olyan börtön, melyben a rabok kihágásai miatt büntetések (fegyelmi fenyitékek) ne szükségeltetnének. De mivel

ezen büntetéseknek is az a czéljuk, hogy az azokkal megilletett rabok javíttassanak, ennélfogva ezeket is szükséges czélszerüen rendezni, előforduló n esetben kellően alkalmazni, a mi csak akkor fog megtörténni, ha ezen büntetéseknél is a rabok egyedisége tartatik szem előtt, s ha maga a büntetés az elkövetett kihágással lehetőleg logikai kapcsolatban áll 1 ); m e r t a rabnak be kell látnia, miszerint büntetését megérdeinle te, vagyis más szavakkal, tudnia kell, miszerint bármily kihágását szükségkép büntetés követi. A büntetés legyen olyan, hogy általa se a megbüntetett rab becsületérzete végkép el ne fojtassék (mint ez leginkább a pálczázás s egyéb testi fenyítékeknél történik), se pedig annak egészsége ne szenvedjen (mint p. a főtt ételek igen gyakori elvonásánál, vagy a sötét kamrábai elzárás túlságos alkalmazásánál), legyen szigorú ugyan, de ne felejtse a büntető, miszerint a bocsánat gyakran jobban hat az illetőre, mint a büntetés 2 ). A mi a jutalmakat illeti, ezekre nézve szétágaznak a vélemények. Mig t. i. némelyek, mint p. Mohi 3 ), Wichern, Szemere 4 ) a jutalmakat a büntetés jellegével megférhetleneknek mondják, addig mások, u. m. Mittermaier, Hoyer, Alinge, Appert, Hye 5 ), Balla 6 ), — és pedig igen alaposan — minden börtönintézetnél múlhatatlanul szükségeseknek állítják, mert szerintök azon nézet, hogy a fegyelmi szabályok szoros megtartása a rabok részéről ezeknek kötelességében állván, azért jutalmat még nem érdemelnek, az emberi '

*)' A börtönlelkész hitoktatásait illetőleg igen szépen mondja. Alinge: „ F e r n sei es von uns als Laien auf dasAVesen der P r e d i g t w e i t e r einzugehen, alléin fordern müssenwir, dass den Gefangenen nicht immer nur die Menge ihrer Sünden vorgehalten werde, dass der Geistliche nicht immer als ein Moses mit den steinernen Gesetzestafeln vor dem abgöttischen Volke steht, sondern als ein J ü n g e r des H e r r n , der mit Zöllnern und Sündern ass." Besser u n g 60. 1. — Büntetöjavaslatunk szerint ( I I I . R. 261. §.) a börtönintézettói engedelem nélkül el nem távozható lelkészek mindegyike a rabokkali hivatalos foglalkozásaikban délelőtt és után 3, és igy öszszesen 6 órát tartoznak naponkint tölteni; azokra nézve, kik közülök a végre a napnak több óráit is önkényt forditandják, abbeli buzgólkodásuk, őket kitüntetve ajánló érdemnek fog tekintetni. A 268. §. pedig kemény felelőség és a körülményekhez képest hivataluktól azonnali elmozditás terhe alatt t i l t j a a lelkészeknek, hogy a rabokhoz izeneteket, leveleket be- vagy tőlük kivigyenek. 2 ) Legezélszerübbek természetrajzok, utleirá') A ü n g e : Besserung 53. s köv. 1. 2 sok, kézmütani munkák, erkölcsi elbeszélések, ima) M i t t e r m a i e r : Gefángnissfrage 128. 1. 3 és egyéb vallásos könyvek (mely utóbbiak azonban ) A R o t t e c k - és Welckerféle Staatslexicon V I . ne legyenek mysticus tartalmúak, nehogy a rabok- kötetében 348. 1. nak különféle fürkészésekre szolgáltassanak alkal*) T e r v e egv épitendő javitófogháznak. Kassa, mat). — Büntetőjavaslatunk ( I I I . R. 270. §.) a ke- 1838. 52. 1. 5 rületi börtönintézetnek könyvtárát a főigazgató ) Österr. Strafgesetz 369. 1. 6 által a végre kinevezendő egyik lelkésznek gondvi) Vélemény a büntetésinód javítása iránt 32. selése és felügyelése alá helyezendőnek rendeli. s köv. 1.

természet egyoldali felfogásán alapszik; söt ellenkezőleg a jutalmak ép oly szükségesek, mint a büntetések, a rabok pedig mindennemű kedvezésekért igen háladatosaknak mutatják magukat 1 ). Kérdés tárgya csak az lehet, hogy miben álljanak tehát azon jutalmak, melyekben a rabokat részesiteni szabad ? Közvetlenül az érzékekre ható élvezetek nyújtása, minők p. a jobb ételek, italok, dohányzás megengedése, minden tapasztalt fogházi hivatalnokok által határozottan roszaltatnak, mert részint igen múlékony an hatnak, részint pedig a rabok jómagaviseletét igen aljas indokokból keletkeztetik. Pénzbeli jutalmak nemcsak a rabok munkaszeretetét növelik, hanem őket jómagaviseletre is inditják, szorgalomés takarékossáorra ösztönzik, mint azt o a practikusok egyhangúlag elismerik; de a pénzt nem kell a raboknak azonnal kezükbe adni, hanem az ő részükre eltenni, s csak kiszabadulásuk pillanatában nekik kiszolgáltatni, vagy beleegyezésükkel abból a tömlöczön kivül levő családjukat gyámolitani. A rabok tapasztalás szerint e szerzeménynek igen örülnek, és a mellett a jogszerű birtokot is tanulják megbecsülni 2 ). A kedélyre igen nemesitöleg hat p. azon kedvezmény, mely által a raboknak megengedtetik, hogy maguknak virágokat ültethessenek és ápolhassanak 3 ), kamrácskájukat felékesíthessék >

Különösen tanúsítják ezt az angol- és irhoni börtönlelkészek. Az 1857 diki f r a n k f u r t i congressus azt határozta, hogy jutalmak a jóviseletre indító buzditásokul alkalmazandók, de kellő óvatossággal, nehogy a rabok mindent csak j u t a l o m é r t tegyenek, hanem inkább azért, hogy a jutalom ösztönül szolgáljon a becsületérzet felkeltésére. 2 ) B . E ö t v ö s és Lukács: Fogházjavitás 254. és köv.l. — Mittermaier: Gefángnissverbesserungll2.1. — Alinge: Besserung 51 1. — Büntetőjavaslatunknak a rabok e szerzeményét illető rendelkezését már fennebb emiitettük. *) Ugyanezen okból k i v á n a t o s , ha a börtönintézettel egy k e r t is áll összeköttetésben; Alinge

stb. Továbbá mindaz, mi a becsület felkeltésére alkalmas, m i n t p . magasabb osztályba való juttatás, a kápolnában énekes minőségébeni alkalmaztatás, a büntetési idő megrövidítésére adott kilátás, a többiek feletti kisebb kitüntetések (hacsak netalán attól nem kellene tartani, hogy a kitüntetett egyed a többiek részéről mindenféle boszantásoknak volna kitéve) stb. 1 ) XII. A javitófogheázaknak mintegy kiegészítésére szolgáló múlhatatlan intézményekről. Végre, hogy a javitó fogházak által elért eredmények csakhamar ismét veszendőbe ne menjenek, szükséges még néhány pontra fordítani figyelmünket, a melyek által a javitó fogházak működése mintegy kiegészíttetik, s ennek eredményei biztosittatnak. Ide számítjuk: egy szabadságot közvetítő ugy nevezett átmeneti intézetnek felállítását, föltételes elbocsátás intézményének behozatalát, a megkegyelmezési jog bölcs gyakorlását, s végre a kiszabadult rabokróli gondoskodás ezéljából jótékony egyletek alakulésát. Az átmeneti intézetről már másutt emlékezvén, itt még csak a többi intézményről akarunk szólani. tanúsága szerint a rabok ily esetben egymást ellenőrizni szokták, hogy valaki közülök a virágágyakat szét ne dúlja, vagy bármikép is meg ne rontsa. IIol pedig ily érzelmeket lehet észrevenni, ott a javulás sem szokott elmaradni. ') Appert a többi közt egy külön l a p n a k , mely „foglyok l a p j á n a k " ( J o u r n a l der Gefangenen) volna elnevezendő, alapítását is emliti. Ez havonkint legalább egyszer jelennék meg, és abban valamennyi országos börtön rabjaiiól, kik csak nevük kezdőbetűjével jeleltetnek , különféle tudósitások, adomák, életrajzok, szabadon bocsátottak viseletéről, visszaesettek szenvedéseiről közöltetnének mindenféle adatok, s ezen lap jutalom gyanánt a jó magaviseletű rabok közt kiosztatnék, belőle maguknak mindenféle jó tanulságot vonhatnának, családjuknak javulásuk jeléül meg is küldhetnek stb. L. Die Gefángnisse stb. 104. s köv. 1.

Fogházjavitás. Az ilyen föltételesen elbocsátott XIII. 4 föltételes elbocsátás- 1 ) és a megrab azért még folytonos összeköttetéskegyelmezési jog bölcs gyakorlásáról. ben marad a börtön- vagyátmeneti inA föltételes elbocsátás intézménye tézettel, különösen a lelkészszel és taabban áll, hogy azon hosszabb ideig nítóval, kik neki midenkor jó tanácsot tartó szabadságbüntetésre itélt rab, ki adnak, a körülményekhez képest illő büntetési idejének nagyobb részét a bör- alkalmazást is szereznek, egyúttal petön-vagy az átmeneti intézetben már ki- dig rendőri felügyelet alá helyeztetik, állotta, azon esetben, ha magaviselete a nélkül azonban, hogy ez reá nézve által alapos reményt nyújt arra, misze- káros befolyású volna (p. akadályul rint javulása tartós leend, büntetési szolgálna munka szerzésében) s mihelyt ideje hátralevő részének teljes lefolyása magát roszul viseli, vagy csak gyanús előtt még az intézetből ideiglenesen társaságba keveredik, tüstént vissza(rendszerint engedélyi bizonyitvány- hozatik a börtönintézetbe, hol azután a nyal, mely Angliában ticket ofleave név szabadságban töltött idejének betudása alatt ismeretes) elbocsáttatik, részint nélkül a föltételesen elengedett büntehogy magának becsületes keresetmódot tési időt egészen tartozik kiállani. szerezzen, részint pedig, hogy folytatóEzen intézmény ellen azt hozták fel lagos jó magaviselete által tényleg is ugyan, hogy az a szoros igazság elvébebizonyitsa, miszerint az ő megj avu- vel ellenkezik, mivel a törvényesen lása iránt nem csalatkoztak. kimondott Ítéletet megváltoztatja és enyhiti; de evvel szemben azon a bün') Mittermaier Gefíingnissverbesserung 142 — 147 11. — U g y a n a z : Gefangnissfrage 1 4 6 ^ 1 5 1 11. — hönczök re való benyomásra lehet hiAlinge: Besserung 86 —92 11. — Ezen intézmény vatkozni, melyet a hosszú büntetési időlegelőször Francziaországban hozatott be (1842- nek egyedül őszinte megjavulás általi b e n ) , m é g pedig a fiatal bünhönczök számára felállít o t t j a v i t ó fogházakban, s miután jó hátásunak bizo- megrövidittetésének reménye előidéz, s nyult, egyéb rabokra is terjesztetett ki. Angliában mely tehát mint a magas czél elérésére lS44-ben j ö t t alkalmazásba, de csak a Vandiemen szigetére deportált raboknál, olyformán, hogy bün- vezető jó és helyes eszköz a politikus tetési idejök fele részének kiállása után engedélyi által, kinek főfeladata mindenben a bizonyitványnyal elbocsáttattak ; az anyaország- czélszerüséget kutatni, minden esetre ugy szinte Irhon- és Skóthonban csak 1853-ban. Később Belgiom- és Portugalliában is j ö t t alkalma- figyelembe veendő. S ha az igazság zásba; Dániában minden megkegyelmezés csak föl- elve a föltételes elbocsátás intézménye tételes ; Poroszországban annak behozatala iránt csakugyan megsértetnék, van már 1854—1855-ben tanácskoztak ; l e g ú j a b b a n pe- által dig Szászországban l é p t e t t e t e t t életbe. — Midőn két mód, melyek által e nehézséget az 1857-ki frankfurti congressuson ezen kérdés sző- meg lehet szüntetni: nyegre k e r ü l t , a vélemények szétágaztak s végre azon üres határozat hozatott, miszerint „ a congresVagy ugy, hogy a törvényben megsus azon nézetben van, hogy az előleges szabadonhatároz! atik, mikor lehessen valamely bocsátás rendszere bővebb megvizsgálást érdemel,"' rabot föltételcsen elbocsátani, s akkor mely határozatot még a következő szabályokkal m e g t o l d o t t a k : „ezen szabadonbocsátás csak oly ra- a birói ítéletben tulajdonkép két itélet bokra alkalmazható, kik büntetési idejök legalább felerészét kiszenvedték, megjavulásuk őszinte jeleit foglaltütik, t. i. az, hogy az elitéltnek adták, s j ó magaviseletüknek még egyéb biztósité- bizonyos időt a börtönben minden kait n y ú j t j á k ; nem alkalmazható ezen szabadonboesetre ki kell tölteni, és az, hogy ezen csátás a k é t évnél rövidebb börtönre Ítéltek- és a idö lefolytával csak megjavulás és jó viszszaesőknél."

magaviselet esetében bocsáttatik el föltételesen , különben az itéletileg megszabott büntetést, a szabadságban töltött idő be nem tudatván, egészen kell a rabnak kiszenvednie; Vagy ugy, bogy a föltételes elbocsátás — természetesen a büntetési idő nagyobb részének kiállása után és csak megjavulás esetében — pusztán próbáulszolgál arra, bogy a rabok azután az uralkodónak (vagy az államfelséget képviselő személynek) megkegyelmezés, azaz a hátralévő büntetés teljes elengedése végett ajánltatnak. 1 ) Igy az állam nem csak hosszú és czéltalan bebörtönzések terhe alól felmentetik, hanem a polgárokat is a megkegyelmezési jognak vigyázatlan, az összesség jogbátorságával netalán összeütköző gyakorlása ellen biztositja. Az eddig szerzett tapasztalatok szerint 2 ) a föltételes elbocsátás intézménye átalában jónak tapasztaltatván, az 1857-ik évi frankfurti congressus által is pártoltatott, s mivel ez uton is nagy lépés tétetett a szabadságbüntetések egyik főczéljának elérésére, követésre méltó példának joggal tartandó. ') Szépen mondja Alinge: „Unzweifelhaft ist dies von unberechenbarem Werthe für den Gefangenen. E r weiss, wenn alle Rechtsmitte! erscböpft sind, wenn nirgends mehr Hülfe und Rettung von der jahrelangen Haft zu finden zu sein sebeint, so bleibt dir doeh noch ein Mittel — die wahre aufrichtige Besserung. Die bahnt dir niclitblos d e n W e g zum Herzen Gottes, und verschafft dir seine Gnade und Vergebung, die öffnet dir auch das Thor der Freiheit durch die Gnade des Königs. Sie ist's, die den Bekümmerten vor Verzweiflung sehützt und den Glauben an die eigene Wiedergeburt nieht verloren gehen lasst." Besserung 91 s köv. 11. ») Angliában p. Itf58-tól 1857-ig 7335 rab bocsáttatott el föltételesen, ezek közül csekélyebb kihágások vagy roszviselet miatt az engedélybizonyitvány visszavétetett 616-tól, nagyobb büntettek miatt 703-tól, s igy a föltételesen elbocsátottaknak csak 180/o-ja fosztatott meg szabadságától; 33% visszaeső volt; (a feltételesen elbocsátottak által súlyos büntettek is követtettek el, u. m. 2 gyilkosság, 80 betörés).

XIV. Az elbocsátott rabokróli gondoskodásról. <) A legtöbb rab elitéltetése által állását, keresetét, csekély vagyonát, egy szóval mindenét vesztette el, kiszabadulása után pedig, a társaság előítéletei folytán, melyekkel az a fegyenczek iránt viseltetik, még azon lehetőségtől is megfosztatik, hogy életét becsületes módon fenntartsa. A kiszabaduló rab tehát épen azon pillanatban, midőn leginkább szorulna polgártársainak támogatására, mindenütt ezeknek bizalmatlanságával találkozik: ez pedig tetterejét megzsibbasztja, jó szándékait megsemmisíti, öt csakhamar ismét tévútra vezeti, s mivel benne boszú t á m a d az öt kerülő polgári társaság ellen, mintegy önkénytelenül a büntettek pályájára ragadtatik 2 ) Ily körülmények között a javítóintézet egész működése kérdésessé válik, az állam pedig nemcsak nem kevesbíti a polgárok jogbátorságát veszélyeztető gonosztevők számát, hanem szaporitja, mert az ujakhoz még a régiek is kerülnek, mint visszaesők. Ezen fenyegető bajnak csak ugy lehet elejét venni, ha az elbocsátott rabokról kellően gondoskodtatik. Ennek szükségességét már az 1847-ki frankfurti congressus is beismerte ís). Miben áll tehát a rabokróli gondoskodás? J

) Mittermaier: Gefángnissfrage 154—166. 1.— Ugyanaz: Gefángnissverbesserung 158—197. 1. — Röder: Besserungsstrafe 134—137. 1. — Alinge; Besserung 108 - 1 1 4 . 1. — Balla: Vélemény 70—74. 1. — Karvasy: Igazságügyi politika 135. 1. J ) Mittermaier tanúsága szerint, ki 1833—1849-ig Ileidelbergben az elbocsátott rabok számára alakult javitóegylet elnöke volt, az ilyen emberek csak nagy aggodalommal keresnek maguknak valamely mesternél foglalkozást, mert félnek a durva elutasittatásoktól, mi őket rendkivüli izgatottságba hozza, s ennek folytán az ilyen elbocsátottaknak igen bajo3 alkalmas helyet szerezni. 3 ) Lásd a Jogtud. K. 33. számát 517. lapon.

Mindjárt a javitófogházak keletke- kokból szoktak alakíttatni, és épen ez zésekor azon intézkedés hozatott be, ioknál fogva nem miiködnek a kellő sihogy a rabnak kiszabadulása pillana- kerrel, mivel a hivatalnokok ezen ügy tában az általa fogsága alatt munkájá- iránt vagy igen közönyösen viseltetnek, val keresett s számára megtakarított vagy túlbuzgóságuk folytán működésűk csekély pénzösszeget kézbe adták s ek- könnyen bureaukratiává fajul, s igy sem kép ú t r a bocsátották 1 ). Ez - azonban a polgároknak, sem pedig a szabadon csak félrendszabály volt, mert a tapasz- bocsátott raboknak amaz egyesületektalás tanúsága szerint a bajon ezáltal hez nincsen bizalmuk. A polgárok t. i. segitve nem vala. Ennek folytán ma nincsenek érdekelve oly dolgokban, már átalánossá vált azon meggyőződés, melyekben az állam irányukban gyámmiszerint az elbocsátott rabokróli gon- kodó állást foglal, a szabadon bocsádoskodásnak még eg) ebekre is kell ki- tottak pedig csak rendőri felügyelő-interjednie. tézetetlátnak oly egyesületben, melynek Kérdés alá még csak az jöhet, ki élén egy hivatalnok áll. vállalja tehát magára a szabadon boMagánosok által alakított ily egyecsátott rabokróli gondoskodást? Né- sületeknél fő figyelmet kell fordítani melyek e kötelességet az államra akar- ezeknek helyes szervezésére *), műköják róni, mások ellenben e czélra a dési körük szabatos kijelölésére 2 ), vapolgároknak szabad akaratukból kiin- lamint arra is, hogy az országban dult egyesülését indítványozzák. Mind- létező valamennyi egylet egymással két irányban történtek már kisérletek, kölcsönös összeköttetésben álljon 3). de a tapasztalás azt bizonyitja, hogy Mindennél természetesen az egyletek. az utóbbi indítvány érdemel elsőbbsé- rendelkezésére álló erők s az ezek iránt get. m e r t a kormány rendelete folytán nyilvánuló közvélemény döntő befolétrejött egyesületek csak hivatalno- lyással birnak. Minden egyesületnek, mielőtt kitűJ ) E z t már fennebb a j a v i t á s i eszközöknél emlí- zött feladatának megoldásához fogna, t e t t ü k . — B ü n t e t ő j a v a s l a t u n k (a I I I . R 70. §. folytán) a k ö v e t k e z ő k e t rendeli (23. §.): „ M i e l ő t t a rab azon akadályokat el kell hárítania, meb ü n t e t é s e kiszenvedésével vagy kegyelemnyerésnél lyek sikeres működését előreláthatólag fogva szabadon bocsáttatnék, "mindazok, mik fogházba kerülésekor, vagy letartóztatása ideje alatt tőle e l v é t e t v e , az ideig közgondviselés alatt t a r t a t t a k ^ u g y netalán m u n k á j á n a k őt illető bére is Írásbeli hiteles j e g y z é k mellett kezébe adassanak (25. §.) H a elzáratásakor semmi pénze nem volt, és szabadonbocsátásakor kezébe adható keresménypénze nincs, élelmére a fogház pénztárából, a k ö r ü l ményekhez s lakása kisebb vagy nagyobb távolságához a l k a l m a z h a t ó l a g egy egy n a p r a két ezüst g a r a s t számitva, legfelebb 8 napi t a r t á s p é n z adassék (26. §.). H a e l z á r a t á s a k o r ruházatlan volt, s szabadonbocsát á s a k o r sincsenek s a j á t ruhái, elkerülhetlenül szükséges r u h a d a r a b o k k a l közköltségen ellátva bocsáttassák ki a fogházból." — Balla a kiszabadulandók segélyére kölcsönbank felállítását ' i n d í t v á n y o z t a ; n é z e t ü n k szerint azonban a kiszabadulandóknak n a g y o b b s z ü k s é g ö k v a n személyes támogatásra, mint puszta pénzsegélyre, mely ilyformán nem is a d a t n é k nekik i n g y e n ; ha igazi és tartós j a v u l á s t a k a r u n k előidézni, áldozatokat kell h o z n u n k s a veszteségek-• től nem szabad visszariadnunk. Lásd Vélemény stb.. 182.1.

') N e m csak oly t a g o k r a kell szert tenni, kik csupán pénzbeli a j á n l a t o k a t tesznek, hanem olyan o k r a is, kik valamely védfelügyelői (putronusi) minőség elvállalására kötele/.ik le m a g u k a t , mert a czél elérésére ezeknek kiváló szerep j u t . i ) Minél t á g a s b hatáskört t ü z ki magának ily egyesület, annál kevésbbé számolhat nagy sikerre, im*rt ez által a működő erők m ó d f e l e t t szétforgácsoltainak, 3 ) M e r t g y a k r a n megesik, h o g y valamely szabadon bocsátott rab ott, hol b ü n t e t t e nagy figyelmet gerjesztvén, talán még fris emlékezetben van, nem talál alkalmazást, mig másutt, hol a r r ó l nem t u d n a k , a helybeli egyesület pártfogása mellett könnyebben szerezhet m a g á n a k valamely hasznos foglalkozást; ugyanez okból sajnálni kell, ha a különféle egyesületek csak bizonyos vallásfelekezetü rabokról a k a r n a k gondoskodni, m e r t igy gyakran m e g t ö r t é n i k , hogy a katholikus e g y e s ü l e t a katholikus szabadon bocsátottnak csak katholikus mesterembernél akar foglalkozást szerezni, mi nehézséggel j á r h a t , h a épen esetleg nincs azon a helyen oly katholikus mesterember.

megzsibbasztják; e végből részint oda <élei mük becsületes módoni keresésére, kell törekednie, hogy a polgárok rész- !a kivándorlásra segitsen vétet folyt onosa n ébren tartsa, áldozatok Azonban meg kell jegyeznünk, mihozatalára buzdítsa, ugy ftdvilágositás :szerint az itt felhozottak által ezen tár(a sajtóban és társadalmi körökben 1 )), ,gyat még koránsem merítettük ki, — mint jó példaadás s a szabadon bocsá- mi egyébiránt értekezésünk szük kötottakróli soha nem lankadó gondos- rén tul is fekszik, — s azért alig fejezkodás által a börtönből kiszabaduló hetnök be illőbben, mint Alinge szafegyenczek ellen uralkodó elöitéleteket vaival 2 ): ,,Wir geben recht gern zu, kiirtsa 2 ). Azután pedig kötelességeiül dass mit dem, was wir bisher über die főleg a következőket ismerje el: Fürsorge für die Entlassenen gesagt 1) hogy a szabadon bocsátottra er- habén,' die Sache keineswegs erschöpft kölcsi behatást gyakoroljon, neki taná- ist. Andeutungen oder vielmehr Anrecsot adjon, őt megintse, s folytonos fel- gungen wollten wir geben. Nur möchten ügyeletet tartván felette, őt a gonosztól wir nicht das, was die Privathiilfe bietet, so planlos einzeln untergehen lasvisszatartóztassa; 2) hogy a mennyiben a fegyenczet sen, sondern die Krafte concentriren. nyomban szabadon bocsáttatása után Alle müssen sich bei diesem Liebeskellőkép el nem helyezhetné, ideiglenes werke dieHand reichen und keinerdas, menedékhelyet felállitson, nehogy a was er zu bieten vermag, für gering fegyencz mindjárt kiszabadulásakor is- achten. Insbesondere müssen wir uns mét mindenféle csáboknak legyen ki- aber noch an Zwei wenden. Einmal an die Gemeinden, und das anderemal téve; 3) hogy szükség esetében a fegyencz an deren Geistliche. Die Gemeinden und hosszabb ideig is nyerhessen a mene- insonderheit deren Vorstiinde sind es, dékhelyen (mentőházban) hasznos fog- welche sich der ihnen zugehörigen Entlassenen annehmen, für deren Arbeit lalkozást 3 ); 4) hogy azon szabadon bocsátott und Unterkommen sorgen, und die anfegyenczeket is, kik másutt találnak gebahnten Erfolge der Strafe nach allén alkalmazást, ha rászorulnak, segélyezze; Seiten hin fördern müssen. Mit der gewissenhaften Sorgfalt müssen es vor végre 5) oly megjavult fegyenczeket, kik allén Dingen die Geistlichen thun. Was nek az országban kevés kilátásuk van der Anstaltsvorstand in Yerbindung mit dem Anstaltsgeistlichen innerhalb © ') N a g y mesterek e tekintetben a practicus cles Strafhauses an der Gesammtheit angolok, kiknek különféle meetingjeiket nem ritkán der Gefangenen thut, das sollen die váratlan s kiszámithatlan siker koronázza. 2 ) K a r v a s y : Igazságügyi politika 135.1. Gemeindevorstande und Ortsgeistlichen 3 ) Ily intézetet, melyben a szabadonbocsátott fegyenczek hosszabb ideig is, mint szabók, vargák an den Einzelnen fortsetzen. So lange steff. találnak alkalmazást, a mellett felügyelet alatt állnak, mérsékelt bért kapnak s estenkint oktatást nyernek 1856-ban Shepherd alapítottYorkshireben, s működése átalában sikeresnek mondatik. Ugyanis az 1856—1860-ig felvett 506 szabadonbocsátott közül 143 nem akart alkalmazkodni, 93 elküldetett, rosz viselet miatt, de 118 an mesterembereknél ta • láltak foglalkozást, 11 megházasodott s a 118 közül[ csak 3 ismét visszaesett. Különösen szabadonbocsát o t t nőfegyenczek számára szükségesek ily mentő-• intézetek.

') Ezen pont hazánkra nézve aligha birand gyakorlati fontossággal, mert hazánkban — szerencsés fekvésénél fogva — mindig lesz hely és mód arra, hogy a megjavult r a b élelmét becsületes módon kereshesse. Ennek szükségessége csak ott fordulhat elő, hol már túlnépesedés fenyegetődzik, mint p. Bajorország-, Belgiom-, Irhonban. Mindazáltal tárgyunk kiegészítésére, mivel a börtönügyről átalában szólunk, szintén felhozandónak véltük. 2 ) Besserung 112—114. 1.

aber der Entlassene bei Ibiben noeh empfangen wird mit Miene und Wort, welche direct oder indirect sagen: ,,Mach, dass du wieder hinkommst, wo d u herkommst", und die Herren Alles gethan zu habén meinen, was sie sehuldig sind, wenn der Unglückliehe im Gemeindehause untergebracht ist, so lange wird der Rtickfall nichr vermindert werden. Darum: Lasset uns Gutes thun und nicht müde werden!"

nél fogva könnyen veszélyesekké válható egyéneknek is kell gondját viselni. Ez történik jól rendezett szegény ápolás által, melynek eszközlésére szintén önkényt keletkezett egyesületek legalkalmatoshak; a köznép ilyformán az elaljasodástól megmentetik és erős, becsületes munkásosztálylyá képeztetik. Azonban a szegényügy fejtegetése a börtönügy körén tul fekszik. A jelen század kezdete óta sokat foglalkoztak ezen kérdéssel is, ugy hogy a szegényügynek jelenleg már bő irodalma van. I t t csak néhány nevezetesb munkát akarunk idézni: Kleinschrod: Der Pauperismus in England, Regensburg 1845. Ugyanaz: Die neue Armengesetzgebung Englands und Irlands in ihrem 20-jáhrigen Vollzuge. 1^49. Ducpétiaux : Memoire sur le pauperismedans leFrandres,Bruxelles 1850. Congres international de Bienfaisance a Jegyzet. E helyen szükséges megemlítenünk! Bruxelles, Session de 1857, Brüssel 1860. 2. köt. hogy nem egyedül a szabadonbocsátottaknak, hanem Karvasy: Közrendészeti tudomány. Pest, 1866. 2. a börtönben még nem is volt, de súlyos helyzetük- kiad. 58. s köv. 11. 64—69. 11.

A magyarországi közalapítványok, (Statistikai közlemény.) (Vége.)

IV. Csákovaifőtiszti kerület. E b b e n ugyan csak 4, de igen terjedelmes és gazdag uradalom van, melyek névszerint a következők: Az uradalom neve Csákóvá

Csákóvá

Nagy-Köveres

A hozzátartozó részjószágok Gilad Berény Unip Ligeth Csákóvá Petromán Obád Zsebely Liebling i Cserna |lkloda Stamora Újlak Keresztúr Nagy-Köveres Török-Szákos Dragsina jSzirbova IHittyás fRakovicza Dragojest \Fikatár lOhaba-Forgács |Kepett Bakovár Buziás Szilás Niczkyfalu

Í

A megye, melyben fekszenek Temes,

Temes,

Torontál, Temes,

A hozzátartozó részjószágok Dubosz Vukova Vermes Nagy-Köveres Izgáv Jerszeg Zsidován í Dund Dund és Drancz \ Draucz Az uradalom neve

A megye, mely ben fekszenek » » Krassó, » » » Arad, »

Az egyik csákovai uradalom kivételével, mely a tanulmányi alap tulajdonát képzi, a többi uradalmak mind a vallásalaphoz t a r toznak. Az ezen kerületbeli összes uradalmak 37,412 346Á 100 holdnyi szántóföld, rét, legelő s szőlőt, 22,43 9 68 / 160 holdnyi erdőséget; mindössze tehát 59,851. 25 holdnyi területtel birnak. A nyers jövedelem 353,768 ftra, a tiszta ellenben csak 100,535 ftra tétetik. A paraszttelkek száma 2497. 25 , a zsellérházaké 1234; egyéb adataink ezen kerületből nincsenek. V. Somlyóvásárhelyi főtiszti kerület. Ezen kerületben 7 uradalom számittatik, melyek névszerint a következők: Az uradalom neve Csajágh Nyavalád

A hozzátartozó részjószcágok Csajágh í Nyavalád Nyá iatalos 1 Fial

Amegye,melyben fekszenek Veszprém, Zala,