Mesterházy Attila beszéde (2012. március 15. Esztergom)
Tisztelt Honfitársaim, Magyarok! Az elmúlt években, sőt az elmúlt hetekben sokan vádoltak mindek azzal, hogy nem a nemzeti érdeket képviseljük. Hogy a baloldal mikor csak teheti, ráront nemzetére. Pedig az árulja el a hazáját, aki tudatosan cselekszik másképpen, mint amit a józan ész, a realitás és az emberek érdeke megkívánna. Ezért az egész magyar baloldal nevében mondom: kikérem magamnak, hogy bárki, különösen Orbán Viktor, elvitassa tőlünk a hazafiságunkat vagy a nemzeti büszkeségünket. Sem a jobboldalnak, sem a szélsőjobboldalnak nincs joga ahhoz, hogy kisajátítsa a nemzeti ünnepeket és kioktasson minket hazafiságból! Azért gyűltünk ma össze, hogy büszkén, méltósággal emlékezzünk 1848-49 hőseire, az akkori tettekre és a ránk hagyott örökségre. Azért itt Esztergomban, az ország egykori fővárosában találtuk meg a szimbolikus helyszínt, mert Esztergom olyan kicsiben, mint az ország nagyban. Úgy is mondhatnám, nézd meg Esztergomot ma, és meglátod, milyen lehet Magyarország holnap. Íme, a Fidesz kudarcos kormányzásának prototípusa. A korrupt, kártékony és öncélú politika eredménye: csőd szélére sodródott város, tönkretett közintézmények, cserbenhagyott emberek.
Tisztelt Barátaim! Emlékezzünk ’48 márciusának jelszavára, amely úgy szólt: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” Ez állt a 12 pont fejlécén és ezt a mondatot másolta a mostani kormány az Orbánrendszert igazolni próbáló nyilatkozatára is. Kisajátították és megcsúfolták a nemzet múltjának egy darabját. Ugyanúgy, ahogy a kokárdával és a nemzeti lobogóval tették. Ezt nem hagyjuk!
A mi dolgunk az lesz, hogy visszaadjuk a nemzetnek a békét, az egyetértést és a szabadságot, amit a Fidesz elvett. Mert béke helyett békétlenséget szítottak munkavállaló és munkaadó között, jómódú és szegény között, jobb- és baloldali között. Szembefordították egymással az időseket és a fiatalokat. Háborút indítottak a demokratikus intézmények, és az európai értékek ellen is.
Egyetértés helyett a kevesek totális uralmát építették ki a többség felett. Felszámolták a valódi társadalmi párbeszéd minden formáját. Berekesztették az igazi érdekegyeztetés összes
fórumát és ellehetetlenítették az érdemi parlamenti együttműködést is. Ma egy szűk, de annál mohóbb fideszes gazdasági kör, a Simicska Zrt. tartja kezében a hatalmat és tartja sakkban az országot.
Szabadság helyett pedig jogfosztás, megfélemlítés, hatalmi önkény tapasztalható mindenütt. Átgázolnak mindenkin, aki nem ért egyet velük.
Tisztelt Ünneplők! Magyarországon ma nem teljes a gyülekezés és a szólás szabadsága. Mert a hatalom korlátozza a gyülekezés lehetőségét. Lehet ugyan demonstrálni, de csak a hatalom által felállított keretek és kordonok között. Ha Petőfi most akarná elszavalni a Nemzeti dalt, valószínűleg egy kapualjban tehetné csak meg. És nem teljes a sajtószabadság sem. Mert a közszolgálati médiában nem beszélhetnek szabadon az újságírók. Mert a kormányzati cenzúra uralja a médiát: kiretusálnak mindenkit, aki nem tetszik nekik. Üldözik a független sajtót, bezárják az ellenzéki rádiókat. Ha most tudósítanának a március 15-ei forradalomról, csak pár békés pesti polgárról mutatnának képeket, akik a rendszert éltetik. Nem teljes a vallásszabadság sem. Mert a kormány mondja meg, ki, milyen vallást követhet, milyen egyházhoz tartozhat. Sok helyen nem szabad választás kérdése, hanem kényszer dolga egyházi iskolába járatni a gyermekeket. Sőt az állam központilag írja elő azt is, milyen erkölcsi elvek mentén neveljék őket. Nem teljes a tanszabadság sem, mert nem választhat bárki bármilyen szakmát. Az állami támogatás megvonásával egész szakmákat zártak el a fiatalok elől. Százezrektől veszik el a továbbtanulás és a felemelkedés lehetőségét. Táncsicsból ma nemhogy újságíró, de még írástudó sem lehetne. Nem teljes a jogbiztonság. Mert a hatalom visszamenőlegesen törvényeket hozhat, felrúghatja a nemzetközi egyezményeket éppúgy, mint a polgárjogi szerződéseket. Emiatt az emberek egy pillanat alatt elveszíthetik a szerzett jogaikat és juttatásaikat. Nem teljes az igazságszolgáltatás függetlensége. Mert a kormány politikai megrendeléseket ad az ügyészségnek, és sajnos vannak néhányan, akik készek ezeket teljesíteni. Sőt most már tovább mennek, mert a bíróságokat is kézi irányítással vezérlik: beleszólhatnak, hogy melyik bíróság miről hozzon ítéletet. Nem teljes a hatalom kontrollja. Mert megcsonkították az Alkotmánybíróság ellenőrzési jogköreit, és pártkatonákkal hígították fel a testületet. Mert a kormánypárt korábbi politikusa vezeti az Állami Számvevőszéket és mert törvénytelenül eltávolították a kormány tevékenységét ellenőrző ombudsmant is.
Hát ezt a korlátlan hatalmat még Metternich is megirigyelné. Nem teljes a magánélet szabadsága sem. Mert a hatalom befurakodik az otthonunkba, és meg akarja mondani, hogyan éljünk. Sőt már a hálószobánkba is bemerészkedik, mert elő akarja írni, hogy kit és hogyan szeressünk. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ma nem teljes az emberek szabadsága azért sem, mert nem egyenlőek a lehetőségeik és romlanak az esélyeik. A mai Magyarországon egy kisgyermek sorsa nagyrészt a születése pillanatában eldől. Ha gazdag családba születik, lehet akár jogász, akár közgazdász, akár orvos. Nyelveket tanulhat, külföldi ösztöndíjakat nyerhet el, és a legjobban fizető állásokat kaphatja meg.
Ha a középosztályba születik, már csak az lehet, amit a kormány előír neki, mert másra nem ad pénzt az állam. A szülei pedig csak súlyos áldozatok és erőfeszítések árán tudják taníttatni. Neki nem jut pénz külön nyelviskolára, külföldi tanulásra. És a hátránya megmarad a munka világában is: mert nehezebben tud elhelyezkedni, kevesebbet fog keresni, miközben évtizedekig nyögi a diákhitelt.
Ha pedig valaki szegény család gyermekének születik, szinte behozhatatlan versenyhátránnyal indul, amely nagy valószínűséggel végigkíséri az egész életét. Így könnyen lehet, hogy az iskolák elvégzése után a kilátástalanság és a kizsákmányolás lesz az osztályrésze. Használható tudás nélkül pedig a legjobb esetben sem tud kitörni a szegénységből. Munkája nem lesz, maximum kényszermunkája.
Pedig a szabadság valódi megéléséhez kell a biztos megélhetés is. Mert kedves barátaim, ne tévedjünk: az a családapa nem szabad, akinek azt mondják, dolgozzon, de 100 kilométeres körzetben nincs, nemhogy a végzettségének megfelelő, de semmilyen munka sem. Az a munkanélküli sem szabad, akit állami kényszermunkára küldenek 47 ezer forintos éhbérért. Ahogyan az sem szabad, aki a futószalag mellett állva éli le az életét, miközben a fizetése épp csak a napi megélhetésre elég, és ezért maguk alá temetik a sárga csekkek. Az a nő sem nem szabad, aki azért nem vállalhat gyermeket, mert választani kényszerül család és szakmai karrier között. Ha pedig már van gyermeke, ráadásul egyedül neveli, akkor még egy állásinterjúra sem hívják be, nemhogy dolgozni. Az a diák nem szabad, akinek ugyan van tehetsége, de nincs pénze, hogy diplomát szerezzen.
És az a gyermek sem szabad, aki nap mint nap azt hallja a szüleitől, hogy erre sincs pénz és arra sincs pénzt. De az a szülő sem szabad, aki nap mint nap kénytelen ezt mondani a gyermekének. És az a család sem szabad, amelyik egy életen át gürcölt, de folyamatosan félnie kell az elszegényedéstől, és szenved amiatt, hogy a falu vagy város, amelyben él, folyamatosan leépül. Kedves Barátaim! Aki nem akarja elhinni, vagy nem tudja elképzelni, milyen, amikor leépül minden, amikor kudarcot vall a hatalom, csődbe megy az állam, az jöjjön el ide. Jöjjön el Esztergomba, és kérdezze meg az itt élőket. Mert itt már csődöt mondott a Fidesz nem ortodox, öntelt politikája. A Fidesz helyi kiskirálya, Meggyes Tamás miatt az önkormányzat már nem tudja ellátni a feladatát. Az esztergomiak már tudják, milyen az, ha hiába várnak a buszra, mert az nem jön, hiszen a város nem fizet érte. Az esztergomiak már tudják, milyen az, amikor sötét utcákon botorkálva kell hazamenni, mert a közvilágításra sincs pénz. Az esztergomiak már tudják, milyen az, amikor kabátban ülnek az iskolapadban a diákok, mert nem jutott fűtésre. Az esztergomiak tudják, milyen az, amikor nincs pénz a közétkeztetésre, és az óvodából és iskolából éhesen jönnek haza a gyermekek. Meggyes Tamás műve mindez. De nem egyedül ő a felelős. A Fidesz dölyfös és dilettáns politikája és személyesen Orbán Viktor okolható mindezért. Merthogy a Fidesz elnöke éveken át hagyta ezt az embert garázdálkodni. És a mai napig az ő jóváhagyásával és áldásával tesz keresztbe az esztergomiaknak. Mert ha akarná, véget vethetne mindennek. Ha akarná, még ma le lehetne mondatni Meggyes Tamást, fel lehetne oszlatni a képviselő testületet és véget lehetne vetni a kártékony fideszes politikának. És a tapasztalat azt mutatja, ugyanezt a romboló politikát folytatják országosan is. A Fidesz ámokfutása ma már az egész országot veszélyezteti. A kudarcos gazdaságpolitika, a rossz kormányzás és az ostoba vezérelvűség a csőd közelébe sodorta az országot és szegénységbe taszított milliókat. És minden egyes nappal egyre többen járnak így, minden egyes nappal egyre többen, egyre nagyobb árat fizetnek Orbán Viktor miatt. Az Orbán-Matolcsy páros ámokfutásának árát mindenki megfizeti: a megduplázódott devizahitelben, az egekig szökő rezsiárakban, a csillagászati benzinárban, a növekvő adóterhelésben, a csökkenő szociális támogatásban, a romló egészségügyben, az elértéktelenedő nyugdíjban, a százezres tandíjban és a tömeges munkanélküliségben. Ez az orbáni politika eredménye. De, kedves barátaim, van megoldás és van remény: a civil kurázsi, a szabadság melletti kiállás, az igazságosság melletti kitartás és a demokraták összefogása az, amiben bízhatunk.
Az esztergomi példa arra figyelmeztet, hogy minél tovább maradnak helyükön a fideszes kiskirályok, annál nagyobb lesz a kár, és annál nehezebb a romok eltakarítása. Itt van az ideje a változásnak. És hamarosan eljön az ideje a rendrakásnak is. Itt Esztergomban, és az egész országban is. Azt akarjuk, hogy Magyarország újra biztonságos, szabad és sikeres hazája legyen mindannyiunknak. És készek vagyunk tenni is ezért. Biztonságosabb országot akarunk. Olyat, ahol kiszámítható és tervezhető a jövő. Ezért visszaállítjuk a jogbiztonságot és garantáljuk a törvények betartását. Mert rendre és stabilitásra van szükség. Szabadabb országot akarunk. Olyat, ahol az államnak nincs keresnivalója sem az otthonunkban, sem a magánéletünkben, sem a hitéletünkben. Ezért garantálni fogjuk a magánélet szentségét éppúgy, mint a vallásgyakorlás szabadságát. Mert ez alapvető, elvitathatatlan joga minden állampolgárnak. Sikeresebb országot akarunk. Olyat, ahol tisztességes munkáért tisztes kereset jár, ahol értékállóak a nyugdíjak, igazságosak a szociális juttatások, ahol magas szintű az egészségügyi ellátás és színvonalas az oktatás. Ezért amint lehet, új alapokra helyezzük a munka világát, az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíj- és a szociális rendszert. Mert az állam kötelessége, hogy finanszírozható és színvonalas szolgáltatásokat nyújtson minden állampolgárának. Tisztelt Honfitársaim! A magyar bátor nemzet. Bizonyította ezt 1848-ban, és 1956-ban is. De a kormány gyáva. Mert nem meri vállalni a felelősséget a kudarcaiért. Mert a nemzetre és a nemzeti érdekre hivatkozva saját hatalmi érdekeit képviseli. És gyáva azért is, mert nem meri őszintén megmondani az embereknek, hogy mit kell tenni azért, hogy az ország végre kijusson a válságból. A magyar erős nemzet. Bizonyította ezt minden alkalommal, amikor összefogott. De ez a kormány gyenge, mert nem összeköti, hanem szétszakítja a nemzetet, egyedül pedig képtelen megbirkózni az ország gondjaival. A magyar tehetséges nemzet. Bizonyította ezt számtalanszor a történelem során, amikor saját tehetségéből újjáépítette az országot. De a kormány tehetségtelen: mert képtelen megoldani az emberek problémáit, mert nem kezeli, hanem tetézi a válságot. Én büszke vagyok a hazámra, de szégyent érzek a kormány tevékenysége miatt. Ezért az ország kormányában nem, csak az ország polgáraiban, önmagunkban bízhatunk. A nemzet bátorságában, erejében és tehetségében. Mint eddig számtalanszor a történelem során, most is lesz elég bátorságunk, erőnk és tehetségünk ahhoz, hogy változtassunk a dolgok menetén, és jobbá tegyük a hazánkat. Honfitársaim!
1848-ban egyetértett a nemzet: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” Hitt ebben mindenki, aki szabad, igazságos Magyarországot akart. Hitt ebben Széchenyi, Kossuth, Deák, Táncsics és Petőfi is. És ez a jelmondat szerepelhet azoknak a zászlaján is, akik a szabadságnak, az igazságosságnak és a köztársaságnak ma őszinte hívei. És függetlenül attól, hogy a választásokon ki, melyik pártra szavazott, baloldaliak, zöldek, liberálisok és konzervatívok között a szabadság tisztelői vannak többségben. Ezért a köztársasági eszme újból erős lesz és győzni fog. A harcot viszont nem fegyverrel vívjuk, hanem tiszta elvekkel, őszinte szavakkal és felelős tettekkel. 1848 az egységes magyar nemzet megszületésének éve volt. 2014 pedig az egységes magyar nemzet újjászületésének éve lesz. Talpra magyar, hí a haza!
