AZERDO AZ 1862-BEN ALAPÍTOTT ERDÉSZETI L A P O K 115. ÉVFOLYAMA
m i § l | l l f
1980.
FEBRUÁR
• X X I X . ÉVFOLYAM 2 . SZÁM
T A R T A L O M
Dr.
Várhelyi István: A munkatermelékenység alakulása és a termelési a l a p o k k i h a s z n á lása— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Szodfridt István; A z erdőgazdálkodás szerepe a Duna—Tisza köze területhasznosítá sában — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Dr. Csanády György, Gulyás Jenő: Ü z e m e g é s z s é g ü g y i és technológiai feladatok a vibrációs betegségek megelőzésére — — — — — — — — — — — — — — — — — — Dr. Sáli Emil: Hazai erdeink megoszlása minőség szerint — — — — — — — — — — Dr. Sólymos Rezső: A faállományértékelésről — — — — — — — — — — — — — Dr. Márkus László: Hozzászólás dr. Sólymos Rezsőnek „ A faállományértékelésről" című cikkéhez — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Király Pál: E l s ő m o d e r n e r d ő t ö r v é n y ü n k t ö r t é n e l m i e l ő z m é n y e i II. r é s z — — — — — Domokos Gergely, Kovács Imre: Vegyszeres gyomirtási kísérletek lombos magcsemeték között — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Nemeskéri Gyula: Hozzászólás a vállalati szociális f e j l e s z t ő m u n k á h o z — — — — — — Dr. Szalay László: A z égerfaszitkár kártétele — — — — — — — — — — — — —
49
Dr.
Címkép: A
A
hátlapon:
beteg,
túlkoros
fák veszedelmei
C s ö r l ő z é s segít a síkos l e j t ő n
a
53
lil 66
71 73 ISIS
86 89
parkerdőnek.
(Fotó: E R T I ,
M i c h a l o v s z k y I.
felvételei).
C O f l E P W A H H E
JX-p
BapxeAbU H.: O o p M H p O B a H H e npOH3BOAHTej7bHOCTM T p y f l a M HCnOJIb30BaHHe np0H3B0ACTBeiIHbIX <j)OHŰOB JX-p Coófppuöm M.: P o j i b A e c H o r o xo3fltícTBa B H c n o j i b 3 0 B a H H n n j i o m a A e f l B pafioHe M O K A y p e ^ b f l Uynan H THCCW JX-p ^lanadu JJb. ryjmnj f i . : 3aaaHHH no caHMTapnH npon3BOACTBa H TexHO-nornn B npeAOTBpaineHHM 3aÖOJieBaHHH OT BMÖpauHH JX-p LUa/iu £ . ; PacnpeAe/ieHue n j i o m a A n ACCOB BeHrpHH no KaqecTBH) JX-p LUo/ibMoiu P.: 0 5 oueHKe ApeBOCToeB JX-p MapKym JI.: B b i c T y n j i e H H e B CBH3M C COMHHCHMÍIMH A - p a LUojibMOiija 0 6 oueHKe ApeBOCToeB Hupajib íl.: npeAHCTopnn n e p B o r o c o B p e M e H H o r o B e H r e p c K o r o 3 a K 0 H a o jiece, MacTb 2 - a j i JXOMOKOUI r . , Koean M.: OnbiTbi n o XHMnqecKOH nponojwe B n o c e B a x AHCTBeHHbix nopoA HeMeumepu JXb.: MbicjtH B CBH3H C pa3BHTHeM couMajibnoü paőoTbi B n p e A n p H f l T n n x JX-p Ca/lüU Jl.: FlOBpOKAeHMH CTeK^HHHMUbl OAbXOBOÍÍ (LUioHaHTxeAOH mnxaeuH(i)opMHm)
49 53 61 66 68 71 73 se,
83
C O N T E N T S
Dr, Dr, Dr.
I. Várhelyi: T h e t r e n d s of p r o d u c t i v i t y a n d the u t i l i z a t i o n o f m e a n s of p r o d u c t i o n — I. Szodfridt: T h e role of F o r e s t r y i n the l a n d - u s e of D u n a — T i s z a köze — — — — — Gy. Csanády, J. Gulyás: T e c h n o l o g i c a l a n d health-care tasks i n p r e v e n t i n g the ilness caused by vibration — — — — — — — — — — — — — — — — — — — D r . E. Sali: T h e areal distribution of Hungárián Forests b y quality — — — — — — — Dr R . Sólymos: A b o u t the evaluation of stands — — — — — — — — — — — — Dr L. Márkus: A c o n t r i b u t i o n to the a r t i c l e a b o u t the e v a l u a t i o n of s t a n d s w r i t t e n b y dr. Sólymos — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — P. Király: T h e h i s t o r i c a l b a c k g r o u n d o f t h e F i r s t M o d e r n H u n g á r i á n F o r e s t L a w - p a r t 2. — G . Domokos, I. Kovács: A n experiment of using herbicides a m o n g h a r d w o o d seedlings — Gy. Nemeskéri: Ideas a b o u t the s o c i a l d e v e l o p m e n t In a n e n t e r p r i s e — — — — — — — D r . L. Szalay: T h e damage caused by Synathedon spheciformis — — — — — — — —
AZ
4!) 53
71 73 83 86 89
ERDŐ
az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa. Szerkeszti: D r . Sólymos Rezső. A szerkesz t ő s é g c í m e : B u d a p e s t , I I . , F r a n k é i L e ó u . 44. L e v é l c í m : B u d a p e s t , P f . : 17. 1277. K i a d j a a L a p k i a d ó V á l l a l a t , B u d a p e s t , V I I . , L e n i n k r t . 9—11. L e v é l c í m : B u d a p e s t , P f . : 223. 1906. F e l e l ő s k i a d ó : Siklósi Norbert. Kapják az Országos Erdészeti Egyesület tagjai; terjeszti még a Posta K ö z p o n t i H í r l a p i r o d a ( B u d a p e s t , V . , J ó z s e f n á d o r t é r 1. 1900) k ö z v e t l e n ü l v a g y p o s t a u t a l v á n y o n , v a l a m i n t á t u t a l á s s a l , a K H I 215—96162 p é n z f o r g a l m i j e l z ő s z á m r a . E l ő f i z e t é s i d í j e g y é v r e : 90,— F t , e g y e s s z á m á r a : 8,— F t . K ü l f ö l d ö n t e r j e s z t i a „ K u l t ú r a " K ö n y v é s H í r l a p K ü l k e r e s k e d e l m i V á l l a l a t ( B u d a p e s t , P f . : 149. H — 1 3 8 9 . ) , a z é v i e l ő f i z e t é s á r a : 7 <£. R é v a i N y o m d a E g r i G y á r e g y s é g e , E g e r . 80 . 2 . 0015 F e l e l ő s v e z e t ő : V i l c s e k J á n o s .
Index: 25 208
H U I S S N 0014-0031
Ö34.0.651
A MUNKATERMELÉKENYSÉG ALAKULÁSA ÉS A TERMELÉSI ALAPOK KIHASZNÁLÁSA DR.
VARHELYI
ISTVÁN
A munka termelékenysége nemcsak az egyes vállalatok, hanem mindinkább az egész népgazdaságunk központi kérdése. A termelé kenység fogalmi értelemezése, annak fejlődése is a szemünk előtt játszódott le. 1968-ig — a gazdaságirányítás reformjáig — elsősor ban az élőmunka termelékenységéről beszéltünk. Napjainkban fontosabb az ún. teljes termelékenységre összpontosítani. Az élőmun ka-termelékenység hagyományos módszereinek bírálata megnövel te a teljes termelékenységgel való foglalkozást. A termelékenység gel kapcsolatos átfogó vizsgálat pedig mindjobban rávilágított az élő- és holtmunka-ráfordítások egymással való szoros kapcsola tára. M i n t ismeretes, társadalmi termelékenység n ö v e k e d é s é r ő l a k k o r beszélhetünk, ha a használati érték előállításához szükséges elevenmunka-ráfordítás j o b b a n csökken, m i n t a tárgyiasult m u n k a felhasználása (előzetes termelési fázisok élőmunka-ráfordítása). A népgazdaság egészére v o n a t k o z t a t o t t termelékenység —• a n n a k ellenére, h o g y egyes területeken k i e m e l k e d ő n ö v e k e d é s j e l e n t k e z i k — kisebb mértékben e m e l k e d i k . V a g y i s szembetaláljuk m a g u n k a t a z z a l a p r o b lémával, h o g y e g y - e g y termelési fázis élőmunka-termelékenységét m é r ő mutató — különösen rövid távon — k e v e s e t m o n d , ö n m a g á b a n n e m elegendő. A z elemzés során — az erdőgazdálkodás és a f a i p a r területén is — célszerű az elevenmunka-termelékenység mutatóját az alábbi összefüggés alapján v i z s gálni : T T A L ahol T = L = A =
A
L '
a termelési eredményt, a foglalkoztatott dolgozói létszámot, az anyagi ráfordítást, illetve a lekötött alapokat mutatja.
A z összefüggés u g y a n i s rávilágít a r r a , h o g y az é l ő m u n k a termelékenysége egyenes arányban változik m i n d a ráfordítások kihasználtságával ( T / A ) , m i n d a felszereltség mutatójával ( A / L ) . H a a z o n b a n az eszközfelszereltség mutatója g y o r s a b b a n e m e l k e d i k , m i n t a termelékenység mutatója, a k k o r ebből k ö v e t kezik, h o g y a ráfordítások kihasználtságának mutatója csökken. A z 1. grafikonon •— a m e l y az erdőgazdálkodás a d a t a i alapján készült — ea a jelenség látható. 1960—76 között u g y a n i s az állóeszköz-felszereltség mutatója gyorsabban e m e l k e d i k (337,17% ra), a g é p felszereltség m é g j o b b a n (434,89%ra), m i n t a termelékenységé (187,65%-ra, a nettó termelés alapján 137,4%-ra), nyilván a lekötött eszközök hatékonysága p e d i g (55,63%-ra, a nettó termelés alapján 40,8%-ra) csökkent. Közismert az a megállapítás, a m e l y s z e r i n t a n e m alapigényes időszakban 7
49
ÓBszes 4ll6eszk3zf«lB«relts
nettá termelékenység
1. ábra. Az erdőgazdasági munkatermelékenységnek, az állóeszköz-felszereltség nek az alakulása 1960—1976 között
— a m i k o r már az intenzív módszereknek k e l l túlsúlyban l e n n i — a m u n k a termelékenység a k k o r e m e l k e d i k k e d v e z ő e n , h a az e g y főre eső termelés ( T / L ) g y o r s a b b a n nő, m i n t a z e g y f ő r e j u t ó lekötött eszközök ( A / L ) mennyisége. E b b e n az esetben u g y a n i s a lekötött eszközök n ö v e k e d é s e n e m c s a k munkaerőt pótol, h a n e m a j o b b kihasználás révén g y o r s a b b a n térül m e g . Ezért, a h o g y l e hetőség nyílik a korszerűsítésre, késlekedés nélkül v é g r e k e l l h a j t a n i . A termelékenység alakulásának megállapításához szükséges a z o n b a n az ún. teljes termelékenységi elemzések rendszeresítése, elterjesztése i s . E g y e s h e l y e k e n k e z d m á r az a szemlélet k i a l a k u l n i , h o g y a termelékenység vizsgálatához n e m c s a k az élőmunkát, h a n e m a holtmunkát i s f i g y e l e m b e k e l l v e n n i . S z a k területünkön a m u n k a társadalmi tevékenységét s e m értelmezhetjük ú g y , m i n t az e g y műszakra eső termelést v a g y az e g y dolgozó által, egy adott időegység a l a t t előállított t e r m é k mennyiségét, m e r t a termelésnek más erőforrásai, t é nyezői is v a n n a k . A z e g y főre eső termelés o l y a n emelkedése, a m e l y m e l l e t t a költségszint n e m csökken, sőt e m e l k e d i k (mert aránytalanul n a g y ráfordítás s a l állítják elő a terméket), a t i s z t a j ö v e d e l e m s e m nő (bár „ n y e r e s é g " v a n , m e r t az alapegység dotációhoz j u t o t t ) , kérdésessé válik. D e n e m kívánatos az o l y a n termelékenységi emelkedés s e m , a h o l e g y r e t ö b b i m p o r t a n y a g o t h a s z nálnak f e l , v a g y a termék exportálása során cserearányromlást idéznek elő. A vizsgálatnak azt is k i k e l l m u t a t n i , h o g y az e g y főre eső termelés n ö v e k e dése m e n n y i r e célozza a tényleges k e r e s l e t e t , a szükséglet kielégítését. A m u n katermelékenységet u g y a n i s n e m lehet egyszerűen az egységnyi munkaráfor dításra eső termék meghatározott mennyiségével, i l l e t v e a n n a k értékével é r t e l m e z n i . P o n t a t l a n az a megállapítás i s , a m e l y a munkatermelékenységet kizárólag az a n y a g i termelésben n a g y o b b mennyiségű terméket előállító munkás
50
egyéni munkatermelékenységével azonosítja. A m u n k a termelékenysége u g y a n is n e m egyszerűen a terméktömegnek és a ráfordított össz m u n k a m e n n y i s é g nek, h a n e m a kielégített szükségletnek és az erre fordított munkamennyiség nek a viszonya. A z ágazatunk területén is a termelékenység kérdése csak a f o gyasztói (felhasználói) igényrendszerrel — a- tartamosságot is f i g y e l e m b e v é ve — együtt kezelhető, értékelhető. A tartamosságot azért k e l l f i g y e l e m b e v e n n i , h o g y a n a g y o b b nyereséget biztosító idős állományok idő előtt ,,el n e tűnjenek". A m u n k a termelékenysége tehát magába f o g l a l j a a létrehozott t e r m é k mennyiség szükségletkielégítő képességét, v a l a m i n t a termékszerkezet és a szükségletszerkezet mennyiségi és minőségi megfelelését. Egyáltalán n e m m o n d ható társadalmilag termelékenynek az a m u n k a — m é g h a az egy főre eső termelés kiugróan m a g a s is —, a m e l y n e k e r e d m é n y e minőségileg kifogásolható,, sőt a l i g lehet e l a d n i , m e r t a p i a c o n n e m versenyképes, összetételében n e m felel m e g a tényleges társadalmi szükségletnek. A m u n k a termelékenysége n e m értelmezhető egyszerűen a termelési e r e d mény és a munkaráfordítás viszonyaként, h a n e m az a lényeg, h o g y a létre hozott termelési e r e d m é n y m i l y e n mértékben a l k a l m a s valóságos, tényleges társadalmi szükséglet, belső és külső p i a c i igény kielégítésére. A p i a c i i g é n y e ket az árrendszer közvetíti, ez orientálja a termelőket. N a p j a i n k b a n e g y r e inkább szükségesek az ún. teljes termelékenységi e l e m zések. E n n e k megvalósításához ágazatunk területére is j a v a s l o k két eljárást. (Továbbá egy bruttó jellegű mutatót is k i d o l g o z t a m . ) A z e g y i k a lekötött eszközöket f i g y e l e m b e vevő, ún. index módszer. E n n e k az a lényege, h o g y egy periódus (pl. 5 éves tervidőszak) alatt elért és realizált termelési e r e d m é n y növekedéséhez viszonyítjuk az előállításához szükséges és megfelelően súlyozott e l e v e n m u n k a és a lekötött eszközökben tárgyiasult munkaváltozásokat. A termelékenység (Pti) ennek alapján a következő képlettel számítható k i : Ti Pti =
; MÍSI+EÍS2 S1+S2
ahol: T i M; E; Si
= a termelési eredmény, = az elevenmunka-ráfordítás, == a lekötött eszközök változásának indexeit, és S2 pedig a súlyokat jelenti.
(Si = a munkabérek és a közterhek; S2 az értékcsökkenési leírás — és az esz közlekötési járulék —, valamint az erdőfenntartási járulók összege, melynek alapján Si közel 70%-os, Sg pedig valamivel több mint 30%-os arányt ad.) Ezzel a számítással a fent említett 16 éves időszakra v o n a t k o z t a t v a , 117,8%os eredményt k a p t a m . A másik a folyamatos anyagi ráfordítások létszámtartalmát is f i g y e l e m b e vevő módszer. Lényege ,hogy a vizsgált fázisban felhasznált e l e v e n m u n k a m e l lett az a n y a g i ráfordításokat is f i g y e l e m b e v e s z i . A számításnál v i s z o n t problémát j e l e n t , h o g y az elevenmunka-ráfordítás létszámban, a tárgyiasult m u n k a p e d i g értékben áll rendelkezésre. Éppen ezért — a kétféle m u n k a ráfordítás összegezése céljából — a f o l y a m a t o s a n y a g i ráfordításokat (a) e l k e l l osztani az élőmunka-termelékenységgel ( P é ) és m e g k a p j u k i t t is a létszámot. A termelékenység (P 4 ) képlete e b b e n az esetben a k ö v e t k e z ő k é p p e n a l a k u l : 51
Ptd
=
; O
L+— P
= = = =
a realizálható termelési eredményt (forintban), munkaráfordítást (létszámban), a folyamatos anyagi ráfordítást (forintban), az elevenmunka termelékenységét (Ft/íöben) jelenti.
(Az elevenmunka termelékenységét — az a átszámításához létszámra — az anyagi rá fordítást összetételeinek megfelelően, az ipar, p l . az építőipar, gépipar stb. területéről k e l l figyelembe venni.) E képlet alapján végzett számítások szerint 162,9°/o-os színvonalat értünk e l . A h á r o m mutató között az értéksorrend a k ö v e t k e z ő :
E z t a 2. ábra szemlélteti.
7560 SJ
62
63
64
65
66
67
66
69
70
71
72
73
74
75
76
77
2. ábra. Az elevenmunka termelékenysége (Pé) és a teljes termelékenység — a folyó anyagi ráfordítás (Ptá) és a lekötött eszközök index módszer (Pa) alap ján — az erdőgazdaságban
M e g k e l l j e g y e z n e m , h o g y az elemzéskor a P i - n á l a f o l y a m a t o s ráfordítá sokat, a Pti-nél p e d i g a lekötött eszközöket vesszük f i g y e l e m b e . A termelési e r e d m é n y t l e g i n k á b b bruttó, de m a már nettó értékkel i s szá mítjuk. A nettó érték alapján általában az adott termelési fázis új értékét k a p j u k . Ezért szükségessé vált e g y fél bruttó jellegű, i l l e t v e a nettóhoz közel álló mutató kidolgozása is, a m e l y e t a m a k r o ö k o n ó m i a i (pl. ágazati) elemzések nél f i g y e l e m b e lehet v e n n i . A mutató lényege, h o g y a népgazdasági s z i n t e n a n e m z e t i j ö v e d e l e m , i l l e t v e az ágazati s z i n t e n az ún. bruttó j ö v e d e l e m ( V + M ) és az értékcsökkenési leírás (c2) együttes értékéhez viszonyítjuk a z élőmunka-, v a l a m i n t létszámra átszámított amortizációs költségráfordításokat. A termelé kenységet (Ptn) i l y e n m ó d o n számító képlet a k ö v e t k e z ő : tí
J +
C2
Ptn = C2
L + Pé ahol: J = = L = Pé = C 2
52
a nemzeti, illetve a bruttó jövedelmet ( V + M ) , az értékcsökkenési leírást, a munkaráfordítást (létszámban), az eleven m u n k a termelékenységét jelenti.
A z erdőgazdálkodásra v o n a t k o z t a t v a szükséges f i g y e l e m b e v e n n i az é l ő f a készlet mennyiségi és minőségi változását magába foglaló, változatlan árakon számított élőfakészletérték-változást is. A j ö v ő b e n p e d i g a r r a k e l l törekedni, hogy az erdő hármas (termelési, v é d e l m i és rekreációs) funkciója alapján az értékváltozás figyelembevételére sor kerüljön. A z élőfakészlet-változásnak k o m p lex, a minőségi és a mennyiségi o l d a l t egyaránt f i g y e l e m b e v e v ő kibővült k é p lete az alábbiak szerint a l a k u l : J + c ±-JÉf PtnÉ = —— c, zlEf 2
a h o l zJÉf = az élőfakészlet változása. A z élőfakészlet minőségi változásának n y o m o n követése az e r d ő g a z d á l k o dásnak fontos f e l a d a t a . E n n e k szükségességét az utóbbi i d ő b e n t ö b b e n is h a n g súlyozták, sőt b i z o n y o s módszereket is k i d o l g o z t a k (Király László, dr. Márkus László, dr. Sólymos Rezső és mások). Dr. Márkus László által k i d o l g o z o t t m i nőségi rendszám segítségével p l . lehetőség nyílik az önálló gazdálkodást folytató alapegységeknél is az élőfakészlet változatlan áras és folyó áras értékelésére. A z élőfakészlet, a költségek, a t i s z t a j ö v e d e l e m alakulását is f i g y e l e m b e v e vő módszerekkel lehet k i m u t a t n i a tényleges termelékenységi, hatékonysági eredményeket. A z ún. teljes termelékenységi elemzéseket tehát — a m e l y e k e g y re inkább nélkülözhetetlenné válnak — célszerű rendszeresíteni.
G34.0.903
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS SZEREPE A DUNA-TISZA KÖZE DR. SZODFRIDT
ISTVÁN
TERÜLETHASZNOSÍTÁSÁBAN
A világ rohamosan szaporodó népességének szükségleteit egyre magasabb színvonalon kell kielégíteni, ezért a földterülettel való célszerű és hatékony gazdálkodás nemcsak nálunk központi prob léma, de világszerte az. A földterületeket úgy kell hasznosítani, hogy az adott ország vagy térség földből előállítható termékekben jelentkező igényét minél gazdaságosabban, hatékonyabban lehes sen kielégíteni. Hazánkban ilyen földhasznosítási probléma jelent kezik a Duna—Tisza közén, annak is elsősorban a homokháti ré szén. Legjelentősebb területei Bács-Kiskun megyében helyezked nek el, ezért a földhasznosítás kérdését elsősorban megyei keret ben kell vizsgálnunk. Ki kell jelölnünk az erdők helyét, szerepüket, jelentőségüket meg kell határoznunk, mert csak akkor tudunk a többi művelési ág mellett szerepet vállalni a területhasznosítás legjobb, legcélszerűbb megoldásában. Ismeretes, h o g y Bács-Kiskun m e g y e erdősültsége a felszabadulás idején 6,5% volt, ez a szám j e l e n l e g — a m e g y e i s t a t i s z t i k a i h i v a t a l kiadványa s z e r i n t — 1977-ig 15,3%-ra e m e l k e d e t t , v a g y i s t ö b b m i n t kétszeresére növekedett. Vizsgál juk m e g a z o k a t az o k o k a t , a m e l y e k ezt a h a t a l m a s arányú erdő térfoglalást lehetővé, indokolttá tették: 53
