Az üzleti szféra felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdők tudásával való elégedettség 2005-ben

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet

HCCI Research Institute of Economics and Enterprises

Az üzleti szféra felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdők tudásával való elégedettség 2005-ben Egy empirikus vállalati felvétel és szakértői interjúk elemzése

Budapest, 2006. január 6.

Diplomás pályakezdők iránti kereslet és elégedettség

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról.

MKIK GVI –

Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry

A kutatás terepmunkáját irányította, az elemzést írta: Selmeczy Iván

Kutatásvezető: Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI) e-mail: [email protected] Internet: http://econ.core.hu/~tothij

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: [email protected] internet: http://www.gvi.hu

MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

2


Tartalom 1. Vezetői összefoglaló ....................................................................................................4 2. Munkaerőpiaci és gazdasági folyamatok .....................................................................6 2.1. Relatív bérek és foglalkoztatási esélyek ............................................................................................6 2.2. A diplomás munkanélküliségre ható tényezők.................................................................................10

3. A kutatás célja............................................................................................................12 4. A felmérés és a minta jellemzői .................................................................................12 5. Foglalkoztatás és munkaerő kereslet.........................................................................16 5.1. Diplomás pályakezdők iránti kereslet, foglalkozások szerint ...........................................................27 5.2. A jelentkező pályakezdők minőségi és mennyiségi megfelelősége ................................................33

6. A pályakezdők bruttó bére és annak változása a tapasztalatszerzéssel....................38 7. A pályakezdők készségeivel, ismereteivel való elégedettség ....................................40 8. A képzési formák és a felsőoktatási intézmények értékelése ....................................49 9. Betanítási, továbbképzési módszerek........................................................................50 10. A vállalatok kapcsolata a felsőoktatással.................................................................52 Hivatkozások..................................................................................................................56 1. sz. Melléklet: Diplomás pályakezdők készségeinek ismereteinek értékelése a foglalkozási területek szerint..........................................................................................57 2. sz. Melléklet: A vállalati felmérés kérdőíve.................................................................66 3. sz. Melléklet: Interjúalanyok .......................................................................................76


3


1. Vezetői összefoglaló A kutatás: Kutatásunkban a diplomás pályakezdők foglalkoztatásának jelenlegi és várható helyzetét vizsgáljuk. Az eredmények és megállapítások két forráson alapulnak: 2005. október-novemberében két kutatást végeztünk, egy kérdőíves felmérést 121 cég, és egy szakértői interjúsorozatot 30 cég, illetve szervezet vezetőjének vagy HR szakértőjének megkérdezésével. A foglalkoztatás jelenlegi helyzete: A pályakezdők foglalkoztatásának egyértelműen nagyobb a valószínűsége a nagyobb vállalkozásoknál, de a pályakezdők aránya a diplomás létszámon belül a közepes vállalkozásoknál a legmagasabb. Az export súlyának mérsékelt, a külföldi tulajdon szerepének ennél valamivel erősebb hatása van a pályakezdők foglalkoztatására. Összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy a pályakezdők mind jelenlegi, mind várható helyzetében meghatározó szerepet töltenek be a közepes méretű vállalkozások. Közöttük a leggyakoribb a pályakezdők magas, 10-15 %-ot is meghaladó aránya a diplomás foglalkoztatottak között. A foglalkoztatás várható helyzete: A cégek kilátásai többnyire pozitívak, a foglalkoztatottak száma várhatóan enyhén növekedni fog a következő egy évben. Az összlétszám változásához hasonlóan pozitívak a diplomások és a pályakezdő diplomások létszámváltozására vonatkozó előrejelzések is, de az is megfigyelhető, hogy a diplomások – különösen a pályakezdők – tekintetében rendkívül nagy a létszám változatlanságát előrejelzők aránya, a pályakezdők számának csökkenésére azonban egyetlen cég sem számít. A diplomások és a diplomás pályakezdők létszámának bővítése várhatóan gyakoribb lesz a nagyobb, több mint 250 főt foglalkoztató cégek körében. A kis-, és közepes cégek 16%-a, a nagy cégek 43 %-a tervezi diplomások felvételét a következő egy évben, a pályakezdőkre vonatkozóan ez az arány 13 és 38 % e két létszámkategórián belül. Kedvező előjelnek tűnik, hogy a létszámbővítést tervező cégeknél a diplomások létszámnövelése mögött nem marad el a felsőfokú végzettségű pályakezdők felvétele sem, a pályakezdők tehát versenyképesek maradnak a tapasztalattal rendelkezőkkel szemben. A diplomás pályakezdők iránti hosszabb távú kereslet, foglalkozások szerint: A pályakezdők iránti kereslet csökkenésére számító cégek súlya a hosszabb távú, 4-5 évre előremutató előrejelzésekben is elhanyagolható. A kérdőíves megkérdezésből, és a szakértői interjúkból egyaránt kitűnik, hogy a kereslet elsősorban a mérnöki végzettségek – gépész- és villamosmérnökök – iránt, műszaki menedzserek és termelésirányítók iránt erősödhet. Továbbra is nagy lesz az igény informatikus szakemberek iránt, és kedvezően alakulhatnak a logisztikus, kereskedő, külkereskedő végzettségű pályakezdők elhelyezkedési esélyei. A közgazdasági végzettséggel kapcsolatosan több a bizonytalanság, ami azonban arra vezethető vissza, hogy az elmúlt tíz évben megsokszorozódott a közgazdász diplomát kiállító szakok száma, és a hagyományos értelemben vett közgazdasági ismereteket csak marginálisan oktató intézmények is közgazdásznak minősítik a piacra kilépő hallgatóikat. Ennek megfelelően a közgazdasági végzettségű pályakezdők közül a pénzügyesek, könyvelők, kontrollingosok, jó képességű piackutatók továbbra is keresettek lesznek. A marketinges pályakezdők elhelyezkedési esélyei ennél valamivel rosszabbak és túlkínálatuk várhatóan alig csökken. Azonban a marketingesekre is érvényes, hogy a motivált, szakmailag felkészült pályakezdőknek nem lesz nehézségük az elhelyezkedéssel. A verseny tehát a közgazdasági vonalon erősödik, ami a karrierjüket tudatosabban építő, elismertebb intézményekben tanuló fiataloknak kedvez. Tovább erősödhet a kereslet a diplomás ügyintézők és asszisztensek iránt. Számos területen a felsőfokú végzettséget nem igénylő állások a diplomás pályakezdők számára csak belépőt jelentenek, ami megnyitja az utat a magasabb MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

4


pozíciók előtt. Az előrejelzések szerint tovább csökkenhet a jogászok és a tanárok iránti kereslet. A pályakezdők iránti kereslet várható alakulásában meghatározó szerepet tölthet be az a viszonylag új jelenség, hogy a külföldi multinacionális cégek olyan szolgáltató központokat hoznak létre Magyarországon, amelyek a cég adminisztrációs, pénzügyi-számviteli, ügyfélszolgálati, HR vagy logisztikai tevékenységet végzik akár regionális, akár világszinten. Ezek az ún. ’Shared Service’-ek jól képzett, angol és a célterület (pl. dán, finn stb.) nyelven beszélő szakemberek révén látják el költséghatékonyan a működést támogató funkciókat. Ebből kifolyólag nagy az igényük nyelveket beszélő közgazdász, pénzügyes, HR-es, logisztikus, kereskedő és külkereskedő pályakezdők iránt. A pályakezdők elhelyezkedését nehezítő tényezőként többen említették a fiatalok földrajzi mobilitásának hiányát. A START programot több HR szakértő jó kezdeményezésnek tartja, de néhányan enyhén bírálják a program irányítását, és nem tartják kielégítőnek a tájékoztatást. A bolognai folyamatnak, azaz a felsőoktatási rendszer átalakításának várható hatásairól a HR szakemberek egyenlőre még nem tudtak határozott képet alkotni. A pályakezdők készségeinek ismereteinek értékelése: A pályakezdők a szakmai gyakorlat terén maradnak el leginkább az elvárásoktól. A szakmai gyakorlatnak, a szakmai tapasztalat megszerzése mellett rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megerősödjön a fiatalok önismerete. A munkáltatók elvárják, hogy a pályakezdő tudja, hogy mit jelent a munka, hogyan működik egy szervezet, és legyen elképzelése a számára megfelelő munkakörről, arról, hogy mivel szeretne foglalkozni. A munkatapasztalat, az önismeret és a tudatos karrierépítés hármast gyakran említették a HR szakértők. Emellett nagyon fontos az idegennyelv-tudás, amiben érzékelhető némi javulás, de a pályakezdők még mindig messze elmaradnak az elvárásoktól. A pályakezdők értékelésénél egyre jobban előtérbe kerülnek a személyiségi jegyek és a munkához való viszony. A munkáltatók nagy hangsúlyt fektetnek a csapatmunkához szükséges készségekre, a jó kommunikációs és a szakmai ismeretekkel párosuló problémamegoldó készségekre. A HR tanácsadók a gyakornoki programok fejlesztésében és az egyetemeken, főiskolákon működő karrier irodák tevékenységének kiterjesztésében, fejlesztésében látják a megoldást. Ezt azért is hangsúlyozzák, mert nagy problémának látják, hogy a pályakezdők jelentős része nem tudja, hogy milyen irányba induljon, milyen lehetőségeik vannak, mik az erősségeik és hol kell még fejlődniük. Emellett fontos lenne a vállalati szféra és a felsőoktatási intézmények közötti szálak szorosabbra fűzése. Különösen a kisebb cégek körében ritka, hogy kapcsolatot tartanak fenn egyetemekkel, főiskolákkal. A szakértők hasznosnak látják az együttműködésnek azt a formáját, amikor a cégek tájékoztatják az intézményeket és a hallgatókat egyaránt a piac szakmai elvárásairól, a lehetőségekről, trendekről, és az egyetemmel, főiskolával együtt közvetlenül segítik a végzősök elhelyezkedését. A pályakezdők bruttó bére és annak változása a tapasztalatszerzéssel: A diplomás pályakezdők bruttó átlagbére 185 ezer Ft, és két év múlva várhatóan 20 %-kal magasabb bruttó bért, azaz átlagosan 223 ezer forintot kapnak. A foglalkozások között, mind a kezdő bruttó bér, mind a várható bérnövekedés tekintetében az elemző közgazdász az éllovas, ilyen végzettséggel kezdetben 223, két év múlva 276 ezer forintra számíthatnak a pályakezdők, ugyanakkor ezen a területen a legnagyobb a kínált bérek közötti szórás is. Őket követik a gépészmérnökök. A marketingesek piaca feltehetően telítődik, ezért bérük is viszonylag alacsony. A külföldi cégek lényegesen magasabb bért tudnak fizetni.


5


2. Munkaerőpiaci és gazdasági folyamatok A kilencvenes években a munkaerőpiaci folyamatokat Magyarországon a nyolcvanas évek végén bekövetkezett gazdasági szerkezetváltás és az átmeneti gazdaság hatásai alakították. Az átmeneti gazdaságokra jellemző munkahely-rombolási és –teremtési hullám Magyarországon a 90-es évek második felére lecsengett. Az első években csökkent a GDP és a foglalkoztatási szint, nőtt a munkanélküliség és az inaktivitás, majd az évtized közepétől a kilencvenes évek végéig a GDP előbb lassabb, majd gyorsabb ütemben növekedett, a foglalkoztatás többnyire stagnált, de a munkanélküliség némileg visszaszorult. Az elmúlt tíz évben lezárult a munkaerőpiaci szerkezetváltás. Ennek egyik jeleként megszaporodott a felsőfokú végzettséget igénylő állások száma, és ezekben az állásokban 10-20 százalékponttal, 90% fölé emelkedett a diplomások aránya. A gazdaságot ebben az időszakban dinamikus fejlődés, élénkülő beruházási aktivitás és növekvő foglalkoztatás jellemezte. A korszerű beruházások a külföldi tőke beáramlása és a külföldi multinacionális cégek megjelenése a nyugati munkakultúra meghonosodását idézte elő. A termelés és a hatékonyság növekedésével a bérszínvonal is fokozatosan emelkedhetett, ami alatt elsősorban a képzett, ill. magasan képzett munkaerő relatív bérhozamának növekedése értendő. Az ezredforduló után lassuló ütemben nőtt a GDP és a foglalkoztatás - ez utóbbi 2001-ben már csökkent -, ugyanakkor tovább csökkent a munkanélküliség is, igaz 2002-ben ismét enyhe növekedésnek indult, és 2005 folyamán ismét megugrott. A munkaerőpiaci és oktatási kutatások megállapításai a főbb tendenciák tekintetében egységes képet mutatnak. Az új foglalkozások és új technológiák megjelenése, az elkerülhetetlen munkahely-rombolási hullám és a külföldi vállalatok elvárásai elsősorban az alacsony végzettségűeket, az ipar egyes ágaiban dolgozó szakmunkásokat hozta nehéz helyzetbe és egyben leértékelte a szocializmus korában szerzett munkatapasztalatot. A változások a képzettebb, fiatal és az új követelményekhez rugalmasan alkalmazkodó munkaerőnek és a felsőfokú végzettségűeknek kedvezett [Kőrösi, 2005]. A rendszerváltás után a munkaerőpiac egyik meghatározó folyamata a felsőfokú végzettségűek robbanásszerű növekedése volt. A frissen végzett diplomások száma 1995 és 2004 között megduplázódott, 26 ezer főről 53 ezer főre emelkedett. Az oktatási expanzió a gazdaság és a beruházások dinamikus növekedése mellett ment végbe, így a diplomások többletkínálatát a bővülő gazdaság egy ideig fel tudta szívni. A 2000-es években új jelenségként felbukkanó diplomás munkanélküliség, a diplomások arányának növekedése a felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban, és egyes korosztályokban a diplomások bérelőnyének visszaesése új kérdéseket vetnek fel a kutatók és az oktatáspolitikai döntéshozók számára. 2.1. Relatív bérek és foglalkoztatási esélyek A kilencvenes évek vége felé a munkaerő jól illeszkedése egyre fontosabbá vált, azaz az elvártnak megfelelő végzettség bérhozama emelkedett. Ennek következtében a túlképzettség bérhozama az időszak végéig folyamatosan csökkent. A hatást csak felerősítette, hogy a túlképzettek aránya is növekedett. Számos szakmában, ahol korábban a szakmunkás végzettség is megfelelt, követelményként jelent meg az érettségi, illetve a középfokú végzettséget elváró állásokban egyre gyakoribbá vált a diplomások foglalkoztatása. Többek között ezek a megállapítások olvashatóak ki Galasi Péter [2004] túlképzéssel és alulképzéssel foglalkozó tanulmányából, amely az elvártnál magasabb illetve alacsonyabb végzettségi szintek bérhozamát elemzi a magyar munkaerőpiacon 1994 és 2002. között. Magyarországon a diplomások MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

6


számának emelkedését a felsőfokú végzettség iránti kereslet növekedése kísérte, aminek következtében a kilencvenes évek végéig a magasabb iskolai végzettség magas és emelkedő bérhozammal járt együtt. A vizsgált idősorokból kiderül, hogy 1994től 1997-ig a megfigyelt munkavállalók iskolai végzettségi fokának (az elvégzett osztályok számának) stagnálását a munkáltatók által elvárt osztályok számának csökkenése kísérte. Ez azt jelenti, hogy 1997-ig a munkáltatók leszállították a munkahelyi követelményeket, és ennek következtében - mivel nem csökkent az átlagos képzettség - a túlképzettek aránya növekedett. Az időszak második felében, 1997 és 2002 között növekedésnek indult a szükséges iskolai végzettség és a munkavállalók által elvégzett osztályok száma is, ez utóbbi azonban gyorsabb ütemben emelkedett. A helyzet tehát nem javult, az alulképzettek aránya egyre csökkent ugyan, a túlképzetteké azonban ennél gyorsabb ütemben nőtt, mígnem 2002-re meg is haladta az előbbiek arányát. A tanulás azonban mindvégig kifizetődő maradt. Olyannyira, hogy 2001-ig a túlképzetteknél egy többletosztály bérhozama magasabb volt, mint egy osztály bérhozama az éppen megfelelő végzettséggel rendelkező munkavállalónál. A túlképzett munkavállaló által elvégzett többletosztályok bérhozama 1999 után folyamatosan csökkent, és 2002-ben a bérhozamok alapján a munkaadó a szükséges végzettséggel rendelkezőt részesítette előnyben a túlképzettel szemben. Az alulképzettek képzettségében a munkáltató elvárásaihoz képest hiányzó osztályok bérhozama a vizsgált időszakban mindvégig negatív volt, ez a hátrány azonban - sajnálatos módon – mérséklődött. Aki a szükségesnél eggyel kevesebb osztályt végzett, az 1994-ben 6 százalékkal, 1997-ben már csak 5 százalékkal kevesebb bérre számíthatott. Ezt követően ismét javult a helyzet, egy hiányzó osztály 2002-ben ismét átlagosan 6 százalékkal alacsonyabb bérhez juttatta a dolgozókat. Ebben a folyamatban egyrészt a diplomások egyre népesebb táborának kiszorító hatása érvényesült, másrészt az is megmutatkozott, hogy adott végzettséghez megszerzett tudás egyre kevésbé felelt meg a munkaadóknak. Ez a kiszorító hatás meglepő módon – nem vezetett az érettségivel rendelkezők tömeges munkanélküliségéhez, mivel ezek a foglalkoztatottak újonnan létrehozott állásokban helyezkedtek el, illetve a náluk alacsonyabb végzettségűeket szorították ki a meglévő, korábban középfokú végzettséget nem igénylő állásokból. A folyamat tehát – amit Kertesi és Köllő tanulmányukban [2005] részletesen ismertetnek - minden képzettségi szinten átgyűrűzve hatott a foglalkoztatásra. Kutatásuk alapján a szerzők azt az álláspontot képviselik, mely szerint egyelőre alaptalanok a diploma jelentős leértékelődésével kapcsolatos aggodalmak, melyek a felsőoktatási expanzió kapcsán erősödtek fel, és különböző fórumokon társadalmi vitát gerjesztettek. Igaz, a bértarifa felvételek adatain végzett számításaik arra mutatnak, hogy a pályakezdő kohorszok kereseti előnyének dinamikus növekedése, a 22-27 évesek között – leszámítva a 24 éveseket – 2003-2004-ben megtorpant és enyhén csökkenni kezdett, ami a diplomások növekvő kínálatának hatására utal. A 28 éveseknél, vagy ennél idősebbeknél - tehát annál a korosztálynál, amely általában már túljutott a pályakezdéssel járó „álláspróbálgatás”, és gyakoribb munkahely változtatás időszakán az átlagos korú érettségizettekhez viszonyított bérhozam további növekedését tapasztalták. A relatív bérek alakulását ennél differenciáltabban is vizsgálták. Ehhez három diplomás foglalkozási csoportot különböztettek meg aszerint, hogy azokban a fiatal diplomások aránya nő, csökken vagy viszonylag változatlan. Azonosítottak emellett egy negyedik, diplomát nem igénylő csoportot is, az ügyviteli-irodai foglalkozások csoportját, mert úgy találták, hogy ebben az elmúlt tíz évben jelentős volt a fiatal diplomások beáramlása. Az így azonosított foglalkozási csoportok szerinti vizsgálataik szintén nem erősítették meg a diplomás pályakezdők, vagy legalábbis a MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

7


fiatal diplomások drámaian romló elhelyezkedési esélyeivel kapcsolatos aggodalmakat. Erre abból következtetnek, hogy 1995 és 2003 között épp a „fiatalodó” és az ügyviteliirodai foglalkozásokkal kapcsolatban - tehát azoknál, amelyekben a legnagyobb volt a diplomás fiatalok beáramlása – csökkent a KSH által regisztrált munkanélküliség1, mind a fiatal (21-35 éves) ill. idősebb (35+ éves) diplomások között, mind az érettségizettek körében. Ezt részben alátámasztják a munkanélküliséget szigorúbb kritériummal, a fizetett munkát akaró nem foglalkoztatottak arányának vizsgálatával végzett elemzéseik. A hároméves időszakokra kiátlagolt mutatók alapján a frissen végzett diplomások beáramlása által jobban érintett foglalkozások körében javultak, vagy változatlanok maradtak mind a piacon lévő, mind a frissen piacra lépő diplomások, de még az érettségizett alkalmazásban nem lévők elhelyezkedési esélyei is. Mindemellett arra mindenképp fel kell hívni a figyelmet, hogy míg az 1995-1997-es időszak és az 1998-2000-es időszakban szinte minden foglalkozási csoportban, fiatal és idősebb diplomások, ill. érettségizettek körében egyaránt szembetűnő volt a javulás, az utolsó vizsgált évhármas, 2001-2003 átlaga már a javuló tendencia megtorpanására, utal. Érdekes módon a fizetett munkát akaró nem foglalkoztatott fiatal diplomások aránya azok között emelkedett, akik elöregedő (kevés frissdiplomás beáramlását tapasztaló) vagy stabil korösszetételű állásokban próbáltak elhelyezkedni, de a fiatalodó diplomás foglalkozásokban sem javultak tovább az esélyek. Galasi Péter [2004] az ÁSZF bértarifa-felvételének az 1994-2002 közötti időszakra vonatkozó adatait elemezve szintén arra jutott, hogy az ezredforduló körül rohamos emelkedésnek indult a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozó diplomások aránya. A kutatás legfontosabb eredménye, hogy míg a vizsgált időszakban a felsőfokú végzettségűek aránya is folyamatosan növekedett, ebből nem következett a diplomás foglalkoztatottak bérelőnyének csökkenése, sőt az időszak egészét nézve nőtt a relatív bérük. A szerző ezt azzal támasztja alá, hogy eközben nőtt azoknak a foglalkozásoknak az aránya is, amelyekben a felsőfokú végzettségűek bérelőnye eléri, vagy meghaladja a 44 %-ot (az 1994 éves átlagos bérprémium szintjét), szemben az ugyanebben a foglalkozásban dolgozó, középfokú végzettségűekkel szemben. Az ilyen értelemben kiemelt (44%-nál nagyobb bérprémiumos) foglalkozások aránya 1997 és 2002 között jelentős mértékben, 12%-ról 31%-ra emelkedett a vizsgált mintában. A diplomások bérelőnye a legtöbb korosztályon belül kétségkívül magasabb ma, mint a kilencvenes évek közepén. Kertesi és Köllő elemzései ugyanakkor rávilágítanak arra is, hogy a fiatal kohorszokban a bérelőny folyamatos növekedése 2000-ben megtorpant és hanyatlani kezdett. Ez alól csak a 36-40 évesek jelentenek kivételt, akiknek a bérelőnye tovább növekedhetett, feltehetően azért, mert 2002-2004-re ez lett az első olyan diplomás generáció, amely már a rendszerváltozás után szerezte a felsőfokú végzettséget, a korszerűbb tudást és már egy kialakuló piacgazdaságban tehetett szert közel tízévnyi munkatapasztalatra. A 26-30 és a 31-35 éves korosztályban 2000 és 2004 között jelentősen visszaesett a diplomások relatív bére, ami kétségkívül arról tanúskodik, hogy a kereslet megállt, miközben a kínálat tovább emelkedett. A bérelőnyök 2000 előtti gyors növekedése pozitív árjelzést adott a fiatalok számára, akik ennek hatására egyre nagyobb arányban áramlottak a felsőoktatásba majd onnan a diplomás és egyre gyakrabban a diplomát nem igénylő állások munkaerőpiacára. A kilencvenes évek közepétől, részben a felsőoktatási létszámkorlát fokozatos megemelésének hatására a felsőoktatás nappali tagozatos létszáma több mint másfélszeresére nőtt.

1

munkanélküliek száma / (foglalkoztatottak száma + munkanélküliek száma) MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

8


2.1.1. Ábra: Frissen végzett diplomások száma (ezer fő) Frissen végzett diplomások száma (ezer fő) 60

50

40

összesen nappali tagozat

30

20

nem nappali tagozat 10

0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Forrás: ÁFSZ

A diplomások egyre bővülő kínálatát a piac növekvő kereslete 1999, 2000-ig még ellensúlyozta, ám az ezredforduló után, a gazdasági növekedés ütemcsökkenésével együtt mérséklődni kezdett a felsőfokú végzettség iránti kereslet. Ezt természetesen differenciáltan kell szemlélni, mivel a kimagasló képességű diplomások továbbra is rendkívül keresettek maradtak. Mindezzel együtt a diplomások körében regisztrált munkanélküliségi ráta nem emelkedett számottevően. Ez részben annak a kedvező jelenségnek tudható be, hogy a gazdasági konjunktúra enyhülésével együtt 2000 után a felsőoktatási intézmények kibocsátása is mérséklődött. Galasi és Varga [2005] megállapították, hogy az 1993 és 2002 közötti időszakban a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási esélyei mindvégig meghaladták a három alacsonyabb – szakmunkásképző, szakközépiskolai és gimnáziumi – végzettséggel rendelkező pályakezdők esélyeit. A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási esélyei azonban folyamatosan csökkentek, a relatív előnyük pedig jelentősen megcsappant a három alacsonyabb végzettséggel szemben. A felsőfokú végzettségűek előnye 1997-től kezdve előbb gyorsabban, majd valamivel lassabban mérséklődött, miközben az alacsonyabb végzettségűek mindhárom csoportjának foglalkoztatási esélyei hol csökkentek, hol nőttek, hol stagnáltak. Az évtized végétől új jelenségként megnövekedett a felsőfokú végzettségű pályakezdő munkanélküliek aránya, 1998 és 2002 között 4,4 százalékról 9,6 százalékra. Tartósan kedvezőtlen tendenciáról azonban csak akkor beszélhetünk az éppen piacra lépő munkavállalók helyzetének tekintetében, ha a kilencvenes évek elején megfigyelt kereslet vezérelte munkahely-szerkezeti átalakulás lelassul, vagy megáll.


9


2.1.2. Ábra: A felsőfokú végzettségű regisztrált pályakezdő munkanélküliek éves átlagos száma (fő) 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005* diplomások összesen

főiskolai végzettségűek

egyetemi végzettségűek * 2005. jan.-aug. átlaga

Forrás: ÁFSZ

2.2. A diplomás munkanélküliségre ható tényezők Kertesi Gábor és Köllő János [2001] kutatása is rámutatott arra, hogy a magasan képzett munkaerő iránti keresletet ösztönző, és különösen a fiatalabb korosztályokat felértékelő technológiai változás motorját Magyarországon a külföldi tőkeberuházás jelenti. A Magyarországra áramló külföldi közvetlen befektetések értéke három évig tartó csökkenés után 2004-ben először emelkedett. Ezzel együtt szembetűnő a csökkenő tendencia, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy egyre jelentősebb a spekulatív beruházások szerepe. Ez azonban csupán egyike lehet azoknak a hatásoknak, amelyek magyarázatul szolgálhatnak arra az új jelenségre, hogy az utóbbi 4-5 évben a keresletnövekedés elmaradt a frissdiplomások számának növekedésétől. A főiskolai végzettségű pályakezdők foglalkoztatási esélyei erőteljesebben erodálódtak, és a foglalkozások szerinti bontásban is kitűnik néhány terület, ahol jelentősen rosszabbak lettek a diplomás pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei. Szembetűnően magas a munkanélküliség például a tanár a jogász és a mezőgazdasági mérnők végzettségű frissdiplomások között, de romlottak a pályakezdő közgazdászok egyes csoportjainak kilátásai is. A gazdasági környezet hatásai mellett lehetséges magyarázatként merül fel a piaci kereslet és a felsőfokú intézmények kibocsátása közötti összhang hiánya. Ezt a hatást ráadásul felerősíti az a tendencia, hogy egyre növekszik a diákok felsőoktatásban töltött éveinek száma, vagyis meghosszabbodott a tanulmány megkezdése és a diploma megszerzése közötti időszak. Ezzel megnövekszik annak a valószínűsége, hogy a felsőoktatási intézmény, azaz a tudományterület kiválasztásánál kedvező elhelyezkedési és kereseti lehetőségekkel kecsegtető munkakörökben a végzés időpontjára telítődik a piac, és csökken a kereslet. Magyarország uniós csatlakozásával, és a munkaerő szabad áramlása előtt álló akadályok fokozatos lebontásával kezdetét vette egy újabb munkaerőpiaci átrendeződés, ami a kereslet és kínálat egyensúlytalanságának erősödéséhez vezethet. Ebben a folyamatban nem csak a magasan képzett diplomás, nyelveket MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

10


beszélő munkavállalók kivándorlásával kell számolni, hanem azzal is, hogy ha a felsőoktatás nem tud minden területen lépést tartani a piaci igényekkel, akkor a külföldi és magyar cégek egyaránt fontolóra vehetik magasan képzett külföldi szakemberek Magyarországra csábítását, amivel a versenyt tovább élesítenék a munkaerőpiacon. Összességében megállapíthatjuk, hogy az elmúlt öt évben érezhetően megváltozott a fiatal diplomás álláskeresők helyzete. A frissdiplomások elhelyezkedési esélyei azonban nem általánosan romlottak, és nem a diploma elértéktelenedéséről van szó. A jelek szerint egy telítődési folyamat vége felé közeledünk, a magyar gazdáság minden bizonnyal nem fog olyan gyors ütemben növekedni, mint a kilencvenes évek második felében, így a verseny a pályakezdők munkaerőpiacán is élesedik. A bérek több foglalkozásban a „helyükre kerültek”, azaz a fiatal diplomások bérelőnye mérséklődött, és a bővülő kínálat következtében jobban előtérbe került a felsőfokú végzettséget igazoló papírral szemben a magas színvonalú, alkalmazható, termelékeny szaktudás, illetve a nyelvvizsga bizonyítvánnyal szemben a használható nyelvtudás. Egyes területeken a frissdiplomások iránti kereslet nemhogy csökkent, hanem még növekedett is az utóbbi években. Más végzettségekkel azonban jelentősen romlottak az elhelyezkedési esélyek. Nagy kérdés, hogy a következő években hogyan alakul ez a folyamat, különösen a 2006-ban életbe lépő új felsőoktatási jogszabályok következtében, amelyek lerakják a bolognai folyamathoz való csatlakozás első mérföldkövét. Ennek keretében Magyarországon fokozatosan kialakul a többciklusú képzési rendszer. Az új rendszer egyrészt megnehezítheti az előrejelzéseket, mivel bizonytalanabbá válik, hogy a felvett hallgatók milyen felsőoktatási pályát fognak végigjárni, továbbtanulnak egyetemi, illetve mester szinten, vagy sem, vagy áttérnek-e majd a felsőfokú szakképzésre. Másrészt kedvező hatása is lehet az új rendszernek, mivel a hallgatók az első évek során eldönthetik, hogy számukra milyen végzettség, milyen mély szakismeret szükséges. Ezzel rugalmasabbá válhat a felsőfokú végzettségűek kínálata, a piaci elvárások és igények még a felsőoktatás első két vagy akár harmadik évében is hatással lehetnek a fiatalok döntéseire. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy tovább javuljanak a felsőfokú intézmények és a vállalati szféra közötti kölcsönös tanácsadói kapcsolatok, a kommunikációs csatornák, és fejlődjenek az együttműködési lehetőségek.


11


3. A kutatás célja A kutatás egy kismintás empirikus felvétel eredményeire és szakértői interjúkból levont következtetésekre alapozva kívánja felmérni a magyar vállalkozások diplomás pályakezdők iránti keresletét, és az ezt mozgató tényezőket, a felsőfokú tudással kapcsolatos igényeket és elvárásokat. A kutatás célkitűzése továbbá feltárni olyan kölcsönhatásokat, amelyek mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban hozzájárulhatnak a felsőoktatási intézmények kibocsátása és a vállalkozások kereslete közötti egyensúly kialakulásához. A kutatás eredménye szakmai támpontot nyújthat olyan oktatáspolitikai döntések előkészítéséhez, amelyek a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti összhang javítását, a képzés elvárásoknak megfelelő fejlesztését célozzák meg.

4. A felmérés és a minta jellemzői Az elemzéshez szükséges adatok és információk megszerzéséhez 2005. októbernovemberében két kutatást végeztünk, egy kérdőíves felmérést 121 cég, és egy szakértői interjúsorozatot 30 cég, illetve szervezet körében. Az interjúsorozat keretében a következő szakértőket kérdeztük meg: • Humán erőforrás tanácsadó és szolgáltató cégek vezetői, tanácsadói • Feldolgozóipari cégek vezetői, humán erőforrás vezetői • Kereskedelmi, szolgáltató és közszolgáltató cégek vezetői, humán erőforrás vezetői • Karrier-tanácsadó szakértők • Egyetemek, főiskolák karrier-tanácsadó irodáinak szakértői A szakértők által elmondottak az esetek többségében széleskörű, sokéves (számos esetben több évtizedes) tapasztalatról tanúskodnak. Különösen hasznosnak bizonyult az egyetemeken és főiskolákon működő karrier- és pályaválasztási tanácsadó irodák felkeresése, mert ezeken a helyeken nem csak a már aktívan állást kereső diplomás pályakezdőkkel, hanem a munkavállalás, vagy éppen szakirányválasztás előtt álló fiatalokkal kapcsolatos tapasztalatok is felhalmozódtak. Az interjúkban a következő három témakörre összpontosítottunk: 1. Diplomás pályakezdők iránti kereslet, trendek és várakozások 2. Diplomás pályakezdők készségeivel, az egyetemekkel/főiskolákkal és szakirányokkal való elégedettség, hiányosságok, elvárások és az elvárások várható változása 3. A kibocsátók és felhasználók, azaz az egyetemek/főiskolák és a cégek közötti kapcsolattartás, információáramlás gyakorlata, változtatási javaslatok Az interjúkból leszűrt következtetéseket a kérdőíves felmérés eredményeinek ismertetésével együtt mutatjuk be. Eközben figyelmet fordítunk arra, hogy a két különböző módszerrel végzett - kutatás megállapításai mennyiben erősítik meg, egészítik ki, vagy esetleg cáfolják egymást. A kérdőíves felmérés 121 cégből álló mintáját többnyire export-orientált, túlnyomórészt feldolgozóipari és kereskedelmi szolgáltató vállalkozások alkotják, melyek között vegyesen szerepelnek magyar és külföldi tulajdonú cégek. Jelenlegi üzleti helyzetük MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

12


jónak, de legalább kielégítőnek mondható, és ezzel összhangban a cégek jelentős hányada tervez kapacitásbővítő beruházást. A cégek háromnegyede a budapesti régióból, egynegyede más nagyvárosokból került a mintába. A mintában a legnagyobb súllyal a közepes és nagy vállalkozások szerepelnek, a minta felét a foglalkoztatásban meghatározó szerepet betöltő közepes, 50-250 főt foglalkoztató cégek teszik ki (lásd a 4.1. ábrát). Mintánk nem tekinthető reprezentatívnak, és a budapesti régió túlsúlya kapcsán – különösen a foglalkoztatás és a bérek tekintetében – felmerülhet a torzítás veszélye. Mindezek ellenére a minta összetételét elemzésünk céljára nézve megfelelőnek tekintjük, mivel elsősorban a főbb tendenciák és várakozások megragadására törekedtünk. Erre a célra, véleményünk szerint jobban megfelelnek az egyenletesebb fejlődési pályán mozgó, kiszámíthatóbb üzleti helyzetű és várakozású cégek. Amint az a GVI konjunktúra felméréseiből kitűnik, a kis cégek körében általában nagyobb a bizonytalanság, és üzleti helyzetük, jövedelmezőségük alakulása nagyobb mértékben függ a gazdaságpolitikai környezettől, az árfolyampolitikától, a vállalkozói magatartástól (pl. nemfizetés, körbetartozás), vagy a piac egyéb kockázati tényezőitől. 4.1. Ábra: A minta megoszlása létszámkategóriák szerint 60

%

49,6

50 40

29,8

30 20 10

14,9 5,8

0

1-9 fő

10-50 fő

51-250 fő

több mint 250 fő


13


A minta tulajdonságai részletesen A minta több mint háromnegyedét a közepes és nagy vállalkozások teszik ki, a kis cégek részaránya 15 %, a mikro-vállalkozásoké pedig elenyésző. Mintánkban a cégek mindössze 5,5%-ának nincs export árbevétele, és minden második cégnél az export legalább 50%-kal járul hozzá az árbevételhez (lásd a 4.2. ábrát) 4.2. Ábra: A minta megoszlása az export árbevételen belüli részaránya szerint %

60

49,5

50 40 30

23,1

20

14,3

10

5,5

7,7

0

nem exportál

1-25 %

26-50 %

51-75 %

76-100 %

A külföldi tulajdon aránya szerint erősen polarizált a minta eloszlása, közel azonos, 4040%-os arányt képviselnek a tisztán magyar és a tisztán külföldi cégek (lásd a 4.3. ábrát). Ez egy kedvező mintatulajdonság abból a szempontból, hogy a külföldi cégeknél még mindig számottevően jobbak a kereseti viszonyok, pozitívabbak a várakozások, így lehetőség kínálkozik a magyar és a külföldi cégek összevetésére. 4.3. Ábra: A minta megoszlása a külföldi tulajdon aránya szerint, % 50

42,6

39,6

40

%

30 20

7,9

10

3

2

5

0

tisztán magyar tulajdon

1-25 %

26-50 %

51-75 %

külföldi tulajdon aránya

76-99 %

tisztán külföldi tulajdon

A megkérdezettek több mint 40%-a jónak látja a vállalkozás jelenlegi üzleti helyzetét, közel minden második tekinti azt kielégítőnek, és mindössze a cégek 8%-ánál tekintették rossznak az üzleti helyzetet (lásd a 4.4. ábrát).


14


4.4. Ábra: A vállalkozások jelenlegi üzleti helyzete (válaszok megoszlása, %) 60

%

50

48,2 43,9

40 30 20 7,9

10 0 jó

kielégítő

rossz

A cégek közel felénél várható valamilyen kapacitásbővítő beruházás az elkövetkező egy évben, és közöttük ötből három cégnél várhatóan a létszámot is érinti a fejlődés. Ott, ahol a kapacitásbővítést létszámváltozás kíséri, az esetek többségében (59%ában) a pályakezdők számában is várható változás. A változás kivétel nélkül minden esetben – mind az összlétszámot, mind a pályakezdők létszámát tekintve növekedést jelent (lásd a 4.5. ábrát, részletesebb eredményekért a következő fejezetet). 5. Ábra: Tervek a kapacitásbővítő beruházásokra és az ezekkel kapcsolatos létszámváltozásra vonatkozóan (válaszok megoszlása, %) Terveznek-e kapacitásbővítő …ha igen: Beruházás beruházást az elkövetkező egy következtében változik-e az évben? alkalmazotti létszám? 100%

…ha igen: Beruházás következtében változik-e a diplomás pályakezdők létszáma?

90% 80%

igen: 45,5

70%

igen: 61,7

igen: 59

nem: 38,3

nem: 41

60% 50% 40% 30% 20%

nem: 54,5

10% 0%


15


5. Foglalkoztatás és munkaerő kereslet Az alábbiakban közelebbről is megvizsgáljuk a tervezett beruházással kapcsolatosan várható létszámnövekedést, előbb azonban a diplomás pályakezdők foglalkoztatásának jelenlegi és várható helyzetével kapcsolatos válaszokat értelmezzük. A foglalkoztatás jelenlegi helyzete A pályakezdők foglalkoztatásának egyértelműen nagyobb a valószínűsége a nagyobb vállalkozásoknál, de a pályakezdők aránya a diplomás létszámon belül a közepes vállalkozásoknál a legmagasabb. A felvételbe bekerült 7 mikrovállalkozás közül egyik sem foglalkoztat pályakezdőt, a nagyvállalatoknál azonban tízből kilenc igen. Összességében csak minden második cégnél foglalkoztatnak pályakezdőt, ami arra enged következtetni, hogy a pályakezdők foglalkoztatása még nem általánosan bevett gyakorlat, hanem feltehetően többnyire csak bizonyos tulajdonságú cégek körében terjedt el. Az export súlyának mérsékelt, a külföldi tulajdon szerepének ennél valamivel erősebb hatása van a pályakezdők foglalkoztatására (lásd az 5.1., 5.2. és 5.3. ábrákat). A pályakezdő diplomások foglalkoztatása tehát a külföldi cégek körében nem lényegesen gyakoribb, mint a magyar cégeknél. 5.1. Ábra: Diplomás pályakezdőt vagy pályakezdőket foglalkoztató cégek aránya az egyes létszám-kategóriákba tartozó cégek között 100 90 80 70 60 % 50 40 30 20 10 0

88,6

51,7

45,0 22,2

10-50 fő

51-250 fő

több mint 250 fő

A teljes mintában


16


5.2. Ábra: Diplomás pályakezdőt vagy pályakezdőket foglalkoztató cégek aránya a külföldi és a magyar cégeknél 70

64,1

60 50 %

50,0

40 30 20 10 0 tisztán magyar tulajdon

tisztán külföldi tulajdon

5.3. Ábra: Diplomás pályakezdőt vagy pályakezdőket foglalkoztató cégek aránya az export súlya szerint 60

% 50

50,0 47,4

40

0-50 %

50-100 %

export súlya az árbevételben

A mintában egy cégnél átlagosan 330 főt foglalkoztatnak. Közülük átlagosan 65 fő, azaz minden ötödik diplomás, és átlagosan 4-5 diplomás pályakezdő jut egy cégre2. A felmért cégeknél, az összes foglalkoztatott felsőfokú végzettségűek közül tehát aggregáltan közel minden tizenkettedik pályakezdő. A cégenkénti arányokat vizsgálva hasonló kép mutatkozik. A pályakezdők, egy-egy cégen belüli – diplomások közötti arányának átlagos értéke 11 %, azaz egy cégnél átlagosan 10 felsőfokú végzettségűre jut egy pályakezdő3.

2

Ezeket az átlagértékeket úgy kapjuk, hogy összeadjuk az összes cégnél foglalkoztatott alkalmazottak, diplomások és pályakezdők számát, és ezeket elosztjuk a cégek számával 3 Ezt az átlagértéket úgy kapjuk, hogy cégenként kiszámítjuk a pályakezdők arányát a diplomások között, ezeket az arányszámokat összeadjuk, majd elosztjuk a cégek számával. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

17


A cég létszám szerinti mérete és a foglalkoztatott diplomás pályakezdők száma közötti összefüggést vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az 1000 fős létszámhatárig csak elvétve (2-3 esetben) találunk olyan céget, amelynél a diplomás pályakezdők száma meghaladja a 10 főt. Az 500-1000 fős cégekre leginkább a 3-5 pályakezdő foglalkoztatása jellemző, aminél alig kevesebb, jellemzően 1-3 pályakezdőt foglalkoztatnak a jelentősen kisebb létszámú, 50-250 fős, közepes vállalkozások (lásd az 5.4. ábrát). 5.4. Ábra: A diplomás pályakezdők létszáma az összlétszám függvényében, az 1000 fősnél kisebb cégek között (%) Diplomás pályakezdők száma, fő

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

Foglalkoztatottak száma, fő

5.5. Ábra: A diplomás pályakezdők létszáma az összlétszám függvényében, az 1000 fősnél nagyobb cégek között (%) Diplomás pályakezdők száma, fő

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

5000


Tíznél több diplomás pályakezdőt inkább csak az 1000-nél is több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél találunk (lásd az 5.5. ábrát). Mindebből arra következtethetünk, hogy bár a közepes méretű 50-250 fős létszámú cégek között fele akkora a diplomás pályakezdőket foglalkoztatók aránya, mint a több mint 250 fős nagyvállalatoknál (lásd az 5.1. ábrát), méretükhöz képest mégis jelentős lehet a szerepük a diplomás pályakezdők foglalkoztatásában. A cég méretével együtt ugyanis nem egyenes arányban, hanem 1000 fős méretig kisebb ütemben nő a pályakezdők száma, igaz, a MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

18


nagy, több ezer fős multik méretükhöz képest ismét nagy számban alkalmaznak pályakezdőket, szemben a néhány száz fős nagyvállalatokkal. Ezt a megállapítást alátámasztja a pályakezdők diplomás foglalkoztatottakhoz mért aránya, és az összlétszám közötti kapcsolat. A fenti összefüggés ugyanis nem abból következik, hogy a nagyobb cégeknél a teljes létszámhoz viszonyítva – a fizikai munka iránti nagyobb igényből fakadóan – eleve kisebb a diplomások aránya és ezért a pályakezdőké is. A következő ábrából kitűnik, hogy a közepes vállalkozásoknál a leggyakoribb a pályakezdők magas, 10-15 %-ot is meghaladó aránya a diplomás foglalkoztatottak között. 5.6. Ábra: Pályakezdők aránya a diplomás foglalkoztatottak között, a cég mérete szerint (%) 60 50 40 30 20 10

trendvonal*

40 0 50 0 60 0 70 0 80 0 90 0 10 00 11 00 12 00 13 00 14 00 15 00 16 00 17 00 18 00 19 00 20 00 21 00 22 00 23 00

0

0 10 0 20 0 30 0

diplomás pályakezdők / diplomás foglalkoztatottak (%)

70


Megjegyzés: Az összefüggést legjobban logaritmikus függvénnyel illusztrálhatjuk (y = -3,9 · Ln(x) + 32,7). 2 Az adatok illeszkedése ehhez a legjobb becslő függvényhez sem túlságosan pontos (R = 0,1306), de a többi – alternatívaként felmerülő - becslő függvényhez hasonlóan ennek a függvénynek a formájából (együtthatóiból) is gyenge negatív kapcsolat olvasható ki

A kis és közepes cégek meghatározó szerepére utaló érveinket végül a pályakezdők relatív arányainak cégméret szerinti átlagolásával is ellenőrizzük. Az eddigiekkel összhangban azt tapasztaljuk, hogy a kis- és középvállalatoknál átlagosan számottevően nagyobb (13,4%) a pályakezdők aránya a diplomások között, mint a nagy, 250-nél is több főt foglalkoztató vállalatoknál (8,7%) (lásd az 5.7. ábrát). Ez azért is figyelemreméltó, mert a kereskedelmi szolgáltató illetve feldolgozóipari ágazatban, a szellemi munkakörben foglalkoztatottak több mint 50%-át kis és közepes vállalkozások alkalmazzák, míg a nagy, több mint 250 főt foglalkoztató cégeknél kevesebb mint 38%uk dolgozik (lásd az 5.1. táblázatot).


19


diplomás pályakezdők / diplomás foglalkoztatottak (%)

5.7. Ábra: A pályakezdők átlagos aránya a diplomás foglalkoztatottak között, a kis és középvállalatoknál, valamint a nagyvállalatoknál (%) 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

13,4 % 11,1 % 8,7 %

20-250 fő

több mint 250 fő

Összesen

létszámkategóriák

Megjegyzés: Az értékelések átlagát jelölő pontokon áthaladó intervallum-vonalak, a szórást szemléltetve, olyan becsült értékeket jelölnek az átlag körül, amelyek 95 %os megbízhatósági szinten még elfogadhatóak.

5.1. Táblázat: A feldolgozóiparban és kereskedelemben foglalkoztatottak száma és aránya a kis és középvállalatoknál illetve a nagyvállalatoknál (fő, %) Feldolgozóipar + kereskedelem (fő)

Feldolgozóipar + kereskedelem (%)

összlétszám

szellemi foglalkozásúak

összlétszám

szellemi foglalkozásúak

10-250 fő

449294

133503

48,5

50,4

több mint 250 fő

378243

99911

40,9

37,7

Összesen

925855

265096

100

100

Létszámkategóriák

Forrás: KSH, 2005. III. n.év

A foglalkoztatás várható helyzete A cégek kilátásai többnyire pozitívak, a foglalkoztatottak száma várhatóan enyhén növekedni fog a következő 12 hónapban. Határozottan optimista várakozás leginkább a kis, 1-50 fős vállalkozásokat jellemzi, közöttük 32 százalékponttal nagyobb a létszámbővülést, mint az annak csökkenését előrejelzők aránya. A létszámváltozás várhatóan a nagy cégek körében lesz a leggyakoribb, ami egyrészt összességében pozitív várakozásokat, de gyakoribb leépítéseket is jelent. A teljes mintában a legnagyobb a létszám változatlanságára számító cégek aránya (63 %), és csakúgy, mint minden létszámkategórián belül, a pozitív prognózisok aránya több mint 20 százalékponttal felülmúlja a csökkenést előrejelzők arányát (lásd az 5.8. ábrát).


20


5.8. Ábra: A létszám várható alakulása a következő egy évben, a létszámkategóriák szerint (válaszok megoszlása, %) 90

80

80 70

63

60

60

44

% 50 40

36

36

30

20

19

20 10

31

7

4

0

0

1-50 fő

51-250 fő

több mint 250 fő

Összesen


csökkenni fog

nem változik

nőni fog

Az összlétszám változásához hasonlóan pozitívak a diplomások és a pályakezdő diplomások létszámváltozására vonatkozó előrejelzések, de azt is látni kell, hogy rájuk vonatkozóan – különösen a pályakezdők tekintetében – rendkívül nagy a létszám változatlanságát előrejelzők aránya. Ennek ellenére pozitívnak mondhatjuk, hogy az előrejelzést adók közül senki sem számít a pályakezdők számának csökkenésére, és minden ötödik cég új pályakezdők felvételét is tervezi (lásd az 5.9. ábrát). Ez abból a szempontból is kedvező előjel, hogy a létszámbővítés a pályakezdők esetében azt jelenti, hogy az eddiginél több frissdiplomás jelentkezőt fognak felvenni, mivel időközben a cégnél dolgozó pályakezdők már kilépnek a pályakezdő korszakból, tehát a növekedés ezek pótlását és további pályakezdők felvételét is jelenti. A pozitív várakozásokkal kapcsolatosan az a kérdés merül fel, hogy a várható létszámnövekedés lépést tud-e tartani a felsőoktatás növekvő kibocsátásával. 5.9. Ábra: Összlétszám várható alakulása a következő egy évben (válaszok aránya, %) 90%

80%

75%

80% 70%

63%

60% 50% 40%

31%

30%

23%

20%

20% 10%

7%

2%

0%

0%

Összlétszám csökkenni fog

Diplomások száma nem változik

Pályakezdő diplomások száma nőni fog


21


A diplomások és a diplomás pályakezdők létszámának bővítése várhatóan gyakoribb lesz a nagyobb, több mint 250 főt foglalkoztató cégek körében. A kis és közepes cégek 16%-a, a nagy cégek 43 %-a tervezi diplomások felvételét a következő egy évben, a pályakezdőkre vonatkozóan ez az arány 13 és 38 % e két létszámkategórián belül. A kis és középvállalatok lemaradása a nagyvállalatokkal szemben tehát árnyalatnyival (2 százalékponttal) kisebb a pályakezdők létszámnövekedését prognosztizálók arányában, mint a diplomások létszámbővitésére számítók arányában (lásd az 5.10.és az 5.11. ábrát). 5.10. Ábra: Diplomások létszámának várható alakulása a következő egy évben, a cég méretétől függően (válaszok aránya, %) 84,4

90 80 70

54,3

60 50

42,9

% 40

30

15,6

20 10 0

2,9

0,0 20-250 fő

több mint 250 fő létszámkategóriák

csökkenni fog

nem változik

nőni fog

5.11. Ábra: Diplomás pályakezdők létszámának várható alakulása a következő egy évben, a cég méretétől függően (válaszok aránya, %) 100 90

86,8

80 70

61,8

60 % 50 40 30

38,2 13,2

20 10 0

0

0 20-250 fő

csökkenni fog


nem változik

több mint 250 fő nőni fog

A felvételben résztvevő cégek átlagosan 330 főt foglalkoztatnak, és a következő 12 hónapban átlagosan 3 fővel gyarapodik egy vállalkozás létszáma. Ennek az átlagértéknek viszonylag nagy a szórása, ami abból következik, hogy a cégek 5 százaléka viszonylag nagy, 50 főt is meghaladó leépítést, és ugyancsak 5 százalékuk hasonló méretű létszámbővítést tervez. Érdekes eredményre jutottunk a diplomás MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

22


foglalkoztatottak és ezen belül a pályakezdők számának változásával kapcsolatosan. A diplomások száma átlagosan 1-2 fővel nő egy cégnél, és ez alig haladja meg a felsőfokú végzettségű pályakezdők létszámváltozásának átlagát, ami pontosan 1 főt tesz ki. Ez azt jelentené, hogy a következő évben 3 újonnan felvett diplomás alkalmazottból 2 pályakezdő lesz. Óvatosnak kell lenni azonban az átlagok értelmezésénél, mivel mind a diplomások, mind a pályakezdők létszámváltozásával kapcsolatosan rendkívül magas a felvételt (vagy elbocsátást) nem tervező cégek aránya, így az átlagot a cégek kis hányadának nagy szórású előrejelzései határozzák meg4. Mindenesetre optimizmusra adhat okot, hogy a létszámbővítést tervező cégeknél a diplomások létszámnövelése mögött nem marad el mennyiségileg a felsőfokú végzettségű pályakezdők felvétele sem. Ez azt jelenti, hogy a pályakezdők továbbra is keresettek lesznek, legalábbis a feldolgozóipari, kereskedelmi és szolgáltató ágazatban, és megőrzik versenyképességüket a már tapasztalattal rendelkező álláskeresőkkel szemben. Erről még jobban megbizonyosodhatunk, ha a létszámváltozás medián értékeit is megvizsgáljuk. Azon 20 fősnél nagyobb cégek körében, amelyeknél a pályakezdők létszámának növekedését jelezték előre, a munkáltatók fele legfeljebb 3-4 fővel, másik fele pedig legalább 3-4 fővel tervezi növelni a diplomások számát. Emellett ezeknek a cégeknek a fele legfeljebb 2 fővel, másik fele pedig legalább 2 fővel tervezi növelni a diplomások számát (lásd az 5.2. táblázatot). A medián érték alapján tehát hasonló következtetést vonhatunk le: A felsőfokú végzettségűek felvételénél a munkáltatók a következő évben várhatóan nagy figyelmet fordítanak a pályakezdő jelentkezőkre is. 5.12. Ábra: Átlagos létszámváltozás a következő egy évben (fő) 6 5 4 fő

3

2,8

2

1,3

1

1,0

0 Összlétszám

Diplomások száma

Pályakezdő diplomások száma

Megjegyzés: Az értékelések átlagát jelölő pontokon áthaladó intervallum-vonalak, a szórást szemléltetve, olyan becsült értékeket jelölnek az átlag körül, amelyek 95 %-os megbízhatósági szinten még elfogadhatóak

4

Három cég 20 vagy több diplomással tervezi bővíteni létszámát, és szintén 3 cég 18 vagy több diplomás pályakezdő felvételét helyezi kilátásba, ami nagy szórást eredményez. A változatlanságot, azaz 0 fős növekedést előrejelzők nagy aránya miatt ez a nagy szórás nem tűnik ki az 5.12. ábrából. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

23


5.2. Táblázat: Diplomások és pályakezdők következő egy évben várható létszámváltozásának medián értékei a diplomások felvételét tervező cégek körében (fő) A diplomások felvételét tervezők között a következő évben … … hány fővel változik a diplomások száma? (Medián érték, fő)

… hány fővel változik a diplomás pályakezdők száma? (Medián érték, fő)

Medián érték

3,5

2

N

20

20

A diplomás pályakezdők felvétele a következő évben várhatóan 1-2%-kal növeli a diplomás foglalkoztatottak létszámát. Ezen belül a nagy, több mint 250 főt foglalkoztató cégeknél közel 2%-kal, a kis és közepes vállalkozásoknál 1%-kal növelik a diplomások számát (lásd az 5.13. ábrát). A kis és közepes vállalkozások tehát, a pályakezdők elhelyezkedésében betöltött szerepüket illetően, ebben a megközelítésben sem maradnak el számottevően a nagyvállalatoktól. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, amire már utaltunk, hogy a feldolgozóiparban és a kereskedelemben a szellemi foglalkozásúak több mint fele 10-250 fős kis és közepes cégeknél dolgozik, míg a nagyvállalatok csak közel 38 százalékukat foglalkoztatják (lásd az 5.1. táblázatot) 5.13. Ábra: A diplomás pályakezdők felvétele összesen hány százalékkal növeli a diplomások számát a kis és középvállalatoknál, illetve a nagyvállalatoknál (%) 2,0

1,9 1,7

1,5

1,0 % 1,0

0,5

0,0

10-250 fő

több mint 250 fő

Összesen


Az interjúk alapján a következő kép alakult ki arról, hogy milyen cégek, milyen megfontolásból vesznek fel diplomás pályakezdőket: A pályakezdők egyrészt olcsóbbak, másrészt betanításuk nagyobb ráfordítást igényel, szemben a tapasztaltabb munkaerővel. Ugyanakkor a pályakezdőket a cég arculatának megfelelően lehet alakítani, és frissen szerzett tudásukkal és fiatalságukkal frissítik a cég munkaerőállományát, vagy tudásbázisát is. A kisebb cégeknél főleg a pályakezdők alacsonyabb bérköltsége van előtérben. A multiknak nagy szerepük van a frissdiplomások felszívásában, ráadásul meg tudják fizetni a jobb képességű pályakezdőket, és


24


fejlesztésükre nagy tréner-rendszereket képesek fenntartani. Az egyik multinacionális feldolgozóipari és kereskedelmi szolgáltató cégnél… „…csak pályakezdőt alkalmaznak, mert a cég filozófiája, a „promotion from within” szerint csak belülről lehet előrelépni, a felsőbb pozíciókat csak belülről töltik fel, ezért csak pályakezdőket alkalmaznak, tehát a szervezetbe csak alulról lehet belépni.” De nem minden multi gondolkodik így. Egy szolgáltató vállalat HR vezetője elárulta, hogy cégük „…nem keres pályakezdőket, mert olyan multiról van szó, amelyik nagyon éles versenyben van, és nem ér rá betanítani a kezdőket. Nincs kapacitás ilyesmire, ráadásul inkább belülről igyekeznek pozíciókat betölteni.” Tervezett beruházások munkaerő-igényessége Összességében a cégek egynegyede tervez a következő évre olyan kapacitásnövelő beruházást, amely a munkaerő növelését is megkívánja, emellett kedvező előjelnek tekinthetjük, hogy a beruházások közel kétharmadánál várhatóan új diplomás pályakezdők felvételére is sor kerül (lásd az 5.14. ábrát). Összességében minden hatodik cég tervez olyan beruházást, amely új diplomás pályakezdő felvételét is valószínűsíti. 5.14. Ábra: Beruházási tervek és létszámváltozás (válaszok megoszlása, %) 100 Nem tervez beruházást

90 80 70 %

54,5 Tervez beruházást, létszám nem változik

60 50 40

A beruházás a pályakezdők létszámát nem érinti

17,4

30 20

11,5

10

16,6

A beruházás a pályakezdők létszámát érinti (növeli)

0

A cégek többségénél a tervezett beruházások munkaerőigénye nem haladja meg a 10 főt, általában 1-5 fős létszámnövekedés várható. A mintába ugyanakkor bekerült 5 olyan vállalkozás is, amelyeknél a kapacitásbővítés várhatóan több mint 50 fővel növeli a létszámot (lásd az 5.15. ábrát).


25


5.15. Ábra: A kapacitásbővítés következtében hány fővel nő a létszám (válaszok megoszlása, %) 50

44

45 40 35

28

30 %

25

20

20 15

8

10 5 0

1-5 fővel

6-10 fővel

11-50 fővel

51-300 fővel

A kapacitásbővítő beruházás kapcsán tervezett teljes létszámnövelés, és a diplomás pályakezdők számának növelése között gyenge pozitív hatást figyeltünk meg. Egészen 50 fős létszámnövekedésig a cégek – egy kivételével – a beruházással együtt legfeljebb 5 pályakezdő felvételét tervezik. Úgy tűnik, hogy a beruházásoknál az egyre nagyobb létszámbővítés a diplomás pályakezdők számának egyre kisebb mértékű növelésével jár együtt. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a nagyobb feldolgozóipari beruházások esetén relatív nagyobb a fizikai, vagy a szakképzett munkaerő iránti igény, és relatív kisebb az adminisztrációt, tervezést és irányítást támogató diplomás munkaerő iránti igény, és ezzel a diplomás pályakezdők iránti igény is. Ezt az érvelést támaszthatja alá, hogy a legnagyobb, 300 fős létszámbővítéssel járó beruházás várhatóan csak 5 új diplomás pályakezdő foglalkoztatásával jár, de a 35 a 100 és a 200 fős bővítések is mind legfeljebb 18-20 pályakezdő felvételét eredményezik. 5.16. Ábra: Foglalkoztatottak és diplomás foglalkoztatottak felvétele a beruházás hatására A beruházás hány fővel növeli a diplomás pályakezdők létszámát? (fő)

25 20 15 10 5 0 0

50

100

150

200

250

300

A beruházás hány fővel növeli a foglalkoztatottak lészámát? (fő)


26

350


5.1. Diplomás pályakezdők iránti kereslet, foglalkozások szerint A pályakezdők foglalkozások szerinti arányát és a kereslet hosszabb távon várható alakulását a következő hat foglalkozási területen vizsgáltuk: • • • • • •

villamosmérnök, informatikus gépészmérnök elemző közgazdász logisztikus pénzügyes, kontroller marketinges

Ezen kívül a válaszadóknak felkínáltuk a lehetőséget további foglalkozások megnevezésére. A következő elemzésekben a fenti hat foglalkozás mellett a szabadon megnevezettekre is kitérünk, ha ezt a megnevezések gyakorisága indokolja, és megállapításainkat kiegészítjük, illetve alátámasztjuk a szakértői interjúkon gyűjtött tapasztalatainkkal. A megkérdezett vállalkozásoknál a leggyakoribb a villamosmérnökök, ill. informatikusok foglalkoztatása, őket követik a gépészmérnökök, majd a klasszikus közgazdász foglalkozások (elemző, ill. pénzügyes, kontroller). A marketinges és logisztikus pályakezdők aránya kisebb ugyan, de az előbbiektől nem marad el lényegesen (lásd az 5.1.1. ábrát). 5.1.1. Ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatásának relatív gyakorisága (válaszok megoszlása, %) villamosmérnök, informatikus

35,5

gépészmérnök

23,1

pénzügyes, kontroller

12,7

elemző közgazdász

11,6

marketinges

9,0

logisztikus

8,1 0

5

10

15

20

25

30

35

40

%

A szabadon megnevezett foglalkozások között nagyobb arányban foglalkoztatnak pályakezdőket a vegyész, ill. vegyészmérnöki, minőségbiztosítási állásokban, a humán erőforrás területén és különböző speciális gyártástechnológiai, műszaki tervezői és fejlesztőmérnöki munkakörökben.


27


A kereslet várható alakulása Az előző fejezetben elemeztük a diplomás pályakezdők létszámának következő egy évben várható alakulását. Emellett a kereslet hosszabb távú, a következő 4-5 évben, az egyes foglalkozásokban várható alakulására is rákérdeztünk. A válaszok alapján a rövid távú előrejelzések, vagyis a stagnálás, ill. enyhe növekedés, az elkövetkező 4-5 évre vonatkozóan is érvényesek lehetnek. A kereslet csökkenésére vonatkozó előrejelzések elhanyagolhatóak5. A kereslet elsősorban a mérnöki végzettségek – gépész- és villamosmérnökök iránt erősödhet, de enyhe növekedés várható a logisztikusok, termelésirányítók6 iránti keresletben is (lásd az 5.1.2. ábrát). Az interjúk tapasztalatait összesítve a legkeresettebbek a villamosmérnökök, gépészmérnökök, építészek, műszaki menedzserek és informatikusok, a pénzügyiszámviteli végzettségűek, gazdasági informatikusok és logisztikusok. Az orvosok iránti kereslet értelemszerűen az alacsony bérszínvonal és a munkaerő külföldre való elvándorlásából következik, és várhatóan erősödni is fog. Egy nagy magyar rendszerintegrációs és informatikai szolgáltatásokat nyújtó cég HR vezetője szerint: „Továbbra is egyre nagyobb szükség lesz informatikai szakemberekre, és várhatóan az EU-s adminisztráció is sok diplomás pályakezdőt fog felszívni.” Az elmúlt időszakban egyre többen hangoztatják, hogy elmúlt a közgazdász pályakezdők fénykora, és egyre romlik az elhelyezkedési esélyük. A feldolgozóipari és kereskedelmi szolgáltató cégek várakozásai ezt nem támasztják alá. A válaszok alapján legrosszabb esetben is a kereslet stagnálására lehet számítani, előreláthatóan a pénzügyesek, kontrollerek helyzete jobb lesz, mint az elemző közgazdászoké vagy a marketingeseké. A közgazdász végzettségűek közül néhány év múlva a marketinges pályakezdők elhelyezkedési esélyei lehetnek kevésbé jók. A közgazdászok iránti kereslet általános visszaesését a szakértői interjúk alanyai is inkább cáfolták, mint megerősítették. Egy fejvadász cég tanácsadó munkatársa külön kiemelte az erős keresletet a pénzügyi és kontrolling asszisztensek iránt. Elmondása szerint könyvelni akaró és angolul jól beszélő pályakezdőket pillanatok alatt el tud helyezni a cégeknél, és ha a jelentkezőknek még tapasztalata is van, akkor „egyenesen verekednek érte a munkáltatók”.

5

Mindössze öt vállalatnál számítanak hosszabb távon a diplomás pályakezdők iránti kereslet csökkenésére A termelésirányítási és logisztikai munkakörökben várható keresletnövekedése a szabadon megnevezett foglalkozásokból is kitűnik 6


28


5.1.2. Ábra: Diplomás pályakezdők iránti kereslet a következő 4-5 évben (válaszok megoszlása, %) nő

22,7

gépészmérnök

77,3

0,0

csökken

13,1

villamosmérnök, informatikus

86,9

0,0 11,4

logisztikus

87,3

1,3 7,2


91,6

1,2 4,9


93,8

1,2 4,9

marketinges

92,6

2,5 0

nem változik

20

40

60

80

100

%

Egy gépipari nagyvállalat HR vezetője szerint: „Tovább csökkenhet a jogász, közgazdász és tanári végzettségűek iránti kereslet. Növekedés az orvosoknál, és egy-két mérnöki területen képzelhető el. (gépész, villamos, informatikus, vegyész és környezetvédelmi)” Az elmondások megerősítették azt a feltevésünket, mely szerint a közgazdasági diplomával rendelkező pályakezdők elhelyezkedési nehézségei azzal magyarázhatóak, hogy az elmúlt tíz évben megsokszorozódott a közgazdász diplomát kiállító szakok száma, és a hagyományos értelemben vett, vagy a piaci igényeknek megfelelő közgazdasági ismereteket csak marginálisan oktató intézmények is közgazdásznak minősítik a piacra kilépő hallgatóikat. Emellett gondot jelent a fizető és esti tagozatok elterjedése is. A színvonalas, a piacon használható gazdasági ismereteket továbbra is keresik és megfizetik a munkáltatók. A marketingesek álláspiacára vonatkozóan mind a kérdőíves felmérés eredményei, mind az interjúalanyok előrejelzései némi bizonytalanságot tükröznek. Ez azzal is magyarázható, hogy a marketingesek álláspiacán viszonylag nagy a kínált tudás felhígulásának veszélye. Tény, hogy a túlkínálatot teremtő képzésekre rákérdezve, az interjúalanyok a tanárjogász páros mellett gyakran említették a közgazdász, és ezen belül a marketinges végzettséget is. Egyetértés mutatkozott viszont abban is, hogy az elhelyezkedés főleg olyan területen nehézkes, amelyre általánosabb tudással, többféle végzettséggel is jelentkeznek pályakezdők: Egy marketingesek és értékesítők elhelyezésével foglalkozó HR szakértő szerint: „Marketingesnek fű-fa-virág jelentkezik anélkül, hogy megfelelő szaktudásuk lenne. A jó szakembereket el lehet helyezni, főleg ha némi tapasztalata van, értelmes, és jó a személyisége.”


29


A cégek előrejelzései szerint összességében kedvezően alakulnak a feltételek ahhoz, hogy a gépész és villamosmérnöki végzettségű pályakezdők elhelyezkedési esélyei tovább javuljanak, a logisztikus vagy termelésirányítási területen enyhén javuljanak az esélyek és a közgazdasági elemző, pénzügyes munkakörökben elhelyezkedni kívánók helyzete ne rosszabbodjon, sőt, a magasan kvalifikáltaké tovább javuljon. Az egyéb foglalkozások kategóriában többen utaltak a vegyészek és vegyészmérnökök iránti kereslet várható erősödésére, és többen említették a textil és könnyűipari mérnökök iránti kereslet várható növekedését - meglepő módon, mivel az elmúlt tíz évben a magyar textilipar rohamos leépítésének lehettünk tanúi. Igaz, néhány cég előrejelzéséből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, azonban érdemes lenne megvizsgálni, hogy a felsőfokú textilipari képzés megszűnése mennyire van összhangban a textilipar leépülésével, és milyen minimális méretű képzés fenntartásának lehet hosszabb távon is értelme. Számottevő lehet a kereslet növekedése a kereskedő, ill. külkereskedő foglalkozásokban. Ezt megerősíti a multinacionális vállalatok utóbbi időben egyre szembetűnőbb stratégiája, melyben logisztikai, kereskedelmi, számviteli vagy más üzleti szolgáltatásaikat Magyarországra telepítik. Érdekes módon a diplomás pályakezdők iránti kereslet várható növekedését jelezte néhány cég az általában felsőfokú végzettséget nem igénylő irodai ügyintézői vagy menedzserasszisztensi munkakörökben. Ebből az következik, hogy továbbra sem javult az ilyen munkakörökhöz szükséges képzés színvonala a középfokú, vagy szakoktatásban, azaz szükség van a felsőfokú végzettségűek többlettudására, jobb nyelvismeretére. Ez némileg alátámaszthatja a bolognai folyamat, azaz a többszintű felsőoktatás bevezetésének célszerűségét. Az interjúkon több HR szakértő elmondása szerint, egyre gyakoribb az az eljárás, hogy a pályakezdőket felsőfokú végzettséget nem igénylő pozícióra veszik fel, ahonnan számukra nyitva áll a szakmai továbblépés lehetősége. A bankoknál például bevett gyakorlat, hogy a pályakezdők ügyfél oldalon, pl. hitelügyintézéssel kezdik, majd onnan lassan feljebb lépdelhetnek magasabb pozíciókba. Sok pályakezdő ugyanakkor nem hajlandó ezt az utat bejárni, mert vagy végzettségéhez nem méltónak tartja az asszisztensi-ügyintézői munkát, vagy fél a megmérettetéstől, ami a feljebb jutáshoz szükséges. Keresletet meghatározó tényezők A keresleti trendekkel kapcsolatosan a HR szakemberek véleményeiből kiolvasható, hogy a legtöbb foglalkozási területen telítődtek diplomásokkal a felsőfokú végzettséget igénylő állások. Az elmúlt években azonban érezhetően megnőtt a mozgás, a fluktuáció is a munkaerőpiacon. A cégvezetők nagyobb merítésből választhatnak, most már közel 10 éve az új, piacképes ismeretekkel rendelkező szakembereket kapják, így van összehasonlítási alapjuk. Kevés az olyan munkahely, ahol még mindig ott vannak a 10 éve felvett emberek. Ezek közül a munkavállalók közül, ezekben az években egyre több nő gondolkodik családalapításon, és sokan mennek szülési szabadságra, így az ő a helyüket is pótolni kell. Ezek a tényezők kihathatnak a diplomás munkaerőpiacra. Összességében az elmúlt öt évben nyitottabbá váltak a cégek.


30


Új, keresletnövelő tényezőként a HR tanácsadó cégek elsősorban a külföldi cégek által kiszervezett, Magyarországra helyezett tevékenységeket nevezték meg: „… szolgáltató központok jelentek meg Magyarországon, és ezek az elmúlt időben nagyon sok friss diplomást vettek fel. Ez egy új jelenség - a multinacionális nagyvállalatok szolgáltató központokat hoznak létre, amelyek adminisztrációs, pénzügyi-számviteli, ügyfélszolgálati, HR tevékenységet végeznek akár regionális, akár világszinten. Tehát ezeket a tevékenységeket „kiszervezték” a nemzeti leányvállalatokból. Ezeket a tevékenységeket azért hozzák Magyarországra, mert itt jól képzett, jól motiválható, viszonylag olcsó munkaerőt találnak. Mindemellett sok gyakornokot is foglalkoztatnak.” (egy humán erőforrás szolgáltató cég munkatársa) „’Share Service-ek’ létrejöttével sok közgazdászt, pénzügyest és HR-es szakembert keresnek a multik. Ezek olyan operációs központok, melyek világszinten látják el jól képzett, angol és a célterület (pl. dán, finn stb.) nyelven beszélő szakemberek révén, költséghatékonyan a működést támogató funkciókat. Ehhez a cég az egyes országokból kivonja a HR, customer-service vagy pénzügyi tevékenységeket és ezeket nálunk koncentrálja. Tudatosabb, felkészültebb munkavállalóra számítanak a cégek, ezért általában tovább tart az álláskeresés, több emberből válogatnak, ezért elég erős a verseny az ilyen állásokért.” (egy karrier-tanácsadó cég vezetője) „…nagyobb szervezetek ide hozzák regionális szolgáltató központjaikat: Ez lehet IT, helpdesk, pénzügyi terület, könyvelés, kintlévőség kezelés, ügyfélszolgálat, stb.” (egy nagy HR szolgáltató cég személyzeti tanácsadója) A vállalatok és a szakértők megállapításai, előrejelzései megfelelnek a világkereskedelem alakulásában fellelhető expanzív növekedési, és nemzetköziesedési tendenciának. Az elmúlt tíz évben mind a termékek, mind az üzleti szolgáltatások világkereskedelmi forgalma megduplázódott, és az elmúlt két-három évben jelentősen felgyorsult a növekedés üteme. Ez a trend figyelhető meg az EU tagországaiban is, igaz itt a növekedés az elmúlt néhány évben kevésbé volt robbanásszerű (lásd az 5.1.3. ábrát). Magyarországon a rendkívül nyitott gazdaságnak, és az ország központi regionális elhelyezkedésének köszönhetően, a következő években az expanzív világkereskedelem meghatározó befolyással lehet a munkaerőpiaci keresletre. Ez azt jelenti, hogy megnövekedhet a kereslet a több nyelven beszélő, nemzetközi kereskedelmi vagy logisztikai végzettségű munkaerő iránt. A magyar reálkeresetek növekedésével együtt a nemzetközi cégek kiszervezéseiben egyre inkább előtérbe kerülhetnek majd a kelet-európai országok (Románia, Bulgária, Ukrajna,…), de Magyarország kedvező földrajzi helyzetéből adódóan, hazánkban a munkaerőpiacra valószínűleg hosszabb távon is meghatározó szerepe lesz a termékek és üzleti szolgáltatások forgalmának, az üzleti szolgáltatások Magyarországra történő kiszervezésének.


31


5.1.3. Ábra: A termékek és üzleti szolgáltatások világkereskedelmi forgalmának alakulása (millió US dollár, folyó áron) millió US dollár

Üzleti szolgáltatások külkereskedelmi forgalma

1 600 000 1 400 000 1 200 000

Világkereskedelmi forgalom

1 000 000 800 000

EU(25) külkereskedelmi forgalma

600 000 400 000 200 000

19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04

-

millió US dollár

Termékek külkereskedelmi forgalma

10 000 000 9 000 000 8 000 000 7 000 000 6 000 000

Világkereskedelmi forgalom

5 000 000 4 000 000

EU(25) külkereskedelmi forgalma

3 000 000 2 000 000 1 000 000

19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04

-

Forrás: WTO; Megjegyzés: Üzleti szolgáltatások turizmus nélkül

A külföldi cégek szerepét azzal támaszthatjuk alá, hogy mintánkban a külföldi tulajdonú cégek a következő 4-5 évre sokkal jelentősebb növekedést prognosztizáltak a logisztikusok iránti keresletben. A magyar tulajdonú cégek körében a munkáltatók 8,8%a gondolja, hogy a logisztikusok iránti keresletben hosszabb távon várhatóan növekedés, vagy jelentős növekedés tapasztalható, míg a külföldi cégek kétszer ekkora aránya (16,7 %-a) adott ilyen előrejelzést. Ezen belül a külföldi munkáltatók több mint 4%-a számít a logisztikusok iránti kereslet jelentős erősödésére (lásd az 5.1.1. táblázatot).


32


5.1.1. Táblázat: A logisztikusok iránti kereslet várható alakulása a következő 4-5 évben, a tisztán magyar, illetve a tisztán külföldi tulajdonú cégek előrejelzései szerint (%) logisztikusok iránti kereslet várhatóan … jelentősen nő nő nem változik N (válaszadók száma)

tisztán magyar tulajdon 0

tisztán külföldi tulajdon 4,2

8,8

12,5

91,2

83,3

34

24

Az elhelyezkedési nehézségek egyik okát több interjúalany is a pályakezdők földrajzi mobilitásának hiányában látja: „…a mérnökökkel az a baj, hogy inkább vidéken kellenének és a magyar társadalom ezen rétege még nem annyira fogadta el, hogy akár költöznie kell. A pályakezdők közül ezt egyre többen látják be.” (egy személyzeti szolgáltató cég tanácsadója) „Ott vált nehezebbé az elhelyezkedés, ahol egy szakterületen nagyon sokan végeztek egyszerre, de őket fogadó foglalkoztató kevés van, pl. Magyarország vidéki régióiban.” (egy nagy feldolgozó-gépipari nagyvállalat HR vezetője) A START programot több HR szakértő jó kezdeményezésnek tartja, de néhányan kifogásolják a program irányítását, és keveslik a tájékoztatást: „A munkáltatók nem tudják rendesen, hogy milyen kedvezmények és mentességekhez juthatnak. … egyébként jó az is, hogy nem utólag lehet leírni a kedvezményeket, hanem minden hónapban” (egy személyzeti szolgáltató cég tanácsadója) 5.2. A jelentkező pályakezdők minőségi és mennyiségi megfelelősége A kérdőíves megkérdezés során, a válaszolókat arra is megkértük, hogy nevezzék meg azokat a foglalkozási területeket, amelyeken az elmúlt egy-két évben nehézséget okozott a betöltendő állásnak megfelelő diplomás pályakezdő megtalálása és felvétele. Emellett arra is rákérdeztünk, hogy ennek mi volt az oka, és milyen bruttó bért kínáltak a jelentkezőknek az adott területen. A cégeknek a leggyakrabban a villamos- és gépészmérnöki végzettséget igénylő állások betöltése okozott gondot, és gyakran merültek fel nehézségek a munkaerőkínálattal a kereskedelem, értékesítés, informatikus és szoftverfejlesztői területen. A közgazdasági foglalkozások közül (a kereskedelmi és értékesítői állásokat leszámítva) a pénzügyes vagy okleveles könyvelők felvételénél ütköztek nehézségekbe a munkáltatók (lásd az 5.2.1. ábrát).


33


5.2.1. Ábra: Milyen állás betöltésénél okozott gondot a megfelelő pályakezdő megtalálása az elmúlt egy-két évben? (megnevezések gyakorisága) villamosmérnök gépészmérnök kereskedő, értékesítő informatikus, szoftverfejlesztő kontroller, pénzügyes, könyvelő termelésírányító ügyintéző, asszisztens minőségellenőr, minőségbiztosító vegyészmérnök logisztikus agrármérnök 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

megnevezések száma (cég)

Ezeket az eredményeket megerősíti az a szakértői interjúkon gyakran elhangzott vélemény, amely szerint jelenleg nagy a kereslet a gépész és villamosmérnök végzettségűek, a mérnök-informatikusok és informatikus-közgazdászok iránt. A közgazdászok iránti kereslet általános csökkenésére irányuló feltevést az interjúalanyok nem támasztották alá. Inkább a presztízs nélküli, újonnan felbukkanó gazdasági főiskolai szakokon, és néhány fizetős szakon nyújtott képzésről állították, hogy nagyon alacsony az értékük a piacon. Erre utalhatnak a kérdőíves felmérés eredményei is, amiből a szakértői véleményekkel egybehangzóan az olvasható ki, hogy a pénzügyiszámviteli végzettségek iránt az elmúlt időben nem, vagy alig csökkent a kereslet, és a képzett, színvonalas egyetemen, főiskolán végzett pályakezdő közgazdászok iránti keresletben nem várható visszaesés. Az adatokból és szakértői véleményekből egyaránt kitűnik, hogy nem elhanyagolható, sőt tovább is növekedhet a diplomás pályakezdők iránti kereslet az asszisztensi és ügyintézői állások piacán. Az alábbiakban megvizsgáljuk az állások betöltésénél észlelt nehézségekre adott magyarázatokat is. A válaszolók a felvételi nehézségekre magyarázatként jelölhették meg, hogy túl kevesen jelentkeztek az adott állásra, illetve azt, hogy a jelentkezők tudásának színvonala nem felelt meg az elvárásoknak. A jelentkezők alacsony száma a leggyakrabban a már fent említett, mérnök, pénzügyes közgazdász és informatikus foglalkozások kapcsán merült fel. Emellett alacsonynak találták a munkáltatók a kereskedő, értékesítő és logisztikus állásokra jelentkező diplomás pályakezdők számát is. A jelentkezők nem megfelelő tudása, mint magyarázat együtt jelentkezik a kevés jelentkezőre való hivatkozással. Ez talán arra enged következtetni, hogy a munkáltatók az ilyen végzettségű pályakezdőknél (mérnök, informatikus, pénzügyes, kereskedők) nem elsősorban a képzés színvonalát MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

34


kifogásolják, hanem feltehetően a kevés jelentkező miatt nem találnak a munkakörnek megfelelő jelentkezőt, akik a kínált feltételeket is elfogadják. Ez alól kivételt jelenthet a termelésirányító foglalkozás, ahol a kevés jelentkező, és a nem megfelelő tudás mellett azt is kifogásolta egy cég, hogy ilyen állásokra nem képeznek elég szakembert. Igaz, hogy ezt csak egy cégvezető állította, azonban míg az első két magyarázatot megjelölésre felkínáltuk, addig ez utóbbit az „egyéb”, nyitott válaszlehetőségre magától említette a megkérdezett. A magyarázatként felkínált lehetőségek (túl kevés jelentkező vagy nem megfelelő tudás) mellett a munkáltatók az egyéb kategóriában a következő magyarázatokat említették: • • • • •

Kevés diplomást képeznek (adott állás betöltéséhez) Idegennyelv-tudás hiánya Magas bérigény Gyakorlat hiánya Földrajzi mobilitás hiánya

5.2.2. Ábra: Milyen nehézségek merültek fel az elmúlt egy-két évben a megfelelő diplomás pályakezdő felvételénél? (megnevezések gyakorisága) idegennyelv-tudás hiánya

magas bérigény

gyakorlat hiánya

kevés diplomást képeznek

földrajzi mobilitás hiánya 0

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 megnevezések száma (cég)

Ezek a magyarázatok a szakértői véleményekből is kitűntek. Igaz, viszonylag kevesen neveztek meg egyéb okot, ennek ellenére még a megnevezett okok gyakorisági eloszlása is részben tükrözi az interjúk alapján felállítható szempontrendszert. A leggyakrabban hiányolt ismeret az idegennyelv-tudás, a gyakorlat (pl. egyetem mellett, vagy szakmai gyakorlaton szerzett munkatapasztalat) és több szakértő is szóvá tette, hogy egyes területeken a pályakezdőknek irreálisak a bérelvárásaik, illetve a gyorsan felfelé ívelő karrierről és egy vezető pozíció megszerzéséről alkotott elképzelésük.


35


5.2.3. Ábra: Milyen állások betöltésénél és miért merültek fel nehézségek az elmúlt egy-két évben a jelentkező diplomás pályakezdőkkel kapcsolatosan? (válaszok gyakorisága) Milyen diplomás pályakezdőt nehéz találni és miért? idegennyelv-tudás hiánya Műszaki és természettudományi területek: kevés a jelentkező nem megfelelő tudás kevés diplomást képeznek

termelésírányító

kevés a jelentkező nem megfelelő tudás

villamosmérnök

idegennyelv-tudás hiánya magas bérigény gyakorlat hiánya kevés a jelentkező nem megfelelő tudás

gépészmérnök

idegennyelv-tudás hiánya földrajzi mobilitás hiánya kevés a jelentkező

vegyészmérnök

idegennyelv-tudás hiánya

agrármérnök

kevés a jelentkező

minőségellenőr, minőségbiztosító kevés a jelentkező

informatikus, szoftverfejlesztő

magas bérigény gyakorlat hiánya

0

1

2

3

4

az okot megnevezők száma

5

idegennyelv-tudás hiánya Kereskedelmi, gazdasági ésnehéz ügyintézői Milyen diplomás pályakezdőt találniterületek: és miért? kevés a jelentkező nem megfelelő tudás

kereskedő, értékesítő

idegennyelv-tudás hiánya kevés a jelentkező

logisztikus kevés a jelentkező nem megfelelő tudás

kontroller, pénzügyes, könyvelő ügyintéző, asszisztens

idegennyelv-tudás hiánya

0

1

2

3

4

az okot megnevezők száma MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

36


A nyelvtudás hiányát gyakran említették a munkáltatók a pályakezdő mérnökökkel kapcsolatosan, de ezzel magyarázták többen is azt, hogy nehéz ideális jelöltet találni egy-egy asszisztensi vagy ügyintézői állásra. Ez utóbbi azért meglepő, mert a feltételezések, és az interjúk tanúsága szerint az irodai-ügyviteli állásokra részben épp azért keresnek felsőfokú végzettségűeket, mert ők általában jobban beszélnek idegennyelveket. Az, hogy a munkáltatók nem találtak az elvárásoknak megfelelő munkaerőt csak kis mértékben magyarázható azzal, hogy a cégek túl alacsony bért kínáltak a jelentkezőknek. A pályakezdőknek a legtöbb cég 180 ezer forint körüli bruttó bért kínál, a kínált bérek átlaga szintén 180 ezer forint, ami mindössze ötezer forinttal alacsonyabb a pályakezdőknek átlagosan kínált kezdő fizetésnél (lásd a 6. fejezetet). A legtöbb esetben tehát valóban vagy kevés volt a jelentkező, vagy tudásuk nem volt megfelelő. Azt azért érdemes megemlíteni, hogy 4 cég irreálisan alacsony, 130 ezer forintos, vagy annál is alacsonyabb bruttó bért kínált, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy a fizetés mellett más munkafeltételek is szerepet játszanak abban, hogy a jelentkezők elvállalják-e a felkínált állást vagy nem. A legmagasabb bruttó béreket a gépészmérnököknek és a pénzügyeseknek kínálták, így feltehetően esetükben játszotta a pénz a legkisebb szerepet. 5.2.4. Az elmúlt egy-két évben a nehezen betölthető állásokra jelentkezőknek kínált bruttó bér (adott összeget megnevező cégek száma) adott bruttó bért kínáló cégek száma

11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

100

- 120 - 140 - 160

- 180 - 200 - 220 - 240 - 260 - 280

Kínált bruttó bér (ezer forint)


37


6. A pályakezdők bruttó bére és annak változása a tapasztalatszerzéssel A megkérdezett cégek körében egy pályakezdőnek átlagosan bruttó 185 ezer forint kezdő fizetés jár. Két év múlva, a pályakezdőkből tapasztalt munkaerővé avanzsáló alkalmazottaknak a munkáltatók várhatóan 20 %-kal magasabb bruttó bért, azaz átlagosan 223 ezer forintot fognak fizetni7. A foglalkozások között, mind a kezdő bruttó bér, mind a várható bérnövekedés tekintetében az elemző közgazdász az éllovas, az ilyen végzettséggel kezdetben 223, két év múlva 276 ezer forintra számíthatnak a pályakezdők. Igaz ugyanakkor az is, hogy ezen a területen a legnagyobb a kínált bérek szórása. Az elemző közgazdászok után a gépészmérnökök kezdik pályafutásukat a legmagasabb bruttó bérrel, illetve a második legnagyobb mértékű és ütemű fizetésemelésre is ők számíthatnak (közgazdászok: +24 %, gépészmérnökök: +22%). A villamosmérnökök kezdő fizetése, és a tapasztalatszerzésük pénzbeli értékelése nem tükrözi a piaci kereslet alapján kialakult előzetes elvárásainkat: a 180 ezer forintos kezdő bér kissé alacsonynak tűnik. Elképzelhető, hogy az átlagot az informatikusok fizetése rontotta, mivel őket is ebbe a csoportba soroltuk. Az okleveles informatikusok, a villamosmérnök-informatikusok ugyan magas fizetést kapnak, de egyes alacsonyabb bérszínvonalú informatikai foglalkozások lefelé torzíthatják az átlagot. A foglalkozások között a marketingesek a sereghajtók, ami alátámasztja azt a szakértői interjúkon is többször elhangzott véleményt, ami szerint a marketingesek piaca telítődik, és csökken a kereslet a pályakezdők iránt, ami élesedő versenyben és a relatív bérek csökkenésében mutatkozik meg. Ezzel együtt a marketingesek lemaradása sem szembetűnő, és a logisztikusokat két éves tapasztalattal le is előzhetik a bérek szerinti rangsorban. 6.1. Ábra: A diplomás pályakezdők kezdő bruttó bére és annak szórása a felvételkor (bal oldali érték) és két év tapasztalatszerzés után (jobb oldali érték) a foglalkozások szerint (forint) 325 000

Ft

300 000 276 086

275 000 250 000 225 000

213 154

200 000 175 000

175 667

226 952

222 778 211 000

217 400

180 938

180 714


logisztikus

213 286 185 833

179 688

150 000 marketinges


gépészmérnök

villamosmérnök, informatikus


7

feltéve, hogy az infláció változatlanul 3 % körül alakul MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

38


A külföldi cégek lényegesen magasabb bért tudnak fizetni. Ez részben annak a következménye, hogy a külföldi cégek gyakran vonzóbb munkakörülményeket, és előrehaladási lehetőségeket kínálnak, így nagyobb kínálatból meríthetnek és lefölözhetik a legjobb képességű pályakezdőket. A felmérés szerint a magyar cégek átlagosan bruttó 160 ezer forintért vesznek fel pályakezdőket, ezzel szemben a tisztán külföldi tulajdonban lévő cégek átlagosan közel 200 ezer forint bruttó bért fizetnek. A két éves gyakorlatot a magyar és a külföldi cégek közel azonos arányú, 20 % körüli béremeléssel honorálják, így a külföldi cégeknél dolgozó pályakezdők bérelőnye a magyar cégeknél dolgozókéval szemben a két év alatt 22%-ról 25%-ra emelkedik. 6.2. Ábra: A pályakezdők bruttó bére a felvételkor és várhatóan két év gyakorlat után a magyar és a külföldi tulajdonban lévő cégeknél (forint) 260 000

Ft

240 000

237 503

220 000 200 000

197 400 189 070

180 000

160 000

161 154

140 000

tisztán magyar cég

tisztán külföldi cég



39


7. A pályakezdők készségeivel, ismereteivel való elégedettség A kérdőíves felmérésben résztvevőket megkértük, hogy osztályozzák a diplomás pályakezdők készségeit azon a két foglalkozási területen, amelyen a cégnél a leggyakoribb a diplomás pályakezdők alkalmazása. Emellett azt is megkérdeztük, hogy az adott készség, vagy ismeret mennyire fontos a megnevezett foglalkozáshoz. A megkérdezettek a készségek, ismeretek értékelését ötfokozatú, ezek fontosságát pedig háromfokozatú skálán adhatták meg. A fontosság értékelését ötfokozatú skálára transzformáltuk. Az összes megnevezett foglalkozásra leadott értékelések aggregálásából arra a megállapításra jutottunk, hogy a diplomás pályakezdők megítélésénél a legfontosabb készségek közé sorolható: • a precíz munkavégzés, • számítógépes ismeretek, • nagy munkabírás • idegennyelv-tudás, • és a csapatmunka Emellett fontos még • • • •

az önálló munkavégzés, szakmai alapok ismerete, szakmai gyakorlat, és a szervezőkészség.

Az értékelések alapján szinte minden felsorolt szempont fontos a munkáltatók számára. Ez abból tűnik ki, hogy a fontossági értékek szerint viszonylag kis különbség figyelhető meg a vizsgált készségek, ismeretek között, azaz egyikről sem állíthatjuk, hogy a többinél lényegesen kisebb lenne a fontossága (lásd a 7.1. ábrát).8

8

ezzel szemben néhány foglalkozásnál szembetűnő különbségeket tapasztaltunk az egyes ismeretek, készségek fontosságában MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

40


7.1. Ábra: Elégedettség a diplomás pályakezdők készségeivel ismereteivel és ezek fontossága fontos 3

nincs rá szükség 1 csapatmunkához való készség

nagyon fontos 5 4,05

önálló munkavégzés

4,52

3,75

nagy munkabírás precíz munkavégzés

4,5

3,84

4,62

3,89

szervező készség idegennyelvtudás

3,57

4,8

4,22

3,78

szakmai anyagok írása analítikus szemlélet

3,46

4,52

4,14

3,65

Értékelés 4,08

Fontosság

új készségek elsajátítása

4,06

számítógépes ismeret

4,11

szakmai gyakorlati

3,03

1 egyáltalán nem elégedett

2

3

4,66

4,26 3,76

szakmai alapok

4,48

4

4,3

5 nagyon elégedett

A fontosság mérése elsősorban ahhoz nyújt segítséget, hogy a teljesítmény mellett, a pályakezdők relatív - vagyis az elvárásokhoz (az elvárt készség fontosságához) viszonyított teljesítményét is meg tudjuk vizsgálni. Ebben a megközelítésben a pályakezdők a szakmai gyakorlat terén maradnak el leginkább az elvárásoktól, de abszolút értékben is az összes szempont közül a szakmai tapasztalatukra kapták a legrosszabb osztályzatot. A szakmai gyakorlat, vagy legalábbis a munkatapasztalat fontosságát a szakértői interjúk teljes mértékben aláhúzzák. A szakmai gyakorlatnak, a szakmai tapasztalat megszerzése mellett rendkívül fontos szerepe van abban, hogy erősödjön és fejlődjön a fiatalok önismerete. Egyik karrier-tanácsadó önmenedzselésnek nevezte azt az önismeret fejlesztésével kiépíthető készséget, ami segít a célok kitűzésében, a szakmai fejlődésben, a szakmai pálya megtervezésében. Egy személyzeti tanácsadó cég szakértője szerint: „…a pályakezdők a diplomával a zsebükben nincsenek tisztában azzal, hogy mijük van, és mire juthatnak vele. Felülértékelik a papírjukat. Az lehetne a megoldás, hogy ha a tanulás mellett, vagy azzal egybekötve dolgoznának, mert így a helyükre kerülnének az elvárásaik és elképzeléseik. A gyakorlatban ugyanis összekerülnek 5-10 éve végzett szakmabeliekkel, és megismerhetik, hogy milyen feladatokat végeznek és munkájukkal milyen értéket állítanak elő. Az önértékelés a diploma kapcsán ezzel jobban helyére kerülne a pályakezdőknél.” MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

41


Ha a fiatalok magukban tisztázni tudják, hogy mit akarnak, ha felismerik a saját igényeiket, akkor nagyobb az esélye, hogy pályakezdőként készségeiknek és egyéniségüknek jobban megfelelő cégnél és állásban tudnak elhelyezkedni. Ha a pályakezdő talál a cégkultúrában olyan elemeket, értékeket, amelyeket beállítódásának köszönhetően könnyen magáévá tud tenni, akkor valószínűleg jól fogja érezni magát. Ha jól érzi magát, motivált, ha motivált, akkor jobban dolgozik, és ha jól dolgozik, akkor jobban fogja magát érezni a cégnél hosszabb távon is. Erre utal az is, hogy a leggyakrabban akkor nem válik be a pályakezdő, ha kiderül, hogy valójában nem szereti azt, amit csinál. Egy HR tanácsadó cég munkatársa szerint: „…akkor van baj a kiválasztott pályakezdővel, ha nem a személyiségének megfelelő munkát választja, ha olyan területet, munkakört választ, amit igazából nem szeret, vagy ha nem jól méri fel a saját készségeit, tudását.” Egy marketinges és értékesítők elhelyezésével foglalkozó HR szakember szerint a pályakezdők… „…ritkán tudják, hogy mit akarnak és ha tudják, nem tudják, hogy hogyan lehet azt elérni. Magasabb babérokra törnek, mint ami kezdőként lehetséges. Bejönnek, és amikor leírom nekik a pozíciót, akkor első kérdés, hogy előrelépési lehetőség van-e, ami normális, de amikor valaki fél év múlva vezető akar lenni, akkor ott baj van. Ha valaki ezt nem magyarázza el nekik, akkor nagyon rossz irányba indulnak el, pl. hónapokig olyan állásokat pályáznak meg, ahova sosem fogják felvenni őket.” A szakmai gyakorlat fontosságát egyik interjúalany sem felejtette el megemlíteni. Többen az általános és nem feltétlenül szakmába vágó munkatapasztalat előnyét hangsúlyozták. Ebből az következik, hogy a cégek elsősorban nem azt hiányolják, hogy a pályakezdőknek nincs kellő szakmai gyakorlatuk a feladatok elvégzése terén, hanem inkább azt várják el, hogy a jelentkező tudja, hogy mit jelent a munka, hogyan működik egy szervezet, és legyen elképzelése a számára megfelelő munkakörről. „A gyakorlat során lát irodát, szervezetet, tudja, hogy pontosan kell beérkezni, hogy ha egy anyagot be kell adni, akkor annak precíznek kell lenni, ha túlórázni kell, akkor ott kell maradni. Az alapvető munkanormát tanítja meg az 1-2 hónapos munka. A hozzáállást.” (egy karrier tanácsadó cég munkatársa) „Valamilyen munkatapasztalatot szeretnek a munkáltatók. Szakmai szempontból lehet pályakezdő valaki. Aki már dolgozott, az megtanulja, hogyan kell alkalmazkodni, rugalmasnak lenni, mit jelent csapatban dolgozni, feladatokért felelősséget vállalni, és a munkák kapcsán másokért is felelősséget vállalnak. Mindig elmondjuk a pályakezdőknek, hogy nagy előny lehet, ha akár ingyen munkát vállaltak, nem feltétlenül szakmai gyakorlat, csak lássák, hogy dolgozott.” (egy személyzeti szolgáltató cég tanácsadója)


42


Önismeret, tudatosság és felelősségtudat – ezeket a készségeket is hiányolják a munkáltatók a pályakezdők hozzáállásából. „Legfőbb gyengeségeik a személyiség érettsége, a konfliktuskezelés. Gyenge a felelősségvállalási hajlandóságuk is, mivel kitolódott a felnőtté válás időpontja, például később alapítanak családot is. Más az, ha az ember csak magáért dolgozik, vagy ha felelősséget kell vállalnia a családjáért. A család érzelmi biztonságot nyújt, ami meglátszik a munkahelyi teljesítményen is.” (egy nagy magyar rendszerintegrációs és informatikai szolgáltatásokat nyújtó cég HR vezetője) A tanácsadók a gyakornoki programok fejlesztését javasolják, példaként hozták fel a Kandó Kálmán és a Gábor Dénes Főiskolán működő rendszert, és többen dicsérték az IBS szendvics-év rendszerét is, amelynek lényege, hogy a második és a harmadik tanév közé iktatják be a szakmai gyakorlatot. Emellett több szakértő szerint nagy szükség lenne az egyetemeken és főiskolákon a karrier-tanácsadás kiépítésére, fejlesztésére, a hallgatók alaposabb felkészítésére és tájékoztatására. Erre nem utolsó sorban azért is szükség lenne, mert a piaci igények és elvárások gyakran az egyetem öt éve alatt is jelentősen megváltozhatnak. Az osztályzatok átlagai alapján a szakmai gyakorlat mellett kiemelhetjük, hogy a pályakezdők teljesítménye a szakmai anyagok írásában és az idegennyelv-tudásban is az átlagosnál jobban elmarad az elvárásoktól. A csapatmunka általában jobban fekszik a pályakezdőknek, mint az önálló munkavégzés. Ez azért is fontos, mert a HR szakértők véleményei aláhúzzák a csapatmunka, a csapatszellem fontosságát. Szerintük a munkáltatók általában a csapatjátékosokat keresik, és fontosnak tartják a jó kommunikációs, kapcsolatteremtő és kapcsolattartó készségeket. Egy informatikai és rendszerintegrációs szolgáltatásokat nyújtó magyar nagyvállalat HR vezetője szerint: „Egyre fontosabb a kiválasztásnál, hogy milyen a személyisége a jelentkezőnek, és hogy hogyan tud csoportban dolgozni, …” Bár a kérdőíves felvételben, az idegennyelv-tudásukra kapott gyenge 4-es osztályzat nem lesújtó eredmény, az idegen-nyelv rendkívüli fontossága azt sugallja, hogy ezen a területen még van mit javítani (lásd a 7.1. ábrát). A legtöbb munkáltatónál ma már nem elég a nyelvvizsga bizonyítvány felmutatása, beszélni, írni is tudni kell, amire egyre jobban figyelnek az állásinterjúkon. Az interjúalanyok kivétel nélkül kihangsúlyozták az idegennyelv-tudás fontosságát. Több HR szakember szerint az utóbbi években érezhető volt némi javulás, de még mindig a nyelvtudás az egyik leggyakoribb buktató a pályakezdők jelentkezéseinél. Egy feldolgozó-gépipari nagyvállalat HR vezetője szerint: „A nyelv nagyobb hangsúlyt kapott, mint alapvető követelmény. Az interjú létre sem jön, ha nem beszél két idegen-nyelvet a jelentkező.” A nyelvismeret – a HR szakemberek szerint - egyebek mellett a kezdő fizetésre is pozitív hatással van. A munkatapasztalat, a nyelvismeret, az önismeret mellett, amint arra már utaltunk, előtérbe került a szakmai ismeretekkel párosuló problémamegoldó készség, a csapatmunkára való alkalmasság és a jó kommunikációs készség. Ezt jól érzékelteti, hogy a felvételi interjúk mellett egyre terjed az assessment center, a szituációs játékok és a szakmai próbafeladatok szerepe a pályakezdők felvételi eljárásában.


43


Egy személyzeti tanácsadó cég munkatársának elmondása szerint „…az assessment center ugyan drága, de nagyon jó módszer. Ez egy egynapos procedúra, amelynek során a legjobb négy, vagy öt jelöltet behívják, és szituációs játékokon keresztül értékelik a készségeiket, probléma- és konfliktuskezelő készségeiket. Ez azért drága, mert négy vagy öt személy végzi az értékelést” Értékelések a foglalkozások szerint Az osztályzatok átlagainak kis szórása alapján nincs releváns különbség a különböző végzettségű pályakezdők teljesítményében. Ha a szempontok szerinti osztályzatokat összegezzük, akkor a pályakezdők értékelése a foglalkozási területtől függően 3,7 és 3,8 között mozog (lásd a 7.2. ábrát). 7.2. Ábra: Elégedettség a pályakezdők készségeivel, ismereteivel, a különböző foglalkozási területeken

3,80

logisztikus informatikus, programozó technológus mérnök, múszaki tervező ügyintéző, asszisztens

3,60 3,91 3,88

marketinges, értékesítő

3,94

vegyészmérnök

3,43

kereskedő, külkereskedő

4,39

gépészmérnök

3,70

kontroller, pénzügyes

3,73 3,66

villamosmérnök 1 egyáltalán nem elégedett

2

3

4

5 nagyon elégedett


44


A külkereskedelmi, kereskedelmi területen foglalkoztatott pályakezdők valamivel jobb, a vegyészmérnökök valamivel rosszabb átlagos értékelésükkel tűnnek ki, de ez az eltérés könnyen magyarázható az e foglalkozásokat értékelők viszonylag kis számával is. Az erősségek és gyengeségek meghatározásánál inkább a relatív, azaz a fontossághoz viszonyított teljesítményre helyeztük a hangsúlyt. Ennek megfelelően minden foglalkozásnál kiemeltük azokat a szempontokat, amelyeket a munkáltatók értékelései alapján a legfontosabbnak tűnnek, és megvizsgáltuk, hogy mely szempontok szerint felelnek meg a diplomás pályakezdők leginkább és melyekben a legkevésbé az elvárásoknak. A fontossági értékek, és az osztályzatok között némely foglalkozásnál nem mutatkozik jellegzetesebb szakadás, amely mentén könnyen elválaszthatnánk a fontos szempontokat a kevésbé fontosaktól, illetve a jó teljesítményt a kevésbé jó teljesítménytől. Ilyen esetekben valamivel több szempontot emeltünk ki. A táblázatban a felsorolt szempontok mögött zárójelben közöljük a fontossági értékeket, illetve az osztályzatokat, amelyek segítségre lehetnek az értékelések értelmezésében (lásd a 7.1. táblázatot). A csoportosítás nehézségei miatt, értelmezésünk nem lehet teljesen mentes a szubjektivitástól. A foglalkozások szerinti teljes értékeléseket az 1. melléklet ábrái szemléltetik, ami alapján – más megközelítésben - a 7.1. táblázatban felsoroltak mellett esetenként más szempontokat is ki lehetne emelni.


45


7.1. Táblázat: A diplomás pályakezdők készségeinek, ismereteinek értékelése Pályakezdők, foglalkozás szerint

Legfontosabb elvárások (fontosság)

Legnagyobb erősségeik (osztályzat)

Legnagyobb gyengeségeik (osztályzat)

Nagy munkabírás (4,78) Precíz munkavégzés (4,78) Új készségek elsajátítása (4,78) Csapatmunka (4,56) Számítógépes ismeretek (4,66) Önálló munkavégzés (4,56) Idegennyelv-tudás (4,52)

Új készségek elsajátítása (4,27) Gyakorlati jártasság (3,09) Számítógépes ismeretek (4,27) Önálló munkavégzés (3,36) Csapatmunka (3,91)

Számítógépes ismeretek (4,25)

Gyakorlati jártasság (2,88) Idegennyelv-tudás (3,13)

Gépészmérnök

Csapatmunka (5) Precíz munkavégzés (5) Nagy munkabírás (5) Új készségek elsajátítása (4,76) Önálló munkavégzés (5) Idegennyelv-tudás (4,5) Gyakorlati jártasság (4,5)

Idegennyelv-tudás (4,17) Szakmai elméleti alapok (4,08)

Gyakorlati jártasság (2,92) Szakmai anyagok írása (3,18)

Kontroller, pénzügyes

Precíz munkavégzés (4,88) Számítógépes ismeretek (4,88) Szakmai elméleti alapok (4,56) Idegennyelv-tudás (4,44) Új készségek elsajátítása (4,44) Nagy munkabírás (4,44) Önálló munkavégzés (4,44) Majdnem mindegyik nagyon 9 fontos

Szakmai anyagok írása (5) Csapatmunka (4,67) Önálló munkavégzés (4,67)

Elméleti alapok (3,67)

Precíz munkavégzés (5) Önálló munkavégzés (4,6) Számítógépes ismeretek (4,6) Idegennyelv-tudás (4,5)

Elméleti alapok (4) Számítógépes ismeretek (4) Analitikus szemlélet (3,8)

Szakmai anyagok írása (2,6) Gyakorlati jártasság (2,8) Önálló munkavégzés (3,2)

Precíz munkavégzés (5) Csapatmunka (4,76) Számítógépes ismeretek (4,76) Szervező-készség (4,74)

Új készségek elsajátítása (4,33) Gyakorlati jártasság (2,83) Számítógépes ismeretek (4,33) Precíz munkavégzés (3,83) Csapatmunka (4,33) Szakmai anyagok írása (3,83) Idegennyelv-tudás (4,17) Szervező-készség (4,17)

Technológus mérnök, műszaki fejlesztő

Csapatmunka (4,76) Nagy munkabírás (4,76) Precíz munkavégzés (4,76) Új készségek elsajátítása (4,76) Számítógépes ismeretek (4,74)

Nagy munkabírás (4,57) Csapatmunka (4,43) Új készségek elsajátítása (4,43) Precíz munkavégzés (4,29)

Idegennyelv-tudás (3,43) Szakmai anyagok írása (3,43) Gyakorlati jártasság (3) Elméleti alapok (3,57)

Informatikus, programozó

Csapatmunka (4,6) Precíz munkavégzés (4,6) Idegennyelv-tudás (4,6) Számítógépes ismeretek (4,6) Gyakorlati jártasság (4,6)

Csapatmunka (4) Számítógépes ismeretek (3,8) Új készségek elsajátítása (3,8)

Szakmai gyakorlat (3,2) Precíz munkavégzés (3,6) Idegennyelv-tudás (3,6)

Idegennyelv-tudás (4) Új készségek elsajátítása (4) Számítógépes ismeretek (4) Elméleti alapok (4)

Gyakorlati jártasság

Logisztikus

Nagy munkabírás (5) Szervezőkészség (5) Csapatmunka (4,34) Önálló munkavégzés (4,34)

Villamosmérnök

Kereskedő, külkereskedő

Vegyészmérnök

Marketinges

10

(3,33)

9

A kereskedő, külkereskedő pályakezdőkre mindössze hárman adtak le értékelést, és a szervezőkészség kivételével minden szempontot nagyon fontosnak tartottak. 10 A logisztikus pályakezdőket szintén kevesen, mindössze hárman értékelték, ezért az osztályzatok alapján nehéz megbízható módon kiemelni a legnagyobb gyengeségüket. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

46


A mérnökökkel kapcsolatosan a szakértői interjúkon többször felmerült, hogy nem elég jó a fellépésük, és keveset tudnak a gyakorlatról, a cégek működéséről, valamint az, hogy jobban kellene beszélniük idegen-nyelveket. A másik oldalon a mérnököknek határozottabb elképzelésük van arról, hogy mivel szeretnének foglalkozni, nem annyira nyugtalanok, és inkább kitartanak egy cég, egy foglalkozás mellett. A gazdasági végzettségűek általában bizonytalanabbak. „A mérnökök eleve nem extrovertáltak, kevésbé jelenik meg a látványos karriervágy is bennük. A pályakezdők egyébként nem tudják, hogy mit akarnak csinálni, csak azt tudják, hogy szeretnének dolgozni. A mérnökök talán kicsit konkrétabban tudják. De nem látszódik, hogy lépcsőzetes, tudatos építkezés lenne a fejekben.” (egy multinacionális feldolgozóipari vállalat HR vezetője) Ez részben azzal is magyarázható, hogy a műszaki oktatás specializáltabb, és általában a szakosodás már egy kisebb szakmai területre fókuszál, jobban körülhatárolja a szakmai érdeklődést, míg a gazdasági oktatás szerteágazóbb ismereteket nyújt, amivel több területen is könnyen el lehet helyezkedni. Egy személyzeti tanácsadó iroda munkatársa szerint… „…egy műszaki egyetemet frissen végzett mérnök tudja, hogy nagyjából mit ér. Nagyon behatárolt, tudja, hogy melyik variációval foglalkozhat. Eldönti azt, hogy mi akar lenni. Egy közgazdasági diplománál ez sokkal nehezebb.” A szakértői interjúk alapján, a közgazdász végzettségűek gyakran nincsenek tisztában a piaci viszonyokkal és az egyes munkakörökben elvégzendő feladatokkal. Nem csak bérigényeik irreálisak, hanem az előttük álló karrierjükben is hármasával szeretnék venni a lépcsőfokokat, és minél előbb szeretnének vezetőkké válni. Arról azonban gyakran nincs konkrét elképzelésük, hogy pontosan mivel is szeretnének foglalkozni, milyen feladatokkal szembesülhetnek adott állásban, és milyen feladatok színvonalas elvégzéséhez elegendő a tudásuk. Egy humán erőforrás szolgáltató és tanácsadó cég pénzügyi, banki, call center és share center divíziójáért felelős vezetője szerint a pályakezdők… „…általában nem tudják, hogy mit akarnak csinálni, van nagyjából valami elképzelésük, mint pl. ’valami pénzügyes munka, valami elemzés’, de 10-ből 9 így jön be, és őket orientálni kell. Ilyenkor a realitást elmondom nekik, attól függően, hogy hol és milyen pozícióban akarják kezdeni. Először nem fognak döntéseket rájuk bízni, bankban, hitelelbírálásban lehetséges, még kontrollingban is készíthetnek kisebb elemzést, de igazi elemzésre csak mondjuk 5 év múlva számíthatnak, addig táblázatgyártás lesz magas fokon, meg riport készítés. Kb. innen lehet elindulni...” A kereskedőkre és külkereskedőkre adott értékelések részben a főiskolai képzés előnyeit és hátrányait tükrözik, mivel kereskedők, külkereskedők képzése a gazdasági főiskolákon elterjedtebb. A szakértői interjúkból az derült ki, hogy a jó főiskolák és a jó egyetemek között általában nem tesznek lényeges különbséget a munkáltatók. Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai is. A leggyakrabban hangoztatott érv a főiskola mellett, a gyakorlatias ismeretek és a szakmai gyakorlat előnye, hátrányukként pedig többen említették, hogy a szakmai elméleti alapok gyengébbek, mint az egyetemistáknál. A főiskolások gyakorlatiasabb tudására utal, hogy a kereskedők, külkereskedők lényegesen jobb osztályzatot kaptak a szakmai anyagok írásához szükséges készségükre, mint az elsősorban egyetemi végzettséget igénylő pénzügyes, vagy kontroller pályakezdők. Hasonlóan jobb osztályzatot kaptak az előbbiek a szakmai MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

47


gyakorlati jártasságukra. A külkereskedelmi főiskolákon kötelező a szakmai gyakorlat, a Corvinus Egyetemen tanuló pénzügyes számára nem. A szakmai elméleti alapoknál épp fordított a helyzet: a pénzügyesek, kontrollerek felkészültsége alaposabb. Hasonló a helyzet az idegennyelv-tudással: a főiskolákon általában nagyobb hangsúlyt fektetnek a nyelvoktatásra és a szakmai nyelv elsajátítására. A külkereskedők az idegen nyelvre a pénzügyeseknél kevéssel, a mérnököknél lényegesen jobb osztályzatot kaptak. A marketing oktatás egyik fontos eleme – egyetemen és főiskolán egyaránt – hogy a hallgatók csapatokba szerveződve dolgoznak ki esettanulmányokat, oldanak meg marketing-problémákat és prezentálják az eredményeket. Ennek tükrében nem meglepő, hogy más foglalkozásokhoz viszonyítva viszonylag jól a marketinges pályakezdők csapatmunkához való készsége. A szakmai gyakorlat hiányával kapcsolatosan meglehetősen nagy az elégedetlenség, ezt azonban jó adaptációs készségükkel (új készségek elsajátítása: 4.33-as átlagosztályzat) ellensúlyozzák. A marketinges pályakezdőknél minden jel arra mutat, hogy a munkáltatók nem tekintik feltétlenül szükségesnek a gyakorlati jártasságot, mivel tapasztalatuk szerint a pályakezdők gyorsan tanulnak. Egyedül a precíz munkavégzésben észlelt hiányosságok árulkodhatnak a hiányzó gyakorlat hátrányairól. A precíz munkavégzést a munkáltatók nagyon fontosnak ítélték, és osztályzataik alapján ez a készség a pályakezdő marketingeseknél elmarad az elvárásoktól. A logisztikus a másik olyan terület a kereskedelmi mellett, amelyre kevesen, mindössze hárman adtak le értékelést. Ezek átlagai alapján nehéz kiemelni a legnagyobb gyengeségüket. Az azonban kitűnik, hogy a szervezőkészségükre viszonylag gyenge (3,67-es) osztályzatot kaptak, miközben ez a legalapvetőbb elvárás egy logisztikussal szemben. Ez azonban inkább a gyakorlatiasságra, a rutinra vonatkozhat, mivel a szakmai elméleti alapok ismeretében – legalábbis a három válaszoló munkáltatónál felülmúlják az elvárásokat. Hiányolt készségek A válaszolókat megkértük arra is, hogy nevezzék meg azokat a gazdasági, műszaki, szoftverfelhasználó és egyéb ismereteket, készségeket, amiket a legjobban hiányolnak a pályakezdők felkészültségéből. A válaszadók a leggyakrabban ismét a munkatapasztalat hiányát, és a nyelvtudás, azon belül pedig a szakmai nyelv ismeretének hiányát említették, mind a gazdasági, mind a műszaki ismeretek tekintetében. Szintén mindkét területen fontosnak tartják a munkáltatók a termékek, a piac és az üzleti folyamatok pontosabb ismeretét. Ismét felmerült a csapatmunka, az önállóság, a verbális prezentációs készség és a kreativitás iránti igény. A szoftverhasználatban a műszaki területen hiányosságra utaltak a cégek a mérnöki tervező-szoftverek ismeretét illetően. Emellett hiányolták a munkáltatók az SAP, illetve más ügyviteli és vállalatirányítási szoftverek ismeretét is. A PowerPoint, Excel és Word, vagyis az MS Office csomag ismerete már alapvető feltétel. Különösen a PowerPoint és az Excel használatával kapcsolatosan érzékeltek hiányosságokat a munkáltatók és egyre több helyen várnak el alapvető Excel programozási ismereteket is.


48


8. A képzési formák és a felsőoktatási intézmények értékelése A munkáltatók alig tesznek értékbeli különbséget a főiskolai és az egyetemi végzettség között. Mindkettőnél látnak előnyöket és hátrányokat egyaránt. A főiskolai képzésben különösen a gyakorlatiasságot, a szakmai gyakorlatot értékelték, az egyetemi végzettségűeknél pedig az alaposabb szakmai, elméleti tudást. Egy gépipari cég HR vezetője szerint: „…főiskolai végzettséggel keresett például a jó villamos üzemmérnök, épületgépész vagy informatikus. Nyilván számít az a plusz egy-két év, amivel az egyetemi oktatás anyaga gazdagabb, de alapvetően már a főiskolai oktatásban is elegendő szakmai anyagot oktatnak..” Egy nagy, külföldi feldolgozóipari cég HR szakembere szerint: „Nincs különbség a főiskola és egyetem preferenciája között. Van egy kicsi részleg, aki a jövő technikáit kutatja, náluk fontos az egyetemi végzettség, esetleg megkövetelik a phd fokozatot, és ott kreatívnak is kell lenni.” A munkáltatók ugyanakkor a főiskolák között már lényeges színvonalbeli különbséget látnak, és ez némi előítéletet is táplál a jelentkezőkkel szemben. Az elismertebb és keresettebb végzettségeket nyújtó főiskolák között az interjúkon gyakran említették a Pénzügyi Számviteli Főiskolát, a Külkereskedelmi Főiskolát, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolát, a Győri Műszaki Főiskolát és az IBS-t. „Az IBS-en végzettek általában angolul is jól beszélnek, megvan bennük ez a business gondolkodás, és amikor kijönnek az iskolából, általában nagyon fel vannak tuningolva.” (egy HR szolgáltató cég marketingesek és értékesítők elhelyezésével foglalkozó munkatársa) Kevésbé pozitívan értékelik a munkáltatók például a Gábor Dénes, vagy a Heller Farkas Főiskolát és általában a fizetős képzéseket: „A … egy fizetős főiskola, boldog-boldogtalant felvesznek, nem érdekük, hogy kiszórják az embereket.” (egy személyzeti tanácsadó cég munkatársa) Az esti és levelező képzéseket a munkáltatók elsősorban akkor értékelik pozitívan, ha az illeszkedik a jelölt célkitűzéseihez, szakmai terveihez, és mellette dolgozik, azaz szakmai gyakorlatot is szerez az illető. A leggyakrabban megfogalmazott kritika a felsőoktatási intézményekkel szemben a fejkvóta rendszeren alapuló rossz ösztönzési rendszerrel kapcsolatosan fogalmazódott meg. Egy személyzeti szolgáltató cég munkatársa szerint: „…az egyetemek, főiskolák tisztában vannak a piaci kereslettel, és azzal is, hogy ennél többet vesznek fel. Nem rugalmasak, nem vezetik át a piac igényeit, a fejpénzből eredő anyagi érdekeltség következtében. Új szakot is nehezen indítanak, mert arra kevesebb a jelentkező. Amíg nem csökken a felvételizők száma, nem reagálnak a piaci keresletre.” A bolognai folyamat, azaz a felsőoktatási rendszer átalakításának várható hatásairól a HR szakemberek még nem tudtak határozott képet alkotni.


49


9. Betanítási, továbbképzési módszerek A pályakezdők betanítására, továbbképzésére vagy a készségek fejlesztésére sajnos csak a cégek kisebb hányada fordít figyelmet. Ez különösen azért érdekes, mert a többségük igen nagy elvárásokat támaszt velük szemben, olyan készségek tekintetében is, amelyeket leginkább tapasztalatszerzés útján lehet megszerezni. Ilyen például a szakmai gyakorlati jártasság vagy az önálló munkavégzés, és több foglalkozás kapcsán fontos szempontként említették a munkáltatók az új készségek elsajátítását, amiben szintén fontos támaszt nyújthatnak a vállalati tréningek és egyéb képzési módszerek. A cég méretével ugyanakkor egyértelműen nő a betanítási és készségfejlesztési módszerek alkalmazásának valószínűsége. A nagy, több mint 250 főt foglalkoztató cégeknek már közel háromnegyede alkalmazza a képzés valamilyen formáját (lásd a 9.1. Ábrát) 9.1. Ábra: Végeznek betanítást, továbbképzést a diplomás pályakezdők készségeinek fejlesztése érdekében? (%) 100

%

80

80

71,7

71,4 60,8

60

39,2

40

28,3

20

20

28,6

0

1-50 fő

51-250 fő létszámkategóriák

több mint 250 fő

Összesen

nem végeznek betanítást, továbbképzést végeznek betanítást, továbbképzést

9.2. Ábra: Végeznek betanítást, továbbképzést a diplomás pályakezdők készségeinek fejlesztése érdekében a magyar, illetve a külföldi cégek? (%) 80

%

64 55

60

45 40

36

20 0

tisztán magyar cégek

tisztán külföldi cégek

nem, nem végeznek betanítást, továbbképzést igen, végeznek betanítást, továbbképzést


50


A külföldi cégek körében a munkáltatók jobban odafigyelnek a pályakezdők továbbképzésére, vagy erre jobb anyagi helyzetüknél fogva jobbak a feltételeik. A külföldi cégeknél nem kifejezetten gyakori, hogy a pályakezdőket kiküldik a külföldi központokba tapasztalatot gyűjteni, minden hatodik külföldi cég él ezzel a lehetőséggel. A képzéssel, betanítással törődő cégek körében elterjedt a nyelvoktatás, vagy ennek anyagi támogatása. A rotációs rendszert többnyire csak a nagy cégek alkalmazzák, vagy engedhetik meg maguknak. A nagyvállalatok közel 40%-ánál vehetnek részt a pályakezdők valamilyen rotációs betanítási programban, míg ez az arány a kis, illetve közepes cégeknél 8-8 %. A nyelvoktatás vagy ennek támogatása a kis cégek körében nagyon ritka, de a közepes és nagy cégek között is nagy a különbség (lásd a 9.3. ábrát). Három nagy cég közül kettőnél segítik a pályakezdőket a nyelvtanulásban, a közepes cégek között erre csak minden negyediknél számíthatnak a diplomás pályakezdők. Az egyéb kategóriában néhányan említették a mentori rendszert, amikor egy tapasztalt munkatárs figyelemmel kíséri és segíti a pályakezdő munkáját. Az interjúkon a HR szakemberek elmondása szerint sok cégnél tartanak egy egynapos bemutatást a cégről, a szervezetről, a vállalati értékekről. Ezt követően gyakran alkalmazzák a mentori rendszert, ami azt jelenti, hogy egy tapasztalt kolléga segíti a beilleszkedést. Főleg a multinacionális vállalatoknál fektetnek a munkáltatók nagy hangsúlyt arra, hogy a pályakezdők megismerjék a cég szervezeti kultúráját, a vállalati értékeket. Egy két véleményből kitűnik, hogy sajnos még mindig gyakori, különösen a kisebb cégek körében, hogy a munkáltató megfeledkezik a pályakezdőkről, nem követi figyelemmel és nem igyekszik fejleszteni a készségeit, ismereteit. 9.3. Ábra: Nyelvtanulás segítése - saját képzésben, vagy anyagi hozzájárulás útján – a cégek mérete szerint (%) 100

%

92 78

80

65,7

68,1

60

34,3

40

31,9

22 20

8

0

1-50 fő

51-250 fő

több mint 250 fő létszámkategóriák

nem s egítik a nyelvtanulás t

Összesen

s egítik a nyelvtanulás t


51


10. A vállalatok kapcsolata a felsőoktatással Nagyjából minden második cégnek van valamilyen kapcsolata az egyetemi, főiskolai oktatással, vagy kutatói munkával (lásd a 10.1. táblázatot) Az együttműködés messze a leggyakoribb a műszaki területen. A kapcsolatok számát tekintve a műszaki egyetemek és főiskolák utcahosszal vezetnek a többi tudomány vagy szakterületet oktató intézményekkel szemben. Az előny még akkor is szembetűnő, ha a gazdasági főiskolákat és egyetemeket egy kalap alá vesszük, csakúgy, mint a műszaki egyetemeket és főiskolákat, és így hasonlítjuk össze a gazdasági felsőoktatást a műszakival (lásd a 10.1. ábrát) Ennek az lehet a magyarázata, hogy a műszaki területen több lehetőség kínálkozik olyan együttműködési formák megvalósítására, amelyekből mind az egyetem, mind a vállalat hasznot húzhat. Ilyenek például a közös kutatások, fejlesztési projektek. Az együttműködés szintje és gyakorisága több területen is elmarad a szükségestől. Ezt megerősítik a szakértői interjúkból levonható következtetések is. 10.1. Táblázat: Van kapcsolata a cégnek az egyetemi vagy főiskolai oktatással, kutatói munkával? (válaszok megoszlása, %) Vállalatok Vállalatok megoszlása száma (%) nincs kapcsolata a felsőoktatással

56

47,1

van kapcsolata a felsőoktatással

63

52,9

összesen

119

100

10.1. Ábra: Milyen egyetemmel, vagy főiskolával tart fenn kapcsolatot a cég? (megnevezések száma) 41

Műszaki Egyetem Műszaki Főiskola

15

Pénzügyi Számviteli Főiskola

4

Orvostudományi Egyetem

3

Külkereskedelmi Főiskola

3

Ker.-i Vendéglátóipari Főiskola

2

Közgazdaságtudományi Egyetem

2

Egyéb gazdasági főiskola

1 0

10 20 30 40 megnevezések száma (cég)

50


52


Az együttműködés leggyakoribb formája az intézet, vagy a diákok kutatói munkájának támogatása, de szívesen tartanak a cégek munkatársai előadásokat vagy prezentációkat is. Viszonylag gyakran játszanak a cégek aktív szerepet a kutatásokban is, és jó aránynak tűnik, hogy minden tizenkettedik cégnek van olyan munkatársa, aki egyetemen, vagy főiskolán tanít. Ehhez hozzájön, hogy az egyéb kategóriában megnevezettek alapján nem túl gyakori, de előfordul (a cégek 4%-ánál) a vizsgáztatásban, vizsgaanyag kidolgozásában való részvétel is. Az együttműködés fejlesztésére elsősorban a cégek, és a felsőoktatási intézmények közötti információáramlás terén lenne nagy szükség. Jobban ki kellene aknázni a cégek szakmai, piaci tapasztalatait, az új piaci trendekkel és igényekkel kapcsolatos ismereteit. A cégek – különösen a nem műszaki területeken - csak elvétve látnak el tanácsadói funkciót a tananyag kidolgozásában. 10.2. Ábra: Az egyetemekkel, főiskolákkal fenntartott kapcsolatok formái (válaszok gyakorisági eloszlása) Intézmények kutatói munkájának támogatása

30

Prezentációk, előadások

23

Diákok kutatói munkájának támogatása

23

Részvétel kutatások elvégzésében

14

Ösztöndíjak támogatása

13

Cég alkalmazottja tanít egy intézményen

12

Részvétel tananyag kidolgozásában

6

Részvétel vizsgáztatásban, vizsgaanyag kidolgozásában

4

Tanulmányi versenyek

4

Tanácsadás, gyakorlati tapasztalatok megosztása

2 0

5

10

15

20

25

30

35

megnevezések száma

Az interjúalanyok szerint a karrierirodáknak nagyobb aktivitást kellene mutatniuk. Az állásbörzék nagyon jó tapasztalatokkal szolgálnak, de ez még nem elegendő, hiszen ezek csak kétnapos rendezvények ilyen rövid idő alatt nehéz érdemi munkát végezni.


53


„Eredményes együttműködésként tudnám megnevezni azokat a megállapodásokat oktató intézmény és foglalkoztató között, amikor az oktatási intézmény a végzettség megszerzését követően közvetlenül segít elhelyezkedni a tanulóinak.” (egy gépipari cég HR vezetője) Az egyetemekkel, főiskolákkal elsősorban a nagy cégek tartanak fenn rendszeres kapcsolatot. Ennek az a magyarázata, hogy ez a cég oldaláról is komoly munkaerőt igényel. Az ilyen projektek indítására elsősorban nagy cégeknek van anyagi és munkaerő-kapacitásuk. Ezek az ún. „new talent”, azaz „új tehetség”-programok a HR szakemberek elmondásai szerint egyelőre nagyon lassan fejlődnek. „Néhány cég már rájött, hogy nekik jó a pályakezdő, így felvették a kapcsolatot az intézményekkel, és már ott vannak. Vannak kezdeményezések, de nem kell ehhez nagy cégnek és szervezetnek lenni. Ez a cégeknek is nyitási terület, nem gondolkoznak eléggé ezekben az emberekben. Ennek a magyar gondolkodás az oka, hogy pl. nincs távmunka, nincs 4 órás állás, meg ilyesmi, mert úgy gondolják, hogy ha valaki nincs a munkahelyén vagy nem jár be rendszeresen, akkor az nem is dolgozik. De ez a céges hozzáállás változhatna.” (egy nagy HR szolgáltató cég pénzügy, bank, call center és share center divíziójáért felelős munkatársa) Vannak pozitív példák is az egyetem és a piaci szféra együttműködésére. A nagyobb cégek, főleg azok, amelyeknek a szakmai presztízs is nagyon fontos, rendszeresen előadást tartanak egyetemeken, főiskolákon, vagy esettanulmányokat készítenek a diákok számára. „Anyagilag is támogatjuk a felsőoktatási intézményeket, beoktatunk és együtt szervezünk állásbörzéket. Pl. a közgázon beoktatunk a marketingbe, előadást tartunk, vagy viszünk mondjuk egy esettanulmányt. Egy-egy előadásról van szó ilyenkor. Megnézzük a tantervet, és általában van olyan, hogy az adott témához illeszkedve be lehet építeni a tananyagba a céges anyagot. Ha a professzor rábólint, és megmondja, hogy hol lenne jó, akkor mi ezt megvalósítjuk.” (egy FMCG termékeket gyártó nagyvállalat HR vezetője)


54


Innovációs járulék Az egyetemek, főiskolák vagy akadémiai kutatóintézetek és a vállalati szféra közötti együttműködési lehetőségek egyik meghatározó pillére lehetne a vállalkozások által befizetendő innovációs járulék hatékony felhasználása. Sajnos a kooperáció ezen formáját kevesen ismerik, és létrejöttét gyakran adminisztratív akadályok is nehezítik. A megkérdezett cégeknek alig több mint egynegyede (27 %-a) használta fel valaha az innovációs járulékot kutatásra vagy fejlesztésre. Közülük felsőoktatási intézménynek csupán minden ötödik adott ilyen megbízást. Összességében tehát eddig csak a vállalkozások 5 %-a használta fel az innovációs járulékot úgy, hogy közben az egyetemek, vagy főiskolák kutatási és fejlesztési kapacitásait is igénybe vette (lásd a 10.3. ábrát). 10.3. Ábra: Az innovációs járulék felhasználása Előfordult, hogy a befizetendő innovációs járulékot a cég kutatásra, fejlesztésre fordította? 100 90 80

5,4 Igen, főiskolát vagy egyetemet is bíztak már meg

21,6

70 Igen, de főiskolát vagy egyetemet még nem bíztak meg

60 50 40

73

Nem

30 20 10 0


55


Hivatkozások Galasi, Péter (2004); Túlképzés alulképzés és bérhozam a magyar munkaerőpiacon – 1994 – 2002, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, 2004. február Galasi, Péter – Varga, Júlia (2005); Munkaerőpiac és oktatás, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, 2005. Kertesi Gábor – Köllő, János (2001); A gazdasági átalakulás két szakasza és az emberi tőke átértékelődése, MTA KTI, BKAE – BWP 2001/6 Kertesi, Gábor – Köllő, János (2005); Felsőoktatási expanzió, „diplomás munkanélküliség” és a diplomák piaci értéke, MTA KTI, BKAE – BWP 2005/3 Kézdi, Gábor (2004); Iskolázottság és keresetek, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, 2004., 43. oldal Kőrösi, Gábor (2005); A versenyszféra munkapiacának működése, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, 2005., 16-22. oldal Semjén, András (2004): Finanszírozási csatornák, állami támogatás a felsőoktatásban In: Temesi József (szerk.): Finanszírozás és gazdálkodás a felsőoktatásban, AULA


56


1. sz. Melléklet: Diplomás pályakezdők készségeinek ismereteinek értékelése a foglalkozási területek szerint M.1.1. Ábra: Villamosmérnök pályakezdők ismereteinek, készségeinek értékelése Villamosmérnök

Értékelés

ismereteinek, készségeinek értékelése

Fontosság

nincs rá szükség 1 csapatmunkához való készség önálló munkavégzés nagy munkabírás precíz munkavégzés szervező készség idegennyelvtudás szakmai anyagok írása analítikus szemlélet új készségek elsajátítása számítógépes ismeret gyakorlati jártasság

nagyon fontos 5

fontos 3

3,91 3,36

4,56

3,64

4,78

3,73 3,33

4,78 4,3

3,64 3,5

4,52 4,34

3,45

4,44 4,27 4,27

3,09

2

3

egyáltalán nem elégedett

4,78 4,66

4,34 3,64

elméleti alapok 1

4,56

4

4,34 5

nagyon elégedett


57


M.1.2. Ábra: Gépészmérnök pályakezdők ismereteinek, készségeinek értékelése Gépészmérnök

Értékelés


Fontosság


nagyon fontos 5

fontos 3

4,13 4

4,76

4

5

4 3,38

5 4,14

3,13

4,5

3,63 3,5 3,63 4 3,88

4,76

4,25 4,26 2,88

4,5 3,5

elméleti alapok 1

5

2

3


4,26 4

5

nagyon elégedett


58


M.1.3. Ábra: Kontroller és pénzügyes pályakezdők ismereteinek, készségeinek értékelése Kontroller, pénzügyes

Értékelés


Fontosság


nagyon fontos 5

fontos 3

4

4,22

3,75

4,44

3,83

4,44

3,92 3,25

4,88

4 4,17 4,44

3,18

4,18 3,67

4,34

3,92

4,44

4 2,92

4,88 4,38

4,08

elméleti alapok 1


2

3

4

4,56 5

nagyon elégedett


59


M.1.4. Ábra: Kereskedő és külkereskedő pályakezdők ismereteinek, készségeinek értékelése Kereskedő, külkereskedő

Értékelés


Fontosság


nagyon fontos 5

fontos 3

4,67 5 4,67 5 4,33

5

4,33

5

4,67 4,34 4,33

5 5 5

4,33

5

4,33

5

4,33

5

4

5

3,67

elméleti alapok 1

2

3


4

5 5

nagyon elégedett


60


M.1.5. Ábra: Vegyészmérnök pályakezdők ismereteinek, készségeinek értékelése Vegyészmérnök

Értékelés


Fontosság


nagyon fontos 5

fontos 3

3,6 3,8 3,2

4,6

3

4,2 3,8

3

3,8 3,8

2,6

4,5

3,8 3,8 3,8 3,6

4,2 4

2,8 4 2

3


4,6 4,2

elméleti alapok 1

5

4

4,2 5

nagyon elégedett


61


M.1.6. Ábra: Marketinges pályakezdők ismereteinek, készségeinek értékelése Marketinges, értékesítő

Értékelés


Fontosság


nagyon fontos 5

fontos 3

4,33 4

4,76

4,5

4

4,5

3,83

5

4,17

4,74

4,17 4,5 3,83

3,28

4,5

3,67

4

4,33 4,33

2,83

4,76

4 3,83 4

elméleti alapok 1

2

3


4

5

nagyon elégedett


62


M.1.7. Ábra: Technológus mérnök, műszaki fejlesztő pályakezdők ismereteinek, készségeinek értékelése Értékelés

Technológus mérnök, műszaki fejlesztő

Fontosság


nagyon fontos 5

fontos 3


4,43 4,76 4,14 4,5 4,57 4,76 4,29 3,86 4 3,43

4,5

3,43

4,42

3,57

4 4,43 4,76 4,14

3

1

2

3

4,74

4 3,57

elméleti alapok


4,76

4

4,5 5

nagyon elégedett


63


M.1.8. Ábra: Informatikus, programozó pályakezdők ismereteinek, készségeinek értékelése Informatikus, programozó

Értékelés


Fontosság


nagyon fontos 5

fontos 3

4 3,4

4,6 4,2

3,6

4,2

3,6

4,6

3,8 3,8 3,6

4,6

3,2 3,4 3,4

3,8 3,8 3,8

3,2

4,2 4,6 4,6

3,8 3,8

elméleti alapok 1

2

3


4

5

nagyon elégedett


64


M.1.9. Ábra: Logisztikus pályakezdők ismereteinek, készségeinek értékelése Logisztikus

Értékelés


Fontosság


nagyon fontos 5

fontos 3

3,67 3,67

4,34

4

5

3,67 3,66 3,67

5

4 3,66 3

3,67 4

3

4 3,66 4 3,66 3,33 3,66

elméleti alapok

4

3 1

4,34

2

3


4

5

nagyon elégedett


65


2. sz. Melléklet: A vállalati felmérés kérdőíve

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET HCCI Research Institute of Economics and Enterprises

A kérdőív kódja:

Az üzleti szféra felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdők tudásával való elégedettség - 2005 A válaszadás önkéntes. Az adatszolgáltatás kizárólag statisztikai célra történik. A kapott információkat a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. Törvény, valamint a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó 1992. évi LXIII. Törvény értelmében bizalmasan kezeljük.

A kérdező

kódja:

A kérdezés kezdete: 2005. ………hónap..………..nap…………..óra……..……...perc

I. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZET GAZDASÁGI JELLEMZŐI ÉS ÜZLETI HELYZETE

1. A vállalkozás adószáma (első 8 számjegy):

2. Az exportból származó nettó árbevétel hozzávetőlegesen hány százalékot tett ki a cég teljes nettó árbevételén belül 2004-ben? Írjon be 0-át, ha a cég nem exportál.

………………..% 999 – NT


66


3. Mekkora a külföldi tőke aránya hozzávetőlegesen a cég jegyzett tőkéjén belül? Írjon be 0-át, ha a cégben nincs külföldi tulajdon.

………………..% 999 – NT

4. Ön szerint milyen a vállalkozás jelenlegi üzleti helyzete? Jó, kielégítő vagy rossz? 1 – jó

2 – kielégítő

3 – rossz

0 – NT

5. Tervez-e a cégvezetés kapacitásbővítő beruházást vagy fejlesztést az elkövetkező egy évben? 0 – nem

1 – igen

9 – NT

5.1. A beruházások következtében várható-e a foglalkoztatottak létszámának változása? 0 – nem

1 – igen

9 – NT

csökkenés várható: …………fővel

0 – NT

növekedés várható: …………fővel

0 – NT

5.2. A beruházások következtében várható-e a diplomás pályakezdők létszámának változása? 0 – nem

1 – igen

9 – NT

csökkenés várható: …………fővel

0 – NT

növekedés várható: …………fővel

0 – NT


67


II. FOGLALKOZTATÁS, MUNKAERŐ-KERESLET ÉS BÉREK 6. Jelenleg hány főt foglalkoztat a cég? ...…………... főt

0 – NT

6.1. ebből diplomás: …….…..….fő

6.2. a diplomások közül pályakezdő:…..…..…...fő

7. A foglalkoztatottak száma az Ön cégénél a következő egy évben várhatóan ... 1 – nőni fog 2 – nem változik, vagy

7.a. Hány fővel? …………… fővel

0 – NT

7.b. Hány fővel? …………… fővel

0 – NT

8 - RA

3 – csökkenni fog? 0 – NT

7.1. diplomás foglalkoztatottak száma az Ön cégénél a következő egy évben várhatóan ... 1 – nőni fog 2 – nem változik, vagy

7.1.a. Hány fővel? …………… fővel

0 – NT

8 - RA

3 – csökkenni fog?

7.1.b. Hány fővel? …………… fővel

0 – NT

0 – NT 7.2. A diplomás pályakezdők száma az Ön cégénél a következő egy évben várhatóan ... 1 – nőni fog

7.2.a. Hány fővel? ………… fővel

0 – NT

7.2.b. Hány fővel? ………… fővel

0 – NT

2 – nem változik, vagy 3 – csökkenni fog? 0 – NT


68


8. Kérem mondja meg, hogy a cég milyen foglalkozási területen alkalmaz diplomás pályakezdőket, és adja meg az érintettek létszámát is. A megadott foglalkozási területeket szükség szerint kiegészítheti három területtel. Ezzel együtt kérem arra is válaszoljon, hogy az elmúlt évek tendenciáját tekintve, véleménye szerint a következő 4-5 évben a cégnek milyen foglalkozási területeken és milyen irányban változik a pályakezdő diplomások iránti kereslete.

Foglalkozási terület:

Diplomás pályakezdők száma:

Diplomás pályakezdők létszáma következő 4-5 évben várhatóan…

Marketinges

-2 - jelentősen csökken -1 – csökken 0 – nem változik 1 – nő 2 – jelentősen nő

Pénzügyes, kontroller


Logisztikus


Elemző közgazdász


Gépészmérnök


Villamosmérnök, informatikus


További foglalkozási területek: -2 - jelentősen csökken -1 – csökken 0 – nem változik 1 – nő 2 – jelentősen nő




69


9. Hozzávetőlegesen mennyi jelenleg a diplomás pályakezdők kezdő bruttó bére a foglalkozásuk szerint, és két év gyakorlat után várhatóan mennyi lesz a bér, feltéve, hogy az infláció 3 % körül alakul? A megadott foglalkozási területeket szükség szerint kiegészítheti három területtel. Foglalkozás megnevezése

Marketinges Pénzügyes, kontroller

Logisztikus Elemző közgazdász Gépészmérnök Villamosmérnök, informatikus

Mennyi a kezdő bruttó bér?

..és a várható bruttó bér két év gyakorlat után?

…………………….. Ft

…………………….. Ft

…………………….. Ft

…………………….. Ft

…………………….. Ft

…………………….. Ft

…………………….. Ft

…………………….. Ft

…………………….. Ft

…………………….. Ft

…………………….. Ft

…………………….. Ft

…………………….. Ft

…………………….. Ft

…………………….. Ft

…………………….. Ft

…………………….. Ft

…………………….. Ft

További foglalkozási területek:

10. Melyek azok a foglalkozási területek, amelyekre tapasztalata szerint az elmúlt egy-két év során egyre nehezebb lett megfelelő diplomás pályakezdőket találni? Nevezzen meg legfeljebb hármat, és mondja meg, hogy ennek mi volt a legjellemzőbb oka, és azt is, hogy mennyi volt a jelentkezőknek kínált bruttó bér. Egyszerre több okot is megjelölhet! Munkaerőhiányos foglalkozási terület az elmúlt egy-két évben:

..ezen a foglalkozási területen a nem megfelelő kínálat legjellemzőbb oka vagy okai: 1 - kevés jelentkező

A kínált bruttó bér:

2 - nem megfelelő tudású jelentkező

1.

……..…..…….. Ft 3 – egyéb ok, éspedig: …………………………………………………. 1 - kevés jelentkező


2. 3 – egyéb ok, éspedig: …………………………………………………. 1 - kevés jelentkező

……..…..…….. Ft


3. 3 – egyéb ok, éspedig: ………………………………………………….

……..…..…….. Ft


70


III. KÉSZSÉGEK ÉS ISMERETEK 11. Kérem válasszon ki két foglalkozási területet, amelyen a cégnél gyakori a diplomás pályakezdők foglalkoztatása. Ezután ítélje meg, hogy a felsorolt készségek, ismeretek mennyire fontosak az egyik, illetve a másik foglalkozási területen, és értékelje is, hogy mennyire elégedett a diplomás pályakezdők felkészültségével? A fontosságnál nullát adjon, ha a készségre, ismeretre nincs szükség és 1-et, ha fontos, 2-t pedig, ha nagyon fontos készségről van szó. Az értékelésnél 1-es osztályzatot adjon, ha egyáltalán nem elégedett, és ötöst, ha nagyon elégedett (a kösztes osztályzatokat is használhatja). Azokra a diplomás pályakezdőkre vonatkozóan válaszoljon, akik idén, vagy tavaly kezdtek dolgozni. 0 = nincs rá szükség 2 = nagyon fontos 1 = egyáltalán nem elégedett 5 = nagyon elégedett

1. Foglalkozási terület:

2. Foglalkozási terület:

…………………………. osztályzat fontosság

…………………………. fontosság osztályzat

0

1

2

1 2 3 4 5

NT

0

1

2

1 2 3 4 5

NT

a.

szakmai elméleti alapok

9

9

b.

szakmai gyakorlati jártasság

9

9

c.

számítógépes ismeretek/gyakorlat

9

9

d.

új készségek elsajátítása

9

9

e.

analitikus szemlélet

9

9

f.

írásos szakmai anyagok készítése

9

9

g.

idegennyelv-tudás

9

9

h.

szervező készség

9

9

i.

precíz munkavégzés

9

9

j.

nagy munkabírás

9

9

k.

önálló munkavégzéshez szükséges készség

9

9

l.

csapatmunkához szükséges készség

9

9


71


12. Kérem nevezze meg azt a legfontosabb tudást, vagy készséget, amit Ön a következő ismeretkörökben a leginkább hiányol a diplomás pályakezdők egyetemről, vagy főiskoláról hozott készségeiből. Megnevezheti például egy konkrét szoftver használatát, egy elemzési módszer ismeretét vagy egy műszaki berendezés működésének ismeretét is. Ismeretkörök

A cégnél leginkább hiányolt gyakorlati készség

Gazdasági ismeretek közül:

Műszaki ismeretek közül:

Szoftver-felhasználói ismeretek közül:

Egyéb ismeretek közül:


72


13. Nevezzen meg egy vagy két olyan készséget vagy szakismeretet, amelyet az alábbi egyetemeken és főiskolákon a diplomás pályakezdők általában magas szinten sajátítanak el, valamint egy vagy két olyan készséget vagy szakismeretet is, amelyet a diplomás pályakezdők nem sajátítanak el a cég elvárásainak megfelelő szinten. Azokra a felsőoktatási intézményekre vonatkozóan válaszoljon, amelyekről Ön a legnagyobb tapasztalattal rendelkezik. A felsoroltakat ki is egészítheti.

Egyetem/Főiskola

Az elvárásoknak megfelelő szinten oktatott készségek, szakismeretek

Az elvárásoknak nem megfelelő szinten oktatott készségek, szakismeretek

Műszaki Egyetem

Közgazdaságtudományi Egyetem

Külkereskedelmi Főiskola

Műszaki Főiskola

Pénzügyi Számviteli Főiskola

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola További egyetemek / főiskolák:


73


IV. CÉGEK SZEREPE AZ OKTATÁSBAN 14. A cég alkalmaz-e betanítási és továbbképzési módszereket a diplomás pályakezdők készségeinek fejlesztésére? Többet is megjelölhet! 0 – nem

1 – igen,

9 – NT

TÖBB VÁLASZ LEHET!

… mégpedig :

14.1. – Rotációs rendszer (a pályakezdők több osztály munkáját is megismerhetik)

nem választott választott a a 1

0

14.2. – Szakmai képzések

1

0

14.3. – Csapatépítő tréningek

1

0

14.4. – Szakmai gyakorlat a cég külföldi központjánál (ha nem magyar cég)

1

0

14.5. – Nyelvoktatás (saját szervezésben, vagy a nyelvtanulási támogatással)

1

0

14.6. - Egyéb, éspedig:……………………………………………………………………. ……………………................................................................... 15. A cégnek van-e valamilyen kapcsolata az egyetemi, vagy főiskolai oktatással vagy kutatói munkával? 0 – nem

1 – igen

9 – NT TÖBB VÁLASZ LEHET!

választotta

nem választotta

15.1.1. – ... prezentációkat, előadásokat tart

1

0

15.1.2. – ... alkalmazottja egyetemen/főiskolán tanít 15.1.3. – ... ösztöndíjakat támogat

1 1

0 0

15.1.4. – ... 15.1.5. – ... 15.1.6. – ... 15.1.7. – ... 15.1.8. – ...

1 1 1 1 1

0 0 0 0 0

15.1. A cég …

16-ra

részt vesz tanulmányi versenyek szervezésében támogatja az egyetem/főiskola kutatói munkáját támogatja a diákok kutatói munkáját részt vesz egyetemi/főiskolai kutatás elvégzésében részt vesz a tananyag kidolgozásában

15.1.9. – Egyéb, éspedig: …………………………………….…………………..

………………………………………………………………………………………….


74


15.2. A megnevezett kapcsolatok vagy tevékenységek mely egyetemekhez, főiskolákhoz fűződnek? TÖBB VÁLASZ LEHET!

választotta

nem választotta

15.2.1. - Műszaki Egyetem

1

0

15.2.2. - Közgazdaságtudományi Egyetem

1

0

15.2.3. - Külkereskedelmi Főiskola

1

0

15.2.4. - Műszaki Főiskolák

1

0

15.2.5. - Pénzügyi Számviteli Főiskola

1

0

15.2.6. - Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola

1

0

15.2.7. - Más főiskolák, egyetemek: ………………………….………….…… ………………………………………………………………………….. 16. Előfordult már, hogy az államnak befizetendő innovációs járulékot a cég kutatásra, fejlesztésre fordította? 0 – nem

1 – igen

9 – NT

16.1. Az innovációs járulékot felhasználva bíztak már meg egyetemet vagy főiskolát kutatási, fejlesztési munkával? 0 – nem

1 – igen

9 – NT

16.1.a. Mely felsőoktatási intézmény(ek) voltak ezek? A megbízott felsőoktatási intézmény(ek) megnevezése:

Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre! Kérésére a kutatás összefoglalóját elküldjük Önnek. Amennyiben élni kíván e lehetősséggel, akkor kérjük adja meg elérhetőségét:

Név:

E-mail:

A kérdezés befejezése: 2005. ……..…hónap..…..……nap……..….óra…….......perc MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

75


3. sz. Melléklet: Interjúalanyok Az interjúk során, értékes szakmai tapasztalataikkal, szakismeretükkel és véleményeikkel a következő cégek és szervezetek humán erőforrás szakértői járultak hozzá a kutatás eredményeihez: Személyzeti szolgáltató és tanácsadó cégek, karrier tanácsadó szervezetek: •

Aim to Please Személyzeti Tanácsadó Iroda

•

Corvinus Egyetem Karrier Iroda

•

Debreceni Egyetem Karrierközpont

•

Grafton Recruitment

•

Hill International

•

Karrier Intézet

•

Karrieriskola Kft.

•

Pannon Job Humán Szolgáltató és Tanácsadó Kft.

•

P&Bert Management Consulting Group

•

Recruitment International

•

Trenkwalder-Multiman Személyzeti Szolgáltató

Vállalatok: •

A.R. Hungária Rt.

•

Dunapack Rt.

•

Fővárosi Vízművek Rt.

•

Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Rt.

•

Nivelco Ipari Elektronika Rt

•

NOKIA Hungary Kft.

•

Ponte Műszaki és Kereskedelmi Kft.

•

Procter & Gamble RSC Kft.

•

Roche Magyarország Kft.

•

Synergon Informatika Rt.

•

Westa-T Kft.

(Valamint 8 további humán erőforrás vezető és tanácsadó)


76

Az üzleti szféra felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdők tudásával való elégedettség 2005-ben

Recommend Documents