AZ ÜZLETI INTELLIGENCIA HASZNÁLATÁNAK TERÜLETEI A HAZAI VÁLLALATOK VONATKOZÁSÁBAN

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet

AZ ÜZLETI INTELLIGENCIA HASZNÁLATÁNAK TERÜLETEI A HAZAI VÁLLALATOK VONATKOZÁSÁBAN

Kazinczy Ákos 2013

Tartalom 1. Bevezetés ........................................................................................................................... 2 2. A Business Intelligence szakirodalmi összefoglalása ....................................................... 5 2.1. Az üzleti környezet és a szervezetek válaszai............................................................. 5 2.2. A Business Intelligence keretrendszere, fogalma és története .................................... 6 2.3. A BI architektúrája ...................................................................................................... 7 2.3.1. Adattárházak......................................................................................................... 8 2.3.2. Üzleti Analitika .................................................................................................... 8 2.3.3. Üzleti Teljesítmény Menedzsment ....................................................................... 9 2.3.4. Felhasználói interfész ........................................................................................... 9 2.4. A BI sikeres alkalmazása ............................................................................................ 9 2.4.1. A BI rendszerek üzleti értéke ............................................................................. 10 2.4.2. A Business Intelligence módszerei .................................................................... 12 2.4.3. A BI eszköztára .................................................................................................. 14 2.4.4. A BI rendszerek által elvégezhető feladatok ...................................................... 17 2.5. A kutatásom alapját képező kérdőívről .................................................................... 19 3. Európai helyzetkép .......................................................................................................... 23 4. A hazai vállalatok Business Intelligence használatának állapota és területei ................. 29 4.1. Általános helyzetkép Magyarországról..................................................................... 29 4.2. A vállalatok internethasználata ................................................................................. 30 4.3. A vállalati információs rendszerek használata .......................................................... 31 4.4. Az Üzleti Intelligencia rendszerek ............................................................................ 33 4.4.1. A vállalatok számára releváns BI technológiák ................................................. 35 4.4.2. A BI eszközök jövőbeli használata .................................................................... 40 4.4.3. A BI eszközök által elvégezhető feladatok ........................................................ 41 4.4.4. A Business Intelligence sikerei és kudarcai ....................................................... 43 4.5. Fejlődési területek, javaslatok ................................................................................... 46 5. Összefoglalás ................................................................................................................... 49 6. Summary.......................................................................................................................... 54 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 56 Ábrajegyzék ......................................................................................................................... 58 Mellékletek .......................................................................................................................... 59

1

1. Bevezetés Szakdolgozatom

témáját

korábbi

tanulmányaim

és

a

Gazdaságtudományi

Kar

Gazdaságelméleti tanszék oktatójával, Dr. Sasvári Péter egyetemi docenssel való konzultációm alapján választottam. Ez nem más, mint a Business Intelligence (továbbiakban BI), vagy magyarul Üzleti Intelligencia (továbbiakban ÜI). Bár a kiválasztott téma részét képezte tanulmányaimnak, annak jellege miatt csupán alapvető információkkal rendelkeztem róla. Az Üzleti Intelligencia alapvetően az informatikai döntéstámogató rendszerek kategóriájába esik, de a helyzete ennél specifikusabb. Nem egy újabb számítógépes döntéstámogató rendszerről van szó, hanem egy olyan módszertanról mely továbbfejleszti a vezetői döntések megkönnyítését szolgáló rendszereket azáltal, hogy integrálja a nagymennyiségű adatok feldolgozására és azokból információ kinyerésére specializálódott eszköztárakat. Ezáltal egy olyan komplex rendszert alkot, mely az adatok összegyűjtésétől kezdve azok használható információvá alakításán át a vezetői döntések megkönnyítését célzó lépésekig mindent átkarol. A BI rendszerek természetesen ennél még bonyolultabbak, de a részletes leírásukat nem itt, hanem az elméleti, szakirodalmi áttekintő fejezetben fogom ismertetni. A Business Intelligence kifejezést a magyar szakirodalom Üzleti Intelligenciának nevezi. Ez a kifejezés talán nem a legtalálóbb, hiszen az Intelligence nem csupán intelligenciát, de hírszerzést is jelent. Mivel a BI leginkább az adatokból való információk kinyerésével foglalkozik, így az Üzleti Hírszerzés kifejezés találóbb lenne, de mivel a magyar szakirodalom Üzleti Intelligencia néven ismeri, így a továbbiakban én is így fogom nevezni. Annak érdekében, hogy jobban megismerjem a BI rendszereket, kutatásokba kezdtem. Megvizsgáltam a hazai szakirodalmat, a hazai vállalatok BI használatát, de mint kiderült, az Üzleti Intelligencia még egy kialakulóban lévő fogalom és módszertan, így a hazai üzleti világ még csak ismerkedik vele. A nemzetközi szakirodalom számára már egy jóval ismertebb fogalom a BI. Számos értekezés és újságcikk található róla, de azok még mindig eltérnek egymástól, nincsen egy egységes, egyetemleges megfogalmazása az Üzleti Intelligenciának.

2

Kutatásaim során felmerült bennem az a kérdés, hogy vajon a magyar vállalatok használnak-e olyan vállalati információs rendszereket, melyek a döntéstámogatást célozzák meg. Igaz, hogy egy arányaiban friss, közel húsz éves fogalomról van szó, de napjaink felgyorsult információáramlásának, például az internetnek köszönhetően a vállalatok hamar értesülnek a kialakuló trendekről. Ennek függvényében feltételeztem, hogy a magyar vállalatok java része is ismeri az Üzleti Intelligencia rendszereket így sokan közülük használják is. Így, egy másik kérdés is felmerült: „azon vállalatok közül, akik használnak ilyen rendszereket vajon hány cég rendelkezhet BI rendszerrel?” Feltételezve azt, hogy a vállalatok ismerik a tárgyalt rendszereket, felmerültek további kérdések: a Business Intelligence számos eszközt és technológiát kínál a használói számára, de a magyar vállalatok vajon melyeket használják közülük. Ezen eszközök felhasználásával pedig milyen feladatokat lehet elvégezni, illetve mely feladatok elvégzésére használják a magyar vállalatok. Végezetül felmerült még egy, utolsó nagy kérdés is: sikeresen használják-e a hazai cégek a Business Intelligence rendszereket, és ha igen, a vállalati élet mely területein érnek el sikereket? Ezen kérdések megválaszolása nem könnyű feladat főként, hogy ilyen kevés információ áll rendelkezésre a hazai BI helyzetről. Szerencsére a Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Általános Informatikai Tanszéke valamint a Gazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástani Intézete készített egy közös kutatást a hazai vállalatok Üzleti Intelligencia használatáról. Ez részét képezte, egy, már folyó kutatás-sorozatnak, melynek célja az európai országok vállalatainak Információs Technológiákon vett fejlettségének elemzése és összehasonlítása. Mivel konzulensem, Sasvári Péter végzi ezt a kutatás sorozatot, így rendelkezésemre bocsátotta a szükséges anyagokat. Egyrészt a nemzetközi összehasonlító kutatás eddigi eredményeit, másrészt pedig a hazai vállalatok BI használatára vonatkozó kérdőíves megkérdezés eredményeit. A bennem megfogalmazódott kérdéseket három komplex kérdéssé formáltam, melyek a következőek: 1. Használnak-e a magyar vállalatok vállalati információs rendszereket, azon belül BI rendszereket?

3

2. Milyen eszközök felhasználásával, milyen feladatok elvégzését teszik lehetővé a BI rendszerek? 3. Mely területeken érnek el igazi sikereket a hazai vállalatok a BI rendszerek segítségével? Dolgozatom során erre a három kérdésre fogok választ keresni a két, már említett hazai kérdőíves megkérdezés alapján. A nemzetközi kutatást egy összehasonlítási alapként dolgozom fel, melynek célja hogy viszonyítási támpontot biztosítson a hazai vállalatok elemzésénél. A dolgozatom felépítése a következő: Az első fejezetben bemutatom az Üzleti Intelligencia elméleti hátterét, a dolgozat megértéséhez szükséges szakirodalmat. Ezt követi egy helyzetkép a már említett nemzetközi kutatás alapján, mely bemutatja a más országok vezetői információs rendszer és BI használatának elterjedését. Következő elemzési pont a dolgozat fő része, a hazai vállalatok BI alkalmazásának állapota, annak területei. Ez a rész egy rövid, a magyar gazdaságot bemutató elemzéssel kezdődik. Az elemzési részben bemutatom a hazai vállalatok általános, információs technológiák tükrében vett fejlettségét az internethasználaton és a Vállalati Információs rendszerek használatán keresztül; elemzem a vállalatok BI használatát a számukra releváns technológiákon, az általuk elvégezhető feladatokon illetve a BI rendszerek alkalmazásának sikerein és kudarcain, valamint fejlődési területein keresztül, majd javaslatokat fogalmazok meg a témára vonatkozóan. Végezetül pedig a dolgozatom összegzése következik, mely bemutatja a főbb összefüggéseket és felvázolja az esetleges jövőbeli kutatások irányvonalait.

4

2. A Business Intelligence szakirodalmi összefoglalása Dolgozatom elméleti hátterét, a „Business Intelligence, A managerial approach” (Turban E. et al., 2010, 6-22. o.) című könyv feldolgozásával mutatom be, így a forrást egyszer, itt tüntetem fel. Az üzleti környezet folyamatosan változik, és egyre komplexebbé válik. A különböző szervezetekre, legyenek magán-, vagy köz-szervezetek, egyre nagyobb nyomás helyeződik, hogy a gyorsan változó feltételekre a lehető leghamarabb, innovatív módon reagáljanak. Ennek érdekében, a vállalatoknak gyakran, és gyorsan kell komplex stratégiai, taktikai és operatív döntéseket hozniuk. Ezen döntések meghozatalához nagy mennyiségű releváns adatra, információra és tudásra van szükség. Ezen folyamatok egyre gyakrabban, és gyorsabban játszódnak le. Sokszor szükségeltetik valamilyen informatikai támogatás az egyre nehezedő feladatok és problémák megoldására.

2.1. Az üzleti környezet és a szervezetek válaszai A vállalatok egyre inkább a tevékenységeik számítógépes támogatása felé mozdulnak el. Annak érdekében, hogy megértsük, miért integrálják a vállalatok tevékenységeikbe a számítógépes/informatikai támogatást, bele értve a Business Intelligence-t, meg kell vizsgálnunk a rájuk nehezedő, egyre növekvő nyomást. Napjaink üzleti környezete, melyben a vállalatok működnek, egyre komplexebbé válik. Ez az összetettség egyrészről lehetőségeket, másrészről pedig problémákat szül. Erre a legjobb példa a globalizáció, mely egy részről lehetőséget teremt, új piacokat nyit meg, új gazdasági kapcsolatok épít, de másrészről fokozza a versenyt a működő vállalatok között, és növeli a belépési korlátokat az újak számára. Ezen faktorok intenzitása, az idővel folyamatosan növekszik, több feszültséget, nagyobb nyomást és versenyt eredményezve. Ezen felül a szervezetek és azok belső részlegei megnyirbált költségvetéssel, továbbá a felsővezetőktől érkező nagyobb profitelvárással néznek szembe. Ilyen környezetben a menedzsereknek gyorsan, innovatív módon kell válaszolniuk. Napjainkban mind a köz-, mind pedig a magánszféra szervezetei figyelembe veszik az üzleti környezetet, és a rájuk nehezedő nyomást. A vállalatok különböző módját választják 5

annak, hogyan enyhítsék ezt a nyomást. A Vodafone New Zealand Ltd például a BI-hoz fordult, hogy javítsa a kommunikációt és támogassa a szakértőit az ügyfelek megtartásáért és a bevételek növeléséért tett erőfeszítéseiben. 1 A számítógépesített döntés támogatás egyik fő célkitűzése, hogy segítse bezárni a rést a jelenlegi és a kívánt teljesítmény között. Ezt a kívánt teljesítményt fogalmazza meg a vállalat a küldetésében, a célkitűzéseiben, céljaiban, és a stratégiájában. Annak érdekében, hogy megértsük, miért van szükség számítógépesített támogatásra, és ez hogyan alkalmazható, az alábbiakban bemutatom az Üzleti Intelligencia keretrendszerét és használhatóságát a döntéstámogatás folyamatában.

2.2. A Business Intelligence keretrendszere, fogalma és története A döntéstámogatási rendszerek fokozatosan kerültek bevezetésre, különböző elnevezések alatt. Ahogy a vállalat-szerte használt rendszerek növekedtek, a menedzserek számára megnyílt a lehetőség, hogy felhasználóbarát jelentésekhez férjenek hozzá, ami lehetővé tette számukra a gyors döntéshozatalt. Ezek a rendszerek, amiket általánosan vezetői információs rendszereknek hívtak, egyre több funkciót szolgáltattak, mint például vizualizációt, figyelmeztetéseket, és teljesítmény mérésére alkalmas szolgáltatásokat. 2006-ra, a nagyobb kereskedelmi termékek és szolgáltatások a Business Intelligence fogalom égisze alatt jelentek meg. Az Üzleti Intelligencia lényegében egy gyűjtő fogalom, ami szerkezeteket, eszközöket, adatbázisokat, elemző eszközöket, alkalmazásokat és módszereket kombinál. Ez egy „szabad tartalmú” kifejezés, így mást jelenthet az egyes emberek számára. Az ÜI fő célkitűzése, hogy elérhetővé tegye az adatok interaktív elérését, manipulálását, és lehetővé tegye a menedzserek és elemzők számára a nekik megfelelő elemzések elvégzését. A korábbi és a mostani adatok, helyzetek, szituációk, teljesítmények elemzése révén, a döntéshozók jobban informáltak lesznek, ez áltál pedig jobb döntéseket lesznek képesek hozni. Az ÜI folyamata azon az elképzelésen alapszik, hogy az adatok információvá transzformálódnak, az információk döntésekké, és azok végezetül akciókká. Magát a BI fogalmát, először a Gartner Csoport fogalmazta meg az 1990-es évek közepén. Mindazonáltal, az elképzelés jóval régebbi; a Menedzseri Információs Rendszerek jelentés 1

2013.10.07. http://apps.teradata.com/tdmo/v08n01/Features/CaseStudies/DialingUpGrowth.aspx

6

készítő rendszereiben gyökerezik, amik az 1970-es évek során tűntek fel. Azokban az időkben a jelentés készítő rendszerek statikusak és kétdimenziósak voltak, továbbá nem lehetett velük elemzéseket végrehajtani. A 80-as évek során emelkedett fel a vezetői információs rendszerek koncepciója. Ez a koncepció, kiterjesztette a számítógépesített támogatást a top-menedzserekre és a vezetőkre. A kialakított rendszerek képességei között voltak a dinamikus, több dimenziós jelentések, előrejelzések, trend-elemzések, az adatok részletéig menő elemzések stb.… Ezek a vonások több tucat termékben jelentek meg a 90es évek közepéig. Napjainkban, egy jól működő, BI alapú vállalati információs rendszer magában foglalja az összes információt, amire a vezetőknek szükségük van. Így, a Vezetői Információs Rendszerek eredeti koncepciója átalakult Üzleti Intelligenciává. 2005-re, az ÜI rendszerek elkezdtek magukba foglalni egyes mesterséges intelligencia képességeket is, akárcsak az erőteljes elemzői képességeket.

2.3. A BI architektúrája A BI rendszereknek alapvetően 4 nagy komponense van: egy adattárház, az adat forrásával; egy üzleti analitika, ami lényegében az adattárház adatainak manipulálására, bányászatára, és elemzésére alkalmas eszközök gyűjteménye; üzleti teljesítmény menedzsment, a teljesítmény monitorozására és analizálására; és egy felhasználói interfész. Az 1. ábrán látható, hogy ez a négy elem együttesen alkotja magát a BI-t. Igaz, hogy olyan ÜI rendszerekről is beszélhetünk, melyek nem rendelkeznek teljes egészében mind a négy szerkezeti elemmel, de valamilyen szinten mégis megjelennek.

Felhasználói interfész

Adattárház

Teljesítmény menedzsment

Üzleti analitika

1. ábra: A Business Intelligence architektúrája Forrás: Saját szerkesztés Turban et al. (2010) alapján

7

Itt meg kell említeni, hogy az adattárház és annak környezete leginkább a technikai személyzetek felelősségi körébe tartozik, míg az analitikai környezet, az üzleti felhasználók világa. Bármely felhasználó képes csatlakozni a rendszerhez a felhasználói interfészen keresztül. Ilyen interfész lehet akár egy böngésző is. A top menedzserek az üzleti teljesítmény menedzsmentet is használhatják.

2.3.1. Adattárházak Az adattárházak és variánsaik jelentik a sarokpontját bármelyik közepes-nagy BI rendszernek. Eredetileg, az adattárházak csak történelmi adatokat tartalmaztak, szervezett és összegzett formában, annak érdekében, hogy a felhasználók könnyedén megnézhessék, valamint manipulálhassák az adatokat és információkat. Napjainkban, néhány adattárház, már friss, jelenlegi információt is tartalmaz, így valós idejű műveletek elvégzése is lehetséges.

2.3.2. Üzleti Analitika A végfelhasználók különböző eszközök és technikák felhasználásával dolgozhatnak az adatokkal, információkkal az adattárházakon belül. Ezek az eszközök és technikák két nagy csoportba tartoznak: 1. Jelentések és lekérdezések: Az Üzleti Analitikák vagy más néven elemzések magukban foglalják az alábbiakat: statikus és dinamikus jelentések, különböző típusú lekérdezések, adatok felfedezése, többdimenziós nézet, a részletekig való leásás, stb.… 2. Adat, szöveg, WEB bányászat, és más kifinomult matematikai, statisztikai eszközök: Az adatbányászat egy folyamat, mely során ismeretlen kapcsolatot vagy információt keresünk nagy adatbázisokban, vagy adattárházakban. A keresés során olyan intelligens eszközöket használunk, mint a neurális számítástechnika, prediktív elemzési technikák, vagy fejlett statisztikai eljárások. Az adatbányászat folyamatát végrehajthatjuk Web alapú adatokon, de szöveges adatokon is.

8

2.3.3. Üzleti Teljesítmény Menedzsment Úgy is beszélünk róla, mint Vállalati Teljesítmény Menedzsmentről. Az Üzleti Teljesítmény Menedzsment (ÜTM) nem más, mint az alkalmazások és eljárások kialakuló portfóliója, aminek a fejlődő BI szerkezete és eszközei adják a magját. Az ÜTM kiterjeszti az eladások, a profit, a költségek, a profitabilitás, és más teljesítmény indikátorok monitorozását, mérését valamint összehasonlítását azáltal, hogy bevezeti a menedzsment és a visszacsatolás fogalmait a már ismert rendszerbe. Azon folyamatokat tekinti fő irányelveinek, mint a tervezést és előrejelzést. Az olyan rendszerekkel ellentétben, mint a Vezetői Információs Rendszer vagy a tradicionális BI, amik az alulról fölfelé építkező adatokból információvá való transzformálást támogatják, az Üzleti Teljesítmény Menedzsment, fentről lefelé haladva bontja le vállalati stratégiát információ, esetleg adat szintre.

2.3.4. Felhasználói interfész Nem más, mint külön féle irányítópultok és más információ közvetítő eszközök. Az irányítópultok alatt olyan vizuálisan megjelenő felhasználói interfészt kell érteni, mely ábrázolja a vállalat teljesítményének mérőszámait, indikátorait, a különféle trendeket, és kivételeket. Integrálja az információkat a különféle üzleti területekről. Az irányítópultok olyan ábrákat és grafikonokat szolgáltatnak, melyek bemutatják a vállalat jelenlegi teljesítményét az elvárt mérőszámokhoz képest, ezáltal mutatva a szervezet egészségét. A következő interfészek: a vállalati portálok, a digitális pilótafülkék; valamint számos vizualizációs eszköz, kezdve a többdimenziós adatkockától, a virtuális valóságig, a BI rendszerek szerves részét képezi.

2.4. A BI sikeres alkalmazása A Business Intelligence használatának leginkább szembeötlő kérdése az, hogy miért is kellene egy vállalkozásnak ilyen rendszert alkalmaznia. Milyen hasznokra számíthat, illetve milyen potenciális előnyöktől esnek el azok, akik nem használják. Azért is nehéz ez a kérdés, mert a BI pontos fogalma és hasznosíthatósága még a fejlett piacokon is kialakulóban van. Ezekre a kérdésekre, a vállalati projektek által generált üzleti értékkel fogok válaszolni.

9

2.4.1. A BI rendszerek üzleti értéke Arra, a kérdésre, hogy az Üzleti Intelligencia rendszerek mégis milyen üzleti értéket generálnak, Steve Williams és Nancy Williams a Business Intelligence Journal 2003 őszében megjelent számának The Business Value of Business Intelligence című cikke alapján fogok választ adni (Williams-Williams, 2003) A közgazdaságtanban a különböző beruházások üzleti értékét az által mérjük, hogy mennyi adózás utáni nettó cash flow-t hoznak a vállalat számára. Ha ez az érték meghaladja a beruházás értékét, akkor azt megérte végrehajtani. A BI beruházások esetében azt kell vizsgálni, hogy a beruházás következtében megnövekedett bevételek, csökkent költségek, vagy mindkettő, milyen viszonyban van a beruházási kiadásokkal. Erre jó példa egy olyan vállalat, ami az ügyfél-szegmentáció fejlesztésére, ügyfélszerzésre és ügyfélmegtartásra használ BI rendszert. Ennek következtében a vállalat ügyfélszerzésének költsége csökken, megnövekednek a bevételek, és az ügyfelek ritkábban választják a konkurens cégeket. A vállalat BI rendszerének üzleti értékteremtése, alapvetően két nagy csoportba tartozik: A menedzsment-folyamatok fejlesztése: ide tartozik a tervezés, a kontrolling, a különböző mérések, vizsgálatok, monitorozás, s a változások kezelése. Ezek által a vállalat menedzsmentje növelheti a bevételeket és csökkentheti a kiadásokat. Működési folyamatok fejlesztése: mint például a csalások észlelése, értékesítései kampány végrehajtás, ügyfél rendelések szervezése, követése, vásárlások, a kötelezettségek kezelése. Összegezve, a BI folyamatok két módon hozhatnak értéket a vállalat számára: egyrészt a menedzsment folyamatok fejlesztésével vagy segítésével, melyek a vállalati működést támogatják ez által növelve meg a bevételeket, vagy csökkentve a kiadásokat; másrészt közvetlenül a vállalat működési folyamatainak támogatásával, fejlesztésével, melyek a már leírt módon segítik a vállalat életét, növelik profitját.2 Bár a legtöbb vállalat használja az üzleti intelligencia valamely formáját, teljes egészében kiépített rendszert kevesen alkalmaznak. A BI rendszerek bevezetése mind előnyöket mind pedig hátrányokat is jelent, például költségeket, a vállalat számára.

2

2003 ősze Busiess Intelligence Journal: Steve Williams és Nancy Williams: The Business Value of Business Intelligence

10

A legjelentősebb költségcsoportok, melyeket mindenképpen figyelembe kell venni, a következőek: Hardver költségek: alapvetően attól függ, hogy milyen a vállalat felszereltsége, például van-e már használatban adattárház, hiszen ebben az esetben a fejlesztési költségek alacsonyabbak lesznek. Mindazonáltal számítani kell jelentősebb beruházásokra, és nagyobb kiadásokra is. Szoftver költségek: a különböző szoftverek megvásárlását vagy előfizetését is számításba kell venni, hiszen a rendszer teljes kiépítéséhez nem csupán egyetlen szoftverre lesz szükség. A bevezetés költségei: a hardver és szoftver eszközök megszerzése után üzembe is kell azokat állítani. Ez egy egyszeri jelentősebb kiadást fog jelenteni a vállalat számára. Az alkalmazottak képzése is ide tartozik, hiszen az új rendszerek használatát meg kell tanítani a vállalat alkalmazottai számára. Személyügyi költségek: figyelembe kell venni, hogy a BI rendszereknek és az IT tevékenységeknek támogatásra van szüksége. Az üzleti intelligencia rendszerrel való foglalkozást vagy külön, erre a feladatra szánt munkatársak végzik, vagy a meglévők feladatkörébe épül be, ami szintén költségnövekedést fog eredményezni. Természetesen a BI rendszerek alkalmazása számos előnnyel is jár. A költség és időmegtakarítások igaz jelentkezhetnek a vállalatoknál, de lehetőség van egy sokkal hosszabb távú előny megszerzésére is. Ez alatt a piac mélyebb átlátásán és megértésén, alapuló manipulációt valamint a lehetőségek jobb kihasználását kell érteni. A hosszútávon jövedelmező vezetői döntésekkel, a nagy időtávlatban jelentkező trendek követésével további sikereket érhet el a vállalat. (Nagash S., 2004)3 Az igazán nagy kérdés, illetve probléma a BI rendszerek hasznának mérése, hiszen ezek a rendszerek általában nem vesznek részt közvetlenül a termelési vagy az értékesítési folyamatokban, inkább támogató szerepet látnak el. A költségek csökkentése általában jól mérhető, de az értékesítés növelése már kevésbé. Főként azért, mert a legtöbb vállalat végez valamilyen marketing tevékenységet, a piaci trendekről nem is beszélve. Másik problémás terület a BI rendszerek kiépítésének költsége. Egy ilyen rendszer általában komplex megoldást jelent, a megfelelő hardverek és egy, vagy több szoftver 3

Solomon Negash, Communications of the Association for Information Systems (Volume13, 2004) 177-195

11

megvásárlásával, szakszerű üzembe helyezésével, illetve használatával. Tehát egy BI rendszer kiépítése igen költséges projekt lehet. További probléma, hogy a kisebb vállalatok számára egyszerűen nincs szükség komplex rendszerekre. A vállalatok jelentős része kis illetve mikro-vállalkozás, és egyszerű tevékenységet folytat. A BI rendszerek kielégítő szintű használatához megfelelő Információs Technológiák (IT) iráni szakértelem szükségeltetik. Magyarországon a vállalatok megfelelő IT felszereltsége, és szakértelme igencsak megkérdőjelezhető. Ennek elemzése és vizsgálata a későbbiekben, az elemző részben következik. Mindezen problémák ellenére, a BI rendszerek jelentős értéket tudnak hozzáadni a vállalati folyamatokhoz, és számottevően tudják csökkenteni a költségeket vagy növelni a bevételeket. Használatuk számos területen lehetséges, eszköztáruk széleskörű.

2.4.2. A Business Intelligence módszerei Mielőtt bemutatnám a BI módszereit, vessünk egy pillantást az alábbi ábrára, mely egy, a BI mobil platformú alkalmazását bemutató ábra alapján készült. Jól szemlélteti a Business Intelligence használatának, folyamatának és felépítésének alapjait. Ezen ábra alapján szemléletesen bemutathatóak az egyes BI eszközök.

2. ábra: Business Intelligence alapmodellje Forrás: saját szerkesztés, Badard, T., Dube, E., 20104

4

MIHAELA I. MUNTEAN, Theory and Practice in Business Intelligence, 3. oldal, alapján

12

Az egész folyamat az adatok forrásánál kezdődik. Innen vonják ki az ETL (ExtractionTransformation-Load) rendszerek a szükséges adatokat. Ezek a rendszerek egyben transzformálják is a kivont adatokat és továbbítják, illetve betöltik az Adattárházakba, melyből többféleképpen is felhasználhatóak lesznek. Ilyen felhasználási mód az OLAP (Online Analytical Processing), a különféle elemző és jelentő rendszerek, vagy az adatbányászat. A folyamat elemeiről a 2.4.3.-as pontban részletes leírás következik. Az Üzleti Intelligencia módszertana számos eljárásból áll, melyek alkalmazása nagymértékben segítheti a vállalatok életét. Általánosságban az alábbi módszerekről beszélhetünk: Mérési tevékenységek: annak érdekében, hogy meghatározzuk a szükséges teljesítmény mérésére alkalmas mérőszámokat, amik segítségével a vállalat menedzserei megkapják a számukra szükséges információkat a vállalat céljának eléréséhez. Ezek a tevékenységek részét képezik a már említett Vállalati Teljesítmény Menedzsment módszertatának, ami olyan eszközöket foglal magában, mint a Portálok, eredménymutatók, vagy irányítópultok. Ezen eszközök bizonyos kombinációjával lehet a mérni az egyes üzleti célokat. Analitikai tevékenységek: célja, hogy a mennyiségi folyamatelemzések segítségével megkönnyítse a döntéshozatalt, illetve a vállalat új üzleti tudáshoz juthasson. Ide tartoznak az olyan eszközök, mint például az adatbányászat, az olyan statisztikai elemző technikák, melyek előre jelzik a különböző intézkedések − tények, előrejelzések, előrejelző elemzések, előrejelző modellek, és üzleti folyamat modellek − bizonyosságát. Jelentéskészítő tevékenységek: infrastruktúra kifejlesztésére, különösképpen a stratégiai jelentéskészítésre nézve, annak érdekében, hogy segítse a stratégiai döntéshozatali mechanizmust. Ezek a tevékenységek olyan eszközöket foglalnak magukban, mint az adat vizualizáció vagy az OLAP. Együttműködési tevékenységek: melyek különböző felek számára teszik lehetővé a közös munkát az adat-megosztáson és az Elektronikus Adat Csomópontokon keresztül. Egy ilyen infrastruktúra lehetővé teszi a valós idejű elosztását a különböző mérőszámoknak e-mailen, üzenetküldő rendszereken, és interaktív kijelzőkön keresztül. Tudás menedzsment tevékenységek: annak érdekében, hogy azonosítsák, létrehozzák, reprezentálják, szétosszák, és adoptálják az igazi üzleti tudást jelentő tapasztalatot. Az adatokat a stratégiákból és gyakorlatokból nyerik. 13

2.4.3. A BI eszköztára Az évek során a BI eszközök és technikák széles tárházát fejlesztették ki a vállalatok, hogy támogassák a menedzserek döntéshozatali folyamatát. Az alábbiakban mutatom be a legnagyobb számítógépesített döntéstámogató eszközkategóriákat. 1. táblázat

A Döntéstámogatás Számítógépesített Eszközei Eszköz Kategória Eszközök és rövidítéseik Adat menedzsment Adatbázis és adatbázis menedzsment rendszerek (DBMS) Kivonatképző, átalakító, és töltő (ETL) rendszerek Adat tárház (DW), valós-idejű adattárház, és adat csarnokok Jelentések állapotának Online Analitikai Feldolgozás (OLAP) követése Vezetői Információs Rendszer (EIS) Vizualizáció/megjelenítés Földrajzi Információs Rendszerek Kezelőfelületek Többdimenziós Előadások Stratégia és teljesítmény Üzleti Teljesítmény Menedzsment (BPM)/ menedzsment Vállalati Teljesítmény Menedzsment (CPM) Kezelőfelületek és eredménymutatók Üzleti analitikák Adatbányászat Web, és szöveg bányászat Web-analitikák Közösségi Hálók Web 2.0 Új eszközök a tömeges Valóság Bányászat adatbányászatra Forrás: Turban et al. (2010): Business Intelligence, A managerial approach, 22. o.

Az 1. táblázat számos eszközkategóriát és eszközt is tartalmaz. Azon vállalatok, melyek döntéstámogató rendszereket szeretnének alkalmazni, az 1. táblázat eszközkategóriái közül választhatnak. Természetesen az eszközök kiválasztásának folyamata pont ellenkezően történik, ugyanis a vállalat adott problémájának megoldására hoznak létre egy döntéstámogató rendszert. Ez, a frissen létrehozott rendszer több, a vállalat számára hasznos és használható eszközt fog magában foglalni. A döntéstámogató rendszerek közül a leginkább összetett és bonyolult a Business Intelligence. A következőkben bemutatom a vállalatok által leggyakrabban használt BI eszközöket, melyek az Üzleti Intelligencia rendszerek gerincét adják. Ezen eszközök az OLAP, az Adatbányászat, az Adattárházak, az Adatcsarnokok, és az ETL rendszerek. Ezek működése egymásra épül, és a BI rendszerek megértéséhez nélkülözhetetlenek.

14

ETL (Extraction-Transformation-Load): lényegében olyan eszközrendszer, mely az adatok kiemelésére, átalakítására és betöltésére specializálódott a BI rendszerekben. Ezeket az eszközöket főleg az átviteli rendszerekből, és az Internetről történő adat-átvitel során használják, mely során az adatok bekerülnek az adattárházakba. Magában foglalja az adatok külső forrásokból történő kiemelését, az operációs rendszer számára alkalmas formába való áttranszformálását, és a végcélok (adattárházak, adatbázisok) számára történő adat-betöltést.(Tuncay)5 OLAP (Online Analytical Processing): egyszerűen megfogalmazva, ez egy elméleti elemzése az adattárházaknak, vagy adatbázisoknak, annak érdekében, hogy az Üzleti Intelligencia rendszert jövedelmeztessük. Az OLAP többdimenziós, összefoglaló képet ad az adatokról, melyek jelentésekhez, elemzésekhez, modellkészítéshez, és tervezéshez lesznek felhasználva, az üzleti tevékenységek optimalizálásáért. Az OLAP technikái és eszközei használhatóak az olyan adattárházakkal való munkára, melyek kifinomult vállalati információs rendszerekben működnek. A jelentéskészítő szoftver összegezve mutatja be az adatokat annak érdekében, hogy a vállalat menedzsmentjét mindig naprakész információkkal lássa el a vállalat életének alakulásáról. Más BI eszközöket az adatok tárolására, elemzésére használnak, mint az adatbányászat, vagy adat tárházak. (Tuncay) Adatbányászat: ezeket a módszereket azért fejlesztették ki, hogy összegyűjtsék és elemezzék a nagymennyiségű releváns adatokat, annak érdekében, hogy fontos szabályokat és összefüggéseket fedezzenek fel. A Business Intelligence kontextusában, az adatbányászat a vállalat adattárházában rejlő jelentőségteljes tudás megtalálását jelenti az üzleti döntések elősegítése végett. Ez egy kiegészítő eszköz, más adatelemzési eszközökhöz, mint a statisztikák, az OLAP, vagy egyéb tábláztok. Az adatbányászat célja az adatok közt rejlő kapcsolatok és összefüggések feltárása, mely a magját jelenti az adatbázisokban történő Tudás Feltárásnak. A Tudás Feltárás alatt azt a folyamatot kell érteni, ami során a különböző adatbányászat eszközökkel feltárjuk az adatok közt rejlő összefüggéseket, a valódi tudás megszerzése végett. (Tuncay) Adattárházak: egy korábbi fejezetben már volt róluk szó, de fontosságuk miatt részletesebben is foglalkozok velük. Az adattárház nem más, mint egy egyszerű, teljes adattároló egység. Az adatok különböző forrásokból származhatnak, és a végfelhasználók számára már optimalizáltak, tehát számukra már jól érthetőek és használhatóak. Több 5

Erhun Giray Tuncay, Effects of Business Intelligence Techniques on Enterprise Productivity

15

különböző operációs rendszerből gyűjti össze és tárolja a vállalat számára releváns történelmi adatokat, amiket egy vagy több adatcsarnok számára elérhetővé tesz. Az adattárház nagyban támogatja a vállalat működését azáltal, hogy a vállalat számos eredményét integrálja, megtisztítja, összegzi és kiértékeli. (Tuncay) Adatcsarnokok: arra tervezték ezeket az eszközöket, hogy elősegítse a végfelhasználók elemző munkáját. Általában egyetlen elemző alkalmazást támogat, melyet egy osztály vagy vállalati egység használ. Az egyes szervezeti egységek által használt adatcsarnokok rájuk jellemző, általuk használt és számukra szükséges adatokat tartalmaznak. Az egyes osztályok adatcsarnokai csupán kis mértékben hasonlítanak egymáshoz. (Tuncay) Számos olyan technológia, vagy megoldás van a BI eszköztárában, melyek a későbbi elemzések megértéséhez nélkülözhetetlenek. Ezek a nagy adathalmazok elemzése, illetve a hasonló, de mégis más módszer, a dokumentumtár és elemzése, az elemzések felgyorsítását célzó eszköz az In-Memory BI. Továbbá a döntés-előkészítés egyik fontos eszköze az összetett adat vizualizáció, a már említett adattárházak elemzése, a különböző előremutató, előrejelző elemzések, a közös, kooperatív munkát támogató felhő alapú BI, egy új módszer a mobil platformú BI és végül, de nem utolsó sorban a SOA (Service Oriented Architecture) alapú BI. Nagy adathalmazok elemzése: olyan nagy, vagy összetett adathalmazok elemzése, melyre a hagyományos eljárások nem, vagy csak részben lennének képesek. Dokumentumtár és elemzése: a rendelkezésre álló dokumentumokat általában egy dokumentumtárban gyűjtik a vállalatok. Ebben a tárban lévő dokumentumokat elemzünk, amikor erről az eljárásról beszélünk. Lényege, hogy az elemző program hozzáfér a dokumentumok tartalmához, így azokat nem szükséges külön-külön megnyitni. Az ilyen tárakban való keresés illetve a dokumentumtár adatainak elemzése felgyorsítja a vállalati folyamatok egy részét, ezáltal költséget takarít meg. In-memory BI: az adatok memóriába történő betöltésével és tárolásával a számítások felgyorsítását eredményező rendszerek. Szükséges hozzá a megfelelő informatikai infrastruktúra, valamint nagyobb szakértelmet igényel. Összetett adat vizualizáció: grafikusan ábrázolja a kapott eredményeket, például grafikonokon, ábrákon, kijelzőkön. A vállalat menedzsmentje számára rendkívül fontos,

16

hiszen az adatok szemléletes bemutatása nagyban felgyorsítja és megkönnyíti a döntéshozatal folyamatát. Adattárház elemzés: az adattárházakba betöltött hatalmas adatmennyiség elemzését jelenti. Mivel az adattárházak különböző operációs rendszerekből valamint egyéb forrásokból is gyűjtenek optimalizált és egységesített adatokat, így ezek elemzése arányaiban könnyű, de hasznos a vállalat számára. Előrejelző elemzések: a folyamatok, indikátorváltozók és események alakulását előre jelző rendszerek. Feladatuk, hogy a rendelkezésre álló adatbázisból, adathalmazból, adatokból, előrejelzéseket készítsenek. A Felhő alapú BI: a már ismert felhő alapú rendszereket alkalmazza a BI rendszerek területén. Előnye a könnyű elérhetőség, kezelhetőség, és az adatok megosztásából származó sikerek. Megkönnyíti a munkát a vállalat és partnerei esetleg ügyfelei között. Mobil platformú BI: a BI rendszerek mobil platformra történő átültetése. Ennek köszönhetően a szükséges jelentések bárhol elérhetőek. Komolyabb elemzések elvégzésére nem alkalmas, de jelentéskészítésre illetve jelentésküldésre, és a vezetők döntéseinek támogatására teljes mértékben megfelelő. SOA alapú BI: a számítási szolgáltatásokat végző programok tárolása és futtatása a helyi gépek helyett távoli szerver gépeken történik. Célja a szolgáltatások megkönnyítése egy azoknak megfelelő architektúrán keresztül.

2.4.4. A BI rendszerek által elvégezhető feladatok Az Üzleti Intelligencia eszközeinek felhasználásával elvégezhető feladatok száma nagy, lényegében a vállalat életének bármely területén használható, hasznosítható az ÜI. Közülük az alábbiakat emelném ki. Ezek azok a feladatok, melyek leginkább kritikusak a vállalatok életében és a BI rendszerek kitűnően képesek támogatni elvégzésüket. Pénzügyi elemzés: A vállalatok pénzügyeinek elemzése egy igen elterjedt és hasznos tevékenység. Feltárhatóak a vállalat pénzügyeinek rejtett összefüggései, kideríthetők az esetleges csalások a vállalat addigi pénzügyi adatainak elemzésével előrejelző jelentések készíthetőek.

17

Előrejelzés: a rendelkezésre álló adatokból, adathalmazokból, dokumentumtárakból előrejelzések végezhetőek, melyek segítségével következtetések vonhatóak le a vállalat, vagy a piac jövőjére vonatkozóan. Ügyfél Menedzsment: az Ügyfél Menedzsment vagy más néven CRM (Customer Relationship Management) tehát Ügyfél Kapcsolati Menedzsment, a vállalat és annak ügyfeleinek kapcsolatát hivatott javítani a vállalati folyamatok javításával, az alkalmazottak hozzáállásának megváltoztatásával és a megfelelő szoftveres támogatással. A BI rendszerek segítségével a CRM bele integrálható a vállalat folyamataiba, segíthet az új ügyfelek szerzésében vagy a már meglévők megtartásában. Az ügyfelekről gyűjtött információkat a BI rendszer képes kezelni, és a szükséges pontokra eljuttatni, a megfelelő formában. Stratégiai döntéshozatal: a menedzsment hosszú távú döntéseinek, tehát a stratégiai döntéseinek elősegítése olyan feladat, melyet a BI rendszerek kitűnően tudnak támogatni. A rendelkezésre álló adattárházakból, adatbázisokból gyűjtött információk más forrásból meg nem szerezhető adatokat szolgáltathatnak a menedzsment számára. Termékfejlesztés: a vállalatok jelentős mennyiségű adatot tudnak összegyűjteni a vásárlóikról, melyeket hatalmas adatbázisokban tárolnak. Ezen adatokból meg lehet határozni a termékek iráni igényeket, és ezáltal a termékek lehetséges fejlesztési irányait. Aktivitás-monitorozás: a vállalat vagy a versenytársak tevékenységének megfigyelése, monitorozása valamint az azzal kapcsolatos adat és információgyűjtés elősegítheti a vállalat sikerét, a hibák és sikerek okainak feltárását Piacelemzés: a piac változásainak megfigyelése, monitorozása nagyban hozzájárulhat a vállalat sikeréhez. A trendek időben történő felismerése egy igen nagy versenyelőnyt jelenthet. Tranzakciós

folyamatok

optimalizálása:

a

vállalati

tranzakciók

gyakran

nem

optimalizáltak, így a vállalat számára plusz költséget jelentenek. Ezen a területen a BI rendszerek költségmegtakarítást eredményezhetnek. Kockázatelemzés: a vállalatok életének szerves részét képezik a kockázatok. Új termékek fejlesztése, a vállalat terjeszkedése, vagy a vevőknek adott fizetési haladékok is mind kockázatot rejtenek magukban. Ezen kockázatok felismerése, elemzése létfontosságú, 18

hiszen így döntheti el a vállalat, hogy az adott kockázatot hogyan fogja kezelni (csökkenti, áthárítja, vagy elviseli). Kontrolling: ez a tevékenység szintén létfontosságú egy vállalat sikerében annak méretétől függetlenül. A különbség az, hogy a mikro és kisvállalatoknál nincsenek külön kontrolling feladatok,

lényegében

egybeolvadnak

a

vállalat

vezetőjének

mindennapos

tevékenységével. A közepes és nagyvállalatoknál viszont, külön személy foglalkozik a kontrolling feladatok ellátásával. Ez történhet egyszerű, önálló rendszereken keresztül, de a nagyobb vállalatoknál már szükség van több összetett rendszer együttes használatára is. Az elméleti áttekintés után következik a dolgozatom gerincét adó elemző rész alapjának, egy kérdőíves kutatásnak a bemutatása, majd egy helyzetelemzés Európáról. Ezt követi Magyarország üzleti szférájának általános bemutatása, végezetül pedig a hazai vállalatok BI használatának elemzése.

2.5. A kutatásom alapját képező kérdőívről „A Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Általános Informatikai Tanszéke, valamint a Gazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástani Intézete által készített kérdőív célja adatgyűjtés az Üzleti Információs Rendszerek és az Üzleti Intelligencia használati szokásairól.” Ezekkel a sorokkal kezdődik az a kérdőív, melyet Kovács László PhD, egyetemi docens és Sasvári Péter PhD, egyetemi docens készítettek a Business Intelligence magyarországi használatának feltárására. Ez a kérdőív megtalálható a mellékletek között, mint 1. számú melléklet. A kérdőív célja az volt, hogy adatokat gyűjtsön a hazai vállalatok Információs Rendszerek terén vett fejlettségéről, a Business Intelligence használatának magyarországi helyzetéről, és a vállalatok hozzáállásáról, esetleges fejlesztési irányokról, vállalati igényekről. Az alábbiakban bemutatom a kérdőív általános, a mintában szereplő vállalatok bemutatását célzó elemeit, a válaszadó vállalatok regionális, méretkategóriánkénti, és tevékenység szerinti megoszlását. Regionális megoszlás A megkérdezett vállalatok regionális megoszlása azért fontos, mert az ország különböző területei különböző fejlettségűek, így a bennük működő vállalatok is más-más technológiai, technikai szinten állnak. E mellett a vállalatok eloszlása is igencsak fontos, 19

hiszen azokból a régiókból, ahol több vállalat működik, többet is kell megkérdezni, ha az egész országra nézve reprezentatív mintát akarunk elemezni. A következő diagram mutatja a kérdőívet kitöltő vállalatok regionális megoszlását. 1,4%

4,3%

11,6%

A válaszadók regionális megoszlása Észak-Magyarország Észak-Alföld

20,3% 62,3%

Dél-Dunántúl és Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép és Nyugat-Dunántúl

3. ábra: A válaszadó vállalatok regionális megoszlása Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

Az

ábrából

látható,

hogy a legtöbb

megkérdezett

vállalat

székhelye

Észak-

Magyarországban van, ez 62,3%. Az észak-alföldi régióban található a megkérdezett vállalatok 20,3%-a. Közép-magyarországi a megkérdezettek 11,6%-a, dél-dunántúli és délalföldi a 4,3%-a, közép- és nyugat-dunántúli a megkérdezettek 1,4%-a. Regionális szempontból a kérdőív sajnálatos módon nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen nem a vállalatok regionális megoszlása szerint lett összeállítva a minta. A megkérdezett vállalatok alkotta mintát nem elegendő egyetlen szempontból megvizsgálni, figyelembe kell venni a vállalatok tevékenységét és méretkategóriáit is. Tevékenységek megoszlása A vállalatok tevékenységének vizsgálata szintén fontos, hiszen a különböző iparágakban működő vállalatok különböző szintű informatikai támogatást igényelnek. Más-más eljárásokat használnak és annak a vizsgálata, hogy mely iparágban milyen mértékig lehet hasznosítani a BI rendszereket. A következő táblázat mutatja a megkérdezett vállalatok tevékenység szerinti megoszlását.

20

2. táblázat

A vállalkozások fő tevékenységének megoszlása (adatok %-ban) Fő tevékenység Megoszlás Kereskedelem, gépjármű-javítás 18,9% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 17,6% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 12,2% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 8,1% Építőipar 6,8% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 5,4% Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 4,1% Szállítás, raktározás 4,1% Oktatás 4,1% Információ, kommunikáció 2,7% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2,7% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,7% Nemzetgazdasági ág - egyéb szolgáltatás 2,7% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1,4% Bányászat, kőfejtés 1,4% Feldolgozóipar 1,4% Ingatlanügyletek 1,4% Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 1,4% Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra 1,4% Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

A megkérdezett vállalatoknak több mint fele az első négy kategóriából került ki, tehát a Kereskedelem,

gépjárműjavítás,

Szálláshely-szolgáltatás,

vendéglátás,

Humán-

egészségügyi, szociális ellátás, Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység kategóriákból. Ezen kategóriákra lehet következtetéseket levonni a kérdőív elemzésével, de a különböző iparágak egymással való összehasonlítására már nem alkalmas. Ennek oka az alacsony mintaszám, hiszen 74 vállalat töltötte ki. Mivel dolgozatom célja nem az iparágankénti elemzés, így ez nem jelent akadályt. Méretkategóriánkénti megoszlás A vállalatok méretkategóriái szintén vizsgálandóak, hiszen a különböző méretű vállalatok különböző volumenű adatokat kezelnek, más az ügyfélkörük ezért az általuk alkalmazott módszerek is eltérőek lehetnek. A mintában szereplő vállalatok megoszlása a következőképpen alakult:

21

A válaszadó vállalatok mératkategóriánkénti megoszlása 25,7% 21,6%

Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás

21,6% 31,1%

4. ábra: A válaszadó vállalatok méretkategóriánkénti megoszlása Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

A válaszadók a felsorolt négy kategórián belül nagyjából egyenletesen oszlanak el. A mikro- és kisvállalkozások adják a megkérdezett cégeknek kicsivel több, mint a felét, az 56,8%-át. A Közép és a Nagyvállalatok egyenlő súlyban képviseltetik magukat a mintában.

22

3. Európai helyzetkép Annak érdekében, hogy pontosabban lássuk hazánk helyzetét a Business Intelligence területén vizsgáljuk meg, hogyan alakul az Üzleti Intelligencia helyzete Európa más országaiban. A következőkben egy összegző, összehasonlító elemzést fogok bemutatni, melyben a következő országok szerepelnek: Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Szlovákia és Portugália. Az adatok egy olyan nemzetközi kutatásból származnak, melyben a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának, Gazdálkodástani Intézete is fontos szerepet játszott, Sasvári Péter PhD, egyetemi docens irányításával. Ezen kérdőíves megkérdezésből a releváns adatokat összegző ábrák és táblázatok megtalálhatóak vagy a jelen fejezetben, vagy a mellékletek között. A kutatás során a fent említett országokból 1322 vállalattal töltettek ki kérdőívet, melyek eredményét a jelen fejezet megírásához használtam fel. Mivel ezek a kérdőívek lényegében egy igen összetett kutatássorozatot képeznek, ezért a könnyű kezelhetőség és értelmezhetőség végett a továbbiakban nevezzük „Nemzetközi kutatás”nak. A kutatás az információs technológiák alkalmazásának számos területéről gyűjtött információkat. Ezek közül azon kérdésekkel foglalkozok, melyek relevánsak a későbbi elemzéseim számára, tehát összehasonlíthatóak az adatok. Ennek a fejezetnek a célja, hogy pontos képet kapjunk Európában elfoglalt helyünkről, illetve más országok általános IT és BI fejlettségéről. Az elemzés első lépése a megkérdezett vállalatok méretkategóriánkénti szerkezetének általános bemutatása, ezt követi majd az általános IT fejlettség bemutatása az internethasználaton

és

a

weboldallal

való

rendelkezés

tükrében.

Végül

pedig

megvizsgálom az Üzleti Intelligencia rendszerek jelenlegi és tervezett használatát. A kérdőívet számos mikro-, kis-, közép- és nagyvállalat töltötte ki. Sajnálatos módon a Portugáliára vonatkozó adatok csak részben hasznosíthatóak jelen dolgozatban, így a BI használatra nem sikerült releváns adatokat elemeznem erről az országról. Az alábbi táblázatban bemutatom a vállalatok általános adatait, a kérdőívet kitöltő vállalatok méretkategóriánkénti és országonkénti számát.

23

3. táblázat

A kérdőívet kitöltő vállalatok országonként és méretkategóriánként (darab vállalat) Mikrovállalkozás Kisvállalkozás

Közepes vállalkozás

Nagyvállalat

Ausztria

43

28

16

12

Bosznia-Hercegovina

112

246

156

94

Horvátország

12

34

32

41

Cseh Köztársaság

0

8

17

11

Magyarország

20

27

27

20

Olaszország

27

31

35

15

Lengyelország

36

46

34

21

Portugália

3

7

19

6

Szlovákia

44

22

13

7

Forrás: Saját szerkesztés a Nemzetközi kutatás alapján

A felsorolt országok közül majd mindegyikben (Csehország kivételével) sikerült mikro-, kis-, közép- és nagyvállalattal is kitöltetni az adott kérdőívet. A megkérdezett vállalatok száma sajnos nem minden országban felel meg a kívánatos irányszámnak, de ez a kutatás jó kiinduló alapot biztosít majd a jövő tanulmányai, kutatásai számára. A vállalatok IT fejlettség mérésének kiindulópontja az internethasználat, hiszen ezen eszköz nélkül napjaink üzleti világa elképzelhetetlen. A következő diagram mutatja a vállalatok internethasználatának célját. Az internethasználat egy olyan sarokpont a vállalatok életében, melynek segítségével felmérhető az általános fejlettség. Az egyes funkciók széleskörű használata fejlett, információs technológiákat gyakran használó piacra utal. Ezzel szemben az az ország, ahol a vállalatok csak kis mértékben, kevés internetfunkciót használnak, feltehetőleg más IT eszközöket is ritkábban fognak alkalmazni. A diagramon, az átláthatóság biztosítása végett, nem tüntettem fel az egyes adatokat, azokat a 2. számú melléklet táblázata mutatja be.

24

Vállalatok Internethasználata

Szlovákia Bosznia-Hercegovina

E-mail

Lengyelország

Információ kérése/gyűjtése

Az országok átlaga

Banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele Hirdetés/marketing

Olaszország Magyarország

Adózási szolgáltatások igénybevétele Piacfigyelés (piacmonitoring)

Ausztria Horvátország

Termék és szolgáltatás vásárlás és értékesítés Értékesítés utáni szolgáltatások

Cseh Köztársaság Portugália

Oktatás/képzés 0%

200%

400%

600%

800%

5. ábra: Vállalatok Internethasználata országonként Forrás: Saját szerkesztés a Nemzetközi kutatás alapján

A fenti diagram bemutatja, hogy a felsorolt országok vállalataiban milyen szinten áll az Email használat, az Információkeresés/gyűjtés, a Banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele, a Marketing, az Adózási szolgáltatások igénybevétele, a Piacfigyelés, a Termékek és szolgáltatások vásárlása, értékesítése, az Értékesítés utáni szolgáltatások nyújtása vagy igénybevétele és az Oktatás/képzés. Az ábra különlegessége, hogy egymásra halmozva mutatja a vállalatok internet használati arányát, hiszen a felsorolt funkciók közül nem csupán egyet használ egy vállalat, így egyfajta összesített rangsort képez. A százalékos értékek egymásra halmozása képet ad a rendelkezésre álló internetes funkciók kihasználtságáról. A kilenc országból álló listán Magyarország az ötödik, ami pontosan a középmezőnyt jelenti. Jó hír, hogy az elemzett országok adataiból képzett átlag felett vagyunk. Az internethasználat területén leginkább fejlettnek Portugália mondható, a legtöbb területen ebben az országban a legnagyobb az adott funkció használatának aránya. Az E-mailek területén hazánk a második, 99%-kal, viszont az Információkeresés/gyűjtés funkciót nálunk csupán a vállalatok 88%-a használja, ami még így is 4%-kal magasabb az átlagnál. Ez az eredmény az ötödik helyet biztosítja hazánk számára. A Banki és pénzügyi szolgáltatásokat a magyar vállalatok 84%-a veszi igénybe, ami 20%-kal magasabb az 25

átlagosnál, ezzel a magyar vállalatok a harmadik legtöbb ilyen típusú szolgáltatást igénybevevő vállalatok. A Marketing területén teljesen más a helyzet, a magyar vállalatoknak csupán az 55%-a használja az internetet erre a célra, ami 3%-kal alacsonyabb az átlagosnál. Ezen a területen a hatodikak a hazai vállalatok. Az Adózási szolgáltatásokat jóval többen, a magyarországi vállalatok 56%-a veszi igénybe, ami 19%-kal magasabb az átlagosnál, és a negyedik legmagasabb a rangsorban. A hazai vállalatoknak csupán 46%-a használja az internetet piacfigyelésre, ami megegyezik az átlaggal, de 23%-kal elmarad a legelső országétól, Cseh Köztársaság. Termékek és szolgáltatások interneten történő vásárlásában a magyar vállalatok gyengébbek az átlagosnál, csupán a vállalatok 43%-a él ezzel a lehetőséggel. Ez a hetedik helyet jelenti, és 28%-kal kevesebb az első helyezettétől, Portugáliáétól. Az értékesítés utáni szolgáltatások területén Magyarország az ötödik, a 36%-ával. Ez 47%-kal kevesebb, mint Portugáliában, de 5%-kal nagyobb, mint az átlag. Oktatás és képzés területén szintén a sor végén található hazánk, 26%-kal a hatodik helyen. Ez az érték Portugáliában 60%. Látható tehát, hogy a magyar vállalatok az internethasználat egyes területein jól szerepelnek, míg máshol a gyengébb országok közé tartoznak. A következő diagramon a weboldallal

rendelkező

vállalatok

arányát

mutatom

be

országonként

és

méretkategóriánként. A weblapok fontossága tagadhatatlan, hiszen napjainkban ez jelenti az egyik legelső kapcsolat felvételi pontot az ügyfelekkel, illetve a leendő ügyfelekkel, partnerekkel.

A weboldal használat Bosznia-Hercegovina Lengyelország Szlovákia Olaszország Magyarország Ausztria Horvátország Cseh Köztársaság* Portugália

75% 77% 80% 85% 86% 89% 90% 96% 100% 0%

50%

100%

A weboldallal rendelkező vállalatok átlagos aránya

150%

6. ábra: A weboldallal rendelkező vállaltok átlagos aránya Forrás: Saját szerkesztés a Nemzetközi kutatás alapján

26

Az ábra megmutatja, hogy az egyes országokban a megkérdezett mikro, kis, közép és nagy-vállalatok körében, átlagosan a vállalatok hány százaléka rendelkezik weboldallal. A Cseh Köztársaság esetében meg kell említeni, hogy a mikro vállalkozásokról nem álltak rendelkezésre adatok, így az átlagos értéket abban az országban csak a kis, közép és nagyvállalatok

eredményeiből

származtattam.

Hazánk

ezen

a

területen

is

a

középmezőnyben található. Vállalataink 86%-a rendelkezik weboldallal, ami Cseh Köztársaság 96%-ához, vagy Portugália 100%-ához képest alacsonynak mondható, de Bosznia Hercegovina 75%-ához, illetve Lengyelország 77%-ához képest elfogadható. A kérdés az, melyik piachoz szeretnénk magunkat mérni és milyen irányba akarunk elmozdulni. A válasz egyértelmű, fel kell zárkóznunk a nálunk fejlettebb országokhoz és a lehető legjobban fejlesztenünk kell informatikai eszközeinket. Egy olyan korban, amikor a weboldalak jelentik a vállalatok számára a legolcsóbb és az egyik legszemléletesebb eszközt a vevőkkel való kommunikációra, a 86%-os átlagos arány nem kielégítő, tudván, hogy a 100% is arányaiban kis erőfeszítésekkel megvalósítható lenne. A következő diagram a Business Intelligence területén vett fejlettséget, a BI rendszerek alkalmazásának gyakoriságát hivatott bemutatni. 9% 13%

Magyarország

79%

11% 8%

Szlovákia

80%

24% 37% 39% 27% 17%

Bosznia-Hercegovina Lengyelország

Használatban van 56%

29% 6%

Ausztria

65% 37%

Cseh Köztársaság

17%

Horvátország

BI rendszerek használata

Nincs használatban, de tervezik Nincs használatban, és nem is tervezik

47% 39%

23% 38% 39% 27% 34%

Olaszország 0%

20%

40%

60%

80% 100%

7. ábra: BI rendszerek használata Forrás: Saját szerkesztés a Nemzetközi kutatás alapján

27

A Business Intelligence rendszerek használatának területén hazánk meglehetősen rosszul áll. A megkérdezett vállalatoknak csupán 9%-a mondta azt, hogy használnak ilyen rendszereket, míg az összes többi országnál lényegesen többen. Szlovákia áll a 11%-ával hasonló helyen, mint hazánk, de Olaszországban és Horvátországban a megkérdezett vállalatok 39%-a használ ilyen rendszereket. Az sem segít a helyzeten, hogy az Üzleti Intelligenciát nem használó magyar vállalatoknak csupán a 13%-a tervezi bevezetni a BI rendszereket vállalatuk életébe. Ez 5%-kal magasabb, mint a hozzánk hasonló helyen álló Szlovákiánál, de még mindig rendkívül alacsony, hiszen Lengyelországban, Bosznia Hercegovinában, Olaszországban, Horvátországban, Cseh Köztársaság már most is magasabb a BI használati aránya, de a felsorolt országokban lényegesen több vállalat szeretné bevezetni a BI rendszereket. Ilyen területen tehát úgy látszik Magyarország egyre inkább le fog maradni az élmezőnytől. Összesítve a fejezetben megfogalmazottakat, Magyarország vállalatai az elemzett európai országok vállalatainak viszonylatában az információs technológiák használatának középmezőnyében található. A hazai vállalatok internethasználata kielégítő, bár egyes területeken még sokat kell fejlődniük. A magyar vállalatok döntő többsége rendelkezik weboldallal, ami dicséretesnek mondható. Az Üzleti Intelligencia területén vett fejlettségünk viszont lesújtó. Hazánk vállalatai nemcsak hogy nem használnak ilyen rendszereket, de többségük nem is tervezi bevezetésüket, még a legtöbb európai országban a vállalatok közül egyre többen használják a BI rendszereket, és egyre többen tervezik bevezetésüket. Az európai trend tehát a fokozatosan növekvő BI használat, amit a magyar vállalatok sajnos nem a megfelelő ütemben követnek.

28

4. A hazai vállalatok Business Intelligence használatának állapota és területei A Business Intelligence általános bemutatása és az európai helyzetkép után következik dolgozatom gerincét adó elemzés a hazai vállalatokról, melyet a már bemutatott 1. számú mellékletben található kérdőív eredményei alapján írtam.

4.1. Általános helyzetkép Magyarországról Mielőtt megkezdeném a Business Intelligence hazai fejlettségére vonatkozó vizsgálatokat, szeretném bemutatni Magyarország üzleti szektorát. Ez azért fontos, hogy az elemzés megkezdése előtt egy átfogó képet kapjunk a hazai vállalatok helyzetéről, melyet elemezni fogok. A hazai vállalatok helyzetét az Európai Unió 27 országához (továbbiakban EU27) viszonyított adatok alapján, a vállalkozások számának, a foglalkoztatotti létszámnak és a hozzáadott értéknek a tükrében fogom bemutatni. A részletes adatokat a 3. melléklet „A” és „B” táblázatai mutatják.( SBA Fact Sheet 2012: Hungary) Vállalatok száma: hazánkban a kis és középvállalkozások (KKV-k) adják a regisztrált vállalatok döntő többségét, 99,9%-át. Ez 0,1%-kal nagyobb, mint az EU27 országaiban. A nagyvállalatok területén az előző adatokból adódóan pont fordított a helyzet, hazánk összes vállalatának csupán 0,1%-a, míg az EU27-nek 0,2%-a nagyvállalat, ami jelentős eltérés. Foglalkoztatotti létszám: a magyar üzleti szférában dolgozók 72,7%-a dolgozik kis és középvállalatokban, míg 27,3%-a nagyvállalatokban. Az EU27-ben szintén más a helyzet, a nagyvállalatok foglalkoztatják a munkavállalók 32,6%-át, a KKV-k vagy SME-k (Small and Medium Enterprise) pedig a 67,4%-át. Hozzáadott érték: ezen a területen a leginkább szembetűnő a különbség. A magyar KKV-k hozzáadott értéke az összes hozzáadott érték 53,8%-a míg az EU27-ben ugyan ez az érték 58,1%. A nagyvállalatok adják ennek az értékek a 46,2%-át, pedig az alkalmazottaknak csupán a 27,3%-át foglalkoztatják és az összes haza vállalatnak csupán az 0,1%-át teszik ki. Magyarországon 2012-ben 3 877 900 fő dolgozott, ebből 200 300 fő a mezőgazdaságban, 1 156 500 fő az ipari szektorban és 2 521 000 fő pedig a szolgáltatások területén.(KSH, 2013.10.28.) Ez magában foglalja az összes regisztrált munkavégző tevékenységet, melyet 29

az országban folytattak. Mivel az ország lakossága 9 908 798 fő, ezért ez a szám meglehetősen alacsony.(KSH, 2013. október 28.) Lényegében azt mutatja, hogy az ország lakosságának kevesebb, mint fele, csupán 39%-a dolgozik. Magyarország általános bemutatása után már megkezdődhet az ország vállalatainak BI fejlettségére vonatkozó elemzőmunka. A következő fejezetben bemutatom a hazai vállalatok Üzleti Intelligencia használatát, kitérek a már említett kérdésekre, és a rendelkezésre álló adatok tükrében igyekszek választ adni rájuk. A megválaszolandó kérdések a következőek: 

Használnak-e a magyar vállalatok vállalati információs rendszereket, azon belül BI rendszereket?



Milyen eszközök felhasználásával, milyen feladatok elvégzését teszik lehetővé a BI rendszerek?



Mely területeken érnek el igazi sikereket a hazai vállalatok a BI rendszerek segítségével?

4.2. A vállalatok internethasználata Az elemzett vállalatok általános informatikai fejlettségének megállapítása egy igen sarkalatos pont. Mivel az internet, napjainkra egy elterjedt és általános eszköz lett a vállalatok kezében, így ennek a vizsgálata rávilágíthat a vállalatok helyzetére. Ezen okból kifolyólag vizsgáltam a vállalatok internethasználatát. A vállalatok által igénybevett internetes szolgáltatások képet adhatnak az adott vállalatok információs technológiák terén vett fejlettségéről. Minél inkább sokrétű a vállalatok internethasználata, annál inkább nyitottak az új információs technológiák felé. Ebből következően, az internet használatának vizsgálata egyszerű és célravezető eszköze a vállalatok általános információs technológiák terén vett fejlettségének bemutatására. A 4. táblázat megmutatja a kérdőívet kitöltő vállalatok internethasználatának célját.

30

4. táblázat

Az internet igénybevételének célja 2012-ben E-mail Információ kérése/gyűjtése Hirdetés/marketing Banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele Adózási szolgáltatások igénybevétele (e-ügyfélkapu) Oktatás/képzés (hozzáférés interaktív oktatási anyagokhoz) Piacfigyelés (piacmonitoring) Termékek és szolgáltatások vásárlása/értékesítése Értékesítés utáni szolgáltatásokhoz való hozzájutás (pl. szoftverfrissítés) Egyéb

88,60% 75,70% 35,70% 67,10% 48,60% 22,90% 21,40% 40,00% 31,40% 1,40%

Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

A táblázat megmutatja, hogy a kérdőívet kitöltő vállalatok hány százaléka használja a felsorolt internetes funkciókat. Az internethasználat célja a vállalatok döntő többségénél az internet által nyújtott alapfunkciókra korlátozódik, mint az E-mailküldés, a Banki és pénzügyi

szolgáltatások

igénybevétele

(e-ügyfélkapu),

vagy

Információk

keresése/gyűjtése. Meglepő módon, a vállalatoknak csupán 35,7%-a használja az internetet marketing-tevékenységre, és még kevesebb, 21,4%-a figyeli a számára releváns piacot az interneten keresztül. Ezen adatok figyelembe vételével megállapíthatjuk, hogy a megkérdezett vállalatok nem élnek az internet adta lehetőségekkel, nem keresik a legújabb lehetőségeket. Mindazonáltal, meg kell vizsgálnunk, hogy az internethasználaton túl, a vállalatok használnak-e információs rendszereket, és ha igen, a vállalat életének mely területein teszik azt.

4.3. A vállalati információs rendszerek használata A vállalati információs rendszerek használata a vállalat életének különböző területein jelenhet meg. Egyes területeken elterjedtebb az információs rendszerek használata, míg máshol kevésbé jellemző. Egyes tevékenységeket, mint például a számlák kiállítását, vagy a

pénzügyek

nyilvántartását

minden

vállalatnak

el

kell

végeznie,

így

ezen

tevékenységeknél nagyobb az esély arra, hogy a vállalatok használjanak valamilyen információs rendszert feladataik elvégzésére. Egyes tevékenységek, mint a már korábban említett vállalati pénzügyek nyilvántartása (a vállalat tevékenységének bonyolultságának függvényében) egy idő után szinte lehetetlenné válik a megfelelő információs rendszer nélkül. 31

Az alábbi diagram megmutatja azt, hogy az elemzett vállalatok mely területeken használnak vállalati információs rendszereket.

Vállalati információs rendszerek használatának területei 60% 50% 50%

40%

46%

43% 38%

38%

38% 34% 30%

30% 20%

27%

24% 20% 19%

18%

15% 14%

12% 11% 7%

10%

3%

0%

8. ábra: Vállalati információs rendszerek használatának területei Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

A diagram „x” tengelyén találhatóak a különböző használati területek, míg az „y” tengelyen a válaszadók aránya, tehát az hogy a vállalatok hány százaléka használ információs rendszert az adott területen. A diagram jól mutatja, hogy a válaszadó vállalatok leginkább a Számvitel, könyvelés, a Pénzügy, és az Értékesítés, számlázás tevékenységek területén használnak információs rendszereket. Ezek mellett megjelenik még a Bérügyvitel, a Kontrolling, tervezés, a Beszerzés, a Készletgazdálkodás, Termelés/szolgáltatás, Ügyfélkapcsolat kezelés, és az Ügyvitel, adminisztráció. Ezen tevékenységek java része a vállalatok számára létfontosságú, mondhatni nélkülözhetetlen. Az olyan területeken, mint a Projektmenedzsment, a Minőségbiztosítás, Karbantartás, vagy a Környezetvédelmi menedzsment, érezhetően kisebb az információs rendszerek jelenléte, hiszen ezen területek már jóval specifikusabbak, a legtöbb hazai vállalat nem, vagy csak kis mértékben foglalkozik velük. Továbbá megfigyelhető, hogy a legmagasabb használati 32

arányt a Pénzügyi terület mutatja, de az is csupán 50%, ami azt jelenti, hogy a vállalatok általános információs rendszer használata igen alacsony. Ezen adatokból levonható azon következtetés, hogy az elemzett vállalatok csupán alapszintű felhasználói a különböző információs rendszereknek.

4.4. Az Üzleti Intelligencia rendszerek Annak érdekében, hogy lássam, mennyire járatosak a vállalatok az Üzleti Intelligenciában, megvizsgáltam, használnak-e BI rendszereket. A megkérdezett vállalatok három lehetőség közül választhattak: 1: Működik nálunk ilyen rendszer; 2: Nem működik, de tervezik a bevezetést; 3: Nem működik, és nem is tervezik a bevezetést. Az alábbi diagram mutatja a kapott eredményeket.

BI használat 10,8% Működik 16,2% Nem működik, de tervezik a bevezetést 73%

Nem működik, és nem tervezik a bevezetést

9. ábra: A BI jelenlegi és tervezett használata Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

A válaszadók 10,8%-nál, 8 vállalatnál működik, 16,2%-nál, 12 vállalatnál még nem működik, de szeretnék, és 73%-nál, azaz 54 vállalatnál nem működik és nem is tervezik Üzleti Intelligencia rendszer bevezetését. Ezekből az adatokból kiderült, hogy az elemzett vállalatok döntő többsége nem használja az ÜI rendszereket, és nem is tervezik bevezetésüket. Mivel a vizsgálatom célja első sorban az Üzleti intelligencia rendszerek használatának bemutatása, így tovább vizsgáltam azokat a vállalatokat, akik használnak Üzleti Intelligencia rendszereket, annak tükrében, hogy e cégek, milyen területeken használják információs rendszereiket. Az alábbi táblázat mutatja ezeket az adatokat.

33

5. táblázat

Információs rendszerek használatának területei, az Üzleti Intelligencia rendszert használó vállalatok körében Információs rendszer Vállalatok száma használatának területei (db) Számvitel, könyvelés 6 Pénzügy 5 Bérügyvitel 4 Emberi erőforrás gazdálkodás 0 Felsővezetői döntéstámogatás 1 Kontrolling, tervezés 3 Beszerzés 4 Készletgazdálkodás 3 Tárgyi eszközgazdálkodás 2 Karbantartás 0 Termelés/szolgáltatás 3 Értékesítés, számlázás 4 Környezetvédelmi menedzsment 0 Ügyfélkapcsolat kezelés 2 Marketing 1 Ügyvitel, adminisztráció 3 Minőségbiztosítás 0 Projektmenedzsment 1 Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

A táblázatból jól látható, hogy az Üzleti Intelligencia rendszereket használó vállalatok körében is hasonlóak az eredmények, mint amit az „A vállalati információs rendszerek használata” című fejezetben a 7. ábra segítségével bemutattam. Ezen vállalatok is javarészt a Számvitel, könyvelés, Pénzügy, Beszerzés, Értékesítés, számlázás területén használnak információs rendszereket, de itt már megjelenik a Bérügyvitel is. Ez tekinthető a legjelentősebb eltérésnek a két ábrában (a 7. ábra és az 5. táblázat). Az Emberi erőforrás gazdálkodás, a Karbantartás, a Környezetvédelmi menedzsment, és a Minőségbiztosítás azok a területek, ahol egyáltalán nem használ információs rendszereket a vállalatoknak ezen köre. Összességében megállapíthatjuk, hogy a kérdőívet kitöltő vállalatok információs rendszer használata a Pénzügy és a Számvitel területeire korlátozódik. Az Üzleti Intelligencia rendszerek javarészt távol állnak a vállalatoktól, hiszen alig több mint 10%-uk használ ilyen rendszereket, és többségük nem is tervezi bevezetésüket. A következőkben bemutatom milyen BI eszközök állnak a vállalatok rendelkezésére és milyen feladatok 34

elvégzésére használják, illetve használnák a vállalatok a különböző Üzleti Intelligencia eszközöket.

4.4.1. A vállalatok számára releváns BI technológiák Azon vállalatok, melyek alkalmazni szeretnének egy Üzleti Intelligencia rendszert, számos eszköz közül választhatnak. Ezen eszközöket tartalmazza az alábbi diagram, melynek „x” tengelye tartalmazza a különböző BI technológiákat, „y” tengelye pedig a kérdőívet kitöltő vállalatoktól kapott átlagos értéket. Az 1-es érték jelenti azt, hogy nem releváns az adott technológia a vállalat számára, az 5-ös érték pedig azt, hogy nagyon is releváns. 4,5 4

4

3,5 3

Releváns BI technológiák 3,7 3,7 3,3 3 2,9 2,9 2,9 2,8 2,8

2,7 2,7 2,6

2,5

2,5 2,5 2,4

2 1,5 Átlagos érték

1 0,5 0

10. ábra: Releváns BI technológiák Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

A diagram számos elemet tartalmaz, melyek közül külön kiemelem azokat, melyek átlagos értéke 3 illetve a fölé esik, ugyanis a 3-as jelenti azt, hogy az adott technológia közepes mértékben releváns. Bármi, ami ezen érték fölé esik, az már a vállalatok számára releváns technológiának számít.

35

A grafikonból kiderül, hogy a megkérdezett vállalatok számára a Nagy adathalmazok elemzése a leginkább releváns BI technológia. Ezt a technológiát többé-kevésbé az összes vállalat jól tudná alkalmazni. Az átlagos érték szerinti rangsorban a következő elem a Dokumentumtár és elemzés, melynek feladata a tárolt dokumentumokban való keresés, illetve elemzés. Lényegében azok a vállalatok tudják alkalmazni, melyek nagy mennyiségű elektronikus dokumentummal rendelkeznek. A rangsor harmadik helyén áll az In-memory BI, melynek szerepe, hogy az adatokat nem egy passzív adatbázisban tárolja, hanem memóriában, melyből az adatok gyorsabban előhívhatóak, elemzésük felgyorsul. A következő az összetett adat vizualizáció, melynek feladata a szemléletes megjelenítés különböző felhasználói interfészeken, ábrák, diagramok formájában. Az adattárház elemzés feladata, mint azt neve is mutatja a nagy adattárházak adatainak elemzése, összefüggések keresése. Végezetül pedig meg kell említenünk az Előrejelző elemzéseket. Ezen technológia igaz, hogy csak 2,9-es átlagértéket kapott, de a legtöbb válaszadó 4-es értéket adott rá. Az átlagértéke alacsony lett, de a leggyakrabban kapott értéke a 4-es, tehát sok vállalat releváns technológiának tartja. Feladata olyan elemzések készítése, melyek alapján a jövő eseményei, piaci trendjei bizonyos valószínűséggel megállapíthatóak. A következőkben részletesebben is bemutatom a leginkább releváns BI technológiákat és azt, hogy a megkérdezett vállalatok hogyan értékelték azokat. Az alábbi diagramok értelmezése az előzőhöz hasonlóan történik. Az 1-es érték azt jelenti, hogy Nem releváns a vállalat számára, míg az 5-ös érték azt, hogy Nagyon releváns. Nagy adathalmazok elemzése:

Nagy adathalmazok elemzése Vállalatok aránya

40,0%

34,0%

37,7%

30,0% 17,0%

20,0% 9,4%

10,0% 1,9% 0,0% 1

2

3 4 Relevancia mértéke

5

11. ábra: Nagy adathalmazok elemzése Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

36

A megkérdezett 74 vállalat közül összesen 53 töltötte ki a kérdőívnek ezt a kérdését, ami 72%-os kitöltési arányt jelent. Feltételezhetjük, hogy azok a vállalatok nem töltötték ki, melyek nem ismerik az adott BI eszközt, mert annak ismerete nélkül nem lehet nyilatkozni arról, hogy releváns-e az adott vállalat számára. A válaszadók 37,7%-a nagyon relevánsnak, míg 34%-a relevánsnak minősítette. Ebből arra következtethetünk, hogy a legtöbb vállalat számára, hasznosítható módszer. Dokumentumtár és elemzése:

Vállalatok aránya

Dokumentumtár és elemzése 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%

35,8% 26,4% 22,6%

9,4% 5,7%

1

2

3 4 Relevancia mértéke

5

12. ábra: Dokumentumtár és elemzés Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

A kérdőívet kitöltő vállalatok 72%-a, tehát 53 vállalat válaszolt erre a kérdésre, ami pontosan ugyanolyan arány, mint az előző kérdésnél. A dokumentumtár és elemzése szintén jól használható BI technológia, de a válaszadók 9,4%-a számára egyáltalán nem releváns, ami arra enged következtetni, hogy valamelyest specifikusabb eszköz, mint az előző.

37

In-memory BI:

Vállalatok aránya

In-memory BI 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%

38,0% 26,0%

20,0% 8,0%

8,0%

1

2

3 4 Relevancia mértéke

5

13. ábra: In-memory BI Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

A megkérdezettek közül, csak 50 vállalat, tehát a minta 68%-a nyilatkozott az In-memory BI-ról. Bár sok vállalat számára ez még mindig egy kitűnően alkalmazható eszköz, de a döntő többség számára csak jól használható. Összetett adat vizualizáció:

Vállalatok aránya

Összetett adatvizualizáció 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%

37,2% 27,9% 18,6% 11,6% 4,7%

1

2

3 4 Relevancia mértéke

5

14. ábra: Összetett adat vizualizáció Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

Bár azt sejtenénk, hogy az adat vizualizáció minden vállalat számára fontos, az ábra nem erre enged következtetni. Csupán 43 vállalat válaszolt a kérdésre, és döntő többségük jól vagy közepesen találta relevánsnak a vállalata számára ezt az eszközt. 38

Adattárház elemzés:

Adattárház elemzés 32,6%

Vállalatok aránya

35,0% 30,0%

25,6%

25,0% 20,0%

18,6%

15,0%

11,6%

11,6%

2

5

10,0% 5,0% 0,0% 1

3 4 Relevancia mértéke

15. ábra: Adattárház elemzés Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

Az összetett adat vizualizációhoz hasonlóan, erre a kérdésre is 43 válasz érkezett. Az adattárház elemzést is csupán a megkérdezettek 58%-a tudja értékelni, ami sajnálatos, hiszen egy jól alkalmazható módszerről van szó. A döntő többség itt is a 3-as és a 4-es értéket jelölte meg, de számos vállalat számára egyáltalán nem releváns, tehát vállalatuk nem venné hasznát (vagy csak nem tud róla, hogy hasznosítható lenne számukra). Fontos kiemelni, igen kevés cég gondolja úgy, hogy ez egy igencsak jól alkalmazható eszköz. Előrejelző elemzések:

Előrejelző elemzések Vállalatok aránya

35,0%

28,9%

30,0%

31,1%

25,0%

20,0%

17,8%

15,6%

15,0% 10,0%

6,7%

5,0% 0,0% 1

2

3 4 Relevancia mértéke

5

16. ábra: Előrejelző elemzések Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

39

Az előrejelző elemzések átlagos értéke igaz, hogy csupán 2,9, de mivel egy nemzetközileg elterjedt eszközről van szó, ezért a mindenképpen vizsgálandó. A minta vállalataiból, 45en válaszoltak az erre utaló kérdésre, ami a megkérdezettek 61%-a. A válaszadók 31,1%-a látja úgy, hogy jól tudnák alkalmazni, tehát releváns számukra, és 28,9%-uk csupán közepesen tartják használhatónak. A vállalatok vagy nem ismerik kellőképpen ezen eszköz hasznát, vagy vállalatuk számára valóban nem releváns. A kiemelt diagramok technológiáiról valamint a 9. ábrán említett többi BI technológiáról is elmondható, hogy a mintában szereplő vállalatoknak csak a 60-70%-a van tisztában a különböző BI eszközök hasznával és alkalmazási lehetőségeivel, hiszen átlagosan ekkora százalékuk válaszolt a kérdésekre.

4.4.2. A BI eszközök jövőbeli használata A jelenleg alkalmazott BI eszközök mellett célszerű megvizsgálni azt, hogy a vállalatok milyen eszközök használatát tervezik. Az alábbi ábra megmutatja, hogy az egyes eszközkategóriákat a megkérdezett vállalatok hány százaléka használja, vagy nem használja, illetve hány százaléka tervezi bevezetni a jövőben. 80% 70% 67% 70% 60% 54% 60% 44% 50% 41% 41% 38% 40% 30% 26% 30% 20% 18% 17%23% 17% 18% 20% 13% 10% 3% 0%

BI technológiák jövőbeli használata Nem használják Használják Nem használják de tervezik használni

17. ábra: BI technológiák jövőbeli használata Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet adatai alapján

40

Mivel az adattárházak és az adatbányászati eszközök témaköréről már volt elemzés, így ezen elemeket az adott ábra elemzéséből kihagyom. Az ábra újdonsága az alábbi négy új technológiában áll: Komplex elemzési technológiák: ezek azok az elemzési technológiák melyeknek legnagyobb szerepük lesz a jövőre nézve. A megkérdezett vállalatok 38%-a tervezi a bevezetését, és a jövőbeni alkalmazását, de 18%-uk máris alkalmazza. Felhő alapú BI: ezeket a rendszereket csupán egy kis csoport, a vállalatok 3%-a használja. Valamelyest javít a helyzeten, hogy a vállalatok 30%-a tervezi használni ezeket a rendszereket. Mobil platformú BI: a válaszadók közel fele nem használ ilyen rendszert, és nem is tervezi bevezetését. Jó hír viszont, hogy 20%-a már bevezette, és további 26%-a tervezi. SOA alapú BI: ez a leginkább népszerűtlen rendszer, hiszen a vállalatok 70%-a nem használja, és nem is tervez ezen változtatni. Megállapíthatjuk tehát, hogy a vállalatok számára nem ez a rendszer fogja meghatározni a jövőt. Röviden összefoglalva, a Komplex elemzési technológiákat, a Felhő alapú BI rendszereket, és a Mobil platformú BI rendszereket tervezi a legtöbb vállalat bevezetni. Ezek azok a technológiák, melyekre a legtöbb megkérdezett magyar vállalat igényt tart.

4.4.3. A BI eszközök által elvégezhető feladatok Az előző fejezetben ismertetett Üzleti Intelligencia technológiákkal számos feladat elvégezhető. Ebben a fejezetben arra a kérdésre adok választ, hogy a kérdőívet kitöltő vállalatok milyen feladatokat látnak el, vagy látnának el az ÜI rendszereikkel. A feladat egy 1-től 5-ig terjedő skálán történő értékelés volt a vállalatok számára, ahol az 5-ös érték jelenti azt, hogy az adott feladat elvégzésére kiválóan tudna használni egy BI rendszert, az 1 pedig azt, hogy nem tudna használni. Itt látható a táblázat, ami összefoglalja az elvégezhető feladatokat és a rájuk adott pontértékekből számított átlagos értéket.

41

6. táblázat

BI rendszer által elvégezhető feladatok (1-Nem releváns; 5-Nagyon releváns) Vállalati feladatok Átlagos érték A leggyakoribb érték Pénzügyi elemzés 3,9 Előrejelzés 3,1 Ügyfél menedzsment 2,9 Stratégiai döntéshozatal 3,2 Termékfejlesztés 2,9 Aktivitás-monitorozás 2,8 Piacelemzés 3,2 Tranzakciós folyamatok optimalizálása 3 Kockázatelemzés 3 Kontrolling 3,7

5 4 3 4 1 3 5 3 3 5

Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet adatai alapján

A korábbiakból kiderült, hogy az elemzett vállalatok közül csak 8 cég rendelkezik ÜI rendszerrel, így ez a kérdés többnyire azokat a lehetőségeket kutatja, hogy mire tudnák felhasználni a hazai vállalatok a BI rendszereket. Mivel a skála, amin a vállalatoknak értékelniük kellett az adott feladaton vett Üzleti Intelligencia rendszerek alkalmazhatóságát 1-től 5-ig terjedt, így a középső érték, ami a semleges állapotot jelzi a 3-as érték, illetve a közvetlen környezete. Most pedig vegyük sorra az adott feladatokat. Pénzügyi elemzés: 3,9-es átlagos értéket kapott, ami azt jelenti, hogy a vállalatok többsége jól tudná alkalmazni a BI rendszereket ezen a területen. Előrejelzések: e területen 3,1-es értéket látunk, ami középszerű eredményt mutat, de a leggyakoribb válasz mégis a 4-es érték volt, így megállapíthatjuk, hogy számos vállalat tudná hasznosítani a BI rendszereket ezen a területen. Ügyfélmenedzsment: itt már egyszerűbb a helyzet. Az átlagos érték 2,9, ami szerint a vállalatok ugyan tudják hasznosítani, de nem látnak benne érdemi lehetőséget, ezt pedig a módusz, tehát a leggyakoribb érték is igazolja, hiszen ez is 3-as érték lett. Stratégiai döntéshozatal: ennél a területnél, az átlagosnál valamelyest jobban hasznosíthatóak a BI rendszerek, a leggyakoribb elem a 4-es érték, így kijelenthetjük, hogy számos vállalat jól tudná hasznosítani ezen a téren a tárgyalt rendszereket. Termékfejlesztés: ezen a területen a vállalatok nem látnak jelentősebb potenciált a BI rendszerek alkalmazhatóságában, a legtöbb cég 1-es értékkel jelölte, az átlag pedig 2,9 lett.

42

Aktivitás-monitorozás: az átlagos érték hasonlóan alakul a Termékfejlesztéséhez, valamelyest alacsonyabb: 2,8. Láthatjuk, hogy a vállalatok többsége nem lát benne lehetőségeket. Piacelemzés: az átlagos érték szintén középszerű, de a leggyakoribb elem az 5-ös lett, ami azt mutatja, hogy számos vállalat számára ezen a területen egy jól alkalmazható módszer a BI. Tranzakciós folyamatok optimalizálása: a megkérdezett vállalatok ennél a feladatnál sem látnának jelentős hasznot, ha Üzleti Intelligencia rendszereket alkalmaznának, de nem is zárkóznak el az esetleges bevezetéstől. 3-as értéket kaptunk mind az átlagos értéknél, mind a leggyakoribb elemnél. Kockázatelemzés: lényegében ugyan az a helyzet, mint a Tranzakciós folyamatok optimalizálása esetén. Ezen a területen, a vállalatok nem érzik igazán releváns rendszernek a Business Intelligence-t, de nem is zárkóznak el a használatától. Kontrolling: 3,7-es átlagos értékével, a második legjobban támogatott vállalati feladat. További fontos tényező, hogy a leggyakoribb értékelés ennél a tényezőnél, az 5-ös, tehát a maximális érték volt. Összegezve az előbbieket, a felsorolt feladatok közül, a megkérdezett vállalatok, a Pénzügyi elemzéseknél

és a Kontrolling feladatoknál elvégzésénél tartják jól

alkalmazhatónak az Üzleti Intelligencia módszereit, a különböző Előrejelzéseknél, a Stratégiai döntéshozatalnál, illetve a Piacelemzésnél pedig mérsékelten, de még mindig alkalmazhatónak látják a BI módszereket és rendszereket. Az Ügyfélmenedzsmentnél, a Termékfejlesztésnél,

az

Aktivitás-monitorozásnál

a

Tranzakciós

folyamatok

optimalizálásánál és a Kockázatelemzésnél pedig nem tartják különösebben relevánsnak az ÜI-t, mint ezen folyamatokat támogató rendszert vagy eszközt.

4.4.4. A Business Intelligence sikerei és kudarcai Mint az kiderült ez előző fejezetekből, az Üzleti Intelligencia igen sokoldalúan használható, a vállalati működés számos területén fejtheti ki hatását. Ezeket a hatásokat különböző eszközökkel érhetik el a vállalatok, melyeket saját működésükhöz alakíthatnak. Érdemes továbbá azt is megvizsgálni, hogy a vállalatok milyen területeken alkalmazták sikerrel a BI rendszereket, és mely területeken voltak sikertelenek. Az előző fejezetben 43

kiderült, hogy a vállalatok főként a Pénzügy és a Kontrolling területén tartják jól alkalmazhatónak a BI rendszereket. Ennek tükrében vizsgáljuk meg az alábbi diagramot, melyen a következő tényezők szerepelnek: Pénzügyi elemzés, Kontrolling, Piacelemzés, Ügyfélmenedzsment,

Előrejelzés,

Aktivitás-monitorozás,

Stratégiai

döntéshozatal,

Tranzakciós folyamatok optimalizálása, Kockázatelemzés, Termékfejlesztés.

BI sikerek területei 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0%

32,4% 28,4% 21,6% 18,9% 17,6% 13,5% 12,2% 9,5%

10,0%

5,4%

5,4%

5,0% 0,0%

18. ábra: A BI sikeres alkalmazásának területei Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

A diagram vízszintes tengelyén találhatóak azok a feladatok, melyeket a vállalatok BI rendszerei el tudtak látni. A függőleges tengelyen pedig a válaszadó vállalatok aránya látható. Az ábrából nagyon jól kiderül, hogy a vállalatok valóban a Pénzügy és a Kontrolling területén tudják legjobban alkalmazni az Üzleti Intelligencia rendszereiket, hiszen a válaszadók 32,4%-a használta a Pénzügyi elemzések területén sikeresen a BI rendszereiket, és 28%-a a Kontrolling területén. A Piacelemzés került a harmadik helyre, melyet az Ügyfélmenedzsment, azt pedig az Előrejelzések követték. Ezek az adatok lényegében egybevágnak az előző fejezet adataival. Az egyetlen jelentős eltérés, az Ügyfélmenedzsment szerepe. Míg itt a negyedik helyet foglalta el, addig az előző fejezet táblázatában csupán az utolsó előtti helyet tudta elérni. Ez az ellentmondás, tehát arra utal, hogy a Business Intelligence hasznosíthatósága az Ügyfélmenedzsment területén valamelyest nagyobb, mint azt a vállalatok gondolnák.

44

A következőkben pedig bemutatom, hogy mely területeken voltak sikertelenek a BI rendszerek. Ezen eredményeket az alábbi diagram mutatja, melynek tényezői kettő kivételével megegyeznek az előző diagram tényezőivel. A két új tényező: a Sikertelen fejlesztési projektek és a Sikertelen alkalmazás bevezetés.

BI kudarcok területei 16,0% 13,5% 14,0% 12,2% 10,8% 10,8% 12,0% 9,5% 9,5% 10,0% 8,1% 8,1% 8,1% 8,0% 5,4% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0%

4,1% 2,7%

19. ábra: A BI sikertelen alkalmazásának területei Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

Az előzőhöz hasonlóan, e diagramon is az „x” tengely jelöli a BI rendszerek által elvégezendő feladatokat, projekteket, az „y” tengely pedig azt, hogy az összes válaszadó hány százaléka látta úgy, hogy az adott területen indított BI projekt, vagy feladat, esetleg működő rendszer sikertelen volt. A diagram egyrészről még inkább alátámasztja a korábbiakat, miszerint a Pénzügyi elemzések és a Kontrolling területén jól alkalmazható rendszerek a BI rendszerek, az e területeken indított projekteknek csupán kis része lesz sikertelen. Másfelől viszont enyhe ellentmondást hoz az előző diagramhoz képest, hiszen az Előrejelzéseket nevezhetjük a leginkább sikertelen projekteknek, hiszen a vállalatok 13,5%-a mondta azt, hogy az előrejelzések területén alkalmazott BI rendszerek javarészt sikertelenek voltak. Ugyanakkor a vállalatok 17,6%-a sikeresen alkalmazta a BI rendszereket ezen a területen. Ezekből arra következtethetünk, hogy az Előrejelzések területén indított BI rendszerek vegyes eredményekkel zárulnak, a vállalatok hol sikeresnek, hol sikertelennek ítélik. Ez valószínűleg összefügg az előrejelzések természetével, hiszen ezen témakör a bizonytalanságok csökkentését, a jövő üzleti folyamatainak meghatározását célozza, mely igen komoly és komplex feladat. 45

4.5. Fejlődési területek, javaslatok Az alábbi fejezetben bemutatom, milyen változtatásokra, változásokra lenne szükségük a magyar vállalatoknak, hogy jobban és gyakrabban alkalmazhassák a BI rendszereket. Annak érdekében, hogy megtudjuk, milyen irányba tart a Business Intelligence fejlődése, és ez mennyire vág egybe a hazai igényekkel, meg kell vizsgálni azt, hogy milyen változásokra, változtatásokra tartanak igényt a hazai vállalatok az Üzleti Intelligencia rendszerek területén. A kérdőívet kitöltő vállalatoknak lehetőségük volt megjelölni azt a tényezőt, amire szerintük szüksége van a BI rendszerek nagyobb elterjedéséhez. Mivel az összes válaszadó közül csupán 8 vállalatnál működik BI rendszer, ezért ez egy rendkívül fontos pont. Annak érdekében, hogy az országban széles körűen elterjedjenek az Üzleti Intelligencia rendszerek, számos változásnak kell végbemennie, vagy a vállalatok, vagy a BI rendszerek területén. Mivel a vállalati szféra változása lassú és nehézkes, ezért az ő igényeikhez kell igazítani a BI rendszereket a használhatóság növelése érdekében. A vállalatok válaszait arra a kérdésre, hogy „Miben kellene fejlődnie a BI rendszereknek a nagyobb elterjedéshez?”, az alábbi diagram összegzi.

A BI rendszerek fejlődési területei 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

58%

31%

27% 18%

16% 9%

20. ábra: A BI rendszerek fejlődési területei Forrás: Saját szerkesztés, 1. számú melléklet alapján

A diagram „x” tengelyén találhatóak a fejlődési területek, míg az „y” tengely azt mutatja meg, hogy az egyes területeket a megkérdezett vállalatok hány százaléka jelölte be. Az 46

első három területet szeretném kiemelni, hiszen ezt a területeket lényegesen több vállalat jelölte fontos fejlődési területnek. A leginkább kiugró elvárás, a Költségek csökkenése. Valószínűleg ez összefügg azzal is, hogy a megkérdezett vállalatoknak több mint a fele kis- és mikrovállalkozás, amik számára nem állnak rendelkezésre akkora mértékű források, mint egy közép vagy egy nagyvállalat számára. A második legfontosabb fejlődési terület az Adatvédelem nagyobb szintje. E szerint a vállalatok az alacsonyabb költségek után az adataik biztonságát szeretnék leginkább javítani. Ezen pont problémája leginkább az, hogy az adatvédelem szintjének növelése könnyedén megvalósítható, de a költségek jelentős növekedését vonzza maga után. Remek példa erre az adatvesztés elkerülését célzó lépés a rendszeres adatmentés, mely segítségével az elveszett adatok visszahívhatóak, de ez a módszer sajnos igencsak drága megoldást jelent. A különböző biztonsági intézkedések, esetleges tűzfalak kiépítése, új eljárások alkalmazása pedig rengeteg pénz és időráfordítással járhat. A

harmadik

fejlődési

terület,

melyet

szeretnék

kiemelni,

az

Egyszerűbb

paraméterezhetőség. Lényegében azt jelenti, hogy a felhasználók egyszerűbben adhatják meg azon paramétereket, melyek szerint az adatok között keresni, azokkal dolgozni vagy esetleg jelentéseket készíteni szeretnének. Ennek jelenléte, a munkamenet megkönnyítése iránti jelentős igényt jelenti. Mivel a vállalatok 27%-a jelölte meg, így ez a tényező sem elhanyagolható. Összességében a hazai vállalatok jelentős részének nincs elegendő forrása a BI rendszerek kiépítésére. Ez a probléma nehezen megoldható, mivel az Üzleti Intelligencia rendszerek egyik lényegi tulajdonsága, az összetettség és a vállalati tevékenységeket átfogó működés, azok ellátása a megfelelő információkkal. Egy megoldási lehetőség lehet a dobozos megoldás. Ezek általában jóval olcsóbbak saját fejlesztésnél, vagy a vállalat saját maga által kiépített rendszereknél. Erre példa az Ingres nevű vállalat dobozos terméke, mely egy adatbázis kezelő és egy lekérdező szoftvert tartalmaz.6 Előnye az alacsony ár, egy teljes rendszer kiépítéséhez képest, hátránya viszont a korlátozott személyre szabhatóság. Csak bizonyos műveletek elvégzésére lesz képes. Ettől függetlenül a hazai vállalatok számára jó kezdést jelenthetnek ezek a dobozos megoldások, egyrészt azért mert a magyarországi piac még mindig csak ismerkedik a Business Intelligence fogalmával és használhatóságának területeivel, előnyeivel, másrészről pedig a vállalatok száma és mérete is azt sugallja, hogy 6

2013. október 17. http://www.bi.hu/2007/08/23/megjelent_az_ingres_dobozos_bi_termeke.html

47

egyelőre elegendőek a dobozos megoldások. Egy másik példa ezen megoldásokra, az SAP NETWEAVER BUSINESS INTELLIGENCE 7nevű terméke. Igaz, hogy nem az adott vállalat számára nyújt teljesen személyre szabott szolgáltatásokat, de az általa kínált eszközök tárháza széleskörűnek mondható. A rendszerbe beépített funkciók a következőek: Adatraktározás, ETL támogatással, az adatok modellezésére, tárolására, kivonatolására, transzformálására és betöltésére. Üzleti információ, mely alatt az OLAP-ot, az adatgyűjtést és kivételelemzést kell érteni. Üzleti rálátás, amely a lekérdezések tervezése, beszámolás és elemzés, valamint webes alkalmazás-tervezés eszközöket foglalja magában az elemzési beszámolók létrehozásáért és a döntéstámogatásért. Mérés és igazgatás: az üzleti tartalmak, és meta-adat kezelését, a döntéshozás elősegítését üzleti információk megfigyelését célozza. Ez a struktúra valamelyest eltér az általam felvázoltaktól, de a lényegi elemek megegyeznek, sőt az SAP által felvázolt eszközök teljes egészében lefedik a már említett BI eszközöket. Mivel az Üzleti Intelligencia még mindig kialakulóban van, ezért nincsen egy egyértelmű megfogalmazása annak, hogy miknek kell beletartozni egy BI rendszerbe, és honnantól számít annak. Egy másik lehetőség a különféle állami támogatások megpályázása. Bár jelen pillanatban kevés állami támogatás és Európai Uniós pályázat áll a vállalatok rendelkezésére, mely a különféle IT fejlesztéseket támogatná, de ez a közeljövőben változhat. Ha az önkormányzatok, vagy a mindenkori állam felismeri az új információs technológiák fontosságát, könnyedén elképzelhető, hogy az Üzleti Intelligencia és a hozzá hasonló rendszerek támogatottsága megnő. További javaslataim, a BI és annak használatára vonatkoznak. Mint elemzéseimből kiderült, a megkérdezett vállalatok nincsenek az Üzleti intelligencia élmezőnyében, sőt, egyre inkább lemaradnak. A felzárkózásra még nincsen késő, a hazai vállalatoknak jobban kellene alkalmazniuk a Business Intelligence rendszereit, egyrészt több vállalatnak kellene vagy az említett dobozos megoldások közül választania, vagy pedig saját rendszert kiépítenie. Másfelől pedig a vállalatok fordulhatnának partnereik, beszállítóik, vevőik felé is, hiszen a BI rendszerek a közös munkát, az adatok közös elemzését, kezelését is erősen támogatják.

Ha

az

említett

lépéseket

megteszik,

jelentősen

javíthatják

piaci

teljesítményüket, csökkenthetik költségeiket, vagy éppen növelhetik bevételeiket.

7

2113. október 21. http://www.sap.com/hungary/platform/netweaver/businessintelligence/featuresfunctions/index.epx

48

5. Összefoglalás Dolgozatomban megkíséreltem bemutatni a magyarországi vállalatok Üzleti Intelligencia használatára vonatkozó adatokat, jellemzőket. Célom volt, hogy bemutassam a hazai vállalatok által alkalmazható BI technikákat, módszereket, és bemutassam milyen feladatok elvégzésére alkalmasak, valamint milyen területeken a legsikeresebbek. Erre vonatkozóan már a bevezetésben ismertetett három kérdést tettem fel: 1. Használnak-e a magyar vállalatok vállalati információs rendszereket, azon belül BI rendszereket? 2. Milyen eszközök felhasználásával, milyen feladatok elvégzését teszik lehetővé a BI rendszerek? 3. Mely területeken érnek el igazi sikereket a hazai vállalatok a BI rendszerek segítségével? Az egyes kérdésekre, az összefoglaló megfelelő részében fogok válaszolni. Dolgozatom első nagy fejezetében bemutattam a Business Intelligence fogalmi körét, szakirodalmát. Ezzel megfelelő alapot biztosítva a további munkának. Az elemző részek első egysége egy európai áttekintés volt, melynek témája: hazánk milyen helyet foglal el az európai vállalatok, pontosabban fogalmazva Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Cseh Köztársaság, Olaszország, Lengyelország, Portugália és Szlovákia vállalatainak rangsorában, az Üzleti Intelligencián vett fejlettség tükrében. A fejlettséget két vonatkozásban kell érteni: egyrészt az általános IT fejlettség vonatkozásában, másrészről pedig a BI használat vonatkozásában. Mint kiderült, hazánk vállalatai nincsenek lemaradva az informatikai eszközök (például az internet) használata terén, az elemzett vállalatok között jó helyezést értünk el; de az Üzleti Intelligencia területén, nemzetközi összehasonlításban a leggyengébbek között szerepeltünk. Az elemzésből kiderült még egy ennél is rosszabb tény: a hazai vállalatok közül csak nagyon kevesen szeretnének BI rendszert kiépíteni, vagy bevezetni vállalkozásukba. Az elemzett európai vállalatoknál arányaiban sokkal többen tervezik a BI rendszerek bevezetését. Ez feltehetőleg tovább fogja növelni a hazai vállalatok lemaradását az Üzleti Intelligencia területén. Ez leginkább azért gond, mert ezek a rendszerek jelentik vállalati döntéstámogató rendszerek legújabb generációját.

49

A nemzetközi áttekintést követően megkezdhettem szorosan a hazai vállalatokra koncentrálni. Legelőször azt kellett megvizsgálni, hogy a már említett a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Általános Informatikai Tanszéke, valamint a Gazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástani Intézete által készített kérdőívet kitöltő vállalatok mire használják az internetet. Ez egyfajta általános IT-fejlettség felmérés volt, melyből kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok az internet által kínált lehetőségeknek csupán kis részét használják, leginkább üzenetküldésre, információkeresésre és banki vagy pénzügyi szolgáltatások elvégzésére. Az általános fejlettség másik mérőszáma a vállalatok információs rendszereinek használata, illetve azok használatának területei volt. A kérdőívet kitöltő vállalatok döntő többsége a pénzügy, értékesítés, számvitel, tehát a leginkább általános területeken használ vállalati információs rendszereket. Ezen rendszerek közé tartozik a dolgozatom témáját adó Business Intelligence is. Ennek használata a vállalatok körében igen alacsony. A vállalatoknak csupán a 10,8%-a használ ilyen rendszert és csak 16,2%-a tervezi a bevezetését. Ezek az adatok teljes mértékben igazolják azokat az eredményeket, melyet a nemzetközi összehasonlító elemzésnél is kaptunk: a hazai vállalatok csak kis mértékben használnak BI rendszereket, és nem is nagyon terveznek ezen módosítani. Ezzel sikerült is válaszolni az első általam megfogalmazott kérdésre: 

Használnak-e a magyar vállalatok vállalati információs rendszereket, azon belül BI rendszereket? o Vállalati információs rendszereket használnak, főleg a pénzügy, az értékesítés és a számvitel területén. o BI rendszereket már kevésbé, a megkérdezetteknek csupán a 10,8%-a. o Változás egyelőre nem várható, csupán kismértékű javulás

Ezt követte az Üzleti Intelligencia használatának részletes elemzése. Először is arra kerestem választ, hogy melyek azok a technológiai eszközök melyek relevánsak az egyes vállalatok számára, és ezen eszközökkel milyen feladatok elvégzésére lesz lehetőség. A megkérdezett vállalatok válaszainak elemzéséből kiderült, hogy a nagy adathalmazok elemzése, a dokumentumtárak és elemzésük, az In-memory BI, az összetett adatvizualizáció és az adattárház elemzés a leginkább releváns Üzleti Intelligencia technológia. Ezek közül külön kiemelhető a nagy adathalmazok elemzése, a dokumentumtár és elemzése illetve az In-memory BI, mert a rájuk adott válaszok átlagos értéke kimagasló. Továbbá ki kell emelni, hogy a vállalatok a Komplex elemzési technológiákat, a Felhő alapú BI rendszereket, és a Mobil platformú BI rendszereket tervezik leginkább bevezetni a 50

jövőben. Tehát a jelenlegi, már említett technológiák mellett ezek is egyre nagyobb súlyban fognak megjelenni. A válaszok elemzéséből egy nem várt eredmény is született, mégpedig az, hogy a hazai vállalatok jelentős része nem tudja értékelni a különböző BI technológiákat, tehát valószínűleg nem ismerik megfelelőképpen azokat. A kérdés melynek válaszait értékeltem a következő volt: „Rangsorolja, mely BI technológiák relevánsak az Ön cégénél! (1= Nem releváns, 5= Nagyon releváns)” Látható tehát hogy csak azok a vállalatok nem tudták értékelni a különböző BI technológiákat, akik nem ismerték azokat kellőképpen. Az értékelési arány alacsony, a fent említett „népszerű” eszközöknél 58-72% között mozgott. Ezután következett a kérdésem második felére vonatkozó elemző pont melyben a kérdőív alábbi kérdésére adott válaszokat elemeztem: „Rangsorolja, mely feladatatok elvégzésére használja/használná a BI eszközöket!” A feladatra való válaszadás az előzőéhez hasonlóan ment. Az elemzés eredményeképpen kiderült, hogy az elemzett hazai vállalatok leginkább a pénzügyi elemzés, a kontrolling a piacelemzés és az előrejelzések területén használják, illetve használnák a BI rendszereket. Ezek közül is kiemelkedő volt a Pénzügyi elemzés és a Kontrolling. Ezen feladatokra egyértelműen megállapítható, hogy a vállalatok tudnák használni az Üzleti Intelligencia eszközeit. A feltett kérdésem, melyre ezek alapján sikeresen választ kaptam: 

Milyen eszközök felhasználásával, milyen feladatok elvégzését teszik lehetővé a BI rendszerek? o A leginkább releváns eszközök: a Nagy adathalmazok elemzése, a Dokumentumtár és elemzés illetve az In-memory BI o Az elvégezhető feladatok leginkább a Pénzügyi elemzések és a Kontrolling különböző feladatai

Végezetül pedig azt vizsgáltam meg, hogy a vállalatok mely területeken tudták, vagy tudnák sikeresen alkalmazni a BI rendszereket, illetve az általuk kínált eszközöket. Az Üzleti Intelligencia rendszerek sikeres alkalmazására vonatkozó kutatásom három kérdést foglalt magában: 51

1. Miben voltak inkább sikeresek a BI rendszerek? 2. Miben voltak sikertelenek a BI rendszerek? 3. Miben kellene fejlődnie a BI rendszereknek a nagyobb elterjedéshez? Az első kérdésre adott válaszok eredménye az, hogy a megkérdezett vállalatok leginkább a Pénzügyi elemzések és a Kontrolling területén tudták sikeresen alkalmazni a BI rendszereket. Az eredmény nem meglepő, hiszen az előzőekben már megtudtuk, hogy ezen a két területen tudnák legjobban hasznát venni a vállalatok az Üzleti Intelligencia rendszereknek. A két legkevésbé sikeres terület a kockázatelemzés és a termékfejlesztés. Ez meglepő, hiszen a szakirodalom e területeket az elsők között sorolja, mint hasznosítási lehetőségeket. Az elmélettel ellentétben a magyar vállalatok nem tudták sikeresen alkalmazni a BI eszközeit ezen a két területen, vagy egyszerűen nem is indítottak projekteket ebben a két szegmensben. A következő elemzési pont a sikertelen területek feltárása. A leginkább sikertelen BI alkalmazási terület az előrejelzéseké volt, melyben a vállalatok 13,5%-a vallott kudarcot. A második leginkább sikertelen terület a tranzakciós folyamatok optimalizálása volt. Ezen területek is meglepőek, hiszen a szakirodalom e feladatok elvégzésére is jól használhatónak írta le az Üzleti Intelligencia eszközeit. Ezen adatokból vonhatjuk le az alábbi következtetéseket/lehetőségeket: a magyar vállalatok még nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel ezen feladatok sikeres végrehajtásához, vagy ezen feladatok kockázatosabbak az átlagosnál. Felmerülhetne még az a lehetőség is, hogy az előrejelzések és tranzakciós folyamatok optimalizálása területén az átlagosnál több projekt indul, így több is vall kudarcot, de a korábbi elemzések bebizonyították, hogy a Pénzügyi elemzések és a Kontrolling területén használják/tudnák használni a vállalatok a BI rendszereket és az előrejelzések területén alig. Végül pedig a BI rendszerektől elvárt fejlődési irányokat elemeztem. Arra a kérdésre, hogy „Miben kellene fejlődnie a BI rendszereknek a nagyobb elterjedéshez?” a vállalatok többsége, 58%-a a költségek csökkenését jelölte meg. A kérdés nem teljesen egyértelmű, utal egyrészt arra, hogy kevesebbe kerüljön a BI rendszer üzembe helyezése, másrészt pedig arra, hogy a vállalat Üzleti Intelligencia rendszere csökkentse a vállalat költségeit, a folyamatok optimalizálása révén. Mindkét lehetőség hasznos a vállalat számára. Az első lehetőség arra utal, hogy a vállalatok nagy része nem engedhet meg magának egy költséges beruházást, egyszerűen nincsenek meg rá a megfelelő forrásai. A második lehetőség pedig 52

arra enged következtetni, hogy jelenleg a cégek nem látják a BI rendszerek közvetlen hasznát, nem érzik elég jelentősnek azt a költségmegtakarítást, amit egy ilyen rendszer üzembe helyezése hozna a vállalatuk életébe. A magas költségek, értsük bárhogyan is, a vállalatok sikerének útjában állhatnak. Az általam megfogalmazott harmadik kérdést és a rá adott válaszokat a következőképpen lehet összefoglalni: 

Mely területeken érnek el igazi sikereket a hazai vállalatok a BI rendszerek segítségével? o A Pénzügyi elemzések és a Kontrolling területén tudtak sikereket elérni o Az Előrejelzések és Tranzakciós folyamatok optimalizálása a leginkább sikertelen terület o A magasabb alkalmazási arányért és sikerért, leginkább a BI rendszerek költségeinek

kellene

csökkennie,

vagy

az

alkalmazásukkal

járó

költségmegtakarításnak növekednie Egyes kérdések, melyek dolgozatom írása során felmerültek, de megválaszolásuk más gondolatmenethez tartozik vagy más kutatási irányt igényel, további kutatások tárgya lehet: 

A BI rendszerek ismertségének elemzése, az hogy tisztában vannak-e a hazai vállalatok magukkal az üzleti intelligencia rendszerekkel és a potenciális előnyeikkel;



Egy részletesebb, nagyobb mintán alapuló kutatás, mely összehasonlítja a különböző méretkategóriák vállalatainak BI használatát, és feltárja, milyen törvényszerűségek vannak a vállalati méret és az Üzleti Intelligencia rendszerek használata között.



Egy olyan előremutató kutatás, ami az Üzleti Intelligencia rendszerek jobb elterjedésének szükségleteit és lehetőségeit kutatja, a dobozos megoldásoktól kezdve a testre szabott rendszerekig.

53

6. Summary The issue of my MSC thesis is the Business Intelligence (BI). Specifically, how the Hungarian companies use BI if they do. BI is an umbrella term of data gathering, handling, transforming into information and using to enhance business performance. Its main role is to gain business advantage from data.8 Actually, BI is more complex, than this short description, but it describes well the main goal of it. For most of Hungarian companies, BI is something new. Hungarian literature is still not too familiar with this term. The main reason of it, that the issues of BI are quite young, about 20 years old, and it’s still forming. Actually, we won’t find a universal definition for BI neither in Hungarian, nor in international literature. In order to learn more about BI systems, I consulted with my tutor, Péter Sasvári PhD. He provided me the data of his latest co-research, with László Kovács PhD, about the BI usage of the Hungarian companies. The analytical part of this paper is based on this research. At the very beginning of my thesis, I have defined 3 questions about relationship between BI and Hungarian companies. These questions are the following: 1. Do the Hungarian companies use corporate information systems, if do, are they using BI systems? 2. What kind of corporate tasks can be completed by using the tools of BI, and what are these tools? 3. In which corporate segments can the BI used successfully? Now let’s see the results for each of the questions mentioned above. Let’s start with the question number one: Do the Hungarian companies use corporate information systems, if do, are they using BI systems? Most of the Hungarian companies are using some kind of information systems, mainly in the areas of finance, accounting and sales. BI systems belong to these corporate information systems, but the usage in this case is very low. Only 10,8% of the companies are using BI systems and only 16,2% of them plans to use BI systems in the near future. 8

MIHAELA I. MUNTEAN, Theory and Practice in Business Intelligence

54

The second question of mine was asking about the usage of BI systems and the useful tools of it: What kind of corporate tasks can be completed by using the tools of BI, and what are these tools? After evaluating the research data, I found, that the most relevant BI tools for Hungarian companies are the following: analysing huge datasets, analysing document warehouses, Inmemory BI, complex data- visualization, data-warehouse analysis. Most companies are using these tools for the tasks of financial analysis, controlling, market analysis, and forecasting. Financial analysis and controlling got definitely high ratings from the companies. My last question waiting for answer was the following one, about the success factors: In which corporate segments can the BI used successfully? The companies had been asked, that in which segments could they use successfully the BI systems, in which segments could they use BI systems with low success rates and what are those areas, where the BI systems have to be developed. Most companies answered, that the most successful areas were the financial analysis, and the controlling. The most unsuccessful areas were the forecasting, and the optimisation of transaction processes. 13,5% of the companies said, that the BI can be hardly used in forecasting activities. Finally, I examined the areas, where the BI systems should improve, due to the companies. The main area of suggested future development was the area of costs. As I learned from the research, BI systems are too expensive for many Hungarian companies, and don’t provide so huge advantages. The issues of future researches can be the following: 

Are the BI systems known enough in the Hungarian business environment? Do the Hungarian companies know what the BI systems exactly are?



A research with more participating companies, to learn the correlation between BI usage and the size of the companies.

55

Irodalomjegyzék Steve Williams- Nancy Williams (2003 ősze): The Business Value of Business Intelligence, Business Intelligence Journal 38-48. o. Turban, E. et al. (2010): Business Intelligence, A managerial approach, Prentice Hall, második kiadás, 6-22. o. Negash, S. (2004): Communications of the Association for Information Systems (Volume13) 177195. o.

Muntean, M. I. (2012): Theory and Practice in Business Intelligence, 3. oldal Badard, T., Dube, E.(2010): Spatial Business Intelligence, GeoSOA research group White Paper, Tuncay, E. G.(N/A): Effects of Business Intelligence Techniques on Enterprise Productivity 3-5. o. Az Európai Bizottság Közös Kutató Központja (2012): Enterprise and Industry SBA Fact Sheet 2012: Hungary, 1. o. Fülöp Gy, et al. (2012): Vállalati Kihívások – Stratégiai Válaszok. Kiadja: a Miskolci Egyetem Sasvári Péter PhD: Az információs rendszerek kisvállalati alkalmazásának vizsgálata, lengyel- és magyarországi összehasonlító elemzés Cheryl D. Krivda: Dialing up growth in a mature market, Teradata Magazine Online honlap, 2008. március http://apps.teradata.com/tdmo/v08n01/Features/CaseStudies/DialingUpGrowth.aspx (letöltés: 2013.10.07.) Központi Statisztikai Hivatal: Népesség, népmozgalom című táblázata http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001b.html (letöltés: 2013.10.25.)

Központi Statisztikai Hivatal: A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint, nemenként (2008–) http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf005a.html (letöltés: 2013.10.25.)

56

SAP Hungary: SAP NETWEAVER BUSINESS INTELLIGENCE, Jellemzők & Funkciók http://www.sap.com/hungary/platform/netweaver/businessintelligence/featuresfunctions/index.epx

(letöltés:2013. október 25.)

57

Ábrajegyzék 1. ábra: A Business Intelligence architektúrája ..................................................................... 7 1. ábra: Business Intelligence alapmodellje ........................................................................ 12 2. ábra: A válaszadó vállalatok regionális megoszlása........................................................ 20 3. ábra: A válaszadó vállalatok méretkategóriánkénti megoszlása ..................................... 22 4. ábra: Vállalatok Internethasználata országonként ........................................................... 25 5. ábra: A weboldallal rendelkező vállaltok átlagos aránya ................................................ 26 6. ábra: BI rendszerek használata ........................................................................................ 27 7. ábra: Vállalati információs rendszerek használatának területei ...................................... 32 8. ábra: A BI jelenlegi és tervezett használata ..................................................................... 33 9. ábra: Releváns BI technológiák ....................................................................................... 35 10. ábra: Nagy adathalmazok elemzése ............................................................................... 36 11. ábra: Dokumentumtár és elemzés .................................................................................. 37 12. ábra: In-memory BI ....................................................................................................... 38 13. ábra: Összetett adat vizualizáció.................................................................................... 38 14. ábra: Adattárház elemzés ............................................................................................... 39 15. ábra: Előrejelző elemzések ............................................................................................ 39 16. ábra: BI technológiák jövőbeli használata ..................................................................... 40 17. ábra: A BI sikeres alkalmazásának területei .................................................................. 44 18. ábra: A BI sikertelen alkalmazásának területei ............................................................. 45 19. ábra: A BI rendszerek fejlődési területei ....................................................................... 46

58

Mellékletek 1. melléklet

59

60

61

62

63

64

65

66

67

68

69

2. melléklet Vállalatok internethasználata országonként (adatok %-ban) Az Cseh HorvátMagyar- OlaszLengyel- BoszniaPortugália Ausztria országok Szlovákia Köztársaság ország ország ország ország Hercegovina átlaga E-mail

100%

97%

97%

98%

99%

94%

93%

86%

90%

97%

Információ kérése/ gyűjtése

97%

100%

97%

94%

88%

87%

84%

84%

83%

42%

Banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele

77%

94%

80%

77%

84%

80%

64%

62%

47%

85%

Hirdetés/ marketing

69%

67%

74%

65%

55%

52%

58%

68%

55%

41%

Adózási szolgáltatások igénybevétele

71%

39%

62%

49%

56%

65%

37%

15%

27%

17%

63%

69%

64%

57%

46%

44%

46%

46%

42%

29%

Termék és szolgáltatás vásárlás, és értékesítés

71%

69%

57%

61%

43%

44%

44%

49%

38%

14%

Értékesítés utáni szolgáltatások

83%

61%

39%

49%

36%

32%

31%

26%

25%

15%

Oktatás/ képzés

60%

25%

40%

41%

26%

33%

33%

21%

35%

19%

Piacfigyelés (piacmonitoring)

3. melléklet „A” táblázat

Méret Mikro Kis Közép KKV Nagy

Száma 543 773 24 854 4 257 572 884 805

Vállalatok száma Megoszlása 94,80% 4,30% 0,70% 99,90% 0,10%

Összesen

573 689

100,00%

EU27 92,20% 6,50% 1,10% 99,80% 0,20%

Foglalkoztatotti létszám Száma Megoszlása EU27 896 453 36,40% 29,60% 475 398 19,30% 20,60% 416 798 16,90% 17,20% 1 788 649 72,70% 67,40% 671 976 27,30% 32,60%

100,00%

2 460 625

100,00% 100,00%

Forrás: Enterprise and Industry SBA Fact Sheet 2012: Hungary

70

„B” táblázat

Méret Mikro Kis Közép KKV Nagy Összesen

8 7 9 25 21

Hozzáadott érték Megoszlása 18,20% 16,00% 19,60% 53,80% 46,20%

EU27 21,20% 18,50% 18,40% 58,10% 41,90%

47

100,00%

100,00%

Milliárd €

Forrás: Enterprise and Industry SBA Fact Sheet 2012: Hungary

71