AZ ÜZLETI ANGYAL HÁLÓZATOK SZEREPE A NEM INTÉZMÉNYESÜLT KOCKÁZATITŐKE-PIAC FEJLESZTÉSÉBEN 1

KOSZTOPULOSZ Andreász - MAKRA Zsolt

AZ ÜZLETI ANGYAL HÁLÓZATOK SZEREPE A NEM INTÉZMÉNYESÜLT KOCKÁZATITŐKE-PIAC FEJLESZTÉSÉBEN1

A nem intézményesült (informális) kockázatitőke-piacon a magas keresési költségek és az információs aszimmetriák okozta hatékonyság-veszteséget éppen a piac bizonyos mértékű intézményesedése – közvetítő szervezetek létrehozása – ellensúlyozhatja. A kockázati tőke iránti kereslet és kínálat összepárosítására „szakosodott” üzleti angyal hálózatok katalizátor szerepet töltenek be a befektetések létrejöttében: a potenciális befektetők felkutatásával finanszírozási forrásokhoz juttathatják a tőkét kereső, növekedni képes kis- és középvállalatokat. Dolgozatunkban bemutatjuk, hogy a szakirodalomban üzleti angyal hálózatoknak nevezett közvetítő intézmények miként járulhatnak hozzá az informális kockázatitőke-piac és ezen keresztül a gazdaság számára oly fontos kisvállalalati szektor élénkítéséhez. A különböző típusú szervezetek esetében egyenként kitérünk a finanszírozás és a szolgáltatások kérdéskörére. Ezt követően áttekintjük a hálózatokat érintő kormányzati beavatkozás lehetséges formáit az Európai Unióban. Végül megvizsgáljuk, hogy Magyarországon milyen formában lenne célszerű egy közvetítő intézményt létrehozni és működtetni.

A világ számos országában tapasztalható, hogy

fajta „tőke- vagy finanszírozási rés” (equity

az induló vagy működésük kezdeti szakaszában

gap, finance gap) kialakulásához vezet. A

lévő – és különösen az innovatív – vállalkozá-

problémát tovább súlyosbítja, hogy a finanszí-

sok nehezen férnek hozzá a finanszírozási for-

rozó intézmények egyre kevésbé hajlandóak a

rásokhoz. A bankok és a kockázatitőke-

vállalkozás sikeréhez nélkülözhetetlen ismere-

befektetéseket végző szervezetek nem képesek

tek átadására, tehát a tudás és hozzáértés terén

hatékony választ adni a kisvállalati ügyfélkör

sem esik egybe a kínálat az igényekkel.

speciális kockázataiból és igényeiből eredő ki-

A vállalkozások alapításához, indulásához

hívásaira, valamint a méretgazdaságossági

és korai növekedéséhez szükséges tőkeforrások

problémákra. A kisvállalkozások számára a

kínálata a fent leírt elégtelenség következtében

magas tranzakciós költségek következtében a

egyre

hitelek és a tőkeforrások elérhetősége beszűkül,

kockázatitőke-piac minél aktívabb működésétől

és a kis összegű források gyenge kínálata egy-

függ (Bygrave et al., 2003). Az informális

inkább

a

nem

intézményesült

1

kockázatitőke-piac kínálatoldali alanyai, az

Az informális kockázatitőke-piac hatékony

intézményi

működése elengedhetetlen tehát ahhoz, hogy

kockázatitőke-befektetők” (business angels,

javuljanak az új és növekvő vállalkozások tő-

informal investors2) olyan magánszemélyek,

kéhez jutási esélyei. Noha mérete és az általa

akik anyagi és gyakran szellemi tőkét (vállal-

finanszírozott vállalkozások száma a legtöbb

kozói tapasztalatot, tudást, kapcsolatrendszert

országban

stb.) fektetnek be tőzsdén nem jegyzett kisvál-

kockázatitőke-ágazaténak (1. táblázat), ez a

lalkozásokba, amelyekkel a befektetést meg-

piac – mint azt a későbbiekben részletesebben

előzően nem álltak kapcsolatban (EC, 2003,

bemutatjuk – (természetétől fogva) elaprózó-

Mason és Harrison, 1995, Harrison és Mason,

dott, szervezetlen és az információáramlás

1996, Sørheim és Landström, 2001). Az üzleti

nagyfokú tökéletlensége jellemzi, ami jelenté-

angyalok felül tudnak kerekedni azokon a ne-

keny módon korlátozza a KKV-k finanszírozá-

hézségeken,

a

sában betöltött szerepét. A piaci hatékonyság

kockázatitőke-befektetéseket végző szerveze-

növelésének kézenfekvő és eredményes módja

teket visszatartják a kis- és középvállalkozások

bizonyos közvetítő intézmények felállítása le-

finanszírozásától. Befektetési döntéseiknél fel-

het,

használhatják az adott iparágra vonatkozó spe-

kockázatitőke-piac egyfajta „formalizálódását”

ciális ismereteiket, vállalkozói és vezetői ta-

is jelenti.

üzleti

angyalok

vagy

amelyek

„nem

a

bankokat

és

ami

többszöröse

az

tulajdonképpen

intézményesült

az

informális

pasztalataikat a portfolió vállalkozás növekedési potenciáljának és kockázatainak helyes meg-

1. táblázat

ítélésére. A vállalkozás működtetésébe való személyes bekapcsolódással a kockázatokat is

Információs aszimmetriák az informális

ellenőrzésük alatt tarthatják, mérsékelhetik. Az

kockázatitőke-piacon

üzleti angyalok által végrehajtott befektetési tranzakciók mérete sokkal jobban igazodik az

Annak ellenére, hogy a kisvállalkozások szá-

induló vállalkozások tőkeigényéhez, tehát a

mára az alternatív finanszírozási források (hitel

méretgazdaságosság eltérítő hatásából eredő

és tőke egyaránt) elérhetősége korlátozott, az

probléma itt kevésbé érvényesül. Az üzleti an-

informális kockázatitőke-piacban rejlő potenci-

gyalok által végzett befektetési tevékenység

ált csak kevéssé kihasznált, és ez nem magya-

képes lehet áthidalni a család és barátok „kéz-

rázható pusztán a kereslet vagy a kínálat elégte-

nél levő” forrásai és a bankok, intézményi koc-

lenségével, hanem információs eredetű prob-

kázati tőke között tátongó tőke- és tudásszaka-

léma is.

dékot.

A gazdaságban a szűkös erőforrásoknak a legjövedelmezőbb

felhasználási

területekre

2

való allokálása hatékony piacokat feltételez.

tőke megszerzését költségesebbé, sőt, teljesen

Hatékony piacokon a vevők és az eladók töké-

mértékben lehetetlenné is tehetik.

letesen informáltak és alacsonyak a tranzakciós

Klasszikus cikkében Akerlof (1970) olyan

költségek. A hitel- és tőkepiacokon tapasztal-

piacot elemez, amelyet a tökéletlen informált-

ható problémák a vállalkozók és a befektetők

ság jellemez, és elméletét az autópiac példájá-

közötti aszimmetrikus információkból eredez-

val illusztrálja. Különbséget tesz új és használt

tethetők, és ezek felszámolásával a finanszí-

autók, valamint jó és rossz autók között. A

rozási korlátok is megszűnhetnek. Az informá-

használt autók eladói nagyobb pontossággal

ciós aszimmetriákból eredő piactorzulások je-

képesek megítélni annak valószínűségét, hogy

lenségeinek leírására és magyarázatára sokféle

az ő autójuk rossz, mint a potenciális vevők.

elméleti megközelítés született az elmúlt har-

Ennek az információs aszimmetriának több

minc évben.

következménye is van. Először is, megmagya-

Jensen és Meckling (1976) azt állítja, hogy

rázza, miért van ilyen tetemes különbség az új

az ügynökkonfliktusok a menedzserek és a

és a használt autók átlagos árai között. Másod-

befektetők között kihatással lehetnek mind a

szor, olyan piacot eredményez, ahol a jó hasz-

hitelezőknek, mind pedig a tőkefinanszírozók-

nált autókat ugyanazon az áron kínálják, mint a

nak a szükséges források biztosítására vonatko-

rossz használt autókat. Ez azért van, mert a

zó

feltételekre.

vásárló előre képtelen megállapítani a különb-

Amennyiben a cég a tőkét külső befektetőktől

séget: azzal csupán az eladó van tisztában. Egy

szerzi meg, a menedzserek abban válhatnak

ilyen piacon Gresham törvénye szerint a rossz

érdekeltté, hogy pazarló kiadásokba bocsátkoz-

autók kiszorítják a jókat (ugyanazon az áron

zanak (pl. fényűző irodák fenntartása), mivel

kelnének el). Ilyen feltételek mellett a potenciá-

ezek előnyeinek túlnyomó részét ők élvezik,

lis vevők kilépnek a piacról, közvetítés nélkül a

azonban a költségeknek csak kisebb aránya

piac elhal. Akerlof ezután a kevésbé fejlett or-

terheli őket. Hasonlóan, hitelfinanszírozás ese-

szágok tőkepiacait is a használtautó-piachoz

tén, a menedzser érdekelt lehet a kockázatok

hasonlítja (Blatt és Riding, 1996).

hajlandóságára

illetve

a

túlzó mértékűre duzzasztásában. Mivel a finan-

Chan (1983) a pénzügyi közvetítés szerepét

szírozók tisztában vannak ezekkel a problé-

az információs aszimmetriák által

tagolt

mákkal, a külső finanszírozók által elvárt ho-

kockázatitőke-piacon gondolja végig. Modell-

zam magasabb, mintha a források belül kép-

jében olyan vállalkozókat feltételez, akik a cég

ződtek volna. Annak ellenére, hogy a mene-

érdekében (anyagi és fizikai) áldozatokat hoz-

dzser a részvényesi érték maximalizálásában

nak, és saját folyó fogyasztásukat a haszon egy

érdekelt, az információs aszimmetriák a külső

részéből fedezik. A potenciális befektetők viszont nem képesek megítélni a ráfordítások és a

3

jövedelem-kivonás szintjét annak tüzetes vizs-

Hasonló helyzetbe kerülhetnek az ígéretes in-

gálata nélkül. A vállalkozás vizsgálata, megfi-

formális befektetési lehetőségek után kutató

gyelése azonban elkerülhetetlenül költségekkel

magánszemélyek is. Ennek oka, hogy a vállal-

jár. Chan megmutatja, hogy közvetítés nélkül

kozók nem szívesen árulják el féltett üzleti öt-

az ilyen piac kudarcra van ítélve. A vállalkozók

leteiket, továbbá a keresés és a befektetési aján-

csupán alacsonyabb rendű projektekkel fognak

latok értékelése egy borzasztó időigényes fo-

előállni, a befektetőknek pedig a jó minőségű

lyamat. A befektető legtöbbször nem foglalko-

befektetési lehetőségek felkutatása magas költ-

zásszerűen, hanem a barátok, üzlettársak in-

ségekkel jár. A sorozatos keresések költségei

formációira támaszkodva, ad hoc módon űzi

viszont csökkentik a befektetők elvárt hozam-

ezt a tevékenységet. Így sokszor a vak sze-

rátáját. Ezután a tőke kínálói kilépnek a piacról

rencsén múlik, hogy milyen minőségű és

és alternatív befektetési lehetőségek után néz-

mennyiségű befektetési ajánlat kerül az üzleti

nek. A modellben azonban a piac megmenekül,

angyalok látókörébe.

ha vagy van egy tökéletesen informált be-

A piac alacsony hatékonyságú működését

fektető, vagy egy olyan befektető, aki számára

leginkább az jelzi, hogy az angyalok rendre

a keresés költsége zéró. Ekkor a vállalkozók

arról számolnak be, hogy szívesen vállalkozná-

rákényszerülnek arra, hogy jobb befektetési

nak több befektetésre, ha olyan befektetési

javaslatokkal álljanak elő, és így aktívak ma-

ajánlatokhoz jutnának, amelyek összhangban

radnak (Blatt és Riding, 1996).

vannak a befektetési kritériumrendszerükkel. informális

Az Egyesült Királyságban 10 informális befek-

kockázatitőke-piac leírására is, ahol a partner-

tető közül 7-9 többet is befektetne, amennyiben

keresés hosszadalmas és költséges folyamat.

nagyobb számban bukkanna megfelelő befekte-

Ebben a jelenségben valójában az informális

tési lehetőségekre. Az angyal befektetők ki-

kockázatitőke-piac alapvető természete tükrö-

használatlan forrásainak összege majdnem há-

ződik: ez egy óriási bújócska, amelyben min-

romszorosa a megelőző három évben végrehaj-

denkinek be van kötve a szeme (Gaston, 1989).

tott befektetések összegének. Az sem meglepő,

Az egyéni kockázatitőke-befektetők (méltá-

hogy a befektetők nagyobbrészt elégedetlenek

nyolható okokból) a névtelenségbe burkolóz-

a létező kommunikáció csatornákkal (Harrison

nak, és rejtőzködésük következtében láthatatla-

és Mason, 1996).

Az

elmélet

érvényes

az

nok maradnak. Ellentétben a kockázatitőkeszervezetekkel, nem készül róluk lista és az

A hálózatok működése: finanszírozás, szol-

interneten sem találhatóak meg, emiatt egy

gáltatások és ügyfelek

vállalkozó számára az „angyalfinanszírozó” felkutatása gyakran nem vezet eredményre.

4

Az informális kockázatitőke-piac aktívabb és

− Olyan szolgáltatásokat nyújtanak a vállal-

hatékonyabb működéséhez a hatékonyságot

kozók és (szűkebb körben) a befektetők

gátló tényezők lebontásán keresztül vezet az út.

számára, amelyek önmagukban is értékesek,

Az eddig létrejött közvetítő intézmények (álta-

még akkor is, ha végül nem jön létre a be-

lánosan használt terminológiával: üzleti angyal

fektetési ügylet.

3

hálózatok ) egyfajta információs csatornát ké-

− Az intézmény által megkönnyített befekte-

peznek a befektetni szándékozó üzleti angyalok

tés következtében mintegy másodlagos ha-

és a kockázati tőkét kereső kisvállalkozások

tásként lehetővé válik a cég számára, hogy

között. Működésükkel a piac alacsony haté-

további (hitel vagy tőke) forrásokhoz jusson

konyságának két fő okára igyekeznek gyógyírt

a kezdő befektetésre támaszkodva.

találni, nevezetesen: az üzleti angyalok rejtőz-

− Hozzájárulnak az informális kockázatitőke-

ködő magatartására, valamint a (mindkét oldalt

piac minél szélesebb körben történő meg-

sújtó) tetemes keresési költségekre. Ezek az

ismertetéséhez, a téma általuk bekerülhet a

intézmények szolgáltatásaikkal lehetővé teszik,

köztudatba, a finanszírozási kultúra részévé

hogy a vállalkozók egyidejűleg több befektető-

válhat.

nek tegyenek befektetési javaslatot. Emellett a

A hálózatok az üzleti világban egyfajta „há-

befektetési lehetőségek széles körét kínálják az

zasság-közvetítő” irodaként működnek. Alap-

üzleti angyalok számára, miközben biztosítják

vető feladatuk a befektetők és a vállalkozások

számukra az anonimitás lehetőségét egészen a

egymásra találását segítő, ún. közvetítő, „össze-

folyamat végéig, a tárgyalások megkezdéséig.

párosító”

szolgáltatások

(matchmaking

Habár a közvetítő intézmények létrehozása

services, business introduction services) nyúj-

önmagában nem oldja meg a tőkerés prob-

tása (1. ábra). Ezek egyik formája az elektroni-

lémáját, mégis működésük többféle gazdasági

kus vagy internetes közvetítés (Osman, 1998).

előnnyel is járhat (Harrison és Mason, 1996):

A befektető és a vállalkozó a szervezet honlap-

− Megkönnyítik a vállalkozók és a befektetők

ján megadja az általa preferált

befekte-

egymásra találását, és ezzel általában véve

tő/befektetés jellemzőit, így bekerül egy elekt-

emelik az informális befektetési aktivitás

ronikus adatbázisba. A számítógép összepáro-

szintjét.

sítja a megfelelő partnereket úgy, hogy az ano-

− Mivel a legtöbb „informális befektető” ak-

nimitást a folyamat végéig, a személyes talál-

tívan bekapcsolódik a vállalkozás életébe, a

kozóig megőrzi. Hatékonysága nagyban függ

közvetítő intézmények nemcsak tőkéhez,

az adatbázis minőségétől. A módszer hátránya,

hanem egyéb erőforrásokhoz is hozzájuttat-

hogy azt feltételezi a befektetőkről, hogy pon-

ják a vállalkozást (pl. kapcsolatok, know-

tosan meg tudják határozni befektetési kritéri-

how).

5

umaikat, pedig általában csak azt tudják meg-

kázati tőke megszerzéséhez ill. odaítéléséhez, a

fogalmazni, hogy mibe nem kívánnak fektetni.

tudás és a tapasztalatok átadásához kapcsolód-

A „Befektetési közlemények” rendszeresen,

nak. A tőkét kereső vállalkozók számára gyak-

írásos formában megjelenő információs ki-

ran tartanak továbbképzéseket, tréningeket,

adványok, tájékoztatók. Közülük néhány teljes

segítenek az üzleti terv, a prezentáció össze-

üzleti terveket, mások a befektetési lehetősé-

állításában, adnak üzleti tanácsokat. Ezáltal

gekről készült összefoglalókat tartalmaznak.

felkészültté válhatnak a befektetés fogadására.

Előnyük, hogy a leendő angyal maga választ-

Az üzleti angyalok személyes preferenciái sze-

hatja ki befektetési célpontját. Hátránya, hogy a

rint csoportosítják a befektetési ajánlatokat,

kiadványok csak bizonyos időközönként je-

elvégzik számukra a vállalkozás részletes átvi-

lennek meg és nem személyre szabott informá-

lágítását (due dilligence) és értékelését. A be-

ciót szolgáltatnak (Mason és Harrison 1996b,

fektetők érdeklődési körének szélesítését szin-

Klandt et al., 2001).

dikátusok kialakításának ösztönzésével érhetik

A közvetítés harmadik formája a rendszere-

el. A konferenciák, szemináriumok szervezése

sen (általában havonta) megrendezett befektetői

hozzájárul a kapcsolatok bővítéséhez és a leg-

fórumok, ahol a vállalkozó maga mutatja be a

jobb gyakorlat szétterjedéséhez.

vállalkozást, vázolja fel ötletét. Ekkor lehető-

Az üzleti angyal hálózatok stratégiája arra

ség nyílik személyes kapcsolatfelvételre, ahol

irányul, hogy minél több ügyféllel – tőkét ke-

az első benyomás, a vállalkozó előadói képes-

reső vállalkozóval és befektetővel – építsenek

sége nagyon fontos lehet. Az üzleti angyalokra

ki kapcsolatot. A tagok egy kritikus tömege

jellemző, hogy a befektetési döntést vállalko-

mindenképpen szükséges a napi működés biz-

zói-menedzseri tapasztalataikra, emberismeret-

tosításához és az intézmény fennmaradásához,

ükre támaszkodva, gyakran a vállalkozóról

a kitűzött hosszabb távú célok megvalósítása

alkotott személyes benyomásaik alapján hoz-

(az informális kockázati tőkepiac élénkítése, a

zák meg, azaz „a lovasra fogadnak, nem a lóra”

vállalkozói kultúra erősítése stb.) azonban csak

(Harrison és Mason, 2002). A hálózatok a köz-

a taglétszám folyamatos bővítésével érhető el.

vetítő szolgáltatásokat különböző formáit gyak-

A tagok toborzásának legáltalánosabb módja

ran egymásra építve használják (1. ábra).

bemutatkozó szemináriumok szervezése, cikkek, hirdetések, saját kiadványok megjelenteté-

1. ábra

se, a vállalkozók személyes felkeresése és a direkt marketing eszközeinek alkalmazása. A

A partnerkeresés mellett az üzleti angyal há-

helyi bankokkal, pénzügyi és vállalkozás-

lózatok többsége kiegészítő, kapcsolódó szol-

fejlesztési intézményekkel, könyvelőkkel, bró-

gáltatásokat is nyújt, melyek nagyrészt a koc-

kerekkel kialakított szoros együttműködés to-

6

vábbi lökést adhat az ügyfelek felkutatásának

fektetési társaságok, könyvvizsgálók stb., akik

(EBAN, 2002, EC, 2003).

érdekeltek az informális kockázati tőkepiac

A közvetítő szolgáltatást nyújtó intézmé-

fejlesztésében, esetleg jövőbeli ügyfeleiknek

nyek egy része etikai követelményrendszert,

tekintik a tőkefinanszírozást kapott vállalkozá-

egyfajta viselkedési kódexet dolgozott ki a

sokat. A támogatói hajlandóság azonban rend-

résztvevők közötti bizalom és együttműködési

kívül ingatag, nagyban függ az „adakozó”

hajlandóság erősítése érdekében. A belga nem-

pénzügyi helyzetétől. A szponzori szerződések

zeti üzleti angyal hálózat (BeBAN) etikai kó-

így csak rövid távú pénzügyi tervezést tesznek

dexben szabályozta a titoktartás, a felek közötti

lehetővé a szervezetek számára (Mason és

információáramlás és szerződéses kapcsolat

Harrison, 1996c).

kérdéseit. A szabályzat az intézmény kötele-

A hálózatok saját bevételei az ügyfelek be-

zettségeit is meghatározza: kétes eredetű tőké-

fizetéseiből származnak. A regisztrációs illetve

vel rendelkező befektetőket nem fogadhat a

éves díjak általában magukban foglalják az

tagjai közé, és nem szerezhet 5%-nál nagyobb

adatbázisba való bekerülést, azaz a közvetítési

üzletrészt

folyamatban való részvételt. A sikeres partner-

a

tőkét

kereső

vállalkozásban

(Saublens és Reino, 2002, EC, 2003). A hálózatok létrejötte piaci vagy kormányzati kezdeményezések, illetőleg a magán- és

keresés után az intézmények gyakran számítanak fel díjat (sikerdíj) a befektetett tőke nagyságának arányában is.

közszféra együttműködésének az eredménye.

A befektetőkre és a vállalkozókra „kivetett”

Működésüket és sikerességüket a rendelkezésre

díjaknak több hatása is van. Egyrészt a szolgál-

álló források - a közszféra, a szponzorok támo-

tatások árai meghatározzák az ügyfélkör nagy-

gatása és a saját bevételek - nagysága és össze-

ságát és annak összetételét, vagyis az árpolitika

tétele nagyban meghatározza. A központi, regi-

determinálja a szolgáltatások iránti keresletet.

onális (szövetségi, tartományi) és helyi kor-

Az ingyenes szolgáltatások előnye, hogy széle-

mányzatok illetve szervezeteik a non profit

sebb körben elérhetőek, azonban a tapasztala-

hálózatok nagy részét támogatják, és az Euró-

tok alapján így a befektetési ajánlatok minősé-

pai Unió bizonyos forrásai (pl. az Európai Re-

ge is jóval alacsonyabb (Klandt et al., 2001).

gionális Fejlesztési Alap) is rendelkezésre áll-

Díjak felszámolása esetén csak azok a vállal-

nak e célra (2. táblázat).

kozók veszik igénybe a szolgáltatást, akiknek ténylegesen szükségük van rá, azaz egyfajta

2. táblázat

előszűrés valósul meg. Végül az ingyenesség feladásának van egyfajta pszichikai hatása is:

A magánszférából kikerülő támogatók fő-

az ügyfelek arra következtethetnek belőle,

ként pénzpiaci szereplők: bankok, tőzsdék, be-

hogy értékes, valóban hasznos szolgáltatások-

7

ról van szó (Mason és Harrison, 1996b, 1996c).

félkör pedig felduzzasztja a regisztrációs díjak-

A sikerdíj használata a szolgáltató számára na-

ból származó saját bevételeket, azaz méretgaz-

gyobb kockázatot, de nagyobb bevételt is je-

daságossá teszi a szolgáltatás nyújtását. A díj-

lent, szemben a csak tag- ill. regisztrációs dí-

bevételek másrészről a beszedett sikerdíjak

jakra építő tarifarendszerrel.

következtében is emelkednek. Egy forrásokkal

Részben finanszírozási összefüggései is

bőségesen ellátott közvetítő intézmény képes

vannak az üzleti angyal hálózatok eredményes

jól képzett munkatársak csatasorba állítására,

működtetését leíró, ún. „reputációs modell”-

és ez a profi stáb képes hatékonyan megszűrni

nek (2. ábra), mely egy, az Egyesült Király-

a befektetési ajánlatokat, kirostálva közülük a

ságban végigvitt demonstrációs projekt tapasz-

gyengébb minőségűeket, illetőleg alkalmas arra

talatait összegzi (Mason és Harrison, 1996c). A

is, hogy értékes segítséget nyújtson azoknak a

modell lépésről lépésre végigköveti azon ok-

vállalkozásoknak (és befektetőknek), akik ezt

okozati lánc tényezői között fennálló kapcsola-

igénylik. Ennek hatása egyfelől újra az egy-

tot, ami a közvetítés pénzügyi forrásokkal való

másra találások (és ennélfogva a létrejövő be-

ellátottsága és (a kapcsolatfelvételekben és a

fektetések) valószínűségének növekedésében

befektetésekben megnyilvánuló) sikeressége

csapódik le, másfelől szintén hozzájárul a szol-

között fedezhető fel. Egy forrásokkal jól ellá-

gáltatás elismertségének emelkedéséhez a vál-

tott közvetítő intézmény elegendően nagy ösz-

lalkozások és befektetők közösségeiben, és

szeget képes marketingtevékenységre fordítani.

ezáltal elősegíti a régi ügyfelek megtartását és

Ez lehetővé teheti széles bázisú ügyfélkör ki-

újak toborzását.

alakítását, ami növeli annak valószínűségét, hogy sikeresen egymásra találnak az összeillő

2. ábra

befektetők és vállalkozások, így növekszik a befektetések megvalósulásának esélye is. Ez a

A hálózatok tipizálása

másik oldalról hozzájárul a szolgáltatás reputációjának, azaz jó hírnevének, megbecsült-

Az üzleti angyal hálózatok, igazodva az „an-

ségének erősbödéséhez, melynek hatására –

gyal piac” sokszínűségéhez, különböző for-

mintegy visszacsatolásként – az ügyfélkör to-

mában működnek. A működés földrajzi kiterje-

vább szélesedik. Ezt a reputációs hatást kiegé-

dését (a területi aggregáció szintjeit) figyelem-

szítheti egy magas erkölcsi követelményeket

be véve lokális-regionális, nemzeti és nemzet-

mércéül állító magatartási kódex bevezetése is

közi hálózatok különböztetünk meg (Klandt et

(EC, 2003), amely elősegíti a bizalom kialaku-

al., 2001):

lását az intézmény irányában, majd rajta ke-

•

resztül az ügyfélkör tagjai között. A nagy ügy-

Lokális-regionális: az informális kockázati tőkebefektetések általában lokálisan ill. re-

8

•

gionálisan szerveződnek. A tipikus angyal

kozások száma világviszonylatban is na-

befektető jobban kedveli a helyben lévő

gyon csekély, így a rájuk specializálódott

projekteket, és olyan vállalkozásba fektet,

üzleti angyalok a vállalkozás földrajzi elhe-

amely

lyezkedését nem tekintik korlátozó té-

tartózkodási

helyétől

két-

háromórányi autózással elérhető (ez a legy-

nyezőnek

gyakrabban 50-200 km-t jelent, és nagy

European

mértékben függ az ország nagyságától). Így

(EBAN) látja el ezt a funkciót.

a befektető szorosabb ellenőrző tevékeny-

Az Egyesült Királyságban, ahol európai vi-

séget képes kifejteni a vállalkozás működé-

szonylatban a legaktívabbnak tekinthető az

sét illetően. A lokalitás lehetővé teszi a

informális

személyes kapcsolatok kialakulását, a meg-

aggregáció szintjét, a finanszírozás módját és

bízható információk gyors terjedését, és

az általuk közvetített befektetések jellemzőit

ezek a szervezetek állnak leginkább közel

figyelembe véve az üzleti angyal hálózatoknak

az ügyfeleikhez. A hálózatok nagy többsége

öt különböző csoportját azonosították (Mason

regionális szinten működik.

és Harrison, 1995):

2003).

Business

Európában

Angel

kockázatitőke-piac,

a

Network

a

területi

Nemzeti szintű: a nagy térbeli távolságok

A helyi bázisú, a közszféra által (és regiszt-

miatt még inkább megnövekedett tranzak-

rációs díjakból) finanszírozott szervezetek (lo-

ciós költségek kezelése és az ügyfelek kriti-

kális/regionális, nem profitorientált szerveze-

kus tömegének elérése miatt szükségesek az

tek) általában „csak” közvetítő szolgáltatásokat

ilyen típusú szervezetek, amelyek általában

nyújtanak a már megismert „konvencionális”

a regionális hálózatokat fogják össze (pl. a

formában. A vizsgált hálózat fele (53 %-a)

LINC Scotland) vagy egyfajta szövetségi

lokális vagy regionális szinten működött.

funkciót töltenek be (pl. a német Business •

(EC,

Hasonlóak a nemzeti szintű, nem profitorien-

Angels Netzwerk Deutschland).

tált intézmények, amelyek szintén állami támo-

Nemzetközi hálózat: a globalizáció és az

gatással működnek. A felmérés időpontjában

egységesülő Európa által támasztott kihívá-

egyedüliként a LINC tartozott ebbe a kategóri-

soknak egy határokon átívelő üzleti angyal

ába az Egyesült Királyságban. Mindkét állami

hálózat tud megfelelni. Támogatja a befek-

támogatással működő intézménytípusról el-

tetők mobilitását, elősegíti az egyes nemzeti

mondható, hogy tipikusan olyan kis méretű

hálózatok együttműködését, kutatásokat,

befektetések létrejöttében közvetített, amelyek

konferenciákat szervez. Szerepük különö-

korai szakaszban lévő vállalkozásoknak nyúj-

sen fontos az olyan szektorokban, mint a

tottak tőkét, és a befektető magas hozzáadott

csúcstechnológiai (high-tech), ahol egy

értékű fejlesztő tevékenységet valósított meg a

adott, szűk piaci „fülkében” működő vállal-

vállalatnál.

9

A profitorientált, magántulajdonban lévő –

Az üzleti angyal hálózatok szélesebb, a

regionális és nemzeti szintű – hálózatok átla-

nemzetgazdaság egészére gyakorolt hatását

gosan nagyobb befektetéseket valósítanak meg,

elemezve az Egyesült Királyságban kimutatták,

mint a nem profitorientált intézmények. A be-

hogy a közvetítésükkel létrejött minden egyes

fektetések több mint harmada a terjeszkedési

új munkahely kb. 3000 euróba került, és min-

szakaszt finanszírozza. A profitorientált szol-

den egyes sikeres befektetés létrejötte 10000

gáltatásokról általánosan elmondható, hogy az

EUR alatti állami támogatást igényelt 2000-

általuk közvetített befektetők egyre inkább az

ben. Az Európai Bizottság és az EBAN felmé-

expanziós fázist finanszírozzák, a nagyobb

rései szerint az európai hálózatok átlagosan 3,2

fejlesztőtőke-befektetések4

irányába

főt foglalkoztatva évi 208 640 EUR összegből

orientálódnak, párhuzamosan az intézménye-

gazdálkodnak, amely 84%-a a közszféra támo-

sült kockázatitőke-piacon érzékelhető trenddel

gatása (Saublens-Reino 2002). Az állami tá-

(Karsai, 1997, Mason és Harrison, 1995).

mogatások magas arányát az magyarázza, hogy

méretű

Az angol informális kockázati tőkepiac ér-

a legtöbb hálózat működésének kezdeti szaka-

dekes és nem tipikus szereplője az intézményi

szában jár, és még nem tudott megfelelő mére-

arkangyal (institutional archangel). Profitori-

tű ügyfélbázist toborozni.

entált szervezet, amely felkutatja, kiszűri és

A szervezetek tevékenységének további ha-

strukturálja a befektetési lehetőségeket, majd a

tása (az innovációs képesség, a vállalkozói

hálózat tagjaiból befektetői szindikátusokat

kultúra erősödése, új ismeretek elsajátítása, egy

szervez. Munkadíját a tőkét kereső vállalkozá-

új finanszírozási lehetőség széles körű megis-

soktól kapja. Sok esetben kockázati tőketársa-

mertetése stb.) azonban nehezen számszerűsít-

ságokkal is együttműködik, amelyek olyan

hető. A non profit hálózatok a tőkepiaci és vál-

alapokat szerveznek, amibe üzleti angyalok

lalkozás-fejlesztési intézményrendszer fontos

tudnak „passzív szereplőként” pénzt fektetni.

elemévé váltak Európában.

A profitorientált, kisegítő szolgáltatásokat nyújtó szervezetek a felmérés szerint egy ke-

Az Európai Unió gyakorlata az üzleti angyal

vésbé homogén, kis méretű csoport, amely

hálózatok támogatásában

olyan vállalatokra specializálódott, amelyeknek nincs kialakított stratégiájuk, vagy hiányoznak

Láthattuk, hogy az élénk és hatékony informá-

az ehhez szükséges ismereteik. Ezeket a cége-

lis kockázatitőke-piac nélkülözhetetlen egy

ket „házasítja össze” a megfelelő képességű

aktív vállalkozói teljesítményre épülő, „élet-

befektetőkkel, akik a tőkéjük mellett aktívan

erős” gazdaság számára. A gazdasági folyama-

bekapcsolódnak a vállalat fejlesztésébe is.

tokba való állami beavatkozás azokon a területeken indokolt, ahol a piac önmagában nem

10

képes „tökéletesen” működni. Az állami sze-

tések szerepe a vállalkozások finanszírozásá-

repvállalás motivációját az jelentheti, hogy a

ban. A program segítségével háromféle célra

KKV-k számára a finanszírozási források elér-

lehetett forrásokhoz jutni (EC, 1998, 2003):

hetőségének javulása még nagyobb gazdasági

1. Népszerűsítő kampányok szervezése és a

növekedést, a foglalkoztatottság bővülését, illetve az innovációs tevékenység erősödését eredményezi5. A beavatkozás több területre irányulhat: egyfelől az adórendszer átalakításával és garanciaalapok létrehozásával növelheti az in-

követendő példák elterjesztése. 2. Megvalósíthatósági tanulmányok készítése arra vonatkozólag, hogy egy adott térségben érdemes-e az üzleti angyal hálózatot létrehozni. 3. Hálózatépítési programok új hálózatok

formális kockázati tőke kínálatát. Másfelől

kiépítésére és támogatására.

fejlesztheti a keresleti oldalt olyan ösztönző

A program többféle kínálat- és keresletolda-

környezet kialakításával, oktatási és innovációs

li problémát is orvosolni kívánt (pl. alacsony

rendszer létrehozásával, amely elősegíti a krea-

hatékonyságú információáramlás, strukturális

tivitást, a jó ötletek megjelenését, a vállalkozó-

problémák, az oktatás és a tapasztalok átadásá-

készséget, növeli a befektetések fogadására

nak kérdése stb.) azáltal, hogy támogatta az

alkalmas vállalkozások számát és bátorítja a

angyal hálózatok létrehozását Európa-szerte, és

kockázatvállalást. Harmadrészt az állam sze-

javította az angyal típusú befektetések feltétele-

repet vállalhat a piaci hatékonyság növelésében

it. Az utólagos értékelés nyilvánvalóvá tették,

azáltal, hogy támogatást nyújt üzleti angyal

hogy a mintaprogram hatóköre a finanszírozási

hálózatok létrehozásához és működtetéséhez. A

források és az időtáv szempontjából korlátozott

továbbiakban mi a témánkhoz szorosan kapcso-

mértékű volt. Sikernek tekinthető, hogy a tá-

lódó üzleti angyal hálózatokat érintő beavatko-

mogatások és a tudatosító kampány hatására a

zás lehetőségeit tárgyaljuk az Európai Unió és

legtöbb uniós országban létrejöttek közvetítő

a tagállamok gyakorlatát elemezve.

szervezetek: 1999 és 2002 között számuk közel

Az Európai Bizottság, felismerve az induló

háromszorosára nőtt (3. táblázat). A legtöbb

vállalkozások tőkéhez való hozzáférésének

hálózat a világ egyik legfejlettebb informális

nehézségeit, 1998 óta foglalkozik célzottan az

kockázati

informális kockázatitőke-piac ösztönzésével.

Britanniában található, őt követi Németország,

Az ún. Harmadik Többéves KKV Program

majd Franciaország. A létrejött hálózatok

(Third Multiannual Programme for SMEs) ke-

azonban még „gyerekcipőben járnak”, és évek-

retén belül anyagi forrásokkal támogatja az

nek kell eltelnie ahhoz, hogy érezhető gazdasá-

üzleti angyal hálózatokat annak érdekében,

gi hatást fejtsenek ki. A program az egyes pro-

hogy növekedjék az informális magánbefekte-

jektek közvetlen támogatásán kívül az EBAN

tőkepiacával

rendelkező

Nagy-

11

létrehozásához is segítséget nyújtott, amely

tézményeket ún. magatartási kódex elfoga-

európai szinten képes szervezni az informális

dására kell ösztönözni.

kockázatitőke-piacot. A kiválasztott projektek

•

A sikerhez nélkülözhetetlen a köz- és ma-

általában igazodtak a kitűzött célokhoz, ám

gánszférában működő intézményekkel való

lehettek volna sokszínűbbek is, a tudatosító

hosszú távra szóló partnerkapcsolat kiépí-

kampányokra nagyobb súlyt kellett volna fek-

tése. Az európai kockázatitőke-piac egysé-

tetni. A szűkös és elaprózott költségvetés azt

gesülése növelni fogja a lehetőségét (és a

eredményezte, hogy a kitűzött célok egy része

nyomást is) a határokon átívelő együttmű-

teljesült csak. Az értékelés során nyilvánvalóvá

ködésekre, melyeken keresztül a hálózatok

vált, hogy az üzleti angyal hálózatokhoz kap-

növelhetik az egymásra találás valószínűsé-

csolódó intézkedések akkor vezetnek a legjobb

gét olyan kis méretű piaci szegmensekben

eredményre, a közpénzek felhasználása akkor a

(fülkékben) is, mint pl. a csúcstechnológia.

leghatékonyabb, ha a beavatkozásokat a vállalkozás-fejlesztési politikák főáramába integrál-

•

Az ismertséget növelő, tudatosító kampányokba célszerű a hálózatokat bevonni.

ják, és a programok időhorizontját is kiszélesítik (EC, 2003).

Következtetések 3. táblázat

A közvetítő szolgáltatásokat nyújtó hálózatok többsége nem profitérdekelt, költségeiket álla-

A Bizottság összehasonlító-értékelő elemzé-

mi (ill. szövetségi, EU-s) forrásokból, szponzo-

se alapján a közvetítő intézményekkel kapcso-

roktól, regisztrációs, éves vagy sikerdíjakból

latban több javaslatot, megállapítást megfo-

fedezik. Ezek a szervezetek hajlandóak a ki-

galmazhatunk (EC, 2003):

sebb forrásigényű kezdő- és kisvállalatokat is

•

Az uniós és a tagállamok tőke- és pénzpiaci

támogatni, az ún. korai szakasz finanszírozási

jogszabályainak kialakításakor tekintetbe

problémájának

kell venni a hálózatok érdekeit, hogy ked-

(Mason, 2002, Mason és Harrison, 1995). A

vező adminisztratív környezetben működ-

fejlett kockázati tőkepiaccal rendelkező orszá-

hessenek.

gokban magántulajdonban lévő, profitorientált

Az üzleti angyal hálózatok működését –

hálózatok is működnek, melyek nem részesül-

főként az indulás éveiben - közpénzekkel

nek állami támogatásban. E szervezetek a ma-

kell segíteni.

gas tranzakciós költségek miatt a nagyobb be-

A szigorú etikai normák betartása és az

fektetési lehetőségekre összpontosítanak, egy

átláthatóság megteremtése érdekében az in-

bizonyos összeghatár alatt pedig nem is fogad-

•

•

megoldásához

hozzájárulni

ják a vállalkozók ajánlatait. További jel-

12

lemzőjük, hogy sok esetben a vállalkozás ké-

az üzleti szférát is sikerült valamilyen formá-

sőbbi, terjeszkedési szakaszának finanszírozá-

ban érdekeltté tenniük (BAND, 2001).

sára koncentrálnak, gyakran befektetési szin-

A hazai üzleti angyalok szerepéről, részvéte-

dikátusokat létrehozva (Mason, 2002, Mason

léről a KKV-k finanszírozásában nem rendel-

és Harrison, 1995, 1996a,b). A profitorientált

kezünk elegendő megbízható empirikus adat-

partnerközvetítés gyakran a nagy pénzügyi

tal6. Hazánkban 2000. júniusa óta működik a

szolgáltatók kínálatában is szerepel, melynek

Magyar

előnye, hogy a befektetők és vállalkozók „ösz-

INNOSTART Nemzeti Üzleti Innovációs Köz-

szehozása” mellett a szolgáltatások további

pont Alapítvány által létrehozott Üzleti Angyal

széles spektrumát képesek felkínálni. Az üzleti

Klub, amely személyes és elektronikus közvetí-

szemlélet miatt az árpolitika legfontosabb ele-

tés segítségével biztosít fórumot innovatív vál-

mévé a sikerdíjak váltak (Coveney és Moore,

lalkozások és befektetők számára. Az évente 2-

1998). Látható, hogy amennyiben a közszféra

3 alkalommal megrendezett találkozók és a –

kivonulna az üzleti angyal hálózatok finanszí-

két év alatt – 15-20 bemutatott vállalkozás pia-

rozásából, azzal a leginkább rászoruló vállal-

célénkítő és -szervező hatása azonban korláto-

kozói kör tőkéhez jutása még inkább megnehe-

zottnak tekinthető. Az Innostartnál jelenleg

zülne. Hosszabb távon e hálózatok hozzájárul-

nincs kapacitás a közvetítő szolgáltatás bővíté-

hatnak a vállalkozói kultúra erősödéséhez, a

sére.

nagyobb gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatottság emelkedéséhez.

Innovációs

Szövetség

és

az

A nemzetközi tapasztalatok arra mutatnak rá, hogy egy üzleti angyal hálózat létrehozása

Egy üzleti angyal hálózat ill. közvetítő szol-

és sikeres működtetése bonyolultabb feladat,

gáltatást nyújtó szervezet létrehozása tehát az

mint amilyennek első látásra tűnik, mivel a

informális kockázati tőkepiac fejlesztésének

szolgáltatás sikeressége nem automatikus. A

hatékony eszköze lehet. Jó példa erre Németor-

szolgáltatással szemben alapvető követelmény,

szág, ahol az üzleti angyal fogalom a BAND

hogy az ügyfelek számára kényelmesen elérhe-

1998-as létrehozásakor teljesen ismeretlen volt,

tő, bizalmas és megbízható legyen. A siker

de a piac és a gazdaság szereplőinek felélénkí-

további nélkülözhetetlen feltétele, hogy az ügy-

tése rövid idő alatt sikerült. Jelenleg Németor-

félbázis elérje a kritikus tömeget, azaz a közve-

szágban működik az egyik legtöbb közvetítő

títés érdekében megfelelően nagy és diverzifi-

szolgálat Európában, könyvek és publikációk

kált ügyfélkört kell létrehozni.

sokasága jelenik meg e témában, és az üzleti

A kulcsfontosságú témakörök, amelyeket

angyal hálózatok 2001-ben a kb. 190 regisztrált

egy sikeres üzleti angyal hálózat megtervezése

angyal és 1500 vállalkozás mellett jelentős

során alaposan át kell gondolni, a következők

szponzori bevételekről is beszámolhatnak, tehát

(Mason és Harrison, 1996a):

13

(a) Szervezeti forma: milyen típusú szervezetek

kodna, az ügyfélkör bővülésével (és a saját

működtessék a kapcsolatteremtő rendszert

bevételek növekedésével) párhuzamosan pedig

(pl. helyi vállalkozási ügynökség, kamara,

fokozatosan önfenntartóvá válna. Feladata az

egyetem stb.)? Milyen földrajzi egységet fe-

üzleti angyal finanszírozás koncepciójának

leltessünk meg a működés területiségének

hazai népszerűsítése, közvetítő és kiegészítő

(város, megye, régió stb.)?

szolgáltatások nyújtása lenne. Elsőként a Köz-

(b) A finanszírozás módja: ki biztosítsa a pénz-

ponti Régióban célszerű létrehozni ilyen intéz-

ügyi forrásokat a kapcsolatteremtő rendszer

ményt, mivel itt van a legnagyobb esély az

működtetéséhez, vagy esetleg képes lehet a

ügyfélszám kritikus tömegének elérésére. A

pénzügyi önfenntartásra? Melyik a legmeg-

budapesti iroda központként koordinálná a ké-

felelőbb díjstruktúra (ingyenes közszolgál-

sőbb létrehozandó 5 regionális iroda működé-

tatás, vállalkozók és/vagy befektetők re-

sét, de maga is nyújtana közvetítő szolgáltatá-

gisztrációs díja, legyen-e sikerdíj stb.)?

sokat. Emellett egyfajta üzleti angyal szövetség

(c) A szolgáltatás marketingje: milyen stratégia

bázisaként is funkcionálna és képviselné Ma-

szolgálja leginkább a kiterjedt és diverzifi-

gyarországot az EBAN-ban. Szervezeti formá-

kált ügyfélkör kiépítését? Hogyan lehet

ját tekintve a leghatékonyabban és a legalacso-

megteremteni és fenntartani a szolgáltatás

nyabb költségekkel valószínűleg úgy működ-

és az intézmény elismertségét (reputációját)

hetne, hogy önállóságát megtartva egy már

(a minőségbiztosítás kérdésköre)?

működő vállalkozás- vagy gazdaságfejlesztési

(d) Működtetés: milyen keresési-párosítási eljá-

intézményhálózat infrastruktúrájára csatlakoz-

rás alkalmazása kívánatos (befektetői fó-

na rá. A sikerhez elengedhetetlen a további

rum, katalógus, számítógéppel támogatott

intézményekkel (inkubátorházak, ipari parkok,

párosítás)? Hogyan érhető el, hogy minél

bankok, könyvvizsgálók stb.) való hosszú távú

több kapcsolatfelvétel végződjön ténylege-

együttműködés. A helyi irodák a közvetítés

sen megvalósult befektetéssel?

mellett adatgyűjtéssel, tanácsadással, oktatás-

(e) Teljesítményértékelés: milyen alapon érté-

sal, üzletiterv-készítéssel, felkészítéssel is fog-

keljük a működés sikerességét, sikertelen-

lalkoznának, rendszeres befektetői fórumokat

ségét? Milyen célkitűzés megfogalmazása a

rendeznének. Az üzleti angyal hálózatok rész-

legcélszerűbb? El lehet-e és el kell-e érni a

finanszírozására az Európai Unió programjain

pénzügyi önfenntartást?

keresztül is lehetőség nyílna. Az állami szerep-

Véleményünk szerint Magyarországon a

vállalás addig a pontig indokolt, amíg nem fej-

legideálisabb egy non profit szervezet létreho-

lődött ki az egyéni kockázatitőke-befektetések

zása lenne, amely eleinte állami (uniós, ön-

közvetítésének piaca.

kormányzati) és szponzori forrásokból gazdál-

14

A siker tárgyalt belső feltételeinek megteremtésén kívül, a külső, jogszabályi feltételek javításában is kulcsszerepet vállalhatna a hazai közszféra (Osman, 2000). Ha a tőkefinanszírozás szerepe egy finanszírozási kultúrában erős, az nagy mértékben növeli az induló vállalkozások túlélési esélyeit, és eredményesen járul hozzá egy erős, vállalkozás központú gazdaság kialakulásához.

15

Felhasznált irodalom

EBAN% Directory% 202003.pdf. Letölt-

Ács J. Z. – Szerb L. – Ulbert J. – Varga A.

ve: 2003. október. 14.

2003: GEM 2001 Magyarország. Vállal-

EC 1998: Commission call for proposals aimed

kozások Magyarországon globális össze-

at improving finance environment of

hasonlításban. Pécsi Tudományegyetem,

SMEs. Official Journal of the European

Közgazdaságtudományi Kar, Pécs.

Communities, C 263/20, 1998. 08. 20.

BAND 2001: Drei Jahre Business Angels Forum.

Business

Deutschland

Angels

Newsletter,

Netwerk 10,

4.

o.

http://www.business-angels.de/bandinfo/ newsletter_10-01.pdf.

Letöltve:

2002.

EC 2003: Benchmarking business angels. „BEST”

report.

Publications

Office

of

for

the

Official European

Communities, Luxemburg. Gaston, R. J. 1989: Finding private venture capital for your firm: A complete guide.

november 4. Blatt, R. – Riding, A. 1996: ’…Where angels fear to tread’: some lessons from the

John Wiley and Sons, New York. Harrison, R. T. – Mason, C. M. 1996: Informal

Investment

venture capital. In Harrison, R. T. -

Network experience. In Harrison, R. T. -

Mason, C. M. (eds): Informal venture

Mason, C. M. (eds): Informal venture

capital. Evaluating the impact of business

capital. Evaluating the impact of business

introduction

introduction

Faulkner, Hemel Hempstead, 89-101 o.

Canada

Opportunities

services.

Woodhead-

Faulkner, Hemel Hempstead, 75-89 o.

services.

Woodhead-

Harrison, R. T. – Mason, C. M. 2002: Backing

Bygrave, W. D. – Hay, M. – Ng, E. - Reynolds,

the horse or the jockey? Agency costs,

P. 2003: Executive forum: A study of

information and the evaluation of risk by

informal

nations

business angels. In Bygrave, W. D. –

composing the Global Entrepreneurship

Bird, B. J. – Birley, N. S. – Churchill, C.

Monitor (GEM). Venture Capital, 2, 101-

– Hay, M. G. – Keeley, R. H. – Wetzel,

116. o.

W.

investing

in

29

Coveney, P. – Moore, K. 1998: Business Angels. Securing start up finance. John Wiley and Sons, New York.

E.

Jr.

(eds):

Frontiers

of

Entrepreneurship Research. Babson College, Wellesley. Jensen, M. C. – Meckling, W. H. 1976: Theory

EBAN 2002: Business Angel Networks and

of the firm: managerial behavior, agency

Business Angels in Europe. European

costs and ownership structure. Journal of

Business Angel Network Secretariat,

Financial Economics, 4, 305-360. o.

Brüsszel. http://www.eban.org/download/

16

Karsai J. 1997: A kockázati tőke lehetőségei a

introduction services: some operational

kis- és középvállalatok finanszírozásában.

considerations. In Harrison, R. T. –

Közgazdasági Szemle, 2, 165-174 o.

Mason, C. M. (eds): Informal venture

Karsai J. 2002: A kockázati tőke alkalmazásá-

capital. Evaluating the impact of business

nak lehetőségei és hatása a versenyképes-

introduction

services.

Woodhead-

ségre. Részanyag „A magyar gazdaság

Faulkner, Hemel Hempstead, 27-58. o.

versenyképességének erősítése: helyzet-

Mason, C. M. – Harrison, R. T. 1996b: LINC:

kép és feladatok” című kutatás számára.

a decentralised approach to the promotion

Kézirat.

of informal venture capital. In Harrison,

Klandt, H. – Hakansson, P. – Motte F. 2001:

R. T. – Mason, C. M. (eds): Informal

Vademecum für Unternehmensgründer,

venture capital. Evaluating the impact of

Business Angels und Netzwerk. Ein

business

Beitrag zum Wissenstransfer zwischen

Woodhead-Faulkner, Hemel Hempstead,

Wissenschaft und Unternehmen. Books

119-141. o.

on Demand, Norderstedt.

introduction

services.

Mason, C. M. – Harrison, R. T. 1996c: The

Lerner, J. 1998: „Angel” financing and public

Department of Trade and Industry’s

policy: An overview. Journal of Banking

informal

& Finance, 6-8, 773-783. o.

projects:

investment an

interim

demonstration assessment.

In

Makra Zs. - Kosztopulosz A. 2004: Az üzleti

Harrison, R. T. - Mason, C. M. (eds):

angyalok szerepe a növekedni képes kis-

Informal venture capital. Evaluating the

vállalkozások fejlesztésében Magyaror-

impact of business introduction services.

szágon. Közgazdasági Szemle 7-8. 717-

Woodhead-Faulkner, Hemel Hempstead,

739. o.

248-271 o.

Mason, C. M. – Harrison, R. T. 1995:

Mason, C. M. – Harrison, R. T. 2002: Barriers

Developing the informal venture capital

to investment in the informal venture

market in the UK: is there still a role for

capital

public sector business angels networks?

Regional Development, 3, 271-287. o.

sector.

Entrepreneurship

and

In Bygrave, W. D. – Bird, B. J. – Birley,

Mason, C. M. 2002: Report on business angels

N. S. – Churchill, C. – Hay, M. G. –

investment activity 2000-2001. NBAN és

Keeley, R. H. – Wetzel, W. E. Jr. (eds):

BVCA, London. http://www.bestmatch.

Frontiers of Entrepreneurship Research.

co.uk. Letöltve: 2003. október 14.

Babson College, Wellesley.

Osman P. 1998: Az üzleti angyalok tevékeny-

Mason, C. M. – Harrison, R. T. 1996a: Informal

investment

sége és befektetéseik szerepe a kis- és ki-

business

17

sebb középvállalatok létrehozásában és fejlesztésében. OMFB, Budapest. Osman P. 2000: Hogyan lesznek nálunk üzleti angyalok. Pénzügyi Szemle, 11-12, 10601073. o. Saublens, C. – Reino, M. 2002: Introduction to the activities of regional business angels networks. EBAN Secretariat, Brüsszel. Sørheim, R. – Landström, H. 2001: Informal investors – A categorization, with policy implications.

Entrepreneurship

and

Regional Development, 4, 351-370 o. Szerb L. – Acs, Z. J. – Varga A. – Ulbert J. – Bodor É. 2004: Az új vállalkozások hatásai nemzetközi összehasonlításban. Közgazdasági Szemle, 7-8, 679-698. o.

18

Lábjegyzetek 1.

2.

3.

4.

5.

Jelen tanulmány átdolgozott változata a szerzők által írt, Pénzügyek a globalizációban (szerkesztette Botos Katalin, JATEPress, Szeged, 2004) című tanulmánykötetben megjelent dolgozatnak. A szakirodalom a két elnevezést általában szinonimaként használja (ez igaz a jelen tanulmányra is). Véleményünk szerint az „üzleti angyal” (business angel) megfogalmazás egyfelől arra utal, hogy a befektetők pénzügyi elvárásaik mellett más tényezőket is figyelembe vesznek befektetési döntéseik meghozatalakor. (Az altruista vagy hedonista motivációk által vezérelt angyalok például a fiatal vállalkozóknak szeretnének segíteni, a közösség számára fontos terméket létrehozni, illetve számukra e tevékenység örömet okoz, szakmai kihívást jelent.) Másfelől, a kifejezés használatával utalhatunk arra a jellegzetességre is, hogy a befektető a finanszírozói szereptől elválaszthatatlanul vállalkozásfejlesztő szerepet is felvállal, azaz nemcsak finanszírozási forrást biztosít, hanem vállalkozói, vezetői tapasztalatait, kapcsolatrendszerét is a vállalkozás rendelkezésére bocsátja, és ezzel jelentős mértékben növeli az induló vállalkozások piaci túlélési esélyeit. Az „informálisan befektető” (informal investor) kifejezés pedig a kockázatitőke-befektetés azon motívumát hangsúlyozza ki, hogy a befektetést közvetlenül és nem a nyilvános, szervezett piacokon (tőzsdéken keresztül), saját (nem pedig közvetített) forrásokból hajtják végre „anonim” magánszemélyek, a statisztika és a kutatók számára gyakran „láthatatlanul”, ezért az üzletkötéskor a bizalomnak, az emberi kapcsolatoknak kiemelkedő jelentősége van. Úgy érezhetjük, hogy az üzleti angyal hálózat kifejezés (business angel network) egy kissé egyoldalúan, kizárólag a befektetői oldalra koncentrál, és nem igazán utal arra, hogy a közvetítés valójában kétirányú tevékenység. A dolgozatban azonban az általános terminológiának megfelelően mi is használjuk ezt a kifejezést. A ’80-as évektől kezdve a kockázatitőkebefektetések egyre inkább elszakadtak az innováció finanszírozásától, és a szakirodalomban használt kockázati tőke (venture capital) fogalom és annak jelentése is megváltozott. Új elnevezésként a magántőke (private equity) terjedt el, amelyen gyakran az egész kockázatitőke-iparágat értik, de használják kizárólag a tulajdonosváltásokat (MBI, MBO) és a szerkezetátalakítást (turnaround) végrehajtó tőkefinanszírozás szinonimájaként, míg mások átfogóan az új kockázati tőke fogalomként tekintenek rá. A hagyományos kockázati tőke (classical venture capital) a korai (early stage), míg a fejlesztőtőke (development capital) a terjeszkedési szakaszban (expansion stage) lévő vállalkozások továbbfejlődését segíti elő (Karsai 1997). Lerner (1998) az informális kockázatitőkebefektetések állami ösztönzése ellen érvel. Elkép-

6.

zelhetőnek tartja, hogy a kockázati tőkések azért kerülik el a kis összegű befektetéseket, mert azok egyszerűen nem jövedelmezőek, vagy azért, mert magas költségekkel járnak ezek a tranzakciók, vagy azért, mert nem kecsegtetnek kedvező kilátásokkal a kisebb tőkeerejű cégek. Ez utóbbit az első ízben nyilvánosan részvénykibocsátást (IPO) végrehajtó cégek részvényein hosszabb távon elérhető hozamokkal igyekszik alátámasztani. Ezek azt jelzik, hogy azoknál az IPO-knál, ahol korábban (intézményi) kockázatitőke-finanszírozás történt, az elért hozamok felülmúlják az egyéb IPO-kon elért hozamokat, így azokét is, ahol a háttérben magánbefektetők voltak. Véleménye szerint a magánszemélyek arra való ösztönzése, hogy kis összegű befektetéseket hajtsanak végre, a hatékonysággal ellentétes eredményre vezet, és társadalmi veszteségeket okoz, amennyiben a pénzügyi megtérülés nem kielégítő, és a finanszírozott vállalkozás nem életképes, és az empirikus eredmények megerősítik a felmerülő aggályokat azon politikákkal szemben, amelyek a magánszemélyek befektetéseit ösztönzik olyan vállalkozásokba, amelyeket a hivatásos befektetők visszautasítottak. Álláspontja szerint a piaci erőknek kell megoldani a problémát. Két empirikus felmérésről tudunk. Az egyik a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) keretében készült, az eredmények a 2001-ben és 2002-ben lekérdezett 2000 fős mintán alapulnak. Bővebben lásd: Acs et al., 2003, Szerb et al., 2004. A másik a szerzők által a Szegedi Tudományegyetem Pénzügytani Tanszékén végzett kismintás kutatás, lásd: Makra és Kosztopulosz, 2004.

19

1. táblázat Formális és informális kockázatitőke-befektetések a GDP arányában

Az ország neve Argentína Ausztrália Dánia Dél-Afrika Egyesült Királyság Finnország Írország Izrael Kanada Korea Németország Norvégia Svédország Szingapúr Új-Zéland USA

Intézményes kockázatitőkebefektetések (%) 0,30 0,19 0,17 0,24 0,86

Informális kockázatitőkebefektetések (%) 0,45 1,26 0,59 0,50 1,20

0,29 0,22 0,98 0,57 0,34 0,23 0,18 0,92 1,14 0,05 0,97

0,26 0,72 2,87 0,61 3,66 0,55 0,50 0,30 0,79 3,54 1,31

Megjegyzés: A intézményes kockázatitőke-befektetések adatai 2000-re vonatkoznak. Az informális befektetések adatai az 1997-2001 időszakra vonatkozó éves szintű adatok. Forrás: Karsai (2002: 10) és Bygrave et al. (2003) alapján saját összeállítás

20

1. ábra A közvetítés általános folyamata

Kapcsolatfelvétel a szervezet és a vállalkozás között

Üzleti angyalok azonosítása

Az üzleti tervek értékelése

A befektetési prioritások megismerése A kereslet és a kínálat számítógépes összepárosítása

Az üzleti tervek véglegesítése

Az üzleti angyalok bekerülése az adatbázisba Közlemények, hírlevelek kiküldése

Próbabeszélgetés a vállalkozóval a befektetői fórum előtt

Befektetői fórumokon, klubokban való részvétel Az angyalok és a vállalkozók személyes találkozása

Megjegyzés: szürke színnel kiemelve a közvetítés három általános formája Forrás: EBAN (2002: 6) alapján saját összeállítás

2. táblázat Néhány üzleti angyal hálózat bevételeinek megoszlása 2003-ban

vállalkozóknak

125 £+VAT éves tagdíj

225 £+VAT bekerülni az adatbázisba

Néhány magánszponzor London Stock Exchange, Bank of England

nemzeti szintű, non profit Skócia

150 £ éves tagdíj

100 £+VAT regisztrációs díj 1% sikerdíj (min. 500 max. 2000 £+VAT)

Royal Bank of Scotland, Lloyds TSB, Bank of Scotland

Európai Regionális Fejlesztési Alap

nemzeti szintű, profitorientált Hollandia

1250 € regisztrációs díj/év

1250 € regisztrációs díj/ év 2 % sikerdíj

nincs

nincs

nincs

nincs

HypoVereinsbank, KPMG, Siemens

Bajor tartomány kormányzata

Acquisition Services, TPA

Osztrák Gazdasági Szolgáltatások Kft

nincs

nincs

n. a.

Kaliforniai Állami Egyetem

Jellemzők

NBAN

nemzeti szintű, non profit Anglia

LINC Scotland

NeBIB

N.B.A.

Díjak befektetőknek

Név

regionális, non profit Németország

I2

Nemzeti, Ausztria

90 € közvetítési díj

Business Angels Pty. Ltd.

Nemzeti, profitorientált, Ausztrália

225 AU$/ év közvetítési díj, 450 AU$/év többlet- szolgáltatásokkal, 2% sikerdíj

390 €/ féléves tagdíj, 1% sikerdíj 150 000 € összeg felett, alatta 7002200 € sikerdíj 225 AU$/ év közvetítési díj, 450 AU$/év többlet- szolgáltatásokkal, 2% sikerdíj

ACE-Net

nemzeti, non profit USA

max. 450 $ éves díj

max. 450 $ éves díj

Közszféra támogatása Központi kormányzat

Forrás: saját összeállítás az alábbi internetes oldalak alapján: NBAN (National Business Angel Network) – www.bestmatch.co.uk, LINC Scotland (Local Investment Network Company Scotland) – www.lincscot.co.uk, NeBIB (Netherlands Exchange for Angel Investments ) – www.nebib.nl, N.B.A. (Nordbayerische Business Angels GmbH) – www.n-ba.de, I2 - www.innovation.co.at, Business Angels Pty. Ltd. - www.businessangels. com.au, ACE-Net (Angel Capital Electronic Network) - acenet.csusb.edu

2. ábra Az üzleti angyal hálózatok működtetésének „reputációs modellje”

ő

Marketing

Ügyfél-

Regisztrációs díjak

Sikerdíjak

Magatartási

Reputáció, azaz jó hírnév,

Forrás: Mason-Harrison (1996c: 270) alapján saját szerkesztés

Segítség az ügyfeleknek

Minőségi szűrők

3. táblázat Az üzleti angyal hálózatok számának változása az Európai Unióban

Az ország neve Ausztria Belgium Dánia Egyesült KirályFinnország Franciaország Hollandia Írország Luxemburg Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Összesen

1999 2001 2002 1 1 1 2 6 7 0 4 6 49 49 50 1 1 1 3 24 31 1 2 2 1 1 1 1 1 1 3 36 40 0 6 13 0 1 1 1 1 2 1 1 1 64 124 157

Megjegyzés: Az „új tagországok” nélkül. Görögországban 2002-ig nem alakult üzleti angyal hálózat. Forrás: EC (2003: 14) alapján saját szerkesztés

The role of business angel networks in the development of informal venture capital market

By the elimination of market unperfections – information asymmetries and high searching costs – “match making service provider” can increase the efficiency of informal venture capital market. Such institutions – called business angel networks (BAN) – offer communication channel between business angels and entrepreneurs seeking equity financing. In our study we examine the role of match making services in the promotion of venture capital market’s informal segment. After analyzing operational features and financing of different type of BANs, we review the relevant public policy and the related best practices of the EU. Finally we go over how to establish and operate a BAN in Hungary.