AZ EGYÉNI PSZICHOLÓGIAI ÉS PEDAGÓGIAI GYAKORLATOK Nappali és levelező tagozatos tanárjelölt hallgatók számára Kód: KANPD, KALPD 3129, KANPD, KALPD 4130 továbbá a korábbi években KANPD, KALPD 5128
ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS: A kormány 111/1997. (VI. 27.) "A tanári képesítés követelményeiről" c. rendelete alapján az iskolai gyakorlatok összes óraszáma: 150 óra. Ez az alábbiak szerint oszlik meg: a) 45 óra általános jellegű pszichológiai és pedagógiai gyakorlat (a továbbiakban = pszichológiai és pedagógiai gyakorlatok), melyből 15 óra pszichológiai és 30 óra pedagógiai gyakorlat, amelyeket Pszichológia és a Pedagógia Tanszék szervez. b) 45 óra az adott szakhoz tartozó tantárgyak tanításával kapcsolatos gyakorlat, amelyet a szaktanszékek szerveznek! c) 60 óra (illetve 4 hét) összefüggő (februári!) tanítási gyakorlat. Ezt szintén a szaktanszékek keretében szervezik.
Az Útmutató a továbbiakban kizárólag az egyéni pszichológiai és pedagógiai gyakorlatokkal, kapcsolatos tudnivalókkal, feladatokkal foglalkozik!!!
Az Egyéni Pszichológiai és pedagógiai gyakorlatok előkészítését, szervezését, és az értékelést a Pedagógia tanszék kijelölt oktatói végzik. (Akihez a hallgató a Neptunon jelentkezett.) AZ EGYÉNI PSZICHOLÓGIAI ÉS PEDAGÓGIAI GYAKORLATOK) CÉLJA: Az iskolában folyó pedagógiai tevékenység és az iskola életének, területének megismerése, tapasztalatszerzés. A pedagógiai tárgyak keretében szerzett ismeretek (elméleti tudás) összekapcsolása az iskolában folyó tényleges gyakorlati, oktatási-nevelési pedagógiai tevékenységgel, az iskola "valódi" világával. A GYAKORLATOK HELYSZÍNE: Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Szombathely. Levelező tagozatos hallgatók számára a szabad iskolaválasztás lehetősége is biztosított.
A „GYAKORLAT” SZAKASZAI, SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE 1) A hallgatók előzetes felkészítését az egyéni „pedagógiai” gyakorlatokra a Pedagógia Tanszéknek az az oktatója végzi, akihez a Neptunon feliratkozott a hallgató. Az előkészítés, tájékoztatás a „pedagógiai és pszichológiai gyakorlatok” tárgyból - a hallgató számára- a megadott konzultációs időpontban – történik.
Ekkor történik (a pedagógiai gyakorlatokkal kapcsolatos) konkrét feladatok, követelmények ismertetése: - a beadandó pedagógiai napló elkészítésével kapcsolatos (konkrét tartalmi és formai) elvárások meghatározása, - a megfigyelési szempontok megbeszélése, - a feladatok végzésével kapcsolatos határidők megadása, - az oktató elérhetősége, a vele történő kapcsolattartás módjának megbeszélése, - a pedagógiai napló beadásának időpontja.
Iskolai hospitálása során minden hallgatónak egy „Hospitálási lapot” kell kitöltenie, valamint az iskola igazgatójával lebélyegeztetnie, aláíratnia. Ezt a „Hospitálási lapot” a beadandó Pedagógiai naplóval együtt le kell adnia. A „Hospitálási lap” e Tájékoztató végén található (és letölthető).
2.) Minden hallgató 5 tanítási órát hospitál "tömbösített formában”.
3) A pedagógiai naplók elkészítése, majd leadása az oktatónak a megbeszélt határidőre történik. Beadási határidő: (2009. 05.05.)
AZ EGYÉNI PSZICHOLÓGIAI ÉS PEDAGÓGIAI GYAKORLATOK ÉRTÉKELÉSE Az ellenőrzést és az értékelést, az előkészítést végző pedagógia tanszéki főiskolai oktató végzi. A gyakorlat értékelésének formája: BESZÁMOLÓ. A hallgató leckekönyvébe a "Kiválóan megfelelt", "Megfelelt", "Nem felelt meg" beírás adható – az általa nyújtott teljesítménye alapján. Az egyéni pedagógiai gyakorlat (3) kredit értéke: 1 kredit (II: évf.. 2. félév!)
A GYAKORLATOK TELJESÍTÉSE: A gyakorlatok teljesítésével kapcsolatban - felvetődő problémák esetében - kizárólag az adott tanszéki oktatóval (akihez a Neptunon feliratkozott!) történő konzultáció, valamint a főiskolai Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai az irányadóak.
Elérhetőség: NYME MNSK Pedagógiai és Pszichológiai Intézet Pedagógiai Tanszéke (honlapjáról) 9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4.
Csatolt mellékletek: - „Választható feladatsorok” (= megfigyelési szempontok): Kódjaik: 3129 és 4130 - „Hospitálási lap” a) pedagógia 2–höz, a neveléselmélethez kapcsolódó szempontsorok, továbbá b) pedagógia 3-hoz a didaktikához kapcsolódó szempontsorok Kiegészítő megjegyzés: az alábbi megfigyelési szempontsor letölthető, továbbá a főiskola „A” épületének földszintjén található fénymásolóban is leadásra került- tehát ott másoltatható. Figyelem! Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat a korábbi években kezdték, és ők még a KANPD 5128-as kód szerint végzik gyakorlatukat, a hospitálással kapcsolatos megfigyelési szempontjaikat az előkészítést végző oktatóval külön személyesen is beszéljék meg, egyeztessék !!!
EGYÉNI PSZICHOLÓGIAI ÉS PEDAGÓGIAI GYAKORLAT 2. (KANPD 3129) VÁLASZTHATÓ FELADATSOR
1. FELADAT MEGNEVEZÉSE: Értékközvetítés az iskolában FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • A nevelő által közvetített értékek megfigyelése tanórán és tanórán kívül ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • Milyen értékeket közvetített a nevelő a tanórán és órán kívül? (a munka, az értékek védelme, a segítőkészség, a fegyelem, a tanulás, az esztétikai értékek, az egészséggel kapcsolatos értékek) • Mi volt a látott óra, foglakozás alapvető célja? • Milyen módszerekkel igyekezett a nevelő az értékeket átadni? • Menyire használta ki a nevelő a tananyagban rejlő nevelési lehetőségeket? JAVASOLT IRODALOM: • Pálfiné dr Szalay Anna: Alapok a neveléselmélet tanulmányozásához. Szombathely, 2003. 47-145. p. vagy • Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1999. 11- 36., 49-53., 5771. p. • Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Szerk. Szekszárdi Júlia OKI Kiadó- Dinasztia Tankvk. 2001 A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ: • 3-5 tanórai, ill. tanórán kívüli foglalkozáson hospitálás • óraközi szünetekben az ügyeletes tanár megfigyelése A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése ____________________________________________________________________________
2. FELADAT MEGNEVEZÉSE: Értékbefogadás FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • A tanulók megnyilatkozásainak és magatartásának megfigyelése tanórán és tanórán kívül ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • Milyen a tanuló viszonyulása a közvetített értékekhez? • Milyen a magatartásuk a tanórán és órán kívül? • Milyen egyéni különbségek figyelhetők meg a tanulók között az értékelsajátítás szempontjából? (Belsővé váltak –e a közvetített értékek, vagy külső- nevelői, kortársi- kontroll szükséges? •
Milyen tanulói tevékenység segítségével történt az értékátadás? (tanulmányi, önkormányzati, önkiszolgáló, szabadidős tevékenységek)
JAVASOLT IRODALOM: • Pálfiné dr. Szalay Anna: Alapok a neveléselmélet tanulmányozásához. Szombathely, 2003. 47-85.,101-112. p. vagy • Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1999. 11-36., 39- 42.,4953., 57-71. p. A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ: • 3-5 tanórai és /vagy egyéb foglakozáson hospitálás • 1-2 óraközi szünet
A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése ________________________________________________________________________
3. FELADAT MEGNEVEZÉSE: A nevelés módszerei FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • A nevelő módszereinek megfigyelése tanórán és tanórán kívül ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • Milyen szokások kialakítása vagy megerősítése történt az adott foglalkozáson? • Hogyan fogalmazódtak meg a követelmények? (kérés, tanács, utasítás, parancs) • Milyen lehetőségek nyíltak a tevékenység gyakoroltatására? • A segítségadás, az ösztönzés és az ellenőrzés milyen módon jelent meg az adott órán, foglalkozáson? • Milyen modelleket közvetített a nevelő? (követendő minták kiemelése a közösségből; a nevelő, mint modell) • Hogyan történt a meggyőzés? (előadás, magyarázat, megtapasztaltatás) JAVASOLT IRODALOM: • Pálfiné dr. Szalay Anna: Alapok a neveléselmélet tanulmányozásához. Szombathely, 2003. 142-155. p. vagy • Bábosik István: A nevelés elmélete és módszerei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1999. 85-148. p. • Galicza János: Szemelvények a neveléselmélet tanulmányozásához. Veszprémi Egyetem Veszprém, 1996. 126-183. p. A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ: • 3-5 tanórai vagy egyéb foglalkozáson hospitálás • 1-2 óraközi szünet az irányított beszélgetéshez A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése ____________________________________________________________________________
4. FELADAT MEGNEVEZÉSE: Az iskola tágabb környezete FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • Az iskola külső, földrajzi és társadalmi környezetének megfigyelése • Irányított beszélgetés iskolavezetővel, vagy fenntartóval ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • A település jellegzetességei (a település típusa, mérete, lakóinak hozzávetőleges száma) Mik a fő megélhetési források az iskola székhelyén? (ipar, mezőgazdaság, idegenforgalom…) • A szülők társadalmi helyzete, iskolai végzettsége, foglalkozása. • Az iskola szűkebb környezete (Az iskolát körülvevő természet, építmények jellege, megközelíthetősége, zajszint az iskola körül) • Az iskola épülete(i), jellegzetessége JAVASOLT IRODALOM: • •
Meleg Csilla (2003): Iskola és társadalom. Dialóg Campus, Budapest-Pécs. 11-20., 73-88. o. Zrinszky László (2000): Iskolaelméletek és iskolai élet. Okker, Budapest. 175-193. o.
A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ:
• •
3-4 óra iskolalátogatás 1-2 óraközi szünet az irányított beszélgetéshez
A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • Irányított beszélgetés írásos rögzítése (iskolavezetővel, vagy fenntartóval) • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése ____________________________________________________________________________
5. FELADAT MEGNEVEZÉSE: Az iskola fizikai környezete FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • Az iskola fizikai környezetének megismerése • Irányított beszélgetés egy kiválasztott tanulóval és (lehetőség szerint) egy tanárral. ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • Az iskola belső környezetének jellegzetességei (állapota, megvilágítás, hőmérséklet, zajszint, tisztaság…) • Az iskola felépítésének, tereinek leírása • Az iskola tereinek funkcionális jellegzetességei (tér tanulásra, pihenésre, önálló ismeretszerzésre, mozgásra, étkezésre, informális beszélgetésre..) • Az egyes terek berendezésének jellegzetességei (pl. ülésrend, tanulói padok elrendezése…) • Az iskola felszereltsége • A tanulók és a tanárok elégedettsége az iskola fizikai környezetével. • Tanárok és tanulók kedvenc terei az iskolában, indoklással. JAVASOLT IRODALOM: • Kósáné Ormai Vera (1998): A mi iskolánk. IF Alapítvány, Budapest. 8-25. o. • Zrinszky László (2000): Iskolaelméletek és iskolai élet. Okker, Budapest. 175-193. o. A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ: • 2-3 óra iskolalátogatás • 1-2 óraközi szünet az irányított beszélgetéshez A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • Irányított beszélgetés írásos rögzítése (egy tanulóval, egy tanárral) • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése
6. FELADAT MEGNEVEZÉSE: Az iskola társadalma FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • Az iskola szervezeti felépítésének megismerése • Irányított beszélgetés egy tanárral, vagy vezetővel • Látogatás egy tanórán kívüli foglakozáson ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • A tantestület és a tanulói közösség létszáma • A tantestület tagolódása (munkaközösségek) • A tanulóközösség csoportokba sorolása, és annak elvei (tagozatok, párhuzamos osztályok…) • A tanulócsoportok létszáma, összetétele nemek és társadalmi származás szerint. • A formális osztályközösségeken túl milyen más tanulói szerveződési formák találhatók még az iskolában?
•
A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások közti fő eltérések (csoport összetétel, tevékenységek, időtartam, tér, téri elrendezés..)
JAVASOLT IRODALOM: • •
Kósáné Ormai Vera: 26-35. o. Kozma Tamás: Nevelésszociológia
A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ: • 3-4 óra iskolalátogatás, benne egy tanórán kívüli foglalkozás megtekintése • 1-2 óraközi szünet az irányított beszélgetéshez A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • Irányított beszélgetés írásos rögzítése (iskolavezetővel, vagy tanárral) • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése
7. FELADAT MEGNEVEZÉSE: Az iskola működési jellegzetességei FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • Az iskola működésének, az iskolai munka kereteinek megfigyelése • Irányított beszélgetés egy tanulóval és egy tanárral • Az iskola házirendjének megismerése ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • Napirend az iskolában (a tanítás kezdete, vége, csengetési rend, étkezések ideje, pihenésre, mozgásra fordítható idő…) • Szokások a tanórán. Milyen szokások figyelhetők meg egy osztály tanítási napján? Vannak-e állandó és tanítási óránként változó szokásaik? (jelentés óra elején, jelentkezés, felállás, megszólítás, munkazaj…) • Ismerik-e a tanulók az iskola házirendjét, honnét ismerték meg azt? • Tudják-e a tartalmát, azonosulnak-e vele? • Milyen hagyományai, szokásai vannak az iskolának? • Az iskola névadója. Milyen megfontolásból kapta az iskola a nevét? Kötődik-e ehhez valamilyen hagyomány, szokás? • Felfedezhető-e az iskola „rejtett tanterve”? JAVASOLT IRODALOM: • • •
Kósáné Ormai Vera: 62-84. o. Meleg Csilla: Iskola és társadalom. 337-348. o. Mészáros Aranka (szerk.) (2002): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Eötvös, Budapest. 198-206. o.
A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ: • 4-5 óra iskolalátogatás • 2-3 óraközi szünet az irányított beszélgetéshez A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • Irányított beszélgetés írásos rögzítése (tanulóval, tanárral) • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése
8. FELADAT MEGNEVEZÉSE: Egyén és közösség FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • A személyiség fejlesztésének és a közösség formálásának megfigyelése • Irányított beszélgetés az osztály tanulóival ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • Milyen különbségeket tapasztalt a tanulók között a látogatott foglalkozáson? • Milyen mértékben vette figyelembe a nevelő az egyéni különbségeket? • Milyen módon viszonyult a nevelő a különböző tanulókhoz? • Hogyan tudta megvalósítani az egyéni bánásmód elvét? • Milyen állandó és ideiglenes megbízatások vannak az osztályban? • Mennyire biztosította a nevelő a tanulók közötti együttműködés lehetőségét? • Milyen látható jelei vannak egymás elfogadásának, segítésének? JAVASOLT IRODALOM: • Pálfiné dr. Szalay Anna: Alapok a neveléselmélet tanulmányozásához. Szombathely, 2003. • Bábosik István: A nevelés elmélete és módszerei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1999. 85-148. p. • Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Szerk. Szekszárdi Júlia OKI Kiadó-Dinasztia Tankvk. 2001. A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ: • 3-5 tanórai és egyéb foglalkozáson hospitálás • 1-2 óraközi szünet A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • Irányított beszélgetés írásos rögzítése • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése ____________________________________________________________________________
9. FELADAT MEGNEVEZÉSE: A nevelő és nevelt/ek közötti kapcsolat FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • Ugyanabban az osztályban különböző tanárok által tartott órán a nevelő és nevelt közötti kapcsolat megfigyelése • Irányított beszélgetés az osztály tanulóival ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • Milyen a tanár/ok vezetési stílusa? • A különböző stílusú nevelők tevékenységének munkamagatartására, fegyelmére, teljesítményére? • Hogyan hat a nevelő a tanuló(k)ra? • Milyen irányba fejleszti személyiségüket? • Hogyan befolyásolja a közösség alakulását?
milyen
hatása
van
a
tanulók
közérzetére,
JAVASOLT IRODALOM: • Hegedűs T. András: A nevelővé válás. Tankvk. Bp. 1988.117-165. p, • Galicza János: Szemelvények a neveléselmélet tanulmányozásához. Veszprémi Egyetem Veszprém, 1996. 126-183. p. G. Donáth Blanka: A tanár-diák kapcsolatról. Tankvk. Bp.,1977. • Zrinszky László: Iskolaelméletek és iskolai élet. OKKER, Bp.2000.129-157. A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ:
• •
2-3 tanórai vagy egyéb foglalkozáson hospitálás 1-2 óraközi szünet az irányított beszélgetéshez
A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • Irányított beszélgetés írásos rögzítése • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése _____________________________________________________________
10. FELADAT MEGNEVEZÉSE: A tanulói klíma megfigyelése I. FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • A tanulók iskolai közérzetének megfigyelése • Irányított beszélgetés néhány tanulóval ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • Képesek-e a tanulók azonosulni a tanórai munkával, szívesen végzik-e a feladatukat? • Rend van-e a tanórán, világos szabályok szerint folyik-e a munka? • Kiszámítható-e a diákok számára, hogy mi - és miért történik a tanórán? • Segíti-e, bíztatja-e a tanár a tanulókat a feladat megoldásában? • Támogatja-e a tanár az önálló kezdeményezést? • Vállalható-e a hiba, a tévedés a tanórán? Milyen erre a tanár és a társak reakciója? JAVASOLT IRODALOM: • Csölle Anita (1995): Osztálytermi környezet. In: Új Pedagógiai Szemle. 10. sz. 86-94. o. • Falus Iván (1991): A tantermi környezet kutatása. In: Új Pedagógiai Szemle. 7-8. o. A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ: • 4-5 óra iskolalátogatás • 1-2 óraközi szünet az irányított beszélgetéshez A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • Irányított beszélgetés írásos rögzítése (tanulókkal) • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése
11. FELADAT MEGNEVEZÉSE: A tanulói klíma megfigyelése II. FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • A tanulók egymás közötti viselkedésének megfigyelése • Irányított beszélgetés néhány tanulóval, egy tanárral ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • Segítik-e egymást a tanulók a feladatok megoldásában? • Versengenek-e, rivalizálnak-e a tanulók? • Változik-e a kettő (együttműködés-versengés) viszonya tanóránként? • A tanulók egymás közti kommunikációjának jellegzetességei tanórán/tanórán kívül. • A tanórai ülésrendben egymáshoz közeli és a tanórán kívüli beszélgető csoportok tagjainak, szerkezetének összehasonlítása. JAVASOLT IRODALOM: • Csölle Anita • Mészáros Aranka (szerk.): 207-247. o.
A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ: • 4-5 óra iskolalátogatás • 1-2 óraközi szünet az irányított beszélgetéshez A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • Irányított beszélgetés írásos rögzítése (tanulókkal) • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése
12. FELADAT MEGNEVEZÉSE: A tanulók kommunikációs jellegzetességei FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • A tanulók kommunikációjának megfigyelése • Irányított beszélgetés egy tanárral, egy tanulóval ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • A kommunikáció és a téri viszonyok egymásra hatása az osztályteremben. • A tanulók szóhasználatának jellegzetességei. • Milyen nyelvi kódrendszer figyelhető meg a tanulók tanórai válaszaiban, feleleteiben? • Egy tanuló kommunikációs jellegzetességeinek megfigyelése tanórán, és tanórán kívül, társakkal történő beszélgetésben. JAVASOLT IRODALOM: • Kovács Sándor (1993): Kommunikációs viszonyok az osztályban-téri pozíció, térfelosztás. In: Pedagógiai Szemle, 7-8. sz. 115-118. o. • Meleg Csilla: Iskola és társadalom. 173-196. o. • Mészáros Aranka (szerk. ): 409-418. o. A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ: • 4-5 óra iskolalátogatás • 1-2 óraközi szünet az irányított beszélgetéshez A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • Irányított beszélgetés írásos rögzítése (tanárral) • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése
13. FELADAT MEGNEVEZÉSE: A tanári kommunikáció FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • A tanárok kommunikációs jellegzetességei • Két kiválasztott tanár kommunikációs jellegzetességeinek összehasonlítása ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • Mi a tanárok által leggyakrabban használt nyelvi forma? (Kérdés, felszólítás, utasítás, magyarázat…) • Megtalálható-e a humor a tanár kommunikációjában? Milyen szituációban? • Milyen a tanár beszédstílusa? (pl. tudományos, szabad, spontán, hivatalos…) • Használ-e a tanár nyelvi rituálékat, kliséket? Mikor? Melyek azok? • Megjelenik-e a hierarchia és tekintély a tanári kommunikációban? Milyen formában, milyen szituációban?
JAVASOLT IRODALOM: • Mészáros Aranka (szerk.): 409-418. o. • Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Műszaki, Budapest. 267-278. o. A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ: • 4-5 óra iskolalátogatás A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése
14. FELADAT MEGNEVEZÉSE: Konfliktusok az iskolában FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • Tanítási órán és órán kívül felmerülő problémák, konfliktusok és megoldásuk megfigyelése ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • Milyen problémák, konfliktusok jelentkeznek a különböző tanórákon vagy egyéb foglalkozásokon, valamint óraközi szünetekben? • Kik a konfliktusban résztvevő felek? • Mi a kiváltó oka, a konfliktusnak? • Ki oldotta meg? • Hogyan történik a megoldás? (Nem oldják meg, hatalmi szóval, agresszíven, megbeszélés, kompromisszumkeresés, egyéb) • Milyen hatással volt a résztvevőkre a választott megoldás? (Látható és feltételezhető hatás) • Milyen mintát adott a nevelő a konfliktusok megoldására? JAVASOLT IRODALOM: • Szekszárdi Júlia: Konfliktusok. Iskolapolgár Alapítvány. Állampolgári Tanulmányok Központja. Bp., 1994. 5-19. p. 23-30. p. 76-79. p. • Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Szerk. Szekszárdi Júlia OKI Kiadó-Dinasztia Tankvk. 2001.
A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ: • 3-5 tanórai hospitálás • 1-2 óraközi szünet A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése ____________________________________________________________________________
15. FELADAT MEGNEVEZÉSE: Nevelés a napközi otthonban 1. :Feltételek FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • A napközi otthoni nevelőmunka feltételeinek megfigyelése • A tanórák és napközi otthoni foglalkozások különbözősége • Irányított beszélgetés a nevelővel ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • Milyen körülmények között folyik a napközi otthoni nevelőmunka? (Helye: osztályterem, külön napközis szoba? Berendezés..) • Mennyire biztosítottak az otthonosság feltételei? • Milyen a csoport összetétele (életkor, évfolyam, tanulói elfoglaltság stb.) • Hogyan befolyásolja a tanulói összetétel az eredményes nevelőmunkát?
• •
Milyen mértékben állnak rendelkezésre az eredményes nevelőmunkához szükséges eszközök? Milyen különbségek fedezhetők fel a tanórai és napközi otthoni foglalkozások között?
JAVASOLT IRODALOM: • Füle Sándor: Napközi otthoni neveléstan. • Füle Sándor: Alkalmazott pedagógia. EKTF Líceum K. 1997. • Zrinszky László: Iskolaelméletek és iskolai élet. OKKER, Bp. 2000. 175-192. p. A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ: • 1-2 tanóra és 3-4 napközi otthoni foglalkozáson való részvétel, hospitálás A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • Irányított beszélgetés írásos rögzítése • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése ____________________________________________________________________________
16. FELADAT MEGNEVEZÉSE: Nevelőmunka a napközi otthonban2.: Értékek, célok, tevékenységformák FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • Az értékközvetítés megfigyelése napközi otthoni foglalkozásokon ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • Mi volt a foglalkozás célja? • Milyen nevelői feladatok valósultak meg? (erkölcsi, értelmi, érzelmi, egészséggel kapcsolatos stb.) • Mely értékek jelentek meg az adott foglalkozáson? • Milyen tevékenységben történt az értékek elsajátítása? (tanulmányi, manuális, kulturális, szabadidős irányított, szabadidős kötetlen JAVASOLT IRODALOM: • Füle S.: Napközi otthoni neveléstan • Füle Sándor: Alkalmazott pedagógia. EKTF Líceum K. 1997. A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ: • 3-5 óra napközis foglalkozáson való hospitálás A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése _____________________________________________________________
17. FELADAT MEGNEVEZÉSE: Nevelőmunka a napközi otthonban3.: Módszerek FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • Az értékközvetítés megfigyelése napközi otthoni foglalkozásokon ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • Milyen szokásokat alapozott meg vagy fejlesztett a nevelő? • A követelés mely formáit alkalmazta? • Hogyan történt a segítségadás, a gyakoroltatás, az ösztönzés, az ellenőrzés, értékelés? • Milyen magatartási mintákat nyújtott a nevelő? • Hogyan történt a meggyőzés? • Milyen stílusban irányította a nevelő a diákokat? • Milyen következményei vannak stílusának? (tanulói közérzet, munkamagatartás, aktivitás, teljesítmény stb.)
JAVASOLT IRODALOM: • Alapok a neveléselmélet tanulmányozásához • Füle S. Napközi otthoni neveléstan • Füle Sándor: Alkalmazott pedagógia. EKTF Líceum K. 1997. A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ: • 3-5 napközi otthoni foglalkozáson hospitálás A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése _____________________________________________________________
18. FELADAT MEGNEVEZÉSE: Nevelőmunka a napközi otthonban 4.: Személyiségfejlesztés és közösségépítés FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK JAVASOLT MENETE: • Az egyéni bánásmód és a közösségépítés megfigyelése különböző napközi otthoni foglalkozásokon ÉRTÉKELÉST SEGÍTŐ SZEMPONTSOR: • Milyen különbségek figyelhetők meg a tanulók között? • Tesz-e különbséget a nevelő a tanulók között? • Milyen módon történik a különbségtétel? • Ennek milyen hatása van az egyénre és a csoportra? • Hogyan valósul meg a különböző tanulók fejlesztése? (Pl. szokások pótlása, képességhiány, tanulási lemaradás, tehetséggondozás stb.) • Milyen lehetőségei vannak a gyerekeknek az együttműködésre a különböző foglalkozásokon? • Hogyan valósul meg az egymás elfogadása, a segítségadás, az együttműködés a csoporton belül? JAVASOLT IRODALOM: • Alapok a neveléselmélet tanulmányozásához • Füle S.: Napközi otthoni neveléstan • Füle Sándor: Alkalmazott pedagógia. EKTF Líceum K. 1997. A FELADAT TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ: • 2-3 tanórai hospitálás A FELADAT DOKUMENTÁLÁSA: • Hospitálási jegyzőkönyvek • A megfigyeltek 2-3 oldalas írásos elemzése, értékelése
EGYÉNI PSZICHOLÓGIAI ÉS PEDAGÓGIAI GYAKORLAT 3. ( didaktikához kapcsolódó) Tantárgykód: KANPD 4130 VÁLASZTHATÓ FELADATSOR
FELADAT MEGNEVEZÉSE: 1.) A célok és a tartalom összefüggései a tanítási órán Melyek voltak az óra oktatási és képzési céljai? Az óra folyamán feldolgozott tananyag miként felelt meg miként felelt meg az óra célkitűzéseinek? A tartalom (mennyisége és minősége) megfelelt-e a tanulók életkori sajátosságainak? Mely előzetes tudásra (tudáselemekre) volt szükség az óra folyamán? Mely jártasságok, készségek, képességek (ki) alakítása, fejlesztése történt? Mely tanulói megnyilvánulások jelezték az órai anyag (tartalom) feldolgozásának, hatékonyságát, eredményességét? JAVASOLT IRODALOM: Falus Iván (szerk. 1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 159-190. o.
FELADAT MEGNEVEZÉSE: 2.) Az iskolai tudás fejlesztése (I.) Mely tudáselemek, információk (ismeretfajták) fordultak elő az ellenőrzés és értékelés folyamán? Mely tudáselemek feldolgozására került sor az órán? Történt-e új fogalmak kialakítása? Ha igen, akkor melyek voltak ezek? Fogalmi definíció (meghatározás), illetve felosztás történt-e? Mely fogalmakat határoztak meg, illetve osztottak fel? Megfeleltek-e ezek a meghatározás, illetve a felosztás szabályainak? Mely tudáselemek alkalmazása, ismétlése történt az óra folyamán? JAVASOLT IRODALOM: Orosz Sándor (1997): A tananyag elemzése. OOK, Veszprém. FELADAT MEGNEVEZÉSE: 3.) Az iskolai tudás fejlesztése (II.) Mely „leírásfajták” megismerésére és/vagy alkalmazására, és/vagy ellenőrzésére került sor az órán? (Megismertek-e, illetve alkalmaztak –e törvényt, elvet, elméletet stb.?) Szabály, algoritmus megismerése, alkalmazása, ellenőrzése megfigyelhető volt-e? Melyek voltak ezek? Az órán előforduló (előfordult) ismeretfajták rendszert alkotnak-e a tanulók gondolkodásában? A tanár hogyan igyekezett az „összefüggéseket” láttatni, fejleszteni? A tanulók órai tevékenysége, megnyilvánulásai (feladat megoldásai, válaszai, kérdései, hogyan tükrözték ezt? JAVASOLT IRODALOM: Orosz Sándor (1997): A tananyag elemzése. OOK, Veszprém. FELADAT MEGNEVEZÉSE: 4.) Mely tevékenységfajták voltak megfigyelhetőek az órán? (kognitív, operatív, illetve ezek alfajai) Sor került-e szabályok, algoritmusok elsajátítására? Melyek voltak ezek? Problémafelvetés-és megoldás történt-e? Milyen mértékben (milyen szinten) történt az új tevékenység begyakorlása (külső algoritmus, belsővé vált algoritmus…) Az órai tanulói tevékenység megfelelően megalapozta-e az otthoni (önálló) feladatmegoldás lehetőségét? Hogyan történt ez? Mely készségek, jártasságok fejlesztése volt jellemzően megfigyelhető az óra folyamán? JAVASOLT IRODALOM: Orosz Sándor (1997): A tananyag elemzése. OOK, Veszprém FELADAT MEGNEVEZÉSE:
5.) Gondolkodás-gondolkodtatás a tanítási órán. Mely gondolkodási alapműveletek végzésére, végeztetésére került sor. Melyek fordultak elő gyakrabban? Mely műveletek végzése okozott általában (nagyobb) nehézséget a tanulók számára? A tanulók számára feltett kérdések, adott feladatok mennyiség, minősége, sorrendje mennyiben segítette az említett műveletek alkalmazását, fejlesztését (fejlődését)? A különböző összefüggések (viszonyok: beletartozás, „és” kapcsolat, implikáció…) értelmezését, tudatosítását hogyan segítette az órán a tanár? Játékos megoldások megfigyelhetőek voltak-e? JAVASOLT IRODALOM: Orosz Sándor (1997): A tananyag elemzése. OOK, Veszprém. FELADAT MEGNEVEZÉSE: 6.) A tanórán alkalmazott oktatási módszerek I. (A tanári közlés, a tanári kommunikáció módszerei) Mely tanári közlési módszerek fordultak elő az óra folyamán (előadás, leírás, elbeszélés, magyarázat…)? Közülük melyek fordultak elő gyakrabban? Megfelelő (adekvát) volt –e az éppen alkalmazott közlési módszer (az oktatási cél, a tananyag, a tanulók előzetes tudása, életkori sajátossági összefüggésében)? Mely módszerkombinációk voltak megfigyelhetőek? A párhuzamosan ható nem verbális tanári megnyilvánulások milyen kapcsolatban álltak a „közléssel”. Hitelességet, vagy kételkedést stb.. tükröztek? JAVASOLT IRODALOM: Orosz Sándor (1987): Korszerű tanítási módszerek. Tankönyvkiadó, Budapest. FELADAT MEGNEVEZÉSE: 7.) A szemléltetés (mint módszer) a tanítási órán Történt-e szemléltetés az órán? Ha igen, akkor annak mely fajtái, alfajai fordultak elő? Megfelelő előkészítés előzte-e meg (szervezési, technikai előkészületek, megfigyelési szempontok…) Hogyan segítette a lényegkiemelést, az összefüggéslátást? Mely más módszerekkel kombináltan történt? Megfelelt-e a tanuló kommunikációs fejlettségi szintjének, előzetes tudásának? Eleget tett-e a szemléltetéssel szemben támasztott alapvető követelményeknek? Milyen arányban volt megfigyelhető a tanári demonstráció, illetve a tanulói aktivitás (pl.tanulókísérlet)? JAVASOLT IRODALOM: Orosz Sándor (1987): Korszerű tanítási módszerek. Tankönyvkiadó, Budapest
FELADAT MEGNEVEZÉSE: 8.) A tanulók önálló tevékenysége a tanítási órán A tanulók önálló munkaeljárásait alkalmazta-e a tanár a tanítási órán? Önálló megfigyeléseket végeztek-e a tanulók? Ha igen, akkor mely órai feladatokhoz kapcsolódott az? Sor került-e az órán tankönyvekkel (tankönyvcsalád) vagy szakkönyvekkel végzett önálló tanulói ismeretfeldolgozásra, vagy feladatmegoldásra? Önálló tevékenységet végeztek –e iskolai műhelyben, laborban, programmal stb. Hogyan történt ez (ek) előkészítése? Hatékonyak voltak-e ezek az önálló tanulói tevékenységek? Miben nyilvánult meg a hatékonyság, vagy a nem megfelelő „eredmény”? A tanulók mennyire tájékozottak, mennyire jártasak az önálló tevékenység végzésében? JAVASOLT IRODALOM: Nagy Sándor (1977): Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt. Budapest. 112-118. o.
FELADAT MEGNEVEZÉSE: 9) Az eszköztudás és a tartalomtudás Az óra folyamatában megvalósult ismeretfeldolgozás és/vagy alkalmazás és/vagy rögzítés-rendszerezés, ellenőrzés és értékelés során mely ismeretek, feladatok voltak a „tartalomtudás” körébe sorolhatók? Mely ismeretek, feladatok és tevékenységek tekinthetők az eszköztudás fejlesztésének, alkalmazásának? Ezek milyen egymásra épültségben, milyen arányban voltak megfigyelhetőek? Az osztály (illetve az egyes tanulók számára) melyik jelentett nagyobb nehézséget, problémát? JAVASOLT IRODALOM: Báthory Zoltán (1997): Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER, Budapest, 173-214. o.
FELADAT MEGNEVEZÉSE: 10.) A „hivatalos” iskolai tanterv és a rejtett tanterv A tanítási óra folyamatában a (pedagógus tevékenységében, megnyilvánulásaiban) mely tartalmak, módszerek, szervezés stb. tekinthető a „hivatalos” tanterv feldolgozásaként? Mely tevékenységek, megnyilvánulások voltak azok, amelyek a „rejtett Tanterv” körébe sorolhatók? Hogyan, milyen formákban, miben nyilvánult meg a „rejtett tantervi „vonatkozások léte? Milyen kapcsolatban állt ez a hivatalos tantervi programmal, célokkal? (Erősítette, kiegészítette, hitelesítette, megkérdőjelezte, ellentmondásban állt vele stb..) Mindez milyen (tanári-tanulói) megnyilvánulásokban volt megfigyelhető? JAVASOLT IRODALOM: Báthory Zoltán (1997): Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER, Budapest, 173-214. o. FELADAT MEGNEVEZÉSE: 11.) Értékelési formák a tanítási órán A pedagógiai értékelés mely funkciói, és mely formái fordultak elő a tanítási órán? (szummatív, formatív, diagnosztikus; osztályzat, szöveges értékelés, verbális és nem verbális formák) Az alkalmazott értékelési formák adekvátak voltak –e a feldolgozott (alkalmazott…) tartalommal, didaktikai feladattal, a tanulók életkori (és/vagy mentális) sajátosságaival? Milyen arányban fordultak elő? Az osztály (illetve az egyes tanulók) órai tevékenységét (figyelem, aktivitás…) hogyan sikerült befolyásolni, irányítani általuk? JAVASOLT IRODALOM: Báthory Zoltán (1997): Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER, Budapest, 173-214. o. Falus Iván (szerk. 1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 159-190. o. FELADAT MEGNEVEZÉSE: 12.) Az osztályozás (kérdései) a tanítási órán A tanítási órán (illetve annak adott szakaszában, mozzanataiban) történt-e osztályozás? Szóbeli és/vagy írásbeli, illetve gyakorlati teljesítményhez kapcsolódott? A tanulók mekkora körére terjedt ki? A tanulók tudásának mekkora területére, spektrumára (múlt órán feldolgozott anyagrész, tantárgyi témakör…) vonatkozott? Milyen az osztály (egyes tanulók) viszonya az osztályozáshoz (az adott órai szituációhoz, a kapott osztályzathoz)? Miben nyilvánult meg mindez? JAVASOLT IRODALOM: Ágoston-Nagy-Orosz (1971): Méréses módszerek a pedagógiában. Tankönyvkiadó, Budapest. Falus Iván (szerk. 1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 159-190. o.
FELADAT MEGNEVEZÉSE: 13.) A tanítási óra szerkezete, felépítése Mely fő oktatási (didaktikai) feladatok megvalósulása történt az órán? Az egyes „feladatok” milyen további mikrostrukturális elemekre tagolódtak? Milyen sorrendben, struktúrában épültek egymásra e feladatok? Milyen időarányban jelentek meg ezek? Az óraszerkezet mennyiben felelt meg a feldolgozásra került tartalomnak? JAVASOLT IRODALOM: Nagy Sándor (1977): Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt. Budapest. 112-118. o. FELADAT MEGNEVEZÉSE: 14.) Exteriorizációs szintek a tanítási órán A tanítási óra folyamatának különböző szakaszaiban (ismeretszerzés, alkalmazás, ellenőrzés mely exteriorizációs szintek voltak megfigyelhetők? (ráismerés, megnevezés, felidézés, alkalmazás) Az exteriorizáció különböző szintjei. Hogyan kapcsolódtak a tanulók tudásához? Hogyan kapcsolódtak az oktatási feladatokhoz. Milyen arányban fordultak elő? A tanulók számár – közülük- melyek jelentettek nagyobb kihívást, nehézséget? JAVASOLT IRODALOM: Ágoston-Nagy-Orosz (1971): Méréses módszerek a pedagógiában. Tankönyvkiadó, Budapest.
Orosz Sándor (1997): A tananyag elemzése. OOK, Veszprém
FELADAT MEGNEVEZÉSE: 15.) Elmélet és gyakorlat kapcsolata a tanítási órán Milyen arányban volt jelen az új ismeret feldolgozása, rendszerzés-rögzítés, alkalmazás, ellenőrzés és az értékelés az óra során? Mennyiben vette figyelembe a tanár a tanulók iskolán kívüli tudását, tapasztalatait? Hogyan használta fel ezeket az óra során? Megfelelő mennyiségű idő maradt-e az új ismeret alkalmazására? a házi feladat előkészítésére? JAVASOLT IRODALOM: Nagy Sándor (1977): Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt. Budapest. 112-118. o. Nagy Sándor (1978): Az oktatáselmélet alapkérdései. Tankönyvkiadó, Budapest, 54-75. o.
FELADAT MEGNEVEZÉSE: 16. Stratégiák az oktatásban Mely tanítási-tanulási stratégia (stratégiák) előfordulása, alkalmazása volt megfigyelhető az óra folyamatában (empirikus, asszociatív, problémamegoldó, kondicionálás…)? Mely tanári-tanulói tevékenységek alapján nyilvánult meg ez? Mi indokolta az éppen alkalmazott eljárásegyüttest? Mennyiben segítette az adott tartalom feldolgozását, a h tanulás hatékonyságát? JAVASOLT IRODALOM: Sándor (1977): Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt. Budapest. 112-118. o. Nagy Sándor (1978): Az oktatáselmélet alapkérdései. Tankönyvkiadó, Budapest, 54-75. o. Falus Iván (szerk. 1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 159-190. o.
FELADAT MEGNEVEZÉSE: 17.) Motiválás a tanítási órán Milyen volt a tanulók érdeklődése (adott tárggyal, feladatokkal kapcsolatban)? Miben nyilvánult meg? Az előkészítés, célkitűzés során a tanár miként próbálta felkelteni a tanulók érdeklődését? Sikerült-e felkelteni az érdeklődést? Az óra folyamán hogyan alakult a tanulók aktivitása? A tartalom, a módszerek, a szervezési megoldások hogyan befolyásolták az érdeklődét, a tanulói tevékenységet? A közvetlen tanári irányítás, illetve a tanulói öntevékenység milyen formái, módjai voltak megfigyelhetők? JAVASOLT IRODALOM: Falus Iván (szerk. 1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 159-190. o. Nagy Sándor (1977): Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt. Budapest. 112-118. o.
FELADAT MEGNEVEZÉSE: 18.) Differenciálás a tanítási órán Sajátos nevelési igényű tanulók voltak-e az osztályban? (tehetség, tanulási zavarral küzdő…) Az órán hogyan, miben nyilvánultak meg az említett tanulók sajátosságai? Amennyiben voltak ilyen tanulók az osztály (ok) ban a tanár hogyan alkalmazkodott (az osztályhoz, illetve ezekhez, a gyerekekhez)? Történt-e differenciálás? Ha igen, akkor ez milyen módon történt (tartalom, módszerek, szervezési módok stb. útján? Hogyan alkalmazkodott a tanár a gyengébb tudású, kevésbé aktív tanulókhoz? JAVASOLT IRODALOM: Falus Iván (szerk. 1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 159-190. o. M. Nádasi Mária (2001): Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt, Pécs, M. Nádasi Mária: Differenciálás a tanítási órán.
Melléklet : “Hospitálási lap” Ld. (az utolsó oldalon!) EGYÉNI PSZICHOLÓGIAI ÉS PEDAGÓGIAI GYAKORLATOK TELJESÍTÉSE HOSPITÁLÁS Levelező tagozat …. évfolyam 2009/2010. tanév 1. félév A hallgató neve: ……………………………………………. szakja(i):…………………………………………………….
A hallgató
A hospitálás helye: ............................................................... 2009...................
A hospitálás időpontja:
Megfigyelési szempont:…………………………………………………………………………………………………………… …………………
Tanítási órák sorszáma
Évfolyam és osztály
Tantárgy (foglalkozás)
HOSPITÁLÁS A tanóra (foglalkozás) anyaga
........................................2009.......hó........nap............ Igazgató Ph. Hallgató aláírása: …………………………………………….. .............................................................
A foglalkozást vezető szaktanár aláírása
