Az informatika az elektronikus információfeldolgozással, az erre szolgáló rendszerek tervezésével, szervezésével, működésével foglalkozik

Horváth Balázs BMF-NIK 7.tk (e-mail: [email protected]) Bevezetés az Informatikába – Kidolgozott kérdések Copyright  2002

1.

Mivel foglalkozik az informatika?

Az informatika az elektronikus információfeldolgozással, az erre szolgáló rendszerek tervezésével, szervezésével, működésével foglalkozik. Az információ olyan szubsztancia, amely egy eseményrendszer egyik vagy másik eseményének bekövetkezéséről elemi szimbólumok sorozatával közölhető. A szubsztancia minden létező legáltalánosabb és legbensőbb lényege, amely oka önmagában van, és amely minden átalakulásnál megmarad.

2.

Melyek és mivel foglalkoznak az informatika társtudományai? • •

•

• • •

3.

Számítástechnika: A számítógépek működésével, tervezésével és alkalmazásával foglalkozó tudományterület. Számítógép tudomány: Az információ-feldolgozó gépek tervezésének és használatának kérdéseivel foglalkozó tudomány. Főbb területei: Numerikus matematika Programozási nyelvek Programozási rendszerek Logikai tervezés Automata elmélet Mesterséges Intelligencia (AI) Információ elmélet: o Információ mennyiség meghatározása o Információ áramlásának tanulmányozása diszkrét közlemények o Esetében zajos és zajmentes csatornákban o Alapvető kódolási tételek o Folytonos jelek áramlásának tanulmányozása zajos csatornákban Kibernetika: Az önműködő rendszerek általános törvényszerűségeit kutatja. A komplex rendszerek irányításának logikai és matematikai alapú elmélete és gyakorlata. Általános rendszer elmélet: A rendszer működési körülményeit és tulajdonságait kutatja. Hírközlés: A hírek továbbításával foglalkozó tudományterület.

Melyek az elektronika fejlődését meghatározó főbb találmányok (eszközök időpontok feltalálók)?

Elektroncső 1883 Thomas A. Edison 1903 Philipp Lénárd 1904 A.R. Wehnelt 1904 Lee de Forest

izzó katód rács oxid katód visszacsatolás

Tranzisztor 1948 J. Bardeen, H. W. Brattain, W. Shockley Integrált Áramkör (IC) 1965 R.C. Platzek, J.S, Kilby Mikroprocesszor 1971 Ted Hoff

-1-

Horváth Balázs BMF-NIK 7.tk (e-mail: [email protected]) Bevezetés az Informatikába – Kidolgozott kérdések Copyright  2002 Számítógép 1945 J. Prospert Eckert, John Mauchly 1945 Neumann János 1937-42 John. V Atanasoff, Clifford E. Berry

4.

Melyek a számoló eszközök fejlődésének főbb állomásai?

i.e.500 i.u. 1620-30 1623

Kína, Egyiptom, Róma, Japán Edmund Gunter W. Oughtred és R. Delamain Wilhelm Shickard

1642

Blaise Pascal

1671

Gottfried Wilhelm Leibniz

1801 1822 1874-75 1884

Joseph-Marie Jacquard Charles Babbage W.T. Cohner Herman Holerith 1890-es népszámlálás W.H. Eccles és F. W. Jordan Konrad Zuse Howard Aiken C. A. Lovell és D.B. Parkinson J.P. Eckert és J. Mauchly

1919 1936 193 7 193 8 1943-46 1945 1950-53

1951 1956

5.

ENIAC EDVAC jelentés ABC

abacus logaritmus skála logarléc 4 alapművelet, 6 számjegy, túlcsordulás jelzés fogaskerekes, 6 számjegyű összeadó-kivonó gép Pascal gépére épülő 8 számjegyű szorzó-osztó gép, javaslat a 2-es számrendszerre lyukkártyás szövőgép külső programvezérlésű számológép asztali kalkulátor tabuláló (adatrendező) gép, az IBM jogelődjének alapítója flip-flop bináris lebegőpontos kalkulátor automatikus számolómű műveleti erősítő ENIAC

Neumann János M. Kincaid J.M. Alden R.B. Hanna J. W. Forrester M. Wilkes IBM

EDVAC jelentés mágnesgyűrű ferrittár mikroprogramozás mágneslemez (5 MB)

Kik voltak a számítástechnika úttörői Magyarországon?

Neumann János, Nemes Tihamér, Kalmár László, Kozma László. Tarján Dezső, Puskás Tivadar

6.

Mi a számológép és a számítógép közötti különbség lényege? • •

7.

Számológép: Bit-szinten nem programozható, általában csak előre beégetett funkciókkal rendelkezik. Számítógép: Olyan információ feldolgozó eszköz, amely bit-szinten programozható.

Ki volt Neumann János és milyen területeken alkotott maradandót? • • • •

Játékelmélet háló-, gyűrű-, test-elmélet „majdnem periodikus" jelek elmélete A Heisenberg-féle mátrixmechanika és a Schrődinger-féle hulláinmechanika azonosságának bemutatása

-2-

Horváth Balázs BMF-NIK 7.tk (e-mail: [email protected]) Bevezetés az Informatikába – Kidolgozott kérdések Copyright  2002 • •

8.

hidrodinamika elektronikus számítógépek elmélete

Mi volt Neumann János szerepe a számítógépek kialakulásában? 1945-ben kapcsolódott be a Moore Intézet munkájába, ahol az ENIAC építése és az EDVAC terveinek elkészítése folyt. 1945. június. 30 : First Draft of a Report on the EDVAC Később az Institue for Advanced Studies - IAS gépét kifejlesztő csoport igazgatója.E két csoportban végzett munkája során olyan alapvető elveket dolgozott ki, melyek mind a mai napig a számítógépgyártás szerves részét képezik, ha átdolgozott, finomított formában is, de jelen vannak.

9.

Melyek az „EDVAC" jelentés főbb megállapításai? • • • • • •

különálló, egymás után címezhető tár: A program és az adatok is a tárban helyezkednek el és cím alapján érhetőek el. egydimenziós tár: A tárban lévő szavak egy vektor elemeiként foghatóak fel. nincs kifejezett különbség az adatok és az utasítások között: Csak az egyes szavakra irányuló műveletek különböztetik meg, hogy adatról, vagy utasításról van szó. Az utasítások is úgy kezelhetők, mint az adatok, tehát a programok átírhatják magukat. az adatok jelentése nem egyértelmű: Az adatok jelentése az értelmezéstől függ szekvenciális feldolgozás

10. Hogyan különböztetjük meg a számítógép generációkat? • • • • •

felépítő elemek műveleti sebesség méret teljesítmény programozhatóság

alapján

11. Melyek az L, II., III., IV. számítógép generáció főbb jellemzői?

Első generáció • Elektroncsöves • Processzor centrikus • Alacsony műveleti sebesség (103/104 művelet/sec) • Nagy méret • Nagy teljesítmény felvétel • Magas ár • Kis példányszám • Operatív tár: késleltető művonalas vagy tároló csöves • Gépi kódban programozható pl: ENIAC Második generáció • Félvezetős, tranzisztoros elektronika • Ferritgyűrűs operatív tároló • Műveleti sebesség (104/105 művelet/sec) -3-

Horváth Balázs BMF-NIK 7.tk (e-mail: [email protected]) Bevezetés az Informatikába – Kidolgozott kérdések Copyright  2002 • Méret, teljesítmény felvétel jelentősen csökkent • Számítógép családok megjelenése • Csatorna rendszerű I/O szervezés • Magas szintű nyelvek megjelenése • Operációs rendszerek alkalmazása • Adatfeldolgozás, folyamatirányítás számítógépes megoldása • Kötegelt (BATCH) feldolgozás pl: IBM 360-as család Harmadik generáció • Integrált áramkörös elektronika • Félvezetős operatív tároló • Műveleti sebesség (106/107 művelet/sec) • Moduláris felépítés • Multiprogramozott, időosztásos működés • Jó megbízhatóság • Kis méret Negyedik generáció: • LSI, VLSI alapú technika • Multiprocesszoros szervezés • A szoftver szerepének megnövekedése • Számítógép hálózatok elterjedése

12. Melyek az V. generációs számítógép program főbb jellemzői és célkitűzései? • • • •

•

Tudás alapú szervezés, specializált feladatok megoldása Párhuzamos működés Logikai programozási nyelv alkalmazása (PROLOG) Input-Output „humanizálása": o Kézírás felismerés o Beszéd szintézis o Beszéd megértés Külön probléma-megoldó modul alkalmazása

Valószínűleg azért nem valósult meg, mert eddig minden egyes generációváltást egy-egy hardverelem drasztikus megváltozása tett lehetővé.

13. Mit értünk személyi számítógépen, melyek főbb jellemzői (processzor, tárak, háttértárak, perifériák)?

14. Mi a számítógéphez kapcsolódó alapfogalmak értelmezése (hardware, software, firmware, netware, groupware)?

-4-


15. Melyek az analóg és digitális technika főbb jellemzői?

a feladat megoldásának módja az adatábrázolás módja

Analóg modell elvre épül*

Digitális algoritmus alapján

fizikai mennyiségeket fizikai digitális (bináris) mennyiségeknek feleltet meg Műszaki megvalósítás műveleti erősítőkre épülő alapelemek logikai áramkörökből (kapuk) épül fel pontosság 0.01-0.001% a szóhosszúságtól függ a számítás menete párhuzamos soros a programozás módja huzalozás (tanítás) utasításokból építkező algoritmus * Modell elv: Valamely fizikai rendszert olyan modellel - Analogonnal utánozunk, amely ugyanazzal a matematikai összefüggéssel írható le, mint az eredeti rendszer. Egy adott technika jellemzői: A mindig teljesen egyértelmű, pontos eredményre vezető eljárások az un. pozitív technikák. Megbízhatóság csak előre betervezett (figyelembe vett) hibahatárokkal érhető el A digitális technika jellemzői: A digitális technika olyan írási/olvasási technikák összessége, melyek pozitívak és megbízhatóak. Jelentősége: Lehetővé teszi igen nagy és bonyolult rendszerek megbízható felépítését tökéletlen elemekből.

16. Mi a jel, hír, adat, karakter és jelparaméter értelmezése? • • • • •

jel: Hírek vagy adatok fizikai ábrázolása hír: Jelek (vagy folyamatos függvények) amelyek ismert vagy rögzített megállapodások alapján információkat ábrázolnak továbbítás céljából. adat: Jelek (vagy folyamatos függvények) amelyek ismert vagy rögzített megállapodások alapján információkat ábrázolnak feldolgozásuk céljából. karakter: Az információ ábrázolására szolgáló, megállapodás szerinti véges halmaz (ABC) egy eleme. A halmazt karakterkészletnek nevezzük. jelparaméter: A jelnek az a jellemzője amelynek értéke vagy értékváltozása a hírt vagy az adatokat ábrázolja.

17. Mi az analóg és digitális jelek értelmezése, hogyan osztályozhatjuk a jeleket? • • • • • • •

analóg: Jel, melynek jelparamétere hírt vagy adatokat ábrázol, amely csak folytonos függvényekből áll. digitális: Jel, melynek jelparamétere csak karakterekből álló hírt vagy adatokat ábrázol. Jelek osztályozása: folytonos értéktartományú - időben folytonos jel diszkrét értékű - időben folytonos jel folytonos értékű - diszkrét idejű jel diszkrét értékű - időben diszkrét jel

-5-


18. Melyek az analóg számítógépek főbb építőelemei? • • • • • •

Együttható potenciométer Összegző Integrátor Szorzó Függvény generátor Komparátor

19. Hogyan alakíthatunk át analóg jeleket digitálisakká (A\D)? Az AD konverter meghatározza például az időben változó jelek azonos időintervallumokra osztott szakaszainak amplitúdóját (a jel letapogatása). Az így létrejött számok az átalakítás után bináris számjegysorozat alakjában jelennek meg. A-D átalakítók jellemzői: • Felbontás és dinamika tartomány o MSB - Most Significant Bit o LSB - Least Significant Bit MSB • • • •

LSB

o D = 20*lg10(2W) dB (W= szóhossz (Word)) Linearitás Kvantálási hiba Offset hiba Átalakítási sebesség

20. Mi a digitális jelek analóggá alakításának elve (D\A)? Az egyes bitek áramforrásokat kapcsolnak be, melyek a kimeneten összegződnek. A lépcsőzetes jeleket egy speciális integrált áramkör kisimítja, és villamos feszültséggé alakítja át.

21. Mi a Shannon féle mintavételi elv? f mintavétel > 2f maximum pl: Audio-CD: 44,1 KHz > 2 * 20 KHz [az emberi hallás határa]

22. Mi az ún. túl-mintavételezés értelme? Eljárás menete: Két mintavételi érték közé „átlagolt" mintavételi értékeket iktatnak be.

-6-

Horváth Balázs BMF-NIK 7.tk (e-mail: [email protected]) Bevezetés az Informatikába – Kidolgozott kérdések Copyright  2002 23. Mi az ún. egybites D\A átalakítás elve?

24. Melyek az AD és DA átalakítók főbb jellemzői? • • • • • •

a feladat megoldásának módja az adatábrázolás módja műszaki megvalósítás pontosság a számítás menete a programozás módja

25. Mi az információ fogalmának köznapi és tudományos megfogalmazása? Köznapi: tájékozatás, hír, újság, adat, felvilágosítás, közlés, tudás, bejelentés, jellemzés, értesülés Tudományos: Az információ olyan szubsztancia, amely egy eseményrendszer egyik vagy másik eseményének bekövetkezéséről elemi szimbólumok – jelek – formájában közölhető.

26. Kik voltak az információelmélet úttörői? R. Fischer, R. Hartley, Claude E. Shannon

27. Mik az információ mennyiségének mérésére szolgáló Hartley és Shannon formulák? Hartley formula: H = információ mennyiség n = ABC betűinek száma k = a szavakban lévő betűk száma Shannon formula: pi = a kiválasztás valószínűsége

H = k ∗ log 2 n n

H = ∑ p i ∗ log 2 p i i =1

28. Mi a Hartley és Shannon formulák értelme, melyek az információ mértékegységei? Hartley: Ha egy adott, N elemű H halmaz egy ismeretlen x elemét megadjuk, amelyről semmi mást nem tudunk, mint hogy a H halmazhoz tartozik, akkor az így nyert információ mennyisége log2N bit. Shannon: Az egyes események (közlemények) valószínűségének súlyozott átlagát választotta. bit,byte

29. Mit értünk stochasztikus és Markov folyamatokon?

-7-


30. Mi az entrópia értelmezése és meghatározása az információ-elméletben? Értelmezés: Fizikában az entrópia az atomok és molekulák rendezetlen mozgásának mértéke. Meghatározás: Egy forrás által kibocsájtott (vagy egy átviteli csatornán keresztülocsátott, vagy egy megfigyelő által észlelt) információmennyiség mértéke.

31. Melyek az entrópia függvény jellemzői? Fizikában az entrópia az atomok és molekulák rendezetlen mozgásának mértéke. D = a rendszer különböző állapotainak száma S = K ∗ log 2 D K = Boltzmann állandó 1.38*10-23

32. Mi a relatív entrópia és redundancia értelmezése (példákon !)

Hs H max

Relatív enrópia: Az információforrás jósága, minél közelebb van egyhez, annál jobb a forrás. Redundancia (~terjengősség): A forrás által közölt hír hány %-a felesleges.

Rs = 1 −

Hs H max

33. Mi a kódolás célja és melyek a kódolással szembeni főbb követelmények? Kódolás célja: U-nak A-ba történő leképezése úgy, hogy az A-beli elemek által hordozott átlagos információ maximális legyen. Főbb követelmények: 1. Egyértelmű dekódolhatóság 2. A kódszavak átlagos hossza minimális legyen

34. Mi a redundancia előnye és hátránya? Előny: Nagy redundancia esetén, a zajos csatornán való átvitel után is megmarad az információ tartalom. Hátrány: Több bitet kell átvinni Pl: beszélgetés

35. Hogyan csoportosíthatjuk a hibákat, mi a hibaérzékelés elve? (példák !) Állandó hiba: (hard error) Múló hiba: (soft error) - rendszerzaj - hőmérséklet érzékenység - bitminta érzékenység - sugárzás okozta hiba

-8-


36. Mi a Hamming-féle hibajavító kód, és az automatikus hibajavítás elve? Csatorna kódolásban használatos. SEC (Single Error Correction) – Egy bitnyi hiba felismerése és javítása k = kiegészítő szó hossza n = kódszó hossza n k redundancia 2-4 3 100% 5-11 4 45% 12-26 5 23% 27-57 6 12% 58-120 7 6%

2k ≤ n + k + 1

37. Mi a Hamming-távolság értelme? Két azonos hosszúságú szó eltérő bitjeinek számát jelenti. DD a legkisebb Hamming-távolság. Felismeréshez: hibaszám

38. Mire szolgál a paritás kód? Az egy szón belüli hibafelismerésre. Pl: Ha az egyesek száma páros, akkor értéke 1 Ha az egyesek száma páratlan, akkor értéke 0 Ha a paritásbit érvényes, akkor a vevő ACK (Acknowledgement) jelet küld. Ha a paritásbit érvénytelen, akkor a vevő NAK (Negative AcKnowledgement) jelet küld.

39. Mi a tipikus meghibásodási görbe értelmezése (MTBF,1) ? MTBF (Mean Time Between Failures): Átlagos Hibamentes Működési Idő Hibák száma λ

kezdeti hibák szakasza

t 10-15 év ξa

40. Mi az Arrhenius egyenlet értelme és alkalmazásának célja? ξa = aktivációs energia [eV] K = Boltzmann állandó 8.61*10-5 [eV/K°] Arrhenius Svante, svéd fizikus, kémikus és csillagász

-9-

λ 2 = λ1 ∗ e

K( 1 − 1 T2 T1

Horváth Balázs BMF-NIK 7.tk (e-mail: [email protected]) Bevezetés az Informatikába – Kidolgozott kérdések Copyright  2002 41. Miért és hogyan írjuk át oktális és hexadecimális alakba a bináris kódokat?

42. Mi az ASCII kód? American Standard Code for Information Interchange ASCII: Karaktertáblázat, a karaktereket egy 7 bites szám jelöli (8. bit a paritásbit), 128 karakter Extended ASCII: 8 bitre kiterjesztett ASCII ábécé, 256 karakter (pl: német nyelv különleges karakterei)

43. Hogyan ábrázolhatjuk az egész számokat bináris alakban?

44. Mi a (2-es) komplemens ábrázolás lényege és jelentőssége? (példák !)

45. Hogyan ábrázoljuk a törtszámokat?

46. Hogyan értelmezzük az abszolút értékes-, a kettes komplemens- és a többletes (eltolásos) karakterisztika ábrázolást? Pl: Hogyan ábrázolhatjuk a tízes számrendszerben megadott számot 2 bájtban akkor, ha a mantisszát és karakterisztikát is egy bájtban írjuk le?

47. Mi az oktális és a hexadecimális számábrázolás lényege és jelentősége?

48. Mire szolgál az ASCII kód? Minden PC-ben benne van, így az információ átvitelekor a kódtáblázat átvitelére nincs szükség. American Standard Code for Information Interchange ASCII: Karaktertáblázat, a karaktereket egy 7 bites szám jelöli (8. bit a paritásbit), 128 karakter Extended ASCII: 8 bitre kiterjesztett ASCII ábécé, 256 karakter (pl: német nyelv különleges karakterei)

49. Mi a lényegi különbség a forrás-kódolás és a csatorna-kódolás között? Forrás kódolás: cél a minimális redundancia (pl: ZIP), nem átvitelre szánt kódolás Csatorna kódolás: nagy redundancia, átvitelre szánt kódolás

- 10 -


50. Milyen célt szolgálnak a minimum redundanciájú kódok? Az adatok kis helyen történő tárolását.

51. Milyen célt szolgál és hogyan működik a Shannon-Fano algoritmus? Az üzenetek (szimbólumok) előfordulási valószínűségének ismeretében létrehozható olyan kód, amely: - egyértelműen dekódolható - változó (szó)hosszúságú - a kódszavak hossza a kódolt szimbólumok előfordulási valószínűségétől függ Működése: 1. Az üzenetben előforduló szimbólumok előfordulási gyakoriságának meghatározása 2. A szimbólumok gyakoriság szerint csökkenő sorrendbe rendezése 3. A lista két részre osztása úgy, hogy a két részben lévő szimbólumok összesített gyakorisága közel egyenlő legyen 4. A lista felső részéhez rendeljünk „0”-t, az alsó részhez „1”-et. 5. Ismételjük a 3., 4. eljárást, míg a kettéosztott lista mindkét részében csak 1-1 szimbólum található.

52. A Shannon-Fano kódolást használva hogyan kódolhatjuk az egyes karaktereket, ha az üzenetben a következő gyakorisággal fordulnak elő? A(16), B(8), C(7), D(6), E(5)

53. Mire szolgál, és hogyan működik a Huffman algoritmus? Működése: 1. Az üzenetben előforduló szimbólumok előfordulási gyakoriságának meghatározása 2. A szimbólumok gyakoriság szerint csökkenő sorrendbe rendezése 3. A két legvalószínűtlenebb szimbólumból együttes (szülő) szimbólumot képezünk és ezt beírjuk az eredeti szimbólumok közé a valószínűségi sorba. Az új szimbólum valószínűsége egyenlő a két (gyermek) szimbólum valószínűségének összegével. 4. A 3-as eljárást addig ismételjük, míg két elemű nem lesz a forrás. Ekkor az egyik elemhez „1”-t, a másikhoz „0”-t rendelünk. 5. Visszatérünk az előző összevont szimbólumhoz a legkisebb valószínűségű szimbólumhoz „0”-t, az ennél eggyel nagyobb valószínűségű elemhez „1”-t rendelünk. 6. Az eljárást addig ismételjük, míg vissza nem érünk az eredeti legkisebb valószínűségű szimbólumig.

54. Mi az aritmetikai kódolás elve? A teljes input karaktersorozatot egyetlen (lebegőpontos) számmal helyettesíti. Algoritmusa: 1. Az üzenetben előforduló szimbólumok előfordulási gyakoriságának meghatározása. 2. Minden szimbólumhoz hozzárendelünk egy 0-1 közé eső számtartományt. A tartomány nagysága arányos a szimbólum relatív gyakoriságával. 3. A teljes karaktersorozatot egy számmá alakítjuk. Az átalakítást úgy végezzük, hogy az üzenetben egymás után következő karakterek által kijelölt számtartományt lépésről-lépésre beszűkítjük, míg végül egy számhoz jutunk.

- 11 -

Horváth Balázs BMF-NIK 7.tk (e-mail: [email protected]) Bevezetés az Informatikába – Kidolgozott kérdések Copyright  2002 55. Hogyan adódik a 43-as kérdésben szereplő karakterek Huffmann-kódja?

56. Mi az adattömörítés elve a CCITT 3-as csoportba tartozó FAX gépeknél?

G1

A4-es formátum továbbítási ideje 6 perc

Felbontás (vonal/mm) 3.85

G2

3 perc

3.85

G3

40-60 másodperc

3.85 normál 7.7 finom

Átvitel Analóg (AM-FM) Vivő 1300-1700 Hz Analóg (AM-FM-VSB) Vivő 2100 Hz CCITT V.27 szerinti moduláció Vivő 4800 Hz, 2400 bit/mp

Direkt (kódolás) nélküli átvitel Direkt (kódolás) nélküli átvitel, magasabb frekvencián Kódolt átvitel, magasabb frekvencián

G4

57. Mi az adattömörítés elve a PCX grafikus adatformátumban? ZSoft Corp. – PC Paintbrush Pixelek tárolása tömörítéssel: A gyakran ismétlődő pixeleket csak egyszer tárolja, az ismétlések számát számlálóval rögzíti. ismétlődések száma 1 1 számláló

ismétlődő bájt

58. Mi a statisztikára épülő adattömörítés elve? Pl: Shannon-Fano, Huffmann, Aritmetikai Minimum redundanciájú kódot hoz létre, a visszafejtés csak a statisztika ismeretében lehetséges. Forrás

Kódoló

Csatorna

Statisztika

Dekódoló

Vevő

Statisztika

59. Mi az adaptív adattömörítő kódolás elve? Az üzenetből nyert információ alapján a kódot lépésről lépésre változtatjuk. Előnye, hogy a statisztikai információkat nem kell továbbítani. Hátránya, hogy a vevő oldalon is létre kell hozni a statisztikát az eredményes dekódoláshoz.

60. Mi a szótár alapú adattömörítés elve? pl: LZ77, LZ78

- 12 -

Horváth Balázs BMF-NIK 7.tk (e-mail: [email protected]) Bevezetés az Informatikába – Kidolgozott kérdések Copyright  2002 61. Mi az LZ77 kódolás elve? (1977 Jakob Ziv és Abraham Lempel) Szótár alapú, csúszó ablak tömörítés A kódolandó karaktersorozatot egy kódhármassal helyettesítjük.

62. Melyek az LZ77 kódolás korlátai? Csak a kódolandó szót közvetlenül megelőző adatsoron belül tud keresni. Az egy kóddal lekódolható adat száma korlátozott.

63. Mi az aritmetikai kódolás elve? Válasz az 54-es kérdésnél.

64. Mi az LZ78 kódolás elve? (1977 Jakob Ziv és Abraham Lempel) Szótár alapú kódolás, a szótárat lépésről lépésre építi A szótárba soron következő sorszám mellé az a karakterfüzér kerül, ami korábban még nem szerepelt.

65. Mi az LZW kódolás elve? (1984 Terry Welch (felhasználta az LZ78-at)) Minden új, eddig még elő nem fordult kódsorozatot egy string táblázatban tárol. Tömörítés akkor következik be, ha egy beérkező (byte) karakter sorozatot megtalál ebben a táblázatban. Az egész karakter sorozatot ilyenkor a táblázatban hozzárendelt kóddal helyettesíti.

- 13 -

Az informatika az elektronikus információfeldolgozással, az erre szolgáló rendszerek tervezésével, szervezésével, működésével foglalkozik

Recommend Documents