276
Az uráli bagoly tömeges megjelenése Magyarországon 1906 07.
Das massenhafte Erscheinen der Uraleule in Ungarn im Winter
telén.
1906 07. Von
Irta Sc'HBNK .Iakvh.
Von dem Bestreben
Attól a törekvéstl vezéreltetve, iioiiy most.
a
midn
van kiterjedt niegíigyel hálózatunk,
.Jakob
Schenk.
geführt,
wo
jetzt,
wir
über ein ausgebreitetes Beobachtungsnetz ver-
Bewegung
minden feltnbb niadármozgalniat lehetleii' tüzetesen megismerjünk és a jöv urnithologiai
fügen, über jede
kutatás, nevezetesen az ornithologiai történet-
ziehen und dieselben für die zukünftige For-
számára megörökitsünk. az
irás
bagoly
uráli
nagyobbmérv megjelenésének els hírére mindjárt megtettük az idevágó intézkedéseket,
hogy
auflallendere
schung.
aufzubewahren,
Geschichtschreibung lassten
wir
der
bei
ornithologische
die
für
nanuMitlicii
massenhaftere Erscheinen
der
Uraleulen so-
fort
das Nötige,
um
die
Bewegung
uns
selteneren
Art
zu
fixieren.
az ily mozgalmak legérzékenyebb jelz készü-
Berichte
;
ide kerül mindaz, a mit a
ritkának
tart
minek az
s
vadászember
elejtését a praeparált
wir
erhielten
Signalstationen
Präparato-
Bewegungen sind was der Jäger als sel-
solcher
:
dessen Erlegung er durch
an
anpricht.
ten
den
aus
dieser hei
Die ersten
zu Budapest, welche die em])findlichsten
rien
hieher gelangt alles,
madárral óhajtja megörökíteni.
veran-
Kunde über das
ersten
ennek a nálunk ritkábl) fajnak ezt a mozgalmát megrögzíthessük. Az els hireket a budapesti praeparáló intézetektl kaptuk, a melyek lékei
den präparierten Vogel erinnert werden
s
tettünk
fölhívásokat
közzé
több
melyek fként a
elterjedt
természet-
érdekld közönségnek
will
Unsere Beobachter wurden von der Bewe-
Értesítettük a mozgalomról megyfig:}elinket
folyóiratban,*) a
in
der Vogelvcelt möglichst genaue Daten einzu-
gung verständigt und ausserdem Hessen wir mehreren verbreiteten
in
welche
Zeitchriften,*
szól-
hauptsächlich an das Publikum gerichtet sind,
nak, hogy kisérjék figyelemmel a mozgalmat
welches sich für Naturwissenschaften interes-
tudományok és küldjék
iránt
hozzánk idevágó tapasztalataikat.
nem
siert.
Bewegung zu
Aufrufe ergehen, die
be-
maradt ered-
obachten und die diesbezüglichen Erfahrungen
ménytelen,
s mint látni fogjuk, nemcsak az mozgalom megismerésére adott kimerít anyagot, hanem egyúttal az uráli bagoly hazai
an die U. 0. C. einzusenden. Diese Landes-
idei
aufnahme
fészkelési területeinek és földrajzi elterjedésé-
für
die
nek ismeretét
ein
erschöpfendes
Ez
az országos fölvétel
is
is
lényegesen kibvítette.
blieb auch nicht erfolglos
wir sehen werden,
ergab
und wie
dieselbe nicht nur
Erkenntnis der heurigen
Bewegung
sondern
Materiale,
auch
eine bedeutende Bereicherung unserer Kenntnis
über
und geographische
Brutplätze
die
Verbreitung der Uraleule in Ungarn.
Természetes dolog, hogy az ilyen szokatlanul tömeges fellépés
valószín okait a moz-
galom idejében sokkal biztosabban lehet megállapítani,
mint
terjeszkedni.
legalább
késbb
s
ezért erre
is
ki kell
Ehhez azíjnban szükséges, hogy
fbb
vonásaiban
ismerjük az uráli
bagoly eddigi földrajzi elterjedését és eddigi fészkelterületét
hazánkban.
Ebbl
a czélból
a következ jegyzékben az 1906/07. tok mellett fölsorolom az eddigi fordulásokat, a melyek
*)
összes
tudomásomra
Fogadják ezen a helyen
is
é\'i
netét a fölhívások szíves közléséért.
Auftretens sicherer
der
in
können die wahrschein-
eines Zeit
bestimmt
solchen massenhaften
der
werden,
Bewegung
viel
später
und
als
müssen wir deshalb auch diese Frage berühren.
Dazu
aber
ist
notwendig,
dass wir die
bisherigen Brutplätze und Verbreitungsgrenzen
der
Uraleule
in
Ungarn
wenigstens
ihren
ada-
Hauptzügen nach kennen. Zu diesem Zwecke
el-
gebe ich
jutottak.
a M. 0. K.
Selbstverständlich lichen Ursachen
köszö-
in
dem nachfolgenden Verzeichnisse
neben den Daten von 1906/07 auch • Empfangen Dank der l'. 0.
dieselben auch
tion der Aufrufe.
C. für die
alle bis-
an dieser Stelle den
zuvorkommende Publika-
277
hogy ilyniódon minél világosabb képet nyerjünk az uráli bagolynak hazánkban való elfordulásáról.
A
földrajzi elterjedés szemléltet
érdekében
az
adatokat
területek szerint
az
ismert
ezek keretén
s
bemutatása
tielül
földrajzi
az ugyan-
csak ismert zónák szerint csoportositottani. forrásokat a
számos ismétlés miatt
sekkel jelölöm
utánuk
pedig
adatokat.
ß. Ä. B.
;
A
rövidíté-
elször adom ezek jegyzékét, az
elfordulási
és
fészkelési
— 37H
B.
RAcz Bkla
lì.
R. E.
manuscript.
:
|)ticii
Die Vogelsammlung des Col-
lirvatska Fauna. (Tlasnik
XH'.
legium s
1902.
R. F.
:
manu-
Sz. B.
SzüTB Béla
[—VI.
G.
Szikla Gábor
Szabó Kálmán: manuscript.
Sz.
L.
Szemere
:
vor
Coll.
f.
Beob. Stationen ÖsterVI.
I
Zeyk
Zeyk
("oll.
;
or-
manuscript.
et
Mihály
kéziratai
nagyenyedi collegium 1848
T'om.
d.
Wachenhusen Antal nith.
SCHMU)-
zu
Jaliresb.
:
W. A.
Nagyenyed.
Collega
manuscript.
;
TSCHUSI
V.
reich-Ungarns,
manuscript.
;
ZoLT.ÁN,
V.
HOFFEN
manuscript.
László
SziLÁDY
oruith.
R.
ornith.
K.
A
Tóth Béla
manuscript.
;
Sz.
Dr.
H.
niauuscrij)t.
;
Sz.
Sz. Z.
T.
Tsch.
Répáözky István
1.
Nagyenyed
in
1848.
R08ONOW8ZKY Frigyes script.
R.
—
eltti madárgyíijteménye.
Dr. R08BLER E. Popis
;
:
hátrahagjott
—
hinterlassene
Manuscripte.
Az uráli bagoli) elfordulási adatai Magyarországon 1907 június l-ig. Die Daten des Vorkommens der Ural-Eule in Ungarn bis 1. 'funi 1907. Horvát dombvidék. Oct.
27. 1899. Gospic.
Kroatisches Hägelland.
-
R. E.
R E
Sept. 15. 1899. Zágráb.
Mai. 30. 1891. Ogulin. R. E.
Mai.
Nov. 30. 1887. Petrin ja. R. E.
Nov. 26. 1885. Turopolje. R. E.
Mart.
5.
Mart.
—
1889. Sziszek, 8 drb; 8
Oct.
1896. Diakovár. R. E.
14.
Mart. 16.
St.
N
L
Nov.
M. Gy.
1898. Ujgradiska.
S—
R
1879. Bregana.
1869. Zágráb. R. E.
1889. Novoselec. R. E.
1893- Ivanopolje.
viele
Dec. 28. 1899. Samobor. R. E.
Oct.
16.
Dee. 20. 1897. Dezsanovácz.
1895. Károlj^áros. R. E.
Sept. 13.
1885. Sljeme. R. E.
Nov. 26. 1899. Bozsjakovina. R. E.
1895. Petrinja R. E.
Mart. 22.
7.
L.
iV.
1
1894. Daruvár, 8 drb 1897. Vrani kamen.
Sept.
E.
Gg.
If.
^
^ts.'/'l
8
;
Dolnji Miholjac. M.
iáart. 22.
1888. Novi dvori. R. E.
Nov. 21. 1870. Zágráb. R. E.
Jan.
1888. Mihr.vljan. R. E.
Mai. 12. 1877. Zágráb. R. E.
Dec. 26. 1889. Opeka. R. E.
5.
1886. Zágráb.
Jan.
20.
Oct.
21. Dec. 4.
Oct.
20.
R
E.
Oct.
—
1906. Csáktornya. L. A.
Nov.
3.
5.
5.
1884. Várasd. R. E.
j.
Donau.
d.
1907. Zalaiiiegye. B. Febr.
1907.
/>'.
Kszeg.
Ch.
1890. Láhod. Friv.
Jan.
1906. Pécs. B. B.
Dec. 19. 1906. Sztmibathely. L. A.
1
1904/05 telén 1 drb 1904/05
Bakónak. N. L.
1
Im Winter
(
3.
(
1
St
/
St.
MrilTiaS7PCSÖH iViülUaSZeCSOa.
I.
Ch.
M M.
I.
T. L,.
1906. Kebele. N. L.
Nagy 1904/05 telén .5 drb. lm Winter 1904/05 5 St.
i
TpillP'íkllbill J-eiUesKUDin.
Alföld.
1/ Jl.
-
(x Lr.
i
Nov.
15.
Nov.
9.
Anf-ilfnlvi AniaiiaiVA.
T
Ti 1. n.
1905. Temesvár.
iV.
a béUyei múzeumban. 2 Exemplare im Riedmuseum zu BéUye.
11. 1904. ca
15 drb, ca 15
Temesvár. W. A.
St.
1904. Vadászerd.
.7.
W. A.
Nov.
—
Oct.
20.
1904. Kádár. L. A.
Oct.
18.
1906. Végvár. R. T.
i
két példány
26— Nov.
Grosse Tiefebene.
I
1904/05 telén elfordult Kam im Winter 1904/05 vur
Oct.
/
16. 1907. Jaak 3 drb; 3
Winter 1905/06
Mart.
Tarli TIT ISCIl.lll.
14.
<,, St.
.J.
Knmnr. R. E.
1889.
V wav.A ^ '"^asa.
Jan.
;^''^\"'"','<^.™, Ijn
24.
Hügelland Mart.
Nov. 20. 1906. Soniogytaruócza. R. F. 20.
m
Jan.
Dunántúli dombvidék.
Ml.
16. \
L.
Nov. 10. 1881. Várasd. R. E.
1889. Zágráb. R. E.
Dec. 27. 1894. Zágráb. R. E.
30.
16, 29, Nov.
1875/76 telén 8 drb. Winter 1875/76 8 St.
1887. Zágráb. R. E.
I
Oct.
24.
St. A'.
L.
A".
1906. Temesrékás, 3drb;3St.iV^. Ö.
Nov. 22. 1904. Buziás. L. A.
279 Nov. 22. 1890. Hódmezvásárhely
1
.111):
1
St.
—
1 '.)(
190607 telén
1
5.
4i)r.
25.
Febr.
5.
;
\
St.
1
HódiiiP'/nvìs-ìrliclv fi fíprf n»""'»'/-!» -»^-Illlt l.N.Ü.Crí. A'.
IF.
.4í-aí/.
O.
Nov.
17.
190»;.
(Í priai
ö.
1907.
Cít-rlai
'5(;;7ai
e;(/ô.
18.
18, 25.
1-28.
drb
Im Winter
1906/07 3 SI. 900/07 telén 2 drb lm Winter 1906'07 2 St. Fèsikel \
Nov.
erd. G. M. erd. (V. J/.
G. M.
A'.
M.
lì.
F.
.7.
\
Czéke
.1.
j
Leányvár. M.
Leányvár. M.
.1.
/.
I
9.
2 St.
1904
.
!
M
Perbenvik,
Nyirmada. L. A.
Mart. 17.
1907. Mándok. 2 drb:
Mart.
1907. Csap. Äl.
2.
Mart. 25.
N.
1904. Feketegvrös. L. A. 1907. Szerep
SÄ^mpi-l^-^-
Nov. 20. 1904. Debreczen. L. A. 1907. Nyireg-yháza.
Febr. 9.
29.
1907. Mátészalka.
X
.V.
.7.
J.
1907. Fehérgyarmat. L. A.
Dec. 11, 12. 1906. Csenger. C. Fr.
Jan.
Dec. 24. 1906. Nagyhalász. l«0tì;07 telén 3
(ìt/.
liodrogszerdahely.
iloti.
1906/07 telén 2 drb
1896. Csegôd puszta. L. A.
Febr.
Jan.
L.
1
(ri/.
2 Si.
li.
I.
I.
1907. Lasztomér. Sz. L.
I
Oct.
Febr.
1.
Im Winter 190607
Sept. 18. 1904. Békésgyula. Kr.
Dec.
/,.
Szinyérváralja.
1907.
Dec.
Mstei
1907. Pankota. N. Ö.
Jan.
-vi'leV
1906. Szinyérváraij'a.
1
^1.
28. 1907. Ternova. N. Ö.
Febr.
St.
I
1907. Battonya. 1897.
Anfang
Hüdniezvásárhely 2 drb 2 B. Bert.
.Irli
Im Winter 1906 07
Jan.
)8.
Dee. 1907 elején
B. Bert.
M.
Mart. 18. 1907. Ungiiiiikócz.
Jan.
li.
Jan.
14.
Mart.
)
Sept. 15.
I.
1905. Szobráncz. L. A.
M.
1907. Dióska.
1907. Hozos.
.¥.
1906. Németi.
I.
/.
M.
1.
Dec. 25. 1896. Ungvár. L. A.
Febr .13. 1897. Jan.
8.
14,
L. A.
l'iigvár.
15, Febr. St.
1907. Unyvár. 5 drb;
M.
I.
280 Oct.
.
281 Nov. 28. 1904. Kerles. L. A. Nov.
hfn'd^e
1W6. Naszód,
1
erste
Mart. 20.
1907. Bilak. C. F>.
Apr.
1907. Bilak.
7.
0. K.
;
Jan.
1907. Naszód.
Mart. 15.
1907. Besztercze, 2 drb
v?e1c
0. K.
Ì
Aug. 27. 1906. Nagi/bánya. N.
(St.).
C. Fr.
Északi hegyvidék.
—
Nördliclie Kiiiebung.
Nov. 28. 1904. Gödöll. L. A.
Febr.
4.
1907. Hnnioniia. L. A.
Elfordul Kommt vor
Jan.
3.
1907. Jósza. B. B.
Febr.
4.
1882. Zemplénszinna. Friv.
Oct.
Anitng
Jan.
t'
\
-i
/>
i
-
Kekko. ret.
;
1907. Losoncz.
29.
E.
il/.
Febr. 17. 1907. Kimaszonibat.
J.
li.
Dec.
5.
1906. Dolha. B. B.
Mart.
1.
1905. Huszt. L. A. Inf.
Dec.
Nov.
5.
Oct.
1.
Häufig"} Elfordul
Kommt
1906/7 telén
11
Maramarosmegye. / 1906. Kovarcz. B. Fr. 1906. Neczpál. R. Fr.
Im Winter
1
Febr.
X
r»
Ï
1
tt
-
Besztcrczcbauva.
J
i-
Bv.
\ I
M
f i,,„,.f/.„„ <
'heUeS>Z.
T
1*1-
1.
M.
1907. Tiirjaremete.
6.
I.
1889. Runahavas 2 juv. D. 0.
Ökörmez. N.
J.
Apr.
5.
1903.
Apr.
2.
1903. Felsszinevér. Ch.
Get. Anfang
1844. Breznóbánya. 3 drb
(St.)
Friv.
1
1837. Stola. Pet.
Get.
Nov. 22. 1882. Sarpanyecz. Tsch.
Elfordul
^
Kommt
/
vor
t i J^^^t).
Apr.
1
I
TTJ ILI.
,
Apr.
íf.^:
Hart.
3.
1907. Abaii.jljcszter. B. B.
fommfvor
Jan.
3,
20. Febr. 5. Mart. 4. 7. 1907.
Kommfvor
Tavarna. Sz. B.
Mai.
Az alatt
Tavarna.
1907.
1.
kiinutathatólag
összesen
baglyot figyeltek
bl
B.
az utolsó
egy
júniusától 1907 júniusáig
darab esik,
—
400-nál
1907
tehát
az
több
uráli
ejtettek el; ezek-
idtartamra
évi
—
—
1906
közelítleg 190
összeseknek
szinte
a
A lelhelyek száma összesen 213: ezeknek a számához ugyancsak a megjelölt egy évi
fele.
idtartam
101-el,
tehát
szintén
1907. Som. 2 drb
!
J
M.
V.
(St.)
P. Gy.
Eperjes. Pet.
1
1887- Bártfa. Friv.
1
majdnem
a
den letzten 70 Jahren
in
—
von diesen
—
dauer
naiiezu
— von 1837
bis
Ungarn nachweislich insgesamt
in
über 400 Uraleulen
erlegt
vom
d.
letzte
Jahres-
1906 bis Juni 1907
Juni
190 Stück,
oder beobachtet,
auf die
entfallen
i.
~
beinahe die Hälfte aller
Daten. Die Anzahl der Fundorte beträgl 213; in dieser Zahl ist der obenbezeichnete Zeit-
von
raum also
felével járult hozzá.
des hier gegebenen Materiales
Gniiid
,\iif
wurden
meg vagy
mehrer*e"st.
Nov. 19. 1906. Sztropkó. L. A. èa'^Ìj:v:l 1902. Ugar. Hr. S.
anyag alapján az utolsó 70 év Magyarországon 1837-tl 1907-ig
adott
—
Sz.
1907. Tátraháza
9.
Mai. 23. 1907. Tátraháza. M. V.
p / ±61.
If £, ii.aSSa.
I.
Tsch. 111.
T'SCIU 7
'
Oy.
23. 1907. Felka 2 drb (St.) F.
Jan.
60-as években szszel többszöri In den 60 er Jahren im Herbst /RoZSnyO. mehrmals i'
.\
\
1.
1878. Nozdrovicz. N. L.
Dec. 18. 1907. Kövi. B. B.
1871—1884 között csak egyszer Zwischen 1871 — 1884 nur einmal
S.
I.
.
Nov. 12. 1840. Breznóbánya. Pet. Nov.
1 drb. 1906;7 1 St.
Jun.
Beszterczebánya. Pet.
vor
M.
i
Mart. 13. 1907. Nagyberezna. L. A.
Gyakrabban elfordul öfter xor
I.
heurlges^Junges
1907. Perecseny.
18.
M.
1906. Geróny.
I
Jul. 1902. Nagyláz.
Dec. 29. 1906. Erdbónye. L. A.
Kbmmt
B. B.
J.
einem
nahezu
ebenfalls
mir
Jahre
101
des
mit
Stationen,
Hälfte
ver-
verleihen
dem
treten.
Ezek a idei
statisztikai adat(jk az
uráli
bagoly
megjelenésének kétségtelen invázió
get adnak. Csak
azt a kérdést
kell
jelle-
még
el-
költözködk révén emelkedett-e ez a szám oly magasra, vagy pedig dönteni, vájjon északi
Diese
statistisciuMi
heurigen Erscheinen der Uraleule
unzweifel-
den Charakter einer Invasion. Es muss nur noch die Frage entschieden werden, ob sich diese Zahl durch das Erscheinen von haft
honi példányok révén? Erre nézve természetesen elször azt a kérdést kell tisztázni, vájjon
Wiiitergästen
fészkel-e nálunk az uráli bagoly oly mennyi-
bezüglich
Aquila XIV.
Daten
so
stark
erhöhte,
oder
ob es einheimische Exemplare waren inuss
natürlich
vorerst
aber,
? Dies-
die 36
Frage
^'2
ségben, hofry
reiidkiviili helyváltíjztatással
ily
— fészkel helyérl az alacsonyabb vidékekre — ekkora számban eláraszthassa az országot? Egyúttal lehetleg
kell dönteni azt a kér-
el
entschieden werden, ob die Uraleule in Ungarn
auch wirklich in solcher Menge brütet, dass durch
einen
—
wechsel
ausserordentlichen
solch
von den Brutplätzen
—
Orts-
in die tiefer
fordulása lassú áttelepedés eredménye e vagy
Land in solcher Anzahl überschwemmt werden kann ? Es muss
nálunk
zugleich auch die Frage womöglich entschie-
dést
is.
vájjon
nagy számban való el-
ily
pedig már régebben
gyakori
is
Mert
az uráli bagoly.
pl.
volt
Nary Jen
c.)
(1.
Gebiete
gelegenen
ob
den werden,
das
Yorkoninien
ein
solcher
in
tartott át-
Anzahl das Resultat einer langsamen Übersiedelung ist. oder aber, ob die Uraleule auch
telepedés eredménye, s ezt a felfogást tényleg
früher schon häufig in Ungarn zu finden war.
nagyobb és nagyobb számban való elfordulása. Már 1904/05 telén is nagyobbmérv téli elfordulást lehetett meg-
Nagy Eugen Nagy
szerint
az
mai elterjedése
bagolynak
uráli
Erdélyben körülbelül egy századig igazolni látszik mindig
állapítani,
1906/07 telén pedig a
imponáló 190 példányra szökkent figyelt uráli
valósággal fel
a meg-
c.) z.
(1.
B. wäre die heutige
Verbreitung der Uraleule in Erdély das Resultat einer
nahezu
hundertjährigen Übersiede-
lung und diese
kommen
in
Auflassung scheint das Vorgrösserer Anzahl auch zu
stetig
bekräftigen. Schon im Winter 1904/05 konnte
baglyok száma.
ein
Vorkommen
tiert
in grösserer Anzahl konstawerden und im Winter 1906/07 erreichte
die Anzahl der beobachteten Uraleulen schon
Höhe von 190
die wirklich imponierende
Evvel szemben tekintetbe
hogy hazánk szélesebb kör
kell
venni
azt.
ornithologiai át-
kutatása csak alig két évtized óta foljúk. Az
eltt csak
eg\es
vidékek
voltak
képviselve
egyes kiválóbb régi ornithologusaink révén, a kik közül azonban kevés
mködött éppen
azo-
Dem
gegenüber muss
werden,
dass
Basis
Gange
auf
kaum
einer
ausgedehnteren
zwei Dezennien im waren nur einzelne GeVordem
erst ist.
durch
biete
Durchfor-
nrnithologische
die
schung Ungarns
Stück.
Betracht gezogen
in
seit
unserer
einige
hervorragenden
von welchen
kon a területeken, a hol az uráli bagoly is elfordul. Ehhez lényegesen hozzájárult a prae-
älteren Ornithologen
paráló intézetek hiánya, úgy hogy az elejtet-
ten forschten, auf welcheu auch die Uraleule
tek
száma túlnyomó részben nem
vánosságra. intézet,
Fleg
mely egy is
érdekében
czél
egyesitette
ebenfalls nur wenige eben auf jenen Gebie-
vorkf)mmt.
Seiir
trug
viel
die
auch der
dazu
Mangel an Präparier-Instituten
bei,
dass
so
Anzahl der erlegten Exemplare
grösste
ezeken kívül az ahhoz
nicht zur Öffentlichkeit gelangen konnte. Haupt-
felhívta volna ily jelenség
sächlich aber fehlte das centrale Institut, wel-
volna a megfigyelket
ért közönséget
került nyil-
pedig hiányzott a központi
vertreten,
s
ches die Beobachter im Verfolgen eines Zieles
tüzetesebb megfigyelésére.
vereint hätte
und ausser diesem auch das dazu
befähigte Publikum zur eingehenderen Beobach-
tung einer solchen Erscheinung hätte.
De már
Petényi
—
tehát 1855 eltt
—
azt
Aber schon Petényi betont vor
pedig éppen Erdélyben alig volt munkatársa,
bei uns nicht selten
ezt az állítást egész
váratlanul
megersíti a
nagj^enyedi Collegium 1848 eltti,
elpusztult
gyjteményének jegyzéke, melyet Dr. Szu,.\dy Zoltán kutatott fel. Ebben öt urali bagolyról van említés téve az 1843, 1846—1848 évekbl, köztük egyet április 18-án, tehát a költés idszakában ejtettek el. Ezek közül négy példány Nagyenyedrl való, az ötödik pedig Gáldról 1846-ból. Ide sorolható még Zbyk
Erdély
kaum
einige
dass
—
also schon
die
Uraleule
trotzdem er eben
ist,
Mitarbeiter
hatte,
in
und
Behauptung eine ganz unerwar-
findet diese tete
—
dem Jahre 1855
mondja, hogy az uraU bagoly nem ritka nálunk,
es
aul'gefordert
Bestätigung
durch
das Verzeichnis
vernichteten Vogelsammlung vor
der
dem Jahre
1848, des Kollegiums von Nagyenyed. welches
von Dr. Zoltán In diesem
v.
finden
Szilády aufgefunden wurde.
sich
den Jahren 1848. sogar
am
18.
April,
1846
fünf
—
also
Uraleuleu
1848,- eine in
aus
wurde
der Brutperiode
2S3 adata 1848- bol és Csató János
mely szerint Stettkr
zése,
(i.
feljegy-
li.)
1S45-íí;-
A'.
da-
öt
rabot kapott Déváról.
erlegt. ]
Exemplare
Vier
stammen von Nagy-
das fünfte von
enyed.
aus
fíáld,
dem Jahre
Hiehcr kann auch noch das Datum von
1848.
Zeyk aus dem Jahre 1848 gezogen werden und die Note von Johann v. Cs.wó (1. c), laut welcher \V. Stetter bis zum Jahre 1845 fünf
Nagyenyeden, a hol a 40-es évek óta szakadatlanul folyik a megfigyelés
szinte
(.'satu
JAnos
Exemplare aus Déva In Nagyenyed, wo
die
der Tätigkeit Johann
v.
és a Collegium révén, a nmi állapotok majd-
giums
nem
brochen turtdauerte,
változatlanul ugyanazok,
mint
voltak
40-es években. Csató János 1882-ben éves
támaszkodva
tapasztalatokra
hogy
ritka ugyan,
ca
azt
de azéil évenként elfordul;
hogy minden télen hoznak
1
—2
példányt a
(JoUegium számára, többnyire a felenyedi
dkbl. Déván
Stetter óta ugyan
de
ornithologus.
dött
80 Írja,
Zoltán pedig azt az értesítést adta,
dr. SzujÁdy
származó
a
s
innen
környékén szintén
elég gyakori; a közeli Ruson elején szintén elég
nem mkö-
ismerünk
azért
példányokat
er-
gyakori
a volt
adatai értelmében. Horvátországból
(JO-as
évek
Bud.4
Ádám
már a 70-es
évek elején kerültek egyes példányok a zágrábi
múzeumba,
s
ezek közül az egyik május-
ból, tehát a költési
idszakból
való. 1875/76.
Varasdon 8 példányt ejtettek el. Rozsnyón a 60-as években többször fordult telén pedig
el, Beszterczebányán Petényi szerint gyakori volt s
1844-ben
Breznóbánváról
H
példányt
hältnisse
Beobachtung infolge
Csatos und des KolleJahren
4()-er
sind
die
ununter-
fast
heutigen Ver-
unverändert dieselben,
fast
den 40-er Jahren.
Johann
Csató
v.
wie gibt
in
im
Jahre 1882 auf beinahe SO-jährige Beobach-
tungen gestützt an,
Zolt.án
V.
Winter
1
zwar vorkomme und Dr.
dass die
aber jährlich
selten sei,
Uraleule
berichtet, dass in jedem Exemplare für die \'ügelsamm-
SziLÁDY
—2
lung des
Kollegiums gebracht werden, mei-
Wäldern vou Felenyed.
stens aus den
war zwar
seit
Déva
In
Stetter kein Ornithologe tätig,
doch wissen wir von
Exemplaren und
ist
hier
vorgekommenen
die Uraleule in der l'm-
gebung ebenfalls ziemlich häufig in dem nahen Rus war dieselbe laut den Beobachtungen von Adam v. Buda in den 60-er Jahren ebenfalliJ ziemlich häufig. Aus Kroatien besitzt. das Museum in Zágráb schon vom Anfange der :
von welchen
einige Exemplare,
70-er Jahre
eines im Mai, also in der Brutzeit erlegt wurde:
im
kapott a Nemzeti Múzeum.
den
seit
erhielt.
^^'inter
1875/76 aber wurden
8 Exemplare in
den
(iO-er
bánya war
erlegt.
Breznóbánya
nacli
Várasd
allein
Rozsnyó kam dieselbe
In
Jahren öfter vor,
sie
in
I'etényi
erhielt das
in
Besztercze-
häufig und
aus
National-Museum hu
Jahre 1844 drei Exemplare.
Tény
dolog,
anyag, de a ott.
a
hogy
kicsiny
meglevnek megfigyelk
hol
ez
a
történeti
az a tanúsága, hogy voltak,
ott
az
uráli
bagoly már ca 70 évvel ezeltt sem volt ritka
madár
hogy mégis
s
kevés
oly aránytalanul
adatunk van a korábbi évekbl, azt a kevés
megfigyel és a praeparáló intézetek hiánya mellett jó részben az elnyomatás szomorú korszakának
is
kell tulajdonítani, a
mikor tudva-
levleg tilos volt a fegyvertartás. Mindezek azt idézték el, hogy a tömegesebb téli megjelenések
nem
kerültek nyilvánosságra, pedig
hogy már azeltt
is
voltak ilyenek, azt
egy-
Dieses historische Materiale gering, doch ergibt es
dass dort,
ist
unleugbar
dennoch die Tatsache,
wo Beobachter
waren, die Uraleule
auch vor ca 70 Jahren kein seltener Vogel war und dass wir aus den früheren Jahren trotzdem
wenig Daten besitzen, an Beobachtern und ist neben dem Mangel zum guten Teil auch PräparicT- Instituten so unverhältnismässig
dem
traurigen
Zeitalter
der
Unterdrückung
zuzuschreiben, während welchem das Halten
von
^^'af^en
bekanntermaassen verboten war.
All dies brachte es mit sich, dass die massen-
hafteren
Erscheinungen im Winter nicht zur
telérl,
Kenntnis gelangen konnten, dass es aber auch
másrészt az a tény bizonyítja, hogy a zágrábi
schon früher solche gab. wird einerseits durch die 8 Exemplare im Winter 1875/76 in Várasd
részt a
varasdi
8 példány
múzeumba 1889 szén
7
1875/76 példányt
küldtek.
284
A
hiányos adatok
nem
alapjáu
egész
lehet
bewiesen, anderseits dadurch, dass das Mu-
határozottan eldönteni, hogy az uráli
l)agoly
seum
mai elterjedése nem-é mégis fokozatos
áttele-
plare erhielt.
eredménye,
pedés
de az
ilyen átteli^pedési
mozgalom nem szokott egyszerre,
megsznni
s
így
a
jöv
hirtelenül
kutatások
nyorniin
majd véglegesen eldönthetjük a kérdést. A történeti anyagra támaszkodva az a meggyzdésem, hogy az utolsó század alatt ilyen áttelepedés nem történt.
Zágráb im Herbst 1889 sieben ExemAuf Grund des lückenhaften Ma-
in
kann es zwar
teriales
schieden werden,
nicht ganz bestimmt entdie hentige Verbreitung
ol)
der llraleule nicht (leimoch ein Resultat
mählicher Übersiedelung
all-
doch ptlegt eine
ist,
Ijbersiedelungs-Bewegung nicht plötz-
sfilche
auf einmal aufzuhören, weshalb die Frage
lich
(Trund
auf
schliesslich
der
zukünftigen
doch
endgültig
Beobaclitungeii
werden
erledigt
kann. Auf das historisclie Materiale gestützt,
hege ich die Überzeugung, dass eine solche Übersiedelung im letzten .Talirliundcrt nicht stattfand.
Az
nem
még
bagoly fészkelésérl Petényi
uráli
semmit, a mi
ir
feltnbb, mert
annál
a Nemzeti
Múzeum tojás-gyjteményében
v.íldszky:
Aves Hungáriáé)
ben
április
van
(Fri-
1851-
egy
24-én Pnkkanczon, Bars megyében
szedett tojás, a mely tehát
még
tében kerülhetett a Múzeumba.
Petényi
éle-
hogy
Lehet,
idevágó jegyzetei elvesztek. Dr. Madarász Gyula
nem
vette fel
„Magyarország Madarai" czim
munkájába, mert nem
A
bízhatónak.
találta
lev
fölirás
szerint
Tauscher
Gyula,
Petényi
tojáson
Tauscher (bizonyára
meg-
egészen
sógora) gyjtötte azt, odvas fában „Fukkanz^-on
52X42'2 mm.,
méretei
tényleg
tehát
uráli
bagoly tojása. Mindazonáltal szintén úgy tartom, hogy nem lehet egész biztosan megállapított fészkelési
felírás
esetnek venni; a tojáson levò
„Fnkkanz"
szerint
a lelhely,
ilyen
Über
das
Brüten
Petényi noch nichts,
der
Uraleule
was umso
berichtet
autl'allender
ist.
da die Eiersammlung des National-Museums (Frivaldszky
Aves Hungáriáé) ein Ei dieser
:
Art besitzt, welches
am
24. April 1851 in Puk-
kancz. Koni. Bars gefunden wurde und daher
noch zu Petényi's Lebzeit
men
in
das
Museum gekom-
sein dürfte. Möglich, dass seine diesbezüg-
Notizen verloren gingen. Dr. Jllius
lichen
nahm diesen Fall ebenfalls Werk ..Magyarország Madarai"
M.ADARÁsz sein
v.
nicht in auf.
da
ihm nicht vollkommen glaubwürdig erschien. Laut der auf dem Ei befindlichen Aufschrift er
—
wurde dasselbe von Tauscher jedenfalls Tauscher, Petényis Schwager in „Fukkanz" in einer Baumhöhle gefunden; die Masse betragen Ò2 X 422 mm., wes-
—
Julius
halb es sich jedenfalls
um
ein Ei der Ural-
község pedig Magyarországon nincs Frivaldszky
eule handelt. Trotzdem glaube ich jedoch, dass
könyvében „FiiH-ancz. Bars megye" szerepel, csakhogy Bars megyében szintén nincs ilynev
das Brüten durch diesen Fall nicht als ganz
;
község
s
nincs
változtatta
meg
is
a
adat rá, hogy milyen jogon
lelhely
nevét
és
milyen
alapon helyezte azt Barsmegyébe.
sicher
angenommen werden kann
in
;
der
laut
der Fundort „Fukkanz", doch
ist
Ungarn keine Ortschaft dieses Namens:
bei
Aufschrift
ist
Frivaldszky heisst es ..Pukkancz. Korn. Bars".
doch gibt es auch im Koni. Bars keine Ortschaft dieses Namens, auch gibt es keinen Anhaltspunkt
welchem Eechte der Name verändert wurde und warum der Ort in das Koniitat Bars
dafür, mit
verlegt wurde.
A második
esetet
Frivaldszky
Imrk
említi.
Der zweite
Jellemz adatok stb. (1. a források jegyzékét) munkájának 10. és 24. lapjain. Elbbi helyen ezt írja: „tél idején hazánk fels megyéit is
etc." (v.
meglátogatja, hol néha
er:
— tom
el
is
nyaral és költ",
hogy az Aliion hegységben csak az Orsova melletti hegyet gondolha-
utóbbin
—
pedig,
egész családra
akadt,
„midn éppen
valdszky
pag.
erwähnt
seinem „Jellemz adatok
24.
An
betitelten
Werke
ersterer Stelle schreibt
besucht im, Winter auch die Komitate
Oberungarns,
Sommer
in
den Quellennachw-eis)
10 und ..sie
Fall wird von Emerich von Fri-
wo
sie
manchmal
auch
den
verbringt und brütet", an der ande-
ren aber, dass er im Alliongebirge
— es kann
285 a
tojó
ekkor sikerült a
fészivökbl
fiókáit
késbbi
els
mást, mégis az
teljesen hiteles fészkelés
most felveendknek vélem,
nieí;álla])itása után.
annál
inkább, mert
is
tudo-
vett
késbben
felfedezett
tartoznak,
még pedig
rabban fészkel az
az
helyek
említett
fészkelési
Familie antraf,
ihm
dem Neste
aus
.liiiigen
a
Obwohl
teriiletekbe
Krassó-
Daten
diese
nicht
rung des ersten doch aufnehmen
auch zwei Exem-
die spätere Litera-
Kenntnis nahm,
zur
so glaube ich dieselben
die
Es gelaug
führte".
bei dieser Gelegenheit
tur
eine ganze
Weibchen eben
„als das
plare zu erlegen.
azokl)a, a hol leggyak-
uráli bagoly,
—
nur der Berg neben Orsova sein
Bár
szereznie.
nem
ezekrl
ir
Ugyan-
kirepité".
két darabot
is
nach der Konstatie-
völlig sicheren
Brütens jetz
Szörény és részben IJng és Zemplén megyék
müssen, und dies umso mehr, als die erwähnten Gebiete in die s])äter
területére.
entdeckten Brutgebiete
t.
i.
wo
die l'raleule
auch tudománytól elírt összes
biztossági kö-
veteléseknek megfelelen, végre Hrabár Sándor állapította
meg
els
az
biztos
fészkelést.
Ublya,
und
ugyancsak
havában egy idei fiókát Nagylázon, (Ung megyében) (Természettud. Közi. 1908. pag. 5'24.). Utána közölte Lintia Dénes, hogy 1903 április 4-én Padina Matejon (Krassó- Szörény meg}e) talált fiókával és
1902
július
hogy
5 fiókát egy fészekben, továbbá
1904
június 29-én Stájerlakról (Krassó-Szörény m.) is
kapott egy idei
utóbbi
fi()kát;
Múzeum gyjteményébe
Nemzeti
a
került. (Természettud.
Ugyancsak
Füzetek 1904. pag. 97.)
itt
van
egy 1904 aug. 14-én kézrekerült fióka Károlyfalváról (Krassó-Szörény megye).
már
most
vehetjük
bebizonyított
Edu
Czynk
ugyanis 1890
ápr.
Ezek alapján esetnek
fészkelési
adatát 19-éii
is
(Aquila IV.)
;
nstényt ltt
egy
Vajdarécsén (Fogaras megye), melynek kotló
in jene,
Ung und
Zemplén.
wurde von Alexander Hrabár konstatiert. Ende Juni 1902 fand derselbe in Ugar (der frühere Name ist
1902-ben június végén Ugaron (régebbi neve egy fészket két
zw.
fallen, u.
häufigsten brütet, nämlich
die Komitate
in
Das
Ublya, Zemplén megye)
talált
am
das Komitat Krassó-Szüréuy und teilweise
in
A
zu
verbürgte
er.ste
Kom. Zemplén)
im
1902
Juli
Brüten
ein Nest mit 2 Jungen,
heuriges
ein
Junges
in
Kom. Ung {Természettud. Közlöny, Jahrg. 1903 p. 523). Nach ihm berichtete Dyonis Nagyláz,
dass
Lintia,
am
er
4.
1902
April
Matej (Koni. Krassó-Szörény) fünf Junge
1904 aus
und dass
fand,
Stájerlak
am
er
(Kom.
in
Fadina
einem Neste
in
29. Juni
Krassó-Szörény)
heuriges Junges erhielt, welches in die .Sammlung desNational Museums gelangte (Ter(un
mészettud.
Füzetek,
F^bendasellist
ist
1904
Jahrg.
noch
pag.
97).
anderes Junges,
ein
welches am 14. August 1904 in Károlyfalva (Kom. Krassó-Szörény) gefangen wurde. Auf
Grund dieser kann von Czynk derselbe ein
[Aquila
erlegte
auch IV.)
Bruttali gelten
am
nämlich
Beoliaditung
die
als
19.
April
Weibchen, welclu^s Brutflecke
hatte.
;
I89U
foltja volt.
Az
idei esetekkel
fészkelési
kapcsolatosan
be
eseteket jelentetlek
link, így Hausmann
Ern
szerint
még
újabb
megfigye-
gyakran fész-
kel Brassó megyében, nevezetesen a Tömösi és Osánczi
utóbbi
szorosokban
helyrl
Barczarozsnyóii
és
1906 aug.
12-én
két
;
fiatalt
den
In
heurigen
Berichten
gaben
unsere
Beobachter noch mehr neue Brutgebiete an.
So brütet die Uraleule nadi
Ernst
Haü8.viann
häufig im Komitate Brassó, namentlich in den
Pässen
von
'l'ömös
Barczarozsnyó,
von
Osáncz,
und
wo
1906 zwei juv. Exemplare
am
er
sowie bei
August
12.
manchen
kapott. Némely évben nagyon gyakori Brassó megyében. Kunst Károly ugyancsak 190t)-ban június havában kapott egy fiatalt Nagypes-
Jahren
tényrl (Hunyad megye). Gróf Majláth József
Juni 1906 ein Junges aus Nagypestény (Kom.
•szerint fészkel Dolnji Miholjac
(Vercze megye)
és Leányvár (Zemplén megye) erdeiben.
(ía.idács
Mihály jelentése szerint fészkel a Békéscsaba melletti Gerlai
erdben. Dénus Géza már 1889
ist
die
tate Brassó.
erhielt.
Karl Kunszt
erhielt ebenfalls
Hunyad). Laut Graf Joseph sie in
v.
M.uláth
dem
Berichte von Michael
Ga.ihács brütet sie
fiókát
im Gerla-W'alde bei Békéscsaba.
szüleik társaságában a líuna
havason
(Sipot
fand
két
brütet
Vercze) und Leányvár (Koni. Zemplén). Nach
kirepült
talált
im
den Wäldern von Dolnji Miholjac (Kom.
éppen
júniusában
In
Uraleule sehr häufig im Komi-
schon
im
Géza Dénes
Juni 1889 zwei eben flügge
286
Ung megyében, s Matusovits Károly ennek valamint Hrabár Sándor adatának betetzésekéjjpen azt jelenti, hogy „az uráli bagoly Ung megyében az elöhegységektl kezdve az ország határáig állandó madár'' Szikla Gáhor völgy)
.
1895-ben
még
egy
talált
példányt
fejletlen
az eszéki gimnázium gyjteményében,
mely
a
gewordene Ung, und
zung
Hesellschaft ihrer Eltem
in
.luiiiic
lîimaalpe
der
auf
Komitate
im
(Sipot-Talj
Matusovits bericlitct in Krgiiii-
Kari,
dieser, sowie Alexander
Beob-
Huabárs
achtung, dass „die Uraleiilr im Koniitate l'ng
von den Vorgebirgen an
zur Laiidcsgrenze
l)is
ein Standvof/el ist". Schliesslich fand Gabriel
valószínleg valamely horvátországi fészkelö-
Szikla im Jahre
holvrl való.
Junges
in
Eszék,
welches
1895
ein
noch unentwickeltes
Sammlung des Gymnasiums
der
wahrschciidich
zu
irgendeiueui
kroatischen Brutplatze entstammt.
Minthogy az
már
fészkelése
basroly
nrali
elég tekintélyes adat alapján van Ijebizonyítva,
most már fészkelésre következtethetünk
azért
es
a költési idszakba
vala-
is,
minden valószínség
mint azokból, a melyek szerint
adatokból
még nem vonatkozhatnak
északi
köl-
Minthogy a költési idszak Czynk és Lintia szerint már áprilisban jól elre ha-
tözködöki-e.
azért az
ladott,
azok
az
költött
nyokra vonatkoznak.
es
adatokat
siv
nyomással
vagy
példá-
kiköltött
Az ebbe az idszakba felsorolásban cur-
általános
az
hogy
vehetjük,
végéig terjed adatokat úgy itt
augusztus
ca
elejétl
á])rilis
tüntettem
fel
újabb
igy
s
kimutatásukat mellzöm, csak a Cerva Frigyestöl
említem
ka])ott adatot
1907
;5]-érl
júl.
való.
föl
a
minthogy
itt,
alkalommal
mely
Krbava m.) lttek egy nrali baglyot. Valamennyit számbavéve a fészkelési esetek száma összesen 47, a melyek
Carhpagón
(Lika
közül 6 esik Horvátországra, -)
a Dunántúlra,
1
az Alföldre, 31 a keleti hegyvidékre
és
(í
az északi hegyvidékre. Ezek alapján tehát az uráli
bagoly klasszikus hazája Magyarországon
a keleti hegyvidék, a mit
dulási esetek viszonylagos eloszlása nyít.
A 218
országra, 11 a keleti
oszlik
meg:
Dunántúlra.
40 az
a
kö-
Horvát-
esik
Í23
bizo-
is
elfordulási hely ugyanis
vetkezképpen 99 a
elfor-
összes
az
Alföldre,
hegyvidékre és 40 az északi
fel-
Indem das Nisten der IJraleiile schon auf Grund eines beträchtliclieii Materiales bewiesen
welche
werden,
sen
auch auf
(rruiKl
die
in
Brutzeit fallen,
und ein nördliches Einwandern noch
höciist
unwahrscheinlich
Indem
sclion
die
erscheinen
nach
das Brüten
lassen.
und Lintia im
Czynk
bedeutend fortgeschritten
vom Anfang Daten
chenden
April bis
ist.
so
A])ril
können
Ende August
rei-
auf hier brütende oder
als
ausgebrütete Exemplare bezüglich angenonnnen
werden. Die ten
wurden
in
diesen Zeitraum fallenden Da-
dem allgemeinen
in
Verzeichnisse
durch cursiren Druck hervorgehoben, weshalb
abgesehen
von einem neueren Verzeichnisse wird.
Es
möge
nur
hier
noch
das
Datum
erwähnt werden, welches von Friedrich Cerva stammt, laut welchem am 30. Juli in Carlopago (Koni. Lika Krbava) eine IJraleule erlegt wurde. Falls
alle
Betracht gezogen
in
so ergeben sich
47
auf Ki'oatien,
auf
der
Donau.
1
Brutfälle, von
das
werden.
welchen 6
Hügelland jenseits
auf die grosse Tiefebene. 31
3
auf die östliche und
(1
auf die nördliche Er-
Auf (irund dieser Daten ist daher die östliche Erhebung die klassische Heimat der Uraleule in Ungarn, was auch durch die \'erteilung der Daten über das Vorkommen bewiesen wird. Die 213 Daten über hebung
das
földre.
so darf jetzt schon
ist.
solcher Vorkoimnen auf das Brüten geschlos-
entfallen.
Vorkommen
gendermassen
:
verteilen
sich
nämlich
fol-
23 entfallen auf Kroatien.
11
auf das Hügelland jenseits der Donau. 40 auf die grosse Tiefebene,
40 auf
Ha
tekintetbe vesszük
bagoly tisztára
a
hogy
ennélfogva
csak igen
kis
hogy az
legritkábban
nehezebben hozzáférhet s
azt.
a
járt
serdkben
leg-
fészkel
Wii'd in Betracht
suchten und
am
wäldern
brütet,
nyilvánosságra,
geringes
Prozent
úgy a 47, eddigi részben bebizonyított,
rész-
gelangt,
östliche
und
gezogen, dass die Ural-
eule ausschliesslich in den
eseteknek
fészkelési
százaléka jut
és
uráli
99 auf die
die nördliche Erhebung.
so
am
seltensten be-
scliwersten zugänglichen Ur-
und dass deshalb
nur
ein
der Brutfälle zur Kenntnis
kann auf Grund dieser 47.
teils
,
— 287 ben valószín fészkelésre táiiiaszkotlva
kinioiid-
annak a lehetségét, hojt-y a/ idén feltn na,ü,y számban jelentkezett uráli ba?; hatjiik
lyok legalál)b
túlnj^oinó
is
najivrészben
honi
l)c\viesenen. teils wahrschciidichcn
Hrutpliitze
die MöglicJikeit ausgesprochen werden,
dass
Menge erschienenen Uraleulen wenigstens zum grössteu heuer
die
auffallend
in
grosser
példányok voltak. Azt már régebben tudjuk, hogy az uráli baglyok szkor rendesen lejön-
Teile einheimisciie Vögel waren. Es
nek kisebb-nagyobb száuiban az alacsonyal)b vidékekre s igy már most csak az a kérdés, hogy micsoda fikok hatottak közre, hogy az
im Herbst
idén oly tömegesen hagyták oda a magasabb
Frage zu beantworten, welchen Ursachen es
vidékeken lev fészkel területeiket.
zuzuschreiben
rül erre elfogadható
vehetjük, hogy
nem idegen
Ha
sike-
okot találni, úgy biztosra
az
tömeges megjelenés
idei
invázió eredménve.
s«iit
gewöhnlich
höher gelegenen Brutgebiete
Anzahl
rige
abnormisan szigorú és
idei
a
tél
az
okot.
az
havas
befolyásolhatta
igen kedveztlenül s ezért elssorban keresni
a
csakhogy
különösen
viszonyait
táplálkozási
bagoly
uráli
Az 1906/07
kell
itt
telén
elejtett
uráli baglyok az egyes hónapok szerint a következképpen oszlanak meg: 1906 szeptember 7, október 12, november 19, deczem
ber 19 darab,
1907 január 36, február 22,
annehm(is
angenommen werden, dass das
iiit
niclif
als
heu-
das Resultat einer
ist.
bekannt, dass die Uraleule ein gegen
ist
Kälte sehr abgehärteter Vogel
der
solch grosser
nachzuweisen, so kann
Massenerscheinen
Es
in
verliessen. Gelingt es. eiiu'
Ursache
die
iiocli
dass sie gerade heuer ihre
ist,
fremden Invasion
hogy az
grösserer oder ge-
in
aufsuchen, und es bleibt daher nur
bare
hideg ellen igen edzett madár,
schon
ringerer Anzahl die tiefer gelegenen Gebiete
bestini
Ismeretes dolog,
ist
längerer Zeit l)ekannt. dass die UraleuhMi
abnorm
heurige
ist,
strenge
doch dürfte
und
überaus
schneereiclie Winter die Nahrungsverhältnisse
derselben
ungünstiger Weise
in
haben, und muss deshalb (Ue
Ursache
gesucht
in
beeinflusst
erster Linie hier
Nov. 19,
Okt. 12,
Sept. 7,
folgt:
Uraleulen
auf die einzelnen Monate wie
sich
verteilen
während
werden. Die
des Winters 1906/7 beobachteten
Dez. 19.
Jan. 36, Feber 22, März 31 Stück,
márczius 31 darab.
A megfelel hónapok
idjárása Róna Zsig-
mond szerint (Természettud. Közlöny 1906. és 1907. ÓN-folyamában)
következképpen
a
ala-
1906 augusztusában a hmérséklet a normálison alul maradt: szeptember havában a
Die Witterung der entsprechenden gestaltete
nach
sicli
Sigi8.mund
Monate
Róna [Termé-
Közlöny Jahrgänge 1906 und 1907) Schon im August 1906 blieb
szettud.
kul:
folgendermassen
hmérséklet a normálison tetemesen
die Temperatur unter der normalen, im September blieb dieselbe bedeutend unter der 27. gab es an vielen normalen, und am 25
helyen hó és fagy
ban
— 27-ike
szeptember 25
radt,
fölötte ritka:
ismét
a
volt,
alul
a
bvelkedett
Frost, was in diesem Monate zu den grössten Seltenheiten gehört;
november
im Oktober blieb die Temperatui' wieder unter
deczem-
der normalen, der November war jedoch un-
volt;
havazásokban,
de Erdélyben a rendesnél magasabb séklet
uralkodott
terjedt az igazi faj keletrl
január havát nagy
mérsékek jellemzik; elérte azt
hóbség a
hmér-
deczember
csak
s
nyugat
felé.
31-én
még
von
Osten
Kárpátokban majdnem
—
ennyire hideg februárius Magyaror-
volt
ilyen
hideg márczius;
a
Der Dezember war ungeiierrschte in Erdély
doch
und
eine höhere Temperatur als die normale, erst
a határt, a meddig a hideg egyálta-
nem
schneereich,
h-
ben abnormis hideg uralkodott, úgy hogy 50 óta
mein
und
mild.
gewölinlich
1907
és minimális
szágon; márczius liavában különösen Erdély-
60 év
Schnee
Stellen
am
36 C"): lában menni szokott nálunk (Botfalun február hava igen zord volt, úgy hogy alig volt
—
hmérséklet
maradt:
hava azonban szokatlanul enyhe ber hava nagyon
ma-
a mi ebben a hónap-
októberben
normálison
alul
körül pedig sok
:
31.
sich
verbreitete
nacii
Westen.
starker
Frost
Der Jänner 1907
wird durch aussenu-dentlichen Schneereichtum
und dun siert
fast
:
in
die
— 36
1:
minimale Temperaturen charakteri-
den
Karpaten
extreme
Grenze
erreiciite (in
die
Botfalu
Kälte z.
B.
C"). Der Feber war ungemein rauh, so dass noch kaum ein so kalter Feber in Ungarn herrschte. Im ^lärz herrschte besonders in Erdélv ganz abnorme Kälte, so dass seit
288
mim
hmérséklet több normális liava
rilis
Végül
alatt. is,
tokkal
Hl
reiidkiviil
nutiadt a
áp-
volt
ziírd
melyiK'k liöiiKTscklctc szinten
'2
50—60
Jahren keine derartige Kälte im März
wurde die Temperatur 10 Grade unter der normalen.
notiert als
war auch der
lukkal vult alacsonyabb a rendtisnrl.
Scliliesslicli
und
April sehr rauh,
mehr
blieb
;
verblieb
die Temperatur auch hier 2 (irade unter
fli-r
normalen.
1906/07
telére
a körülmény
tehát óriási hótöniegek s az
kolossale Schneemassen, sowie der Umstand,
tetemesen
alacsonyabb
dass die Temperatur fast ständig und bedeu-
állandóan
volt a
normálisnál; ezt a tényt tehát elfogad-
hatjuk az urali bagoly tömeges megjelenésének kulcsául. Ez a nagy hcsökkenés külö-
nösen az
1907.
év
jellemz.
elejére
teljesen összevág az a tény,
négy hónapjában 57
urali
Evvel
A
hmérséklet
leszál-
nagy hótöniegek is lényegesen hozzájárultak ehhez a tömeges megjelenéshez. Különösen feltn volt ez niárcziusban, mikor még 31 urali bagolyt figyeltek meg. a mi magyarázható, hogy az
lígy
lassú el
olvadása
miatt
idben,
rendes
hótömegek
óriási
még nem
foglalhatták
fészkel
rendes
helyei-
még április hónapjába is, még 12 darabot jeleztek. Az
ist
peraturabnahme
auch
trugen
Schneemassen sehr
viel
haften Erscheinen bei. Es
im März
sehr
s
szátnban volt
láthat('i
különösen
ken,
a
legtöbb
hogy még márcziusban
is
oly
nagy
az alacsonyabb AÍdéke-
rendes
területén,
fészkelési
Erdélyben, véleményem szerint egyenesen azt bizonyítja,
nem
hogy az
idei
volt idegen invázió
tömeges
megjelenés
war
dies besonders
als
noch 81 Ural-
was auf die Weise werden kann, dass sie infolge des
laugsamen Schmelzenz der kolossalen Schneemassen ihre gewöhnlichen Brutplätze nicht zur gewöhnlichen Zeit besiedeln konnten; es reichte dies auch
noch
den April hinüber,
in
ans welchem Monate ebenfalls noch 12 Exemplare die
gemeldet wurden. Die Tatsache, dass
meisten
dass
sie
Anzahl sehen
Uraleulen Anfang 1907 mit der
Kälte
grössten
eredménye.
gi-ossen
die
zu diesem massen-
auffallend,
erklärt
bagoly
Neben der Tem-
so viel als im Jahre 1906-
eulen beobachtet wurden,
gel egyidejleg jelentkezett
des
entspricht
den des Jahres 1907 aber 89, also im Jahre 1907 im Durchschnitte monatlich noch einmal
a mikor szintén
urali
Anfang
Dem
vollkommen die Tatsache, dass in den letzten vier Monaten des Jahres 1906 nur 57 Uraleulen beobachtet wurden, in den drei ersten Mona-
ket s ez belenyúlt
a tény, hogy 1907 elején a legnagyobb hideg-
angenommen
den
besonders für
bagolyt
lása mellett a
diese Tat-
werden. Dieses bedeutende Sinken der TemJahres 1907 charakteristisch.
figyeltek
:
sache kann daher als Schlüssel der massenhaften Erscheinung der Uraleule
peratur
1907-ben havonta átlag kétszer
annyit, mint 1906-ban.
tend unter der normalen verblieb
hogy 1906 utolsó
meg, 1907. év els három hónapjában pedig 89-et, vagTi-is
U'inter 19ü6/7 ciiarakterisierten daher
hmérséklet
szinte
és
Den
a
hogy
jelleniiíö,
gleichzeitig
auch
noch
den
tiefer
in
im März
in
und
so grosser
gelegeneu Gebieten zu
besonders
waren,
erscliieneii.
gewöhn-
ihrem
in
lichen Brutgebiete, in Erdély,
ergibt
meiner
Meinung nach den direkten Beweis, dass das heurige Massenerscheinen nicht die Folge einer
fremden Invasion war.
Az mény urali
idegen invázió ellen
szól
az
a
körül-
az 1906/07 telén megfigyelt is, hogy baglyok csak a fészkel területeik köz-
vetlen szomszédságában
lév alacsonyabb
vi-
dékeket árasztották a
legnyugatibb
el. így i)l. az Alföld felé elfordulási pont Hódmez-
vásárhely, tehát a Tiszát tiil
nem
kelet felé csak Bihar és
találhatiik,
valószínleg
lépte
txil.
Azon-
Arad megyékben a melyek a
azok,
Hiliar-hegység nyugati lejtirl
szorultak
le.
Gegen eine fremde Invasion der Umstand,
obachteten Uraleulen nur die
Umgebung
spricht auch
dass die im AVint(>r 19(16/7 bein
der nächsten
ihrer Brutplätze befindlichen tiefer
gelegenen Gebiete ^besuchten. So sen
Tieflande
mezvásárhely
der ;
westlichste''
der Tiszatlnss
ist im grosPunkt Hód-
wurde daher
nicht überschritten. Weiterhin sind sie nur in
den
östlicheren
Komitaten
Bihar
und Arad
zu finden, wahrscheinlich diejenigen, welche
289 Ternes
megyében
sok
is
volt,
valószinflleg:
azok, a melyek Krassóban fészkelnek. Torontál,
Bács-Bodrog-,
Pest.
Jász-Nagy-Kiiii-Szol-
megyékben nincs és Hajdii. Szabolcs és Szatmár megyékben is csak szórványosan ezek már nincsenek a fészkclési terület szomszédságában. Az Ung és Zemplén megyékben fészkelk alig mennek túl e két megye sik területén, az erdélyi fészkelk pedig csak a nagyobb folyóvölgyekbe a Mezségbe uok, Békés. Borsod
;
és a Barczaságba szállanak
A
le.
dunántiíliak
von den westlichen Hängen des Bihargebirges herabgedrängt wurden. Im Koinitate Temes
wurden auch brüten.
In
Pest. Jász. -N.-K. -Szolnok, Békés, Heves, Borsod wurden keine beobachtet, und
auch
in den Komitaten Hajdu. Szabolcs und Szatmár nur vereinzelte diese liegen schon ;
mehr
nicht
fészkelési területeket és az
brütenden
1906/07. évi
elfordulásokat, úgy egész világosan
hogy ezek a fészkelési
területek
közelébe
mibl
sorakoznak,
a
kitnik, közvetlen
kétségtelenül
kinláglik az, hogy honi példányok
melyeket csak a
hótömegek kényszeritettek
voltak, a
hideg és
szokatlan
téli
óriási
nagy számban
ily
hogy megélhetés czéljából felkeressék
arra,
fekv emberlakta
az alacsonyabban
helyeket.
dieser
wahrscheinlich
.Macht
von
man
esetleg
országot,
annak
der
in
Mez-
dem Donau entstammen den
teilweise
steierischen
Kroadcui.
Darstellung
und von den Vorkom-
men während des Winters sich
in
eine kartographische
den Brutpläizen
raus
az
die in Erdély
Alpen, teilweise den Brutplätzen
unmittelbar
meg
hinaus,
aber steigen hauptsächlich nur
Hügeilaiule jenseits
meg
egyes
kaum über den ebenen
ség und Barczaság hinab. Diejenigen aus
inváziónál csak ezeket a helyeket látogatnák
szállanak
Komitate
die grösseren Flusstäler, sowie in die
es
bizonyára egyenletesebben
der Nachbarschaft der Bnit-
plén brütenden gehen
Elképzelhetetlen dolog, hogy tömeges idegen
a vendégek,
in
Die in den Komitateii llng und /eiu-
plätze.
Teil
stíriai
wahrsclieinlich
Bodrogii,
hegyekbl, részben Horvátországb()l valók. Térképre vetve a valószínleg részben a
viele beobachtet,
welche im Koni. Krassó-Szöréuy den Komitaten Torontál, Bács-
diejenigen,
1906/7, so lässt
ganz klar ersehen, dass sich diese
sich
um
wo-
die Brutplätze anreihen,
unzweifelliaft
ergibt, dass es ein-
heimische Exemplare waren, welche nur durch
abnorme Kälte und die ungeheuren Schnee(hizM gezwungen waren, beliufs ilirer Ernährung die tiefer gelegenen, von Menschen bewohnten Gebiete aufzusuchen. Es ist undie
részeit.
massen
möglich
sich
vorzustellen,
dass
einer
bei
fremden Invasion nur diese Gebiete von den Wintergästen besucht würden, dieselben wür-
den
(las
Land, eventuell gewisse
Teile
des-
selben jedenfalls gleiclimässiger Überfinten.
Az 1906/07. évi téli megjelenés tehát számszer adatok alapján bizonyítja azt az eddig
daher auf Grund von Zahlenangaben die bisher
hogy az uráli hagoly rendes
schon geahnte Tatsache, dass die Uraleide in
is
sejtett tényt,
és
gyakori fészkel madár Magyarországon,
különösen pedig a
Kárpátokban fészkelési
egész
.
Az
déli,
országos
területet
élesen
keleti
hozott
körvonalazta
földrajzi elterjedését
északkeleti
és
felvétel
sok
új
nyilvánosságra, az
uráli
hazánkban
s
bagoly
így teljes
siken-e vezetett.
Evvel végeztem
is.
de függelékül
még
ide
f-
Dieses Erscheinen im Winter 1906/7 beweist
Ungarn
ist,
lichen, östlichen
madarakat
talált
Aquila XIV.
Béla fh^g apró
a gyomrában, egyikljen fáczánt
süd-
viel
neue Brut-
und ergab eine genaue
ganz erfolgreich bezeichnet werden. Nun Aväre ich auch fertig, doch füge
Beobachtungen
czét üldözött az uráli bagoly, SzCts
den
nordöstlichen Karpathcn.
Bestimmung der geographischiMi Verbreitung der Uraleule in Ungarn, und kann daher als
noch gleichsam
tYiczánjér-
und
Die Lanflesaufnahme brachte
szintén az országos felvétel alkalmábiil kaptunk,
midn
besonders aber in
plätze zur Kenntnis,
zök néhány érdekesebb megfigyelést, a melyeket így Fekete Ancor megfigyelte,
und häufiger Brut- und
ein regulärer
Standvogel
als
Anhang
hinzu,
ich
einige interessante
welche»
wir ebenfalls
bei Gelegenheit der Uaiidesaufnahme
erhiel-
So beobachtete Andor Fkkkte, wie die Bkla Uraleule eine Fasaneuhenne verfolgte
ten.
;
.S7
290 is,
Medrrczky talált is,
clliulloti ziiiíiradvíinydkat:
másikbaa pedis a
talált
hogy fleg vetési varjakkal és
a karmai kö-
tartott
})éldáiiyát
a melyeket pillanat
alatt
meg,
figyelte
galam-
házi
Endre a
bokkal táplálkozott: Dr. Zilahi Kiss
varjakkal
tépett szét.
etette,
Az
:
ket
botokkal
Lossonczy fand zweimal
ihren Fängen, L.wislaus
Otus
ridgaris
Szemére
v.
Juliis
fallen.
in
aber be-
obachtete, dass sie sich vorwiegend von Saat-
V.
az
vastag hiisba, úgy
összevérezték,
V.
Syrnium aluco
krähen und Haustauben ernährte. Dr. Andreas
a ki kézre akarta keríteni a fiókáa hátára és körmeiket mélyen Eászállottak kat. alatti
aber
eine
liess
Géza
erdört,
belevágták a hónalj
Exemplar
der Uraleulen, ein angeschossenes
uráli
vakmerségére jellemz Dénes megfigyelése a két szül megtámadta azt
bagoly
hogy ersen
kleine Vögel, in einem auch Fasanenreste, iiv
Maulwürfe, sogar auch Eulenreste im Magen
pedig
Szemere László pedig azt
fogságban
Magen hauptsächlich
iliri'in
Syrnivm
bagolyfoszlányokat
bagoly
Olus vulgaris-t
két ízben
ill
karmai közül. Lossonczy Gyula
megsebzett
aluco-t ejtett ki
vakondot
kívül
SzüTS faiul
einem anderen Reste eines gefallenen Rchi-s, Stephan v. Medreczky fand ausser Mäusen auch
st
gyomrukban,
egy
zött;
egereken
István
V.
kellett
Kiss zu Zilah fütterte eine Uraleiilf in der
Gefangenschaft in
einem Augenblicke
heit
der
Uraleule
zerriss.
ist
den
griffen
Rücken,
schlugen
dem
Fleisch unter
derselbe
an.
;
die beiden Eltern
flogen
Sie
Fänger
ihre
sie
Für die Kühn-
welcher die
Forstwart,
wollte,
welche
Beobachtung von
die
Géza Dénes charakteristisch
fangen
a hátáról elvergelni.
Saatkrähen,
mit
Schulterblatt
Jungen seinen
auf
in
das
ein, so
dass
tief
mau musste
sie
mit
Schlüsse verbleibt mir mir noch
die
stark
blutete
:
Stöcken von ihm veilreiben.
Zum Végül
csak
az
marad, hogy a M. szönetet
a ().
kellemes
kötelességem
K. nevében
hálás
kö-
mondjak mindazoknak, a kik közreabban, hogy a magyar madártan-
mködtek nak
ezt a
még
függ1)(«n
volt
alább ebben a terjedeleml)en
is
kérdését
leg-
megoldiiattuk.
angenehme allen
Namen der V. Dank zu herzlichsten
Pflicht
jenen
im
0. C.
sagen,
durch deren Mitwirken es mir möglich wurde, diese noch in Schwebe gewesene Frage der
ungarischen
Ornithologie
sem Masse zu
klären.
wenigstens
in
die-
