Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága

Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága

2012. ősz Dr. Lattmann Tamás

Uniós jog működésének modellje Állam

Elsődleges források

Jogalkotás

Másodlagos források

Állam Jogalkotás

Állam Jogalkotás

EU jogalkotás

Állam Jogalkotás

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK)

Állam Jogalkotás

1

Uniós jog – elsőbbség, közvetlen hatály • elsőbbség: az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogi előírásokkal szemben • közvetlen alkalmazhatóság: a jog végrehajtása független az esetleges tagállami végrehajtástól • közvetlen hatály: az uniós jog közvetlenül hoz létre egyéni jogokat és kötelességeket, melyek védelme és érvényesítése a nemzeti bíróságok kötelezettsége

Uniós jog – elsőbbség, közvetlen hatály

részben folyamatosan alakul ki konkrét előírások + a Bíróság jogértelmező munkájának eredménye (több ügy során alakul ki) • elsődleges források esetén • másodlagos források esetén • vertikális – horizontális közvetlen hatály


2

Uniós jog – elsőbbség, közvetlen hatály

Állam Jogalkotás Vertikális közvetlen hatály állam-egyén viszonylat

Horizontális közvetlen hatály egyén-egyén viszonylat

Uniós jog – források

Elsődleges

ALAPÍTÓ SZERZŐDÉSEK

források

ÁLTALÁNOS JOGELVEK Nk. megállapodás

1. pillér Másodlagos források

EK Rendelet Irányelv

Közös stratégia

2. pillér

Együttes fellépés

3. pillér

Közös álláspont

Lisszaboni Szerződés KKBP BRIE ezt megszünteti Kerethatározat

Határozat Ajánlás, állásfoglalás


3

Elsődleges források elsőbbsége, közvetlen hatálya

Elsődleges jogforrások elsőbbsége Az államok által megkötött nemzetközi szerződések elsőbbsége az állami joghoz képest nemzetközi jogi evidencia Elsődleges jogforrások : nemzetközi szerződések, vagy amúgy is kötelezőnek elismert jogelvek Costa v. E.N.E.L. (1964) Kérdés: lex posterior elv – későbbi törvény szabálya leronthatja-e a törvényi szinten lévő nemzetközi szerződés szabályát? Bíróság: A közösségi jog alkalmazásának nem akadálya a későbbi nemzeti jogszabály!


4

Elsődleges jogforrások közvetlen hatálya Van Gend en Loos v. holland adóhatóság (1963) Kérdés: a holland cég jogosult-e közvetlenül a Római Szerződés egy cikkére hivatkozni? Bíróság: a közösségi jog egy új, elkülönült jogrend, amelynek javára az államok – körülhatárolt területen – korlátozták szuverén jogaikat, amelynek jogalanyai a tagállamok és azok állampolgárai is Costa v. E.N.E.L. (1964) Bíróság: A közösségi jog saját jogrend, mely a tagállamok jogrendje integráns részévé vált és amelyet bíróságaik alkalmazni kötelesek. Indokok: EK természete (határozatlan idő, saját jogalanyiság, jogképesség, hatáskörök) + EKSZ szövege és szelleme

Elsődleges jogforrások közvetlen hatálya négy feltétel: Ö adott közösségi jogi előírás akkor alkalmazandó közvetlenül, ha az 1. egyértelmű 2. feltétlen 3. önálló 4. negatív tartalmú

További fejlődés: a négy feltétel „eróziója” a további jogértelmező munka során a Bíróság folyamatosan „lazította” a fenti kritériumokat


5

Elsődleges jogforrások közvetlen hatálya „A négy feltétel eróziója” ad 1. – egyértelműség Ténylegesen mennyire szükséges, hogy a felhívott norma „egyértelmű” legyen, egyáltalán hogyan értelmezhető ez? Defrenne v. SABENA (1976)

Kérdés: „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve közvetlenül hatályos-e (stewardess pereli a légitársaságot a diszkriminatív bérezés okán) Bíróság: az adott ügyben az elv konkrétan értelmezhető a ténylegesen azonos munkakör miatt, így a válasz, hogy igen

Elsődleges jogforrások közvetlen hatálya „A négy feltétel eróziója” ad 3. – önállóság Ha adott norma későbbi jogalkotási aktust igényel, ám ez(ek) elmarad(nak), az hatályosulhat közvetlenül?

Reyners v. Belgium (1974)

Kérdés: RSZ 52. cikk közvetlen hatálya? A szöveg szerint „el kell törölni minden korlátozást”, ám ez nem történt meg, az ehhez szükséges irányelveket a Tanács nem fogadta el. Bíróság: a norma közvetlenül hatályosulhat, mert amúgy is ez volt a cél


6

Elsődleges jogforrások közvetlen hatálya „A négy feltétel eróziója” ad 4. – negatív tartalom Valóban csak kötelezettséget tartalmazó norma esetében értelmezhető a közvetlen hatály?

Lütticke v. Hauptzollamt Saarlouis (1966)

Bíróság: nem csak negatív tartalom esetén, hanem perelni lehet az államot egy cselekvésre felszólító közösségi szabály nem teljesítése esetén is, ha a tagállam számára arra adott határidő eltelt (Lütticke-elv)

Elsődleges jogforrások közvetlen hatálya közvetlen hatály kiterjesztése a horizontális jogviszonyokra a vertikális (azaz a közigazgatási jellegű) jogviszonyokra egyértelművé vált mi lesz a magánjogiakkal (horizontális)? ⇒ először csak a főbb elvek tekintetében, majd általánosan is elismerték Walrave, Koch v. Association Cycliste (1974) Kérdés: diszkrimináció állampolgársági alapon a kerékpáros szövetség versenykiírásában Bíróság: horizontális viszonyokra is alkalmazhatóak a főbb elvek „az állampolgárságon alapuló bármely megkülönböztető bánásmód tilalma nemcsak a kormányzati intézkedések esetében érvényes, hanem a nem-kormányzati megegyezésekre (mint pl. a szövetségek alapszabályzata) is vonatkozik”


7

Másodlagos források elsőbbsége, közvetlen hatálya

RENDELET elsőbbsége

EUMSZ 288. cikk: „A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.”


8

RENDELET elsőbbsége Elsőbbség akár a tagállami alkotmánnyal szemben: Internationale Handelsgesellschaft mbH v. Einfuhr- und Vorratsstelle für Getreide und Futtermittel (1970) • Probléma: A német Alkotmány által garantált alapjog (tulajdonhoz való jog) sérelmének lehetősége a közösségi jogi előírás által • Bíróság: közösségi jog egységes érvényesülése igényli, hogy a közösségi szervek aktusait ne a nemzeti jog mentén ítéljék meg „Ezért nem érinti egy közösségi aktusnak a tagállamban való érvényességét vagy alkalmazhatóságát az arra való hivatkozás, hogy az adott állam alkotmányában konkrét formát öltő alapjogok vagy a nemzeti alkotmány strukturális elvei sérülnek.” BVerfG. ezt követő ügyei: Solange I. (1974), Solange II. (1978), Maastricht (1993), Banánpiaci rendtartás (2000)

RENDELET elsőbbsége Eljárási következmény: Simmenthal II. ügy Simmenthal Spa v. Ministero delle Finanze (1978) • Kérdés: kérhető-e normakontroll a tagállami alkotmánybíróságtól? • Bíróság: perbíróság alkalmazza a közvetlenül hatályos közösségi jogi normát, az ellentétes tagállami jogszabály alkalmazásától tekintsen el


9

RENDELET közvetlen hatálya? EUMSZ 288. cikk (régebben EKSZ 249. cikk) alapján közvetlenül hatályosul Bizottság v. Olaszország (1973) • Kérdés: lehet-e állami szabályozást kibocsátani a rendeletek végrehajtására? • Bíróság: nem, hacsak maga a R nem írja elő + horizontális közvetlen hatály egyértelmű

IRÁNYELV közvetlen hatálya? Az EKSZ rendelkezéseiből nem olvasható ki a közvetlen hatály, SŐT mivel kifejezetten jogalkotási kötelezettséget írnak elő, úgy tűnhet, hogy nincs ilyen DE


10

IRÁNYELV közvetlen hatálya? Franz Grad v. Finanzamt Traunstein (1970) • Bíróság: az irányelv közvetlenül hatályosulhat • tartalom számít • effet utile • ha LEJÁRT a jogalkotásnak megadott határidő • állammal szemben lehet közvetlenül hivatkozni rá, HA az nem teljesítette jogalkotói kötelezettségét Pubblico Ministero v. Ratti (1979) • Kérdés: ha még nem járt le a jogalkotásra adott határidő, hivatkozható-e közvetlenül az irányelv? • Bíróság: nem ⇒ határidő eredménytelen elteltét meg kell várni, amíg az le nem telik, az irányelvnek nincs közvetlen hatálya

IRÁNYELV közvetlen hatálya? Ursula Becker v. Finanzamt Münster Innenstadt (1982) • Kérdés: ha az adózó az adóbevallását egy harmonizációs irányelvnek megfelelően készítette el, de az állami jogszabály nem felel meg annak, hivatkozható-e az irányelv? • Bíróság:igen ⇒ harmonizációt szolgáló irányelvek is közvetlenül hatályosak


11

IRÁNYELV közvetlen hatálya? Fordított vertikális közvetlen hatály? Officier van Justitie v. Kolpinghuis Nijmegen (1987) • Kérdés: állam hivatkozhat-e irányelvre magánszeméllyel szemben, ha az nem felel meg egy át nem ültetett irányelv előírásának? • Bíróság: az irányelvek alapvetően állami, jogalkotói kötelezettséget jelentenek, ezért fordítottan nem hatályosulnak közvetlenül

IRÁNYELV közvetlen hatálya? Horizontális közvetlen hatály? Marshall v. Southampton and South-West Hampshire Area Health Authority (1986) • Kérdés: lehet-e magánjogi jogalanyokkal szemben az át nem ültetett irányelvekre hivatkozni? (pl. munkaügyi per) • Bíróság: az irányelvek állami kötelezettséget jelentenek, NEM Faccini Dori v. Recreb (1994) • Kérdés: Olaszo. még nem ültette át a házaló kereskedelemről szóló irányelvet, de a felperes alkalmazni akarta a kereskedővel szemben • Bíróság: bár a szabály jellegénél fogva alkalmas lenne a közvetlen hatályra, az állam mulasztása által okozott jogi bizonytalanság nem terhelhető a magánjogi felekre, így a kereskedőre sem


12

IRÁNYELV közvetlen hatálya? Horizontális közvetlen hatály?

Újabb eredmények: lazul a szigor, de még mindig nem elfogadott az irányelvek horizontális közvetlen hatálya • állami szerv fogalmának kiterjesztése • közvetett hatály • tagállam kártérítési felelőssége

IRÁNYELV közvetlen hatálya? Horizontális közvetlen hatály? állami szerv fogalmának kiterjesztése A. Foster and Others v. British Gas (1990) • Bíróság: magánjogi jogviszonyokban eljáró állam (pl. munkáltatóként) is államnak tekinthető a közvetlen hatály alkalmazása céljából


13

IRÁNYELV közvetlen hatálya? Horizontális közvetlen hatály?

közvetett (értelmezési) hatály tagállami kötelezettség: tagállami jogszabályt a közösségi jogi előírásokkal összhangban kell értelmezni Maria Pupino büntetőügye (2005) • Bíróság: kerethatározat (volt III. pillérbe tartozó jogforrás) közvetett hatálya

Köszönöm a figyelmet! www.lattmann.hu www.kul-vilag.hu


14

Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága

Recommend Documents