Az újság az Interneten is olvasható: www.dusnok.hu
A kolostor és a templom védõszentje „Gospa Visovacka” – a Viszováci Szûz Mária Írásom címét kettõs ér- követ válogattunk, a lényege, hogy a rendbe a gyermek Jézussal. A búcsúján telemben használom partot építettük, fõz- belépni kívánó fiatal a templom barátok, - szerzetesek között voltunk, és igazi barátokra leltünk. Húsvét elõtt egy hetet Ferences rendi barátok szerzetesek -, között töltöttünk Hévizi János és Simonics Vince képviselõtársaimmal valamint Hodován Lászlóval. A barátok kolostora Sibeniktõl 30 km-re a Krka folyó 1,4 hektáros Visovac nevû szigetén van, ami mintegy tízegyébként turisztikai tünk és olajfát metszetezer ember nevezetesség is, a nyá- tünk. Így kerülhetett vivesz részt, ri idõszakban látogath- rágvasárnapra a temploa szigetató. A szigetre Simo- munkba a barka mellé nek pedig nics Vince felajánlása olajfaág is, amibõl évente százalapján dolgozni men- egyébként Münchenbe ezer látogatója tünk, cserébe szállást és Zágrábba is küldtek. k ö van, aminek bevéteA Ferences ren- zépiskola, és étkezést kaptunk. lébõl fedezik kiadáBontás utáni törmelé- di szerzetesek a török vagy szakiskola után saikat. ket takarítottunk el, elõl menekülve 1345- egy évet tölt itt. Ez idõ A kolostor veben telepedtek alatt kell eldöntenie, és le a szigeten. Az döntik el tanítói, hogy zetõje Fra Zarko, segíé v s z á z a d o k akarja-e a szerzetesi tõje Jozef, és Stojan alatt kolostort, életet, illetve alkalmas- fráterek. Barátságosak templomot épí- e arra. Csak ezután és türelmesek, segítõtettek. Gyönyö- mehetnek a teológiára készek, csodálatos emrû környezetet tanulni. A novícius- berek, igazi barátokra alakítottak ki, jelölt egy évig nem leltünk bennük, akár ami a Krka fo- mehet haza, szülei pe- csak a nyolc novíciuslyó vízesései dig háromszor láto- ban. Kis csapatunkat mellett Horvát- gathatják meg. J e l m o n d a t u k : a „Hrvati iz Madarska” ország egyik természeti nem- „nem csak kenyérrel él – Horvátok Magyaroraz ember…” Ennek szágról, mondattal muzeti kincse. 1568 óta megfelelõen dolgoz- tattak be. Ennek megnak, tanulnak, elmélbarátként, a kolostorban kednek. Jó kedélyûek, felelõen novíciusképzés vidámak, tisztelettudó- szinte rokonként kezeltek bennünket. Segítetfolyik. Ennek ak és barátságosak.
„Barátok” közt
tek egy-egy szó, kifejezés megtalálásában, kiejtésében. Kijavították hibáinkat, új szavakat tanulhattunk tõlük. Egy új játékkal is megismertetek bennünket, amit a faluban is szeretnénk elterjeszteni, mert fiatal és idõs is játszhatja. A játék neve horvátul balota, magyarul bocsa. Lényege, hogy egy eldobott fagolyóhoz kell fémgolyókat minél közelebb dobni. Fra Zarko elvitt bennünket 83 éves édesanyjához, aki a hegyek között egy kis faluban él. A valamikor közepes falu népessége a szerb-horvát háború után egyre csökkent. Jelenleg tizenhárman lakják. A prsut-ot (2-3 évig érlelt sonka), a sajtot eszegetve ízes dalmát nyelven mesélt a néni életérõl, falujáról. Igazi barátokra leltünk ezen a szép helyen. Ma is fülembe csengenek Frater Zarko búcsúzó szavai: „Õrizzétek és adjátok át gyermekeiteknek a horvát nyelvet, ápoljátok kultúrátokat, hiszen valamikor ez volt õseitek országa.” Kívánom, hogy Pünkösdkor ez a baráti lelkület uralkodjon mindannyiunk szívében. PALOTAI PÉTER POLGÁMESTER
2. oldal
Rác Pünkösd 2007.
Mi minden van Dusnokon
RÁC FONÓ:
Ízelítõ községünk kulturális eseményeibõl
HÓNAPBAN
Játék a Rác fonóban
Fogadott ünnepünk
Szüret idején
ÉVENTE JANUÁR
A Rác Fonó programja egy régóta érezhetõ hiányt igyekszik pótolni községünkben, hiszen a 2006. óta megrendezésre kerülõ esemény nagy sikernek és látogatottságnak örvendett az elsõ naptól fogva. A kulturális esemény célja, hogy õrizzük hagyományainkat, felelevenítsük a régi idõk közösségi színterét, értékeket közvetítsünk az ide látogató gyerekek és felnõttek számára, s mindezt úgy, hogy a közösségi szellemet is erõsítsük. A fonó minden napjára hagyományos ételekkel készültünk, régi használati eszközöket próbálhattak ki az ide látogatók, valamint helyi és vidéki kulturális csoportok emelték mûsorukkal a rendezvény színvonalát. Naponta közel 200 fõ vett részt a programon, ahol a közös énektanulás mellett fonóbéli játékokkal ismerkedhettek, és késõ estig rophatták a táncot. A fonó 10 napja alatt készült pogácsa, fánk, kalács, rétes, palacsinta, pite is. Az eseményt 1500 db fénykép örökítette meg.
SZENT IVÁN NAPJA JÚNIUS 24. Szent Iván napja, azaz Keresztelõ Szent Jánosnak, Jézus megkeresztelõjének az emléknapja. Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, országszerte a kultikus tûzgyújtások ideje. A Szent Iván napi tûzgyújtáshoz számos hiedelem fûzõdik. Azt tartották, hogy ezek a tüzek megvédenek a betegségek, elsõ-
sorban a pestis ellen, a termést pedig megvédik a jégveréstõl. Ma is ezerszámra lángolnak fel a máglyák Szent Iván éjjelén, általában valamely magaslaton, hogy minél messzebbre látszódjék. Községünknek ez a nap fogadott ünnepe, mivel az 1800-as évek végén a jég elverte a falu termõ határát. Akkor az itt élõ nép megfogadta Istennek, hogy mostantól ezen a napon nem dolgoznak kint a határban, otthon maradnak, és elmennek a szentmisére. Régóta él Dusnokon ez a fogadott ünnep, amelyet az utóbbi idõben még teljesebbé tettünk. Ezen a napon a Vajason fáklyás csónakázással és felvonulással, közös énekléssel, tûzgyújtással, szalonnasütéssel ünneplünk. Aki már részt vett ezen a programon, sokáig õrizheti magában azt a csodálatos látványt, amelyet a fáklyákkal kivilágított csónakok nyújtanak a besötétedett Vajas-parton.
AUGUSZTUS 20. ÁLLAMALAPÍTÁS ÜNNEPE Községünkben az államalapítási ünnepségnek a Vajas partja ad méltó környezetet. Egész napos programmal készülünk az ünnepre, ahol napközben gyermekprogramok, ügyességi versenyek, és fõzési lehetõség várja az érdeklõdõket. Délután a kulturális mûsor keretein belül a helyi asszonyok által sütött új kenyeret megáldja Kistamás István plébános úr, melybõl minden vendég kap kóstolót. AZ
Rác Pünkösd 2007. viseletbe öltözött táncos indul gyalog, lovas kocsin a kisbíró irányításával elõször a bíróért, majd a bírónéért, hogy felkérjék õket, vegyenek részt a mulatságban. Mindkét háznál vendéglátással kedveskednek a menetben résztvevõk számára. A kora délután induló menet estére utcáról-utcára bejárja az egész falut, a kisbíró kihirdeti a szüreti eseményeket, a menetben résztvevõk zeneszóval, énekükkel és táncukkal hívogatják az utcán nézelõdõket maguk közé, majd az esti bálba. Estére kissé megfáradtan, de annál nagyobb lelkesedéssel készülnek a résztvevõk a bálba, melyet a mûvelõdési házban tartunk. A szõlõvel, almával és egyéb termésekkel feldíszített teremben a csõszfiúk és csõszlányok õrködnek a termések felett. Akit rajtakapnak lopáson, azon a bíró és bíróné ítélkezik néhány tréfás büntetés formájában. A szüreti felvonulás és bál késõ éjszakáig tartó mulatsággal zárul. ONDRÉ ÁGNES
Ezt követõen ifjúsági és felnõtt kulturális csoportjaink énekkari és táncos mûsorait tekinthetik meg az ünneplõk. A rendezvény hajnalig tartó szabadtéri bállal zárul.
SZÜRETI FELVONULÁS ÉS BÁL SZEPTEMBER VÉGE, OKTÓBER ELEJE
A szeptember végétõl novemberig tartó idõszak legfontosabb gazdasági, s egyben társadalmi eseménye a szüret, amely mindig társas cselekmény volt, ezért is kapcsolódott hozzá a nap végén ünneplés, táncos mulatság. Még ma is olyan eseménynek számít, amelyen rokonok, barátok, családtagok összejönnek, s a közös munka mellett szórakoznak. A betakarítás végeztével kezdetét vette a mulatság, a vidám és színes kavalkád: a szüreti felvonulás és bál. Községünkben is régóta õrizzük a szüreti felvonulás és bál hagyományát, melyet minden évben nagy érdeklõdés kísér. Közel kétszáz népÓbecsey István
Szeressétek az öregeket Nagyon szépen kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. A reszketõ kezû õsz apákat, A hajlott hátú jó anyákat. A ráncos és eres kezeket, Az elszürkült, sápadt szemeket. Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. ...
Ha majd az örök szeretet Elhívja Õket közületek, Ti foglaljátok el helyüket, Mert ti lesztek majd az öregek. S mindazt, mit nekik tettetek, Azt adják nektek a gyerekek. Azért elõre intelek titeket, Szeressétek az öregeket.
3. oldal Régi pünkösdök emlékei interjú Balázs Istvánnal és Bogárdi Vincénével A Rác Pünkösd kezdettõl fogva a családok ünnepe is, hiszen dédszülõtõl a dédunokáig minden korosztály képviselteti magát az eseményen. A régi és mai pünkösdök sokban hasonlítottak, de sokban különböztek is egymástól, ugyanúgy, mint az akkori szokások a maiaktól. Az egykori szokásokról, emlékeikrõl beszélt két nagyszülõ, két unokának.
Balázs István 1920. május 15-én született, tizennégy unokája és hét dédunokája van. Dusnokon születtem, egy malomban, mivel édesapám molnár volt. Dusnokon már nincsenek malmok, lebontották õket, de Szentendrén, a Skanzenban újra felépítettek egyet. Oda még el szeretnék menni egyszer. Kire emlékszik fiatalabb korából, aki akkor nagyon idõs volt? Nagyapám, édesanyám apja is szép kort élt meg. 93 éves volt, amikor meghalt, Sipos Benedeknek hívták. Mi volt életében a legnehezebb idõszak? Ez egy nehéz kérdés. Sajnos az élet sosem volt egyszerû. Akkoriban még csak a papok bérelték a földeket. Nehéz volt megkeresni a mindennapi kenyérnek valót. 15 éves sem voltam, amikor hónaposnak mentem. Ez azt jelentette, hogy május 1-jétõl október 1jéig dolgozni kellett reggeltõl estig a földeken. Egy szóval: nem volt könynyû. Hogyan ünnepelték régen a pünkösdöt az emberek? Fiatalabb koromban a pünkösdöt felénk csak a jobb módúak ünnepelték, szentmisére mentek. Nekünk ilyenekre idõnk sem volt, dolgozni kellett. Van-e a hosszú életnek titka? Csak van: 1987-ben mentem nyugdíjba, utána abbahagytam a dohányzást. Elõtte sokat dolgoztam, mint már említettem, 15 éves koromtól… BALÁZS ÁGNES
Bogárdi Vincéné 1916. október 5-én született Rózsa Juliannaként Érsekhalmán, mely akkor még Hajóshoz tartozott. 1960 körül költöztünk csak be a faluba, addig Szállásokon éltünk, az 1956-os nagy árvíz idején még nem itt laktunk. A rokonságom nem túl nagy, három testvérem közül már csak egy húgom él, egy lányom van, két unokám és három dédunokám. Szüleimre még teljesen tisztán emlékszem, nagyszüleim közül csak az anyai ági nagyanyámra, a kalocsai származású Cselikné Csipak Juliannára. A nõk háztartásbeliek voltak, a férfiak pedig uradalmi szolgaként a földeken dolgoztak. A pünkösdöt megtartották és megünnepelték régen is. Vasárnap elmentek a nagymisére és a körmenetre, esetleg az esti litániára. Mi volt életében a legnehezebb idõszak? Amikor a lányom született. Öröm is volt, meg fájdalom is. Van-e a hosszú életnek titka? A hosszú élet titka szerintem egyértelmûen a munka, hogy az ember mindig elfoglalja magát valamivel. Én mindig dolgoztam és dolgozom most is. Régen az orvosi rendelõket takarítottam 10 évig, ott szereztem meg a nyugdíjat is, és a mai napig nem tudok meglenni munka vagy valamilyen elfoglaltság nélkül. Szeretek a kertben tevékenykedni, a konyhában tüsténkedni, és végül, de nem utolsó sorban hímezni is. HODOVÁN TÜNDE
4. oldal
Rác Pünkösd 2007. Dusnokról indultak Dr Facskó István és Dr. Matán Eszter
A
JOGÁSZ
Elõször a családodról és a munkádról szeretnék érdeklõdni röviden. Ha az embert a családjáról kérdezik, akkor általában nem szívesen válaszol: vagy azért, mert gondok vannak, és akkor miért panaszkodjon, vagy azért mert minden a legnagyobb rendben van, akkor pedig miért dicsekedjen? Ami engem illet, hála Istennek, az utóbbi változat érvényesül, vagyis mindenki boldog és kiegyensúlyozott „nagy” családomban. Már 15 éve, hogy a Samsungban dolgozom különbözõ munkakörökben. Jelenleg a vállalat alelnöke vagyok, és elsõsorban a marketing, valamint az értékesítési terület tartozik hozzám. Milyen gyakran jársz „haza” Dusnokra? Mi az, ami ilyenkor idevonz? Sajnos meglehetõsen ritkán jutok el Dusnokra sûrû elfoglaltságom miatt. S hogy mi vonz haza? Minden és mindenki, természetesen Édesanyámmal az élen. Mikor és miért mentél el Dusnokról? 1985-ben kerültem el Dusnokról. Hogy miért? Most, hogy túl vagyunk a rendszerváltáson – ha egyáltalán túl vagyunk –, maradjunk annyiban, hogy kaptam egy jó állásajánlatot a Magyar Atlétikai Szövetségben. Valójában más okok játszottak közre, de ezt most hagyjuk. Érzed-e még dusnokinak magad? Vagy már "csak" budapestinek? Maga a kérdés is sértõ, úgy gondolom. Az, aki naponta rácul beszél az Édesanyjával, amikor hívja telefonon... Akinek a mai napig hevesebben dobban a szíve, ha azt hallja, hogy Tutluk, Budzsak, Elegyúr... Aki Londonból a Chelsea meccsérõl hívja Dzsáneszt, mit is játszott a dusnoki csapat... Aki a legjobb magyar pingpongosokat hozza el a tornaterembe, hogy a dusnokiak „forgózhassanak” velük..., az talán dusnokinak érezheti magát. Én dusnoki voltam, vagyok, és az is maradok mindig. Nem az számít, hogy az ember hol él, hanem az, hogy a lelke legyen dusnoki. Szeresse, tisztelje azokat, ahonnan jött, ahová tartozik, legyen büszke erre a szép, szorgalmas falura, és akkor örökre meg tud maradni dusnokinak! Kívülállóként milyenek látod községünket? Elõször is nem vagyok „kívülálló”, de amikor otthon vagyok, akkor azt látom, hogy évrõl - évre fejlõdik, szépül a falu, köszönet érte Mindenkinek! Sokkal szívesebben sétálok a vadregényes Vajas-parton, mint például a koszos, büdös dunai rakparton, Pesten. Elõfordulhat-e, hogy valamikor visszaköltözöl Dusnokra? Igen, de nem vissza, hanem haza költöznék! Például szívesen lennék polgármester! Nincs ennél szebb hivatás és felelõsség, mint tenni azokért, akiket kivétel nélkül név szerint ismersz, és akik megtisztelnek a bizalmukkal, mert számítanak rád, reménykednek benned. De mások a vágyak, és más a realitás. Ezúton is
üzenem Palotai Péter barátomnak, hogy “aludjon nyugodtan”, és tegyen meg mindent ezért a gyöngyszemért, amit úgy hívnak, hogy DUSNOK. ISTEN ÁLDJA A DUSNOKIAKAT!
A
G Y E R M E KORVOS
Dr. Matán Eszter Baján körzeti gyermekorvosként dolgozik, és 2006. január 1-jétõl Bács-Kiskun megye körzeti gyermekorvosainak fõorvosa. Eszter, van-e olyan gyerekkori élményed, amely Dusnokkal kapcsolatos, és amire szívesen visszaemlékszel? Természetesen. A béke téren laktam, körülöttünk mindenhol házépítés folyt, az utca tele volt blokkokkal, téglarakásokkal; imádtunk házat, gunyeszt építeni. Aztán az óvoda helyén akkor még bara volt, ahová télen csúszkálni jártunk, és többször leszakadtunk a jégen. Ezeket az élményeket elmeséltem a gyerekeimnek is. Mikor kerültél el elõször Dusnokról? Amikor elvégeztem a nyolcadik osztályt, Kalocsára jártam az István Gimnáziumba. Bejáró voltam, minden reggel mentemjöttem, ez még nem volt elszakadás. A gimi után Szegedre mentem az orvosi egyetemre, onnan már hetente-kéthetente jártam haza. Az igazi elszakadás valójában húsz évvel ezelõtt volt. 1987-ben végeztem, és Szolnokra mentem el dolgozni. Akkor még volt olyan gondolatod, hogy Dusnokra szeretnél jönni, itt szeretnél letelepedni? Amikor Szolnokra kerültem, mind a három orvosi állás betöltött volt. Mivel mind a hárman viszonylag fiatalok voltak, úgy láttam, hogy nincs esélyem ide visszakerülni. Van-e olyan hagyomány, amit magaddal vittél Dusnokról? Amit magammal vittem, az a horvát kultúra, a horvát nyelv, amit a gyerekeimre nézve is kötelezõnek tartottam. Mindkét gyerekem tanult horvátot is általános iskolában. Eszter, aki most 14 éves, táncolt is, és rendszeresen részt vett horvát népdaléneklési versenyeken. Igyekszem a dusnoki – különösen az ünnepekhez kapcsolódó – szokásokat megtartani úgy, ahogy gyerekkoromban a szüleimtõl tanultam. Most milyennek látod községünket? Nagyon sokat fejlõdött, szépült. Amit viszont sajnálok, hogy nincs munkalehetõség, ezért a fiatalok számára kevésbé vonzó a falu. Dusnokon mindenütt azt látom, hogy az emberek tenni akarnak - a közösségért is. Nagyon szimpatikusak a különbözõ rendezvények, ha tehetem részt veszek rajtuk, és a gyerekeimet is elhozom. Mit üzennél a dusnokiaknak? Édesapám mindig azt mondta, hogy a gyerekek csak tanuljanak. Tanulással és tenni akarással – ha valaki nagyon szeretne valamit, azt – meg tudja valósítani. Mindenkinek tanulást, tenni akarást kívánok! K. A.
Rác Pünkösd 2007.
5. oldal
Közös múltunk Dusnok rövid története
Dusnok nevét III. Béla király 1193-1196 között kelt adománylevele említi elõször, és egy 1406os oklevélben is fellelhetõ a falura való utalás. A község Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyék között terült el, és már a XVI. században is közepes méretû falunak számított. A mai Lenes erdõben, a falu középkori helyén néhány, a törökök elõl menekülõ magyar, és katolikus horvát (rác) család talált magának menedéket. 1956-ban középkori temetõ sírjait találták meg Borsosháton, melytõl nyugatra, a Vajas partján feküdt a település. 1995ben Izsák-puszta mellett, a
szekszárdi Szent-László Duna-hídhoz vezetõ út nyomvonalán III-IV. századból származó szarmata település szélét tárták fel a régészek. A gazdag leletanyagot a kalocsai múzeum õrzi. A falu jelenlegi helyén a források szerint 1723 óta áll, a plébánián a kereszteltek névsorát 1735tõl vezetik. Az 1892-ig latinul vezetett anyakönyvben kezdetben jóval több szláv hangzású név volt olvasható, a késõbbiekben az arány lassan megváltozott, és a magyar nevek egyre többen lettek. A templom a község legnagyobb részével együtt 1780-ban leégett, de 1844-ben újra felé-
pítették. A XVII-XVIII. században a népesség rohamos növekedésnek indult, míg 1783-ban 1176, addig-
ra az 1840-es évek végén már 2294 magyarul is tudó rác, római katolikus lakója volt. A község etnikai összetétele az elsõ összeírások névanyaga alapján fele-fele arányban lehetett rác és magyar, 1730-ban az egyensúly megbillent a szláv nevek javára. Az utóbbi években rohamosan változott az arány: a dusnoki szláv eredetû lakosok 95-98 %-a magyar anyanyelvûnek
bocsátott, illetve szolgául más egyházi javadalmaknak ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy halálának
vallja magát. Beszélt nyelvük az elszigeteltség miatt egy ma élõ horvát számára régiesnek hat, de az általános iskolában a mai köznyelvben beszélt horvátot tanítják. A dusnokiak rácnak mondják magukat, a faluban ezzel kapcsolatban nincs is megosztottság. Hagyományaikban, kultúrájukban ezt a rokonságot keresik. Dusnok szláv eredetû helységnév, a dusenik szó magyarosodott alakja. Jelentése: lélekváltó. Olyan szolgálatot, szolgát jelent, akit a meghalt földesúr még életében vagy végrendeletében szabadon
évfordulóján lelki üdvösségéért gyászmisét mondjanak, és halotti tort rendezzenek. A falu nyugati részén terül el Elegyurpuszta, Hallerpuszta és Budzsak. A puszta mögött hatalmas erdõ húzódik le a Dunáig, melyet Lenesnek neveznek. Dusnok jelenleg mintegy 3300 lelket számlál. A lakók - megtartván horvát õseik hagyományait - római katolikus vallásúak. Egy templom van a községben, de a falunak van egy - néhány családból álló - nazarénus gyülekezete is: õk saját imaházzal rendelkeznek.
6. oldal
Rác Pünkösd 2007.
Universal avagy: újra együtt a nagy csapatl Azoknak dobban meg a szíve e szó hallatán, hogy Universal, akik 1975 és 1985 között élték a legszebb éveiket, vagyis akkor voltak tinédzserek. De mit is kell tudni az Universalról? 1969-ben már játszott egy zenekar, amelynek Syconor volt a neve. 1972ben e zenekarból kivált három fiatalember (Kapitány Gábor, Zwolweszky Ferenc és Kovacsics András), akik még két társukkal együtt (Király Tamás és Végvári Ádám) megalapították az Universal nevû együttest. Az angol zenék mellett saját szerzeményeket is játszottak. Néhány dalcím:
Szerelmedért, Szerencséd, Vajon hol voltál?, Csavargók utcája, Sírtál, Eldorádó.
tár. Ebben az olvasható, hogy 1977. március 13-án voltak nálunk elõször. Abban az évben
Hogy pontosan mikor volt ez a csapat Dusnokon, már nehéz lenne megmondani, van viszont a zenekar internetes honlapján egy koncertnap-
még háromszor zenéltek itt, a mûvelõdési házban. Milyenek is voltak ezek a koncertek? Egészen mások, mint manapság. Az együttes tagjai szombaton-
Zenekarunk több éve Vizin Antus tanítványaiból alakult. Ebben a felállásban 3-4 éve zenélünk. A pécsi TANAC Néptáncegyüttes kísérõzenekaraként mûködünk, de gyakran kísérünk más horvát nemzetiségi tánccsoportokat, énekkarokat. Énekes lányokkal kiegészülve önállóan is adunk koncerteket, tánctanító segítségével táncházakat is tartunk. Repertoárunkban magyarországi horvát, horvát, szerb, makedón és bolgár dallamok szerepelnek.
A zenekar állandó tagjai Vizvári Zoltán Ákos (prímtambura, basszprím, „samica”, makedón és bolgár tambura), Szabó Milán (terctambura, basszprím, tapan), Horváth Zsombor (hegedû), Bality Szilveszter (kontra), Horváth Márton (nagybõgõ), Mészáros László (harmonika.) Zenekarunk a TANAC Néptáncegyüttessel együtt évek óta számos fesztivál nyertese, díjazottja, kiválóan díjazott együttes.
ként nem közvetlenül az esti koncert elõtt, hanem már délelõtt megérkeztek. Fociztak a helybeliekkel, fõztek egyet, azután kezdtek készülõdni a koncerthez. A honlapjukon a körülményekrõl így írnak: „Korszerûtlenek voltak ezek a mûvelõdési házak, kályhafûtéssel, szegényes berendezéssel, de mindig megteltek lelkes közönséggel, és otthon éreztük magunkat, mert szerették a zenénket és minket. Dusnokon a Mûvelõdési Ház mellett volt a pékség, ahol a buli végére, úgy éjjel 1 órára friss „kenyérlángost” sütöttek – csak nekünk. Ekkorra már jó flamósak voltunk, és fantasztikus volt enni (aki ezt még nem kóstolhatta meg: az
szegényebb ember)!” Ezeknek a hétvégi rendezvényeknek a diszkó vetett véget. Az együttes 1986 végéig maradt együtt. Hogyan jöttek újra össze? Facskó István keze van a dologban. Király Tamás egy kampányt szervezett a Samsung egyik vezetõ emberével, ekkor született meg a gondolat, hogy jó lenne, ha összejönne újra a régi csapat. Amikor újra együtt volt az együttes három itthon lévõ tagja Ádám stúdiójában, nem volt kérdéses az újrakezdés, mindössze annyi, mi legyen a mûsor. Így Rác Pünkösdkor, vasárnap este újra hallhatjuk az Universalt.
Fiatal hagyományõrzõk Vizin Zenekar
Rác Pünkösd 2007.
7. oldal A Rác Pünkösd 15 éve
Emlékek és pillanatképek az elmúlt másfél évtizedbõl Pünkösdön z e n é l t valamelyik formáció n k . Számomra mégis a legkedvesebb és talán életem legjobb csapata, akikkel ott játszhattam, az a SUGOVICA zene-
PALOTAI P ÉTER A 15. Rác Pünkösdöt ünnepeljük. Ma már kevesen tudják, hogy ez tulajdonképpen a 16. falunapunk. 1992ben ugyanis Barabál néven tartottuk az elsõt, amikor Pünkösd hétfõ még nem volt hivatalos ünnep. Miért ünnepeltünk elõször 1992 május 2-án? Mert a Barát az útépítések földanyagából feltöltöttük, az aszfaltpálya elkészült. Mert május 1-je péntekre esett, így a hosszú hétvége jó alkalom volt az ünneplésre. Mert úgy gondoltuk, kulturális értékeink, hagyományaink bemutatása, ápolása fontos feladat. A Szentlélek ünnepének megfelelõen a családi együttlét az ünnep másik fõ célja. Ezért a mai napig nem engedjük a különféle vásározók és bazárosok részvételét 1993 óta egy okos névadás alapján, - ami Kákonyi Árpi javaslata volt, - Rác Pünkösdöt tartunk. („Ha rácok vagyunk, és pünkösdkor tartjuk, miért ne lehetne: Rác Pünkösd?”) Hiszem, - és a résztvevõk nagy száma
is bizonyítja, hogy ez a környék egyik legszebb és legszínvonalasabb falun a p j a , ahol: „Jó Dusnokinak lenni!”
H ODOVÁN P ÉTER (M ÁNDIN ) Úgy emlékszem, már az elsõ rendezvényen a régi, akkor már 15 éve alakult Dusnoki Tamburazenekar zenélt. Mi adtuk a rendezvény népi vonulatát. A tagok: Bolvári János (Sutos), Szabó János (Dandi), Mirkovics György, Hazadi Béla, Hodován Péter (Mándin) voltak. A bálban talán az Old Mix Band játszott. (Kákonyi Árpád, Zsiga Gyula, Szollár Rezsõ, Hodován (Mándin) Péter). Késõbb is majdnem minden Rác
kar. Úgy gon-dolom, érdemes felidéz-ni a zenekar tagjait: Mirkovics György (tambura), Hazadi Béla (harmonika), Nagy Imre (gitár), Andrasics I s t v á n ( d o b ) , Jaszenovics Iván (basszusg i t á r ) Hodován (Mándin) P é t e r (basszp r í m ) . Ebben az együttesben minden tag énekelt is!
1993-tól 2000-ig a legfõképpen a hangosításban se-gédkeztem. Idõközben körbezenéltem a világot Amerikától Angliáig, de semmivel sem pótolható az az érzés, amikor az ember a színpadról a „sajátjainak”, a dusnokiaknak zenélhet. Mindenhol jó zenélni, de legjobb azokat az embereket mulatni látni, akiket ismerek, és tudom, hogy gürcöltek a hétköznapokban. Sokszor tudtam,
Nekem a Rác Pünkösdrõl legelõször a fellépések jutnak eszembe. Mindig izgalommal teltek az elõtte lévõ hetek. Jól menjen a megtanult koreográfia, mindenki ott legyen épségben, egészségben. Számomra az egyik legszebb rác pünkösdi emlék a rác lakodalmas elõadása volt, amelyben az akkor fennálló tánccsoportok mindegyike szerepelt (gyerek, ifjúsági, felnõtt), sõt még a Hagyományõrzõ Együttes tagjai is. Nagy munka volt, de megérte. Az egyik legérdekesebb élményem pedig az volt a rác pünkösdi fellépések sorában, amikor a Bugarsko kolo címû koreográfiát a közönségnek háttal adták elõ a táncosok. Valószínûleg az izgalom miatt a kolovezetõ rossz irányba vezette a csoportot, és a koreográfia egy részénél a zenekar felé fordulva, a közönségnek háttal táncoltak. (Ez azért eshetett hogy kinek, melyik meg, mert a próbákon daltól lesz jobb a kedve. mindig felém fordulva adják elõ a táncot.) Mivel sok forgás és mozgás K OVÁCS volt közben, a hibát G ERGELY nemigen vették észre a
8. oldal
Rác Pünkösd 2007.
nézõk, igazából nekem is Számomra a legRác csak a végén tûnt fel, emlékezetesebb Pünkösd az volt, amikor amikor a közönség helyett, felénk, zenészek a lakodalmas koreográfifelé hajoltak meg. Akkor ezt nem találtam olyan érdekesnek, de így évek múlva visszagondolva már jót kacagunk rajta. B OLVÁRI I STVÁN A legelsõ Rác Pünkösdön csak részben vettem részt. Vidéken voltunk feleségemmel, este 10-körül értünk haza, és a Bara felõl még hallatszott a zene. Úgy döntöttünk, rögtön kimegyünk. Meglepett, hogy milyen sok ismerõs van kint, és hogy milyen jó a hangulat. Már akkor eldöntöttük, hogy jövõre biztos elmegyünk a rendezvényekre. Azóta minden évben egyre bõvülõ baráti körrel vagyunk jelen a programokon.
Rác Pünkösd 2007. A Dusnoki Önkormányzat lapja Felelõs kiadó-fõszerkesztõ
PALOTAI PÉTER Szerkesztõ
KISS ATTILA Munkatársak
BALÁZS ÁGNES, HODOVÁN TÜNDE, ONDRÉ ÁGNES. Tervezõ-szerkesztõ:
KAPITÁNY ZSOLT Hubert Nyomda, Akasztó Felelõs vezetõ: Hubert János 06-30/30-36-135
át adtuk elõ. Mégpedig azért, mert ez volt az a fellépés, amikor mindhárom korosztály táncolt, így mind a három lányom, feleségem és én is egy mûsorban táncoltunk. S ZEGEDI Á GNES 1993. május 30án, Pünkösd vasárnapján elsõ ízben került megrendezésre RÁC PÜNKÖSD néven egy hagyományteremtõ rendezvény, melynek célja a régi hagyományok, népszokások, énekek és táncok fölelevenítése, családi és baráti közösségek vidám együttlétének elõsegítése volt, valamint, hogy legyen a falunak
egy olyan ünnepe, ahol jól szórakoznak és kikapcsolódnak a fiatalok és az idõsek egyaránt. A célokat és a lakossági javaslatokat, ötleteket figyelembe véve állítottuk össze az ünnepi rendezvény programját. Minden évben egy kis újítással igyekeztünk
változatos programokkal kedveskedni a dusnokiaknak. Emlékeztetõül néhány program: 1995ben zászlószenteléssel nyitottuk meg az ünnepet, 1996-ban a Hétvezér park ünnepi átadásával kezdtük meg a Pünkösdi rendezv é n y t , 1999-tõl sztárvendégek is felléptek, elsõként Balázs F e c ó . B e m u tatásra
került a dusnoki lakodalmas, né-pi mesterségeket mutattunk be (kosárfonás, fa-zekasság, szalmafonás, szövés); minden évben más-más vidékrõl havtunk tánccsoportokat; láthattuk és hallhattuk az azóta már föloszlott Ka-locsai Helyõrségi Fúvószenekart; megalakult a Hagyományõrzõ Népdalkör, melynek tagjai régi dusnoki dalokat énekelnek; 2000-tõl a Pünkösdi ünnepre tettük a borverseny díjkiosztóját. Az évek során bebizonyosodott, hogy a jó és értelmes célok összefogásra és tenni akarásra ösztönzik a dusnoki embereket. Kívánom, hogy a jövõben is sok szép és tartalmas, szórakoztató pünkösdi rendezvény legyen!
rendezvényeket akkor még csak kívülrõl, vágyakozva szemléltük. Elsõ közös próbánk 1997 õszén volt, de csak ’98ban kezdtünk igazán zenélni. Minden héten vagy próba, vagy zenélés. A ’99-es Rác Pünkösd szervezésekor Kovács Gergõ ajánlott minket, õ vállalta értünk a felelõsséget. Meglepõdtünk, megörültünk, de meg is ijedtünk a feladattól. Nagy közönség elõtt játszani, jó bált, hangulatot teremteni pünkösd estéjén, kihívást jelentett. A fellépést megelõzõen minden másnap próbáltunk egy hónapon keresztül. Annak az estének tétje volt; egyrészt mert szakmabeliek is voltak bõven, másrészt mert több száz embernek kellett jó kedvet „csinálni”. Amikor elõször felmentünk a színpadra, izzadt rendesen a tenyerünk. Amikor azonban elkezdünk zenélni, és lassan megtelt a tánctér, feloldódtunk. Úgy tûnik, jól sikerült, mert azóta minden évben játszunk a barabálon. Idén 10 éves MARCSÁNYI a zenekar, és ezt a dusnoISTVÁN kiaknak is köszönhetjük – úgy érezzük – tar(SZUMPOR) 1997-ben alakul- tozunk egy születésnapi tunk meg mint Koktél bulival, melyet nyáron zenekar. A rác pünkösdi szeretnénk megtartani.
