Az új Ptk. Ötödik könyvének Harmadik és Negyedik Részéhez kapcsolódó hatályba léptető, átmeneti és végrehajtási rendelkezések Dr. Pomeisl András József
A Ptk. Ötödik Könyvének Harmadik és Negyedik Részéhez kapcsolódó hatályba léptető és átmeneti rendelkezések Három szintű szabályozás: • A Ptk. általában: a hatálybalépését követően keletkezett jogviszonyokra, tényekre, illetve megtett jognyilatkozatokra a Ptk. alkalmazandó[Ptké. 1.§]; • Az Ötödik könyv általában: A Ptk. hatálylépésekor fennálló dologi jogviszonyokkal kapcsolatos, a hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra is a Ptk. alkalmazandó [Ptké.41.§]; • Egyes jogintézmények különös hatálybalépési szabályai: a zálogjogi szabályokat arra a zálogjogra kell alkalmazni, amely a Ptk. Hatálybalépését követően kötött zálogszerződéssel alapítottak, vagy törvényes zálogjogként a Ptk. Hatálybalépését követően keletkezett [Ptké. 49.§]; A régi Ptk. 262. § (2) bekezdése szerinti zálogjogi nyilvántartásba és régi Ptké. I. 48/A. §-a szerinti, egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálogjog nyilvántartás bejegyzett zálogjogok esetében a bejegyzés módosítására és törlésére, a nyilvántartásban foglalt adatok kezelésére és a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra törvény hatálybalépését követően is a 2014. március 14-én hatályos jogszabályokat kell alkalmazni [2013. évi CCXXI. Törvény 34.§ (1) bekezdés]; az Inytv. szabályai azonnali hatállyal módosultak [2013. CCIV. törvény 13.§]; a földhasználat szerződéses szabályozásának ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését a szerződő felek a Ptk. hatálybalépte előtt kötött szerződések esetén is kérhetik [Ptké. 44.§].
A Ptk. Ötödik könyvének Harmadik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések I. – A hitelbiztosítéki nyilvántartás általában • • •
•
•
A hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályait a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény tartalmazza; A hitelbiztosítéki nyilvántartást a MOKK működteti [2013. évi CCXXI. törvény 2.§]; A hitelbiztosítéki nyilvántartás nem minősül közhiteles nyilvántartásnak; a hitelbiztosítéki nyilvántartás kizárólag azt tanúsítja hitelesen, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tevő fél a nyilvántartásban rögzített időpontban és a nyilvántartásban szereplő tartalommal hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett [2013. évi CCXXI. törvény 1.§ (1) bekezdés] A hitelbiztosítéki nyilvántartásba való betekintés jogát a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény korlátozza: minden munkanapon legalább 8 órától 20 óráig kell elérhető legyen [2013. évi CCXXI. törvény 3.§ (3) bekezdés]; a betekintési jog nem terjed ki az érintett természetes személy anyja születési nevére és lakcímére [2013. évi CCXXI. törvény 25.§]; csak akkor lehet keresni, ha a kereső megadja a zálogkötelezett természetes személy nevét, születési időpontját és anyja születési nevét, vagy a zálogkötelezett szervezet elnevezését, adószámát és országkódját (külföldi szervezet esetén), vagy a bejegyzés nyilvántartási azonosítóját vagy a zálogjoggal terhelt, tulajdonjog-fenntartással vagy pénzügyi lízingszerződéssel érintett gépjármű egyedi azonosító adatát. A hitelbiztosítéki nyilvántartás útján adatot lehet igényelni arról, hogy a régi Ptk. 262. § (2) bekezdése szerinti zálogjogi nyilvántartás a zálogkötelezett személye szerint nyilvántart-e olyan zálogjogi bejegyzést, amelyet még nem töröltek; a régi Ptké. I. 48/A. §-a szerinti, egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálogjog nyilvántartása tartalmaz-e a zálogkötelezettet érintő adatot; - a lekérdező választása szerint megismerhetők - az érintett anyja születési nevének és lakcímadatának kivételével - a zálogkötelezettre és a zálogjogosultra, valamint a zálogtárgyra vonatkozó adatok, a lekérdezés napján fennálló, illetve törölt bejegyzések, a lekérdezést megelőző bármely időpontban fennálló, illetve törölt bejegyzések [2013. CCXXI. törvény (1)-(2) bekezdés].
A Ptk. Ötödik könyvének Harmadik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések II. – Regisztráció a hitelbiztosítéki nyilvántartásban Hitelbiztosítéki nyilatkozatot csak regisztrált felhasználó tehet! • a regisztráció érvényesítéséhez a kérelmezőnek a regisztrációs kérelmében közölt adatok valósággal egyezőségére és hitelességére vonatkozóan nyilatkozatot (azonossági nyilatkozat) kell tennie közjegyző előtt • a képviseleti jogosultságot, valamint a képviselt adatait a képviselőnek a regisztráció során közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolnia. • a zálogjogosulti bizományosi minőséget a kijelölést tartalmazó közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni, és a hitelbiztosítéki rendszerben az említett minőségre vonatkozó adatot kell rögzíteni. A regisztrált felhasználó a személyazonosító adataiban bekövetkezett változást köteles haladéktalanul bejelenteni! Az állandó képviseleti jogosultság megszűnését, a képviselő vagy a képviselt adataiban bekövetkezett változásokat az erre okot adó körülmény bekövetkeztét követő három munkanapon belül a közjegyzőnél kell bejelenteni. • a közjegyző a bejelentést rögzíti a hitelbiztosítéki rendszerben, • a rendszer a bejelentés beérkezését követő három munkanapon belül a regisztrált felhasználó képviseleti jogosultságára vonatkozó nyilvántartási adatot törli, • a rendszer a törlésről a képviseltet rendszerüzenetben értesíti. A közjegyző a felhasználói regisztrációt az e célra szolgáló felületen előterjesztett kérelemre megszünteti • feltéve, hogy a regisztrált felhasználó a hitelbiztosítéki rendszerben nyilvántartott hitelbiztosítéki nyilatkozat által - ide nem értve a törölt nyilatkozatot - már nem érintett.
A Ptk. Ötödik könyvének Harmadik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések III. – A hitelbiztosítéki nyilatkozatok A hitelbiztosítéki nyilatkozatot megteheti • bárki közjegyző útján [2013. évi CCXXI. törvény 8.§]. • a felek az okiratszerkesztő ügyvéd vagy közjegyző útján [2013. évi CCXXI. törvény 9.§]; • ezt a tényt a nyilvántartás is feltünteti, mert ebben az esetben a törvény szerint a nyilatkozat módosítására, törlésére is csak így kerülhet sor [2013. évi CCXXI. törvény 10.§ (5) bekezdés, 21.§ c) pont]. • a regisztrált felhasználó a hitelbiztosítéki nyilatkozatot bármely regisztrált ügyvéd útján [2013. évi CCXXI. törvény 10.§ (1)-(4) bekezdés] • feltéve, hogy regisztráció során ennek lehetőségét nem zárta ki, és nincs állandó képviselője; • az ügyvédnek nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással. A hitelbiztosítéki nyilatkozatok megtételekor a regisztrált felhasználó hitelbiztosítéki nyilatkozatát - minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia, vagy - ha a MOKK lehetővé teszi , a Ket. szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint kell hitelesítenie, továbbá - költségtérítést kell fizetnie a MOKK részére
A Ptk. Ötödik könyvének Harmadik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések IV. – Egyes hitelbiztosítéki nyilatkozatok A zálogjog ranghelyének előzetes biztosítására irányuló zálogkötelezetti nyilatkozat: • az adatlapon meg kell jelölnie azt összeget, amelynek erejéig a vagyontárgyon zálogjogot kíván alapítani; • a kedvezményezettként megjelölt zálogjogosult személyét és adatait csak akkor kell feltüntetni az adatlapon, ha a vagyontárgyat a tulajdonos az előzetesen biztosítandó ranghelyen egy meghatározott személy javára kívánja megterhelni; • ebben az esetben a zálogjog bejegyzésekor zálogjogosulti nyilatkozatot csak a kedvezményezettként megjelölt zálogjogosult tehet • a zálogkötelezetti nyilatkozat alapján a ranghely a hitelbiztosítéki rendszer útján a nyilvántartásban rögzítésre kerül, és erről a nyilatkozattevő, valamint az adatlapon kedvezményezettként feltüntetett zálogjogosult rendszerüzenetben kap értesítést; A bíróság a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést, módosítást, törlést elrendelő határozatának végrehajtása: • a végrehajtására kötelezett a bíróság határozatának hitelbiztosítéki nyilatkozat tételével tehet eleget; ha a hitelbiztosítéki nyilatkozat nyilvántartásban való rögzítésének akadálya a korábbi bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozat tétele, a nyilvántartásnak tartalmaznia kell azt is, hogy bírósági határozat végrehajtása érdekében hitelbiztosítéki nyilatkozat tételére került volna sor [2013. évi CCXXI. törvény 22.§]. • a bírósági végrehajtó a végrehajtás során hivatali elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott törlési nyilatkozattal intézkedik a határozat végrehajtásáról [2013. évi CCXXI. törvény 23.§]. a végrehajtó törlési nyilatkozata alapján a hitelbiztosítéki nyilatkozatot a rendszer a nyilvántartásból minden további intézkedés nélkül, automatikusan törli.
A Ptk. Ötödik könyvének Harmadik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések V. – Hitelbiztosítéki nyilvántartásban szereplő bejegyzés módosítása Ha további zálogjogi bejegyzések is szerepelnek, e bejegyzések szerinti zálogjogosultak tekintetében az olyan módosítás, amely a zálogjoggal biztosított követeléseik kielégítését hátrányosabbá teszi, a hozzájárulásukkal válik hatályossá. módosító nyilatkozat nyilvántartásba történő rögzítése attól tehető függővé, hogy ahhoz a bejegyzést követő ranghelyen álló zálogjogok jogosultjai hozzájárulnak [2013. évi CCXXI. törvény 20.§ (2)-(3) bekezdés]. Ranghely-szerződés esetén a ranghely-változás bejegyzéséhez a nyilatkozattevőn kívüli összes érintett ranghelyen bejegyzett zálogjogosult hozzájáruló nyilatkozata szükséges [2013. évi CCXXI. törvény 20.§ (4) bekezdés]. Változás a felek személyében[2013. évi CCXXI. törvény 24.§]: • a felek halála, illetve megszűnése esetén a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételére jogosult jogutódlásának (a jogutód személyének) a nyilvántartásban való átvezetéséről a közjegyző határoz. • ha a fél személye egyéb okból változik, a változást mind a jogelőd, mind a jogutód – a hitelbiztosítéki rendszer felületén az erre szolgáló elektronikus adatlap kitöltésével és a hitelbiztosítéki rendszerbe történő továbbításával – bejelentheti; ha a változást az új jogosult jelenti be, nyilatkozatát a bejegyzett jogosult hozzájáruló nyilatkozatának beérkezéséig – de legfeljebb három hónapig – a hitelbiztosítéki rendszernek tárolnia kell ha a változást az új kötelezett jelenti be, bejelentésének a nyilvántartásban való rögzítéséhez csak a jogosult hozzájáruló nyilatkozatára van szükség.
A Ptk. Ötödik könyvének Harmadik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések VI. – A zálogjog érvényesítése Ha a zálogtárgyra is kiterjedő bírósági végrehajtás folyik, a zálogjogosult kielégítési jogát – a lefoglalást követően – csak bírósági végrehajtás útján gyakorolhatja [Vht. 4/A.§]; A zálogjogosult – ideértve azt az esetet is, ha a zálogjogot óvadékként alapították – a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait a zálogkötelezettel szemben • csődeljárás esetén a csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó értesítéstől, ilyen értesítés hiányában az ideiglenes fizetési haladék vagy a fizetési haladék közzétételétől, • felszámolási eljárás esetében a felszámolás elrendelése előtt a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére határidőt engedélyező végzés kézhezvételétől, vagy a rendkívüli moratórium közzétételétől, egyébként a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerül sor [Cstv. 4/A.§]
A Ptk. Ötödik könyvének Harmadik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések VII. – Egyes bírósági végrehajtással kapcsolatos rendelkezések •
•
•
•
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, a zálogjogosultat megillető, de a zálogjogosulti bizományoshoz befolyt és elkülönítve kezelt pénzösszeg csak a zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá [Vht. 79/D.§ (1) bekezdés b) pont]; A bíróság a zálogjogosult kérelmére a zálogszerződésről szóló közokiratot akként látja el végrehajtási záradékkal, hogy a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésével rendeli el a zálogjoggal biztosított pénzkövetelés végrehajtását, ha a zálogjogosult a zálogkötelezettel – a legalacsonyabb eladási ár, illetve ennek számítási módja meghatározásával – a kielégítési jog megnyílta előtt írásban megállapodott a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésében [Vht. 204/B.§] Az adósnak vagy az óvadék jogosultjának kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az óvadékként nyújtott vagyontárgyat mindaddig, amíg az óvadék visszaadásának feltételei nem állnak fenn. A mentesítésnek akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az óvadékkal biztosított jogügyletet nem a hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel kötötte, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a gazdálkodó szervezet nem a tagjával kötötte [Vht. 96/A.§ (1) bekezdés]. Az adós vagy a zálogjogosult kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az adóshoz befolyt és elkülönítve tartott készpénzt, az adós birtokába került egyéb vagyontárgyat vagy az adós által érvényesíthető követelést, ha a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog a zálogjogosultat illeti és azt az adós zálogjogosulti bizományosként tartja magánál vagy e minőségében érvényesítheti. Mentesítésnek nincs helye, ha a végrehajtás a zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból eredő követelés behajtása iránt folyik [Vht 96/A.§ (2) bekezdés];
A Ptk. Ötödik könyvének Harmadik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések VIII. – Egyes fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatos rendelkezések •
•
•
•
•
Biztosított az a követelés – a biztosítékul szolgáló vagyontárgy értéke erejéig –, amely kifizetésének biztosítására az adós mint zálogkötelezett vagyontárgyán zálogjogot, óvadékot alapítottak, továbbá, amelynek érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán végrehajtási jog van bejegyezve vagy a végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták. [Cstv. 12.§ (3) bekezdés] Nem gyakorolható az Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási és a (2) bekezdés szerinti visszakövetelési jog zálogtárgy (óvadék tárgya) egyenértékű fedezettel való helyettesítése és kiegészítő biztosíték nyújtása esetében [Cstv. 40.§ (4) bekezdés b) pont]. Ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásban a zálogtárgy körülírással (Ptk. 5:102. §) oly módon van meghatározva, hogy a zálogjog a zálogkötelezett hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető összes vagyontárgyára kiterjed, a felszámoló – az (1) bekezdéstől eltérően – a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át kizárólag az ilyen módon meghatározott és értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések (tőke, szerződéses kamat, költségek) kielégítésére fordíthatja a biztosított követelés erejéig – több jogosult esetén a Ptk. 5:118–5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével –, feltéve hogy a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett [Cstv. 49/D. § (2) bekezdés] . A fennmaradó zálogkövetelést a felszámolási költségek után, más követeléseket megelőzően kell kielégíteni ! A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt kikötött fiduciárius hitelbiztosítékból (Ptk. 6:99. §) eredő igényekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni [Cstv. 83/I.§ (1) bekezdés]. A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt alapított vagyont terhelő zálogjogból, illetve önálló zálogjogból eredő jogokra és kötelezettségekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a felszámolási eljárásban körülírással meghatározott zálogtárgyra vonatkozó zálogjogból eredő követelés érvényesítésére is sor kerül, a Ptk. 5:118–5:122. §-a szerinti rangsor elvét megfelelően kell alkalmazni [Cstv. 83/I.§ (2) bekezdés].
A Ptk. Ötödik könyvének Harmadik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések IX. – A 66/2014. (III. 13.) Kormányrendelet hatálya A rendeletet fogyasztói zálogszerződés esetén kell alkalmazni, ha a zálogjogot bírósági végrehajtáson kívül érvényesítik; • a kielégítési jog gyakorlása során alkalmazott jogszabálysértő intézkedések elleni jogorvoslatokkal kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat valamennyi zálogszerződésen alapuló zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítése során alkalmazni kell; • az üzletszerűen folytatott – zálogházi tevékenység keretében nyújtott – kézizálogkölcsön esetén csak akkor kell alkalmazni, ha az erre vonatkozó külön jogszabály azt előírja, vagy ennek alkalmazását a felek írásban kikötötték; A felek rendelkezési joga korlátozott: • a rendelet rendelkezéseitől a felek csak abban a körben térhetnek el, amelyben azt a rendelet lehetővé teszi; • a rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben a felek – kielégítési jog megnyílását követő – megállapodása annyiban irányadó, amennyiben az nem sérti a zálogkötelezettnek a Ptk. rendelkezéseiben és a rendeletben biztosított jogait, és nem teszi számára terhesebbé az ezekben előírt kötelezettségeit, továbbá nem jár a Ptk. 5:131. § (1) bekezdése szerint értesítésre jogosultak jogi érdekeinek sérelmével. A rendelet 2014. március 15-én lépett hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött zálogszerződések alapján létrejött zálogjog, illetve – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépését követően keletkezett törvényes zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítése esetén kell alkalmazni.
A Ptk. Ötödik könyvének Harmadik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések X. – A 66/2014. (III. 13.) Kormányrendelet általános rendelkezései A zálogjogosult a birtokába bocsátott zálogtárgyakról leltárt köteles készíteni • de csak ha ezt a zálogkötelezett a birtokátruházással egyidejűleg kéri; • a leltár felvételénél zálogkötelezett részvételének lehetőségét biztosítani kell; a leltárt olyan részletezésben és terjedelemben kell elkészíteni, hogy az alkalmas legyen a zálogtárgyak azonosítására, az értékesítés elvégzésére, és az elszámolásra; a leltárban fel kell tüntetni, hogy annak felvételénél a zálogkötelezett jelen volt-e, jelenléte esetén azt is, hogy a leltár másolatát átvette; ha nem volt jelen, a leltár másolatát részére haladéktalanul meg kell küldeni, • A leltárt el kell juttatni az értesítésre jogosultaknak is; A zálogjogosult birtokába bocsátott zálogtárgy tekintetében – annak értékesítéséig – a zálogjogosultat megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a kézizálogjog jogosultját illetik, illetve terhelik. A zálogjogosult a zálogtárgy értékesítésére irányuló intézkedéseiről, azok időpontjának megjelölésével értékesítési naplót köteles vezetni. • Az értékesítési naplóhoz csatolni kell a leltárt; az intézkedések során keletkezett és az értékesítési naplóban foglaltak igazolására alkalmas okiratokat az értesítésre jogosultaknak az intézkedésekkel kapcsolatosan tett észrevételeit. • Az értesítésre jogosultak az értékesítési naplót megtekinthetik, arról vagy annak egyes részeiről másolatot készíthetnek. • A zálogjog érvényesítésének átvétele esetén a zálogjog érvényesítését megkezdő zálogjogosult köteles átadni az értékesítési naplót; Az értékesítés olyan módját kell választania, amely lehetővé teszi, hogy az érintett zálogtárgy tekintetében az adott körülmények között vevőként ésszerűen számításba vehető személyek az értékesítésről tudomást szerezhessenek és egymással versengő ajánlatot tehessenek; • A nyilvános értékesítést akkor mellőzheti, ha: nem lakóingatlanról van szó; az értesítésre jogosultak hozzájárulnak; és a zálogkötelezettel a kielégítési jog megnyílását követően eltérő értékesítési mód alkalmazásában állapodik meg; • Az értékesítés során mind a zálogjogosult, mind pedig a zálogkötelezetten kívüli más értesítésre jogosultak a nyilvános értékesítés feltételeinek megfelelően ajánlatot tehetnek.
A Ptk. Ötödik könyvének Harmadik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések XI. – A lakóingatlan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése A lakóingatlanok értékesítésére kógens rendelkezések vonatkoznak; Lakóingatlannak kell tekinteni • a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki, • az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épületet, épületcsoportot és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttesét. A lakóingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóság útján, az általa üzemeltetett Elektronikus Árverési Felület (EÁF) igénybevételével kell nyilvánosan értékesíteni. Különleges szabályok az előzetes értesítésre: • az előzetes értesítésben az értékesítés tervezett módja, helye és időpontja körében az elektronikus árverés alkalmazásáról és ennek kezdeményezése időpontjáról kell az értesítésre jogosultakat tájékoztatni; • az előzetes értesítésnek arra is utalnia kell, hogy az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot az értékesítés során a Lt. 85/F. § (2) bekezdése alapján és az abban meghatározott feltételek szerint elővásárlási jog illeti meg. A zálogkötelezettet a birtokba bocsátásra azzal a tájékoztatással kell felhívni, hogy ha bemutatja a települési önkormányzat LT. 85/F. § (3) bekezdése szerinti írásbeli kötelezettségvállalását, úgy a lakóingatlan kiürítésére a felhívásban megjelölt, de attól a naptól számított legalább 30 nappal válik kötelezetté, hogy a zálogjogosulttól olyan írásbeli értesítést kapott, amely szerint az értékesítés során az ingatlan tulajdonjogát nem az önkormányzat szerezte meg.
A Ptk. Ötödik könyvének Harmadik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések XII. – A lakóingatlan elektronikus árverésének kitűzése A zálogjogosult a lakóingatlan elektronikus árverésének kitűzését az adóhatóságnál kezdeményezheti. • a kérelem benyújtására egy adatlapon kerül sor; • az adatlaphoz csatolni kell a kezdeményezést megelőző hat hónapon belül készült, a beköltözhető forgalmi értékre vonatkozó szakértői értékbecslést, a lakóingatlan lényeges tulajdonságainak megállapítására alkalmas, a kezdeményezést megelőző három hónapon belül készült fénykép- vagy videofelvételeket, a lakóingatlanonként számított 25 ezer forintos költségátalány megfizetésének igazolását. Az adóhatóság a szakértői értékbecslésben szereplő becsértéket összeveti az összehasonlító értékadatokat tartalmazó nyilvántartásával. • ha az eltérés a 30 %-ot meghaladja, az elektronikus árverés kitűzését mellőzi és erről értesíti a zálogjogosultat. Ebben az esetben a zálogjogosult az elektronikus árverés kitűzését kizárólag az állami adóhatóság részéről – a zálogjogosult költségén – kirendelt szakértő által megjelölt becsértéken kezdeményezheti. Az adóhatóság az elektronikus árverés kitűzésére alkalmas kezdeményezés beérkezésétől számított 10 munkanapon belül az árverési hirdetményt az EÁF-en közzéteszi, és erről a hirdetmény másolatának megküldésével a zálogjogosultat tájékoztatja. • A zálogjogosult az árverési hirdetmény alapján haladéktalanul értesíteni köteles a zálogkötelezettet és a többi értesítésre jogosultat – az elővásárlásra jogosultat, önkormányzati kötelezettségvállalás esetében az önkormányzatot is – az elektronikus árverés azonosító számáról és az elektronikus árverésnek az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időpontjáról. A zálogkötelezett az előzetes értesítést követően legkésőbb az árverési hirdetmény közzétételéig megjelölheti a lakóingatlan vevőjét és kérheti, hogy a lakóingatlant legalább az árverési hirdetményben meghatározott legalacsonyabb eladási áron az általa megjelölt és a lakóingatlant megvásárolni szándékozó személynek értékesítsék. • A zálogjogosult a zálogkötelezetten kívüli értesítésre jogosultak hozzájárulásával a lakóingatlan nyilvános értékesítését mellőzheti, és a lakóingatlant megvásárolni kívánó személynek értékesítheti; ezt a tényt a zálogjogosult az adóhatóságnak haladéktalanul köteles bejelenteni.
A Ptk. Ötödik könyvének Harmadik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések XIII. – A lakóingatlan elektronikus árverése Az elektronikus árverésen részt venni az ügyfélkapun keresztül lehet; • az elektronikus árverésen ajánlattevőként – kiskorú személy és képviselője kivételével – bárki részt vehet; • képviselőként az elektronikus árverező által az adóhatóságnak ügyfélkapun keresztül bejelentett meghatalmazott járhat el; • igazolni kell az adóhatóságnak, hogy előlegként a lakóingatlan becsértékének 2%-át legkésőbb az elektronikus árverés megkezdéséig az adóhatóság által közzétett számlára átutalta; Az elektronikus árverés az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított harmadik nap 21.00 óráig tart; • érvényes árverési ajánlatnak az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig az EÁF-en beérkezett, a becsérték 70%-ának megfelelő összeget elérő vagy ezt meghaladó legmagasabb ajánlat minősül; • az elővásárlási joggal rendelkező az elővásárlási jogát az elektronikus árverés lezárulását követő 30. nap 17.00 óráig, a legmagasabb érvényes ajánlat fenntartásával gyakorolhatja; erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát az adóhatóság részére kell megküldenie. ha az elővásárlásra jogosult az elővásárlási jogát nem gyakorolja, az adóhatóság ← erről a tényről elektronikus úton értesíti a zálogjogosultat és a nyertes elektronikus árverezőt, ← a nyertes ajánlathoz kapcsolódó előleget a zálogjogosult által megadott fizetési számlaszámra átutalja. ha az elővásárlásra jogosult e jogát gyakorolja, az adóhatóság ← erről a tényről elektronikus úton értesíti a zálogjogosultat és a nyertes elektronikus árverezőt, ← a nyertes ajánlathoz kapcsolódó előleget a nyertes elektronikus árverező által megadott fizetési számlaszámra haladéktalanul kamatmentesen visszautalja.
A Ptk. Ötödik könyvének Harmadik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések XIV. – A lakóingatlan elektronikus árverésének eredménye A sikeres elektronikus árverés nyertesét e tényről az adóhatóság elektronikus úton az elektronikus árverés lezárulását követően haladéktalanul értesíti. • az adóhatóság a nem nyertes ajánlatokhoz kapcsolódó előlegeket az elektronikus árverés lezárulását követően haladéktalanul kamatmentesen visszautalja. • a nyertes az értesítést követő 8 napon belül személyesen köteles az elektronikus árverést lebonyolító adóhatóságnál az árverési jegyzőkönyv egy példányát aláírni és átvenni; ha e kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a befizetett árverési előleget elveszti, azt a zálogtárgy beszedett hasznaként a zálogjogosult kapja meg; • a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével az adóhatóság értesíti a zálogjogosultat az elektronikus árverés nyertesének személyéről, valamint az elektronikus árverés lényeges adatairól; Az adóhatóság értesítése alapján a zálogjogosult gondoskodik a jegyzőkönyv tartalmának megfelelő, a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirat elkészítéséről és annak az ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásáról. • A zálogjogosult a nyertes elektronikus árverezővel vagy az elővásárlásra jogosulttal szembeni követelését bírósági úton érvényesítheti, vagy az általános szabályok szerint a lakóingatlan ismételt elektronikus árverését kezdeményezheti azzal, hogy a kötelezettségének teljesítését elmulasztó nyertes elektronikus árverező a további árverésen – a zálogjogosult hozzájárulása hiányában – nem vehet részt. Ha az elektronikus árverés nem vezet sikerre, az adóhatóság a zálogjogosultat erről értesíti, aki köteles e körülményről az értesítésre jogosultakat haladéktalanul tájékoztatni. Ebben az esetben a zálogjogosult • az elektronikus árverés későbbi időpontban történő újabb kitűzését kezdeményezheti, vagy a megismételt elektronikus árverés kitűzésének előfeltétele, hogy a zálogjogosult további 25.000 Ft költségátalány befizetését igazolja. • a zálogkötelezettel – a többi értesítésre jogosult hozzájárulása mellett – az értékesítés más módjában állapodhat meg.
A Ptk. Ötödik könyvének Harmadik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések XV. – A kielégítési jog gyakorlásával kapcsolatos jogorvoslat I. Ha a zálogjogosult a kielégítési jog gyakorlása során megszegi a Ptk.-ban vagy a rendeletben meghatározott kötelezettségeit, a zálogkötelezett, a személyes kötelezett vagy bármely más személy, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, kérheti a bíróságtól • a zálogjogosult kielégítési joga gyakorlásának felfüggesztését, vagy • a zálogjogosult kötelezését a kielégítési jognak a bíróság által meghatározott feltételek szerinti gyakorlására. A kérelmet a kifogásolt intézkedéstől való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni a zálogkötelezett lakóhelye (székhelye) szerint illetékes járásbíróságon. • A kifogásolt intézkedés időpontjától számított 3 hónapon túl a kérelem előterjesztésének, e határidő elmulasztása miatt pedig igazolásnak nincs helye. A kérelemben • meg kell jelölni a kifogásolt zálogjogosulti intézkedést, • meg kell jelölni azt, hogy az milyen okból sérti a zálogjogosult kötelezettségeit, a zálogkötelezett vagy a személyes kötelezetten kívüli személy kérelme esetén az előterjesztéshez fűződő jogi érdek fennállását a kérelemben legalább valószínűsíteni kell. • kifejezetten nyilatkozni kell arról, hogy a bíróságtól melyik intézkedés elrendelését kéri; azt is, hogy a bíróság milyen feltételek szerint kötelezze a zálogjogosultat a kielégítési jog gyakorlására. • csatolni kell a kérelem elbírálásához szükséges iratokat.
A Ptk. Ötödik könyvének Harmadik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések XVI. – A kielégítési jog gyakorlásával kapcsolatos jogorvoslat II. • • •
•
•
•
a bíróság a kérelmet nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el; az elkésett vagy alaptalan kérelmet a bíróság elutasítja; ha a felfüggesztés iránti kérelem alaposnak mutatkozik, és a kérelmező jogainak védelme csak így biztosítható, erre irányuló kérelemre a bíróság a sérelmezett zálogjogosulti intézkedés folytatását – a határozatának meghozataláig terjedő időre – végzéssel azonnali hatállyal megtilthatja; a végzés elleni fellebbezésnek az intézkedés folytatásának megtiltására nézve nincs halasztó hatálya; ha az a kérelem elbírálásához szükséges, a bíróság a kérelmezőt, a zálogkötelezettet, a zálogjogosultat és az egyéb értesítésre jogosultakat meghallgathatja. A bíróság a kérelem tárgyában a csatolt okiratok és az esetleges meghallgatás eredménye alapján dönt. Egyéb bizonyításnak az eljárásban nincs helye. A kérelemnek helyt adó határozat tartalma: a bíróság a zálogjogosult kielégítési jogának gyakorlását a kifogásolt zálogjogosulti intézkedés tekintetében végzéssel felfüggeszti; ← a kifogásolt zálogjogosulti intézkedést ez esetben úgy kell tekinteni, mintha azt meg sem tették volna; a bíróság meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a zálogjogosultnak a kielégítési jog gyakorlása során teljesítenie kell; ← A feltételek meghatározása során a felek kérelmei a bíróságot nem kötik, de határozatában olyan feltételeket nem állapíthat meg, amely ellen az eljárás során valamennyi érintett fél tiltakozott; ← A feltételeknek meg nem felelő valamennyi zálogjogosulti intézkedés hatálytalan; ha e nélkül a kérelmező jogainak védelme nem biztosítható, a bíróság végzését előzetesen végrehajthatóvá nyilváníthatja. A kérelmet elbíráló végzést a bíróság a kérelmezőnek és a zálogjogosultnak – a kérelemnek való helyt adás esetén a kérelmezőn kívüli értesítésre jogosultaknak is – kézbesíti.
A Ptk. Ötödik könyvének Negyedik részéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések I. – Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége 5. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás – az ingatlanok e törvényben meghatározott adatai (a továbbiakban: ingatlanadatok) kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartás. Az ingatlannyilvántartás közhitelességére és ennek anyagi jogi joghatásaira az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-nyilvántartásból törölt ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn. (3) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultak személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. (4) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis – az ellenkező bizonyításáig – hitelesen tanúsítja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott állami alapadat-tartalmat. (5) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített földrészletről, továbbá az ott rögzített egyéb önálló ingatlanról – a (6) bekezdés kivételével – az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az fennáll, határvonalainak ábrázolása helyes és teljes. (6) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban nem rögzített, továbbá törölt (érvénytelenített) földrészletről, egyéb önálló ingatlanról azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn. A bizonyítási kötelezettség azt terheli, aki az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis helyességét, teljességét vitatja. (7) A Ptk.-nak az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellegére vonatkozó rendelkezése tekintetében az adatok helyessége alatt az adatoknak az okiratokkal való egyezőségét is érteni kell.
Köszönöm a figyelmüket!
