Hírlevél
2012. október 1.
Szerkesztőség Paolo Lauriola
UHI Programvezető Partner képviselője
A világ népessége egyre inkább városokba koncentrálódik. Az európai lakosság mintegy 75%-a városokban él, az előrejelzések szerint ez az arány 2020-ra körülbelül 80%ra fog növekedni. Városainknak és környezetüknek számos - gazdasági, társadalmi, egészségügyi és környezeti - kihívással kell szembenézniük. Ezzel együtt azonban a városi emberek, vállalkozások és szolgáltatások közelsége lehetőséget is teremt az erőforrások hatékonyságának fejlesztésére. Valójában a jól megtervezett és jól irányított városi környezet nagyszerű lehetőségeket kínál a fenntarthatóságra. A lokálistól az európai szintig átívelő partnerség és koordináció elősegítheti az ez irányú fejlesztéseket. Az éghajlatváltozás a városi környezet szinte minden összetevőjére érinti, ezáltal új, összetett kihívásokat jelent a városi élet minőségre, az egészségre és a városok biodiverzitására egyaránt. Az éghajlatváltozás következménye leginkább a várostervezést sújtják. Például a felszíni vízzáró burkolatok - az utcákon, parkolókban stb.növelik a napsugárzás elnyelését, és ezzel hozzájárulnak a városi hőmérséklet emelkedéséhez (un. “városi hősziget hatás”, EEA 2010.) A városi hősziget (UHI) olyan mikroklimatikus jelenség, amely nagyvárosok területén fordul elő. A jelenség lényege, hogy a város hőmérséklete szignifikánsan magasabb, mint a város pereme vagy a vidéki környezet.
Az UHI jelenség intenzitása függ a városi terület méretétől és a lakosság számától, következésképpen a városi területen élő lakosok számának növekedésével a helyzet egyre súlyosabbá fog válni. Az UHI hatás közvetlenül összefügg (és romlik) az éghajlatváltozással, leginkább az egészségügyi következményeket illetően. Az UHI projekt a jelenségek hagyományos mikrometeorológiai eszközökkel és távérzékelési technikákkal történő elemzésétől kezdődően a kibocsátás korlátozás, kockázat meg-
UHI Csapat Stuttgart 2011/09/20
1
előzés és a kezelési stratégiák kidolgozásáig terjed. Az UHI jelenség megelőzését leginkább a városi és területrendezési tervek mitigációs stratégiái, míg az UHI jelenség következményeinek csökkentését (pl. nyári bioklimatikus disszkomfortot) a kockázat megelőzési és kezelési stratégiák célozzák. A projekt általános célja, hogy politikai és gyakorlati akciókkal ráirányítsa a nemzetközi figyelmet az UHI jelenség révén a természetes és az ember által előidézett kockázatok megelőzésére, az alkalmazkodás és
Hírlevél, 2012. október 1.
Szerkesztőség
vábbá rendszeres, interdiszciplináris alkalmazott kutatások segíthetik a politikai döntéshozókat, hogy összegyűjtsék az információkat, felmérjék és megbecsüljék elképzeléseik hatékonyságát. Másfelől a politikai döntéshozók az urbanizált és urbanizálódó régiók számára lehetőséget teremthetnek, hogy elkerüljék az olyan nem kívánatos következményeket, mint a gyors városiasodással és a változó városi klímával járó hősziget hatás. Ez azt jelenti, hogy UHI kapcsán, a politikai döntéshozók minden szinten olyan politikát, ösztönzőket és szabályozókat érvényesíthetnek, melyek megfelelnek a gazdasági, társadalmi és környezeti szükségleteknek. Az UHI projekt mindezeket a kérdéseket felöli. Következésképpen a politikai döntéshozók, “intézményi partnerek” és a környezetvédelmifelügyeleti szervek és az egyetemek,
azaz a “tudományos partnerek” közötti partnerkapcsolat és együttműködése kiegyensúlyozott. Közép-Európa 8 legfontosabb nagyvárosa vesz részt a munkában. A projekt egyik legfontosabb jellemzője, hogy a kompetenciákat és a tapasztalatokat nem csupán a partnerekkel osztja meg, hanem az összes többi európai intézménnyel és valamennyi érintettel, végül, de nem utolsó sorban pedig a nyilvánossággal. Ez hozta létre ezt a hírlevelet, amely lehetőség teremt arra, hogy össze”akadjanak”egymással mindazok a kutatók, városlakók és képviselők, akik tudás, oktatás és tapasztalatátadás révén természetbeli támogatást nyújthatnak egymásnak. A talaj vízzárása súlyosbíthatja a városi hősziget hatását és tovább gerjeszti a városi hőmérséklet emelkedését (példaként lásd az alábbi térképet).
Szerkesztőség Paolo Lauriola a mérséklés fontosságára. Más szóval a közép-európai térségből összegütött tudományos, tervezői és a jogalkotási tapasztalat (tudás) birtokában a városi földhasználatra néhány megfelelő, fenntartható akciót kezdeményezzen. Valójában a projekt lényegét úgy lehetne összegezni, mint egy olyan szándékot, amely az Elmélet és a Gyakorlat között teremt kapcsolatot. A politikai döntéshozatal egy összetett folyamat, részben a tudományos eredmények sokféleségének és bizonytalanságának következtében. A kutatásnak, ebben a projektben leginkább arra kell irányulnia, hogy jobban megértesse a meteorológiai kérdések komplexitását különös figyelemmel az olyan összetett jelenségekre, mint a mezskálájú kölcsönhatások, ezen belül elsősorban a városi határréteg folyamatok. To-
A felszíni talajvízzárás és felszínhőmérséklet összehasonlítása Budapesten, Magyarországon
2
Hírlevél, 2012. október 1.
Minta területek
A projekt legfontosabb tevékenységei közé tartoznak azok az - UHI korlátozást célzó - MINTA PROJEKTEK, melyeket 8 Közép-Európai városi területén fognak kijelölni. Az UHI projekt partnerek megvalósíthatósági tanulmányokat készítenek, annak felmérésére, hogy miként lehet a városi helyeket fejleszteni, az UHI jelen-
ségek kezelésével és az enyhítési és alkalmazkodási stratégiákba történő beépítésésvel. A konzorcium jelenleg az alábbi városok stratégiáinak az elemzésén és azonosításán dolgozik: Budapest (HU), Ljubljana (SI), Modena (IT), Padova (IT), Prága (CZ), Stuttgart (DE) , Varsó (PL) és Wien (AT). A megvalósíthatósági tanulmányok kö-
zéppontjában sajátos morfológiájú, többnyire régi, történelmi EU városok állnak. Ezen minta akciók eredményei remélhetőleg hasznos és innovatív forrásokká válnak, melyek segítik az európai tisztviselőket abban, hogy a fenntartható fejlődés szemléletét beintegrálják a területi saját rendezési politikájukba.
Budapest (HU)
Ljubljana (SI)
Modena (IT)
Szélesség 47°28’ Magasság 527-96 m m.s.l. Terület km2 525 Lakos 1737000
Szélesség 46°03’ Magasság 295 m m.s.l. Terület km2 164 Lakos 280000
Szélesség 44°38’ Magasság 34 m m.s.l. Terület km2 183 Lakos 214000
Évszakos átlagos hőmérséklet max / min ° C Tavasz 6.3/15.8 Nyár 14.7/25.6 Ősz 6.7/15.4 Tél -2.5/3.0
Évszakos átlagos hőmérséklet max / min ° C Tavasz 5.2/15.8 Nyár 13.9/25.5 Ősz 6.5/14.9 Tél -2.1/4.2
Évszakos átlagos hőmérséklet max / min ° C Tavasz 17.4/27.6 Nyár 18.7/27.6 Ősz 11.0/17.5 Tél 1.0/5.8
Padua (IT)
Prague (CZ)
Stuttgart (DE)
Szélesség 45°25’ Magasság 12 m m.s.l. Terület km2 92 Lakos 214000
Szélesség 50°05’ Magasság 399 m m.s.l. Terület km2 496 Lakos 1262000
Szélesség 48°47’ Magasság 245 m m.s.l. Terület km2 207 Lakos 613000
Évszakos átlagos hőmérséklet max / min ° C Tavasz 7.5/17.6 Nyár 16.5/27.4 Ősz 8.7/18.2 Tél -0.4/7.0
Évszakos átlagos hőmérséklet max / min ° C Tavasz 3.7/13.8 Nyár 12.7/23.7 Ősz 5.2/13.5 Tél -3.5/2.3
Évszakos átlagos hőmérséklet max / min ° C Tavasz 3.5/12.7 Nyár 11.6/22.3 Ősz 4.5/13.7 Tél -2.7/3.7
Warsaw (PL)
Wien (AT)
Szélesség 52°13’ Magasság 78-116 m m.s.l. Terület km2 517 Lakos 1708000
Szélesség 48°12’ Magasság 151-542 m m.s.l. Terület km2 414 Lakos 1731000
Évszakos átlagos hőmérséklet max / min ° C Tavasz 3.8/12.1 Nyár 13.9/22.8 Ősz 4.6/12.0 Tél -4.9/1.0
Évszakos átlagos hőmérséklet max / min ° C Tavasz 6.3/15.3 Nyár 14.7/24.8 Ősz 7.0/14.0 Tél -1.1/4.0
Minta területek
3
Hírlevél, 2012. október 1.
Ülések
Nyitó ülés Bologna 2011.6.9-2011.6.10
I. Nemzetközi tudományos testületi ülés - II Irányító bizottsági ülés Stuttgart 2011.9.19-2011.9.20
II Transznacionális tudományos testületi ülés - III Irányító bizottsági ülés Budapest 2012.2.28-2012.2.29
Az UHI projekt hivatalos megnyitójára 2011. június 10-ei bologni ülésen, Mambo- ban (bolognai Képzőművészeti Múzeumban) került sor. Az ülés elnöke a vezető partnere,az ARPA Emilia Romagna volt. Ezen alkalommal került sor a projekt ütemtervének és az átfogó stratégiának a bemutatására. Ezen az eseményen az érintett partnereket 17 fő képviselte. Mindegyikük ismertette a 8 minta területre vonatkozó célját és elvárásait. A Közép-európai Programok Közös Titkárságának képviselője is részt vett az ülésen annak érdekében, hogy a tanácsaival segítse az általános projekt menedzsment tevékenységét.
2011. szeptember 19 és 20-án a stuttgarti önkormányzat adott otthont az első UHI operatív ülésnek az E- Mobilitási Központban. Az ülés során létrehozták az UHI Nemzetközi Hálózatát (TN). Ez a testület tudományos és intézményi szakértőkből áll, akik a városi hősziget jelenség témakörében technikai, tudományos és intézményi szempontú támogatást nyújtanak. Ez jó alkalom volt arra, hogy kialakítsák az UHI TN struktúráját, továbbá arra hogy megvitassák a 4 “Transznacionális Fókusz Csoport “(TFG) témáit, továbbá megállapodjanak az elnevezésekről és a csoportok tagjairól. A Munkacsoportok (WP) vezetői megosztották a partnerekkel az egyes WP-k végrehajtásához tartozó módszertani ismerteket.
A harmadik project találkozóra az Országos Meteorológiai Szolgálat székházában került sor 2012. február 28-29-én, Budapesten. Az első napi ülésen megvitatták a projekt állapotát. Elsősorban a projekt első elemzéseinek eredményei kerültek bemutatásra valamint megosztották azokat a módszertani eszközöket, melyek segítik a mérséklési és alkalmazkodási stratégiák végrehajtását. 29-én lezajlott a négy transznacionális fókuszcsoport második találkozója. A különböző partnereket és országokat képviselő szakértők az alábbiakról tárgyaltak: városi fenntarthatóság érdekében a regenerálódást elősegítő és a terjeszkedést korlátozó politikák; a környezetbarát politikához és kommunikációhoz történő hozzájárulás; bioklimatikus disszkomfort és a városi egészségügyi felmérése; a városi hősziget mikro-és makro-skálájú elemzése.
Ülések
4
Hírlevél, 2012. október 1.
Transznacionális Fókusz Csoportok
Transznacionális Fókusz Csoportok A TFG-ik olyan interaktív találkozók, amelyen az UHI-hez kapcsolódó témák meteorológiai, éghajlati és bio-meteorológiai, építészeti és várostervezési szakértői találkoznak. Ezekre az ülésekre a hivatalos projekt találkozókon kerül sor (az egész projekt időtartama alatt ös-
szesen 5 alkalommal). TFG-k feladata, hogy menedzseljék a partnerek és érintettek közti tudásmegosztást; a projekt teljes tartama a TFG keretében zajlik a tevékenységeket során felmerülő általános és tudományos kérdések megvitatása.
A módszertani megközelítés szerint az általános kérdéskörök meghatározása (mint pl. a várostervezés) a különböző, vitatott témakörök (mint a város rehabilitáció és terjeszkedést korlátozó politikák) kidolgozásán alapul. Az alábbi 4 kérdés fogja feldolgozni a projekt.
Várostervezés Város fenntarthatóságát, regenerálódását és terjeszkedésének korlátozását célzó politikák.
Környezetbarát Hozzájárulás: Politika és Kommunikáció Pro-aktív stratégiák, melyek célja a környezetvédelmi szempontból számottevő UHI figyelembe vevő viselkedési normák (attitűdök és kontextusok) kidolgozása a lakosok, a tervezők, a politikai döntéshozók és a kutatók számára.
Városi Egészség Bioklimatikus diszkomfort és az emberi egészség.
Városi Meteorológia A jelenségek micro- és makro szintű elemzése. Eddig a csoportok három alkalommal üléseztek; a szekcióktól beérkezett első visszajelzések alapján TGF-eken megvitatandó kérdések az alábbiak: A “várostervezők” által megfogalmazott egyik legfontosabb igény az volt, hogy az UHI probléma egyértelmű számszerűsítése érdekében definiáljanak “számokat és adatokat”. Tisztázandó az operatív és a tudományos szint közötti különbség, amit a TGF “bioklimatológusai” vetettek fel, utalva a probléma kétoldalú megközelítésére. Meghatározható-e egy szintézis és definiálható-e néhány olyan paraméter, amely hasznos várostervezők számára és ellensúlyozza a hősziget jelenségét? “Szakadék van a tudományos módszerek (és eredményeik) valamint a helyi önkormányzatok monitoring hálózatán alapuló gyakorlati megközelítés között.” Emiatt hangsúlyos a projekt munkacsoportok kettős “technikusi” és a “várostervezői” szemlélete. Hogyan monitorozzák az UHI jelenséget, hogyan számszerűsítsék és ellensúlyozzák ugyanannak a problémának a különböző aspektusait? Vannak-e olyan modellek vagy eszközök, melyek elősegítik a hatékony kommunikációt a szakemberek és a lakosság között?
Ha érdekel a TFG-ek fejlődése, vagy szeretné megosztani velünk a saját szempontjait, benyomásait vagy véleményét, akkor írjon a UHI TFG-ek (ARPA) menedzserének : Davide Fava –
[email protected]
5
Hírlevél, 2012. október 1.
Partners
Partners Regional Agency for Environment Protection in Emilia-Romagna www.arpa.emr.it
Vienna University of Technology - Department of Building Physics and Building Ecology www.bpi.tuwien.ac.at
Emilia Romagna Region. General Directorate Territorial and negotiated planning, agreements www.regione.emilia-romagna.it
Municipal Department 22 - Environmental Protection Departement in Vienna (MA 22)
Veneto Region - Territorial and Strategic Planning Department www.ptrc.it
www.wien.gv.at/english/ environment/protection
Hungarian Meteorological Service www.met.hu
CORILA. Consortium for Coordination of Research Activities Concerning the Venice Lagoon System www.corila.it Karlsruhe Institute of Technology www.kit.edu
Charles University in Prague, Faculty of Mathematics and Physics www.mff.cuni.cz City Development Authority of Prague www.urm.cz
Municipality of Stuttgart www.stuttgart.de
Czech Hydrometeorological Institute www.chml.cz
Meteorological Institute University of Freiburg www.meteo.uni-freiburg.de
Scientific Research Centre of the Slovenian Academy of Sciences and Arts www.zrc-sazu.si
Institute of Geography and Spatial Organization, Polish Academy Of Sciences www.igipz.pan.pl Nofer Institute of Occupational Health www.imp.lodz.pl
Municipality of Ljubljana www.ljubljana.si
1.sz. UHI Projekt Hírlevél 2012. Október 1. Szerkesztőség: Matteo Morgantin, Enrico Rinaldi, CORILA - NL Illetékes Partner. Valentina Manzato, Emilia Romagna régióban. A Vezető Partner Chiara Pederzini, Democenter Sipe és Chiara Licata, Euris S.r.l. További információért látogasson el a UHI honlapján: www.eu-uhi.eu A projekt végrehajtása a CENTRAL EUROPE program által társfinanszírozott az ERFA (www.central2013.eu)
6