Az összetett mondatok I. Fajtái 1.) Mellérendelő mondat - kapcsolatos - ellentétes - választó - magyarázó - következtető 2.) Alárendelő mondat - alanyi - állítmányi - tárgyi - határozói - jelzői II. Jellemzői - Kettő vagy több tagmondatból áll - A tagmondatokat vessző választja el egymástól - Tagmondat: egy predikatív szószerkezet (alany-állítmány kapcsolat) található benne - Lehet többszörösen összetett mondat is – kettőnél több tagmondat található benne - Lehet tisztán mellérendelő vagy alárendelő is a többszörösen összetett mondat, de lehet vegyes is.
A mellérendelő mondat I. Jellemzői - A tagmondatok egyenrangúak - A tagmondatok között tartalmi összefüggés van - A tagmondatok között kötőszó található (ha nincs ott, akkor kiegészíthető vele) - A mondatvégi írásjel mindig az utolsó tagmondat írásjele II. Fajtái és jelölései 1.) Kapcsolatos a) Jelentése Az első tagmondat gondolatát a második egy újabb gondolattal bővíti. b) Jelölése
c) Jellegzetes kötőszavai és, meg, is, sőt, sem, se, nemcsak – hanem …is (azonfelül, egyrészt…másrészt, még, ráadásul, részben, részint …. ) d) Mondatelemzés - álló egyenessel elválasztom egymástól a tagmondatokat - megszámozom a tagmondatokat - bekeretezem a kötőszót - a kötőszó segítségével meghatározom a mellérendelés fajtáját - felrajzolom az ábráját - a körbe beleírom a tagmondatok számát 1. 2. Se nem mondok rosszat, / se nem gondolok. 1.
2.
2.) Ellentétes a) Jelentése A második tagmondat tartalma ellentétes az első mondat tartalmával. b) Jelölése
c) Jellegzetes kötőszavai de, pedig, azonban, ellenben, mégis, mégse, viszont, csak, hanem (ám, ámde, csakhogy, ellenkezőleg, mindamellett, mindazonáltal …) d) Mondatelemzés 1. 2. Az este még hűvös volt, / de aztán délire fordult a szél. 1.
2.
3.) Választó a) Jelentése A tagmondatok különböző lehetőségeket tartalmaznak, ezek közül lehet választani. b) Jelölése
c) Jellegzetes kötőszavai vagy, akár d) Mondatelemzés 1. 2. Vagy kirándulni megyünk holnap, / vagy itthon pihenünk. 1.
2.
4.) Magyarázó a) Jelentése A második tagmondat magyarázza az elsőben található állítást. OKOZAT ← OK b) Jelölése
c) Jellegzetes kötőszavai azaz, vagyis, ugyanis, hiszen, tudniillik ( egyébként, egyszóval, különben, másképp, úgyis, vagyis …) d) Mondatelemzés 1. Sok mondatot elemeztél, / 1. 2.
2. vagyis alaposan felkészültél.
5.) Következtető a) Jelentése Az első tagmondat tartalmából következik a második állítása. b) Jelölése
c) Jellegzetes kötőszavai ezért, tehát, így, ennélfogva d) Mondatelemzés 1. 2. Jól tanultál, / ezért elmehetsz a koncertre. 1.
2.
III. Többszörösen összetett mellérendelő mondat 1. A homályos estében megcsillant a patak vize, / de
2. partja már sötétbe veszett, /
3. és a lovak horkolva álltak meg előtte. 1.
2.
3.
1. Haragszik rám anyukám a rossz jegy miatt, / mert
de 1.
3. hamarosan megbocsát, / ugyanis 2.
3.
2. nem szól hozzám, /
4. kijavítom a jegyemet. 4.
Az alárendelő összetett mondat I. Jellemzői a) A tagmondatok nem egyenrangúak - főmondat hiányzik belőle egy mondatrész a hiányzó mondatrészt egy utalószó helyettesíti - mellékmondat a hiányzó mondatrészt fejti ki bővebben kötőszó kapcsolja a főmondathoz (ha nincs ott, akkor behelyettesíthető) b) A mondatvégi írásjel fajtáját a főmondat határozza meg c) A tagmondatok sorrendje - főmondat – mellékmondat - mellékmondat – főmondat - közbeékelés: mellékmondat – főmondat – mellékmondat - közbeékelés: főmondat – mellékmondat - főmondat d) Az elemzés menete - álló egyenessel elválasztjuk egymástól a tagmondatokat - megszámozzuk a tagmondatokat - az utalószót bekarikázzuk - a kötőszót bekeretezzük - ahol az utalószó van, az a főmondat - a főmondatot elemezzük - amilyen mondatrész az utalószó, olyan alárendelés lesz - lerajzoljuk az ábráját a főmondat karikájába beírjuk a tagmondat számát a mellékmondat négyszögébe beírjuk az alárendelés fajtáját
II. Fajtái és jelölései 1.) Alanyi alárendelés a) Jelölése
A b) Jellegzetes utalószavai az, ez; úgy, olyan, annyi; c) Jellegzetes kötőszavai hogy, aki, ami, amely, d) Mondatelemzés 1. 2. Nem csoda az , hogy előbb fáradt ki.
1. 2. Ami parancs, az parancs.
1.
2.
A
A
2.) Állítmányi alárendelés a) Jelölése
Á b) Jellegzetes utalószavai az, azok, azé, ugyanaz, akkora, annyi, olyan c) Jellegzetes kötőszavai hogy, aki, ami, amely, amilyen, amekkora, ahány, amennyi d) Mondatelemzés 1. 2. Olyan a színe, mint a vasnak.
1. 2. Amilyen a mosdó, olyan a törülköző.
1.
2.
Á
Á
3.) Tárgyi alárendelés a) Jelölése
T b) Jellegzetes utalószavai azt, ezt; olyat, annyit, akkorát, úgy, mindazt, ugyanazt, azokat c) Jellegzetes kötőszavai hogy, aki, ami, amely, d) Mondatelemzés 1. [mi] Tudjuk azt, hogy
2. Jókai sok élményt visz az írásaiba gyerekkorából.
1. T 4.) Határozói alárendelés Annyi féle határozói alárendelés van, ahány féle határozó. Mindegyiknek saját utalószavai és kötőszavai van. A/ Helyhatározói alárendelés a) Jelölése
Hh b) Jellegzetes utalószavai ott, onnan, oda, arról, erre, eddig, c) Jellegzetes kötőszavai ahol, ahonnan, ahova, amerre, ameddig, amíg d) Mondatelemzés 1. hAddig nyújtózkodjál [te], ameddig 1. Hh
2. a takaród ér!
B/ Időhatározói alárendelés a) Jelölése
Hi b) Jellegzetes utalószavai akkor, azalatt, aközben, c) Jellegzetes kötőszavai amikor, amidőn, mialatt, alighogy, amint, ahogy, mihelyt, miután, mielőtt, mikor, hogy, d) Mondatelemzés 1. Amikor a vadgalamb elhallgatott, [iakkor]
2. minagy
2. Hi C/ Eszköz- és társhatározói alárendelés a) Jelölése
He
Ht
b) Jellegzetes utalószavai azzal, azáltal, azon, attól, olyanokkal c) Jellegzetes kötőszavai hogy, aki, amely, ami, akivel, amivel d) Mondatelemzés 1. 2. tOlyanokkal barátkozz[te], akiktől jót tanulhatsz! 1. Ht 1. 2. eAzzal dolgozik [ő], ami a keze ügyébe kerül. 1. He
csend lett haz erdőn.
D/ Ok- és célhatározói alárendelés a) Jelölése
Hc
Ho
b) Jellegzetes utalószavai azért, amiatt, arról, attól, c) Jellegzetes kötőszavai mert, mivel, minthogy, hogy, mintha, amiért, d) Mondatelemzés 1. 2. Azért vagyunk a világon [mi], hogy valahol otthon legyünk benne. c h 1. Hc
Hogy 2.
1. 2. időben feladd a levelet, oazért telefonálok iújra [én].
Ho E/ Mód- és állapothatározói alárendelés a) Jelölése
Hm
Há
b) Jellegzetes utalószavai úgy c) Jellegzetes kötőszavai hogy, ahogy, mintha, d) Mondatelemzés 1. mÚgy érezte [ő], 1.
mintha
2. szaladna alatta a föld.
Hm 1. 2. Ahogy eltátotta [ő], áúgy maradt az álla.
Há
F/ Részeshatározói alárendelés a) Jelölése
Hr b) Jellegzetes utalószavai annak, azoknak, annak a számára, c) Jellegzetes kötőszavai aki, ami, akinek, aminek, d) Mondatelemzés 1. Aki bottal köszön, r annak
2. edoronggal felelnek [ők].
2. Hr G/ Számhatározói alárendelés a) Jelölése
Hsz b) Jellegzetes utalószavai annyiszor, c) Jellegzetes kötőszavai hogy, ahányszor, valahányszor, d) Mondatelemzés 1. 2. Hányszor mondjam még [én], hogy figyelj az órán! sz 1. Hsz
H/ Eredethatározói alárendelés a) Jelölése
Her b) Jellegzetes utalószavai onnan, abból, attól, c) Jellegzetes kötőszavai hogy, aki, ami, d) Mondatelemzés 1. 2. erAbból baj lesz, ha dohányzol. 1. Her
I/ Eredményhatározói alárendelés a) Jelölése
Hed b) Jellegzetes utalószavai azzá, olyanná, c) Jellegzetes kötőszavai hogy, aki, ami, d) Mondatelemzés 1. 2. edAzzá válik ma keze alatt [az], amivé formálja az agyagot. 1. Hed
J/ Fok- és mértékhatározói alárendelés a) Jelölése
Hf-m b) Jellegzetes utalószavai úgy, annyival, c) Jellegzetes kötőszavai hogy, amennyivel, amennyire, mennél, d) Mondatelemzés 1. 2. Jancsit imár nem érdekelte f-mannyira a játék, mint régen. 1. Hf-m
5.) Jelzői alárendelés Annyi féle jelzői alárendelés van, ahány féle jelző. Mindegyiknek saját utalószavai és kötőszavai van. A/ Minőségjelzői alárendelés a) Jelölése
Jmi b) Jellegzetes utalószavai oly, olyan, ugyanolyan, akkora, ugyanakkora c) Jellegzetes kötőszavai hogy, akár, az, azt d) Mondatelemzés 1. 2. miOlyan nagy volt ba fák levele, hogy szűrnek is untig elég volna fele. 1. Jmi
B/ Mennyiségjelzői alárendelés a) Jelölése
Jme b) Jellegzetes utalószavai annyi, ugyanannyi, az, akkora, c) Jellegzetes kötőszavai ahány, amennyi, valahány, hogy, mint, d) Mondatelemzés 1. 2. Ahány ház, meannyi szokás [van]. 2. Jme
C/ Birtokos jelzői alárendelés a) Jelölése
Jb b) Jellegzetes kötőszavai annak, azoknak, c) Jellegzetes utalószavai aki, ami, amely, hogy, d) Mondatelemzés 1. Akit tisztelek, b annak 2. Jb
2. a véleménye fontos rnekem.
III. Sajátos jelentéstartalmú mondatok - Néhány mellékmondat nem csak egy szerepet tölt be. Azon kívül, hogy valamilyen mondatrész szerepét tölti be, más jelentést is hordoz. - Pl. A minőségjelzői alárendelésnek hasonlító szerepe is van. - Ilyenkor a sajátos jelentéstartalomról nevezzük el az alárendelést. - A sajátos jelentéstartalmat a jellegzetes kötőszavakról lehet felismerni. - Sajátos jelentéstartalmak feltételes megengedő következményes hasonlító 1.) Feltételes jelentéstartalmú mondat a) Fogalma Azt a körülményt, feltételt fejezi ki, amelynek be kell következnie ahhoz, hogy a főmondatban foglalt megállapítás megvalósulhasson. Rendszerint idő-vagy állapothatározót fejt ki. b) Jelölése feltételes c) Jellegzetes kötőszavai ha, hogyha d) Mondatelemzés 1. 2. Ha ez a könyv nem kell senkinek, i akkor elviszem [én]. 2.) Megengedő jelentéstartalmú mondat a) Fogalma Azt a körülményt, feltételt foglalja magában, amely bizonyos fokig ellentétben van a mondat tartalmával, de nem akadályozza meg, azaz "megengedi" a főmondatban foglaltak megvalósulását. b) Jelölése megengedő c) Utalószava általában nincs d) Jellegzetes kötőszavai bár, bárha, ámbár, jóllehet, holott, hogy, akár, e) Jellegzetes utalószavai aki, ami, amely, hogy, f) Mondatelemzés 1. 2. Ez a ház még áll, bár már elég rozzant. kj i
3.) Következményes jelentéstartalmú mondat a) Fogalma A főmondatban megnevezett fogalomnak a következményét fejti ki. Kifejezhet minőséget, mennyiséget, vagy állapotot. b) Jelölése
következményes c) Jellegzetes kötőszavai hogy, úgyhogy, míg d) Jellegzetes utalószavai olyan, akkora, annyi, olyat, annyian, úgy, annyira, olyannyira, addig e) Mondatelemzés 1. 2. Úgy sietett,[ő] hogy majd orra bukott a lépcsőn. m 4.) Hasonlító jelentéstartalmú mondat a) Fogalma A hasonlító határozói mellékmondat a főmondatban található hasonlító határozót fejti ki. b) Jelölése
hasonlító c) Jellegzetes kötőszavai mint, ahogy, mintsem, semmint, semhogy, hogysem, mintha d) Jellegzetes utalószavai annál, azoknak e) Mondatelemzés 1. 2. hsTöbbe került a csomagolás, mint maga az ajándék.
