Az osztrák kereskedelmi jog reformja – az Unternehmensgesetzbuch (UGB) bevezetésének előzményei és következményei
Szikora Veronika Debreceni Egyetem ÁJK Polgári Jogi Tanszék
Előzmények Társasági jogi reformok Európában Német-osztrák történeti háttér
Német-osztrák történeti háttér Ausztria: 1811/12: Optk. (ABGB) Németország 1861 ADHGB (Német Kereskedelmi Kódex)
Ausztria: az ADHGB bevezetése 1862 AHGB-ként Németország: 1897/98 HGB/1900 BGB
1938/1939: A HGB bevezetése (+ 4. EVHGB) Ausztriába RechtsüberleitungsG 1945 (azóta: a „Provisorium“ időszaka) 1998: Német kereskedelmi reform
(Handelsrechtsreformgesetz - HRefG) HaRÄG 2005
Az osztrák kereskedelmi jogot módosítő törvény UGB (2007. jan. 1.)
A HGB-t (Handelsgesetzbuch) átnevezték UGB-vé
(Unternehmensgesetzbuch) Az összetett „kereskedő”(„Kaufmann”) fogalom helyét a „vállalkozó” „Unternehmer“ fogalom veszi át Majd’ 30 jogszabályt módosított az UGB Az UGB hatályon kívül helyezte:
- EVHGB (1939)-t (4. Einführungsverordnung) és az - EEG (1990)-t
Az UGB helye (része) a vállalkozási jogban Társasági jog
(AktG, GmbHG, GenG stb.) Értékpapírjog (WG, SchG, KMG stb.) Versenyjog (UWG, NahVG, KartG, PreisAG stb.) Szellemi alkotások joga (Iparjogvédelem) (PatG, MSchG, MuSchG, GMG, UrhG) Bank- és tőkepiac joga (BWG, SpG, BörseG, DepG, FMAG stb.)
Az UGB felépítése 1. Könyv: Általános rendelkezések 1. Abschnitt: Fogalmak, alkalmazási területek (§ 1 bis 6) 2. Abschnitt: Cégjegyzék (§ 7 – 16) 3. Abschnitt: Cégnév (§ 17 – 37) 4. Abschnitt: Unternehmensübergang (§ 38 – 40) 5. Abschnitt: Prokura und Handlungsvollmacht (48 – 58)
2. Könyv: közkereseti társaság (Offene Gesellschaft),
betéti társaság (Kommandit-Gesellschaft), csendes társaság (stille Gesellschaft) (§ 105 – 188) 3. Könyv: Számviteli
szabályok (§ 189 – 283) 4. Könyv: Vállalkozásokra vonatkozó ügyletek (§ 343 – 454)
I. A Kereskedelmi Törvénykönyv (HGB) alapjainak újrafogalmazása Az UGB már nem tesz különbséget a teljesjogú és
„kis”-vállalkozás („Voll- und Minderunternehmen“) között. Az UGB arra épül, hogy valamennyi vállalkozás a törvény hatálya alá tartozik attól függetlenül, hogy a cégjegyzékbe bejegyezték-e vagy sem A törvény elsősorban azt tekinti vállalkozónak, aki vállalkozási tevékenységet folytat. Az UGB ugyanakkor különbséget tesz a következő formák között
Az új vállalkozó-fogalom
vállalkozói tevékenység végzése folytán vállalkozónak tekintendő vállalkozó (Unternehmer kraft Betrieb eines Unternehmens)
= Unternehmer nach § 1 UGB
a jogi formájából eredően vállalkozó Unternehmer kraft Rechtsform § 2 UGB (AG, GmbH, …) a bejegyzés erejével vállalkozónak tekintendő vállalkozó Unternehmer kraft Eintragung ins Firmenbuch § 3 UGB
Az új vállalkozó-fogalom
VÁLLALKOZÓ
Vállalkozói tevékenysége miatt (UGB 1. §)
Jogformájából eredően (UGB 2. §)
Bejegyzésénél fogva (UGB 3. §)
scheinhaften Verhaltens (Lehre)
vállalkozói tevékenység végzése folytán vállalkozónak tekintendő vállalkozó (Unternehmer kraft Betrieb eines Unternehmens) (1) UGB 1. § A vállalkozói minőség
a vállalkozói tevékenységből adódik A vállalkozó fogalom meghatározását a Fogyasztóvédelmi törvényben (Konsumentenschutzgesetzes, KSchG), Ennek megfelelően vállalkozás mindaz, ami tartós (hosszú távra) saját szervezet önálló tevékenység gazdasági tevékenység
vállalkozói tevékenység végzése folytán vállalkozónak tekintendő vállalkozó (Unternehmer kraft Betrieb eines Unternehmens) (2)
Nem játszik szerepet: Hogy a tevékenység nyereségre irányul vagy sem
A vagyonnak és az üzleti forgalmának a nagysága A cégjegyzékbe való bejegyzés ténye A tevékenység fajtája
A jogi formájából eredően vállalkozó Unternehmer kraft Rechtsform § 2 UGB (1) Ebben az esetben a társasági formájából következik vállalkozói minőség
és nem függ a attól, hogy vállalkozói tevékenységet folytat-e vagy sem.
Az alábbiakra érvényes:
AG GmbH Genossenschaft Versicherungsvereine auf Gegenseitigkeit Sparkassen EWIV (Europäische wirtschaftliche Interessenvereinigung) SE (Societas Europaea) = Europäische (Aktien-)Gesellschaft, SCE (Europäische Genossenschaft)
A jogi formájából eredően vállalkozó Unternehmer kraft Rechtsform § 2 UGB (2)
Nem érvényes az alábbiakra:
Kkt. (OG) Bt., (KG) Egyesület (Verein) Magánalapítvány (Privatstiftung)
Ezeknél
a vállalkozói minőség attól függ, hogy ténylegesen végez-e vállalkozási tevékenységet
A bejegyzés erejével vállalkozónak tekintendő vállalkozó Unternehmer kraft Eintragung § 3 UGB A jogi forgalom biztonsága érdekében mindazon
személyek minősülnek vállalkozónak, akiket
jogosulatlanul jegyeztek be a cégjegyzékbe (még a törlést nem kezdeményezték) vagy a cég a törlése elmaradt, jóllehet a cég már nem folytat vállalkozói tevékenységet A cégnevük alatt kereskednek (régi céges papírokkal vagy bélyegző felhasználásával)
A látszat-vállalkozó
látszat-vállalkozó anélkül, hogy a cégjegyzékbe bejegyezték volna, vállalkozóként lép fel. Felel a jóhiszemű 3. személyek irányába. Az UGB alkalmazandó. A
Szabadfoglalkozásúak és Mező-és erdőgazdálkodók Az I. Könyv nem érvényes rá, mindazonáltal fennáll a
cégjegyzékben történő önkéntes bejegyzés lehetősége A 3. Könyv nem alkalmazható – akkor sem, ha a
cégjegyzékbe bejegyezték. A 4. Könyv a fentiekkel szemben mindig
alkalmazandó független – függetlenül a cégjegyzékbe való bejegyzéstől.
II. A cégjogot érintő módosítások
Néhány változás például: liberalizálták a cégjogot (pl. cégelnevezés), módosították a könyvelés szabályait (pl. nincs könyvviteli kötelezettsége a mező- és erdőgazdálkodásoknak és a szabadfoglalkozásúaknak sem), vállalkozások elidegenítésénél az egyedi jogutódlást megkönnyítették, változtatták a cégjegyzési és számviteli szabályokat. az egyéni vállalkozó cégalapításával kapcsolatos, az egyes jogi alakzatok tekintetében érvényesülő számos speciális előírás is megszűnik.
Kötelező toldat a cégnév után
Az UGB megelégszik azzal az általános megállapítással, miszerint a cégnévnek alkalmasnak kell lennie a vállalkozás megjelölésére és más cégektől való megkülönböztetésre és ezeknek a tartalmi jegyeit magában kell hordoznia. Például minden közkereseti- (OG) és betéti társaság (KG) kapcsán kötelező jelleggel írják elő a megfelelő jogi formára utaló kifejezést. Azok az egyéni vállalkozók, akik bejegyeztették magukat a cégjegyzékbe, a bejegyzett vállalkozó elnevezést kapják („eingetragener Unternehmer, eU. Kötelesek a toldatot használni és a cégjegyzékbe bejelenteni (2010. január elsejéig).
III. A személyegyesítő társaságokkal kapcsolatos változások
Az Erwerbsgesellschaftengesetz-et hatályon kívül helyezték
OEG-t és KEG-et 2007. január 1-jétől már nem lehet alapítani. A már fennálló OEG-t és KEG-t 2009. dec. 31-ig „automatikusan” OG-vé (kkt.-vé) vagy KG-vá (bt.-vé) kell átalakítani (a bejegyzése a fenti határidőig költségmentes), és a cégformának megfelelő elnevezéssel kell ellátni. OEG OG KEG KG KG KG (többé nem megengedett : „KG & Co„ forma) OHG megtarthatják, de egyébként: OG A már létező közkereseti társaságoknak a törvény nem biztosítja a cégformák közötti váltást. A kkt. és a bt. minden megengedett célra nyitott, beleértve a szabadfoglalkozásúak és a mező- és erdőgazdálkodó tevékenységet is A kkt. (OG) és a bt. (KG) cégbejegyzése konstitutív
