Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében
Leiner Károly tanító, gyógypedagógus
A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció: Gyvtv. 5. § n) veszélyeztetettség: olyan ‐ magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult ‐ állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.
E szerint:
veszélyeztetett gyermek: ‐ az a gyermek, aki családjában vagy környezetében, ismétlődő vagy tartós fizikai, lelki bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak, erőszaknak, elhanyagolásnak van kitéve és/vagy fejlődésében családja, közvetlen környezete károsan befolyásolja. ‐ Testi vagy pszichés fejlődését ártalmas környezeti hatások, rossz interperszonális kapcsolatok akadályozzák, károsítják. A veszélyeztetettség nem akut helyzet, hanem veszélyeztető folyamat következtében kialakult állapot; (akut vészhelyzet: – a gyermek vagy más személy által tanúsított ‐ magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amelyben a gyermek/várandós anya helyzete miatt azonnali intézkedés szükséges)
Egészségügyi definíció: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben (továbbiakban: Etv.) meghatározott
veszélyeztetettség
csupán
az
egészségi
állapot
optimális
fenntartásának fenyegetettségét foglalja magába, azaz a veszélyhelyzet nem kívánatos eredménye oldaláról közelíti meg a kérdést. Nem tartalmaz a kiváltó okokra, helyzetekre, veszélyeztető tényezőkre vagy azok súlyossági szintjére vonatkozó utalásokat. Etv. 3.§ j) pontja szerint veszélyeztető állapot: az az állapot, amelyben az azonnali intézkedés hiánya a beteg vagy más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül fenyegető helyzetet eredményezne, illetőleg a környezetére közvetlen veszélyt jelentene.
Oktatási definíció nincs (gyámügyi igazgatásról szóló tv. 2014 és KTV): Hátrányos
helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a)a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, … a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b)a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a … gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c)a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.
Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az a)‐c)pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll
Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé.
Miért kiemelt fontosságú az osztályfőnök (pedagógusok, segítő szakemberek) szerepe?
12 iskola: 7 vidéki és 5 budapesti (3 pesti, 2 budai) 1.
Mennyi a diákok létszáma, milyen annak megoszlása HH, HHH, SNI, BTM tekintetében? (%‐os arány)
•
2 kivétellel mindegyik 250 vagy feletti tanulólétszámmal bír
•
HH tanulók: 6%‐27% ; HHH 4% ‐ 49% ; SNI: 3% ‐ 19% BTM: 5% ‐ 28%
2. Van‐e iskolapszichológus? •
2 kivétellel nincs
3. Milyen végzettségű a gyermekvédelmi munkát végző szakember? •
Mindegyik gyermekvédelmi felelős pedagógus végzettségű
4. Van‐e iskolaorvos, védőnő? • Két intézményben üzemorvosi feladatok ellátására van heti 2 órában rendszeresen, a többi intézményben alkalmanként védőnő van 5. Hány gyermekvédelmi eljárást kellett indítani a 2014/15‐ös tanévben? • Nagy a szóródás: 7 eset a legkevesebb és 32 a legtöbb
Az osztályfőnök feladatai, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében • Tanulók, családjaik, életkörülményeik megismerése • Kapcsolattartás a szülőkkel: szülői klubok, találkozók, közös (iskolai, szabadidős) programok • Kiemelt odafigyelés a gyermekvédelem látókörébe került tanulók felé • Együttműködés a belső szakemberekkel: pszichológus, orvos, védőnő, gyermekvédelmi felelős, gyógypedagógiai szakemberek ‐ esetmegbeszélések • Együttműködés a külső szakemberekkel: pszichológus, orvos, védőnő, gyermekvédelmi szakemberek, rendőrség, pártfogó, gyám, nevelőszülők, nevelőotthonok, gyermekjóléti szolg., családvédelmi szolg. stb.
A tanuló megismerése, kapcsolat a szülőkkel: • A tanulók családjainak, életkörülményeinek megismerése, kapcsolattartás a szülőkkel (családlátogatások, szülői értekezletek és fogadó órák, szülői klubok, rendszeres szülőkkel közös iskolai és szabadidős programok szervezése, iskolán kívüli és szabadidős programok, a kapcsolattartáshoz korszerű technikákkal virtuális osztálytermek, közösségi terek, csoportok) • közösségben elfoglalt pozíciójának felmérése, a beilleszkedés segítése, működő és önszabályozó közösség kialakítása speciális eljárásokkal, technikákkal, módszerekkel – feltétel a speciális kompetenciák megléte és magas szintű szakmai és módszertani ismeretek tervezett és tudatos alkalmazásának képessége (élmény és drámapedagógia, kooperatív technikák stb.) • A tanuló személyiségének megismerése • A tanuló iskolai és iskolán kívüli teljesítményének figyelemmel kísérése
Együttműködés más (iskolán belüli és kívüli) szakemberekkel: •
Esetmegbeszélések – hiányának oka: ‐ késztetés, motiváció hiánya az iskola részéről ‐ a pedagógusok leterheltsége ‐ nincs megfelelő, érdemi kapcsolat a szakemberek között ‐ hiányzó szakemberek
