AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2009. ÁPRILIS 30-ÁN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE Dr. Szigeti Péter OVB elnök Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket az Országos Választási Bizottság mai ülésén. Az OVB a továbbiakban tíz fővel működik, mert Novák Előd, a JOBBIK delegáltja is a Testület tagja lett. Nyolcan itt is vagyunk, úgyhogy megkérdezhetem a Tisztelt Testületet, hogy azt a napirendi javaslatot, ami: 1. lista nyilvántartásba vétele; 2. jelölő szervezetek nyilvántartásba vétele; 3. jogorvoslatok elbírálása: két kifogás, két fellebbezés, a 4. pedig a múltkor elkezdett állásfoglalás-tervezet tárgyalása a névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslatok tekintetében. Tehát ezt a négy napirendi pontot terjesztem elő, és kérdezem azt, hogy van-e valakinek hozzáfűznivalója, vagy kiegészítés, ellenvélemény. Ha nincs, akkor kérem, fogadjuk el a napirendet kézfenntartással. Köszönöm szépen. Egyhangúlag döntöttünk, sőt közben 9 főre emelkedett a testület, mert Poczkodi Balázs is megérkezett. Megnyitnám az első napirendi pontot, igen sok munkánk lesz egyébként ma, látható az iratjegyzékből is, és átadom a szót a lista nyilvántartásba vételével kapcsolatban Rytkó Emíliának, a Választási Iroda vezetőjének a szót. Napirend I.
Lista nyilvántartásba vétele
II.
Jelölő szervezetek nyilvántartásba vétele
III.
Jogorvoslatok elbírálása
IV.
Állásfoglalás-tervezet a névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat egyes kérdéseiről I.
Lista nyilvántartásba vétele
Rytkó Emília OVI vezető Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném tájékoztatni a testületet, hogy a Magyar Szocialista Párt nyújtotta be az összegyűjtött ajánlószelvényeket, 30 121 darab ajánlószelvény érkezett. A gépi számlálás után ez 30 124 darabra növekedett. A benyújtott szelvényeket teljes körűen ellenőriztük, valamennyi ajánlószelvényt az azon megjelent személyi azonosító jel alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásra választójogosultak adatbázisával összevetettük, és ezek között 734 darab ajánlószelvényt tartottunk formai hibásnak. A formai hibáról tudjuk, hogy ez az ami ránézésre is látszik, hogy valami nem jó. Ilyen tipikus példa, hogy a személyi számban a születési dátumban olyan szám van, amely nem létezik, nincsen 50. hó például, nincsen 39. nap. A név nem teljes, rossz helyre írja be az adatokat, nem található olyan párt, máshova írja be ezt, más adatot ad meg, tehát ami szemmel láthatóan a gépi ellenőrzés nélkül is hibás. Ebből 734 darab volt. Ezek után 29 390 szelvényt dolgoztunk fel, ebből 28 679 szelvény kifogástalan, hibásnak bizonyult 711 darab. Ez azt jelenti, hogy ebből a 711 szelvényből 705 darabban a személyi számon belül valamilyen tévedés történt, vagy nem adta meg a teljes nevét, vagy nem adta meg a közterület elnevezését, vagy utcát, tehát olyan hibát tartalmazott, ami alapján nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek. Megállapítottuk, hogy az L1-es, L2-es jelű dokumentumokon valamennyi személy választójoggal rendelkezik, valamennyi személy valamennyi adata teljes körűen megfelel, vagy amennyiben hibás volt, az javításra került. Behoztuk az összes ajánlószelvényt, itt megtalálható, külön kötegelve a
formai hibásat, a nem elfogadhatót, a duplákat, ezek ellenőrizhetők a testület által, amennyiben a testület erre igényt tart. Javasoljuk a szervezet listájának nyilvántartásba vételét. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Köszönjük szépen a pontos tájékoztatást. Van-e valakinek valamilyen észrevétele, felvetése? Tehetek javaslatot arra, hogy határozatot hozzunk arról, hogy a listát nyilvántartásba vesszük. Kérem szavazzunk, aki ezt támogatja az tegye fel a kezét. Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy egyhangúan döntöttünk, mind a 9-en támogattuk. Ily módon a nyilvántartásba vételére sor került a Magyar Szocialista Pártnak az Európai Parlamenti Választásokon. II.
Jelölő szervezetek nyilvántartásba vétele
A 2. napirendi pontot megnyitom. Itt jelölő szervezetet veszünk nyilvántartásba, illetve kettőt. Átadom a szót Rytkó Emíliának. Parancsoljon Emike. 1. Rytkó Emília OVI vezető Elsőként a táblázatban 27-es sorszám alatt szereplő Civil Mozgalom nyilvántartásba vételére teszek javaslatot. Képviselője Seres Mária, a bíróságtól kapott kivonat alapján a szervezet politikai érdekvédelmi tevékenységet folytat, ennek megfelelően a P1-es nyomtatvány kitöltésre került. A benyújtott dokumentum alapján javasoljuk a testületnek a döntést. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Novák úr parancsoljon, Öné a szó. Novák Előd OVB tag Egyértelműen kiderül-e, hogy pártról van-e szó, illetve nemrég néztem az interneten a bíróság.hu nyilvántartó rendszerében, és ott akkor még nem láttam bejegyezve. Azt látom, hogy 2009. április 2-án kelt a bejegyzése, egy friss dologról van szó. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Igen. Én válaszolhatok. A választási eljárási törvény 51. §-a ezt meghatározza, választ ad erre a kérdésre, (1) bekezdés így szól ugyanis: az a jelölő szervezet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését követően kiállított kivonat csatolásával kell bejelenteni az alábbiak szerint …. jönnek a kellékek, tehát ez a törvényes kritérium. Ennek megfelel. Nem etimológiai vita, hogy párt vagy szervezet, hanem ez a definíció, ez a törvényben így van, és ennek eleget tesz a kivonat is és a kérelem is. Javaslatot teszek, hogy támogassuk az iroda javaslatát, és a Civil Mozgalmat vegyük nyilvántartásba az Európai Parlamenti Választásokra. Ki az, aki támogatja a határozati javaslatot? Köszönöm szépen. Egyhangú döntés született. 2. Mehetünk a Néppárt kérelmére. Rytkó Emília OVI vezető Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez a szervezet már szerepelt a testület előtt, amikor ez a kivonat hiányzott, és a testület akkor elutasította, hiszen egy végzésről szóló hiteles másolatot nyújtott
2
be. A kivonat postai úton megérkezett, ezért ugyanazon a 25-ös sorszámon szerepel ismételten a párt. A kivonat alapján politikai tevékenységet folytat, így a Néppárt.hu szervezet nyilvántartásba vételére teszek javaslatot. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Köszönjük szépen. Úgy látom, hogy sikerült tájékozódni. Felvetés nincs senkinek, akkor a javaslatom az, hogy vegyük nyilvántartásba a Néppárt.hu szervezetet. Kérem szavazzunk, aki támogatja, emelje fel a kezét. Köszönöm szépen. Most is egyhangú döntés született, 9-en támogattuk tehát a Néppárt nyilvántartásba vételét. A második napirendi pontot ezzel le is zárhatjuk. Legfeljebb azt állapítom meg, hogy táblázatunkból az is áttekinthető, hogy eddig az Európa Parlamenti Választásokra a mai két nyilvántartásba vétellel együtt 26 szervezet került nyilvántartásba. III.
Jogorvoslatok
Áttérünk akkor a jogorvoslatok tárgyalására. Parancsoljon Emike, legyen kedves tájékoztassa a testületet a tudnivalókról. 1. Rytkó Emília OVI vezető Köszönöm szépen. Első fellebbezés, amit az Országos Választási Bizottság ügyiratában összeállítottunk, ez a Fővárosi Választási Bizottság 23/2009. (IV.26.)-án meghozott határozata ellen került benyújtásra. A fellebbezést benyújtó polgár a fellebbezés részletes indokolásában megfogalmazza, hogy egy mandátum-kiosztás ellen lép fel. Bizonyítékként benyújtotta a különféle internetről on-line található és kinyomtatott dokumentumokat. Ez mögötte fénymásolatban megtalálható, illetve benyújtotta a Hunvald György képviselő lemondó nyilatkozatát és a párt által tett javaslatot. A testület döntését segítendő, hozzátűztük az anyaghoz a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvényt, a megbízatás keletkezése és megszűnése c. részét, amelyet a döntés meghozatalának segítségül kínálunk. Szeretném tájékoztatni a testületet, hogy a benyújtott fellebbezés időben érkezett, a Fővárosi Bizottság Ügyrendjének megfelelően ezt továbbította a testületnek, és ehhez további érdemi kiegészítést nem fűzött. Továbbiakat én sem szeretnék hozzáfűzni. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Köszönöm szépen. A továbbiak az a jogi minősítés problémája, ez a testületre vár. Dr. Ivancsics Imre OVB tag Áttanulmányozva többször is a beadványt, azzal szeretném kezdeni, hogy számomra nem tűnik megalapozottnak, ténybélileg nem tűnik megalapozottnak. Idézek a fellebbezésből: elterjedt a hír, és írja, hogy milyen hír terjedt. A következő bekezdés: kétségek mutatkoznak a tekintetben, gyanúra ad okot, álláspontom szerint. Úgy gondolom, ahhoz, hogy a fellebbezést elfogadjuk, ott a tényeknek és időpontoknak nagyon jelentős szerepe van. Most az az aggály, hogy 24 órában mi fér be, mi nem, mert van egy ilyen kitétel is, hogy rövid idő alatt ennyi esemény belefér, vagy nem fér, én azt hiszem, hogy ennek a vizsgálata nem tartozik az OVBnek a hatáskörébe. Sok minden belefér egy napba, ha akarom, és sok minden nem fér bele, ha nem akarom. Tehát végül is számomra nem tűnik megalapozottnak. Köszönöm.
3
Dr. Halmai Gábor OVB elnökhelyettes Köszönöm szépen. Egyetértek Ivancsics Imrével, de egy kicsit még visszább mennék a kérdés megválaszolására abban a tekintetben, hogy a fellebbezés jogellenességeket állít részben a Ve. alapelveire, részben meghatározott rendelkezéseire hivatkozva. Tehát nekünk abban a kérdésben kell alapvetően állást foglalnunk, hogy ezek a jogellenességek valóban fennállnake. Ami az alapelvi sérelmeket illeti, itt lényegében a csatolt bizonyítékok azt próbálják alátámasztani, és azt kell mondjam, hogy ez tulajdonképpen egy olvasó számára alá is támasztják, hogy itt valószínűleg a jelölő szervezet bizonyos belső szabályzatait megsértette. Vagyis arról van szó, ahelyett, hogy annak a grémiumnak biztosított volna lehetőséget a megüresedett betöltésére, amely a párt előírásai szerint erre jogosult, ehelyett ennek a grémiumnak a hétfői ülését megelőzve már más módon ezt a döntést meghozták, sőt mire a hétfői ülés időpontja elkövetkezett volna, addigra az illető új képviselőnek a mandátumát már a Fővárosi Választási Bizottság ki is adta jelesül vasárnap. Ezt állítja alapelvsértő, jogszerűtlen eljárásnak. Azt gondolom, hogy ez valóban nem tartozik a mi hatáskörünkbe, tehát a mi hatáskörünk odáig terjed, hogy a párt részéről az a közlés, ami az új mandátumra vonatkozik, az jogosult személytől érkező közlés-e, ha az, akkor azt az OVB szerintem nem vizsgálhatja, hogy ez a döntés hogy született meg, és hogy vajon ez a döntés megsértette-e a párt belső szabályait, mert lehet, hogy megsértette, sőt elég sok jel utal itt a bizonyítékok között arra, hogy megsértette, de ez nem az OVB problémája. Ami azt a kérdést illeti, amit a Ve. 29/A. § (1) bekezdésével kapcsolatban feltesz a fellebbező, hogy tudniillik a Fővárosi Választási Bizottság valóban korrekt megállapította volna-e a megfelelő tényállást, erre ugyanez a válasz, ami az első kérdésre, ami a tényálláshoz kellett, azt megállapította, azt tudniillik, hogy egy jogosult személy bejelentette azt, amit be kellett jelenteni. Szerintem a területi választási bizottság tényállás megállapításába az nem kell hogy beletartozzék, hogy egyébként ez a jogosult szervezet hogyan jutotta arra a döntésre, amit a jogszabály szerint bejelentett. Tehát summa-summára azt gondolom, hogy a mi eljárási szabályainknak megfelelően ennek a kifogásolt döntésnek a jogszerűsége nem kifogásolható. Köszönöm szépen. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Még egy jogi problémára felhívom a Tisztelt Testület figyelmét, a lemondás érvényességét túlmenően itt a Fogarasi úr, a Fővárosi Választási Bizottság elnöke egy egyéb jogi körülményről is tájékoztat minket, nevezetesen, hogy külföldön tartózkodás miatt határozatképes ülést nem lehetett tartani egy ideig. Ilyen szempontból ezért is egy jogi probléma, de természetesen nem a főügyről akarom elterelni ezzel a figyelmet, de bizonyos értelemben lehet, hogy ezzel is foglalkozni kell. Dr. Vejkey Imre OVB tag A lemondás jogilag álláspontom szerint aggályos. Aggályos azért, mert az iroda csatolta részünkre, mindenkinek rendelkezésre áll a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény, és annak nevezetesen a 3. §-a, a megbízás keletkezésével és megszűnésével foglalkozik. Alapesetben az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén jelentheti be lemondását. A 2. bekezdés rendelkezik a speciális esetről, amikor az önkormányzati képviselő lemondhat a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek, illetve főpolgármesternek juttat el. Jelen esetben nem a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozat van, hanem a főpolgármesterhez, illetve a főjegyzőhöz, akinek csak át kellene adni, illetve át kellene juttatni ezt az anyagot. Tehát álláspontom szerint egy formális jogi hiba van a lemondásban, tekintettel arra, hogy az nem a törvényben meghatározott testületnek szól. Köszönöm szépen.
4
Novák Előd OVB tag Alapvető problémának én a jogi lehetőségeken túl, amibe esetleg bele tud kapaszkodni ilyenkor az ember, amikor erkölcsileg ennyire felháborító előterjesztés van napirenden, akkor gondolok most egy III/II-esnek a jelölésére, akkor alapvetően arra gondolok, és azt javasolom a Tisztelt Bizottságnak, hogy egy nyilatkozatot tegyünk közzé, amiben felszólítjuk a képviselő-jelöltet, hogy vonja vissza az indítványát, hogy elvállalja ezt a jelöltséget, tehát mondjon le a mandátumáról, és ezt ne vállalja el. Azt gondolom, hogy egy III/II-esnek a Fővárosi Közgyűlésben nem lehet helye, és ezt a Választási Bizottság erkölcsi okokra hivatkozva, illetve akár választási eljárás alapelveiből, akár az Alkotmányból kiemelni szépen itt közös megegyezéssel olyan szép pontokat, amibe legalábbis az erkölcseink szerint ütközik. Azt javasolom, hogy egy nyilatkozatot fogalmazzunk meg, és ehhez kérem a támogatásukat. Köszönöm. Dr. Fazekas Marianna OVB tag Köszönöm szépen. Tisztelt Választási Bizottság! A mi feladatunk az, hogy egy első fokon meghozott területi választási bizottság döntésének jogszerűségét vizsgáljuk felül. Ezt a kérdést kell tehát mérlegre tennünk. Ha ezt a kérdést vizsgáljuk, akkor itt két cselekménynek a jogszerűségét kell megnéznünk, és két cselekményt kell értékelnünk. Az egyik cselekmény a mandátum megszűnése és az erre vonatkozó szabályok. A fellebbezés ennek kapcsán az Alkotmányra, illetve a választási eljárásról szóló törvény különböző rendelkezéseire hivatkozik. A lemondásra nem vonatkoznak a választási eljárás szabályai. A képviselői mandátum megszűnésének szabályait a nekünk is kiosztott és Vejkey tagtársunk által idézett 2006. évi XCVI. törvény rendelkezései határozzák meg, illetve mögöttesen az Ötv. rendelkezik a képviselő-testület tagjainak jogairól, illetve kötelezettségeiről. Ez a törvény a 2000. évi XCVI. törvény pontosan megmondja, hogy mikor keletkezik, illetőleg mikor szűnik meg a megbízatás. A Fővárosi Választási Bizottságnak és az Országos Választási Bizottságnak különösen a fellebbezésben felhozott jogszabályhelyek alapján nincsen jogalapja azt megállapítani, hogy más törvények hatálya alá tartozó aktus jogszerű vagy nem jogszerű. Tehát a választási eljárási törvény alapelvei szerint értékelni a képviselői lemondás jogszerűségét vagy nem jogszerűségét, ez úgy gondolom, hogy nem tartozik az Országos Választási Bizottság hatáskörébe, mint ahogy a Fővárosi Választási Bizottságnak a tényállásmegállapítási kötelezettsége is arra terjed ki, hogy a mandátum megszűnt-e. Ezt a tényt valóban megkell állapítania, ez tény, de nem a választási eljárásra vonatkozó szabályok alapján. Egy másik cselekmény az, hogy ha a mandátum megszűnt, tehát a tényállásnak ez az eleme bizonyított, akkor a területi választási bizottságnak a jogát és kötelezettségét a törvény egész pontosan előírja, egy határidőt tűz a törvény és megmondja, hogy a jelölő szervezet jogosult a saját listájáról megnevezni azt a jelöltet, akinek a mandátumot ki kell adni. Ha netalántán olyan választójogi akadályt merült volna fel időközben, ami a megválaszthatóságát az adott személynek kizárná, tehát a választási akadályok valamelyike bekövetkezett volna, akkor ezt természetesen a területi választási bizottságnak értékelnie kellett volna. Ilyen azonban jelen ügyben nem áll fenn. Azt gondolom, hogy a területi választási bizottság, tehát jelen esetben a Fővárosi Választási Bizottság a rendelkezésére álló dokumentumok alapján jogszerűen állapította meg azt, hogy a mandátum megszűnt, és jogszerűen döntött abban a kérdésben, hogy a jelölő szervezet a listáján lévő választási jogszabályok által szabályozott választási akadállyal nem érintett személyt jelöl a Fővárosi Közgyűlés tagjává. Indítványom az, hogy az Országos Választási Bizottság utasítsa el a fellebbezést, és hagyja helyben a Fővárosi Választási Bizottság határozatát.
5
Novák Előd OVB tag Köszönöm. Nem látom, hogy reagálnának érdemben, de akkor én megteszem az előttem felszólaló kollegának a felvetését, miszerint formai hiba miatt sajnos ezt lemondó nyilatkozatot – vagyis nem sajnos, gúnyosan mondtam – azt hiszem nem állhat módunkban elfogadni. Mert valóban, ahogy a Választási Iroda által is kiosztott jogszabályhely mondja ezt a lemondást a képviselő-testülethez intézett és a főpolgármesternek, vagy másnak eljuttatott nyilatkozattal lehet teljesíteni, tehát különbséget tesz aközött, hogy kihez intézett és kinek lehet eljuttatni. Azt gondolom, hogy ha rengeteg más laikus magánszemély beadványát sokszor hallhatjuk a hírekben is, hogy formai hiba miatt elutasítja a Választási Bizottság, pedig ott laikus nem jogtudó emberek próbálnak tenni a haza sorsáért, akkor azt gondolom, hogy egy fővárosi képviselőtől elvárható, hogy ismerje ennyire a jogot. Nem lehetünk ennyire szembehunyók, tehát ezt úgy gondolom, nem tudjuk elfogadni. Ugyanakkor nem kétséges, hogy ezt be fogják adni formai hiba nélkül is, én ezért tartom továbbra is szükségesnek a javaslatomat, hogy egy nyilatkozatban szólítsuk fel, hogy a képviselő-jelöltségétől álljon el, és ennek az indokolásával folytathatunk egy vitát, ha megvan hozzá a kellő akarat, hogy pontosan mi legyen egy ilyen közleményben, amit az OVB kiadna. Köszönöm. Dr. Halmai Gábor OVB elnökhelyettes Köszönöm szépen. Szeretnék reagálni az elhangzott hozzászólásokra. Vejkey Imre meggyőzött. Én azt gondolom igaza van, és valóban a lemondás a törvény értelmében nem eljárásszerű lemondás volt. Itt kénytelen vagyok vitatkozni Fazekas Marianna álláspontjával, annak ellenére, hogy ezt a feltételt a megbízatás megszűnésével összefüggésben nem az választási eljárási törvény határozza meg, de a Választási Bizottság nem tehet mást, mint a megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell hogy alkalmazza akkor, amikor a hatáskörében eljárva első menetben a megbízatás megszűnését kell megállapítania, ezt szerintem nem lehetett volna megállapítani. Tehát ebben a tekintetben osztom Vejkey Imre álláspontját, ebben a vonatkozásban azt gondolom, hogy helyt kell adnunk a fellebbezésnek. A másik felvetést illetően pedig határozottan azt mondom, hogy jóllehet én lennék az utolsó, aki szeretnék III/II-es munkatársakat bárhol látni. Ezt részben a jogszabály nem zárja ki, részben – és ez a fontosabb érv – az OVB-nek nincs olyan hatásköre, amelynek keretében bármilyen javaslatot tehetne egy képviselő tisztségének elfogadását, vagy el nem fogadását illetően. Köszönöm. Dr. Szoboszlai György OVB tag Javasolom a Fővárosi Választási Bizottság határozatának helybenhagyását azon indokból, hogy a lemondó nyilatkozat tartalmilag a Fővárosi Közgyűléshez intézett nyilatkozat. A Fővárosi Közgyűlés nevesítve van ebben a nyilatkozatban, és a nyilatkozatot a főpolgármester, illetve a jegyző útján juttatták el a Fővárosi Közgyűléshez. Hasonlóképpen aggálytalannak látom a megüresedett képviselői hely betöltését, ezen indokok alapján javasolom az imént említett döntés meghozatalát. Köszönöm szépen. Novák Előd OVB tag Köszönöm. Azt gondolom, hogy az, hogy nevesítve van a Fővárosi Közgyűlés, de hát nem mint címzett van nevesítve, az, hogy beszél róla. Nem véletlenül rendelkezik így a jogszabály azt gondolom, hogy nem lehet egy kocsmában lemondani, vagy egy tüntetésen egy felindultság keretében, megvan ennek a konkrét módja, ami azt gondolom igenis elvárható egy fővárosi képviselőtől, még jobban, mint bárki mástól. Tehát nem tekinthetünk el egy ilyen mellett. Gondolom a Legfelsőbb Bíróság sem tekintene el egy ilyentől. Ez bizony egy formai hibás. Az pedig, hogy ilyen műfajban nem rendelkezhet, hogy nyilatkozatot nem adhat ki, tudomásom szerint élt már az OVB ezzel a lehetőségével. Természetesen levelet is írhat
6
bárkinek, nyilatkozatot is közzé tehet, nem tudom pontosan hogy nevezik, de az OVB honlapján találtam a korábbi időkre visszamenőleg valamiféle ilyen műfajt, különálló, és található egy ilyen nyilatkozat – most nem tudom most pontosan fejből a címét – a korábbi években volt ilyen, igenis van ilyen lehetőségünk, itt az akarat a kérdés, hogy megvan-e bennünk. Tehát lehet erről igenis egy ilyen véleményünk, és a választási eljárásról szóló törvény lehet, hogy a megszűnésre nem vonatkozik a képviselői mandátum megszűnésére, de az új keletkezésére igen azt gondolom, és ott például már a választási eljárás alapelveit, tehát az Alkotmányt pedig mindenképpen beidézhetjük, miszerint ez egy demokratikus jogállam lenne. Azt gondolom, hogy ennek megsértőiről nyilatkozhatunk, hogy ma Magyarországon egy III/II-es múlttal rendelkező személy, és az MSZP-nek is a szégyene, hogy a mai napig nem tud mást delegálni. És ebben nemcsak nekem ez az álláspontom, lehet látni, hogy a fővárosi koalíciót is megosztja ez a kérdés. Azt gondolom, ha egy ilyen döntést meghozunk, hogy egyrészt visszaadjuk formai okok miatt, kapnak egy kis gondolkozási időt, akkor lehet súlyunk a közélet tisztulása érdekében. Nagyon szükségesnek tartom ebben az esetben, ahogy a választási eljárás tisztasága érdekében is, tehát már az OVB nyilatkozatot mondjuk az ajánlószelvények kitöltése tárgyában, vagy hogy másolható-e, ugyanúgy van, hogy a közélet tisztasága érdekében, és így a választási eljárás tisztasága érdekében is, hogy akárkit ne lehessen jelölni, egy ilyen nyilatkozatot igenis tehetnénk, tehát szeretném, ha megfogalmaznánk egy ilyet. Köszönöm. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Ez egy javaslat, erről lehet szavazni természetesen, hogy Novák úrnak ez a javaslata. Dr. Szoboszlai György OVB tag Ügyrendi indítványom lenne. Nevezetesen az, hogy döntsünk magáról a fellebbezésről, illetve a Fővárosi Választási Bizottság határozatának a sorsáról, és ha szükséges, akkor tárgyaljuk külön egy akármilyen megnyilvánulásnak a szükségességét. Köszönöm szépen. Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, mi egy jogorvoslati eljárásban döntést hozunk, azt javasolom, hogy hozzuk meg ezt a döntést, és utána ha egy ilyen javaslat fennmarad, akkor foglalkozzunk külön a javaslattal. Köszönöm. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Visszatérünk Novák úrnak a felvetésére, de először ne a nyilatkozattal foglalkozzunk, hanem a fellebbezés elbírálásával. Hárman formai hibáról beszéltek, illetve ezen az alapon a lemondás aggályosságáról, és ugyanennyien mellette szóltak. Ez az egyik kérdés, amivel foglalkoznunk kell. Arról az indítványról, ami a két cselekmény együttes elbírálására vonatkozik, tehát mondom, arról, hogy helyben hagyjuk a Fővárosi Választási Bizottságnak a határozatát. Ha többséget kap, akkor ez lesz a határozat, ha pedig nem kap többséget, akkor részeire bontjuk, hogy miben hagyjuk helyben, miben változtatjuk meg, vagy teljesen elutasítjuk. Akkor erre teszem fel a kérdést szavazásra. Ki az, aki felülvizsgálati jogkörben járunk el, aki a Fővárosi Választási Bizottság határozatának a helybenhagyását támogatja. Kérem most az szavazzon. Megállapítom, hogy 6-an támogattuk, 3-an nem támogatták. Ebből következik, hogy többségi álláspontot kapott a Fővárosi Választási Bizottságnak az Országos Választási Bizottság által történő helybenhagyása. Most jön Novák Előd javaslata, amelyik úgy szólt, hogy egy nyilatkozatot adjon ki az Országos Választási Bizottság, amely a személynek, akinek a listán
7
Dr. Fazekas Marianna OVB tag Bocsánat Elnök Úr! Ügyrendi javaslatom lenne. A napirendre vételkor nem szavaztunk erről a kérdésről, javaslom, hogy majd az ülés végén külön döntsünk arról, hogy kívánjuk-e napirendre venni ezt a kérdést vagy sem. Köszönöm. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Fazekas Marianna is javaslatot mondott, Szoboszlai György is. Melyik szerint járjunk el. Kérdezem akkor azt, hogy Novák Előd javaslatának a napirendre vételét ki támogatja, az kérem emelje fel a kezét. Megállapítom, hogy egyhangúlag támogattuk. Most érdemi szavazás. Ki az, aki indokoltnak látja ennek a nyilatkozatnak a kiadását, amelyben az Országos Választási Bizottság felszólítja a listán a kiesett helyére lépő személyt, hogy a politikai múltjára való tekintettel lépjen vissza. Aki azt gondolja, hogy az Országos Választási Bizottságnak ebben az ügyben egy ilyen nyilatkozatot kell kiadnia, az kérem, hogy most szavazatával ezt támogassa. Megállapítom, hogy 1 szavazatot kapott, következésképpen 8-an nem támogattuk, ily módon elesett ennek a nyilatkozatnak a közreadása. Köszönöm szépen. 2. Áttérünk a következő ügyre. Átadom a szót Rytkó Emíliának. Rytkó Emília OVI vezető Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Még egy beadvány érkezett, először tegnap este, másodszor pedig ma délelőtt. Lényegét tekintve Kassab Adonis István, a Jobbik Mozgalom képviseletében az előző kérdés ellen nyújtott be úgyszintén fellebbezést. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Köszönöm szépen. Ugyanaz az ügyben, tehát egy másik fellebbezés elbírálása áll előttünk. Dr. Poczkodi Balázs OVB tag Első körben azt szeretném tisztázni, hogy ez egy bizonyított tény ez a III/II-es főcsoportfőnökségi jogviszony? Tegyük fel, hogy igen, nekem erre nem volt alkalmam, hogy meggyőződjek. Az az igazság, hogy ebben az ügyben én kétlelkű vagyok, mert bevallom őszintén, ha a személyes véleményemre bárki kíváncsi, akkor ezzel kapcsolatban az én személyes véleményem, hogy én nagyon szívesen helyt adnék ennek a fellebbezésnek. Nem gondolom, hogy egy ilyen típusú jelölés ez jó, és alapvetően azokkal az erkölcsi aggályokkal, amik ebben a fellebbezésben megjelennek, azokkal én mint magánember egyetértek. Mint OVB tag, az a helyzet, hogy nekünk pontosan a demokratikus jogállamiságnak, illetve a joguralomnak a szempontjait tiszteletben kell tartani. Tehát csak azokon a kereteken belül maradhatunk, amit a jog megenged számunkra. Az Alkotmány a passzív választójog, tehát a választhatóság feltételeit azt taxatíve rendezi, és ott olyan kizáró ok nincsen, ami miatt most itt a fellebbezésben foglaltak szerint szeretnék megsemmisíttetni ezt a mandátum-kiadást. Magyarul nincs olyan kizáró ok választhatóság szempontjából, ha valaki az előző rendszer titkos szolgálatának alkalmazottja vagy kapcsolata, vagy bármilyen egyéb módon tagja volt. Az a helyzet, hogyha ezt a fellebbezést most megszavaznám mint jogász, akkor éppen én sérteném meg az Alkotmánynak a demokratikus jogállamisággal kapcsolatos alapelveit. Hiszen, hogyha megszavaznám ezt a fellebbezést azért, mert erkölcsileg helytelennek tartom, akkor mondjuk egy másik ügyben, ami egyébként szintén nincs benne a törvényben, megszavazhatnám azért is a valakinek mandátum-kiadás megtagadását, mert mondjuk, mert kék szeme van. Most szándékosan groteszk példa, de ezzel azt akarom érzékeltetni, hogy a jognak az írott tételeit, illetve az erkölcsi szempontokat, azokat egy ilyen szoros értelemben
8
vett jogalkalmazói munkában, amit az OVB csinál, nem szabad összekeverni. Tehát nyilván a jogalkotásnál kell ilyen fajta erkölcsi érveket, vagy szempontokat figyelembe venni és mérlegelni, de a jogalkotó ezt nem tette meg, vagy megtette, de úgy gondolta, hogy ez nem fontos, akkor egy jogalkalmazó, aki már tényleg az írott jogszabály szerint meghatározott eljárásokban lépésről-lépésre haladva alapvetően ugyanilyen típusú ügyekben, alapvetően ugyanolyan döntéseket kell hogy hozzon, az nem alapíthatja a döntését másra, mint a jogszabályra. A jogszabály pedig nem tartalmazza ezt a kizáró okot, tehát az én jogi indítványom, a fellebbezés elutasítása. Köszönöm. Dr. Szoboszlai György OVB tag Javasolom a Fővárosi Választási Bizottság döntésének e fellebbezés kapcsán is a helybenhagyását. Úgy gondolom, hogy nincs törvényes alap arra, hogy a mandátum kiadását törvénysértőnek minősítsük, anyagi-jogilag kifogásolhatónak tartsuk, és azt is hozzáteszem, hogy az ügyben erkölcsi vagy politikai álláspontom teljességgel magánügy. Nem tartozik az eljárási keretbe. Éppen ezért az ezzel kapcsolatos megnyilvánulásokat, megjegyzéseket nem is teszek. Teljesen nyilvánvaló, hogy a magyarországi rendszerváltás a múlt rendszer és a jelenlegi rendszer között egy folyamatosságot tételezett fel, nem iktatta ki a múltrendszer egyes szereplőit a politikai közhatalom gyakorlásából, nem hozott olyan jogszabályt, amelyben korlátozta volna bárkinek a választójogát, a testületekben, a közéletben való részvételét, nincs egyetlenegy olyan jogszabály sem Magyarországon, amely a titkos szolgálatokkal való együttműködést kizáró okként emlegetné. Egyetértek Poczkodi Balázsnak azzal az érvelésével, hogy éppen az ellenkező döntés lenne jogszabálysértő. Köszönöm szépen. Dr. Halmai Gábor OVB elnökhelyettes Köszönöm szépen. Egyetértek mind a két előző hozzászólással. Arról beszélnék nagyon röviden, hogy itt ebben a kérdésben egy picit másról van szó, mint az előző javaslat kapcsán. Az előző javaslat, amit az OVB többsége leszavazott, azt gondolom azért került leszavazásra, és ezt én magam is így jeleztem a hozzászólásomban, mert egy olyasvalamire szólította volna fel az OVB-t, ami nem tartozik a hatáskörébe, és ennek következtében egy erkölcsi állásfoglalás hozatalára szorította volna, amit én nem tartok helyesnek, és nem tartok követendőnek. Ebben az ügyben egyértelműbb a helyzet, ha itt erkölcsi álláspontot fogalmazunk meg, akkor azt gondolom, hogy mi sértjük meg a választási eljárási törvényt, és mi megyünk szembe azokkal a szabályokkal, amikkel lehet egyetérteni, vagy nem egyetérteni. Mi jogalkalmazóként ezeket a szabályokat kénytelenek vagyunk tudomásul venni. Mindazonáltal én itt is szükségesnek tartom megjegyezni egyébként, hogy én is szeretnék inkább egy olyan országban élni, ahol egykori titkosszolgálati alkalmazottak nem vállalnak közfunkciót. Nem azért nem vállalják ezt a közfunkciót, mert a jogszabály megtiltja nekik, hogy vállalják, hanem önként nem vállalják, de erre őket kötelezni azt gondolom, hogy az alkotmányos rendünk megsértése lenne. Köszönöm szépen. Novák Előd OVB tag Köszönöm szépen. Sokat vívódtam, amikor az ülésre jöttem, és nem hozott könnyű helyzetbe a Jobbik, akivel előzetesen is sokat vitatkoztunk erről, hogy beadják-e ezt a beadványt, illetve én azt javasoltam, hogy inkább a közleményt kérjék az OVB-től. Hiszen áttanulmányoztam az esküm szövegét is, hogy megesküdtem arra, hogy a különböző jogszabályokat megtartom és megtartatom, de másfelől ezzel ütközőnek éreztem azt, hogy megbízatásomat hazám javára teljesítem, így felmerült bennem, hogy itt némi ütközés van, mert hazám javát semmiképp sem szolgálja az, hogy egy III/II-es van. Ugyanakkor úgy filozofáltam magamban tovább, hogyha ezt folytatom, akkor bizony az MSZP listáját sem szavazhatnám meg, amelyiken 66
9
válogatott kommunista van, vagy legalábbis olyanok, akik ettől nem érezték különösebben szükségesnek elhatárolódni, vagy más szervezetben folytatni pályafutásukat, hanem jogutódjaként folytatják. Mégis úgy ítéltem meg, hogy nem lenne helyes ezt támogatnom, hiszen akkor ahogy mondtam, messzire vezetne ez az ügy. Tehát akármilyen radikális felfogást is képviselek, nem láttam arra jogi lehetőséget, hogy a jogra hivatkozva megtagadjam. Ugyan történt már olyan a Jobbik és az én életemben is, amikor a Turul szobor ügyében azt mondtuk, hogy eddig és ne tovább, és akkor nem a jog az első, hanem a nemzet érdeke. Itt én magam is vívódtam, hogy mit lehet tenni. Viszont Vejkey kollegám hozott egy nagyszerű javaslatot előbb, amit azt gondolom, hogy most is érvként a fellebbezésben felhasználhatunk, még pedig a formai hiba. Tehát azt kérem az elsőként felszólaló kollegámtól is, hogy ha szeretné erkölcsi okokra hivatkozva, de arra nem teheti meg, akkor legyen szigorúbb, és keresse nagyítóval azokat a formai hibákat, amiket az előbb már megtaláltunk. Tehát legyünk szigorúbbak, és efölött a formai hiba most se szúrjunk szemet, és ezért gyakorlatilag ennek a fellebbezésnek adjunk helyet, még ha más indokolással is. Köszönöm. Dr. Vejkey Imre OVB tag Valóban azt szerettem volna mondani, hogy a jelen fellebbezés a Fővárosi Választási Bizottságnak a 23/20009. FVB határozatát támadja. Az előző tárgykörben már részletesen kifejtettem, hogy a lemondást miért tartom aggályosnak, természetszerűen ez az aggálya, mivel ugyanarról a határozatról beszélünk, a jelen fellebbezési eljárásban is fennáll. Dr. Halmai Gábor OVB elnökhelyettes Köszönöm szépen. Egy új körülményre ezért ennek a fellebbezésnek a kapcsán felhívnám a figyelmet, most eltekintve attól a nem lényegtelen kérdéstől, hogy az előbbiekben jóllehet az én ellenszavazatommal, de a többség az előző határozatban sem fogadta el a jogellenességet az eljárás tekintetében, tehát gondolom a többségnek most sincs oka elfogadni. Az a helyzet, hogy ebben az ügyben viszont én sem fogadnám el, tudniillik ez a fellebbezés erre nem hivatkozik. Azt gondolom, hogy az OVB-nek a fellebbezésről kell döntenie, azokról az érvekről kell döntenie, amiket a fellebbezés megfogalmazója elénk tár, a fellebbezés megfogalmazója ezt a formai érvet nem tárja elénk, tehát magyarul túlterjeszkednénk az indítványon, hogyha erre hivatkozva, valamilyen okból a többség megváltoztatná az álláspontját, és mást gondolna. Az előző döntésben volt egy olyan momentum, ami a formai hibára lehetőséget adott az OVB számára, tudniillik az a momentum, amikor azt mondja a fellebbező, hogy a területi választási bizottság nem derítette fel a teljes tényállást. Ebbe a körbe tartozik szerintem a formai hiba. Itt nincs ilyen momentum, teljesen már érvelés van, ami szerintem jogilag nem állja meg a helyét, tehát semmi ok visszahozni a formai okot, ami itt nem szerepel. Köszönöm. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Köszönjük szépen. Tehát a kérelemhez kötöttség elvét kell érvényesíteni az elbírálás során. Dr. Vejkey Imre OVB tag Nagyon röviden reagálnék Gábor által elmondottakra. A fellebbezésnek a petitum részében egyértelmű, hogy jogszabálysértésre hivatkozással támadja a határozatot. Álláspontom szerint az, hogy jogszabálysértésre hivatkozással támadja, ez azt jelenti, hogy megtámadta. Megtámadta a lemondást is, és megtámadta természetszerűen az új jelöltet is. De a petitumhoz kötöttség elve az indoklás vonatkozásában nem köt bennünket tekintettel arra, hogy nem a Pp. és nem a Ket. alapján járunk el, hanem a Ve. alapján. És a Ve. e vonatkozásban nem ismeri ezt. Köszönöm szépen.
10
Novák Előd OVB tag Azt gondolom, hogy ha előbb elfogadhattuk azt, ha konkrétan nem volt benne az indokolásban, a fellebbezés indokolásában ez a konkrét bizonyítás, hogy miért jogszabálysértő a lemondása, akkor most is el kell fogadnunk. Azt, hogy próbáltunk ott általánosítani, illetve Halmai úr próbált általánosítani, azt gondolom, hogy akkor azt most is lehet, hiszen most is hivatkozik a fellebbezés második oldalában, hátulról a 3. vagy 4. bekezdésben, hogy azt mondja, hogy megsérti a Magyar Köztársaság Alkotmányát, a köztársaság és a demokrácia eszméjét, tehát ha általánosítani akarunk, Halmai úrnak tudok egy ilyen lehetőséget, tehát azt gondolom, hogy ez ugyanúgy, túl azon, hogy nem köti szerintem sem, hiszen nem mást kér, nem arról szól, hogy mi itt továbbmegyünk a fellebbezésen, és többet is megállapítunk a rendelkező részben, hanem csak az indokolásban, másfajta indokolással fejtenénk ki. Azt gondolom, hogy ha az előbb elfogadta, akkor most is el kell, hogy fogadja, ha csak nem az a probléma, hogy a Jobbik az előterjesztő. Ha ez a probléma, akkor én ígérem, hogy ezentúl a Jobbik helyett, mindig magánszemélyként fogjuk előterjeszteni a javaslatainkat, hogy ha ez önmagában valakit visszatartana, de ha nem, akkor azt gondolom, ami előbb fennáll, az most is fennáll, teljesen mindegy, hogy milyen indokolást fejt ki a fellebbező. De egyébként általánosságban benne van, csak még általánosabban fogalmazott, mint ahogy az előző fellebbező, holott az előző fellebbező sem emelte ki konkrétan ezt a formai hibát, ami alapján mi hárman úgy döntöttünk, hogy ez formai hibás. Köszönöm. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Ha nincs több hozzászólás, természetesen akkor úgy gondolom, hogy határozati javaslatot kell megfogalmazni. A többség végeredményben, bár 2-en, 3-an is a formai hibát fennállónak látják, bár itt a petitumhoz kötöttség ezt kizárná, de mindenki ért ezzel egyet, hogy ez a Veben is érvényes jogelv, tehát alapvetően arról van szó, hogy a fellebbezést elutasítani, és az első fokot jóváhagyni, úgy tűnik a többség efelé hajlott, úgyhogy így teszem fel a kérdést, hogy ki az, aki támogatni tudja, hogy a fellebbezés az nem megalapozott, és az első fokot kell jóváhagyni az Országos Választási Bizottságnak. Kérem az szavazzon most. Megállapítom, hogy 7-en voltunk, akik támogatták ezt a határozati javaslatot. Következett, hogy 2-en voltak ellene, de azt gondolom, hogy a vita menete a kisebbségi véleményt jól kifejezi, úgyhogy nem kell ezt még egyszer összefoglalni, a jegyzőkönyvbe benne van. A határozatot meghoztuk. 3. Ily módon mehetünk a következő ügyre. Rytkó Emília OVI vezető Köszönöm szépen. Az Országos Választási Irodának könnyű dolga, mert a két következő ügy, mind a kettő kifogás, mind a kettőt Novák Előd úr, az OVB tagja nyújtotta be. Az elsőként bekészített ügyirat a HVG ellen, a másik pedig az SZDSZ jogszabálysértő magatartása ellen szól. Novák úr jelen, ezért egyéb kiegészítenivalót nem tennék. Novák Előd OVB tag Ügyrendben én úgy érzékelem, hogy az Országos Választási Bizottság tévesen küldte tovább nekünk ezt, hiszen én nem, mint országos médium ellen emeltem kifogást a Főváros Választási Bizottsághoz címzett kifogásomban, hanem az SZDSZ ellen, amire bizonyítékul csatoltam be a médiumot, tehát egyértelműen megjelöltem, hogy ki ellen, még a címét is odaírtam, hogy az SZDSZ-nek mi a székhelye, tehát egyértelműen nem arra a paragrafusra
11
hivatkozom, azt hiszem a 44. § (1) bekezdés c) pontjára. Ott arra csak az OVB-nek hivatkozom, tehát szerintem ezt vissza kell küldenünk. Köszönöm. Rytkó Emília OVI vezető Ami rossz helyre került, azt ott bírálják el. Dr. Halmai Gábor OVB elnökhelyettes Köszönöm szépen. Mielőtt a kifogás érdemét kezdenénk tárgyalni, azt a kérdést vetem fel, hogy vajon jogosulttól érkezett-e a kifogás. Jelesül az Országos Választási Bizottság tagja benyújthat-e kifogást? Ugyan természetszerűen a Ve. nem tartalmaz pozitív kizáró szabályt erre nézve, én hadd érveljek amellett, hogy nem nyújthat be kifogást. Azt gondolom, ha benyújthatna kifogást, az azt jelentené, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben az OVB tagja kifogást nyújt be, az Országos Választási Bizottság gyakorlatilag hivatalból jár el. Tehát nem külső kezdeményezésre, hanem saját valamely tagjának kezdeményezésére. Analógiaként hadd mondjam az alkotmánybírósági eljárást jóllehet ez sem tiltja az Alkotmánybíróságról szóló törvény, elég egyértelmű, hogy az Alkotmánybíróság tagjai nem adhatnak be indítványt az Alkotmánybírósághoz. Ha elfogadjuk, hogy az OVB tagja is a kezdeményezők között lehet, akkor az OVB jellegét befolyásoló döntést hozunk, és ezentúl az OVB különböző kifogásokat fog elkezdeni benyújtani, és tárgyalni olyan ügyeket, amiket ő szeretne tárgyalni, és egyébként pedig lehet, hogy senki más nem szeretne. Tudom, hogy ez egy értelmezési kérdés, de hát azért mondom szándékosan, hogy nem tudok jogszabályhelyre hivatkozni, de azt gondolom, hogy ennek a kérdésnek a tisztázása, ez azért fontos, mert lehet, hogy holnaptól kezdve mindannyian azon fogjuk törni majd a fejünket, hogy milyen ügyekben adjunk be kifogást. Eddig még nem törtük a fejünket, én szeretném, ha nem is törnénk, de ehhez ebben a kérdésben szerintem állást kell foglalnunk. Dr. Szoboszlai György OVB tag Élő a probléma, amit Halmai Gábor feszeget. A korábbi ciklusokban voltak olyan törekvések, elsősorban a pártok által delegáltak oldalán, hogy a delegáló párt megkérte informálisan a delegáltját, hogy nyújtson be kifogást. Volt erre precedens is, hogy az OVB tagja kezdeményezett eljárást az OVB előtt. Ezt nem minősítettük szerencsésnek, ez a gyakorlat szép lassan el is apadt. Maguk a pártok is leszoktak arról, hogy a delegáltjukon keresztül érvényesítsenek bármiféle reparációt, jogorvoslatot, kezdeményezést. Jogilag nem kizárt. Tehát jogszabály, a Ve. sem tiltja azt, hogy az OVB, egyébként OVB tag, mint magánszemély az OVB-hez forduljon. Nyilvánvalóan a minőség az magánszemélyként van megjelölve, magán a kifogáson is a magánszemélykénti minőség van feltüntetve, és nincs feltüntetve az OVB tagság. Legalábbis az a beadvány, ami az előbb a kezemben volt, az magánszemély. Jogilag nem kizárt ez a dolog, én magam szerencsésebbnek tartom azt, hogy olyan gyakorlat alakul ki, - ez természetesen egy vélemény, egy egyéni vélemény – olyan gyakorlat alakul ki, hogy tartózkodunk attól, hogy magunk kezdeményezünk eljárást az OVB bármilyen hatáskörébe. Köszönöm. Novák Előd OVB tag Köszönöm. Merésznek tartom ezt a gondolatot, hogy ettől a személyes jogomtól megfosszanak, hogy megvédjem magamat. Azt gondolom, hogyha 16 óra után, a határidő után, itt mondjuk az ülésen terjesztenék elő valamit, akkor azt nyilván OVB minőségemben tenném, akkor esetleg nevezhetnénk hivatalból való eljárásindításnak. Tehát erről nincs szó, nem OVB tagként kezdeményeztem. Azt gondolom, hogy pont az én személyemet, tehát elsősorban nem is a pártomról van szó, hanem a személyemet érintő támadás esetén, jogomban áll megvédeni magamat, de természetesen megtisztelőnek tartanám, ha az OVB
12
érezne annyi szolidaritást a tagja iránt, hogy hivatalból indítana eljárást. Én ezt nem akartam megvárni, meg hát eddig nem történt meg, nem láttam erre szándékot, nyilván ezer dolog van itt a kampány során. Én most elhoztam ezt a lehetőséget, de innentől kezdve minden formai szabálynak megfelel az álláspontom szerint. Dr. Fazekas Marianna OVB tag Az Országos Választási Bizottság és a választási szervek eljárását, ha nem is kristálytisztán, de mondjuk úgy, hogy azért szabályozza a választási eljárásról szóló törvény. Ez a törvény a hivatalbóli eljárás-indítás lehetőségét nem teszi lehetővé egyetlenegy választási szerv számára sem. Tehát bármennyire is úgy ítéljük meg adott esetben egy ügyben, amit olvasunk a sajtóban, hogy akkor most felkellene lépnünk, nekünk erre nincsen lehetőségünk, mi különböző beadványokat, amelyeknek a nevét és a formai kellékeit a Ve. meghatározza, ezeket bírálunk el. Azt gondolom, hogy nincs is olyan értelmezés, ami bármilyen módon kitágítaná, vagy megalapozhatná a hivatalbóli eljárást. Ez az egyik mondat. A Ve. nem szabályozza, és egyetlen más választási eljárási szabály sem zárja ki azt az esetet, hogy a választási szerv tagja magánszemélyként kifogást nyújtson be azokkal a formai és tartalmi követelményekkel, amelyeket a törvény előír. A választási eljárás az azért egy nagyon sajátos eljárás, mert itt a demokratikus kontroll megteremtése érdekében a különböző választási eljárásokban azok a jelölő szervezetek, illetve azoknak a képviselői is részt vesznek, tehát nem egy független testület a szónak abban az értelmében, hogy a tagjai is számos összeférhetetlenségi szabállyal körülbástyázva lennének kiválasztva olyan módon, hogy a politikai, az állami és az egyéb különböző vezetői elitektől megkülönböztetve egyfajta, már amennyire lehet garantálni jogilag a függetlenséget, de ilyen módon lenne kialakítva. Tehát az Országos Választási Bizottság és a területi választási bizottságok munkájában teljesen megszokott és gyakori eset az, amikor a jelölő szervezet képviselője a saját jelölő szervezetének a beadványa tárgyalásában részt vesz, abban szavaz, elmondja a véleményét, és alakítja a választási bizottságnak az álláspontját. Úgy gondolom, hogy azt az analógiát, ami az Alkotmánybíróság esetében felmerül, azért nem lehet alkalmazni, mert az Alkotmánybíróság – én nem ismerem az Alkotmánybíróság ügyrendjét – de ott azzal kezdődik egy beadvány értékelése, hogy az Alkotmánybíróság hivatalához beérkező beadványokat maga a hivatal szűri, és ezek után kerül különböző bírákhoz. Tehát amikor a teljes ülésen valaki feláll, és azt mondja, hogy akkor most ezt az ügyet kellene megtárgyalni, ez valóban egy hivatalbóli indítást jelentene. Az Országos Választási Bizottságnál, illetve a választási szervek esetében az, hogyha az egyik tag bead egy kifogást, ennek nyilván ugyanúgy meg kell vizsgálni azokat a formai és tartalmi feltételeit, méghozzá itt a testületnek megvizsgálni, és ennek alapján kell arról dönteni, hogy először napirendre veszi-e, majd pedig utána arról, hogy érdemben tárgyalja, vagy alaki szabályok alapján, tehát alaki problémák miatt eleve érdemben nem tárgyalja a döntést. Úgy gondolom, hogy sem a választási eljárásnak az a sajátossága, ami a jelölő szervezetek képviselőit döntéshozói pozícióba hozza ebben a testületben, sem pedig az eljárási szabályokban nem található kizárható szabályokból az a következtetés vonható le, hogy lehet, hogy nem szerencsés ez a gyakorlat, de jogilag nem kizárt. Tehát úgy gondolom, hogy ezt a kifogást, méghozzá mind a kettőt, mert itt az egyik az hozzánk lett benyújtva a Ve. olyan rendelkezése alapján, ami olyan ügyben, ami az Országos Választási Bizottság hatáskörébe tartozik a Ve. 44/A. §-a szerint, a másik ugyan nem hozzánk lett benyújtva, de a Ve. egy másik rendelkezése, amelynek számát most nem tudom, érdekes szabályokat tartalmaz az áttétellel való hatáskör-telepítésre, és ezeket a szabályokat is sajnálatos módon tiszteletben kell tartanunk, mint ahogy azt fennállásunk óta így is tesszük. Azt javaslom, hogy a két kifogás érdemi tárgyalásába fogjunk bele.
13
Dr. Molnár Miklós OVB tag Én is úgy gondolom, hogy tételes kizáró szabály hiányában mindenképpen vizsgálnunk kell a kifogásokat, alaki és tartalmi szempontból egyaránt. Azt hiszem, hogy messze meghaladná a jogértelmezés határait az az álláspont, amely szerint a hivatalbóli eljárás intézményének hiányára hivatkozva lényegében hatáskör hiányában elutasítanánk a kifogásokat. Ezt nem tehetjük meg. Ez egy szabályozási kérdés. Egyébként, amit Halmai Gábor is jelzett, Szoboszlai György is megerősített ennek a problémának az élő jellegét, de ez egy szabályozási kérdés. A Ve. jelenlegi szabályozási keretei között nekünk ezeket a kifogásokat el kell bírálni tartalmi és formai szempontból. Ez teljesen egyértelmű. Köszönöm. Dr. Halmai Gábor OVB elnökhelyettes Köszönöm szépen. Őszintén szólva, nem vagyok meggyőzve. Az az érvelés, amit Szoboszlai György használt, hogy tudniillik most az Alkotmánybíróság vonatkozásában, ami nyilván alkalmazandó itt is már ez az analógia, hogy tudniillik vannak az alkotmánybírók, meg magánszemélyek. Vannak OVB-tagok, meg vannak OVB tag magánszemélyek, azt gondolom nincsenek. Alkotmánybírók, meg OVB tagok vannak, és ha egyszer a jog nem kívánja ezeket a tagokat intézményesen feljogosítani arra, hogy eljárást kezdeményezzenek, és egy egészen mástípusú jogalkalmazási tevékenységet kezdjenek folytatni, mint a hagyományos, mondjuk bírósági típusú jogalkalmazás, ami mindig hivatalból, vagy mindig kérelemre indul, és sosem hivatalból, akkor valami mást csinálunk, és előállítjuk a skizofréniát. A skizofrénia abban áll, hogy az emberek két részből állnak, egy testület tagjából, meg a magánszemélyből. Szóval én ezt nem látom indokoltnak. Mindazonáltal Novák úrnak azt az érvelését, hogy ő sajátmagát meg kell hogy védje, és ha itt hatáskör hiányában nem foglalkozunk a kérdésével, akkor ő ettől el van zárva. Felhívom a figyelmét arra, hogy ez az eljárás, nem személyiségi jogi eljárás, tehát ez az eljárás egyáltalán nincs a személyi indítványához kötve, ellentétben mondjuk a Polgári Törvénykönyv személyiségi jogi eljárásától, ahol az érintett kezdeményezhet eljárást. Ezt az eljárást az ő jogainak a védelmében bárki kezdeményezheti, akár a jobbik, akár a szomszédja, akárki. Tehát magyarul nem arról van szó, hogy ha ő nem, akkor senki más. Holnap bárki ugyanezt az indítványt benyújthatja, és akkor nekem semmilyen problémám nem lenne az indítvány érdemi tárgyalásával. Most van. Én azt gondolom, hogy az egy veszélyes precedens, ha mi elkezdünk OVB tagok beadványai alapján kifogásokat tárgyalni. Dr. Poczkodi Balázs OVB tag A helyzet az, hogy Halmai Gábornak nagyon sok szempontból igaza van. De önmaga is említi az első felszólalásában, tehát nem a legutóbbiban, hanem az elsőben, hogy az Alkotmánybíróságnak ez a kialakított gyakorlata, az nem a kialakított Alkotmánybíróságról szóló törvényben szerepel. Azt nem mondta, hogy hol, én azt gondolom, hogy valószínűleg az Alkotmánybíróság Ügyrendjében, ami egy belső szabály, tehát az alkotmánybírák megfogalmazhatnak magukkal szemben egy ilyen típusú önkorlátozást, és ezt be is tarthatják. Az OVB-nek nincs ügyrendje, jogszabályban meg nem szerepel. Tehát tételes jog alapján egy OVB tag is beadhat kifogást, ezt el kell bírálnunk, mert nem tiltja jogszabály. Valóban nem szerencsés, sok szempontból azért sem, mert az OVB tag akkor az ő sajátmagának beadványáról fog tárgyalni és szavazni. Tehát tulajdonképpen egyszerre ő a kezdeményező és ugyanebben az ügyben a döntéshozó is. Azért az ilyen típusú beadványoknál, pontosan azért mert ahogy azt Halmai Gábor említette, azt az égvilágon bárki beadhatja, bármely választópolgár. Azért szerencsésebb, ha valaki más, és nem az OVB tag az, aki kezdeményezően lép fel. Azt gondolom, hogy ezt az ügyet érdemben kell tárgyalni. Szólnék egy pár szót az ügy érdeméről, mert az eddigi vitában szerepeltek ezek a motívumok. Egész egyszerűen azt gondolom, hogy ez nem választási ügy. A választási eljárási törvény az a
14
választási ügyeket szabályozza, ebből következően a választási eljárás alapelvei is a választási eljárási aktusokra terjednek ki. Ez egy személyiségjogi, sajtóhelyre-igazítási típusú probléma, aminek megvan a jogban szabályozott reparációs rendje, az ezzel kapcsolatos fórumok, eljárások, nem a választási eljárás. Ennyi erővel, ha a választási kampány során bárki, bármiről valami dehonesztálót, akkor mondhatnánk, hogy ez a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak a Ve. szerinti alapelvét sérti. Pedig nem. A Ve. szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét a választási eljárási törvényben szabályozott választási eljárástípusok végrehajtása során kell alkalmazni. Egy sajtóban valakiről megjelent tényállítás, vagy nem tényállítás, hanem vélemény-nyilvántartás, az nem választási eljárástípus. Nekünk igazándiból ezt a kifogást a hatáskörhiánya miatt kell elutasítanunk. Én ezt javaslom. Köszönöm. Novák Előd OVB tag Köszönöm. Erről az elképesztő jogértelmezésről nem kívánok többet szólni. Viszont az a kérdésem továbbra is van, hogy Fogarasi úr mi alapján továbbíthatta ide. Itt látok ilyet, hogy 94/K.§, a kiosztott jogszabálygyűjtemény nem tudom, hogy mikori, ebben ilyen nincsen. Nekem van ilyen választójogi 2006-os kézikönyvem, abban sincsen, pedig a Ve-re hivatkozik, hogy a Ve. 94/K. (4) és (5) bekezdése, ez nem tudom, hogy micsoda. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Elírás. Novák Előd OVB tag Én megértem, hogy nagyítóval keresik azt néhány ellenlábasom, aki semmiképp sem akar foglalkozni az én panaszommal, de azt gondolom, hogy ez nem állja meg a helyét. Tehát azt, hogy nem kampányeseményről lenne szó kampányidőszakban, amit jogszabály meghatároz, hogy mi a kampányidőszak, párt, ráadásul választáson indulni szándékozó bejelentkező párt, egy másik választáson indulni szándékozó bejelentkezett párt ellen való hivatalos médiának adott nyilatkozatát mi a kampánytevékenysége. Ki kell írnia magára nagybetűvel, hogy én most kampánytevékenységet végzek. Teljesen egyértelmű, hogy ez egy kampánytevékenység, ráadásul nem mással szemben foglalkoznak, mint az Európai Parlamenti Választási Bizottság-i delegációmmal. Tehát konkrétan a sajtótájékoztató tárgya is a választás volt, egyértelmű, hogy ide tartozik. Az egyébként, hogy persze egyéb jogorvoslatokkal lehet élni, azt nem zárja ki, hogy természetesen ezekkel is éljek. A sajtó-helyreigazítási perben sem zavarna el a bíró, hogy miért nem egy polgári peres eljárásban kérem ugyanazt, mert lehet polgári peres eljárásban is kérni természetesen sajtó-helyreigazítást, csak némileg rövidebb, csakhogy le is írtam az Önöknek tett kifogásomban, az a tapasztalatom, hogy hiába kell elvileg 8 napon belül tárgyalást kitűzni sajtó-helyreigazítási perben, a legutóbbi három beadványomat is kb. 4 hónapra rá tűzték ki. Nekem ennyi időm nincsen. Önkontrollt gyakoroltam, nem akarom terhelni az Országos Választási Bizottságot minden csipp-csupp üggyel, fórumbírással és egyebekkel, sőt még országos médiumokkal sem. A másik, a Fővárosinak terjesztettem csak elő, így még pl. Népszabadság cikkét, meg egyebeket. Csak valóban teljesen felháborítónak tartom, hogy ahol már nyertem sajtópert is a hvg.hu ellen ebben a kurucz.hu ügyében, és a hamis vád miatt, itt most ismét folytatják. Tehát itt szükségesnek érzem, hogy egy újabb testület marasztalja el, és tiltsa el végre a további jogsértéstől, mert úgy látom, hogy különben ezt folytatják. Úgy gondolom, hogy egyébként is egyfajta szolidaritásra remélem, hogy számíthatok az OVB-től eleve, hogy ezt kiemeltként kezeli, de hát ha nem kezeli kiemeltként, akkor is sima tárgyalás során azt gondolom, hogy ez teljesen megállja a helyét ezek az alaptalan dolgok, amiket még nem is hiszem, hogy bizonyítanom kellene így nemlegesen, hogy nem vagyok a kurucz.info szerkesztője, de azért
15
becsatoltam egy helyreigazítást, amit sajtóper után címmel közzétett a hvg.hu. De már több sajtópert is nyertem egyébként, tehát továbbit nem tartok szükségesnek betenni. Azt hiszem, hogy a jóhiszemű joggyakorlás elvét sérti, tehát az oké, hogy joga van kampányolni és megnyilatkozni a médiában az SZDSZ-nek is. Ha egyszerre tárgyaljuk, akkor most már az SZDSZ-ről is beszéljünk, amelyhez konkrétan mondta, és több médiumban fellelhetően egybehangzóan ezt állította. Joga van kampányolni, de nem így, ez egy nem jóhiszemű, hogy hazugsággal, és nagyon súlyos vádakkal illetjük, tehát azt hogy hamisan készülök esküt tenni, én az Alkotmányt rendszeresen megsértem. Ez azt hiszem az OVB-nek is a hitelét kikezdi, hogy egy ilyen tag lehetne az OVB-ben, tehát ezért is szükségesnek tartom erre a helyreigazításra is kötelezni, ahogy azt meg is tehetjük. Tehát a határozatnak a rendelkező részét, az indokolását is szükségesnek tartom közzétetetni, legalább a hvg-hu-n, sokat nem akartam behozni. Kösz Dr. Szigeti Péter OVB elnök Az zavaró, hogy itt két ügy van, és hogy mikor melyikről beszélünk. Szóval külön kéne választani, és javaslatom, hogy amivel elkezdtünk foglalkozni, tehát a Novák úrnak az április 30-ai keltezésű beadványa, ami a hvg.hu ellen megy, és utána kell tárgyalni az FVB-től áttett ügyről. Tehát hozzunk döntést az első ügyben, most azt vitassuk végig, és utána térünk át a másikra. Dr. Halmai Gábor OVB elnökhelyettes Köszönöm szépen. Én ugyan azt gondoltam, hogy egy előkérdést tárgyalunk, de elfogadom, hogy úgy látszik, hogy a többség az előkérdésben nem ért velem egyet, tehát most már az érdemében vizsgáljuk, de csak az első kérdést. Én elfogadom, mert látom a többséget. Megjegyzem, arra kifejezetten szeretném kérni Novák urat, hogy ne minősítse a tagok értelmezését. Én megígérem, hogy nem fogom cserébe minősíteni, nem fogom elképesztőnek mondani egyetlen értelmezését sem. Tartsa fenn a jogomat, hogy én értelmezzek, és azt helyesnek tartsam, én mindenkinek a jogát fenntartom arra, ahogy ezzel ne értsen egyet, szavazzon le, azt nem fogadom el, hogy elképesztőnek minősítse. A dolog érdeméről. Az első hvg.hu-ról beszélünk. Azt gondolom, hogy ez a beadvány abban az esetben állná meg a helyét, hogy ha a média a kampány médiaszabályozása az egy objektív felelősséget szabályozna a média vonatkozásában, tehát magyarul abban az esetben tudnám elképzelni a HVG elmarasztalását ebben az esetben, hogy ha az lenne a kifogás tárgya, hogy a HVG nem korrekt módon közvetítette az SZDSZ által mondottakat. Ha bármit hozzátett, bármit elvett belőle, és ezzel mondjuk alapelvsértő módon megváltoztatta annak a tartalmát, akkor tárgyalhatnánk azt a kérdést, hogy vajon a hvg.hu elmarasztalandó-e. Én ebben a beadványban ilyet nem látok. Én csak azt látom a beadványban, hogy a kifogás lényegében arra vonatkozik, hogy milyen valótlanságokat állított az SZDSZ, majd ezeket a valótlanságokat a hvg.hu az itteni szöveg szerint korrekt módon továbbította. Magyarul, ezért a korrekt módon történő továbbításért azt gondolom, a hírvivőt a mi eljárási gyakorlatunk szerint nem lehet felelőssé tenni, hála Istennek már a sajtó-helyreigazítás szabályozása is az új Ptk. nyomán ebbe az irányba változik, tehát ma már a sajtó-helyreigazításban a sajtótermék felelőssége nem objektív felelősség. Tehát ismerünk olyan eseteket, ahol a sajtót azért marasztalták el helyreigazítás keretében, mert korrekt módon tudósított egy parlamenti vitáról, senki sem állította, hogy nem korrekt volt a vita tudósítása, hanem azt állította valaki, hogy a parlamenti vitában az egyik fél megsértette a másik félnek a személyiségi jogait. Ez az ő személyiségi jogi perüknek a tárgya, és nem a sajtó helyreigazításának a kérdése. Azt gondolom, hogy ez az indítvány ebben a vonatkozásában rossz irányba lő, tehát nem a hvg.hu-n kell elverni a port, kivéve, ha azt állítja a kifogástevő, hogy a hvg.hu valami többletsérelmet okozott annál, mint amit az SZDSZ okozott. Köszönöm.
16
Novák Előd OVB tag Természetesen, ahogy híresztelni nem szabad, és a sajtó-helyreigazítási perekben sem szabad, sőt még MTI ellen is nyertem, egyenlőre első fokon, úgyhogy hiába hivatkozott arra, hogy az OES-ben eredeti formájában tette közzé az adott párt a saját kódjával, jelszavával az ő honlapján, mégis elmarasztalta őket e tekintetben. Tehát azt gondolom, hogy híresztelni a médiának nem szabad semmiféle hazugságot, és a helyreigazításnak legalábbis helyt kell adni. Azt, hogy egy polgári perben, ha indítok, akkor hogy ítéli meg a bíróság, az egy más kérdés. Itt alapvetően azt gondolom, hogy híresztelni, hazudni nem szabad, mondhatnám röviden úgy is. Tehát a híresztelés is természetesen az, tehát bárkire hivatkozni, az igazság az akkor is megérett, hogy közzétegyék az igazságot. Mindenki látni fogja, hogy az SZDSZ állította, minthogy eredetileg látta, tehát senki sem állítja azt, hogy a HVG-nek odáig megy a felelőssége, hogy ő találta ki. Nem azt mondtam, hogy valótlanságot állított, hanem valótlanságot híresztelt. Így kellene megfogalmaznunk a közzéteendő határozatunknak az indokolását is. Köszönöm. Dr. Vejkey Imre OVB tag Mielőtt érdemben belemennénk, úgy gondolom, hogy egy ügyrendi javaslattal állok elő, mert elég nagy polémia volt afölött, hogy ki miképpen jogosult OVB tag, nem OVB előterjeszteni kifogást. Javaslom, hogy szavazzunk először ebben a kérdésben, és hogyha ebben a kérdésben egy pozitív válasz születik, akkor lépjünk érdemben. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Világos, hogy ez a kérdés, hogy a törvény hatálya alá tartozik-e, és a 44. § arra vonatkozik. Novák Előd OVB tag Alapvetően választási szempontból közelítem meg a kérdést, tehát elsősorban azért fordultam most ide, mert a Jobbik választási eredményét is befolyásolja az, hogy rólam milyen valótlanságokat és becsületsértéseket állítanak. Ez kőkeményebb befolyás, nem véletlenül foglalkozik ezzel az SZDSZ. Ha az én személyem lett volna nekik csak úgy általában az ellenség, akkor eddig is foglalkozhatott volna velem. Most foglalkozott velem, hogy a Jobbikot tudja ezzel támadni. Ez egyértelműen sérti a választási esélyeinket. Köszönöm. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Jó. Természetesen, ha nincs több hozzászólás, akkor szavazni fogunk most már erről, hogy a Ve. hatálya alá tartozik-e ez az ügy, vagy sem. Kérem azt, hogy ki az, aki azt az álláspontot támogatja, hogy a Ve. hatálya alá tartozik, és ezért érdemben kell foglalkoznunk. Másik oldala a dolognak, hogy nem tartozik a hatálya alá, ezért érdemben nem kell megvizsgálni, hanem erre a formai hatáskörirányra kell hivatkozva kell elutasítani a beadványt. Ki az, aki azt mondja, hogy a Ve. hatálya tartozik? Kérem szavazzon. 5. Többségi álláspont ez volt. Imre nincs itt, 8-an vagyunk, 5:3 arányban, tehát érdemi határozatot kell ezek után hoznunk. 5:3 arányban tehát az érdemi határozat mellett döntöttünk. Tesz-e akkor valaki határozati javaslatot, hogy az érdemi elbírálásnak mi legyen a tartalma? Megfogalmaznád még egyszer röviden a határozathozatal előtt? Dr. Halmai Gábor OVB elnökhelyettes Igen. Én azt állítom, hogy most a HVG elleni kifogásról van szó, a HVG nem követett el jogsértést a médiakampánnyal összefüggésben, hiszen ő torzításmentesen, korrekt módon közvetített egy álláspontot.
17
Dr. Szoboszlai György OVB tag Úgy gondolom, nagyjából egyetértek Halmai Gábornak ezzel az álláspontjával. Nem jó, hogyha a sajtót amiatt marasztalja el bármely fórum, mert hírt ad valamiről, tehát egy eseményt, vagy egy véleményt tudósít, úgy ahogy az elhangzik. Az, hogy a Jobbik nem, vagy igen, náci szellemiségű párt, ez egy vélemény, politikai vélemény, álláspont, ezt egy politikai párt kifejtette, mint politikai álláspontját, ezt a sajtóorgánuma a hvg.hu valósághűen közvetítette, ezzel én semmiféle problémát nem látok. A sajtó egy ilyenfajta véleményt nyugodtan továbbíthat. Ott már vannak kétségeim, hogy a másik tényállításnál a sajtónak nem kell-e meggyőződnie a valóság tartalmáról. Tudniillik könnyen ellenőrizhető ennek a valóságtartalma, hogy valaki a kuruc.info szerkesztője, vagy sem. Tehát adott esetben az illetőt megkeresheti, meggyőződhet, ez egy elég súlyos állítás, az, hogy valakinek valamely sajtóorgánumhoz való szervezeti kapcsolódását állítom, Még akkor is, ha ez tudósítás formájában jelenik meg. Tudniillik ezzel lehet manipulálni. Valaki kimond valamit, aztán azt közvetítem, és egy igen elterjedt sajtóorgánumban azt a látszatot keltem, minthogyha ez a tény valós lenne. Holott tudom azt, bár nem tudom, hogy ezt tudta-e a sajtóorgánum, hogy mi a valóság ebben, egyébként én most sem tudom, nem tudom, nincs semmi, ami igazolja, vagy cáfolja ezt az állítást. A beadványozó azt mondja, hogy ő nem szerkesztője a kuruc.infonak. Ez az állítás hangzik el a beadványban. A hvg.hu az SZDSZ közlése alapján tényként állítja be, hogy az illető személy az a kuruc.info szerkesztője. A HVG, hogy ez ezt SZDSZ azt állítja. Most nem tudom, nekem kétségeim vannak a sajtónak a felelősségével kapcsolatban. Én hajlok afelé, amit a Gábor, tehát itt végül is egy tudósítói szerepben van. De szerintem van egy határ, amin már a sajtó felelőssége megáll. Tehát az, hogy a sajtónak meg kellene győződnie bizonyos esetekben arról, hogy az amit véleményként továbbít, annak mi a valóságtartalma. Különösen ott, ahol egyértelműen eldönthető a valóságtartalom, a tényállításnál. Itt nekem kétségeim vannak. Köszönöm szépen. Novák Előd OVB tag Köszönöm. Megértem az aggodalmukat, hogy nem lehet minden felelősséget a médiumra hárítani, én se kívánok. Tehát ahogy a polgári perben is nyilván megszabnák, hogy meddig megy el az ő felelősségük. Én itt úgy gondolom, hogy addig megy el a felelősségük, hogy az ellenvélemények, főleg, ha az egy konkrét cáfolat, annak is helyt kell adni, és meg kell jelenni. Én ezt az ellenvéleményt máshogy nem tudom megjeleníttetni, ezért kérem a segítségüket, hogy kötelezzük arra, amit egyébként magától is megtehetne, hogy közzétesz. Semmi olyanra nem kötelezzük, nem pénzbírság kiszabását vagy egyebet kérem, hanem azt, hogy az ellenvélemény és a tények is jelenhessenek meg. Ha elmegyünk egy olyan irányba, hogy bármit közölhet, akkor utána fog majd egy ilyen fórumbeírásokra hivatkozni, X Jakab, sokan azt mondják, hogy a tüntetésen elhangzott egy fekete hajú embertől, hogy, és akkor következnek a tényállítások. Sokszor már a cím is az, ahogy a Népszabadság cikkét is a másik ügyben becsatoltam, és sok olyan cím megjelenik már, hogy tényként állítja. Sokan csak a címet olvassák el, de hát ha elolvassák a többit is, tényállítások szerepelnek. Az, hogy valakire hivatkozik, az azért a felelősséget teljesen nem mentesíti, tehát így akkor aztán bármi megjelenhetne. A másik, hogy a médiáról van szó a választási eljárásról szóló törvényben, a média felelősségről olyan cím alatt helyezkedik el ez a 44/A. §, hogy a médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat, és itt a médiumokról van szó. A média az alapvetően közvetít, tehát ha felelősségről beszélünk, valóban a közvetítés felelősségéről beszélünk. Persze elvileg lehet, hogy a saját véleményét teszi közzé, de azért ez a médiának nem az elsődleges feladata, tehát a jogalkotó is nyilván nem erre gondolt, mert már akkor nem mind média lép fel leginkább, hanem mint támogató szervezet, mint a saját álláspontját kifejtő újságíró, az is már gyakorlatilag kampányol, nemcsak pártok tarthatnak választási gyűlést, mindenki, aki kifejti mellette az álláspontját civilszervezetek, magánszemélyek, vagy médium, azt külön kell
18
választani. De azért a médiának azért alapvető felelőssége, ha azt mondjuk, hogy média, akkor nem úgy gondolunk rá, mint valami mellett kiálló szervezet, hanem úgy gondolunk rá, mint a klasszikus feladatára, hogy közvetítsen valamit. És ha így a választási eljárásról szóló törvény beszél a felelősségéről, akkor egyértelmű, hogy van felelőssége. Köszönöm. Dr. Fazekas Marianna OVB tag Egyrészt szeretném hangsúlyozni, hogy az Országos Választási Bizottság az előbb hozott döntéseivel, tehát azzal a két döntéssel, amikor azt állapította meg, hogy az Országos Választási Bizottság tagjai is benyújthat magánszemély mivoltában kifogást, és azzal a döntésével, amiben megállapította, hogy jelen ügyekben a választási eljárási törvény alkalmazandó, mert a választási eljárásokhoz kapcsolódik, tehát itt pl. az Országos Választási Bizottság kiegészítése a konkrét cselekmény, aminek kapcsán bizonyos magatartások megtörténtek. Ebből nem következik az, tehát ebből a két tényből és két döntésből nem következik az, hogy az Országos Választási Bizottság sajtó-helyreigazítási eljárásokat folytat le. Itt egy körülményre szeretném felhívni a figyelmet, a beadványban, tehát a HVG-hez csatolt beadványban egészen pontosan a következő sajtó-helyreigazítási szöveg olvasható: Cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a kuruc.info honlapot Novák Előd regisztráltatta volna a saját nevére. Én azt gondolom, hogy az, hogy valaki szerkeszt egy lapot, vagy regisztráltatja a saját nevére, ez két teljesen különböző cselekmény. Egyikből nem következik a másik. Tehát egy újságban is többen szerkesztenek, ettől még van egy főszerkesztője az újságnak, egy honlapnak van, ebben kicsit szakmailag nem érzem magam teljesen kompetensnek, de az, hogy kinek a neve alatt fut a honlap és ki írja a honlapot, ez szerintem két teljesen különböző cselekmény. Tehát a 2008 novemberi helyreigazításból számomra sem nem az nem következik, hogy szerkesztője, sem nem az következik, hogy szerkesztője. Ez a közlés ez indiferens számomra, ami itt a mi beadványunkban szerepel. Ugyanakkor azt gondolom, hogy miután a hvg.hu közleményeket közölt, nemcsak az SZDSZ-ét, hanem az Országgyűlés elnökének a közleményét is közölte, ezeket tárgyszerűen tette, és minden egyes mondat azzal kezdődik, hogy megjelöli, hogy ki volt a közlés forrása. Ahogy Halmai Gábor említette, önmagában az a tény, hogy a sajtó közöl véleményeket, olyan véleményeket, amelyekben adott esetben bizonyos tényekre való utalás is szerepel, ebből nem következik egyenesen az, hogy a sajtó a választási kampányban, kampányjellegű cselekményt folytatott volna, és ezt ilyen módon kell elbírálni. Következésképpen én azzal értek egyet, amit Halmai Gábor terjesztett elő, tehát azzal, hogy a HVG-nek az objektív tájékoztatása az nem elmarasztalható cselekmény. Köszönöm szépen. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Nincs jogszabálysértés. Dr. Halmai Gábor OVB elnökhelyettes Köszönöm szépen. Csak egy új körülmény kapcsán teszek valamit hozzá a dologhoz, és kapcsolódom ahhoz, amit a Marianna mondott az előbb. Ha úgy járnánk el, hogy mi most egy qvázi sajtó-helyreigazítási eljárás keretében elmarasztalnánk a HVG-t, akkor magunk állást foglalnánk abban a kérdésben, amiben nem tudunk állást foglalni. Én nem tudok állást foglalni abban a kérdésben, hogy ki szerkesztője a kuruc.hu infonak, és ki nem szerkesztője. Én ebben a tekintetben nem rendelkezem információval, tehát határozati rangra emelni azt, hogy az OVB tagja történetesen nem szerkesztője ennek a fórumnak, ezt aligha hiszem, hogy az OVB felmerné vállalni, miközben természetszerűen a kifogást tevő elmehet minden fórumra, és ennek az általa vélelmezett jogsértésnek a helyreállítása érdekében minden eljárást kezdeményezhet sajtó-helyreigazítástól személyiségi jogon keresztül becsületsértésen és rágalmazáson át. És még egy megjegyzés. Én még mindig nem hallottam egyetlenegy érvet
19
sem, ami arról, hogy ahogy Novák úr fogalmazott, a média saját álláspontja ebben a közleményben megjelent volna. Egyetlen momentuma nincs a média álláspontjának ebben a közleményben. Ebben a közleményben az SZDSZ és a házelnök álláspontja van. Novák Előd OVB tag Köszönöm szépen. Igaza van Fazekas Marianna asszonynak, hogy valóban ez a pontos helyreigazítás másról szólt. De minden alkalommal másnak nevezik, és új vádat találnak ki. De mindegyikre nem tudok felhozni, főleg miután látják, hogy nem egy könnyű egy ilyen egészen arcátlan hazugságról is beláttatni a különböző testületeknél, hogy ez rájuk tartozik, és foglalkozzanak ezzel az üggyel. A hvg.hu-n hívtak engem már szerkesztőnek, domén tulajdonosnak, regisztrátornak, hívtak gründolónak, megnéztem az értelmező kéziszótárban mit jelent, talán az alapításnak felel meg legjobban, tehát legkülönfélébb dolgokat aggatják rám. Azt gondolom, hogy köztudomású tényként is elfogadható, hogy a kuruc.hu hírportál szerkesztői nem ismertek. Ez a hírekben is elhangzott, ha ismertek lennének, akkor valószínűleg börtönben ülnének. Nem hiszem, hogy ez különösebb bizonyítást igényel, vagy ha igen, akkor azt tegye meg az SZDSZ, én ezt a nemleges tényt nem tudom ennél jobban bizonyítani, mintsem, hogy fenn van impresszum, ott van, hogy kik a munkatársak, én nem vagyok benne. Nem is voltam benne, tehát ez egyszerűen megállapítható az internetről is akár az ülés keretében. Az pedig, hogy nem fejtett ki a média álláspontja, Halmai úrnak igaza van, én sem mondtam, hogy saját álláspontot fejtett ki, én azt mondtam, hogy felel azért is, hogy mit terjesztett. Mondom azt, hogy elkezdenék itt különböző OVB tagokról terjeszteni, hogy pedofilia, és azon vitatkoznánk, hogy melyik OVB tag hogyan bizonyítja, hogy ő valójában nem is pedofil, és erre kényszerülne itt magyarázkodásra és bizonyítgatásra, nem mondom, hogy könnyű helyzetben lenne. Holott, és még ráadásul még azt mondanánk a HVG-nek, hogy hát ő csak hivatkozott egy fórumbeírásra, megjelölte a forrást, igaz a címben már csak annyi volt, hogy meg sorolnánk, az emberekbe mégis a kabátlopási ügy klasszikus esetének keretében ez kavarodna bele, és ez a folyamat zajlik velem szemben. Először jelentékenyebb fórumok, aztán választási csaló, aki sértve érezte magát, az így vágott vissza, hogy még jobban megerősítette névvel is, most már ott tartunk, hogy egy párt, tehát szélesedik a skála, és ezt én szeretném megakadályozni és elejét venni. Ezért kérem az Önök segítségét, hogy zárjuk le ezt az ügyet, és ne engedjük ezt tovább. Nem kérek több elmarasztalást, jelentessék meg az ellenvéleményt is úgymond, hogy az érintett az cáfolja ezt, ő az nem az, és ott az impresszum, tehát meg sem tették a jóhiszeműség nem is látszik a hvg.hu-nál. Egy ilyen súlyos ügyben nem keresett meg például engem, hogy nem nézte meg az impresszumot, még csak azt sem írta, hogy azért köztudomásúlag nem is lehetek a szerkesztő. Ezeket is leírhatta volna, nem írta le, rosszhiszemű volt. A másik az utolsó, hogy én három dolgot kérek, ha akarják lehet külön is szavazni erről ugye? – Az első, azt kértem a beadványomban, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a második, hogy tiltsa le a hvg.hu-t a további jogszabálysértéstől, ez a HVG esetében különösen találó, mert tényleg folytatólagosan csinálja, a harmadik, amiről itt egy külön vita lesz, mert úgy látom ezt vitatják a legjobban, hogy van-e itt helye helyreigazításnak. Erről talán érdemes esetleg külön szavazni, mert látom, hogy ebben jobban megoszlanak a vélemények, hogy idáig is elmenjen az OVB, vagy pedig megállapítja, megjelent a hvg.hu-n az, itt megjelent ez, aztán verekedjem ki, ha akarom, hogy ezt leközöljék. Ez is egy álláspont, azért én örülnék, ha megkönnyítenék helyzetemet, és ezt köteleznék is, ahogy a választási eljárásról szóló törvény 44/A. §-ában erre lehetőség van a lap szerkesztőségét erre kötelezni. Köszönöm. Dr. Fazekas Marianna OVB tag Bocsánat Elnök Úr, csak én szeretek a saját szakmámhoz ragaszkodni. Azt gondolom, hogy ha a jogszabályban az van leírva, hogy a választási bizottság azt teheti meg, hogy a különböző
20
sajtóorgánumok, nem mondom végig, a választási bizottság határozatát vagy annak rendelkező részét teszik közzé, tehát nem helyreigazítási kötelezéseket hozunk, mi egyetlenegy dolgot tehetünk, hogy a mi határozatunk közzétételére kötelezhetjük számos egyéb döntés mellett azt a sajtóterméket, sajtóorgánumot, vagy műsorszolgáltatót, akivel szemben az a döntés megszületett. Szeretném hogyha ezt a tényt rögzítenénk, és nem vitatkoznánk a továbbiakban azon, hogy lehet-e helyreigazításra kötelezni valakit, mi nem bíróság vagyunk, előttünk nem sajtó-helyreigazítási eljárás folyik. Köszönöm szépen. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Jó. Egyértelmű. Azt hiszem már eleget vitatkoztunk erről, és valóban dönteni lehet. A petítum ezt a három kérelmet tartalmazza, a jogszabálysértés tényének megállapítása, eltiltás és közzététel, az OVB határozat közzététele. Kérdezem azt, hogy ki az, aki megállapítaná a jogszabálysértés tényét. Kérem az szavazzon. 1-en vannak a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett. Következik, hogy 7-en vagyunk ellene. Végigmegyünk mind a hármon, bár ha nincs jogszabálysértés, nincs mitől eltiltani, és mit közzétenni. Dr. Halmai Gábor OVB elnökhelyettes Közzétenni lehet ezt a döntést. Dr. Fazekas Marianna OVB tag Azt közzéteszi, de nem lehet kötelezni, mert csak, ha helyt ad a kifogásnak. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Ahhoz a 44/A. § is kéne, tehát ez nem azonos azzal, hogy a nyilvánosságra lesz téve. Akkor megállapítom, hogy az Országos Választási Bizottság a kifogást jogszabálysértés érdemében Novák Előd OVB tag Nem tudom, hogy mi az indokolás. A kuruc.info szerkesztője vagyok? Világosítsanak már fel akkor, hogy az identitás-zavarom helyreálljon. Ezek szerint mit mondanak. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Amit Szoboszlai és Halmai tagtársunk is mondotta, mi azt nem kívánjuk elbírálni, hogy szerkesztője vagy sem, munkatársa-e vagy sem, ez olyan ténykérdés, amivel mi nem kívánunk foglalkozni. Nincs is rá lehetőségünk. Tehát a határozat az az, hogy a kifogást érdemben elbírálta, és megállapította, hogy jogszabálysértés hiányában a kifogást el kell utasítani. Novák Előd OVB tag Ha nem, akkor ebben vita van közöttünk mi az indokolás. Nem látom előterjesztve az indokolást, hogy pontosan mi. Úgy érzem, hogy akkor nevezzük meg, hogy csak én is, világosítsanak fel, hogy milyen egy precíz bizonyítási indítvány akkor, ha Önök szerint ez nem. Hogyan igazoljam, hogy hogyan lehetne igazolni, ha valakiről azt állítják, hogy pedofil, hogy ő nem pedofil. Azért erre azért javaslom, hogy tegyünk közzé egy OVB állásfoglalást, mert ez egy nagyon általános dolog, hogy ha ezt mondjuk, hogy az ilyen vádakra ez nem elegendő bizonyíték Önöknek. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Állásfoglalás-bizonyítási kérdésekben nem szoktunk kiadni, a kifogást tevőknek kell a bizonyítási cselekményeket a kifogás felszerelésekor megtenni.
21
Dr. Fazekas Marianna OVB tag Azt gondolom, hogy itt most a hvg.hu magatartásáról döntöttünk. Erre mondtuk ki azt, hogy nem történt jogszabálysértés azzal, hogy ő közzétette három jogalanynak a közleményét. Az első jogalany volt az SZDSZ, a második jogalany volt az Országgyűlés elnöke, a harmadik jogalany pedig a beadványtevő. Ez a három tartalmi elem jelenik meg abban a szövegben, amit itt a beadvány mellett olvashatunk. Mi erről mondtuk, hogy a hvg.hu magatartásra az, hogy közölte ezeket, az nem jogszabálysértő. Van egy másik beadvány előttünk, ami majd most fog napirendre kerülni, ami a közlemény kiadójának a magatartását kívánja értékelni, vagy értékeltetni az Országos Választási Bizottsággal miután az Fővárosi Választási Bizottság a Ve. 77. § (3) bekezdése alapján áttette, és a (3) bekezdés azt mondja ki, hogy az a választási bizottság, ahová a beadvány megérkezett, köteles azt elbírálni az áttétel alapján, tehát ez a jogalapja annak, hogy miért tette át és hogy került ide, és miért foglalkozunk vele. Ebben a vitában lesz arra lehetőség azt gondolom, hogy arról beszéljünk, hogy a közlemény tartalma az mennyiben tartozik a Ve. hatálya alá, mennyiben sértette meg a választási eljárás alapelveit. Kérném szépen az előző napirendi pontot zárjuk le. Az a tagtársunk, aki nem ért egyet a döntéssel, az OVB valóban rendkívül lakonikusan megfogalmazott ügyrendje, de töretlen, nem tudom hány éves gyakorlata alapján jogában áll jegyzőkönyvbe mondani a különvéleményét és annak az indokolását. Köszönöm szépen. Novák Előd OVB tag Igen. Csak nem látom tisztán az indokolást. Itt többen elmondtak többfélét, akkor az én indokolásom is benne lesz? Nem értem egyértelműen ezt, írásban nem látom előterjesztve. Dr. Szigeti Péter OVB elnök A bírósági vélemény indokolása lesz benne. De Önnek most jegyzőkönyvbe lehet mondani. Novák Előd OVB tag Kérem, hogy akkor fejtsék ki azt, mert tényleg rosszul fogalmaztam az előbb. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Túl vagyunk már a vitán. Nem fogjuk még egyszer kifejteni. Novák Előd OVB tag Jó. Csak nem éreztem egyértelműnek az indokolás előterjesztését, hogy miről szavaztunk akkor. Én azt mindenképp szükségesnek tartom akár megállapítani, mert ez az indokolás egy szinte OVB állásfoglalás-szintű jogértelmezés, hogy akkor tehát a médiumok, ezt eddig szerintem kevesen tudták, itt is vita volt róla, hogy a médiumoknak semmi felelőssége nincs, hogyha hivatkozik a forrásra. Tehát, ahogy mondtam, klasszikusan fórumbeírásokra hivatkozva ezentúl bárkiről bármit terjeszthet. Legalábbis az OVB nem fogja semmivel sem sújtani ezt. Akkor ezt jól értem ugye, mert akkor ez legyen benne egyértelműen, hogy ezt akkor másnak is szabad, és tudja a média. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Nem kívánunk most állásfoglalást kérni. Ezt a konkrét ügyet ítéltük meg, ebben a konkrét ügyben az a többségi döntés született 7:1 arányban, hogy nem állapítható meg, hogy a hvg.hu jogszabályt sértett, mert három jogalany véleményét tette közzé. Ezt az ügyet lezárhatjuk.
22
4. Akkor most megyünk a Fővárosi Választási Bizottságtól hozzánk áttett ügyre. Megfogalmaz-e valaki jogi álláspontot, minősítést a másik beadvánnyal kapcsolatban, de tanulmányozhatjuk természetesen egy pillanatra még. Novák Előd OVB tag Köszönöm szépen. Csak a tanulmányozást akartam megkönnyíteni, hogy lényegében ugyanerről az ügyről van szó. A Népszabadság cikkét azért csatoltam meg pluszban, hogy látszódjon, bár még sokat becsatolhattam volna, hogy itt kiterjedt ügyről van szó. Azt kell megállapítanunk, hogy az SZDSZ ezzel megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, tehát jogában áll nyilatkozni az SZDSZ-nek, de nem így. Hogy melyiket, arról lehet vitát alkotni, hogy nácinak lehet-e nevezni a Jobbikot, vagy nem. Az én álláspontom szerint nem. Az, hogy nem vagyok a kuruc.info szerkesztője, az még egyértelműbb. Az, hogy nem szegem meg, pláne rendszeresen és súlyosan az Alkotmány rendelkezéseit, és nem tettem és nem is készültem tenni hamis esküt, ezek szerintem mind egyértelműek. Én ezt állítom. Ennél kiterjedtebben bizonyítani azt gondolom, hogy nincs lehetőség, és nem is várható el. És jó néhány ezek közül köztudomású tényként is megállapítható, mint mondtam a kuruc.hu szerkesztőjének a mivolta. Köszönöm. Dr. Szoboszlai György OVB tag Nekem itt az a problémám, hogy az SZDSZ közleménye maga nincsen meg. Tehát itt a Népszabadság on-line-nak a tudósítása olvasható, mint csatolt bizonyíték. Itt a Népszabadság on-line az elmondja azt, hogy a liberálisok valamilyen fórumon közzétették álláspontjukat az itt írt szövegezés szerint. Aztán csatolva van a hvg.hu-nak az információja, ugyanaz, ami nem áll rendelkezésünkre. Úgy gondolom, hogy addig nem tudunk érdemben foglalkozni a dologgal, amíg magát a közleményt azt nem, nem tudom, hogy hol jelent meg, maga a közlemény az nem ismert előttünk, nem csatolta. Rytkó Emília OVI vezető A Ve. 44/A. §-a alapján csak az újságban, rádióban, tv-ben elhangzó műsorokat kell beszerezni, hogyha azok ellen van jogorvoslat. De egy pártnak a nyilatkozatára ez nem vonatkozik. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Arról van szó, hogy az SZDSZ alapnyilatkozatát keressük, mert erről tudósíttatnak orgánumok, de a kettő nem feltétlenül ugyanaz. Novák Előd OVB tag Köszönöm. Nem tűnik túl következetesnek, hogy előbb nem kérdőjeleztük meg, hogy az SZDSZ mondta, és akkor a médiát mentettük. Most már, hogy a médiát felmentettük, most meg majd a médiára fogjuk, hogy ezt kitalálta valójában az SZDSZ, nem is mondott ilyet. Azt gondolom, hogy a két közlemény becsatolásával egyértelműen látszik, és ugyanaz a szóhasználat is, hogy itt egy közleményről van szó, tehát ezt elfogadhatjuk szerintem teljesen egyértelmű bizonyításként. Nem látok szükségesnek további bizonyítékokat beszerezni az eredeti formára. Láthattuk ugyanezeket megnyilatkozni ki tv-ben, a Nap-Keltében még ennél durvábbakat is, de ha most konkrétan ennél maradunk, két különböző médiumnak két különbözően megfogalmazott szerkesztése, tehát nem átvett hírről van szó, mégis az SZDSZtől való idézések ugyanolyanok szó szerint. Ez szerintem elfogadható. Az előző pontban el is fogadtuk, hogy megjelölte a pontos forrást az SZDSZ-t, elfogadtuk, hogy ezt az SZDSZ
23
mondta, nem a média találta ki, ezért nincs felelősségük. Akkor most szerintem ez nem kérdés, hogy ezt az SZDSZ mondta. Dr. Poczkodi Balázs OVB tag Egyre groteszkebb ez az egész vita. Bevallom őszintén, hogy szó szerint azt gondolom, most már lassan szürreális. Elkezdünk egy személyiségi sajtó-helyreigazítást, személyiségi jogi ügyek keverednek. Ezeknek megvan mind a maga eljárásrendje, az ezekkel kapcsolatos sérelmeknek a reparációja. Ott van egy ellenfél, van lehetőség a valóság bizonyítására, és minden egyébre. Egy Országos Választási Bizottságnak a kifogás elbírálásával kapcsolatos eljárásában ezekre mind nincs lehetőség. Vannak bizonyos tényállítások, a beadványozó azt állítja, hogy nem, de egyébként bizonyítékot nem csatol. Ellenbizonyítás nincs, akkor mit lehet ezzel az üggyel kezdeni. Ezért mondom, szürreális az egész. Nekem erről az egészről az a véleményem, hogy ha valaki politikai szerepet vállal, akkor innentől kezdve egy fokozottabb ingerküszöböt kell magára erőltetnie. Nyilván baloldali politikusoknak, vagy közszereplőknek sem esik jól, hogy le hazaárulózzák őket, de soha az életben én még nem találkoztam ilyen problémával sem választási bizottsági eljárás formájában, de sajtóhelyreigazítás formájában sem. Innentől kezdve ez egy olyan típusú vélekedés, vagy tényállítás ezeknek a közlése, aminek a megalapozottságáról, valóságtartalmáról vagy megalapozatlanságáról egyszerűen nincs mód meggyőződni egy országos választási bizottsági eljárásban. Ezt az eljárástípust nem erre találták ki. Ha úgy döntöttünk, hogy ez egy választási ügy, és foglalkozzunk vele. Jó. Foglalkozzunk vele, akkor el kell utasítani ezt a beadványt, bizonyítottság hiányában. Az önmagában, hogy a beadványozó azt állítja, hogy ő nem, az nem bizonyíték. Persze, hogy azt állítja. Azért ő a beadványozó, de nem csatol bizonyítékot. Hol van az, hogy Novák Előd nem a kuruc.info szerkesztője? Nincs erre bizonyíték. Igaza van Novák Előd úrnak abban a dologban, hogyha most azt állítja bárkiről, hogy pedofil, akkor ezzel kapcsolatosan borzasztóan nehéz védekezni, de nyilván nem is egy választási bizottsági eljárás keretében védekezne ellene, hanem mondjuk büntető eljárásban. És akkor a Novák Előd úrnak kellene azzal kapcsolatosan erőlködnie, hogy bizonyítsa, hogy az illető valóban pedofil, ahogy azt ő állította. De nem erről van. Ebben az eljárástípusban ezekkel az ügyekkel nem lehet mit kezdeni. Ezért javasoltam én azt a bizottságnak egy egyszerű megoldásként, hogy fogadjuk el, hogy ez nem választási ügy. Innentől kezdve minden jelölő szervezetnek a választási kampány hevében elhangzott mindenféle állításának a megalapozottságáról akkor az OVB-nek kellene felelős döntést hoznia? Ez nonszensz. Nem működik. Minket a választási eljárás technikai lebonyolítására találtak ki, nem pedig a választási kampány során okozott személyiségi jogi sérelmek reparációjára. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Korábban ez már sokszor problémát okozott, hogy az alapelv-sérelemre hivatkozás nagyon tág lehetőségeket nyit, ugyanakkor a gyakorlatunk az nem tágította ennek a lehetőségét, hanem nagyon szűk körben, talán összesen egyszer vagy kétszer állapítottuk meg önmagában alapelvsértésre alapozott kifogást, vagy adtunk helyt ilyen kifogásnak. A hozzászólók sorrendje, amennyiben nekem ezt sikerült jól regisztrálni, mert hárman is vannak, Halmai Gábor, Szoboszlai György, Novák Előd. Dr. Halmai Gábor OVB elnökhelyettes Köszönöm szépen. Novák úrnak arra a megjegyzésére, hogy ellentmondásba kerültünk az előbbi üggyel, határozottan azt mondom, akkor félek, hogy nem értette meg az előző ügynek a lényegét. Én azzal kezdtem az előző ügynek a felvezetését, és lényegében, ha jól értem ez lett a többségi határozatnak az alapja, hogy ebben az ügyben a HVG inkorrektsége a tudósítás kapcsán nem nyert bizonyítást, sőt messzebb megyek, ezt a kifogásoló sem állította. A
24
kifogásban nincs arra utaló tény, hogy a HVG mondott volna valami olyat, amit az SZDSZ nem mondott. Most viszont már az derül ki, hogy nem tudjuk, hogy mit mondott az SZDSZ. Azt gondolom, ha valaki kifogást tesz, akkor az a minimum még annak eldöntésére is, hogy meg tudjuk állapítani egyébként, amit egyébként neki kell igazolnia, hogy van-e eltérés az SZDSZ nyilatkozata és a különböző média interpretáció között, akkor az az alap, hogy tudjuk, hogy mit mondott az SZDSZ, akkor tudjuk összehasonlítani. Ilyen előterjesztést én nem látok, tehát nem tudom, hogy mit mondott az SZDSZ, most már a második médiaorgánumot látom, a HVG után a Népszabadságot, ami tartalmaz valamit arról, ami a kifogás tárgya, de azt, hogy az SZDSZ mit mondott, azt még mindig nem tudjuk, márpedig anélkül nehéz egy SZDSZ-el szembeni kifogást elbírálni. Hozzáteszem, a választási eljárási törvénynek a 44/A. §-a szerint, szerintem ez egyedül a kifogásoló terhére róható, hogy egy ilyen nyilatkozatot becsatoljon, mint bizonyítékát a jogellenességnek. Egyetlen esetben lenne a választási bizottság dolga ez, hogyha arra hivatkozna, hogy itt valami médianyilatkozat hangzott el, ekkor és ekkor X televízió ilyen és ilyen adásában, azt a választási bizottságnak kötelessége lenne beszerezni. Ilyen javaslatot én a kifogásban nem látok. Nem látom azt, hogy nekünk kéne bármit beszerezni, azt meg hogy a kifogástevő beszerzett volna valamit, szintén nem látom. Dr. Szoboszlai György OVB tag Köszönöm szépen. Ez a dolog summázata, hogy a beadványtevő nem csatolta a bizonyítékot. Feltételezhetjük, hogy volt egy ilyen, már csak a sajtóközlemények alapján is egy SZDSZ megnyilvánulás, de hogy ez mikor, hol, milyen formában, ezt nem tudjuk, valóban nem is kötelezettségünk ezt beszerezni, miután nem tudjuk, hogy honnan lehetne ezt beszerezni. Nem jelölte be a beadványtevő, hogy ennek mi a forrása. Itt a csatolt bizonyítékok közül az egyik az az előző beadványban is szerepelt szó szerint. Új bizonyítékként merül fel a Népszabadság on-line-nak a tudósítása, a Népszabadság on-line is hivatkozik SZDSZ megnyilvánulásra, de nem tudjuk azt elbírálni, miután az nincs a birtokunkban. Úgyhogy a bizonyítottság hiányában tudjuk a kifogást elutasítani. Köszönöm szépen. Novák Előd OVB tag Köszönöm szépen. Ha Halmai úr azt mondja, hogy nem értette meg az előbbi határozat indokolását, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy ő meg nem értette meg az esküje szövegét, amiben azt mondta, hogy lelkiismeretesen teljesíti közmegbízatását. Azt gondolom, hogy előbb igenis azzal mentettük fel a médiumokat, hogy ezt nem ők találták ki, nem az ő felelősségük, ők csak hűen közölték az SZDSZ-nek a véleményét. Akkor ezzel felmentettük őket, most pedig megkérdőjelezzük. Azt gondolom, ha következetesek vagyunk, akkor egyrészt elfogadtuk, hogy ez a választási alapeljárásról szóló törvény hatálya alá tartozik igenis, ezt kimondtuk eléggé jó arányban, ha jól emlékszem 6 igen szavazattal. Most pedig azt is megállapítottuk az előbb, hogy ez igenis az SZDSZ álláspontja, ezért mentettük fel a médiumokat. Elég egyértelmű, egyébként is köztudomásúnak elfogadható szerintem, és főleg, hogy be is van csatolva igenis két különböző médium, hogy ezt az SZDSZ mondta. Ma itt sajtótájékoztatót is tartott a ház előtt, tehát hadd ne hangsúlyozzam tovább, tele van a média vele. Bizonyára olvasnak újságot, ez igenis elhangzott, igenis úgy gondolom, hogy az OVB tekintélyét is ezáltal megkérdőjelezi. Ebben az ügyben most visszakozunk, és mégsem tartozik ide, és mégis menjek inkább olyan bíróságokra, amik már jóval az Európai Parlamenti Választások után fognak végzést hozni, és semmi hatással lesznek a Jobbik választási szereplésére, akkor azt gondolom, hogy nem járunk el korrekten. Ez egyértelmű, hogy befolyásolja a választást, és az is egyértelmű, hogy ennél jobban nem várható el, hogy cáfoljam, mintsem, hogy meglehet tekinteni a kuruc.info impresszumát. Köztudomású is. Köztudomású is, hogy valószínűleg börtönben ülne, minimum eljárás alatt lenne, ha valaki a szerkesztője, egy embert vádolnak ezzel, az sem én vagyok, lehet tudni a médiumból. Tehát
25
gyakorlatilag ez egy egyértelmű hazugságnak tekinthető. Hogy nácizni lehet-e, hát ki kell alakítani a joggyakorlatot, eltérő a közmegítélése, hogy lehet-e. Szerintem nem lehet, de az már semmiképp tényállítás. Azért tényként nem állítjuk, nem állítja senki, szerintem véleménynek sem megengedhető egy ilyen szintre lesüllyedni. Tudjuk, hogy minden szintre nem lehet lesüllyedni, tehát patkányozni meg egyebeket nem lehet, azért az a bírósági joggyakorlatokból is kitűnik. Én azt gondolom, hogy mi sem engedhetjük meg, és a választási eljárásról szóló törvény alapelveit sérti, pláne az, hogy az Alkotmány rendelkezéseit rendszeresen és súlyosan megsértem. Továbbra is kérdezem, hogy hogyan kéne ezt ennél jobban cáfolnom, amikor nincs konkrét állítás, hogy mikor tettem meg, hogy hamisan készültem esküt tenni. Azt én tudom a legjobban, hogy hamisan készültem-e vagy nem. Kérem szépen, nem készültem hamisan esküt tenni. Cáfoltam és bizonyítottam, ahogy a beadványomban is ezt kijelentettem. Köszönöm. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Az semmiképpen sem jó vért szül, hogyha a jóhiszeműségét megkérdőjelezi egy tagtársának, mint amit az első mondataiba beleszőtt érvként. Ez nagyon rossz gyakorlathoz vezet, hogyha egymással szemben ezt megengednénk. Novák Előd OVB tag Elnézést, de én csak a megértést kérdőjeleztem meg, ugyanúgy mint ahogy a tagtársam. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Nem a megértést. Jó. A többség azt indítványozta, hogy a beadványt bizonyítottság hiányában utasítsa el az Országos Választási Bizottság. Az indítványtevőnek kell bizonyítani azokat a körülményeket, amik a jogszabálysértést, pláne alapelvsértést megalapoznának, ebben a tekintetben azonban nincs megfelelő így felszerelve a kifogás. Szavazhatunk? Jó így a határozati indítvány. Kérem akkor, hogy szavazzunk. Ki az, aki elfogadja ezt a többek által megfogalmazott minősítést, hogy bizonyítottság hiányában utasítjuk el. Kérem szavazzon. Megállapítom, hogy többségi döntés született, mégpedig 6:1 arányban. Ellenvéleménye a beadványozónak volt. Ha nem kevertük össze túlzottan az ügyeket, két kifogást elbíráltunk. IV.
Állásfoglalás-tervezet a névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat egyes kérdéseiről
Még mindig van egy nem túl könnyű problémánk, ez az állásfoglalás-tervezet a névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat témában. Megkérem Rytkó Emíliát, hogy a szakmai szempontokról tájékoztassa a testületet. Rytkó Emília OVI vezető Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem vagyok túl könnyű helyzetben, mert átolvastam a Választási Bizottság elmúlt ülésén lefolytatott vita jegyzőkönyvét. Kétségtelen, hogy mindig akkor fordulunk az Országos Választási Bizottsághoz megoldatlan jogi problémákkal, jogszabályi hiányokkal, vagy rendezetlenségekkel, amikor ég a fejünk fölött a ház. Teljesen indokolt volt az a kérdés a múltkor, már nem emlékszem, hogy Bordás Vili vagy Imre tette fel, vagy talán többen is, hogy eddig hogyan oldódott meg ez a probléma. Miért kerül ez most napvilágra? Azért, mert ebben a mostani választási eljárásban már nem esetlegesen rábíztuk a jegyzőkre, hogy hogyan vezetik a választói névjegyzéket, hanem egy olyan fejlettségi állapotban van az informatikai támogatás az egész okmányirodai hálózat, hogy minden egyes jegyzőnek megvan a lehetősége arra, hogy számítógépen vezesse a választók névjegyzékét, abba menetközben, ha kell, valakit vegyen fel. Nyilván hogyha lakóhelyet létesít, akkor fel kell vegye a névjegyzékbe a jogszabály erejénél fogva, hogyha például kényszer-kijelentik a
26
lakóhelyéről, passzíválják, akkor mondjuk törölni kell a névjegyzékből, vagy ha meghal, stb. Azt én elfogadom, hogy Önök azt mondják, hogy egy jegyző, az az Alkotmány alapján jusson el addig a következtetésig, hogy milyen jogorvoslatot ígér, vagy ajánl. Minden eddigi esetben a közszemlére tétel ideje alatt a bírósághoz biztosított jogorvoslatot. Más esetekben megtehette az állampolgár, hogy a HVB-hez fordul, akkor ez esetben könnyű az eljárás. Most azonban nincsen HVB. Attól speciális ez a választás, hogy nem müködik helyi bizottság, s ezt csak a legutóbbi 2004-es EP választáshoz tudnám hasonlítani, amikor szintén nem működött. Ha azt mondja, hogy ő maga nem akarja újra felülvizsgálni a döntését, akkor kényszerülne a polgár a TVB-hez fordulni. Ez potenciálisan 8 millió beadvány lehet a TVB-nél, ami természetesen egy komolytalan szám, de azért azt elmondhatom, hogy van kb. 60 ezer igazolás egy választásnál. Tehát azért legalább 60 ezer ember fordul valami miatt a jegyzőhöz. Elég nagy szám az, amikor lekésheti valaki a határidőt, a jegyző el kell, hogy utasítsa a kérelmét, tehát fordulhat ilyen esetekben a Ve. általános szabályai szerint a TVBhez. Nem megismételve az egész múltkor lezajlott polémiát, azt gondolom, hogy jogorvoslati lehetőséget biztosítani kell a jegyzőnek minden választópolgár részére, amennyiben tudomásul vesszük, hogy ebben a mostani eljárásban nincsen speciális szabály. Ilyen időszakban a közszemlére tétel után hogyan járjon el a jegyző? Vagy azt kell alkalmazni, hogy visszautaljuk a HVI vezetőhöz, vagy azt, hogy forduljon a TVB-hez. Mind a két eset lehetséges, de a Választási Irodának nincsen arra mandátuma, hogy itt ötleteket adjunk, hogy melyik utat válassza. Mindenki arra vár, hogy egy arra feljogosított testület csak ad valami iránymutatást, ha már egyszer a jogalkotó annak idején ilyen elegánsan elfeledkezett ennek a pontos, precíz szabályozásáról. És legkevésbé azt szeretnénk, ha ötletszerű lenne a dolog, mert a végén egy jogorvoslatban a másodfokon majd azt fogja valaki mondani például, hogy nyugodtan mondhatná az OVB is, hogy nem tartozik a hatáskörébe. Egy TVB döntés ellen a névjegyzékből való kihagyásért ne tessék ide fordulni, tetszett volna a jegyzőnél elintézni. Ha most erről a dologról valahova el tudunk jutni, még van előttünk bő egy hónap a választásig, akkor még rendbe tudnánk tenni azt, ami eddig nem zárult le a jegyzőknél, mert bizonytalanok, vagy tudnánk iránymutatást adni, legalábbis segítenének a következő néhány hétre. Köszönöm. Dr. Vejkey Imre OVB tag Valójában itt sajnos ilyen antagonisztikus ellentmondások vannak, mert valójában így van, hogy a jogorvoslat, az egy alkotmányos jog. Ezt a rendszerváltoztatáskor, talán Gábor te mondtad, alkotmánybírósági döntés született, ameddig még ezt megfelelően kodifikálva nem volt. Szerintem ezt az alkotmányos jogot, ezt mindenképpen érvényre kell juttatni. Azonban az ellentmondásnak a másik oldala, hogy most ezt érvényre tudjuk juttatni, jogalkotóként mégis fellépnünk. Ebben látom igazából a problémát, és igazából egyiket sem tudom jó megoldásnak elfogadni, mert többször határozottan állást foglaltunk amellett, hogy mi jogalkalmazók vagyunk és nem jogalkotók. De egyértelmű az is, hogy az állampolgárnak meg jogosultsága van a jogorvoslathoz. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Jó. De az irodának az a szakmai álláspontja, hogy biztosítani kell a jogorvoslathoz való jogot az egységes joggyakorlat érdekében, ami kétféle lehet. Tehát azt, hogy ne legyen jogorvoslat, az fel sem vetődik, fennáll az a helyzet, hogy kell lenni jogorvoslatnak, és kétféle megoldás van, és egyik sem csont nélküli. Vissza a jegyzőhöz, vagy fel a TVB szintre, nagyon egyszerűen.
27
Dr. Fazekas Marianna OVB tag Azt javaslom a kérdésben, hogy az Országos Választási Bizottság általános érvényű, tehát valamennyi választási eljárásra érvényes értelmezési és jogorvoslatokat érintő állásfoglalást ne bocsásson ki. A választási eljárási törvénynek az Európai Parlamenti Képviselők Választására vonatkozó speciális rendelkezései között speciális szabály vonatkozik, az e.választási eljárásban született döntések elleni jogorvoslatra, és itt külön a 99/P. §-a a választási eljárási törvénynek kimondja, hogy a névjegyzékkel kapcsolatos bizonyos speciális döntések kérdésében a helyi választási iroda vezetője bírálja el a kifogást, és kimondja a határidőt is, tehát kimondja, hogy három napon belül kell benyújtani a döntéstől számítva a jogorvoslati kérelmet, tehát a kifogást. Én e szakasz alkalmazására hívnám fel a jegyzők figyelmét. Köszönöm. Dr. Jackli Tamás OVI tag Az a problémánk, hogy a 99/P. § a fórumot szintén nem rögzíti, hanem azt mondja, hogy a helyi választási iroda vezetőjének a döntése ellen a határozat kézhezvételét követő három napon belül lehet kifogást benyújtani. A másik gondom, hogy a speciálist rendezzük, de hát, amik az általános részben vannak esetek, oda is kellene jogorvoslat. Dr. Fazekas Marianna OVB tag A 20/E. § speciális szabálya a 85. §-hoz képest, hogy a helyi választási irodát fókuszálja, tehát a helyi választási iroda vezetőjét és utána a helyi bíróságot jelöli ki a felülvizsgálatra. Végül is kontroll ebben a folyamatban megvan, tehát itt nem arról van szó, hogy a helyi választási iroda vezetője végérvényesen és egy fokban dönt első- és másodfokon a kérdésben. Én ezt az értelmezést javasolnám közvetíteni a közszemlére tételt követően is.. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Forma. Állásfoglalás nélkül a jegyzőkönyvben rögzítjük az álláspontunkat, mely – kizárólag az EP választásra vonatkozik – a következő: A Ve. 20/E. § (2)-(7) bekezdései a következő rendelkezéseket tartalmazzák: „(2) Akit a külképviseleti névjegyzékbe felvettek, vagy akinek külképviseleti névjegyzékbe vételét elutasították, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon belül nyújthat be kifogást. (3) A névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt benyújtott kifogást, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel vagy annak elutasítása miatti kifogást a helyi választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. (4) Ha a helyi választási iroda vezetője a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket, illetőleg a külképviseleti névjegyzéket módosítja. (5) Ha a helyi választási iroda vezetője a kifogásnak nem ad helyt, a kifogást legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság egyesbíróként jár el. A bíróság a kifogásról a beérkezését követő három napon belül dönt. (6) Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék, illetőleg a külképviseleti névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. (7) A helyi választási iroda vezetőjének döntését és a bíróság határozatát az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a helyi választási iroda vezetőjével is közölni kell.” A Ve. 77. § (1) bekezdése szerint „… A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen…”
28
A Ve. 99/P. § (1) bekezdése szerint „A helyi választási iroda vezetőjének a 99/D. § (3) és (4) bekezdése, a 99/G. § (1) bekezdésének b) pontja, illetőleg (2) bekezdése szerinti döntése ellen a határozat kézhezvételét követő 3 napon belül lehet kifogást benyújtani.” Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a névjegyzék közszemlére tételének időtartamát követően a névjegyzékből (külképviseleti névjegyzékből) való törlés vagy a névjegyzékbe (külképviseleti névjegyzékbe) való felvétel miatti kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidőt az Európai Parlamenti képviselők választásán alkalmazandó speciális rendelkezésként a 99/P. § (1) bekezdése, illetőleg a külképviseleti névjegyzék tekintetében a 20/E. § (2) bekezdése állapítja meg, az egyéb esetekben pedig – eltérő szabály hiányában – a jogorvoslatra irányadó általános rendelkezésként a 77. § (1) bekezdését kell alkalmazni. A névjegyzékből (külképviseleti névjegyzékből) való törlés vagy a névjegyzékbe (külképviseleti névjegyzékbe) való felvétel miatt benyújtott kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező szerveket, valamint a kifogás elbírálásának rendjét a Ve. 20/E. § (3)-(7) bekezdése állapítja meg. Rytkó Emília OVI vezető Az Országos Választási Bizottság jegyzőkönyvileg rögzített álláspontja szerint tájékoztatni fogom a választási irodák vezetőit. Egy nagyon fontos kérdést szeretnék még elmondani, vagy felvetni. Úgy terveztük, volt egy párt, amelyik azt mondta, hogy ma behozza az összes paksamétát, de még egy kicsi idő kell a rendezésre. Ha behozta volna, akkor, ha ma van csütörtök, akkor vasárnap este kellett volna OVB-t tartani. Most jön a jó hír, de már ezt, aki elment nem tudhatja meg, hogy vasárnap este ebből kifolyólag nem kell OVB-t tartani. A további bejelentések, amit a pártok ígérnek hétfőre, keddre, szerdára vannak prognosztizálva. Azt szeretném mondani, hogy mivel nem most telik le a határidő, hanem jövő héten pénteken, ezért értelemszerűen senkit nem hajt a tatár, hogy péntek, szombat, vasárnap azt a három munkaszüneti napon adja be. Az első bejelentkezők, akik behozzák, illetve kedden, illetve szerdára jelezték be. És ez felvet egy kérdést. Az egyik pártnak az a kérdése, amit jogszabályt megolvasva úgy ítéltem meg, hogy nem szeretnék eldönteni, van-e arra lehetősége kimondottan a folyamatos és gördülékeny munkát megkönnyítendő, hogyha a testület szerdán mondja a listára a végső döntést, akkor kap-e arra lehetőséget a bizottságtól, vagy engedélyt, hogy az ajánlószelvényeit az ellenőrzés folyamatossága érdekében akár már előbb átadja. A listát meg akkor hozza, ha a testülete jóváhagyja. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Mivel az a helyzet, ha nincs érvényes számú ajánlás, akkor szóba sem jön a lista, ezért valóban nem együttesről van szó, hanem egymás utáni kapcsolatról. Ez szerintem ez elfogadható. A listavizsgálatra akkor kerül sor, ha van érvényes ajánlás. Novák Előd OVB tag A jogszabály egyértelműen rendelkezik, hogy a listával együtt kell az ajánlószelvényeket leadni. Ez a többi pártnak sem könnyű. Sokan azért adják le ilyen későn, mert nagyon nagy papírmunka, főleg, aki mondjuk 66 fős listát ad le, mindenkinek kitölteni a nyomtatványokat. Nekünk sem volt könnyű még Aradra is kocsit küldeni az elszakított területen élő jelöltünknek. Azt gondolom, hogyha így rendelkezik a jogszabály, nem érzem indokoltságát, hogy ettől valamiért eltérjünk, és nem is érzem jogszerűnek, hogy sajnos eltérhetnénk ettől. Bár nekünk is lehet, hogy könnyebb lenne, főleg a Választási Irodának, mert már megint mindenki az utolsó pillanatra hagyja, és nem lesz könnyű a Választási Irodának ezt a rengeteg
29
ajánlószelvényt ellenőrizni. Én megértem, hogy nehéz helyzetben vannak, de sajnos itt úgy érzem, hogy a jogszabály egyértelműen fogalmaz. Kérjünk mindent én azt kérem, minden pártot, hogy adja le minél hamarabb, mert én attól félek, hogy pénteken fogják leadni. Ez nem könnyű. És ezt mondom én is, aki mondtam, hogy néhány pártnál szeretnék az iratbetekintés jogával, és előtte már felkészülni, mert nem akarok 10 órás üléseket, hogy itt átnyálazhassam a számomra kérdéses ajánlószelvényeket. Nekem is megnehezíti, hogy hétvégén itt, plusz egy OVI tag engem is kell, hogy segítsen az áttekintésben. Nem könnyű, tehát a jogszabály így szól, ezt úgy érzem valahol ezt meg kell teremteni. Köszönöm. Dr. Szigeti Péter OVB elnök 30 napon belül be kell jelenteni a listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 30.napon az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni. A lista az ajánlószelvényeket feltételezi, mind a kettőt be kell adni 30 napon belül, lehet időbelileg értelmezni. Nem feltétlenül egy aktus, mert a határnapon belüliség és az érvényesség átadásával kell bejelenteni. A listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 30. napon az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál. Rytkó Emília OVI vezető Kiteszem a jegyzőkönyvet az internetre, mindenki fogja látni, de én komolyan mondom, hogy kimondottan a jó szándék vezérelte őket, mert azt mondták, hogy együtt van, a páncélban van, bizonyos testületi rábólintású formális, formai aktusok az utolsó hétre csúsznak, szívesen leadjuk, ha megtetszik engedni, bevisszük. Ma este OVB van, ezért azt gondoltam, hogy az egész komoly megnyugtató biztonságot ad mindannyiunknak, azt mondtam, ha megtudjuk az OVB-nek mi a véleménye. Dr. Szigeti Péter OVB elnök Úgy látom a lista nyilvántartásba vételéhez az ajánlószelvényeket egyszerre kell leadni a listával, ezt írja elő a jogszabály. Ettől nem áll módunkban eltérni. A mai ülést bezárom. Kmf.
Dr. Szigeti Péter
30
