Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei ( )

Color profile: Disabled Composite Default screen

Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei (1967–2001)

Debreczeni-Nemeth_finished.prn E:\Debreczeni-NØmeth\Debreczeni-Nemeth_finished.vp 2009. mÆrcius 10. 18:46:55


Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei (1967–2001)

Szerkesztõbizottság Dr. Debreczeni Béláné (elnök) Dr. Blaskó Lajos Dr. Kismányoky Tamás Dr. Magda Sándor Dr. Nagy János Dr. Németh Tamás Dr. Tóth Zoltán (titkár)

Lektorálta Izsáki Zoltán, a mg.-tudomány kandidátusa Szabó Lajos, a mg.-tudomány kandidátusa Szemes Imre, a mg.-tudomány kandidátusa

Technikai szerkesztõ Laczkó Györgyné

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, VESZPRÉM MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET, BUDAPEST



Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei (1967–2001) Szerkesztette Debreczeni Béláné–Németh Tamás

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST



Megjelent a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával

ISBN 978 963 05 8680 1

Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu

Elsõ magyar nyelvû kiadás: 2009 ã Debreczeni Béláné–Németh Tamás (szerk.) 2009

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is. Printed in Hungary



A kiadvány szerzõi

ÁRENDÁS TAMÁS, PhD MTA Mezõgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár BLASKÓ LAJOS, az MTA doktora Debreceni Egyetem Agrár-Mûszaki Tudományok Centruma, Karcagi Kutatóintézet BÚZÁS GYULA, a mg.-tudomány kandidátusa Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely CSATHÓ PÉTER, az MTA doktora MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest DEBRECZENI BÉLÁNÉ, az MTA doktora Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely DVORACSEK MIKLÓS, univ. doktor Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely EKKERT JÓZSEF, kísérletvezetõ Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutatóintézet, Iregszemcse (Bicsérd) ENESE LÁSZLÓ, a mg.-tudomány kandidátusa Károly Róbert Fõiskola, Gyöngyös FODOR NÁNDOR, PhD MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest GYÕRI ZOLTÁN, az MTA doktora Debreceni Egyetem Agrár-Mûszaki Tudományok Centruma, Debrecen HERMANN TAMÁS, PhD-hallgató Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely HOFFMANN SÁNDOR, a mg.-tudomány kandidátusa Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely HOLLÓ SÁNDOR, a mg.-tudomány kandidátusa Károly Róbert Fõiskola, Gyöngyös HORVÁTH JÓZSEF, univ. doktor Talajerõgazdálkodás Kkt., Kaposvár JOLÁNKAI MÁRTON, az MTA doktora Szent István Egyetem, Gödöllõ KÁDÁR IMRE, az MTA doktora MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest KADLICSKÓ BÉLA, a mg.-tudomány kandidátusa Károly Róbert Fõiskola (Gyöngyös) Fleischmann R. Kutatóintézete, Putnok

5



KAJDI FERENC, PhD Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezõgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar, Mosonmagyaróvár KISMÁNYOKY TAMÁS, a mg.-tudomány kandidátusa Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely MAGDA SÁNDOR, az MTA doktora Károly Róbert Fõiskola, Gyöngyös MAGYAR MARIANNA, PhD MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest MAKÓ ANDRÁS, a mg.-tudomány kandidátusa Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely MÁRTON LÁSZLÓ, PhD MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest MIHALOVICS MIKLÓS, kísérletvezetõ Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutatóintézet, Iregszemcse NÉMETH TAMÁS, az MTA rendes tagja MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest PUMMER LÁSZLÓ, univ. doktor Károly Róbert Fõiskola, Gyöngyös RADIMSZKY LÁSZLÓ MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest SÁRVÁRI MIHÁLY, a mg.-tudomány kandidátusa Debreceni Egyetem Agrár-Mûszaki Tudományok Centruma, Debrecen STEFANOVITS PÁL, az MTA rendes tagja Szent István Egyetem, Gödöllõ TAKÁCS LÁSZLÓ, univ. doktor Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutatóintézet, Iregszemcse TÓTH ZOLTÁN, PhD Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely VÁRALLYAY GYÖRGY, az MTA rendes tagja MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest ZSIGRAI GYÖRGY, PhD Debreceni Egyetem Agrár-Mûszaki Tudományok Centruma Karcagi Kutatóintézet, Karcag

6



Tartalom

Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Bevezetés (DEBRECZENI BÉLÁNÉ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 1. Nemzetközi áttekintés a világ szántóföldi tartamkísérleteirõl (D EBRECZENI BÉLÁNÉ) . . . . . . 19 1.1. Néhány kiemelkedõ kutatási eredmény a legidõsebb szántóföldi tartamkísérletekbõl . . 21 1.2. A szántóföldi tartamkísérletek eredményeinek felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 2. A magyarországi trágyázási tartamkísérletek (KISMÁNYOKY TAMÁS és JOLÁNKAI MÁRTON) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1. A hazai tartamkísérletek felmérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. A tartamkísérletek szerepe a tudományos kutatásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3. A tartamkísérletek szerepe az oktatásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4. A tartamkísérletek gazdasági vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.5. Nemzetközi kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

25 26 32 32 32 33

3. Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) helyeinek talajtani jellemzése (VÁRALLYAI GYÖRGY, MAKÓ ANDRÁS és HERMANN TAMÁS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1. Az OMTK kísérleteinek elhelyezkedése Magyarország talajtakaróján . . . . . . . . . . . . . . 3.1.1. Magyarország talajai és az OMTK kísérleti helyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2. Az OMTK kísérleti helyek talajainak jellemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3. Az OMTK kísérleti helyek részletes talajtani jellemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nagyhörcsök (NH) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Karcag (KA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kompolt (KO). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hajdúböszörmény (HB) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mosonmagyaróvár (MO) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Keszthely (KE) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Iregszemcse (IR) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bicsérd (BI). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Putnok (PU) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

35 35 36 58 60 61 65 69 73 77 81 85 89 93

4. Az agyagásvány-összetétel ismeretének talajtani és agrokémiai alkalmazási lehetõsége az OMTK-talajokban (STEFANOVITS PÁL). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 4.1. Talajdinamikai folyamatok értelmezése agyagásvány-vizsgálatok alapján . . . . . . . . . . . 98

7



4.2. A talaj ásványi részén a mûtrágyázás hatására bekövetkezõ változások . . . . . . . . . . . . 106 5. Kísérleti eredmények a mûtrágyázás, évjáratok, elõvetemények hatására eltérõ agroökológiai körzetek sajátos körülményeinél (KISMÁNYOKY TAMÁS és DEBRECZENI BÉLÁNÉ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1. Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek leírása (DEBRECZENI BÉLÁNÉ és DVORACSEK MIKLÓS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.1. A kísérletek elrendezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.2. Mûtrágyázási kezelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.3. A termésadatok rendszerezése és feldolgozása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2. Nagyhörcsök (KÁDÁR IMRE és MÁRTON LÁSZLÓ). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.1. Mûtrágyázás hatása az õszi búza szemtermésére és a kísérleti talaj PK-tartalmának változására az 1968–2004 közötti idõszakban . . . . . . . . . . . . 5.2.2. Mûtrágyázás hatása a kukorica virágzáskori csõ alatti levelének tömegére, légszáraz anyag %-ára, elemösszetételére és betakarításkori szemtermésére a tartamkísérlet 26. évében . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.3. Mûtrágyázás hatása a szántott réteg NH 4-acetát + EDTA-oldható elemtartalmára a tartamkísérlet 30. évében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.4. Mûtrágyázás hatása a szántott réteg talajvizsgálati jellemzõire a kísérlet 37. évében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.5. Mûtrágyázás hatása az õszi búza szemtermésére és elemösszetételére a kísérlet 37. évében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.3. Karcag (ZSIGRAI GYÖRGY) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.3.1. Mûtrágyázási kezelések hatása az õszi búza termésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.3.2. Az NPK-mûtrágyák kölcsönhatásainak értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.3.3. Az évjáratok hatása az õszi búza terméshozamára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.3.4. Elõvetemény-hatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.3.5. Mûtrágyázási kezelések hatása a kukorica termésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.3.6. Az évjárat hatása a kukorica terméshozamára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.4. Kompolt (HOLLÓ SÁNDOR). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.4.1. A mûtrágyázás hatása az õszi búza termésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.4.2. Az évjáratok hatása az õszi búza terméshozamára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.4.3. Különbözõ elõvetemények hatása az õszi búza termésére . . . . . . . . . . . . . . . . 5.4.4. A mûtrágyázás hatása a kukorica termésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.4.5. Az évjáratok hatása a kukorica terméshozamára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.5. Hajdúböszörmény (SÁRVÁRI MIHÁLY). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.5.1. A vetésforgótípus, az NPK-mûtrágyázás és az évjáratok hatása a kísérleti növények termésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.5.1.1. Borsó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.5.1.2. Õszi búza. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.5.1.3. Kukorica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.6. Mosonmagyaróvár (KAJDI FERENC) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.7. Keszthely (HOFFMANN SÁNDOR) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.7.1. Kísérleti eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.8. Iregszemcse (MIHALOVICS MIKLÓS és TAKÁCS LÁSZLÓ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.8.1. A kísérlet csapadékviszonyai és hatása a vetésforgók termésére . . . . . . . . . . . 5.9. Bicsérd (EKKERT JÓZSEF, MIHALOVICS MIKLÓS és TAKÁCS LÁSZLÓ) . . . . . . . . . . . . 5.9.1. A csapadékellátás, vetésforgók és elõvetemények hatása a kísérleti növények termésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8


113 114 115 115 124 124 125

131 135 137 140 143 144 146 146 149 150 152 154 154 156 158 159 161 163 164 164 165 166 169 177 178 183 183 188 188


5.9.2.

A mûtrágyakezelések hatása a növények termésére különbözõ vetésforgókban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.10. Putnok (KADLICSKÓ BÉLA). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.10.1. Az õszi búza és a kukorica termése (t/ha) a mûtrágyázástól és az évjárathatástól függõen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.11. A kísérleti eredmények rövid összefoglalása (DEBRECZENI BÉLÁNÉ és KISMÁNYOKY TAMÁS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.11.1. Elõvetemény-hatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.11.2. A mûtrágyázás hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.11.3. Évjárathatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.11.4. A kísérleti hálózat eredményeinek összehasonlítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

189 193 195 199 199 199 200 200

6. A tartammûtrágyázás és az elõvetemény hatása különbözõ vetésforgókban a búza és a kukorica terméstömegére (K ISMÁNYOKY TAMÁS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 6.1. A mûtrágyázás hatása az õszi búza és a kukorica termésére (t/ha) 1967/1968 és 2000/2001 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 7. Tartammûtrágyázás hatása a kísérleti talajok fõbb tulajdonságaira (B LASKÓ LAJOS) . . . . . . 215 7.1. Humusztartalom és humuszminõség változása mûtrágyázás hatására . . . . . . . . . . . . . . 217 7.2. A talajsavanyodás folyamata és mértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 7.2.1. Talajsavanyodás a mélyebb rétegekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226 7.2.2. A kicserélhetõ kationok mennyiségének és arányainak változásai . . . . . . . . . . 228 7.3. A kéntartalom változása mûtrágyázás hatására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 7.4. A mûtrágyázás hatása a talajszelvény nitráttartalmára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235 7.5. Az AL-oldható foszfortartalom változási tendenciái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237 7.6. Az AL-oldható káliumtartalom változási tendenciái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242 7.7. A kémhatás, mészállapot és mûtrágyázás hatása a mikroelemekre . . . . . . . . . . . . . . . . 245 7.7.1. A talajok KCl+EDTA-oldható vastartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 7.7.2. A talajok KCl+EDTA kivonatban mért mangántartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 7.7.3. A KCl+EDTA kivonatban oldható réztartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 7.7.4. A KCl+EDTA kivonatban oldható cinktartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 7.7.5. A talajok KCl+EDTA kivonatban mért molibdéntartalma . . . . . . . . . . . . . . . . 264 7.7.6. A talajok KCl+EDTA kivonatban mért bórtartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 7.7.7. A talajok KCl+EDTA kivonatban mért kobalttartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 7.8. A mészállapot, kémhatás és mûtrágyázás hatása néhány toxikus elemre . . . . . . . . . . . 271 7.8.1. KCl+EDTA kivonatban mért kadmium- és krómtartalom . . . . . . . . . . . . . . . . 275 7.8.2. KCl+EDTA kivonatban mért ólomtartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 7.8.3. A talajok oldható alumíniumtartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278 8. Kisparcellás kísérletek talajainak nitrogénforgalma (NÉMETH TAMÁS és RADIMSZKY LÁSZLÓ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.1. Az OMTK kísérleti helyek csapadékviszonyai 1984 és 1998 között . . . . . . . . . . . . . . . 8.2. Az OMTK kisérleti helyek talajainak nitrogénforgalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.1. Erdõtalajok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.1.1. Bicsérd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.1.2. Kompolt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.1.3. Putnok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.1.4. Keszthely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.2. Csernozjomtalajok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9


285 286 287 287 288 289 291 292 293


8.2.2.1. Hajdúböszörmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.2.2. Karcag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.2.3. Iregszemcse. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.2.4. Nagyhörcsök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.3. Öntéstalaj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.2.3.1. Mosonmagyaróvár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.3. A kísérleti eredmények rövid összefoglalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

293 295 297 298 299 299 301

9. A talajok PK-teszt-vizsgálati módszerei és diagnosztikai növényvizsgálati eredmények kalibrálása az OMTK-kísérletekben (CSATHÓ PÉTER, MAGYAR MARIANNA és DEBRECZENI BÉLÁNÉ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 9.1. A talaj konvencionális kivonószerekben oldható P-tartalma, a fiatalkori növény P-koncentrációja és a termésmennyiség összefüggése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304 9.1.1. A P-mûtrágyázás hatása a talajok P-ellátottságára eltérõ kísérleti helyeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304 9.1.2. A P-mûtrágyázás hatása a kukorica és az õszi búza P-ellátottságára az eltérõ kísérleti helyeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 9.1.3. Összefüggés a talajok könnyen oldható P-tartalmai között . . . . . . . . . . . . . . . 311 9.1.4. Összefüggés a fiatalkori õszibúza-hajtás és a kukoricalevél P-koncentrációja, valamint a talaj könnyen oldható P-tartalma között . . . . . . . 313 9.1.5. Összefüggés a fiatalkori õszibúza-hajtás és a kukoricalevél P-koncentrációja, valamint tömege között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314 9.2. A talaj konvencionális kivonószerekben oldható K-tartalma, a fiatalkori növény K-koncentrációja és a termésmennyiség összefüggése. K–Ca–Mg-ionantagonizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 9.2.1. A K-mûtrágyázás hatása az OMTK-talajok K-ellátottságára . . . . . . . . . . . . . . 316 9.2.2. A K-mûtrágyázás hatása a kukorica és az õszi búza K-ellátottságára az OMTK-kísérletekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 9.2.3. Összefüggés a talajok könnyen oldható K-tartalmai között . . . . . . . . . . . . . . . 322 9.2.4. Összefüggés a talaj könnyen oldható K-tartalma, valamint a kukoricalevél és az õszibúza-hajtás K-koncentrációja között . . . . . . . . . . . . 323 9.2.5. Összefüggés a kukoricalevél és az õszibúza-hajtás K-koncentrációja, valamint tömege között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324 9.2.6. A K-trágyázás hatása a kukorica és õszi búza szemtermésmennyiségére . . . . . 325 Köszönetnyilvánítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325 10. Tartamtrágyázás hatása a kísérleti növények kémiai összetételére, minõségi mutatóira (GYÕRI ZOLTÁN). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.1. Nitrogén- és fehérjetartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.1.1. Õszi búza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.1.2. Kukorica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.1.3. Borsó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2. Aminosav-összetétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.3. Keményítõtartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.3.1. Õszi búza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.3.2. Kukorica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.4. Kéntartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.4.1. Õszi búza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.4.2. Kukorica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10


327 328 329 332 334 334 336 337 337 337 338 339


10.4.3. Borsó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.5. N/S arány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.6. Az õszi búza lisztminõségének vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.7. Elemtartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.7.1. Õszi búza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.7.2. Kukorica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.7.3. Borsó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.8. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

340 340 341 344 347 350 351 352

11. Évjárathatások vizsgálata az OMTK-kísérletek növényeinek termésére (DEBRECZENI BÉLÁNÉ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353 11.1. Az OMTK-hálózat termõhelyeinek vízellátottsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356 11.1.1. A kísérleti helyek csapadékmennyiségeinek értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 11.1.2. Terméseredmények (t/ha) értékelése a bemutatott évjáratok hatására . . . . . . . 372 11.2. Az õszi búza és a kukorica vízhasznosítási mutatói az OMTK-kísérletekben . . . . . . . . 377 11.3. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387 12. A mûtrágyázás gazdasági hatékonysága (B ÚZÁS GYULA, ENESE LÁSZLÓ, MAGDA SÁNDOR és PUMMER LÁSZLÓ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.1. A mûtrágya a termelési folyamat gazdasági értékelésében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.2. Az OMTK eredményeinek ökonómiai értékelésére alkalmazott módszer . . . . . . . . . . . 12.3. Az ökonómiai értékelés a tartamkísérletek eredményeibõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.3.1. A trágyázás gazdasági hatékonyságának sajátosságai a búza- és kukoricatermesztésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.3.2. Az ökológiai tényezõk szerepe a mûtrágyázás gazdasági hatékonyságának alakításában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.3.3. A vetésváltás szerepe a mûtrágyázás gazdasági hatékonyságának alakításában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.3.4. Az optimális mûtrágyaadagok nagysága és összetétele a búza- és kukoricatermesztésben az ökológiai adottságoktól és a vetésváltástól függõen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13. Költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer tesztelése az OMTK-kísérletek eltérõ NPK-szintjein (C SATHÓ PÉTER, ÁRENDÁS TAMÁS, FODOR NÁNDOR, HORVÁTH JÓZSEF és NÉMETH TAMÁS). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.1. Az új, költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer ismertetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.2. A környezetkímélõ, valamint az intenzív trágyázási szaktanácsadási rendszerek alapelveinek összehasonlítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.3. A környezetkímélõ, valamint az intenzív tápanyagellátást elõsegítõ, illetve egyéb szaktanácsadási rendszerek ajánlásainak tesztelése szabadföldi kísérletben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.3.1. Az IMPHOS õszibúza-kísérletek, 2004 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.3.1.1. Balatonszentgyörgy. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.3.1.2. Mezõkövesd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.3.1.3. Nagyhörcsök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.3.2. Az IMPHOS kukoricakísérletek, 2005 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.3.2.1. Balatonszentgyörgy. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13.3.2.2. Mezõkövesd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11


391 391 396 398 399 400 401

404

413 414 415

416 417 417 417 419 420 420 422


13.3.2.3. Nagyhörcsök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422 13.4. A környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer alkalmazása a precíziós növénytáplálásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423 13.5. Az új költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer tesztelése az OMTK-kísérletekben, eltérõ NPK-szinteken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 424 14. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent publikációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 14.1. Az OMTK kutatási eredményeibõl folyóiratokban megjelent cikkek . . . . . . . . . . . . . . 431 14.2. Az OMTK kutatási eredményeibõl konferenciakiadványokban megjelent cikkek . . . . 439 14.3. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent könyvek, könyvrészletek . . . . . . . . . . . . 451 14.4. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent disszertációk, értekezések . . . . . . . . . . . 457 14.5. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent dolgozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458 14.5.1. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent szakdolgozatok. . . . . . . . . . . . . 458 14.5.2. Az OMTK kutatási eredményeirõl megjelent diplomadolgozatok . . . . . . . . . 459 14.5.3. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent OTDK dolgozatok . . . . . . . . . . 460 14.6. Az OMTK kutatási eredményeibõl készült jelentések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461 14.7. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent egyéb publikációk . . . . . . . . . . . . . . . . . 462 15. Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465

12



Elõszó

Az „élõ múzeum” kifejezést eleddig a gyûjteményes növénykertek, arborétumok, történeti kertek, növényi és állati génbankok esetében használták. Indokoltnak tûnik kiterjeszteni ezt a fogalmat a mezõgazdasági tartamkísérletekre, köztük a trágyázási kísérletekre is. Történelmi érdem, hogy a múlt század hatvanas éveinek közepén messzire elõrelátó szakemberek megszervezték az országos mûtrágyázási kísérletek hálózatát. De nagyot alkottak azok is, akik a késõbbi évek nehéz, néha kritikus költségvetési idõszakaiban megõrizték ezt a hálózatot. Magyarország a nemzetközi élmezõnyhöz tartozik a trágyázási tartamkísérletek terén. A megszerzett többéves adatok és tapasztalatok nagy segítséget adnak a változó piaci követelmények, az újonnan fellépõ környezetvédelmi és klímaváltozási kihívások helyes megválaszolásához. A jelen és a jövõ generációk felelõssége megõrizni ezt a tudományos örökséget. A hálózatot megszervezõ neves szakembereink többsége már eltávozott közülünk. A tartamkísérletek azonban fenntartják szellemi hagyatékukat. Õrizze meg ez a könyv is emléküket! Láng István akadémikus

13



Bevezetés DEBRECZENI BÉLÁNÉ

A hálózati mûtrágyázási tartamkísérletek (OMTK) három évtizedet meghaladó értékes tapasztalatait, a közkinccsé tehetõ eltérõ ökológiai adottságú területeken kapott eredményeit szeretnék a könyv szerzõi megosztani azokkal a hazai agrár érdeklõdésû szakemberekkel, akik munkájukban közvetlenül vagy közvetve hasznosítani tudják azokat. Gondolunk itt elsõsorban a gazdálkodó növénytermesztõkre, az új eredmények átadását közvetítõ oktatókra, a tudományfejlesztõ szakemberekre, a trágyázási szaktanácsadás módszereinek fejlesztõire, a környezetvédõkre, sõt a vizsgálandó kérdések megválaszolását szolgáló kutatási költségek felett döntést hozó hivatali és politikai vezetõkre is. A nemzetközileg is egyedülálló hálózati kísérletek elsõ húsz évének fontosabb eredményei már megjelentek könyv formában „Trágyázási kutatások 1960–1990” címmel, néhány hazai tartamkísérlet eredményeit is magába foglalva, az Akadémiai Kiadónál 1994-ben (szerk. Debreczeni B. és Debreczeni B.-né). A tápanyag-gazdálkodási kutatási eredmények iránti szakmai érdeklõdést bizonyítja, hogy a könyv pillanatok alatt elfogyott. Többek között ez a szakmai érdeklõdés motiválta a szerzõket arra, hogy a talaj–növény–tápanyag kapcsolat idõsoros összefüggésérõl a mai kihívások (fenntarthatóság, talaj- és vízvédelem) szellemében mutassák be a kísérletek beállításától a növekvõ mûtrágyaadagok évsoros hatását a 8×4 éves vetésforgók növényeinek, termõtalajainak a kilenc eltérõ agroökológiai körzetben szerzett tudományos és gyakorlati ismereteket. Hiszen tanúi vagyunk annak, hogy a mezõgazdasági termelésben csakúgy mint minden más területen, folyamatosan és elég gyorsan változnak a követelmények és az új kihívások. A nemzetközi változások is láncreakció gyanánt nagy hatással vannak a környezõ és távolabbi országokra. Így a 20. század váratlan gyorsasággal lepte meg az emberiséget mûszaki (gépek, mûszerek, berendezések), vegyipari (mûanyagok, mûtrágyák, növényvédõ szerek, gyógyszerek), biológiai (genetikai, biotechnológiai, molekuláris biológiai), távközlési, közlekedési (közúti, légi), számítástechnikai (informatikai) stb. fejlesztésekkel, termékeik piacra dobásával. A felgyorsult fejlõdés, a gyors megújuló termékváltás magával sodorta a mezõgazdaságot is, új termelési eljárásokat és tech15



nológiai fejlesztéseket kikényszerítve. A mûtrágyák, növényvédõ szerek az 1970–1990 években növekvõ mennyiségben a magyar mezõgazdaságban is felhasználásra kerültek. Nyugat-Európában, fõleg a Benelux államokban, már jóval korábban és nagyobb mennyiségben használták a mûtrágyákat és növényvédõ szereket, mint hazánkban. Ezekben az államokban – már a század második felében – a talajok és a vegyi anyagok kölcsönhatásának eredményeként jelentkezõ környezetkárosító hatásokra figyeltek fel. Feltûnõ mértékben jelentkezett a talajok tulajdonságainak kedvezõtlen irányú változása (savanyodás, nehézfém-koncentráció növekedése, nitrátosodás stb.) és a talajvizek szennyezõdése. A légköri szennyezõdések sem maradtak el, az ipari objektumok hatására (légköri kiülepedések) a savasesõ-terhelések nyomai megjelentek az erdei és a szántóföldi növényeken. Az ipari és városi szennyvizek elszennyezték a felszíni vizeket. A környezeti károk okozói másokban keresték a felelõsséget. A nagy múltú szántóföldi tartamtrágyázási kísérletek azonnal sok országban felértékelõdtek, miután rendkívül fontos és megbízható idõsoros információval segítették az agrár- és környezetgazdálkodást irányító szerveket az adott kísérletek tájvédelmi talajainak és vizeinek terhelési forrásait illetõleg. Az OMTK hálózati kísérletek hazánk hét természetföldrajzi középtáján belül egy kivételével mindegyikben megtalálhatók. A különbözõ agroökológiai körzetekben, eltérõ termõhelyi adottságoknál és idõjárási viszonyoknál, a növények termései (mennyiség, minõség) az évjárathatásokat is magukon viselik. A termõtalajok és a mûtrágyák kölcsönhatása következtében megnõ a talajokban a tápanyag-szolgáltató képesség a gyökérzónában. Ezek azonban évjáratonként különbözõ mértékben befolyásolják a növények termésképzését, mivel jelentõs szerepet játszanak ebben a csapadékviszonyok és egyéb tényezõk is. A növények által hasznosításra nem került mûtrágyák, a talajok érzékenysége szerint, megváltoztatják a talajtulajdonságokat. A bemutatásra kerülõ eredmények tulajdonképpen hungarikumok, a hazai talajok viselkedéseirõl nyújtanak információt. Az érdeklõdõ szakembereknek meglepõen idõszerû okozati összefüggések vizsgálatára adnak lehetõséget, amire más típusú kísérletek nem képesek. A szántóföldi tartamkísérletek eredményeit persze néhányan fenntartással fogadják, mivel azok nem csupán az adott évben felhasznált trágya hatását tükrözik. Ezekben a kísérletekben a tartamhatások, vagyis a kezelések kumulatív hatásai mérhetõk. Az OMTK-kísérletekben az NPK-kezelések parcelláinak a története 1967-ig visszalapozható. A mûtrágyák által a talajokban elõidézett változások, a kezeletlen kontroll- (trágyázatlan) parcellák talajainak mutatóival kiszûrhetõk. A tartamkísérletek, beállításuk elõtt, tudományos, szakmai és gazdasági szempontból is nagyon gondosan meg lettek tervezve (tápanyagkezelések, parcellaméretek, a szükséges megfigyelések és vizsgálatok). Jóllehet koruknál fogva nem mindenben követik a kor kihívásait. De a hosszú évek alatt történt változások tényszerû

16



megismerésének lehetõségeivel (adatbázis), rendkívül aktuális és kulcsfontosságú segítséget nyújtanak a talaj–víz–környezeti terhelések megelõzéséhez. Az OMTK szántóföldi kisparcellás kísérletek beállítására 1965-ben került sor, az akkori Földmûvelésügyi Minisztérium utasítása alapján. A kísérleti hálózat létrehozásának fõ célkitûzése az volt, hogy hazánk egyes természetföldrajzi tájain, a jellemzõ talajtípusokon olyan egységes kísérleti hálózat jöjjön létre, amely jól reprezentálja a mikro- és makroökológiai sajátosságokat, lehetõségeket biztosítson a talajba juttatott növekvõ adagú mûtrágyák hatékonyságának megítélésére, ezenkívül adatokat szolgáltasson a mûtrágyaszükséglet országos tervezéséhez. A kutatási program gyakorlati és tudományos igényeknek megfelelõ kidolgozását Láng Géza akadémikus és az általa szervezett szakmai bizottság (Bocz Ernõ, Debreczeni Béla, Sarkadi János, Sváb János és Wellisch Péter) végezte. A bemutatásra kerülõ könyvben kiemelt szerepet kapott több fejezet a talajtani kutatásokról, elsõként a kísérleti helyek földrajzi és tájökológiai elhelyezkedésének, a talajok fontosabb tulajdonságainak (ásványi összetétel, szervesanyag-tartalom, talajfizikai, -kémiai tulajdonságok, talajtermékenység, kémhatás, vízgazdálkodás, talajérzékenység), talajképzõdési folyamatoknak, a kísérleti helyek talajszelvényeinek és rétegvizsgálatainak bemutatásával (a növekvõ adagú mûtrágyák hatása, terhelése savanyú, semleges és meszes talajokon és ezeken végbemenõ nitrátkimosódás, N-profilok, tápanyag-felhalmozódás stb.). Ugyancsak több fejezet foglalkozik a növényekkel, a mûtrágyázás, az elõvetemény, az évhatások és a termésképzõdés kapcsolatával. A kísérleti helyek vezetõi ismertetik a kutatási eredményeiket. Jól kifejezi a termõhelyi eltéréseket az õszi búza és a kukorica kilenc kutatási helyrõl való terméseinek egymás mellett történõ összehasonlítása. A mûtrágyázási kezelések termésekre kifejtett hatása kiszûrhetõ a trágyázatlan és a trágyázási kezelések eredményeinek összehasonlításával. Külön fejezet foglalkozik a fõ termékek kémiai minõségi vizsgálatainak eredményeivel a termõhelyektõl, évjáratoktól, mûtrágyázási kezelésektõl függõen. Adatokat mutatunk be a fiatal növények diagnosztikai vizsgálatairól mint a tápanyag-ellátottság válaszreakcióiról. Megvizsgáltuk, hogy az évjáratok miként befolyásolták a mûtrágyázási kezelések hatását, mikor melyik NPK-mûtrágyázási kezelés adta a legnagyobb termést, illetve milyen összefüggés van a tápanyagellátás és a tenyészidõ csapadékának hasznosulása között. A mûtrágyázási kezelések hatását a terméseredmények alapján hatékonysági elemzéseknek vetettük alá, gazdasági mutatók becsléséhez, gazdaságos és jövedelmezõ tápanyag-gazdálkodás megítélése céljából. Az évsoros OMTK-kísérleti eredmények és más kísérletek adatainak felhasználásával a trágyázási szaktanácsadás irányelvének megfogalmazására is sort kerítettünk. „Az OMTK kutatási eredményei 1967–2001” címû szakkönyvben témacsoportok szerint szintetizált eredmények bemutatására törekedtünk, azzal a céllal, hogy a 17



tápanyag-gazdálkodás terén fontos információkat szolgáltassunk tájökológiai jelleggel, a jövedelmezõ, a mennyiségi és minõségi szántóföldi növénytermesztés sikerének elõsegítése érdekében, a környezetkímélõ növény–talaj–tápanyag harmonikus rendszer kialakításához. A kísérleti eredményekrõl folyamatosan készültek a vizsgált idõszakban különbözõ szakmai közlemények is. Folyóiratcikkek: összesen 184, ebbõl 61 idegen nyelven (184/61), könyvek, könyvrészletek: 103/1, konferenciakiadványokban megjelent dolgozatok: 233/105, disszertációk: 20, diplomadolgozatok: 43, pályázati kutatási jelentések: 27, egyéb kiadványok 62/13.

18



1. Nemzetközi áttekintés a világ szántóföldi tartamkísérleteirõl DEBRECZENI BÉLÁNÉ

A legrégebbi szántóföldi tartamkísérletek 1843-tól immár több mint 160 évre tekintenek vissza, J. B. LAWES mûtrágyagyárosnak és J. H. GILBERT vegyésznek, a Rothamstedi Kísérleti Állomás alapítóinak köszönhetõen. Nem kevés köze volt ehhez – a talajtermékenység növelésének tanát megfogalmazó – JUSTUS VON LIEBIG német vegyésznek sem. Az akkoriban évekig tartó heves szakmai vita ösztönözte a kísérletezést, a tudományos vizsgálódást (CSERHÁTI–KOSUTÁNY, 1887). J. VON LIEBIG szerint: „Nem a földmûvelés elhanyagolása, hanem a szántóföldek termékenységének rablógazdálkodással történõ tönkretétele okozta éppúgy a római, mint a spanyol világbirodalom bukását. Aki a földmûveléssel foglalkozik, abban a hitben él, hogy az õ földjei sohasem fogják elveszíteni termékenységüket. Ezért jellemzõ a közömbösség a jövõ földmûvelését illetõen” (KÁDÁR, 1996). A Rothamstedben beállított kísérletek számos kitûnõ példával szolgáltak és ma is szolgálnak a folyamatos földhasználati témakörben. Megfigyeléseiket és a termésadatokat írásban rögzítették, periodikusan talaj- és növénymintákat gyûjtöttek, egyedülálló archívumot hoztak létre. Az archivált és a jelenkori minták vizsgálataival bebizonyították, hogy a környezetterhelés nagyobbrészt nem mezõgazdasági eredetû. A tartamkísérletek értékét tehát nem szabad alábecsülni. Hazánkban, neves szakembereink egy századdal korábban felismerték a trágyázási tartamkísérletek jelentõségét. CSERHÁTI szerint, miután az éghajlati viszonyok és egyéb körülmények a kísérlet eredményét tetemesen módosítják, egyévi kísérlet sohasem elégséges (’SIGMOND, 1904). A különféle trágyázási rendszerek összehasonlítása szántóföldi körülményeknél megtalálható a Kühn kísérleti terén Halléban, Bad Lauchstädtben, és a legrégebbi Angliában a rothamstedi állomáson (’SIGMOND, 1904). Napjainkban, ismereteink szerint, 630 tartamkísérletet tartanak nyilván a világon, legtöbbjük Európában található. Ezek a kísérletek egy adott tájra jellemzõ termelési rendszerek vizsgálatára irányulnak, megállapításaik és eredményeik meglepõen idõszerû okozati összefüggések tanulmányozására adnak lehetõséget, amire más típusú kísérletek nem képesek. A legtöbb sokéves szántóföldi tartamkísérlet feltehetõen nem hosszú idõre lett tervezve. Még a tudományos-szakmai és gazdasági szempontból nagyon gondosan 19



1.1. táblázat. A 10 évnél idõsebb szántóföldi tartamkísérletek száma a világ földrészein 10–20

20–50

50–100

> 100

Világrészek éves

Összes tartamkísérlet

Afrika

–

32

37

–

69

Ausztrália

–

7

14

–

21

Ázsia

–

28

7

–

35

Dél-Amerika

–

9

1

–

10

Észak-Amerika

–

33

17

5

55

Európa

24

302

81

20

427

Kanada

1

8

4

–

13

25

419

161

25

630

Összesen

megtervezett kísérletek (kezelések, parcellaméretek, a szükséges megfigyelések és vizsgálatok) sem képesek arra, hogy 100–150 évre elõre megbecsüljék a jövõben jelentkezõ aktuális igényeket, felismerjék a technikai fejlõdést és a majdan jelentkezõ környezetvédelmi problémákat. De hát, a mezõgazdasági termelésben csakúgy mint minden más területen, folyamatosan és elég gyorsan változnak a követelmények és az új kihívások. A nemzetközi változások láncreakció gyanánt nagy hatást fejtenek ki a környezõ és távolabbi országokra. A 20. század végén, R. A. STEINER és R. W. HERDT (1993) New Yorkban a Rockefeller Alapítvány támogatásával felmérést végeztek elsõsorban az Európán kívüli földrészek országainak szántóföldi tartamkísérleteirõl. Klasszikus tartamkísérleteknek tartották az 50 évnél idõsebbeket, közepesen hosszú idejû kísérletekhez sorolták a 20–50 éveseket, de a 20 évnél fiatalabb tartamkísérleteket is nagyon értékeseknek és perspektivikusnak ítélték. A legtöbb szántóföldi kisparcellás tartamkísérlet vetésforgókkal, monokultúrákkal, a talajok tápanyag-kiegészítését célzó szerves- és mûtrágyázással, mikroelemek alkalmazásával, meszezéssel, öntözéssel, talajmûveléssel, növényvédelemmel, új fajták tápanyag-reakciójának és esetenként polifaktoriális hatások tanulmányozásával foglalkozik. Az európai országok tartamkísérleteinek kigyûjtése elsõsorban M. KÖRSCHENS (1994, 1999, 2000), valamint P. SMITH és munkatársai (2001) munkáiban jelentek meg, ezek kibõvítésével készült el a világ tartamkísérleteinek összeállítása K. DEBRECZENI és M. KÖRSCHENS (2003) által. Ez a lista sem teljes, de a munka megjelenéséig fellelhetõ legfrissebb információkat az 1.1. táblázatban közölt összesítés tartalmazza.

20



1.1. Néhány kiemelkedõ kutatási eredmény a legidõsebb szántóföldi tartamkísérletekbõl A talajok termékenységét befolyásoló tényezõk tanulmányozása során kiderült, hogy különösen a mérsékelt égövi talajokban csak rejtetten, hosszú évtizedek alatt játszódnak le felismerhetõ változások. Az 1843-ban Rothamstedben beállított világhírû szántóföldi tartamkísérletekben pl. 7 év alatt (1850-ben) az árpa termése 2,8 t/ha-ról 6,0 t/ha-ra emelkedett a szerves- és mûtrágyázási kezelések hatására. De a talaj szervesanyag-tartalma, 100 év alatt alig változott. Csak 130 év eltelte után, a folyamatos istállótrágya-felhasználás hatására jelentkezett megbízható különbség a talajok szervesanyag-tartalmának növekedésében vagy csökkenésében (LEIGH– JOHNSTON, 1994). A „Hallei Örök Rozs – 1878” tartamkísérlet eredményei alapján jutottak olyan következtetésre, hogy a humusz legfontosabb forrásai a szerves trágyákkal talajba juttatott, nehezen bomló szerves anyagok, vagyis a talajok humusztartalmának növelése korlátozott (MERBACH et al., 1999). A szántóföldi tartamkísérletek talajainak termõképességével, összefüggésben a szerves anyag és nitrogénháztartás tanulmányozásával, az arra ható tényezõk kiszûrésével KÖRSCHENS (1999) foglalkozik. A fenntartható gazdálkodás érdekében szeretné tisztázni a felmerülõ kérdéseket, amelyekre a válaszokat csak a tartamkísérletekben lehet keresni. KÖRSCHENS (1999) 23 – hasonló termõhelyi adottságokkal rendelkezõ – trágyázási tartamkísérletben összehasonlította a 6% alatti és 6% feletti agyagtartalmú talajoknál a trágyázási kezelések hatását a humuszképzõdésre. Megállapította, hogy a trágyázatlan parcellák talajához viszonyítva, mûtrágyázás hatására a lebomló szerves anyagból származó szén (C%) 0,10%-kal növekedett. Agyagtartalomtól függõen, a C% a 6% agyagnál szegényebb talajokon 0,09%-kal, a 6%-nál kötöttebb talajon 0,11%-kal növekedett. Ugyanazon talajokon, az agyagtartalomtól függõen, istállótrágya felhasználásával a C% 0,14, illetve 0,51%-kal lett nagyobb. A szántóföldi tartamkísérletek az egész világon az adott agroökológiai tájra érvényes termõtalajon és idõjárási viszonyoknál a kísérleti kezelések kedvezõ vagy kedvezõtlen hatásait tükrözõ, nélkülözhetetlen kísérleti objektumok. A kísérleti bázisadatok, a tartamhatás korával nem arányosan, hanem hatványozottan értékesebbek, mivel általuk ellenõrizhetõ a termõhelyi talajok környezeti érzékenysége, illetve az antropogén eredetû, közvetlen és közvetett terheltségi szintje. A legrégebbi és legismertebb tartamkísérletek a világban (KÖRSCHENS et al., 2002) a következõk: Rothamsted (Anglia) 1843 Grignon (Franciaország) 1856 Illinois (USA) 1876 Halle (Németország) 1878

Bad Lauchstädt (Németország) 1902 Dikopshof (Németország) 1904 Coimbatore (India) 1909 Saskatchewan (Kanada) 1911

21



Columbia (USA) 1888 Dakota (USA) 1892 Askov (Dánia) 1894 Auburn (USA) 1896

Moszkva (Oroszország) 1912 Bahtim (Egyiptom) 1912 Skierniewice (Lengyelország) 1923 Dahlem (Németország) 1923

Tisztelettel adózhatunk azoknak, akik a világhírû tartamkísérletek mellett a nehéz idõben is elkötelezték magukat (kutatók és támogatóik) a folytonosság megtartásának biztosításáért és a tartamkísérletek értékeinek gyarapításáért.

1.2. A szántóföldi tartamkísérletek eredményeinek felhasználása A szántóföldi tartamkísérletek eredményeinek felhasználásakor figyelembe kell venni a korlátozó tényezõket is, amelyek a bennük rejlõ lehetõségek kihasználását módosíthatják. A nagyon idõs kísérletek beállításának idõszakában (pl. a 19. században vagy a 20. század elsõ felében) a megállapítások – statisztikai kiértékelés szempontjából – módszertani hiányosságokkal terheltek a kevés ismétlésszám, a kísérletek elrendezése miatt. A klasszikus rothamstedi kísérleteknél merült fel elõször a statisztikai módszerek kifejlesztésének igénye (STEINER–HERDT, 1993). Mindezek ellenére, a kísérletekbõl nagyon sok helytálló megállapításra van lehetõség adott körülményeknél, az évek ismétlõdései ugyanis megbízhatóságot kölcsönöznek. Zavaróan korlátozó tényezõ, ha kisméretûek a parcellák. Például, ha már eredetileg is csak 20 m2-esek voltak (pl. Indiában) és azokat is a késõbbiekben megfelezték kezelésbõvítés céljára, maradt parcellánként kb. 8 m2. Elõfordulhat, hogy a szegélyhatás, talajvándorlás meghamisítja az eredményeket. Rothamstedben 162 év után is megmaradtak a megfelelõ parcellaméretek. Nagyon sok helyen a kísérletek a legjobb talajokon kerültek beállításra, így az eredmények a szélsõséges talajok tulajdonságainak viselkedésére nem adnak használható információt. A szélsõséges talajokon kevés tartamkísérlet található, valószínûleg azért, mert nehéz a kedvezõtlen viszonyok miatt azokat megtartani. Korlátozó tényezõ a kísérleti eredmények hasznosítása szempontjából az is, hogy néhány esetben a kísérleteket körbenõtték a városok. Megváltozott a kísérleteknél a mikroklíma. Ezek fenntartását veszélyezteti a vandalizmus, zavaró hatású az árnyékolás; a szmog, a közlekedés, útépítés és a terjeszkedések miatt már jó néhány kísérletet megszüntettek. A legtöbb kísérletnél állandóan felmerül, hogy az eredeti kezelések alkalmasak-e a mai mezõgazdasági gyakorlat igényeinek kielégítésére. Ezért csaknem az összes tartamkísérletben módosították a kezeléseket, pl. változtatások történtek a növényi sorrendnél, fajtáknál, trágyaféleségnél, az adagoknál, az agrotechnikai mûveleteknél. Azokban az esetekben, amelyeknél a parcellaméret lehetõvé tette új kezelések bõvítésével korszerûsíteni a kísérleteket, új technológiák befogadását, ott 22



nem okoz a módosítás problémát. De ahol erre nincs lehetõség, az átgondolás nélküli változtatások megbontják a kísérletek eredetiségét, kockáztatva a kísérletek következetes elvesztését. A trágyázási kezelésektõl függetlenül, a kísérleti eredményeket befolyásolhatják a gyomok és kártevõk elleni védekezések is, azok hatását kiszûrhetõvé kell tenni. Ugyancsak alapvetõ figyelmet igényelnek a növényfajtákban bekövetkezett változások. Az új fajták tenyészidejének hossza, a biomassza eloszlása (gyökér, hajtás, fõtermés stb.) eltéréseket jelenthetnek. A nagy múltú kísérleteknél, az adatok kigyûjtésekor gondos tanulmányozást igényel az adatnyilvántartó füzetek feljegyzéseinek figyelembevétele, az esetenként elõforduló elemi károkról, véletlen hibákról (pl. kezeléstévesztés, újravetés stb.). Ilyen esetek kiszûrésére nagy segítséget jelentenek az archivált minták. A tartamkísérletekben nagyon fontos szerepe van az adatok naprakész feldolgozásának, a számítógépes nyilvántartásnak. Ennek hiányában csak szegényesen lehet az eredményeket dokumentálni, azokat interdiszciplináris vonatkozásban és más tartamkísérleti eredményekkel összehasonlítani, illetve ajánlásokat tenni, hasznosítani azokat a mezõgazdasági gyakorlat számára.

23



14. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent publikációk ÖSSZEÁLLÍTOTTA: TÓTH ZOLTÁN

14.1. Az OMTK kutatási eredményeibõl folyóiratokban megjelent cikkek BERECZ, K.–RAGASITS, I. (1988) Effect of nitrogen fertilization on the dry matter and nitrogen accumulation of wheat plant. Georgikon for Agriculture, 1. 17–31. BERECZ, K.–RAGASITS, I. (1988) Effect of nitrogen fertilization on the amino acid composition and amino acid yields of wheat. Georgikon for Agriculture, 1. 32–43. BERECZ, K.–RAGASITS, I. (1989) The grain-filling and ripening process of wheat during two-phase harvesting. I. The effect of two-phase harvesting on the dry matter and nitrogen accumulation of wheat grain. Georgikon for Agriculture, 2. 41–58. BERECZ, K.–RAGASITS, I. (1989) The grain-filling and ripening process of wheat during two-phase harvesting. II. The effect of two-phase harvesting on the amino acid content and composition of wheat grain. Georgikon for Agriculture, 2. 59–73. BERECZ, K.–RAGASITS, I. (1990) Effect of nitrogen fertilization on the dry matter and nitrogen accumulation and amino acid content of wheat. Pol nohospodarstvo, Bratislava, 36. 489–499. BLASKÓ L.–FILEP GY. (1997) A talajjavítás szerepe a Tiszántól fenntartható mezõgazdasági fejlesztésében. Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közleményei, Debrecen, 171–188. BLASKÓ L.–ZSIGRAI GY. (1994) Sustainable land use and the mineral fertilizers on meadow chernozem soil. British-Hungarian seminar on sustainable land use in long-term field experiments. Agrokémia és Talajtan, 43. 344–356. BLASKÓ L.–ZSIGRAI GY. (2000) A mûtrágyázás hatása a kukorica termésére és néhány talajjellemzõre réti csernozjom talajon. Gyakorlati Agrofórum, 11. évf. 3. sz. 48–50. BLASKÓ L. (1983) Réti talaj AL-oldható Ca és Mg-tartalmának változása tartós mûtrágyázás hatására. Növénytermelés, 32. 539–547. BLASKÓ, L. (1984) Vlijanie izveszkovanija na podvizsnoszt pitatelnüh elementov. Zeszty Problemowe Postepów Nauk Rolniczych, 285. 71–79. BLASKÓ L. (1995) Talajjavítás és harmónikus tápanyagvisszapótlás a Nagykunság kötött talajain. Agrofórum. Különszám. VI. évf. 10. sz. 32–36. BOCZ E.–SÁRVÁRI M. (1980) Összefüggés a búza elõveteménye, tápanyagellátása és terméseredménye között. Növénytermelés, 30. 437–445. CSATHÓ, P.–DEBRECZENI, K.–SÁRDI, K. (2000) Correlation Between Soil K and Winter Wheat K Contents in a Network of Hungarian National Long-Term Fertilization Trials. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 31(11–14). 2081–2092. CSATHÓ, P.–DEBRECZENI, K.–SÁRDI, K. (2000) K-Ca-Mg Interactions in Winter Wheat in a Network of Hungarian Long-Term Field Trials. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 31(11–14). 2067–2079. CSATHÓ P.–KÁDÁR I.–SARKADI J. (1989) A kukorica mûtrágyázása meszes csernozjom talajon. Növénytermelés, 38. 69–76.

431



CSATHÓ P.–KÁDÁR I. (1986) A szuperfoszfát mûtrágyázás hatása és utóhatása a köles és a lucerna termésére. Növénytermelés, 35. 237–247. CSATHÓ P.–LÁSZTITY B.–SARKADI J. (1991) Az „évjárat” hatása a kukorica termésére és terméselemeire P-mûtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés, 40. 339–351. CSATHÓ, P.–MAGYAR, M.–DEBRECZENI, K.–SÁRDI, K. (2002) Correlation Between P and Corn Leaf P Contents in a Network of Hungarian Long-Term Field Trials. Communications in Soil Science and Plant Analysis. Special symposium issue. Vol. 33. Nos. 15–18. 3085–3103. CSATHÓ, P.–MAGYAR, M.–DEBRECZENI, K.–SÁRDI, K. (2005) Correlation Between Soil P and Shot P Contents in a Network of Hungarian Long-Term Field Trials. Communications in Soil Science and Plant Analysis. Special symposium issue, 36. 275–293. CSATHÓ P.–NAGY L. (1990) Csapadék szárazság, aszály és a mûtrágyahatások. Kukorica iparszerûen, XVII/12. 6. CSATHÓ P. (1989) Az NPK mûtrágyázás hatása a kukorica fiatalkori fejlõdésére, szélvihar okozta megdõlésére és termésére. Növénytermelés, 38. 335–346. CSATHÓ P. (1991) Effect of NPK fertilization and split application of N on lodging due to windstorm and „harvestable” grain yield of maize. Acta Agronomica Hungarica, 40. 281–294. CSATHÓ P. (1991) Káli-útmutató a kukoricában. Kutatók fóruma. Magyar Mezõgazdaság, 46. évf. 49. sz. 11. CSATHÓ P. (1992) K és P hatások kukoricában meszes csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan, 41. 241–260. CSATHÓ, P. (1994) NPK balances of the Hungarian soils in 1990 and in 1991. Növénytermelés, 43. 551–561. DEBRECZENI B.–CZECH R. (1991) A mûtrágyázás hatása a talajok könnyen oldható mikroelemtartalmára. Agrokémia és Talajtan, 40. 140–152. DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ–PÉTERFALVI A. (1989) Mûtrágyázás hatása a csernozjom talaj különbözõ termékenységû rétegein. Növénytermelés, 38. 169–178. DEBRECZENI B.–DVORACSEK M. (1989) A foszfor hatása a talajra és az õszi búza termésére Agrokémia és Talajtan, 38. 337–348. DEBRECZENI, B.–SÁRDI, K.–PÉTERFALVI, A. (1993) Effect of Fertilization on the Metal Content of Different Soil Types. Georgikon for Agriculture, 4. 1–10. DEBRECZENI, B.–SÁRDI, K. (1993) Effect of Long-Term Fertilization on the Metal Content of Different Soils. Georgikon for Agriculture, 4. 11–20. DEBRECZENI B. (1988) A mûtrágyázás környezeti hatásai. Magyar Mezõgazdaság, 49. DEBRECZENI, B. (1988) Die Nährstoffbilanz in der Pflanzenprodukton Ungarns. Internationale Zeitschrift der Landwirtschaft. Moskau/Berlin, 2. 148–151. DEBRECZENI B. (1990) A mûtrágyázás ökológiai aspektusai. KSZE-AGRO-FORUM I. évf. 4. sz. 14–17. DEBRECZENI B. (1992) A mûtrágyázás ökológiai aspektusai. Agrofórum, III. Különszám, 24–28. DEBRECZENI B.-NÉ–GYÕRI D. (1997) A talaj humuszmérlegének egyensúlyához szükséges N-mûtrágyaadag megállapítása. Növénytermelés, 46. 603–616. DEBRECZENI B.-NÉ–GYÕRI D. (1997) A talajok humuszminõségének és környezetvédelmi kapacitásának változása mûtrágyázás hatására. Agrokémia és Talajtan, 46. 171–184. DEBRECZENI B.-NÉ–RAGASITS I. (1996) A búza optimális tápanyagellátása eltérõ talaj- és ökológiai viszonyok között. Agrofórum, 8–10. DEBRECZENI, B.-NÉ–SÁRDI, K. (1988) Evaluation of Soil Potassium Supply Using a Method of Biological Testing. Acta Agronomica Hungarica, 10. DEBRECZENI B.-NÉ (2004) Tápanyag-gazdálkodási tapasztalatok és javaslatok az õszi búza termesztésében. Gyakorlati Agrofórum, 15. évf. 9. sz. 27–31.

432



DEBRECZENI B.-NÉ (2005) Tápanyag-gazdálkodási tapasztalatok és javaslatok a kukorica termesztésében. Gyakorlati Agrofórum, 16. évf. 3. sz. 4–13. DEBRECZENI, K.–COLEMAN, K.–JENKINSON, D.–SISÁK, I.–SÁRDI, K.–HUNKÁR, M.–CSITÁRI, G. (1995) Evaluation of the Rothamsted C-26. 3 Model. Geoderma Special Issue DEBRECZENI, K.–KISMÁNYOKY, T.–BERECZ, K.–TAKÁCS, L. (2000) Effect of Increasing Fertilizer Doses on the Soluble P, Cd, Pb, and Cr Content of Soils. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 31(11–14). 1825–1835. DEBRECZENI, K.–KISMÁNYOKY, T.–RAGASITS, I. (1997) Einheitliche Dauerdüngungs-Feldversuche in Ungarn. Mitteilungen der Deutschen Bodenkundlichen Gesellschaft. Oldenburg, 84. 409–412. DEBRECZENI, K.–KISMÁNYOKY, T. (1999) Dauerdüngungs-Feldversuche in Ungarn. International Symposium vom 3. bis 5. Juni 1999 in Halle/Saale Dauerdüngungsversuche als Grundlage für nachhaltige Landnutzung und Quantifizierung von Stoffkreislaufen. UFZ-Bericht, 24/1999. 55–58. DEBRECZENI, K.–KISMÁNYOKY, T. (2001) K-fertilization under different agroecological conditions studied with maize. Archives of Agronomy and Soil Science, 47. 399–407. DEBRECZENI, K.–KISMÁNYOKY, T. (2002) Conclusions drawn from maize fertilization in the Hungarian national long-term field experimental network. Georgikon for Agriculture, 6. 29–48. DEBRECZENI, K.–KISMÁNYOKY, T. (2005) Acidification of soils in long-term field experiments. Communications in Soil Science and Plant Analysis. Special symposium issue, 36. 321–329. DEBRECZENI, K.–KÖRSCHENS, M. (2003) Long-term experiments of the world. Archives of Agronomy and Soil Science, 49. 465–483. DEBRECZENI, K.–SÁRDI, K. (1990) Evaluation of Soil Potassium Supply Using a Method of Biological Testing. Acta Agronomica Hungarica, 39. 227–240. DEBRECZENI, K.–SÁRDI, K. (1993) Nutrient Uptake of Maize Varieties through Leaves and Roots. Georgicon for Agriculture, 4. 11–20. DEBRECZENI, K.–SÁRDI, K. (1998) Dynamics of Available Potassium Fractions of Soils in a Pot Experiment. Agrokémia és Talajtan, 47. 165–172. DEBRECZENI, K.–SISÁK, I.–SÁRDI, K.–CSITÁRI, G. (1996) Long-term fertilization trials in Hungary. In: NATO ASI Book Series, Vol. I. 38. Evaluation of Soil Organic Matter Models. (Eds: POWLSON D. E.–SMITH P.–SMITH J. U.) Springer Verlag, Berlin–Heidelberg, 319–324. DEBRECZENI, K.–SISÁK, I. (1996) Relationship between the phosphorus balance of Hungarian long term field trials, trend of yields, and soluble phosphorus content of the soils. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 27(5–8). 1647–1661. DEBRECZENI, K.–SISÁK, I. (1996) Recent results of National Long-term Fertilization Field Trials in Hungary. Journal of the Ministry of Agriculture, Hungarica, Vol. 5. No. 1. 13–17. DEBRECZENI, K. (1997) The effect of Twenty-six Years of Permanent Fertilization on the Crop and Some Soil Properties. Agrokémia és Talajtan, 46. 57–62. DEBRECZENI, K. (1998) Efficiency of K Fertilization under Different Agroecological Conditions Studied with Maize. Agrokémia és Talajtan, 47. 157–164. DVORACSEK M.–LUKÁCS D.-NÉ (1988) Napraforgó mûtrágyázási tapasztalatok az OMTK kísérletekben. Agrokémia és Talajtan, 38. 455–461. GYÕRFFY B. (1975) Vetésforgó-vetésváltás-monokultúra. Tudomány és Mezõgazdaság, 34. 61–81. GYÕRFFY B. (1979) Fajta, növényszám és mûtrágyahatás a kukoricatermesztésben Agrártudományi Közlemények, 38. 309–331. KÁDÁR, I.–CSATHÓ, P.–SARKADI, J. (1991) Potassium fertilization in Hungary: responses in maize and in other crops. Acta Agronomica Hungarica, 40. 295–317.

433



KÁDÁR I.–CSATHÓ P.–SARKADI J. (1984) A szuperfoszfát tartamhatásának vizsgálata õszi búza monokultúrában. I. Talajvizsgálati és szemtermés eredmények. Agrokémia és Talajtan, 33. 375–390. KÁDÁR I.–CSATHÓ P. (1985) A szuperfoszfát tartamhatásának vizsgálata õszi búza monokultúrában. II. Fajlagos hatékonyság, tápelemtartalom és – felvétel a P-elöregedés vizsgálata, fenológiai megfigyelések. Agrokémia és Talajtan, 34. 97–130. KÁDÁR I.–DEBRECZENI B. (1983) KGST együttmûködés az agrokémiai kutatásokban és a 2000-ig szóló távlati mûtrágyaigény prognózisa. Agrokémia és Talajtan, 32. 277–280. KÁDÁR I.–LÁSZTITY B.–SIMON L. (1981) Az üzemi talaj- és növényvizsgálati eredmények értelmezése és felhasználása mezõföldi csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan, 30. 65–78. KÁDÁR I.–LÁSZTITY B. (1979) A feltöltõ foszfor- és káliummûtrágyázás lehetõségének vizsgálata néhány magyarországi talajon. Agrokémia és Talajtan, 28. 123–142 KÁDÁR I.–MÁRTON L. (2005) Búza mûtrágyázása a mezõföldi OMTK kísérletekben 1968–2004 között. Növénytermelés, 54. 111–122. KÁDÁR I.–NÉMETH T. (1993) Study on nitrate leaching in long-term fertilization trial. Növénytermelés, 42. 331–338. KÁDÁR I.–PUSZTAI A. (1982) Az NPK-túltrágyázás hatása a 6 leveles kukorica makro- és mikroelem tartalmára. II. Növénytermelés, 31. 523–532. KÁDÁR I.–SZEMES I.–LÁSZTITY B. (1984) Az évhatás és a tápláltság összefüggése õszi rozs tartamkísérletben. Növénytermelés, 34. KÁDÁR I.–VASS E. (1988) Napraforgó mûtrágyázása és meszezése savanyú homoktalajon Agrokémia és Talajtan, 37. 541–547. KÁDÁR I. (1979) Földmûvelésünk nitrogén-, foszfor- és káliummérlege. Agrokémia és Talajtan, 28. 527–544. KÁDÁR I. (1980) Növényanalízis alkalmazása az agrokémiai szaktanácsadásban és kutatásban. Agrokémia és Talajtan, 29. 323–344. KÁDÁR I. (1980) Növényanalízis jelentõsége a mûtrágyaigény pontosításában. Tudomány és Mezõgazdaság, 18. (5) 15–21. KÁDÁR I. (1982) Földmûvelésünk mûtrágyaigényét befolyásoló néhány tényezõ. Növénytermelés, 31. 269–280. KÁDÁR I. (1987) A kukorica ásványi tápanyagellátása. Növénytermelés, 36. 57–66. KÁDÁR I. (1987) Nutrient regime of arable land use. Növénytermelés, 36. 517–526. KÁDÁR I. (1989) Túltrágyázzuk-e a napraforgót? Agrokémia és Talajtan, 38. 441–447. KADLICSKÓ B.–KRISZTIÁN J.–BIRKÁS M. (1990) A talajelõkészítés és direktvetés szerepe az õszi búza talajvédelmében. Melioráció, Öntözés és Talajvédelem, 1. 14–19. KADLICSKÓ B.–KRISZTIÁN J.–HOLLÓ S. (1988) Kálium mûtrágyázási kísérletek eredményei barna erdõtalajon. Növénytermelés, 37. 43–51. KADLICSKÓ B.–KRISZTIÁN J. (1977) N-P-K mûtrágyaadagolási kísérletek kukoricával és tavaszi árpával erodált agyagbemosódásos barna erdõtalajon. Növénytermelés, 26. 315–322. KADLICSKÓ B.–KRISZTIÁN J. (1989) Az õszi búza és a kukorica N-, P-trágyázásának tapasztalatai barna erdõtalajon. Növénytermelés, 38. 325–334. KADLICSKÓ B.–KRISZTIÁN J. (1989) Az õszi búza és kukorica N-P trágyázásának tapasztalatai barna erdõtalajon. Növénytermelés, 38. 325–334. KADLICSKÓ B.–KRISZTIÁN J. (1991) Mész nélkül nem megy. Magyar Mezõgazdaság, 46. évf. 32. sz. 9. KADLICSKÓ B.–KRISZTIÁN J. (1993) A talajjavítás és a mûtrágyázás hatása krónikusan elsavanyodott agyagbemosódásos barna erdõtalajon. Növénytermelés, 42. 73–83. KADLICSKÓ B. (1995) A barna erdõtalajok krónikus elsavanyodásának megakadályozása. A talajjavítás hatása mezõgazdasági területeken. Agrokémia és Talajtan, 44. 329–336.

434



KISMÁNYOKY, T.–DEBRECZENI, K. (1999) The optimal nutrition of maize in the Hungarian national long-term field experimental network. International Symposium vom 3. bis 5. Juni 1999 in Halle/Saale Dauerdüngungsversuche als Grundlage für nachhaltige Landnutzung und Quantifizierung von Stoffkreislaufen. UFZ-Bericht. 24/1999. 79–84. KISMÁNYOKY, T.–DEBRECZENI, K. (2001) The Optimal Nutrition of Maize in the Hungarian National Long-Term Field Experimental Network. Archives of Agronomy and Soil Science, 46. 251–264. KISS A. S.–KADLICSKÓ B. (1983) A növényi tápanyaggazdálkodás aktuális kérdései. Melioráció, Öntözés és Tápanyaggazdálkodás, 2. 53–64. KOVÁCS, G. J.–NÉMETH, T.–RITCHIE, J. T. (1995) Testing simulation models for the assessment of crop production and nitrate leaching in Hungary. Agricultural Systems, 49. 385–397. KOVÁCS G. J.–NÉMETH T. (1995) Termés és nitrát-felhalmozódás modellezése tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan, 44. 89–100. KOVÁCS G. J. (1982) A kukorica víz és tápanyag-dinamikájának kritikus ökofiziológiai kapcsolata. Növénytermelés, 31. 355–365. KOVÁCS G. J. (1995) A CERES modell felhasználása szakterületünkön. Agrokémia és Talajtan, 44. 249–262. KRISZTIÁN J.–HOLLÓ S.–KADLICSKÓ B. (1988) Periódikus kálium mûtrágyázás. Növénytermelés, 37. 256–266. KRISZTIÁN J.–KADLICSKÓ B.–HOLLÓ S. (1989) A kálium mûtrágya hasznosulása észak-magyarországi csernozjom barna és agyagbemosódásos barna erdõtalajon. Agrokémia és Talajtan, 38. 89–91. KRISZTIÁN J.–KADLICSKÓ B.–HOLLÓ S. (1989) A káliummûtrágya hasznosulása észak-magyarországi csernozjom barna és agyagbemosódásos barna erdõtalajon. Agrokémia és Talajtan, 38. 89–91. KRISZTIÁN J.–KADLICSKÓ B.–HOLLÓ S. (1995) Barna erdõtalajok krónikus elsavanyodása. Agrokémia és Talajtan, 44. 326–328. KRISZTIÁN J.–KADLICSKÓ B. (1992) A mûtrágyázás és egyéb savas terhelések hatása agyagbemosódásos barna erdõtalaj krónikus elsavanyodására. Növénytermelés, 41. 525–532. KRISZTIÁN J.–KADLICSKÓ B. (1993) A mûtrágyázás és egyéb savas terhelések hatása agyagbemosódásos barna erdõtalaj krónikus elsavanyodására, Növénytermelés, 41. 525–532. LAKATOS M. (1986) Meddig kell feltölteni talajainkat? Az õszi búza nitrogén és foszfortrágyázása. Magyar Mezõgazdaság, 41. évf. 35. sz. 11. LÁNG G. (1971) Az intenzív mûtrágyázás néhány növénytermesztési problémája Magyarországon. Nemzetközi Mezõgazdasági Szemle, 15/4. 33–37. LÁNG G. (1979) Ammóniumlaktát oldható foszfát mennyiség változása rendszeres mûtrágyázás hatására különbözõ talajokon. Agrokémia és Talajtan, 28. 417–443. LÁNG I. (1971) A nitrogén és a foszforérvényesülés, valamint kölcsönhatás tartamkísérletekben homoktalajon. MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 30. 507–510. LÁSZTITY B.–BICZÓK GY.–ELEK É.–RUDA M. (1985) A mûtrágyázás hatása a kukorica fejlõdésére és tápanyag forgalmára. Agrokémia és Talajtan, 34. 137–160. LÁSZTITY B.–CSATHÓ P. (1994) A tartós NPK mûtrágyázás hatások vizsgálata búza-kukorica dikultúrában. Növénytermelés, 43. 157–167. LÁSZTITY B.–CSATHÓ P. (1994) Tartós NPK mûtrágyázás hatásának vizsgálata mezõföldi csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan, 43. 157–167. LÁSZTITY, B.–CSATHÓ, P. (1994) The effect of long-term P application on the yield of maize (Zea Mays L.) on a calcareous chernozem soil. Acta Agronomica Hungarica, 43. 297–304. LÁSZTITY B.–CSATHÓ P. (1995) NPK-mûtrágyázás hatásának vizsgálata tartamkísérletben mezõföldi csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan, 44. 47–60.

435



LÁSZTITY B.–KÁDÁR I. (1978) Az õszi búza szárazanyag-felhalmozásának, valamint tápanyagfelvételének tanulmányozása szabadföldi kísérletben. Agrokémia és Talajtan, 27. 429–444. LÖNHARD M.-NÉ–RAGASITS I. (1990) A nitrogén-mûtrágya adagjának és a kijuttatás idõpontjának hatása a búza levélfelületére. Növénytermelés, 39. 325–330. MAGYAR, M.–CSATHÓ, P.–DEBRECZENI, K.–SÁRDI, K. (2002) The effect of soil reaction status and P levels on the H2O-, Olsen-, Pi-, AERM-, AL-and corrected AL-extrable P contents in a network of Hungarian P fertilization long-term field trials. Agrokémia és Talajtan, 51. 167–176. MÁRTON L. (2004) A csapadék és a tápanyagellátottság hatása a borsó (Pisum sativum L.) termésére. Növénytermelés, 6. 583–598. MÁRTON L. (2005) Csapadék változékonyság és mûtrágyázás hatása a kukorica (Zea mays L.) termésére. Agrokémia és Talajtan, 3–4 sz. 309–324. MÁRTONFFY T.–PEKÁRY K. (1978) Az Egyedi és összetett mûtrágyák, valamint a hiperfoszfát tápanyaghatásának összehasonlítása az Egységes Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek keretében. Növénytermelés, 27. 247–254. MÉSZÁROS S. (1974) Az I. Egységes Országos Mûtrágyázási Kísérletek õszi búza eredményeinek értékelése termelési függvények alapján Növénytermelés, 23. 147–160. NÉMETH, T.–BUZÁS, I. (1990) Influence of nitrogen fertilization on the nitrate-N content of soil profiles. Kungl. Skog-och Lantbruksakademien Stockholm Rapport, 51. 169–186. NÉMETH T.–KOVÁCS G. J.–KÁDÁR I. (1988) A NO3-, SO4- és vízoldható sók bemosódásának vizsgálata mûtrágyázási tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan, 36–37. 110–126. NÉMETH, T. (1993) Fertilizer recommendations – Environmental aspects. Zesz. Probl. Post. Nauk Roln, 400. 95–104. NÉMETH T. (1994) Nitrate-N accumulation in the soil profiles of long-term fertilizer experiments. Agrokémia és Talajtan, 43. 231–238. NÉMETH, T. (1995) Nitrogen in Hungarian soils – nitrogen management relation to groundwater protection. Journal of Contaminant Hydrology, 20. 185–208. NÉMETH, T. (1996) Nitrogen balances in long-term field experiments. Fertilizer Research, 43. 13–19. PAVLOV, A. N.–PETROVA, M.–LÁNG, G.–DEBRECZENI, B.–RAGASITS, I.–EBERT, K.–SCHMIEDER, V. M.–BISZUPSZKI, E.–NAVACKI, E.–HERA, K.–POPESZKU, Sz.–PRUGAR, J. (1976) Vlijanyie udobrenyij na kacsesztvo zerna psenicü. Himija v. Szelszkom hozjajsztve. Moszkva, 6. 46–49. PEKÁRY K.–HOLLÓ S. (1979) A feltöltõ P- és K-trágyázás hatása a talajra és a termésre csernozjom barna erdõtalajon. Növénytermelés, 28. 163–174. PEKÁRY K.–PUSZTAI A.–KADLICSKÓ B. (1974) Elõzetes adatok a búza, kukorica és lucerna mûtrágyázása kérdéséhez északkelet-magyarország viszonyai között. Talajtermékenység, Vol. V. 167–192. PEKÁRY K.–PUSZTAI A.–KADLICSKÓ B. (1975) Elõzetes adatok a búza, a kukorica és a lucerna mûtrágyázása kérdéséhez Északkelet-Magyarország viszonyai között. Talajtermékenység, Vol. 5. 167–192. PEKÁRY K. (1972) Adatok a lucerna mûtrágyázásához csernozjom barna erdõtalajon. Növénytermelés, 21. 367–372. PUSZTAI A.–KÁDÁR I. (1982) Az NPK-túltrágyázás hatása a talaj és a növény tápanyag forgalmára. I. Makroelemek. Növénytermelés, 29. 429–433. RAGASITS, I.–DEBRECZENI, K.–BERECZ, K. (2000) Effect of long-term fertilisation on grain yield, yield components and quality parameters of winter wheat. Acta Agronomica Hungarica, 48. 155–163. RAGASITS, I.–SZANYI, M. (1988) Die Wirkung der Samengrösse auf Ertrag und Qualität von Winterweizwen. Qualitätsaatgut-Produktion und Ertragsbeeinflussung, Halle, 2. 381–387. RAGASITS I.–VARGA J. (1978) A búza minõségében mûtrágyázás hatására bekövetkezett változás vizsgálata Osborne és gélkromatográfiás módszerekkel. Növénytermelés, 27. 131–140.

436



RAGASITS I. (1980) A nitrogén-mûtrágyázás minõséget módosító hatása néhány õszi búzafajtánál. Növénytermelés, 29. 53–60. RAGASITS I. (1980) Az agrotechnikai elemek hatása a búza termésére és minõségére. Agrártudományi Közlemények, 39. 629–634. RAGASITS I. (1992) A nitrogén- és foszfor-mûtrágyázás hatása a búza minõségére. Növénytermelés, 41. 59–65. RAGASITS I. (1992) A nitrogén- és foszfor-mûtrágyázás hatása a búza minõségére. Növénytermelés, 41. 59–65. RAGASITS, I. (1993) Effect of dyring on the baking quality of wheat. Ceral Res. Comm. Szeged, 21. 87–92. SÁRDI K.–DEBRECZENI B. (1991) A növények K-táplálkozását befolyásoló talajtényezõk. Botanikai Közlemények, 78. köt. 3–4. füzet 213. SÁRDI, K.–DEBRECZENI, K. (1992) Comparison of Methods Evaluating the Plant Available K Content in Soils of Different Types and K Levels. Communications in Soil Science and Plant Analysis, Vol. 23. Issues 17–20. 2613–2632. SÁRDI, K.–DEBRECZENI, K. (1998) Potassium Supplying Capacity of Soils in Long-Term Fertilization Trials Studied in Pot Experiment. Agrokémia és Talajtan, 47. 172–182. SARKADI J.–BALLA A.-NÉ–MIKLAY F.-NÉ (1984) Mûtrágyázási tartamkísérletek eredményei mezõföldi mészlepedékes csernozjom talajon. I. N- és P-mûtrágyahatások az õszi búza-kísérletekben. Agrokémia és Talajtan, 33. 355–374. SARKADI J.–BALLA A.-NÉ–MIKLAY F.-NÉ (1985) Mûtrágyázási tartamkísérletek eredményei egy mezõföldi mészlepedékes csernozjom talajon. II. K-hatások az õszi búza-kísérletekben. Agrokémia és Talajtan, 34. 131–136. SARKADI J.–BALLA A.-NÉ (1990) Mûtrágyázási tartamkísérletek eredményei mezõföldi mészlepedékes csernozjom talajon. III. Kukoricakísérletek. Agrokémia és Talajtan, 39. 103–110. SARKADI, J.–KÁDÁR, I. (1974) The interaction between phosphorus fertilizer residues and fresh phosphate dressings in a chernozem soil. Agrokémia és Talajtan, 23. Suppl. 93–100. SARKADI, J.–VÁRALLYAI, GY. (1989) Advisory system for mineral fertilization based on large-scale land-site maps. Agrokémia és Talajtan, 38. 775–789. SÁRVÁRI M.–BOCZ E. (1981) Összefüggés a búza elõveteménye, tápanyagellátása és terméseredménye között. Növénytermelés, 30. 437–445. SÁRVÁRI M.–BODNÁR E. (1986) A kukoricák tenyészterülete. Magyar Mezõgazdaság, 41. évf. 18. sz. 28. SÁRVÁRI M.–PEPÓ P.–PETÕ K. 1990) Rozs, árpa, zab. Növénytermesztési füzetek, Debrecen ATE, 2. sz. 33–100. SÁRVÁRI M.–PEPÓ P. (1991) Borsó, szója, és egyéb hüvelyes növények. Növénytermesztési füzetek, Debrecen, ATE, 4. sz. 1–84. SÁRVÁRI M.–RUZSÁNYI L.–PEPÓ P. (1992) Olajnövények termesztése. Növénytermesztési füzetek, Debrecen ATE , 5. sz. 79–99. SÁRVÁRI M.–RUZSÁNYI L.–PETÕ K. (1991) Hibridkukorica üzemi vetmagtermesztés technológiája. Növénytermesztési füzetek, Debrecen ATE, 4. sz. 92–112. SÁRVÁRI M.–ZSOLDOS M. (1994) A kukoricák termõképessége. Magyar Mezõgazdaság, 45. évf. 17. sz. 10–11. SÁRVÁRI M.–ZSOLDOS M. (1994) Energia-mûtrágya-környezetvédelem. Magyar Mezõgazdaság, 49. évf. 18. sz. 10. SÁRVÁRI M. (1980) A búza tápanyagellátása réti talajon. Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közleményei, Tom. XXI. Debrecen, 63–68. SÁRVÁRI M. (1981) Monokultúrában és vetésváltásban termesztett kukorica termésátlagának és minõségének összehasonlítása. Magyar Mezõgazdaság, 36. évf. 26. sz. 7.

437



SÁRVÁRI M. (1981) Összefüggés a kukoricahibridek tápanyagreakciója és terméseredménye között. Magyar Mezõgazdaság, 36. évf. 51–52. sz. 24. SÁRVÁRI M. (1981) Testing of productivity in maize hybrids on meadow soil. Polnohospodárstvo, Bratislava, 6. köt. 4. sz. 423–431. SÁRVÁRI M. (1982) A monokultúrában és vetésváltásban termesztett kukorica termésátlagának és minõségének változása különbözõ tápanyagellátás esetén. Növénytermelés, 31. 177–184. SÁRVÁRI M. (1982) Kukoricahibridek optimális tõállományának és terméseredményeinek összefüggései réti talajon. Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közleményei, Tom. XXIII. 109–127. SÁRVÁRI M. (1982) Kukoricahibridek termõképességének tesztelése réti talajon. Növénytermelés, 1. 21–33. SÁRVÁRI M. (1982) Különbözõ kukoricahibridek állománysûrûsége és terméseredménye közötti összefüggés réti talajon. Növénytermelés, 31. 225–235. SÁRVÁRI M. (1984) A kukorica optimális mûtrágyázása. Magyar Mezõgazdaság, 39. évf. 16. sz. 10. SÁRVÁRI M. (1984) Különbözõ kukoricahibridek tápanyagreakciója réti talajon. Növénytermelés, 33. 549–558. SÁRVÁRI M. (1984) Összefüggés a kukorica elõveteménye, termésátlaga és minõsége között különbözõ tápanyagellátás esetén. Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közleményei, Tom. XXIV. 211–233. SÁRVÁRI M. (1986) Kukoricahibridek termõképessége és tápanyaghasznosító képessége. Növénytermelés, 35. 36–39. SÁRVÁRI M. 1986) Összefüggés a kukoricahibridek tápanyagellátása és termõképessége között. Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közleményei, Tom. XXVI. 225–240. SÁRVÁRI M. (1987) Különbözõ adagú tartammûtrágyázás hatása a talaj aciditására és könnyen oldható tápanyagaira. Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közleményei SÁRVÁRI M. (1988) A kukorica vízigénye, tõszáma és termése. Magyar Mezõgazdaság, 43. évf. 4. sz. 10. SÁRVÁRI M. (1988) A kukoricahibridek tõtávolságának csökkenthetõsége. Magyar Mezõgazdaság, 43. évf. 13. sz 11. SÁRVÁRI M. (1988) A vetésváltás és a tápanyagellátás hatása a kukorica termésére. Magyar Mezõgazdaság, 43. évf. 16. sz. VÁRALLYAI, GY.–BUZÁS, I.–KÁDÁR, I.–NÉMETH, T. (1992) New plant nutrition advisory system in Hungary. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 23. 2053–2073. VARGA J.–RAGASITS I.–RIGÓ M. (1978) A búza mennyiségi és minõségi változása mûtrágyázás hatására. Élelmezési Ipar, 8. 284–289. ZSIGRAI GY. (1994) A tartós mûtrágyahasználat hatása egy csernozjom talaj néhány kémiai tulajdonságára. A talaj környezetvédelmének problémái. III. Országos Konferencia, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdõ. Agrokémia és Talajtan, 44. 337–346. ZSIGRAI GY. (1995) A tartós mûtrágyázás hatása egy mélyben szolonyeces csernozjom talaj elsavanyodására. Növénytermelés, 44. 161–170. ZSIGRAI GY. (1995) Néhány adat a rendszeres mûtrágyahasználat talajkémiai hatásának megítéléséhez egy tartamkísérlet eredményei alapján. Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közleményei, Debrecen, 157–168.

438



14.2. Az OMTK kutatási eredményeibõl konferenciakiadványokban megjelent cikkek 11th Nitrogen Workshop 9–12 September 2001. Reims. France INRA. Book of Abstracts 285–286. BALÁZS J.–BERECZ K.–RAGASITS I. (1986) A nitrogénellátás hatása a búza minõségére. XXVIII. Georgikon Napok, Keszthely, 312–320. BALÁZS, J.–BERECZ, K.–RAGASITS, I. (1993) Effect of N-fertilization on the mineral N-content of soil and the N-quantity taken up by wheat. Poster, Rothamsted 150th Anniversary Conference. Abstracts, Institute of Arable Crops Research, 96–99. BALÁZS J.–RAGASITS I. (1991) A N-mûtrágya adag és alkalmazási idõ hatása az õszi búza termésére és a talaj ásványi N tartalmára. XXXIII. Georgikon Napok. „A talajtermékenység fenntartásának és fokozásának lehetõségei”. Keszthely. II. köt. 27–30. BALLA A.-NÉ (1979) A foszfortrágyázás utóhatásának vizsgálata. Az intenzív mûtrágyázás hatása a talaj termékenységére. Ankét. MTA TAKI, Budapest, 130–139. BERECZ, K.–DEBRECZENI, K. (2005) Changes in organic matter content of soil as a result of long-term fertilization. Cereal Research Communications. Proceedings of the IV. Alps-Adria Scientific Workshop. 28 February–5 March, Portoroz, Slovenia, 51–55. BERECZ, K.–KISMÁNYOKY, T.–DEBRECZENI, K. (2003) The effect of organic matter recycling combined with mineral N-fertilisation studied in long-term field and model pot experiments. XLV. Georgikon Napok, „Új stratégiák az agrárgazdaságban” Szept. 25–26 Keszthely (CD ROM) BERECZ, K.–KISSIMON, J.–RAGASITS, I. (1993) Changes in accumulation and electrophoretic spectra of wheat proteins during grain development and as a result of N-fertilization. Poster. Ist International Conference of the Hungarian Biochemical Society. Debrecen, 87. BERECZ, K.–KISSIMON, J.–RAGASITS, I. (1994) Effect of N-fertilization on compositional changes in proteins of developing wheat grains detected by classic and SDS-PAGE methods. 8th Nitrogen Workshop, Gent BERECZ, K.–RAGASITS, I. (1993) Chlorophyll content in wheat flag leaf as affected by N-supply. Poster. Ist International Conference of the Hungarian Biochemical Society. Debrecen, 88. BERECZ, K.–RAGASITS, I. (1994) Changes in N-content of different parts of vegetative and reproductive organs during wheat grain development. V. Magyar Növényélettani Kongresszus, Szeged BLASKÓ L.–DEBRECZENI B.-NÉ–ZSIGRAI GY. (2003) A tartós mûtrágyázás hatása a talajok savanyodására és mészállapotára az OMTK kísérletek eredményei alapján. III. Növénytermesztési Tudományos Nap. Szántóföldi növények tápanyagellátása. Proceedings. MTA Növénytermesztési Bizottság, Budapest, 349–353. BLASKÓ L.–DEBRECZENI B.-NÉ–ZSIGRAI GY. (2003) A tartós mûtrágyázás hatása a talajok savanyodására és mészállapotára az OMTK kísérletek eredményei alapján. XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia. Szeptember 23–25, Siófok, 300–304. BLASKÓ L.–ZSIGRAI GY. (1993) Mûtrágyázási kutatások néhány eredménye réti csernozjom talajon. DATE Jubileumi Ülésszak, Debrecen. 237–238. BLASKÓ L.–ZSIGRAI GY. (1994) Tartós mûtrágyázás néhány környezeti hatása réti csernozjom talajon. 2. Nemzetközi Környezetvédelmi Konferencia, Kecskemét, 53–66. BLASKÓ L. (1984) A savanyú réti talajok kémiai javításában elért kutatási eredmények. XXVI. Georgikon Napok, Keszthely BLASKÓ L. (1984) Agrokémiai paraméterek pontosítása réti talajok meszezéséhez. Tessedik sámuel Tiszántóli Mezõgazdasági Tudományos Napok, Szarvas, 55–56. BLASKÓ L. (1990) Mûtrágyázás hatása az alföldi kötött talajok elsavanyodására. „Környezetünk savasodása” Országos Konferencia. Balatonfüred, 13.

439



CSATHÓ, P.–KÁDÁR, I. (1989) P-Zn interaction studies on maize (Zea mays L,) monoculture. 6th Int. Trace Element Symposium. Cu Zn and other trace elements. (Eds: ANKE M. et al.) Vol. 2. Leipzig–Jena, 630–637. CSATHÓ, P.–LÁSZTITY, B. NAGY, L. (1994) Foliar Zn application for eliminating P – induced Zn deficiency. 3rd ESA Congress. Abano–Padova. Italy, 466–467. CSATHÓ, P.–MAGYAR, M.–DEBRECZENI, K.–SÁRDI, K. (2002) Effect of P Fertilization on Soil and Corn P Supply in the Network of Hungarian Long-Term Field Trials. The 13th International Symposium of the International Scientific Centre of Fertilizers. Abstracts Book, June 10–13. 2002, Tokat, Turkey. 3. CSATHÓ P. (1983) A foszforellátottság hatása az õszi búza termésingadozására monokultúrában. Búzanemesítési és termesztési tudományos ifjúsági konferencia. MTA Mezõgazdasági Kutató Intézet, Martonvásár, 16–18. CSATHÓ P. (1986) A tápanyagellátottság hatása egy közepes szárszilárdságú kukorica hibrid szélvihar okozta megdõlésére. A Mezõgazdaság Kemizálása. NEVIKI, Keszthely. I. 190–196. CSATHÓ, P. (1991) Effect of NPK fertilization on early development lodging due to windstorm and yield in maize. 8th IPI Competition for Young Research Workers. IPI Reasearch Topics, No. 14. 34. CSATHÓ, P. (1991) K-responses of maize in field trials in Hungary, 1960–1990. XXXIII Georgikon Days. The possibilities of maintenance and inreasing of soil fertility. Memorial session of Prof. E. Kemenesy and prof. G. Láng. Keszthely, Hungary, Vol. I. 238–242. CSATHÓ P. (1991) Kukorica szabadföldi K-hatás kísérletek fõbb tanulságai Magyarországon. 1960–1990. XXXIII, Georgikon Napok. A talajtermékenység fenntartásának és fokozásának lehetõségei, Kemenesy Ernõ és Láng Géza emlékülés. Keszthely CSATHÓ, P. (1991) Potassium fertilizer responses by various crops in Hungary. 8th IPI-Competition for Young Research Workers. IPI Research Topics, No. 14. 33. CSATHÓ, P. (1991) The role of potassium in Hungarian agriculture. 14th. Potash Research Institute of India, Gurgaon, Haryana, India CSATHÓ, P. (1992) Fertility of Hungarian soils: Past, present and future trends. Swedish University of Agricultural Sciences. Dept. Soil Sci. Div. Soil Fert. Uppsala, Sweden CSATHÓ, P. (1992) Potassium in sustainable agriculture: Hungarian experience. Symposium on Soil Resilinece and Sustainable Land Use. Budapest, Hungary CSATHÓ, P. (1993) Changes in the fertility of Hungarian soils: past, present and future trends. Seoul National University, Suwon. Dept. of Agronomy, Republic of Korea CSATHÓ P. (1994) A kukorica gazdaságos kálium táplálása. Országos Kukoricatermesztési Tanácskozás Hungexpo, Budapest DEBRECZENI, B.–DEBRECZENI, B.-NÉ–DVORACSEK M. (1988) Kaliumnachlieferung des Bodens XIII. Congress der Internationalen Bodenkundliche Gesellschaft. Informative Kurzfassungen, Band III. 716–718. DEBRECZENI, B.–DEBRECZENI, K.–DVORACSEK, M. (1986) Kaliumnachlieferung des Bodens XIII. Congress der Internationalen Bodenkundlichen Geselschaft. Informative Kurzfassungen, Band III. 716–718. DEBRECZENI, B.–DVORACSEK, M.–DEBRECZENI, B.-NÉ–SÁRDI, K. (1989) Effect of nitrogen fertilization on the acidification of different soils. International Symposium. Fertilization and the enviroment, Lauver–Belgium DEBRECZENI, B.–PÉTERFALVI, A.–SÁRDI, K. (1990) Effects of fertilization on the fertility of soils in 20 year long-term field experiments 10th World Fertilizer Congress of CIEC, Nicosia, Cyprus DEBRECZENI, B.–PÉTERFALVI, A.–SÁRDI, K. (1990) Vlijanie mineralnovo udobrenija na szoderzsanije v pocsve metallov i podkiszlenie pocsvü. KGST Konferencia – A mûtrágyázás ökológiai aspektusai. Keszthely, 1990. május 31.–június 1.

440



DEBRECZENI, B.–PÉTERFALVI, A. (1990) Ecological aspects of fertilization of winter wheat. Symposium on Ecological Aspects of Fertilizer Application and of Soil Pollution with Toxic Construents Krakow, 1990. jun. 20–21. Sesja Naukowa, 26. 64. DEBRECZENI, B.–SÁRDI, K. (1990) Effects of 20 years long-term fertilization on the potassium content of soil and on the yield of maize in differenc locations. Symposium on Ecological Aspects of Fertilizer Application and of Soil Pollution with Toxic Constituents, Krakow Sesja Naukowa, 26. 65. DEBRECZENI, B.-NÉ–CSATHÓ, P.–LÁSZTITY, B. (1994) Foliar Zn Applicaton for Eliminating P-induced Zn-deficiency in Maize (Zea Mais L.) Proc. 3rd ESA Congress, Abano–Padova, 466–467. DEBRECZENI B.-NÉ–KISMÁNYOKY T.–RAGASITS I.–BERECZ K. (1997) Tartammûtrágyázás hatásának vizsgálata agyagbemosódásos barna erdõtalajon. XI. Országos Környezetvédelmi Konferencia, 1997. október 14–16. Siófok, 323–329. DEBRECZENI B.-NÉ–KISMÁNYOKY T.–RAGASITS I.–BERECZ K. (1997) Tartammûtrágyázás hatásának vizsgálata agyagbemosódásos barna erdõtalajon. XI. Országos Környezetvédelmi Konferencia, 1997. október 14.–16. Siófok, 323–329. DEBRECZENI B.-NÉ–KUTI L.–MAKÓ A.–MÁTÉ F.–SZABÓNÉ K. G.–TÓTH G.–VÁRALLYAY GY. (2003) A D-e-Meter földminõsítési viszonyszámok elméleti háttere. Földminõsítés és Földhasználati Információ. (Szerk.: G AÁL Z.–MÁTÉ F.–TÓTH G.) 23–38. DEBRECZENI B.-NÉ–LEHOCZKY É. (2002) Tartam mûtrágyázás hatása a talajok toxikus nehézfémtartalmára. XVI. Országos Környezetvédelmi Konferencia, Szeptember 10–12. Siófok, 180–186. DEBRECZENI B.-NÉ–NÉMETH T.–TÓTH G. (2003) A földminõség tápanyag tényezõje. Földminõsítés és Földhasználati Információ. (Szerk.: G AÁL Z.–MÁTÉ F.–TÓTH G.) 39–48. DEBRECZENI, B.-NÉ–SÁRDI, K. (1987) Potassium supply of plants on several soil types. „Agrichem 87” 7th Congress on Chemistry on Agriculture, Nyitra, 68–69. DEBRECZENI, B.-NÉ–SÁRDI, K. (1987) Sznabzsenija rasztenij kalijem na rajlicshün tipah pocsv. „Agrichem 87” VII. Kongres CHEMIA v polnohospodarstve (3) Bratislava, 117/87.63. DEBRECZENI B.-NÉ–SISÁK I. (1994) A kukorica termésének ingadozása a tápanyagellátottságtól függõen különbözõ agroökológiai körzetekben. III. Ökológiai Kongresszus, Szeged, július 4–8. DEBRECZENI B.-NÉ–SISÁK I. (1994) A talaj tápanyagtõkéje és a gabonafélék mûtrágyázása közötti összefüggés. Országos Gabonatermesztési Tanácskozás, 1994. szeptember 7–8. Budapest, 141–156. DEBRECZENI B.-NÉ–SISÁK I. (1994) Az optimális foszfor mûtrágyázás környezeti hatásainak becslése tartammûtrágyázási kísérletekben néhány jellegzetes talajtípuson. Országos Környezetvédelmi Konferencia, Siófok, 1994. szeptember 13–15. 198–204. DEBRECZENI, B.-NÉ–SISÁK, I. (1994) The correlation between the nutrient stock of soil and the fertilization of cereals. Svéd–Magyar tartammûtrágyázási szeminárium, Budapest DEBRECZENI B.-NÉ (1993) Növényi sorrend hatása a különbözõ talajok termékenységére tartammûtrágyázási kísérletekben. XXXV. Georgikon Napok, Keszthely, 1993. szeptember 15–17. 509. DEBRECZENI B.-NÉ (1993) Növényi sorrend hatása a különbözõ talajok termékenységére tartammûtrágyázási kísérletekben XXXV. Georgikon Napok, Keszthely, 509. DEBRECZENI B.-NÉ (1995) Tartammûtrágyázási kisérletek jelentõsége a tápanyaggazdálkodásban. IX. Országos Környezetvédelmi Konferencia, Siófok, 1995. szeptember 12–14. 86–94. DEBRECZENI B.-NÉ (2002) Az Országos Mûtrágyázási Tartam Kísérletek regionális jelentõsége. Tartamkísérletek, Tájtermesztés, Vidékfejlesztés. Nemzetközi Konferencia. I. Debrecen–Nyírlugos–Nyíregyháza–Livada (Sárköz, Románia), Június 6–8. 77–82. DEBRECZENI B.-NÉ (2002) Hazai és nemzetközi szántóföldi kísérletek áttekintése. Ötven éves az Acta Agronomica Hungarica. A növénytermesztés szerepe a jövõ multifunkcionális mezõgazdaságában. Jubileumi tudományos ülés 2002. november 19. Martonvásár. 99–104.

441



DEBRECZENI B.-NÉ (2003) Tápelemek szerepe az õszi búza és a kukoricatermesztésben, tartammûtrágyázási kísérletek alapján. XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia, Szeptember 23–25, Siófok, 214–223. DEBRECZENI, K.–BERECZ, K.–KISMÁNYOKY, T. (2004) Relationship between rainfall and fertilization in long-term field experiments. In: Proceedings of the III. Alps-Adria Scientific Workshop, Dubrovnik, (Croatia), 1–6. March 2004. (Ed.: G YURICZA CS.) 249–253. DEBRECZENI, K.–BERECZ, K. (2002) Cumulative yield surplus of grain crops as an effect of NPK-fertilisation studied in long-term field experiments. Proceedings of the 7th Hungarian Congress on Plant Physiology, 2002. Acta Biologica Szegediensis, 46. (3–4): 195–196. DEBRECZENI, K.–BERECZ, K. (2005) Effect of long-term fertilization on some humus quality parameters. Cereal Research Communications. Proceedings of the IV. Alps-Adria Scientific Workshop. 28. February–5. March, Portoroz, Slovenia, 41–44. DEBRECZENI, K.–DVORACSEK, M. (1993) System of the 25 years long-term artificial fertilizaton experiments in Hungary. Rothamsted 150th Anniversary Conference. Insight from foresight, 12–14th July 1993. Proceedings, 64. DEBRECZENI, K.–KISMÁNYOKY, T.–BERECZ, K. (2000) Effect of long-term fertilization on the cummulative yield surplus of winter wheat and maize. 3rd International Crop Science Congress. 17–22. Augustus 2000, Hamburg, Germany. Book of Abstracts. 12. DEBRECZENI K.–KISMÁNYOKY T.–RAGASITS I.–BERECZ K. (1998) Csapadékviszonyok és a mûtrágyázás kapcsolatának vizsgálata õszi búza és kukorica kísérletekben. XXII. Országos Környezetvédelmi Konferencia, Siófok, 1998 szeptember 15–17. 141–147. DEBRECZENI, K.–KISMÁNYOKY, T.–RAGASITS, I.–BERECZ, K. (1998) Yield Responses of Wheat and Maize to Nitrogen Fertilization Depending on Precipitation. Book of Abstracts. 5th International Symposium on Iorganic Nitrogen Assimilation, July 13–17. 1998, Luso–Portugal, 250. DEBRECZENI, K.–KISMÁNYOKY, T.–TAKÁCS, L. (1998) Effect of Long-Term Fertilization on the Cd and Pb Content of Different Soil Types. Abstracts. Second Hungarian–Egiptian Conference on Environment. 31. október–6. november 1998. Budapest, Hungary DEBRECZENI, K.–KISMÁNYOKY, T.–TAKÁCS, L. (1999) Effect of long-term fertilization on the Cd and Pb content of different soil types 5th International Conference on the Biogeochemistry of Trace Elements Vienna, Austria July 11–15. 1999. Volume I. 418–420. DEBRECZENI, K.–KISMÁNYOKY, T. (2001) Effect of Increasing Nitrogen and Phosphorus Applications Rates on the Grain Yield of Winter Wheat in Long-term Fertilization Experiments. XIV. International Plant Nutrition Colloquium. Hannover, juli 25–august 03. 2001. Kluwer Academic Publishers Dordrecht Netherlands, Developments in Plant and Soil Sciences, Volumen 92, 818–819. DEBRECZENI K.–LEHOCZKY É.–MARTH P.–CSITÁRI G. (1994) Összefüggés a kukoricalevél tápanyagtartalma és a talajok tápanyag ellátottsága között. V. Magyar Növény-élettani Kongresszus, Szeged DEBRECZENI K.–LEHOCZKY É.–MARTH P. (1994) A kukorica nehézfém transzlokációjának vizsgálata különbözõ talajokon. XXIV. Membrán Transzport Konferencia, Sümeg DEBRECZENI, K.–LEHOCZKY, É. (1994) Effect of long-term artificial fertilization on the nitrogen and heavy metal content of different soils. 8th Nitrogen Workshop, Ghent Belgium DEBRECZENI, K.–LEHOCZKY, É. (1994) Effect of long-term mineral fertilization on the nitrogen and heavy metal content of different soils. Proc. 8th Nitrogen Workshop, 5–8. September 1994. University of Ghent, Belgium, 15. DEBRECZENI, K.–RAGASITS, I.–BERECZ, K. (1999) Studies on long-term fertilization effects on clay lessivated brown forest soil. 11th World Fertilizer Congress 7–13. september 1997, Gent, Belgium, Procedings, Volume I. 109–119.

442



DEBRECZENI, K.–RAGASITS, I.–BERECZ, K. (1997) Studies on long-term fertilization effects on clay lessivated brown forest soil. 11th World Fertilizer Congress, 7–13. september 1997, Gent, Belgium, Congress, Guide and Abstracts, 123. DEBRECZENI, K.–SÁRDI, K. (1996) The Role Of Agro-Ecological Conditions in Crop Responses To Soil Nutrient Levels in Long-Term Fertilization Trials. Book of Abstracts 6th International Conference of the Israel Society for Ecology and Environmental Quality Sciences. Jerusalem, June 30.–July 4. DEBRECZENI, K.–SÁRDI, K. (1997) The Impact of Fertilization on the Environment. Pollution and Water Resources. Columbia University Seminar Proceedings. Volumen XXIX. 1995–97, Environmental Protection in Agriculture of the Carpathian Basin, Pannon Agric. Univ. Faculty of Mosonmagyaróvár – Hung. Acad. of Sci. Agric. Sci. (Eds: HALASI-KUN G. J.–NEMÉNYI M.) 189–210. DEBRECZENI, K.–SISÁK, I. (1993) The cumulative effect of the fertilization on the yield of maize. Rothamsted 150th Anniversary Conference. Insigh from foresight. 12–14th July 1993, Proceedings, 65. DEBRECZENI, K.–SISÁK, I. (1993) The cumulative effect of the fertilization on the yield of maize. Rothamsted 150th Anniversary Conference. Insight from foresight, 64. DEBRECZENI K.–SISÁK I. (1994) A kukorica termésének ingadozása a tápanyagellátottságtól függõen különbözõ agroökológiai körzetekben. III. Ökológiai Kongresszus, Szeged DEBRECZENI K.–SISÁK I. (1994) A talaj tápanyagtõkéje és a gabonafélék mûtrágyázása közötti összefüggés. Országos Gabonatermesztési Tanácskozás, Budapest, 141–146. DEBRECZENI K.–SISÁK I. (1994) Az optimális foszfor mûtrágyázás környezeti hatásainak becslése tartam-mûtrágyázási kísérletekben néhány jellegzetes talajtípuson. Országos Környezetvédelmi Konferencia, Siófok, 198–204. DEBRECZENI, K.–SISÁK, I. (1994) Short-term and long-term effects of fertilization on the yield of maize. Proceedings of the 3rd ESA Congress, Abano–Padova, 684–685. DEBRECZENI, K.–SISÁK, I. (1994) Short-term and long-term effects of fertilization. 3rd ESA Congress, Abano-Padova, 684–685. DEBRECZENI, K.–SISÁK, I. (1995) Relationship Between the P Balance of the Hungarian Longterm Field Trials, the Trend of Yields and the Soluble P Content of the Soils. Proceedings of the International Symposium on Soill and Plant analysis. 1995 August 5–10, Wageningen, the Netherlands, 61. DEBRECZENI, K. (1996) Responses of winter wheat andmaize to NPK nutrient levels in long-term fertilization trials. BOOK of Abstracts 4th ESA – Congress, Veldhoven–Wageningen 7–11. Juli 1996. 460–461. DEBRECZENI, K. (1998) The Network of the National Long-Term Field Trials in Hungary. Symposium Guide and Abstracts. Long-Term Static Fertilization Experiments. II. International Symposium, June 16–18. Warsaw. 21. DEBRECZENI, K. (1999) The Network of the National Long-Term Field Trials in Hungary. Polska Akademia NaukWydzial Nauk Rolniczych, Lesnych i Weterynarych. Zeszyty Problemowe Postepow Nauk Rolniczych. Zeszit 465 Katedra Chemii Rolniczej Szkola Glowna Gospodarstwa Wiejskiego w Warszawie, 135–146. DEBRECZENI K. (2001) Effect of long-term fertilization on the organic material level of soils conditions studied with maize. Archives of Agronomy and Soil Science, 47. 399–407. ELEK É.–KÁDÁR I. (1975) Mûtrágyázás hatása a kukorica makro- és mikroelem felvételére. (The effect of fertilization on the macro- and microelement uptake of maize.) NEVIKI Ankét, 71–81. ELEK É.–KÁDÁR I. (1977) Mûtrágyázás hatása a kukorica makro- és mikroelem felvételére. A mezõgazdaság kemizálása. Ankét, Keszthely, NEVIKI, Veszprém, 71–81.

443



FAZAKAS, M.–ZSIGRAI, GY. (2002) Interactions between nutrient supply and winter wheat quality in long-term fertilisation experiments. Tartamkísérletek, tájtermesztés, vidékfejlesztés. Nemzetközi konferencia, Debrecen, Nyírlugos, Nyíregyháza, Livada, 2002. június 6–8. 348–351. GAÁL Z.–DEBRECZENI B.-NÉ–KUTI L.–MAKÓ A.–MÁTÉ F.–NÉMETH T.–NIKL I.–SPEISER F.–SZABÓ B.–SZABÓNÉ K. G.–SZAKADÁT I.–TÓTH G.–VASS J.–VÁRALLYAY GY. (2003) D-e-Meter az intelligens környezeti földminõsítõ rendszer. Földminõsítés és Földhasználati Információ (Szerk.: GAÁL Z.–MÁTÉ F.–TÓTH G.) 3–22. HANGYEL L.–KADLICSKÓ B. (2000) A fenntartó meszezés szükségességének és a rendszeres mésztrágyázás hatásainak vizsgálata savanyú barna erdõtalajon. XIV. Országos Környezetvédelmi Konferencia, szeptember 19–21. Siófok, 197–206. HANGYEL L.–KADLICSKÓ B. (2000) Evaluation of the relations between fertilising and soil acidity and liming on haplic alisol soils. CERECO 2000. The 3rd International Conference on Carpatian Euroregion Ecology. Miskolc, 2000. 05. 21–24. Konferenciakiadvány, 235–243. HOFFMANN S.–DEBRECZENI B.-NÉ–RAGASITS I. (2004) A mûtrágyázás hatása a szemtermésekre és az õszi búza sütõipari minõségére. Elõadás az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek Hálózat tudományos tanácskozásán, Január 29. Gyöngyös HOFFMANN S.–DEBRECZENI K.–BALÁZS J. (2005) Termésmennyiség és minõség a keszthelyi OMTK kísérletek õszi búza szakaszain. Konferenciakiadvány. November 8. Debrecen HOFFMANN S. (2005) A termés mennyisége és sütõipari minõsége az OMTK kísérletek õszi búza szakaszain. XLVII. Georgikon Napok és 15 ÖGA találkozó (CD-ROM) HOLLÓ S.–KADLICSKÓ B.–SZABÓ L.–HANGYEL L. (2004) A talajsavanyodás és a talajjavítás szerepe a precíziós növénytermesztésben savanyú barna erdõtalajokon. IX Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok. Március 25–26. Gyöngyös HOLLÓ S.–KADLICSKÓ B.–SZABÓ L. (2004) Különbözõ növénytáplálási módok környezeti hatásainak elemzése az északi tájon. IX. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, március 25–26. Gyöngyös KÁDÁR I.–ZILAHY P. (1977) Mûtrágyázás és növényi betegségellenállóság néhány problémája. A Mezõgazdaság Kemizálása. Ankét. Keszthely, NEVIKI, Veszprém, 227–234. KÁDÁR I. (1974) A foszformûtrágyázás hatékonysága különbözõ foszforellátottságú talajon. A mezõgazdaság kemizálása. Ankét. Keszthely, NEVIKI-KAE, Veszprém, 141–147. KADLICSKÓ B.–FÜLEKY GY. (1997) Protection of the soils against acid impacting microregions of northern Hungary. CERECO-97 The Second international Conference on Carpatian Euroregion Ecology. June 1–4. 1997. Miskolc KADLICSKÓ, B.–HANGYEL, L. (2000) Impact of acidifikation respectively of liming on soil chrasteristic and on the results of plant production by haplic alisol soils. CERECO 2000. The 3rd International Conference on Carpatian Euroregion Ecology. Május 21–24. Miskolc, 52–56. KADLICSKÓ B.–HANGYEL L. (1998) A meszezés hatása és tartamhatása erõsen elsavanyodott területen. XIII. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás kiadványa, 119–117. KADLICSKÓ, B.–HOLLÓ, S.–SZABÓ, L.–FODOR, L. (2003) The impact of durable fertilising on the soil characteristics determining the soil fertility and yield. Proceedings of the 14th International Symposium of Fertilizers held at Faculty of Agriculture, University of Debrecen on 22–25. June, 2003 in Debrecen, Hungary, Volume I. 91–97. KADLICSKÓ B.–HOLLÓ S.–SZABÓ L.–HANGYEL L. (2004) A talajsavanyodás a talajjavítás és a trágyázás szerepe a precíziós növénytermesztésben. IX. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok. Március 25–26. Gyöngyös KADLICSKÓ B.–HOLLÓ S.–SZABÓ L.–HANGYEL L. (2004) A talajsavanyodás a talajjavítás és a trágyázás szerepe a precíziós növénytermesztésben. Talajtani Vándorgyûlés, Augusztus 24–26. Kecskemét

444



KADLICSKÓ, B.–KRISZTIÁN, J.–HANGYEL, L. (1991) Potassium capacity of clay – washed brown fores soils and results of potassium fertilizing. A talajtermékenység fenntartásának és fokozásának lehetõségei. XXXIII. Georgikon Napok, Keszthely, II. 78–82. KADLICSKÓ, B.–KRISZTIÁN, J. (1990) Primeneje Kalijnogo udobrenije na burüh lesznich pocsvah. Vengrii Teziszü dohladov III. Szjezda pocsvovdeov harkov, 78–79. KADLICSKÓ, B.–KRISZTIÁN, J. (1991) Interaktion of soil-acidifi-kation, fertilization and soil amendments in long-term experiments, A talajtermékenység fenntartásának és fokozásának lehetõségei. XXXIII. Georgikon Napok, Keszthely, 186–189. KADLICSKÓ B.–KRISZTIÁN J. (1998) A meszezéses talajjavítás eredménye és tartamhatásának értékelése agyagbemosódásos barna erdõtalajon. IV. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös. Volume 2. 151–157. KADLICSKÓ B.–VÁRNAI M. (1986) A talajjavítás és a talajmûvelés szerepe lejtõs területek agrotechnikai rendszerében. Tudományos ülésszak elõadásainak összefoglalója. A VI. Ötéves terv kutatási eredményei, Gödöllõ, 67. KADLICSKÓ B. (1979) Erodált barna erdõtalajok melioráció mûvelése. Növénytermesztési Kutatások Tanácsának ülése. DATE, Debrecen KADLICSKÓ B. (1984) A meszezés hatása agyagbemosódásos barna erdõtalajon. XXVI. Georgikon Napok, Keszthely. Komplex melioráció, 610–615. KADLICSKÓ B. (1985) A melioráció szerepe a termelésfejlesztésben. ICID Kongresszusi kiadvány. Budapest KADLICSKÓ B. (1985) A melioráció termésnövelõ hatásának vizsgálata különbözõ növények termesztése esetén. ICID Kongresszusi kiadvány. Budapest KADLICSKÓ B. (1985) Energiatakarékos mûvelési alapeljárások összehasonlító vizsgálata lejtõs területeken. A lejtõs területek gazdaságos hasznosítása. Tudományos Tanácskozás Összefoglaló kiadvány. Gödöllõ KADLICSKÓ, B. (1986) Dejsztvie meliorativnüh priemov i obrabótki pocsvü na urozsajnoszt kultúr vezdeloüvanüh na szklonovüh territorijah. Szovokupnoszt dokladov iz mezsdunarodnoe szeminara po érozii pocsvü. VUZZP. Praha, 76–77. KADLICSKÓ B. (1988) A foszfortrágyázás irányelvei agyagbemosódásos barna erdõtalajon. MAE Talajtani Társaság Vándorgyûlése. Szarvas, 54–55. KADLICSKÓ B. (1988) Agyagbemosódásos barna erdõtalajok mûtrágyázása. KGST koordinációs értekezlet. Szófia KADLICSKÓ B. (1988) Talajjavítási kísérletek eredményei savanyú kémhatású barna erdõtalajokon. KGST Tudományos koordinációs értekezlet. Szófia KADLICSKÓ B. (2004) Az idõjárás változás hatása a növénytermesztésre az Észak-Magyarországi régióban. MTA Növénytermesztési és Agrokémiai, Növényvédelmi és Növénynemesítési Bizottságainak együttes ülése: VAHAVA program tanulmány. Putnok OMTK kísérletek tapasztalatai. November 5. Szarvas KERÉKGYÁRTÓ I. (1979) A rendszeres mûtrágyázás hatása szolonyec réti csernozjom talajon. Agrárfelsõoktatási Intézmények Fiatal Oktatóinak és Kutatóinak V. Országos Konferenciája, Budapest, 47. KERÉKGYÁRTÓ I. (1981) A mûtrágyázás hatása a fõbb szántóföldi növények ásványianyag-tartalmára réti csernozjom talajon. A növények ásványi táplálkozása és a mûtrágyázás. Tudományos tanácskozás, Gödöllõ, 256–261. KERÉKGYÁRTÓ I. (1983) Tartammûtrágyázás hatása az õszi búza termésére és a réti csernozjom talaj néhány jellemzõ tulajdonságára. Búzanemesítési és –termesztési Ifjúsági Tudományos Konferencia, Martonvásár. 13–14. KISMÁNYOKY T.–DEBRECZENI K. (2002) A búza és kukorica mûtrágyázásának tapasztalatai az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletben. II. Növénytermesztési Tudományos Nap. Integrációs

445



feladatok a hazai növénytermesztésben. Proceedings. MTA Növénytermesztési Bizottság, Budapest, 133–137. KISMÁNYOKY, T.–DEBRECZENI, K. (2002) Nutrient balances of maize in the Hungarian National Long-term Field Experiment Trial Network. Proceedings of the Alps-Adria Scientific Workshop. Opatija, 4–8. March, 100–105. KOVÁCS, G. J.–ZSIGRAI, GY.–BLASKÓ, L. (1997) Modeling of soil-plant-environmental relationships. Soil, Plant and Environment Relationships, Proceedings of the First and Second International Seminars on Soil and Plant Science, Debrecen, (Ed.: N AGY J.) 137–150. KOVACS, G. J.–NEMETH, T.–ZSIGRAI, G.–MATHE-GASPAR, G.–FODOR, N.–POKOVAI, K. (2000) CERES Application in Research of Nitrogen in the Environment and Production. American Society of Agronomy, 92nd Annual Meeting, Agronomic Divisions. 2000 Annual Meetings Abstracts, 24. KOVÁTS, A. (1984) Effect of preceding crop and N fertilization of wheat (Triticum aestivum L.) in a unified long-term fertilizer experiment system in Hungary. 9th CIEC World Fertilizer Congress. Budapest, Hungary, Proceedings, Vol. 2. KRISZTIÁN J.–KADLICSKÓ B.–HOLLÓ S. (1988) A kálium mûtrágya hasznosulása észak-magyarországi csernozjom barna és agyagbemosódásos barna erdõtalajokon. MAE Talajtani Társaság Vándorgyûlése, Szarvas, 43–44. LAKATOS M.–THAMM F.-NÉ (1985) Az õszi búza diagnosztikai célú nitrogén meghatározási módszereinek összehasonlítása. „A mezõgazdaság kemizálása” NEVIKI ankét, Keszthely, 231–237. LAKATOS M. (1986) Összefüggések a talaj N- és P készlete és az õszi búza szemtermése között, mészlepedékes csernozjom talajon. „A mezõgazdaság kemizálása” ankét. NEVIKI, Keszthely, II. 160–167. LEHOCZKY É.–DEBRECZENI B.-NÉ–KISS ZS. (2003) A talajok könnyen oldható mikroelem tartalmának tanulmányozása tartamkísérletben. XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia, szeptember 23–25. Siófok, 280–285. LEHOCZKY É.–DEBRECZENI B.-NÉ (2003) A talajok oldható réz- és cink tartalmának vizsgálata mûtrágyázási taertamkísérletekben. III. Növénytermesztési Tudományos Nap. Szántóföldi növények tápanyagellátása. Proceedings. MTA Növénytermesztési Bizottság, Budapest, 401–405. LÖNHARD M.-NÉ–RAGASITS I. (1991) A nitrogén-mûtrágya hatása a búza levélfelületére és a zászlóslevél klorofill-tartalmára. XXXIII. Georgikon Napok. „A talajtermékenység fenntartásának és fokozásának lehetõségei”. Keszthely, II. köt. 118–122. MINYEJEV, V. G.–PAVLOV, A. N.–TYSENKO, A. T.–PETROVA, M.–DEBRECZENI, B.–RAGASITS, I.– SCHMIEDER, V.–ZABEL, S.–VILK, K.–JAVORSZKI, A. POPESKU, Sz.–SZLUSANSZKI, H.– PRUGAR, J. (1984) Vlijanyia mineralnüh udobrenyij na himicseszkij szosztav i hlebopekarnüje kacsesztva psenicü i razlicsnüh pocsvenno-klimaticseszkih uszlovijah, Vlijanyije udobrenyij na kacsesztvo urozsaja osznovnih szelszkohozjajsztvennih kultur, Trudi VIUA, Moszkva, 3–14. NÉMETH, I.–BERECZ, K.–RAGASITS, I. (1993) Comparative study of organic and inorganic fertilizers in long-term field experiments. Rothamsted 150th Anniversary Conference. Insight from foresight, 138–140. NÉMETH, T.–BUZÁS, I. (1985) Characterization of the mineral nitrogen content f soils for fertilization advices. Fight Against Hunger Through Improved Plant Nutrition. Proceedings of the 9th World Fertilizer Congress Budapest, Hungary. Vol. 2. (Eds: WELTE E.–SZABOLCS I.) Goltze-Druck, Goettingen, 220–224. NÉMETH, T.–KÁDÁR, I.–CSATHÓ, P. (1991) Macro- and micronutrients in Hungarian soils. Symposium of the National IGBP Comittee of the Hungarian Academy of Sciences on „Cycling of nutritive elements in the geosphere and biosphere”, 18th sept. University of Horticulture and Food Industry Budapest, Hungary

446



NÉMETH, T. (1994) Nitrate-N accumulation in the soil profiles of long-term fertilizer experiments. In: 15th World Congress of Soil Science. Vol. 5b. Commission IV: Poster sessions. Transactions. Acapulco, Mexico, 46–47. PEKÁRY K.–MÁRTONFFY T.–VÖRÖSBARANYI J. (1983) Monokultúra és vetésforgó hatása a kukorica termékenységére az Egységes Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletekben. XXV. Georgikon Napok Keszthely. A talajtermékenység fokozása. I. rész, 95–108. POKOVAI, K.–KOVÁCS, G. J.–ZSIGRAI, GY.–NAGY, J. (2001) Does fertilizers effect crop phenology Second International Symposium Modelling Cropping System. July 16–18th. SA. Florence, Italy POKOVAI, K.–MATHE-GASPAR, G.–ZSIGRAI, G.–KOVACS, G. J. (2000) Comparison os Crop Models in Respect of Simulation of Plant Development. American Society of Agronomy, 92nd Annual Meeting, Agronomic Divisions. 2000 Annual Meetings Abstracts, 30. RAGASITS, I.–BALÁZS, J.–BERECZ, K. (1994) Effect of sow release N-fertilizers on yield and baking quality of wheat. Fertilizers and environment – VIII. International Symposium CIEC. Salamanca, Spain, 164. RAGASITS I.–BALÁZS J. (1990) Nitrogén-mûtrágyázás a talaj ásványi nitrogénvizsgálatok tükrében. Környezetkímélõ Búzatermesztési Tanácskozás, Székesfehérvár, 75–84. RAGASITS, I.–DEBRECZENI, K. (1997) The optimal supply of wheat in long-term fertilization experiments. 11th World Fertilizer Congress, 7–13. September 1997. Gent, Belgium, Congress Guide and Abstracts, 253. RAGASITS I.–HOFFMANN S. (2000) A búza minõségének alakulása az elmúlt évtizedben. Szent István Egyetemi Napok. A nemzetközi agrártermelés minõségbiztosítása. Gödöllõ, 34–40. RAGASITS I.–HOFFMANN S. (2000) Az õszi és tavaszi búza termõképességének és sütõipari minõségének összehasonlítása. Georgikon Napok, Keszthely. Az agrár-termékpiacok és környezetük. I. köt. 212–216. RAGASITS, I.–KISMÁNYOKY, T.–DEBRECZENI, K–BERECZ, K. (1998) Effect of Fertilization on Grain Yield and Yield Components of Wheat. Symposium Guide and Abstracts. Long-Term Static Fertilization Experiments. II. International Symposium. June 16–18. 1998, Warsaw, 31. RAGASITS, I.–KISMÁNYOKY, T.–DEBRECZENI, K.–BERECZ, K. (1999) Effect of Fertilization on Grain Yield and Yield Components of Wheat. Polska Akademia NaukWydzial Nauk Rolniczych, Lesnych i Weterynarych. Zeszyty Problemowe Postepow Nauk Rolniczych. Zeszit 465 Katedra Chemii Rolniczej Szkola Glowna Gospodarstwa Wiejskiego w Warszawie, 147–158. RAGASITS, I.–VARGA, J. (1984) The effect of chemical fertilizers on the quality of wheat. 9th Ciec World Fertilizer Congress „Fight Against Hunger Through Improved Plant Nutrition” Budapest, Vol. 3. 179–181. RAGASITS, I.–VARGA, J. (1984) The effect of chemical fertilizers on the quality of wheat. 9th Ciec World Fertilizer Congress „Fight Against Hunger Through Improved Plant Nutrition” Budapest, Vol. 3. 179–181. RAGASITS, I. (1975) Gyejsztvie mineralnüj udobrenyij na kacsesztvo psenicü. III. Nemzetközi Tudományos Konferencia „Mûtrágyázás és a mezõgazdasági termékek minõsége”. Keszthely, 84–93. RAGASITS I. (1979) Különbözõ adagú megosztott nitrogén-mûtrágyázás hatása a búza termésmennyiségére és minõségére. XX. Georgikon Napok „Az iparszerû növénytermelés trágyázási rendszere.” Keszthely, 340–347. RAGASITS I. (1983) A mûtrágyázás hatása a búza termésmennyiségére és minõségére. „A talajtermékenység fokozása”. XXV. Georgikon Napok, Keszthely, 272–282. RAGASITS, I. (1983) Vlijanyie azotnovo udobrenyija na urozsajnoszty i kacsesztvo urozsaj ozimoj psenyicü. (Optimalizace vyuziti dusiku na tvorbu vynosu) Praha, 100–101.

447



RAGASITS, I. (1984) Der Einfluss der Trocknungstemperatur auf den Saatgutwert von Weizen. Ertragserhöhung und Qualitatsverbesserung in der Saatgutproduktion. Band 2. Martin-Luther Universität Halle-Wittenberg. Wissenschaftliche Beitrage 1984/54 Halle/S 472–482. RAGASITS I. (1986) Az elõvetemény és a talajelõkészítés hatása a búza termésmennyiségére és minõségére. Országos Kalászosgabona-termesztési Tanácskozás, Gödöllõ, 77–81. RAGASITS I. (1988) A búza minõségét befolyásoló agrotechnikai tényezõk. Nemzetközi Gabonatárolási Szeminárium, Budapest, 102–122. RAGASITS I. (1991) Különbözõ adagú, eltérõ idõpontban adott N-mûtrágyázás hatása a búza termésmennyiségére és minõségére. XXXIII. Gerogikon Napok, „A talajtermékenység fenntartásának és fokozásának lehetõségei”. Keszthely, I. köt. 190–194. RAGASITS I. (1994) Az elõvetemény és a talajelõkészítés hatása a búza termésmennyiségére és minõségére. Manninger G. Adolf tudományos emlékülés kiadványa. Debrecen, 63–69. RAGASITS, I.–BERECZ, K. (2000) Grain yield and quality of winter wheat as afected by fertilisation. 6th International Wheeat Conference. Budapest, Abstracts, 252. RAGASITS, I.–DEBRECZENI, K. (1999) The optimal supply of wheat in long-term fertilization experiments. 11th World Fertilizer Congress, 7–13. September 1997. Gent, Belgium, Congress Procedings, Volume I. 487–494. SÁRDI K.–DEBRECZENI B. (1991) A növények K-táplálkozását befolyásoló talajtényezõk. IV. Magyar Növényélettani Kongresszus, Szeged, 30. SÁRDI K.–DEBRECZENI B. (1991) Különbözõ talajok tápanyagszolgáltató képessége. II. Magyar Ökológiai Kongresszus, Keszthely, 127. SÁRDI, K.–DEBRECZENI, K. (1990) Einflussder Blattaplikation auf die N-Aufnahme Unterschiedlicher Mais (Zea mays) - Sorten. III. International Conference „Stickstoff-Düngemittel-BodenPflanze”. Prague, 3–5. Sept. Proceedings, 243. SÁRDI, K.–DEBRECZENI, K. (1990) Nutrient Uptake of Maize Varieties through Leaves and roots. 10th World Fertilizer Congress of CIEC 21–27. Oct. Nicosia, Cyprus SÁRDI, K.–DEBRECZENI, K. (1991) Comparison of Methods Evaluating the Plant Available K content in Soils of Different Types and K levels. International Symposyium of Soil Testing and Plant Analysis in the Global community. Orlando, Florida/USA. Abstract of Presentations, 42. SÁRDI, K.–DEBRECZENI, K. (1991) Different Types and K Levels. International Symposium on Soil Testing and Plant Analysis in the Global Comparison of Methods Evaluating the Plant Available K Content in Soils of Community. Orlando, Florida–USA, Abstracts of Presentations, 42. SÁRDI, K.–DEBRECZENI, K. (1991) Effects of Basic and Additional Fertilization on the Nutrient Content of Young Maize Plants XXXIII. Georgikon Days, Keszthely, Hungary, Vol. 2. 168–172. SÁRDI, K.–DEBRECZENI, K. (1991) K Supplying Capacity of Soils in Long-Term Fertilization Trials XXXIII. Georgikon Days, Keszthely, Hungary, Vol. 1. 274–278. SÁRDI, K.–DEBRECZENI, K. (1991) K Supplying Capacity of Soils in Long-Term Fertilization Trials XXXIII. Georgikon Days, Keszthely, Hungary, Vol. 1. 274–278. SÁRDI, K.–DEBRECZENI, K. (1992) Studies on Nutrient Supllying Capacity of Different Hungarian Soil Types for Reasonable Fertilizer Use. VIII. International Colloquium for the Optimization of Plant Nutrition, 1–8. September 1992. Lisbon, Portugal, Abstracts of Presentations, 213. SÁRDI, K.–DEBRECZENI, K. (1992) Studies on Nutrient Supplyng Capacity of Different Hungarian Soil Types for Reasonable Fertilizer Use. VIII. International Colloquium for the Optimization of Plant Nutrition, Lisbon, Portugal, Abstracts of Presentations, 213. SÁRDI, K.–FÜLÖP, P. (1993) Relationship between soil K level and K uptake of corn affectec by soil moisture. International Symposium on Soil Testing and Plant Analysis: Precision Nutrient Management. Olympia, Washington, USA

448



SÁRDI, K. (1993) Studying the Potassium Dynamics in Soil-Crop System Can Help to Avoid Excess Use of Fertilizers. Scientific Conference on „New Strategies for Sustainable Rural Development”. Gödöllõ, Abstracts, 92. SÁRDI K. (1993) Tartósan nem mûtrágyázott talajok tápanyaggazdálkodásának vizsgálata. XXXV. Georgikon Napok, Keszthely SÁRDI, K.–DEBRECZENI, K. (1998) Potassium Supplying Capacity of Soils in Long-Term Fertilization Trials Studied in Pot Experiment. 16th Congres Mondial de Science du Soil Montpellier France 20–26 August 1998, Resumes, Volume I. Symposiums 01-to 24. (CD-ROM) SARKADI J. (1979) Az intenzív tápanyagellátás hatása a talaj termékenységére. Az intenzív mûtrágyázás hatása a talaj termékenységére. Ankét. MTA TAKI, Budapest, 5–35. SÁRVÁRI M.–BOCZ E.–NAGY J.–PEPÓ P. (1984) A tápanyag- és vízellátás hatása az õszi búza és kukorica fajták termésmennyiségére, minõségére és öntözési reakciójára. Tessedik Sámuel Tiszántúli Mezõgazdasági Tudományos Napok, Debreceni Agrártudományi Egyetem Közleményei, 101–102. SÁRVÁRI M.–NAGY J. (1993) Fajtaspecifikus kukoricatermesztési technológiák továbbfejlesztése. ATE, Debrecen SÁRVÁRI M.–RUZSÁNYI L.–DARÓCZI M. (1986) Napraforgó hibridek összehasonlító vizsgálata. In: Tessedik Sámuel Tiszántúli Mezõgazdasági Tudományos Napok, Agrártudományi Egyetem Közleményei, Debrecen, 211. SÁRVÁRI M.–RUZSÁNYI L.–NAGY J.– PEPÓ P. (1993) A gabonafélék trágyareakciója a Tiszántúl eltérõ tájkörzetében. ATE, Debrecen SÁRVÁRI M.–RUZSÁNYI L.–NAGY J.–PEPÓ P.–PETÕ K.–LESZNYÁK M.-NÉ–HUZSVAI L. (1993) A termesztési tényezõk szerepe az alkalmazkodó növénytermesztésben. Kukoricatermesztési Tanácskozás. ATE, Debrecen SÁRVÁRI M. (1979) Különbözõ mûtrágyaadagok és arányok hatása az õszi búza, kukorica termésmennyiségére réti talajon. Fiatal Oktatók és Kutatók V. Országos Konferenciája, Budapest, 95–96. SÁRVÁRI M. (1980) Az energiatakarékos hozamnövelés a gabonatermesztésben. MAE Növénytermesztéstani Vándorgyûlés, Bábolna, 63–72. SÁRVÁRI M. (1981) A búza, kukorica termésmennyiségének és minõségének változása különbözõ tápanyagellátás esetén. Fiatal Oktatók és Kutatók VI. Országos Konferenciája, Mosonmagyaróvár, 30–32. SÁRVÁRI M. (1981) A vetésváltásban és monokultúrában termesztett kukorica termésmennyiségének és minõségének vizsgálata. Nemzetközi Növénytermelési Szimpózium, Debrecen, 2. 18. SÁRVÁRI M. (1981) Agrotechnikai tényezõk hatása a kukorica termésmennyiségére és minõségére. Az agroökopotenciál kihasználásának fokozása a termés növelése és minõség javítása. Tudományos Konferencia, Debrecen, 201–204. SÁRVÁRI M. (1981) Az elõvetemény és tápanyagellátás hatása a búza termésmennyiségére, N és ásványianyag tartalmára. In: Az agroökopotenciál kihasználásának fokozása a termés növelése és minõség javítása. Tudományos Konferencia, Debrecen, 217–221. SÁRVÁRI M. (1982) Monokultúrában és vetésváltásban termesztett kukorica termésmennyiségének és minõségének változása különbözõ tápanyagellátás esetén. In: Tessedik Sámuel Tiszántúli Mezõgazdasági Tudományos Napok, Debreceni Agrártudományi Egyetem Közleményei, Debrecen, 135–137. SÁRVÁRI M. (1983) Elõvetemény és tápanyagellátás hatása a kukorica termésátlagára és minõségére réti talajon. A talajtermékenység fokozása, Georgikon Napok, Keszthely, 546–566. SÁRVÁRI, M. (1984) The effect of fertilizers on corn yield and yield quality. CIEC World Fertilizer Congress Proceedings, Budapest, Hungary, 197–199.

449



SÁRVÁRI M. (1985) Az elõvetemény és különbözõ NPK mûtrágyázás hatása a kukorica termésmennyiségére. Mezõgazdasági termelés és környezetvédelem. XXVII. Georgikon Napok, Keszthely, 161–162. SÁRVÁRI M. (1986) Az elõvetemény és mûtrágyázás hatása a kukorica minõségére. Magyar Agrártudományi Egyesület Genetikai Szakosztálya, Beltartalmi Nemesítési Szimpózium, Budapest SÁRVÁRI M. (1986) Az elõvetemény hatása a búza és kukorica termésmennyiségére. Tessedik Sámuel Tiszántúli Mezõgazdasági Tudományos Napok. Agrártudományi Egyetem Közleményei, Debrecen, 190. SÁRVÁRI M. (1986) Kukoricahibridek tápanyagreakciója réti talajon. Tessedik Sámuel Tiszántúli Mezõgazdasági Tudományos Napok, Agrártudományi Egyetem Közleményei, Debrecen, 214. SÁRVÁRI M. (1987) A vetésváltás és trágyázás hatása a kukorica termésmennyiségére és minõségére. II. Nemzetközi Növénytermelési Szimpózium kiadványa, 11. SÁRVÁRI M. (1988) A különbözõ kukoricahibridek tõszámsûríthetõsége és a terméseredmények közötti összefüggése. Tessedik Sámuel Tiszántúli Mezõgazdasági Tudományos Napok, 19–20. SÁRVÁRI M. (1990) Agrotechnikai tényezõk hatása a kukorica termésmennyiségére és minõségére. Hajdú-Bihar megyei szakemberek tanácskozása, elõadás. Debrecen, TESZÖV SÁRVÁRI M. (1990) Agrotechnikai tényezõk hatása a kukoricatermesztés hatékonyságára réti talajon. In) Tessedik Sámuel Tiszántúli Mezõgazdasági Tudományos Napok, Agrártudományi Egyetem Közlemnyei, Debrecen, 155–156. SÁRVÁRI M. (1990) Kukoricahibridek állománysûríthetõsége réti talajon. In: Tessedik Sámuel Tiszántúli Mezõgazdasági Tudományos Napok, Debrecen, 245–246. SÁRVÁRI M. (1990) Összefüggés a kukoricahibridek trágyareakciója és termõképessége között. In: Tessedik Sámuel Tiszántúli Mezõgazdasági Tudományos Napok, Debrecen, 247–248. SÁRVÁRI M. (1991) Energiatakarékos környezetkímélõ, fajtaspecifikus kukoricatermesztési technológia. Georgikon Napok, Keszthely. A talajtermékenység fenntartásának és fokozásának lehetõségei, Kemenesy Ernõ és Láng Géza emlékülés, Keszthely SÁRVÁRI M. (1992) A kálium mûtrágyázás hatása a kukorica termésére és a talaj tápanyagfelöltõdésére réti talajon. International Potash Institute, Prága SÁRVÁRI, M. (1992) Effect of Fertilizer on Yield of Maize on meadow soil In: Biogeochemical Fluxes of Cations in agro and Froest systems. International Potash Instute, Switzerland, 411–414. SÁRVÁRI M. (1993) Agrotechnikai tényezõk hatása a kukorica termésére. Nemzetközi Kukoricatermesztési Tanácskozás, Debrecen SÁRVÁRI M. (1993) Káliummûtrágyázás hatása a kukorica termésmennyiségére, minõségére. ATE, Debrecen SÁRVÁRI M. (1993) Új eredmények a kukoricatermesztési kutatásokban. MTA DAB Növénytermesztési Munkabiz. Debrecen SÁRVÁRI, M. (1994) Evaluation of more important agrotechnical factors in sustainable crop production. Sustainable land use in long-term field experiments. Chemistry of the Hungarian Academy of Sciences. The Soil Science Department of Rothamsted Experimental Station, Harpenden, united Kongdom, Debrecen SZABÓ L.–HOLLÓ S.–KADLICSKÓ B.–FODOR L. (2002) A tartammûtrágyázás hatása a talajok agrokémiai tulajdonságaira és a növények termésére Észak-Magyarországon. (Effect of long term fertilization on the soil characteristics and on the yield of crops in North Hungary) Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár. A precíziós növénytermesztés feltételrendszere szekció NYME Mezõgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Állattenyésztési Intézet Mosonmagyaróvár (Szerk.: KOVÁCSNÉ G. K.) 244. TÓTH G.–MÁTÉ F.–DEBRECZENI B.-NÉ–MAKÓ A.–SZABÓNÉ K. G. (2003) Fõbb búzatermõ talajaink minõsítése. XVI. Országos Környezetvédelmi Konferencia. Szeptember 23–25. Siófok, 201.

450



ZSIGRAI GY.–BLASKÓ L. (2000) A tartós mûtrágyázás talajra gyakorolt hatásai. Linking Environment and Agriculture in Research. Second Conference of Agricultural Research Institutes in Carpathian Region. 24–25th October, Nyíregyháza–Debrecen, 132–146. ZSIGRAI GY.–FAZEKAS M.–MÁRKI SZ. (2002) Õszi búza lisztminták nyújthatóság vizsgálata. EU-konform mezõgazdaság és élelmiszer-biztonság. Szeptember 26–27. Debrecen, 158–164. ZSIGRAI, GY.–FAZEKAS, M. (2002) Effect of nutrient supply on winter wheat quality on meadow chernozem soil. Alps-Adria Scientific Workshop. 4–8 March, Opatija, 175–179. ZSIGRAI GY. (1990) Néhány talajtani tényezõ és a tápanyagellátás hatása a különbözõ õszi búza fajták terméshozamára javított réti szolonyec talajon. Tessedik Sámuel Tiszántúli Mezõgazdasági Tudományos Napok, Debrecen, 215–216. ZSIGRAI GY. (1995) A tartós mûtrágyahasználat hatása egy csernozjom talaj néhány kémiai tulajdonságára. A talaj környezetvédelmének problémái. III. Országos Konferencia, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdõ. Agrokémia és Talajtan, 44. 337–346. ZSIGRAI GY. (1995) Mûtrágyázási tartamkísérletek néhány eredménye kilúgzott csernozjom talajon. Tiszántúli Mezõgazdasági Tudományos Napok, Hódmezõvásárhely, 137–138. ZSIGRAI GY. (1995) Néhány adat a különbözõ adagú tartós mûtrágyázás hatásának megítéléséhez egy tartamkísérlet eredménye alapján. I. Országos Agrár PhD. Konferencia és Találkozó, Debrecen (június 27–28.) 132–134. ZSIGRAI GY. (1997) Mûtrágyázás-csapadék-termés kapcsolatok a karcagi OMTK kísérletekben. Tiszántúli Mezõgazdasági Tudományos Napok, Karcag, 80–81. ZSIGRAI GY. (1999) Évjárat- és trágyahatások a kukorica termésére tartamkísérletekben. II. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok. 1999. október 7–8. Mezõtúr, 2. köt. 134–138. ZSIGRAI GY. (1999) Nitrátdinamikai vizsgálatok néhány eredménye réti csernozjom talajon. Tiszántúli Mezõgazdasági Tudományos Napok. 1999. október 28–29. Debrecen. Agrokémiai és Talajtani Szekció, 75–82. ZSIGRAI GY. (2002) Mûtrágyázás-talajsavanyodás kapcsolat vizsgálatának újabb eredményei tartamkísérletben. XVI. Országos Környezetvédelmi Konferencia. Szeptember 10–12. Siófok, 111–121. ZSIGRAI GY. (2002) Trágyázási tartamkísérletek (OMTK) kukorica termesztési eredményei réti csernozjom talajon. Tessedik Sámuel Jubileumi Mezõgazdasági Víz- és Környezetgazálkodási Tudományos Napok, Szarvas, 2002. augusztus 29–30. 189–191. ZSIGRAI GY. (2003) Mûtrágyázás és talajsavanyodás összefüggéseinek vizsgálata tartamkísérletben. „Talajjavítás-talajvédelem.” Ünnepi tudományos ülés. DE ATC Mezõgazdaságtudományi Kar, DE ATC Karcagi Kutatóintézet, MTA Növénytermesztési Bizottság, Március 27. Debrecen, 117–122. ZSIGRAI, GY. (2004) Effect of the amount of precipitation on yield of winter wheat and maize in a long-term fertilization experiment. III. Alps-Adria Scientific Workshop. 1–6 March. Dubrovnik, Croatia, 280–284.

14.3. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent könyvek, könyvrészletek BALOGH I.–BLASKÓ L. (1994) A mûtrágyázás és a talajjavítás kapcsolata. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 330–338. BÁNÓ T. (1971) Módszertani útmutató az Egységes Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletekhez. ATE, Keszthely

451



BERZSENYI Z.–GYÕRFFY B. (1994) A szerves- és mûtrágya hatásának összehasonlító értékelése a hatóanyag-azonosság elve alapján kukorica monokultúrában. In: Trágyázási kutatások 1960– 1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 313–314. BERZSENYI Z.–GYÕRFFY B. (1994) Az istálló- és mûtrágya hatásának összehasonlító értékelése a hatóanyag-azonosság elve alapján búza-kukorica dikultúrában. In: Trágyázási kutatások 1960– 1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 314–315. BLASKÓ L.–BALOGH I. (1994) A talajsavanyúság és a meszezés-mûtrágyázás összefüggései a talaj tulajdonságai alapján. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 150–159. BLASKÓ L.–DEBRECZENI B.-NÉ–HOLLÓ S.–KADLICSKÓ B.–SÁRVÁRI M. (1998) Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérleti hálózat talajain. Kompolt–Karcag BLASKÓ L.–DEBRECZENI B.-NÉ–LEHOCZKY É. (2003) A kémhatás, mészállapot és mûtrágyázás hatása a mikroelemekre. In: Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. Második bõvített kiadás. (Szerk.: BLASKÓ L.–ZSIGRAI GY.) OMTK Hálózati Tanács Talajsavanyodási Bizottság, Karcag–Keszthely, 274–342. BLASKÓ L.–DEBRECZENI B.-NÉ–LEHOCZKY É. (2003) Mészállapot, kémhatás és mûtrágyázás hatása néhány toxikus elem KCL+EDTA kivonatban mért frakciójára. In: Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. Második bõvített kiadás. (Szerk.: BLASKÓ L.–ZSIGRAI GY.) OMTK Hálózati Tanács Talajsavanyodási Bizottság, Karcag–Keszthely, 343–365. BLASKÓ L.–DEBRECZENI B.-NÉ–ZSIGRAI GY. (2003) A talajok kémhatása, humusz tartalma és kicserélhetõ kationjai a tartamkísérlet 32. évében. In: Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. Második bõvített kiadás. (Szerk.: BLASKÓ L.–ZSIGRAI GY.) OMTK Hálózati Tanács Talajsavanyodási Bizottság, Karcag–Keszthely, 225–273. BLASKÓ L.–JUHÁSZ CS. (1994) Nitrogénkimosódás drénezett talajokon trágyázás hatására. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 131–133. BLASKÓ L.–ZSIGRAI GY. (1997) Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. Kompolt–Karcag BLASKÓ L.–ZSIGRAI GY. (1998) A kísérleti helyek összevont értékelése. In: Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. (Szerk.: BLASKÓ L.–DEBRECZENI B.-NÉ–HOLLÓ S.–KADLICSKÓ B.–SÁRVÁRI M.) OMTK Hálózati Tanács Talajsavanyodási Bizottság, Kompolt–Karcag, 9–34. BLASKÓ L.–ZSIGRAI GY. (1998) A mûtrágyázás és a mészállapot összefüggései réti csernozjom talajon. In: Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. (Szerk.: BLASKÓ L.–DEBRECZENI B.-NÉ–HOLLÓ S.–KADLICSKÓ B.–SÁRVÁRI M.) OMTK Hálózati Tanács Talajsavanyodási Bizottság, Kompolt–Karcag, 107–135. BLASKÓ L.–ZSIGRAI GY. (2003) Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérleti hálózat talajain. Második bõvített kiadás. OMTK Hálózati Tanács Talajsavanyodási Bizottság, Karcag–Keszthely BOCZ E. (1994) A szántóföldi növények tápanyagellátása és vízgazdálkodása Magyarország növénytermesztésének fejlõdése során. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 368–371. BOCZ E. (1994) Az ökológia szerepe a tápanyagok hasznosulásában. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 366–370.

452



DEBRECZENI B.–CZECH R. (1994) Mûtrágyázás hatása az OMTK talajainak néhány mikroelem- és nehézfémtartalmára. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 161–165. DEBRECZENI B.–CZECH R. (1994) Mûtrágyázás hatása az OMTK talajainak néhány mikroelem- és nehézfémtartalmára. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 161–166. DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ (1994) Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest DEBRECZENI B.–DVORACSEK M. (1994) A NPK mûtrágyaadag és arány hatása a termésre az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletekben (OMTK). In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 166–244. DEBRECZENI B.–DVORACSEK M. (1994) Néhány agrotechnikai tényezõ és a mûtrágyázás kapcsolata. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 285–310. DEBRECZENI B.–DVORACSEK M. (1994) Szántóföldi tartamkísérletek különbözõ NPK-adagokkal, arányokkal és mûtrágyázási módokkal. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 166–167. DEBRECZENI B.–PÉTERFALVI A.–DVORACSEK M. (1994) A foszforfeltöltõdés folyamata az OMTK talajaiban. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 139–145. DEBRECZENI B.–PÉTERFALVI A.–DVORACSEK M. (1994) Káliumfeltöltõdés folyamata az OMTK talajaiban. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 147–150. DEBRECZENI B.–PÉTERFALVI A. (1994) Tartammûtrágyázás hatása az OMTK talajok savasodására. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest. 118–121. DEBRECZENI B.–PÉTERFALVI A. (1994) Tartammûtrágyázás hatása az OMTK talajok savasodására. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 118–120. DEBRECZENI B. (1979) Kis agrokémiai útmutató. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest DEBRECZENI B. (1994) A csapadékellátottság (évjárat) és a mûtrágyázás kapcsolata kölönbözõ termõhelyeken (az OMTK kísérletek alapján). In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 371–398. DEBRECZENI B. (1994) A csapadékellátottság (évjárat) és a mûtrágyázás kapcsolata különbözõ termõhelyeken (az OMTK kísérletek alapján). In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 371–399. DEBRECZENI B. (1994) A mûtrágyák és szerves trágyák hatása a talaj termékenységét befolyásoló fontosabb tulajdonságaira. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 81–82. DEBRECZENI B. (1994) A mûtrágyázás hatása a talajok nitrogénforgalmára. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 121. DEBRECZENI B. (1994) A talaj könnyen oldható káliumtartalma és a kálium-mûtrágyázás. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 145. DEBRECZENI B. (1994) A tápanyagellátás hatása a termés minõségére. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 60–61. DEBRECZENI B. (1994) Magyarországi trágyázási tartamkísérletek. Az OMTK rövid története. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 26–39.

453



DEBRECZENI B. (1994) Ökológiai hatások és a mûtrágyázás kapcsolata. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 359–368. DEBRECZENI B. (1994) Tartamtrágyázás hatása a talaj kémhatására. In: Trágyázási kutatások 1960– 1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 112. DEBRECZENI B. (1994) A talaj könnyen oldható foszfortartalma és a foszformûtrágyázás. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 133–134. DEBRECZENI B.-NÉ–RAGASITS I. (1996) A búza optimális tápanyagellátása az országos mûtrágyázási tartamkísérletekben. In: Kalászos gabonafélék termesztése. (Szerk.: HAJDU M.) Gödöllõ, 161–168. DEBRECZENI B.-NÉ (1994) A tápanyagellátás hatása fõbb szántóföldi növények ásványielem tartalmára és fajlagos tápelemigényére. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 40–45. DEBRECZENI B.-NÉ (1994) A termõhely-klíma-talajtípus hatása fõbb növényeink tápelem-koncentrációjára az OMTK kísérletekben. In: Trágyázási Kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 48–55. DVORACSEK M. (1994) A mûtrágyázás és a fajta hatása a napraforgó olajtartalmára. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 73–77. DVORACSEK M. (1994) Mûtrágyázás hatása a napraforgóhibridek termésére és olajhozamára (OMTK). In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 250–252. FILEP, GY.–BLASKÓ, L. (1997) The role of amelioration in agricultural land use. Soil water and environment relationships. In: Land use and Soil Management. (Ed.: FILEP GY.) Debrecen, 68–85. FÜLEKY GY.–DEBRECZENI B. (1994) A hosszan tartó mûtrágyázás hatása a gödöllõi rozsdabarna erdõtalajtulajdonságaira. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 115–118. FÜLEKY GY.–KOVÁCS K.–DEBRECZENI B. (1994) A káliummûtrágyázás hatása a rozsdabarna erdõtalaj AL-oldható káliumtartalmára. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 145–147. FÜLEKY GY.–KOVÁCS K.–DEBRECZENI B. (1994) A P-mûtrágyázás hatása a rozsdabarna erdõtalaj AL-P2O5 tartalmára. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 134–136. GONDOLA I. (1994) A nitrogén-mûtrágyázás hatása a Virginia dohány értékmérõ tulajdonságaira. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 77–81. GYÕRFFY B.–BERZSENYI Z. (1994) Növénytermesztési tényezõk hatása a kukorica termésére tartamkísérletekben. In Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 311–312. GYÕRFFY B. (1994) Martonvásári 30 éves vetésforgó-kísérlet termésadatai, 1961–1990. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 310–311. HARMATI I. (1994) Mûtrágyázás hatása a fõbb szántóföldi növények termésére meszes homok és réti talajon. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 256–259. HOFFMANN S. (1994) A trágyázás és meszezés hatása a talaj kémhatására. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 112–114.

454



HOLLÓ S.–KÁDÁR I. (1998) A mûtrágyázás és a meszezés hatása a talaj termékenységére. (Kompolt, csernozjom barna erdõtalaj.) In: Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. (Szerk.: BLASKÓ L.–DEBRECZENI B.-NÉ–HOLLÓ S.– KADLICSKÓ B.–SÁRVÁRI M.) OMTK Hálózati Tanács Talajsavanyodási Bizottság, Kompolt–Karcag, 217–224. HOLLÓ S.–KÁDÁR I. (2003) A mûtrágyázás és a meszezés hatása a talaj termékenységére. (Kompolt, csernozjom barna erdõtalaj.) In: Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. Második bõvített kiadás. (Szerk.: BLASKÓ L.–ZSIGRAI GY.) OMTK Hálózati Tanács Talajsavanyodási Bizottság, Karcag–Keszthely, 217–224. HOLLÓ S. (1994) A Kompolton végzett tartamkísérletek. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 46–47. HOLLÓ S. (1994) A P-mûtrágyázás hatása a csernozjom barna erdõtalaj könnyen oldható P-tartalmára. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 136–139. HOLLÓ S. (1994) A szerves és mûtrágyázás tartamhatásának összehasonlító vizsgálata csernozjom barna erdõtalajon. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 324–330. HOLLÓ S. (1998) A mûtrágyázás és a mészállapot összefüggései csernozjom barna erdõtalajon (Kompolt). In: Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. (Szerk.: BLASKÓ L.–DEBRECZENI B.-NÉ–HOLLÓ S.–KADLICSKÓ B.–SÁRVÁRI M.) OMTK Hálózati Tanács Talajsavanyodási Bizottság, Kompolt–Karcag, 181–216. HOLLÓ S. (2003) A mûtrágyázás és a mészállapot összefüggései csernozjom barna erdõtalajon (Kompolt). In: Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. Második bõvített kiadás. (Szerk.: BLASKÓ L.–ZSIGRAI GY.) OMTK Hálózati Tanács Talajsavanyodási Bizottság, Karcag–Keszthely, 181–216. KÁDÁR I. (1994) A tartamtrágyázási kísérletek története. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 21–25. KÁDÁR I. (1998) Mûtrágyázás hatása a talaj termékenységére mészlepedékes csernozjom talajon. Nagyhörcsök. In: Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. (Szerk.: BLASKÓ L.–DEBRECZENI B.-NÉ–HOLLÓ S.–KADLICSKÓ B.–SÁRVÁRI M.) OMTK Hálózati Tanács Talajsavanyodási Bizottság, Kompolt–Karcag, 55–68. KADLICSKÓ B.–HOLLÓ S.–KRISZTIÁN J. (1985) Õszi búza terméseredmények NPK hatáskísérletekben csernozjom barna erdõtalajon. In: Búzatermesztési kísérletek 1970–1980. Akadémiai Kiadó, Budapest, 356–361. KADLICSKÓ B.–KISS B. (1970) Országos mûtrágyázási kísérletek eredményei Putnokon. Felsõfokú Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Technikumok Évkönyve, 135–140. KADLICSKÓ B. (1998) A mûtrágyázás és a mészállapot összefüggései agyagbemosódásos barna erdõtalajon (Putnok). In: Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. (Szerk.: BLASKÓ L.–DEBRECZENI B.-NÉ–HOLLÓ S.–KADLICSKÓ B.–SÁRVÁRI M.) OMTK Hálózati Tanács Talajsavanyodási Bizottság, Kompolt–Karcag, 137–181. KADLICSKÓ B. (2003) A mûtrágyázás és mészállapot összefüggései agyagbemosódásos barna erdõtalajon (Putnok). In: Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. Második bõvített kiadás. (Szerk.: BLASKÓ L.–ZSIGRAI GY.) OMTK Hálózati Tanács Talajsavanyodási Bizottság, Karcag–Keszthely, 137–179. KÁPOSZTA J. (1969) A kukorica állománysûrûsége és mûtrágyázása közötti összefüggések vizsgálata. In: Kukoricatermesztési kísérletek 1965–1968. (Szerk.: I’SÓ I.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 292–299. KISMÁNYOKY T.–BALÁZS J.–ZÁBORSZKY S. (2003) A mûtrágyázás és a mészállapot összefüggései Ramann-féle barna erdõtalajon. In: Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az

455



OMTK kísérleti hálózat talajain. Második bõvített kiadás. (Szerk.: BLASKÓ L.–ZSIGRAI GY.) OMTK Hálózati Tanács Talajsavanyodási Bizottság, Kompolt–Keszthely, 69–77. KISMÁNYOKY T.–BALÁZS J.–ZÁBORSZKY S. (1998) A mûtrágyázás és a mészállapot összefüggései Ramann-féle barna erdõtalajon. In: Mûtrágyázás, talajsavanyosodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. (Szerk.: BLASKÓ L.–DEBRECZENI B.-NÉ–HOLLÓ S.– KADLICSKÓ B.–SÁRVÁRI M.) OMTK Hálózati Tanács Talajsavanyodási Bizottság, Kompolt– Karcag, 69–77. KOVÁCS K.–FÜLEKY GY. (1994) A humusztartalom változása barna erdõtalajon. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 121–122. KOVÁCS K. (1994) A Gödöllõn végzett tartamkísérletek. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 45. KOVÁCS K. (1994) A mûtrágyázás és kémiai növényvédelem hatása az õszi búza és a kukorica szemtermésének minõségére. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.– DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 65–73. KOVÁCS K. (1994) Mûtrágyaadag és alkalmazásmód hatása fõbb szántóföldi növények termésére. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 259–264. KOVÁTS A.–RAGASITS I. (1980) Búza. In: Növénytermesztési praktikum. (Szerk.: KOVÁTS A.) Mezõgazdasági Kiadó, Budapest, 95–124. KOVÁTS A.–RAGASITS I. (1980) Vetõmagvizsgálat. In: Növénytermesztési praktikum. (Szerk.: KOVÁTS A.) Mezõgazdasági Kiadó, Budapest, 79–91. KRISZTIÁN J.–HOLLÓ S.–KADLICSKÓ B. (1994) Tápelemhiány- és hatáskísérletek. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 272–280. KRISZTIÁN J. (1994) Mûtrágyázás hatása a különbözõ mértékben erodált talajon termesztett növények termésére. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 280–282. LÁNG G. (1976) Szántóföldi növénytermesztés. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest, 408. MIKLAYNÉ T. E. (1994) A kukorica K-reakciója az OMTK kísérleti helyeken. In: Trágyázási Kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 242–250. MIKLAYNÉ T. E. (1994) Mûtrágyázási tartamkísérletek Orosházán 1994. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 245–249. NÉMETH I. (1994) Foszfortrágyázás és feltöltés hatása a búza és a kukorica termésére nyugat-magyarországi barna erdõtalajokon. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 264–268. NÉMETH I. (1994) N-mûtrágyázás hatása a búza és a kukorica termésére barna erdõtalajokon. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 269–272. NÉMETH I. (1994) Szerves- és mûtrágyázás 30 éves tartamhatása Ramann-féle barna erdõtalajon. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 322–324. NÉMETH T. (1994) Nitrátbemosódási és felhalmozódási vizsgálatok az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletekben (OMTK). In: Trágyázási Kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 124–131.

456



PEKÁRY K. (1969) N-P-K-mûtrágyaadagolási kísérletek kukoricával két Északkelet-magyarországi termõhelyen In: Kukoricatermesztési kísérletek 1965–1968. (Szerk.: I’SÓ I.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 186–201. RAGASITS I.–BALÁZS J.–BERECZ K. (1983) A N-mûtrágyázás hatása a talaj ásványi-N tartalmára és a búza N-felvételére. In: Kalászos gabonafélék termesztése II. Technológia (Szerk.: HAJDU M.) GATE Vezetõ- és Továbbképzõ Intézet, Budapest, 78–71. RAGASITS I.–SZABÓ M. (1992) A búza minõsége. In: Szántóföldi növénytermesztés. (Szerk.: BOCZ E.) Mezõgazda Kiadó, Budapest, 273–278. RAGASITS I. (1992) Búza betakarítás. In: Szántóföldi növénytermesztés. (Szerk.: BOCZ E.) Mezõgazda Kiadó, Budapest, 271–273. RAGASITS I. (1992) Búza. In: Növénytermesztés. (Szerk.: IVÁNYI K.–KISMÁNYOKY T.–RAGASITS I.) Mezõgazda Kiadó, Budapest, 105–121. RAGASITS I. (1994) A mûtrágyázás hatása a búza sütõipari minõségére. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 60–65. SARKADI J. (1975) A mûtrágyaigény becslésének módszerei. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest, 252. SARKADI J. (1994) A szerves- és mûtrágyázás kapcsolata. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 312–313. SARKADI J. (1994) Szerves és mûtrágyák hatása a búza és kukorica termésére erdõmaradványos csernozjomon. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 315–322. SÁRVÁRI M. (1987) Egynyári szálas és tömegtakarmányok termesztése és felhasználása. (Szerk.: HARANGOZÓ K) Mezõgazdasági Kiadó, Budapest, 113–126. SÁRVÁRI M. (1989) A kukorica trágyázása, fajtahasználata, tõszámsûríthetõsége. In: Szántóföldi növénytermesztéstan. (Szerk.: B OCZ E.) Mezõgazdasági Kiadó, Budapest SÁRVÁRI M. (1992) A kukorica állománysûrûsége és vetése, kukorica vetõmag termesztése, kukorica fajtaértékelése, tápanyagellátása. In: Szántóföldi növénytermesztés. (Szerk.: BOCZ E.) Mezõgazda Kiadó, Budapest STEFANOVITS P.–DOMBÓVÁRINÉ F. K. (1994) Az agyagásvány összetétel ismeretének talajtani és agrokémiai alkalmazási lehetõségei. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 82–111. SVÁB J. (1981) Biometria módszerek a kutatásban. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest VÁRNAI M.–KADLICSKÓ B.–KRISZTIÁN J. (1985) A vetésváltás hatása az õszi búza termésére agyagbemosódásos barna erdõtalajon. In: Búzatermesztési kísérletek 1970–1980. Akadémiai Kiadó, Budapest, 187–191. ZSIGRAI GY. (1997) A növények tápanyagellátása. In: Az aszálykárok mérséklése. Szántóföldi növénytermesztés. (Szerk.: N YIRI L.) Mezõgazda Kiadó, Budapest, 29–35. ZSIGRAI GY. (1997) A tápanyagellátás szerepe az aszálykárok mérséklésében. In: Az aszálykárok mérséklése. Szántóföldi növénytermesztés. (Szerk.: N YIRI L.) Mezõgazda Kiadó, Budapest ZSIGRAI GY. (1997) A trágyázás. In: Az aszálykárok mérséklése. Szántóföldi növénytermesztés. (Szerk.: NYIRI L.) Mezõgazda Kiadó, Budapest, 80–88.

14.4. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent disszertációk, értekezések BLASKÓ L. (1985) Meszezés és mûtrágyázás hatása a körösvidéki réti talajokra. Kandidátusi értekezés. Karcag CSATHÓ P. (1993) Kálium mûtrágyahatásokat befolyásoló tényezõk. Kandidátusi értekezés. Budapest

457



CSATHÓ P. (2004) A talaj-növény rendszer tápelemforgalmának agronómiai és környezetvédelmi vonatkozásai. MTA Doktori Értekezés. MTA TAKI, Budapest DEZSÕ J. (1976) Agrotechnikai tényezõk hatása a kukorica termelésére. Kandidátusi értekezés KÁDÁR I. (1978) Összefüggések a talaj termékenysége és tápanyagellátottsága között. Kandidátusi értekezés. MTA TAKI. Budapest KADLICSKÓ B. (1971) Néhány agrotechnikai tényezõ komplex hatásának vizsgálata a búza terméseredményeire és terméskomponenseire Borsod megyében. Doktori értekezés. Gödöllõ KADLICSKÓ B. (1993) A tartamtrágyázás hatásának vizsgálata agyagbemosódásos barna erdõtalajon. Kandidátusi értekezés. Kompolt KERÉKGYÁRTÓ I. (1982) Tartammûtrágyázás hatása a termésre és a csernozjom réti talaj termékenységére. Egyetemi doktori disszertáció. Karcag RADICS L. (1989) Agroökológiai tényezõk hatása a szántóföldi gyomnövényzetre. Kandidátusi értekezés. Budapest RAGASITS I. (1978) Az agrotechnikai elemek hatása a búza termésére és minõségére. Kandidátusi értekezés. Keszthely RAGASITS I. (1993) Az agrotechnikai elemek jelentõsége a minõségi búzatermesztésben. MTA Doktori értekezés. PATE, Keszthely SÁRDI K. (1993) A talaj-növény rendszer káliumforgalmának tanulmányozása tenyészedény kísérletekben. Kandidátusi értekezés. Keszthely SARKADI J. (1975) A mûtrágyaigény becslésének alapelvei. MTA doktori értekezés. Budapest SÁRVÁRI M. (1978) Különbözõ mûtrágyaadagok és arányok hatása az õszi búza, kukorica és borsó termésmennyiségére réti talajon. Doktori értekezés. Debrecen SÁRVÁRI M. (1987) A vetésváltás és tápanyagellátás hatása a búza, kukorica termésére. Kandidátusi értekezés. Debrecen SÁRVÁRI M. (2002) A termesztési tényezõk hatása a kukoricahibridek termésére. Habilitációs értekezés tézisei. DE ATC, Debrecen SÁRVÁRI M. (2005) A termesztési tényezõk hatása a kukorica termésére és termésbiztonságára. MTA Doktori értekezés. DE ATC, Debrecen ZSIGRAI GY. (1994) A különbözõ adagú, tartós mûtrágyázás hatása csernozjom talajra. Doktri értekezés. Gödöllõ ZSIGRAI GY. (1999) A mûtrágyázás hatása a talaj néhány kémiai tulajdonságára és a kukorica termésére tartamkísérletekben. PhD. értekezés. Agrártudományi Egyetem, Debrecen

14.5. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent dolgozatok 14.5.1. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent szakdolgozatok MIKLAYNÉ T. E. (1986) A szántóföldi kisparcellás mûtrágyázási tartamkísérletek értékelése réti csernozjom talajon, kukorica és õszi búza jelzõnövénnyel. Szakdolgozat. Debrecen PUSKÁS M. (2003) A tápanyagellátás és az évjárathatása az õszi búza termésének mennyiségére réti csernozjom talajon. Szakdolgozat. Karcag–Mezõtúr

458



14.5.2. Az OMTK kutatási eredményeirõl megjelent diplomadolgozatok BAI A. (1991) A borsó termesztése és fejlesztésének lehetõségei a hajdúböszörményi Vörös Csillag MGTSZ-ben. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE BICSKEI K. (1993) A vetésváltás és a tápanyagellátás hatása a kukorica termésmennyiségére, réti talajon. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE CSAPÓ A. (1992) Kukoricahibridek termõképességének és tápanyagreakciójának tesztelése. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE CSÓTI ZS. (1984) A kukoricahibridek állománysûríthetõségének vizsgálata réti talajon. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE FÁBIÁN K. (1989) Kukoricahibridek tõszámsûríthetõségének lehetõségei. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE FEHÉR I. (1990) Különbözõ kukoricahibridek termõképességének és tápanyagreakciójának tesztelése. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE FUTÓ Z.: A kukoricahibridek termõképessége és mûtrágyareakciója közötti összefüggés vizsgálata. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE GALVÁCSY I. (1988) A kukoricahibridek állománysûríthetõségének vizsgálata. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE GERÕ CS. (2005) A vetésidõ hatása a kukorica hibridek termésére és a betakarításkori szemnedvesség tartalom változása réti talajon. Diplomadolgozat. Debrecen, DE ATC GYÖKÖS ZS. (1986) Különbözõ kukoricahibridek tápanyagreakciójának vizsgálata. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE HÁRNÁSI A. (1986) Agrotechnikai tényezõk hatása a kukorica termésátlagára. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE HOLB I. (1996) A vetésváltás és asz NPK mûtrágyázás hatása a kukorica termésére. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE HOLLÓ M. (2003) A tõszám és a kukoricahibridek termése közötti összefüggés. Diplomadolgozat. Debrecen, DE ATC IGAZ P. (1989) Az agrotechnika és az idõjárás hatása a konzervipari zöldborsó termésére a hajdúböszörményi Vörös Csillag MG. TSZ-ben. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE JAKAB P. (1998) A kukoricahibridek termõképességének és trágyareakciójának vizsgálata réti talajon. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE JASKÓ S. (1981) Különbözõ kukoricahibridek tápanyagreakciója réti talajon. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE JUHÁSZ CS. (1994) A kukoricahibridek tõszámsûríthetõségének vizsgálata réti talajon. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE KALMÁR T. (1994) Kukoricahibridek termõképességének és tápanyagreakciójának tesztelése. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE KERTÉSZNNÉ T. J. (1989) A monokultúrában és vetésváltásban termesztett kukorica termésmennyiségének elemzése. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE KOCSIS S. (1988) Különbözõ kukoricahibridek termõképességének és tápanyagreakciójának tesztelése. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE KULCSÁR L. (1993) Az õszi búza (Triticum Aestivum) NPK-felvételének dinamikája. Diplomadolgozat LANTAI L. (1983) A monokultúrában és a vetésváltásban termesztett kukorica terméseredményének elemzése. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE MOLNÁR ZS. (2004) A vetésidõ és a kukoricatermesztés hatékonysága közötti összefüggés újabb eredményei. Diplomadolgozat. Debrecen, DE ATC NAGY Z. (1983) Különbözõ kukorica hibridek tépanyagreakciójának elemzése. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE

459



NEMES ZS. (1985) Az õszi búza mûtrágyázása és a termésátlag közötti összefüggés. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE PÁLOVICS B. (2005) Kukoricahibridek vetésidejének, tápanyagreakciójának és tõszámsûríthetõségének kapcsolata. Diplomadolgozat. Debrecen, DE ATC PANKUCSI G. (1983) Különbözõ adagú NPK mûtrágya adagok hatása a hibridkukorica termésmennyiségére. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE PAPP I. (1990) A kukoricahibridek tõszámsûríthetõségének vizsgálata. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE RADICS I. (1998) Kukoricahibridek termõképessége és tápanyag-reakciója. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE SULYOK T. (1987) A növények számára felvehetõ kálium vizsgálata különbözõ talajokon. Diplomadolgozat. Keszthely SZABÓ S. (1987) Az agrotechnika és az idõjárás hatása a konzervipari zöldborsó termésmennyiségére a hajdúböszörményi Vörös Csillag MGTSZ-ben. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE SZABÓ ZS. (2001) A tõszám és a kukoricahibridek termése közötti összefüggés réti talajon. Szakdolgozat. Debrecen, DE ATC SZÉKELYHIDI É. (1991) A kukoricahibridek tõszámsûríthetõségének vizsgálata réti talajon. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE SZELEKOVSZKY I. (1983) Kukoricahibridek termõképességének és tápanyagreakciójának tesztelése. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE TAKÁCS E.: Kukoricahibridek tõszámsûríthetõsége réti talajon. Diplomadolgozat. Debrecen, DE ATC VARGA L. (2000) Kukorica tõszámsûríthetõségének vizsgálata. Diplomadolgozat. Debrecen, DE ATC VARJÚ Á. (1992) A vetésváltás, és as tápanyagellátás hatása a kukorica termésmennyiségére, réti talajon. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE VINCZE Z. (1992) Kukoricahibridek tõszámsûríthetõségének vizsgálata. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE VOLOSINOVSZKI T. (1984) Mûtrágyázás hatása az õszi búza terméseredményére. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE WESZELOVSZKY P. (1985) A monokultúrában és vetésváltásban termesztett kukorica termésmennyiségének változása réti talajon. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE ZSOLDOS M. (1996) „Energiatakarékos környezetkímélõ kukoricatermesztési technológia”. Diplomadolgozat. Debrecen, DATE

14.5.3. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent OTDK dolgozatok FUTÓ Z. (1999) A kukoricahibridek termõképessége és mûtrágyareakciója közötti összefüggés. OTDK dolgozat. Gyöngyös. I. helyezés HOLB I. (1997) A vetésváltás és az NPK mûtrágyázás hatása a kukorica termésére. OTDK dolgozat. Keszthely. Megosztott I. helyezés JAKAB P. (1997) A kukoricahibridek termõképessége és trágyareakciójuk. OTDK dolgozat. Keszthely. Megosztott I. helyezés ZSOLDOS M. (1994) Energiatakarékos környezetkímélõ kukoricatermesztési technológia. OTDK dolgozat. Szarvas. I. helyezés

460



14.6. Az OMTK kutatási eredményeibõl készült jelentések 1975–80. év között jelentések a Magyar Vegyipari Egyesülés részére többek között a P-mûtrágyák összehasonlító vizsgálatáról, a megosztott és az egy alkalommal kiszórt N-mûtrágyák vizsgálatáról. Az OMFB részére jelentés a talajtulajdonságok továbbá a nitrogén-, foszfor- és káliummûtrágyák érvényesülésérõl a calcium és a magnéziummûtrágyák hatékonyságáról. 1980 DEBRECZENI B.-NÉ–TÓTH Z. (2005) Tápanyaggazdálkodási tartamkísérletek (OMTK) környezetvédelmi vonatkozásai. FVM Kutatási zárójelentés DEBRECZENI B.-NÉ (1995) Talajtermékenység-tápanyagellátás-alap-összefüggések. Zárójelentés. Keszthely, 1993–94 OTKA 6117. DEBRECZENI B.-NÉ (1997) A tápanyagellátás, mint a talajtermékenység megörzésének tényezõje. OTKA 1995–1996. Zárójelentés T 017752, Keszthely DEBRECZENI B.-NÉ (2000) A talajok termékenységét kedvezõen vagy kedvezõtlenül befolyásoló trágyázási kezelések. FVM. Kutatáásjelentés DEBRECZENI B.-NÉ (2001) A talajok humusztartalmának szerepe a káros környezeti hatások védelmében. FVM Oktatási, Kutatási és Fejlesztési Fõosztálya. Kutatási jelentés DEBRECZENI B.-NÉ (2001) A talajokat érõ hatások és a tartammûtrágyázás kapcsolata. FVM Oktatási, Kutatási és Fejlesztési Fõosztálya. Kutatási jelentés DEBRECZENI B.-NÉ (2001) Talaj-növény-környezet kapcsolat tartam-mûtrágyázási kísérletekben. OM. Felsõoktatási Pélyázati Iroda. Kutatási zárójelentés 1997–2000. DEBRECZENI B.-NÉ (2003) Tartamkísérletek jelentõsége a talaj-növény rendszerben végbemenõ változások nyomon követésében. FVM. Kutatási zárójelentés I. Õszi búza kísérletek összefoglaló értékelése (1966–1975) Keszthely, 1978 II. Borsó kísérletek (1966–1975) Keszthely, 1978 Információk a „Talajtermékenység fokozása” c. kutatási program eredményeirõl K-9 „Talajtermékenység fokozása” c. országos szintû kutatási program évi és összefoglaló (tervidõszakok) beszámolói a végzett munkáról (1972–1980) KÁDÁR I. (1983) A foszfor és kálium mérleg, valamint a talajok foszforral és káliummal (AL-P, AL-K) való feltöltõdése közötti összefüggések. Jelentés: MTA TAKI MÁRTON L. (2004) Kutatási jelentés 2004. MTA TAKI, Budapest SÁRVÁRI M. (1991) A kukoricahibridek állománysûrítés tûrõképességének vizsgálata. Kutatási jelentés, DATE SÁRVÁRI M. (1992) A kukoricahibridek trágyareakciójának tesztelése. Kutatási jelentés, DATE SÁRVÁRI M. (1992) Az Evoplant termésnövelõ hatása a borgonyára. Kutatási jelentés DATE SÁRVÁRI M. (1993) A kukorica tõszámsûríthetõségének tesztelése réti talajon. Kutatási jelentés, DATE Növénytermesztéstani Tanszék SÁRVÁRI M. (1993) Az energiatakarékos környezetkímélõ fajtaspecifikus termesztéstechnológiák fejlesztése a kukoricatermesztésben. OMFB Kutatási zárójelentés SÁRVÁRI M. (1993) Az energiatakarékos környezetkímélõ fajtaspecifikus termesztészechnológiák fejlesztése a kukoricatermesztésben. Zárójelentés 1991–1993. Debrecen, DATE SÁRVÁRI M. (1993) Mûtrágyázás hatása a kukorica termésére és minõségére. Kutatási jelentés DATE Növénytermesztéstani Tanszék SÁRVÁRI M. (1994) Az energiatakarékos környezetkímélõ fajtaspecifikus termesztéstechnológiák fejlesztése a kukoricatermesztésben. OMFB Kutatási zárójelentés SzP-2. Agrokémiai kutatások szakági K+F program beszámolója (1981–1985)

461



14.7. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent egyéb publikációk BLASKÓ L. (1985) A taljjavítás agrokémiai és fizikai hatásai réti talajokon. A melioráció szerepe a ter-

melésfejlesztésben. Budapest. I. köt. 44–53. CSATHÓ, P. (1992) Environment-preserving potassium fertilization of maize. Euroenviroment 92. Budapest. Hungary DEBRECZENI B. (1986) A magyar mezõgazdaság NPK mérlege. 150–153. DEBRECZENI B. (1988) A mûtrágyázás irányelvei és szaktanácsadás. Kutatási eredmények a gyakorlatnak. Tápanyaggazdálkodás. Agroinform, 9–13. DEBRECZENI B.-NÉ–KADLICSKÓ B.–SÁRVÁRI M.–TAKÁCS L. (1999) Növény-talaj-tápanyag kapcsolat. In: Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Növénytermesztés és Környezetvédelem. (Szerk.: R UZSÁNYI L.–PEPÓ P.) 65–68. DEBRECZENI B.-NÉ–RAGASITS I. (1996) A búza optimális tápanyagellátása az Országos Mûtrágyázási Tartamkisérletekben. Kalászos gabonafélék termesztése. Gödöllõ, 161–168. DEBRECZENI, B.-NÉ (1994) K-Report. Potassium status of soils in Hungary based on the soil-plant-K fertilization relationships crop yields and results of field experiments. Pannon University of Agricultural Sciences Keszthely. Tanulmány, 245–249. DEBRECZENI, K.–BLASKÓ, L.–ECKERT, J.–HOLLÓ, S.–KADLICSKÓ, B.–KÉSMÁRKI, I.–LÁSZTITY, B.–RAGASITS, I.–SÁRVÁRI, M.–TAKÁCS, L. (1996) Hungarian long-term fertilizer experimental network. In: Global Change and Terrestrial Ecosystem, Report No 7. Soil Organic Matter Network (SOMNET) 1996 Model and Experimental Metadata, A Core Project of International Geosphere-Bviosphere Programme (IGBP). (Eds: SMITH, P.–FALLOON, P–SMITH, J. U.– POWLSON, D. S.) Wallingford, UK 182–190. DEBRECZENI, K.–BLASKÓ, L.–ECKERT, J.–HOLLÓ, S.–KADLICSKÓ, B.–KÉSMÁRKI, I.–LASZTITY, B.–RAGASITS, I.–SÁRVÁRI, M.–TAKÁCS, L. (2001) Hungarian long-term fertilizer experimental network. In: Global Change and Terrestrial Ecosystem,Report No 7, Second Edition. Soil Organic Matter Network (SOMNET) 2001 Model and Experimental Metadata, A Core Project of International Geosphere-Biosphere Programme (IGBP), (Eds: SMITH P.–FALLOON P.–SMITH J. U.–POWLSON D. S.) Wallingford, UK, 148–156. DEBRECZENI K.–SISÁK I. (1993) PK hatások az OMTK 26 kísérleti helyén a kísérletek elsõ hat évében. Keszthely DEBRECZENI, K. (1993) Basic informations about the uniform country-wide artificial fertilization long-term experiments (UCAFLE). Institute of Agrochemistry and Soil Science, Georgicon Faculty of Agricultural Sciences, Pannon University of Agricultural Sciences, Keszthely. Tanulmány. Rockefeller Alapítvány DEBRECZENI, K. (1994) Long-term fertilization experiments in Hungary. Tanulmány. DVORACSEK M.–ELEK É. (1987) A napraforgó mûtrágyázása. Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat Kiadványa, Budapest DVORACSEK M. (1986) A napraforgó mûtrágyázása és a jövedelmezõség az OTK kísérletek tükrében. Jövedelmezõbb napraforgótermesztés. MÉM Mérnöktövábbképzõ Intézet és a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat közös kiadványa. Budapest ELEK É.–KÁDÁR I. (1980) Állókultúrák és szántóföldi növények mintavételi módszere. (Sampling methods of plantation crops and field crops.) MÉM NAK ELEK É. (1986) Növényelemzési adatok értékelése napraforgó kísérletekben. Jövedelmezõbb napraforgótermesztés. MÉM Mérnöktovábbképzõ Intézet és a Növényolajipari és mosószergyártó Vállalat közös kiadványa. Budapest ERDÕS L.–DVORACSEK M. (1988) Termésszerkezet változások vetésforgó és mûtrágya kezelések hatására.

462



HANGYEL, L.–KRISZTIÁN, J.–KADLICSKÓ, B. (1990) Osaznovüen problémü udobrenija erodirovannüh büre – lecnüh pocsv. KGST Pulavi USSR, 17–19. HOLLÓ S. (1994) Meteorological data of the Kompolt Experimental Station. KÁDÁR I. (1990) Növénytáplálás hatása a termésre és a betegség-rezisztenciára. MTA TAKI, Budapest KÁDÁR I. (1992) A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI, Budapest KADLICSKÓ B.–KRISZTIÁN J. (1975) Õszi búza és kukorica mûtrágyázása erodált barna erdõtalajon. Idõszerû Termelési Tanácsadó, 12. sz. KADLICSKÓ B.–KRISZTIÁN J. (1988) Javaslat a barna erdõtalajok kálium mûtrágyázásához. Agroinform, Budapest, 52–56. KADLICSKÓ B.–KRISZTIÁN J. (1989) Javaslat a barna erdõtalajok mûtrágyázására. Tápanyaggazdálkodás, Különkiadás. Agroinform, Budapest. 119–124. KADLICSKÓ B. (1980) A talajvédelmi mûvelés és a melioráció hatása a fõbb növények terméseredményeire. Mezõgazdasági és Vízgazdálkodási Kutatások Magyarországon. VITUKI Közlemények, 28. KADLICSKÓ, B. (1978) A talajerõgazdálkodás és az agrotechnikai talajvédelem összefüggései, mûtrágyázási kísérletek eredményei agyagbemosódásos barna erdõtalajon. KGST Kiadvány, Kompolt, 181–192. KOVÁTS, A.–KISMÁNYOKY, T. (1987) Probléme in getreidestarke Fruchtfolgen. (Fruchtfolgeforschung und Fruchtfolgestaltung. Halle/Saale KRISZTIÁN J.–KADLICSKÓ B.–HOLLÓ S. (1987) Periódikus kálium mûtrágyázás. Idõszerû Termelési Tanácsadó. 28. Sokszorosított kiadvány. Kompolt KRISZTIÁN J.–KADLICSKÓ B. (1971) Az õszi búza mûtrágyázása az északi hegyvidék erdõtalajain. Idõszerû Termelési Tanácsadó, 8. sz. LOCH J.–MIKLAYNÉ T. E. (1988) Õszi búza és kukorica mûtrágyázási tartamkísérletek tapasztalatai. Melioráció-Öntözés és Talajvédelem. Agroinform, Budapest, 69–100. LOCH J. (1988) Különbözõ talajvizsgálati módszerek felhasználása a magnézium-trágyázási szaktanácsadásban. In: Kutatási eredmények a gyakorlatnak. Tápanyaggazdálkodás. (Szerk. DEBRECZENI B.–MIKLAY F.-né) Agroinform, Budapest, 23–27. MÁRTONFFY T.–SULYOK I. (1974) Trágyázási kutatások eredményei 5. Lucerna (1966–1971). Közl. A alajtermékenység fokozása alapvetõen új irányok kidolgozásával, 48. MAZUR, T.–MINEEV, M. V.–DEBRECZENI, B. (1993) Nawozenie w rolnictwie biologieznym. Podrecznik akademicki MIKLAYNÉ T. E. (1986) Az OTK orosházi M12 és M13 mûtrágyázási tartamkísérleteinek értékelése (1972–1984) Mûtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM NAK, Budapest, 1979. PAVLOV, A. N.–SCHMIEDER, V.–ZABEL, Sz.–KÖNIG, V.–RAGASITS, I.–CERMA, D.–KLJUBCSINYSZKI, Z.–PRUGAR, J. (1989) Minyeralnoje pitanyije i kacsesztvo zerna zlakovih kultur. In: Minyeralnoje pitanyije szelszkohozjajsztvennih kultur, urozsaj i kacsesztvo produkcii. Trudi VIUA, Moszkva, 4–16. PEKÁRY K. (1972) Az õszi búza helyes mûtrágyázása intenzív termesztési viszonyok között az északkelet magyarországi tájon. Idõszerû Termelési Tanácsadó, 9. sz. RAGASITS I.–BALÁZS J.–BERECZ K. (1994) A lassan ható N-trágyák hatása a búza termésére és sütõipari minõségére. Gabonatermesztés 94. Budapest. 165–171. RAGASITS I. (1983) A nitrogén-mûtrágyázás hatása az õszi búza minõségére. „Az agrokémiai kutatások újabb eredményei.” Gödöllõ–Keszthely, 154–160. RAGASITS I. (1986) A betakarítási idõpont és a szárítás hatása a búza minõségére. In: Jövedelmezõbb búzatermesztés. (Szerk. HAJDÚ M.) MÉM Mérnök- és Vezetõtovábbképzõ Intézet, Budapest, 209–212.

463



RAGASITS I. (1986) Az õszi búza nitrogén-mûtrágyázása. In: Jövedelmezõbb búzatermesztés. (Szerk. HAJDÚ M.) MÉM Mérnök- és Vezetõ-továbbképzõ Intézet, Budapest, 61–64. RAGASITS I. (1988) A nitrogén-mûtrágya adagjának és megosztásának hatása az õszi búza termésére és minõségére. Tápanyaggazdálkodás. Agroinform, Budapest, 112–118. RAGASITS, I. (1989) Azotnoe udobrenyije ozimoj psenyici. In: Minyeralnoje pitanyije szelszkohozjajsztvennih kultur, urozsaj i kacsesztvo produkcii. Trudi VIUA, Moszkva, 108–110. SÁRVÁRI M.–BOCZ E.–NAGY J. (1981) A fontosabb kukoricahibridek öntözése és tápanyagreakciója. Agrártudományi Egyetem „Kutatási Eredmények” c. kiadványa, Debrecen, 14–17. SÁRVÁRI M.–BOCZ E.–NAGY J. (1983) Kukoricahibridek mûtrágya és öntözõvíz reakciója kukorica számára kedvezõ talajon. Agrártudományi Egyetem „Kutatási eredmények” c. kiadványa, Debrecen, 24–27. SÁRVÁRI M.–BOCZ E. (1982) A kukoricahibridek állománysûríthetõsége és a terméseredmények közötti összefüggés. Agrártudományi Egyetem „Kutatási eredmények” c. kiadványa, Debrecen, 9–12. SÁRVÁRI M.–BODNÁR E. (1984) Különbözõ érésidejû kukoricahibridek állománysûríthetõsége. Agrártudományi Egyetem „Kutatási eredmények” c. kiadványa, Debrecen, 17–20. SÁRVÁRI M. (1980) A kukorica fajták új tesztelési módszere. Agrártudományi Egyetem „Kutatási eredmények” c. kiadvány, Debrecen, 17–19. SÁRVÁRI M. (1982) Különbözõ kukoricahibridek tápanyagreakciójának vizsgálata. In: Gabonafórum, Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Közl., Gödöllõ, 36–38. SÁRVÁRI M. (1989) A folyékony mûtrágyák adagjának, a kijuttatás idõpontjának vizsgálata, folyékony mûtrágyázási keret technológiák kidolgozása. Agrártudományi Egyetem „Kutatási eredmények” c. kiadványa, Debrecen, 84–146. SÁRVÁRI M. (1989) A kukoricahibridek trágyareakciója és állománysûríthetõsége. Agrártudományi Egyetem „Kutatási eredmények” c. kiadványa, Debrecen, 1–85. SÁRVÁRI M. (1991) A kukoricatermesztés technológiájának fejlesztése. In: A termesztéstechnológiák fejlesztése. Agrártudományi Egyetem „Kutatási eredmények” G.9.1.6.7. Projectfelelõs: Ruzsányi László SÁRVÁRI M. (1991) Kukoricahibridek trágyareakciója. Agrártudományi Egyetem „Kutatási eredmények” c. kiadványa, Debrecen, 1–62. SÁRVÁRI M. (1994) Meteorológical data of the Hajduböszörmény Experimental Station SZIEBERTH D.–SZÉLL E. (1998) Amit a kukoricatermesztésrõl a gyakorlatban tudni kell. Mezõmag Kft. Kiadó, Székesfehérvár Tájékoztató az 1. számú Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletekrõl. 1968 Tájékoztató az 1. számú Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletekrõl. 1969 Trágyázási kutatások eredményei: búza. Agrártudományi Egyetem kiadványa. Keszthely, 1973 Trágyázási kutatások eredményei: kukorica. Keszthely, 1974 Trágyázási kutatások eredményei: tavaszi árpa. Keszthely, 1974 ZSIGRAI GY. (1999) A rendszeres mûtrágyázás hatása a feltalaj savanyodására és a talajszelvény NO3-tartalmára. Az MTA Agrártudományok Osztályának 1999. évi tájékoztatója, 217–220. ZSIGRAI, GY. (2001) The Effect of Artificial Fertilization on Some Chemical Properties of the Soil and on The Yield of Maize in Long-Term Experiments. In: Sustainable Agriculture and Rural Developement. (Ed. LAZÁNYI, J.) 91–117.

464



15. Irodalomjegyzék

AHMADI, M.–WIEBOLD, W. J.–BEUERLEIN, J. E.–KEPHART, K. D. (1995) Protein quality of corn hybrids differing for endosperm characteristics and the effect of nitrogen fertilization. Journal of Plant Nutrition, 18: 7. 1471–1481. AL-ABBAS, A. H.–BARBER, S. A. (1964) A soil test for phosphorus based upon fractionation of soil phosphorus. I–II. Soil Sci. Soc. Amer. Proc., 28: 218. ALAILY, F. (1981) Quantifizierung von Tonmineralien auf Grundlage von Röntgen-beugung und chemischer Analyse. Mitteilungen Deutscher Bodenkundlicher Gesellschaft, 32: 9–18. AMER, F.–BOULDIN, D. R.–BLACK, C. A.–DUKE, F. R. (1955) Characterization of soil phosphorus by anion exchange resin adsorption and P32 equilibration. Plant and Soil. 6: 391. ANTAL E. (1966) Egyes mezõgazdasági növényállományok potenciális evapotranszspirációja. Öntözéses Gazdálkodás. IV: 1. 69–86. ANTAL E. (1981) Az idõjárás és az éghajlat hatása a mûtrágya érvényesülésére. Kutatási zárójelentés. OMI AVARY, B. W.–BULLOCK, P. (1977) Mineralogy of Clayey Soils in Relation to Soil Classification. Soil Survey Techn. Mon. No. 10. Harpenden ÁNGYÁN J.–MENYHÉRT Z., szerk. (1997) Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerû környezetgazdálkodás. Mezõgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest ÁNGYÁN J.–MENYHÉRT Z., szerk. (2004) Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás. (2. átdolg., bõv. kiadás). Mezõgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest ÁRENDÁS T.–CSATHÓ P. (1994) Azonos NPK-hatóanyagú szerves- és mûtrágyázás hatása a talajtulajdonságok függvényében. Agrokémia és Talajtan, 43: 399–407. ÁRENDÁS, T.–CSATHÓ, P. (2002) Comparison of the effect of equivalent nutrients given in the form of farmyard manure or fertilizers in Hungarian long-term field trials. Commun. Soil Sci. Plant Anal., 33: 2861–2878. BASCOMB, C. L. (1964) Rapid method for the determination of cation exchange capacity of calcareous and non-calcareous soils. J. Sci. Fd. Agric., 15: 821–823. BENSON, N. R.–BATJEK, L. P.–CHMELIR, J. C. (1957) Response of some deciduous fruit trees to zinc chelates. Soil Sci., 88: 84. BERGMAN, W.–NEUBERT, P. (1976) Pflanzendiagnose und Pflanzenanalyse. VEB Gustav Fischer Verlag Jena BLASKÓ L. (1985) Meszezés és mûtrágyázás hatása a Körös-vidéki réti talajokra. Kandidátusi értekezés. Karcag BLASKÓ L. (1990) Mûtrágyázás hatása az alföldi kötött talajok elsavanyodására. In: Környezetünk Savasodása. Országos Konferencia. Balatonfüred

465



BLASKÓ L.–DEBRECZENI B.-NÉ–HOLLÓ S.–KADLICSKÓ B.–SÁRVÁRI M., szerk. (1998) Mûtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérleti hálózat talajain. Kompolt–Karcag BLASKÓ, L.–ZSIGRAI, GY. (1994) Sustainable land use and mineral fertilizers on meadow chernozem soil. Agrokémia és Talajtan, 43: 344–356. BLASKÓ L.–ZSIGRAI GY. (1994) Tartós mûtrágyázás néhány környezeti hatása réti csernozjom talajon. In: II. Nemzetközi Környezetvédelmi Konferencia, Kecskemét, 53–65. BOCZ E. (1976) Trágyázási útmutató. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest BOCZ E. (1992) Szántóföldi növénytermesztés. Mezõgazda Kiadó, Budapest BOCZ E. (1994) A szántóföldi növények tápanyagellátása és vízgazdálkodása Magyarország növénytermesztésének fejlõdése során. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 368–370. BOCZ E. (1997) Éghajlati tényezõk komplex ábrázolása a növénytermesztésben. Idõjárás, 60: 292–299. BOCZ E.–GYÕRI Z. (1978) Az öntözés és trágyázás hatásának vizsgálata a különbözõ növények minõségére. OMFB tanulmány, 1–49. BOXMA, R.–DE GROOT, A. J. (1971) Behavior of iron and manganese chelates in calcareous soils and their effectiveness for plants. Plant and Soil., 34: 741–749. BRAY, R. H.–KURTZ, L. T. (1945) Determination of total, organic and available forms of phosphorus in soils. Soil Sci., 59: 39–45. BÚZÁS GY. (1987) A trágyázás gazdasági hatékonyságának értékelése. In: Bevezetés a gyakorlati agrokémiába. (Szerk.: BUZÁS I.) Mezõgazdasági Kiadó, Budapest, 204–227. BUZÁS I.-NÉ–KARKALIK A.-NÉ–TIHANYI L. (1988) A mûtrágyázási szaktanácsadás és a mûtrágyázás gyakorlatának összehasonlítása az 1987. évi kukoricatermesztési adatok alapján. Hungagrochem ‘88, 183–189. BUZÁS M.–CSERNÁTONY M.–HERCZEG A. (1986) A magyarországi talajok pH csökkenése. Agrokémia és Talajtan, 35: 63–71. CAMPBELL, G. S. (1985) Soil Physics with Basic. Transport Models for Soil–Plant Systems. Elsevier Science Publishers B.V. Amsterdam. The Netherlands CHILDS, F. D.–JENKS, E. M. (1967) Effect of time and depth of sampling upon soil test results. Agron Sampling J., 59: 537–540. COOK, L. R.–ELLIS, B. G. (1987) Soil Management. John Wiley–Sons Inc. 61–76. CSATHÓ P. (1994) A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest CSATHÓ P. (1994) Kálium mûtrágyahatásokat befolyásoló tényezõk. Kandidátusi értekezés tézisei. TMB, Budapest CSATHÓ P. (1997) Összefüggés a talaj K-ellátottsága és a kukorica, õszi búza és lucerna K-hatások között a hazai szabadföldi kísérletekben, 1960–1990. Agrokémia és Talajtan, 46: 327–345. CSATHÓ, P. (1998) Correlation between two soil extractants and corn leaf potassium contents from Hungarian field trials. Commun. Soil Sci. Plant Anal., 29: 2149–2160. CSATHÓ P. (2001) A termõhely és a K-trágyázás hatása a talajok és a kukorica növény kálium-ellátottságára. Agrokémia és Talajtan, 50: 267–289. CSATHÓ P. (2002) Az AL-P korrekciós modell értékelése a hazai szabadföldi õszi búza P-kísérletek adatbázisán, 1960–2000. Agrokémia és Talajtan, 51: 351–380. CSATHÓ P. (2002) Zn-hexaminos levéltrágyázás a kukorica P-indukálta Zn hiányának leküzdésére. Agrofórum, (13.) 12. sz. 20–21. CSATHÓ P. (2003a) Õszi búza N-hatásokat befolyásoló tényezõk vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Növénytermelés, 52: 41–59.

466



CSATHÓ P. (2003b) Kukorica N-hatásokat befolyásoló tényezõk vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Agrokémia és Talajtan, 52: 169–184. CSATHÓ P. (2003c) Lucerna N-hatásokat befolyásoló tényezõk vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Növénytermelés, 52: 243–253. CSATHÓ P. (2003d) Kukorica P-hatásokat befolyásoló tényezõk vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Szemle. Agrokémia és Talajtan, 52: 455–472. CSATHÓ P. (2003e) Õszi búza P-hatásokat befolyásoló tényezõk vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Növénytermelés, 52: 679–701. CSATHÓ P. (2004) A talaj–növény rendszer tápelemforgalmának agronómiai és környezetvédelmi vonatkozásai. MTA Doktori Értekezés, Budapest CSATHÓ P. (2004a) Lucerna P-hatásokat befolyásoló tényezõk vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Növénytermelés, 53: 141–156. CSATHÓ P.–ÁRENDÁS T.–FODOR N.–HORVÁTH J.–NÉMETH T. (2005c) A fenntartható tápanyag-gazdálkodás alapelvei. In: A magyar mezõgazdaság elemforgalma 1901 és 2003 között. Agronómiai és környezetvédelmi tanulságok. (Szerk.: KOVÁCS, G. J.–CSATHÓ, P.) MTA TAKI – FVM, Budapest, 235–244. CSATHÓ P.–ÁRENDÁS T.–FODOR N.–NÉMETH T. (2006) Új költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer az agrár-környezetgazdálkodási program eredményes megvalósításáért. Agronapló, 2. CSATHÓ, P.–ÁRENDÁS, T.–NÉMETH, T. (1998a) New, environmentally friendly fertiliser advisory system, based on the data set of the Hungarian long-term field trials set up between 1960 and 1995. Commun. Soil Sci. Plant Anal., 29: 2161–2174. CSATHÓ, P.–ÁRENDÁS, T.–NÉMETH, T. (1998b) New, environmentally friendly fertilizer recommendation system for Hungary. In: Codes for Good Agricultural Practice and Balanced Fertilization. In: Proc. Int. Symp. CIEC, PFS and Workshop IMPHOS, IPI, Pulawy, Poland. (Ed.: FOTYMA, M.) Bibliotheca Fragmenta Agronomica, 3: 225–230. CSATHÓ P.–ÁRENDÁS T.–NÉMETH T. (2003) Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélõ földhasználat szolgálatában. In: Földminõsítés és földhasználati információ a mezõgazdaság versenyképességének javításáért. (Szerk.: GAÁL Z.–MÁTÉ F.–TÓTH G.) Veszprémi Egyetem, Keszthely, 213–218. CSATHÓ P.–ÁRENDÁS T.–NÉMETH T. (2005b) Környezetkímélõ tápanyagutánpótlási rendszer gyakorlai tapasztalatai szántóföldi kultúrában. Agronapló, 2: 60–62. CSATHÓ, P.–DEBRECZENI, K.–SÁRDI, K. (2000) Correlation between soil K and winter wheat K contents in a network of the Hungarian National Long-term Fertilization Trials. Commun. Soil Sci. Plant Anal., 31: 2081–2092. CSATHÓ P.–KÁDÁR I.–SARKADI J. (1989) A kukorica mûtrágyázása meszes csernozjom talajon. Növénytermelés, 38: 69–76. CSATHÓ, P.–MAGYAR, M.–DEBRECZENI, K.–SÁRDI, K. (2002) Correlation between soil P and corn leaf P contents in a network of Hungarian long-term field trials. Commun. Soil Sci. Plant Anal., 33: 3085–3103. CSATHÓ, P.–MAGYAR, M.–DEBRECZENI, K.–SÁRDI, K. (2005a) Correlation between soil P and wheat shoot P contents in a network of Hungarian long-term field trials. Commun. Soil Sci. Plant Anal., 36: 275–294. CSATHÓ P.–TERBE I.–SLEZÁK K.–KAPPEL N.–ÁRENDÁS T.–FODOR N.–NÉMETH T.–MARTH P.–CSERNI I.–TAKÁCSNÉ H. M.–KAPITÁNY J.–KRUPPA J.–BARNÓCZKI A.–VARGA I. (2004) Új költségkímélõ szántóföldi zöldség trágyázási szaktanácsadási rendszer. Gyakorlati Agrofórum, 15/8: 40–43.

467



CSELÕTEI L. (1978) Új irányok és feladatok a növények vízellátásában. MTA Agrártudományi Közlemények, 37: 45–47. CSELÕTEI L.–HARNOS ZS. (1994) Éghajlat, idõjárás, aszály. I. Budapest CSELÕTEI L.–HARNOS ZS. (1996) Éghajlat, idõjárás, aszály. MTA Aszálybizottság, Budapest CSERHÁTI S.–KOSUTÁNY T. (1887) A trágyázás alapelvei. Országos Gazdasági Egyesület Könyvkiadó Vállalata, Budapest CSIRIKOV, F. V. (1939) K metodike ucseta form foszfatov v pocsve. Him. Szoc. Zemled. No. 10–11. Cit: HEIFEC, D. M. (1965) Agrohimicseszkie metodü isszledovenija pocsv. Nauka, Moszkva DARAB K.–RÉDLY L.-NÉ (1981) Kalcium tartalmú javítóanyagok oldódása és talajjavító hatása. Agrokémia és Talajtan, 30: 169–176. DEBRECZENI B. (1962) A meszezés hatása a zab termésére és a különbözõ oldhatóságú és szemcseméretû jelzett foszfátok érvényesülésére. MTA Agrartud. Oszt. Közlem., 20: 327–335. DEBRECZENI B. (1965) Meszezés és mûtrágyázás hatása erõsen és gyengén savanyú talajokon a növények termésére és tápanyagfelvételére. MTA. IV. Oszt. Közlem., 125–132. DEBRECZENI B. (1973) A tápanyag- és vízellátás fõbb összefüggéseinek agrokémiai vonatkozásai. MTA doktori értekezés DEBRECZENI B. (1975) A talaj nedvesség- és nitrogénellátottságának hatása a zab N-felvételére stabil 15N izotóppal jelzett mûtrágyákból. Agrokémia és Talajtan, 24: 4–6. DEBRECZENI B. (1987) A tápanyag- és vízellátás kapcsolata. Idõjárás, 91: 104–113. DEBRECZENI B. (1994) Tartamtrágyázás hatása a talaj kémhatására. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 112–120. DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ (1983) A tápanyag- és a vízellátás kapcsolata. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ, szerk. (1994) Trágyázási kutatások 1960–1990. Akadémiai Kiadó, Budapest DEBRECZENI B.–DVORACSEK M. (1994) Szántóföldi tartamkísérletek különbözõ NPK adagokkal, -arányokkal és mûtrágyázási módokkal. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 166–244. DEBRECZENI B.-NÉ (1967a) A növények vízháztartásának egyes élettani vonatkozása. Agrokémia és Talajtan, 16: 121–130. DEBRECZENI, K. (1967b) Die Nährstoffaufnahme und der Wasserhaushalt des Maises und des Weizens in Abhängigkeit von unterschiedlicher Nährstoff- und Wasser-versorgung. Halle/Saale. Kandidátusi disszertáció DEBRECZENI, K.–KISMÁNYOKI, T. (2005) Acidification of soils in long term field experiments. Commun. Soil Sci. Plant Anal., 36: 321–329. DEBRECZENI, K.–KÖRSCHENS, M. (2003) Long-term field experiments of the world. Archives of Agronomy and Soil Science, 49: 465–483. DENKE J., szerk. (1973) Trágyázási kutatások eredményei. 1. Õszi búza. MÉM–KATE, Budapest–Keszthely DENKE J., szerk. (1974) Trágyázási kutatások eredményei. 2. Kukorica. MÉM–KATE, Budapest–Keszthely DIXON, J. B. et al. (1977) Minerals in Soil. Soil Science Society of America. Madison, Wisc. USA DOMBÓVÁRI L.-NÉ (1989) A mûtrágyázás hatásának és az agyagásvány minõségének kapcsolata az OMTK adatok alapján. Doktori disszertáció. Agrártudományi Egyetem, Gödöllõ DYER, B. (1894) On the analytical determination of probably available „mineral” plant food in soil. J. Chem. Soc., 65: 115. Cit: COOKE, G. W. (1967) The Control of Soil Fertility. Crosby, Lockwood and Son, London

468



EGNER, H. (1932) Metod at bestämma lättlöslig fosforsyra i åkerjord. Centralanstalten för Försöksväsendet på jardbruksomradet, Medd., Nr. 425. Cit: EGNER, H.–RIEHM, H.–DOMINGO, W. R. (1960) Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nahrstoffzustandes der Böden. II.K. Lantbr. Högsz. Ann., 26: 199–215. EGNER, H.–RIEHM, H.–DOMINGO, W. R. (1960) Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung de Nährstoffzustandes der Böden. II. K. LantbrHögsk. Ann., 26: 199–215. ELEK É.–KÁDÁR I. (1980) Állókultúrák és szántóföldi növények mintavételi módszere. MÉM NAK, Budapest ELLIOT, D. E.–REUTER, D. J.–REDDY, G. R. (1984) Cit.: REUTER, D. J.–ROBINSON, J. B., Eds (1997) Plant Analysis. CSIRO Publishing, Collingwood, Australia FEHÉR D. (1941) A talaj vízgazdálkodásának befolyása a mûtrágyák fiziológiai hatásfokára. Öntözésügyi Közlemények, 41/4: 255–274. FERTS I. (1955) Termõföld. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest FILEP GY. (2002) Talajszennyezés. In: Talaj és környezet. Debrecen, 63–85. FILEP GY.–BLASKÓ L. (1977) A talajjavítás szerepe a Tiszántúl fenntartható mezõgazdasági fejlesztésében. Debreceni Agrártudományi Egyetem Közleménye, 23: 171–188. FILEP GY.–KOVÁCS B.–LAKATOS J.–MADARÁSZ T.–SZABÓ I. (2002) Szennyezett területek kármentesítése. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc FITTS, J. W.–NELSON, W. L. (1956) The determination of lime and fertilizer requirements of soils through chemical tests. Adv. Agron., 8: 241–281. FOLLETT, R. F. (1989) Nitrogen management and groundwater protection. In: Developments in Agricultural and Managed Forest Ecology. Elsevier, New York, 21. FRANCIS, C. A.–CLEGG, M. D. (1990) Crop rotations in sustainable agricultural systems. In: Sustainable Agricultural Systems. Soil and Water Conservation Society, Iowa, 107–123. FÜLEKY GY. (1976a) A talaj könnyen oldható P-tartalmának meghatározására használt kivonószerek vizsgálata. I. Az AL-, DL-, CAL-, Bray I-, NaHCO3-os, NaHCO3+ NH4F-os és CaCl2-os kivonószer vizsgálata közvetlen kioldással. Agrokémia és Talajtan, 25: 271–283. FÜLEKY GY. (1976b) A talaj könnyen oldható P-tartalmának meghatározására használt kivonószerek vizsgálata II. Az AL-, DL-, CAL-, Bray I-, NaHCO3-os, NaHCO3+ NH4F-os and CaCl2-os kivonószerrel oldott P és a szervetlen foszfátfrakciók korrelációja. Agrokémia és Talajtan, 25: 284–295. GEREI L.–DARAB K.–REMÉNYI M.–PÁRTAY G. (1966) Talajminerológiai folyamatok a Kónyári-tó szikes talajaiban. Agrokémia és Talajtan, 15: 469–490. GEREI L.–REINHOLD M. (1958) Néhány összefüggés a szikes talajok kolloid frakciójának ásványtani tulajdonságai és vasforgalma között. Agrokémia és Talajtan, 7: 263–270. GILJAZOVA, Sz. M.–KOLOSZKOVA, A. V. (1973) Glinisztüe mineralü v pocsvah Tatarszkoj ASzSzR. Pocsvovedenie, 10: 125–132. GORSCHKOVA, M. A. (1978) Cit.: REUTER, D. J.–ROBINSON, J. B., Eds (1997) Plant Analysis. CSIRO Publishing, Collingwood, Australia GRIMME, H. (1968) Die Adsorption von Mn, Co, Cu und Zn durch Goethit aus verdünnten Lösungen. Z. Pflanzenernähr. Bodenkunde, 121: 58. GYÕRFFY B. (1958) A talaj víz- és tápanyagforgalmának vizsgálata a kukorica tenyészterület alakjától függõen. In: Kukoricatermesztési kísérletek 1953–1957. Akadémiai Kiadó, Budapest, 233–237. GYÕRFFY B. (1984) Az aszály hatása a növénytermesztésre. Magyar Mezõgazdaság, 39/6: 4–5. GYÕRFFY B. (1988) Az 1983-as évi aszály hatása és tanulságai. Magyar Tudomány, 11: 249–254. GYÕRFFY B. (1993) Long term experiments with crop factors (Martonvásár 1960–1990). In: Strategies for Sustainable Agriculture. Conference Proceedings, September 21–26. 1992, Martonvásár, Hungary

469



GYÕRI, D.–MÁTZ, G. (1979) Changes in the zinc and tryptophane contents of maize grains as a response to the increasing rates of phosphorus fertilization. Acta Agron. Hung., 28: 158–167. GYÕRI, D.–PALKOVICS, M. (1974) Studies on the relationship between the zinc content in the kernel and the maturity group of maize hybrids. Acta Agron. Hung., 23: 83–85. GYÕRI Z. (1987) Az évjárat, a mûtrágyázás és az öntözés hatása szántóföldi növényeink tápanyagtartalmára és minõségére. Kandidátusi értekezés, Debrecen GYÕRI Z.–GYÕRINÉ M. I. (1998) A búza minõsége és minõsítése. Mezõgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest HANK O.–FRANK M. (1949) Kísérletek egyes gazdasági növények dinamikai vízigényének megállapítására. Agrártudomány, 1: 374–379. HANK O.–FRANK M. (1952) Összefüggés a tápanyagellátás és vízfogyasztás között egyes gazdasági növényeknél. ÖTKI Évkönyve, Szarvas, 28–51. HARGITAI L. (1955) Összehasonlító szervesanyag-vizsgálatok különbözõ talajtípusokon optikai módszerrel. Agrártudományi Egyetem Agronómiai Kar Kiadv. 2. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest HARGITAI L. (1958) Néhány újabb kísérleti adat a huminsavak kémiai és fizikai tulajdonságairól. Magyar Kémiai Folyóirat, 64: 233–234. HARGITAI L. (1990) A talajbiológiai küszöbérték és a talajok környezetvédelmi kapacitásának hatása a toxikus ionok mobilizálására talajsavanyodásnál. In: Környezetünk Savasodása. Országos Konferencia, Balatonfüred HARMATI I. (1994) A Duna–Tisza köze vízháztartása és a mezõgazdasági tevékenységek közötti kölcsönhatások. A Nagyalföld Alapítvány Békéscsaba, 3: 37–51. HAYNES, R. I. (1986) Mineral Nitrogen in the Plant–Soil System. Academic Press, London HERA, C.–BORLAN, Z.–TRIBOI, E. (1973) La fertilization, moyen de base pour aceroitre la capacite de production des sols acides. Bull. Acad. Sci. Agric. Forest. Bucuresti, 2: 5–28. HOUBA, V. J. G.–NOVOZAMSKY, I.–TEMMINGHOFF, E. (1997) Soil Analysis Procedures. Extraction with 0.01 M CaCl2. Dept. of Soil Science and Plant Nutrition, Wageningen Agricultural University, The Netherlands HOUBA, V. J. G.–VAN SCHOUWENBURG, J. Ch.–WALINGA, I. (1976) Soil Analysis II. Methods of Analysis for Soils. MSc Course in Soil Science and Water Management. Wageningen Agricultural University, The Netherlands HOYT, P. B. (1977) Effects of organic matter content on exchangeable Al and pH-dependent acidity of very acid soils. Canad. H. Soil Sci., 57: 221–222. Ottawa IZSÁKI, Z.–IVÁNYI, I. (2005) Effect of mineral fertilization on NO3-N leaching on clay soil. Commun. Soil Sci. Plant Anal., 36: 383–391. JÁSZBERÉNYI, I.–LOCH, J. (2000) Preliminary critical P-limit values of 0.01 M CaCl2 as an extraction reagent for use as a soil testing procedure in Hungary. Commun. Soil Sci. Plant Anal., 31: 11–14. JÁSZBERÉNYI, I.–LOCH, J.–SARKADI, J. (1994) Experiences of 0.01 M calcium chloride extraction as soil testing procedure in Hungary. Commun. Soil Sci. Plant Anal., 25: 1771–1777. JOLÁNKAI M. (1982) Õszi búza fajták tápanyag- és vízhasznosítása. Kandidátusi értekezés JOLÁNKAI M. (1985) Az öntözés és a mûtrágyázás hatása néhány búzafajta minõségére. In: Búzatermesztési kísérletek 1970–1980. Akadémiai Kiadó, Budapest, 503–508. JONES, J. B. (1967) Interpretation of plant analysis for several agronomic crops. In: Soil Testing and Plant Analysis: Part 2. (Ed.: HARDY, G. W.) 49–85. SSSA Spec. Publ. No. 2. SSSA Inc. Madison, WI. KAC-KACAS, M. M.–KOTOWICH–KAC, E. A. (1971) O szvjazi mezsdu razlicsnümi pokazateljami pocsvennoj kiszlotnoszt’i. Pocsvovedenie, 6: 45–50. KÁDÁR I. (1980) A kálium jelentõsége földmûvelésünkben és egy csernozjom talaj termékenységében. Agrokémia és Talajtan, 29: 577–594.

470



KÁDÁR I. (1988) Kevesebb mûtrágyát! Búvár, 7: 13. KÁDÁR I. (1992) A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI, Budapest KÁDÁR, I. (1996) Justus von Liebig kémia alkalmazása a mezõgazdaságban és a növényélettanban. 1840–1876. Fordítás. Die Chemie in ihrer Anwendung auf Agricultur und Physioloie. Braunschweig 1876. MTA TAKI, Budapest KÁDÁR I.–CSATHÓ P. (2002) A P×Zn kölcsönhatás vizsgálata kukorica monokultúrában. In: XVI. Országos Környezetvédelmi Konferencia, Siófok, 161–169. KÁDÁR I.–MÁRTON L. (2005) Búza mûtrágyázása a mezõföldi OMTK kísérletben 1968–2004 között. Növénytermelés, 54: 111–122. KÁDÁR I.–NÉMETH T. (1993) Nitrát bemosódásának vizsgálata mûtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés, 42: 331–338. KÁDÁR I.–NÉMETH T. (2003) Mikroelem-szennyezõk kimosódásának vizsgálata szabadföldi terheléses tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan, 52: 315–330. KÁDÁR I.–NÉMETH T. (2003) Toxikus elemek migrációja a talajban. In: XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia, Siófok, 261–270. KÁDÁR I.–TURÁN T. (2002) P–Zn kölcsönhatás mészlepedékes talajon kukorica monokultúrában. Agrokémia és Talajtan, 51: 381–394. KAMPRATH, E. J.–WATSON, M. E. (1980) Conventional soil and tissue tests for assessing the phosphorus status of soils. In: The Role of Phosphorus in Agriculture. (Eds: KHASAWNEH, F. E., SAMPLE, E. C.–KAMPRATH, E. J.) ASA, CSSA, SSSA, Madison, Wisconsin USA, 433–469. KAPOOR B. S.–RÓZSAVÖLGYI J.–RÉDLY L.-NÉ (1986) Szikes és réti talajok fizikai–kémiai tulajdonságainak és ásványi összetételének vizsgálata. Agrokémia és Talajtan, 35: 317–340. KARUCZKA A.–NYÍRI L.–RUZSÁNYI L. (1997) Hazánk idõjárásáról. In: NYÍRI L. (1997) Az aszálykárok mérséklése. Szántóföldi növénytermesztés. Mezõgazda Kiadó, Budapest, 12–18. KAURICSEV, I. Sz.–NOZDRUNOVA, E. M.–JEVSZEJEVA, R. P. (1969) O szoderzsanii i formah vodnorasztvorimüh szoedinenij aljuminija v pocsvennüh rasztvorah. Pocs-vovedenie, 9: 68–78. KEMENESY E. (1972) Földmûvelés talajerõ-gazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest KERESZTÉNY B. (1953) A talaj foszfortartalmának változásai anaerob körülmények között. Agrokémia és Talajtan, 2: 185–190. KIRSZANOV, A. T. (1931) Uproscsenoe himicseszkoe opredelenie potrebnoszti pocsv v foszfornokiszlüh udobrenijah. Bjull. LOVIUA, Vüp. 38. Cit: HEIFEC, D. M. 1965. Agrohimicseszkie metodü isszledovenija pocsv. Nauka, Moszkva KNUDSEN, D.–PETERSON, G. A.–PRATT, P. F. (1982) Lithium, sodium and potassium. In: Methods of Soil Analysis. Part 2. 2nd ed. (Eds: PAGE, A. L. et al.) Agronomy Monography 9. AS and SSSA, Madison, WI, USA, 225–246. KÓNYA K.–STEFANOVITS P. (1989) A talaj ásványainak mérlege. Agrokémia és Talajtan, 38: 245–250. KOSUTÁNY T. (1906) Az 1900–1905. évi magyar búzák és magyar lisztek chemiai és fizikai vizsgálata. Kísérletügyi Közlemények, 9: 303. KOZMÁNÉ T. E.–POSZA I.–TIRINGER CS. (1995) Szántóföldi növényállományok vízigénye, tényleges párolgása és öntözõvíz szükséglete. In: Éghajlati és meteorológiai tanulmányok. OMSz, Budapest, 33–68. KÖRSCHENS, M. (1994) Der Statische Düngungsversuch Bad Lauchstädt nach 90 Jahren. B. G. Teubner Verlagsgesellschaft, Stuttgart–Leipzig KÖRSCHENS, M. (1999) Experimentelle Möglichkeiten zur Ableitung optimaler C-org-Gehalt in Ackerboden. In: UFZ-Bericht No.9/1999 Beziehungen Zwischen organischer Bodensubstanz und Bodenmikrobiologischen Prozessen. Leipzig–Halle GmbH, 75–94. KÖRSCHENS, M. (2000) IOSDV Internationale organische Stickstoffdauerdüngungs-verrsuche. UFZ-Bericht No./15/2000. Leipzig-Halle GmbH

471



KÖRSCHENS, M.–MERBACH, I.–SCHULZ, E. (2002) 100 Jahre Statischer Düngungs-versuch Bad Lauchsctädt. UFZ Umweltforschungszentrum Leipzig–Halle GmbH KURNIK E. (1970) Étkezési és abraktakarmány-hüvelyesek termesztése Akadémiai Kiadó, Budapest KUSSMAUL, H.–NIEDERBUDDE, E. A. (1979) Ton – und Tonmineralbilanzen für Löss – Parabraunerden. Mitteilungen Deutscher Bodenkundlicher Gesellschaft, 29: 1001–1004. LAKANEN, E.–ERVIÖ, R. (1971) A comparison of eight extractants for the determination of plant available micronutrients in soils. Acta Agric. Fenn., 123: 223–232. LÁNG G. (1978a) Foszfortrágyázási tartamkísérletek. Nemzetközi Mezõgazdasági Szemle, 1: 46–51. LÁNG G. (1978b) Káliumtrágyázási tartamkísérletek. Nemzetközi Mezõgazdasági Szemle, 4: 73–77. LÁNG I. (1963) A kálium körforgalma a talaj–növény rendszerben. Agrokémia és Talajtan, 12: 175–188. LÁNG I.–CSETE L.–HARNOS Zs. (1983) A magyar mezõgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest LÁSZTITY B. (1989) A kálium mûtrágyázás hatása a termésre karbonátos homoktalajon. Növénytermelés, 38: 559–568. LÁSZTITY B. (1996) Az õszi búza stroncium-felvétele csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan, 45: 69–76. LÁSZTITY R. (1981) Gabonafehérjék. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest LATKAVICS GY.-NÉ (1961) A mûtrágyázás hatása a Mv-5 hibridkukorica tápanyagforgalmára. Agrokémia és Talajtan, 10: 451–464 LATKAVICS GY.-NÉ (1963) A kukorica trágyázása és tápanyagfelvétele. MTA Agrártud. Oszt. Közlem., 12: 423–429. LEIGH, R. A.–JOHNSTON, A. E. (1994) Long-term Experiments in Agricultural and Ecological Sciences. Proc. Conference to celebrate the 50th Anniversary of Rothamsted Experimental Station, Rothamsted LINVILLE, K. W.–SMITH, G. E. (1971) Nitrate content of soil cores from corn plots after repeated nitrogen fertilization. Soil Science, 112: 249–255. MACSIGIN, V. P. (1952) Cit: HEIFEC, D. M. (1965) Agrohimicseszkie metodü isszledovenija pocsv. Nauka, Moszkva MCGRATH, S. P.–ZHAO, F.–CROSLAND, A. R.–SALMON, S. E. (1993) Sulphur status of British wheat grain and its relationship with quality parameters. In: Aspects of Applied Biology 36. Cereal Quality III. 317–326. MEHLICH, A. (1953) Determination of P, K, Na, Ca, Mg and NH4. Soil Test Div. Mim. North Carolina Dep. Agric. Raleigh, USA MEHLICH, A. (1984) Mehlich-3 Soil Test Extractant: a Modification of the Mehlich-2 Extractant. Comm. Soil Sci. Plant Anal., 15: 1409–1416. MÉM NAK (1979) Mûtrágyázási irányelvek és a mûtrágyázás üzemi számítási módszere. (Szerk.: BUZÁS I.–FEKETE A.) Mezõgazdasági Kiadó, Budapest MENGEL K. (1976) A növények táplálkozása és anyagcseréje. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest MENYHÉRT Z. (1979) Kukoricáról a termelõknek. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest MERBACH, W.–SCHMIDT, L.–GARZ, J.–STUMPE, H.–SCHLIEPHAKE, W. (1999) Die Dauerdüngungsversuche in Halle – Ein Überblick. UFZ-Bericht No. 24/1999 Dauerdüngungsversuche als Grundlage für nachhaltige Landnutzung und Quantifizierung von Stoffkreisläufen GmbH. 1–4. MESTERHÁZI, P. Á.–CSATHÓ, P.–ÁRENDÁS, T.–NEMÉNYI, M. (2004) Experiences of a three-year site-specific farming trial especially regarding nutrient replacement and soil draft measurement. In: Conference Abstracts. 7th International Conference on Precision Agriculture, July 25–28, 2004, Minneapolis, Minnesota, USA, 96.

472



MIRKÓ L. (1968) Mikroelem-kezelési módok hatása a zab és a tavaszi búza vegetatív növekedésére és tápanyag-dinamikájára tenyészedény-kísérletben. Debreceni Agrártudományi Fõiskola Tud. Közl., XIV: 131–141. MORGAN, M. F. (1937) The universal soil testing system. Connecticut Agric. Exp. Sta. Bull., 392: 129. MSz 21470-50. (1998) Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és az oldható toxikus elem-, a nehézfém- és a Cr (VI)-tartalom meghatározása MURÁNYI A.–RÉDLY L.-NÉ (1986) Titrálási görbék felhasználása a talajt érõ savterhelések hatásának összehasonlító jellemzésére. Agrokémia és Talajtan, 35: 49–69. NAGY J. (1986) A tápanyag és vízellátás hatása a kukorica hibridek termésére. Kandidátusi értekezés NÁRAI-SZABÓ I.–PÉTER T.-NÉ (1964) Agyagok és talajok ásványi elegyrészeinek mennyiségi meghatározása diffraktométerrel. Földtani Közlöny, 94: 444–451. NEMES F. (1971) Növénytermesztés II. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest NÉMETH I. (1983) A búza és a kukorica nyersfehérje- és aminosav-tartalmának alakulása a nitrogén-, foszfor- és káliumtrágyázás függvényében. Növénytermelés, 32: 37–45. NÉMETH, T. (1993) Nitrate-N accumulation in the soil profiles of long-term fertilizer experiments. In: Abstracts. Rothamsted 150th Anniversary Conference. 2. AFRC, Rothamsted NÉMETH T. (1994a) Nitrátbemosódási és -felhalmozási vizsgálatok az OMTK kisérletekben. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 124–130. NÉMETH, T. (1994b) Nitrate-N accumulation in the soil profiles of long-term fertilizer experiments. Agrokémia és Talajtan, 43: 231–238. NÉMETH, T. (1995) Nitrogen in Hungarian Soils – nitrogen management relation to groundwatwer protection. J. Contam. Hydrology, 20: 185–208. NÉMETH T. (1996a) Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogén-forgalma. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, Budapest NÉMETH, T. (1996b) Nitrogen balances in long-term field experiments. In: Proc. Int. Symp. Fertilizers and Environment (Ed.: BARRUECO, C. R.) Developments in Plant and Soil Sciences, 66. Kluwer Academic Publ. Dordrecht, The Netherlands, 31–37. NÉMETH T. (1999) A precíziós trágyázás alkalmazhatóságának feltételei. In: III. Nemz. Tud. Szem., Debrecen, 121–135. NÉMETH, T.–BUZÁS, I. (1990) Influence of nitrogen fertilization on the NO3-N content of soil profiles. In: Proc. Swedish–Hungarian Seminar on Environmental problems in Agriculture, June 11–15, 1990, Sweden. Rapport Nr 51, Stockholm, 1990. Kungl. skogs- och Lantbruksakademien. Stockholm, Sweden, 169–186. NÉMETH, T.–KÁDÁR, I. (1991) Macro- and micronutrients in Hungarian soils. In: Proc. IGBP Symp. of HAS “Cycling of Nutritive Elements in the Geo- and Biosphere”, 18 Sept, 1991, Budapest. (Ed.: PAIS, I.) Univ. Hortic. and Food Industry, Budapest, 19–52. NÉMETH T.–KÁDÁR I. (1999) Nitrát bemosódásának vizsgálata és a nitrogénmérlegek alakulása egy mûtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés, 48: 377–386. NÉMETH T.–KOVÁCS G.–KÁDÁR I. (1987–1988) A nitrát, a szulfát és a vízoldható sók bemosódásának vizsgálata mûtrágyázási tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan, 36–37: 110–126. NTSz Módszerfüzet (1989). Javaslat az új talajvizsgálti kivonószer kiválasztására. (Szerk: PATÓCS I.–PATÓCS B.) MÉM NAK, Budapest NYÍRI L. (1997) Az aszálykárok mérséklése. Szántóföldi növénytermesztés. Mezõgazda Kiadó, Budapest OLSEN, S. R.–COLE, C. V.–WATANABE, F. S.–DEAN, L. A. (1954) Estimation of Available Phosphorus in Soils by Extraction with Sodium Bicarbonate. US Dept. Agric. Circular, 939: 19. PÁSZTOR, L.–SZABÓ, J.–BAKACSI, Zs. (2002) GIS processing of large-scale soil maps in Hungary. Agrokémia és Talajtan, 51: 273–282.

473



PECZE, ZS.–NEMÉNYI M.–DEBRECZENI B.-NÉ–CSATHÓ P.–ÁRENDÁS T. (2001) Helyspecifikus tápanyagvisszapótlás kukoricanövénynél. Növénytermelés, 50: 269–284. PEECH, M. (1948) Chemical methods for assessing soil fertility. In: Diagnostic Techniques for Soils and Crops. (Ed: KITCHEN, H. M.) API, Washington, D. C. PELTONEN, J. (1992) Ear developmental stage used for timing supplemental nitrogen application to spring wheat. Crop Science, 32: 1029–1033. PEPÓ P.–BOCZ E.–PEPÓ P. (1989) A mûtrágyázás és öntözés interakciójának vizsgálata õszi búzánál. Növénytermelés, 38: 299–306. PEPÓ P. (2004) Õszi búza tápanyagellátása a Hajdúságban. MTA doktori értekezés PETERBURGSZKIJ, A. V. (1963) Praktikum po agronomicseszkoj himii. Szel’hozgiz, Moszkva, USSR POLJANSZKAJA, E. Sz.–ARMANTOVA, N. J. (1980) Vlijanie dlitelnogo primenenija mineralnüh udobrenij na szoderzsanie Mn v pocsve i rasztenijah. Agrohimija, 2: 82–88. POLLHAMER ZS. (1973) A búza minõsége a különbözõ agrotechnikai kísérletekben Akadémiai Kiadó, Budapest PRETTENHOFFER I.–KRÁMER M.–DEBRECZENI B.-NÉ (1962) A talaj tápanyagállapotának vizsgálata. In: Talaj- és trágyavizsgálati módszerek (Szerk.: BALLENEGGER R.–DI GLÉRIA J.) Mezõgazd. Kiadó, Budapest, 252–278. PROKISCH J.–KOVÁCS B.–SZEGVÁRI J.–GYÕRI Z. (2002) A krómkutatás tíz évének eredményei a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mûszerközpontjában In: Az agrokémia idõszerû kérdései. 211–221. Debrecen RAJKAI K. (1988) A talaj víztartóképessége és különbözõ talajtulajdonságok összefüggésének vizsgálata. Agrokémia és Talajtan, 36–37: 15–30. RICH, C. I.–KUNTZE, G. W. (1964) Soil Clay Mineralogy. The Univ. of North Carolina Press, Chapel Hill RIEHM, H. (1943) Bestimmung der laktatlöslichen Phosphorsäure in karbonathaltigen Böden. Phosphorsäure, 1: 167. ROSSWALL, T.–PAUSTIAN, K. (1984) Cycling of nitrogen in modern agricultural systems. Plant and Soil, 76: 3–21. ROZITALAB, M. H.–GRAY, F. (1979) Clay mineralogy of Oklahoma soils. Agric. Exp. Station, Oklahoma State Univ. Techn. Bull., T-153. 1–9. RÓZSAVÖLGYI J. (1989) A savanyodás mineralógiai indikációi egyes hazai talajokban. Agrokémia és Talajtan, 38: 314–320. RUZSÁNYI L. (1974) A mûtrágyázás hatása egyes szántóföldi növényállományok vízfogyasztására és vízhasznosítására. Növénytermelés, 23: 249–258. RUZSÁNYI L. (1975) A növényállomány evapotranszspirációjának vizsgálata különbözõ tápanyag-ellátottsági szinten. Kandidátusi értekezés RUZSÁNYI L. (1991) A növények elõvetemény-hatásának értékelése vízháztartási szempontból. Növénytermelés, 40: 71–78. RUZSÁNYI L. (1992) A fõbb növénytermesztési tényezõk és a vízellátás kölcsönhatásai. MTA doktori értekezés RUZSÁNYI L. (1997a) A növények vízellátottsága és a befolyásoló tényezõk. In: NYÍRI, L. (1997) Az aszálykárok mérséklése. Szántóföldi növénytermesztés. Mezõgazda Kiadó, Budapest, 19–28. RUZSÁNYI L. (1997b) A szárazság, az aszály mérséklésének növénytermesztési lehetõségei a Hajdúság és Közép-Tisza-vidék szántóin. In: NYÍRI, L. (1997) Az aszálykárok mérséklése. Szántóföldi növénytermesztés. Mezõgazda Kiadó, Budapest, 42–53. RUZSÁNYI L. (2000) Hidrometeorológiai szélsõségek növénytermesztési értékelése. In: Növény- és talajtudomány a mezõgazdaságban. Talaj, növény és környezet kölcsönhatásai. Debrecen, 145–161.

474



SÁRDI K. (1993) A talaj–növény rendszer káliumforgalmának tanulmányozása tenyészedény-kísérletekben. Kandidátusi disszertáció tézisei, Keszthely SÁRDI, K.–NÉMETH, T. (1993) Studies on the plant available K-content of different soils at constant moisture. Agrokémia és Talajtan, 42: 183–194. SARKADI J. (1963) Trágyázási kísérletek fontosabb eredményei. MTA Agrártud. Oszt. Közlem., 22: 411–421. SARKADI J. (1975) A mûtrágyaigény becslésének módszerei. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest SARKADI, J. (1982) Opredelenie „vodorasztvorimogo“ foszfora. In: Agrochemische Methoden für die Untersuchung des Phosphathaushaltes des Böden: Methoden-sammlung. Ak. der Landw. DDR: IPE. Jena, 1–13. SARKADI J.–BALLA A.-NÉ–MIKLAYNÉ T. E. (1984) Mûtrágyázási tartamkísérletek eredményei mészlepedékes csernozjom talajon. I. NP mûtrágyahatások az õszi búza kísérletben. Agrokémia és Talajtan, 33: 355–374. SARKADI J.–BALLA A.-NÉ–MIKLAYNÉ T. E. (1985) Mûtrágyázási tartamkísérletek eredményei mészlepedékes csernozjom talajon. II. K-hatások az õszibúza-kísérletben. Agrokémia és Talajtan, 34: 130–136. SARKADI J.–NÉMETH T.–KÁDÁR I. (1986) A talaj könnyen oldható tápanyagtartalmának heterogenitása. Agrokémia és Talajtan, 35: 295–306. SARKADI J.–THAMM F.-NÉ–PUSZTAI A. (1987) A talaj P-ellátottságának megítélése a korrigált AL-P segítségével. Melioráció, öntözés és tápanyaggazdálkodás. Agroinform, Budapest, 66–72. SÁRVÁRI M. (2000) Fajta-specifikus kukoricatermesztési technológiák fejlesztése. In: Növény- és talajtudomány a mezõgazdaságban. Talaj, növény és környezet kölcsönhatásai. Debrecen, 163–175. SCHACHTSCHABEL, P. (1973) Beziehungen Zwischen dem Phosphorgehalt in Böden und Jungen Haferpflanzen. Zeitschrift Pflanzenern. Bodenkunde, 135: 31–43. SCHAFFER, G. (1955) Atmungskurven des Bodens in ihrer Beziehung zu seiner Wasser-, Phosphorsäure- und Kaligehalt während mehrerer Vegetationsperioden von verschiedenen Witterungscharakter. Landw. Forsch., 7: 12–16. SCHILLING, G.–BEER, K. H. (1967) Untersuchungen über die Characterisierung des pflanzenverfügbaren Mangans in verschiedenen Böden und seine Dynamik. Albrecht Thaer-Arch., 11: 263–279. SCHLESINGER, W. H. (1991) Biogeochemistry (An Analysis of Global Change). Academic Press, Harcourt Brace Jovanovich, Publ. London–Sydney–Tokyo–Toronto SCHMID, G. (1965) Erfahrungen mit Meliorationskalkungen auf Bodenbildungen verschiedener Herkunft. Landw. Forschung., 19: 83–94. SCHMID, G. (1966) Regradierung von Parabraunerden aus Löss durch Meliorations-massnahmen. Die Bodenkultur, 17: 237–247. SCHNUG, E. (1992) Sulphur nutritional status of European crops and consequences for agriculture. In: Sulphur in Agriculture 15. The Sulphur Institute, Washington D. C., 7–12. SCHNUG, E.–HANEKLAUS, S.–MURPHY, D. (1993) Impact of sulphur fertilization on fertilizer nitrogen efficiency. In: Sulphur in Agriculture 16. The Sulphur Institute, Washington D. C., 31–34. SCHOFIELD, R. K. (1955) Can a precise meaning be given to „available” soil phosphorus? Soil and Fert., 18: 373. SCHÜLLER, H. (1969) Die CAL-Methode, eine neue Methode zur Bestimmung des pflanzenverfügbaren Phosphates in Böden. Z. Pflanzenernähr. Bodenkunde, 123: 48–63. SCHWERTMANN, U. (1987) Fortschritte der Bodenmineralogie. Mitteilungen Deutscher Bodenkundlicher Gesellschaft, 55/1: 23–33.

475



’SIGMOND E. (1901) Adatok a talaj asszimilálható foszforsavtartalmának meghatározásához. Magyar Chemiai Folyóirat, 7: 49. ’SIGMOND E. (1904). Mezõgazdasági Chemia. Kir. Magy. Természettudományi Társulat, Budapest ’SIGMOND E. (1929) Laboratóriumi módszerek a talaj trágyaszükségletének meghatározására. Kísérletügyi Közlemények, 32: 2. SIMONNÉ SARKADI L. (1990) Egyes gabonafélék biokémiai jellemzése az aminosavak és származékaik analízise alapján. Kandidátusi disszertáció SIMPSON, J. R.–WILLIAMS, C. H. (1970) The effect of fluctuations in soil moisture content on the availability of recently applied phosphate. Aust. J. Soil Res., 8: 209–219. SIPOS S.–PATÓCS I. (1975) A mûtrágyázás tartós alkalmazásának hatása a talaj néhány kémiai tulajdonságára és a termésre. Agrokémia és Talajtan, 24: 303–311. SIROVY, V. (1981) Conditions governing the chlorization of clay minerals in soils in the Czech Soc. Rep. In: Transactions Vth Int. Soil Sc. Conf., Prague SMITH, P.–FALLON, P.–SMITH, J. U.–POWLSON, D. S. (2001) Soil Organic Matter Network (SOMNET): 2001 Model and Experimental Metadata. GCTE Global Change and Terrestrial Ecosystems. Report No7. 2nd ed. Wallingford, UK SOLTANPUOR, M.–SCHWEAB, P. (1977) A new soil test for simultneous extraction of macro- and micro-nutrients in alkaline soils. Commun. Soil Sci. Plant Anal., 8: 195–207. STEFANOVITS P. (1963) Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest STEFANOVITS P. (1972) A digózás jelentõsége a mezõgazdaság fejlõdésének jelenlegi szakaszában. In: Meliorációs Információk és Közlemények II. évf. 1. sz. OME–MÉM Információs Központja STEFANOVITS P., szerk. (1977a) A talajjavítás és talajvédelem, In: Környezetvédelem, biológiai környezetünk védelme. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest, 39–148. STEFANOVITS P. (1977b) Talajjavítási eljárások. In: Melioráció kézikönyve. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest, 151–183. STEFANOVITS P. (1978) Talaj és környezet. Agrártudományi Közlemények, 37: 13–24. STEFANOVITS P. (1981) Talajtan. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest STEFANOVITS, P. (1989) Effect of clay mineral content on soil acidification. In: Ecological Impact of Acidification. (Ed.: SZABOLCS, I. ) Proc. Joint Symposium „Environmental threats to forest and other natural ecosystems”, Oulu, Finland, Nov. 1–4, 1988. 49–59. STEFANOVITS P. (1992) Talajtan. Mezõgazda Kiadó. Budapest STEFANOVITS P.–DOMBÓVÁRI L.-NÉ (1985) A talajok agyagásvány-társulásainak térképe. Agrokémia és Talajtan, 34: 317–330. STEFANOVITS P.–DOMBÓVÁRI L.-NÉ (1994) Az agyagásvány-összetétel ismeretének talajtani és agrokémiai alkalmazási lehetõségei. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B.–DEBRECZENI B.-NÉ) Akadémiai Kiadó, Budapest, 825–105. STEIN, W. H.–MOORE, S. (1963) Chromatographic determination of amino acids by the use of automatic recording equipment. In: Methods in Enzymology. Vol. 6. (Eds: COLOWICK, S. P.–KAPLAN, N. O.) Academic Press, New York, 819–831. STEINER, R. A.–HERDT, R. W. (1993) A Global Directory of Long-term Agronomic Experiments. Vol. 1. Non-European Experiments. The Rockefeller Foundation, New York SVÁB J. (1981) Biometriai módszerek a kutatásban. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest SZALÓKI S. (1988) Az öntözéses gazdálkodás újabb kutatási eredményei. Tanulmányok. ÖKI, Szarvas SZÁSZ G. (1955) Fõbb termesztett növények természetes vízhasznosulása Magyarországon. OMSz, Budapest SZÁSZ G. (1971) A természetes csapadékviszonyokra épülõ növénytermesztés agrometeorológiai kérdései Magyarországon. MTA X. Oszt. Közlem., 2–4: 187–198. SZÁSZ G. (1973) A termesztett növények vízigényének és az öntözés gyakoriságának meteorológiai vizsgálata. Növénytermelés, 22: 241–258.

476



SZÁSZ G. (1988) Agrometeorológia. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest SZÁSZ G. (1994) Magyarország éghajlata és annak változékonysága. In: CSELÕTEI L.–HARNOS ZS.: Éghajlat, idõjárás, aszály. I. Budapest, 54–104. SZÁSZ G. (1995) Fõbb termesztett növények természetes vízhasznosulása Magyarországon. OMSz, Budapest. Éghajlati és Agrometeorológiai Tanulmányok, 3: 11–32. SZÁSZ, G. (1999) A növényállományok szerepe a felszín és a légkör közötti kölcsönhatás alakulásában. Akadémiai doktori értekezés SZÁSZ G. (2000) A termesztett növények természetes vízhasznosulásának trendje. In: Növény- és talajtudomány a mezõgazdaságban. Talaj, növény és környezet kölcsönhatásai. Debrecen, 176–186. SZÁSZ G.–TÕKEI L. (1997) Meteorológia mezõgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezõgazda Kiadó, Budapest SZEGVÁRI I.–PROKISCH J.–SIMON L. (2003) Pikolinsav alkalmazása növények krómtartalmának növelésére. In: XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia. Siófok SZONINA, K. I.–SILNYIKOV, I. A.–NEL’NYIKOVA, M. N. (1978) Vlijanie form azotnüh udobrenij na poteri kal’cija iz pocsvü. Bjulleten’VIUA., 40: 3–9. TAMÁS J. (2001) Precíziós mezõgazdaság. Mezõgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest TAMÁS, J.–FILEP, GY. (1994a) Heavy metals in sewage sludge. In: Environmental Problems and Possible Solutions in the Carpathian Basin. Pollution and Water Resources. Columbia University Series, XXVIII. 93–112. TAMÁS, J.–FILEP, GY. (1994b) Monitoring of some important heavy metals in terrestrial environment. Acta Biol. Oecol. Hung., 5/1: 237–241. TERBE I.–CSATHÓ P.–ÁRENDÁS T.–FODOR N.–KAPPEL N.–SLEZÁK K.–MARTH P.–CSERNI I.–TAKÁCSNÉ H. HM.–KAPITÁNY J.–KRUPPA J.–BARNÓCZKI A.–VARGA I. (2004) A szükséges tápanyagmennyiség meghatározása. In: Környezetkímélõ tápanyag-gazdálkodás a szabadföldi zöldségtermesztésben. A szántóföldi zöldségnövények új, környezetkímélõ tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadási rendszere. (Szerk.: TERBE I.–CSATHÓ P.) Budapesti Corvinus Egyetem KTK–MTA TAKI, Budapest, 25–41. TERNAN, G. L. (1979) Yields and protein content of wheat grain as affected by cultivar, N and environmental growth factors. Agronomy Journal, 71: 437–440. THAMM F.-NÉ (1980) Az AL-P értékek korrigálása néhány talajtulajdonság figyelembevételével. Agrokémia és Talajtan, 29: 473–496. TISDALE, S. L.–NELSON, W. L. (1966) A talaj termékenysége és a trágyázás. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest TRIER, K.–BERGMANN, W. (1974) Zur Diagnose des Zinkmangels bei landwirt-schaftlichen Kulturpflanzen. Arch. Acker u. Pflanzenbau u. Bodenkunde, 18: 53–63. TRUOG, E. (1930) The determination of the readily available phosphorus of soils. J. Amer. Soc. Agron., 22: 279. ULRICH, B. (1983) Stabilitat von Waldökosystemen unter dem Einfuss der „sauren Regens” Allgem. Forstzeitschr., 26/27: 670–677. ULRICH, B. (1989) Effect of acidic precipitation of forest ecosystems. In: Acidic Precipitation. Vol. 2. Triological and Ecological Effects. (Eds: ADRIANO, D. C.–JOHNSON, D.) Springer Verlag, New York, 189–262. VÁGÓ I. (2002) A bór, mint növényi mikrotápelem kutatásának eredményei a Mezõgazdasági Kémiai Tanszéken. In: Az agrokémia idõszerû kérdései. Debrecen, 223–236. VAN DER PAAUW, F. (1969) Entwickung und Verweltung einer neuer Wasserextrak-tionsmethode für die Bestimmung der pflanzenaufnehmbaren Phosphorsäure. Landw. Forsch., 23/11: 102. VAN DER ZEE, S. E. A. T. M.–Fokkink, L. G. J.–Van Riemsdijk, W. H. (1987) A new technique for assessment of reversibly adsorbed phosphate. Soil Sci. Soc. Am. J., 51: 599–604.

477



VÁRALLYAY GY., ID. (1950) A mûtrágyázást irányító kísérletek és vizsgálatok. Agrokémia, 2: 287–302. VÁRALLYAY GY. (1985) Magyarország talajainak vízháztartási és anyagforgalmi típusai. Agrokémia és Talajtan, 34: 267–298. VÁRALLYAY GY. (2004) A talaj vízgazdálkodásának (agro)ökológiai vonatkozásai. AGRO-21 Füzetek, 37: 50–70. VÁRALLYAY GY. (2005) A talaj vízgazdálkodása és a környezet. In: A talaj vízgazdálkodása és a környezet. (Szerk.: N ÉMETH T.) MTA TAKI. Spácium Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 15–30. VÁRALLYAY, GY.–BUZÁS, I.–KÁDÁR, I.–NÉMETH, T. (1992) New plant nutrition advisory system in Hungary. Commun. Soil Sci. Plant Anal., 23(17–20): 2053–2073. VÁRALLYAY GY.–RÉDLY L.-NÉ–MURÁNYI A. (1986) A légköri savas ülepedés hatása a talajra Magyarországon. Idõjárás, 90: 169–180. VARGA-HASZONITS Z. (2003) Az éghajlatváltozás mezõgazdasági hatásának elemzése, éghajlati szcenáriók. AGRO-21 Füzetek, 31: 9–28. VARGA-HASZONITS Z.–VARGA Z.–LANTOS ZS. (2004) Az éghajlati véltozékonyság és az extrém jelenségek agroklimatológiai elemzése. Monokopy Kft., Mosonmagyaróvár VARGA-HASZONITS Z.–VARGA Z.–LANTOS ZS.–VÁMOS O.–SCHMIDT R. (2000) Magyarország éghajlati erõforrásainak agroklimatológiai elemzése. Lóriprint, Mosonmagyaróvár VINTIL, I. (1970) Exchangeable aluminium distribution in acid soils of Romania. Geological Institute. Technical and Economical Bulletins. Ser. C. Pedology, 18: 401–413. VOISIN A. (1964) A talaj és a növényzet, az állat és az ember sorsa. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest VOISIN, A. (1965) Fertilizer Application – Soil, Plant, Animal. Crosby Lockwood, London WANASURIA, S.–DE DATTA, S. K.–MENGEL, K. (1981) Rice yields in relation to electro-ultrafiltration extractable soil potassium. Plant and Soil, 59: 23–31. WESTERMANN, D. T. (1992) Lime effects on phosphorus availability in a calcareous soil. Soil Sci. Soc. Am. J., 56: 489–494. WILLIAMS, J. B.–COOKE, C. W. (1962). Measuring soluble phosphorus in soils, comparisons of methods, and interpretation of results. J. Agric. Sci., 59: 275. WOOD, L. K.–DETURK, E. E. (1941) The adsorption of potassium in soils in non-replaceable forms. SSSA Proc., 5: 152–161. ZSIGRAI GY. (1997) A növények vízellátottsága és a befolyásoló tényezõk. In: NYÍRI, L.: Az aszálykárok mérséklése. Mezõgazda Kiadó, Budapest, 29–37. ZSIGRAI, GY. (1999) A mûtrágyázás hatása a talaj néhány kémiai tulajdonságára és a kukorica termésére tartamkísérletekben. Doktori (PhD) értekezés

478


Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei ( )

Recommend Documents