AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK
TÁJÉKOZTATÓJA A BÍRÓSÁGOK ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL ÉS AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2010.
J/3738
2
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS ............................................................................................................. 4 II. A BÍRÓSÁGOT ÉRINTŐ JOGALKOTÁS ............................................................. 6 1. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2010. augusztus 11-i módosítása .................................................................................................................................... 6 2. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) módosítása ......................................................................................................................... 6 3. A bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításokról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény ................................................................... 7 4. A bíróságok tevékenysége szempontjából legfontosabb további törvények ............................... 7 5. A közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletei ................................................................... 8
III. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HELYZETE ............................................................ 9 1. A Legfelsőbb Bíróság alkotmányos helyzete, feladatai és hatásköre .......................................... 9 2. A Legfelsőbb Bíróság szervezeti felépítése, személyi összetétele .............................................. 9 3. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége és a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása az egyes ügyszakokban ............................................................................................ 10 3.1. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége ................................................................... 10 3.2. A bíróságok jogalkalmazása egységének a biztosítása..................................................... 10 4. A Legfelsőbb Bíróság részvétele a jogszabályok előkészítésében ............................................ 18 5. A Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda tevékenysége .............................................. 18 6. Informatikai fejlesztések ............................................................................................................ 20 6.1. Az OIT Hivatala által irányított központi beszerzések, informatikai projektek ............... 20 6.2. Saját hatáskörben megvalósított fejlesztések ................................................................... 20 7. A Legfelsőbb Bíróság pénzügyi, költségvetési helyzete ........................................................... 20
IV. A HELYI ÉS A MEGYEI (FŐVÁROSI) BÍRÓSÁGOK, VALAMINT AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK HELYZETE ....................................................... 22 1. Ügyforgalom, munkateher ......................................................................................................... 22 1.1. Helyi bíróságok ................................................................................................................ 23 1.2. Megyei bíróságok ............................................................................................................. 27 1.3. Ítélőtáblák ......................................................................................................................... 32 2. Személyzeti helyzet.................................................................................................................... 35 2.1. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak (bírósági titkárok, bírósági fogalmazók, tisztviselők és írnokok) engedélyezett és tényleges létszámának változása a 2010. január 1. és 2010. december 31. napja közötti időszakban............................................... 35 2.2. A bírói kar összetétele ...................................................................................................... 36 2.3. A bírák kinevezése............................................................................................................ 36 2.4. A bírák szolgálati viszonyának megszűnése .................................................................... 37 2.5. A bírák elleni fegyelmi eljárások és fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül alkalmazott írásbeli figyelmeztetések ............................................................................... 37 2.6. A bírák ellen indult büntető- és szabálysértési eljárások .................................................. 38 2.7. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazása és elismerése ........................... 38 3. Oktatás ....................................................................................................................................... 39 3.1. Bírák továbbképzése ......................................................................................................... 39 3.2. A bírósági titkárok központi képzése ............................................................................... 40 3.3. E-learning képzések .......................................................................................................... 40
3 3.4. Európai jogi szaktanácsadók képzése ............................................................................... 41 3.5. Idegen nyelvi képzés ........................................................................................................ 41 3.6. Államreform Operatív Program........................................................................................ 41 3.7. Igazságügyi alkalmazottak képzése .................................................................................. 41 3.8. Együttműködés más szervekkel, szervezetekkel .............................................................. 42 3.9. Külföldi oktatási intézményekkel történő együttműködés ............................................... 42 3.10. A bírósági fogalmazók központi versenyvizsgája ............................................................ 43 3.11. Bírósági könyvtárak, kiadványok ..................................................................................... 43 3.12. Tudásalapú Igazságszolgáltatás Projekt ........................................................................... 44 4. Az európai uniós programok, pályázatok az igazságszolgáltatás intézményrendszerében ....... 45 4.1. Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja ............................................................................. 45 4.2. A cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése és korszerűsítése (KIM-OITH konzorcium) ................................................................................................. 46 4.3. Az ügyfélkapcsolatok elektronizálása egyes bírósági eljárásokban ................................. 46 4.4. Az ítélkezés időszerűségének javításához a bírói munka adminisztratív terheinek csökkentése, munkateher mérés és elosztás segítése, az elektronikus ügyintézés kiterjesztése további bírósági területre ............................................................................. 47 4.5. Bírói kapacitás-fejlesztés a visszatérés területén .............................................................. 48 5. A bírósági épületek .................................................................................................................... 48 5.1. A bírósági épületállomány fő jellemzői............................................................................ 48 5.2. A bírósági épületek eszköz-ellátottságának fő jellemzői ................................................. 51 6. A bírósági informatika ............................................................................................................... 52 6.1. Az informatika szerepe a bírósági munkában................................................................... 52 6.2. A bírósági informatika főbb területei ............................................................................... 52 7. A bíróságok nemzetközi kapcsolatai.......................................................................................... 55 8. Közreműködés a jogalkotásban ................................................................................................. 57 9. A bíróságok jogi képviselete ...................................................................................................... 58 10. A bíróságok sajtótevékenysége ................................................................................................ 59
V. A BÍRÓSÁGI SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA ................................................ 60 1. A bírósági szervezet gazdasági, pénzügyi helyzete a 2010. évben ............................................ 60 2. Az OIT költségvetéssel kapcsolatos legfontosabb határozatai .................................................. 62 3. A bírósági szervezet gazdálkodásának fejezeten belüli ellenőrzése .......................................... 62 3.1. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása – a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (Ber.) 31. § (3) bek. a) pontja ............................................................................................................................ 62 3.2. Az ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása, az Intézkedési tervek megvalósítása – Ber. 31. § (3) bek. ba) pontja ...................................................... 70
VI. AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS 2010. ÉVI FŐBB TEVÉKENYSÉGE......................................................................... 73
4
I. BEVEZETÉS A 2010. év első felében a személyi összetételében megújult Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) – nagy gyakorlattal rendelkező bírósági vezetőkből, bírákból, illetve bírósági tisztviselőkből álló bizottságok munkájára támaszkodva – értékelte a bírósági szervezet igazgatásának és működésének helyzetét. Az elképzeléseimet elfogadva megfogalmazta a modern kor követelményeinek megfelelő időszerű, szakszerű, egységes és átlátható igazságszolgáltatás kialakítására, a szervezet továbbfejlesztésére vonatkozó célkitűzéseket, javaslatokat, majd a bírósági szervezetre és igazgatásra, a bírák jogállására és javadalmazására vonatkozó törvények módosítására kidolgozott törvénytervezetet megküldte az közigazgatási és igazságügyi miniszternek. Emellett a bírósági szervezet az eljárások gyorsítására is számos javaslatot dolgozott ki. A törvényhozás és az igazságszolgáltatás elképzelései - hosszú idő óta először - sok tekintetben összhangban voltak egymással. Az igazságügyért felelős minisztérium által előkészített, az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvényt az Országgyűlés 2010. december 23-i ülésnapján fogadta el. A törvény átfogóan és koncepcionálisan módosította a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt. Ez a komplex, kétharmados jogalkotás nagyon határozottan a megreformált bírói önigazgatás mellett tette le a voksát. A központi igazgatás hatékony és operatív működésének biztosítása érdekében racionalizálta az OIT-nak, mint testületnek, valamint az elnökének feladat- és hatáskörét, működését, kiegyensúlyozta a bírák, bírósági egységek képviseletét az OIT-ban. Az ítélőtáblákat az eddiginél hatékonyabban „integrálta” az egységes bírósági rendszerbe. Módosította a bírák és bírósági vezetők pályáztatásának és kinevezésének rendszerét, valamint a kollégiumok és bírói tanácsok ehhez kapcsolódó feladatait. Kötelezővé tette a bírák rendszeres továbbképzését, szigorította a bírák és bírósági vezetők munkájának értékelésére vonatkozó szabályokat és rendelkezett a szolgálati bíróságok felállításáról. A törvénynek a bíróságok igazgatását, a bírák jogállását érintő rendelkezései 2011. március 1-jén léptek hatályba. A törvény elfogadása után azonban megszakadt a korábbi együttműködés a jogalkotók és a harmadik hatalmi ág között. Ennek kedvezőtlen hatásai elsősorban az alkotmányozási folyamatban jelentkeztek. Az új Alaptörvény előkészítése során semmiféle konkrét egyeztetésre, szakmai véleménycserére nem került sor, ami az európai jogállami elvekkel, szokásokkal nehezen hozható összhangba. Külön kiemelést érdemel, hogy az Alaptörvény parlamenti tárgyalásának utolsó napjaiban benyújtott egyik módosító javaslat nyomán – minden átmenet és elfogadható indok nélkül - a jelenlegi 70 éves bírói felső korhatárt a mindenkori öregségi nyugdíj korhatárhoz igazították, ami ellentétes a 140 éves magyar jogi hagyománnyal és az európai tendenciákkal.
5
Az elfogadott Alaptörvényből nem lehet átfogó következtetéseket levonni az igazságszolgáltatás jövőjét illetően, a bírsági szervezeti rendszerre, a bíróságok központi igazgatására vonatkozó lényeges kérdések eldöntése a 2011 őszén megalkotandó sarkalatos törvényekre maradt. Ennek következtében a bírósági szervezetben naprólnapra nő a bizonytalanság. Ezért csak megismételni tudom a 2011. március 24-én, Magyarország Alaptörvényének parlamenti vitája során elmondottakat: akármi lesz is a megoldás, tartsuk szem előtt államalapító Szent István királyunkat, aki a nyugati kereszténység felvételével tudatosan az európai értékek mellett tette le a voksát, amikor államot és egyházat alapított. Ma sincs más választásunk, mint ezeknek az értékeknek a tisztelete, a hatalmi ágak következetes szétválasztásán, a bírói függetlenségen alapuló modern európai jogállamiság alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényekben való rögzítése. Abban pedig csak bizakodni lehet, hogy a bíróságokra vonatkozó sarkalatos törvények előkészítése során ismét lesznek előzetes szakmai egyeztetések a két hatalmi ág között.
Dr. Baka András a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke
6
II. A BÍRÓSÁGOT ÉRINTŐ JOGALKOTÁS A bíróságok igazgatásával, illetve ítélkező munkájával összefüggésben a 2010. évben megalkotott leglényegesebb jogszabályok a következők: 1. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2010. augusztus 11-i módosítása Az Alkotmány 46.§-ának új (3) bekezdése értelmében egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, aki e tevékenysége során független, csak a törvénynek van alárendelve. Hatályos: 2010. július 30. napjától. 2. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) módosítása A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi LXXXVI. törvény egyebek között módosította az Iasz. egyes rendelkezéseit. Az Alkotmány 46. §-ának új (3) bekezdése rögzíti, hogy a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat. Az Iasz. új 41/A. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy e bírósági titkárokat (kijelölt titkár) a helyi bíróság elnökének javaslatára a megyei bíróság elnöke jelöli ki. Az Iasz. 41/A. §-ának (2) bekezdése kötelező erővel írja elő a kijelölt titkárok esetében a kijelölést követő harminc napon belüli – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény szabályainak megfelelő – vagyonnyilatkozat-tételt. A kijelölt titkár nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat. A kijelölt titkár nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, polgármester, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető. A tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató- és műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését. E tevékenységek gyakorlásának megkezdését köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni. Nem lehet gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett vagy korlátlanul felelős tagja, nem lehet választottbíróság tagja. Hatályos: 2010. augusztus 19. napjától.
7
3. A bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításokról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény Az Országgyűlés 2010. december 23-ai ülésén elfogadta az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításokról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvényt, amelynek részét képezi a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.), a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.), a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) módosítása. A törvény átfogóan és koncepcionálisan módosította a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt. Ez a komplex, kétharmados jogalkotás nagyon határozottan a megreformált bírói önigazgatás mellett foglalt állást. A központi igazgatás hatékony és operatív működésének biztosítása érdekében racionalizálta az OIT-nak, mint testületnek, valamint az elnökének feladat- és hatáskörét, részletesen szabályozta a működését, kiegyensúlyozta a bírák, bírósági egységek képviseletét az OIT-ban, és az OIT tagjainak körét kiegészítette az államháztartásért felelős miniszterrel. Az ítélőtáblákat „integrálta” az egységes bírósági rendszerbe. Módosította a bírák és bírósági vezetők pályáztatásának és kinevezésének rendszerét, valamint a kollégiumok és bírói tanácsok ehhez kapcsolódó feladatait. Kötelezővé tette a bírák rendszeres továbbképzését, szigorította a bírák és bírósági vezetők munkájának értékelésére vonatkozó szabályokat, rendelkezett a szolgálati bíróságok felállításáról, és a bírák javadalmazásánál az alapilletmény fokozatait a korábbi 10-ről 14 fokozatra bővítette. Hatályos: 2011. február 1. napjától, illetve 2011. március 1. napjától. 4. A bíróságok tevékenysége szempontjából legfontosabb további törvények 2010. évi XVI. törvény az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról. 2010. évi XVIII. törvény a gondnokoltak nyilvántartásáról. 2010. évi LVI. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról. 2010. évi CLXI. törvény egyes büntető tárgyú törvények módosításáról. 2010. évi CLXXIX. törvény az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról. 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról.
8
2010. évi CLXXXIV. törvény a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról. 5. A közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletei 3/2010. (VI. 28.) KIM rendelet az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 80/2009. (XII. 28.) IRM rendelet módosításáról. 20/2010. (XII. 22.) KIM rendelet az egyes cégnyilvántartással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról. 31/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról.
9
III. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HELYZETE 1. A Legfelsőbb Bíróság alkotmányos helyzete, feladatai és hatásköre A Legfelsőbb Bíróság 2010. évben is eleget tett alkotmányos kötelezettségeinek: a jogegység biztosításának, és az ítélkezési feladatok ellátásának. A bíróság igazgatási struktúrája az új Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba léptetésével módosult. A szabályzat átrendezte és pontosította az elnöki és az elnökhelyettesi hatásköröket, amellyel biztosította, hogy az OIT elnökeként megnövekedett feladataimat maradéktalanul elláthassam. A bíróság szakmai vezetésében (kollégiumvezetők, kollégiumvezető-helyettes) változás nem történt; a kollégiumok teljesítették törvényi kötelezettségüket. A 2010. évben a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési tevékenységét jelentősen nehezítette, hogy – főként a büntető és közigazgatási ügyszakot érintően – az érkezett ügyek száma az előző évhez képest jelentősen, 8,85%-kal emelkedett. Ennek ellenére a befejezett ügyek mennyiségének 4,58%-kal történő növelésével sikerült elérni, hogy a folyamatban levő ügyek mennyisége csak 4,15%-kal nőtt. Az egyes ítélkezési területekre vonatkozó részletes elemzést a 3. pont mutatja be. 2. A Legfelsőbb Bíróság szervezeti felépítése, személyi összetétele A Legfelsőbb Bíróság 2010-ben változatlan szervezeti rendben és közel azonos létszámmal látta el feladatait. A személyi állomány kollégiumonkénti – és egyéb szervezeti egységenkénti – bontását, munkakör szerinti megosztását az 1. számú melléklet tartalmazza. A Legfelsőbb Bíróság bírói létszáma alatta marad a hasonló nagyságú országok hasonló ítélkezési feladatot ellátó legfelsőbb bíróságai létszámának és a megnövekedett ítélkezési tevékenység által indokoltnak. A Legfelsőbb Bíróságon 2010. évben 81 bíró működött, a berendelt bírók száma nyolc volt. A titkárok és fogalmazók létszáma 14, a tisztviselők létszáma 107, az írnokok létszáma 20, a fizikai dolgozók létszáma 78 fő volt. Vezetésem alatt egy elnökhelyettes, három kollégiumvezető, egy kollégiumvezető-helyettes, 30 tanácselnök és 44 bíró teljesített szolgálatot. A bírák életkor szerinti összetételét – kollégiumonkénti bontásban – a 2. számú melléklet tartalmazza. Ez az életkor-összetétel a legfelsőbb bírósági bírákkal szemben támasztható kellő élettapasztalatra és a magas fokú jogismeretekre vonatkozó igényt is tükrözi. A vezetőkkel együtt 81 legfelsőbb bírósági bíróból 46 nő. A bírák részletes kollégiumonkénti és nem, valamint beosztás szerinti összetételét a 3-4. számú mellékletek mutatják be.
10
3. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége és a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása az egyes ügyszakokban 3.1.
A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége
A Legfelsőbb Bíróságon 2009. december 31. napján folyamatban volt 3190 ügy, amelyhez 2010. évben 7759 új ügy érkezett. Az összesen 10 949 ügyből 2010. december 31. napjáig 7613 ügyet fejezett be, összesen 3336 felülvizsgálati és egyéb ügye maradt folyamatban. A folyamatban maradt 3246 felülvizsgálati ügyből egy sem volt két éven túli, 67 ügy (63 munkaügyi és 4 közigazgatási) volt egy éven túli. Az elmúlt évben a Bírósági Határozatokban 349, a Hivatalos Gyűjteményben (2010/I. 2115-től 2205-ig) 91 határozat jelent meg. 3.2.
A bíróságok jogalkalmazása egységének a biztosítása
A Legfelsőbb Bíróság 2010. évben összesen 15 jogegységi határozatot hozott, valamint 29 kollégiumi véleményt alkotott. A Polgári Kollégium négy határozattal, és három véleménnyel, a Büntető Kollégium három határozattal és nyolc véleménnyel, a Közigazgatási Kollégium hat határozattal és 18 véleménnyel járult hozzá a jogegység biztosításához. A kollégiumok együttesen további két jogegységi határozatot hoztak. 3.2.1.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma
A Büntető Kollégiumhoz 2010. január 1-jétől 2010. december 31-éig 1364 ügy érkezett. Ez a 2009. évi ügyérkezéshez (1202 ügy) képest 13,47%-os növekedés jelentősen növelte a bírák leterheltségét. Az 1364 ügyből 997 felülvizsgálati, 295 fellebbezett peren kívüli ügy volt. Ez utóbbiak között előzetes letartóztatás, perújítás és más nem érdemi jogkérdés szerepelt, míg 72 ügy tárgya bíróság kijelölése volt. Mindezeken túl 19 harmadfokú ügy érkezett. A Büntető Kollégium 2010-ben 1322 ügyet fejezett be, ebből 954 felülvizsgálati ügy, 295 fellebbezett peren kívüli ügy és 73 bíróság kijelölés volt. Az 1322 ügy befejezése során 256 ügyben nyilvános ülésen, míg 1066 ügyben tanácsülésen járt el. A harmadfokú és felülvizsgálati ügyek között számos nagy terjedelmű, jogilag nehezebben megítélhető, a közvéleményt élénken foglalkoztató ügy érkezett, amelyeket a hosszabb felkészülési idő ellenére is időszerűen (4-6 hónap alatt) fejezett be. A Büntető Kollégium 2010-ben négy jogegységi határozatot hozott, és nyolc kollégiumi véleményt alkotott. Az 1/2010. (II. 26.) BJE büntető jogegységi határozat a részben felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó külföldi ítélet érvényének elismerése esetén a feltételes szabadság tartamáról rendelkezett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 48. §-át és a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 48. §-át értelmezve. A 2/2010. (VII. 16.) BJE büntető jogegységi határozat a Btk. 47. § (4) bekezdés e) pontját értelmezte a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11.
11
törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 17. §-a alapján hozott jogerős döntés utólagos megváltoztathatóságával összefüggően, figyelemmel a Bv. tvr. 6. § (7) bekezdésére, a Be. 555. § (2) bekezdés b) pontjára és 575. § (1) bekezdésére. A 3/2010. (XI. 8.) BJE büntető jogegységi határozat azt mondta ki, hogy a terhelt terhére benyújtott ügyészi felülvizsgálati indítvány a büntethetőség elévülését nem szakítja félbe (Btk. 35. § (1) bekezdés). Az 1/2010. (VII. 16.) BKPJE büntető-közigazgatási-polgári jogegységi határozat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által jogszabály alapján nyugdíjasok részére kiállított utazási igazolvány okirati minőségét döntötte el a Btk. 275. §-át, a Pp. 195. § (1) bekezdését, a közforgalmú személyszállítási kedvezményről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 4. §-át, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdését, a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 72. § (1) bekezdését és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdését értelmezve. A BKv. 83. számú vélemény az erőszakos többszörös visszaesés fogalmát (Btk. 137. § 17. pont), a BKv. 84. számú vélemény a pénzbüntetés részletekben történő megfizetésének engedélyezésére vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi törvényhelyeket (Btk. 51. § (4) bekezdés, Be. 592. §, a BKv. 85. számú vélemény az előzetes letartóztatásban levő vádlott nyilatkozattételi jogosultságának engedélyezésére vonatkozó jogszabályhelyeket (Bv. tvr. 118/A. §) értelmezte. A BKv. 86. számú vélemény a bíró kizárására vonatkozó rendelkezések tartalmát vizsgálta (Be. 21. §, 24. §). A BKv. 87. számú vélemény az egyes szabálysértések érték-egybefoglalásának szabályait rendszerezte és véleményezte (Btk. 12. § (2) bekezdés, a Btk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 28. § (2) bekezdés, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 157. §). A BKv. 88. számú vélemény a részben felfüggesztett szabadságvesztés új intézményeinek alkalmazásával kapcsolatos törvényhelyeket, a BKv. 89. számú vélemény a perújítási nyomozás határidejét (Be. 412. § (1) bekezdés) értelmezte. A BKv. 90. számú vélemény a pótmagánvádas eljárás gyakorlatában felmerült egyes jogértelmezést igénylő kérdésekről szólt. Az ítélkezés egyöntetűségének biztosítása érdekében a kollégium ezeken kívül elvi határozatokat tett közzé. Az ítélőtáblák kollégiumvezetőivel, illetőleg az ország valamennyi büntető kollégiumvezetőjével további két-két alkalommal folytatott tanácskozást. Az Országos Büntető Kollégiumvezetői Értekezletet 2010. március 1-3-ig, illetőleg 2010. november 2-4-ig tartották az OIT Hivatala Magyar Bíróképző Akadémián (MBA). A 2010 márciusában rendezett értekezleten a következő fontosabb kérdéseket tárgyalták meg: a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége, a Btk. 2010. május 1-jétől hatályos 90. §-a alapján kiszabott részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén, ha a felfüggesztett rész végrehajtását elrendelik;
12
ugyanezen törvényhellyel összefüggésben az összbüntetésbe foglalás problémájának vizsgálata; a 2009. évi CXXXVI. törvény módosításaira figyelemmel az érték-egybefoglalás alakulása 2010. január 1-jétől; a Be. 412. § (1) bekezdése szerinti nyomozás elrendelése esetén a nyomozás határideje, a határidő meghatározása, és a hosszabbítás tárgyában a döntési jogosultság kérdése; a Be. 414. § (1) bekezdése szerinti fellebbezési jogosultság vizsgálata perújítási eljárásban; a Be. 149. § (6) bekezdése szerinti házkutatás esetén az ügyészi jelenlét kérdése, ha a házkutatás elrendelésére bírósági szakaszban, illetve a pótmagánvádas eljárásban történt. A 2010 novemberében megrendezett országos értekezlet napirendjén a következő kérdések szerepeltek: az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. októberi kormányelőterjesztés tartalmának szakmai megvitatása; a Btk. egyes rendelkezéseit érintő jogértelmezési kérdések az ítélőtáblák által megküldött kérdések alapján; az Sztv. egyes rendelkezéseit érintő jogértelmezések, az ítélőtáblák által összegyűjtött problémák alapján; a titkos információgyűjtés alkalmazásával kapcsolatos egyes eljárási kérdések megvitatása. A Szegedi Ítélőtáblán megrendezett ítélőtáblai kollégiumvezetői tanácskozás 2010. május 31-én a Btk. új szankciórendszerének alkalmazásával összefüggő kérdéseket tekintette fő témájának. A Fővárosi Ítélőtáblán 2010. december 8-án megtartott ítélőtáblai kollégiumvezetői tanácskozáson az előzetes letartóztatás elrendelésének, fenntartásának, meghosszabbításának kérdéseiről, a külföldi ítélet elismerésének néhány problémájáról, valamint az üdülési csekk okirati természetének értelmezéséről folytattak megbeszélést. A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi LXXXVI. törvény hatályba lépésével – az Alkotmány módosításával egyidejűleg – koncepcionálisan módosított Sztv. a korábban jegyzői hatáskörbe tartozó tulajdon elleni szabálysértéseket elzárással is sújtható szabálysértésekké szigorította és elbírálásukat bírósági hatáskörbe utalta azzal, hogy a tárgyalás megtartását a bírósági titkárok számára is lehetővé tette. A törvénymódosítás, amely a helyi és a megyei bírósági szinteket egyaránt érintette, számos jogalkalmazási problémát eredményezett. A kollégiumvezetők – fent említett – 2010 novemberi szakmai tanácskozása nagyobb részét kellett ezért az Sztv. módosításával kapcsolatos jogalkalmazási kérdések megoldására fordítani. A Büntető Kollégium – az ítélőtáblai, a megyei (fővárosi) kollégiumvezetők bevonásával – három célvizsgálatot folytatott. Országosan megvizsgálta a pótmagánvádas eljárások gyakorlatát (ennek alapján született a nagy terjedelmű BKv. 90. számú vélemény), valamint a nyomozás során első ízben elrendelt előzetes letartóztatás gyakorlatát.
13
Megtárgyalta a büntetőeljárás gyorsítását, egyszerűsítését célzó javaslatokat, amelyeknek a tárcaegyeztetésében is részt vett. 3.2.2.
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma
A Polgári Kollégium három szakágához 2010. évben 4393 ügy érkezett, amelyből 3751 felülvizsgálati ügy, 221 fellebbezett másodfokú ügy (végzések elleni fellebbezések), 421 pedig egyéb ügy (főként bíróság kijelölése) volt. Az ügyérkezés az elmúlt években kismértékben ugyan, de folyamatosan növekedett: 2009-ben 4287, 2008-ban pedig 4230 ügy érkezett. A befejezett ügyek száma 2010. évben 4373 volt, 5%-kal több mint az előző évben. A folyamatban maradt ügyek száma 2109 volt (közel azonos az előző évivel), ami kb. 5-6 havi érkezésnek felelt meg. A polgári és a gazdasági szakágban nem volt egy éven túli ügy. A hat hónapon túli ügyek száma is csekély, 142 db (2009-ben 170 db) volt. A kollégiumon belül évek óta a munkaügyi szakág dolgozik a legnagyobb ügyhátralékkal, a folyamatban lévő 995 ügyből 426 hat hónapon túli, 63 pedig egy éven túli volt. Az ügyhátralékot kismértékben sikerült ugyan csökkenteni (2009. év végén 1051 ügy volt folyamatban, amelyek közül 143 volt egy éven túli), a folyamatban levő ügyek mennyisége azonban még mindig közel tíz havi érkezésnek felelt meg. A kollégiumban az elmúlt években „nemzedékváltás” zajlott le: 2009-ben nyolc bíró (ebből négy tanácselnök) 2010-ben pedig három bíró (ebből kettő tanácselnök) vonult nyugállományba. Bár – az előbbiekben ismertetett számadatokból következően – a teljesítmény mennyiségileg nem csökkent, sőt nőtt, a távozó kollégák megfelelő szakemberekkel való pótlása nehéz feladatnak bizonyult. A Polgári Kollégium 2010-ben is nagy hangsúlyt helyezett a jogegység biztosítására, hat jogegységi határozatot hozott, és három kollégiumi véleményt alkotott. Az 1/2010. (VII. 30.) PJE polgári jogegységi határozat lényege, hogy a felszámolási eljárásban a főkötelezettel szemben bekövetkező jogvesztés a készfizető kezest az ellene már ezt megelőzően megindított perben nem mentesíti a teljesítés alól. A 2/2010. (X. 8.) PJE polgári jogegységi határozat kimondta, hogy az önkéntes tűzoltóság, mint köztestület nem minősíthető közhasznú szervezetté, mert a létrehozásáról szóló törvény azt nem teszi lehetővé. A 3/2010. (X. 15.) PJE polgári jogegységi határozat szerint a teljesítési segéd igénybevétele folytán felmerül kiadásnak a felszámolási költségek között történő jogszabálysértő elszámolása esetén, az arra jogosultak kifogása alapján a bíróság az intézkedést megsemmisítve kötelezi a felszámolót a kiadásnak a felszámolási költségek köréből való mellőzésére és az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonába történő befizetésére. A 4/2010. PJE polgári jogegységi határozat értelmében a közhasznú társadalmi szervezet legfőbb szerve nem minősül vezető szervnek, amiből következően a legfőbb szerv
14
tagjaira nem vonatkozik a vezető szerv elnöke vagy tagja és a felügyelő szerv elnöke vagy tagja között fennálló tisztségbeli összeférhetetlenség szabálya. A vezető szerv elnöke és tagja, valamint a felügyelő szerv elnöke és tagja csak a társadalmi szervezet tagja lehet, míg a társadalmi szervezet könyvvizsgálója olyan személy is lehet, aki nem tagja a társadalmi szervezetnek. Az 1/2010. (XI. 8.) KPJE közigazgatási-polgári jogegységi határozat szerint a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása esetén a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradásához az újra benyújtott beadványt (és annak pótlólag előterjesztett mellékleteit) az elutasított keresetlevéllel és annak mellékleteivel együtt kell értékelni. Az 1/2010. (VII. 16.) BKPJE büntető-közigazgatási-polgári jogegységi határozat lényegét a Büntető Kollégium által hozott jogegységi határozatok között ismertettem. A Polgári Kollégium a hagyományoknak megfelelően 2010-ben is két szakmai kollégiumi ülést tartott (június 28-án és december 6-án). E két kollégiumi ülés napirendjén a 2009. évi országos vizsgálat tapasztalatai alapján a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos anyagi és eljárásjogi kérdések szerepeltek, és három kollégiumi vélemény megalkotására került sor. Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK véleményével a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma meghaladottnak nyilvánította a PK 32. számú állásfoglalását, majd kilenc további pontban foglalta össze a szerződés érvénytelensége iránti perekben felmerült anyagi jogi kérdésekkel kapcsolatos álláspontját. A 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről tizenegy pontban tartalmaz részletes iránymutatást. Az érvénytelenségi és a törlési per kapcsolatáról szóló 3/2010. (XII. 6.) PK vélemény a bírói gyakorlatban igen régóta problematikus elhatárolási kérdésekben ad iránymutatást. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a kollégium a 2010. évben is havonkénti rendszerességgel tartott tanácselnöki értekezletet, amelyeken aktuális jogi és munkaszervezési kérdéseket vitatott meg. A Polgári Kollégiumon belül évek óta működő Elvi Csoport a kollégiumvezetéssel együttműködve részt vett a jogegységi kezdeményezések feldolgozásában, a megyei bíróságok és az ítélőtáblák kollégiumi anyagainak, valamint a jogszabálytervezeteknek az észrevételezésében, a tanácselnöki értekezletek és a kollégiumi ülések vitaanyagainak előkészítésében és előzetes megvitatásában. Az Elvi Csoport 2010. évi tevékenységéből csak példaként emelem ki a végrehajtók munkadíjával kapcsolatos jogegységi eljárás iránti kérelem megvitatását, a Pp. gyorsítási célú módosítására tett javaslatokat, a 3/2010. PK vélemény előkészítését, valamint az OIT felkérésére a polgári jogi közvetítés és a bírósági eljárások kapcsolatáról szóló – 77 oldal terjedelmű – javaslat elkészítését (lásd a 193/2010. (IX. 14.) OIT határozatot). A Polgári Kollégium 2010-ben is aktívan segítette a jogalkotási munkát, nemcsak a jogszabály-tervezetek észrevételezésében működött közre, hanem több ízben a jogalkotási folyamatban is részt vett. Ilyen volt pl. a 2010. évi CLXXXIII. törvény, amelynek megalkotásához a polgári eljárások gyorsításával kapcsolatos Pp. módosítási
15
javaslatok megtételével járult hozzá. A kollégiumból ketten tagjai voltak az új Polgári Törvénykönyv előkészítését végző Operatív Bizottságnak, hárman a kódex egyes részeinek a megszövegezésében vettek részt, míg mások az egyes könyvek előkészítését végző munkabizottságokban tevékenykedtek. A Polgári Kollégium szoros szakmai kapcsolatot tartott fenn az ítélőtáblák és a megyei bíróságok civilisztikai kollégiumaival és azok vezetőivel. Az ítélőtáblák és a megyei bíróságok civilisztikai kollégiumainak ülésein képviselője útján vett részt, illetve írásban fejtette ki észrevételeit a megküldött vitaanyagokkal kapcsolatban. Képviseltette magát több regionális (pl. felszámolási, társasági- és cégjogi, munkajogi) tájértekezleten. A megyei bíróságok és az ítélőtáblák kollégiumai, valamint a tájértekezletek az esetek döntő többségében egyetértettek a kollégium által kifejtett állásponttal és annak megfelelő véleményt alakítottak ki. Az információcserének minden évben meghatározó fóruma a civilisztikai kollégiumvezetők háromnapos országos tanácskozása. A tanácskozás tematikáját és szakmai anyagát minden évben a Polgári Kollégium állítja össze a megyei bíróságok és az ítélőtáblák kollégiumvezetőinek javaslatai, valamint az általuk készített vitaanyagok felhasználásával. A 2010. február 17-19-én megtartott országos tanácskozáson az alábbi témák kerültek megvitatásra: a szerződés érvénytelensége iránti perek 2009. évi országos vizsgálatának a tapasztalatai; a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati problémák; adatvédelem és adatbiztonság a bírósági eljárásokban. A 2010. november 23-án az MBA-n tartott rendkívüli civilisztikai kollégiumvezetői értekezlet témája a polgári eljárások elhúzódása okainak feltárása, valamint a pertartam csökkentése érdekében teendő szakmai intézkedések voltak. 3.2.3.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma
A Közigazgatási Kollégium 2010. évi ítélkező tevékenységét meghatározta, hogy a kitűzött ügyeket egész évben a választási eljárások során folyamatosan érkező felülvizsgálati kérelmek azonnali intézése mellett kellett elbírálnia. A választási év a kollégium bíráit és tisztviselőit fokozottan megterhelte, mivel a rendszeres napi munkán felül, gyakran pihenő- vagy ünnepnapon kellett – 1-3 napos határidő alatt – a választási ügyeket elintézni. A kollégium 2010-ben is fokozottan törekedett a közigazgatási perekben a felülvizsgálati eljárásra előírt 120 napos befejezési határidőhöz való közelítéshez. Sajnálatos, hogy bár a 2010. évi CLXXXIII. törvény a bírósági eljárások gyorsítása érdekében módosította a Pp. szabályait, a kizárólag a közigazgatási perekben korlátlan felülvizsgálati lehetőség ésszerű és alkotmányos korlátozására tett javaslatok közül a törvényhozó egyet sem fogadott el, ezért a jelenlegi ügyforgalom mellett a törvényes határidő betartására a kollégium nem volt képes. A különlegesen bonyolult, nehéz jogi megítélésű, az európai
16
uniós jogszabályok alkalmazását is igénylő adó, vám, közbeszerzési, hírközlési, környezetvédelmi stb. ügyektől vonta el a bírák kapacitását a Legfelsőbb Bíróság eljárását semmilyen szempontból nem igénylő, rendkívül alacsony pertárgyértékű, egyszerű jogi megítélésű ügyek sokasága. Be kell látni, hogy a bírák leterhelése az ítélkezés színvonalának csökkenése nélkül tovább nem fokozható. Közigazgatási ügyszakban 2010-ben 1861 ügy érkezett a Legfelsőbb Bíróságra, melyből 1774 ügyet fejeztek be. A folyamatban maradt ügyek száma 2010. december 31-én 1025 volt, amelyek közül hat hónapon belül 732, hat és tizenkét hónap között 289 ügy érkezett, míg négy ügy volt egy éven túli. Az ügyhátralékot 2010-ben nem sikerült csökkenteni, mivel az ügyérkezés jelentősen megnövekedett. Annak ellenére, hogy elnöki döntés alapján a társadalombiztosítási ügyek, valamint a társadalmi szervezetek, alapítványok ügyei 2009. évben a Polgári Kollégium ügykörébe kerültek, a Közigazgatási Kollégium ügyérkezése több mint háromszázzal meghaladta az előző évi érkezést. A felülvizsgálati ügyek mellett a kollégium legjelentősebb ítélkezési feladata 2010-ben a választási jogorvoslatok gyors, pártatlan és szakszerű lefolytatása volt. Az év első felében az Európai Parlament tagjainak a megválasztására került sor, majd országgyűlési képviselői választások voltak, a második félévben pedig helyhatósági és végül területi és országos kisebbségi önkormányzati képviselő választásokat tartottak. A választási eljárások során érkezett felülvizsgálati kérelmek száma összesen nem haladta meg a százat (93 ügy érkezett), azonban a lényegében azonnali elbírálási kötelezettség, a kérelemre történő személyes meghallgatás teljesítése, a gyors írásba foglalási és kézbesítési kötelezettség a bíráktól és tisztviselőktől egész évben folyamatos helytállást követelt és számukra többletmegterhelést jelentett. Nehezítették az ítélkezést a hiányos és következetlen eljárási szabályok, valamint a bírósági szervezettel való előzetes egyeztetés nélküli törvénymódosítások. A kollégium eredményes munkáját igazolja, hogy választási ügyben a jelöltek és jelölő szervezetek részéről az elbírálás pártatlanságát, szakszerűségét vagy gyorsaságát kritizáló észrevétel, panasz nem érkezett. A kollégium jogegységesítő feladatát a Bszi. által előírt módon végezte. A kollégium az ítélkezés egységessége érdekében nyolc jogegységi határozatot és 18 kollégiumi véleményt hozott. Az 1/2010. (II. 18.) KJE közigazgatási jogegységi határozat a közlekedési bírság kiszabásának határidejével foglalkozott. A 2/2010. (III. 23.) KJE közigazgatási jogegységi határozat a választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálatának illetékfizetési kötelezettségéről szólt. A 3/2010. (V. 27.) KJE közigazgatási jogegységi határozat hatályon kívül helyezte az 1/2010. KJE közigazgatási jogegységi határozatot. A 4/2010. (X. 20.) KJE közigazgatási jogegységi határozat a környezetvédelmi hatósági ügyben történő eljárásra jogosultsággal foglalkozott.
17
Az 5/2010. (XI. 15.) KJE közigazgatási jogegységi határozat a polgármesteri tisztség megszüntetésének eljárási kérdéseiről szólt. A Közigazgatási Kollégium a 2009. évben megkezdte az 1990 óta hozott valamennyi állásfoglalásának, kollégiumi véleményének és jogegységi határozatának átfogó felülvizsgálatát, mely 2010-ben befejeződött, s eredményeként a 6/2010. (XI. 25.) KJE határozat az elavult, vagy jogszabályváltozás miatt meghaladott KJE határozatokat és KK állásfoglalásokat hatályon kívül helyezte. Az 1/2010. (XI. 8.) KPJE közigazgatási-polgári jogegységi határozat lényegét a Polgári Kollégium által hozott jogegységi határozatok között, az 1/2010. (VII. 16.) BKPJE büntető-közigazgatási-polgári jogegységi határozatot pedig a Büntető Kollégium által hozott jogegységi határozatok között ismertettem. Az 1/2010. (I. 18.) KK vélemény a Pp. 104/A. § rendelkezéseinek közigazgatási perben és nemperes eljárásban történő alkalmazásával; a 2/2010. (II. 22.) KK vélemény a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránti nemperes eljárásban a perköltség megállapításával; a 3/2010.-18/2010. KK vélemények pedig a korábbi években hozott KK vélemények felülvizsgálatával foglalkoztak. A kollégium a 3/2010. (XI. 8.) KK véleménnyel hatályon kívül helyezte a meghaladott KK véleményeket, és helyükbe a következő véleményeket hozta meg: a 4/2010. (XI. 18.) KK vélemény a bírósági titkár eljárásáról, az 5/2010. (XI. 8.) KK vélemény a bírósági tanács összetételéről közigazgatási perben, a 6/2010. (XI. 8.) KK vélemény az illetékkötelezettségről, a 7/2010. (XI. 8.) KK vélemény a fellebbezési jogról adott téves tájékoztatásról, a 8/2010. (XI. 8.) KK vélemény a közigazgatási perben hozott ítélet kézbesítéséről, a 9/2010. (XI. 8.) KK vélemény közigazgatási perben a pertárgy megjelöléséről, a 10/2010. (XI. 8.) KK vélemény az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezéséről, a 11/2010. (XI. 8.) KK vélemény a közigazgatási perben a nem kijelölt bíró eljárásáról, a 12/2010. (XI. 8.) KK vélemény a jogegységi határozat alkalmazásáról, a 13/2010. (XI. 8.) KK vélemény a közigazgatási perbe történő beavatkozásról, a 14/2010. (XI. 8.) KK vélemény a keresetlevél elkésettségéről, a 15/2010. (XI. 8.) KK vélemény a szülő-gyermek kapcsolattartását érintő határozatról, a 16/2010. (XI. 8.) KK vélemény a kisajátítási kártalanítás összegének megállapításával és a kisajátítási perekkel kapcsolatos egyes kérdésekről, a 17/2010. (XI. 8.) KK vélemény a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztéséről, és a 18/2010. (XI. 8.) KK vélemény az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog keletkezésének időpontjáról. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a kollégium tájékoztatóban foglalta össze érvényben maradt elvi iránymutatásait, melyeket a közigazgatási ügyszakos bírák részére közvetlenül megküldött és a Bírósági Határozatokban is megjelentetett. A kollégium jogegységi tanácsa félévente kiválasztotta az elvi határozatokat és gondoskodott közzétételükről. Az Elvi Csoport rendszeresen megvitatta az első fokon ítélkező bírók által felvetett elvi jogkérdéseket, és kialakított állásfoglalását a közigazgatási jogi fórumon valamennyi közigazgatási ügyszakos bíró részére közvetlenül elektronikus levélben megküldte.
18
A Közigazgatási Kollégium szakmai kapcsolata a Fővárosi Ítélőtábla és a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumával, valamint a megyei bíróságokkal és azok vezetőivel szintén szoros. A kollégiumvezető vagy kijelölt munkatársa részt vett a megyei bíróságok összevont polgári-gazdasági-közigazgatási kollégiumainak közigazgatási ügyszakot érintő jogkérdéseket tárgyaló kollégiumi ülésein, valamint a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla közigazgatási kollégiumi értekezletein. A Közigazgatási Kollégium 2010-ben megszervezte a közigazgatási bírák hagyományos éves országos értekezletét, melyen a résztvevők az előadásokat követően megvitatták a közigazgatási bíráskodás aktuális jogalkalmazási problémáit. A kollégium tanácselnökei, bírái előadások konzultációk tartásával hozzájárultak a közigazgatási ügyszakos bírók éves oktatásának eredményességéhez. Az elmúlt évben a Legfelsőbb Bíróság mindhárom kollégiumának tagjai közül többen rendszeresen publikáltak, oktattak, szakmai előadásokat tartottak, szakvizsgáztattak. Aktívan segítették az MBA munkáját. 4. A Legfelsőbb Bíróság részvétele a jogszabályok előkészítésében A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 28. §-a alapján a Legfelsőbb Bíróság minden olyan megküldött jogszabálytervezetet véleményezett, amely a bíróságok hatáskörét érintette, illetve a bíróságok által alkalmazandó jogi normát tartalmazott. A fenti törvény alapján a jogszabályt előkészítő, illetve jogalkotó szervek (az általában szűkre szabott határidő ellenére is) figyelembe vehették a jogalkalmazói szempontból kiinduló, kizárólag szakmai jellegű, jobbító szándékú javaslatokat. A jogalkotásról szóló, 2011. január 1. napján hatályba lépett 2010. évi CXXX. törvény 19. § (1) bekezdése azonban a véleményezési jogkör gyakorlását külön törvényi szabályozásra utalta, a Bszi. módosítása viszont ilyen felhatalmazást a bíróság számára nem adott. A jogszabályi változások eredményeként a Legfelsőbb Bíróság önálló véleményezési jogköre megszűnt. 5. A Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda tevékenysége A Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda látta el személyemnek, mint a Legfelsőbb Bíróság elnökének protokolláris levelezését, valamint külföldi utazásaim szervezését, a magas rangú külföldi bírósági vezetők látogatása programjának megszervezését és lebonyolítását, ellátásuk biztosítását. A Legfelsőbb Bíróság elnökeként az alábbi külföldi meghívásoknak tettem eleget: az Emberi Jogok Európai Bírósága ünnepi évadnyitó ülése, az Európai Unió (EU) Legfelsőbb Bíróságai Elnökei Hálózatának 4. kollokviuma, konferencia az EU főbírái és legfőbb ügyészei részére, látogatás a Cseh Legfelsőbb Bíróság elnökénél, a Legfelsőbb Bíróságok nemzetközi csúcstalálkozója, az Európai Legfelsőbb Bírósági Elnökök Hálózatának konferenciája.
19
Az elmúlt évben 22 külföldi delegációt látott vendégül a Legfelsőbb Bíróság, öt esetben fogadott magas rangú vendégeket. Kiemelt fontosságú volt a Cseh Legfelsőbb Bíróság, valamint a Vietnámi Legfelsőbb Népbíróság küldöttségének látogatása. A Legfelsőbb Bíróság bírái 13 nemzetközi konferencián, illetve tanulmányúton vettek részt. A bírói kar megfelelő tájékoztatása érdekében az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteiből 66 ítélet fordítása készült el, amelyek megjelentek a Bírósági Határozatokban. Az Iroda – a Legfelsőbb Bíróság közösségi jogi szaktanácsadóival együttműködve – 2010 júniusától kezdve havi rendszerességgel hírlevelet készített, amelyet a Legfelsőbb Bíróság belső hálózatán, illetve 2010. december 1-jétől honlapján is közzétesz az alábbi tartalommal: Uniós jogi közlemények: az előző hónapban közzétett előzetes döntéshozatali kérelmek (a hivatalos lap alapján, szakági csoportosításban, a kezdeményező, az ügyszám, az eljárás nyelve és a feltett kérdés feltüntetésével); az előző hónapban közétett, előzetes döntéshozatali kérelmek tárgyában hozott határozatok (a hivatalos lap alapján, szakági csoportosításban, a kezdeményező, az ügyszám, a rendelkező rész feltüntetésével); az előző hónapban közzétett fontosabb, magyar vonatkozású európai bírósági ügyek (a hivatalos lap alapján, a felek, az ügyszám feltüntetésével, rövid összefoglalóval); a Legfelsőbb Bíróság előző hónapban meghozott, közösségi jogi tárgyú határozatai (a Legfelsőbb Bíróság határozatainak adatbázisa alapján, ügyszám megjelölésével, a döntés közösségi jogi vonatkozású rövid kivonata). Emberi jogi közlemények: az előző hónapban meghozott magyar vonatkozású európai emberi jogi bírósági ítéletek (az Emberi Jogok Európai Bíróságának honlapján közzétett sajtóközlemény alapján, a felek nevének és az ügy számának feltüntetésével); az előző hónapban véglegessé vált kiemelten fontos európai emberi jogi bírósági ítéletek (az Emberi Jogok Európai Bíróságának honlapján közzétett sajtóközlemény alapján, a felek nevének és az ügy számának feltüntetésével); a Legfelsőbb Bíróság előző hónapban elfogadott emberi jogi tárgyú iránymutatásai (szakági bontásban olyan anyagok, amelyben a Legfelsőbb Bíróság a magyar ügyek tapasztalatait összegzi, vagy amelyekben az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára hivatkozik); a Legfelsőbb Bíróság előző hónapban meghozott emberi jogi tárgyú ítéletei (szakáig bontásban, az ügyszám megjelölésével olyan ítéletek rövid kivonata, amelyekben a Legfelsőbb Bíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményére vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára hivatkozik, vagy az Egyezmény tárgykörében elvi tételt mond ki).
20
6. Informatikai fejlesztések 6.1. Az OIT Hivatala által irányított központi beszerzések, informatikai projektek A Bíróságok fejezet költségvetési helyzete miatt 2010-ben nem történt olyan központi beszerzés, amely a Legfelsőbb Bíróság informatikai ellátottságát javította volna. Az Legfelsőbb Bíróság folyamatosan részt vett a központi informatikai projektek megvalósításában, és megtörtént a lokális hálózat informatikai, biztonságtechnikai átvilágítása, a viszonylag kisszámú hiba kijavítása. 6.2.
Saját hatáskörben megvalósított fejlesztések
Saját és átcsoportosított beruházási keretből összesen 19 millió Ft értékben került sor az informatikai rendszer alábbi korszerűsítésére: 9,6 millió Ft értékben hálózati aktív elemek cseréje, illetve az informatikai hálózat biztonsági szintjének jelentős növelése, 3,5 millió Ft értékben 1 db szerver, a hozzá tartozó storage eszközzel, illetve a szerver-virtualizációs operációs rendszer megvásárlása, 5,9 millió Ft értékben 35 db munkaállomás és 4 db hálózati nyomtató beszerzése. Az egyéb kisértékű beszerzések a következők: 2,6 millió Ft értékben 35 db 19" monitor és 20 db helyi lézer-nyomtató, 2,3 millió Ft értékben a digitális hangrögzítés lehetőségének bővítése, 1,2 millió Ft-értékben a ZAV alkalmazás virtulizációs szoftver vásárlása, amely lehetővé teszi az operációs rendszer frissítését a terminálszervereken. 7. A Legfelsőbb Bíróság pénzügyi, költségvetési helyzete A Legfelsőbb Bíróság és az üzemeltetésében levő üdülő évi kiadásaira az elemi költségvetésben 2483,7 millió Ft került jóváhagyásra, amely mintegy 0,2%-kal több az előző évinél. Gazdálkodásra 2505,6 millió Ft-ot fordított, amely 3%-kal kevesebb az előző évhez képest. Ezen összegből működési kiadásokra 2443,3 millió Ft-ot, míg felhalmozási kiadásokra (felújításra, beruházásra) 62,3 millió Ft-ot használt fel. A személyi juttatásokra az elemi költségvetésben 1841,8 millió Ft került jóváhagyásra, amely keretet csökkentette az intézményi beruházásokra (13,4 millió Ft), felújításra (5,7 millió Ft) irányítószervi és a dologi kiadásokra intézményi hatáskörben mintegy 88,7 millió Ft értékben (amely tartalmazta a cafeteria juttatások adóvonzatának technikai átrendezését is) végrehajtott előirányzat-módosítások összege, valamint a fejezeti elvonás összege (13,2 millió Ft). Az előirányzat növekedéseket is figyelembe véve személyi juttatások kifizetésére éves szinten 1742,2 millió Ft állt rendelkezésre. Ezen összeg biztosította az illetmények havonkénti folyósítását, a bírák 13. havi külön juttatásának kifizetését, az igazságügyi alkalmazottakat, közalkalmazottakat megillető havi keresetkiegészítés kifizetését, valamint a törvényi előírások alapján a bírákat, az igazságügyi
21
alkalmazottakat és a közalkalmazottakat megillető juttatásokon felül életpálya-pótlék, valamint kedvezményes adózású cafeteria juttatások kifizetését. A munkaadókat terhelő járulékokra az elemi költségvetésben 458,8 millió Ft került jóváhagyásra, amely keretet csökkentette az intézményi beruházásokra (3,6 millió Ft), irányítószervi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás összege, valamint a fejezeti elvonás összege (9,8 millió Ft). A személyi juttatásokhoz kapcsolódó előirányzat növekedéseket is figyelembe véve éves szinten 452,7 millió Ft állt rendelkezésre a munkaadót terhelő járulékok kifizetésére. Az adó- és járulékfizetési kötelezettségeknek a bíróság eleget tett. A dologi kiadások fedezetére az elemi költségvetésben 164,5 millió Ft – 18%-kal kevesebb, mint az előző évi eredeti előirányzat – került jóváhagyásra. A gazdálkodási lehetőséget az előző évi maradvány, valamint év közben a személyi juttatások megtakarítása terhére intézményi hatáskörben átcsoportosított keret bővítette. Az előirányzat-változásokat figyelembe véve dologi kiadásokra éves szinten 264,2 millió Ft állt rendelkezésre. Az elemi költségvetésben felújításra 16,0 millió Ft felhasználható összeg szerepelt. Az évközi előirányzat-változásokat (előző évi maradvány igénybevétele, a Legfőbb Ügyészség felújítási hozzájárulása, valamint a személyi juttatások terhére végrehajtott előirányzat-módosítások) figyelembe véve a felújításra rendelkezésre álló 41,4 millió Ft fedezetet biztosított – illetve 2010. évi maradvány formájában fedezetet biztosít – az épülethomlokzat részleges felújítására, az ivóvíz alapvezeték cseréjére, az esővíz elvezető rendszer cseréjére, a pincecsatorna alapvezeték cseréjére, külső homlokzat rekonstrukciójára stb. Beruházásra az elemi költségvetésben 2,5 millió Ft került jóváhagyásra. A gazdálkodási lehetőségeket bővítette az előző évi maradvány (10,2 millió Ft), valamint a személyi juttatások terhére végrehajtott előirányzat-módosítás összege (17 millió Ft). Az így rendelkezésre álló 29,7 millió Ft fedezetet biztosított – illetve 2010. évi maradvány formájában fedezetet biztosít – számítástechnikai, ügyviteli eszköz, szoftver beszerzésekre, a főlépcsőház szőnyegezési munkáira, valamint a székház nagymértékben elavult biztonságtechnikai rendszerének részbeni korszerűsítésére. Központi beruházás keretében 20,5 millió Ft állt rendelkezésre a hőellátó központ felújítása II. ütemének megvalósítására. A szűkös pénzügyi lehetőségeket messzemenően figyelembe vevő takarékos gazdálkodás eredményeként a Legfelsőbb Bíróság időben eleget tett valamennyi fizetési kötelezettségének.
22
IV. A HELYI ÉS A MEGYEI (FŐVÁROSI) BÍRÓSÁGOK, VALAMINT AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK HELYZETE 1. Ügyforgalom, munkateher (5-16. számú mellékletek) Ügyforgalom alakulása, 2010. év Érkezett ügyek Megnevezés
száma
Befejezett ügyek
2009. évi %ában
száma
Időszak végén folyamatban maradt ügyek
2009. évi %ában
2008. száma
2009.
dec. 31-ei %-ában
Helyi bíróságok Peres ügyek Nemperes ügyek Együtt Ebből: szabálysértési ügyek
381 716 473 507 855 223 120 469
104,7 65,9 79,0 101,2
37 521
108,1
27 231 32 443 333 205 430 400
72,9 104,6 105,0 102,4
381 069 524 778 905 847 120 470
106,1 71,6 83,0 102,1
159 061 9 254 168 315 17 985
104,0 12,4 74,0 106,5
100,4 15,3 76,9 100,0
36 182
107,5
24 845
110,7
105,7
28 210 29 343 354 237 447 972
74,9 113,7 106,2 104,0
2 405 38 901 4 716 70 867
64,5 127,1 40,8 103,7
71,1 108,7 65,6 101,4
99,6 106,1 98,7 102,6 118,2
12 694 2 467 154 15 315 30
103,8 107,7 126,2 104,6 157,9
107,4 99,1 94,5 105,8 115,4
Megyei elsőfok Peres ügyek Nemperes ügyek, csőd-, felszámolási és cégügyek nélkül Csőd- és felszámolási ügyek Érdemi cégügyek a/ Együtt
Megyei másodfok Peres ügyek Nemperes ügyek Egyéb ügyek Együtt Ebből: szabálysértési ügyek
36 951 35 949 2 568 75 468 691
103,2 105,4 96,8 104,0 117,5
36 074 35 972 2 577 74 623 687
Megyei bíróságok összesen Peres ügyek Nemperes ügyek, csőd-, felszámolási és cégügyekkel együtt Egyéb ügyek Mindösszesen Ebből : 1-2 év közötti perek 2 év feletti perek egy év feletti összesen
456 188
104,8
453 325
105,7
196 600
104,8
101,5
902 335 2 568 1 361 091
79,3 96,8 86,4
972 540 2 577 1 428 442 37 547 18 514 56 061
83,6 98,7 89,6 100,6 102,3 101,2
57 743 154 254 497 25 594 13 768 39 362
47,0 126,2 82,0 99,1 92,1 96,5
52,8 94,5 83,9 96,4 93,9 95,5
6 768 146 11 251 2 409 20 428
107,3 113,2 110,8 114,3 110,0
98,4 129,4 114,8 112,7 108,8 76,9
2 606 71 2 084 184 4 874 62
107,1 154,3 111,1 104,0 108,6 84,9
116,6 107,6 96,3 111,5 106,8 131,9
114,8 115,3 101,8 140,0 105,0 65,8
81 50 3 246 9 3 336 0 67
126,6 106,4 100,7 112,5 101,2 39,9
108,0 100,0 104,6 75,0 104,6 45,6
88,9 106,2 103,8 99,4 116,4 117,4 101,8 108,0 89,9
239 182 183 906 19 852 15 270 80 80 3 246 347 262 707
80,8 104,9 105,4 104,3 137,9 137,9 100,7 113,0 82,5
82,8 101,1 106,1 108,8 114,3 114,3 104,6 102,1 84,5
Ítélőtáblák Fellebbezett peres ügyek Ebből: harmadfokú Fellebbezett nemperes ügyek Egyéb ügyek Együtt Ebből: 1 év feletti perek
6 397 141 11 330 2 390 20 117 153
Legfelsőbb Bíróság Fellebbezett ügyek Ebből: peres Felülvizsgálati eljárások Egyéb ügyek Együtt Ebből: 1 év feletti fellebbezett 1 év feletti felülvizsgálat
548 196 6 595 616 7 759
113,5 113,3 106,1 138,1 108,6
542 196 6 452 619 7 613 0 597
Bíróságok mindösszesen Elsőfokú ügyek Ebből:peres Másodfokú ügyek Ebből:peres Harmadfokú ügyek Ebből:peres Felülvizsgálati eljárások Egyéb ügyek Összesen
1 285 623 419 237 91 301 43 750 166 165 6 595 5 593 1 389 278
85,5 105,0 105,3 103,8 113,7 114,6 106,1 107,4 86,7
1 353 819 417 251 90 159 42 512 156 155 6 452 5 586 1 456 172
a/A folyamatban maradt ügyek száma az OIT által elrendelt adatgyűjtés adata.
23
1.1.
Helyi bíróságok
A helyi bíróságokhoz (munkaügyi bíróságokkal együtt) a 2010. év elején még folyamatban lévő 218 939 ügyhöz további 855 223 ügy érkezett, 21%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban (ezen belül 245 ezerrel, egyharmadával visszaesett a nemperes ügyek száma, így az érkezések 55%-át tették ki – 2009-ben ez 66% volt). Emiatt csaknem ötödével csökkent a 2005 óta emelkedő munkateher. A helyi bíróságok munkaterhe, 1997-2010 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Peres
Nemperes
A munkaterhen belül 4,4%-kal ismét nőtt a peres munkateher nagysága – amely így 2004 óta először a munkateher több mint felét tette ki –, és 2010-ben az elmúlt 14 év legmagasabb értéke volt: 540 ezer. Ennek oka részben az előző időszakról folyamatban maradt perek számának 3,6%-os, részben pedig az érkező perek számának 4,7%-os emelkedése volt. A peres munkateherből az ügyhátralék aránya országos szinten 30% alatt maradt, a fővárosban szinte változatlanul 36% volt, Pest megyében pedig tovább mérséklődött 35%-ra. A nemperes munkateher a kétharmadára esett vissza. Ennek oka az volt, hogy 22%-kal kevesebb fizetési meghagyás maradt folyamatban a 2009. év végén, mint egy évvel azelőtt, és alig több mint feleannyi érkezett, mint 2009-ben. Némileg csökkent a helyi bíróságok munkaterhének területi koncentráltsága: a fővárosra a munkateher 29%-a esett (2009-ben 34%), míg Pest megyére a 12%-a (2009-ben 11%), így e két terület összesen az országos munkateher 41%-át adta (2009-ben 45%). Baranya megye kivételével az összes megye részesedése nőtt a főváros ellenében; a főváros, Pest megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett már Szabolcs-Szatmár-Bereg megye aránya is 5% felett volt. Az elmúlt évekkel ellentétben – az érkezések számát követve – 2010-ben 17%-kal csökkent a befejezések száma (906 ezer), de még így is jelentősen felülmúlta az érkezésekét, így 23%-kal kevesebb ügy (168 ezer) maradt folyamatban az év végén, mint egy évvel korábban. Ezen belül a nemperes hátralék kevesebb, mint a hatodára esett vissza, míg a peres ügyhátralék szinten maradt. A fizetési meghagyásokkal kapcsolatos jogszabályváltozás tehát a hátralék összetételének átrendeződését eredményezte. Míg
24
2008-2009-ben a folyamatban maradt ügyek közül minden 3-4., addig 2010-ben csupán minden 18. volt nemperes. Az ügyhátralék koncentrációja csökkent, de 31%-a, illetve 12%-a még mindig a fővárosban és Pest megyében volt (2009-ben 36% és 14%). A fővárosban 29%-kal kevesebb ügy fejeződött be a megelőző évhez képest (a 10%-kal több peres befejezés nem tudta ellensúlyozni a 40%-kal visszaeső nemperes befejezést), de így is meghaladta az érkezések számát, emiatt 2010 végén összesen harmadával csökkent az ügyek száma, ezen belül pedig 2,8%-kal mérséklődött a peres, és kicsit több mint a tizedére a nemperes hátralék. Pest megyében a peres befejezések száma 8,7%-kal nőtt, míg a nempereseké 14%-kal kevesebb lett; összesen pedig 7,3%-kal alulmúlta a 2009-es értéket. Ennek ellenére az alacsonyabb számú érkezés miatt itt is egyharmadával kevesebb ügy maradt folyamatban, ezen belül tizedannyi nemperes, míg a peres hátralék 1,8%-kal több lett. A peres ügyhátralékon belül a különböző perfajtáknál az érkezési átlaghónapban kifejezett érték igen eltérő: országosan 2,1 hónap (szabálysértési perek) és 10,0 hónap (pótmagánvádas büntető perek) között mozgott. A mutató a közvádas büntető pereknél a fővárosban, Hajdú-Bihar és Pest megyében, míg a pótmagánvádas büntető pereknél a fővárosban, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében az egy évet is meghaladja (bár a büntető pereknél összességében sehol sem éri el a 12 hónapot). A mutató értéke minden perfajtánál meghaladja az átlagot a fővárosban, de a legtöbbnél Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Pest megyében is. Minden perfajtánál átlagon aluli az érték Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Tolna megyében. Az éven túli perek száma (30 977 ügy) összességében 5,8%-kal kevesebb lett. A fővárosban 12 733, míg Pest megyében 5486 éven túli per maradt folyamatban. Az 1-2 év közötti perek száma országosan 1099-cel, a 2-3 év közötti pereké 234-gyel, míg a 3 éven túli perek száma 565-tel, 12%-kal kevesebb lett egy év alatt. Az éven túli perszám változás döntő részben a fővárosban és Pest megyében következett be, ahol 11%-os volt a mérséklődés, de hasonló arányban csökkent Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Veszprém és Zala megyében is. A fővárosnak és Pest megyének az éven túli ügyhátralékból való részesedése kis mértékben, 41%-ra, illetve 18%-ra csökkent. A 2010. évi érkezések ügyszakonkénti megoszlásában továbbra is a polgári perek domináltak: a beérkezett 381 716 per 44%-a ilyen volt; számuk 4,3%-kal emelkedett. A befejezésszám 7,7%-kal, 169 954-re nőtt; az átlagos eljárási időtartam 6,0 hónap volt. A hátralék 2,7%-kal mérséklődött (68 174 ügy). Országos átlagban ez 4,9 hónap átlagérkezésnek felelt meg. Az éven túli perek száma csaknem tizedével esett vissza. A változásban a fővárosnak meghatározó szerepe volt, ahol az egy évnél régebben érkezett perek száma 22, ezen belül a két éven túliaké 14%-kal csökkent.
25 Az eljárás átlagos időtartama a helyi bíróságokon befejezett peres ügyekben (nap) 2004-2010.
Ügyszak Polgári Gazdasági Büntető Munkaügyi
2004. 194 271 244 209
2005. 193 253 276 197
2006. 202 259 281 214
2007. 198 250 283 210
2008. 189 222 311 217
2009. 191 234 291 215
2010. 183 231 281 226
A helyi bíróságok perérkezésének 4,0%-át tette ki a gazdasági szervezetek egymás közötti jogvitája; számuk 12%-kal visszaesett, 15 217-re. A befejezésszám az érkezéscsökkenés ellenére 1,6%-kal, 17 025-re nőtt. Az eljárás átlagos időtartama 7,7-ről 7,6 hónapra változott. A kevesebb érkezés és a növekvő befejezésszám a hátralék 20%-os visszaesését eredményezte (7129 ügy). Az ügyhátralék intenzitás 5,6 havi átlagérkezéssel volt egyenértékű (2009-ben 6,2 hónap). Az 1-2 év között érkezett perek száma 18%-kal, a 2-3 év közöttieké 15%-kal, a 3 éven túliaké 2,4%-kal lett kevesebb. Országosan a perek 23%-a volt egy évnél régebbi érkezésű, a fővárosban minden negyedik, Pest megyében a perek 30%-a volt ilyen. A már említett fizetési meghagyások miatt a 2009. évinél 39%-kal kevesebb, 375 981 polgári és gazdasági nemperes ügy érkezett. A befejezett ügyek száma ennél kisebb mértékben, harmadával csökkent, 426 131-re. A hátralék az ügyforgalom átalakulása miatt a 2009-es érték 8,4%-ára zuhant vissza. Érkezett fizetési meghagyások száma a helyi bíróságokon, 1997-2010 600 000 500 000
558 408 475 127 437 303
400 000
307 211 326 700 295 347 277 661 286 669 293 606 300 000 275 596 272 665 269 489 244 670
311 271
200 000 100 000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
A helyi bíróságok büntető perérkezése (80 155) 9,1%-kal nőtt. A befejezésszám (77 699) 5,9%-kal lett több. Az eljárás átlagos időtartama 2010-ben tovább csökkent, 9,6 hónapról 9,2 hónapra. A perek nagyobb része most is éven belül befejeződött. A hátralék 4,8%-kal több lett (53 448). A folyamatban lévő perek mennyisége országos átlagban 8,0 havi érkezésnek felelt meg (2009-ben 8,3 hónap); Pest megyében ez 12,5-ről 10,7 hónapra, a fővárosban 12,0-ról 10,8 hónapra mérséklődött. Az ügyhátralékon belül az egy éven túli perek száma 4,3%-kal csökkent, arányuk pedig 33%-ról 30%-ra változott.
26
A büntető nemperes ügyek érkezése (64 265) ismét emelkedett, 8,4%-kal. A befejezésszám 9,7%-kal, 64 516-ra nőtt és 2587 ügy maradt folyamatban, 8,8%-kal kevesebb, mint 2009-ben. A beérkezett szabálysértési eljárások száma 2010-ben 120 469 volt, 1,2%-kal több, mint a megelőző évben. Ezzel a helyi bíróságok ügyérkezésén belül 14%-ra nőtt az ilyen ügyek aránya. A befejezett szabálysértések száma (120 470 ügy), követve az érkezések alakulását, szintén több lett 2,1%-kal. A perek átlagos befejezési időtartama 2,5-ről 2,4 hónapra csökkent. 17 985 ügy maradt folyamatban – 16 000 peres és 1985 nemperes –, lényegében ugyanannyi, mint 2009-ben. A perhátralék mennyisége 2,1 hónap átlagérkezésével volt azonos, 211 folyamatban maradt peres és nemperes eljárás érkezett egy évnél is régebben. Az érkezett szabálysértések száma 2004-2010 között 1
200 000 180 000 160 000 140 000 120 000
4 866 4 350
2 728
37 934
36 352
37 410
2 668
32 151
32 819
100 000 80 000
3 589
90 801
92 252
66 806
2 872
2 198
28 536
26 717
87 667
91 554
2009
2010
22 758
55 649
60 000 40 000 20 000
42 617
46 531
47 970
49 221
2004
2005
2006
2007
peres
átváltoztatás
66 327
0 2008 kifogás
egyéb
1
2010-ben az érkezett szabálysértési peres ügyek közül tizedével több, 46 552 volt a pénzbírság, a helyszíni bírság közérdekű munkára, valamint ezek és a közérdekű munka elzárásra történő átváltoztatása (2009-ben: 42 306)
A munkaügyi bíróságokhoz 2010-ben 3,5%-kal kevesebb, 31 091 ügy érkezett. Ezen belül a perek száma 6,7%-kal 26 745-re nőtt, a nemperes ügyeké ellenben 39%-kal mérséklődött. A befejezésszám (30 052) csökkent 4,4%-kal. A perek átlagos eljárási időtartama kissé emelkedett (7,1 hónapról 7,4 hónapra). 2009-hez képest tizedével több, 14 310 per maradt folyamatban, míg a nemperes hátralék a negyedére esett vissza. Összesen 7,8%-kal 14 413-ra nőtt az ügyhátralék. Országos átlagban az év végén folyamatban maradt perek mennyisége 6,4 hónap átlagérkezésével volt azonos – 2009hez hasonlóan, kimagasló volt Pest (11,7 hónap), Fejér (8,7 hónap) és Győr-MosonSopron megyében (8,3 hónap). A fővárosban 7,5 hónap volt az érték. A hátralékon belül 14%-kal nőtt az egy évnél régebben érkezett perek száma.
27
1.2.
Megyei bíróságok
A megyei bíróságok (helyi bíróságok nélküli) teljes munkaterhe – a megyei másodfok egyéb ügyeit is belevéve – 2,5%-kal nőtt, ekkor a 2010. január 1-jén folyamatban lévő 84 348 első- és másodfokú ügyhöz további 505 868 érkezett. A teljes munkaterhen belül a cégregisztrációs tevékenység aránya minimálisan, 57%-ról 58%-ra változott. A cégügyek (és az egyéb ügyek) nélkül a munkateher 1,2%-os növekedése figyelhető meg. A megyei bíróságok (helyi bíróságok nélkül) munkaterhe, cégbíróságok nélkül 244 260 247 093 226 525 208 055 203 973 196 351 202 039
250 000 200 000
162 425 166 382 175 145
150 000 100 000 50 000 0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
A megyei bíróságok cégbíróságok nélküli teljes munkaterhén belül 3,1%-kal több lett a másodfokú munkateher, míg az elsőfokú munkateher szinten maradt. A megyei bíróságok (cégbíróságok nélküli) teljes munkaterhének jelentős része továbbra is a fővárosra és Pest megyére koncentrálódott, ezek együttes részesedése 2010-ben is csaknem 50% volt. (A fővároshoz elsőfokon a munkatehernek 33%-a, másodfokon 40%-a tartozott, Pest megyében ezek a mutatók 10% körül mozogtak.) 1.2.1.
Fellebbezett ügyek
Az elmúlt évben összesen 72 900 fellebbezést nyújtottak be, a 2009-es szinten maradás után 4,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a peres eljárások száma 3,2%kal, 36 951-re nőtt: a polgári és szabálysértési perek száma szinten maradt, a büntető pereké 10%-kal, a szabálysértési pereké 18%-kal emelkedett; egyedül a gazdasági perek száma mérséklődött 8,9%-kal. A nemperes eljárások száma 5,4%-kal volt több mint egy évvel korábban: itt a büntető nemperes ügyszám 11%-os növekedése ellensúlyozta a polgári és gazdasági, valamint a munkaügyi nemperes eljárások számának 5,0%-os és 8,6%-os mérséklődését. Összesen 72 046 másodfokú ügyet fejeztek be, 2,7%-kal többet mint 2009-ben. Ebből 36 074 peres eljárás volt. Átlagosan fél éven belül határozatot hoztak. Figyelembe véve
28
az elsőfokú bíróságon eltöltött időt is, együttesen az eljárás időtartama másfél év volt átlagosan. Az eljárás átlagos időtartama a megyei bíróságokon, másodfokon befejezett peres ügyekben (nap) 2004 – 2010.
Ügyszak teljes pertartam * Polgári ebből: másodfokon teljes pertartam * Gazdasági ebből: másodfokon teljes pertartam * Büntető ebből: másodfokon teljes pertartam * Munkaügyi ebből: másodfokon
2004. 396 109 621 136 516 163 361 91
2005. 397 114 666 147 533 160 381 127
2006. 573 122 658 141 544 152 569 145
2007. 574 127 622 151 560 166 562 142
2008. 514 116 482 111 582 177 533 122
2009. 546 125 575 131 566 157 559 141
2010. 541 123 551 111 545 146 572 172
* Az elsőfokú bíróságra érkezéstől a másodfokú bíróságon történő befejezésig együttesen.
2010. december 31-én 6,0%-kal több, 15 161 másodfokú ügy maradt folyamatban, ez 2009-hez képest 7,4%-kal több peres és 0,9%-kal kevesebb nemperes ügyhátralékot jelent. A peres hátralékon belül a polgári és a munkaügyi pereké szinten maradt, a gazdasági, a büntető és a szabálysértési pereké pedig nőtt (6,0%-kal, 17%-kal és 15%kal). A nemperes hátralékon belül egyedül a munkaügyi eljárások száma emelkedett (59%-kal). A főváros nemperes hátraléka harmadával – ezen belül a polgári és gazdasági nemperes ügyek száma 41%-kal – mérséklődött. A peres hátralék érkezési átlaghónapban kifejezett értékei, a főváros nélkül számolva, a magánvádas büntető pereket és a munkaügyi pereket kivéve emelkedtek, a közvádas és pótmagánvádas büntető pereknél pedig meghaladták a 4 hónapot. A főváros esetében egyedül a gazdasági pereknél történt figyelemreméltó változás: 3,5 hónapról 4,3 hónapra nőtt az intenzitás. A másodfokú hátralékon belül a 2009. évi 15%-os növekedést követően 2010-ben ugyanennyi százalékkal csökkent az egy éven túli perek száma, amit főként a főváros és Pest megye perhátralékának jelentős mérséklődése eredményezett. 1.2.2.
Elsőfokú ügyek
A megyei elsőfokú bíróságokra 2010-ben 430 400 ügy érkezett, 2,4%-kal több mint egy évvel korábban: ez illeszkedik a – 2009 kivételével – korábbi években tapasztalt növekvő trendbe. Ezen belül 5,0%-kal, 333 205-re emelkedett az érdemi cégügyek száma, a cégbíróságok ügyeitől eltekintve pedig 5,7%-kal kevesebb első fokú ügy volt, mint 2009ben. De mivel az előző évről folyamatban maradt ügyek száma meghaladta a 2008. év végi ügyhátralékot, így a cégbíróságok nélküli munkateher mennyisége szinten maradt (és több mint kétszer annyi volt, mint az évtized elején).
29 A megyei elsőfokú bíróságok munkaterhe, cégbíróságok nélkül 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 2001
2002
2003
2004 peres
2005
2006
2007
2008
2009
2010
nemperes (cég nélkül)
A megyei első fokú ügyek megoszlását tekintve, még mindig a cégügyek teszik ki az érkezések háromnegyedét, 7,5%-ot a csőd- és felszámolási eljárások, 6,3%-ot a további nemperes ügyek, 8,7%-ot pedig a perek. Ez utóbbiakon belül továbbra is a polgári és a közigazgatási perek domináltak, arányuk 40%, illetve 38% volt. A bíróságok megyei első fokú befejezései – az érkezésekhez hasonlóan – a cégügyeket is figyelembe véve 4,0%-kal nőttek, azoktól eltekintve 3,5%-kal csökkentek. Az eljárás átlagos időtartama a gazdasági pereknél kevesebb, míg a büntető pereknél több lett. Az eljárás átlagos időtartama a megyei bíróságokon, első fokon befejezett peres ügyekben (nap) 2004 - 2010.
Megnevezés Polgári Gazdasági Közigazgatási Büntető (katonaival)
2004. 190 281 179
2005. 244 302 170
2006. 279 313 168
2007. 302 343 195
2008. 315 360 212
2009. 325 352 206
2010. 324 316 210
157
189
273
301
332
347
370
A folyamatban maradt ügyek száma összességében 1,4%-kal nőtt a 2009. év végéhez képest. A peres hátralékon belül a hosszú pertartamú perek aránya minimális mértékben mérséklődött: a folyamatban maradt ügyek 32%-a volt éven túli, ezen belül 15%-a két évnél, 7,4%-a pedig 3 évnél is régebben érkezett. A megyei első fokú peres ügyérkezésen és a hátralékon belül növekedett a területi koncentráció: az érkezések 53%-a, a folyamatban maradt perek 64%-a, az ügyhátralékon belül az egy éven túli peres hátraléknak pedig 70%-a a fővárosban és Pest megyében található.
30
8,9%-kal több, 15 075 polgári per érkezett. 9,2%-kal nőtt a befejezésszám (14 647) is. A folyamatban maradt ügyek száma nőtt, 2010-ben további 3,9%-kal, 11 315-re. A szintén emelkedő befejezésszám miatt viszont az év végén a 2009-es értéknél (9,4 hónap) kissé kevesebb, 9,0 havi átlagérkezéssel egyenértékű hátralék halmozódott fel. Nem változott jelentősen a peres hátralék pertartama. Országosan – 2009-hez hasonlóan – a folyamatban maradt perek több mint ötöde 1-2 év közötti volt, tizede 2-3 év közötti, valamint további egytizede 3 évnél régebben érkezett. Az érkezett perek 16%-a (5981) volt gazdasági per; ez 10%-kal több ügyet jelentett, mint 2009-ben és az elmúlt évek legmagasabb értéke volt. A perek befejezése is emelkedett, 7,2%-kal. Mivel az érkezések száma meghaladta a befejezésekét, így 1,4%-kal több, 4015 per maradt folyamatban 2010 végén, mint egy évvel korábban. Az ügyhátralék intenzitás tovább csökkent – nagyobb részben a növekvő érkezés miatt –, 8,1 hónap átlagérkezéssel volt azonos. Főként a fővárosnak köszönhetően – 9,0%-kal kevesebb éven túli per maradt folyamatban – a pertartam csökkent: az egy évnél régebben érkezett perek ügyhátralékon belüli aránya 38% volt, és kevesebb mint minden ötödik per volt két évnél is régebbi. A közigazgatási peres érkezés 6,4%-kal ismét nőtt, (14 360). A befejezés 7,5%-kal lett több (13 727). Az év végén folyamatban maradt ügyek száma 9,1%-kal tovább emelkedett. A hátralék érkezési átlaghónapban kifejezett értéke 6,2 hónapról 6,3 hónapra változott. Az 1-2 év között érkezett perek száma 23%-kal, a 2-3 év közöttieké 16%-kal, a 3 évnél régebben érkezetteké pedig 3,2%-kal lett több. A polgári, gazdasági, közigazgatási nemperes ügyek (csőd-, felszámolás és cégügyek nélküli) érkezése a 2008-2009. évi emelkedés után 29%-kal, 24,5 ezerre mérséklődött – ennek oka a fizetési meghagyások számának 41%-os visszaesése volt. 26%-kal csökkent a befejezések száma is, de meghaladta az érkezésekét, így az év végén harmadával, 2032re esett vissza a hátralék. A csődeljárások száma az elmúlt években hullámzóan alakult: 1996. és 2008. között átlagosan 43 ügy érkezett, majd 2009-ben – a jogszabályi változás miatt – ez az érték 106, 2010-ben pedig 192 lett. A befejezések száma 80-ról 174-re nőtt, és 54 eljárás maradt folyamatban az év végén. A felszámolási eljárások száma folyamatosan emelkedett, 2010-ben is 4,4%-kal, 32 251re. A növekedés a megyék felénél realizálódott, így a fővárosban is (1826-tal volt több ügy), ellenben Pest megyében 3,4%-os csökkenés történt. A befejezés – az érkezéseket követve – ismét nőtt, 13%-kal, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megye kivételével mindenhol az országban. Az év végén 38 847 ügy maradt folyamatban, amely 8,6%-os növekedést jelent 2009-hez viszonyítva. Országos átlagban a folyamatban maradt felszámolási ügyek 15%-át kérték két évnél is régebben.
31 Érkezett és folyamatban maradt felszámolási eljárások száma 2000-2010 között 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 2000
2001
2002
2003
2004
érkezett
2005
2006
2007
2008
2009
2010
folyamatban maradt
A cégügyek tekintetében a 2008-as intézkedések okozta 2009-es csökkenés után az érkezés ismét nőtt 5,0%-kal, 333 205-re. Viszont a 2009. év végén 4383-mal kevesebb cégügy maradt folyamatban, mint 2008. december 31-én. Összességében a cégbíróságok munkaterhe 3,5%-kal több lett. A befejezésszám (354 237) 6,2%-kal volt nagyobb, mint 2009-ben. A folyamatban maradt ügyek száma (4716) jelentősen, a 2009. évi 66%-ára mérséklődött. A cégbíróságok munkaterhe 2001-2010 között
500 000 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
A tárgyidőszakban a büntető ügyszak – katonai tanácsok adata nélküli – peres érkezése 14%-kal nőtt (1668). A befejezett perek mennyisége, a többletérkezés ellenére, 3,1%-kal kevesebb lett. A perek eljárási időtartama szinten maradt (12,8 hónap). Éven belül 64%uk fejeződött be, és már csaknem egytizedük 3 évnél is régebben érkezett a bíróságokhoz. 2010 végén 1615 per maradt folyamatban, 16%-kal több mint egy évvel korábban. A hátralék ismét csaknem egy évi érkezésnek felelt meg. Mérséklődött az ügyhátralék pertartama: a perek csaknem kétharmada éven belül érkezett és 17%-uk tart
32
több mint két éve. A fővárosban a perek 11%-a (2009-ben 14%-a), Pest megyében 14%a (2009-ben 23%) érkezett 3 évnél is régebben. A büntető nemperes ügyek érkezése 5,7%-kal, befejezése 12%-kal csökkent (2426 és 2415 ügy), a hátralék 3,2%-kal lett több, 354 ügy maradt folyamatban az év végén (ebből 301 a fővárosban). 2010-ben 15%-kal visszaesett a katonai tanácsok peres érkezése, 437 ügy érkezett; ellenben a nemperes ügyérkezés 16%-kal növekedett (271 ügy). A peres befejezésszám 3,3%-kal csökkent (437), a nempereseké ötödével nőtt (274). Az esetek közel felében fél éven belül meghozták a határozatot (2009-ben 65%). Év végén 316 per maradt folyamatban, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A peres hátralék országos átlagban már 8,7 hónap átlagérkezésnek felelt meg (főváros: 11,9 hónap). 14%-kal kevesebb, 19 nemperes ügy maradt folyamatban 2010. december 31-én. 1.3.
Ítélőtáblák
Az ítélőtáblák ügyérkezése ismét emelkedett, összesen 10%-kal. Az év elején folyamatban maradt 4398 fellebbezett és 165 egyéb ügyhöz 9,5%-kal több, 18 019 fellebbezés és 14%-kal több, 2409 egyéb ügy érkezett, mint egy évvel korábban. Mind a peres, mind a nemperes fellebbezések száma tovább nőtt (7,3%-kal és 11%-kal). Az ítélőtáblák munkaterhe, 2003-2010 26 000 24 000 22 000 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2003
2004 fellebb. peres
2005 fellebb. nemperes
2006
2007
felülvizsg, ill harmadf.
2008
2009
2010
egyéb
A fellebbezések számának emelkedése mind a civilisztika, mind a büntető ügyek területét érintette. Civilisztikai ügyszakon belül a polgári pereknél 6,7%-os, a közigazgatási pereknél 34%-os volt a növekedés, a gazdasági peres ügyekben érkezett fellebbezések száma viszont 7,0%-kal kevesebb lett. Büntető ügyszakon belül a büntető perek száma 12%-kal, a katonai pereké 28%-kal nőtt, 146 harmadfokú büntető per érkezett, 13%-kal több mint egy évvel korábban.
33
A peres ügyteher mellett emelkedett a nagy munkaigényű nemperes ügyek érkezése: egytizedével több ügyet kezdeményeztek mind a polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes ügyeknél (a 600-zal több felszámolási eljárás miatt), mind a büntető ügyeknél (ahol a nyomozási bíró feladatkörébe tartozó ügyek száma 201-ről 303-ra, az előzetes letartóztatás ügyében hozott intézkedések száma pedig 900-ról 1035-re nőtt). Az érkezés területi megoszlása 2009-hez hasonlóan alakult, továbbra is a főváros volt a meghatározó. A 2010. évi összes ügyérkezés megoszlása Pécsi 7%
Szegedi 10%
Győri 13%
Fővárosi 57%
Debreceni 13%
A befejezések száma 2010-ben tovább emelkedett, 8,8%-kal 20 117-re. Az ítélőtáblák a peres ügyeket a hozzájuk érkezéstől számítva átlagosan fél éven belül befejezték. Ha a pertartamot az elsőfokú bíróságra érkezéstől számítjuk, akkor a peres eljárások időtartama (csak a bíróságok által ráfordított időt figyelembe véve) már 406-727 nap között szóródott. Az eljárás átlagos időtartama az ítélőtáblákon befejezett peres ügyekben (nap) 2004 – 2010.
Megnevezés teljes pertartam * Polgári ebből: ítélőtáblán teljes pertartam * Gazdasági ebből: ítélőtáblán teljes pertartam * Közigazgatási ebből: ítélőtáblán Büntető (katonaival)
teljes pertartam * ebből: ítélőtáblán
2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 598 638 638 691 724 692 727 93 91 99 121 131 125 129 666 639 670 714 719 710 718 149 105 115 133 143 135 147 449 203
421 175
413 153
443 160
428 128
434 96
406 129
442 163
500 173
553 174
552 154
613 170
633 178
620 179
* Az elsőfokú bíróságra érkezéstől a másodfokú bíróságon történő befejezésig együttesen.
December végén 4874 ügy maradt folyamatban, 6,8%-kal több mint 2009-ben, 2008-hoz viszonyítva pedig 8,6%-kal. A folyamatban maradt fellebbezett másodfokú ügyek száma csökkent a Pécsi és a Szegedi Ítélőtáblán, az egyéb ügyeké pedig a Debreceni Ítélőtáblán.
34
A folyamatban lévő peres ügyeknek továbbra is csaknem teljes egésze egy éven belül érkezett az ítélőtáblákra, 59 másod- és 3 harmadfokú per érkezett egy évnél régebben (2009-ben 44 és 3). Ezek immár 71%-a a Győri Ítélőtáblán vár befejezésre, itt már csaknem minden tizedik folyamatban maradt per egy évnél régebbi érkezésű volt, szemben az országos 2,4%-os részaránnyal. 1.4.
A bíróságok tárgyalási tevékenységének jellemzői bírósági szintenként
A helyi bíróságokon tárgyaló bírák száma az előző évhez hasonlóan mindkét területen egyaránt nőtt. Civilisztikában 1,1%-kal, büntetőben 5,1%-kal tárgyalt havi átlagban több bíró, mint egy évvel korábban. A tárgyaló bírói létszám növekedése mellett a tárgyalási mutatók nem emelkedtek. Az egy bíróhoz érkezett perek száma mindkét ügyszakban növekedett. Az egy bíró által hozott határozatok száma mindkét területen több lett, igaz, büntetőben ez csak minimális emelkedést jelent. Büntető ügyszakban a magasabb befejezésszám ellenére is az egy bírónál folyamatban maradt ügyek száma nem változott, civilisztikában azonban az érkezés növekedését is tudta ellensúlyozni, így itt mérséklődött a mutató értéke. A megyei másodfokon tárgyaló tanácsok száma 2010-ben büntető ügyszakban 2,4%-kal nőtt, civilisztikában pedig 1,3%-kal mérséklődött. A tárgyalási mutatók büntetőben csökkentek, az ügyhátralék emelkedett, elsősorban az érkezés növekedése miatt. Civilisztikában a minimális létszám- és érkezés-csökkenés mellett, kismértékű ügyhátralék-növekedés volt megfigyelhető (a tárgyalási mutatók visszaesése okán). A megyei elsőfokú bíróságokon 2010-ben több bíró tárgyalt mindkét ügyszakban: büntetőben a 2009. évinek 103,8%-a, civilisztikában 106,2%-a lett. A tárgyalási tevékenység civilisztikai ügyszakban – még ha kis mértékben is, de – fokozódott, s ez az egy bírónál lévő ügyhátralék csökkenését is magával hozta. Ezzel ellentétben a büntető ügyszakbeli tárgyalási tevékenység visszafogottabb volt és ez az ügyhátralék mutatójának emelkedésében is megmutatkozott. Összességében a megyei bíróságok területi koncentrációja számottevően nem módosult. A főváros és Pest megye évek óta kimagaslóan magas ügyhátralékkal rendelkezik minden szinten, és mindkét ügyszakban. Az elmúlt év végén, míg a fővárosban 2,4%-kal kevesebb, összességében 63 449 per maradt folyamatban, addig Pest megyében 22 980, 3,8%-kal több. A fővárosban az első fokú (helyi és megyei együtt) peres hátralék csökkenése mellett a másodfokú hátralék is mérséklődött. Ezzel ellentétben Pest megyében mind a helyi bíróságok hátraléka, mind a másodfokon elbírálásara váró ügyek száma gyarapodott a 2010-es évben. Az országos ügyhátralékon belüli arányuk a fővárosi elsőfok, és a Pest megyei helyi és megyei másodfok kivételével csökkent. A két terület – a helyi, illetve a megyei első és másodfokot is figyelembe véve – teljes ügyhátralékon belüli aránya a 2009. évi 49,0%-ról 47,9%-ra mérséklődött. A létszámnövekedés hatására az egy bíróra jutó ügyhátralék a fővárosban mérséklődött. Pest megyében ugyanakkor az első fokú büntető bíráké, valamint a másodfokú tanácsoké tovább nőtt.
35 A fővárosban és Pest megyében egy tárgyaló bíróra/tanácsra jutó hátralék
Terület
Egy bíróra/tanácsra jutó hátralék Büntető ügyszakban Civilisztikai ügyszakban helyi megyei I. megyei II. helyi megyei I. megyei II. bíróságokon 2010.
Fővárosban
189
36
108
170
187
248
Pest megyében
142
17
149
193
176
156
Főváros és Pest megye nélküli országos átlag
106
26
141
116
91
78
2009. %-ában Fővárosban
96,2
96,5
99,6
93,2
96,0
93,8
Pest megyében
97,3
135,2
112,5
100,4
87,0
132,0
104,2
113,8
119,6
104,2
102,3
110,8
Főváros és Pest megye nélküli országos átlag
Az ítélőtáblákon tárgyaló tanácsok száma, mindkét ügyszakbeli csökkenés mellett, összességében 2,9%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A mérséklődés civilisztikában 3,0%-os, büntetőben 2,5%-os volt. Az ügyszakokban egységesen fokozódott a tárgyalási tevékenység: egy tanácsnál magasabb lett a tárgyalási napok, a kitűzött, a tárgyalt és a befejezett ügyek száma is. Az ügyhátralékok mutatói azonban így is magasabbak lettek, hiszen az érkezésszámok is emelkedtek, amelyet e befejezésszám nem tudott követni. 2. Személyzeti helyzet 2.1. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak (bírósági titkárok, bírósági fogalmazók, tisztviselők és írnokok) engedélyezett és tényleges létszámának változása a 2010. január 1. és 2010. december 31. napja közötti időszakban Az ítélőtáblák engedélyezett bírói létszáma 2010. december 31. napjáig kettővel, míg a megyei bíróságokon összesen eggyel emelkedett (17. számú melléklet). A bírósági titkárok engedélyezett létszáma 2010-ben 34 fővel emelkedett, míg a bírósági fogalmazók engedélyezett létszáma 34 fővel csökkent (18-19. számú mellékletek). A tisztviselők, az írnokok és a fizikai alkalmazottak együttes létszáma 2010. december 31. napjáig 6890 főről 6898 főre (1,001%) emelkedett (20. számú melléklet). Az egy engedélyezett bírói létszámra jutó engedélyezett igazságügyi alkalmazotti létszámarány a beszámoló időszakában 2009. évhez képest nem változott, 2,37 (20. számú melléklet).
36
2.2.
A bírói kar összetétele
A beszámoló időszakában a bírói kar ítélkezési gyakorlat szerinti összetétele a következők szerint változott. Az előző évhez képest csökkent az első kinevezésre tekintettel határozott időre kinevezett bírák száma (a 2009. évi 299-ről 2010. december 31. napjáig 276-ra). A betöltött bírói létszámon belüli arányuk 9,5%. A helyi bíróságokon a 2009. évi 53%-ról 2010-ben 47,2%-ra csökkent a tíz év alatti gyakorlattal rendelkező bírák aránya. A hosszabb bírói gyakorlattal rendelkező helyi és megyei bírósági bírák körében minimálisan emelkedett a 11-20 éves gyakorlattal rendelkező bírák megoszlása (a 2009. évi 37,3%-ról 39,6%-ra). A 30 év feletti gyakorlattal rendelkező helyi és megyei bírósági bírák aránya az előző évhez képest kis mértékben romlott, 9,1%-ról 7,7%-ra (21-22. számú mellékletek). Az ítélőtáblákon szolgálatot teljesítő bírák tekintetében, valamennyi ítélőtábla felállításakor meghatározó szempont volt a megfelelő időtartamú ítélkezési tapasztalat szerinti kiválasztás. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy az ítélőtáblákon változatlanul igen magas a hosszabb bírói gyakorlattal, ezen belül is a 11-20 éves (30,7%), valamint a 21-30 éves (45,4%) bírói gyakorlattal rendelkező bírák aránya (21. számú melléklet). A bírói kar nemek szerinti összetételét vizsgálva elmondható, hogy a helyi bíróságokra beosztott bírák közül 69,9%, a megyei bíróságokon működők körében 69,1% a női bírák aránya. A 2009. évi adatokhoz viszonyítva 2010. december 31. napjáig a helyi bíróságokon minimálisan csökkent, a megyei bíróságokon pedig kis mértékben emelkedett ez a mutató. Az ítélőtáblákon a nők aránya (57,1%) a helyi és a megyei bíróságokhoz képest alacsonyabb, de még így is magasnak mondható (23-29. számú mellékletek). 2.3.
A bírák kinevezése
A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági vezetők 128 bírói állásra írtak ki pályázatot. Figyelembe véve az előző évben kiírt, de a 2010. évben elbírált pályázatokat is, a beszámoló időszakában 66 (ebből öt eredménytelen) pályázat került elbírálásra. Valamennyi előterjesztést elfogadva, a Magyar Köztársaság elnöke 2010. január 1. napjától 2010. december 31. napjáig 60 pályázót nevezett ki – valamennyiüket határozott időtartamra – bíróvá. A főváros bíróságain 16 új bíró kezdte meg működését (32. számú melléklet). Az ítélőtáblákon és a megyei bíróságok illetékességi területén a bírói tisztségre pályázók száma egy és kilenc között változott. A megyei bíróságok elnökeinek a bíró tevékenységéről készített értékelése alapján, az OIT előterjesztésére, a köztársasági elnök 2010. évben 67 bírót nevezett ki – a határozott idő leteltét követően – határozatlan időtartamra.
37
2.4.
A bírák szolgálati viszonyának megszűnése
A Magyar Köztársaság elnöke az OIT előterjesztésére öt legfelsőbb bírósági bírói, hat ítélőtáblai, 24 megyei bírósági és 30 helyi bírósági bírót mentett fel tisztségéből (30-31. számú mellékletek), közülük 12-t a felső korhatár elérése, 35-öt – kérelmére - az öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatt. A tisztségükről 15-en mondtak le, egy bíró a szolgálati viszonyát jogellenesen szüntette meg, míg két bíró esetében a velük szemben lefolytatott fegyelmi eljárás során jogerős fegyelmi büntetésként a bírói tisztségükből való felmentést indítványozták. Az elmúlt évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a bírói hivatás helyett más pályát választók száma a 2008. évi kiemelkedően magas számhoz képest számottevően csökkent (2008. évben 25-en, 2009-ben 17-en, míg 2010. december 31. napjáig 15-en kérték a felmentésüket). Elsősorban a 33-50 év közötti bírák választanak más hivatást. Közöttük – mint ahogy a bírák körében általában – magasabb a nők aránya, mint a férfiaké. 2.5. A bírák elleni fegyelmi eljárások és fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül alkalmazott írásbeli figyelmeztetések A 2010. január 1. napjától 2010. december 31. napjáig terjedő időszakban a megyei bíróságok elnökei öt bíróval szemben alkalmaztak – fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezése nélkül – írásbeli figyelmeztetést. A bírákkal szemben valamennyi esetben hivatali kötelezettségszegés miatt került sor az intézkedés alkalmazására. A 2010. évben két megyei bírósági vezető, két megyei bírósági bíró és kilenc helyi bírósági bíró ellen (egy bíró ellen két fegyelmi eljárás is indult) kezdeményezték a megyei bíróságok elnökei a fegyelmi eljárás megindítását. A fegyelmi felelősségre vonást az érintett megyei bíróság elnöke négy esetben a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás, tíz esetben a hivatali kötelezettség vétkes megszegése miatt látta indokoltnak. A hivatali kötelezettségszegés miatt indult fegyelmi eljárások kezdeményezése továbbra is elsősorban a késedelmes, nem az eljárási szabályoknak megfelelő ügyintézés miatt történt. Előfordult azonban olyan eset is, amikor a bíró a perkivonatok elkészítésére vonatkozó vezetői utasításnak nem tett eleget, vagy megtagadta a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartással kapcsolatos ügyek intézését. A fegyelmi bíróságok a tavalyi év során kezdeményezett 12 fegyelmi eljárásból nyolc ügyet fejeztek be jogerősen. A fegyelmi bíróság két esetben feddés, egy esetben megrovás, négy eljárásban egy fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetést szabott ki. Egy bíróval szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetést, a bírói tisztségből való felmentést indítványozták. A beszámolási időszakban kezdeményezett fegyelmi eljárások közül négy ügy maradt folyamatban.
38
2.6.
A bírák ellen indult büntető- és szabálysértési eljárások
A tavalyi év során egy ítélőtáblai, két megyei és egy helyi bírósági bíró ellen indult közlekedési szabályok megsértése miatt szabálysértési eljárás. Két bíró a mentelmi jogáról lemondott, a másik két esetben javaslatomra a köztársasági elnök döntött a mentelmi jog felfüggesztéséről. A szabálysértési hatóság két bírót pénzbírsággal sújtott, egy bíró ellen pedig az eljárást elévülésre figyelemmel szüntette meg. Így jelenleg egy szabálysértési eljárás van folyamatban. Az elmúlt évben – mentelmi jogának felfüggesztését követően – egy bíró ellen indult közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt büntetőeljárás, amely még folyamatban van. 2.7.
A bírák és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazása és elismerése
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 73. § (1) bekezdése értelmében a legalacsonyabb bírói alapilletmény 2010. január 1. napjától nem változott, összege – a 2008., illetve 2009. évi alapilletmény összegével megegyezően – 356 000 Ft volt. Az OIT a 2010. évben költségvetési fedezet hiányában nem kezdeményezte a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők soron kívüli előresorolását, és a Legfelsőbb Bíróságra, valamint az OIT Hivatalába beosztott bírák tekintetében is mellőzte a soron kívüli előresorolásra vonatkozó javaslatok beszerzését. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvénnyel alapított kitüntetésben a tájékoztató időszakában hét bíró részesült. Az OIT döntése alapján 2010. évben egy ítélőtáblai elnök és két ítélőtáblai kollégiumvezető címzetes legfelsőbb bírósági bíró, 16 helyi bírósági bíró címzetes megyei bírósági bíró, négy tisztviselő főtanácsos és 25 tisztviselő tanácsos címet kapott. Az OIT 2000. évi 3. számú szabályzatával alapított Juhász Andor díj arany fokozata kitüntetésben hat bíró, ezüst fokozatában 15 bíró, bronz fokozatában 20 tisztviselő részesült. Az OIT 2010. évben egy tisztviselőnek a Juhász Andor díj bronz fokozata posztumusz kitüntetést adományozta. A Tanács a 74/2010. (III. 23.) OIT határozata alapján – a bírósági szolgálatban folyamatosan töltött 50 éves bírósági szolgálata alkalmából – két bíró és egy tisztviselő Bírósági Szolgálatért Oklevelet vehetett át.
39
3. Oktatás 3.1.
Bírák továbbképzése
A tárgyidőszakban az OIT Hivatala szervezetében működő MBA elsődleges feladata a bíróságok 2010. évi központi oktatási tervének, a 167/2009. (X. 6.) OIT határozatnak a végrehajtása volt. (33. számú melléklet) A 2010. évi oktatási feladatok közül kiemelt jelentőségű volt az Országgyűlés által 2009 novemberében elfogadott, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény rendelkezéseinek megismertetése céljából a bíróságok civilisztikai szakmai vezetői számára előkészített tízszer kétnapos tanácskozássorozat. Az eredetileg januártól decemberig tervezett rendezvényfolyam képzéseiből a kódex bevezető rendelkezéseit, a személyeket, a személyhez főződő jogokat, és a családjog egyes rendelkezéseit áttekintő tanácskozás (szám szerint négy) valósult meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi LXXIII. törvény rendelkezései folytán az oktatási év második felére eső tanácskozások az öröklési jog, a kötelmi jog, és a deliktuális felelősség témáiban elmaradtak. A civilisztikai tárgyú szakmai rendezvényeknek az ügycsoportok széles skálája szolgált a bírák ismereteinek bővítésére. Az év elején egynapos konferencia tárgyalta a gyermektartásdíj megállapításának, módosításának bírói gyakorlatát a megváltozott gazdasági, jövedelmi viszonyokra tekintettel. Januárban vitatták meg a csőd- és felszámolási ügyekben eljáró bírák a 2009. évi jogszabályváltozás folytán aktuális jogalkalmazási kérdéseket, a felszámolási eljárás, mint nemperes eljárás jellemzőit, a felszámoló felmentésével kapcsolatos joggyakorlatot, a Fővárosi Ítélőtábla néhány elvi jelentőségű határozatát, valamint az eljárások elhúzódása megítélésének európai gyakorlatát. A polgári ügyszakban tárgyaló bírák nagy többségének érdeklődését elégítette ki a 2010. március 24-26. között a végrehajtási perek aktuális kérdéseiről megtartott háromnapos rendezvény. A programban előadások és kiscsoportos foglalkozások vegyesen szerepeltek. Az oktató bírák a Legfelsőbb Bíróság jogegységi gyakorlatán túl az első- és másodfokú bíróságok aktuális ítélkezési gyakorlatára is figyelemmel voltak. A polgári per költségeiről és a perben igénybe vehető kedvezményekről 2010. május 17. napján rendezett egynapos képzésről a résztvevők a bírói gyakorlatban jól hasznosítható ismeretekkel távoztak. Az év második felében először 2010. szeptember 16-17. napján gyűltek össze ismét nagy számban (száz főt meghaladóan) a polgári ügyszakos bírák, hogy az adatvédelemről, a tárgyalás nyilvánosságának kérdéseiről, az iratok megtekintéséről, a tárgyaláson kép-és hangfelvétel készítésének kérdéseiről hallgassanak előadást. A cégbírák kétszer egynapos rendezvény (2010. február 16., 2010. június 14.) keretében cserélhették ki a közelmúlt cégeljárást érintő jogszabályváltozásainak bírói tapasztalatait. A szakmai képzések közül az év végén (2010. november 25-26.) került sor a munkaügyi pereket tárgyaló bírák továbbképzésére. A tematikus képzések egészét a
40
felvetett témák aktualitása, a résztvevők magas száma és a bírói gyakorlatot érintő képzések iránti élénk érdeklődés jellemezte. A büntetőjogi képzések általában egy adott szakterülethez tartozó témákat – titkos információ szerzése és felhasználása, igazságszolgáltatás elleni, közlekedési bűncselekmények – dolgoztak fel. A büntető bírák számára szervezett oktatási programok közül kiemelkedett a 2010. április 8-9. napján bírák és ügyészek számára a közvetítői eljárás ügyészi és bírói tapasztalatairól megrendezett kétnapos képzés. A jogalkotást követő bírói gyakorlat áttekintésére szolgált a 2010. február 10-11. napján a szabálysértési eljárásról megtartott kétnapos rendezvény. Szakmai ismereteik bővítésére a büntetés-végrehajtási és a nyomozási bírók is lehetőséget kaptak 2010. február 1. napján, illetve 2010. június 16. napján. Népszerűek voltak a büntetőbírák körében a Rendőrtiszti Főiskola tanáraival és az igazságügyi szakértők közreműködésével megvalósult kriminalisztikai ismereteket átadó képzések, előbb 2010. április 19-21., majd 2010. szeptember 22-24. között. A tavaszi rendezvény az általános jellegű kriminalisztikai tudnivalókról szólt, míg az őszi rendezvény középpontjában a szakértői tevékenység állt, amely témakört a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet szakértőinek közreműködésével dolgozták fel. Az MBA kötelező képzései körében a határozott időre kinevezett civilisztikai ügyszakban tárgyaló bírák számára két alkalommal (2010. február 1-5., 2010. október 4-8.) megrendezett egyhetes anyagi- és eljárásjogi tanfolyamokon a kevesebb bírói gyakorlattal rendelkező fiatal bírákat leginkább foglalkoztató anyagi és eljárásjogi témák voltak napirenden. A kevesebb gyakorlattal rendelkező büntetőbírák részére kétszer (2010. február 22-26., 2010. november 8-12.) egyhetes kötelező tanfolyamokon a büntető ítélkezés olyan alapvető témái kerültek szóba többek között, mint a vádirat vizsgálata, a tárgyalás kitűzése és vezetése, a büntetés kiszabása során felmerülő kérdések. 3.2.
A bírósági titkárok központi képzése
A bírósági titkároknak a bírói hivatásra való szakmai felkészítése keretében a tárgyévben az egymásra épülő négy modul közül a bírói szervezethez kapcsolódó gyakorlati ismeretekről, a bírói hivatástudatról és etikáról szóló első modul tematikájában a korábbiakhoz képest erősebb hangsúlyt kaptak a pszichológiai, a kommunikációs, valamint a beszédtechnikai ismeretek és gyakorlatok. 3.3.
E-learning képzések
A beszámolási időszakban a hagyományos képzések mellett távoktatási tanfolyam indult a tárgyalótermi krízishelyzetekről, a határozatszerkesztés elméleti és gyakorlati tudnivalóiról a büntető, valamint polgári peres és nemperes eljárásban, a gazdálkodás körében elkövetett bűncselekményekről, az általános európai jogról, továbbá az előzetes döntéshozatali eljárásról. Az Európai Unió Átmeneti Támogatás programja biztosított fedezetet a bírósági elearning keretrendszer és 14 elektronikus tananyag kifejlesztésére. A rendszer átadása óta
41
eltelt időszakban az induló tanfolyamok kész tananyagainak a hatályosítását végezték el. Új elektronikus tananyag költségvetési okokból nem készült. 3.4.
Európai jogi szaktanácsadók képzése
Az MBA az európai jogi szaktanácsadók részére kétnapos általános tanácskozást, valamint kétszer egy-egy napos civilisztikai, illetve büntető ügyszakhoz kapcsolódó képzést biztosított. 3.5.
Idegen nyelvi képzés
Az MBA a bírák, bírósági titkárok, illetve fogalmazók részére kétszer háromnapos angol, illetve német nyelvű, aktív kommunikációra felkészítő képzéssorozatot szervezett aktuális közösségi és nemzeti joggal kapcsolatos témákban, mely a résztvevők szóbeli nyelvtudásának erősítését és annak magabiztosabb használatát segítette elő. Sikeres volt a három alkalommal megrendezett angol nyelvű európai jogi képzéssorozat, melynek keretében angol anyanyelvű, elismert európai jogi szakértő vezetésével tanulmányozták a résztvevők a Lisszaboni Szerződést, az európai büntetőjog kérdéseit, valamint az európai szerződési jogot. A további nyelvi képzéseket az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében rendezték. 3.6.
Államreform Operatív Program
Az MBA 2010-ben folytatta az előző évben megkezdett, „Tudásalapú igazságszolgáltatás-fejlesztés - Magyarországi bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése és integrált tudásbázis kialakítása” című, az ÁROP keretén belül megvalósuló projektet. A projekt keretében 2010-ben a következő képzések kerültek megrendezésre: vezetői tréning (2x3nap, alkalmanként ~60 bírósági vezető részvételével), képzők képzése tréning (2x3nap, alkalmanként ~30 bíró, titkár és fogalmazó részvételével), szakmai továbbképzés gazdasági bűncselekményeket tárgyaló bírák számára (2x3nap, alkalmanként ~80 bíró és rendőr részvételével), kommunikációs tréning (3x3 nap, alkalmanként ~75 bíró és igazságügyi alkalmazott részvételével), jogi terminológiai képzés angol és német nyelven (2x3nap, ~80 bíró és igazságügyi alkalmazott részvételével). 3.7.
Igazságügyi alkalmazottak képzése
A 2010-es oktatási évben a korábbi évekhez hasonlóan képzést kaptak a belső ellenőrök kétnapos oktatás keretében, továbbképzésen vettek részt a bíróságok gazdasági hivatalainak munkatársai, valamint a mérlegképes könyvelők a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendeletben előírtak alapján.
42
A bírósági ügyintézők a szabályszerű kézbesítésről, valamint a cégbírósági ügyintézésről hallgathattak előadásokat. Sor került a könyvtárosok, valamint a statisztikusok és az informatikusok képzésére is. 3.8.
Együttműködés más szervekkel, szervezetekkel
A civil szervezetekkel történő együttműködés keretében az érdeklődők a szerzői jog témakörében kétszer kétnapos képzésen vehettek részt, melyen a ProArt-Szövetség a Szerzői Jogokért Alapítvány szakemberei tartottak előadást a témához kapcsolódó internetes jogsértések aktuális kérdéseiről. A Magyar Helsinki Bizottság kétszer egynapos tanácskozást rendezett a kiutasítási döntések meghozatalakor figyelembe veendő emberi jogi szempontokról, illetve az ilyen döntések bírói felülvizsgálatáról. Az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének jogi attaséja jóvoltából az FBI Magyarországra látogató profilalkotói 2010 májusában háromnapos szemináriumot tartottak emberölések nyomozása, „döglött” ügyek nyomozása, szexuális motivációjú emberölések nyomozása valamint sorozatgyilkosságok felderítése témakörökben. A rendezvényen öt magyar bíró vett részt. 3.9.
Külföldi oktatási intézményekkel történő együttműködés
A Szlovák Bíróképző Akadémiával folytatott együttműködés keretében a Szlovák Bíróképző Akadémia 2010-ben európai jogi témájú rendezvénysorozatot tartott magyar, cseh és lengyel bíróképző intézmények bevonásával. Az első szemináriumot a Cseh Bíróképző Akadémia tartotta „A terroristák és a szélsőséges aktivisták elleni harc jogi aspektusainak európai kontextusa” címmel, melyen öt magyar bíró vett részt. A rendezvénysorozat második szemináriumát a Szlovák Bíróképző Akadémia 2010 őszén „Az Európai Unión belüli bírói együttműködés büntető ügyekben.” címmel rendezte meg, melyen egy magyar bíró vett részt. A harmadik szemináriumot a Lengyel Bíróképző Akadémia 2010. október végére szervezte. A rendezvénysorozat záró szemináriumát a MBA a „Jogorvoslati lehetőségek az Uniós jog megsértése esetén” címmel 2010. december közepén tartotta meg, melyen 53 magyar bíró, bírósági titkár, 19 külföldi (lengyel, cseh, szlovák) bíró vett részt. Az Európai Jogakadémia (ERA) közös pályázatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz a szlovák, cseh, lengyel és magyar bíróképző intézményekkel, melynek keretében lehetőség nyílt 2010. és 2011. során olyan rendezvénysorozat lebonyolítására, melynek keretében minden ország egy-egy szemináriumot rendez meg. A programok a büntető igazságügyi együttműködés különböző területeit dolgozzák fel. A szemináriumsorozat első képzését a Lengyel Bíró- és Ügyészképző Iskola az „Az európai büntető igazságszolgáltatás keretei és szereplői” címen 2010. november 4-5. között rendezte meg, melyen négy magyar bíró vett részt.
43
A francia Nemzeti Bíró- és Ügyészképző Iskola (ENM) – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is megrendezte éves csereprogramját, amelynek keretében 2010. november 15-20. között francia hallgatók látogattak Magyarországra, a 2010. december 6-11. közötti héten pedig magyar fogalmazók és titkárok vettek részt a Bordeaux-ban rendezendő Európa Héten, melynek témája idén a „Családon belüli erőszak” volt. A Német Alapítvány a Nemzetközi Jogi Együttműködésért (IRZ Stiftung) hospitációs programot szervezett 2010 novemberében büntető, valamint gazdasági és polgári ügyszakban dolgozó bírák részére Bonnban. A rendezvényen három magyar bíró vett részt. A Bajor Igazságügyi Minisztérium szervezésében, Fischbachauban került megrendezésre a „Bevezetés a bírói praxisba” című konferencia, amelyen két magyar bíró számára is részvételi lehetőség nyílt. Az MBA nemzetközi oktatási kapcsolatainak keretében 2010-ben 25 külföldi rendezvényre és rendezvénysorozatra érkezett meghívás, melyeken 68 bíró, bírósági titkár és fogalmazó vett részt. 3.10. A bírósági fogalmazók központi versenyvizsgája A bírósági fogalmazók évente két alkalommal megrendezendő központi felvételi versenyvizsgája tavaszi „fordulójának” írásbeli részére 2010. április 26. napján, a szóbeli megmérettetésre 2010. május 12-13. napján, az őszi központi versenyvizsga írásbeli részére 2010. október 25-26. napján, a szóbeli részére pedig 2010. november 16-17. napján került sor. 3.11. Bírósági könyvtárak, kiadványok A bírósági könyvtárak szintre hozásának stratégiai célja az ítélkezési munkát segítő, egymással együttműködni képes könyvtári hálózat kialakítása. A beszámolási időszakban befejeződött a 27, földrajzilag elkülönülő bírósági báziskönyvtár elektronikus eszközökkel történő összekapcsolása. Ez a hálózati rendszer teszi lehetővé egy közösen épített, egységes katalógusrendszer, valamint tartalomszervezés segítségével, hogy a felhasználók megtalálják a keresett dokumentumokat, információkat. A tárgyidőszakban megtörtént a bevezetést célzó projekt lezárása és áttérés az üzemszerű működésre. A szállító 2013. november 30-ig üzemeltetési támogatást köteles nyújtani az OIT Hivatalának. Az MBA Tájékoztatási és Dokumentációs Központja (TDK) látja el a Corvina rendszer központi rendszeradminisztrációs tevékenységét is. Az éles üzemeltetés támogatásához létrejött, és hatékonyan működik a bírósági könyvtárosok ún. regionális felelősi hálózata, amely a konkrét napi problémák megoldásban való segítségnyújtás mellett a tervszerű feldolgozási, bibliográfiai ellenőrzési munkákban is helytáll. A közös munka támogatására kialakított levelezőlisták és közösségi alkalmazások használata a tárgyidőszakban fokozatosan elfogadottá vált, a levelezőlista a könyvtárközi kölcsönzést és a dokumentumküldési szolgáltatást is hatékonyan támogatja.
44
A TDK Jogi Szakkönyvtára 25 olvasói hellyel, öt olvasói számítógépes munkaállomással és két hálózati nyomtatóval áll a felhasználók rendelkezésére. 2010-ben 197 könyv, 80 elektronikus dokumentum (elektronikus folyóiratok, előfizetői és ingyenes adatbázisok, e-book, stb.) és 48 időszaki kiadvány került beszerzésre az ítélkező munka és az oktatási tevékenység támogatása céljából. A TDK egységes dokumentum-beszerzési rendszer megszervezésével szolgálta a hatékony dokumentum-ellátást, melynek eredményeként jelentős, esetenként a piaci árhoz képest 75%-os megtakarítást értek el. A bírósági könyvtárakkal folyó szoros szakmai együttműködés keretében készült el és érhető el az MBA hivatalos honlapján keresztül a „Szakirodalmi ajánló”, mely havi rendszerességgel mutatja be az újonnan beszerzett nyomtatott és elektronikus információforrásokat. A bírósági könyvtárosok humánerő-fejlesztési programja 2010-ben a fentebb említett ÁROP projekt segítségével valósult meg. A TDK a projekt részeként a képesítési szint emelését célzó négymodulos akkreditált könyvtárosi képzést, valamint az információtechnológiai ismereteket közvetítő távoktatási tanfolyamot szervezett bírósági könyvtárosok számára. A két képzés a teljes bírósági könyvtári rendszer munkatársai számára nyújtott szakmai alap- és továbbképzést. 2010-ben összesen 16 könyvtárszakmai képzési rendezvényt valósítottak meg. A teljes résztvevői létszám 159 fő volt, amely a teljes bírósági könyvtári rendszert, tehát bázis-és letéti könyvtárakat egyaránt lefedte. A TDK végezte az oktatásban nélkülözhetetlen kiadványok és tanulmányi segédanyagok előkészítését és kivitelezését, beleértve a kiadványszerkesztést. A bíróságok számára kisebb nyomdai szolgáltatásokat (pl. kötészet) végzett. 2010-ben két Akadémiai Füzet készült el a társadalombiztosítási, valamint büntetőjog tárgykörben. 3.12. Tudásalapú Igazságszolgáltatás Projekt A 2008-ban kezdődött projektben a tárgyidőszakban 33 képzési rendezvény valósult meg. Ennek keretében 1019 fő (451 bíró és 568 igazságügyi alkalmazott) képzése történt meg.
45
4. Az európai uniós programok, pályázatok az igazságszolgáltatás intézményrendszerében Az e-bíróságról szóló, 2006. évben elfogadott OIT koncepcióhoz illeszkedve, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Elektronikus Közigazgatás Operatív Programja (EKOP) keretében 2010-ben az alábbi projektek végrehajtása folytatódott: 4.1. Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja A 2008 novemberében megkötött Támogatási Szerződés alapján megvalósuló, 990 millió forint költségvetésű projekt célja a civil szervezetek nyilvántartásának, valamint a csődés felszámolási eljárások modernizációja, korszerű ügyfélbarát, tér- és időkorlátoktól (utazás, sorban állás, hivatali- és ügyfélfogadási órákhoz történő alkalmazkodás) mentes, hatékony elektronikus ügyintézés megvalósítása, és az európai információs társadalomhoz történő felzárkózás elősegítése. A projekt további célja az eljárások elektronikus ügyintézési (front-office) és ügyviteli (back-office, háttér) rendszerének kiépítése, az elérhető e-közszolgáltatások számának növelése és minőségének, hatékonyságának és transzparenciájának javítása. A projekt fő célcsoportjai az állampolgárok, a civil szervezetek, a vállalkozások, a bíróságok, valamint a közigazgatási szervek. A projekt megvalósulását követően a jelenleginél lényegesen szélesebb körben hozzáférhető elektronikus ügyintézés, illetve elektronikus adatcsere eredményeként a bíróságok munkaterhének, illetve az ügyintézési időnek – az állampolgárok számára igen fontos – csökkenését várjuk. A fejlesztések a projekt fő vonalai mentén folytathatóak lesznek. A projekt végrehajtása során a következő sikeres közbeszerzéseket folytattuk le: 2009 júniusában került kiírásra a „Rendszertervezés, minőségbiztosítási és projektmenedzsmenti feladatok ellátása” tárgyú nyílt közbeszerzési eljárás, melynek eredményeképpen 2009. szeptember 3. napján az OIT Hivatala a Stratis Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft.-vel kötött szerződést. 2009 júliusában az OIT Hivatala a „Marketing és PR tevékenység, valamint kommunikációs feladatok ellátása” tárgyában eredményes egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. Az OIT Hivatala, 2009. szeptember 28. napján a fenti beszerzésben nyertes Premier Marketing Media Kft.-vel kötött szerződést. 2010 márciusában az OIT Hivatala a „27 db bírósági intézményre vonatkozó informatikai rendszer bevezetéséhez szükséges szoftverek, fejlesztések illetve kapcsolódó szolgáltatások és portál beszerzése, oktatással” tárgyában lefolytatott közösségi szintű nyílt közbeszerzési eljárás eredményeképpen a FreeSoft Nyrt.-vel kötött szerződést.
46
4.2. A cégbírósági és céginformációs korszerűsítése (KIM-OITH konzorcium)
rendszerek
továbbfejlesztése
és
A 2009 júliusában megkötött Támogatási Szerződés alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal (KIM) közös, 800 millió Ft-os projektben a KIM projektgazdaként, míg az OIT Hivatala konzorciumi partnerként vesz részt. A bíróságokat érintő, mintegy 216 millió Ft pályázati összegből elsődlegesen a cégbírósági rendszer fejlesztésének megvalósítása a cél, főként annak a lehetőségnek a megteremtésével, hogy a másodfokra kerülő ügyek adatai elektronikusan továbbíthatóak legyenek a bíróságokra, majd ott elektronikusan kezelhetőek legyenek. További célkitűzés, hogy a bíróságok egy ún. „call center” révén csatlakozni tudjanak az ügyfélszolgálati rendszerhez. A projekt eredményeképpen bővülnek az állampolgárok közvetlen ügyintézési, informálódási lehetőségei, gyorsulnak az ügyintézési idők, az ügymenet több esetben egyszerűsödik, papírmentessé és emberi közreműködés nélkülire változik. A projekt közvetlenül és alapjaiban érinti és könnyíti a cégbíróságok és az ítélőtáblák helyzetét, mindennapi működését. A projekt végrehajtása során a következő sikeres közbeszerzéseket folytattuk le: A rendszertervezési feladatok, informatikai szaktanácsadási feladatok ellátására KSZF-es eljárás eredményeként 2010. május 27. napján a Humansoft Kft.-vel kötött vállalkozási szerződést a projektgazda 2010. július 30-i véghatáridővel, mely utóbbi módosításra került a projekt fizikai megvalósulásának időpontjáig. A projekt megvalósításához szükséges eszközök a Humansoft Kft.-től, a Tigra Computer Kft.-től, az Szinva Net Informatikai Kft.-től kerültek megrendelésre. A Környezeti Fenntarthatósági Tervet a Véd-terv Bt. készítette el. 2009. december - 2010. december között a projektgazda a projekt terhére megbízási szerződéssel szaktanácsadót alkalmazott. 2010. évben az OKFON bonyolításában további két közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, amelyek a Humansoft Kft. kiválasztását eredményezték. 4.3.
Az ügyfélkapcsolatok elektronizálása egyes bírósági eljárásokban
Az „e-bíróság” koncepcióban összefoglalt fejlesztési tervek megvalósításának, a bírósági folyamatok elektronizálásának körében elengedhetetlen a bírósági dokumentumok elektronikus nyilvántartásának és hozzáférhetőségének fejlesztése, kiterjesztése, az ún. elektronikus bírósági dokumentum-menedzsment. A 2009 novemberében aláírt támogatási szerződés alapján megvalósuló projekt keretében a jogszabályi megfelelésen túl cél, hogy az eljárásokban résztvevő személyek és szervek minél több beadványt elektronikusan tudjanak eljuttatni a bíróságokhoz, illetve, hogy a bíróságokon az új rendszer bevezetésétől kezdve keletkező és az ügyfeleket érintő iratok elektronikusan készüljenek, hitelesen kézbesíthetők és tárolhatóak legyenek. További célként fogalmazódott meg, hogy a bírósági határozatok minél szélesebb körben váljanak hozzáférhetővé és megismerhetővé.
47
A projekt megvalósulásával lehetővé válik: az elektronikusan beérkező strukturált vagy nem strukturált dokumentumok fogadását és felhasználását lehetővé tevő rendszer kialakításának megkezdése, a bíróságokon a projekt indulásától kezdve keletkező és az ügyfeleket érintő hiteles elektronikus okiratok kezelésének (létrehozás, tárolás és hozzáférés) kialakítása, megfelelő jogosultságkezeléssel, a hiteles elektronikus kézbesítés kialakítása az elektronikus tértivevény központi rendszeréhez való csatlakozással, a határozatok szélesebb körű – az igazságszolgáltatás belső tevékenységét, minőségének emelését támogató – anonimizálása feltételeinek biztosítása, a bírósági adatvagyon felhasználhatóságának fejlesztése az anonimizált dokumentumok hozzáférhetőségének, szélesebb körű megismerhetőségének biztosításával, és ennek kiegészítése a lehetőségek és az esetlegesen felmerülő igények szerint egyes korábban keletkezett dokumentumok elektronizálásával, egy olyan rendszer kialakítása, mely képes más releváns rendszerekkel együttműködni, azokkal információt cserélni. E fejlesztések az ügymenet gyorsulását, a feladatvégzéshez szükséges elvárt erőforrásmennyiség csökkenését, valamint hosszú távon a feladatellátás közvetett költségeinek (pl.: a humán munkaerő ráfordítás költségei, postázási díjak, papírköltségek stb.) csökkenését eredményezik. A projekt közbeszerzési eljárásainak lefolytatása, az előzetes ütemezéseknek megfelelően, 2010. év elején kezdődött. Az „Ügyfélkapcsolatok: Projektmenedzsment” hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjével, az L-IT Group Kft.-vel 2011. február 17én kötött az OIT Hivatala szerződést, melynek időtartama a projekt fizikai megvalósítása. A „Rendszertervezési és informatikai tanácsadási, valamint minőségbiztosítási feladatok ellátása” tárgyú, hirdetmény közzétételével lefolytatott eljárás eredményeképp a Stratis Kft.-vel 2011. március 22-én kötött a projektgazda szerződést a projekt fizikai megvalósításának időtartamáig. 4.4. Az ítélkezés időszerűségének javításához a bírói munka adminisztratív terheinek csökkentése, munkateher mérés és elosztás segítése, az elektronikus ügyintézés kiterjesztése további bírósági területre A közel 1,5 milliárd forint támogatási igényű kiemelt projektötletet az OIT Hivatala az EKOP 2009-2010 programozási időszak 2010 szeptemberében kiírt pályázati felhívására nyújtotta be. Befogadásáról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2010 decemberében küldött értesítést azzal, hogy a támogatással kapcsolatos kormányhatározat 2011. első negyedévében várható. Átfogó célja, hogy növelje a bíróságok tevékenységének országos szintű hatékonyságát, valamint javítsa az ítélkezés időszerűségét és a bíróság társadalmi megítélését úgy, hogy lehetővé teszi a munkateher eloszlás optimalizálását és modernizálja az informatikai támogatást.
48
Támogatási döntés esetén a kiemelt projekt megvalósítása 2011-ben megkezdődhet. 4.5.
Bírói kapacitás-fejlesztés a visszatérés területén
Az Európai Visszatérési Alaphoz benyújtott sikeres pályázat eredményeként a 13,5 millió Ft támogatási összegű projekt a menekültügy, a migráció, és idegenrendészet területein tevékenykedő bírák számára nyújtott képzést 2009. szeptember 7-10. napjai között Koszovóban. Ehhez kapcsolódott a 2010. március 29. és április 1. között Romániában megszervezett szakmai tanulmányút, valamint az MBA-n 2010. június 3. és 4. napján tartott konferencia. A fenti tanulmányutak, illetve a kétnapos konferencia eredményeként született szakmai anyagokból 66 oldal terjedelmű összefoglaló készült, melynek kivonatolt változata öt nyelven (angol, francia, román, albán, szerb) az OIT Hivatala honlapján elérhető. A projekt véghatárideje 2010. június 30. volt, az elszámolás megtörtént; a monitoring jelentés megfelelőnek találta a megvalósítást. 5. A bírósági épületek A magyarországi bíróságok a 2010. január 1-jei állapot szerint 158 épületben működnek. A bírósági épületek beruházására és felújítására fordítható pénzügyi lehetőségek nominálértéken másfél évtizede változatlanok. A 2008-2009. közötti időszakban csökkent, míg a 2009-2010. közötti években stagnált a felhasználható összeg, mert a költségvetés többletforrásokat nem biztosított. A felsorolt tényezők hatására az épületek fizikai romlása meghaladja a felújítások során elért eredményeket. Évek óta költségvetési források hiányában megoldatlan a Pest Megyei Bíróság és a Debreceni Városi Bíróság elhelyezése. A Pest Megyei Bíróság - állagának rohamos romlása és az egyre növekvő létszám miatt, a bíróság működésének biztosítása érdekében - piaci áron további ingatlanok bérbevételére kényszerül. Debrecenben rendelkezésre áll ugyan egy építési telek és elkészültek az új épület kiviteli tervei, azonban a beruházást az anyagi fedezet hiánya gátolja. 5.1.
A bírósági épületállomány fő jellemzői
A 2010. évre jóváhagyott beruházások és felújítások feladatait a 34-36. számú mellékletek részletesen tartalmazzák. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2010. évre a Bíróságok fejezet részére központi beruházások céljára 943 600 ezer Ft-ot hagyott jóvá, melynek szétosztása az OIT 2010/3. (I. 12.) számú belső határozata alapján megtörtént. A bírósági épületek felújítási előirányzataira – az OIT 2009/102. (XII. 9.) számú belső határozatában foglaltak alapján – 200 000 ezer forint került elosztásra. Így 2010. évben a központi előirányzat összesen 1 143 600 ezer Ft volt. A bíróságok által épület-rekonstrukciókra és beruházásokra
49
fordítható összeg 2010-ben azonos volt a 2009. évi pénzügyi lehetőséggel (1 143 600 ezer Ft). A bírósági épületek műszaki állapotában, felszereltségében – a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt – az előző évhez képest jelentős arányeltolódás mutatkozott a befejezett és a folyamatban lévő beruházások tekintetében. A beruházások nagy része két vagy több évi átfutási idővel volt megvalósítható. Teljes rekonstrukció az elmúlt évben – a részleges rekonstrukciók figyelembevétele nélkül – 2300 m² bírósági alapterületen fejeződött be. A felújítással érintett bírósági épületeknél megvalósult a bíróságok biztonságát szolgáló összetett védelmi berendezések és rendszerek telepítése is. Az épületállomány rossz műszaki állapota mellett továbbra is gondot jelent az elhelyezési lehetőségek szűkössége. Az elmúlt évtizedben több száz jogszabály bővítette a bíróságok feladatkörét, néhány jogszabály létszámbővítéssel is járt, melyet azonban finanszírozási okok miatt nem követhetett az elhelyezési lehetőségek bővítése. 5.1.1.
Épület-beruházások
Az elmúlt évben a bíróságok beruházási lehetőségeinek felhasználásával, a bírák elhelyezési és munkafeltételeinek javítása az alábbiak szerint történt. A beszámoló időszakában a nagyobb volumenű épület-beruházási feladatok a következők voltak: befejeződött a Bicskei Városi Bíróság és a Szikszói Városi Bíróság rekonstrukciója; folytatódott a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság és a Nyírbátori Városi Bíróság épületének bővítése és felújítása több évre áthúzódó beruházásként; befejeződött – a 2010. évről áthúzódóan – a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületrekonstrukciója VI. ütemének első fele; folytatódott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság épülete kiviteli terveinek készítése; elkészültek a Bács-Kiskun Megyei Bíróság tető- és homlokzat felújításának kiviteli tervei; elindult a Heves Megyei Bíróság és a Salgótarjáni Városi Bíróság rekonstrukciójának tervezése; megkezdődött a Ceglédi Városi Bíróság épületrekonstrukciója tervezőjének kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás; a Csongrád Megyei Bíróság Széchényi téri épülete tetőfelújításának tervezése helyett – jóváhagyásom alapján – a Szentesi Városi Bíróság két vizesblokkjának felújítása, a Csongrád Megyei Bíróság Tábor úti épületének elektromos felújítása I. ütemének kivitelezése és II. ütemének tervezése, valamint az autómosó bontása valósult meg. Kisebb volumenű épület-beruházási feladat volt: két megyei (Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Toldi utcai „B” ép.) és két városi bíróság (Siklósi és Tatabányai Városi Bíróság) ablakcseréje; több bíróság teljes kazáncseréje (Bajai Városi Bíróság, Somogy Megyei Bíróság), illetve hőközpont-felújítás (Legfelsőbb Bíróság);
50
a Békés Megyei Bíróság és a Gyulai Városi Bíróság pinceszigetelésének II. üteme; a Szekszárdi Városi Bíróság elektromos hálózatának felújítása; a Nagykanizsai Városi Bíróság volt ügyészségi területének felújítása; az Orosházi Városi Bíróság ablakcseréje (2011. évi befejezéssel).
A beruházási tartalékkeretből sor került: a Szentesi Városi Bíróság elektromos korszerűsítésére; a Siklósi Városi Bíróság bádogos munkáira; a Bajai Városi Bíróság kazáncsere többletmunkáira; a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületrekonstrukciójának folytatására. 5.1.2.
Épületek felújítása
A beszámoló időszakában a kisebb volumenű épület-felújítási előirányzatból – az OIT döntése alapján – a következő fejlesztések valósultak meg: három bíróság (Békési, Makói és Dunakeszi Városi Bíróság) elektromos korszerűsítése, és a Baranya Megyei Bíróság klíma berendezéseinek javítása; a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elektromos korszerűsítésének I. üteme a 2011. évi II. ütemmel együttesen kerül megvalósításra; a Nógrád Megyei és a Balassagyarmati Városi Bíróság fűtés korszerűsítése, valamint hat épület (a Kazincbarcikai és a Komáromi Városi Bíróság, a Pest Megyei Bíróság Thököly úti és Rózsa utcai épülete, a Somogy Megyei Bíróság 48-as Ifjúság úti, és a Legfelsőbb Bíróság épülete) kazán- és egyéb gépészeti felújítási munkái; több épület külső homlokzat felújítási (a Somogy Megyei Bíróság Szent Imre utcai és a Legfelsőbb Bíróság épülete), tetőfedő- és bádogos javítási (Fejér, Hajdú-Bihar, és Vas Megyei Bíróság, a Hajdúszoboszlói, a Gyöngyösi és a Szentendrei Városi Bíróság) munkái; a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróságon nyílászáró csere utáni festési munkák; két épület (Mosonmagyaróvári és Szekszárdi Városi Bíróság) süllyedésének orvoslása, több bíróság épületének (Karcagi Városi Bíróság, Nógrád, Veszprém és Zala Megyei Bíróság) vagy udvarának kisebb helyreállítási munkái; a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Toldi utcai „A” épület tetőszigetelése; a Vásárosnaményi Városi Bíróság 2009-ről áthúzódó homlokzat javítási munkái. A felújítási tartalékkeretből sor került: a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság épülete süllyedése orvoslásának pótmunkáira; több épületben a nagy esőzések és viharkárok (Baranya Megyei Bíróság, a Mosonmagyaróvári, Kalocsai és Sárbogárdi Városi Bíróság) okozta helyreállítási munkákra; a Makói Városi Bíróság homlokzat-felújításának tervezésére; kisebb, egyéb károk, meghibásodások (Baranya Megyei Bíróság, Ajkai Városi Bíróság) kijavítására; a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületrekonstrukciójának folytatására.
51
5.1.3.
A Soproni Városi Bíróság elhelyezésének megoldása
A Soproni Városi Bíróság jelenlegi épületének kezelői joga 2011. december 31-jével megszűnik, mert az ingatlan a Soproni Evangélikus Egyházközség tulajdonába kerül. Emiatt új elhelyezési megoldást kell találni a bíróság és az ügyészség elhelyezésére. Kártalanításként a Soproni Városi Bíróság és a Soproni Városi Ügyészség kihelyezésére az állami költségvetés külön soron 1 400 000 ezer Ft-ot biztosított. Évenkénti megosztásban erre a célra 2008-ban 550 000 ezer Ft, 2009-ben 550 000 ezer Ft és 2010ben 300 000 ezer Ft került kifizetésre. Az engedélyezési és kiviteli tervek 2010. év végéig elkészültek, az építési engedély rendelkezésre áll. 2011. év elején megkezdődik a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás. Az épület beruházása a fenti okok miatt a 2012-es év első felére húzódik át. 5.1.4.
Akadálymentesítés
A komplex akadálymentesítéssel összefüggő uniós pályázatokon való eredményes részvételt követően, az elnyert összeg 2007-ben, az 1. fordulóban 552 166 ezer Ft, 2008ban, a 2. fordulóban 230 064 ezer Ft, a 3. fordulóban 651 575 ezer Ft, 2009-ben, a 4. fordulóban 129 931 ezer Ft és 2010-ben, az 5. fordulóban 268 353 ezer Ft, összesen 1 832 089 ezer Ft volt. Az elnyert pályázatok megvalósításához 2010. december végéig 416 375 ezer Ft további saját forrásra volt szükség (ebből előkészítési költség 165 083 ezer Ft, előre nem látható szükséges többlet költség 251 292 ezer Ft volt). Összesen 77 bírósági épület nyert támogatási összeget annak érdekében, hogy 2010. év végére (illetve az 5. forduló esetében 2011. év végére) teljesíthetőek legyenek a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben megfogalmazott célok. Az 1-3. fordulóban nyertes megyei bírósági épületek akadálymentesítése 2010. év végére a fenntarthatósági szakaszba jutott. A 4. fordulós projektek lezárása is megtörtént. Az 5. fordulóban nyert épületeknél 2011. évben történik meg a „Támogatási szerződések” megkötése és a megvalósítás. 5.2.
A bírósági épületek eszköz-ellátottságának fő jellemzői
A beszámolási időszakban a bíróságok korszerű működéséhez szükséges technikai feltételeket a rendelkezésünkre álló pénzügyi lehetőségekből nem tudtuk biztosítani. A bíróságok technikai ellátására 2001-ben 190 millió Ft-ot, 2002-ben 149 millió Ft-ot fordíthattunk, míg 2003-ban 137 millió Ft felhasználására volt lehetőségünk. A 20042010. években a bíróságok technikai ellátására külön pénzügyi keret nem állt rendelkezésre.
52
A munkakörülmények javítására szolgáló eszközök beszerzésére 2010-ben nem volt anyagi lehetőség. 6. A bírósági informatika 6.1.
Az informatika szerepe a bírósági munkában
Az ország egyik legnagyobb informatikai hálózatával a bírósági szervezet rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy valamennyi bírósági egy egységes, országos informatikai hálózatban működik, ezért több mint 10 000 munkaállomás és 150 lokális hálózat, valamint a bírák és a tisztviselők napi munkáját támogató különféle alkalmazások összehangolt működtetését kell biztosítani. 6.2.
A bírósági informatika főbb területei
A bíróságok informatikai tevékenységében a beszámolási időszakban – az előző időszakhoz képest – jelentős változások nem következtek be. 6.2.1.
Bírósági határozatok anonimizált közzététele
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény előírja, hogy a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák 2007. július 1. után hozott határozatait anonimizált formában nyilvánosságra kell hozni. A modul bevezetése óta több mint 42 000 db (a beszámolási időszakban közel 12 000 db) anonimizált határozat került a bírósági honlapra. 6.2.2.
Elektronikus aláírás alkalmazása a cégeljárásban
A kötelező elektronikus cégeljárás bevezetésével megnőtt a jelentősége az elektronikus aláírást, valamint az időbélyeg szolgáltatást támogató informatikai rendszerek megbízható működtetésének. A cégbírósági rendszerből az időbélyeg szolgáltató vállalkozó felé küldött időbélyeg kérelmek magas száma jól mutatja a szolgáltatás használata iránti igény mértékét. Az időbélyeg kérelmek száma 2010. évben is havi 200 000-250 000 db között változott. A rendszer működési feltételei folyamatosan biztosítottak, üzemeltetése zökkenőmentes volt. 6.2.3.
Felszámolók véletlenszerű kijelölésének informatikai támogatása
A felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló 36/2010. (V. 13.) IRM rendelet 1. § (1) bekezdésében előírt feladat végrehajtását támogató program fejlesztése a „Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja” elnevezésű kiemelt projekt részét képezte, azonban a projekt időbeli elhúzódása miatt azonnali megoldást kellett találni a probléma kezelésére és a program jogszabályban előírt határidőre történő működtetésére. A jogszabályoknak történő megfelelés érdekében egy bírósági informatikus szakemberekből álló fejlesztő csoport dolgozta ki a felszámolók elektronikus úton történő kijelölését biztosító, átmeneti
53
jelleggel működtetett programot. A program a követelményeknek megfelelően működik, az előforduló kisebb hibák kijavítása, valamint a jogos felhasználói igények rendszeren történő átvezetése folyamatosan biztosított volt. 6.2.4.
Elektronikus ügyintézés feltételeinek biztosítása
Az elmúlt években több olyan jogszabály lépett hatályba, amely az államigazgatás különböző területein megteremtette az elektronikus ügyintézés jogszabályi hátterét. A bíróságok kötelezettsége volt a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerhez történő csatlakozás, és a hivatali kapuk megnyitása. A feladat végrehajtását az OIT Hivatala koordinálta. Ennek eredményeként a Legfelsőbb Bíróságon, valamennyi ítélőtáblán, a Fővárosi Bíróságon, valamennyi megyei bíróságon és az OIT Hivatalában kijelölésre kerültek az elektronikus ügyintézés során a bíróságok hivatali kapujához tartozó postafiókok kezelésével megbízott ügyintézők, megtörtént a hivatali kapu regisztrációjuk, majd megnyitásra kerültek a hivatali kapuk. A rendszer működik, azonban a bíróságok számára jelenleg csak a hivatali kapuval rendelkező szervek – melyek száma több száz – közötti elektronikus dokumentum küldés, fogadás elérhető. Az állampolgárokkal történő elektronikus kommunikáció feltételei egyelőre még nem voltak biztosíthatók. 6.2.5. Távmeghallgatás, távkihallgatás és jegyzőkönyv felvétele más módon, videokonferencia rendszer igénybevételével lebonyolított tanúkihallgatások megvalósítása Folyamatos és rendszeres feladat a távmeghallgatás, távkihallgatás, videokonferencia rendszer igénybevételével lebonyolított tanúkihallgatás megvalósítása, valamint az így rögzített kép- és hanganyag torzítása. Az elmúlt időszakban nőtt az igény a nemzetközi társszervekkel lebonyolítandó videokonferencia tartására, amelyet csak külső vállalkozó bevonásával lehetett biztosítani. 6.2.6.
Felhasználói rendszerek működtetése, működés feltételeinek javítása
A bíróságok napi munkáját támogató felhasználói rendszerek (pl.: Bírósági Integrált Informatikai Rendszer - BIIR, Gazdasági Integrált Informatikai Rendszer - GIIR) működtetetését továbbra is informatikai szakembereink látták el, külső támogatással. Alapvető változás a beszámolási időszakban nem következett be a bírósági alkalmazói rendszerek területén, jelentősebb előrelépés a folyamatban lévő európai uniós támogatással megvalósuló projektjeink eredményeként várható. 6.2.7.
Országos nyilvántartások működési feltételeinek biztosítása
A jogszabályi előírások szerint országos nyilvántartást kell vezetni a hirdetményi kézbesítésekről, a társadalmi szervezetekről és alapítványokról, továbbá a gondnokság alá helyezettekről. Az említett nyilvántartások működtetése, felügyelete központi feladat, melynek ellátása a beszámolási időszakban – a technikai lehetőségekhez képest – zökkenőmentes volt. Szintén jogszabályok által előírt, központi feladat a bírák központi személyi nyilvántartásának vezetése a Bszi. 55. § (2) bekezdése értelmében. Az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartásának adatköréből meghatározott adatok
54
vonatkozásában az OIT Hivatala látja el a központi személyi nyilvántartás feladatait az Iasz. 93. §-a alapján. A feladat ellátását több mint tíz éve a NEXON Kft. által kidolgozott alkalmazói rendszer támogatja. Az eltelt időszak technológiai fejlődése, valamint a felhasználói igények változása szükségessé tette a rendszer kiváltását egy, a kor technikai színvonalának megfelelő alkalmazással. Az új rendszerre történő átállás 2011. első félévében megtörténik. 6.2.8.
A bírósági országos adatátviteli hálózat működtetése
Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat szolgáltatásait 2007 óta vesszük igénybe. A beszámolási időszakban további sávszélesség bővítésre került sor, a megyei bíróságok és a vidéki városi bíróságok közötti hálózati kapacitást a többszörösére növeltük. Így már valamennyi bírósági intézmény munkatársa számára biztosított a központi rendszerek gyorsabb elérése. 6.2.9.
Informatikai eszközpark fejlesztése
Az utóbbi években és a beszámolási időszakban is a szűkös költségvetési lehetőségek csak minimális informatikai beszerzésre adtak lehetőséget. A bíróságok informatikai infrastruktúrája 2010-ben a központi informatikai keretből mindössze 61 185 ezer Ft, az uniós támogatással megvalósuló projektek keretében további 41 466 ezer Ft értékben beszerzett eszközökkel bővült. Az informatikai eszközök avultsági szintje egyre aggasztóbb országos szinten. A számítógépek, az alapszoftverek és a kiegészítő berendezések felének életkora meghaladja az öt évet. Üzemben tartásuk egyre költségesebb, a gyakori meghibásodások veszélyeztetik a rendszerek és a bíróságok folyamatos működését. A költségvetési források hiánya azt eredményezheti, hogy elavult, az új fejlesztések eredményeinek felhasználására már alkalmatlan eszközhalmaz áll a bíróságok rendelkezésére, amellyel az elektronikus ügyintézés nem valósítható meg. 6.2.10. Informatikai rendszer (infrastruktúra) működtetése, fejlesztése A kialakított hálózati rendszermenedzsment az üzemeltetés biztonságát szolgálja. Az informatikai rendszer felhasználói számára folyamatosan biztosításra kerülnek a szoftver licencek és az egyéb háttérszolgáltatások. 6.2.11. Informatikai szolgáltatások biztosítása: felhasználói támogatás, bírósági honlap gondozása, intranet és levelező rendszer működtetése Az informatikai rendszerek működtetésének egyik igen fontos feladata a felhasználók problémáinak minél gyorsabb és hatékonyabb megoldása. Ennek érdekében a beszámolási időszakban továbbra is az évek óta működő több szintű helpdesk rendszer keretein belül történt a felhasználói bejelentések kezelése. Folyamatosan bővült 2010-ben azon alkalmazások és rendszerek száma, amelyekkel kapcsolatban a felhasználók és az informatikus szakemberek közötti kommunikáció már a helpdesken keresztül zajlik. A bíróság internetes honlapjának folyamatos karbantartásával, frissítésével történik a külvilág tájékoztatása a bíróságok tevékenységéről.
55
A bírósági belső hálózaton a következő szolgáltatások érhetők el: a CompLex Jogtár Plusz szolgáltatásai, a Justicia-net szerver belső honlap szolgáltatásai (például: közhiteles nyilvántartások, bírósági intézmények és szervezetek telefonkönyvei, média és lapszemle, bírósági nyomtatványok, oktatási segédletek, vírusminták stb.). A bírósági intézmények által használt GroupWise levelező rendszer üzembiztosan működik, intézményi szinten tárolt és karbantartott elektronikus postaládát biztosít a felhasználóknak. 7. A bíróságok nemzetközi kapcsolatai 7.1. A megyei bíróságok többsége aktív önálló nemzetközi tevékenységet folytatott a beszámolási időszakban. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően számos kétoldalú szakmai konzultációra került sor, elsősorban a már meglévő együttműködési megállapodások keretében. A közvetlen szakmai kapcsolatok fontosságát mindenképpen hangsúlyozni kell, figyelemmel arra, hogy a különböző tapasztalatcserék mindenképpen hozzájárulnak a rendkívül fontossá vált európai gondolkodás, illetve az igazságszolgáltatást érintő európai prioritások kiteljesedéséhez. A bíróságok kétoldalú kapcsolatrendszerében változatlanul fontosak voltak azok az országok, amelyek az európai jogrendben jelentős szerepet töltenek be, ennek megfelelően kiemelt figyelmet fordítottunk a német, francia és osztrák kapcsolatokra. A beszámolási időszakban is folytatták tradicionális nemezközi együttműködésüket az alábbi bíróságok: a Fővárosi Bíróság a Prágai Fellebbvitel Bírósággal, a Krakkói Közigazgatási Bírósággal, az Amszterdami Fellebbviteli Bírósággal, a Bécsi Büntető Bírósággal, a Párizsi Közigazgatási Fellebbviteli Bírósággal, a Baranya Megyei Bíróság a Grenoble-i Fellebbviteli Bírósággal, a Vukovári Megyei Bírósággal, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a Szabadkai Kereskedelmi Bírósággal, a Poitiers-i Fellebbviteli Bírósággal, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Kassai Kerületi Bírósággal, a Nancy-i Fellebbviteli Bírósággal, a Csongrád Megyei Bíróság a Bresti, illetve az Epinali Elsőfokú Bírósággal, a Szabadkai Kereskedelmi Bírósággal, a Szerb Köztársaság Gazdasági Fellebbviteli Bíróságával, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a Wiener-Neustadti Tartományi Bírósággal, a Meiningeni Tartományi Bírósággal, a Pozsonyi Kerületi Bírósággal, a Colmari Fellebbviteli Bírósággal, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a Brémai Tartományi Bírósággal, a Pest Megyei Bíróság a Bordeaux-i Fellebbviteli Bírósággal, a Somogy Megyei Bíróság a Haarlemi Tartományi Bírósággal, a Traunsteini Tartományi Bírósággal,
56
a Vas Megyei Bíróság a Burgenlandi Tartományi Bírósággal, a Bécsi Felsőbírósággal, a Chemnitzi Tartományi Bírósággal, a Maribori Felsőbírósággal, a Muraszombati Bírósággal, a Zala Megyei Bíróság az Eisenstadti Tartományi Törvényszékkel, a Marosvásárhelyi Törvényszékkel.
7.2. A magyar-francia bírósági kapcsolatok terén a beszámolási időszakban új konstrukció bevezetésére került sor. A korábbi években a francia Igazságügyi Minisztérium, a budapesti Francia Nagykövetség, valamint az OIT Hivatala szervezésében, központosított formában egy időpontban került sor a partnerbírósági találkozók megszervezésére és egy záró konferencia megrendezésére, évenkénti váltásban Franciaországban, illetve Magyarországon. Figyelemmel azonban mind a magyar, mind a francia bíróságok észrevételeire, célravezetőbbnek mutatkozott a központosítás kereteinek szűkítése. A beszámolási időszakban – a program erre az időszakra eső első ütemében – az érdekelt hét bíróság közül három megyei bíróság fogadta francia partnereit azzal, hogy a magyar bíróságok egy előre meghatározott időkereten belül, de különböző időpontokban, önállóan szervezték meg a találkozókat. A változtatás értelmében a központosítás keretei szűkültek azáltal is, hogy a francia és a magyar bíróságok egyidejű részvételével zajló másfél napos központi záró konferencia kimaradt a programból, lehetőséget biztosítva a partnerbíróságok intenzívebb – és ténylegesen a bírósági hét teljes öt napját kitöltő – tapasztalatcseréjének. 7.3. Aktív volt a szomszédos országok bíróságaival hosszú évek óta folytatott szakmai együttműködés; különösen a Fővárosi Bíróság, a Baranya Megyei Bíróság, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, a Csongrád Megyei Bíróság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, a Vas Megyei Bíróság, a Zala Megyei Bíróság nemzetközi tevékenysége volt jelentős. 7.4. A kínai bíróságok érdeklődése a magyar igazságszolgáltatás iránt a korábbi évekhez képest nem csökkent. A kínai küldöttség négy bíróságnál is tett szakmai látogatást (Legfelsőbb Bíróság, Pécsi Ítélőtábla, Vas Megyei Bíróság, Komárom-Esztergom Megyei Bíróság). 7.5. Új nemzetközi kapcsolat kialakítására került sor a Nógrád Megyei Bíróság és a lengyelországi Krosnói Városi Bíróság között. 7.6. A partnerbíróságok közötti évenként megrendezett szakmai tanácskozások mellett az együttműködés új formája volt a bírák cserelátogatása, hospitációja, amelyeket a Vas Megyei Bíróság és az MBA szervezett. 7.7. A nemzetközi konferenciákon, szemináriumokon a Fővárosi Bíróság, a Csongrád Megyei Bíróság, a Pest Megyei Bíróság, és a Vas Megyei Bíróság bírái voltak rendkívül aktívak. Ezt példázta különösen a Fővárosi Bíróság által szervezett Európai
57
Cégregiszterek Fóruma, valamint a Csongrád Megyei Bíróság tevékenysége, amellyel a mediációnak a magyar igazságszolgáltatásban történő nagyobb mértékű elterjesztésében, illetve a határokon átnyúló jogviták mediációval történő rendezésének megkönnyítése érdekében vállalt szerepet. A beszámolási időszakban került sor az Európai Unió Bírósága által az EU tagállamainak magas beosztású bírái és ügyészei számára szervezett találkozóra Luxembourgban. „A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése és ennek hatása az Európai Unió igazságszolgáltatási rendszerére” témával foglalkozó rendezvényen hat magyar bíró és két ügyész vett részt. 7.8. A bíróságoknak éves beszámolójuk elkészítésekor összefoglaló értékelést kell készíteniük nemzetközi kapcsolatairól. Be kell mutatniuk a következő beszámolási időszakra vonatkozó terveiket, elképzeléseiket, valamint kimutatást a nemzetközi tevékenységükre a tárgyévben fordított, illetve a következő beszámolási időszakra tervezett költségekről. A tapasztalatok szerint a beszámolási rendszer módosítása elősegítette a bíróságok nemzetközi kapcsolatai hatékonyságának növekedését a megalapozottabb jövőbeni stratégia kialakítását. 8. Közreműködés a jogalkotásban A Bszi. – tárgyidőszakban hatályos – 39. § e) pontja szerint az OIT a bíróságok feladatkörét érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti, és véleményezi a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét. Az OIT Hivatalához 75 jogszabálytervezet, ezek közül 21 nagy terjedelmű törvénymódosítás érkezett véleményezésre, amelyek közül – jelentőségüket tekintve – kiemelkedtek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény, illetve a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról rendelkező 2010. évi CLXXXIV. törvény tervezetei. Emellett az OIT több esetben kezdeményezett jogszabály-módosítást. Ennek alapján került sor többek között: az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIX. törvénnyel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény; a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény; a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvénnyel az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI. törvény, valamint a a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. IM rendelet módosítására.
58
9. A bíróságok jogi képviselete A Bszi. – tárgyidőszakban hatályos – 39. § j) pontja alapján a bíróságok jogi képviseletéről az OIT gondoskodott, mely feladatot a Hivatala útján látta el. A bíróságokkal szemben indított perek jogalapját az államigazgatási, valamint a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősség speciális (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. § (1) és (3) bekezdése) és a kártérítési felelősség általános szabálya (Ptk. 339. § (1) bekezdése), valamint a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül való befejezéséhez való érvényesülését biztosító Pp. 2. § (3) bekezdésében foglalt előírás képezte. Gyakori volt a személyhez fűződő jogok megsértése miatt kártérítési kereset előterjesztése (Ptk. 84. §). Több esetben nem vagyoni kár megtérítésére vonatkozó (Ptk. 355. § (1) és (4) bekezdése) igényt érvényesítettek a bíróságokkal szemben. Az OIT Hivatala által képviselt perekben az előzőekben írt szabályokra alapítottan a felperesek 2010-ben 620 alkalommal jelölték meg a bíróságokat alperesként. A felperesi pozícióban – más anyagi jogi szabályokra hivatkozással – kevés számú perben vált szükségessé a Hivatal közreműködése. A bíróságok ellen indított perekben számos esetben fordult elő, hogy a bíróságok mellett a felperesek az alapperben eljárt bírót, a bíróság elnökét, az OIT-ot, vagy annak elnökét, illetve az OIT Hivatalát is alperesként jelölték meg. Ezekben az eljárásokban a Hivatal az említettek képviseletét pertársként látta el. A bíróságok elleni kártérítési ügyekben a tájékoztatási időszakban a pertárgy értéke közel 19 milliárd Ft volt. A perindítási okok az elmúlt évi tájékoztatómban foglaltakhoz hasonlóak voltak. Többen alapozták keresetüket arra, hogy a jogerős ítélet törvénysértő volta vagy az ügyben eljáró bíró mulasztása miatt lettek pervesztesek, illetőleg az eljárás időtartamának elhúzódása miatt nem jutottak hozzá a követelésükhöz. A tárgyidőszakban jogerősen bejezett 220 eljárásban a keresetek 95%-át a bíróság elutasította, míg 11 ügyben összesen 41 millió Ft összegben marasztaló ítélet született. A bíróságok kártérítési felelősségét egyebek mellett megalapozta, hogy a soron kívüliség elrendelése ellenére az eljárás elhúzódott; az ideiglenes intézkedés elrendelésére csak 9 hónap múltán került sor; a szabálysértési eljárásban sértettként részt vevő értesítése elmaradt, a felelősségét a részvétele nélkül megállapító döntésből kár keletkezett; a helytelen törvényi értelmezéssel felfüggesztett végrehajtási eljárás következtében a hitelező nem juthatott hozzá a követeléséhez. Nem vagyoni kártérítési felelősség megállapítására adott alapot a kihirdetett ítélet késedelmes írásba foglalása. Említést érdemelnek a bűnjelek kezelésével kapcsolatos mulasztásokra alapított ügyek is, melyekben a felperesek a helytelen tárolás következtében keletkezett kárukat érvényesítették.
59
10. A bíróságok sajtótevékenysége A bíróságok és az OIT Hivatala a tájékoztatásra vonatkozó törvények és a kapcsolódó jogszabályok, valamint a bíróságok tájékoztatási tevékenységéről szóló 2010. évi 11. számú OIT szabályzat, továbbá az éves sajtótervek szerint végezték a munkájukat. A Legfelsőbb Bíróság és az OIT közös szóvivője az év második negyedévétől sikeresen koordinálta a bírósági szóvivők tevékenységét, a médiumok és a bíróságok kapcsolatát. A statisztikák (37. számú melléklet) alapján megállapítható, hogy az ítélkezési munka, és az arról szóló hírek nagy számban jelentek meg a különböző médiafelületeken. Az összbírói értekezletek után megtartott sajtótájékoztatók az állampolgárok részére igyekeztek teljesebb képet nyújtani a bíróságok munkájáról. A bírósági elnökök, szóvivők felkészülten nyilatkoztak az elmúlt év folyamán, és maximálisan igyekeztek kielégíteni a nyomtatott sajtó és az elektronikus média képviselőinek információigényét. A médiaesemények sorából kiemelem a 2010. március 4-én, neves német, francia, osztrák és magyar előadók részvételével megtartott Nyilvánosság Konferenciát, továbbá a 2010. június 22-én tartott sajtótájékoztatót, amelyen az OIT stratégiáját ismertettem. Ez alkalomból több médium vendége voltam, számos vezető napilapnak adtam interjút. A sajtó munkatársai részére heti rendszerességgel összeállított országos tárgyalási jegyzék a hírgyártást, a korrekt, szakszerű tudósítások készítését segítette elő a közérdeklődésre számot tartó ügyek tárgyalási helyének, idejének, az ügy jellegének, rövid leírásának, másod-, illetve harmadfokú ügyek esetében a korábbi határozatok lényegének, valamint az adott bíróság szóvivője elérhetőségének közlésével.
60
V. A BÍRÓSÁGI SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA 1. A bírósági szervezet gazdasági, pénzügyi helyzete a 2010. évben A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvényben az Országgyűlés a Bíróság fejezet részére az alábbi előirányzatokat biztosította: Kiadás
ebből központi beruházás Bevétel Támogatás
70 442,3 millió Ft, 943,6 millió Ft, 5 526,6 millió Ft, 64 915,7 millió Ft.
A támogatási előirányzat 1 931,2 millió Ft-tal volt alacsonyabb a 2009. évi eredeti előirányzatnál. A fejlesztési többlet (+ 220,0 millió Ft) nem ellensúlyozta a munkaadókat terhelő járulékok csökkenését (- 2151,2 millió Ft). Az OIT 144/2008. (VI.9.) számú határozatában összegezte a Fővárosi és Pest Megyei Bíróságoknál felhalmozódott ügyhátralék kezelése, valamint az eljárások időszerűségének elősegítése érdekében szükséges intézkedéseket. A határozatban foglaltak végrehajtására az Országgyűlés a személyi és tárgyi feltételekre 735,5 millió Ft többletet biztosított. A többletbevételeket is figyelembe véve a 2010. évre az előirányzatok az alábbiak szerint teljesültek: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás
73 069,4 millió Ft, 1 290,0 millió Ft, 8 363,4 millió Ft, 65 971,8 millió Ft.
A személyi juttatásokra felhasznált összeg 44 557,6 millió Ft volt, amely az összes kiadás 60,9%--át jelentette. A rendszeres személyi juttatások összege 37 423,0 millió Ft volt, amely tartalmazta a kötelező előresorolások és a bírák egyhavi különjuttatásának összegét. A szolgálati jogviszonyban állók nem rendszeres személyi juttatásai címen 5511,6 millió Ft került kifizetésre, mely az előző évi teljesítéshez képest (6662,0 millió Ft) 17,3%-os csökkenést mutat. A változás a cafeteria keret bruttó 225 000 Ft/fő összegben történt meghatározása, illetve a személyhez kapcsolódó költségtérítések körében kifizetett járandóságok csökkenésének következménye. Az ítélkezésben, illetve a bírói eljárásban közreműködő ülnökök, szakértők, tanúk, továbbá az állományba nem tartozók részére fizetett megbízási díjakra, azaz a külső
61
személyi juttatásokra kifizetett összeg 1622,9 millió Ft volt, az előző évhez képest 162,2 millió Ft-tal kevesebb. Ez 9,1%-os csökkenést jelent. A személyi juttatások 2010. évi előirányzata fedezetet nyújtott a rendszeres személyi juttatások kifizetésére, valamint a nem rendszeres személyi juttatások között a munkavállalókat alanyi jogon megillető, a Bjt.-ben és az Iasz.-ban előírt kötelezettségekre. A munkaadókat terhelő járulékok címén teljesített kiadás 11 493,7 millió Ft volt. A munkaadókat terhelő járulékok összege az előző évi kifizetésekhez képest 12,6%-kal csökkent, amely az élő munka utáni közteher fizetési kötelezettség módosulásának a következménye. A dologi kiadási előirányzatok eredeti előirányzata 10 498,2 millió Ft volt, amely a saját bevételi többletek összegével, az előirányzat-maradvány igénybevételével és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással növekedett. A felhasználás a 2009. évi 12 780,2 millió Ft-tal szemben 2010. évben 13 686,8 millió Ft volt. A 2009. évhez viszonyított kiadási többlet 2010. évben 906,6 millió Ft-ot képviselt. Az intézmények az ellátás színvonalának megtartására törekedtek, mely szigorú takarékossági elvek mellett, belső erőforrások átcsoportosításával valósulhatott meg. A jelentősebb többletkiadások az ár- és díjemelésekkel érintett kiadásoknál (energia, közműdíjak, karbantartások, bérleti díj, adatátviteli és egyéb kommunikáció, postai szolgáltatások), valamint az ítélkezésben közreműködő szakértők, védők, ülnökök, tanúk, tolmácsok, pártfogó ügyvédek részére kifizetett díjaknál mutatkoztak. A bevételi előirányzatoktól történő lemaradás (217,8 millió Ft), illetve a kiadásoknak a tervezettől eltérő alakulása következtében a likviditási gondok megelőzése érdekében a bíróságoknál belső átcsoportosításokat kellett végrehajtani. A felhalmozási kiadások teljesítése 3211,4 millió Ft, ebből intézményi beruházásokra a kifizetés 1628,4 millió Ft volt. Az előirányzatból az épületek kisebb karbantartása, javítása, számítástechnikai-irodatechnikai gépek, berendezések, felszerelések vásárlása, informatikai hálózat kiépítése, bővítése valósult meg. A bírósági épületek, gépek, berendezések és felszerelések felújítására 293,0 millió Ft került kifizetésre. A központi beruházási kiadások felhasználása 1290,0 millió Ft volt. Az összegből a folyamatban lévő és létesítendő épület-beruházások és rekonstrukciók valósultak meg. A beruházásokról (rekonstrukciókról) részletesen korábban már szóltam. A lakásvásárlási és korszerűsítési kölcsön kérelmekre 2010. évben 61,9 millió Ft folyósítása történt, melynek forrását a befolyó törlesztő részletek biztosították.
62
A bevételek teljesítése (8363,4 millió Ft), az előző évi felhalmozási célú előirányzatmaradvány átvétele (244,5 millió Ft) és az előző évi előirányzat-maradvány (1378,3 millió Ft) igénybevételét követően a tényleges bevétel 6740,6 millió Ft volt. A döntően a hatósági és eljárási bevételekből (4815,1 millió Ft) keletkezett működési bevétel 6035,0 millió Ft, a felhalmozási bevétel 643,5 millió Ft, a támogatási kölcsönök visszatérülése 62,1 millió Ft volt. Az Állami Számvevőszék vizsgálata a fejezet 2009. évi költségvetési beszámolóját megbízhatónak és megalapozottnak minősítette. 2. Az OIT költségvetéssel kapcsolatos legfontosabb határozatai Az OIT jóváhagyta az irányítása alá tartozó intézmények 2010. évi kiemelt költségvetési előirányzatait és azon belül meghatározta azokat az előirányzatokat, amelyeket az intézmények csak külön engedély alapján használhatnak fel, továbbá az OIT Hivatalánál az előre nem tervezhető kiadások fedezetére központi keretet létesített. Döntött a folyamatban lévő épületrekonstrukciós munkákról, a beruházási és felújítási előirányzatok felhasználásáról, a 2010. évi fejezeti kezelésű beruházási előirányzat, továbbá a kisebb felújításokra és nagyobb karbantartásokra elkülönített pénzeszközök felhasználásáról. Áttekintette és megtárgyalta az intézmények pénzügyi helyzetét és döntött a dologi hiányok finanszírozásának biztosításáról. Megtárgyalta a bíróságok 2009. évi zárszámadását és annak Állami Számvevőszék általi ellenőrzéséről készített jelentést. Az észlelt hiányosságok megszüntetéséről az érintett intézmények elnökeitől tájékoztatást kért és kapott. 3. A bírósági szervezet gazdálkodásának fejezeten belüli ellenőrzése 3.1. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása – a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (Ber.) 31. § (3) bek. a) pontja A Bíróságok fejezetben 2010. évben is az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.), a Ber., az államháztartás működéséről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.), valamint az OIT határozatai alapján működött a belső ellenőrzés. A Bíróságok fejezetben az elmaradt központi fejlesztések ellenére, a korlátozott lehetőségekhez igazodóan folyt a belső ellenőrzési rendszer fejlesztése. Erősödött a „kontroll alatt tartás”, és annak tudatos támogatása. A vezetői ellenőrzések számának növekedése, a belső ellenőrzés és annak tanácsadói tevékenysége során tett javaslatok hasznosítása a kontrollok erősödésével növelte az ellenőrzési rendszer hozzáadott értékét.
63
A fejezeti szinten végrehajtott rendszerellenőrzés hatóköre a fejezet egészére egyidejűleg kiterjedt, a gazdálkodási terület ellenőrzéssel történő lefedettsége nőtt. A tapasztalatok a lehetséges vezetői döntések támogatását szolgálták. Az alaptevékenységben és a gazdálkodásban, a különböző illetékességi szinten működő bíróságokon a vezetők személyes felelősségében nyomon követhető az ellenőrzési standardok érvényre jutása, a kiépített és működtetett kontrollok hatása. A vezetői intézkedések körében a számonkérés és visszacsatolás erősödött. Az OIT 2010. évben megfogalmazott céljai az ellenőrzési stratégia távlatait határozták meg, így a beszámolás évében a Ber. előírásai, valamint a jóváhagyott éves ellenőrzési tervek alapján folytak az ellenőrzések. A terveket megalapozó kockázatelemzések többségében a gazdálkodás teljes terjedelmére feltárt kockázatok minősítésével készültek, de az igazságszolgáltatás valamennyi területének belső ellenőrzéssel történő teljes lefedettségét az ellenőri kapacitáshiány miatt nem lehetett megvalósítani. Erősödött az az igény, hogy a belső ellenőrzés iránya a működés támogatását biztosítsa. A tárgyévben az intézményi vezetők által jóváhagyott, többnyire aktualizált „Belső ellenőrzési kézikönyvvel” és éves ellenőrzési tervekkel megalapozottan működött a belső ellenőrzési rendszer. A függetlenített belső ellenőrzési tevékenységről szóló beszámolási kötelezettségének valamennyi intézmény eleget tett. 3.1.1. A tervfeladatok teljesítésének értékelése, a tervtől való eltérések indoka, a terven felüli ellenőrzések indokoltsága – Ber. 31. § (3) bek. aa) pontja 3.1.1.1. A tervfeladatok teljesítésének értékelése Az OIT Hivatala Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztálya (PEÖF) alapfeladataiban lényeges változás nem következett be. A 2010. évre tervezett, az alapfeladatokat jelentő ellenőrzések száma négy, a ténylegesen teljesített ellenőrzések száma öt volt. Ezekből egy ellenőrzés egyidejűleg nyolc intézményt érintett. Az OIT 2010/12. (III. 2.) számú határozata alapján került sor az életpálya különbözet rendezéséhez kapcsolódó ellenőrzésre, a 233/2010. (XI. 9.) OIT határozat alapján a kibővített szabályszerűségi ellenőrzésre. A beszámolási időszakban végrehajtott öt ellenőrzés részletes nyilvántartását és adatait a 38. számú melléklet tartalmazza. A Ber. 2. § a) pontja szerint folytak a szabályszerűségi ellenőrzések két intézményben – a vezetői beszámoláson alapuló nyomon követés módszerével –, a Ber. 2. § c) pontja szerint két rendszerellenőrzés volt, amelyből az egyik nyolc önálló gazdálkodást folytató intézményt érintett. Az uniós források felhasználásának vizsgálata 2006. évtől folyamatos. A fejezeti kezelésű előirányzatok ellenőrzése kiterjedt az uniós forrásokból megvalósított projektek – Átmeneti Támogatások – programjainak lezárására, valamint az NFT II. pályázatainak előkészítésére és végrehajtására.
64
Az OIT számára az ellenőrzések lezárásához az előterjesztések időben elkészültek, a lezáró határozat meghozatala két esetben húzódott át 2011. évre a kötelező eljárási rend betartása miatt (vélemény és záradék megküldés, egyeztetések). Az éves képzési terv teljesült. A PEÖF az intézményi belső ellenőrök számára megszervezte áprilisban a kétnapos, szeptemberben pedig a háromnapos továbbképzést. Az év során a PEÖF ezen túlmenően szakmai iránymutatást nyújtott, s eleget tett koordináló szerepének. A fejezeti szintű rendszerellenőrzések végrehajtásának színvonalát az ellenőrzött intézmények vezető munkatársai a minőségbiztosítási értékelő lapon tett nyilatkozatukban „jó” minősítéssel értékelték (39. számú melléklet). Az intézményi függetlenített belső ellenőrök 2010. évre vonatkozó munkatervei összességében a jogszabályi előírásoknak megfelelően kockázatelemzéssel alátámasztva, egységes szerkezetben készültek el. Az intézmények éves belső ellenőrzési beszámolóit szintén a Ber. előírásai szerint állították össze, amelyeket a PEÖF-nek is továbbítottak. A tervezett és teljesített ellenőrzéseket, azok számát és kapacitásigényét a 40-43. számú mellékletek – a PEÖF által teljesített ellenőrzésekkel együtt összesítve – szemléltetik. A Bíróságok fejezet egészében nem kötelező megbízhatósági ellenőrzést végezni, ezért ilyen típusú ellenőrzés a tervekben nem szerepelt, mint ahogy teljesítmény-normák hiányában teljesítmény-ellenőrzés sem. Az intézményekben a rendelkezésre álló kapacitás közel 68%-ában ellenőrzéseket végeztek, ebből 47%-ban rendszer, 31%-ban szabályszerűségi, 21%-ban pénzügyi típusúakat. Informatikai rendszerellenőrzést saját kapacitással két intézményben terveztek, amelyet a tervezett idő majdnem kétszerese felhasználásával teljesítettek. Soron kívüli ellenőrzésre az ellenőrzési idő kapacitásnak 7,9%-át használták fel. Az ellenőrzésekre fordítani tervezett idő 93%-át ténylegesen erre a tevékenységre fordították. Megállapítható, hogy a gyakorlati tapasztalatok beépülése következtében nőtt a tervezési fegyelem, melyet alátámaszt a 80% fölötti tény/terv aránymutató mind az ellenőrzések száma, mind a tervezett és felhasznált idő tekintetében, valamint az, hogy soron kívüli ellenőrzésre a fejezet intézményeinek közel felében nem volt szükség (44-46. számú mellékletek). A képzettségi követelmények államháztartási szintű szigorítása, az ellenőri beosztáshoz tartozó kötelező regisztráció megszerzése, az annak feltételül szabott vizsgakötelezettség teljesítése mellett a belső ellenőrök kapacitásuk mintegy 6%-át tanácsadói feladatokra fordították. Az intézményekben összesen 206 ellenőrzést végeztek a tervezett 199 helyett. A többlet és módosult típusú ellenőrzésekhez szükséges időt részben a tanácsadásra és az egyéb feladatokra tervezett időtartamok átcsoportosításával biztosították. A terven felül végzett ellenőrzések mértéke csekély volt. Összességében az intézményekben az eredetileg tervezett kapacitás közel 6%-kal magasabb volt, mint a teljesített kapacitás, e hiány ellenére megállapítható, hogy a belső ellenőrzésben lényeges, felróható elmaradás nem keletkezett.
65
3.1.1.2. A tervtől való eltérések indoka Vizsgálni kellett a helytelen besorolásból keletkezett életpálya-különbözet elmaradásának okait, az elmaradt jövedelem kifizetésének jogszabály szerinti teljesítését, a lehetséges következményeket, és az ebből adódó kockázatok megszüntetését. A szűkült költségvetési források, zárolások miatt folyamatos adatszolgáltatásra került sor az önállóan gazdálkodó bíróságok részéről, melyben az önálló bírósági végrehajtók által igényelt előlegek nagyságrendje felülvizsgálata kapcsán kellett – kibővített – szabályszerűségi ellenőrzést végezni. 13 intézményben végeztek soron kívüli ellenőrzést. A tervtől való elmaradás oka, hogy az intézmények közül négyben – a korábbi ellenőr tartós távolléte, vagy távozása miatt – új dolgozó látta el a feladatot, esetenként csak későbbi munkába állással, egy intézményben pedig a belső ellenőr tartós betegség miatt nem dolgozott. A fejezeti szinten teljesült ellenőrzések számát és időigényét mutatja be a 41. számú melléklet. 3.1.2. Az ellenőrzések személyi és tárgyi feltételei, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők – Ber. 31. § (3) bek. ab) pontja A fejezet belső ellenőri létszámának 2010. december 31. napján fennálló helyzetét mutatja be a 40. számú melléklet. A rendelkezésre álló ellenőri kapacitás a megnövekedett információigény és követelményrendszer teljesítéséhez egyre kevesebb, a belső ellenőri rendszernek ez az eleme a „szűk keresztmetszet”. 3.1.2.1. Személyi feltételek A fejezet önálló intézményei összesen 31 belső ellenőri álláshellyel rendelkeztek, melyek feltöltöttsége a 2010-ben 93,6%-os volt. A belső ellenőrzés folyamatos működése az intézmények többségében biztosított volt, részleges kiesést a létszámváltozások, illetve a feladat módosítások okoztak. A fejezetben, a teljes ellenőri létszámot tekintve, a fluktuáció 21%-os volt. 3.1.2.2. Tárgyi feltételek A fejezeti szintű ellenőrzési munka végzéséhez 2010-ben elengedhetetlenül szükséges tárgyi feltételek biztosítottak voltak. A helyszíni ellenőrzések során az ellenőrzött intézmények a szükséges információkat rendelkezésre bocsátották, illetve azokhoz való hozzáférést lehetővé tették. Az intézményi ellenőrök munkájuk ellátásához szükséges tárgyi feltételekkel rendelkeztek, többségük külön irodában, megfelelő informatikai háttérrel végezte tevékenységét és a GIIR rendszerből lekérdezési jogosultsággal is rendelkezett.
66
3.1.2.3. Az ellenőrzést segítő, akadályozó tényezők A 20/2010. (I. 12.) OIT határozat 2. pontjában foglaltakat a szabályszerűségi ellenőrzésben érintett intézmények többnyire határidőre teljesítették: az adatszolgáltatásokat, a dokumentumok megküldését és mindazon feltételek ténymegismerési lehetőségek biztosítását, melyek alapján az ellenőrzés eredményes volt. Valamennyi intézmény vezetője teljességi nyilatkozatot tett, az ellenőrzés megállapításaival összefüggésben megfogalmazott javaslatokat nem vitatták. A beszámolókat, tájékoztatókat, a jogszabállyal egyező módon, többnyire határidőben elkészítették és megküldték az OIT elnökének. A javítható, jelzett hiányosságok megszüntetését több esetben már az ellenőrzés ideje alatt megkezdték. A jogszabályok változása következtében a fejezet valamennyi függetlenített belső ellenőre számára szükségessé váló regisztráció, a hozzá kapcsolódó szakmai ismeretek bővülése hasznosításával támogatta az ellenőrzés szakszerű teljesítését. A jogszabály szerinti ellenőrzések végrehajtását az intézmények vezetői és dolgozói pozitív hozzáállásukkal, együttműködésükkel hatékonyan segítették, mivel a standard ellenőrzési eljárások alkalmazásával az ellenőrzések egyre átláthatóbbak, a tényekkel alátámasztott megállapítások elfogadhatóbbak az érintettek számára. Az EU követelményeivel összhangban alkalmazott új ellenőrzési módszerek pontosan dokumentált, munkalapok rendszerére épített eljárási rendet követeltek, melynek végrehajtását az informatikai háttér csak részben támogatta. A fejlesztésre megkezdődtek a legfontosabb egyeztetések. A központilag szervezett, számítógéppel támogatott ügyviteli, gazdálkodási, ellenőrzési programok gyakorlat-orientált oktatásban történő megismerése, ellenőrzési célú felhasználása is szükséges volt az ellenőrzések végrehajtásához. A PEÖF vezetője a hivatali vezetői értekezletek rendszeres meghívottja, kapcsolati rendszere hatékonyabbá válását az OIT Hivatalán belüli véleménykérések és egyeztetések során megvalósuló együttműködés, valamint az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési (ÁBPE) albizottsági tagsága is segítette; a szükséges információellátása biztosított volt. Az intézmények többségében az ellenőrzési egység vezetője (belső ellenőr) információ ellátottsága a vezetői értekezleteken történő rendszeres részvételével szintén biztosított volt, az információkat tartalmazó dokumentumokhoz kérésre hozzájutottak. Adaptálható módszertani segédanyagok korlátozott számban álltak rendelkezésre. Az új eljárások értelmezési problémái – a fejezeti szintű sajátosságokat is figyelembe véve – továbbra is fennálltak (egységes teljesítménymérés szempontjából a mutatórendszerek kidolgozása a Bíróságok fejezetben nem valósult meg, így néhány módszertan adaptálása nehézkes volt). A minőségi ellenőri munka elismerésének lehetőségei, a követelményeknek megfelelő szaktudással, gyakorlattal, személyiségjegyekkel rendelkező szakember megszerzése és
67
megtartása között fennálló ellentmondás az ellenőrzési feladatok kívánt mennyiségű és minőségű végrehajtását gátolták. Nehézséget jelentett a rendelkezésre álló időkeret és a követelményeknek megfelelő ellenőrzések teljesítése közötti összhang megteremtése, mert a nyilvántartások vezetése, a sokrétű adminisztráció, a dokumentálást támogató programok hiánya, az ellenőrzési munkalapok kidolgozásának tudás- és fejlesztési időigénye, a feltárt kockázatok minőségi kritériumainak meghatározása, az ellenőrzendő területek lefedettségi szintjének növelése a rendelkezésre álló kapacitásból nem volt fedezhető. 3.1.3. Az ellenőrzések fontosabb megállapításai és javaslatai – Ber. 31. § (3) bek. ac) pontja A Bíróságok fejezetben a gazdálkodási keretek szűkülése mellett, az igazságszolgáltatásnak, mint alapfeladatnak a folyamatos ellátási kötelezettsége és ennek teljesíthetősége közötti ellentmondás miatt a bíróságok sajátosságain alapuló kockázatok mentén történő ellenőrzések egyre nagyobb hangsúllyal szerepelnek a PEÖF éves ellenőrzési tervében. A nyolc megyei bíróság 2008-2009. években teljesült gazdálkodásának vizsgálata (az előző években kimunkált és bevonható adataival együtt) elemző jelentéssel zárult 2010. évben, a fejezet egészében fellelhető összefüggésekre is rávilágító (tendenciát bemutató) adatokkal. A dologi kiadások éves növekedési üteme magasabb a költségvetésekben jóváhagyott összegek növekedési üteménél, ezáltal a hiány tömege évről évre növekszik. A fejezet irányítása alá tartozó intézményeknél a dologi kiadások soron jelentkező hiány oly mértékben megnövekedett, amelyet a személyi juttatás megtakarításának átcsoportosítható összegéből sem lehetséges teljes egészében finanszírozni. A Bíróságok fejezet alulfinanszírozottsága következtében a likviditási problémák egyre inkább elmélyülnek, ami az önálló intézmények fizetőképességének elvesztésével fenyeget. A fejlesztések, a szabályzórendszeri változások anyagi következményei indukálta kiadási többletek 2006. évtől nem álltak a fejezet rendelkezésére. A több éve tartó hiánygazdálkodás, a tartalékok kimerülése igényli egyrészt a gazdálkodási fegyelem javítását, az intézmények Intézkedési terv-készítési kötelezettségét/lehetőségét a hiány megszüntetésére, másrészt a javak valós igényekhez közelítő elosztását. A működési kiadásokon belül az ítélkezéshez kötődő külső személyi és dologi kiadások (szakértői díjak, ügygondnoki díjak, tolmács-, tanú- és egyéb díjak) tömege az üzemeltetési kiadásoknál évről évre nagyobb ütemben növekedett. Az ítélkezési kiadások ilyen mértékű növekedésére a költségvetés eredeti előirányzataként rendelkezésre álló összeg a vizsgálat egyik évében (2008-2009. évek) sem nyújtott elegendő fedezetet. Emellett az ügyfelek által letétként befizetett összegek is egyre kisebb mértékben „járultak hozzá” a költségvetésben ilyen címen kifizetett összegekhez, amely a lakosság fizetési képességének csökkenését is jelezte. Hosszú távon az ítélkezés folyamatossága
68
csak akkor biztosítható, ha a többletköltséget is államháztartási forrásból biztosítják a bíróságok részére. A megállapítások értelmében szükséges a jelenlegi költségvetési tervezés és finanszírozási koncepció átgondolása, támogatva a 155/2010. (VI. 21.) OIT határozatban rögzített stratégia megvalósulását. Az NFT II. programjai végrehajtásának rendszerellenőrzése során tett főbb megállapítások: Az OIT Hivatalában hatályba lépett az uniós forrásokból finanszírozott programok belső szabályozási rendjét keretjelleggel meghatározó szabályzat, a Projekt Működési Kézikönyv. Ennek előírásai alapján azonban az ellenőrzési nyomvonalak legalább projekt-típusonként történő felfektetése továbbra is elmaradt, holott a feladat/felelős/határidő meghatározása a személyes felelősség megállapításához elengedhetetlen. A közbeszerzések lebonyolítása során – főként a Csőd-civil és az E-ügyfél projekt esetében a közbeszerzéseket lebonyolító céggel és a Közreműködő Szervezettel történő hosszas egyeztetések és levelezés, az ajánlati felhívások többszöri átdolgozása miatt – a közbeszerzések a tervezett határidőre nem voltak lefolytathatók. A hatályos Projekt Működési Kézikönyv szerint a projektek megvalósításának indokoltságához hatástanulmány elkészítése elengedhetetlen. Az eddigi gyakorlat során jellemzően sem előzetes hatásvizsgálatok, sem utólagos költség-haszon elemzések nem készültek. Ezek az adott projektek megvalósításával járó eszközállomány növekedések/korszerűsítések méréséhez, a fenntartásukkal járó esetleges többlet üzemeltetési költségek/költségmegtakarítások kimutatásához, a projekt hasznossága eldöntéséhez, illetve a következő évek költségvetési kiadásai becsléséhez, hatásai értékeléséhez szükségesek. A szabályszerűségi ellenőrzésekkel érintett intézményekben a korábbi ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére készített „Intézkedési terv” feladatait végrehajtották. A Vas Megyei Bíróság szabályszerűségi ellenőrzése során tett fontosabb megállapítások: Az Intézkedési tervben foglalt feladatok összességében megfelelő színvonalon teljesültek, a belső szabályzatok rendszerében az egyes, gazdálkodáshoz köthető szabályzatok finomítása vált szükségessé, amelyet az ellenőrzés idején elvégezték. A FEUVE-rendszer szabályozása a Vas Megyei Bíróságon csak a 2009. évben készült el. A 2010. évtől bekövetkezett jogszabályi változások miatt az intézményi belső kontrollrendszer szabályozását új alapokra kell helyezni. Ez a Belső kontroll kézikönyv kidolgozásán túl a meglévő szabályzatok pontosítását is szükségessé teszi.
69
A Somogy Megyei Bíróság kibővített szabályszerűségi ellenőrzése során tett fontosabb megállapítások: A korábban kisegítő-kiegészítő tevékenységek jelenleg a jogszabályi változások nyomán szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységeknek foghatók fel, e tevékenységek megjelölését a Szervezeti és Működési Szabályzatban szükséges megjeleníteni. A fénymásolási díjak beszedésével kapcsolatos pénzügyi rendszer és pénzkezelés helyessége megkérdőjelezhető, annak jogszabályi előírásokhoz történő igazítása szükséges. Ezzel összefüggésben a számlázási gyakorlatot, a kiállított számlák tartalmát is az ÁFA törvény előírásaihoz kell igazítani. A hivatali telefonok magáncélú használatának dolgozók általi megtéríttetése megfelelően nem megoldott, aggályos az önbevallással (kódválasztással) megállapított szolgáltatás igénybevétel gyakorlata. A 233/2010. (XI. 9.) OIT határozathoz igazodóan az ellenőrzés megállapította, hogy a Somogy Megyei Bíróság az önálló bírósági végrehajtóknak kiadott előlegek beszámolóban szereplő kötelezettségállománya alátámasztásához a végrehajtókat megfelelően nyilatkoztatta. A végrehajtók az első alkalommal benyújtott előlegigényüket általában nem ismételték meg, előleg-igényük kielégítetlenségére hivatkozással újabb megkereséssel nem éltek, ezáltal több éves előleg igények is – eredeti/régi adatokkal – szerepeltek a BGH nyilvántartásában. A BGH megkeresése nyomán a végrehajtók előleg-igényeiket felülbírálták, folyamatban lévő és befejezett ügyeiket megvizsgálva az aktualitásukat vesztett ügyeket jelezték, ezáltal az igények állománya 6 202 750 Ft-tal csökkent. A 2010/12. (III. 2.) OIT határozat alapján lefolytatott ellenőrzés során megállapításra került, hogy az életpálya különbözetet, mint elmaradt jövedelmet ki kell fizetni, ennek esedékessége a helytelen besorolás felismerése időpontjában, egy összegben és azonnal, három évre visszamenőleg, mint igény érvényesíthető. Az intézmények függetlenített belső ellenőrei összességében súlyos hiányosságot nem tártak fel. A belső szabályozottság terén a megállapítások főként a jogszabályváltozással érintett területek szabályozásának kiegészítésére, aktualizálására vonatkoztak. A gazdálkodásban megfelelően érvényesültek a takarékossági szempontok, javaslatok főként a dokumentálás pontatlanságai, adminisztrációs hiányosságok, késedelem kapcsán fogalmazódtak meg (egységes értesítők, utalványok kitöltése, nyilvántartások vezetése, iratok késedelmes továbbítása). Több intézményben kifogásolta a belső ellenőr a menetlevelek pontatlan kitöltését, a költségjegyzékek és a költségmentes nyilvántartás hiányos vezetését. Néhány intézményben a munkaköri leírások kiegészítésre, aktualizálásra szorulnak. A kötelezettségvállalások nyilvántartása tekintetében a GIIR rendszer fejlesztése továbbra is szükséges, a nyilvántartás teljes körűségének jogszabállyal egyező biztosítása miatt. A speciális bírósági gazdálkodási feladatok közül jellemzően a tárgyletétek és a bűnjelek kezelésével kapcsolatosan tettek az ellenőrök megállapításokat, a nyilvántartás szabályos
70
vezetése és rendszeres átvizsgálása, valamint a leltározás és annak dokumentálási hiányosságai kapcsán. További észrevételek főként a FEUVE rendszer működésében tapasztalt hiányosságokkal összefüggésben születtek, leginkább az ellenőrzési nyomvonalak kiegészítése, helyi sajátosságokra adaptálása kapcsán. Jogszabály-módosítást javasoltak az önálló bírósági végrehajtók bíróság általi ellenőrizhetősége, a sajátos bírósági működés és a gazdálkodásra vonatkozó szabályok összhangjának megteremtése érdekében, valamint a behajthatatlan követelésekhez kötődő feladatok jogszabályi ellentmondásai, joghézagai feloldására. 3.1.4. Jogellenes magatartások miatt tett jelentések száma – Ber. 31. § (3) bek. ad) pontja A beszámolási időszakban vizsgált intézményeknél személyes felelősség felvetésére okot adó tényt nem tárt fel a fejezeti szintű ellenőrzés, így ezzel kapcsolatban jelentéstételi kötelezettség nem keletkezett. Megállapítható, hogy az ellenőrzött időszak alatt, valamennyi vizsgált intézményben pozitív irányban változott a szabályozottság és a gazdálkodás színvonala. Jogellenes magatartás miatt büntetőeljárás kezdeményezése, illetve elbocsátás nem szerepelt az intézmények beszámolóiban. 3.1.5. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett javaslatok – Ber. 31. § (3) bek. ae) pontja 2010. évben a rendszerellenőrzések keretein belül valósult meg a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés gyakorlásával összefüggő jogok és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése. A vizsgált intézményekben a FEUVE rendszer gyakorlati működésére vonatkozóan olyan javaslatra nem került sor, mely intézkedési tervben rögzítendő feladatot jelentett volna. A kontroll alatt tartás követelményei és a kapcsolódó feladatok (vezetői, FEUVE, új szabályzatok alkotása és a belső ellenőrzésnek mint monitoring tevékenységi elemnek a tudatosítása, stb.) elfogadásában az együttműködés lehetőségei feltárására is figyelmet fordított a PEÖF. E tekintetben a 2010. év még mindig átmeneti év volt. 3.2. Az ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása, az Intézkedési tervek megvalósítása – Ber. 31. § (3) bek. ba) pontja A vezetői elemek között folyamatosan növekedett az ellenőrzést és a folyamatok kontroll alatt tartását biztosító intézkedések száma. A fejezeti szintű belső ellenőrzés által tett megállapításokat az ellenőrzött intézmények vezetői nem vitatták, Intézkedési terveiket többnyire határidőre és – a javaslatokkal
71
összhangban – minden elvégzendő feladatra kiterjedően elkészítették. A fejezet felügyelete alá tartozó intézmények rendszerellenőrzését követően a PEÖF a vezetői beszámoláson alapuló nyomon követés módszerével ellenőrizte az intézkedési tervben rögzített feladatok teljesítését, amelyek teljesültek. Az OIT a 97/2010. (VI. 6.), 2010/64. (XII. 7.), 2010/69. (XII. 7.), 2011/4. (II. 1.) számú – jelentéseket lezáró – határozataiban döntött az ellenőrzés által tett javaslatok realizálásáról. Egy, az NFT II. pályázat kapcsán végzett ellenőrzés jelentésének lezárása húzódott át 2011. év első negyedévére, a kötelező egyeztetések, eljárási határidők miatt. A jelentés munkaanyagát, a megállapításokat valamennyi érintett még a tárgyévben megismerte. Az intézményi belső ellenőrök az általuk korábban tett megállapítások és javaslatok hasznosulását – az intézményvezető információs igényével összhangban – rendszeresen nyomon követik. A beszámolási időszakban az intézkedési tervekben szereplő feladatok teljesítési szintje az intézményeknél átlagosan 84,5 % volt. 3.2.1. Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok - Ber. 31. § (3) bek. bb) pontja Legyen követelmény az elemző jelentések készítése, az ellenőrzés „hozzáadott” értékének növelése érdekében. Az egyes önálló intézmények gazdálkodása a fejezeti tendenciákhoz viszonyítva kerüljön bemutatásra, a minősítés alapját a fejezeti szintű adatok – mutatók képezzék. Elemző csoport/csoportok létrehozásával, közös erőfeszítéssel olyan mutatószámok kerüljenek kimunkálásra, melyeket egységes szempontrendszer alapján kiválasztott adatokból, és egységes szempontok szerint képeztek. A mutatókkal, mérőszámokkal nem rendelkező területeket fel kell tárni, a jellemző mutatókat el kell készíteni, mindezekhez a hajlandóságot fel kell erősíteni. Mutatóképzés az igazságszolgáltatás/szakma, gazdálkodás/költségek, teljesítmény és hatékonyság mérése érdekében is szükséges. Az ellenőrzések terjedelme egy-egy téma köré csoportosított ismérvek, mutatók alapján legyen meghatározott. Azokon a területeken, ahol van erre lehetőség, például; a beruházások, végrehajtás, teljesítmény-orientált ellenőrzések végzésére kerüljön sor. Minél teljesebb lefedettséget biztosító ellenőrzésekben történjen az ellenőri kapacitás hasznosítása, ezért az intézményi belső ellenőrök vizsgálatainak koordinálása, a lehetséges feladatmegosztás kerüljön bemutatásra. Legyen biztosított a bíróságon alkalmazott szoftverek ellenőrzésben történő felhasználására irányuló több napos, gyakorlatorientált és konzultációval egybekötött belső ellenőri oktatás (GIIR, ügyvitel, nyilvántartási rendszerek stb.). Az intézményekben is legyen lehetőség az ellenőr adminisztratív terheinek csökkenését biztosító szoftverek, személyi segítség igénybevételére.
72
A kontroll alatt tartás elemei erősödéséhez biztosítani kell a visszacsatolásokat (pl. a vezetői-irányítási utasítások teljesítésének tényét), a maradó kockázatok csökkentését, a gyors, hiteles adatokat továbbító információáramlást, a folyamatok átláthatóságát. Egymást erősítő egységként működjön az intézményekben az alaptevékenység és a gazdálkodás folyamatos kontroll alatt tartása, a vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzés. A kockázatok csökkentését is megvalósító ellenőrzési rendszert kell működtetni, mely biztosítja az átlátható szervezetben a döntési mechanizmusok számon kérhetőségét is.
73
VI. AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS 2010. ÉVI FŐBB TEVÉKENYSÉGE 1. Az OIT átfogóan vizsgálta a bírósági szervezet továbbfejlesztésére vonatkozó, a működését alapvetően meghatározó külső és belső feltételeket, és komplex stratégiát dolgozott ki az igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése érdekében. E jelentős program részeként a Tanács a bíróságok kezdeményezéseit figyelembe véve a Hivatal közreműködésével számos javaslatot készített és továbbított a KIM-nek, amelyek az 1997-es igazságügyi reformtörvények, továbbá az eljárások gyorsítását szolgáló jogszabályok módosítására vonatkoztak. Az OIT egyúttal intézkedett a bíróságok igazgatására vonatkozó belső szabályozás áttekintéséről is. A tárgyidőszakban az OIT megvitatta a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei (fővárosi) bíróságok szervezeti és működési szabályzatainak 2008-2010. év közötti változásairól készült előterjesztést. Jóváhagyta a bíróságok szervezeti és működési szabályzatainak változásait, egyúttal felkérte a Hivatalát, hogy a pénzügyi és gazdasági tevékenység, valamint a belső ellenőrzés területét érintő törvényi szintű rendelkezésekről készítsen részletes összeállítást, s az említett szakmai anyagot a szabályzatokba való egységes integrálás céljából bocsássa a bíróságok rendelkezésére. A beszámolási időszakban kezdődött meg az 1999. évi 9. számú igazgatási alapdokumentum felülvizsgálata is. Ennek részeként az OIT Hivatala többek között kidolgozta a bírák és a bírósági vezetők tárgyalási napjainak volumenére vonatkozó alternatívákat, az ítélkezés időszerűségének biztosítása érdekében más, azonos hatáskörű bíróságok kijelölésének részletes szempontrendszerét, a bírói tevékenység függetlenséggel összhangban álló ellenőrzési feladatainak eredményes elvégzéséhez szükséges vizsgálatok formáit, típusait, tartalmi elemeit, módszereit. 2. Az előző évek gyakorlatának megfelelően került sor az öt ítélőtábla és a húsz megyei (fővárosi) bíróság összbírói értekezleti tájékoztatójának véleményezésére, s ezek részeként a bíróságok komplex igazgatási tevékenységének elemzésére. Az említett dokumentumok az OIT által meghatározott szempontrendszer alapján részletes elemzést tartalmaztak a bírósági igazgatás valamennyi meghatározó témaköréről. Jelezték az ítélkezési szempontból nehéz helyzetbe kerülő bíróságok helyzetét és azokat az intézkedéseket – kirendeléseket, álláshely-átcsoportosításokat, takarékossági lépéseket – amelyek a hatékonyabb időszerűbb működést segítették. Az OIT valamennyi tájékoztatót elfogadta, s az ítélkezés gyorsítására vonatkozó konkrét feladatokat határozott meg. A bírósági elnökök összbírói tájékoztatóikban – az előző évek gyakorlatának megfelelően az ítélkezési tevékenység és feltételrendszer javítására – számos, az OIT központi intézkedését igénylő javaslatot tettek. Kiemelem ezek közül a bírói munkateher mérésével kapcsolatos előkészítő munka felgyorsítását, az egységes bírói jogalkalmazás
74
javítása céljából a bíróságok szakmai kollégiumai munkájának összehangolását, a bírói életpálya-modell kialakításának irányai és elfogadásának kezdeményezését, az igazságügyi alkalmazottak létszámemelésének szükségességét, a bírói álláshelyek rendszeresítésére vonatkozó igényeket, a bírósági titkárok jogállását érintő területeket, a továbbképzéssel kapcsolatos elképzeléseket. A költségvetést illetően az elnökök hangsúlyozták a folyamatosan visszatérő alulfinanszírozottságot, számos bíróság rossz műszaki állapotát, valamint a további informatikai fejlesztés szükségességét. 3. A bíróságok ítélkezésének időszerűsége tekintetében az OIT döntésének megfelelően számos igazgatási intézkedés előkészítésére került sor, s ezzel egyidejűleg folyamatos volt az országos tapasztalatok elemzése is. A két, illetve öt éven túl folyamatban lévő ügyek alakulásáról az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezése céljából szükséges vizsgálatokról és a tájékoztatás rendjéről szóló előterjesztéseket az OIT több alkalommal is tárgyalta. Az OIT 2010-ben is több előterjesztésben foglalkozott a központi régióban elhelyezkedő bíróságok kiemelt vizsgálatával, a korábban rendszeresített álláshelyek ismételt betölthetőségével. 4. A polgári jogi közvetítés és a bírósági eljárások kapcsolatának vizsgálata érdekében az OIT Hivatala 2010-ben is koordinálta a 192/2008. (IX. 9.) OIT határozat alapján kialakított országos bírósági mediációs kísérleti programot és az ezt felügyelő munkabizottság működését. Elfogadta a 2009-2010. évi kísérleti program értékelésére vonatkozó tanulmányt, s egyben felkérte a munkabizottságot működése folytatására. Az újabb, 193/2010. (IX. 14.) OIT határozatban a költségvetési feltételek biztosítása esetén – a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma Elvi Csoportjának a polgári jogi közvetítés és a bírósági eljárások kapcsolatára vonatkozó javaslataiban foglaltakra figyelemmel – felhívta a munkacsoportban történő közreműködésre a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumát, a Magyar Ügyvédi Kamarát és az Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatát. A kísérleti program folytatásának költségvetési forrásai azonban jelenleg nem állnak rendelkezésre, így a munkabizottság szünetelteti működését. 5. Az OIT cselekvési programjában a bíróságok működési feltételeinek javításával összefüggő feladatok sorában határozta meg az egyes bíróságok közötti aránytalan munkateher megszüntetését. Ennek megfelelően változatlanul folyamatban van az arányos bírói leterheltség méréséhez szükséges kísérleti program megvalósítása, amelynek adataiból kimutatás készült a büntető és civilisztikai ügyszakban alkalmazott kérdőíven található vád- és ügytárgy kategóriák szerinti átlagpontszámokról, továbbá a BIIR-0 lajstromban szereplő büntető ügytárgyak szerinti kategorizálásról is. Civilisztikai ügyszakban a feldolgozás alapjául szolgáló ügyszám és az adatlapokon alkalmazott kategóriák megfelelően mutatják be az egyes ügyminőségekhez tartozó átlagpontszámokat, büntető ügyszakban azonban a kimutatást módosítani szükséges. 6. Az OIT 2010-ben is értékelte a bíróságokon bekövetkezett rendkívüli és egyéb eseményeket. Megállapította, hogy számuk együttesen 45, ebből 17 bombariadó, két bírák elleni fenyegetés, hat bírósági eljárásban résztvevő más személy erőszakos cselekménye, két bírósági épületrongálás és 18 egyéb cselekmény volt. Az okokat elemezve elmondható: az említett események kezelésére vonatkozó bírósági intézkedések elősegítették, hogy az elmúlt két évben a bírákkal szemben tettlegességre, konkrét fizikai
75
bántalmazásukra nem került sor. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a bírákat ne rágalmaznák, sértegetnék, fenyegetnék. Az ilyen jellegű cselekmények számos alkalommal kimerítették a rágalmazás és a becsületsértés törvényi tényállását. Indokolt megemlíteni, hogy 2010-ben csökkentek a bíróságok épületei előtti fenyegető jellegű demonstrációk, kevesebbszer rongálták meg szándékosan az épületeket. Ehhez hozzájárult az is, hogy a tárgyalt ügyek ismeretében a vezetők és bírák előzetesen felmérték a várható kockázatokat, mozgósították a rendőri szerveket és a bíróságokon a biztonsági személyzetet. Fontos felhívni a figyelmet az események eddigi rendszerezésébe nehezebben illeszthető új formákra is. Ilyenek például az informatikai úton várható zaklatások, illetve ezzel kapcsolatosan a bírák személyének és a bírósági adatoknak a megvédése, amelyek tárgyában az OIT a közelmúltban ajánlást adott ki. Az OIT működésének legfontosabb mutatóit a 47. számú melléklet tartalmazza.
1.
számú
melléklet
Legfelsőbb
Bíróság
elnöke
Írnok
Tisztviselő
Beosztott
bíró
Titkár,
fogalmazó
Bíró
1
Tanácselnök
1
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
Kollégiumvezető‐ helyettes
Elnökhelyettes
Kollégiumvezet ő
Összesen
Elnök
Fizikai
dolgozó
A
Legfelsőbb
Bíróság
létszáma
szervezeti
egységenkénti
bontásban
2010.
december
31.
Elnöki
Titkárság
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
Sajtótitkárság
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
Nemzetközi
Kapcsolatok
és
Európai
Jogi
Iroda
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
2
2
‐‐‐
‐‐‐
4
Belső
ellenőrzés
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
1
‐‐‐
‐‐‐
1
Legfelsőbb
Bíróság
elnökhelyettese
‐‐‐
1
‐‐‐
1
3
Büntető
Kollégium
‐‐‐
‐‐‐
3
1
31
Polgári
Kollégium
1
‐‐‐
1
1
1
‐‐‐
10
17
1
Gazdasági
szakág
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
Munkaügyi
szakág
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
3
6
‐‐‐
‐‐‐
1
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
8
‐‐‐
‐‐‐
Titkárság
és
az
alárendelt
szervek
4
6
Polgári
szakág
Közigazgatási
Kollégium
1
1
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
1
3
4
‐‐‐
4
1
‐‐‐
6
12
‐‐‐
3
‐‐‐
1
10
4
26
1
1
61
1
2
2
1
14
4
9
1
1
28
2
15
1
1
38
1
‐‐‐
4
2
‐‐‐
7
Titkárság
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
Személyzeti
Osztály
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
1
3
Költségvetési
és
Ellátási
Főosztály
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
14
‐‐‐
‐‐‐
14
Műszaki
Osztály
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
62
Kezelő
Iroda
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
10
Informatikai
Osztály
2
‐‐‐
5
1
56
2
19
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
8
‐‐‐
1
9
Jogi
Szakkönyvtár
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
3
4
Rendészet
‐‐‐
‐‐‐
Összesen
1
1
7
1
‐‐‐
‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
7
3
1
28
47
8
14
11 19
74
7
7
313
2.
számú
melléklet
A
Legfelsőbb
Bíróság
bíráinak
életkor
szerinti
összetétele
Kollégiumok
Elnök
Elnökhelyettes
Büntető
Kollégium
Polgári
Kollégium
Polgári
szakág
Gazdasági
szakág
Munkaügyi
szakág
Közigazgatási
Kollégium
Összesen
50‐55
év
50
év
alatt
között
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
‐‐‐
1
3
5
5
‐‐‐
2
4
1
9
3
19
56‐60
év
között
1
1
3
10
2
3
4
14
60
év
felett
Összesen
‐‐‐
‐‐‐
8
8
4
1
3
24
24
3.
1
1
15
29
8
9
19
82
számú
melléklet
A
Legfelsőbb
Bíróság
bíráinak
nem
szerinti
összetétele
kollégiumonként
(szakáganként)
Kollégiumok
Elnök
Elnökhelyettes
Büntető
Kollégium
Polgári
Kollégium
Polgári
szakág
Gazdasági
szakág
Munkaügyi
szakág
Közigazgatási
Kollégium
Összesen
Férfi
1
1
10
11
‐‐‐
1
11
325
Nő
‐‐‐
‐‐‐
5
17
8
8
8
46
4.
Összesen
1
1
15
28
8
9
19
81
számú
melléklet
A
Legfelsőbb
Bíróság
bíráinak
összetétele
Beosztás
Elnök
Elnökhelyettes
Kollégiumvezetők
Kollégiumvezető‐helyettes
Tanácselnökök
Bírák
Összesen
Férfi
1
1
3
‐
14
16
35
Nő
‐
‐
‐
1
14
31
46
Összesen
1
1
3
1
28
47
81
5. számú melléklet
Helyi bíróságok országos ügyforgalma 2001 - 2010 2001
2002
2003
2004
2005 2006 Érkezett ügyek
Polgári per Gazdasági per Polgári és gazdasági nemperes Büntető per ebből: közvádas * pótmagánvádas magánvádas Büntető nemperes Szabálysértési per ** Szabálysértési nemperes ** Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Összesen Munkaügyi per Munkaügyi nemperes Helyi munka- peres üggyel együtt nemperes Mindösszesen
158 486 14 172 363 681 102 149 92 958
158 007 13 928 348 822 104 272 94 365
151 204 13 329 331 601 103 127 92 269
9 191 13 907 22 527 64 151 297 334 441 739 739 073 26 099 2 311 323 433 444 050 767 483
9 907 14 680 26 153 88 602 302 360 452 104 754 464 23 798 2 579 326 158 454 683 780 841
10 858 17 835 30 076 92 373 297 736 441 809 739 545 29 801 3 109 327 537 444 918 772 455
154 067 13 612 306 928 91 910 78 309 697 12 904 41 540 42 617 92 150 302 206 440 618 742 824 28 856 3 201 331 062 443 819 774 881
150 268 148 180 13 502 13 415 334 956 391 954 77 932 75 708 64 214 61 483 720 638 12 998 13 587 55 125 55 447 46 531 47 970 109 082 132 324 288 233 285 273 499 163 579 725 787 396 864 998 32 818 27 903 4 468 6 024 321 051 313 176 503 631 585 749 824 682 898 925 Befejezett ügyek
Polgári per Gazdasági per Polgári és gazdasági nemperes Büntető per ebből: közvádas * pótmagánvádas magánvádas Büntető nemperes Szabálysértési per ** Szabálysértési nemperes ** Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Összesen Munkaügyi per Munkaügyi nemperes Helyi munka- peres üggyel együtt nemperes Mindösszesen
160 833 15 480 336 669 102 514 93 826
159 874 15 367 333 513 107 285 97 151
154 382 13 918 325 347 102 469 91 747
8 688 14 116 22 527 60 653 301 354 411 438 712 792 24 208 2 144 325 562 413 582 739 144
10 134 14 638 26 153 86 880 308 679 435 031 743 710 25 673 2 703 334 352 437 734 772 086
10 722 17 688 30 076 91 228 300 845 434 263 735 108 26 711 2 944 327 556 437 207 764 763
Polgári per Gazdasági per Polgári és gazdasági nemperes Büntető per ebből: közvádas * pótmagánvádas magánvádas Büntető nemperes Szabálysértési per ** Szabálysértési nemperes ** Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Összesen Munkaügyi per Munkaügyi nemperes Helyi munka- peres üggyel együtt nemperes Mindösszesen
74 484 9 531 31 360 53 190 48 649
72 617 8 092 30 430 50 177 45 863
69 439 7 503 20 860 50 835 46 385
4 541 322 9 925 2 966 147 130 34 648 181 778 14 270 324 161 400 34 972 196 372
4 314 364 11 254 3 359 142 140 34 153 176 293 12 395 200 154 535 34 353 188 888
4 450 511 12 101 3 657 139 878 25 028 164 906 15 485 365 155 363 25 393 180 756
Az eljárás tárgya
2007
2008
2009
2010
148 176 15 226 500 964 73 090 58 288 729 14 073 54 699 49 221 131 332 285 713 686 995 972 708 26 538 5 904 312 251 692 899 1 005 150
158 558 16 764 538 364 76 589 61 790 751 14 048 56 446 66 327 58 245 318 238 653 055 971 293 24 086 5 938 342 324 658 993 1 001 317
161 082 17 329 620 597 73 458 58 145 742 14 571 59 307 87 667 31 408 339 536 711 312 1 050 848 25 075 7 129 364 611 718 441 1 083 052
168 045 15 217 375 981 80 155 63 827 754 15 574 64 265 91 554 28 915 354 971 469 161 824 132 26 745 4 346 381 716 473 507 855 223
154 492 151 175 149 372 147 583 13 391 13 771 13 480 13 138 312 403 327 518 384 698 480 477 92 282 76 562 76 844 73 949 78 957 63 456 62 232 59 457 508 611 662 584 12 817 12 495 13 950 13 908 39 707 55 033 55 394 54 843 42 647 45 121 48 871 48 199 91 991 107 575 133 522 131 183 302 812 286 629 288 567 282 869 444 101 490 126 573 614 666 503 746 913 776 755 862 181 949 372 29 300 32 161 29 895 27 206 3 259 4 236 6 210 5 891 332 112 318 790 318 462 310 075 447 360 494 362 579 824 672 394 779 472 813 152 898 286 982 469 Az időszak végén folyamatban maradt
159 250 17 943 522 122 75 478 60 592 675 14 211 56 468 65 204 60 294 317 875 638 884 956 759 24 926 5 895 342 801 644 779 987 580
157 771 16 750 635 527 73 386 58 122 663 14 601 58 811 86 922 31 048 334 829 725 386 1 060 215 24 306 7 130 359 135 732 516 1 091 651
169 954 17 025 426 131 77 699 61 839 759 15 101 64 516 90 988 29 482 355 666 520 129 875 795 25 403 4 649 381 069 524 778 905 847
68 987 7 774 18 259 50 433 45 671 248 4 514 2 386 11 566 4 279 138 760 24 924 163 684 15 042 305 153 802 25 229 179 031
66 772 8 358 69 659 50 920 45 710 554 4 656 2 342 14 661 2 220 140 711 74 221 214 932 12 199 407 152 910 74 628 227 538
70 083 8 937 54 729 50 992 45 733 633 4 626 2 838 15 406 2 580 145 418 60 147 205 565 12 968 406 158 386 60 553 218 939
68 174 7 129 4 579 53 448 47 721 628 5 099 2 587 16 000 1 985 144 751 9 151 153 902 14 310 103 159 061 9 254 168 315
68 080 7 505 25 697 51 803 46 429 357 5 017 2 478 12 976 5 786 140 364 33 961 174 325 15 699 537 156 063 34 498 190 561
66 871 7 449 32 930 50 668 45 681 333 4 654 2 508 12 143 4 493 137 131 39 931 177 062 13 707 351 150 838 40 282 191 120
* A közvádas perek 2003. XII. 31-ig a pótmagánvádas perekkel együtt szerepelnek. ** A szabálysértési per 2003-ig számitott adat, ahol az érkezéseknél a tárgyaláson befejezett ügyek számát vettük, a folyamatban maradt ügyeknél pedig a 2004. I. negyedévi adatgyűjtés arányait feltételeztük.
67 464 9 537 53 417 49 809 44 512 478 4 819 2 364 13 165 4 642 139 975 60 423 200 398 13 039 364 153 014 60 787 213 801
6. számú melléklet
Megyei elsőfokú bíróságok országos ügyforgalma 2001 - 2010 Az eljárás tárgya Polgári per Gazdasági per Közigazgatási per Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes Büntető per * ebből: közvádas pótmagánvádas Büntető nemperes Katonai per * ebből: közvádas pótmagánvádas Katonai nemperes Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Csődeljárás Felszámolási eljárás Érdemi cégügyek Mindösszesen Polgári per Gazdasági per Közigazgatási per Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes Büntető per * ebből: közvádas pótmagánvádas Büntető nemperes Katonai per * ebből: közvádas pótmagánvádas Katonai nemperes Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Csődeljárás Felszámolási eljárás Érdemi cégügyek Mindösszesen
2001
2002
2003
2004
4 052 2 733 11 052
4 740 3 025 11 386
7 485 3 448 11 733
10 960 4 539 11 586
9 603 1 234
8 650 1 187
14 785 1 585
4 951 1 740
4 914 1 627
3 248 1 283
249 20 811 14 803 24 15 457 229 157 280 252
271 21 965 13 835 31 15 962 268 873 320 666
243 25 534 18 276 38 16 718 238 982 299 548
25 609 1 706 1 647 59 1 844 1 068 1 066 2 365 29 859 27 818 44 18 972 251 862 328 555
3 615 2 602 12 942
4 158 2 861 11 679
5 657 3 111 11 267
8 463 3 770 11 519
9 596 1 132
9 227 1 190
13 984 1 368
4 876 1 750
4 929 1 615
3 147 1 386
252 22 041 14 724 25 12 494 240 906 290 190
272 21 503 14 428 32 14 348 273 969 324 280
239 22 789 17 370 38 14 584 235 318 290 099
2005 2006 Érkezett ügyek 11 134 4 800 13 330
2007
2008
2009
2010
11 827 4 916 15 757
12 554 5 077 12 687
12 593 4 906 12 928
13 841 5 414 13 496
15 075 5 981 14 360
24 822 21 205 1 723 1 561 1 650 1 474 73 87 3 111 2 733 845 585 844 583 1 2 220 257 31 832 34 646 28 153 24 195 35 39 20 265 20 373 258 105 275 770 338 390 355 023 Befejezett ügyek
27 834 1 437 1 319 118 2 184 526 501 25 256 32 281 30 274 26 21 051 302 842 386 474
29 702 1 447 1 324 123 2 408 455 445 10 196 32 329 32 306 34 26 015 410 347 501 031
34 530 1 459 1 347 112 2 573 512 497 15 233 34 722 37 336 106 30 904 317 382 420 450
24 534 1 668 1 544 124 2 426 437 425 12 271 37 521 27 231 192 32 251 333 205 430 400
11 535 4 584 12 462
11 879 5 040 12 834
13 412 5 529 12 775
14 647 5 925 13 727
24 566 24 964 21 286 27 028 1 527 1 529 1 545 1 360 1 477 1 464 1 469 1 271 50 65 76 89 1 736 3 095 2 741 2 071 1 000 862 590 521 998 861 588 515 2 1 2 6 358 225 248 261 26 279 29 469 34 305 30 462 26 660 28 284 24 275 29 360 46 34 38 32 17 408 19 355 19 823 19 305 265 911 265 807 277 255 312 283 336 304 342 949 355 696 391 442 Az időszak végén folyamatban maradt
30 636 1 374 1 246 128 2 381 441 416 25 191 31 568 33 208 31 21 130 405 497 491 434
34 721 1 493 1 384 109 2 729 452 443 9 229 33 661 37 679 80 25 724 333 400 430 544
25 521 1 446 1 332 114 2 415 437 423 14 274 36 182 28 210 174 29 169 354 237 447 972
9 744 4 208 6 136
10 458 4 074 6 230
10 887 3 959 6 951
11 315 4 015 7 584
4 144 1 354 1 291 63 472 242 223 19 13 21 684 4 629 7 25 700 20 073 72 093
3 210 1 427 1 369 58 499 256 252 4 18 22 445 3 727 10 30 585 11 570 68 337
3 019 1 393 1 332 61 343 316 306 10 22 23 506 3 384 36 35 765 7 187 69 878
2 032 1 615 1 544 71 354 316 308 8 19 24 845 2 405 54 38 847 4 716 70 867
9 828 4 615 12 635
11 623 4 842 15 705
Polgári per 2 297 2 879 4 707 7 216 8 522 8 725 Gazdasági per 2 186 2 350 2 687 3 456 3 641 3 715 Közigazgatási per 4 926 4 633 5 099 5 162 5 857 5 911 Polgári, gazdasági és 2 345 1 768 2 569 3 612 3 483 3 338 közigazgatási nemperes Büntető per * 688 685 902 1 067 1 261 1 277 ebből: közvádas 1 052 1 238 1 243 pótmagánvádas 15 23 34 Büntető nemperes 143 128 229 353 369 359 Katonai per * 284 296 193 261 244 237 ebből: közvádas 261 244 237 pótmagánvádas 0 0 0 Katonai nemperes 2 1 5 12 7 18 Peres ügyek összesen 10 381 10 843 13 588 17 162 19 525 19 865 Nemperes ügyek összesen 2 490 1 897 2 803 3 977 3 859 3 715 Csődeljárás 14 13 13 11 12 13 Felszámolási eljárás 17 199 18 813 20 947 22 494 23 404 23 954 Érdemi cégügyek ** 18 087 18 875 28 431 20 449 17 861 22 445 Mindösszesen 48 171 50 441 65 782 64 093 64 661 69 992 * A begyűjtött mintákon a büntető és a katonai büntető perek 2003. XII. 31-ig bontást nem tartalmaznak. ** OIT által elrendelt adatgyűjtés
7. számú melléklet
Megyei másodfokú bíróságok országos ügyforgalma 2001 - 2010 Az eljárás tárgya
2001
2002
2003
2004
Polgári per Gazdasági per Polgári és gazdasági nemperes Büntető per ebből: közvádas * pótmagánvádas magánvádas Büntető nemperes Munkaügyi per ** Munkaügyi nemperes Szabálysértési per Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Egyéb ügyek Összesen
23 307 3 150 6 296 22 618 21 852
23 436 3 449 6 443 24 023 23 208
22 405 3 040 6 650 21 541 20 779
766 9 959 3 079
815 9 887 3 069
762 10 693 3 234
662 52 816 16 255
613 54 590 16 330
584 50 804 17 343
19 914 2 657 9 129 13 697 12 868 33 796 18 692 3 219 147 685 40 172 27 968
69 071
70 920
68 147
68 140
Polgári per Gazdasági per Polgári és gazdasági nemperes Büntető per ebből: közvádas * pótmagánvádas magánvádas Büntető nemperes Munkaügyi per ** Munkaügyi nemperes Szabálysértési per Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Egyéb ügyek Összesen
23 382 3 378 6 278 22 694 21 857
23 077 3 347 6 426 23 406 22 655
22 137 3 110 6 417 22 894 22 095
837 9 961 3 137
751 9 863 2 905
799 10 650 3 054
658 53 249 16 239
615 53 350 16 289
584 51 779 17 067
20 155 2 673 8 787 14 299 13 506 23 770 18 455 3 107 127 680 40 914 27 369
69 488
69 639
68 846
Polgári per Gazdasági per Polgári és gazdasági nemperes Büntető per ebből: közvádas * pótmagánvádas magánvádas Büntető nemperes Munkaügyi per ** Munkaügyi nemperes Szabálysértési per Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Egyéb ügyek Összesen
4 796 953 578 6 685 6 511
5 155 1 055 595 7 302 7 064
5 423 985 828 5 949 5 748
174 48 509
238 72 673
201 115 853
16 12 959 626
14 14 199 667
14 13 224 943
5 180 969 1 172 5 239 5 019 10 210 458 960 26 20 12 368 1 656
13 585
14 866
14 167
14 024
2005 2006 Érkezett ügyek 18 174 17 137 2 453 2 352 9 360 9 100 12 509 13 495 11 750 12 712 68 104 691 679 17 264 17 418 3 413 3 430 334 326 579 517 37 128 36 931 26 958 26 844 1 505 2 234 65 591 66 009 Befejezett ügyek
2007
2008
2009
2010
16 499 2 267 9 126 12 020 11 225 195 600 18 236 3 076 353 587 34 449 27 715 1 894 64 058
20 437 3 956 9 875 11 780 10 960 203 617 19 514 3 353 349 554 40 080 29 738 2 052 71 870
17 847 2 492 12 145 11 633 10 840 219 574 21 592 3 240 374 588 35 800 34 111 2 652 72 563
17 923 2 270 11 540 12 825 11 954 263 608 24 067 3 242 342 691 36 951 35 949 2 568 75 468
18 151 17 087 16 599 2 588 2 322 2 255 9 252 9 114 9 160 12 606 13 036 12 285 11 877 12 234 11 512 53 91 174 676 711 599 17 276 17 344 18 277 3 170 3 446 3 364 312 336 352 574 524 581 37 089 36 415 35 084 26 840 26 794 27 789 1 463 2 190 1 912 68 283 65 392 65 399 64 785 Az időszak végén folyamatban maradt
20 411 4 019 9 377 12 082 11 287 201 594 19 417 3 084 359 558 40 154 29 153 2 038 71 345
17 845 2 692 12 071 12 056 11 225 213 618 21 493 3 033 347 581 36 207 33 911 2 611 72 729
17 879 2 233 11 566 12 021 11 182 237 602 24 097 3 254 309 687 36 074 35 972 2 577 74 623
5 180 814 1 712 5 043 4 766 61 216 549 1 168 29 19 12 224 2 290 122 14 636
5 182 614 1 786 4 620 4 381 67 172 648 1 375 56 26 11 817 2 490 163 14 470
5 226 651 1 760 5 424 5 153 93 178 618 1 363 89 30 12 694 2 467 154 15 315
5 203 834 1 263 5 142 4 892 25 225 427 1 203 48 25 12 407 1 738 80 14 225
* A közvádas perek 2003. XII. 31-ig a pótmagánvádas perekkel együtt szerepelnek. ** A munkaügyi perek adata 2003. XII. 31-ig tartalmazza a munkaügyi nemperes ügyeket is.
5 254 865 1 248 5 610 5 380 38 192 493 1 187 38 17 12 933 1 779 126 14 838
5 154 877 1 214 5 345 5 093 59 193 452 899 39 23 12 298 1 705 108 14 111
8. számú melléklet
Ítélőtáblák másod-, harmadfokú és egyéb országos ügyforgalma 2003. II. félév - 2010. év Az eljárás tárgya Polgári per Gazdasági per Közigazgatási per Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes Büntető másodfokú per Büntető harmadfokú per Büntető másodfokú nemperes Büntető harmadfokú nemperes Katonai per Katonai nemperes Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Összesen Felülvizsgálati eljárások Egyéb ügyek Mindösszesen Polgári per Gazdasági per Közigazgatási per Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes Büntető másodfokú per Büntető harmadfokú per Büntető másodfokú nemperes Büntető harmadfokú nemperes Katonai per Katonai nemperes Peres ügyek összesen Nemperes ügyek összesen Összesen Felülvizsgálati eljárások Egyéb ügyek Mindösszesen
2003. II. félév
2004
2005
2006 * 2007 Érkezett ügyek
2 034 711 589
1 996 671 1 236
2 443 987 958
2 930 1 144 851
4 585 1 277
3 680 1 082
5 450 699
6 310 686
728
1 751
2 209
266 67 4 877 5 380 10 257 0 685 10 942
169 85 5 154 5 516 10 670 17 1 640 12 327
149 88 5 236 7 747 12 983 23 1 787 14 793
1 527 434 166
2 074 765 1 026
2 263 843 1 235
2 636 1 081 891
3 029 886
4 378 1 060
5 142 775
6 085 731
672
1 715
135 65 3 148 3 766 6 914 0 521 7 435
248 83 5 173 6 176 11 349 19 1 697 13 065
2008
2009
2010
2 893 1 150 571
3 278 1 200 731
3 446 1 336 583
3 677 1 242 779
5 891 687 102 2 084 2 128 2 155 139 84 91 5 766 5 542 8 478 8 112 14 244 13 654 33 . 1 916 2 085 16 193 15 739 Befejezett ügyek
7 143 662 107 2 219 0 124 62 6 102 9 424 15 526 . 2 324 17 850
7 629 695 129 2 453 2 116 69 6 305 10 153 16 458 . 2 108 18 566
8 427 775 146 2 752 1 149 71 6 768 11 251 18 019 . 2 409 20 428
2 853 1 122 785
3 757 1 291 566
3 453 1 292 714
5 924 6 765 700 628 84 93 2 209 2 115 2 096 2 191 2 0 164 127 152 142 88 88 88 62 5 280 5 466 5 568 5 623 7 439 8 288 8 110 9 018 12 719 13 754 13 678 14 641 21 22 . . 1 749 1 898 2 061 2 315 14 489 15 674 15 739 16 956 Az időszak végén folyamatban maradt
7 360 672 109 2 435 2 108 69 6 503 9 866 16 369 . 2 120 18 489
8 509 664 141 2 747 1 133 73 6 397 11 330 17 727 . 2 390 20 117
1 411 460 169
1 100 505 186
1 324 455 251
1 736 313 46 137 0 34 3 2 433 1 876 4 309 . 177 4 486
2 005 336 66 155 0 42 3 2 235 2 163 4 398 . 165 4 563
1 923 447 71 160 0 58 1 2 606 2 084 4 690 . 184 4 874
2 811 1 157 664
Polgári per 507 429 609 904 986 Gazdasági per 277 183 327 389 382 Közigazgatási per 423 633 356 316 223 Polgári, gazdasági és 1 556 858 1 166 1 391 1 358 közigazgatási nemperes Büntető másodfokú per 391 413 337 292 279 Büntető harmadfokú per 32 Büntető másodfokú nemperes 56 108 108 77 109 Büntető harmadfokú nemperes 0 Katonai per 131 52 37 65 52 Katonai nemperes 2 4 4 0 3 Peres ügyek összesen 1 729 1 710 1 666 1 966 1 954 Nemperes ügyek összesen 1 614 970 1 278 1 468 1 470 Összesen 3 343 2 680 2 944 3 434 3 424 Felülvizsgálati eljárások 0 1 3 14 . Egyéb ügyek 164 88 126 144 168 Mindösszesen 3 507 2 769 3 073 3 592 3 592 * A felülvizsgálati eljárások rész tartalmazza a harmadfokú eljárásokat számát is. ** A közigazgatási perek a digitális hírközléssel kapcsolatos elsőfokú perekkel együtt szerepelnek.
9. számú melléklet
A bíróságokhoz érkezett peres ügyek száma (szabálysértéssel együtt), 2001 - 2010
Bíróság
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Ítélőtáblák Főv.Ít.
3 679
4 053
3 227
3 530
3 242
3 783
3 801
4 138
Debreceni Ít.
836
812
830
803
978
983
Győri Ít.
504
597
573
608
608
664
Pécsi Ít.
578
560
237
340
359
384
397
426
Szegedi Ít.
620
558
455
520
538
524
521
557
Összesen
4 877
5 171
5 259
5 799
5 542
6 102
6 305
6 768
Megyei bíróságok Fővárosi B
89 320
93 332
97 128
98 561
95 126
96 641
98 117
119 327
111 201
117 377
Baranya MB
16 236
16 187
16 605
15 694
14 224
14 254
14 498
14 848
19 934
20 094
Bács-K.MB
19 432
20 247
19 812
19 516
18 955
18 031
17 544
19 740
21 068
21 715
Békés MB
13 715
13 888
13 456
12 694
12 327
12 180
11 929
12 406
13 302
13 822
Borsod-A-Z. MB
32 068
30 790
29 212
28 460
28 717
28 679
26 749
30 142
32 930
33 067
Csongrád MB
16 197
15 680
15 254
14 964
14 652
14 403
14 997
15 720
16 550
17 239
Fejér MB
12 750
12 904
13 240
13 558
13 030
13 753
12 129
12 714
13 363
14 772
Győr-M-S. MB
14 406
15 024
14 798
14 290
13 228
13 803
13 497
13 758
15 019
15 009
Hajdú-B. MB
22 513
21 948
21 342
21 689
20 553
20 726
19 633
20 933
21 987
21 785
Heves MB
12 142
11 848
11 909
12 200
12 561
11 661
11 759
13 240
14 825
15 225
Jász-N-Sz. MB
13 805
13 893
14 362
14 036
13 783
13 263
13 784
13 640
15 131
15 810
Komárom-E. MB
13 094
13 382
12 793
12 096
11 730
11 150
11 077
11 592
12 633
13 337
8 498
8 491
8 036
7 900
8 402
7 414
7 598
7 239
7 938
8 231
Pest MB
33 885
35 178
36 347
36 912
36 547
36 078
35 142
36 020
38 950
43 612
Somogy MB
14 572
14 743
14 505
13 992
14 137
13 678
12 889
12 901
15 325
16 309
Szabolcs-Sz-B. MB
19 885
20 815
20 842
20 753
20 141
19 162
19 519
21 863
23 452
25 455
Tolna MB
10 852
10 513
10 370
9 831
9 751
9 312
8 731
8 256
9 154
9 764
8 110
8 227
8 587
8 098
7 816
7 666
7 300
7 708
8 232
8 477
Veszprém MB
13 443
13 615
13 209
12 713
12 008
11 637
11 152
11 466
12 433
12 798
Zala MB
12 137
12 008
12 068
13 136
12 323
11 262
10 937
11 220
11 706
12 290
Összesen
397 060
402 713
403 875
401 093
390 011
384 753
378 981
414 733
435 133
456 188
Nógrád MB
Vas MB
10. számú melléklet
A bíróságokhoz érkezett nemperes ügyek száma, 2001 - 2010
Bíróság
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Ítélőtáblák Főv.Ít.
4 414
4 792
5 682
5 617
6 718
6 843
7 627
Debreceni Ít.
1 358
1 313
1 266
1 393
1 461
1 653
Győri Ít.
1 640
1 600
1 487
1 822
1 879
1 953
Pécsi Ít.
4 802
611
922
675
703
671
671
743
929
Szegedi Ít.
1 040
1 432
1 069
1 096
1 154
1 144
1 335
1 498
Összesen
6 065
7 156
9 534
10 394
10 195
11 748
12 261
13 660
Megyei bíróságok Fővárosi B
216 674
234 805
237 791
249 841
256 057
299 416
376 790
432 094
414 507
309 579
Baranya MB
24 916
26 506
23 328
25 604
26 489
27 972
30 481
37 079
46 263
30 093
Bács-K.MB
35 125
35 438
33 642
32 597
35 859
39 639
42 957
40 427
39 972
36 907
Békés MB
20 433
21 924
21 728
22 151
26 217
28 704
33 809
28 349
26 827
22 578
Borsod-A-Z. MB
55 075
50 919
46 594
48 062
54 216
60 455
72 324
70 184
64 531
49 245
Csongrád MB
26 829
28 405
24 934
27 088
28 655
30 867
34 922
40 702
41 758
32 033
Fejér MB
25 082
27 625
24 744
28 189
29 796
29 535
30 875
32 898
35 102
29 444
Győr-M-S. MB
29 365
30 030
26 706
27 743
30 463
32 560
40 160
41 061
38 795
31 044
Hajdú-B. MB
33 260
34 592
32 398
34 941
37 514
42 443
56 671
51 792
50 919
43 050
Heves MB
20 241
19 319
19 306
19 812
25 626
27 079
23 774
25 440
26 935
20 256
Jász-N-Sz. MB
20 399
21 611
19 831
19 277
20 529
22 009
32 147
24 960
25 139
21 576
Komárom-E. MB
19 530
21 614
20 607
23 405
27 062
26 709
27 355
30 137
30 527
25 448
Nógrád MB
11 043
11 851
11 207
11 401
13 446
14 606
14 315
14 071
14 733
12 505
Pest MB
69 646
78 442
81 326
80 854
95 194
112 910
108 676
130 154
129 652
108 588
Somogy MB
18 377
21 265
20 174
21 354
22 837
24 086
26 689
29 017
28 280
23 729
Szabolcs-Sz-B. MB
31 959
37 065
33 289
34 337
37 133
40 759
46 245
47 388
43 402
39 216
Tolna MB
12 550
13 353
10 573
11 816
13 872
15 810
15 691
16 810
17 039
14 349
Vas MB
13 356
15 964
13 122
13 346
15 619
16 453
16 871
18 510
19 041
14 304
Veszprém MB
19 951
21 016
18 588
20 539
22 081
22 916
24 892
25 915
26 522
22 435
Zala MB
15 935
17 970
16 387
18 126
19 987
20 276
21 057
22 497
20 988
18 524
Összesen
719 746
769 714
736 275
770 483
838 652
935 204
1 076 701
1 159 485
1 140 932
904 903
11. számú melléklet
A bíróságokhoz érkezett peres és nemperes ügyek száma összesen, 2001 - 2010
Bíróság
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Ítélőtáblák Főv.Ít.
8 093
8 855
8 019
9 212
8 859
10 501
10 644
11 765
Debreceni Ít.
2 194
2 125
2 096
2 196
2 439
2 636
Győri Ít.
2 144
2 197
2 060
2 430
2 487
2 617
Pécsi Ít.
1 189
1 482
912
1 043
1 030
1 055
1 140
1 355
Szegedi Ít.
1 660
1 990
1 524
1 616
1 692
1 668
1 856
2 055
Összesen
10 942
12 327
14 793
16 193
15 737
17 850
18 566
20 428
Megyei bíróságok Fővárosi B
305 994
328 137
334 919
348 402
351 183
396 057
474 907
551 421
525 708
426 956
Baranya MB
41 152
42 693
39 933
41 298
40 713
42 226
44 979
51 927
66 197
50 187
Bács-K.MB
54 557
55 685
53 454
52 113
54 814
57 670
60 501
60 167
61 040
58 622
Békés MB
34 148
35 812
35 184
34 845
38 544
40 884
45 738
40 755
40 129
36 400
Borsod-A-Z. MB
87 143
81 709
75 806
76 522
82 933
89 134
99 073
100 326
97 461
82 312
Csongrád MB
43 026
44 085
40 188
42 052
43 307
45 270
49 919
56 422
58 308
49 272
Fejér MB
37 832
40 529
37 984
41 747
42 826
43 288
43 004
45 612
48 465
44 216
Győr-M-S. MB
43 771
45 054
41 504
42 033
43 691
46 363
53 657
54 819
53 814
46 053
Hajdú-B. MB
55 773
56 540
53 740
56 630
58 067
63 169
76 304
72 725
72 906
64 835
Heves MB
32 383
31 167
31 215
32 012
38 187
38 740
35 533
38 680
41 760
35 481
Jász-N-Sz. MB
34 204
35 504
34 193
33 313
34 312
35 272
45 931
38 600
40 270
37 386
Komárom-E. MB
32 624
34 996
33 400
35 501
38 792
37 859
38 432
41 729
43 160
38 785
Nógrád MB
19 541
20 342
19 243
19 301
21 848
22 020
21 913
21 310
22 671
20 736
103 531
113 620
117 673
117 766
131 741
148 988
143 818
166 174
168 602
152 200
Somogy MB
32 949
36 008
34 679
35 346
36 974
37 764
39 578
41 918
43 605
40 038
Szabolcs-Sz-B. MB
51 844
57 880
54 131
55 090
57 274
59 921
65 764
69 251
66 854
64 671
Tolna MB
23 402
23 866
20 943
21 647
23 623
25 122
24 422
25 066
26 193
24 113
Vas MB
21 466
24 191
21 709
21 444
23 435
24 119
24 171
26 218
27 273
22 781
Veszprém MB
33 394
34 631
31 797
33 252
34 089
34 553
36 044
37 381
38 955
35 233
Zala MB
28 072
29 978
28 455
31 262
32 310
31 538
31 994
33 717
32 694
30 814
1 116 806
1 172 427
1 140 150
1 171 576
1 228 663
1 319 957
1 455 682
1 574 218
1 576 065
1 361 091
Pest MB
Összesen
12. számú melléklet
A bíróságokon az időszak végén folyamatban maradt peres ügyek száma (szabálysértéssel együtt), 2001 - 2010
Bíróság
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Ítélőtáblák Főv.Ít.
1 348
1 393
1 069
1 158
1 088
1 502
1 230
1 576
Debreceni Ít.
0
0
221
262
266
258
313
275
Győri Ít.
0
0
163
340
372
417
396
474
Pécsi Ít.
167
126
66
99
103
123
142
141
Szegedi Ít.
214
192
150
121
125
133
154
140
Összesen
1 729
1 711
1 669
1 980
1 954
2 433
2 235
2 606
Megyei bíróságok Fővárosi B
63 845
60 481
61 383
62 900
64 398
64 485
68 323
66 719
67 711
66 885
Baranya MB
5 616
5 397
6 016
5 446
4 883
4 601
4 772
5 151
6 220
6 260
Bács-K.MB
9 073
8 241
8 414
8 066
8 225
8 081
8 211
8 303
9 002
8 438
Békés MB
3 358
3 363
3 543
2 860
2 759
2 439
2 734
2 805
3 140
2 848
10 594
10 013
9 562
10 686
10 642
10 130
9 603
9 765
9 642
9 994
Csongrád MB
5 120
5 221
5 514
5 622
5 847
5 836
6 153
6 690
7 112
6 857
Fejér MB
5 105
5 043
5 207
5 516
5 916
6 286
5 718
5 636
5 679
6 103
Győr-M-S. MB
7 260
6 994
6 829
6 301
6 002
6 151
6 312
6 480
7 313
7 541
10 904
9 307
9 033
9 770
10 208
9 668
9 615
10 140
10 354
10 779
Heves MB
5 227
5 174
4 935
4 191
4 170
3 813
3 656
4 535
4 299
4 704
Jász-N-Sz. MB
5 341
4 918
4 855
4 709
4 852
4 715
5 115
4 920
5 229
5 494
Komárom-E. MB
5 735
6 151
6 343
6 010
5 993
5 066
4 751
4 885
5 323
5 995
Nógrád MB
2 662
2 666
2 582
2 624
2 934
2 677
2 629
2 651
2 913
2 925
18 978
19 741
21 061
22 587
24 999
25 055
24 418
23 634
23 373
24 087
Somogy MB
3 920
3 986
4 695
4 497
4 537
4 102
4 016
3 903
3 967
4 436
Szabolcs-Sz-B. MB
6 361
7 203
7 022
7 427
7 812
7 153
7 768
8 167
8 696
9 221
Tolna MB
2 691
2 730
2 908
2 508
2 509
2 434
2 435
2 469
2 594
2 660
Vas MB
2 783
2 789
2 644
2 537
2 337
2 114
2 270
2 278
2 499
2 769
Veszprém MB
5 860
5 746
5 084
4 620
4 422
4 676
4 506
4 669
4 656
4 831
Zala MB
4 307
4 414
4 543
4 455
4 550
4 154
3 991
3 779
3 987
3 773
184 740
179 577
182 175
183 332
187 995
183 636
186 996
187 579
193 709
196 600
Borsod-A-Z. MB
Hajdú-B. MB
Pest MB
Összesen
13. számú melléklet
A bíróságokon az időszak végén folyamatban maradt nemperes ügyek száma, 2001 - 2010 *
Bíróság
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Ítélőtáblák Főv.Ít.
1 555
860
796
995
1 094
1 382
1 387
1 344
Debreceni Ít.
225
234
187
195
277
316
Győri Ít.
251
236
218
344
477
442
Pécsi Ít.
115
112
67
70
66
71
108
82
Szegedi Ít.
108
86
65
77
73
61
79
84
Összesen
1 778
1 058
1 404
1 612
1 638
2 053
2 328
2 268
Megyei bíróságok Fővárosi B
26 535
27 497
29 022
26 782
30 711
34 568
42 710
62 327
43 929
20 902
Baranya MB
2 196
2 102
2 253
2 224
3 078
2 349
1 578
1 826
2 509
1 532
Bács-K.MB
3 278
3 325
4 071
3 672
3 401
3 077
2 571
2 190
2 962
2 062
Békés MB
1 693
2 021
1 567
1 481
1 363
1 721
1 339
1 467
1 490
910
Borsod-A-Z. MB
3 144
3 022
3 350
3 264
2 430
3 109
2 475
2 625
3 442
2 219
Csongrád MB
1 762
1 804
2 271
2 257
2 149
1 999
1 810
2 120
2 820
1 430
Fejér MB
2 299
2 721
3 065
2 964
3 618
2 464
2 015
2 300
2 886
1 809
Győr-M-S. MB
2 866
3 288
3 242
2 004
2 611
3 212
3 073
2 664
2 346
1 685
Hajdú-B. MB
2 936
3 020
3 871
3 120
3 187
4 397
9 616
3 216
3 629
2 269
Heves MB
1 505
1 258
1 510
1 301
1 611
2 018
1 262
1 243
2 154
1 158
Jász-N-Sz. MB
2 156
3 095
2 176
1 444
1 344
1 514
1 491
1 394
1 717
1 452
Komárom-E. MB
3 685
1 939
1 983
2 613
1 933
2 135
1 706
2 000
2 364
1 306
Nógrád MB
1 087
975
945
1 091
1 317
1 691
1 384
1 476
1 835
803
Pest MB
7 939
8 823
9 629
9 892
11 207
15 968
9 609
14 146
16 097
6 052
Somogy MB
1 154
1 517
1 595
1 475
2 376
2 068
1 830
1 438
1 617
1 070
Szabolcs-Sz-B. MB
3 925
3 481
2 699
2 817
3 194
3 697
3 240
3 911
3 913
2 513
669
777
903
902
851
1 281
738
664
1 488
637
Vas MB
1 029
1 121
1 239
1 285
1 591
942
898
1 086
1 507
892
Veszprém MB
1 886
1 469
1 476
1 537
1 744
1 932
1 914
1 312
1 775
1 129
Zala MB
1 644
1 362
1 665
1 691
1 736
2 172
1 677
1 957
1 911
1 351
Összesen
73 388
74 618
78 530
73 816
81 452
92 314
92 936
111 362
102 391
53 181
Tolna MB
* Érdemi cégügyek nélkül.
14. számú melléklet
A bíróságokon az időszak végén folyamatban maradt (peres és nemperes) ügyek száma összesen, 2001 - 2010 *
Bíróság
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Ítélőtáblák Főv.Ít.
2 903
2 253
1 865
2 153
2 182
2 884
2 617
2 920
Debreceni Ít.
0
0
446
496
453
453
590
591
Győri Ít.
0
0
414
576
590
761
873
916
Pécsi Ít.
282
238
133
169
169
194
250
223
Szegedi Ít.
322
278
215
198
198
194
233
224
Összesen
3 507
2 769
3 073
3 592
3 592
4 486
4 563
4 874
Megyei bíróságok Fővárosi B
90 380
87 978
90 405
89 682
95 109
99 053
111 033
129 046
111 640
87 787
Baranya MB
7 812
7 499
8 269
7 670
7 961
6 950
6 350
6 977
8 729
7 792
Bács-K.MB
12 351
11 566
12 485
11 738
11 626
11 158
10 782
10 493
11 964
10 500
Békés MB
5 051
5 384
5 110
4 341
4 122
4 160
4 073
4 272
4 630
3 758
13 738
13 035
12 912
13 950
13 072
13 239
12 078
12 390
13 084
12 213
Csongrád MB
6 882
7 025
7 785
7 879
7 996
7 835
7 963
8 810
9 932
8 287
Fejér MB
7 404
7 764
8 272
8 480
9 534
8 750
7 733
7 936
8 565
7 912
Győr-M-S. MB
10 126
10 282
10 071
8 305
8 613
9 363
9 385
9 144
9 659
9 226
Hajdú-B. MB
13 840
12 327
12 904
12 890
13 395
14 065
19 231
13 356
13 983
13 048
Heves MB
6 732
6 432
6 445
5 492
5 781
5 831
4 918
5 778
6 453
5 862
Jász-N-Sz. MB
7 497
8 013
7 031
6 153
6 196
6 229
6 606
6 314
6 946
6 946
Komárom-E. MB
9 420
8 090
8 326
8 623
7 926
7 201
6 457
6 885
7 687
7 301
Nógrád MB
3 749
3 641
3 527
3 715
4 251
4 368
4 013
4 127
4 748
3 728
26 917
28 564
30 690
32 479
36 206
41 023
34 027
37 780
39 470
30 139
5 074
5 503
6 290
5 972
6 913
6 170
5 846
5 341
5 584
5 506
10 286
10 684
9 721
10 244
11 006
10 850
11 008
12 078
12 609
11 734
Tolna MB
3 360
3 507
3 811
3 410
3 360
3 715
3 173
3 133
4 082
3 297
Vas MB
3 812
3 910
3 883
3 822
3 928
3 056
3 168
3 364
4 006
3 661
Veszprém MB
7 746
7 215
6 560
6 157
6 166
6 608
6 420
5 981
6 431
5 960
Zala MB
5 951
5 776
6 208
6 146
6 286
6 326
5 668
5 736
5 898
5 124
258 128
254 195
260 705
257 148
269 447
275 950
279 932
298 941
296 100
249 781
Borsod-A-Z. MB
Pest MB Somogy MB Szabolcs-Sz-B. MB
Összesen
* Érdemi cégügyek nélkül.
15. számú melléklet
A bíróságokon az időszak végén folyamatban maradt peres ügyekből az egy évnél régebben érkezettek száma (2004. évtől szabálysértéssel együtt), 2001 - 2010
Bíróság
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Ítélőtáblák Főv.Ít.
82
13
13
9
8
16
18
14
Debreceni Ít.
-
1
4
6
1
1
Győri Ít.
-
4
30
49
23
42
1
2
2
2
0
0
Pécsi Ít.
13
2
-
-
Szegedi Ít.
20
1
1
Összesen
115
16
14
-
-
-
14
43
73
44
59
Megyei bíróságok Fővárosi B
22 196
17 842
17 215
17 835
18 990
18 141
18 532
18 343
19 027
17 254
Baranya MB
535
541
639
540
533
450
492
425
508
564
Bács-K.MB
1 906
1 593
1 577
1 315
1 414
1 494
1 576
1 687
1 896
1 735
121
142
151
102
82
84
112
118
96
114
1 258
1 160
1 099
1 153
1 300
1 263
1 102
1 211
1 105
1 049
Csongrád MB
614
627
717
783
1 050
1 131
1 262
1 326
1 378
1 364
Fejér MB
663
694
687
732
1 086
1 327
1 204
1 009
954
1 126
Győr-M-S. MB
1 422
1 240
1 146
1 007
979
1 064
1 202
1 335
1 523
1 808
Hajdú-B. MB
2 291
1 625
1 502
1 458
1 806
1 796
2 090
2 279
2 286
2 087
Heves MB
521
725
727
651
521
507
432
496
563
683
Jász-N-Sz. MB
704
586
461
419
467
460
397
463
422
478
1 276
1 366
1 681
1 615
1 393
1 059
858
787
795
1 031
281
287
261
241
293
363
309
329
307
343
4 946
5 056
5 490
6 443
7 189
8 535
8 662
7 991
7 435
6 820
Somogy MB
311
335
404
421
518
434
421
380
296
358
Szabolcs-Sz-B. MB
525
623
683
736
818
772
827
934
972
1 014
Tolna MB
175
170
186
186
204
200
245
244
214
253
Vas MB
321
319
222
202
170
170
164
231
229
261
1 281
1 172
966
708
643
728
764
735
749
674
464
459
499
417
409
521
499
451
449
346
41 811
36 562
36 313
36 964
39 865
40 499
41 150
40 774
41 204
39 362
Békés MB Borsod-A-Z. MB
Komárom-E. MB Nógrád MB Pest MB
Veszprém MB Zala MB Összesen
16. számú melléklet
A bíróságokon az időszak végén folyamatban maradt peres ügyekből a két évnél régebben érkezettek száma (2004. évtől szabálysértéssel együtt), 2001 - 2010
Bíróság
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Ítélőtáblák Főv.Ít.
2
-
-
-
1
5
4
4
Debreceni Ít.
-
-
0
0
0
0
Győri Ít.
-
-
1
0
2
3
Pécsi Ít.
-
-
-
-
0
0
0
1
Szegedi Ít.
-
-
-
-
0
0
0
0
0
2
5
6
8
Összesen
2
0
0
Megyei bíróságok Fővárosi B
9 702
8 092
6 988
7 007
7 043
7 026
7 256
7 655
7 755
7 291
Baranya MB
92
113
144
96
89
102
105
98
100
107
Bács-K.MB
577
460
386
274
232
286
304
347
370
308
Békés MB
17
28
27
18
15
15
19
17
14
17
427
369
348
338
355
368
307
318
259
266
78
104
166
191
240
323
386
399
395
426
Fejér MB
158
173
182
196
296
391
384
342
329
330
Győr-M-S. MB
252
213
255
270
287
352
369
396
381
456
Hajdú-B. MB
602
386
327
360
310
291
396
481
552
444
94
116
138
171
118
119
122
126
160
199
Jász-N-Sz. MB
153
106
96
83
73
81
67
87
98
92
Komárom-E. MB
526
518
641
618
468
331
327
264
269
272
55
69
57
61
52
67
57
70
67
87
1 834
1 838
2 090
2 407
2 490
3 075
3 746
3 566
3 130
2 733
Somogy MB
67
72
96
98
130
105
112
87
79
74
Szabolcs-Sz-B. MB
97
103
112
148
172
175
214
180
203
213
Tolna MB
32
24
29
28
51
51
63
60
52
66
Vas MB
55
70
70
44
29
45
35
47
59
61
Veszprém MB
474
422
386
250
218
229
251
256
237
205
Zala MB
117
139
144
108
105
139
184
151
158
121
15 409
13 415
12 682
12 766
12 773
13 571
14 704
14 947
14 667
13 768
Borsod-A-Z. MB Csongrád MB
Heves MB
Nógrád MB Pest MB
Összesen
17. számú melléklet
Bírák engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma Bíróság
2009. december 31. 2010. december 31.
Változás %-a E B
E
B
E
B
Legfelsőbb Bíróság
97
88
91
89
93.81
101.14
Debreceni Ítélőtábla
25
25
25
25
100.00
100.00
Fővárosi Ítélőtábla
85
80
86
84
101.18
105.00
Győri Ítélőtábla
17
17
18
18
105.88
105.88
Pécsi Ítélőtábla
15
15
15
15
100.00
100.00
Szegedi Ítélőtábla
21
21
21
21
100.00
100.00
Összesen
163
158
165
163
101.23
103.16
Fővárosi Bíróság
741
749
741
746
100.00
99.60
94
93
94
94
100.00
101.08
123
122
123
123
100.00
100.82
85
85
85
85
100.00
100.00
Borsod-Abaúj-Zemplén
178
174
178
171
100.00
98.28
Csongrád
105
105
105
105
100.00
100.00
Fejér
85
85
85
85
100.00
100.00
Győr-Moson-Sopron
87
87
87
87
100.00
100.00
131
131
131
129
100.00
98.47
Heves
72
71
72
71
100.00
100.00
Jász-Nagykun-Szolnok
87
87
87
86
100.00
98.85
Komárom-Esztergom
78
77
78
77
100.00
100.00
Nógrád
52
52
52
51
100.00
98.08
259
260
260
264
100.39
101.54
89
89
89
89
100.00
100.00
122
122
122
122
100.00
100.00
Tolna
60
58
60
56
100.00
96.55
Vas
48
46
48
47
100.00
102.17
Veszprém
81
81
81
80
100.00
98.77
Zala
71
70
71
71
100.00
101.43
2648
2644
2649
2639
100.04
99.81
2908
2890
2905
2891
99.90
100.03
Baranya Bács-Kiskun Békés
Hajdú-Bihar
Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B.
Megyei bíróságok összesen
MINDÖSSZESEN
18.számú melléklet
Bírósági titkárok engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma
Bíróság
2009. december 31.
2010. december 31.
Változás %-a E B
E
B
E
B
Legfelsőbb Bíróság
18
11
18
13
100.00
118.18
Debreceni Ítélőtábla
7
11
7
7
100.00
63.64
22
7
22
9
100.00
128.57
Győri Ítélőtábla
4
5
4
5
100.00
100.00
Pécsi Ítélőtábla
3
3
3
3
100.00
100.00
Szegedi Ítélőtábla
5
3
5
4
100.00
133.33
41
29
41
28
100.00
96.55
159
162
168
155
105.66
95.68
Baranya
12
20
15
19
125.00
95.00
Bács-Kiskun
22
34
28
35
127.27
102.94
Békés
14
19
16
16
114.29
84.21
Borsod-Abaúj-Zemplén
40
29
43
28
107.50
96.55
Csongrád
29
29
29
29
100.00
100.00
Fejér
14
17
14
20
100.00
117.65
Győr-Moson-Sopron
15
13
15
15
100.00
115.38
Hajdú-Bihar
24
26
25
25
104.17
96.15
Heves
10
13
11
13
110.00
100.00
Jász-Nagykun-Szolnok
14
15
15
15
107.14
100.00
Komárom-Esztergom
14
15
14
15
100.00
100.00
Nógrád
11
15
11
17
100.00
113.33
Pest
53
48
53
48
100.00
100.00
Somogy
16
18
19
21
118.75
116.67
Szabolcs-Szatmár-B.
18
28
18
29
100.00
103.57
Tolna
9
12
9
13
100.00
108.33
Vas
9
12
9
9
100.00
75.00
Veszprém
6
16
10
15
166.67
93.75
Zala
7
11
8
12
114.29
109.09
Megyei bíróságok összesen
496
552
530
549
106.85
99.46
MINDÖSSZESEN
555
592
589
590
106.13
99.66
Fővárosi Ítélőtábla
Összesen Fővárosi Bíróság
19. számú melléklet
Bírósági fogalmazók engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma
Bíróság Legfelsőbb Bíróság
2009. december 31.
2010. december 31.
Változás %-a E B
E
B
E
B
1
1
1
1
100.00
100.00
2
18
2
14
100.00
77.78
Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla
1
0
0
0
0.00
Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Összesen
2
19
2
14
100.00
73.68
Fővárosi Bíróság
84
76
75
67
89.29
88.16
Baranya
16
7
13
5
81.25
71.43
Bács-Kiskun
30
12
24
10
80.00
83.33
Békés
16
11
14
9
87.50
81.82
Borsod-Abaúj-Zemplén
30
16
27
20
90.00
125.00
7
5
7
3
100.00
60.00
Fejér
17
8
17
8
100.00
100.00
Győr-Moson-Sopron
19
12
19
12
100.00
100.00
Hajdú-Bihar
18
14
17
15
94.44
107.14
Heves
13
8
12
7
92.31
87.50
Jász-Nagykun-Szolnok
14
8
13
8
92.86
100.00
Komárom-Esztergom
13
7
13
6
100.00
85.71
Nógrád
10
4
10
2
100.00
50.00
Pest
35
24
35
27
100.00
112.50
Somogy
14
7
11
6
78.57
85.71
Szabolcs-Szatmár-B.
25
12
25
11
100.00
91.67
Tolna
10
3
10
4
100.00
133.33
Vas
10
3
10
5
100.00
166.67
Veszprém
19
7
15
7
78.95
100.00
Zala
15
6
14
4
93.33
66.67
Megyei bíróságok összesen
415
250
381
236
91.81
94.40
MINDÖSSZESEN
418
270
384
251
91.87
92.96
Csongrád
20. számú melléklet
Kimutatás a bírák és igazságügyi alkalmazottak engedélyezett létszámáról (bírósági titkár és fogalmazó nélkül) 2010. december 31. Bíróság Legfelsőbb Bíróság Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya MB Bács-Kiskun MB Békés MB Borsod-A-Z. MB Csongrád MB. Fejér MB. Győr-M-S. MB. Hajdú-B. MB. Heves MB. Jász-N-Sz. MB. Komárom-E. MB. Nógrád MB. Pest MB. Somogy MB. Szabolcs-Sz-B. MB. Tolna MB. Vas MB. Veszprém MB Zala MB Összesen
Bírák engedélyezett száma (2009.12.31.)
Igazságügyi alk. eng. száma (2009.12.31.)
Egy bíróra jutó iü. alk. száma (2009.12.31.)
Bírák engedélyezett száma (2010.12.31.)
Igazságügyi alk. eng. száma (2010.12.31.)
Egy bíróra jutó iü. alk. száma (2010.12.31.)
Változás %-a
97 25 85 17 15 21 741 94 123 85 178 105 85 87 131 72 87 78 52 259 89 122 60 48 81 71 2908
212 39 97 33 30 35 1666 243 341 217 436 277 205 215 320 182 209 184 156 590 241 291 148 140 217 166 6890
2.19 1.56 1.14 1.94 2.00 1.67 2.25 2.59 2.77 2.55 2.45 2.64 2.41 2.47 2.44 2.53 2.40 2.36 3.00 2.28 2.71 2.39 2.47 2.92 2.68 2.34 2.37
91 25 86 18 15 21 741 94 123 85 178 105 85 87 131 72 87 78 52 260 89 122 60 48 81 71 2905
218 39 99 33 30 35 1666 243 341 217 436 277 205 215 320 182 209 184 156 590 241 291 148 140 217 166 6898
2.40 1.56 1.15 1.83 2.00 1.67 2.25 2.59 2.77 2.55 2.45 2.64 2.41 2.47 2.44 2.53 2.40 2.36 3.00 2.27 2.71 2.39 2.47 2.92 2.68 2.34 2.37
1.028 1.000 1.021 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.001
21. számú melléklet
Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák bírói gyakorlat szerinti megoszlása 2010. december 31-én Bíróság
Bírói gyakorlat 0-3 év 4-10 év 11-20 év 21-30 év 31 év felett
Összesen
Legfelsőbb Bíróság
3
5
17
26
38
89
Debreceni Ítélőtábla
0
0
5
18
2
25
Fővárosi Ítélőtábla
0
5
24
37
18
84
Győri Ítélőtábla
1
0
8
6
3
18
Pécsi Ítélőtábla
0
0
5
5
5
15
Szegedi Ítélőtábla
0
0
8
8
5
21
Ítélőtáblák összesen
1
5
50
74
33
163
Fővárosi Bíróság
9
66
150
61
21
307
Baranya
0
3
19
9
4
35
Bács-Kiskun
0
2
23
8
8
41
Békés
0
1
11
11
7
30
Borsod-Abaúj-Zemplén
0
1
14
21
9
45
Csongrád
1
3
20
9
6
39
Fejér
0
2
12
8
8
30
Győr-Moson-Sopron
0
4
16
8
3
31
Hajdú-Bihar
0
2
24
14
3
43
Heves
0
1
9
12
3
25
Jász-Nagykun-Szolnok
0
0
8
12
12
32
Komárom-Esztergom
0
3
16
3
4
26
Nógrád
0
0
13
5
2
20
Pest
4
16
36
27
11
94
Somogy
0
2
10
16
6
34
Szabolcs-Szatmár-B.
0
2
18
16
6
42
Tolna
0
0
13
7
2
22
Vas
0
0
11
5
4
20
Veszprém
0
0
12
12
8
32
Zala
0
1
8
10
6
25
Megyei bíróságok összesen
14
109
443
274
133
973
Mindösszesen
18
119
510
374
204
1225
22. számú melléklet
Helyi bírósági bírák bírói gyakorlat szerinti megoszlása 2010. december 31-én
Bíróság
133
68
17
439
27
19
8
2
59
12
28
31
8
3
82
7
15
24
5
4
55
12
36
59
16
3
126
Csongrád
8
24
28
5
1
66
Fejér
8
18
21
5
3
55
Győr-Moson-Sopron
8
27
18
1
2
56
14
36
23
8
5
86
Heves
7
9
16
6
8
46
Jász-Nagykun-Szolnok
5
9
27
10
3
54
Komárom-Esztergom
8
19
17
4
3
51
Nógrád
3
9
15
2
2
31
50
57
41
20
2
170
Somogy
5
13
31
6
0
55
Szabolcs-Szatmár-B.
4
12
42
15
7
80
Tolna
7
8
12
6
1
34
Vas
3
7
9
6
2
27
Veszprém
5
18
21
3
1
48
Zala
6
19
14
5
2
46
262
525
601
207
71
1666
Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zempl.
Hajdú-Bihar
Pest
Összesen
87
134
3
Összesen
31 év felett
Baranya
4-10 év
Bírói gyakorlat 11-20 év
21-30 év
Fővárosi Bíróság
0-3 év
23. számú melléklet
Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák 2010. december 31-én (összesen) Bíróság
Büntető Polgári Gazdasági Cég Közigazgatási
Katonai
Összesen
Legfelsőbb Bíróság
15
45
8
0
21
0
89
Debreceni Ítélőtábla
12
13
0
0
0
0
25
Fővárosi Ítélőtábla
17
55
0
0
9
3
84
Győri Ítélőtábla
6
12
0
0
0
0
18
Pécsi Ítélőtábla
5
10
0
0
0
0
15
Szegedi Ítélőtábla
9
12
0
0
0
0
21
Ítélőtáblák összesen
49
102
0
0
9
3
163
Fővárosi Bíróság
63
111
56
47
27
3
307
Baranya
12
13
5
4
1
0
35
Bács-Kiskun
15
15
5
4
2
0
41
Békés
11
8
4
4
3
0
30
Borsod-Abaúj-Zemplén
18
18
4
2
3
0
45
Csongrád
13
16
1
4
3
2
39
Fejér
10
14
0
4
2
0
30
Győr-Moson-Sopron
10
13
1
4
1
2
31
Hajdú-Bihar
15
18
2
4
2
2
43
7
14
1
3
0
0
25
13
14
1
2
2
0
32
Komárom-Esztergom
9
12
1
2
2
0
26
Nógrád
7
7
3
2
1
0
20
Pest
27
44
7
10
6
0
94
Somogy
10
11
4
3
4
2
34
Szabolcs-Szatmár-B.
15
13
7
4
3
0
42
Tolna
6
12
1
2
1
0
22
Vas
7
10
0
2
1
0
20
11
14
1
3
3
0
32
7
9
3
2
4
0
25
286
386
107
112
71
11
973
350
533
115
112
101
14
1225
Heves Jász-Nagykun-Szolnok
Veszprém Zala Megyei bíróságok összesen Mindösszesen
24. számú melléklet
Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák 2010. december 31-én (férfiak) Bíróság
Büntető Polgári
GazdaKözigazgaCég Katonai Összesen sági tási
Megoszlás intézményen belül %
Legfelsőbb Bíróság
10
16
0
0
12
0
38
42.7
Debreceni Ítélőtábla
7
5
0
0
0
0
12
48.0
Fővárosi Ítélőtábla
7
11
0
0
0
3
21
25.0
Győri Ítélőtábla
2
7
0
0
0
0
9
50.0
Pécsi Ítélőtábla
4
5
0
0
0
0
9
60.0
Szegedi Ítélőtábla
4
5
0
0
0
0
9
42.9
Összesen
24
33
0
0
0
3
60
36.8
Fővárosi Bíróság
21
25
10
7
7
3
73
23.8
Baranya
9
3
1
2
0
0
15
42.9
Bács-Kiskun
7
4
1
2
0
0
14
34.1
Békés
3
2
1
1
0
0
7
23.3
10
9
1
0
0
0
20
44.4
Csongrád
6
8
1
2
0
2
19
48.7
Fejér
3
5
0
1
1
0
10
33.3
Győr-Moson-Sopron
4
2
1
1
1
2
11
35.5
Hajdú-Bihar
3
4
0
1
1
2
11
25.6
Heves
2
4
1
1
0
0
8
32.0
Jász-Nagykun-Szolnok
5
2
0
0
2
0
9
28.1
Komárom-Esztergom
4
4
1
0
0
0
9
34.6
Nógrád
5
1
0
0
1
0
7
35.0
Pest
4
9
1
1
2
0
17
18.1
Somogy
5
4
1
1
2
2
15
44.1
Szabolcs-Szatmár-B.
7
4
2
0
1
0
14
33.3
Tolna
2
4
0
1
1
0
8
36.4
Vas
5
5
0
2
1
0
13
65.0
Veszprém
6
6
0
0
0
0
12
37.5
Zala
4
3
1
0
1
0
9
36.0
Megyei bíróságok összesen
115
108
23
23
21
11
301
30.9
Mindösszesen
149
157
23
23
33
14
399
32.6
Borsod-Abaúj-Zemplén
25. számú melléklet
Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák 2010. december 31-én (nők)
Bíróság
Büntető Polgári
GazdaKözigazCég Összesen sági gatási
Megoszlás intézményen belül %
Legfelsőbb Bíróság
5
29
8
0
9
51
57.3
Debreceni Ítélőtábla
5
8
0
0
0
13
52.0
10
44
0
0
9
63
75.0
Győri Ítélőtábla
4
5
0
0
0
9
50.0
Pécsi Ítélőtábla
1
5
0
0
0
6
40.0
Szegedi Ítélőtábla
5
7
0
0
0
12
57.1
Összesen
25
69
0
0
9
103
63.2
Fővárosi Bíróság
42
86
46
40
20
234
76.2
Baranya
3
10
4
2
1
20
57.1
Bács-Kiskun
8
11
4
2
2
27
65.9
Békés
8
6
3
3
3
23
76.7
Borsod-Abaúj-Zemplén
8
9
3
2
3
25
55.6
Csongrád
7
8
0
2
3
20
51.3
Fejér
7
9
0
3
1
20
66.7
Győr-Moson-Sopron
6
11
0
3
0
20
64.5
12
14
2
3
1
32
74.4
Heves
5
10
0
2
0
17
68.0
Jász-Nagykun-Szolnok
8
12
1
2
0
23
71.9
Komárom-Esztergom
5
8
0
2
2
17
65.4
Nógrád
2
6
3
2
0
13
65.0
23
35
6
9
4
77
81.9
Somogy
5
7
3
2
2
19
55.9
Szabolcs-Szatmár-B.
8
9
5
4
2
28
66.7
Tolna
4
8
1
1
0
14
63.6
Vas
2
5
0
0
0
7
35.0
Veszprém
5
8
1
3
3
20
62.5
Zala
3
6
2
2
3
16
64.0
Megyei bíróságok összesen
171
278
84
89
50
672
69.1
Mindösszesen
201
376
92
89
68
826
67.4
Fővárosi Ítélőtábla
Hajdú-Bihar
Pest
26. számú melléklet
Helyi bírósági bírák 2010. december 31-én (összesen)
Büntető
Polgári
Gazdasági
Munkaügyi
Összesen
165
215
30
29
439
Baranya
23
30
0
6
59
Bács-Kiskun
34
45
0
3
82
Békés
24
28
0
3
55
Borsod-Abaúj-Zemplén
61
57
0
8
126
Csongrád
30
33
0
3
66
Fejér
23
29
0
3
55
Győr-Moson-Sopron
23
27
0
6
56
Hajdú-Bihar
41
40
0
5
86
Heves
18
25
0
3
46
Jász-Nagykun-Szolnok
27
24
0
3
54
Komárom-Esztergom
28
21
0
2
51
Nógrád
14
13
0
4
31
Pest
74
88
0
8
170
Somogy
22
29
0
4
55
Szabolcs-Szatmár-B.
40
36
0
4
80
Tolna
12
19
0
3
34
Vas
12
13
0
2
27
Veszprém
23
22
0
3
48
Zala
19
24
0
3
46
713
818
30
105
1666
Bíróság Fővárosi Bíróság
Összesen
27. számú melléklet
Helyi bírósági bírák 2010. december 31-én (férfiak)
Büntető
Polgári
Gazdasági
Munkaügyi
Összesen
Megoszlás megyén belül %
Fővárosi Bíróság
43
42
6
1
92
21,0
Baranya
12
10
0
2
24
40,7
Bács-Kiskun
18
8
0
1
27
32,9
Békés
6
6
0
2
14
25,5
Borsod-Abaúj-Zemplén
28
19
0
2
49
38,9
Csongrád
12
8
0
2
22
33,3
Fejér
10
11
0
2
23
41,8
Győr-Moson-Sopron
8
7
0
0
15
26,8
Hajdú-Bihar
15
11
0
0
26
30,2
Heves
7
7
0
0
14
30,4
Jász-Nagykun-Szolnok
7
4
0
0
11
20,4
Komárom-Esztergom
18
10
0
0
28
54,9
Nógrád
7
4
0
1
12
38,7
Pest
27
12
0
1
40
23,5
Somogy
11
7
0
0
18
32,7
Szabolcs-Szatmár-B.
12
14
0
2
28
35,0
Tolna
8
8
0
1
17
50,0
Vas
5
6
0
1
12
44,4
Veszprém
6
6
0
0
12
25,0
Zala
8
8
0
1
17
37,0
268
208
6
19
501
30,1
Bíróság
Összesen
28. számú melléklet
Helyi bírósági bírák 2010. december 31-én (nők)
Büntető
Polgári
Fővárosi Bíróság
122
173
24
28
Baranya
11
20
0
4
35
59,3
Bács-Kiskun
16
37
0
2
55
67,1
Békés
18
22
0
1
41
74,5
Borsod-Abaúj-Zemplén
33
38
0
6
77
61,1
Csongrád
18
25
0
1
44
66,7
Fejér
13
18
0
1
32
58,2
Győr-Moson-Sopron
15
20
0
6
41
73,2
Hajdú-Bihar
26
29
0
5
60
69,8
Heves
11
18
0
3
32
69,6
Jász-Nagykun-Szolnok
20
20
0
3
43
79,6
Komárom-Esztergom
10
11
0
2
23
45,1
Nógrád
7
9
0
3
19
61,3
Pest
47
76
0
7
130
76,5
Somogy
11
22
0
4
37
67,3
Szabolcs-Szatmár-B.
28
22
0
2
52
65,0
Tolna
4
11
0
2
17
50,0
Vas
7
7
0
1
15
55,6
Veszprém
17
16
0
3
36
75,0
Zala
11
16
0
2
29
63,0
Összesen
445
610
24
86
1165
69,9
Bíróság
Munkaügyi
Megoszlás megyén Összesen belül % 347 79,0
Gazdasági
29. számú melléklet
Bírósági vezetők nemek szerinti bontásban 2010. december 31-én
Bíróság
Legfelsőbb Bíróság Nő
Legfelsőbb Bíróság
1
Férfi Össz.
5
Ítélőtáblák Nő
Megyei bíróság
Férfi Össz.
Nő
Férfi Össz.
Helyi bíróság Nő
Össz.
Férfi Össz.
6
6
Debreceni Ítélőtbála
2
2
4
4
Fővárosi Ítélőtábla
5
0
5
5
Győri Ítélőtábla
2
2
4
4
Pécsi Ítélőtábla
0
4
4
4
Szegedi Ítélőtábla
1
3
4
4
Ítélőtáblák összesen
10
11
21
21
Fővárosi Bíróság
13
7
20
41
14
55
75
Baranya
2
4
6
5
3
8
14
Bács-Kiskun
2
4
6
6
6
12
18
Békés
4
2
6
7
3
10
16
Borsod-Abaúj-Zemplén
1
5
6
6
9
15
21
Csongrád
4
3
7
4
5
9
16
Fejér
4
3
7
6
3
9
16
Győr-Moson-Sopron
4
2
6
5
1
6
12
Hajdú-Bihar
6
0
6
6
5
11
17
Heves
6
0
6
2
6
8
14
Jász-Nagykun-Szolnok
3
3
6
4
4
8
14
Komárom-Esztergom
3
3
6
4
3
7
13
Nógrád
2
2
4
2
4
6
10
Pest
8
3
11
22
5
27
38
Somogy
4
2
6
6
4
10
16
Szabolcs-Szatmár-B.
4
2
6
6
3
9
15
Tolna
3
4
7
2
5
7
14
Vas
0
6
6
2
4
6
12
Veszprém
2
4
6
6
2
8
14
Zala
3
3
6
8
2
10
16
78
62
140 150
91
241 381
78
62
140 150
91
241 408
Megyei bíróságok összesen Mindösszesen
1
5
6
10
11
21
30. számú melléklet
Kimutatás a Legfelsőbb Bíróságon, az ítélőtáblákon, a megyei (fővárosi) bíróságokon és az OIT Hivatalában a bírói szolgálati viszony megszüntetéséről a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban A bírói pályát elhagyók száma Bíróság Legfelsőbb Bíróság
LB bíró
ítélőtáblai bíró
Hivatalba beosztott bíró
megyei bíró helyi bíró
5
Összesen
5
Debreceni Ítélőtábla
1
1
Fővárosi Ítélőtábla
3
3
2
2
Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla 6
13
19
Bács-Kiskun
1
1
2
Békés
2
1
3
Borsod-Abaúj-Zemplén
1
1
2
Csongrád
1
1
2
Fejér
1
1
2
Győr-Moson-Sopron
2
1
3
Hajdú-Bihar
3
3
6
3
3
1
2
Fővárosi Bíróság Baranya
Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom
1
Nógrád
1
Pest
1
3
4
Somogy
1
1
2
1
Szabolcs-Szatmár-B. Tolna
1
1
2
2
Vas Veszprém Zala OIT Hivatala Összesen
5
6
0
24
30
65
31. számú melléklet
Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszünéséről a bírói gyakorlat megoszlása alapján a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban
Év 0-3 4 és 7 8 és 11 12 és 17 18 és 23 24 és 29 30-tól Összesen
Bírói pályát elhagyók száma 1 4 5 9 15 1 30 65
Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszünéséről a bírák kora alapján a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban
Év 26 és 35 36 és 45 46 és 55 56 és 60 60-tól Összesen
Bírói pályát elhagyók száma 1 8 4 5 47 65
Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszünéséről a bírák neme alapján a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban
Neme Férfi Nő Összesen
Bírói pályát elhagyók száma 23 42 65
32. számú melléklet
Kimutatás a bírói állásokra kiírt pályázatokról, kinevezésekről és áthelyezésekről (beosztásokról) 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban
Bíróság
Legfelsőbb Bíróság
2010.01.01. és 2010.01.01. és 2010.01.01. és 2010.12.31. 2010.12.31. között 2010.12.31. közötti közötti időszakban kiírt pályázatok időszakban a áthelyezések (beosztások) száma kinevezések száma száma 5
7
Debreceni Ítélőtábla
1
Fővárosi Ítélőtábla
7
10
Győri Ítélőtábla
1
2
Ítélőtáblák összesen
8
13
Fővárosi Bíróság
35
16
11
Baranya
3
1
1
Bács-Kiskun
2
4
Békés
5
1
Borsod-Abaúj-Zemplén
11
4
Csongrád
2
3
Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla
Fejér
3
1
Győr-Moson-Sopron
4
1
3
Hajdú-Bihar
10
4
3
Heves
4
3
1
Jász-Nagykun-Szolnok
3
1
2
Komárom-Esztergom
7
5
1
Nógrád
3
Pest
13
10
7
Somogy
3
2
1
Tolna
5
1
3
Vas
2
1
1
Veszprém
2
Zala
1
2
1
Megyei bíróságok összesen
115
60
41
MINDÖSSZESEN
128
60
61
2
Szabolcs-Szatmár-B.
1
33. számú melléklet A bíróságok központi oktatási terve (2010. január 1-jétől 2010. december 31-ig) I. Bírósági vezetői rendezvények 1.
Kétnapos tanácskozás az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökhelyettesei számára Időpont: 2010. szeptember 27-28. Jelentkezők száma: 24 fő
2.
Egynapos tanácskozás a nagyobb helyi bíróságok elnökei számára Időpont: 2010. október 25. Jelentkezők száma: 45 fő
3.
Egynapos tanácskozás a kisebb helyi bíróságok elnökei számára Időpont: 2010. november 22. Jelentkezők száma: 37 fő
4.
Háromnapos tanácskozás civilisztikai kollégiumvezetők részére Időpont: 2010. február 17-19. Jelentkezők száma: 40 fő
5.
Háromnapos tanácskozás büntető kollégiumvezetők részére Időpont: 2010. március 1-3. Jelentkezők száma: 39 fő Időpont: 2010. november 2-4. Jelentkezők száma: 34 fő II. Bírák számára szervezett továbbképzések
1.
Egyhetes komplex (anyagi és eljárásjogi) tanfolyam a határozott időre kinevezett, civilisztikai ügyszakban tárgyaló bírák számára (1. rész) Időpont: 2010. február 1-5. Jelentkezők száma: 47 fő
2.
Egyhetes komplex (anyagi és eljárásjogi) tanfolyam a határozott időre kinevezett, civilisztikai ügyszakban tárgyaló bírák számára (2. rész) Időpont: 2010. október 4-8.
2
Jelentkezők száma: 56 fő 3.
Egyhetes komplex (anyagi és eljárásjogi) tanfolyam a határozott időre kinevezett, büntető ügyszakban tárgyaló bírák számára (1. rész) Időpont: 2010. február 22-26. Jelentkezők száma: 37 fő
4.
Egyhetes komplex (anyagi és eljárásjogi) jogi tanfolyam a határozott időre kinevezett, büntető ügyszakban tárgyaló bírák számára (2. rész) Időpont: 2010. november 8-12. Jelentkezők száma: 29 fő
5.
Háromnapos képzés bírósági sajtószóvivők részére Időpont: 2010. május 31-június 2. Jelentkezők száma: 30 fő
6.
Tízszer kétnapos képzés- és tanácskozássorozat civilisztikai szakmai vezetők részére az új Ptk. és a Pp. módosuló rendelkezéseiről Időpont: 2010. január 13-14. Jelentkezők száma: 70 fő Időpont: 2010. február 8-9. Jelentkezők száma: 75 fő Időpont: 2010. március 18-19. Jelentkezők száma: 74 fő Időpont: 2010. április 15-16. Jelentkezők száma: 82 fő
7.
Háromnapos képzés a csőd- és felszámolási ügyekben eljáró bíráknak Időpont: 2010. január 20-22. Jelentkezők száma: 85 fő
8.
Kétnapos tanácskozás az európai jogi szaktanácsadók részére Időpont: 2010. május 20-21. Jelentkezők száma: 47 fő
9.
Egynapos képzés civilisztikai ügyszakos európai jogi szaktanácsadók részére Időpont: 2010. október 4. Jelentkezők száma: 29 fő
10.
Egynapos képzés büntető ügyszakos európai jogi szaktanácsadók részére Időpont: 2010. október 5. Jelentkezők száma: 21 fő
11.
Kétnapos képzés közigazgatási Időpont: 2010. március 4-5. Jelentkezők száma: 16 fő
ügyeket
tárgyaló
bírák
számára
3
12.
Kétnapos képzés munkaügyi bírák számra Időpont: 2010. november 25-26. Jelentkezők száma: 94 fő
13.
Kétszer egynapos képzés cégbírák számára Időpont: 2010. február 16. Jelentkezők száma: 62 fő Időpont: 2010. június 14. Jelentkezők száma: 60 fő
14.
Háromnapos képzés a végrehajtási ügyeket tárgyaló bírák számára Időpont: 2010. március 24-26. Jelentkezők száma: 21 fő
15.
Kétnapos képzés az adatvédelemről, a tárgyalás nyilvánosságának kérdéseiről, az iratok megtekintéséről és a tárgyaláson kép és hangfelvétel készítéséről Időpont: 2010. szeptember 16-17. Jelentkezők száma: 106 fő
16.
Egynapos képzés a polgári per költségeiről és a perben igénybe vehető költségkedvezményekről Időpont: 2010. május 17. Jelentkezők száma: 41 fő
17.
Egynapos képzés a gyermektartásdíj mértékének megállapításáról a megváltozott gazdasági helyzetre és a megváltozott jövedelmi viszonyokra figyelemmel Időpont: 2010. január 18. Jelentkezők száma: 126 fő
18.
Egynapos képzés a baleseti kártérítési perek gyakorlatáról Időpont: 2010. május 18. Jelentkezők száma: 120 fő
19.
Kétnapos képzés közlekedési ügyeket tárgyaló büntető bírák számára Időpont: 2010. június 28-29. Jelentkezők száma: 52 fő
20.
Kétnapos képzés az igazságszolgáltatás valamint a hivatalos személyek elleni bűncselekményekről Időpont: 2010. december 8-9. Jelentkezők száma: 62 fő
4
21.
Kétnapos képzés büntető ügyeket tárgyaló bírák számára a szexuális és egyéb erőszakos bűncselekményekről Időpont: 2010. május 27-28. Jelentkezők száma: 86 fő
22.
Kétszer háromnapos képzés kriminalisztikai ismeretekről Időpont: 2010. április 19-21. Jelentkezők száma: 74 fő Időpont: 2010. szeptember 22-24. Jelentkezők száma: 66 fő
23.
Háromnapos képzés büntető ügyszakos információgyűjtésről és adatszerzésről Időpont: 2010. október 11-13. Jelentkezők száma: 92 fő
24.
Kétnapos képzés büntető ügyszakos bírák számára a szabálysértési eljárásról Időpont: 2010. február 10-11. Jelentkezők száma: 74 fő
25.
Egynapos képzés nyomozási bírók részére Időpont: 2010. június 16. Jelentkezők száma: 29 fő
26.
Egynapos képzés büntetés-végrehajtási bírók részére Időpont: 2010. február 1. Jelentkezők száma: 19 fő
27.
Kétnapos képzés fiatalkorúak ügyében eljáró bírák számára Időpont: 2010. március 22-23. Jelentkezők száma: 42 fő
28.
Kétnapos képzés bírák és ügyészek részére a közvetítői eljárás ügyészi és bírói tapasztalatairól Időpont: 2010. április 8-9. Jelentkezők száma: 54 fő
bírák
számára
a
titkos
III. „Tudásalapú igazságszolgáltatás-fejlesztés – magyarországi bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése és integrált tudásbázis kialakítás” című, az Államreform Operatív Program kertéből finanszírozott képzések 1.
Háromnapos szeminárium gazdasági bűncselekményeket tárgyaló bíráknak Időpont: 2010. március 29-31. Jelentkezők száma: 92 fő Időpont: 2010. szeptember 1-3..
5
Jelentkezők száma: 65 fő Időpont: 2010. november 15-17. Jelentkezők száma: 73 fő 2.
Képzők képzése – két egymásra épülő modulból álló háromnapos tréning bírák részére Időpont: 2010. január 18-20. Jelentkezők száma: 24 fő Időpont 2010. június 2-4. Jelentkezők száma: 32 fő
3.
Kétszer háromnapos tréning bírósági vezetők részére Időpont: 2010. január 11-13. Jelentkezők száma: 52 fő Időpont: 2010. április 12-14. Jelentkezők száma: 55 fő
4.
Idegennyelvi jogi terminológiai képzés – négy egymásra épülő modulból álló háromnapos képzés bírák, titkárok és igazságügyi alkalmazottak részére Időpont: III. modul 2010. március 16-18. Jelentkezők száma: 75 fő Időpont: IV. modul 2010. május 17-19. Jelentkezők száma: 82 fő
5.
Háromszor háromnapos kommunikációs tréning bírák, titkárok és fogalmazók részére Időpont: 2010. február 15-17. Jelentkezők száma: 58 fő Időpont: 2010. április 6-8. Jelentkezők száma: 59 fő Időpont: 2010. június 14-16. Jelentkezők száma: 52 fő
6.
Négy egymásra épülő modulból álló négynapos akkreditált képzés könyvtárosok részére maximum 30 fő részvételével IV. modul időpontja: 2010. február 15-18. Jelentkezők száma: 30 fő
7.
„Könyvtárkezelési és információtechnológiai ismeretek” e-learning képzés bírósági könyvtárosok részére 1. tanfolyam (2009) záró konzultációjának időpontja: 2010. február 3. Jelentkezők száma: 50 fő 2. tanfolyam nyitó időpontja: 2010. március 10. Jelentkezők száma: 52 fő 3. tanfolyam nyitó időpontja: 2010. március 17. Jelentkezők száma: 57 fő
6
IV. A bírósági titkárok képzése A) Bírói felkészítő program 1.
I. modul: A bírói szervezethez kapcsolódó gyakorlati ismeretek, a bírói hivatástudat és etika Időpont: 2010. január 25-29. Jelentkezők száma: 64 fő Időpont: 2010. június 7-11. Jelentkezők száma: 44 fő
2.
II. modul: A polgári ügyszakhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretek Időpont: 2010. március 8-12. Jelentkezők száma: 31 fő Időpont: 2010. június 21-25. Jelentkezők száma: 52 fő
3.
III. modul: A büntető ügyszakhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretek Időpont: 2010. május 3-7. Jelentkezők száma: 51 fő Időpont: 2010. szeptember 6-10. Jelentkezők száma: 36 fő
4.
IV. modul: Tárgyalásvezetési gyakorlat polgári ügyszakban (perszimuláció) Időpont: 2010. október 18-22. Jelentkezők száma: 57 fő
5.
IV. modul: Tárgyalásvezetési (perszimuláció) Időpont: 2010. november 29.-december 3. Jelentkezők száma: 26 fő
gyakorlat
büntető
ügyszakban
B) Tematikus képzés 1.
Kétnapos képzés a büntetőeljárás által a bírósági titkárok önálló hatáskörébe utalt feladatairól Időpont: 2010. szeptember 30.-október 1. Jelentkezők száma: 44 fő
2.
Egynapos képzés a bírósági titkárok önálló hatáskörébe utalt feladatairól polgári ügyszakban – csőd- és felszámolási eljárás Időpont: 2010. február 15. Jelentkezők száma: 58 fő
7
3.
Egynapos képzés a bírósági titkárok önálló hatáskörébe utalt feladatairól polgári ügyszakban – cégeljárás Időpont: 2010. április 6. Jelentkezők száma: 10 fő
4.
Egynapos képzés a bírósági titkárok önálló hatáskörébe utalt feladatairól polgári ügyszakban – bírósági végrehajtás Időpont: 2010. június 15. Jelentkezők száma: 51 fő
5.
Egynapos képzés a bírósági titkárok számára a társadalmi szervezetek nyilvántartásba-vételéről Időpont: 2010. április 12. Jelentkezők száma: 22 fő
6.
Képzők képzése – két egymásra épülő modulból álló háromnapos tréning titkárok és fogalmazók részére Időpont: I. modul 2010. március 31-április 2. Jelentkezők száma: 24 fő Időpont: II. modul 2010. április 21-23. Jelentkezők száma: 20 fő V. Idegen nyelvű jogi képzések
1.
Háromnapos európai jogi képzéssorozat angol nyelven három alkalommal 1.1. Lisszaboni Szerződés Időpont: 2010. szeptember 15-17. Jelentkezők száma: 23 fő 1.2. Európai büntetőjog Időpont: 2010. február 24-26. Jelentkezők száma: 11 fő 1.3. Európai szerződési jog Időpont: 2010. június 23-25. Jelentkezők száma: 23 fő
2.
Kétszer háromnapos egymásra épülő, aktív kommunikációra felkészítő képzéssorozat német nyelven az aktuális közösségi és nemzeti joggal kapcsolatos témákban Időpont: 2010. február 10-12. Jelentkezők száma: 17 fő Időpont: 2010. május 5-7. Jelentkezők száma: 7 fő
8
3.
Kétszer háromnapos egymásra épülő, aktív kommunikációra felkészítő képzéssorozat angol nyelven az aktuális közösségi és nemzeti joggal kapcsolatos témákban Időpont: 2010. április 21-23. Jelentkezők száma: 14 fő Időpont: 2010. október 13-15. Jelentkezők száma: 13 fő
4.
Háromnapos képzés angol nyelven az angol eljárásjogról Időpont: 2010. december 8-10. Jelentkezők száma: 23 fő VI. Az igazságügyi alkalmazottak továbbképzése
1.
Kétnapos képzés belső ellenőrök részére Időpont: 2010. április 26-27. Jelentkezők száma: 36 fő
2.
Háromnapos képzés belső ellenőrök részére Időpont: 2010. szeptember 13-15. Jelentkezők száma: 33 fő
3.
Egynapos konferencia a bíróságok gazdasági hivatalainak munkatársai részére a bíróságok gazdálkodásáról, az aktuális jogszabályi változásokról Időpont: 2010. június 30. Jelentkezők száma: 51 fő
4.
Kétnapos kötelező továbbképzés mérlegképes könyvelők számára a 93/2002. (V. 5.) Kormányrendelet alapján Időpont: 2010. július 1-2. Jelentkezők száma: 51 fő
5.
Háromnapos képzés bírósági könyvtárosok részére a bevezetés alatt álló könyvtári hálózat információtechnológiai eszközeinek használatáról, valamint a bírósági könyvtárak működését és szolgáltatásait érintő aktuális kérdésekről Időpont: 2010. november 3-5. Jelentkezők száma: 30 fő
6.
Egynapos képzés cégbírósági ügyintézők részére Időpont: 2010. május 19. Jelentkezők száma: 37 fő
9
7.
Egynapos képzés a bírósági iratok kézbesítésének szabályairól, a kézbesítés szabályszerűségének megítéléséről Időpont: 2010. március 16. Jelentkezők száma: 41 fő
8.
Egynapos képzés bírósági statisztikusok részére Időpont: 2010. április 13. Jelentkezők száma: 31 fő
9.
Egynapos tanácskozás bírósági informatikai vezetők részére Időpont: 2010. szeptember 29. Jelentkezők száma: 67 fő
10.
Kétszer kétnapos képzés bírósági informatikusok részére Időpont: 2010. június 13-14. Jelentkezők száma: 14 fő Időpont: 2010. június 20-21. Jelentkezők száma: 13 fő VII. E-learning képzések
1.
Tárgyalótermi krízishelyzetek Kezdőnap: 2010. február 22. Jelentkezők száma: 36 fő
2.
Határozatszerkesztés a büntetőeljárásban Kezdőnap: 2010. március 22. Jelentkezők száma: 24 fő
3.
Határozatszerkesztés a polgári peres és nemperes eljárásban Kezdőnap: 2010. szeptember 13. Jelentkezők száma: 40 fő
4.
Általános európai jog és előzetes döntéshozatali eljárás Kezdőnap: 2010. május 25. Jelentkezők száma: 12 fő VIII. Egyéb rendezvények
1.
Fórum az igazságszolgáltatás nyilvánosságáról Időpont: 2010. április 1. Jelentkezők száma: 44 fő
10
2.
Szerzői jog és jogsértések a XXI. században, információs társadalom, informatikai és jogi kihívások az igazságszolgáltatásban Kétszer kétnapos interaktív képzéssorozat bírák számára az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány és a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért közreműködésével
2.1.
Információtechnológiai alapfogalmak, az on-line műfelhasználások szerzői jogi háttere, szerzői jogsértések tipizálása, FTP szerverek, a szerzői jogi felelősség kérdései on-line környezetben, műholdas jellopás, szerzői jogalkotási trendek az EU-ban Időpont: 2010. március 3-4. Jelentkezők száma: 30 fő
2.2.
P2P rendszerek történeti áttekintése, jogérvényesítés a P2P hálózatok ellen; P2P, DC és Torrent működése és használata a gyakorlatban, fórumok, linkek, távoli tárhelyek használata, on-line hard good, az on-line jogsértések nyomozásának tapasztalatai, szakértői kérdések a gyakorlatban Időpont: 2010. szeptember 21-22. Jelentkezők száma: 29 fő
34. számú melléklet
A 2010-2011. évi fejezeti kezelésű BERUHÁZÁSI előirányzat felhasználása
Megnevezés
alapterület m2
becsült költség (ezer Ft)
befejezéshez 2010. évi szükséges előirányzati terv (ezer Ft) (ezer Ft)
2011. évi várható (ezer Ft)
megjegyzés
kivitelezés befejezése
I. FOLYAMATBAN LÉVŐ, NAGYOBB BERUHÁZÁSOK BEFEJEZÉSE ILL. FOLYTATÁSA 1
Szikszói Városi Bíróság
2
Bicskei Városi Bíróság
3
Bp-i IV. és XV. Kerületi Bíróság
4
Nyírbátori Városi Bíróság
5
Jász-Nagykun-Szolnok M. Bíróság
6
PKKB - következő üteme
1 300
385 000
57 000
57 000
-
Kivitelezés alatt
2010. március
949
240 000
82 000
82 000
-
Kivitelezés alatt
2010. I. negyedév
5 484
1 619 000
505 000
300 000
205 000
Kivitelezés alatt
2010. vége
1 073
530 000
405 000
180 000
225 000
Kivitelezés alatt
2010. vége
7 168
2 800 000
2 750 000
12 700
90 000
Tervezés folyamatban
2012.
21 780
2 100 000
380 000
-
200 000
Több éves beruházás
2012.
7 674 000
4 179 000
631 700
720 000
I. Foly-ban lévő beruházások összesen: II. További KISEBB BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSA 7
Siklósi Városi Bíróság - nyílászáró csere
14 000
14 000
14 000
-
Baranya megye
8
Bajai Városi Bíróság - kazáncsere
20 000
20 000
20 000
-
Bács-KK megye
9
Orosházi Városi Bíróság - ablakcsere
11 000
11 000
11 000
-
Békés megye
10 Békés MB és Gyulai VB - pince szigetelés
14 000
14 000
14 000
-
Békés megye
11 Fejér Megyei Bíróság - tárgyaló kialakítása
8 000
8 000
8 000
-
Fejér megye
12 Győr-M-S M. Mun.Bír., Árpád u. - ablakcsere
7 500
7 500
7 500
-
Győr-M-S megye
Tatabányai Városi Bíróság - ablakcsere
16 000
16 000
16 000
-
Komárom-E megye
26 500
26 500
26 500
-
Somogy megye
5 500
5 500
5 500
16 Szekszárdi Városi Bíróság - elektr. hálózat
15 000
15 000
12 000
-
17 Nagykanizsa VB - volt ügy-i rész rekonstr.
6 200
6 200
6 200
-
Zala megye
18 Legfelsőbb Bíróság - hőközpont csere II. ütem
20 000
20 000
20 000
-
Legfelsőbb Bíróság
19 FB. Gazd. Kollégium - kazáncsere I. ütem
37 300
37 300
37 300
-
Fővárosi Bíróság
20 Kiskőrösi VB. - homlokzatfelújítás
16 700
16 700
-
217 700
217 700
198 000
16 700
13
14 Somogy Megyei Bíróság - kazáncsere 15 Szabolcs-Sz-B MB, Toldi u. B.- nyílász. csere
II. További beruházások összesen:
- Szabolcs-Sz-B megye Tolna megye
16 700 Bács-Kk megye / konz.pály.
III. További NAGYOBB BERUHÁZÁSOK ELINDÍTÁSA 21 Bács-Kiskun M Bíróság - tető és homlokzat
6 963
108 935
108 935
46 900
50 035 Bács-Kk megye / konz.pály.
22 Heves Megyei Bíróság
5 198
2 200 000
2 200 000
12 000
40 000
23 Salgótarjáni Városi Bíróság
1 485
520 000
520 000
10 000
15 000 Nógrád megye / Tervezés
24 Ceglédi Városi Bíróság
1 150
400 000
400 000
10 000
11 865
Pest megye / Tervezés
11 777
5 000 000
5 000 000
15 000
50 000
Csongrád megye / Tető terv.
25 Csongrád Megyei Bíróság 26 Tapolcai Városi Bíróság 27 Debreceni Városi Bíróság 28 Pest Megyei Bíróság
Heves megye / Tervezés
767
500 000
500 000
-
20 000
Veszprém megye / Tervezés
8 326
2 900 000
2 900 000
-
-
MNV Zrt-vel tárgy. foly-ban
21 000
10 000 000
10 000 000
-
-
MNV Zrt-vel tárgy. foly-ban
21 628 935
21 628 935
93 900
186 900
20 000
20 000
20 000
20 000
26 045 635
943 600
943 600
1 400 000
500 000
900 000 Tárgyalások folyamatban
III. Foly-ban lévő felújítások összesen: IV. TARTALÉKKERET 29 Tartalék keret
V. A fejezeti kezelésű beruházási előirányzatot terhelő beruházások 2010-re ÖSSZESEN (I-IV.) Mindösszesen:
29 540 635
VI. Nem fejezeti kezelésű beruházási előirányzatot terhelő beruházás 28 Soproni Városi Bíróság
2 500
1 400 000
2011 dec.
35. számú melléklet
A 2010-2011. évi FELÚJÍTÁSI előirányzat felhasználása
Megnevezés
becsült költség (ezer Ft)
2010. évi előirányzati terv (ezer Ft)
2011. évi várható (ezer Ft)
Baranya megye 1 2
Baranya Megyei Bíróság Baranya Megyei Bíróság
3 100
3 100
-
140 000
-
31 220
világítás korszerűsítés
5 000
5 000
-
külső felúj. + ak.ment. / pályázat esetén önrész
8 000
-
8 000
klima berendezés javítása ablakcsere I. üteme (11 mill. + 6 szint x 21,22 mill.)
Békés megye 3 4
Békési Városi Bíróság Szarvasi Városi Bíróság
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5
Borsod-Abaúj-Zemplén Megy. Bír.
elektromos hálózat felújítás megkezdése I. ütem
19 000
14 000
13 000
6
Sátoraljaújhelyi Városi Bír. Kazicbarcikai Városi Bír.
festés (pályázati homlokzati felújítás után)
3 900
-
folyadékhűtő átalakítása
2 150
3 900 2 150
épület felújítás több ütemben
80 125
20 000
-
épület felújítás/ / pályázat esetén 15%-os önrész
16 500
-
15 000
elektromos hálózat felújtás I. ütem
10 000
-
10 000
7
-
Csongrád megye 8
Makói Városi Bíróság
9
Szentesi Városi Bíróság 10 Csongrád Megyei Bír., Tábor u. Fejér megye 11 Fejér Megyei Bír., Dózsa Gy u 12 Dunaújvárosi Városi Bíróság
bádogozás javítása klímatizálás
6 000
6 000
-
14 000
-
14 000
5 100
5 100
-
13 750
-
13 750
3 000
3 000
-
Győr-Moson-Sopron megye 13 Mosonmagyaróvári Városi Bír. 14 Győr-M-S M. Bír., Szent I. u. 6
süllyedés orvoslása üveg tetőszerkezet cseréje
Hajdú-Bihar megye 15 Hajdú-Bihar MB. Széchenyi u. 16 Hajdúszoboszlói Városi Bíróság
homlokzat javítás
12 250
12 250
-
17 Püspükladányi Városi Bíróság
ablakcsere
5 700
-
5 700
tetőfedés és bádogozás javítása
2 350
2 350
-
balesetveszélyes burkolatok cseréje, festés
4 800
4 800
-
kazán javítás (védett épület)
1 000
1 000
-
szobor megerősítése
3 500
3 500
-
fűtés korszerűsítése
5 320
5 320
-
23 Pest MB. Thököly u. 97-101 24 Pest MB Rózsa u. 75-79.
kazán javítása
4 000
4 000
-
kazán javítása
2 000
2 000
-
25 Dunakeszi Városi Bíróság 26 Szentendrei Városi Bíróság
elektromos felújítás
3 000
3 000
-
ereszcsatorna javítás I-II. ütem
3 700
2 900
800
27 Dabasi Városi Bíróság
szerkezeti vizsgálat
500
-
500
homlokzati üvegfelület javítása
9 200
9 200
-
konvektor csere
2 840
2 840
-
tetőszigetelés, bádogozás és homl. felúj.
Heves megye 18 Gyöngyösi Városi Bíróság Jász-Nagykun-Szolnok megye 19 Karcagi Városi Bíróság Komárom-Esztergom megye 20 Komáromi Városi Bíróság Nógrád megye 21 Nógrád MB. "B" épület 22 Nógrád M. Balassagyarmati VB. Pest megye
Somogy megye 28 Somogy MB, Szent I. u. 29 Somogy MB, 48-as Ifjúság u. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 30 Szabolcs- MB., Toldi u. A épület 31 Szabolcs- MB., Toldi u. A épület
tetőszigetelés
32 Mátészalkai Városi Bíróság
vizesblokk felújítás
nyílászáró csere, A ép.
4 500
4 500
-
13 000
-
13 000
3 000
-
3 000
1
35. számú melléklet
Megnevezés
becsült költség (ezer Ft)
2010. évi előirányzati terv (ezer Ft)
2011. évi várható (ezer Ft)
Tolna megye 33 Szekszárdi Városi Bíróság 34 Paksi Városi Bíróság
süllyedés orvoslása
11 000
11 000
-
tetőszerkezet javítás
11 500
-
11 500
falszigetelés, tetőjavítás
18 600
18 600
-
udvar helyreállítás
4 000
4 000
-
műanyag padló + lam. parketta csere
3 400
3 400
-
500
-
500
6 000
Vas megye 35 Vas Megyei Bíróság, Szily J. u. Veszprém megye 36 Veszprém Megyei Bíróság Zala megye 37 Zala MB. "A, B, C" épület 38 Keszthelyi Városi Bíróság Legfelsőbb Bíróság 39 Legfelsőbb Bíróság 40 Legfelsőbb Bíróság
pergola csere épület veszélyelhárítás pincei alapvezeték csere
20 000
6 000 10 000
10 000
ablakcsere több ütemben
200 000
7 090
30 030
20 000
20 000
20 000
705 285
200 000
200 000
Budapest (Fővárosi Bíróság) 41 FB. Gazdasági Kollégium TARTALÉK KERET 42 Tartalék keret
Felmerült igények alapján megosztva
A FELÚJÍTÁSI ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁSA ÖSSZESEN: 43
Mindösszesen:
2
Bírósági épületek akadálymentesítése bekerülési költségei PROJEKTSZÁM
BÍRÓSÁGOK
Pályázat készítés költsége
Elnyert összeg
2008-2009.évi önrész
2008-2009. évben befejezett
1. TIOP-3.3.1-07/1-2008.
B
A
Pályázat készítés költsége
36. számú melléklet
ÖNRÉSZ összesen
2010. évi önrész
1-1 ford-ban MEGYÉNKÉNT össz.
2010. évben befejezett
C
A
D
A+C+D
FIZIKAI BEFEJEZÉS: 2009. I. FÉLÉV Baranya megye
garanciális m.
0018. Komlói VB
11 676 378
0016. Mohácsi VB
1 790 666
1 240 680
0
0
3 031 346
28 184 582
2 095 466
2 122 970
0
1 336 116
5 554 552
0020. Pécsi VB
9 333 774
2 558 666
708 395
0
0
3 267 061
0019. Siklósi VB
28 790 277
2 227 466
1 217 309
0
391 304
3 836 079
0017. Szigetvári VB
21 365 161
2 215 466
2 501 646
0
450 000
5 167 112
20 856 150
Fejér megye 0028. Dunaújvárosi VB
29 960 000
3 427 466
2 222 928
0
0
5 650 394
0029. Sárbogárdi VB
27 772 640
2 467 466
0
0
0
2 467 466
2 390 666
0
0
0
2 390 666
5 650 394
Hajdú-Bihar megye 0025. Hajdú-Bihar MB
14 798 192
Hajdú-Bihar MB Perényi u
0
2 498 666
0
0
0
2 498 666
14 322 934
2 258 666
0
0
0
2 258 666
7 147 998
14 965 160
3 098 666
3 688 661
0
0
6 787 327
6 787 327
0007. Somogy MB+Kaposvári VB
26 861 120
2 947 466
642 500
0
0
3 589 966
0002. Somogy MB+Kap. VB SztImre
14 338 614
2 270 666
5 360 450
0
0
7 631 116
0006. Barcsi VB
22 647 808
1 747 466
135 300
0
0
1 882 766
0003. Marcali VB
28 193 240
1 735 466
5 418 280
0
0
7 153 746
0
3 715 606
0026. Hajdúszoboszlói VB Jasz-Nagykun-Szolnok megye 0004. Tiszafüredi VB Somogy megye
0005. Nagyatádi VB
22 611 848
1 747 466
1 968 140
0
0001. Siófoki VB
29 816 640
1 987 466
3 740 083
0
0
5 727 549
0012. Szabolcs-Sz-B MB
28 544 657
2 199 866
3 898 621
0
0
6 098 487
0011. Fehérgyarmati VB
16 793 850
1 451 066
1 915 478
0
0
3 366 544
0009. Kisvárdai VB
23 732 802
1 765 466
6 489 748
0
0
8 255 214
0008. Mátészalkai VB
18 399 515
1 945 466
3 107 229
0
0
5 052 695
0010. Vásárosnaményi VB
18 767 823
1 431 866
2 780 402
0
0
4 212 268
0014. Bonyhádi VB
28 171 513
2 246 666
3 503 090
0
0
5 749 756
0013. Dombóvári VB
27 709 386
2 258 666
371 520
0
0
2 630 186
0015. Paksi Vb
14 711 505
2 150 666
0
0
0
2 150 666
0023. Veszprém MB
14 857 688
2 150 666
180 000
0
0
2 330 666
0027. Ajkai VB
14 839 148
2 138 666
880 260
0
0
3 018 926
552 166 255
59 204 382
54 093 690
2 177 420
115 475 492
Elnyert összeg
Pályázat készítés költsége
29 700 749
Szabolcs-Sz-Bereg megye
26 985 208
Tolna megye
10 530 608
Veszprém megye
Összesen: PROJEKTSZÁM
BÍRÓSÁGOK
2008-2009.évi önrész
2008-2009. évben befejezett
2. KMOP-4.4.2-2008.
B
A
0
Pályázat készítés költsége
ÖNRÉSZ összesen
2010. évi önrész
5 349 592
1-1 ford-ban MEGYÉNKÉNT össz.
2010. évben befejezett
C
A
D
C+D
FIZIKAI BEFEJEZÉS: 2010. I. FÉLÉV Főváros 0010. Budai Központi Kerületi Bíróság
23 092 755
1 908 000
13 016 826
0
0
14 924 826
0011. Budapesti II és III Kerületi Bíróság
29 954 781
1 740 000
6 607 455
0
5 176 050
13 523 505
0008. Fővárosi Bíróság Cégbírósága
29 789 174
1 764 000
0
0
15 918 834
17 682 834
0009. Főv Bír Gazd-i Bírósága
21 737 744
1 788 000
0
0
14 749 670
16 537 670
Pest megye
62 668 835
Bírósági épületek akadálymentesítése bekerülési költségei
36. számú melléklet
0007. Budaörsi VB
17 566 910
1 428 000
2 446 995
0
255 000
4 129 995
0006. Ceglédi VB
13 192 526
1 068 000
942 903
0
255 000
2 265 903
0002. Dabasi VB
29 989 976
1 404 000
1 093 807
0
322 104
2 819 911
0001. Gödöllői VB
29 558 771
1 332 000
1 637 903
0
458 750
3 428 653
12 661 714
948 000
2 517 260
0
255 000
3 720 260
0003. Nagykátai VB 0004. Váci VB
Összesen: PROJEKTSZÁM
BÍRÓSÁGOK
22 519 497
1 332 000
2 323 193
0
392 850
4 048 043
230 063 848
14 712 000
30 586 342
0
37 783 258
83 081 600
Elnyert összeg
Pályázat készítés költsége
2008-2009.évi önrész
2008-2009. évben befejezett
3. TIOP-3.3.1-08/1-2008.
B
A
Pályázat készítés költsége
ÖNRÉSZ összesen
2010. évi önrész
20 412 765
1-1 ford-ban MEGYÉNKÉNT össz.
2010. évben befejezett
C
A
D
C+D
FIZIKAI BEFEJEZÉS: 2010. I. FÉLÉV Bács-Kiskun megye 0026. Bács-Kiskun MB
4 788 000
0
0
0
4 788 000
0039. Bajai VB
29 519 694
2 628 000
12 330 079
0
478 000
15 436 079
0041. Kalocsai VB - új ép
13 911 455
1 428 000
3 977 399
0
0
5 405 399
2 628 000
0
0
0
2 628 000
0040. Kecskeméti VB
0
0
28 257 478
Bács-Kiskun megye folyt. 0042. Kiskőrösi VB
25 049 998
1 548 000
2 202 002
0
442 000
4 192 002
0043. Kiskunfélegyházi VB
28 663 050
2 628 000
938 943
0
0
3 566 943
0035. Békési VB
24 408 392
1 548 000
3 137 116
0
325 515
5 010 631
0037. Orosházi VB
28 121 701
1 548 000
1 233 856
0
0
2 781 856
0028. Szarvasi VB
27 753 444
1 548 000
1 733 973
0
0
3 281 973
26 828 538
1 548 000
708 785
0
433 665
2 690 450
27 199 541
4 050 000
8 269 500
0
0
12 319 500
2 268 000
0
0
0
2 268 000
20 239 778
2 730 000
7 137 641
0
0
9 867 641
26 982 932
2 850 000
5 531 279
0
0
8 381 279
0030. Csongrád MB -Tábor u.
29 990 645
1 548 000
7 087 341
0
0
8 635 341
0025. Csongrád MB (Tisza L)
29 408 677
1 548 000
490 000
0
0
2 038 000
0033. Hódmezővásárhelyi VB
28 851 549
2 628 000
1 762 111
0
0
4 390 111
0031. Makói VB
29 957 041
2 628 000
6 620 215
0
0
9 248 215
0036. Szentesi VB
25 570 490
2 628 000
650 000
0
0
3 278 000
27 589 667
29 699 879
2 616 000
8 313 134
0
4 132 538
15 061 672
15 061 672
28 678 616
2 736 000
14 885 090
0
607 750
18 228 840
22 315 639
1 080 000
1 672 872
0
53 334
2 806 206
7 758 945
Békés megye
0038. Szeghalmi VB
13 764 910
Borsod-A-Zemplén megye 0032. B-A-Z MB+ Miskolci VB 0015. Encsi VB
0
0008. Ózdi VB 0034. Sátoraljaújhelyi VB
32 836 420
Csongrád megye
Győr-M-Sopron megye 0013. Győr-M-S MB Heves megye 0012. Heves MB 0007. Hevesi VB Nógrád megye 0016. Nógrád MB 0022. Salgótarjáni VB Salgótarjáni Munkaügyi B 0018. Pásztói VB
21 035 046
* 4. forduló előkészítése más soron 0
1 296 000
0
0
0
1 296 000
0
1 512 000
0
0
0
1 512 000
0
504 000
0
0
0
504 000
0
1 008 000
0
0
0
1 008 000
4 320 000
Vas megye 0014. Vas MB+Szomb.VB - Petőfi u.
29 802 840
2 016 000
8 620 000
0
-5 717 000
4 919 000
0011. Vas MB+Szombath VB - Szily
29 513 798
2 616 000
120 000
0
0
2 736 000
0002. Kömendi VB
29 800 365
2 256 000
120 000
0
0
2 376 000
0
1 908 000
0
0
0
1 908 000
29 310 308
2 016 000
0
0
238 375
2 254 375
0
1 476 000
0001. Kőszegi VB 0010. Sárvári VB Zala megye 0017. Zala Megyei Bíróság II 0005. Lenti VB 0009. Nagykanizsai VB
14 193 375
* 4. forduló előkészítése más soron 0
1 476 000
0
0
0 29 996 420
1 056 000
0
0
0
1 056 000
1 476 000
0
0
2 865 320
4 341 320
6 873 320
Bírósági épületek akadálymentesítése bekerülési költségei Összesen: PROJEKTSZÁM
BÍRÓSÁGOK
651 574 790
70 290 000
Elnyert összeg
Pályázat készítés költsége
97 541 336
2008-2009.évi önrész
2008-2009. évben befejezett
4. TIOP-3.3.1/A-09/1
B
A
0 Pályázat készítés költsége
36. számú melléklet
3 859 497
171 690 833
1-1 ford-ban MEGYÉNKÉNT össz.
ÖNRÉSZ összesen
2010. évi önrész
2010. évben befejezett
C
A
D
C+D
FIZIKAI BEFEJEZÉS: 2010. II. FÉLÉV Komárom-Esztergom megye Komárom-E MB
29 982 991
1 687 500
0
0
9 317 209
11 004 709
0
1 625 000
0
0
0
1 625 000
Nógrád MB
18 778 883
391 000
0
0
6 621 018
7 012 018
Salgótarjáni VB
19 389 962
491 000
0
0
2 250 000
2 741 000
Pásztói VB
13 264 761
374 250
0
0
4 911 916
5 286 166
0017. Zala Megyei Bíróság II
26 818 807
868 750
0
0
0
868 750
0005. Lenti VB
21 696 316
868 750
0
0
2 894 672
3 763 422
6 306 250
0
0
25 994 815
32 301 065
Tatabányai VB
12 629 709
Nógrád megye
15 039 184
Zala megye
Összesen:
129 931 720
PROJEKTSZÁM
Elnyert összeg
BÍRÓSÁGOK
Pályázat készítés költsége
2008-2009.évi önrész
2008-2009. évben befejezett
5. TIOP-3.3.1/A-10/1
B
A
C
Pályázat készítés költsége
1-1 ford-ban MEGYÉNKÉNT össz.
ÖNRÉSZ összesen
2010. évi önrész
4 632 172
2010. évben befejezett A
D
C+D
FIZIKAI BEFEJEZÉS: FOLYAMATBAN (VÁRHATÓ 2011. II. FÉLÉV) Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun MB
29 993 395
0
0
925 000
0
925 000
29 995 871
0
0
1 075 000
0
1 075 000
Battonyai VB
20 455 984
0
0
2 621 723
0
2 621 723
Békéscsabai VB
10 020 000
0
0
380 000
0
380 000
Békés MB
29 880 000
0
0
2 345 000
0
2 345 000
Békés MB Cégbírósága
10 620 000
0
0
380 000
0
380 000
5 726 723
21 921 585
0
0
1 475 000
0
1 475 000
1 475 000
Mosonmagyaróvári VB
29 177 134
0
0
1 162 500
0
1 162 500
Győri VB
29 142 754
0
0
1 162 500
0
1 162 500
2 325 000
28 424 813
0
0
0
0
0
0
Szekszárdi VB
28 721 196
0
0
2 300 000
0
2 300 000
2 300 000
Összesen:
268 352 732
0
0
13 826 723
0
13 826 723
1 832 089 345
150 512 632
182 221 368
13 826 723
69 814 990
416 375 713
Kecskeméti VB
2 000 000
Békés megye
Borsod-A-Zemplén megye Encsi VB Győr-M-Sopron megye
Komárom-Esztergom megye Tatabányai VB Tolna megye
Mindösszesen:
ezeknél az épületeknél a pályázat nem nyert
ezekben az épületekben nincs ügyészség
MEGJEGYZÉS: A BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG, a BÉKÉS MB, a BORSOD-A-Z MB, a NÓGRÁD MB, a GYŐR-M-S MB, a KOMÁROM-E MB, a TOLNA MB, a ZALA MB több fordulóban is részt vett. 2011.03.11 Turcsán Lászlóné
37. számú melléklet
2010. évi STATISZTIKAI ÖSSZESÍTŐ Rövidítések:
B: büntető- és szabálysértési ügyre vonatkozó interjú, nyilatkozat, stb. C: civilisztika; polgári, munka-, közigazgatási ügyre vonatkozó interjú, nyilatkozat, stb. Á: általános; a bíróságokat érintő, konkrét ügyhöz nem tartozó interjú, nyilatkozat, stb. A statisztika a napi médiaszemle alapján készült, a birósági megjelenések tájékoztató jellegű összesítése. Interjú
Bíróság B Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya M.B. Bács-Kiskun M.B. Békés M.B. B-A-Z M.B. Csongrád M.B. Fejér M.B. Győr-M-S. M.B. Hajdú-Bihar M.B. Heves M.B. Jász-N-Sz. M.B. Komárom-E. M.B. Nógrád M.B. Pest M.B. Somogy M.B. Szabolcs-Sz-B. M.B. Tolna M.B. Vas M.B. Veszprém M.B. Zala M.B. OIT OITH
C 6 6 1
Á 2 36
1 18 3 2
1
3 2
27
1
1
4 2
3
1 1
6 30 2
1
B 15 1 32 9 2 4 144 70 17 1 31 8 6 1 9 1 4 11 38 21 50 14 2 61 6 1
C 7 3
Á 159 2 1 4
1 14 3 2 3 7 7
2 51 5 4 2 8 1 1
Á 3 4 1 1 5 5 5 4 3 1
1 1
4 4 3 4
4 4 1 1
2
5 8 4 2
1 2 3 3 9
1
8 3
5 1 45 13
2 3
63
338
65
A bíróságokról általában
ÖSSZESEN
56
6
Egyéb
Nyilatkozat és közlemény Sajtótájékoztató
98
559
B 127 465 148 44 84 224 2254 284 367 127 290 125 75 56 184 47 35 36 25 333 177 242 109 32 332 91 154
C 381 191 8 3 23 6 695 36 14 10 22 21 69 8 15 17 6 21 4 28 20 14 12 5 22 14
Á 557 3 3 4 5 2 183 12 11 5 9 6 6 7 1 3 2 1 8 7 3 1
11 3 41 1 16 521 299 1455 6988 1965 2365
38. számú melléklet Nyilvántartás a 2010. évi felügyeleti költségvetési ellenőrzésekről Ellenőrzés által tett javaslatok
Sorszám
1.
2.
Az ellenőrzött szerv megnevezése, 1) az ellenőrzés 2) tárgya, típusa 3) Ügyirat száma Fővárosi Bíróság B-A-Z, Fejér, Heves, Pest, Szabolcs-Sz-B, Tolna, Veszprém Megyei Bíróságok Rendszerellenőrzés 65019/2010. Somogy Megyei Bíróság szabályszerűségi ellenőrzés + soronkívüli ellenőrzés 65063/2010.
Ellenőrzött által tett intézkedés és annak határideje 1) 2) 3)
Javaslat nem volt Az ELEMZŐ JELENTÉS hasznosítható összefüggései értékelése az OIT jogköre
Javaslat nem volt A kibővített ellenőrzéshez kapcsolódó javaslatot az OIT tagjai fogalmaztak meg.
Az ellenőrzéseket vezette: Petercsák Endréné főosztályvezető Az ellenőrzésben résztvevők – vizsgálatvezető – közreműködő(k)
Revizori napok száma
Ellenőrzés időtartama
Bakó Ágnes- vizsgálatvezető Szakács Györgyné - mb. osztályvezető Hrabati Ágnes – ellenőr tisztviselő Illésné Dudás Erika – kirendelt tisztviselő Koreny Ildikó – ellenőr tisztviselő
520 nap
2010. 03. 12010.09.30-ig
Petercsák Endréné főosztályvezető Szakács Györgyné – mb. osztályvezető – vizsgálatvezető
32 nap
2010.11.222010.12.30.
Koreny Ildikó - vizsgálatvezető
22 nap
2010.09.162010.10.08.
Javaslat nem volt
3.
Vas Megyei Bíróság szabályszerűségi ellenőrzés 65052/2010.
4.
OIT Hivatal NFT II. pályázatainak előkészítése, lebonyolítása Rendszerellenőrzés 65054/2010.
5.
OIT 2010/12. (III.2.) belső hat felsőfokú iskolai végzettségű tisztségviselők tekintetében keletkezett életpályakülönbözet rendezése (szabályszerűségi) 65002/2011.
A hatályos Projekt Kézikönyvben foglalt előírásoknak megfelelő ell.nyomvonalak felfektetése projektenként feladat/felelős/hatáskörre vonatkozó alfolyamatokra bontva, keletkező dokumentum és határidő tekintetében. Az OIT a jelentés lezárásával egyidejűleg hozta meg határidőhöz kötött döntését, melynek végrehajtásáról beszámoltatással rendelkezett.
Koreny Ildikó – vizsgálatvezető Hrabati Ágnes – ellenőr, tisztviselő
A jogszabály által előírt juttatások számfejtése, kifizetése, az új okiratok elkészítése, 2010. május 01.
Petercsák Endre Györgyné – főosztályvezető - vizsgálatvezető
85 nap
21 nap
2010.10.182010.12.10
2010.03.032010.03.26
1) 2) 3) Ellenőrzött 4) időszak 5) 6) 7)
értesítés postázása program átadása jelentés postázása 8 napos észrevétel érk. 30 napos jelentés érk. intézkedési terv ellenőrzés lezárása OIT határozattal 1) 2010.02.23. 2) 2010.02.23. 3) 2010.11.19. 2008.01.01- 4) -----------2009.12.31 5) 2010.11.22 6) -----------7)Záróhat: 2010/64. (XII.7.) 1) 2010.11.23. 2) 2010.11.23. 3) 2011.01.24. 2008.01.014) --------2009.12.31. 5) 2011.01.25 6) -------7)Záróhat: 2011/4. (II. 1.) 1) 2010.09.16. 2) 2010.09.16. 3) 2010.10.28. 2008.01.01- 4) -------2009.12.31. 5) 2010.11.18. 6) ---------7)Záróhat: 2010/69. (XII.7) 1) 2010.10.26. 2) 2010.10.26. 3) 2011.02.17. 2009.10.01- 4)-----------2010.09.30. 5)2011.03.23 6)-----------7) Záróhat: 2011/8.(IV.5.) 1) 2010.03.30 2) 2010.03.30 3) 2010.03.30. 4) -------2006.01.012010.03.01. 5) 2010.03.31. 6) ------7) Záróhat: 97/2010. (IV.6.)
Pest Megyei Bíróság
Borsod-A-Z Megyei Bíróság
Heves Megyei Bíróság
Fejér Megyei Bíróság
Tolna Megyei Bíróság
Szabolcs-Sz-B Megyei Bíróság
Fővárosi Bíróság
Veszprém Megyei Bíróság
Vas Megyei Bíróság
Somogy Megyei Bíróság
OIT Hivatala
Átlagos értékek soronként
A munka teljesítése: Célkitűzés világos ismertetése Ellenőrzés megállapodás szerint zajlott Ellenőrzés eredményeit időben elküldték Megfelelő tájékoztatás ellenőrzötteknek Megfelelő magyarázatot kaptak a munkáról Ellenőrzés innovatív és kreatív megoldásai Új ötletek, megoldások Új lehetőségek feltárása Építő jellegű és végrehajtható javaslatok A szervezet megismerése: Tevékenység jellemzői és kihívások megértése Kulcsfontosságú kérdések megértése Kulcsfontosságú kockázatok azonosítása Stratégia és kulcsfontosságú prioritások megértése Ellenőrzést végzők: Problémákra és igényekre való fogékonyság Ellenőrzöttek javaslatainak elfogadása és felhasználása Ellenőrzési pontokkal és folyamatokkal kapcs.kérdések felismerése és jelzése Átvitel: Áthozat: Elérhetőség szükség esetén
Legfelsőbb Bíróság
Megyei Bíróság/Minősítési kritériumok*
OIT Hivatala
39. számú melléklet
4 4 4 5 4 3 3 5 5
4 N 4 4 3 N N N 4
5 5 5 5 5 4 N 5 5
5 5 5 5 5 4 3 4 4
5 5 4 4 4 4 N N 4
5 5 5 5 5 5 5 5 5
5 5 4 4 5 5 4 4 5
5 5 5 5 5 5 3 N 5
5 5 5 5 5 N N 5 5
5 5 5 5 5 3 N 5 5
5 5 5 5 5 5 5 5 5
5 5 5 5 5 5 5 5 5
5 5 5 5 5 4 2 2 5
4,8 4,9 4,7 4,8 4,7 4,3 3,8 4,5 4,8
5 4 4 3
4 4 4 4
N N N N
4 5 5 5
4 4 4 4
5 5 5 5
5 5 5 5
5 5 5 5
5 5 5 5
4 5 N 5
5 5 5 5
5 5 4 5
5 5 5 5
4,7 4,8 4,6 4,7
4 5
4 N
5 5
4 3
4 4
5 5
5 5
5 4
5 5
5 N
5 5
5 5
5 5
4,7 4,6
4 62 62 4
4 39 39 4
N 44 44 5
4 65 65 5
4 58 58 4
5 80 80 5
5 76 76 5
5 72 72 5
5 70 70 5
4 61 61 5
5 80 80 5
5 79 79 5
5 79 79 5
4,6 66,5 66,5 4,8
1
Magyarázat a minősítési kritériumok értékeihez:
Pest Megyei Bíróság
Borsod-A-Z Megyei Bíróság
Heves Megyei Bíróság
Fejér Megyei Bíróság
Tolna Megyei Bíróság
Szabolcs-Sz-B Megyei Bíróság
Fővárosi Bíróság
Veszprém Megyei Bíróság
Vas Megyei Bíróság
Somogy Megyei Bíróság
OIT Hivatala
Átlagos értékek soronként
Megfelelő kommunikáció az ellenőrzöttekkel Vezetőkben bizalom keltése Vezetői elismerés kivívása Jól képzettek, felkészültek Hatékony együttműködés Információk és anyagok bekérésének indokoltsága Minimális napi tevékenység megszakítás az ellenőrzés miatt Figyelmesen hallgattak és megfelelően válaszoltak Ellenőrzöttek igényeinek figyelembe vétele Belső ellenőrzés nyomonkövetése, megoldása, lezárása Szakértő, építő és pozitív hozzáállás Összes hozzáadott érték amit az ellenőrzés nyújtott MINDÖSSZESEN PONTSZÁM:
Legfelsőbb Bíróság
Megyei Bíróság/Minősítési kritériumok*
OIT Hivatala
39. számú melléklet
4 4 4 5 4 4
4 4 4 4 4 4
5 5 5 5 5 5
5 4 4 5 4 5
4 4 4 4 4 4
5 5 5 5 5 5
5 5 5 5 5 5
5 5 5 5 5 5
5 5 5 5 5 5
5 5 5 5 5 5
5 5 5 5 5 5
5 5 5 5 5 5
5 5 5 5 5 5
4,8 4,7 4,7 4,8 4,7 4,8
4 4 4 5 4 5 117
4 5 1 N 4 4 85
5 5 N N 5 5 99
5 3 4 N 4 4 117
4 4 4 4 4 4 110
5 5 5 5 5 5 145
4 5 5 5 5 5 140
5 5 5 5 5 5 137
5 5 5 5 5 5 135
5 5 5 5 5 5 126
5 5 5 5 5 5 145
5 5 5 5 5 5 144
5 5 5 5 5 5 144
4,7 4,7 4,4 4,9 4,7 4,8 126,5
1=fejlesztést igényel 2=átlag alatti 3=átlagos 4=jó 5=kitűnő N=nem értelmezhető
2
Értékelés ponthatárai: Fejlesztést igényel: Átlag alatti minősítés: Átlagos minősítés: Jó minősítés: Kitűnő minősítés:
0-43 44-72 73-101 102-130 131-145
40. számú melléklet
Létszám és erőforrás
Bíróságok Fejezet:
Belső ellenőr közszolgálati jogviszonyban1 terv
tény
státusz (fő)6 I. II. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27
Fejezet összesen (I.+II.) Fejezetet irányító szerv összesen Irányított szervek összesen Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya Megyei Bíróság Bács-Kiskun Megyei Bíróság Békés Megyei Bíróság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Csongrád Megyei Bíróság Fejér Megyei Bíróság Győr-Moson Sopron Megyei Bíróság Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Heves Megyei Bíróság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Nógrád Megyei Bíróság Pest Megyei Bíróság Somogy Megyei Bíróság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Tolna Megyei Vas Megyei Bíróság Veszprém Megyei Bíróság Zala Megyei Bíróság OIT Hivatal
36,0 6,0 30,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 4,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0
37,0 6,0 31,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 4,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0
terv
tény
Saját erőforrás 2 összesen terv
tény
betöltött munkanap státusz (fő)7 35,0 34,0 7 228,0 6 989,0 5,0 5,0 1 015,0 1 057,0 30,0 29,0 6 213,0 5 932,0 1,0 1,0 205,0 65,0 1,0 1,0 212,0 106,0 1,0 1,0 205,0 176,0 1,0 1,0 221,0 220,0 1,0 1,0 216,0 195,0 1,0 1,0 205,0 205,0 4,0 2,0 821,0 631,0 1,0 1,0 185,0 202,0 1,0 1,0 210,0 211,0 1,0 1,0 188,0 142,0 1,0 1,0 206,0 208,0 1,0 1,0 209,0 209,0 1,0 1,0 205,0 220,0 1,0 1,0 205,0 221,0 1,0 1,0 210,0 210,0 1,0 1,0 210,0 214,0 1,0 1,0 205,0 205,0 1,0 2,0 202,0 424,0 1,0 1,0 215,0 220,0 1,0 1,0 198,0 198,0 1,0 1,0 190,0 196,0 1,0 1,0 220,0 162,0 1,0 1,0 205,0 205,0 1,0 1,0 219,0 219,0 1,0 1,0 208,0 230,0 1,0 1,0 223,0 223,0 1,0 1,0 215,0 215,0
Külső 3 szolgáltató tény
terv
terv
tény
munkanap
fő 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
Külső erőforrás összesen4
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
Adminisztratív 5 személyzet
Erőforrás összesen terv
tény
munkanap
58,0 7 228,0 7 047,0 58,0 1 015,0 1 115,0 0,0 6 213,0 5 932,0 0,0 205,0 65,0 0,0 212,0 106,0 0,0 205,0 176,0 0,0 221,0 220,0 0,0 216,0 195,0 0,0 205,0 205,0 0,0 821,0 631,0 0,0 185,0 202,0 0,0 210,0 211,0 0,0 188,0 142,0 0,0 206,0 208,0 0,0 209,0 209,0 0,0 205,0 220,0 0,0 205,0 221,0 0,0 210,0 210,0 0,0 210,0 214,0 0,0 205,0 205,0 0,0 202,0 424,0 0,0 215,0 220,0 0,0 198,0 198,0 0,0 190,0 196,0 0,0 220,0 162,0 0,0 205,0 205,0 0,0 219,0 219,0 0,0 208,0 230,0 0,0 223,0 223,0 0,0 215,0 215,0
terv
tény
státusz (fő) 1,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
1,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
terv
tény
betöltött státusz (fő) 1,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
2,0 1,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
41. számú mellékletz
Tevékenységek
Tanácsadás
Ellenőrzések összesen1 Bíróságok Fejezet: terv
tény
saját ellenőri nap
I. aa) ab) ac) b) c) II. 1. aa) ab) ac) b) c) 2. aa) ab) ac) b) c) 3. aa) ab) ac) b) c) 4. aa) ab) ac) b) c) 5. aa) ab) ac) b) c) 6. aa) ab) ac) b) c) 7. aa) ab) ac) b)
Fejezet összesen (I.+II.) Fejezetet irányító szerv összesen Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Irányított szervek összesen Legfelsőbb Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Fővárosi Ítélőtábla Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Pécsi Ítélőtábla Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Szegedi Ítélőtábla Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Győri Ítélőtábla Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Debreceni Ítélőtábla Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Fővárosi Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás
5 135,0 762,0 0,0 600,0 0,0 162,0 4 373,0 154,0 120,0 0,0 0,0 34,0 162,0 144,0 0,0 0,0 18,0 131,0 102,0 0,0 0,0 29,0 150,0 110,0 0,0 0,0 40,0 95,0 74,0 0,0 0,0 21,0 131,0 102,0 0,0 0,0 29,0 594,0 464,0 0,0 0,0 130,0
4 671,0 622,0 0,0 601,0 0,0 21,0 0,0 4 049,0 47,0 30,0 0,0 0,0 17,0 0,0 64,0 64,0 0,0 0,0 0,0 0,0 102,0 102,0 0,0 0,0 0,0 0,0 161,0 149,0 0,0 0,0 12,0 0,0 74,0 74,0 0,0 0,0 0,0 0,0 129,0 129,0 0,0 0,0 0,0 0,0 563,0 528,0 0,0 0,0 35,0
terv
tény
külső ellenőri nap 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
58,0 58,0 0,0 58,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
tény
terv db
terv
tény
saját embernap5 507,0 483,0 60,0 136,0 60,0 136,0
Képzés terv
tény
terv
tény
külső saját embernap embernap6 0,0 0,0 714,0 718,0 0,0 0,0 60,0 75,0 0,0 0,0 60,0 75,0
Saját kapacitás összesen3
Egyéb tevékenység2
terv
tény
terv
tény
külső saját embernap embernap7 0,0 0,0 872,0 1 117,0 0,0 0,0 133,0 224,0 0,0 0,0 133,0 224,0
0,0 0,0 0,0
48,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0
48,0 0,0
447,0 17,0 17,0
347,0 6,0 6,0
0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0
654,0 27,0 27,0
643,0 4,0 4,0
0,0 0,0
0,0 0,0
739,0 7,0 7,0
0,0 0,0
1,0 1,0
18,0 18,0
18,0 18,0
0,0 0,0
0,0 0,0
12,0 12,0
3,0 3,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
15,0 15,0
15,0 15,0
15,0 15,0
0,0 0,0
0,0 0,0
25,0 25,0
25,0 25,0
0,0 0,0
0,0 0,0
7,0 7,0
20,0 20,0
15,0 15,0
0,0
0,0 0,0
17,0 17,0
18,0 18,0
0,0 0,0
3,0 3,0
10,0 10,0
10,0 10,0
0,0 0,0
0,0 0,0
40,0 40,0
0,0 0,0
1,0 1,0
15,0 15,0
19,0 19,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
66,0 66,0
15,0 15,0
0,0 0,0
0,0 0,0
terv
tény
külső embernap
terv
tény
saját embernap
0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0
7 228,0 1 015,0 253,0 600,0 0,0 162,0
893,0 8,0 8,0
0,0 0,0
0,0 0,0
6 213,0 205,0 171,0 0,0 0,0 34,0
20,0 20,0
21,0 21,0
0,0 0,0
0,0 0,0
212,0 194,0 0,0 0,0 18,0
0,0 0,0
34,0 34,0
34,0 34,0
0,0 0,0
0,0 0,0
205,0 176,0 0,0 0,0 29,0
0,0 0,0
0,0 0,0
34,0 34,0
26,0 26,0
0,0 0,0
0,0 0,0
221,0 181,0 0,0 0,0 40,0
40,0 40,0
0,0 0,0
0,0 0,0
71,0 71,0
71,0 71,0
0,0 0,0
0,0 0,0
216,0 195,0 0,0 0,0 21,0
27,0 27,0
27,0 27,0
0,0 0,0
0,0 0,0
32,0 32,0
30,0 30,0
0,0 0,0
0,0 0,0
205,0 176,0 0,0 0,0 29,0
120,0 120,0
22,0 22,0
0,0 0,0
0,0 0,0
41,0 41,0
31,0 31,0
0,0 0,0
0,0 0,0
821,0 691,0 0,0 0,0 130,0
6 989,0 1 057,0 435,0 601,0 0,0 21,0 0,0 5 932,0 65,0 48,0 0,0 0,0 17,0 0,0 106,0 106,0 0,0 0,0 0,0 0,0 176,0 176,0 0,0 0,0 0,0 0,0 220,0 208,0 0,0 0,0 12,0 0,0 195,0 195,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 631,0 596,0 0,0 0,0 35,0
Külső kapacitás összesen4 terv
tény
külső embernap 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
58,0 58,0 0,0 58,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
Kapacitás összesen terv
tény
embernap 7 228,0 7 047,0 1 015,0 1 115,0 253,0 435,0 600,0 659,0 0,0 0,0 162,0 21,0 0,0 6 213,0 5 932,0 205,0 65,0 171,0 48,0 0,0 0,0 0,0 0,0 34,0 17,0 0,0 212,0 106,0 194,0 106,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18,0 0,0 0,0 205,0 176,0 176,0 176,0 0,0 0,0 0,0 0,0 29,0 0,0 0,0 221,0 220,0 181,0 208,0 0,0 0,0 0,0 0,0 40,0 12,0 0,0 216,0 195,0 195,0 195,0 0,0 0,0 0,0 0,0 21,0 0,0 0,0 205,0 205,0 176,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 29,0 0,0 0,0 821,0 631,0 691,0 596,0 0,0 0,0 0,0 0,0 130,0 35,0
41. számú mellékletz
Tanácsadás
Ellenőrzések összesen1 Bíróságok Fejezet: terv
tény
saját ellenőri nap c) 8. aa) ab) ac) b) c) 9. aa) ab) ac) b) c) 10. aa) ab) ac) b) c) 11. aa) ab) ac) b) c) 12. aa) ab) ac) b) c) 13. aa) ab) ac) b) c) 14. aa) ab) ac) b) c) 15. aa) ab) ac) b) c) 16. aa) ab) ac) b)
Terven felüli kapacitás Baranya Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Bács-Kiskun Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Békés Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Csongrád Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Fejér Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Heves Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás
150,0 130,0 0,0 0,0 20,0 172,0 160,0 0,0 0,0 12,0 129,0 113,0 0,0 0,0 16,0 134,0 114,0 0,0 0,0 20,0 140,0 125,0 0,0 0,0 15,0 136,0 106,0 0,0 0,0 30,0 122,0 105,0 0,0 0,0 17,0 147,0 114,0 0,0 0,0 33,0 159,0 125,0 0,0 0,0 34,0
0,0 150,0 120,0 0,0 0,0 30,0 0,0 161,0 150,0 0,0 0,0 11,0 0,0 121,0 102,0 0,0 0,0 19,0 0,0 134,0 134,0 0,0 0,0 0,0 0,0 140,0 140,0 0,0 0,0 0,0 0,0 151,0 113,0 0,0 0,0 30,0 8,0 117,0 108,0 0,0 0,0 9,0 0,0 123,0 123,0 0,0 0,0 0,0 0,0 130,0 130,0 0,0 0,0 0,0
terv
tény
külső ellenőri nap 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
tény
terv
terv
tény
saját embernap5
db
Képzés terv
tény
külső embernap6
terv
tény
saját embernap
Saját kapacitás összesen3
Egyéb tevékenység2
terv
tény
külső embernap7
terv
tény
saját embernap
terv
tény
külső embernap
terv
tény
saját embernap
0,0 0,0
1,0 1,0
3,0 3,0
3,0 3,0
0,0 0,0
0,0 0,0
17,0 17,0
30,0 30,0
0,0 0,0
0,0 0,0
15,0 15,0
19,0 19,0
0,0 0,0
0,0 0,0
185,0 165,0 0,0 0,0 20,0
0,0 0,0
0,0 0,0
10,0 10,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
16,0 16,0
26,0 26,0
0,0 0,0
0,0 0,0
12,0 12,0
24,0 24,0
0,0 0,0
0,0 0,0
210,0 198,0 0,0 0,0 12,0
0,0 0,0
16,0 16,0
16,0 16,0
6,0 6,0
0,0 0,0
0,0 0,0
24,0 24,0
10,0 10,0
0,0 0,0
0,0 0,0
19,0 19,0
5,0 5,0
0,0 0,0
0,0 0,0
188,0 172,0 0,0 0,0 16,0
0,0 0,0
0,0 0,0
12,0 12,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
27,0 27,0
31,0 31,0
0,0 0,0
0,0 0,0
33,0 33,0
43,0 43,0
0,0 0,0
0,0 0,0
206,0 186,0 0,0 0,0 20,0
0,0 0,0
0,0 0,0
31,0 31,0
25,0 25,0
0,0 0,0
0,0 0,0
14,0 14,0
16,0 16,0
0,0 0,0
0,0 0,0
24,0 24,0
28,0 28,0
0,0 0,0
0,0 0,0
209,0 194,0 0,0 0,0 15,0
0,0 0,0
0,0 0,0
15,0 15,0
11,0 11,0
0,0 0,0
0,0 0,0
20,0 20,0
25,0 25,0
0,0 0,0
0,0 0,0
34,0 34,0
33,0 33,0
0,0 0,0
0,0 0,0
205,0 175,0 0,0 0,0 30,0
0,0 0,0
0,0 0,0
14,0 14,0
11,0 11,0
0,0 0,0
0,0 0,0
20,0 20,0
37,0 37,0
0,0 0,0
0,0 0,0
49,0 49,0
56,0 56,0
0,0 0,0
0,0 0,0
205,0 188,0 0,0 0,0 17,0
0,0 0,0
0,0 0,0
16,0 16,0
16,0 16,0
0,0 0,0
0,0 0,0
26,0 26,0
26,0 26,0
0,0 0,0
0,0 0,0
21,0 21,0
45,0 45,0
0,0 0,0
0,0 0,0
210,0 177,0 0,0 0,0 33,0
0,0 0,0
0,0 0,0
15,0 15,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
18,0 18,0
41,0 41,0
0,0 0,0
0,0 0,0
18,0 18,0
43,0 43,0
0,0 0,0
0,0 0,0
210,0 176,0 0,0 0,0 34,0
0,0 202,0 172,0 0,0 0,0 30,0 0,0 211,0 200,0 0,0 0,0 11,0 0,0 142,0 123,0 0,0 0,0 19,0 0,0 208,0 208,0 0,0 0,0 0,0 0,0 209,0 209,0 0,0 0,0 0,0 0,0 220,0 182,0 0,0 0,0 30,0 8,0 221,0 212,0 0,0 0,0 9,0 0,0 210,0 210,0 0,0 0,0 0,0 0,0 214,0 214,0 0,0 0,0 0,0
Külső kapacitás összesen4 terv
tény
terv
külső embernap 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
Kapacitás összesen tény
embernap 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
185,0 165,0 0,0 0,0 20,0 210,0 198,0 0,0 0,0 12,0 188,0 172,0 0,0 0,0 16,0 206,0 186,0 0,0 0,0 20,0 209,0 194,0 0,0 0,0 15,0 205,0 175,0 0,0 0,0 30,0 205,0 188,0 0,0 0,0 17,0 210,0 177,0 0,0 0,0 33,0 210,0 176,0 0,0 0,0 34,0
0,0 202,0 172,0 0,0 0,0 30,0 0,0 211,0 200,0 0,0 0,0 11,0 0,0 142,0 123,0 0,0 0,0 19,0 0,0 208,0 208,0 0,0 0,0 0,0 0,0 209,0 209,0 0,0 0,0 0,0 0,0 220,0 182,0 0,0 0,0 30,0 8,0 221,0 212,0 0,0 0,0 9,0 0,0 210,0 210,0 0,0 0,0 0,0 0,0 214,0 214,0 0,0 0,0 0,0
41. számú mellékletz
Tanácsadás
Ellenőrzések összesen1 Bíróságok Fejezet: terv
tény
saját ellenőri nap c) 17. aa) ab) ac) b) c) 18. aa) ab) ac) b) c) 19. aa) ab) ac) b) c) 20. aa) ab) ac) b) c) 21. aa) ab) ac) b) c) 22. aa) ab) ac) b) c) 23. aa) ab) ac) b) c) 24. aa) ab) ac) b) c) 25. aa) ab) ac) b)
Terven felüli kapacitás Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Nógrád Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Pest Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Somogy Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Tolna Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Vas Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás Veszprém Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás
148,0 115,0 0,0 0,0 33,0 120,0 95,0 0,0 0,0 25,0 176,0 161,0 0,0 0,0 15,0 149,0 116,0 0,0 0,0 33,0 126,0 98,0 0,0 0,0 28,0 176,0 129,0 0,0 0,0 47,0 133,0 112,0 0,0 0,0 21,0 166,0 162,0 0,0 0,0 4,0 129,0 103,0 0,0 0,0 26,0
0,0 148,0 148,0 0,0 0,0 0,0 0,0 215,0 177,0 0,0 0,0 38,0 0,0 186,0 171,0 0,0 0,0 15,0 0,0 149,0 116,0 0,0 0,0 33,0 0,0 135,0 135,0 0,0 0,0 0,0 0,0 89,0 89,0 0,0 0,0 0,0 0,0 133,0 133,0 0,0 0,0 0,0 0,0 145,0 128,0 0,0 0,0 17,0 0,0 157,0 143,0 0,0 0,0 14,0
terv
tény
külső ellenőri nap 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
tény
terv
terv
tény
saját embernap5
db
Képzés terv
tény
külső embernap6
terv
tény
saját embernap
Saját kapacitás összesen3
Egyéb tevékenység2
terv
tény
külső embernap7
terv
tény
saját embernap
terv
tény
külső embernap
terv
tény
saját embernap
0,0 0,0
0,0 0,0
16,0 16,0
16,0 16,0
0,0 0,0
0,0 0,0
27,0 27,0
27,0 27,0
0,0 0,0
0,0 0,0
14,0 14,0
14,0 14,0
0,0 0,0
0,0 0,0
205,0 172,0 0,0 0,0 33,0
0,0 0,0
0,0 0,0
15,0 15,0
47,0 47,0
0,0 0,0
0,0 0,0
18,0 18,0
50,0 50,0
0,0 0,0
0,0 0,0
49,0 49,0
112,0 112,0
0,0 0,0
0,0 0,0
202,0 177,0 0,0 0,0 25,0
0,0 0,0
0,0 0,0
10,0 10,0
10,0 10,0
0,0 0,0
0,0 0,0
14,0 14,0
14,0 14,0
0,0 0,0
0,0 0,0
15,0 15,0
10,0 10,0
0,0 0,0
0,0 0,0
215,0 200,0 0,0 0,0 15,0
0,0 0,0
0,0 0,0
17,0 17,0
17,0 17,0
0,0 0,0
0,0 0,0
27,0 27,0
27,0 27,0
0,0 0,0
0,0 0,0
5,0 5,0
5,0 5,0
0,0 0,0
0,0 0,0
198,0 165,0 0,0 0,0 33,0
0,0 0,0
0,0 0,0
14,0 14,0
20,0 20,0
0,0 0,0
0,0 0,0
26,0 26,0
17,0 17,0
0,0 0,0
0,0 0,0
24,0 24,0
24,0 24,0
0,0 0,0
0,0 0,0
190,0 162,0 0,0 0,0 28,0
0,0 0,0
0,0 0,0
20,0 20,0
20,0 20,0
0,0 0,0
0,0 0,0
7,0 7,0
23,0 23,0
0,0 0,0
0,0 0,0
17,0 17,0
30,0 30,0
0,0 0,0
0,0 0,0
220,0 173,0 0,0 0,0 47,0
0,0 0,0
2,0 2,0
5,0 5,0
5,0 5,0
0,0 0,0
0,0 0,0
20,0 20,0
20,0 20,0
0,0 0,0
0,0 0,0
47,0 47,0
47,0 47,0
0,0 0,0
0,0 0,0
205,0 184,0 0,0 0,0 21,0
0,0 0,0
2,0 2,0
4,0 4,0
6,0 6,0
0,0 0,0
0,0 0,0
15,0 15,0
9,0 9,0
0,0 0,0
0,0 0,0
34,0 34,0
59,0 59,0
0,0 0,0
0,0 0,0
219,0 215,0 0,0 0,0 4,0
0,0 0,0
0,0 0,0
15,0 15,0
7,0 7,0
0,0 0,0
0,0 0,0
20,0 20,0
20,0 20,0
0,0 0,0
0,0 0,0
44,0 44,0
46,0 46,0
0,0 0,0
0,0 0,0
208,0 182,0 0,0 0,0 26,0
0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 424,0 386,0 0,0 0,0 38,0 0,0 220,0 205,0 0,0 0,0 15,0 0,0 198,0 165,0 0,0 0,0 33,0 0,0 196,0 196,0 0,0 0,0 0,0 0,0 162,0 162,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 219,0 202,0 0,0 0,0 17,0 0,0 230,0 216,0 0,0 0,0 14,0
Külső kapacitás összesen4 terv
tény
terv
külső embernap 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
Kapacitás összesen tény
embernap 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
205,0 172,0 0,0 0,0 33,0 202,0 177,0 0,0 0,0 25,0 215,0 200,0 0,0 0,0 15,0 198,0 165,0 0,0 0,0 33,0 190,0 162,0 0,0 0,0 28,0 220,0 173,0 0,0 0,0 47,0 205,0 184,0 0,0 0,0 21,0 219,0 215,0 0,0 0,0 4,0 208,0 182,0 0,0 0,0 26,0
0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 424,0 386,0 0,0 0,0 38,0 0,0 220,0 205,0 0,0 0,0 15,0 0,0 198,0 165,0 0,0 0,0 33,0 0,0 196,0 196,0 0,0 0,0 0,0 0,0 162,0 162,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 219,0 202,0 0,0 0,0 17,0 0,0 230,0 216,0 0,0 0,0 14,0
41. számú mellékletz
Tanácsadás
Ellenőrzések összesen1 Bíróságok Fejezet: terv
tény
saját ellenőri nap c) 26. aa) ab) ac) b) c) 27 aa) ab) ac) b) c)
Terven felüli kapacitás Zala Megyei Bíróság Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás OIT Hivatal Saját szervezetnél Irányított szerveknél Egyéb ellenőrzések Soron kívüli kapacitás Terven felüli kapacitás
171,0 133,0 0,0 0,0 38,0 173,0 135,0 0,0 0,0 38,0
0,0 133,0 133,0 0,0 0,0 0,0 0,0 192,0 125,0 0,0 0,0 38,0 29,0
terv
tény
külső ellenőri nap 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
tény
terv
terv
tény
saját embernap5
db
Képzés terv
tény
külső embernap6
terv
tény
saját embernap
Saját kapacitás összesen3
Egyéb tevékenység2
terv
tény
külső embernap7
terv
tény
saját embernap
terv
tény
külső embernap
terv
tény
saját embernap
0,0 0,0
0,0 0,0
19,0 19,0
20,0 20,0
0,0 0,0
0,0 0,0
20,0 20,0
45,0 45,0
0,0 0,0
0,0 0,0
13,0 13,0
25,0 25,0
0,0 0,0
0,0 0,0
223,0 185,0 0,0 0,0 38,0
0,0 0,0
0,0 0,0
19,0 19,0
9,0 9,0
0,0 0,0
0,0 0,0
10,0 10,0
10,0 10,0
0,0 0,0
0,0 0,0
13,0 13,0
4,0 4,0
0,0 0,0
0,0 0,0
215,0 177,0 0,0 0,0 38,0
0,0 223,0 223,0 0,0 0,0 0,0 0,0 215,0 148,0 0,0 0,0 38,0 29,0
Külső kapacitás összesen4 terv
tény
terv
külső embernap 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
Kapacitás összesen tény
embernap 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
223,0 185,0 0,0 0,0 38,0 215,0 177,0 0,0 0,0 38,0
0,0 223,0 223,0 0,0 0,0 0,0 0,0 215,0 148,0 0,0 0,0 38,0 29,0
42. számú melléklet
Intézkedések megvalósítása1
Bíróságok Fejezet:
Előző év(ek)ről Tárgyévi áthúzódó 3 intézkedések intézkedések2
Ebből végrehajtott4
db6 Fejezet összesen (I.+II.) I. Fejezetet irányító szerv összesen II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
Irányított szervek összesen Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya Megyei Bíróság Bács-Kiskun Megyei Bíróság Békés Megyei Bíróság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Csongrád Megyei Bíróság Fejér Megyei Bíróság Győr-Moson Sopron Megyei Bíróság Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Heves Megyei Bíróság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Nógrád Megyei Bíróság Pest Megyei Bíróság Somogy Megyei Bíróság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Tolna Megyei Vas Megyei Bíróság Veszprém Megyei Bíróság Zala Megyei Bíróság OIT Hivatal
Megvalósítási arány
Nem konkrét határidejű 5 intézkedések
%
db
106,0 16,0
233,0 1,0
283,0 11,0
83,5 64,7
50,0 2,0
90,0 0,0 3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7,0 0,0 0,0 6,0 1,0 46,0 0,0 0,0 8,0 0,0 0,0 15,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 0,0 0,0 1,0 1,0
232,0 0,0 2,0 2,0 2,0 0,0 6,0 40,0 9,0 1,0 0,0 10,0 7,0 9,0 13,0 52,0 6,0 0,0 12,0 8,0 2,0 3,0 1,0 6,0 0,0 3,0 14,0 24,0
272,0 0,0 5,0 2,0 2,0 0,0 6,0 31,0 5,0 1,0 6,0 10,0 51,0 7,0 13,0 51,0 3,0 0,0 25,0 7,0 1,0 3,0 0,0 7,0 0,0 3,0 13,0 20,0
84,5 0,0 100,0 100,0 100,0 0,0 100,0 66,0 55,6 100,0 100,0 90,9 96,2 77,8 100,0 85,0 50,0 0,0 92,6 87,5 50,0 100,0 0,0 87,5 0,0 100,0 86,7 80,0
48,0 0,0 2,0 0,0 0,0 0,0 0,0 16,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 0,0 1,0 0,0 0,0 0,0 16,0 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 0,0 9,0 0,0
43. számú melléklet
2010. évben tervezett és végrehajtott ellenőrzések száma és munkaidő igénye Informatikai rendszerek ellenőrzése Tervezett Tényleges Tervezett Tényleges Tervezett Tényleges db ell. nap db ell. nap db ell.nap db ell. nap db ell.nap db ell.nap 85 2244 84 2524 0 0 0 0 2 25 2 45 2 554 2 605 0 0 0 0 0 0 0 0 Rendszerellenőrzés
Bíróságok Fejezet Fejezet összesen (I.+II.) I. Fejezetet irányító szerv összesen (a+b) a) Fejezetet irányító szervnél végzett ellenőrzések b) Felügyelt költségvetési szerveknél végzett ellenőrzések c) Egyéb ellenőrzések* II. Felügyelt költségvetési szervek összesen Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya Megyei Bíróság* Bács-Kiskun Megyei Bíróság Békés Megyei Bíróság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Csongrád Megyei Bíróság Fejér Megyei Bíróság Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Heves Megyei Bíróság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Nógrád Megyei Bíróság Pest Megyei Bíróság Somogy Megyei Bíróság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Tolna Megyei Bíróság Vas Megyei Bíróság Veszprém Megyei Bíróság Zala Megyei Bíróság OIT Hivatala
0
0
2 554 0 0 83 1690 2 40 0 0 0 0 2 30 1 14 3 61 4 241 5 95 1 18 1 15 5 74 2 20 1 26 2 40 5 79 4 74 2 115 3 75 4 87 2 25 3 50 3 63 5 91 8 142 1 17 11 133 3 65
0
Teljesítmény-ellenőrzés
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2 605 0 82 1919 0 0 0 0 0 0 2 47 1 14 3 79 6 408 3 75 1 18 1 7 5 87 3 39 1 26 2 42 5 83 4 64 2 148 3 135 4 104 2 25 3 51 2 43 5 109 9 114 1 22 11 133 3 46
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 2 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 25 10 0 0 0 15 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 2 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 45 30 0 0 0 15 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Szabályszerűségi ellenőrzés Tervezett Tényleges db ell.nap db ell.nap 74 1106 77 1323 2 46 3 75 0
0
2 46 0 0 72 1060 2 45 7 78 5 102 2 40 1 15 1 20 2 109 2 25 5 58 3 75 1 20 15 85 2 40 2 30 2 35 0 0 0 0 1 7 3 50 5 65 3 38 2 42 1 6 1 5 1 20 0 0 3 50
0
Pénzügyi ellenőrzés
Soron kívüli és terven felüli ell. Tényleges Terv Tény db ell.nap ell.nap ell.nap 0 0 968 376 0 0 162 21
Összesen
Megbízhatósági ellenőrzés
Tervezett Tényleges db ell.nap db ell.nap 42 792 48 837 0 0 0 0
Tervezett db ell.nap 0 0 0 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3 75 0 0 74 1248 1 17 3 34 5 102 3 50 1 15 1 24 2 155 3 65 4 54 4 95 1 23 7 54 3 48 2 30 2 40 0 0 0 0 1 14 3 35 6 98 7 84 1 22 1 9 1 9 4 54 0 0 8 117
0 0 42 1 2 0 3 2 1 1 1 5 2 1 1 2 2 0 3 0 2 1 3 1 1 1 1 4 0 1
0 0 792 25 66 0 40 30 21 114 10 84 23 20 20 40 35 0 51 0 13 24 26 10 24 15 15 66 0 20
0 0 48 0 1 0 5 2 1 0 1 3 2 1 2 4 3 0 3 0 3 2 3 0 1 1 1 7 0 2
0 0 837 0 30 0 64 30 26 0 10 89 19 24 47 77 45 0 66 0 66 47 26 0 24 15 22 81 0 29
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
162 0 806 34 18 29 40 21 29 130 20 12 16 20 15 30 17 33 34 33 25 15 33 28 47 21 4 26 38 38
21 0 355 17 0 0 12 0 0 35 30 11 19 0 0 38 9 0 0 0 38 15 33 0 0 0 17 14 0 67
Tervezett Tényleges db ell.nap db ell.nap 203 5135 211 4729 4 762 5 680 0
0
4 762 0 0 199 4373 6 154 9 162 5 131 7 150 5 95 5 131 7 594 8 150 11 172 6 129 7 134 18 140 5 136 6 122 7 147 7 159 2 148 6 120 8 176 10 149 7 126 6 176 7 133 10 166 6 129 11 171 7 173
0
0
5 680 0 0 206 4049 2 47 4 64 5 102 10 161 5 74 5 129 8 563 7 150 8 161 7 121 7 134 12 140 8 151 7 117 7 123 7 130 2 148 7 215 9 186 11 149 10 135 4 89 7 133 11 145 12 157 11 133 13 192
44. számú melléklet
A bírósági fejezetben tervezett és ténylegesen végrehajtott ellenőrzések száma 2010. évben 90 80
db 84
70
77
60 50
85
74
48
40 30
42
20 10 0
2
2
0
0
0
0
Terv
Tény
45. számú melléklet
A bírósági fejezetben tervezett és végrehajtott ellenőrzésekre fordított ellenőri napok száma 2010. évben 3000
nap
2500
2524
2000
2244
1500 1106
1323
1000 500
792
837
25 45
0
0
0
0
0
Terv
Tény
46. számú melléklet
A bírósági fejezetben egy ellenőrzésre tervezett és ténylegesen ráfordított ellenőrzési napok száma 30
30,0
25
26,4 22,5
20 15
10
17,2 14,9
18,9
17,4 12,5
5 0
Terv
Tény
47. számú melléklet AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS MŰKÖDÉSÉNEK LEGFONTOSABB MUTATÓI
1. Az OIT ülései Az OIT 2010-ben 16 ülést tartott, a következő időpontokban: január 12., február 2., március 2., március 23., április 6., április 16., május 4., június 1., június 21., június 30., július 6., szeptember 14., október 5., október 14., november 9. és december 7. Az OIT a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének, az ítélőtáblák és a megyei (fővárosi) bíróságok elnökeinek részvételével május 26. és október 14. napján konzultatív tanácskozáson tárgyalt több országos szintű egyeztetést igénylő témát. 2. Az OIT ülésein megtárgyalt előterjesztések, tájékoztatók, javaslatok Az OIT 2010-ben 197 előterjesztést, 2 javaslatot, 50 tájékoztatót, valamint a hivatalvezetői beszámolót tárgyalta meg. 3. Az OIT határozatai, szabályzatai, ajánlásai és belső határozatai 3.1. Az OIT határozatai Az OIT 2010. december 31-ig 263 határozatot hozott, ezek leggyakoribb témái a következők voltak: - bírák kinevezése, - bírák felmentése, - bírák kijelölése, - bírák beosztása, - bírák áthelyezése, - pályázati feltételek kiírása, - pályázatok elbírálása, - bírák kirendelése. Ezeken kívül az OIT legfontosabb döntései – időrendi sorrendben – a következők voltak: - 17/2010. (I. 12.) OIT határozat egyes bírósági eljárási cselekményekért szolgáltatási díj megállapíthatósága iránti kezdeményezésről, - 23/2010. (I. 12.) OIT határozat a bírósági intézmények részére „Kábítószer Kalkulátor" szoftver beszerzéséről,
-
42/2010. (II. 2.) OIT határozat az igazságszolgáltatási érdeket szolgáló tevékenységet ellátó érdekképviseleti szervek és egyesületek központi pénzügyi támogatásáról, 69/2010. (III. 2.) OIT határozat az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatásokért, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárásokért fizetendő díjakról, 98/2010. (IV. 6.) OIT határozat a büntetőeljárás során lefoglalt, illetve zár alá vett ingatlanokra vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálatának kezdeményezéséről, 235/2010. (XI. 9.) OIT határozat a központi régióba tartozó bíróságok időszerű ítélkezésének javításáról, 231/2010. (XI. 9.) OIT határozat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvénynek a bírósági titkár kijelöléséről szóló egyes rendelkezései alkalmazásáról, 238/2010. (XI. 9.) OIT határozat egyes, elektronikus bírósági ügyintézést előíró jogszabályok felülvizsgálatáról, 254/2010. (XII. 7.) OIT határozat a számítógépes személyzeti nyilvántartás bevezetéséről, 257/2010. (XII. 7.) OIT határozat az igazságszolgáltatási érdeket szolgáló tevékenységet ellátó érdekképviseleti szervek és egyesületek központi pénzügyi támogatásáról. 3.2. Az OIT szabályzatai
Az OIT a törvény által hatáskörébe utalt, normatív szabályozást igénylő kérdésekben 2010-ben 12 szabályzatot hozott a következő tárgykörökben: - 2010. évi 1. számú szabályzat a bíróságok és az OIT Hivatalának honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi szervezetéről, főbb feladatairól, továbbá tevékenységének irányításáról, - 2010. évi 2. számú szabályzat a bírósági szervezet és az OIT Hivatala honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tervezési feladatairól, - 2010. évi 3. számú szabályzat a meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásának szabályairól, - 2010. évi 4. számú szabályzat a lakáscélú támogatásról szóló 1998. évi 1. számú szabályzat módosításáról, - 2010. évi 5. számú szabályzat a bírósági fogalmazók felvételi versenyvizsgájának részletes szabályairól szóló 2007. évi 5. számú OIT szabályzat módosításáról, - 2010. évi 6. számú szabályzat a bírák és az igazságügyi alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályairól, - 2010. évi 7. számú szabályzat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács egyes szabályzatainak és ajánlásainak hatályon kívül helyezéséről, - 2010. évi 8. számú szabályzat a 2010. évi fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendjéről, - 2010. évi 9. számú szabályzat a magyar bíróságokat hivatalos célú külföldi kiküldetésben képviselő személyek ellátásáról szóló 2009. évi 2. számú szabályzat módosításáról,
-
2010. évi 10. számú szabályzat a bírák és igazságügyi alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályairól szóló 2010. évi 6. számú szabályzat módosításáról, 2010. évi 11. számú szabályzat a bíróságok tájékoztatási tevékenységéről, 2010. évi 12. számú szabályzat a bírák és igazságügyi alkalmazottak cafeteria-juttatásáról szóló 2009. évi 8. számú szabályzat módosításáról. 3.3. Az OIT ajánlásai
Az OIT a tárgyidőszakban 1 ajánlást hozott: - 2010. évi 1. számú ajánlás a bírósági vezetők, bírák és igazságügyi alkalmazottak szabadságolási rendjéről. 3.4. Az OIT fontosabb belső határozatai Az OIT 2010. december 31-ig 70 belső határozatot hozott, ezek közül a legfontosabbak az alábbiak: - 2010/3. (I. 12.) számú belső határozat a 2010. évi fejezeti kezelésű beruházási előirányzat felhasználásáról, - 2010/6. (II. 2.) számú belső határozat a tárgyalótermek nyilvánosságának megteremtéséhez, a videokonferencia rendszerek bevezetéséhez biztosított célelőirányzat felhasználásáról, - 2010/8. (II. 2.) számú belső határozat a bírósági épületek biztonságtechnikai tervezésének irányelveiről, - 2010/52. (VII. 6.) számú belső határozat a bíráknak és igazságügyi alkalmazottaknak 2010. évben adományozott Juhász Andor díjjal és címadományozással összefüggő kiadások fedezetének biztosításáról, - 2010/54. (VII. 6.) számú belső határozat az arányos bírói munkateher kísérleti programról, - 2010/65. (XII. 7.) számú belső határozat a 2011. évi ülnökválasztás előkészítéséről.
