AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK
TÁJÉKOZTATÓJA A BÍRÓSÁGOK ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL ÉS AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2002. január 1. – 2002. december 31.
Átiktatva: J/269
J/29 160/1
I. Fejezet BEVEZETÉS Az Országgyűlés 2002. június 25-én választott meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv. 35. §-a alapján ettől az időponttól kezdődően látom el az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöki tisztét is. Az elmúlt öt év során a bíróságok új igazgatási rendszeréről megjelent különböző értékelések, az Európai Unió Bizottságának éves jelentései, az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagai, azt állapították meg, hogy Magyarországon a bírósági igazgatás hatékonyan működik. Az alapvetően pozitív értékelés mellett a megválasztásom után, különösen a megyei bíróságok összbírói értekezletein magam is érzékeltem, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és főleg annak Hivatala tevékenységével összefüggésben a bírák részéről jelentős elégedetlenség nyilvánul meg. Hivatalba lépésem pillanatától arra törekszem, hogy kiküszöböljem az elmúlt időszakban felgyülemlett elégedetlenséget, esetleges bizalmatlanságot. Az előző évek tapasztalatainak, ezzel kapcsolatban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjai és a megyei elnöki értekezlet által tett észrevételeknek, ajánlásoknak az elemzése alapján azt állapítottam meg, hogy a testület működésével összefüggésben megfogalmazhatók olyan célkitűzések és javaslatok, amelyek elősegíthetik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerepének erősítését, a munka hatékonyságának további fokozását és a Tanács működésének átláthatóságát. Ebben a szellemben tettem javaslatot az OIT szervezeti és működési szabályzatának módosítására, amelyet a testület 2002 novemberében elfogadott. Az eltelt időszak tapasztalatai azt igazolták, hogy a döntés helyes volt, mivel az OIT működése hatékonyabbá vált, a kifogások megszüntek. A bíróságok az 1990-es évek eleje óta görgetett ügyhátralék felszámolása, a befejezett ügyek számának növelése és a hosszú pertartamú ügyek arányának csökkentése terén olyan jelentős lépéseket tettek, amelyek a bírósági reformmal megindult folyamat eddigi legeredményesebb évévé tették a 2002. évet. Az 1997. óta tartó érkezésnövekedés lassuló ütemben, de folytatódott 2002-ben is. Ebben az évben 1 172 427 ügyet nyújtottak be a bíróságokra összesen, amely 5%-kal volt több az előző évinél. A rendszerváltozás óta nem érkezett olyan nagy számú ügy a bíróságokra, mint 2002-ben. Ezen belül a peres érkezések évek óta tartó csökkenő tendenciája is megállt, s emelkedés következett be.
160/2
Az érkezések növekedését elsősorban a szabálysértési és cégügyek számának emelkedése okozta, ami a szabálysértések esetében egyharmadával történő emelkedést jelentett. A befejezések száma 2002-ben érte el a legnagyobb mennyisséget, amely 1.166.005 ügyet jelent, ami 6,1%-kal több az előző évinél. Ennek az eredménynek a kialakulásában jelentős szerepe volt a hátralék feldolgozásának elősegítése érdekében született OIT döntéseknek. Kedvező tendenciaként lehetett megállapítani a befejezett ügyek pertartamának 2002-ben a további csökkenését. A peres ügyek 86%-a egy éven belül befejezést nyert. (Ez az arány 1997-ben 83,7% volt.) Tovább folytatódott az elmúlt évben a peres ügyhátraléknak az 1998-ban megkezdett csökkenése. 2002-ben 168 309 peres ügy maradt folyamatban, ami 3,7%-kal kevesebb, mint 2001-ben, s csaknem 20%-kal kevesebb, mint 1997-ben. A folyamatban maradt peres ügyeken belül 1998-től kezdődően folyamatosan csökkent az egy évnél hosszabb pertartamú ügyek száma. Az év végén folyamatban maradt ügyek közül 36 562 ügy volt egy évet meghaladóan folyamatban, ami 12,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Tájékoztatóm elkészítésénél arra törekedtem, hogy az tényszerű legyen, tartalmazzon minden fontos információt a bíróságok és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tevékenységéről, s ezek alapján valósághűen jelenjenek meg azok az erőfeszítések, amelyeket a bíróságok és a bírósági igazgatás tett az igazságszolgáltatás alkotmányos feladatának maradéktalan ellátása érdekében.
160/3
II. Fejezet A BÍRÓSÁGOKAT ÉRINTŐ JOGALKOTÁS A korábbi évek tájékoztatóiban foglaltakhoz hasonlóan a bíróságok igazgatásával, illetve ítélkező munkájával összefüggően ismertetem a 2002. évben megalkotott lényegesebb jogszabályokat. 1. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) módosításai 1.1. A 2002. évi XXXVII. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény a Bsz. 23. §-ának (1) bekezdését módosítva úgy rendelkezik, hogy az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető és polgári kollégiumok működnek. Kivételt képez az általános szabály alól a Fővárosi Ítélőtábla, ahol az előző két kollégium mellett önálló közigazgatási kollégium is felállítható azzal, hogy a közigazgatási kollégium a polgári kollégiummal összevontan is működhet. A szabályozás indoka az, hogy az eljárásjogi jogszabályok és az ügyforgalmi adatok alapján a közigazgatási ügyszakban várhatóan kevés fellebbezett ügy érkezik az ítélőtáblára és ezen ügyek döntő többsége is a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területéről fog erre a fórumra érkezni. A rendelkezés 2002. XI. 20-án lépett hatályba. 1.2. A 2002. évi XLVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény egyes rendelkezéseit módosítja (Bsz. 39. § b.)) – a bíróságok hatékony működését segíti elő az, hogy a bírák helyzetével tisztában lévő és jogos érdekeit képviselő OIT összeállítja a Bíróságok fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek. Ezzel a megoldással teljesebbé válik az igazságszolgáltatásnak, mint önálló hatalmi ágnak a végrehajtó hatalomtól való függetlensége. A rendelkezés 2002. XII. 7-én lépett hatályba. 1.3. A 2002. évi XXXVII. törvény (a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosításáról) a Bsz. 89. §-ának (4) bekezdését módosítva kimondja, hogy az ítélőtábla kollégiumának nemcsak az ítélőtábla bírái, hanem az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumának vezetői is tagjai.
160/4
A módosítást az ítélőtáblák számának változása indokolja, tartalmilag új rendelkezés nem kerül beépítésre. A rendelkezés 2002. november 20-án lépett hatályba. 2. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. tv. (Bjt.) módosítása A 2002. évi XXXVII. törvény (a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosításáról) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényt (Bjt.) is pontosítja, arra tekintettel, hogy az Országos Ítélőtábla helyett több ítélőtábla kezdi meg a működését, így szabályozni kellett a bírák ítélőtáblák közötti, illetve az alsóbb fokú bíróságokról az ítélőtáblára és viszont történő áthelyezésének és kirendelésének kérdését, valamint a fegyelmi bírói tisztség megszűnésének új esetét. A hatálybalépés ideje: 2002. november 20. 3. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) módosítása 3.1. A 2002. évi XXXVI. törvény (A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról) célja a fogyasztóvédelem területén még hátralévő törvényi szintű jogharmonizációs célú jogalkotási feladatok megvalósítása, illetve a Polgári Törvénykönyv módosítása során a gazdasági és kereskedelmi jog területére tartozó, a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdéséről szóló közösségi jogszabállyal való összhang megteremtése. - A Ptk. 232. §-ának (2) bekezdését a törvény abból a célból módosítja, hogy az ügyleti kamat számítása során is a jegybanki alapkamat képezze az alapot. Így a kamat számításának a bázisa az ügyleti és a késedelmi kamatnál egyaránt a jegybanki alapkamat lesz. A hatálybalépés ideje: A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja. -
A Ptk. 248. §-át – a jótállás intézményét érintő változtatások alapvetően a fogyasztói adásvételről szóló irányelvben előírt követelmények megvalósítására korlátozódnak. Rögzítésre kerül, hogy a jótállás sajátos többletteher a kötelezett oldalán a vállalt, illetve a jogszabály által előírt határidőn belül, nem érinti azonban a jogosultnak a törvényből eredő egyéb jogait. Hatálybalépés ideje: 2003. VII. 1.
160/5
-
A törvény a szerződésszerű teljesítésnek a fogyasztói adásvételről szóló irányelvben meghatározott kritériumait a Ptk. teljesítési szabályai közé építi be, kiegészítve ezzel a (Ptk.) 277. § (1) bekezdésében a szolgáltatással szemben eddig támasztott követelményeket. E rendelkezést a törvény általános érvénnyel, tehát nem csupán fogyasztói ügyletekre nézve, illetve nem csak a dologszolgáltatásra irányuló szerződések tekintetében ülteti át. Az új szabály egyértelművé teszi, hogy a szerződésszerűség megítélése szempontjából a teljesítés időpontja az irányadó. Amennyiben a szolgáltatás a négy feltétel valamelyikét nem elégíti ki, a teljesítés nem szerződésszerű. Hatálybalépés ideje: 2003. VII. 1.
-
A 2002. évi XXXVI. törvény a Ptk. 278. §-ának (2) bekezdését kiegészítve úgy rendelkezik, hogy a „Fogyasztói szerződés esetében a teljesítés a fogyasztó részére való átadással történik meg.” Hatálybalépés ideje: 2003. VII. 1-jétől.
- A törvény a Ptk. 301. §-t annyiban módosítja, hogy a jegybanki alapkamatot teszi a kamatszámítás alapjává. A hatálybalépés ideje: A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja. -
A tv. a Ptk-ba beiktatta a 301/A. § (1) bekezdését, amely kimondja, hogy gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 301/A. § (2) bekezdése – a fizetési késedelemre vonatkozó irányelvvel összhangban – a jegybanki alapkamaton felül további 7%-os késedelmi kamatot ír elő a gazdálkodó szervezetekre nézve. (A (3) bekezdés meghatározza, hogy mikortól fizetendő a késedelmi kamat.) A hatálybalépés ideje: A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja.
-
A tv. – a fogyasztói adásvételről szóló irányelvvel összhangban – újraírja a Ptk. 305311. §-aiban foglalt, a hibás teljesítésre vonatkozó szabályozást. A 305. § (1) bekezdés megtartja a hibás teljesítés korábbi fogalmát, de egyértelművé teszi, hogy a hibás teljesítés megítélése szempontjából a teljesítés időpontja az irányadó. Új rendelkezést tartalmaz a Ptk. 305. § (2) bekezdés – a szolgáltatott dolog – a kötelezett szavatossági felelősségét megalapozó – kellékhiányának minősítve a szakszerűtlen összeszerelést.
160/6
Hatálybalépés ideje: 2003. VII. 1. -
A (Ptk.) 305/A. § (1) bekezdése szerint a kötelezettet akkor is mentesíti a szavatossági felelősség alól, ha a hibát a jogosultnak a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett, továbbá akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára figyelmeztette a jogosultat. A (2) bekezdés szerint – a fogyasztói szerződésekre korlátozottan – a teljesítést követő hat hónapon belül megnyilvánuló hibákkal kapcsolatban a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a hiba (illetve annak oka) a fogyasztó részére történő átadást követően keletkezett. Hatálybalépés ideje: 2003. VII. 1.
-
a (Ptk.) 306. § az ismert szavatossági jogok két lépcsőben való érvényesíthetőségét vezeti be. Az első lépcsőben a jogosult a dolog szerződésnek megfelelő állapota térítésmentes előállítását követelheti, választva kijavítás vagy kicserélés között. Amennyiben ez lehetetlen vagy aránytalan, illetve a kötelezett a hibát nem megfelelő határidőn belül vagy nem a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül orvosolja, választhatja a jogosult egy második lépcsőben a vételár megfelelő csökkentését vagy a szerződéstől való elállást. Hatálybalépés ideje: 2003. VII. 1.
-
A Ptk. 307. § (1) bekezdése a haladéktalan kifogásközlési kötelezettség korábbi szabályát enyhíti. Hatálybalépés ideje: 2003. VII. 1.
-
A módosított Ptk. 308. § (1) és (2) bekezdése általános szabályként megtartja a hatályos szavatossági határidőket. A (4) bekezdés a fogyasztói szerződés esetében az általánosnál hosszabb, kétéves elévülési jellegű szavatossági határidőt ír elő. A Ptk. 308/A. § szabályozza az elévülés nyugvásának lehetőségére megállapított, valamint a tartós használatra rendelt dologra vonatkozó, illetve a hosszabb kötelező alkalmassági időből eredő jogvesztő szavatossági határidőket. Hatálybalépés ideje: 2003. VII. 1.
-
A Ptk. 310. §-nál a hatályos rendelkezést tartja fenn, azzal a szövegezési eltéréssel, hogy a kártérítési felelősség alóli kimentési lehetőség nevesítése elmarad, csupán utalás történik a kártérítés szabályaira.
160/7
Hatálybalépés ideje: 2003. VII. 1. -
A Ptk. 311. §-ának (1) bekezdését módosítva egy rendkívüli igényt határoz meg, melynek akkor van jelentősége, ha a szavatossági határidő a fogyasztóval szerződő kötelezett és a vele szerződő harmadik személy között már lejárt. Az igényérvényesítés feltétele, hogy az előző kötelezettel kötött szerződés alapján megállapítható legyen a hibás teljesítés. A módosított Ptk. 311/A. § a korábbi (1) bekezdés szabályát tartja meg, amely a hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó rendelkezések hatályát a nem dolog szolgáltatására irányuló szerződésekre is kiterjeszti. Hatálybalépés ideje: 2003. VII. 1.
-
A tv. a Ptk. 685. §-át részben módosítja és kiegészíti a fogyasztói szerződés és fogyasztási cikk fogalmával. Hatálybalépés ideje: 2003. VII. 1.
-
A tv. a Ptk-t a 688. §-sal egészíti ki, amely jogharmonizációs záradék megjelöli a kódex azon jogszabályhelyeit, amelyek az európai közösségi jogi szabályozáshoz való közelítésből eredő rendelkezéseket fogalmaznak meg. Hatályba lépés ideje: 2002. XI. 12. A 688. § c.) pontja 2003. VII. 1-én, d.) pontja a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja.
3.2. A 2002. évi XXIII. törvény (A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. módosításáról) módosította a Ptk. 452. § (3) bekezdését: mezőgazdasági földterület haszonbérbeadásához írásbeli szerződés szükséges, jogszabály a szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti. Mezőgazdasági földterület alhaszonbérletbe adása – ha a törvény másként nem rendelkezik – semmis. A hatálybalépés ideje: 2002. VII. 27. 4. A 2002. évi XLII. törvény (az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról) módosította az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt. Az illetékekről szóló törvény (Itv.) módosítását alapvetően az ár-érték viszonyokban bekövetkezett változások tették szükségessé, ezen túlmenően a törvény pontosító jellegű, az egységes értelmezést segítő szabályokat is tartalmaz. -
Az ingyenes vagyonszerzéseknél (öröklés, ajándékozás) változott az illeték mértéke. 160/8
-
A bírósági eljárásokban fizetendő illetékek körében 1993-ban volt nagyobb terjedelmű változás, a bírósági eljárási illetékek már nem fejezték ki az eljárás valós költségigényét, töredékét fedezte a ráfordításoknak, így a pereskedés költségeit a felek helyett jórészt az egész társadalom viselte.
A megváltozott bírósági eljárási illetékek jellemzően százalékos mértékűek, mely mértéknek a változatlanul hagyása mellett a minimum és maximum érték mértéktartóan emelkedik. A bírósági eljárási illetékek módosítása a 2003. évtől hatályba lépő bírósági szervezeti változások is indokolták, ugyanis a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.) módosítása szerint az ítélőtáblák fellebbezési fórumként fognak működni. Az ítélőtáblák felállításával a Legfelsőbb Bíróság mentesül a rendes jogorvoslatok elbírálása alól – s igen szűk kivétellel – csak felülvizsgálati ügyekben jár el, így nagyobb hatékonysággal tudja ellátni az egységes jogalkalmazással kapcsolatos feladatát. Hatályba lépés ideje: a 302-326. §-ban foglaltak figyelembevételével 2003. január 1. 5. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) módosítása A 2002. évi XXXVI. törvény a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt a 398. §-sal egészíti ki, amely szerint e törvény 313-323. §-a a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdéséről szóló 2000/35/EK irányelvének 5. cikkével. Hatálybalépés ideje: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja. 6. A Büntető Törvénykönyvről szól 1978. évi IV. törvény (Btk.) módosítása 6.1. A 2002. évi I. törvény (A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról) azzal módosította a Btk. 73. § (2) bekezdését, hogy a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt, valamint ha a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik. Hatálybalépés ideje: 2003. július 1.
160/9
6.2. Az Alkotmánybíróság 37/2002. (IX. 4.) határozata a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 199. §-át (természet elleni fajtalanság) és a 200. §-át (természet elleni erőszakos fajtalanság) alkotmányellenesnek minősítve megsemmisítette. Hatálytalan: 2002. szeptember 4-től. 7. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása Az igazságszolgáltatást érintő jogalkotás körében kiemelkedő jelentősége van a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek (továbbiakban: Be.) és az ezt a törvényt módosító 2002. évi I. törvénynek. A módosítások rövid összefoglalását azért tartom szükségesnek, mert ily módon tudom megfelelően érzékeltetni a bíróságok előtt álló feladatokat és nehézségeket. A büntető eljárásról szóló, több alkalommal módosított 1973. évi I. törvény három évtizedig volt hatályban. Az új büntetőeljárási törvény kidolgozásának munkálatai már 1991-ben megkezdődtek, és a Kormány az elkészítendő kódex legfontosabb elveit a büntetőeljárási törvény koncepciójáról szóló 2002/1994. (I. 17.) Korm. számú határozatában rögzítette. Az Országgyűlés 1998. március 10-én fogadta el a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt, hatálybalépésének az időpontja azonban elhúzódott. A Be-ben foglalt szabályozás figyelemmel van nemcsak a magyar jogtörténet haladó hagyományaira, hanem Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeire, az emberi jogokra és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogi Bíróság gyakorlatára. Mindez nem közömbös Magyarország Európai Unióba való belépése szempontjából sem. A Be. kihirdetése és hatálybalépése között eltelt idő alatt a büntetőeljárást és a bírósági szervezetet érintő számos jogszabályváltozás történt, amelyek szükségessé tették a Be. módosítását, de e jogszabályváltozásoktól függetlenül is voltak a Be-nek olyan részei, amelyek módosításra, kiegészítésre szorultak. A 2002. évi I. törvénnyel történt módosítás – nem szokásos módon – még a Be. hatálybalépése előtt történt. Az ily módon történt módosítás azonban indokolt volt, mert a jogalkalmazást nehezítette volna meg, ha a Be. módosítás nélkül lép hatályba. A 2002. évi I. törvény 1-309. §-ában foglalt módosítások kiterjedtek a Be. egész rendszerére. A nagy terjedelmű módosítások részletes ismertetésére e beszámoló keretei között nem térhetek ki. Néhány példával világítom meg, hogy a Be. és a módosítása a modern büntetőeljárási joggal szemben támasztható elvárásokat hogyan valósítja meg. Így pld. a Be. 9. §-ának (1) bekezdése az anyanyelv használatával kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a büntetőeljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány. A törvénymódosítás ezt a rendelkezést úgy konkretizálja, hogy a büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki anyanyelvét, törvénnyel 160/10
kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy kisebbségi nyelvét vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja (Be. 9. § (2) bek.). A tanúvallomással kapcsolatban a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a tanú szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. Ebben az esetben a tanú vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el (Be. módosított 85. § (5) bek.). Szabályozza a Be. módosított 158 /A. §-a a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezést is. Igen jelentős a nyomozási bírói eljárás (módosított Be. VI. Cím. 207-211.§) beiktatása a törvény rendszerébe. Ez azt jelenti, hogy a vádirat benyújtása előtt a bíróság feladatait első fokon a megyei bíróság által kijelölt bíró – nyomozó bíró – látja el. Ezek a rendelkezések a régi bűnvádi eljárási jogunkban (1896. XXXII. tc.) ismert vizsgálati eljárásra és vizsgálóbíróra emlékeztetnek, és várható az, hogy a nyomozási bírói eljárás jelentős mértékben elősegíti az eredményes ítélkezést. A tanú kihallgatása a múltban és a jelenben is elsősorban a bíróság – a tanács elnöke – részéről történik, és ezt követően tehetnek fel a felek a tanúkhoz kérdéseket (Be. 293. §). A Be. 295. §-a azonban új megoldásként az – angolszász jogterületen alkalmazott eljáráshoz hasonlóan – módot ad a tanú tárgyaláson történő kihallgatására az ügyész a vádlott vagy a védő által. Ez az új megoldás azonban nem korlátlan, mert a Be. 295. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára a tanács elnöke engedélyezheti, hogy a tanút először az ügyész és a védő kérdések feltevésével hallgassa ki. Ebben az esetben a tanú kihallgatására a 293. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a.) ha a tanú kihallgatását az ügyész indítványozta, a tanút előbb az ügyész hallgatja ki, ezt követően a tanúhoz, a vádlott és védő kérdéseket intézhet, majd a sértett kérdések feltevését indítványozhatja, b.) ha a tanú kihallgatását a vádlott vagy a védő indítványozta, a tanút előbb a vádlott vagy a védő hallgatja ki, ezt követően a tanúhoz az ügyész intézhet kérdéseket, majd a sértett kérdések feltevését indítványozhatja, c.) ezt követően újabb kérdéseket az jogosult intézni a tanúhoz, aki a tanú kihallgatását indítványozta, de csak olyan új tényekre és körülményekre nézve, melyek a másik kérdező kérdése folytán merültek fel, d.) a tanács elnöke és a bíróság tagja mind a kérdezés befejezése, mind bármelyik kérdésre adott felelet után kérdéseket intézhetnek a tanúhoz. 160/11
A Be. 295. §-ának (2) bekezdése szerint pedig ha a Be. 290. § (3) meghatározott valamely eset (pl. a kérdés a választ magában foglalja, stb.) – ugyanazon kérdező részéről – ismételten előfordul, a tanács elnöke a kérdezőtől a kérdezés jogát megvonja. Ez a szabályozás alkalmas arra, hogy a felek az eddiginél fokozottabban kapcsolódjanak be az igazságos döntés alapjául szolgáló tényállás felderítéséhez. A szabályozást azért idéztem kivételesen részletesebben, mert olyan új megoldásról van szó a tanúkihallgatásnál, amelyet eddig eljárási jogunk nem ismert, és a jövőben fog kialakulni e jogszabály alkalmazásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlat. Amint az előzőekben említettem, a törvény és módosítása a büntetőjogi eljárás egészét öleli fel, és gyakorlatban történő alkalmazásához szükség van az egységes szerkezetbe foglalt Be-nek és módosításának ismeretére. Úgy vélem a beszámolóban felhozott példák alátámasztják azt, hogy a 2002. évi I. törvénnyel módosított, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény egy modern kódexet (törvénykönyvet) foglal magában, amely biztosítja az eljárás eredményességét és az abban résztvevők jogait. Hatálybalépés ideje: 2003. július 1. 8. Az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvény A bírósági szervezet részeként 2003. január 1. napjától meghatározott illetékességi területtel a fővárosban, Szegeden és Pécsett ítélőtáblák létesülnek, melyek tényleges működésüket 2003. július 1. napján kezdik meg. 2004. július 1-jétől további két ítélőtábla létesül győri és debreceni székhellyel, ezek 2005. január 1-jén kezdik meg működésüket. Hatályba lépés: 2002. VIII. 16. (Kivéve 2. § (1)-(5) bekezdése: 2003. július 1-jén lép hatályba.) 9. IM rendeletek 1/2002. (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről Hatálybalépés ideje: 2002. január 25. 4/2002. (III. 28.) IM rendelet a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásának részletes szabályairól Hatálybalépés ideje: 2002. április 1. 6/2002. (III. 30.) IM rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet módosításáról 160/12
Hatálybalépés ideje: 2003. január 1. 7/2002. (III. 30.) IM rendelet a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről Hatálybalépés ideje: 2003. január 1. 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról Hatálybalépés ideje: 2002. május 1. 13/2002. (VII. 24.) IM rendelet a gondnokoltak számítógépen vezetett országos névjegyzékéről és a névjegyzék adataiból történő felvilágosítás adásról, valamint annak költségtérítéséről Hatálybalépés ideje: 2003. január 1. 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól Hatálybalépés ideje: 2003. július 1. 15/2002. (VIII. 30.) IM rendelet a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartása ügyviteli szabályainak módosításáról Hatálybalépés ideje: 2003. január 1.
160/13
III. Fejezet A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HELYZETE A Legfelsőbb Bíróság helyzete, alkotmányos feladatai és hatásköre a 2002. évben az alábbiak szerint alakult: 1. A Legfelsőbb Bíróság alkotmányos helyzete, feladatai és hatásköre A bíróságok ítélkezési tevékenysége befolyásolja a közvélemény, a társadalom hangulatát. Ezért is elengedhetetlenül fontos, hogy az országban egységes, jól kiszámítható legyen az ítélkezési gyakorlat. A Legfelsőbb Bíróságnak a korábbi tájékoztatókban ismertetett alkotmányos helyzete, feladata, hatásköre 2002-ben nem változott. A Legfelsőbb Bíróság egyfelől biztosította a jogalkalmazás egységét, másfelől mint revíziós-kasszációs bíróság ítélkezett, továbbá a hatáskörébe utalt bírói, közjegyzői és végrehajtói fegyelmi eljárásokat lefolytatta. A 2002. július 9-én elfogadott törvény értelmében 2003. január 1-jétől ítélőtáblák létesültek, amelyek július 1-jétől kezdik meg működésüket. Amint a Legfelsőbb Bíróság feldolgozza a közigazgatási és polgári ügyszakban keletkezett fellebbezési ügyhátralékot, e két szakág akkortól (vélhetően 2005 nyarától) míg a büntető ügyszakban 2003. július 1jétől kizárólag felülvizsgálati ügyekben, valamint jogegységi eljárásokban hoz határozatot. Az ítélőtáblák felállításával, különösképp a Fővárosi Ítélőtábla elnökségének működésével és büntető ügyszakának a Legfelsőbb Bíróság épületében történő ítélkezésével összefüggő átszervezési, igazgatási és ítélkezési sokirányú feladatok előkészítése 2002-ben elkezdődött. Körültekintést és különös figyelmet igényelt az ítélőtáblára áthelyezett legfelsőbb bírósági bírák személyének kiválasztása, az erre vonatkozó döntések meghozatala. Nehézséget okozott a Fővárosi Ítélőtábla egy részének a Legfelsőbb Bíróság székházában történő elhelyezése. 2. A Legfelsőbb Bíróság szervezeti felépítése, személyi összetétele A Legfelsőbb Bíróság 2002. évben változatlan szervezeti rendben és némileg azonos létszámmal végezte alkotmányos feladatait. A személyi állomány kollégiumonkénti – és egyéb szervezeti egységenkénti – bontását, munkakör szerinti megosztását az 1. számú melléklet tartalmazza. A 2001. december 31. napjához képest a Legfelsőbb Bíróság bírói létszáma 5 fővel csökkent, a berendelt bírók száma 7 főre nőtt. A titkárok és fogalmazók száma nem
160/14
változott, a tisztviselők létszáma 69-ről 71-re nőtt, az írnoki létszám 71-ről 70-re csökkent, a fizikai dolgozók létszáma 84-ről 83-ra csökkent. A bírák száma a vezetőkkel együtt 102 fő. Az elnökön túl három kollégiumvezető, egy kollégiumvezető-helyettes, harmincegy tanácselnök és hetven bíró dolgozik. A Magyar Köztáraság Elnöke 2003. január 22-én – 2003. február 1-jei hatállyal – dr. Rabóczki Edét nevezte ki a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé. A személyzeti, a munkaügyi és az oktatási feladatokat – a Legfelsőbb Bíróság Titkársága alá rendelve – a Személyzeti, Munkaügyi és Oktatási Osztály látja el. A bírák életkor szerinti összetételét – kollégiumonkénti bontásban – a 2. számú melléklet tartalmazza. Ez az életkor-összetétel a legfelsőbb bírósági bírákkal szemben támasztható kellő élettapasztalatra és a magas fokú jogismeretekre vonatkozó igényt is tükrözi. A vezetőkkel együtt 102 legfelsőbb bírósági bíróból 64 nő. A bírák részletes kollégiumonkénti és nem, valamint beosztás szerinti összetételét a 3-4. sz. melléklet tartalmazza. 3. A bíróságok jogalkalmazási egységének biztosítása, a Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége 3.1. A bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása A Büntető Kollégium Jogegységi Tanácsa a 2002. évben négy határozatot hozott:
jogegységi
-
az 1/2002. BJE úgy foglalt állást, hogy nem abszolút, hanem relatív eljárási szabálysértés az, ha a bíróság az ülnök személyében történt változás ellenére hat hónapon belül megtartott tárgyalás esetén a tárgyalást a korábbi tárgyalás anyagának az ismertetésével nem ismétli meg,
-
a 2/2002. BJE kimondta, hogy nem valósítja meg a vámorgazdaság mellett az adócsalást, aki a vámorgazdaság útján birtokába került csempészett vámárúra vonatkozó adóbevallási kötelezettségének nem tesz eleget, ha a csempészett vámárú egyben jövedéki termék is, annak megszerzője jövedéki orgazdaságot követ el,
-
a 3/2002. BJE a megváltozott törvényi szabályozásra tekintettel az összbüntetéssel kapcsolatos anyagi jogi és eljárásjogi kérdésekben adott iránymutatást /felváltva ezzel az e körben korábban meghozott BK 130., 151. és 172. számú BK-kat/,
160/15
-
a 4/2002. BJE a zsarolás bűncselekményére nézve a befejezett és befejezetlen kísérlet, és az önkéntes elállás kérdéseiben foglalt állást.
A Büntető Kollégium felülvizsgálta a módosítást igénylő testületi állásfoglalásokat, és folytatta azok közzétételét a BH 2002. évi 2. és 3. számában. /Összeállítás a Legfelsőbb Bíróság – szükség szerint korszerűsített szövegezéssel – irányadónak tekintett büntetőjogi és büntetőeljárás-jogi testületi állásfoglalásairól./ A Büntető Kollégium 2002-ben 23 elvi határozatot tett közé a Legfelsőbb Bíróság Hivatalos Gyűjteménye című kiadványban. A Büntető Kollégium szoros kapcsolatot tartott fenn a megyei bíróságok kollégiumaival, illetőleg azok vezetőivel, a kollégiumi tagok számos megyei bírósági kollégiumi ülésen vettek részt. A megyei /fővárosi/ bíróságok büntető kollégiumának vezetői és a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma a 2002. április 22-én és május 27-én tartott értekezleten vitatták meg a Btk-t módosító novella egyes rendelkezéseit, a tanácskozás eredménye a BH 2002/10. számában a Fórum rovatban került közzétételre. A Polgári Kollégium 2002. évben három jogegységi határozatot hozott. Az 1/2002. PJE határozat kimondta, hogy a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 48. §-ának (2) bekezdése gazdasági társaságok esetén a létesítő okirat, illetve annak módosítása érvénytelenségének megállapítására irányuló perindítás lehetőségét korlátozza. Kimondta azt is, hogy az érvénytelenség és a hatálytalanság egymáshoz közelálló, de nem azonos tartalmú fogalmak, jogi hatásuk is különböző. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 9. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó, a Ptk. 203. §-ában szabályozott hitelezőt károsító fedezetelvonó szerződés érvényes szerződés, de a hitelező irányában hatálytalan. A társasági szerződés vagy alapító okirat, illetve ezek módosítása alapján a gazdasági társaság részére nyújtott vagyoni hozzájárulás a tulajdonjog-átruházást eredményező visszterhes ügylet. A Ptk. 203. §-ában írt feltételek megvalósulása esetén a gazdasági társaság köteles tűrni, hogy a hitelező az átruházott vagyoni betétből kielégítést keressen. A 2/2002. PJE határozat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést értelmezte és kimondta, hogy az államháztartás alrendszereinek követeléseiről való lemondás tilalma nem akadálya annak, hogy az önkormányzat valamely vitás vagyoni követelése tárgyában egyezséget kössön. A határozat kimondta azt is, hogy ha a felek megállapodásukban valamely joglemondó nyilatkozatuk hatályosulását a szerződés határidőben való teljesítéséhez kötik, ez olyan felfüggesztő feltételnek minősül, amely megvalósulásának hiányában a jogról való lemondás nem lép hatályba. 160/16
A 3/2002. PJE határozat a kötvényen alapuló követeléseknek a felszámolási eljárás során történő kielégítési besorolásával foglalkozott és kimondta, hogy kötvényen alapuló követelésnek minősül a magánszemélynek a kötvényből eredő minden kártérítési követelése is, függetlenül attól, hogy azt a kötvény kibocsátójával, vagy más, a kárért felelős jogalannyal szemben érvényesíti. Rögzítette a határozat, hogy a kötvényből eredő kártérítési követeléseket a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló többször módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 57. §-a (1) bekezdésének f/ pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni. A Polgári Kollégium a korábbi gyakorlattal ellentétben 2002. évben élt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 33. § (1) bekezdésében írt lehetőséggel és kollégiumi véleménynyilvánítást tett közzé a következő kérdésekben: -
Értelmezte a Ptk-t módosító 2000. évi LXXXVIII. törvény és az azt módosító 2001. évi LXXXVII. törvény rendelkezéseit, és véleményt nyilvánított a kamatszámítás módja és mértéke tekintetében.
-
A Polgári és Közigazgatási Kollégium közös véleményt tett közzé a felülvizsgálati eljárás új szabályainak alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről.
A kollégiumi vélemények a Bírósági Határozatok című kiadvány 2002. évi 6. és 9. számában közzétételre kerültek. A Polgári Kollégium szoros kapcsolatot tart a megyei bíróságok kollégiumaival, illetőleg azok vezetőivel. A Polgári Kollégium vezetője, a kollégiumvezető-helyettes és a kollégiumi tagok több megyei bíróság kollégiumi ülésén és regionális tájértekezleten vettek részt. A Polgári Kollégium információ cseréjénél meghatározó fórum a polgári kollégiumvezetők számára megrendezésre kerülő konzultatív tanácskozás. 2002. évben egy konzultatív tanácskozás volt, amelyen a résztvevők számos jogalkalmazási kérdést megvitattak és az ott elfogadott ajánlásokat a Polgári Kollégium a Bírósági Határozatok 2002. évi 10. számában közzétette. Az ajánlások egyebek mellett foglalkoztak: -
A perindítás tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzése tárgyában követendő gyakorlattal.
-
A kamatfizetésre vonatkozó módosított rendelkezésekkel.
-
A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 8/2002. (III.30.) IM rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdésekkel.
160/17
-
A bírósági végrehajtási eljárás során a zálogjogosult bekapcsolódásával kapcsolatos eljárással és a választottbírósági kikötés esetén a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására vonatkozó rendelkezéssel.
A Közigazgatási Kollégiumának jogegységi tanácsa a 2002. évben egy jogegységi határozatot hozott az alábbi kérdésben: Az 1/2002. KJE szám alatti jogegységi határozatában kimondta, hogy az élet elvesztéséért személyi kárpótlás akkor állapítható meg az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1997. évi XXIX. törvénnyel módosított 1992. évi XXXII. törvény 2. §-ának /1/ bekezdésében foglaltak alapján, ha az igénylő a sérelem elszenvedését hitelt érdemlő módon, a jogosultság egyéb feltételeit közokirattal igazolja. A jogegységi tanács állást foglalt továbbá abban a kérdésben is, hogy sérti-e az ügyfélegyenlőség elvét, ha az igénylő vagy hozzátartozója ügyében a kárpótlási igényt hasonló vagy azonos bizonyítékok mellett eltérően bírálta el a kárpótlási hivatal. A jogegységi határozat megállapítása szerint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 2. §-ának /5/ bekezdésében megfogalmazott ügyfélegyenlőség alapelvének érvényesülése nem járhat azzal a következménnyel, hogy a jogalkalmazó korábbi téves jogértelmezésen alapuló gyakorlatát ne változtathassa meg. A jogegységi határozatot az öt tagú tanács 2002. június 27. napján megtartott nem nyilvános ülésén hozta meg, és ezáltal közel száz részben ellentétes elvi alapon nyugvó elsőfokú ítélettel elbírált ügyben hozandó másodfokú ítélethez nyújtott segítséget. A Közigazgatási Kollégium K.V. tanácsa indítványára jogegységi eljárás indult a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 20. §-ának, valamint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 50. §-ának a főfelügyelőség vezetője másodfokú hatáskörét szabályozó rendelkezéseinek alkalmazhatósága tárgyában. Tekintettel arra, hogy a jogegységi eljárásban hozandó döntés a Polgári Kollégiumhoz tartozó Munkaügyi Szakág ügykörét is érinti hét tagú jogegységi tanács fog dönteni az indítványról a Legfelsőbb Bíróság elnökének vezetésével, előreláthatóan 2003. április 9. napján. A 2002. évben a Közigazgatási Kollégium a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 2001/2. szám alatt közzétett kiadványában 28 olyan elvi határozatot tett közzé, melyeket a Közigazgatási Kollégium jogegységi tanácsa választott ki. Ezekben a határozatokban olyan elvi jelentőségű jogkérdésekben foglalt állást, amelyeknek közzététele elősegíti a közigazgatási perekben eljáró bíróságok ítélkezési egységének biztosítását. Megtörtént az előkészítése a 2002/1. számon megjelenő legfelsőbb bírósági határozatok hivatalos gyűjteményének is, melyben a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a Pp. módosított 273. § /7/ bekezdésében
160/18
foglaltaknak megfelelően közzé teszi az eljáró bíró által elrendelt felülvizsgálati eljárással érintett ügyek adatait is. A Közigazgatási Kollégium a Polgári Kollégiummal együttműködve az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében a 2001. évi CV. törvénnyel módosított Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /Pp./ felülvizsgálati eljárással kapcsolatos új szabályainak alkalmazásáról közös véleményt alkotott. A közös vélemény egyebek mellett állást foglalt abban a kérdésben, hogy milyen tartalmi követelményeknek kell megfelelnie az új szabályozás szerint elbírálandó felülvizsgálati kérelmeknek, mi a feladata a felülvizsgálati eljárás elrendeléséről döntő egyesbírónak, továbbá mikor van helye az előterjesztett felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasításának. A közös vélemény a Bírósági Határozatok 2002/6. számában került közzétételre A Közigazgatási Kollégium ugyancsak a Bsz. 33. § /1/ bekezdésében foglalt jogkörében eljárva véleményt nyilvánított a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /Ve./ X. fejezetében szabályozott jogorvoslati eljárásokhoz kapcsolódó kötelező jogi képviselet értelmezését illetően is. A Bírósági Határozatok 2002/10. számában közzétett kollégiumi vélemény a Ve. 78. §-ának /4/ bekezdésében előírt kötelező jogi képviseletre vonatkozóan kimondta, hogy a Polgári perrendtartás kötelező jogi képviseletre vonatkozó 73/C. §-ának rendelkezéseit a választási eljárás során benyújtott kifogáshoz kapcsolódó bírósági eljárás során is alkalmazni kell. Ebből következően a kifogáshoz a Pp. 69. § /1/ bekezdése alapján mellékelni kell az ügyvédi meghatalmazást, vagy a saját ügyében eljáró személynek a szakvizsga bizonyítvány fénymásolatát. A Közigazgatási Kollégium a Ve. 34. § /2/ bekezdés a/ pontja alapján az Országos Választási Bizottság által kibocsátott állásfoglalások bírói felülvizsgálatának lehetőségéről is véleményt alkotott. Ebben kifejtette, hogy az Országos Választási Bizottság jogértelmezést tartalmazó állásfoglalásával szemben nincs helye jogorvoslatnak, de az Országos Választási Bizottság állásfoglalásán alapuló egyedi választási ügyben hozott határozattal szemben benyújtott kifogás elbírálása során a bíróságot a választási szervekre kötelező állásfoglalás nem köti. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a Közigazgatási és Gazdasági Döntvénytár 2002/5. számában közzétett véleményében állást foglalt a közigazgatási perekre is alkalmazandó felülvizsgálati eljárási szabályokkal kapcsolatban. A kollégiumi vélemény szerint jogszabály-módosítással kellene orvosolni azt a helyzetet, hogy a közigazgatási perben néhány kivételtől eltekintve a rendes jogorvoslat kizárt, felülvizsgálati kérelem pedig a jogszabálysértő határozat ellen is csak akkor terjeszthető elő, ha a jogszabálysértés az ügy érdemi elbírálására hat ki, és a törvényben meghatározott további szigorú feltételek is megvalósultak. A Közigazgatási Kollégium a 2002. évben is a megyei bíróságok kollégiumvezetői részvételével tartott konzultációs értekezleten vitatta meg az aktuális jogalkalmazási kérdésekre adott válaszát. Így alakított ki véleményt pl. az adó-, vám-, jövedéki és 160/19
illetékügyekhez, az alapítvány társadalmi szervezetek és közhasznú szervezetek, és sportegyesületek nyilvántartásba vételéhez, valamint a közigazgatási perben alkalmazandó eljárási szabályokhoz kapcsolódó vitás jogalkalmazási kérdésekről. Az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása szempontjából jelentős véleményében több mint 50 aktuális jogalkalmazási kérdésben foglalt állást, amelyet a KözigazgatásiGazdasági Döntvénytár 2003/2. számában, valamint a Bírósági Határozatok 2003/3. számában tett közzé. A Közigazgatási Kollégium vezetője, illetőleg bírái összesen három alkalommal vettek részt a megyei bíróság közigazgatási-polgári kollégiumának kollégiumi ülésén. 3.2. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége A Legfelsőbb Bíróságnak az ítélkező tevékenységével kapcsolatos munkaterhe az előző 4 év átlagához képest nem változott. Az ügyérkezés: 1999-ben meghaladta a 15 ezret, 2000-ben pedig a 16 ezret, 2001-ben volt a legtöbb, 16 935, 2002-ben az ügyérkezés 16 258 volt, az 1967 db „vegyes” ügy nélkül. A Legfelsőbb Bíróság által befejezett ügyek száma: 1999-ben 12 183, 2000-ben 15 647, 2001-ben 17 400, 2002-ben 17 225. Ez szerint az előző évi – a valaha elért legnagyobb – befejezéshez képest statisztikailag nem értékelhető (1%-os) változás történt. A folyamatban maradt ügyek száma az utóbbi kettő beszámolási időszakban csökkent: 2000/2001-ben 14 978-ról 14 515-re, 2001/2002-ben 14 515-ről 13 534-re, összességében kettő év alatt csaknem tíz (9,64)%-kal. A Legfelsőbb Bírósághoz 2002-ben érkezett 16 258 ügyből 5997 = 36,9% a felülvizsgálati ügy. A korábbi évekhez hasonlóan tehát a Legfelsőbb Bíróság közel 2/3 részben fellebbezési bíróságként működött.
160/20
A Büntető Kollégiumban az ügyérkezés folyamatosan növekedett. Érkezés:
1999-ben 2000-ben 2001-ben 2002-ben
2736, 2973, 3424, 3759 volt.
A Büntető Kollégium ügybefejezése is növekedett: Befejezés:
1999-ben 2000-ben 2001-ben 2002-ben
2653, 2965, 3424, 3759 ügyben történt.
A befejezés növekedése 2002-ben az 1999 évhez képest: 42% (változatlan bírói létszámmal). A Polgári Kollégium polgári szakága a 2001 évinél több ügyet fejezett be: 1999-ben 2000-ben 2001-ben 2002-ben
3959, 4827, 5362, 5426 volt a befejezett ügy.
A befejezés növekedése folytán 2002-ben a folyamatban maradt ügyek száma csökkent. A Polgári Kollégium gazdasági szakága egyenletesen, magas hatékonysággal működik. A Polgári Kollégium munkaügyi szakága ügyforgalmi mutatói a korábbi évek átlagának felelnek meg. A Közigazgatási Kollégium érkezésének változása (csökkenése) jelentéktelen (1,7%), a folyamatban maradt ügyek száma jelentősen (14,7%) csökkent. A Legfelsőbb Bíróságon: 2001. december 31. napján 462, 2002. december 31-én pedig 161 kettő éven túli ügy volt folyamatban.
160/21
4. A Legfelsőbb Bíróság részvétele a jogszabályok előkészítésében A Legfelsőbb Bíróság a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény alapján véleményezte a jogszabály tervezeteket. A Legfelsőbb Bíróság e tevékenysége során kiemelkedő figyelmet fordított a bíróságok működése szempontjából alapvető fontossággal bíró jogszabályok előkészítésében való közreműködésre. A Büntető Kollégium különös figyelemmel tette meg észrevételeit a Btk-t és a Be-t módosító törvénytervezetekre. A kollégium egy-egy tagja közvetlenül részt vesz az új Büntető Törvénykönyvet, valamint az új büntetés-végrehajtási jogszabályokat előkészítő bizottságok munkájában. Aktívan vesz részt a Polgári Kollégium a polgári jogi kodifikáció előkészítését végző szakmai munkabizottságok munkájában. A Polgári Kollégium a 2002. évben is nagyszámú jogszabálytervezetre tett észrevételeket. A Közigazgatási Kollégium szerepet vállalt a Pp. módosításával kapcsolatos jogszabály módosítások előkészítésében. A kollégium bírói közreműködtek az új Ptk. tervezetének előkészítésében is. A Legfelsőbb Bírósághoz a 2002. évben véleményezésre összesen 187 előterjesztés érkezett (11. számú melléklet). 5. Nemzetközi kapcsolatok Nemzetközi kapcsolataink a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a 2002. évben is intenzívek voltak. 2002 februárjában a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke delegációjával részt vett a cseh, a szlovák, a lengyel, a szlovén és a magyar Legfelsőbb Bíróságok Állandó konferenciájának I. találkozóján Brnoban. Ennek során az Európai Unióhoz történő csatlakozásunknak a Legfelsőbb Bíróságokra vonatkozó aktuális kérdései kerültek megtárgyalásra. 2002 februárjában a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke hivatalos látogatást tett Belgiumban a belga Legfelsőbb Bíróság elnökének meghívására. 2002. márciusában a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke hivatalában fogadta a Strasbourgi Törvényszék elnökét és főügyészét. A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke hivatalos
160/22
látogatást tett Svédországban a svéd igazságügyi miniszter meghívására, valamint Franciaországban a francia Semmítőszék elnökénél, 2002 áprilisában az elnök részt vett az Európai Legfelsőbb Bíróságok elnökeinek VII. konferenciáján Tbilisziben, majd a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének meghívására Pozsonyban tett látogatást. 2002 májusában a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke hivatalos viszontlátogatást tett a Legfelsőbb Bíróság elnökénél. 2002 májusában az elnök részt vett a világ felsőbíróságai vezetőinek X. nemzetközi konferenciáján Strasbourgban, júniusban pedig hivatalos látogatást tett Kínában a Kínai Népköztársaság Legfelsőbb Népbírósága elnökének meghívására. 2002 szeptemberében a Kínai Legfelsőbb Népbíróság elnökhelyettese és delegációja tett hivatalos viszontlátogatást a Legfelsőbb Bíróságon. 2002. októberében a Legfelsőbb Bíróság elnöke Lord Irvine of Lairg úrnak, a Lordok Háza főbírójának meghívására részt vett az Anglia és Wales törvénykezési évadjának megkezdése alkalmából rendezett ünnepségeken Londonban. 2002 októberében a kanadai Legfelsőbb Bíróság elnöke tett hivatalos látogatást. 2002. szeptember-október folyamán dr. Lomnici Zoltán elnök úr bemutatkozó látogatást tett a lengyel, a cseh, a szlovák, a szlovén, a horvát, az osztrák és a bajor Legfelsőbb Bíróság elnökénél. 2002. október 10-11. napjai között az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala és a Legfelsőbb Bíróság közös szervezésében Budapesten került sor – a horvát Legfelsőbb Bíróság elnökének megfigyelő státusza mellett – a cseh, a szlovák, a lengyel, a szlovén és a magyar Legfelsőbb Bíróságok Állandó Konferenciájának II. találkozójára, amelynek során az Európai Unióhoz történő csatlakozásunknak a Legfelsőbb Bíróságokra vonatkozó további aktuális kérdései kerültek megtárgyalásra. 2002 decemberében a Legfelsőbb Bíróság elnöke részt vett az Európai Bíróság megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken Luxembourgban. 2002 decemberében az ukrán Legfelsőbb Bíróság három bíráját hivatalában fogadta dr. Kónya István a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője. A Legfelsőbb Bíróság bírái több nemzetközi konferencián vettek részt. -
Így 2002 januárjában a Phare horizontális program keretében a nemzeti trénerek számára megrendezett második szemináriumon Varsóban, 160/23
-
2002 májusában az EU államtanácsai és a legfőbb közigazgatási igazságszolgáltató szervei egyesületének Helsinkiben megrendezett konferenciáján,
-
2002 októberében a Legfelsőbb Bíróság hivatalosan képviseltette magát az Európai Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságok Elnökeinek Strasbourgban megrendezésre került első konferenciáján,
-
2002 októberében a Legfelsőbb Bíróságot négy bírája képviselte a TAIEX és az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága közös szervezésében, az EK versenyjog reformjáról megrendezett szemináriumon Brüsszelben, és
-
2002 novemberében a Legfelsőbb Bíróság egy bírája részt vett a versenyjog reformjáról megrendezett további szemináriumon Brüsszelben.
6. Felkészülés az Európai Unió jogalkalmazására A legfelsőbb bírósági bírák 1999-ben megkezdett – Phare program keretében zajló, közösségi jogi alapképzése 2002 januárjában lezárult. Ezzel valamennyi legfelsőbb bírósági bíró közösségi jogi alapfelkészítést kapott. A legfelsőbb bírósági bírák közösségi jogi továbbképzése – háromnapos szemináriumok során – a HU/IB62001/JH/02. számú Phare twinning program keretében a 2003. év folyamán veszi kezdetét. A nemzeti trénerek képzésében két legfelsőbb bíró érdekelt. 7. A Legfelsőbb Bíróság Emberi Jogi Irodája Az Emberi Jogi Iroda feladata és tevékenysége szorosan kapcsolódik a Legfelsőbb Bíróságnak az Alkotmányból eredő feladatához, a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosításához. E feladatból következően felelős a Legfelsőbb Bíróság azért, hogy a magyar bírói jogalkalmazás a jogalkotást nem igénylő kérdésekben a strasbourgi szervek joggyakorlatának megfelelően alakuljon. Az Iroda az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez kapcsolódó joggyakorlatnak a bírói karral történő megismertetése érdekében a 2002. évben is folytatta a Bírósági Határozatokban az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek ismertetését. A Bírósági Határozatok mellékletének, az Emberi Jogi Füzeteknek az elmúlt évben három száma jelent meg. A 2002/1-2. számban az Emberi Jogok Európai Bírósága 2001.
160/24
I-II. félévi ítéletei fordítása, míg a harmadik számban a nemzetközi büntetőbíráskodásról készült tanulmány jelent meg . Az Iroda megkezdte a felkészülést az Európai Közösségek Bírósága ítéleteinek ismertetésére is, így 2003. évtől a Bírósági Határozatokban megjelenő fordítások a bírák felkészítését segítik az Európai Unióhoz való csatlakozás utáni közösségi jogalkalmazásban. 8. Informatikai fejlesztések A Legfelsőbb Bíróságon 2002. évben a következő informatikai beruházások történtek: Egy évvel meghosszabbítottuk a Web szerverünket védő tűzfal szoftverkövetését 789 ezer Ft értékben. A szerver szobában működő szerverek elhelyezési problémái miatt két db szerver elosztót vásároltunk, mely lehetővé teszi, hogy több számítógép egy monitoron billentyűzeten és egéren keresztül legyen kezelhető. A beruházás értéke 257 ezer Ft. Az év végén megmaradt beruházási keretből 6 db munkaállomást vásároltunk 1,082 millió Ft-ért. Az OIT a múlt év végén határozatban kötelezte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy más bérszámfejtési rendszerre térjen át. Így központi forrásból sor került a Berenc bérszámfejtő rendszer bevezetésére, illetve két bérszámfejtő munkahelyre két új munkaállomás és nyomtató vásárlására 1,431 millió Ft értékben. Az OITH beruházás keretében került sor a Legfelsőbb Bíróság határozatok adatbázisának országos hálózaton elérhetővé tételére. Ezzel a Legfelsőbb Bíróság BRS üzemeltetési problémái is részben megoldódtak. Sajnos az 1994-ben vásárolt BRS rendszert a jelenleg forgalmazott számítógépeken már nem lehet működtetni, és már több éve a rendszer továbbfejlesztésének hiányában problémáink voltak annak üzemeletetésével. A vásárolt eszközök gazdaságilag még nem kerültek átadásra a Legfelsőbb Bíróságnak, és bár mi üzemeltetjük a rendszert, az OITH tulajdonában vannak az eszközök kb. 10 millió Ft értékben. Az OITH Phare beruházás keretében két szervert és 6 db munkaállomást kapott a Legfelsőbb Bíróság. A két szerver két másik szerver kiváltását szolgálja majd, jelenleg folyik még a beüzemelés. A 6 db munkaállomást használatba vettük.
160/25
A fentiek alapján összegzésül elmondható, hogy a múlt évi informatikai beruházások még az informatikai rendszer szinten tartására sem voltak elegendőek. A Legfelsőbb Bíróság által jelenleg használt munkaállomások közül 49 db cseréjére lenne szükség egyrészt elavultság miatt, másrészt mert nem lehetséges azokat a múlt évben elkészült országos bíróságok hálózatba integrálni. A nyomtató állomány mintegy 30%-a 5 évnél idősebb, gyakran meghibásodik, használatuk sok bosszúságot okoz. A Legfelsőbb Bíróság számítógépes hálózata 1998-ban lett felújítva. A gerinchálózat aktív elemei elavultak, nem képesek a számítógépek nagy része által már elérhető hálózati sebesség kiszolgálására. Ezért a hálózati szolgáltatások gyakran lassúak, egyre több hibajelenség fordul elő. A jelenlegi helyzet oka, hogy mintegy négy éve a Legfelsőbb Bíróság anyagi források hiányában nincs abban a helyzetben, hogy komolyabb informatikai beruházást tervezhetne. 9. A Legfelsőbb Bíróság pénzügyi, költségvetési helyzete A Legfelsőbb Bíróság és jóléti intézményének 2002. évi kiadásaira a költségvetésben 1.707,6 millió forint került jóváhagyásra. A tervezett kiadások fedezetének mintegy 92%át a költségvetési támogatás biztosította. A hiányzó rész forrása saját bevétel volt. A bevételek döntően, a székház üzemeltetésével kapcsolatos költségek egy részének a Legfőbb Ügyészségre történő áthárításából és az üdülő bevételéből származtak. A beszámolási időszakban a költségvetési támogatás egyenlegében 82,8 millió forint növekedés következett be. Ebből 66,0 millió forint Kormány döntés alapján történt előirányzat-növelés volt (ez túlnyomórészt 2001. II. félévben az igazságügyi alkalmazottak új illetményrendszerének tárgyévi hatását és a minimálbér felemeléséből adódó többletkiadást fedezte), míg az OIT Hivatala fejezeti hatáskörű intézkedése alapján egyenlegében 16,8 millió forint előirányzat növelésre került sor. Az átvett pénzeszközök értéke 24,2 millió Ft volt. Ebből a Legfőbb Ügyészség 20,0 millió Ft-tal a közös használatú üzemi konyha felújításához járult hozzá, 4,2 millió Ft-ot pedig az OIT Hivataltól központi továbbképzésre kaptunk. A saját bevétel közel tervezett szinten – 99% – teljesült. A gazdálkodási lehetőségeket szélesítette az előző évről származó pénzmaradvány. Az éves gazdálkodásra 1.831,8 millió forintot fordítottunk Ebből a működési kiadásokra 1.766,5 millió forint, míg felhalmozási kiadásra (felújítás, beruházás) 65,3 millió forintot használtunk fel. A beszámolási időszakban a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök biztosították a zavartalan gazdálkodást. A törvényi előírások alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak január 1-től részesültek az előírt béremelésben (7,75%-os), illetve a kötelező előresorolásból adódó béremelésben. A személyi juttatásokra rendelkezésre álló
160/26
előirányzatból a törvény szerint járó juttatásokon felül minimális jutalmazásra és beiskolázási segély folyósítására került sor. A Legfelsőbb Bíróság székházával kapcsolatos felújításra 47,2 millió forintot fordítottunk. Tovább korszerűsítettük az épületet (előző évről áthúzódó), felújítottuk az üzemi konyhát és az ebédlőt. A balatonszemesi üdülőben csak a legszükségesebb karbantartási munkákat végeztük el. Beruházásra összesen 15,0 millió forintot fordítottunk. Ezek lényegesebb tételei: szoftvereket 3,9 millió forint értékben vásároltunk, számítástechnikai eszközökre, nyomtatókra, egyéb berendezési és felszerelési tárgyakra 8,1 millió forintot, míg egyéb beruházásokra 3,0 millió forintot fordítottunk. A dologi kiadások, intézményüzemeltetés és egyéb folyó kiadások összértéke 244,6 millió forint volt. Ezen belül: szakmai könyveket, folyóiratokat 11,9 millió forint értékben szereztünk be.
160/27
IV. Fejezet A HELYI ÉS A MEGYEI BÍRÓSÁGOK HELYZETE 1. Ügyforgalom, munkateher 1.1. Helyi bíróságok A helyi bíróságok 2000. óta tartó ügyforgalom növekedése – lassuló ütemben – folytatódott 2002. évben is. Az ekkor érkezett 780.841 ügy 1,7%-kal volt több a megelőző évinél. (2000-ben a növekedés 10,2; 2001-ben 4,9%-os volt.) Valamelyest módosult az érkezések alakulását befolyásoló tényezők szerepe. A korábbi években a szabálysértések mellett a bírósági szintek közötti ügyforgalom átrendeződés is hatással volt az érkezésekre. Úgy tűnik, hogy ez lezárult, a munkaügyi bíróságok érkezése már csökkent. A polgári, gazdasági ügyek száma szintén mérséklődött, és a perek érkezése mellett már a nemperes eljárások mennyisége is kevesebb. A büntető ügyszak leterhelése viszont továbbra is növekvő, változatlanul a szabálysértések dinamikus emelkedése miatt, de ebbe az irányba hatottak az idegenrendészeti ügyek, s háromévi csökkenés után a büntető perekből is többet nyújtottak be. 2002-ben a befejezések számának növekedési üteme, 4,5%, csaknem azonos volt a 2001. évivel. Az összes befejezésen belül, évek óta először már a perek befejezett mennyisége is meghaladta az előző évit, sőt még a 2000. évit is. Ennek eredményeként a folyamatban maradt ügyek száma kétévi növekedést követően újra csökkent, összességében 3,8%-kal. Ezzel a 2001. évi hátraléknövekedést csaknem teljes egészében sikerült ledolgozni, az év végén folyamatban maradt ügyek száma közel 900-zal volt több, mint 2000. év végén. Ezen belül a peres hátralék feldolgozásának évek óta tartó folyamata 2002-ben is folytatódott. December 31-én mintegy 8 ezerrel kevesebb, 143.281 per maradt folyamatban, mint egy évvel korábban, s 44 ezerrel, mint 1997. év végén volt. A peres hátralékon belül is a hosszú pertartamú perek csökkenése volt erőteljesebb, egy év alatt számuk 13%-kal, 33.742-re mérséklődött. A helyi bíróságok peres ügyérkezésének 53%-a volt polgári per. Számuk évről évre mérséklődött, bár 2002-ben ez a mérséklődés (0,3%) már alig érzékelhető. A megfigyelt polgári perek közül a házassági perek, a személyi állapotra vonatkozó egyéb perek, a házasságon kívül született gyermek tartása iránti perek és a végrehajtással kapcsolatos perek száma nőtt. A polgári perekből évről évre kevesebbet fejeztek be a megelőző évinél, de egyre csökkent közöttük a különbség. 2002-ben ez már ezer ügynél is kevesebbet, 0,6%-ot jelentett. 160/28
Az érkezéseknél azonban minden évben többet fejeztek be, így a polgári peres hátralék folyamatosan csökkent, az elmúlt évben további 2,5%-kal. Néhány megyében azonban jelentősen nőtt a folyamatban maradt polgári perek száma, többnyire az érkezések növekedésével párhuzamosan. Közülük csak Csongrád, Pest és SzabolcsSzatmár-Bereg megye az, ahol az előző évben is hátraléknövekedés volt tapasztalható, amikor az érkezések száma ezekben a megyékben is csökkent. Az intenzitási mutató országos átlagban nem mutat változást, de egyre nő azoknak a megyéknek a száma, ahol a polgári peres hátralék érkezési átlaghónapban kifejezett értéke nem éri el az öt hónapot. 1998. óta évről évre csökkent a hosszú pertartamú polgári perek száma és aránya. 2002-ben ez 8,2%-kal, 1264-gyel lett kevesebb. Ezeknek az ügyeknek a felével rendelkező fővárosban átlagot meghaladó mértékben csökkent számuk, s a ledolgozásuk 1999. óta tart. Pest megyében viszont, ahol ezeknek a pereknek további 14%-a található, továbbra is számottevő a növekedés, amely ugyancsak 1999. óta folyamatos. A megyék közel felében az éven túli perek aránya 11% körüli, vagy annál is kevesebb, a 18%-ot mindössze a fővárosban és Pest megyében haladta meg. Az éven túli pereknek, a jelentős (8,2%-os) csökkenés ellenére, még mindig több mint egyharmada két évnél is régebben érkezett. A helyi bíróságok peres érkezésének 4,6%-a gazdasági per. Számuk az előző évi stagnálás után 1,7%-kal mérséklődött, s ez a megyék többségét jellemezte. A gazdasági perek befejezése is évről évre kevesebb az előző évinél, de az érkezéseket meghaladó mennyisége révén itt is az ügyhátralék folyamatos, 2002-ben 15%-os mérséklődését eredményezte. Az intenzitási mutató is csaknem egy hónappal csökkent, bár még mindig e perfajtánál a legmagasabb a helyi bíróságokon. A fővárosban 9 hónap, de a megyék főváros nélkül számított megyei átlaga is 5,5 hónap, s egy megyében sem kevesebb 4,2 hónapnál. A gazdasági perek pertartama is csökkent, amely főleg az éven túli ügyek háromnegyedével rendelkező fővárosnak tudható be. Az éven túli ügyeken belül a két éven túliak koncentrációja még erőteljesebb, több mint négyötödük a fővárosban vár befejezésre. Polgári és gazdasági nemperes eljárásokból 349 ezer érkezett a helyi bíróságokra, számuk 1999. óta most csökkent először, mértéke 4,1%. A csökkenés a megyék kétharmadában volt érzékelhető. A nemperes eljárások befejezése változatlanul lépést tart az érkezésekkel. Büntető perekből az évek óta tartó csökkenő tendencia megállt 2002-ben, az ekkor érkezett 104.272 büntető per 2,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, s nagyságát
160/29
tekintve alig maradt alatta a 2000. évi mennyiségnek. A helyi bíróságok perérkezésének 35%-át már e perek tették ki. A büntető perek számának növekedése a megyék kétharmadában bekövetkezett. A többi megye közül csak Csongrád, Heves és Zala megyében mérséklődött mind a közvádas, mind a magánvádas perek benyújtott mennyisége. A meghozott határozatok száma három év után csak most volt több – 4,7%-kal – az előző évinél. 2002-ben már a megyék kétharmadában nőtt a büntető perek befejezése (közülük csupán három megyében – Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében – emelkedett 2001-ben is). Figyelemre méltó, hogy a megyék közel felében növekedett a befejezéseken belül a hosszú pertartamú ügyek száma és aránya. A fővárosban, Hajdú-Bihar és Pest megyében a befejezett perek közel egyharmadát egy évnél is régebben nyújtották be. A büntető perek befejezései 2000. óta eredményezték a hátralék csökkenését, s ez a tendencia 2002-ben is érvényesült. Az év végén folyamatban maradt 50 177 büntető per, további 5,7%-kal lett kevesebb egy év alatt. A megyék egyharmadában azonban tovább nőtt a hátralék, közülük is a legdinamikusabb Komárom-Esztergom megyében. Ez utóbbi megyében már 7,6 hónap átlagérkezésnek megfelelő mennyiség halmozódott fel, 2,5 hónappal több, mint a főváros nélkül számított országos átlag, és a főváros és Pest megye után a harmadik legtöbb az országban. Ugyanakkor a megyék egynegyedében az intenzitás 3,2 hónap vagy annál is kevesebb volt. Jelentősen csökkent a közvádas büntető peres hátralék pertartama is. December végén a folyamatban maradt pereknek az egyharmada, 14 877 per érkezett egy évnél is régebben, 18%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az éven túli ügyeken belül is a két évnél régebben érkezettek száma csökkent erőteljesebben. Főleg azokban a megyékben mérséklődött számuk, amelyeknek e perekben nagy a részesedése. Kivételt képez Komárom-Esztergom megye, ahol a két évnél régebbi perek száma szinten maradt, s 7%-os arányával megelőzve Hajdú-Bihar megyét, már harmadik a megyék között a főváros és Pest megye után. Szabálysértésekből 114 755 ügy érkezett a helyi bíróságokhoz, egyharmadával több, mint 2001-ben. A helyi bíróságok összes érkezésén belüli aránya 11%-ról 15%-ra emelkedett, de Borsod-Abaúj-Zemplén 20, Bács-Kiskun és Zala megyében 19%-ot meghaladó arányú. Nem volt az országban olyan megye, ahol az előző évi mennyiséget ne haladta volna meg a 2002. évi érkezés.
160/30
Az érkezett szabálysértések száma 2001-2002.
Szabálysértések 19 000
2001 2002
Az ügyek több mint egyharmadában pénzbírság átváltoztatásáról kellett dönteni a bíróságoknak, amelyekből 71%-kal nőtt az érkezés egy év alatt. A szabálysértések befejezése ugyancsak dinamikusan emelkedett valamennyi megyében, országos átlagban 36%-kal. Nőtt a tárgyaláson befejezett szabálysértések száma is, de mértéke elmaradt az összes befejezésétől, aránya 23%-ra mérséklődött. A megyék között kiegyenlítettebbé vált a tárgyalásra került ügyek aránya, a két szélső értéket Bács-Kiskun megye (15,7%), valamint Borsod megye (33,5%) képviseli. December végén 1,5 havi érkezésnek megfelelő 14 613 szabálysértés maradt folyamatban, 14%-kal több, mint egy évvel korábban. Ez nem volt általános érvényű, a megyék egyharmadában csökkent a hátralék. 1.2. A megyei bíróságok ügyforgalma 1.2.1. Megyei bíróságok – fellebbezett ügyek Két év csökkenés után, 2001-ben már emelkedett a megyei bíróságok ügyforgalma másodfokon, s ez a folyamat folytatódott 2002-ben is. Ekkor 70 920 esetben nyújtottak be kifogást az elsőfokú határozatok ellen, 2,7%-kal többen, mint a megelőző évben, 1997. óta a második legnagyobb mennyiségűt. A leterhelés növekedés szinte valamennyi ügyszakot érintette, de területi megoszlását tekintve már nem ilyen általános, a megyék több mint felében csökkent a másodfokú ügyek száma. 160/31
Polgári perérkezés alig volt több mint 2001-ben. Gazdasági perekből viszont az előző évi csökkenés után 9,5%-kal nyújtottak be többet, mennyiségét tekintve csaknem ugyanannyit, mint 2000-ben. Büntető perekből folyamatosan, az utóbbi három évben gyorsuló ütemben nőtt a fellebbezések száma. 2002-ben ez további 6,2%-os emelkedést jelentett. A perfajták közül csak a munkaügy területén nem változott az érkezések mennyisége. Összességben 3,5%-kal több, 53977 fellebbezési eljárást kezdeményeztek a megyékben. Nemperes eljárásokból fél százalékkal nőtt az érkezés. Egyedül a szabálysértésekből csökkent a fellebbezések száma. A másodfokú ügyek befejezése második éve szinte változatlan mennyiségű, amely csaknem kizárólag a büntető perek évről évre növekvő befejezéseinek köszönhető. 2002ben a büntető perek befejezése további 3,1%-kal nőtt, a többi perfajtánál a csökkenő tendencia folytatódott. Szabálysértésekből szintén mérséklődött a meghozott határozatok száma, nemperes eljárásokból pedig változatlan maradt. A megyék felében nőtt csak a fellebbezések befejezett mennyisége, s egy-két kivételtől eltekintve azokban a megyékben, ahol az érkezés emelkedett. Mindezek együttes hatására a folyamatban maradt ügyek száma, három év után először ismét emelkedett, 9,4%-kal. Mennyiségét tekintve (14 866) meghaladta a 2000. évit is. A szabálysértések kivételével minden ügyszakban nőtt a hátralék. A megyéknek a kétharmadában maradt több másodfokú ügy folyamatban, mint az előző évben. Az ügyhátralék intenzitási mutatói továbbra is, főváros nélkül számított országos átlagban, 3 hónapon belül vannak. A mutató értéke, a fővároson kívül, csak SzabolcsSzatmár-Bereg és Veszprém megyében, ott is csak a büntető pereknél magasabb 4 hónapnál. A másodfokon folyamatban maradt pereken belül, a hosszú pertartamúaké az ügyhátralék növekedése mellett is csökkent, s mind mennyiségét, mind arányát tekintve nem számottevő. 1.2.2. Megyei bíróságok – elsőfokú ügyek A megyei bíróságok elsőfokú ügyeinek száma, a 2001. évi, átmeneti mérséklődés után ismét számottevően emelkedett, legerőteljesebben a cégbíróságokon. Megyei elsőfokú perekből 5,5%-kal érkezett több az előző évinél. A növekedés csak a büntető ügyszakot nem érintette. Összességében 14%-kal több, 320 666 ügyirat érkezett megyei elsőfokra. Összetételében alig érzékelhető változás ment csak végbe a cégbíróságok javára. Az érkezések valamivel több mint négyötöde érdemi cégügy volt, a peres eljárásoké 7% körüli, mintegy 5% a csőd- és felszámolási eljárásoké.
160/32
A megyei elsőfokú ügyek befejezés számának alakulása évenként erősen hullámzó (az egyik év növekedését a következő évben mindig csökkenés követte), de trendjében növekvő mennyiségű. 2002. azok közé az évek közé tartozott, amikor az előző évi csökkenés után ismét nőtt a befejezett ügyek mennyisége (11,7%). A folyamatban maradt ügyek száma ugyancsak emelkedett, 4,7%-kal. Az ügyhátralékon belül a perek pertartama is nőtt. Ebben meghatározó szerepe a fővárosnak, illetve Pest megyének volt, már csak a peres ügyhátralék nagyfokú területi koncentrációjából adódóan is. E két területen halmozódott fel az éven túli ügyeknek, s azon belül a két éven túli ügyeknek is a héttizede, illetve mintegy tizede. A megyék egyharmadában a két évnél is régebbi perek száma elhanyagolható. Megyei elsőfokon a polgári ügyszak leterhelése évek óta folyamatosan emelkedett. 2002-ben ez további mintegy 700-zal több, 4740 perérkezést jelentett. A nemperes eljárásként benyújtott ügyek száma ugyan valamelyest csökkent (6620 ügy 3,4%-kal volt kevesebb az előző évinél), de volumenében az azt megelőző két évet is meghaladta. A polgári ügyszámemelkedés a megyék kétharmadában végbement. A befejezések száma ugyancsak növekvő tendenciájú, perekből 15%-kal többet, nemperes eljárásokból pedig ugyanannyit fejeztek be, mint az előző évben. A peres ügyhátralék csökkentéséhez ez a növekedés sem volt elegendő, hasonlóan a korábbi évekhez. Így míg a nemperes hátralék folyamatosan mérséklődött, addig perekből 2000. év kivételével évről évre gyarapodott. 2002. végén 2879 polgári per maradt folyamatban, egynegyedével több, mint az előző év hasonló időpontjában. Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megye kivételével valamennyi megyében nőtt a hátralék, amely országos átlagban (főváros nélkül számolva) 5,1 hónap érkezésének felelt meg, ugyanakkor a megyék egyharmadában 4 hónapnál is kevesebb. A hátralék 60%-ával rendelkező fővárosban 10 hónap, a további 8%-os arányú Pest megyében pedig 8 hónap. A peres ügyhátralék egyharmada, 853 érkezett egy évnél is régebben. Számuk egy év alatt 15%-kal lett több, s ezeknek az ügyeknek a 43%-a két évnél is régebbi. A gazdasági ügyek ügyforgalma is összességében növekvő tendenciájú. Perekből 11%-kal többet, 3025-öt nyújtottak be. Nemperes ügyekből az elmúlt évi növekedés után ismét csökkent az érkezés, 10%-kal, 1365-re. Folytatódott viszont, ha lassuló ütemben is, a csőd és felszámolási eljárások kezdeményezése, amelyekből 3,3%-kal indítottak többet. A befejezések száma ugyancsak évről évre emelkedett. Ennek ellenére az ügyhátralék nagyságát meghatározó perekből, illetve felszámolási eljárásokból további 8-9% halmozódott fel. A hátralék növekedése a megyék többségében kimutatható. Gazdasági perekből – főváros nélküli országos átlagban – 6,6 hónap érkezéssel egyenértékű a hátralék. Itt a legmagasabb az intenzitás a megyei elsőfokú perek közül. A fővárosban egy teljes év érkezésének megfelelő nagyságú, Pest megyében 10, BorsodAbaúj-Zemplén 9 hónapéval. Felszámolási eljárásokból pedig a megyék együttesen kétszer annyi hátralékkal rendelkeztek az év végén, mint az 1999. évi teljes érkezésük volt.
160/33
A gazdasági perek pertartama is emelkedett, az ügyhátralék 40%-a egy évnél régebbi, s ezekből is csaknem minden második két évnél is régebben érkezett. Közigazgatási ügyekből kevesebb érkezett megyei elsőfokra az előző évinél, mely a felére lecsökkenő nemperes eljárások és a perek 3,0%-os emelkedésének együttes hatásaként alakult ki. Az ügyek száma meghaladta a 12 ezret. A megyék többségében átlagtól eltérően nőtt az érkezés. A közigazgatási peres ügyek befejezése, harmadik éve, évről évre csökkent, 2002-ben 10%-kal. A nemperes eljárásoké pedig a 2001. évi növekedés után ismét mérséklődött. Az érkezéseknél azonban mindkét területen többet fejeztek be, így hátralék tovább csökkent. Perekből az év végén 4633 maradt folyamatban, 5,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az országos tendenciától eltérően 6 megyében nőtt a peres hátralék. Az intenzitás országos átlagban (fővárost nem számítva) 4 hónap. A legmagasabb a mutató értéke Fejér megyében 8,2; majd ezt követi Pest 6,9; a főváros 6,6; valamint Győr-Moson-Sopron megye 6,0 hónappal. E perfajtánál csökkent egyedül megyei elsőfokon a pertartam, melyben súlyánál fogva a főváros (60%-os részaránnyal) játszott döntő szerepet. Ugyanakkor Pest megyében, akinek 20%-os a részesedése, tovább nőtt számuk, ahová minden folyamatban lévő 5. közigazgatási pert két évnél is régebben nyújtottak be. A büntető perérkezés 2001. évi átmeneti emelkedés után újra mérséklődött, 3,8%kal. A nemperes ügyeké lényegében változatlan maradt. A befejezések száma viszont ismét emelkedett, aminek eredményeként a peres hátralék (685) két év után már nem nőtt tovább, a nemperes ügyeké pedig évek óta először csökkent. A folyamatban maradt ügyek mennyisége főleg a fővárosban lett kevesebb, s rajta kívül még hat megyében. A hátraléknövekedést elért megyék közül is ki kell emelni Pest, illetve Komárom-Esztergom megyét, a hátralék nagyságát tekintve sorrendben a főváros után következnek, ahol már 10, illetve 13 hónap érkezésének megfelelő mennyiség halmozódott fel. Az intenzitási mutató (főváros nélkül számolva) országos átlagban a gazdasági perek után itt a legmagasabb 6,4 hónap. A megyék egynegyedében viszont 4 vagy annál is kevesebb hónap. A folyamatban maradt megyei elsőfokú büntető perek 23%-a, 155 érkezett egy évnél is régebben. 40%-a a fővárosban, 14%-a Pest, 13%-a Komárom-Esztergom megyében vár befejezésre. Katonai tanácsok ügyforgalma az elmúlt évben szintén mérséklődött, amely a perek 6,5%-os csökkenése és a nemperes ügyek 8,8%-os emelkedése mellett alakult ki. A befejezések száma hasonló irányban és mértékben változott. Az ügyhátralék pedig alig módosult. December végén 296 katonai per maradt folyamatban mindössze 12-vel több, mint az előző év végén. Az intenzitási mutató értéke nem változott, 2,5 hónap. Az éven túli perek száma pedig továbbra is elhanyagolható.
160/34
1.3. A cégbíróságok ügyforgalma A cégbíróság ügyérkezése, az év első felében tapasztalt erőteljes felfutás után fokozatosan mérséklődött, de az év egészében még így is 17%-kal volt nagyobb, mint 2001-ben. Sőt a gazdálkodó szervezetek feltőkésítésének évében, 2000-ben elért eddigi legmagasabb ügyérkezésnél is csaknem 10 ezerrel, 3,8%-kal volt több. A növekedés nagy része a jogszabályban előírt pénzforgalmi jelzőszámok bejegyzéséből adódott. A befejezések alakulása hasonló volumenben és mértékben változott. A cégbíróságok továbbra is hátralékmentesek. Naprakészségüket jól szemlélteti, hogy a jelentős ügyforgalom növekedés mellet is mindössze 7 gazdálkodó szervezet esetében került sor a törvényes határidőn túli bejegyzésre. Összefoglalva megállapítható, hogy a megyék bíróságainak leterheltsége 2000. óta folyamatosan növekedett, évente átlagosan 5%-kal. Az érkezett ügyek mennyisége ezekben az években meghaladta már az 1,1 milliót is, de ezek közül az évek közül is a legtöbbet, 1.172.427 ügyet, 2002-ben nyújtották be. Az összes ügyforgalmon belül a perek számának csökkenése megállt, de részesedése változatlan, 2000 óta az érkezéseknek mintegy egyharmada. A befejezések számának növekvő tendenciája érvényesült 2002-ben is, a pereknél pedig ismét nőtt, ha kismértékben is, a meghozott határozatok száma. A perek befejezett mennyisége viszont már 1998. óta évről évre meghaladta az érkezéseket, így a peres ügyhátralék ledolgozása azóta folyamatos, ami évente átlagosan 4%-os csökkenést eredményezett.
A megyei bíróságok ügyforgalmának alakulása, 1990-2002 Érkezett
Befejezett a/
Folyamatban maradt b/
Év
Ebből érkezett
befejezett
ügyek száma összesen
folyamatban maradt
perek száma 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
734 434 850 252 1 027 713 1 022 617 1 011 467 956 237 987 479 995 751 989 967 985 876 1 108 243 1 116 806 1 172 427
493 009 541 891 722 497 836 565 860 502 862 972 908 221 1 023 455 1 062 733 994 479 1 086 274 1 098 822 1 166 005
123 635 161 717 234 033 281 705 298 035 253 530 253 515 247 847 228 986 216 160 230 276 240 041 235 320
332 380 377 466 401 423 382 836 395 210 385 151 384 348 400 441 402 884 395 387 377 967 373 871 375 947
319 082 341 757 360 534 367 379 385 673 390 612 382 029 398 649 410 810 406 221 387 310 377 667 382 437
106 500 142 209 183 179 198 511 208 048 202 587 204 906 206 698 198 772 187 938 178 595 174 799 163 309
a/ Az érdemi cégügyek befejezését csak 1996-tól tartalmazza. b/ Az érdemi cégügyekre nem áll rendelkezésre adat, a csőd- és felszámolási eljárások adatait 2000-től tartalmazza
160/35
A 2002. évben, a szabálysértések és az érdemi cégügyek emelkedést meghatározó szerepe következtében, 2 megye – Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye – kivételével valamennyi megyében nőtt az érkezés. Kettőben meghaladta a 10%-ot, hat megyében 510%, öt megyében 3-5%, öt megyében 1-3% közötti volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is, a munkaügyi bíróságon és a megyei elsőfokon, Heves megyében ugyancsak megyei elsőfokon nőtt a beérkezett ügyiratok száma. Az érkezések területi megoszlásában nem következett be változás, az ügyek 28%-át a fővárosba, 10%-át Pest, 7%-át Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe nyújtották be. Ezt követi 5-5%-kal Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A befejezett ügyek száma egyedül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nem érte el az előző évi mennyiséget, Heves és Tolna megyében szinten maradt, a többi megyében 215%-kal emelkedett. Az országos befejezésekhez a megyék hozzájárulása az érkezésükhöz hasonló arányú. Az ügyhátralék nagyságát meghatározó peres eljárások megyénkénti megoszlásának sorrendje némi eltérést mutat az érkezésekhez képest, de a legnagyobb hátralékkal ugyanaz a hat megye rendelkezik, mint akik az érkezésből is a legnagyobb arányban részesednek. Ezek sorrendje is csak annyiban változik, hogy az érkezésben az 5. helyen álló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét a hátralék tekintetében megelőzi az érkezésben utána következő Bács-Kiskun megye. A megyék közül csak néhányban, főleg a fővárosban (35%), de Pest, Győr-MosonSopron, valamint Komárom-Esztergom megyében ügyhátralékból való részarányuk nagyobb az érkezésekénél. A peres hátralékon belül az egy évnél régebben érkezettek száma 1997. óta, amikor a legtöbb volt folyamatban, évről évre csökkent, de a ledolgozott 11 és félezer éven túli ügy legnagyobb részét két év alatt fejezték be, 37%-át 1999-ben, 46%-át pedig 2002-ben. December 31-én volt először kevesebb a megfigyelés kezdetétől, 1993-tól, az ügyek száma, mint az induló állomány.
160/36
Folyamatban maradt perek alakulása az időszak végén 1993-2002 250 000
200 000
198 511
208 048
202 587
204 906
206 698
198 772
187 938
178 595
174 799
168 309
150 000
100 000
50 000
41 518
44 373
1993
1994
47 332
47 526
48 018
47 918
43 664
1997
1998
1999
42 465
41 811
36562
0 1995
1996
összes
2000
2001
2002
Éven túli
Az éven túli ügyek 2002. évi állománycsökkenésében a Fővárosi Bíróságnak volt meghatározó szerepe, de a megyei bíróságok felében is csökkent az ügyek száma. Köztük volt az ilyen ügyek jelentős hátralékával rendelkező 8 megye is, a 2. helyen álló Pest, illetve az 5. helyen álló Komárom-Esztergom megye kivételével. Ez utóbbi két megyében tovább nőtt a folyamatban maradt éven túli ügyek száma. Az egy évnél régebbi ügyek közel fele a fővárosban, 14%-a Pest megyében, 4,4–4,4%-a Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében, 3,7%-a Komárom-Esztergom megyében halmozódott fel. 3%-ot meghaladó még Borsod-Abaúj-Zemplén, GyőrMoson-Sopron és Veszprém megyében. Az éven túli perekből 13 415 érkezett két évnél is régebben, számuk egy év alatt 13%-kal csökkent, s ezzel sikerült nemcsak a 2001. évi növekedést ledolgozni, hanem a 2000. évi megfigyelés kezdeti évének induló állományhoz képest is csökkenést elérni. A két éven túli perek koncentrációja még erőteljesebb, a főváros rendelkezik az ügyek 60%ával. Pest megye aránya itt is 14%-os, majd ezt követi sorrendben Komárom-Esztergom megye 3,9%-os arányával. 3%-ot meghaladó részesedése itt csak Bács-Kiskun, valamint Veszprém megyének volt. Az éven túli, s ezen belül a két éven túli pereknek is 42-42%-a polgári, illetve büntető per, 9%-a gazdasági, 6%-a munkaügyi per, 1%-a pedig közigazgatási per volt 2002. év végén.
160/37
1.4. Az OIT igazgatási tevékenységének legfontosabb elemei A klasszikus bírósági igazgatási területen a beszámolási időszakban jelentős hangsúlyt kapott a szabályzatalkotási, illetve módosítási tevékenység. 1.4.1. E tárgykörben fogadta el az OIT a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló 2002. évi 4. számú szabályzatot. A Hivatal aktívan részt vett e témakör több lépcsős kodifikációjában, így a bírósági ügyvitel szabályairól rendelkező 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet előkészítésében is. A jogszabály és szabályzatalkotási folyamat jelentőségét mutatja, hogy az új rendelet és szabályzat a közel 30 éve hatályos 123/1973. (IK. 1974.1.) IM utasítást váltotta fel, s komplex módon rendelkezett a bírósági ügyvitelről. Ennek megfelelően tartalmazzák a bíróságokra érkezett beadványok fogadásával, az ügyintézés és az ügykezelés egyes fázisaira vonatkozó szabályok meghatározásával, s a már befejezett ügyek iratainak irattározásával kapcsolatos rendelkezéseket. Az OIT szabályzat mind szerkezetében, mind konkrét rendelkezéseiben igazodik az IM rendelethez. A bírósági személyzet részére elsősorban a tényleges technikai jellegű adminisztrációs teendőket határozza meg. Más egyéb szabályok mellett kimondja, hogy az előírt nyilvántartásokat – néhány kivétellel – elektronikus úton, az OIT által jóváhagyott számítógépes program használatával kell vezetni. Ennek technikai feltételeit a bíróságokon folyamatban lévő informatikai fejlesztések biztosítják. A szabályzat tartalmazza a már befejezett ügyek iratainak irattározására vonatkozó előírásokat, továbbá a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény előírásainak megfelelően a bíróságok „irattári tervét” is, felváltva ezzel az igazságügyi szervek iratainak irattári kezeléséről szóló 109/1981. (IK.5.) IM utasítás bíróságokra vonatkozó rendelkezéseit. 1.4.2. Változatlan jelentőségű volt az OIT szabályzatok, határozatok végrehajtási tapasztalatainak, a bírósági igazgatás országos gyakorlatának folyamatos elemzése, az indokolt kisebb jelentőségű korrekciós irányok OIT elé terjesztése. Ennek részeként az 1999. évi átfogó korszerűsítést követően, első alkalommal 2002-ben került sor a megyei (fővárosi) bíróságok szervezeti és működési szabályzatainak módosítására. A változások egyrészt azoknak a jogszabályi rendelkezéseknek, illetve igazgatási jellegű szabályoknak az SZMSZ-ekbe való felvételét jelentik, amelyek végrehajtása valamennyi bíróságon egységesen történik, másrészt tartalmazzák az egyes megyei bíróságokon végrehajtott konkrét módosításokat. Az SZMSZ-ek felülvizsgálatának legfontosabb tapasztalata, hogy jelentősebb, átfogó jellegű változásokra nem került sor. Ennek alapvető indoka, hogy a korábban a bíróságok rendelkezésére bocsátott központi tematikák, anyagok felhasználásával összeállított egységes szabályzatok időtállónak bizonyultak. Elérték kívánt céljukat, az azonos szerkezeti és tartalmi felépítést, a szervezetre, igazgatásra, irányításra, vezetésre vonatkozó normák egységességét, a jogszabályokkal való összhangot. A módosítások 160/38
minimálisak, s alapvetően nem érintik a bíróságok szervezeti struktúráját, működésük legfontosabb szabályait. Ennek megfelelően az OIT határozata döntően két területre hívta fel a megyei (fővárosi) bíróságok elnökeinek figyelmét: egyrészt a kollégiumi szervezet egységes szabályozására, a kollégiumvezető-helyettesek feladat- és hatáskörének meghatározására, másrészt a bíróságok gazdálkodása keretében a költségvetési alapokmányok módszertani segédanyagok felhasználásával történő pontosítására. Mindezek végrehajtása a beszámolási időszakban megtörtént. Az előzőekben foglalt megállapítások alapján a bíróságok szervezeti és működési szabályzataikat változatlanul évente vizsgálják felül, a testületnek történő megküldésükre kétévenként kerül sor. 1.4.3. Az OIT intézkedéseinek eredményeként a beszámolási időszakban a bírósági intézményekben kialakult a szakmai irányításért elsődlegesen felelős egységes kollégiumi szervezeti rendszer, amelynek bevezetése érdekében a testület már korábban módosította a bíróságok igazgatásáról szóló 1999. évi 9. számú szabályzatot, s meghatározta az egységes kollégiumi struktúra működésének feltételeit. A szervezeti változások eredményeként valamennyi megyei bíróságon azonos típusú és feladatkörű kollégiumok működnek. Az OIT továbbá kijelölte azokat a bíróságokat, amelyeknél a speciális szakfeladatok ellátására kollégiumvezető-helyettesek működnek. 1.4.4. Az OIT a korábbi évekhez hasonlóan megvitatta valamennyi megyei (fővárosi) bíróság elnökének éves tevékenységét tárgyaló összbírói értekezleti tájékoztatóit. A testületi állásfoglalások alapján megállapítható, hogy az összbírói értekezleti tájékoztatók a formai követelményeknek megfeleltek, tartalmukat tekintve azonban lényegesen különböztek egymástól. Több tájékoztató részletesen elemezte a bíróságok tárgyévi tevékenységét és előremutatóan szólt a következő év célkitűzéseiről. Néhány beszámolóban azonban a bírósági elnökök csak a bírósági igazgatás egyes részterületeire vonatkozóan tettek megállapításokat. Ezért több esetben szükségessé vált a tájékoztató szóbeli kiegészítése, amely elsősorban az ügyforgalmi adatok korrigálására, valamint informatikai területekre vonatkozott. A testület a megyei (fővárosi) bíróságok összbírói tájékoztatóinak értékelése során kiemelt jelentőséget tulajdonított az ítélkező tevékenység időszerűsége érdekében teendő vezetői intézkedések meghatározásának. Ennek keretében felhívta a megyei bírósági elnökök figyelmét, hogy elsősorban a helyi bíróságokon, valamennyi perfajtánál kísérjék figyelemmel a folyamatban maradt perek alakulását, a peres befejezések helyzetét, fordítsanak nagyobb hangsúlyt a hosszú pertartamú ügyek mennyiségének csökkentésére. A helyi bírósági vezetők bevonásával vizsgálják meg milyen okokra vezethető vissza egyes ügykategóriákban a befejezések számának mérséklődése. Az igazgatási munka részeként elemezzék az egy bíróra jutó tárgyalási napok számának alakulását, és ahol indokolt hozzanak intézkedéseket az OIT által előírt penzumok elérésére.
160/39
1.4.5. Az OIT a vizsgált időszakban több alkalommal is elemezte a perek elhúzódásának okait és az e tárgykörben végzett felmérések tapasztalatait. A pertartamra kedvezőtelenül ható tényezők bíróságon kívüli, illetve belüli okait ismertetve megállapította, hogy azok a korábbi beszámolóban foglaltakhoz viszonyítva alapvetően nem módosultak. Ugyancsak változatlanul hatályban vannak a pertartam csökkenése és az időszerűség javítása érdekében kiadott testületi igazgatási intézkedések. 1.4.6. A két éven túli ügyek számának alakulása A 2000. I. félévi vizsgálatok adataiból megállapítható, hogy a helyi bíróságokon civilisztikai és büntető ügyszakban először csökkent a két évet meghaladó pertartamú ügyek száma és aránya. A bírák munkájában kedvező tendencia, hogy nemcsak a hátralék mérséklődik folyamatosan, hanem megindult a hosszú pertartamú ügyek feldolgozásának folyamata. Különösen a büntető ügyszakban bekövetkezett pozitív változások jelzik, hogy az ítélkezés időszerűsége – ha kezdetben kismértékben is – hosszabb távon javulni fog. Továbbra is érvényes az a korábbi megállapítás, hogy a hosszú pertartamú ügyek jelentős százalékban 6 megyére koncentrálódnak. Változatlanul a Fővárosi Bíróság, a Pest Megyei Bíróság és a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, illetve büntető ügyszakban még a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság és a Veszprém Megyei Bíróság területére jut a legtöbb két éven túli per. Az említett bíróságok jelentős erőfeszítést tettek az ügyek befejezésére. Az előzőekben foglalt pozitív megállapítások alapvetően a helyi bíróságokra, valamint a megyei bíróságok másodfokú ítélkezésére vonatkoznak. Ugyanakkor a megyei bíróságokon, de különösen a Fővárosi Bíróságon és a Pest Megyei Bíróságon elsőfokon folyamatban lévő két éven túli polgári és gazdasági perek száma és aránya emelkedő tendenciát jelez. Az e területen tett hatékonyabb igazgatási intézkedések célja a két évet meghaladó pertartamú ügyek számának mérséklése. 1.4.7. Az egyéni bírói adatszolgáltatás elemzése Az OIT az igazságszolgáltatás időszerűsége és a belső okok feltárása érdekében kiemelt figyelmet fordított a bírói egyéni adatszolgáltatás feldolgozására, valamint az adatok elemzésére és félévenkénti értékelésére. E tevékenység eredményeként a bírósági vezetők átfogó képet kaptak a bírák ítélkezési tevékenységének egész folyamatáról. Az adatok jelezték a tárgyalások elhalasztásának okait, a tárgyalási napok számát és azok kihasználtságát. A megyei (fővárosi) bíróságok elnökei saját bíráik munkateljesítménye mellett képet kaptak, az ország valamennyi helyi és megyei bírájának (tanácsának) tevékenységéről.
160/40
Jelentős eredményként értékelhető, hogy a helyi bíróságokon emelkedett a kitűzött tárgyalási napok száma, a kitűzött ügyek országos átlaga, valamint az egy tárgyalási napra eső tárgyalt ügyek mennyisége. További pozitívum, hogy a kiesett tárgyalási napok száma közel 13 %-kal kevesebb volt, mint az előző vizsgálat idején. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a helyi bíróságokon a tárgyalások elhalasztásának százalékos aránya magasabb, mint a korábbi időszakban. A legnagyobb arányú és mértékű változatlanul az egyéb okból és a felek közös kérelmére történő halasztás, ugyanakkor a bíróságok működésével kapcsolatban 2001-ben kevesebb pert kellett elhalasztani. 1.4.8. Az igazgatási tevékenység részeként a beszámolási időszakban kiemelt figyelmet kapott a megyei (fővárosi) bíróságok ügyelosztási rendjeinek összeállítása és az ehhez készített központi ajánlás. Ennek jelentőségét a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosított rendelkezései jelzik, amelyek értelmében a bíróságok ügyelosztási rendjeit 2003. január 1-jétől hozzáférhető helyen a bíróságokon ki kell függeszteni. A jogi szabályozás célja, a törvény által rendelt bíróhoz való állampolgári jog mint garanciális alapelv optimális érvényesítése. A törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében a közzétett ügyelosztási rendeknek tartalmazniuk kell a konkrét ügyekben eljáró bírák, tanácsok, illetve azok helyetteseinek név szerinti kijelölését, a peres ügyek elosztására jogosult vezetők megnevezését, az ügyelosztás módszereinek konkrét meghatározását, s a kijelöléstől, illetve az ügyelosztási rendtől való eltérés jelzését is. 1.4.9. Az OIT fontos feladatként foglalkozott a cégbíróságokkal kapcsolatos igazgatási kérdésekkel. A cégbíróságok időszerű működését az újabb ügyérkezési hullám ellenére, (a 2000. évi CXXXVI. törvény 172. §-ában foglalt pénzforgalmi számlák cégbírósági adatkezelésével kapcsolatos feladatok) a megfelelő időben hozott igazgatási intézkedésekkel sikerült megőrizni. A cégbíróságok a beszámolási időszakban változatlan figyelmet fordítottak a törvényességi eljárás keretében folytatott fantomcégek törlésére. A hivatali egység a cégbíróságok hatékony működése érdekében érkezett javaslatokat – a cégbírósági számítógépes program módosítására vonatkozó észrevételekkel együtt – folyamatosan összegezte és rendszeresen továbbította az Igazságügyi Minisztériumba. 1.4.10. Az OIT részletesen értékelte a bíróságok rendkívüli és egyéb eseményekkel kapcsolatos intézkedéseinek tapasztalatait.
160/41
Megállapította, hogy 2002-ben a bíróságokon bekövetkezett rendkívüli, illetve egyéb események száma 46 volt. Ezek többsége, azaz 30 eset, jellegét, típusát tekintve bombariadó, a bírák illetve a peres eljárások más szereplői elleni fenyegetések száma 4, a bírósági épületek megkárosítása 7 alkalommal fordult elő, az előző csoportokba nem sorolható rendkívüli események száma 5, ilyenek például egyes közlekedési szabálysértések, vagy igazságügyi dolgozók öngyilkossága. A megyei (fővárosi) bíróságok beérkező jelentéseinek ismeretében megállapítható, hogy változatlan az események számának lassú emelkedése, illetve az egyes cselekmények eldurvulása, agresszívebbé válása. Az is nyilvánvaló, hogy a romló tendencia ellenére a bírósági intézményrendszer vagy az egyes bíróságok jelenleg nem kiemelt célpontjai a szervezett bűnözésnek, jogellenes támadásoknak. Változatlanul tapasztalati tény, hogy az ismertté vált elkövetők döntő többségének személyes az érintettsége, azaz a bíróságok előtt peres ügyeik voltak vagy vannak folyamatban. A rendkívüli események színterei az előző időszak tapasztalataihoz hasonlóan ugyancsak a helyi bíróságok, amelyek biztonsági berendezésekkel és személyzettel a legkevésbé ellátottak. Általános tapasztalat, hogy a rendkívüli vagy egyéb eseményeket elkövetők személye rendőri szervek által indított nyomozások ellenére ismeretlen marad, s ezért felelősségre vonásukra az esetek döntő többségében nem kerül sor. A rendkívüli és egyéb események értékelése szükségszerűen összefügg a bíróságok biztonsági helyzetének megítélésével. Az e témakörben jelentkező feladatokat illetően indokolt hangsúlyozni, hogy az Állami Számvevőszék többek között komplex középtávú biztonsági koncepció kidolgozását, a bíróságokra történő egységes beléptetési rendszer kialakítását, továbbá az őrző-védő szervezetekkel kötendő egységes feltételeket tartalmazó szerződés-minta elkészítését javasolta. Mindezek megvalósítása hozzájárulhat a bíróságok biztonságát szolgáló állami támogatás megalapozásához. 1.4.11. Az OIT a beszámolási időszakban kiemelten foglalkozott a Hivatal központi honvédelmi feladatainak végrehajtásával, ellátta a bíróságok védelmi igazgatási tevékenységének koordinálását. E tevékenység két éves tapasztalatai a következőkben összegezhetők: A honvédelmi munka bírósági szabályozási mechanizmusa (három OIT szabályzat) bevált. Megfelelő a kiépített szervezeti struktúra, teljes körű a védelmi feladatok meghatározása, a felkészítési tevékenység irányítását végző szervek és az ellenőrzésre jogosultak körének megjelölése. Helyesek a tevékenység értékelési és jelentési rendszerének szempontjai, az anyagi elismerés szabályai. Az OIT Hivatala tevékenyen közreműködött a honvédelmi igazgatás külső szabályozási folyamataiban is, véleményezve a minősített időszakra vonatkozó egyes 160/42
igazságügyi jogszabály-tervezetek normaszövegét, továbbá a védelmi felkészítés és ország-mozgósítás tárgyévenkénti feladatterveit, és az ezt követő időszak fő feladatait. A honvédelmi jellegű feladatok sorából kiemelkedik a megyei (fővárosi) bíróságok intézkedési terveinek felülvizsgálata, folyamatos karbantartása. A tervezési folyamat a formai és tartalmi követelményeknek megfelel, általában jó színvonalú és időszerű. A megyei (fővárosi) bíróságok meghagyással kapcsolatos tájékoztatásai alapján központi adatbázis készült, amelynek pontosítása folyamatos. A Hivatal kiemelt feladata a bíróságok egyéni védőeszköz-ellátásának korszerűsítése, a folyamatos karbantartás megszervezése. Az OIT e munka anyagi feltételeinek bővítésére 2001-ben 2,5 millió, 2002-ben 5 millió forintot biztosított, 2003-ban 10 millió forintot hagyott jóvá. E pénzeszközök lehetővé tették a meglévő, rendkívül korszerűtlen védőeszköz-állomány felülvizsgálatát, s igen korlátozott számban új védőeszközök beszerzésére is sor került. Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a bírósági intézményrendszer, illetve az OIT Hivatala növekvő hatékonysággal integrálódott a védelmi igazgatás országos rendszerébe, s a Gazdasági Minisztérium 2003. évi gazdaságfelkészítési és mozgósítási programjában első alkalommal szerepelnek a követelménytámasztók között. Ennek eredményeként az érintett szervek minősített időszakban biztosítják a bíróságok működéséhez szükséges feltételeket. 1.4.12. Statisztikai tevékenység A Hivatal adatgyűjtési tevékenységét a beszámolási időszakban változatlanul a 173/2000.(X.18.) Korm. rendelettel jóváhagyott Országos Statisztikai Adatgyűjtési program szerint végezte. A megyei bíróságoktól érkezett ügyforgalmi adatokat tartalmazó kérdőívek rögzítése és az országos összesítések változatlanul az Excel táblázó program felhasználásával történik. Az ügyforgalmi adatokból kialakított adatbázisnak az adott év adataival történő frissítése – 1997-től megyénként, bírósági szintenként és ügyszakonként – folyamatos. Az összesített ügyforgalmi adatok kiadványokban történő rendszeres közzétételével biztosított a közvélemény, a társszervek, a szakemberek és a kutatók tájékoztatása. Ezek közül is kiemeljük a Helsinki Bizottság részére összeállított anyagot, amely 1997-2000. között megyesorosan a befejezett büntető ügyek vádlottainak adatait dolgozta fel. Kiemelt jelentőségű a bírósági statisztikai adatszolgáltatási rendszer teljes felülvizsgálata, amelyet egyrészt az anyagi jogi és eljárási jogszabályok változásai, másrészt a bíróságok informatikai fejlesztései tettek szükségessé.
160/43
E munka során külön figyelmet fordítunk azoknak az ügyforgalmi adatoknak a meghatározására, amelyek lehetővé teszik a bírói munka minőségi elemeinek pontos mérését.
160/44
160/45
160/46
160/47
160/48
160/49
160/50
160/51
160/52
160/53
160/54
160/55
160/56
160/57
160/58
160/59
160/60
160/61
160/62
160/63
160/64
160/65
160/66
160/67
2. Személyzeti helyzet 2.1. A személyzeti helyzet bemutatása 2.1.1. A bírák és igazságügyi alkalmazottak (bírósági titkárok, fogalmazók, tisztviselők és írnokok) engedélyezett és tényleges létszámának változása a 2002. január 1. és 2002. december 31. napja közötti időszakban Míg 2001-ben az engedélyezett bírói létszám 14-gyel emelkedett, addig 2002-ben változatlan maradt (1. számú melléklet). Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bírósági út igénybevételét bővítő jogszabályváltozásokra figyelemmel, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt módosító 2002. évi I. és 2002. évi XXII. törvény rendelkezéseire hivatkozással költségvetési javaslatot tett a bíróságok létszámának felemelésére. A javaslat a bírói létszám tekintetében 70 új (nyomozási) bírói álláshely 2003. július 1-jei hatállyal történő létesítésére vonatkozott, amelyet a 2003. évi költségvetésről szóló törvény biztosít. Az Országgyűlés 2002. július 9-én elfogadta az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvényt, amely az Országos Ítélőtábla felállításáról rendelkező törvényhely hatályon kívül helyezésével úgy rendelkezett, hogy 2003. január 1. napjától Budapesten, Szegeden és Pécsett ítélőtáblák létesülnek, amelyek működésüket 2003. július 1. napjától kezdik meg. A fenti ítélőtáblákon kívül Debrecenben, valamint Győrött 2004. július 1. napjától további ítélőtáblák létesülnek, amelyek a működésüket 2005. január 1. napjától kezdik meg. A három ítélőtábla felállításából származó feladatok ellátása érdekében a központi költségvetés 2003. évre 273 új bírói és igazságügyi alkalmazotti álláshelyhez tartozó működési költségeket biztosított. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2002-ben több ülésén is tárgyalt az ítélőtáblák felállításáról, létszámáról, ezek eredményeként a 2002/90. (XII. 11.) számú belső határozatában megállapította az ítélőtáblák intézményi létszámirányszámait. A határozat értelmében az OIT a Fővárosi Ítélőtáblán 77, a Pécsi Ítélőtáblán 14, a Szegedi Ítélőtáblán 21 főben határozta meg a bírói létszámirányszámot. A testület felkért ugyanakkor arra, hogy a további 30 bírói állást, az azokhoz tartozó személyi juttatást és járulékokat, a betöltéssel egyidejűleg a Legfelsőbb Bíróság elemi költségvetéséből a Fővárosi Ítélőtábla elemi költségvetésébe való átcsoportosítással biztosítsam. Az engedélyezett bírói létszámon belül jelentős állás-átalakításokat eredményezett a bíróságok igazgatásáról szóló 1999. évi 9. számú szabályzat egyes rendelkezéseinek módosítása. Az OIT azokon a megyei bíróságokon, ahol a 2001. november 1-jén önállóan működő gazdasági kollégiumba tartozó megyei bírósági bírói létszám a 10 főt nem érte el, az önálló gazdasági kollégiumok működését megszüntette, és összevont polgári-gazdasági-közigazgatási kollégiumok működéséről rendelkezett. A szabályzat módosításának eredményeként az öt legnagyobb megyei (fővárosi) bíróság kivételével, az OIT kollégiumvezető-helyettesi tisztséggel rendelkező megyei bíróságok kijelöléséről 160/68
döntött. A 90/2002. (V. 8.) OIT határozattal Bács-Kiskun, Csongrád Békés, Fejér, GyőrMoson-Sopron, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas és Veszprém megyében a gazdasági ügyszakos kollégiumvezetői álláshelyeket kollégiumvezető-helyettesi állásokká alakította át. E megyei bíróságokat 2002. május 9. napjától 2008. december 31. napjáig terjedő időtartamra kijelölte olyan bíróságokká, ahol kollégiumvezető-helyettes működik. A már hivatkozott OIT szabályzat módosítását, a kollégiumi szerkezet átalakítását és az új vezetői tisztségek létesítését a megyei bíróságok összevont kollégiumainak létszáma, az elintézendő ügyek mennyisége és a megfelelő szakmai irányítás szükségessége tette indokolttá. Az álláshelyek átalakításának illetmény-kihatása a megyei bíróságok elnökeinek hatáskörében felhasználható rendszeres személyi juttatás tartós megtakarítását terhelte. A bírósági titkárok és fogalmazók országos engedélyezett létszámán belül a titkári létszám az elmúlt évhez képest 31-gyel emelkedett (2. és 3. számú melléklet). Ebből 30 titkári álláshelyet a szabálysértési törvény módosításából eredő többletfeladatok időszerű ellátása érdekében a központi költségvetés biztosított. Az állások megyék közötti felosztásáról 2002. február 1-jei hatállyal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2002/2. (I.9.) számú belső határozatával döntött. További 1 bírósági titkári álláshely rendszeresítésére a Heves Megyei Bíróságon került sor 2002. szeptember 1. napjától. Az álláshely létesítését a személyi változások eredményeként keletkezett személyi juttatás megtakarítás tette lehetővé. Az OIT az ítélőtáblákkal kapcsolatban a már említett 2002/90. (XII. 11.) számú belső határozatában a Fővárosi Ítélőtáblán 22, a Pécsi Ítélőtáblán 3, a Szegedi Ítélőtáblán 5 főben állapította meg a bírósági titkári (és a bírósági ügyintézői) létszámirányszámot. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény hatályba lépését követően eltelt két év adatai jelzik, hogy a titkári hatáskörbe tartozó ügyek intézése további jelentős létszámfejlesztést indokol ezen a területen. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács álláspontja szerint további 80 bírósági titkári álláshely létesítése szükséges 2003. január 1jei hatállyal, ezt a 2003. évi költségvetési törvény biztosította. A tisztviselők és az írnokok országos engedélyezett száma 2002-ben 4966-ról 5019re, 53-mal emelkedett. Ezen belül a tisztviselők engedélyezett létszáma 79-cel emelkedett, míg az írnokoké 26-tal csökkent (4. számú melléklet). A tisztviselői létszámon belül a szabálysértési törvény módosításából eredő többletfeladatok időszerű ellátása érdekében a központi költségvetés 30 új álláshely fedezetét biztosította. Az állások rendszeresítéséről 2002. február 1-jei hatállyal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2002/2. (I. 9.) számú belső határozatával döntött. Az ítélőtáblák működésének biztosítása érdekében az OIT a már hivatkozott 2002/90. (XII. 11.) számú belső határozatában a Fővárosi Ítélőtáblán 26 felsőfokú és 31 középfokú végzettségű, a Pécsi Ítélőtáblán 13 felsőfokú és 7 középfokú végzettségű, a Szegedi Ítélőtáblán 15 felsőfokú és 9 középfokú végzettségű tisztviselői létszámirányszámot állapított meg. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bírósági út igénybevételét bővítő jogszabályváltozásokra tekintettel a tisztviselők tekintetében is indokoltnak tartotta további létszámemelés indítványozását. Az OIT a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. 160/69
törvényt módosító 2002. évi I. és 2002. évi XXII. törvény rendelkezéseire figyelemmel (a 70 nyomozási bíró mellett) 140 tisztviselői álláshely 2003. július 1-jei hatállyal, a szabálysértési ügyek időszerű intézése érdekében (a 80 bírósági titkári álláshely mellett) 80 tisztviselői álláshely 2003. január 1-jei hatállyal történő kialakítására tett javaslatot, amelyet a 2003. évi költségvetési törvény rendszeresít. Az OIT továbbra is egyik alapvető célkitűzésének tartja a bíróságokon olyan létszámarány kialakítását, amely biztosítja a bírák számára, hogy kizárólag a bírói hatáskörben elbírálható ügyek érdemi döntéséhez szükséges feladatokat lássák el. A létszámfejlesztéshez szükséges személyi juttatás és járulék összegét, valamint a dologi kiadásokat a zárolt személyi juttatás, a központi tartalékkeret, illetve a bíróságokon a személyi változások eredményeként keletkezett személyi juttatás megtakarítás tette lehetővé. A létszámbővülés ellenére az egy bíróra jutó tisztviselői, írnoki arány csak minimálisan javult. Míg 2001-ben ez a mutató 1,91 volt, addig 2002-ben mindössze 1,93ra nőtt. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a megyei (fővárosi) bíróságok elnökei az ítélkezés személyi feltételeinek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet fordítanak az üres álláshelyek betöltésére. Ennek eredményeként a betöltött álláshelyek száma 2002. év végére növekedett. A 2001. év végéhez viszonyítva a bírói létszám 6-tal, az együttes titkári és fogalmazói létszám 41-gyel, a tisztviselői és írnoki pedig 185-tel volt több (1-4. számú mellékletek). Az engedélyezett és a betöltött álláshelyek adataiból megállapítható, hogy 2002-ben sem következett be jelentősen kedvező fordulat az ítélkezés személyi feltételeiben. Az engedélyezett bírói létszám változatlan maradt, a titkári, fogalmazói létszám lényegesen nem változott. A betöltött bírói állások számának 0,23%-os növekedése az ügyérkezésre figyelemmel nem csökkentette a bírák munkaterhét. A titkári hatáskörben elintézhető szabálysértési, nemperes, illetve tárgyaláson kívül elbírálható ügyek emelkedését nem követte jelentős mértékű titkári létszámnövelés. Ezért a titkári hatáskör bővítéséről szóló törvényi rendelkezések sem hatályosultak kellően. A tisztviselők, írnokok alacsony létszáma miatt a bírák ítélkezéssel járó adminisztratív leterhelése sem változott. Ugyanakkor az önálló hatáskörben eljáró titkárok működése tovább növelte a tisztviselők és az írnokok feladatait. 2.1.2. A bírói kar összetétele 2002. évben a bírói kar ítélkezési gyakorlat szerinti összetétele jelentősen megváltozott. Az előző évhez képest csökkent az első kinevezésre tekintettel határozott időre kinevezett bírák száma (a 2001. évi 372-ről 348-ra). A betöltött bírói létszámon belüli arányuk 14,2%. A helyi bíróságokon tovább csökkent a tíz év alatti gyakorlattal rendelkező bírák aránya, a 2001. évi 63%-hoz képest 61,6%-ra. A hosszabb bírói gyakorlattal rendelkező bírák körében jelentősen a 11-20 évi gyakorlattal rendelkező bírák aránya emelkedett, a 2001. évi 26,1%-ról 33,4%-ra. Ugyanakkor a 30 év feletti 160/70
gyakorlattal rendelkező helyi és megyei bírósági bírák aránya csökkent, a 2001. évi 10%hoz képest 7%-ra (5. és 6. számú melléklet). A bírói kar nemek szerinti összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a helyi bíróságokra beosztott bírák közül 74,4%, a megyei bíróságokon működők körében 65,6% a nők aránya (7-12. számú mellékletek). A 2001. évhez viszonyítva tehát 2002-ben a helyi és a megyei bíróságokon is 0,1-0,1%-kal nőtt a női bírák aránya. 2.1.3. A bírák kinevezése Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a tájékoztató időszakában 60 bírói állásra kiírt pályázatot bírált el. Valamennyi előterjesztést elfogadva, a Magyar Köztársaság elnöke 2002. január 1. és 2002. december 31. között 57 pályázót nevezett ki bíróvá. A főváros bíróságain 20 új bíró kezdte meg működését. A megyei bíróságokon a bírói tisztségre kinevezett pályázók száma egy és 6 között változott. A Bjt. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében - főszabályként - a bírói kinevezés első alkalommal három évre szól. A határozott időtartamra kinevezett bírák 1998 márciusától kezdték meg működésüket. A megyei bíróság elnökének a bíró tevékenységéről készített értékelése alapján, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács előterjesztésére, a köztársasági elnök 2002-ben 75 bírót nevezett ki határozatlan időre. A törvényben meghatározott, legalább 18 hónap tényleges bírói működés hiánya miatt 3 bíró újból határozott idejű kinevezést kapott. Két bíró nem kérte a határozatlan idejű kinevezését. 2.1.4. A bírák szolgálati viszonyának megszűnése A Magyar Köztársaság elnöke az Országos Igazságszolgáltatási Tanács előterjesztésére 22 megyei bírósági bírót és 20 helyi bírósági bírót mentett fel tisztségéből. Közülük 5-öt a felső korhatár, 16-ot pedig az öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatt. 21-en lemondtak beosztásukról (14-15. számú mellékletek). Az elmúlt évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a bírói hivatás helyett más pályát választó bírák száma csökken (2000-ben 34-en, 2001-ben 28-an, 2002-ben 21-en kérték felmentésüket). Kitűnik az is, hogy elsősorban a fiatal helyi bírósági bírák választanak más hivatást. Közöttük - mint ahogy a bírák körében is - általában magasabb a nők aránya, mint a férfiaké. 2.1.5. A bírák elleni fegyelmi eljárások A tájékoztató időszakában a megyei bíróságok elnökei fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül nyolc bíróval és nyolc bírósági vezetővel szemben alkalmaztak írásbeli figyelmeztetést. Az intézkedésre általában késedelmes ügyintézés miatt került sor.
160/71
Fegyelmi eljárás egy kollégiumvezető, egy megyei bírósági tanácselnök, két megyei bírósági bíró és két helyi bírósági bíró ellen indult. Két bíróval szemben a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás, kilenc esetben pedig a hivatali kötelezettség vétkes megszegése miatt indult fegyelmi eljárás. A korábbi évekhez hasonlóan általában késedelmes ügyintézés alapozta meg a fegyelmi kezdeményezést. Az érintett bírák a határozatok írásbafoglalásának törvényben előírt határidejét mulasztották el, illetve a fellebbezett határozatok felterjesztésével késlekedtek. Közülük hárman korábban már részesültek fegyelmi büntetésben. A fegyelmi bíróságok nyolc ügyben hoztak jogerős határozatot. Egy esetben vezetői tisztségből való felmentés fegyelmi büntetést szabtak ki. Két bíró megrovás fegyelmi büntetésben részesült, kettő pedig feddés fegyelmi büntetést kapott. Két eljárásban a fegyelmi eljárás megszüntetése mellett a bírót figyelmeztetésben részesítették. Egy esetben a fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárást arra figyelemmel szüntette meg, hogy a bíró szolgálati viszonya megszűnt. 2.1.6. A bírák elleni büntető- és szabálysértési eljárások A tájékoztató időszakában két megyei bírósági bíró ellen indult büntetőeljárás. Egy esetben a bírót közúti baleset gondatlan okozásának vétségében marasztalták és jogerősen pénzbüntetésre ítélték. A köztársasági elnök a másik bíró tekintetében csalás bűntettének alapos gyanúja miatt járult hozzá a büntetőeljárás megindításához. A közlekedés szabályainak megsértése miatt 2002-ben egy bíró ellen indult szabálysértési eljárás. 2.1.7. A bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazása és elismerése A bírák és az igazságügyi alkalmazottak alapilletmény emelését a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvény 2001 januárjától 8,75%-ban állapította meg, a bírói alapilletmény összege 2002. január 1. napjától 202 950 forint. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács annak érdekében, hogy a bírót hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő, függetlenségét biztosító javadalmazás illesse meg és teljes életútját törvényben szabályozott gondoskodás kísérje, a 125/2002. (VI.5.) OIT határozatával elfogadta a bírák javadalmazásáról szóló koncepciót és megvalósítása érdekében kezdeményezte a Bjt. módosítását. Az OIT a bírói alapilletmény tekintetében szükségesnek tartotta annak 2003. január 1. napjától 50%-os mértékben történő, majd ezt követően évente legalább az infláció mértékének megfelelő szintű emelését. A fizetési fokozatok számának növelése a teljes bírói életpálya átfogását biztosítja, az illetménypótlékok is megreformálásra szorulnak. A koncepció részletesen foglalkozik az egyéb javadalmazásokkal és juttatásokkal (többek között a 35 év után járó jubileumi jutalom bevezetésével), a szabadságolás körében pedig a testület indokoltnak tartotta 6 havi, ún. rekreációs szabadság igénybe vételét minden folyamatos szolgálatban eltöltött 10 év után. Az OIT az aktív bírói életpálya lezárása utáni időszakra vonatkozóan többek között javasolta bevezetni a nyugdíjas bírák életpálya/szolgálati pótlékának jogintézményét. A koncepció alapján megkezdődtek az egyeztető tárgyalások a Legfőbb 160/72
Ügyészség és az Igazságügyi Minisztérium képviselőivel a törvénymódosítást igénylő javaslatok tartalmáról. A bírói alapilletmény összegének 50%-os mértékű emelkedése az OIT javaslatától eltérően nem egy ütemben, hanem a 2003. évi költségvetésről szóló törvény alapján két szakaszban, 2003. július 1. és 2003. november 1. napjától valósul meg. A bírósági vezetők, bírák és igazságügyi alkalmazottak átlagon felüli munkavégzésének elismerésére szolgáló soron kívüli illetmény-növelésben – az előző évhez hasonlóan - 2002-ben sem részesültek. A bíróságokon kifizetett jutalom átlagos mértéke 2002. I. félévében 25%, 2002. II. félévében 19% volt. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvénnyel alapított kitüntetésben 16 bíró, 1 gazdasági hivatal vezető, 5 tisztviselő, 2 irodavezető és 1 gépkocsivezető részesült. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a Bjt. és az Iasz., valamint az OIT 1999. évi 3. számú szabályzatának rendelkezései értelmében kiváló munkavégzésért, a bíró tényleges beosztásánál magasabb bírói, az igazságügyi alkalmazottak esetében pedig főtanácsosi és tanácsosi címet adományozhat. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács döntése alapján 2002-ben 27 helyi bírósági bíró címzetes megyei bírósági bírói, 2 tisztviselő főtanácsosi, 17 pedig tanácsosi címet kapott. A 2000. évi 3. számú OIT szabályzatával alapított Juhász Andor díjat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2001ben adományozta első alkalommal. 2002-ben a díj arany fokozatát 4, ezüst fokozatát 10 bíró, a bronz fokozatot 20 tisztviselő vehette át. A címek és díjak átadására ünnepélyes keretek között, már hagyományosan, 2002. július 15-én, a Bíróságok Napján került sor. 2.1.8. Az Országos tevékenysége
Igazságszolgáltatási
Tanács
személyügyi
igazgatási
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2003. január 1. napjától megalakuló és működését 2003. július 1. napjától megkezdő Fővárosi, Pécsi és Szegedi Ítélőtábla személyi feltételeinek biztosítása érdekében kidolgozta az ítélőtáblák vezetőinek és bíráinak kinevezésére, illetve beosztására vonatkozó ütemtervet, megbízta a Fővárosi Ítélőtábla elnökét, kinevezte a Pécsi és Szegedi Ítélőtábla elnökét és elnökhelyettesét, megállapította az ítélőtáblák intézményi létszámirányszámait. A testület egyik kiemelkedő személyügyi igazgatási feladata volt 2002-ben 77 új, az igazságügyi igazgatásban különösen jelentős bírósági vezetői (megyei bírósági elnök, elnökhelyettes, kollégiumvezető) kinevezéssel kapcsolatos eljárás lebonyolítása, tekintettel a Bsz. 69. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 6 éves időtartam lejártára.
160/73
A megyei (fővárosi) bíróságok kollégiumi szervezetének egységesítése keretében a testület kijelölte a kollégiumvezető-helyettesi tisztséggel rendelkező megyei (fővárosi) bíróságokat és engedélyezte kollégiumvezető-helyettesi tisztségek létesítését. A bírák javadalmazására vonatkozó koncepció kidolgozásával az OIT megteremtette a lehetőségét egy, a bírák függetlenségét és méltó megbecsülését biztosító törvény kidolgozásának. A Tanács felmérte a szabálysértési ügyek intézéséhez szükséges létszámfejlesztési igényeket, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításához kapcsolódó állásrendszeresítési igényeket és megtette az ezekre vonatkozó költségvetési javaslatát. A Országos Igazságszolgáltatási Tanács a Bjt. 39. §-ának q) pontja alapján ajánlást alkotott a bírák központi oktatási rendezvényeken való részvétele miatt kiesett tárgyalási napok három hónapon belüli megtartásáról. A testület áttekintette a Legfelsőbb Bíróságon, a megyei (fővárosi) bíróságok illetékességi területén kiadási és bevételi bizonylatok érvényesítését végző dolgozók képesítését, elkészíttette a mentesítési okiratokat, a megállapításokról a munkáltatói jogkör gyakorlói írásban tájékoztatást kaptak. 3. Oktatás 3.1. A bírák és igazságügyi alkalmazottak hazai jogi központi képzése A központi oktatási tervet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala a megyei bíróságok javaslatainak, az oktatásfelelősök és az Oktatási Tanács tagjai indítványainak figyelembevételével állította össze. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala a központi oktatási tervnek megfelelően 2002-ben 22 egyhetes tanfolyamot, 14 szemináriumot és 22 konferenciát szervezett (1. számú melléklet). A tematikák összeállításánál fokozott figyelmet fordítottak a határozott időre kinevezett bírák, illetve titkárok képzésére. A kevesebb gyakorlattal rendelkező bírák kétszer ötnapos tanfolyam keretében, ügyszakonkénti megosztásban nemcsak az anyagi és eljárásjogi kérdéseket tanulmányozták, hanem foglalkoztak a tárgyalás előkészítésével, a hatékony pervezetéssel, a határozatszerkesztéssel és a kihallgatási technikák fejlesztésével is. A bírósági titkárok központi képzése egyrészt a bírói munkára való felkészítésre, másrészt az önálló titkári hatáskör betöltéséhez szükséges ismeretek elsajátítására 160/74
irányult. Ennek érdekében a titkárok ötnapos tanfolyamon vettek részt választott szakterületükön belül, melynek keretében az elméleti kérdéseken túl tárgyalásvezetési, határozatszerkesztési tréning során gyakorlati ismereteiket is bővíthették. A bírósági titkároknak alkalmanként lehetőségük van a bírák számára rendezett konferenciákon való részvételre is. 2002. szeptemberében négy rendezvényből álló konferenciasorozat kezdődött, melynek célja az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának megvitatása. A bírósági vezetőknek az igazságszolgáltatásban betöltött kiemelkedő fontosságú szerepére tekintettel az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala 2002-ben kétszer háromnapos konzultatív tanácskozást rendezett a megyei bíróságok elnökhelyettesei részére, valamint kétnapos konferenciát szervezett a polgári, gazdasági és büntető kollégiumvezetők számára. A bíróságok és a sajtó közötti kapcsolattartás elősegítése érdekében rendszeressé vált a bírósági sajtószóvivők és sajtótitkárok képzése és tapasztalatcseréje. A klasszikus, hazai joganyagot felölelő oktatás mellett szerepelnek a központi képzések anyagában a bírósági ítéletek megalapozottságát elősegítő szaktudományok, pl. pénzügyi-számviteli alapismeretek, valamint az informatika is. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala folyatatta a 2001. évben megkezdett számítástechnikai képzést. 2002. év első félévében budapesti és regionális helyszíneken 15 egyhetes tanfolyam keretében, alkalmanként 15 bíró részesült informatikai alapismeretek oktatásában. A 2001. évben megrendezett intenzív nyelvtanfolyam sikerére figyelemmel 2002. július 15 - augusztus 9. között az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala újabb nyelvtanfolyamokat hirdetett. Az angol és németnyelvű bentlakásos képzésen hat csoportban, összesen 56 bíró, szabadsága terhére, ingyenesen vehetett részt. A központi oktatási rendezvények között rendszeresen szerepelnek az igazságügyi alkalmazottak munkáját elősegítő szakmai programok is, mint például a cégszerkesztők, belső ellenőrök, hivatásos pártfogók és bírósági gazdasági vezetők szemináriumai. A gyakorlatnak megfelelően a bírák és igazságügyi alkalmazottak képzését az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala különböző kiadványokkal is segítette (2. számú melléklet).
160/75
3.2. Oktatás az Európai Unió jogáról Az 1999. szeptemberében indult európai közösségi jogi felkészítő program 2002. évben a harmadik fázisába lépett. A HU/IB/2001/JH/02 számú Phare twinning program társintézményi szerződésének jóváhagyását követően 2002. május 23-án hivatalosan megkezdődött a Phare twinning program végrehajtása a Német Alapítvány a Nemzetközi Jogi Együttműködésért, a Francia Nemzeti Bíróképző Iskola, a Legfőbb Ügyészség és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala közreműködésével. A program keretében 2002-ben folytatódott a bírák közösségi jogi alapképzése, bírósági titkárok és fogalmazók számára pedig kétnapos regionális konferenciákat rendeztek (3. számú melléklet). 2002. nyarán az addig 46 bíróból álló nemzeti tréneri kar 60 bírót magába foglaló testületté bővült, így továbbképzésük már emelt létszámban folyik. A megyei bíróságok elnökhelyettesei 2002. szeptember 14-20. között a Német Szövetségi Köztársaság Alkotmánybíróságán, az Európai Közösségek Bíróságán, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságán tettek látogatást annak érdekében, hogy az elméletben elsajátított ismereteiket gyakorlati tapasztalatokkal is gazdagítsák. A tanulmányút rendkívül sikeres volt, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar igazságszolgáltatás felső szintű vezetői még nagyobb tapasztalatokkal rendelkezzenek az európai integráció legfontosabb kérdéseiben. A nyelvismerettel rendelkező bírák, bírósági titkárok és fogalmazók 2002-ben pályázatot nyújthattak be egyhónapos külföldi szakmai tanulmányúton való részvételre. A tanulmányút célja, hogy megismerjék a tagállamok bíróságainak és az EU intézményeinek működését. A nagyfokú érdeklődést jelzi, hogy a felhívásra 142 pályázat érkezett be, melyek értékelését és a nyelvi meghallgatást követően a Phare Twinning Konzorcium választotta ki a 49 kiutazó személyét. A központi képzésen túl a bíráknak a közösségi jog területén is lehetőségük van önképzésre. Ezt 2002-ben különböző kiadványok mellett elősegítette a Celex és Justicianet adatbázisok használata (4. számú melléklet). A bírák közösségi jogi képzése 2003. évben folytatódik. A rendezvényeken előadóként résztvevő külföldi szakértők egybehangzó véleménye szerint az OIT által célul tűzött és lebonyolított teljes körű bírói felkészítő program Európában egyedülálló. Az Európai Bizottság által évente készített Országjelentés szintén elismerően szólt a képzésről.
160/76
1. számú melléklet A bírák hazai jogi képzése Január Jogorvoslatok az ingatlan-nyilvántartási közigazgatási ügyszakban ítélkező bírák számára
eljárásban
–
konferencia
Jelentkezők száma: 51 Az új számviteli törvény (az 1999-2000. évi képzés folytatása) – konferencia ügyszaktól függetlenül (II. rész) Jelentkezők száma: 48 Háromnapos szeminárium a polgári ügyszakban ítélkező bírák számára Jelentkezők száma: 68 Főbb témák: a szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményei, az eredeti állapot helyreállításának eljárásjogi kérdései, a szerződések relatív hatálytalanságával kapcsolatos perek, perújítás a fizetési meghagyás és a bírósági maghagyás esetén, az eljárási szabályok által felállított korlátok határa, a kereseti kérelemhez kötöttség elve a módosított Pp. tükrében, az elektronikus kereskedelem és a Ptk. kötelmi jogi rendszere. Keresetlevéltől az ítéletig – egyhetes tanfolyam maximum 40 bírósági titkár számára, akik polgári ügyszakban kívánnak bírói kinevezésüket követően ítélkezni. A rendezvény a bírói hivatásra történő szakmai felkészítésre koncentrál. Jelentkezők száma: 23 Főbb témák: Felkészülés a tárgyalásra, a bizonyítás, határozatszerkesztés, tárgyalásvezetés gyakorlati tréning keretében (a bíró a tárgyalóteremben, kommunikációs tréning, a bíró szerepe az emberi jogok érvényre juttatásában és tiszteletben tartásában, a rendfenntartás, a döntés súlya). Február A vádirattól az ítéletig – egyhetes tanfolyam 40 bírósági titkár számára, akik büntető ügyszakban kívánnak bírói kinevezésüket követően ítélkezni. A rendezvény a bírói hivatásra történő szakmai felkészítésre koncentrál. Jelentkezők száma: 13
160/77
Főbb témák: Felkészülés a tárgyalásra, a bizonyítás, a kényszerintézkedések és következményei, az elfogató parancs kibocsátása, az előzetes letartóztatás elrendelésének szükségessége, határozatszerkesztés, tárgyalásvezetés gyakorlati tréning keretében (a bíró a tárgyalóteremben, kommunikációs tréning, a bíró szerepe az emberi jogok érvényre juttatásában és tiszteletben tartásában, a rendfenntartás, a döntés súlya). Egyhetes tanfolyam a határozott időre kinevezett büntető ügyeket tárgyaló bírák számára Jelentkezők száma: 53 Főbb témák: a gazdasági bűncselekmények, elhatárolásuk a vagyon elleni bűncselekményektől, háttérjogszabályok, a vagyon elleni bűncselekmények, a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, a lefoglalás, elkobzás, zár alá vétel, a középmérték alkalmazása a büntetéskiszabás körében, a büntetetés-végrehajtás szabályai. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, tapasztalatai – konferencia büntető bírák számára
az
ítélkezés
eddigi
Jelentkezők száma: 93 Egyhetes tanfolyam a határozott időre kinevezett polgári, gazdasági és családjogi ügyeket tárgyaló bírák számára Jelentkezők száma: 66 Főbb témák: használati és birtokviták, a szerződések érvénytelensége, a szerződést biztosító mellékkötelezettség, különös figyelemmel a zálogjogra, kölcsönszerződések és az opciós jog, bank- és hitelügyletek, a kezesi felelősség, a házastársi közös vagyon megosztásánál a társasági vagyon, üzletrészrész elszámolása, a hagyatékban lévő üzletrészek elszámolása, az új bírósági végrehajtási törvény. Az új számviteli törvény (III. rész) Jelentkezők száma: 48 Március Egynapos tanácskozás a bírósági sajtószóvivők és sajtótitkárok számára a sajtó és a bíróság közötti kapcsolattartás kérdéseiről Jelentkezők száma: 21
160/78
Az új számviteli törvény (IV. rész) Jelentkezők száma: 48 Háromnapos szeminárium a büntető ügyszakban ítélkező bírák számára anyagi jogi kérdésekben Jelentkezők száma: 67 Főbb témák: a csempészet és az adócsalás az ítélkezési gyakorlatban, a büntető jogi tárgyú jogegységi határozatok, a középmérték a büntetéskiszabás körében. Egyhetes tanfolyam bírák részére számítástechnikai alapismeretekből – 15 fő részvételével, helyi illetve regionális szervezéssel (Budapesten 2 alkalommal, Békéscsabán 1 alkalommal, Szolnokon 1 alkalommal) Jelentkezők száma: 60 Főbb témák: szövegszerkesztés, belső levelezés, a CD-Jogtár használata, adatvédelem, Internet használat. Konferencia belső ellenőrök számára Jelentkezők száma: 22 Április Háromnapos szeminárium a cégügyeket intéző bírák, joggyakorlatukat ebben az ügyszakban végző titkárok számára
valamint
a
Jelentkezők száma: 66 Főbb témák: a cégek átalakulása, különös tekintettel a szövetkezetek átalakulására, a cégek végelszámolásának, illetve felszámolásának elrendelése a törzstőke felemelési kötelezettség elmulasztása miatt, a megváltozott konszernjogi szabályok (jogszabályváltozástól függően), az új szövetkezeti törvény. Háromnapos szeminárium munkaügyi bírák számra Jelentkezők száma: 77 Főbb témák: a munkaidő és a pihenőidő kapcsán felmerült kérdések, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos jogviták, ítélkezési gyakorlat a rendeltetésellenes joggyakorlás körében, a közalkalmazottak és 160/79
köztisztviselők elleni fegyelmi eljárás, a munkavállaló anyagi felelőssége. További szervezéstől függően a következő témában kerül sor tréningre: az emberi jogok és a személyiségi jogok érvényesülése. A résztvevők közül 40 fő jelentkezhet a tréningre. Egyhetes tanfolyam bírák részére számítástechnikai alapismeretekből – 15 fő részvételével, helyi illetve regionális szervezéssel (Budapesten 2 alkalommal, Pécsett 1 alkalommal, Szolnokon 3 alkalommal, Kaposvárott 1 alkalommal) Jelentkezők száma: 105 A személyiségi jogok megsértése, a nem vagyoni kártérítés. A tájékoztatáshoz fűződő jog határai – konferencia polgári ügyszakos bírák számára Jelentkezők száma: 152 Konferencia cégszerkesztők számára a cégbírósági ügyvitel szabályainak alkalmazásáról, informatikai kérdésekről Jelentkezők száma: 79 Május Ötnapos konzultatív tanácskozás a megyei bíróságok elnökhelyettesei és a megyeszékhelyeken működő városi bíróságok elnökei részvételével Jelentkezők száma: 38 Főbb témák: az igazságszolgáltatás időszerű feladatai, a bíróságokra háruló igazgatási feladatok, a költségvetési gazdálkodás új feladatai, aktuális személyzeti kérdések, a bíróságok 2002. szeptember 1-től 2003. június 30-ig tartó központi oktatási terve, tájékoztató a bírák közösségi jogi képzéséről, a pszichológiai tényezők szerepe a bírói munkában az emberi és személyiségi jogok érvényesülése szempontjából, a bírósági eljárások transzparenciája. Kétnapos konzultatív tanácskozás büntető kollégiumvezetők számára Jelentkezők száma: 47 Egyhetes tanfolyam bírák részére számítástechnikai alapismeretekből – 15 fő részvételével, helyi illetve regionális szervezéssel (Budapesten 1 alkalommal, Miskolcon 1 alkalommal, Egerben 1 alkalommal) Jelentkezők száma: 39
160/80
Háromnapos szeminárium a közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák számára Jelentkezők száma: 55 Főbb témák: a közigazgatási eljárás során megállapított fizetési kötelezettség, bírság, felülvizsgálat iránti perekben a megállapított összeg mérséklésének, felülmérlegelésének lehetőségei, az új adójogszabályok, vám- és deviza-szabályok, a jövedéki törvény, a közigazgatási szerv határozata végrehajtásának felfüggesztése. Kétnapos szeminárium büntető ügyeket tárgyaló bírák számára eljárásjogi kérdésekről Jelentkezők száma: 70 Főbb témák: a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések a büntető eljárásban különös tekintettel az új intézményekre (pl. házi őrizet), lemondás a tárgyalásról, eljárás a terhelt távollétében. Háromnapos alkalmazásáról
szeminárium
az
új
végrehajtási
törvény
gyakorlati
Jelentkezők száma: 76 A bírói engedélyhez kötött és az ahhoz nem kötött titkos információgyűjtés kérdései, a titkos információgyűjtés révén beszerzett adatok bizonyítékként történő felhasználása – konferencia büntető bírák számára Jelentkezők száma: 80 Értékpapírok és a tőzsde, bank és hitelügyletek. A közraktározás szabályai – konferencia ügyszaktól függetlenül Jelentkezők száma: 108 Háromnapos szeminárium a bírósági gazdasági vezetők számára a pénzügyiszámviteli szabályozás időszerű kérdéseiről Jelentkezők száma: 56
160/81
Június Kétnapos konzultatív tanácskozás a polgári és gazdasági kollégiumvezetők számára Jelentkezők száma: 47 Egyhetes tanfolyam bírák részére számítástechnikai alapismeretekből – 15 fő részvételével, helyi illetve regionális szervezéssel (Miskolcon 1 alkalommal) Jelentkezők száma: 15 Konferencia hivatásos pártfogók részére a tevékenységükhöz kapcsolódó BÜSZ szabályokról és az egyes jogszabályváltozásokról Jelentkezők száma: 52 Kommunikációs tréning büntetés-végrehajtási bírák számára Jelentkezők száma: 7 Konferencia belső ellenőrök számára Jelentkezők száma: 22 Tájékoztató megyei elnökhelyettesek részére a francia bíróképzésről Jelentkezők száma: 22 Július-augusztus Angol, német nyelvi intenzív, bentlakásos, egyhónapos képzés két nyelvi szinten összesen hat rendezvény keretében Jelentkezők száma: 56 Szeptember Konferencia sorozat az új Polgári Törvénykönyv koncepciójáról (I. rész) Jelentkezők száma: 124 Október
160/82
Konferencia sorozat az új Polgári Törvénykönyv koncepciójáról (II-III. rész) Jelentkezők száma: 228 November Háromnapos konzultatív tanácskozás a megyei bíróságok elnökhelyettesei számára az igazgatás időszerű kérdéseiről Jelentkezők száma: 25 Háromnapos szeminárium a polgári ügyszakban ítélkező bírák számára (megismételt szeminárium a Fővárosi Bíróság, a Pest Megyei Bíróság és a Fejér Megyei Bíróság bírái részvételével) Jelentkezők száma: 73 Főbb témák: a szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményei, az eredeti állapot helyreállításának eljárásjogi kérdései, a szerződések relatív hatálytalanságával kapcsolatos perek, az elektronikus kereskedelem és a Ptk. kötelmi jogi rendszere, perújítás a fizetési meghagyás és a bírósági meghagyás esetén, a kereseti kérelemhez kötöttség elve a módosított Pp. tükrében. Konferencia sorozat az új Polgári Törvénykönyv koncepciójáról (IV. rész) Jelentkezők száma: 113 Háromnapos szeminárium a végrehajtási törvény gyakorlati alkalmazásáról bírák és titkárok részvételével Jelentkezők száma: 90 Főbb témák: az új végrehajtási törvény a jogalkotó oldaláról, a végrehajtási perek, jogorvoslatok a végrehajtási eljárásban és a kifogás, a végrehajtási költségek, a végrehajtói ügyvitel, a végrehajtási díj megállapítása. Egyhetes eljárásjogi tanfolyam a kevesebb civilisztikai ügyeket tárgyaló bírák számára
gyakorlattal
rendelkező
Jelentkezők száma: 31 Főbb témák: a tárgyalás előkészítése, pervezetés, a bíróság tájékoztatási kötelezettsége, a felek meghallgatása, a megegyezés lehetőségei, ítéletszerkesztés, perköltség,
160/83
költségkedvezmények, sajtó és nyilvánosság, az emberi jogok érvényesülése a bírósági eljárásban. Egyhetes eljárásjogi tanfolyam a kevesebb gyakorlattal rendelkező büntető ügyeket tárgyaló bírák számára Jelentkezők száma: 20 Főbb témák: a tárgyalás előkészítése, tárgyalásvezetés, határozatszerkesztés, magánvádas eljárás, az egyes különleges eljárások, eljárás a terhelt távollétében, összbüntetés, a szabálysértési eljárás, sajtó és nyilvánosság, az emberi jogok érvényesülése a bírósági eljárásban, eljárásjogi kerekasztal az új büntető eljárásjogi törvényről. Egynapos tanácskozás a bírósági sajtószóvivők és sajtótitkárok részére a sajtó és a bíróság közötti kapcsolattartás kérdéseiről Jelentkezők száma: 21 Háromnapos szeminárium a bírósági gazdasági vezetők számára a pénzügyiszámviteli szabályozás időszerű kérdéseiről Jelentkezők száma: 59 December A gondnokság, a cselekvőképesség anyagi és eljárásjogi szabályai – egynapos konferencia Jelentkezők száma: 123 Konferencia belső ellenőrök számára Jelentkezők száma: 48
160/84
2. számú melléklet 2002-ben megjelentetett kiadványok - Dr. Gyulai Dezső: A polgári perrendtartás — a Vht. fontosabb rendelkezései (fogalmazói vázlat) - Dr. Dabis Erzsébet: A társadalombiztosítási jog szakvizsgaanyagának feldolgozásához a bírósági fogalmazóképzés keretében - Dr. Pongrácz Eszter: Az 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról - Dr. Vaskuti András: Vázlat a Btk. Általános Részének a bírósági fogalmazóképzés keretén belül történő megbeszéléséhez - Dr. Pongrácz Eszter: Az 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról - Dr. Péntek László: Büntető anyagi és eljárásjogi jogszabálygyűjtemény - Dr. Pongrácz Eszter: Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről - Dr. Cserni János – dr. Réczey Katalin: A Legfelsőbb Bíróság polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi, jogegységi határozatai, irányelvei, elvi döntései, állásfoglalásai - Dr. Erményi Lajos: A szerződés. Felelősség szerződésen kívül okozott károkért és a jogalap nélküli gazdagodás. A Ptk.-ban foglalt egyes szerződések (Ptk. XVII-L. fejezet) - Dr. Wirth Béla: A bíróságok szervezete. A bírák jogállása és az igazságügyi alkalmazotti jogviszony
160/85
3. számú melléklet KÖZÖSSÉGI JOGI KÉPZÉS Május Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 05. 13-17. Jelentkezők száma: 46 fő Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 05. 27-31. Jelentkezők száma: 56 fő Június Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 06. 03-07. Jelentkezők száma: 57 fő Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 06. 10-14. Jelentkezők száma: 57 fő Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 06. 17-21. Jelentkezők száma: 59 fő Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 06. 24-28. Jelentkezők száma: 57 fő Szeptember Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 09. 09-13. Jelentkezők száma: 53 fő Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 09. 16-20. Jelentkezők száma: 48 fő
160/86
Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 09. 23-27. Jelentkezők száma: 59 fő Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 09. 30-10. 04. Jelentkezők száma: 54 fő Október Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 10. 07-11. Jelentkezők száma: 49 fő Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 10. 14-18. Jelentkezők száma: 48 fő November Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 11. 04-08. Jelentkezők száma: 42 fő Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 11. 11-15. Jelentkezők száma: 41 fő Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 11. 18-22. Jelentkezők száma: 33 fő Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 11. 25-29. Jelentkezők száma: 28 fő December Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 12. 02-06. Jelentkezők száma: 56 fő
160/87
Bírák közösségi jogi alapképzése 2002. 12. 09-13. Jelentkezők száma: 58 fő Szeptember Bírósági titkárok és fogalmazók közösségi jogi képzése 2002. 09. 10-11. Jelentkezők száma: 109 fő Bírósági titkárok és fogalmazók közösségi jogi képzése 2002. 09. 16-17. Jelentkezők száma: 40 fő Bírósági titkárok és fogalmazók közösségi jogi képzése 2002. 09. 23-24. Jelentkezők száma: 99 fő Bírósági titkárok és fogalmazók közösségi jogi képzése 2002. 09. 30-10. 01. Jelentkezők száma: 137 fő Október Bírósági titkárok és fogalmazók közösségi jogi képzése 2002. 10. 07-08. Jelentkezők száma: 46 fő Bírósági titkárok és fogalmazók közösségi jogi képzése 2002. 10. 14-15. Jelentkezők száma: 61 fő Bírósági titkárok és fogalmazók közösségi jogi képzése 2002. 10. 28-29. Jelentkezők száma: 88 fő NEMZETI TRÉNEREK KÉPZÉSE Október Új nemzeti trénerek versenyjogi képzése 2002. 10. 14. Jelentkezők száma: 18 fő 160/88
November Nemzeti trénerek képzése 2002. 11. 20-22. Jelentkezők száma: 27 fő
Nemzeti trénerek képzése 2002. 11. 25-27. Jelentkezők száma: 29 fő
MEGYEI BÍRÓSÁGI ELNÖKHELYETTESEK TANULMÁNYÚTJA Megyei bírósági elnökhelyettesek tanulmányútja Németország-Franciaország-Luxemburg (Frankfurt, Kalsruhe, Strasbourg, Luxemburg, Trier), 2002. 09. 14-20. Jelentkezők száma: 22 fő
160/89
4. számú melléklet ÍRÁSOS OKTATÁSI ANYAGOK A KÖZÖSSÉGI JOGI KÉPZÉSHEZ Rüdiger Stotz: Jogvédelem és az Európai Bíróság (OITH) Manfred A. Dauses: Az előzetes döntéshozatali eljárás (OITH) Lomnici-Kecskés-Maczonkai: Az Európai Közösségek Bírósága (HVG-ORAC) Az európai integráció alapító szerződései (IM- fordítás) Segédanyag (Társulási megállapodás stb.) (OITH) Baka-Lamm-Kecskés-Lomnici: Intézmények Európában (szerk: Lomnici Zoltán) (HVG-ORAC) Európai Uniós Fogalomtár (Szaktudás Kiadó Ház) Gazdag Ferenc: Az EU közös kül- és biztonságpolitikája (Osiris Kiadó) Horváth Zoltán: Kézikönyv az EU-ról (Magyar Országgyűlés) Farkas Ákos: Büntetőjogi együttműködés az EU-ban (Osiris Kiadó) Jogszabályok polgári ügyszakos bírák számára IM – fordítás Jogszabályok gazdasági és cégbírák számára IM – fordítás Jogszabályok büntető ügyszakos bírák számára IM – fordítás Jogszabályok közigazgatási ügyszakos bírák számára IM – fordítás Nizzai Szerződés IM – fordítás Peter Schäfer: Studienbuch Europarecht – még nincs magyar fordítás Jürgen Gündisch: Rechtsschutz in der Europaischen Gemeinschaft – még nincs magyar fordítás Prugberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka és közszolgálati jog (KJK-KERSZÖV) Miskolczi Bodnár Péter: Európai társasági jog (KJK-KERSZÖV) Vékás Lajos: Európai közösségi elemek a magyar magán- és kereskedelmi jogban (KJKKERSZÖV) M. Nyitrai Péter: Nemzetközi bűnügyi jogsegély Európában (KJK-KERSZÖV) Király Miklós: Az Európai Közösség kereskedelmi joga (KJK-KERSZÖV) Várnay Ernő-Papp Mónika: Az Európai Unió joga (KJK-KERSZÖV) Válogatott ítéletek az Európai Bíróság esetjogából I-II (KJK-KERSZÖV) Brávácz-Szőcs-Bozzay-Wallacher: Jogviták határok nélkül (HVG-ORAC) Európai Jog (folyóirat)(HVG-ORAC) Guide du Formateur IM - fordítás
160/90
4. A bírósági épületek 2002. január 1-jei állapot szerint a magyarországi bíróságok 145 épületben működnek. A megyei (fővárosi) bíróságok, valamint a megyeszékhelyi városi bíróságok – tehát a nagy alapterületű bíróságok – zömmel a századforduló környéke és az I. világháború közötti időszakban épültek, míg a helyi bíróságok többsége a két világháború közötti időszakban. A bírósági épületek „új generációját” elsősorban a más funkcióra épült, a rendszerváltozás során átvett, volt párt- és munkásőr épületek jelentik. Az épületállomány korszerűsítésére az elmúlt évtizedekben csak szerény pénzügyi lehetőségek álltak rendelkezésre. Nem csak a nagyobbrészt 60-110 éve épült épületek rekonstrukciója maradt el, hanem a több, mint tíz éve átvett, volt párt- és munkásőr épületek állaga is romlott, mert nem volt pénzügyi lehetőségünk átvételükkor a teljes felújításra. A bíróságok épület-karbantartásra fordítható pénzügyi lehetőségei nominálértéken másfél évtizede változatlanok, 2001-2002-re vonatkozóan is csökkentek, mert a költségvetés többletforrásokat nem biztosított. A felsorolt tényezők hatására az épületek fizikai romlása meghaladja a felújítások során elért eredményeket. Sajnos továbbra is érvényes az a megállapítás, hogy a bíróságok nagyobb részében bármikor bekövetkezhet olyan műszaki esemény, mely hosszabb-rövidebb időre megbéníthatja a bíróságok munkáját. 4.1. A bírósági épületállomány fő jellemzői A bírósági épületek műszaki állapotában, felszereltségében az előző beszámoló óta – a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt – a szükségesnél lényegesen kisebb mértékű változás történt. 2002-ben több, mint 7.200 m² bírósági alapterületet újítottunk fel teljes mértékben. 6.500 m² nagyságú területen folyt részleges felújítás, több, mint 24.100 m²-es területet érintettek a kisebb volumenű rekonstrukciós munkák, és 21.000 m²-es területet az előre nem tervezett feladatok. Ez összességében 58.800 m²-t jelent, amely a teljes bírósági alapterület 17,3%-át teszi ki. Az építési beruházások előkészítési munkáit 26.800 m² területű bírósági épületnél végeztük el. Mivel 2002-ben több, nagy alapterületű, nagy létszámú bíróságot érintett a beruházási, felújítási program, a bírósági dolgozók kb. egynegyedének komfortérzetét sikerült kisebb-nagyobb mértékben javítani. A bírósági épületek biztonságát javították az eszközbeszerzések keretén belül rendelkezésre bocsátott biztonságtechnikai berendezések. 160/91
Az 1. sz. mellékletben valamennyi bírósági épület építészetileg hasznos alapterületének (nettó m²) és műszaki állapota szerinti besorolásának (minősítésének) bemutatásával kívánom az általános megállapításokat alátámasztani: - az 1. o. minősítésű épületek műszaki állapota jó; - a 2. o. minősítésű épületek jó műszaki állapot mellett kisebb, akut műszaki kérdések megoldását igénylik; - a 3. o. minősítésű épületek összességében még - átmenetileg - elfogadható műszaki állapot mellett egy vagy több műszaki kérdésben azonnali beavatkozást igényelnek; - a 4. o. minősítésű épületek azonnal teljes rekonstrukciót igényelnek; - az 5. o. minősítésű épületek bírósági célra alkalmatlanok. Az épületállomány adatait a közelmúltban korszerűsített nyilvántartó rendszerünk tartalmazza. Az OIT és a megyei bíróságok rendelkezésére is álló adatállomány a döntéshozás eszközévé vált, segítségével az épületeket érintő legfontosabb műszaki adatokról azonnali információk állnak rendelkezésünkre. Az épületállomány rossz műszaki állapota mellett továbbra is gondot jelent az elhelyezési lehetőségek szűkössége. Az elmúlt évtizedben több száz jogszabály bővítette a bíróságok feladatkörét, néhány jogszabály létszámbővítéssel is járt, melyet azonban finanszírozási okok miatt nem követhetett az elhelyezési lehetőségek bővítése. Az elmúlt évben a bíróságok beruházási lehetőségeinek felhasználásával, a bírák elhelyezési és munkafeltételeinek javítására az alábbi intézkedések történtek: -
Elkészült és átadásra került a Keszthelyi és a Monori Városi Bíróság, valamint a Budapesti XX-XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság épületének átalakítása és bővítése.
-
Befejeződött a Fejér Megyei Bíróság épületének külső rekonstrukciója, valamint a Vas Megyei Bíróság díszterméhez kapcsolódó felújítási munkák II. üteme.
-
A Tolna Megyei Bíróság és a Békés Megyei Cégbíróság és Munkaügyi Bíróság épülete rekonstrukciójának beruházás-előkészítése befejeződött, a kivitelezési munkák elkezdődtek.
-
Elkezdődtek a Békéscsabai Városi Bíróság, a Debreceni Városi Bíróság és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság épület-átalakítás és bővítés beruházáselőkészítési munkái.
-
A Pesti Központi Kerületi Bíróság épületének felújítási munkái 2002. évben koncepció változás miatt nem folytatódtak. Az itt rendelkezésre álló pénzeszközöket az OIT 2002/61. (VII.04.) számú határozata alapján átcsoportosítottuk, nagyrészt a ítélőtáblák épületeinek felújítására, illetve egyéb kisebb feladatokra. A Pécsi Ítélőtábla helyiségeinek kialakítása elkészült, a Szegedi Ítélőtábla kialakítása folyamatban van. 160/92
-
A Pest Megyei Bíróság és a Budakörnyéki Bíróság az egyik legrosszabb műszaki állapotú épületben, igen szűkös körülmények között dolgozik.
Sajnálattal kellett tudomásul venni, hogy az egyik legnagyobb magyar bíróság épülete átalakításának és bővítésének beruházás előkészítési munkáit - forráshiány miatt - le kellett állítani. A Kormány 1099/1996. (X.01.) határozatának 3. a. pontja alapján, az 1999-ben beindított és 2002. év végéig tartó ingatlanvásárlási, pályáztatási, tervezési és közbeszerzési eljárásokra az OIT 335 millió forintot fordított. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének és az akkor hivatalban lévő miniszterelnöknek a 2000. év június hó 28. napján történt megbeszélésén megállapodás jött létre arról, hogy a Kormány a Pest Megyei Bíróság épületének korszerűsítésére és bővítésére - a központi költségvetés általános tartaléka terhére - 2001. évben egymilliárd, 2002. évben kétmilliárd forint összegű többlettámogatást ad. Minderre figyelemmel az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 123/2001. (X.03.) OIT számú határozatában felhatalmazást adott a Pest Megyei Bíróság elnökének, a bíróság épületének felújítása és bővítése érdekében szükséges közbeszerzési eljárás megindítására. Az évek óta húzódó épületbővítés megkezdéséhez a 2378/2001. (XII.18.) Kormányhatározat 250 millió forintot biztosított, majd a Kormány kötelezettséget vállalt a 2002. évi szükséges beruházási költségek fedezetének a II. félévi tartalék felhasználásával történő kifizetésére. Ez és a korábbi kötelezettségvállalás azonban nem valósult meg, így 2002. év végén, a kész kivitelezési tervek alapján, a kivitelező kiválasztására kiírt közbeszerzési eljárást - a Kbt. 60. § (1) pontja alapján eredménytelennek kellett nyilvánítanunk. A beszámolási időszakban kisebb volumenű épület-rekonstrukciós feladatok végrehajtására is sor került: -
A Mosonmagyaróvári Városi Bíróság épületének tető- és homlokzat felújítása, kerítés újraépítése, valamint udvarrendezése elkészült.
-
Befejeződött az Esztergomi Városi Bíróság épületének ingatlanvásárlás és a meglévő épület részbeni tetőfelújítása.
-
Folyamatban van a Fővárosi Bíróság épületében a kazánház korszerűsítése, és elkészült a PKKB épülete tetőtéri helyiségeinek klimatizálása.
-
Elkészültek az OIT Hivatala, valamint a Legfelsőbb Bíróság épületében tervezett kisebb felújítások is.
bővítését
célzó
160/93
-
Rendelkezésünkre áll a Budapesti IV-XV. Kerületi Bíróság épülete átalakításának és bővítésének döntés-előkészítő tanulmányterve.
Az előre nem tervezett feladatok körében - a tartalék terhére - az alábbi munkák készültek el: -
Befejeződött a Legfelsőbb Bíróság épületében a konyha korszerűsítése, a Zala Megyei Bíróság épülete egy részének homlokzat-felújítása, a Szigetvári Városi Bíróság kerítés-építése és udvarrendezése.
-
A Baranya Megyei Bíróság épületében kicseréltük a tárgyalótermi ajtókat, a Debreceni Városi Bíróság épületében elhárítottuk a beázás-veszélyt, kijavítottuk a tetőt, a Mohácsi Városi Bíróság épületében kicseréltük a lámpatesteket.
-
Elkészült a Kiskunhalasi Városi Bíróság egyik épületrészének felújítása, a Dunakeszi Városi Bíróság, a Budaörsi Városi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság Budapest, Rózsa utcai épületének villámvédelme, valamint a Csongrád Megyei Bíróság épületében az elektromos energia bővítése.
-
Befejeződött a Dabasi Városi Bíróság épületében a kazánház létesítése, valamint a Bács-Kiskun Megyei Bíróság épületében a kazán cseréje.
-
Megterveztettük a Somogy Megyei Bíróság kollégiumi termének átalakítását, felújítását.
-
A Fejér Megyei Bíróság épületében elkészültek a festési munkák és a számítógépes hálózat kábelcseréi.
A bíróságok által épület-rekonstrukcióra és beruházásokra fordítható összeg 2002ben nem változott a 2001. évi pénzügyi lehetőségekhez képest. Szerencsére ez a tendencia 2003-ban nem folytatódik, mivel kb. egymilliárd forinttal nagyobb összeg áll erre a célra rendelkezésünkre. 2003. évben folytatódnak – a közép- és hosszú távú terveket a költségvetési lehetőségekhez igazítva – a bírósági épületek rekonstrukciói. Folytatódik a Tolna Megyei Bíróság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, a Debreceni és a Békéscsabai Városi Bíróság, valamint a Békés Megyei Cégbíróság és Munkaügyi Bíróság épületének korszerűsítése. Befejeződik a Fővárosi és a Pécsi Ítélőtábla elhelyezése, kiemelten kezeljük a Szegedi Ítélőtábla épületének rekonstrukcióját. Elkezdődik és be is fejeződik a Szentendrei Városi Bíróság megvásárolt új épületének átalakítása, elkezdődik a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületének belső rekonstrukciója. Megkezdődik a Debreceni és a Győri Ítélőtábla, valamint a Kazincbarcikai és Kunszentmártoni Városi Bíróság épületének beruházás-előkészítési
160/94
munkája. Elkészülnek a Bírósági Képzési Központ átalakított és bővített budapesti épületének kivitelezési tervei is. A 2003. évi beruházások listáját a 2. számú melléklet tartalmazza. 4.2. A bírósági épületek eszközellátottságának fő jellemzői A bíróságok korszerű működéséhez szükséges technikai feltételeket a rendelkezésünkre álló pénzügyi lehetőségekből nem tudjuk biztosítani. Megállapítható, hogy nem elsősorban mennyiségi problémáról van szó, hanem arról, hogy a meglévő technikai eszközök jelentős része korszerűtlen. Cseréjük jó esetben fizikai elhasználódásukat követi, az erkölcsi kopás követése megoldhatatlan. A bíróságok technikai ellátására 2001-ben 190 millió forintot, 2002-ben 149 millió forintot fordíthattunk, míg 2003-ban 115 millió forint felhasználására lesz lehetőségünk. Az egyre csökkenő források koncentrált felhasználásával igyekeztünk a bíróságok működési feltételein javítani. 2002-ben a gépjárművek cseréjére és kényszerűségi okokból a biztonságtechnikai rendszerek kiépítésére fordítottuk a legnagyobb figyelmet (83,0 millió forint, illetve 47,0 millió forint), az egyéb eszközök beszerzésére 19,0 millió forint állt rendelkezésünkre. 2003-ban várhatóan az előirányzott pénzügyi lehetőségeink felét biztonságtechnikai beruházásokra fordítjuk, míg a fennmaradó összegből ez évben is a fénymásolók, a gépjárművek és a telefonközpontok cseréje kap prioritást.
160/95
160/96
160/97
160/98
160/99
160/100
160/101
160/102
160/103
5. A bírósági informatika 5.1. Az informatika növekvő szerepe a bírósági munkában Magyarország a harmadik évezredben egyszerre lép az Európai Unióba és az információs társadalomba. A két mozzanat egymást feltételezi. Nemcsak hazánk, hanem a vele együtt az EU-ba igyekvő, sőt a jelenlegi tagországok is a korszakváltás időszakában vannak. Ez a korszakváltás meghatározza a harmadik hatalmi ág, az igazságszolgáltatással szembeni követelményeket is. Ahhoz, hogy ezeknek a követelményeknek a bíróságok eleget tegyenek, a bírósági munka informatikai támogatása elengedhetetlen. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (továbbiakban: OIT) által elfogadott Informatikai Stratégia 2-4 év távlatában jelentős feladatokat fogalmazott meg a bírósági informatika fejlesztésére. A bíróságok informatikai stratégiája alapvető célkitűzésként határozza meg az olyan központilag koordinált információrendszerek kialakítását és alkalmazását melyek révén: − csökkenhet az ügyintézés időtartama, − mind teljesebb informatikai támogatást kap a bírói munka, − biztosítja az azonos szintű bíróságok egységes szolgáltatási színvonalát, − javítja a bírósági szervezetek működésének hatékonyságát, − erősíti a bíróságok munkájában az Internet használatot, − biztosítja a bírósági munkában hasznosítható adatbázisok elérését, a külföldi bíróságokkal, és az igazságszolgáltatási szervekkel történő elektronikus kapcsolat kialakítását. 5.2. PHARE segélyprogram megvalósulása Új lendületet adott 2002-ben a bírósági informatikai fejlesztéseknek a PHARE II. program előkészítése és megvalósítása. A 2000. szeptember 12-én megkötött, EUMagyarország közötti pénzügyi memorandum szerint egy újabb PHARE program indulhatott (összköltsége 8,25 millió EUR, melyből 4,75 millió EUR saját részfinanszírozás 3,5 millió EUR PHARE támogatás). A Bíróságok Informatikai Stratégiája alapján meghatározott feladatok értelmében a program keretében két alprogram indult: − HU 0007-02-01 számon 3 részfeladat valósult meg: ♦ helyi hálózatok kiépítése (kivitelező Siemens Kft), ♦ országos hálózat létrehozása (kivitelező Albacomp Rt. - MATÁV Rt.), ♦ munkaállomások (1217 db), szerverek (46 db), nyomtatók (100 db) beszerzése (megvalósító Albacomp Rt.),
160/104
−
HU 0007-02-02 számú altender 2 részfeladatot irányzott elő: ♦ rendszerintegráció (győztes KFKI Informatikai Rt.), ♦ alkalmazásfejlesztés és oktatások (győztes KFKI Informatikai Rt.).
A jelenlegi PHARE program infrastruktúra fejlesztési ütemének részeként 2002. novemberére – a rendszer hivatalos átadása 2002. november 27-én megtörtént – a bíróság informatikai eszközállománya jelentősen átalakult és fejlődik. A korábbi megyei szintig menő rendszer országos rendszerré fejlődött. A hálózatba kapcsolt munkaállomások száma 6218 db. A PHARE tender keretében beszerzésre került gépeken (1217 db) a legkorszerűbb operációs rendszerek, irodai programcsomagok, elektronikus levelező rendszer üzemel, valamennyi munkaállomás Internetes elérést is biztosít. 5.3. Bírósági szervezetekben alkalmazott programok A bíróságok munkavégzését hivatottak segíteni az OITH által kialakított korszerű szervezési és informatikai megoldások. Ezek az alábbiak: -
folyamatban van a jelenleg alkalmazott Lajstrom program komfortosságának javítása,
-
üzemszerű használatban van a kötelező (felhasználók száma 2170) és ajánlott nyomtatványok (felhasználók száma 1920) számítógépes adathordozón tárolt változata,
-
működik a belügyminisztériumi adatbázisok vezetékes és vezeték nélküli elérési rendszere, mely az ítélkezések átfutási idejének csökkentéséhez vezet. A bíróságok a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalával kötött együttműködési megállapodás alapján a jogosultsággal bíró felhasználók hozzáférnek a személyi adat és lakcímnyilvántartás, a körözési tájékoztató rendszer, a jármű nyilvántartás adatbázisaihoz. A bíróságokon 130 engedélyezett felhasználó van, egy átlagos felhasználó hetente mintegy 20-30 adatot kér le, ez éves szinten országosan becslés szerint 156.000 lekérdezést jelent,
-
üzemszerűen működik a Legfelsőbb Bíróságok határozatainak elérését biztosító rendszer, amely 50 egyidejű hozzáférést tesz lehetővé 2002. december 31-éig az ítélkezési munka megalapozottságának érdekében mintegy 4500 dokumentumot nyitottak meg, a bejelentkezett felhasználók száma megközelíti az 500 főt. 2002 májusától, a rendszer üzembe helyezésétől kezdve a bejelentkezett felhasználók száma a hatszorosára emelkedett, a megnyitott dokumentumok száma a négyszeresére, ami bizonyítja, hogy a rendszer szolgáltatásai egyre keresettebbek a felhasználók körében,
-
gazdasági hivatalok programjai,
-
országos nyilvántartások.
160/105
Az OITH-nak jogszabályi előírások szerint országos elektronikus nyilvántartást kell vezetnie, és azokból adatszolgáltatást teljesítenie a következő területeken: - hirdetményi idézések országos közhiteles nyilvántartása, - társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartása, - gondnokság alá helyezettek közhiteles nyilvántartása. Hirdetményi kézbesítések országos közhiteles nyilvántartása A hirdetményi kézbesítések modul feladata a polgári peres eljárások keretében hirdetmény útján kézbesített iratok adatainak nyilvántartása, a jogosult érdeklődőknek az országos nyilvántartásból történő adatszolgáltatáshoz szükséges kérelmei nyilvántartása, az adatszolgáltatási eljárás egyes fázisainak kezelése, statisztikai kimutatások készítése, és általános keresések biztosítása, az arra jogosultak számára. 2002-ben 10 897 hirdetmény került országos szinten rögzítésre. Társadalmi szervezetek és alapítványok országos nyilvántartó rendszere A társadalmi szervezetek modul feladata az eljáró bíróságok által hozott bejegyzések regisztrálásának biztosítása. Ez magában foglalja az első bejegyzést, valamint minden további módosítás átvezetését is. Lehetőséget ad a névazonosság országos kiszűrésére. A módosítás jelenthet adatváltozásból adódó módosítást, a társadalmi szervezet megszüntetéséből (törlése a nyilvántartásból), vagy a bejegyzés hatályon kívül helyezéséből adódó módosítást is. Ez a modul a bejegyzések regisztrálásánál lehetőséget biztosít a megyei bíróságok számára elektronikus adatszolgáltatásra is. A modul lehetőséget biztosít általános keresésre, valamint a bejegyzett társadalmi szervezetek élettörténetének megtekintésére. 2002-ben mintegy 76 000 társadalmi szervezetalapítvány került országos szinten a rendszerbe migrálásra/adatfelvitelre. A rendszer 2002-ben készült el, üzemszerűen 2003. január 1-jével indult. Gondnokság alá helyezettek országos közhiteles nyilvántartó rendszere A gondnokság alá helyezettek modul feladata az eljáró bíróságok által hozott – jogerőre emelkedett – bejegyzések regisztrálásának biztosítása. Ez magában foglalja az első bejegyzést, valamint minden további módosítás átvezetését is. A módosítás jelenthet adatváltozásból adódó módosítást, a gondnokság alá helyezés megszüntetéséből (törlése a nyilvántartásból), vagy a bejegyzés hatályon kívül helyezéséből adódó módosítást is. A modul lehetőséget biztosít általános keresésre, valamint a bejegyzett gondnokság alá helyezés élettörténetének megtekintésére. A gondnokság alá helyezés ügyviteli folyamatából adódóan a modul lehetőséget ad az ügyek áthelyezésére más bíróságokhoz, valamint más bíróságtól átvett ügyek megtekintésére is. A gondnokság alá helyezettekről költségtérítés ellenében adatot szolgáltathat az OITH. A modul biztosítja e munkafolyamat során keletkező információk regisztrálását. 2002-ben mintegy 50 000 gondnokolt adata került országos szinten migrálásra/rögzítésre. A bíróságok fele a
160/106
könnyített adatfelvitel érdekében Excel táblában, a másik fele Web felületen rögzítette az adatokat. A rendszer 2002-ben készült el, üzemszerűen 2003. január 1-jével indult. 5.4. A bíróságok munkáját segítő adatbázisok, programok A PHARE program keretében kialakított országos hálózat lehetővé teszi a bíróságok munkájának informatikai támogatását. Az OITH koordinálja a következő adatállományok elérését és működteti a rendszereket: Complex CD Jogtár A Complex CD Jogtár tartalmazza a teljes hatályos joganyagot, az elmúlt fél évtizedben hatályon kívül helyezett jogszabályokkal egyetemben. 2002-ben a felhasználók száma 3450. A Complex CD Jogtár lehetővé teszi a bírói munkához feltétlenül szükséges joganyag hozzáférhetővé tételét, egy - egy hivatalos közlöny joganyagának (tartalmának) megtekintését, tárgyszavak szerinti lekérdezést, joganyagok kapcsolatai alapján történő keresést. Mód van a címmutató szűkítésére, mentésére, beolvasására, exportálására. HVG-Orac Kiadó Jogkódex Plusz-Bírósági Határozatok + A HVG-ORAC Kiadó a Jogkódex Plusz - Bírósági Határozatok + terméke a magyar joggyakorlat átfogóbb és mélyebb megismertetésének céljával készült. 2002-ben a felhasználók száma 1180. ECDL Oktatócsomag Az informatikai írástudás ismerete ma már egyre inkább elengedhetetlen része az általános munkavégzési ismereteknek. Az ECDL (European Computer Driving Licence) az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógép-használói bizonyítvány, mely elsősorban a felhasználói - készségszintű - ismeretek elsajátítását hivatott igazolni. Az ECDL a nemzetközileg egységes normák szerint, szigorú minőségi szabályoknak megfelelően működtetett rendszer. Magyarországon az ECDL minősített köztisztviselői képzés, és része a kormány továbbképzési programjának. A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága pályázat keretén belül mintegy 1300 igazságügyi dolgozónak (bírók, fogalmazók, igazságügyi alkalmazottak) biztosított számítógépet. A pályázat egyik feltétele az ECDL vizsgák letétele. A vizsgázás megkönnyítése érdekében megvásárlásra került az ECDL oktatócsomag, mely minden érdeklődő számára rendelkezésre áll.
160/107
Justicia-net szerver szolgáltatása Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala egyik központi számítógépén található az úgynevezett belső honlap. Elősegíti az információáramlást a bírósági szervezeteken belül. A honlapon fellelhető információhoz az OITH és a bírósági szervezetek dolgozói korlátlan hozzáférési joggal rendelkeznek. A belső honlapon megtalálható információk: - bírói munkát támogató adatbázisok "Bírósági nyomtatványok 2000" gyűjteménye, a Legfelsőbb Bíróság határozatainak adatbázisa, a Közhiteles nyilvántartások, - általános információk lapszemle, aktuális események, célfeladatok, Inoculate vírusminták, letölthető állományok. Igazságügyi szakértők nyilvántartása Az igazságügyi szakértőkről szóló 53/1993. (IV. 2.) Korm. rendelet szerint igazságügyi tevékenységet jelenleg az erre feljogosított (azaz az igazságügyi szakértők névjegyzékében szereplő) személyek, illetve az erre a célra létesített igazságügyi szakértői intézmények végezhetnek. Az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról elérhető az igazságügyi szakértők adatbázisa, ezzel segítve a bírósági munkát. Amennyiben az adatbázisban szeretne a felhasználó keresni, akkor a keresési feltételek megadása esetén kiválasztható a megfelelő szakértő, vagy a szakértői intézet. Illetékesség szabályozásával ill. autentikációval elérhető adatbázisok: EUROLAW Az EUROLAW Internetes EU jogi adatbázis, a bíróságok által 2002. október 18-tól számított két éven keresztül térítésmentesen használható. Az EUROLAW adatbázis tartalmazza: - a teljes acquis communautairet (pl. rendeletek, irányelvek, akciótervek, közös fellépés), - az előkészítés alatt álló joganyagokat, - az Európa Parlament által megtárgyalt, megtárgyalni kívánt témaköröket (azonnali kérdések és válaszok listáját), - az EU politikának megfelelő témacsoportosítását (speciális keresési módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy pl. a négy szabadság területén elérhető minden közösségi aktus egy keresési parancsot követően rendelkezésre álljon) - az Európai Közösségi Bírósága valamennyi döntését, - az Európai Közösségek Bíróságának főügyészei, az Elsőfokú Bíróság főügyészei végső előterjesztéseinek teljes szövegét, - az Európai Unió hivatalos lapjának valamennyi számát (Journal Official). 160/108
IM Cégnyilvántartás A cégnyilvántartás alapvető jogi háttere az igazságügy-miniszter 18/1995. (IX. 15.) IM rendelet a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat működéséről valamint a cégekre vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló jogszabály. A cégadatok nyilvánosak. Az adatokba bárki betekinthet, azokról feljegyzéseket készíthet. Az adatbázisból a jogosultsággal rendelkezőnek lehetősége van lekérdezni a cégnevek, cégjegyzékszám, természetes személy neve, adószám, székhely adatok és mérlegadatok alapján. 2002-ben országosan éves szinten mintegy 7500 lekérdezés történt a cégadatbázisból. 5.5. Levelező rendszer A bírósági szervezetek munkatársai legkésőbb 2003. márciusában teljes körűen igénybe vehetik a bíróságok országosan egységes levelező rendszerét. Az országos adatátviteli hálózat fokozatos kiépítésével a levelezés lehetősége helyi bírósági szinten is adott lesz. Kiváltható a papír alapú ügyiratkezelés egy része. Felgyorsul az információáramlás a bíróságok között és bíróságokkal kommunikációs kapcsolatban lévő szervezetekkel. 5.6. A bíróságok és az Internet A világháló lehetővé teszi, hogy egyre több információhoz lehessen hozzájutni. Több tízezer azon szolgáltatók száma, akiknek számítógépe egy rendszerbe összekapcsoltan működik, amelyeken szinte minden információ megtalálható. Egyre több program segít tájékozódni ebben a hatalmas információ tömegben. A bíróságok számítógépein is telepítésre kerültek ezek a "böngésző" programok. Az Internetes hálózaton elérhetők, külön program segítségével az EU-s joganyagok, a Cégnyilvántartás és még több más országos és külföldi adatbázis. Szintén az Internet segítségével van lehetőség levelezésre, nem csak a bírósági szervezeteken belül, hanem a világ bármely pontján lévő e-mail címmel rendelkező személlyel vagy szervezettel. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2001/113. (XII. 5.) számú belső határozatában véglegesítette a bíróságok honlapján megjeleníthető adatokat. Az elfogadott design tervek szerint megkezdődött a pontos tartalom kialakítása, a nem statikus oldalak kezelői felületének tesztelése. Tekintettel arra, hogy a szerkesztőség nem jött létre, a honlap még nem érhető el széles tömegek által, ez várhatóan a 2003. év feladata lesz. 5.7. Informatikai oktatás Az informatikai rendszerek alkalmazásának eredményességét meghatározó tényező a felhasználók oktatása. 2002-ben az OIT és a Hivatala kiemelten foglalkozott a 160/109
felhasználók informatikai oktatásával. Minden bírói továbbképzésen informatikai témájú előadást is szerveztek. Az ECDL oktatóanyag megvásárlásával segíti az OITH az európai számítógép használói jogosítvány megszerzéséhez szükséges ismeretek elsajátítását. Folyamatban van a PHARE program keretében üzembe állított számítógépek használói oktatásának előkészítése. 5.8. Informatikai tevékenység koordinációja Létszámbővítés, szervezetfejlesztés A bővülő informatikai feladatok ellátása az elmúlt évben változatlan létszámfeltételek mellett történt. A feladatok megfelelő szintű ellátása komoly terheket ró az informatikusi állományra. A 2001. évi létszámbővítés eredményeként létrejött új szervezetek – létszámtól függően csoport, osztály, főosztály – számára a legnagyobb feladatot 2002-ben a PHARE program keretén belül történő géptelepítések zökkenőmentes megoldása jelentette. Az OITH az OIT belső határozatának értelmében ellátta a bíróságok informatikai szervezetének szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat. Érdekeltségi rendszer, célfeladatok A kiemelt informatikai feladatok eredményes végrehajtása érdekében félévenként a Bírósági Közlönyben meghirdetésre kerültek a célfeladatok. A célfeladatok elsősorban a PHARE program végrehajtásához valamint egyéb, fontos témakörökhöz kapcsolódtak (pl.: távmunka a bíróságokon, informatikai eszközgazdálkodás, biztonsági szabályzat, stb.) A projektek munkájában 2002. I. félévében 74, II. félévben 68 informatikus vett részt. A szűkös pénzügyi keretek miatt ezen túlmenően a témákban I. félévben 8, II. félévben 6 fő működött gratis közre. A projektek eredményét az Intranet hálózaton tették közre. A hasznosítás folyamatosan történik. Informatikai vezetők rendszeres értekezlete Változatlanul az informatikai koordináció legjelentősebb eszköze az informatikai vezetők rendszeres értekezlete, amely különös jelentőséggel bír a PHARE tender folyamatában. A vezető informatikusok tájékoztatást kaptak a PHARE feladatok megvalósításáról, az eszköztelepítésekkel kapcsolatos problémák az értekezlet kiemelt témájaként szerepeltek. Ez a jelentős fórum lehetőséget biztosít a véleménycserére, a szakmai vitákra, a különböző dokumentumok (szabályzatok, ajánlások) egyeztetésére is. 2002. év elején a megnövekedett feladatok miatt az értekezletet 2 heti gyakorisággal szerveztük. Így 2002-ben összesen 14 értekezlet került megszervezésre. Az értekezletek
160/110
emlékeztetőjét a bíróságok elnökei elektronikus úton tájékoztatásul rendszeresen megkapták. Informatikai vezetők szervezett továbbképzése Továbbra is az informatikai vezetők szakmai továbbképzésének legfontosabb fóruma az informatikai vezetők értekezlete. 2002-ben 11 egynapos értekezlet került megrendezésre, általában 40 fő részvételével. Egy-egy értekezleten rendszerint 1,5-2 óra volt a továbbképzés, szakmai tájékoztató időtartama. A havi értekezleteken túl 2002-ben 2 alkalommal 2 napos, egy alkalommal 3 napos továbbképzés került megszervezésre. Minden továbbképzésen kiemelt témaként szerepeltek a PHARE program megvalósításával kapcsolatos teendők. 5.9. Az informatika a számok tükrében 5.9.1. Alkalmazói számítógépes programok Tekintettel arra, hogy az elmúlt év az eszközpark kiépítését célozta, az alkalmazói számítógépes programok területén jelentősebb változás nem tapasztalható. A PHARE program keretében a bírósági munkát támogató felhasználói programok kerülnek kifejlesztésre, így 2002-ben új rendszerek beüzemelése nem volt indokolt. A jelenlegi Lajstrom program komfortosabbá tétele és a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon az informatikai eszközgazdálkodás rendszerének kidolgozása kezdődött meg. A leggyakrabban használt programok jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. 5.9.2. Operációs rendszerek A PHARE program keretében telepített rendszerek az AIX UNIX hálózati operációs rendszert használják. Kismértékben növekedett a Linux felhasználók száma (23/39). A helyi bíróságok hálózatba kapcsolásával megnőtt a NOVELL hálózati operációs rendszer használata (150/180). A számítógépes munkaállomásokon használt operációs rendszerek közül a korszerűtlennek minősíthető DOS–os operációs rendszer alkalmazása mintegy 20%-kal csökkent, a PHARE program megvalósításával megjelentek az új, korszerű operációs rendszerek, mint a Win ME, WIN 2000, Win XP. Teljesen természetes, hogy az újonnan telepített szoftverek a jogtisztaság követelményeit kielégítik. A hálózati számítógépes operációs rendszerek bíróságok közötti elosztását a 2. sz. melléklet, a munkaállomásokon használt operációs rendszerek számát a 3. sz. melléklet tartalmazza.
160/111
5.9.3. Hardver ellátottság A 2002. év a bíróságok életében a hardver ellátottság területén kiemelkedő változást hozott. Míg 2001-ben csak a megyei bíróságok voltak hálózatba kapcsolva, 2002. november 27-én átadásra került az országos bírósági hálózat. 2002. december 31-én – (lásd 4/1. sz. melléklet) – összességében 6218 volt a hálózatba kapcsolt munkaállomások száma, 37,8%-kal több, mint 2001. azonos időszakában. Jelentősen bővült a helyi bíróságok hálózatba kapcsolt munkaállomásainak mennyisége, a változás 50,33%. Mindemellett 188 elavult munkaállomás selejtezésére is sor került. Országos szinten csökkent az önálló, hálózatba nem kapcsolt gépek száma, vagyis a számok is mutatják, hogy mind a helyi, mind a megyei rendszerek korszerűsödtek. Összességében mintegy 50%-kal csökkent az önálló gépszám a bíróságokon. A hálózatos és egyedi gépek száma így összesen 6412 db. Áttekintve a részleteket, megállapítható, hogy az egyes megyék között a hálózatos munkaállomások számának növekedése jelentős eltérést mutat. A Békés Megyei Bíróságon a munkaállomások száma 79%-kal nőtt, a Legfelsőbb Bíróságon – a nagymértékű selejtezés következtében – ez a mennyiség 1,5%-os csökkenést mutat. Az eddig rosszul ellátott megyei bíróságok gépszáma növekedett jelentősebben, így a Békés Megyei, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és a Szabolcs-Szatmár–Bereg Megyei bíróságok gépeinek száma mutatott kiugró növekedést. A 7. és 8. mellékletek a megyék sorrendjét mutatja az egy bíróra eső munkaállomások száma szerint és az egy fő engedélyezett létszámra eső munkaállomások szerint. Mindkét táblázat szerint a legkedvezőtlenebb a helyzet a Somogy Megyei Bíróságon, a legkedvezőbb a helyzet a Zala Megyei Bíróságon. Átlagosan egy bíróra 2 db munkaállomás esik, összességében egy főre 0,61 db. Ez is igazolja, hogy ma már minden bírónak van számítógéphez hozzáférési lehetősége. A szerverek száma 303-ra nőtt, a selejtezés azonban jóval kisebb mértékű volt, mint a munkaállomások területén. Ez a mennyiség az elmúlt évihez viszonyítva mintegy 27%os emelkedést jelent, a megyei bíróságokon 43%-os, a helyi bíróságokon 10,26%-os növekedéssel. Az egy szerverre jutó munkaállomások száma 205 db lett, amely jelentősen meghaladja a 2001-es 19 db-ot. A nyomtatók üzembe helyezésének száma azt mutatja, hogy a PHARE program keretén belüli beszerzésekkel a nyomtatók korszerűsítését célozták meg. A megyei bíróságokon a nyomtatók száma csökkent, a 132 db selejtezett nyomtatót lecserélték. A helyi bíróságokat is ellátták korszerű hálózati nyomtatókkal. Összességében a nyomtatók száma 4,2%-kal emelkedett. 2002-ben megkezdődött az Ítélőtáblák számítógépeinek beszerzése. A három ítélőtábla azonos struktúrájú géprendszert helyez majd üzembe. A munkaállomások, önálló gépek, szerverek és nyomtatók számának alakulását a 4/1., 4/2., 4/3., 4/4. sz. mellékletek mutatják be.
160/112
5.9.4. Informatikai szakember ellátottság Az elmúlt évben informatikai létszámfejlesztés nem volt. Ennek következtében – tekintettel arra, hogy a bíróságokon általában minimális volt a létszámfejlesztés – az informatikusok aránya az összlétszámhoz viszonyítva 0,01%-kal csökkent. Komoly gondot jelent azonban, hogy az informatikusok iskolai végzettsége kedvezőtlenebbé vált. Míg 2001-ben a felsőfokú végzettségűek aránya 64,62% volt, addig 2002-ben ez a szám 63,7%-ra csökkent. Ezeket a számokat tekintve megállapítható, hogy mindenképpen szükséges a bővülő feladatokhoz az informatikusi létszám mennyiségi emelése és minőségi javítása. Az összehasonlító adatokat és rangsorokat a 7., 8., 9., és 10. sz. mellékletek mutatják be. 5.10. A bíróságok kiemelt feladatai 2003-ban Az infrastruktúra fejlesztési PHARE tender sikeres befejezése, ennek keretében: - a 6218 munkaállomás beüzemelése az országos hálózatba, - a levelező rendszer beindítása - az új felhasználók képzése a korszerű számítógépes rendszer használatára. Folyamatosan üzemeltetni kell az országos nyilvántartási rendszereket. A kialakított hálózatra ki kell fejleszteni a PHARE tender keretén belül a bírósági munkát támogató információrendszereket. Biztosítani kell a rendszerfejlesztés során a minőséget, gondoskodni kell a rendszerek integrációjáról. Ezen belül ki kell fejleszteni a Bírósági Integrált Információs Rendszer alrendszereit: - Bírósági Ítélkezési Alrendszer (BIR) - Közhiteles Nyilvántartások Alrendszere (KNY) - Külső Kapcsolatok Alrendszere (KK) - Törzsadat Állomány Kezelő Alrendszer (TÁR) - Vezetői Informatikai Alrendszer (VIR). A PHARE program lebonyolítása során kapcsolatot kell tartani az EU delegációval, a Segélykoordinációs Titkársággal és a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egységgel. Biztosítani kell az ítélőtáblák informatikai rendszerének zavartalan beüzemelését. Elő kell készíteni a felhasználók oktatását az új rendszer alkalmazására. Üzemszerűen be kell indítani a bíróságok Internet honlapját. Elektronikus formában elérhetővé kell tenni az OIT határozatait.
160/113
Közre kell működni a központosított illetmény számfejtési rendszer informatikai fejlesztéseinek megvitatásában, országos feladatok elvégzésében, az üzemszerű működtetés feltételeinek megteremtésében. Teljesíteni kell a bírósági távmunka pályázat előírásait, lehetőséget kell biztosítani a közreműködők részvételére. El kell készíteni az informatikai biztonsági, adatvédelmi, hálózatüzemelési szabályzatokat. Javítani kell az informatikai alkalmazások szervezeti, tárgyi, személyi feltételeit. Gondoskodni kell a technikai feltételek szinten tartásáról.
160/114
1. számú melléklet A leggyakrabban használt programok az alkalmazó bíróságok száma szerint az OITH nélkül 2002. évben Alkalmazás neve Megyei bíróság Főkönyv/SALDO: Megyei bíróság Kincstári vagyonnyt/KVI: CD Jogtár: Megyei bíróság Lajstrom/dr.Péntek: Helyi bíróság Lajstrom/dr.Péntek: Megyei bíróság Bírói letét/Micro Comp: Megyei bíróság BERENC Humánpol./Nexon: Megyei bíróság BERENC Bér modul/Nexon Kft: Megyei bíróság GIRO/Giro Rt: Megyei bíróság PC pénztár/PC-Soft: Megyei bíróság K11 beszámoló és kvtés/APEH SZTADI: Bírósági nyomtatványok, 2000: DOKUMENTÁTOR (ajánlott nyomtatványok): Cégbíróság: Megyei bíróság Gyermektartás/Microcomp Megyei bíróság Biring ingatlannyilvántartó: Bírósági Határozatok: Megyei bíróság Címtár/Justrosoft: Megyei bíróság Tárgyi eszköz/SALDO: Megyei bíróság Nyugdíj/NYENYI: Megyei bíróság Bírósági bűnjelnyt/ SZÜV: Helyi bíróság Címtár/Justrosoft: Megyei bíróság Társ. szerv. nyt./Szíjjártó: Megyei bíróság Szakértői nyt./Pásthy: Helyi bíróság Szakértői nyt./Pásthy: Helyi bíróság PC pénztár/PC-Soft: Megyei bíróság Végrehajtói letét/MIcro Comp: Megyei bíróság Szolgálati viszony pr/Kovács: Megyei bíróság Bevételi pr/Mikro Volán-Goto: Megyei bíróság Felszámolói díj/Micro Comp: Megyei bíróság Létszám pr/Micro Comp: Megyei bíróság Készletnyilvántartó/SALDO: Megyei bíróság Évközi adatsz/ APEH SZTADI: Megyei bíróság Bevételi pr/Kecskeméti: Megyei bíróság Anyag 92'/H-V Bt: Megyei bíróság Eszköz'92/H-V Bt: Megyei bíróság Fizetési meghagyás/Kovács: Helyi bíróság Fizetési meghagyás/Kovács: Megyei bíróság VH előleg/dr.Némethy: Megyei bíróság Nyugdíjpénztár/ KSH: Megyei bíróság Felszámolói díj/2MS Bt: Megyei bíróság Bevételi pr/Gyulai: Megyei bíróság Elnöki iroda pr/: Megyei bíróság Könyvtár/ Pál Gy.:
Alkalmazó Felhasználók megyék száma száma 21 21 21 22 20 3450 20 117 20 390 20 18 20 24 20 25 20 19 20 31 20 20 19 2170 19 1920 19 254 19 19 19 19 18 1180 18 392 18 19 18 18 17 15 17 702 17 23 17 198 16 482 16 63 15 13 15 12 15 31 14 11 14 12 14 14 14 12 13 13 13 9 12 10 11 7 11 26 11 5 11 6 10 4 10 5 10 6 10 4
160/115
2. számú melléklet Hálózati számítógépes operációs rendszerek eloszlása Sorsz.
Bíróságok
Hálózati operációs rendszer típusa (db) Novell 3/4 NT Server Linux AIX Unix 2001 2001 2001 2001 2002 2002 2002 2002
Novell 5.0 2001 2002
Egyéb 2001 2002
1. Legfelsőbb Bíróság
2
3
0
0
1
1
0
1
3
3
0
2
2. Fővárosi Ítélőtábla
0
1
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
3. Pécsi Ítélőtábla
0
1
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
4. Szegedi Ítélőtábla
0
1
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
5. Fővárosi Bíróság
21
21
1
1
0
0
6
8
1
2
5
5
8
9
0
0
0
0
2
0
1
2
0
1
10
10
0
0
0
0
2
11
1
2
0
0
2
11
0
0
0
0
0
0
1
2
0
0
11
6. Baranya 7. Bács-Kiskun 8. Békés 9. Borsod-Abaúj-Zemplén 10. Csongrád 11. Fejér 12. Győr-Moson-Sopron
12
0
0
0
0
0
1
1
2
0
0
15
15
0
0
0
0
0
0
1
2
0
0
5
6
0
0
0
0
0
0
1
2
0
0
5
6
0
0
0
0
1
1
1
2
0
0
10
10
0
0
0
0
0
0
1
2
0
0
14. Heves
7
7
0
0
0
0
0
0
1
2
0
1
15. Jász-Nagykun-Szolnok
8
8
0
0
0
0
1
1
1
2
0
0
16. Komárom-Esztergom
6
7
0
0
0
0
0
0
1
2
0
0
17. Nógrád
5
5
0
0
0
0
2
3
1
2
0
0
18. Pest
0
1
0
0
14
1
0
0
1
2
0
14
19. Somogy
5
8
0
0
0
0
0
1
1
2
0
0
20. Szabolcs-Szatmár-Bereg
8
9
0
0
1
1
0
0
1
2
0
0
21. Tolna
7
8
0
0
0
0
1
1
1
2
0
0
22. Vas
0
1
0
0
0
0
6
9
1
2
0
0
23. Veszprém
7
9
0
0
0
0
2
1
1
2
0
0
24. Zala
7
5
0
0 1
1
0
0 8
0
1
0 1
0
25. OITH
8 3
0
1
2 3
0 0
0 0
150
180
1
2
21
11
23
39
27
46
5
23
13. Hajdú-Bihar
Összesen:
160/117
3. számú melléklet Számítógépes munkaállomásokon alkalmazott operációs rendszerek száma (db) Sorsz.
Bíróságok
1. Legfelsőbb Bíróság
DOS 2001 2002 183
%
183 100,00%
Win9x 2001 2002 94
93
% 98,94%
Munkaállomás operációs rendszer Win 2000 Win ME NT4.0 2001 2002 % 2001 2002 % 2001 2002 0
0
186
186
100,00%
Linux Win XP % 2001 2002 % 2001 2002
0
17
0
6
1
1
2. Fővárosi Ítélőtábla
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
100
0
0
3. Pécsi Ítélőtábla
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
45
0
0
4. Szegedi Ítélőtábla
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
34
0
0
5. Fővárosi Bíróság
23
23 100,00%
1011
635
62,81%
0
3
215
200
93,02%
0
55
0
261
10
18
6. Baranya
31
17
54,84%
186
179
96,24%
0
0
55
54
98,18%
0
0
0
23
0
0
7. Bács-Kiskun
7
5
71,43%
176
175
99,43%
0
2
47
44
93,62%
0
5
0
64
0
0
8. Békés
23
19
82,61%
55
43
78,18%
0
0
46
46
100,00%
0
19
0
77
0
0
9. Borsod-Abaúj-Zemplén
36
32
88,89%
163
227 139,26%
0
0
95
91
95,79%
0
0
0
91
0
0
8 100,00%
65
65 100,00%
0
0
195
195
100,00%
0
0
0
6
0
0
10. Csongrád 11. Fejér 12. Győr-Moson-Sopron
8 6 33
6 100,00%
83
88 106,02%
0
0
61
61
100,00%
0
0
0
26
0
0
6
18,18%
62
76 122,58%
0
7
68
104
152,94%
0
13
0
12
0
1
13. Hajdú-Bihar
1
1 100,00%
178
178 100,00%
0
0
43
43
100,00%
0
0
0
75
0
0
14. Heves
1
1 100,00%
83
83 100,00%
0
0
82
82
100,00%
0
0
0
34
0
0
15. Jász-Nagykun-Szolnok
2
2 100,00%
97
100 103,09%
0
0
26
14
53,85%
0
0
0
37
0
0
16. Komárom-Esztergom
% 100,00%
180,00%
19
11
57,89%
40
25
62,50%
0
0
113
113
100,00%
0
60
0
0
0
0
17. Nógrád
9
0
0,00%
46
55 119,57%
0
0
54
54
100,00%
0
30
0
1
0
0
18. Pest
2
8 400,00%
1
1 100,00%
0
0
391
393
100,51%
0
0
0
116
0
0
19. Somogy
5
5 100,00%
105
105 100,00%
0
0
68
68
100,00%
0
0
0
30
0
0
20. Szabolcs-Szatmár-Bereg
3
0
0,00%
117
91
77,78%
0
0
34
32
94,12%
0
2
0
96
0
0
21. Tolna
7
7 100,00%
103
97
94,17%
0
0
40
40
100,00%
0
3
0
19
0
1
1 100,00%
0
0
0
0
0
0
0
0
95
116
122,11% 95,24%
22. Vas 23. Veszprém 24. Zala 25. OITH
Összesen:
10 3
1
10,00%
14 466,67%
1 57
61 107,02%
0
0
63
66
104,76%
0
1
0
39
21
20
21 1
6 0
28,57% 0,00%
63 157
69 109,52% 120 76,43%
0 0
0 15
79 5
69 11
87,34% 220,00%
0 0
27 2
0 0
54 9
0 0
0 0
434
355
81,80%
2943
0
27
1966
1966
100,00%
0
234
0
1255
127
157
2567
87,22%
160/118
123,62%
4/1. számú melléklet Hálózatba kapcsolt munkaállomások száma (db) 2002. december 31-i állomány* Sorsz.
Megyei Bíróság
Bíróságok 2001
1. Legfelsőbb Bíróság
selejt.
2002
271
30
267
2. Fővárosi Ítélőtábla
0
0
3. Pécsi Ítélőtábla
0
4. Szegedi Ítélőtábla
0
Helyi Bíróság %
2001
selejt.
2002
%
2001
selejt.
0
0
271
30
267
97
0
0
0
0
0
97
0
42
0
0
0
0
0
42
0
30
0
0
0
0
0
30
756
48
200
48
455
6. Baranya
227,50%
556
0
773
139,03%
119
0
108
90,76%
138
26
165
119,57%
257
26
7. Bács-Kiskun
63
0
84
133,33%
167
0
211
126,35%
230
0
8. Békés
61
0
61
100,00%
39
0
118
302,56%
100
0
179
40
122
68,16%
102
0
314
307,84%
281
40
9. Borsod-Abaúj-Zemplén 10. Csongrád
206
0
208
100,97%
65
0
69
106,15%
271
0
11. Fejér
62
0
67
108,06%
88
0
109
123,86%
150
0
12. Győr-Moson-Sopron
75
0
85
113,33%
104
0
135
129,81%
179
0
13. Hajdú-Bihar
88
0
126
143,18%
93
0
143
153,76%
181
0
14. Heves
71
0
87
122,54%
67
0
109
162,69%
138
0
110
0
110
100,00%
48
0
85
177,08%
158
0
16. Komárom-Esztergom
57
1
81
142,11%
112
4
127
113,39%
169
5
17. Nógrád
52
0
52
100,00%
63
0
87
138,10%
115
0
18. Pest
123
0
144
117,07%
230
0
340
147,83%
353
0
19. Somogy
105
2
113
107,62%
25
0
45
180,00%
130
2
15. Jász-Nagykun-Szolnok
2002
0
5. Fővárosi Bíróság
98,52%
Összesen % 98,52%
1228 162,43% 273 106,23% 295 128,26% 179 179,00% 436 155,16% 277 102,21% 176 117,33% 220 122,91% 269 148,62% 196 142,03% 195 123,42% 208 123,08% 139 120,87% 484 137,11% 158 121,54% 212 165,63%
20. Szabolcs-Szatmár-Bereg
57
16
81
142,11%
71
10
131
184,51%
128
26
21. Tolna
74
8
66
89,19%
59
0
97
164,41%
133
8
22. Vas
42
0
45
107,14%
55
0
71
129,09%
97
0
23. Veszprém
62
3
75
120,97%
82
0
105
128,05%
144
3
77 157
113,24%
173,49%
151 144
0 0
157 109,03%
150,33% 4 536
188
6 218 137,08%
24. Zala 25. OITH
68 144
0
2 289 148 2 840 Összesen: * 2001. év - selejtezés + beszerzés = 2002. évi adat
83 0
0 0
144 0
124,07% 2 247
40
3 378
109,03%
163 122,56% 116 119,59% 180 125,00% 221 146,36%
160/119
4/2. számú melléklet Önálló gépek száma (db) 2002. december 31-i állomány Sorsz.
Bíróságok
Megyei Bíróság 2001 2002
1. Legfelsőbb Bíróság
9
9
2. Fővárosi Ítélőtábla
0
3. Pécsi Ítélőtábla
0
4. Szegedi Ítélőtábla
0 70
0
3
0
5. Fővárosi Bíróság 6. Baranya
% 100,00%
Helyi Bíróság 2001 2002
%
Összesen 2001 2002
%
0
0
9
9
3
0
0
0
3
1
0
0
0
1
4
0
0
0
4
0,00%
0
0
70
0
0,00%
0,00%
19
0
22
0
0,00%
5
0
0,00%
5
0
0,00%
266,67%
15
13
86,67%
18
21
116,67%
3
5
166,67%
13
5
38,46%
0,00%
100,00%
7. Bács-Kiskun
0
0
8. Békés
3
8
10
0
0,00%
6
6
100,00%
7
7
100,00%
4
4
100,00%
6
6
100,00%
9. Borsod-Abaúj-Zemplén 10. Csongrád
1
1
100,00%
11. Fejér
2
2
100,00%
12. Győr-Moson-Sopron
0
0
0
0
0
0
10
1
10,00%
2
2
100,00%
12
3
14. Heves
4
4
100,00%
24
0
0,00%
28
4
14,29%
15. Jász-Nagykun-Szolnok
1
1
100,00%
5
2
40,00%
6
3
50,00%
16. Komárom-Esztergom
0
0
0
0
0
0
0
0
13. Hajdú-Bihar
17. Nógrád 18. Pest
1
100,00%
14
22
157,14%
1
27
12
44,44%
25,00%
1
1
100,00%
41
34
82,93% 75,56%
19. Somogy
0
9
45
25
55,56%
45
34
20. Szabolcs-Szatmár-Bereg
6
0
0,00%
20
0
0,00%
26
0
0,00%
21. Tolna
6
6
100,00%
23
0
0,00%
29
6
20,69%
22. Vas
2
2
100,00%
5
0
0,00%
7
2
28,57%
27
38
140,74%
27
38
140,74%
8
2
25,00%
12
4
33,33%
9
9
100,00%
45,80%
393
194
49,36%
23. Veszprém
0
0
24. Zala
4
2
50,00%
9
9
100,00%
0
0
155
85
54,84%
238
109
25. OITH
Összesen:
160/120
4/3. számú melléklet Szerverek száma (db)* 2002. december 31-i állomány Sorsz.
Megyei bíróság
Bíróságok
2001 selejt. 2002 1. Legfelsőbb Bíróság
7
0
2. Fővárosi Ítélőtábla
0
0
3. Pécsi Ítélőtábla
0
0
4. Szegedi Ítélőtábla
0
5. Fővárosi Bíróság
Helyi bíróság %
2001 selejt. 2002
%
2001 selejt. 2002
%
0
0
0
7
0
10
0
0
0
0
0
0
0
2
0
0
0
0
0
2
0
0
0
0
0
0
0
0
29
0
33
113,79%
11
0
11
100,00%
40
0
44
110,00%
6. Baranya
4
1
5
125,00%
7
0
7
100,00%
11
1
12
109,09%
7. Bács-Kiskun
5
0
9
180,00%
8
0
7
87,50%
13
0
16
123,08%
8. Békés
3
0
6
200,00%
7
0
7
100,00%
10
0
13
130,00%
9. Borsod-Abaúj-Zemplén
4
0
7
175,00%
8
0
8
100,00%
12
0
15
125,00%
4
0
6
150,00%
12
0
12
100,00%
16
0
18
112,50%
10. Csongrád
10
142,86%
Összesen
142,86%
11. Fejér
2
0
5
250,00%
5
0
4
80,00%
7
0
9
128,57%
12. Győr-Moson-Sopron
3
0
5
166,67%
4
0
4
100,00%
7
0
9
128,57%
13. Hajdú-Bihar
3
0
7
233,33%
5
0
7
140,00%
8
0
14
175,00%
14. Heves
4
1
5
125,00%
4
0
4
100,00%
8
1
9
112,50%
10
0
9
90,00%
1
0
5
500,00%
11
0
14
127,27%
15. Jász-Nagykun-Szolnok 16. Komárom-Esztergom
3
0
5
166,67%
4
0
4
100,00%
7
0
9
128,57%
17. Nógrád
2
0
5
250,00%
5
0
5
100,00%
7
0
10
142,86%
18. Pest
4
0
6
150,00%
11
0
12
109,09%
15
0
18
120,00%
19. Somogy
3
0
5
166,67%
5
0
6
120,00%
8
0
11
137,50%
20. Szabolcs-Szatmár-Bereg
4
0
6
150,00%
6
0
6
100,00%
10
0
12
120,00%
21. Tolna
5
0
7
140,00%
3
0
5
166,67%
8
0
12
150,00%
22. Vas
5
0
7
140,00%
2
0
3
150,00%
7
0
10
142,86%
23. Veszprém
4
0
3
75,00%
4
0
7
175,00%
8
0
10
125,00%
24. Zala
3
0
5
166,67%
5
0
5
100,00%
8
0
10
125,00%
11
0
16
145,45%
110,26%
239
2
303
126,78%
25. OITH
Összesen:
11
0
16
145,45%
0
0
0
122
2
174
142,62%
117
0
129
* 2001. év - selejtezés + beszerzés = 2002. évi adat
160/121
4/4. számú melléklet Nyomtatók száma (db) 2002. december 31-i állomány* Sorsz.
Bíróságok
Megyei bíróság 2001 selejt. 2002
1. Legfelsőbb Bíróság
297
3
301
Helyi bíróság % 101,35%
2001 selejt. 2002
Összesen %
2001
0
0
297
selejt.
2002 3
301
2. Fővárosi Ítélőtábla
0
31
0
0
0
31
3. Pécsi Ítélőtábla
0
14
0
0
0
14
4. Szegedi Ítélőtábla
0
13
0
0
0
5. Fővárosi Bíróság
304
5
301
99,01%
356
0
6. Baranya
74
11
63
85,14%
59
0
7. Bács-Kiskun
29
0
36
124,14%
58
0
8. Békés
56
0
58
103,57%
33
0
93
49,73%
77
0
65
0
9. Borsod-Abaúj-Zemplén 10. Csongrád
187
31
100
4
104
104,00%
11. Fejér
55
0
55
100,00%
52
0
12. Győr-Moson-Sopron
53
8
56
105,66%
103
14
13. Hajdú-Bihar
69
0
70
101,45%
60
0
14. Heves
83
18
65
78,31%
78
0
15. Jász-Nagykun-Szolnok
53
0
54
101,89%
19
0
16. Komárom-Esztergom
44
1
42
95,45%
74
0
17. Nógrád
53
20
33
62,26%
26
1
103
16
107
103,88%
137
0
19. Somogy
57
5
56
98,25%
60
0
20. Szabolcs-Szatmár-Bereg
60
5
70
116,67%
73
1
21. Tolna
67
4
63
94,03%
52
0
22. Vas
33
0
35
106,06%
26
0
52
96,30%
35
0
0
58
103,57%
58
0
0
136
103,03%
0
18. Pest
23. Veszprém 24. Zala 25. OITH
Összesen:
54 56 132 2 019
1
132 1 966
97,37% 1 501
0
% 101,35%
13
365 102,53% 59 100,00%
660
5
666
133
11
122
91,73%
70 120,69% 62 187,88%
87
0
106
121,84%
89
0
120
134,83%
198 257,14% 56 86,15%
264
31
291
110,23%
165
4
160
96,97%
54 103,85% 96 93,20%
107
0
109
101,87%
156
22
152
97,44%
64 106,67% 80 102,56%
129
0
134
103,88%
161
18
145
90,06%
23 121,05% 75 101,35%
72
0
77
106,94%
118
1
117
99,15%
27 103,85% 141 102,92%
100,91%
79
21
60
75,95%
240
16
248
103,33%
63 105,00% 76 104,11%
117
5
119
101,71%
133
6
146
109,77%
56 107,69% 30 115,38%
119
4
119
100,00%
59
0
65
110,17%
40 114,29% 67 115,52%
89
1
92
103,37%
114
0
125
109,65%
0
136
103,03%
148 3 668
104,20%
0
132
16 1 702 113,39% 3 520
* 2001. év - selejtezés + beszerzés = 2002. évi adat
160/122
5. számú melléklet A bírósági létszám és az informatikusok arányának megoszlása
Sorsz.
Bíróságok
Összlétszám 2001
1. Legfelsőbb bíróság 2. Fővárosi Bíróság 3. Baranya
2002
Össz bírói létszám 2001
2002
Engedélyezett létszám (fő) Informatikusok Informatikusok Össz informatikusi aránya az aránya a bírákhoz létszám összlétszámhoz viszonyítva viszonyítva 2001 2002
%
2001
2002
2001
2002
Bírák aránya az összlétszámhoz viszonyítva / összes 2001
2002
366
366
113
111
5
5
100,00%
1,37%
1,37%
4,42%
4,50%
30,87%
30,33%
2 438
2448
680
680
35
35
100,00%
1,44%
1,43%
5,15%
5,15%
27,89%
27,78%
5
100,00%
1,40%
1,39%
5,38%
5,38%
25,98%
25,83%
7
100,00%
1,46%
1,43%
5,83%
5,83%
25,05%
24,59%
358 479
360
4. Bács-Kiskun 5. Békés
315
317
83
83
5
5
100,00%
1,59%
1,58%
6,02%
6,02%
26,35%
26,18%
6. Borsod-Abaúj-Zemplén
644
655
176
176
9
9
100,00%
1,40%
1,37%
5,11%
5,11%
27,33%
26,87%
7. Csongrád
412
414
103
103
6
6
100,00%
1,46%
1,45%
5,83%
5,83%
25,00%
24,88%
8. Fejér
297
286
80
80
4
4
100,00%
1,35%
1,40%
5,00%
5,00%
26,94%
27,97%
9. Győr-Moson-Sopron
291
293
78
80
4
4
100,00%
1,37%
1,37%
5,13%
5,00%
26,80%
27,30%
7
100,00%
1,51%
1,52%
5,47%
5,47%
27,59%
27,77%
1,48%
1,45%
5,71%
5,71%
25,93%
25,36% 28,29%
488
93 120
93 120
5 7
10. Hajdú-Bihar
464
11. Heves
270
276
70
70
4
4
100,00%
12. Jász-Nagykun-Szolnok
312
304
86
86
5
5
100,00%
1,60%
1,64%
5,81%
5,81%
27,56%
13. Komárom-Esztergom
268
270
75
75
4
4
100,00%
1,49%
1,48%
5,33%
5,33%
27,99%
27,78%
14. Nógrád
223
223
51
51
3
3
100,00%
1,35%
1,35%
5,88%
5,88%
22,87%
22,87%
15. Pest
786
792
209
209
12
12
100,00%
1,53%
1,52%
5,74%
5,74%
26,59%
26,39%
16. Somogy
352
359
88
88
5
5
100,00%
1,42%
1,39%
5,68%
5,68%
25,00%
24,51%
17. Szabolcs-Szatmár-Bereg
426
6
100,00%
1,41%
1,39%
5,08%
5,08%
27,70%
27,25%
18. Tolna
224
224
60
60
3
3
100,00%
1,34%
1,34%
5,00%
5,00%
26,79%
26,79%
19. Vas
191
191
46
46
3
3
100,00%
1,57%
1,57%
6,52%
6,52%
24,08%
24,08%
20. Veszprém
317
299
78
78
5
5
100,00%
1,58%
1,67%
6,41%
6,41%
24,61%
26,09%
21. Zala
252
69 0
4 14
4 14
1,59%
1,57%
5,80%
5,80%
27,38%
27,17%
129
69 0
100,00%
22. OITH
254 141
100,00%
10,85%
9,93%
9 814
9 854
2 604 2 604
155
155
100,00%
1,58%
1,57%
5,95%
5,95%
26,53%
26,43%
Összesen:
461
433
128
118
128
118
7
6
160/123
6. számú melléklet Informatikusok létszámának alakulása iskolai végzettség szerint* (betöltött létszám) Sorsz.
Bíróságok
Informatikusok iskolai végzettsége (fő) Felsőfok Középfok Felsőf.végz.ar.% 2001 2002 2001 2002 2001 2002
Összesen 2001
2002
1. Legfelsőbb Bíróság
4
3
1
2
80,00%
60,00%
5
5
2. Fővárosi Bíróság
7
9
25
22
21,88%
29,03%
32
31 5
3. Baranya
4
4
1
1
80,00%
80,00%
5
4. Bács-Kiskun
7
6
0
1
100,00%
85,71%
7
7
5. Békés
3
3
2
2
60,00%
60,00%
5
5
6. Borsod-Abaúj-Zemplén
5
9
0
0
9
1
100,00% 100,00% 33,33% 16,67%
5
7. Csongrád
3
6
1
2
5
8. Fejér
3
3
1
1
9. Győr-Moson-Sopron
1
4
3
0
10. Hajdú-Bihar
7
7
0
0
11. Heves
2
2
2
2
3
2
7 4
60,00%
5
5
75,00% 100,00% 100,00% 100,00% 75,00%
4
4
3
3
2
60,00% 75,00%
3 3
3
1
1
14. Nógrád
3
3
0
0
4 4
7
50,00%
12. Jász-Nagykun-Szolnok
4 4 4
50,00%
13. Komárom-Esztergom 15. Pest
75,00% 75,00% 25,00% 100,00% 100,00% 100,00%
12
9
0
3
12
12
16. Somogy
3
3
2
2
60,00%
60,00%
5
5
17. Szabolcs-Szatmár-Bereg
6
5
0
1
100,00%
83,33%
6
6
18. Tolna
2
1
1
1
66,67%
50,00%
3
2
3
0
0
100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 25,00% 25,00%
3
3
4 4
4 4
130
135
19. Vas
3
20. Veszprém
4
21. Zala
1
4 1
0 3
0 3
84
86
46
49
Összesen:
64,62%
63,70%
* OITH nélkül
160/124
7. számú melléklet Megyék sorrendje egy bíróra eső munkaállomások száma szerint* 2002. év Létszám (engedélyezett) Sorsz.
Bíróságok
Össz bírói létszám
Munkaáll/ db
Egy bírára eső m.áll/ db
158
46
116
103
277
15. Tolna
60
163
16. Nógrád
51
139
17. Győr-Moson-Sopron
80
220
18. Komárom-Esztergom
75
208
19. Heves
70
196
20. Baranya
93
273
21. Zala
69
221
1,80 1,80 1,81 2,10 2,16 2,20 2,27 2,31 2,32 2,41 2,46 2,48 2,52 2,69 2,72 2,73 2,75 2,77 2,80 2,94 3,20
2 604
5 892
2
1. Somogy
88
2. Szabolcs-Szatmár-Bereg
118
212
3. Fővárosi Bíróság
680
1 228
4. Hajdú-Bihar
128
269
5. Békés
83
179
6. Fejér
80
176
7. Jász-Nagykun-Szolnok
86
195
8. Veszprém
78
180
9. Pest
209
484
10. Legfelsőbb Bíróság
111
267
11. Bács-Kiskun
120
295
12. Borsod-Abaúj-Zemplén
176
436
13. Vas 14. Csongrád
Összesen: * OITH és az Ítélőtáblák nélkül
160/125
8. számú melléklet Megyék sorrendje egy főre eső munkaállomások száma szerint* 2002. év Létszám (engedélyezett) Sorsz.
Bíróságok
Munkaáll/ db
Összlétszám
Egy főre eső m.áll/db
2448
1 228
4. Békés
317
179
5. Hajdú-Bihar
461
269
6. Veszprém
299
180
7. Bács-Kiskun
488
295
8. Vas
191
116
9. Pest
792
484
10. Fejér
286
176
11. Nógrád
223
139
12. Jász-Nagykun-Szolnok
304
195
13. Borsod-Abaúj-Zemplén
655
436
14. Csongrád
414
277
15. Heves
276
196
16. Tolna
224
163
17. Legfelsőbb Bíróság
366
267
18. Győr-Moson-Sopron
293
220
19. Baranya
360
273
20. Komárom-Esztergom
270
208
21. Zala
254
221
0,44 0,49 0,50 0,56 0,58 0,60 0,60 0,61 0,61 0,62 0,62 0,64 0,67 0,67 0,71 0,73 0,73 0,75 0,76 0,77 0,87
9 713
5 892
0,61
1. Somogy
359
158
2. Szabolcs-Szatmár-Bereg
433
212
3. Fővárosi Bíróság
Összesen: * OITH és az Ítélőtáblák nélkül
160/126
9. számú melléklet A megyék sorrendje a bírók és az informatikusok arányának megoszlása szerint* 2002. év Engedélyezett létszám (fő) Sorsz.
Bíróságok
Összlétszám
Össz bírói létszám
Informatikusok aránya a bírákhoz viszonyítva
Össz informatikusi létszám
Bírák aránya az összlétszámhoz viszonyítva / összes
1. Legfelsőbb Bíróság
366
111
5
4,50%
30,33%
2. Fejér
286
80
4
5,00%
27,97%
3. Győr-Moson-Sopron
293
80
4
5,00%
27,30%
4. Tolna
224
60
3
5,00%
26,79%
5. Szabolcs-Szatmár-Bereg
433
118
6
5,08%
27,25%
6. Borsod-Abaúj-Zemplén
655
176
9
5,11%
26,87% 27,78%
7. Fővárosi Bíróság
2448
680
35
5,15%
8. Komárom-Esztergom
270
75
4
5,33%
27,78%
9. Baranya
360
93
5
5,38%
25,83%
10. Hajdú-Bihar
461
128
7
5,47%
27,77%
11. Somogy
359
88
5
5,68%
24,51%
12. Heves
276
70
4
5,71%
25,36%
13. Pest
792
209
12
5,74%
26,39%
14. Zala
254
69
4
5,80%
27,17%
15. Jász-Nagykun-Szolnok
304
86
5
5,81%
28,29%
16. Csongrád
414
103
6
5,83%
24,88%
17. Bács-Kiskun
488
120
7
5,83%
24,59%
18. Nógrád
223
51
3
5,88%
22,87%
19. Békés
317
83
5
6,02%
26,18%
20. Veszprém
299 191
78 46
5 3
6,41%
26,09%
6,52%
24,08%
9 713
2 604
141
5,41%
26,81%
21. Vas
Összesen: * OITH és az Ítélőtáblák nélkül
160/127
10. számú melléklet Megyék sorrendje a bírósági összlétszám és az informatikusok arányának megoszlása szerint* 2002. év Engedélyezett létszám (fő) Sorsz.
Bíróságok
Összlétszám
Össz bírói létszám
Inform. aránya az összlétszámhoz viszonyítva
Össz informatikusi létszám
Bírák aránya az összlétszámhoz viszonyítva / összes
1. Tolna
224
60
3
1,34%
26,79%
2. Nógrád
223
51
3
1,35%
22,87%
3. Győr-Moson-Sopron
293
80
4
1,37%
27,30%
4. Legfelsőbb Bíróság
366
111
5
1,37%
30,33%
5. Borsod-Abaúj-Zemplén
655
176
9
1,37%
26,87%
6. Szabolcs-Szatmár-Bereg
433
118
6
1,39%
27,25%
7. Baranya
360
93
5
1,39%
25,83%
8. Somogy
359
88
5
1,39%
24,51%
9. Fejér
286
80
4
1,40%
27,97%
2448
680
35
1,43%
27,78%
11. Bács-Kiskun
488
120
7
1,43%
24,59%
12. Csongrád
414
103
6
1,45%
24,88%
13. Heves
276
70
4
1,45%
25,36%
14. Komárom-Esztergom
270
75
4
1,48%
27,78%
15. Pest
792
209
12
1,52%
26,39%
16. Hajdú-Bihar
461
128
7
1,52%
27,77%
17. Vas
191
46
3
1,57%
24,08%
18. Zala
254
69
4
1,57%
27,17%
19. Békés
317
83
5
1,58%
26,18%
20. Jász-Nagykun-Szolnok
304 299
86 78
5 5
1,64%
28,29%
1,67%
26,09%
9 713
2 604
141
1,45%
26,81%
10. Fővárosi Bíróság
21. Veszprém
Összesen: * OITH és az Ítélőtáblák nélkül
160/128
6. A bíróságok nemzetközi kapcsolata A beszámolási időszakban a magyar igazságszolgáltatás nemzetközi tevékenységét meghatározó elvek és célok alapvetően azonosak voltak az elmúlt időszakéval. Legfontosabb cél az volt, hogy a magyar igazságszolgáltatás meg tudjon felelni az uniós csatlakozási követelményeknek. Ennek érdekében alapvető fontossággal bírt, hogy minél szélesebb körben alakítsunk ki, ill. fejlesszünk olyan nemzetközi kapcsolatrendszert, amely - más országok jogalkalmazói gyakorlatának megismerése révén - segíti a jogállamiságon alapuló magyar demokrácia erősítését, a magyar bírói kar szakmai tapasztalatainak gazdagítását. A magyar társadalom s ezen belül a magyar igazságszolgáltatás előtt álló stratégiai célkitűzés teljesítése érdekében a bírói hatalmi ág 3 szinten képviseltette magát a különböző nemzetközi szakmai együttműködési szervezetekben, fórumokon: nevezetesen a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének személyében, (továbbiakban LFB – OIT elnöke) általános képviseleti szinten ill. a megyei bíróságok önálló nemzetközi kapcsolatrendszere szintjén. Az uniós tagságra való felkészülés, ill. a magyar igazságszolgáltatás nemzetközi képviseletének szempontjából alapvető fontosságú az LFB-OIT elnökének nemzetközi fórumokon történő megjelenése, melynek részleteit a Legfelsőbb Bíróság működését bemutató rész tartalmazza. Az uniós csatlakozásra történő felkészülésből adódóan rendszeresen, több irányból és szinten megjelenő tájékoztatási / részvételi igényeknek kellett eleget tennünk. Ennek fontos elemei a kétoldalú kapcsolatok folyamatos építése a tagországokkal és az Európai Unióval, részvétel az éves Országjelentés előkészítésében, közreműködés a bel-és igazságügyi együttműködést vizsgáló misszió munkájában, részvétel az Európa Tanács korrupcióval ill. pénzmosással foglalkozó bizottságának munkájában. A tagországokkal kétoldalú szinten folytatott együttműködés mellett kiemelkedő jelentőséggel bír a közösségi jog alkalmazása terén központi szerepet betöltő Európai Bírósággal való kapcsolatrendszer alakítása. A magyar igazságszolgáltatás minden olyan uniós, integrációs rendezvényen képviseltette magát, ahol egyrészt lehetősége nyílt az uniós jogalkalmazás gyakorlatának megismerésére, másrészt a magyar bírák iránt megnyilvánuló érdeklődés, bizalom növelésére, a magyar igazságszolgáltatási rendszer működésének, reformjának ismertetésére. E stratégiai célok elérése jegyében került pl. sor a megyei bíróságok elnökhelyetteseinek tanulmányútjára, amely a német fél támogatásának köszönhetően – a megyei bírósági elnökök 2001. évi útját követően – 2002 szeptemberében realizálódott. Ugyancsak kiemelten említendő a tradicionálisan erős francia, osztrák, holland reláció, a látványosan fejlődő spanyol, finn, svéd kapcsolatrendszer.
160/129
A brit-magyar igazságszolgáltatási együttműködés keretében közösségi és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó rendezvények valósultak meg. Több százra tehető azon bírák, bírósági titkárok, fogalmazók száma, akik e rendezvénysorozaton aktívan részt vettek. A megyei bíróságok önálló nemzetközi együttműködési kapcsolatai a maguk sajátos módján ugyancsak a magyar igazságszolgáltatás általános nemzetközi céljainak megvalósítását szolgálják. E téren jellemző együttműködési forma a közvetlen kapcsolattartás, bírósági együttműködés. Közös konferenciák, konzultációk szervezése egy-egy kiemelten fontos témáról, a jogalkalmazás gyakorlatának megismerése, személyes kapcsolatok kialakítása s nem utolsósorban az idegen nyelv gyakorlása. Mára a megyei bíróságok túlnyomó többsége rendelkezik legalább egy külföldi partnerkapcsolattal, s folyamatban van további kapcsolatfelvételek megvalósítása. Az ítélőtáblák létrejöttét követően ezen új bírósági szint nemzetközi kapcsolatrendszerének kialakítása, a nemzetközi kapcsolatrendszerbe való bevezetése fontos feladata lesz a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának. 7. Közreműködés a jogalkotásban A bíróságoknak és a bíráknak, mint jogalkalmazóknak Alkotmányban rögzített feladata az igazságszolgáltatás. Az alkalmazandó jogszabályok meghozatalában, esetleges kezdeményezésében nyilvánvalóan fontos szerepet játszanak az ítélkezés során nyert általánosítható tapasztalatok, ugyancsak fontos kérdés, hogy a bíróságok részére biztosítsák a feladatok, hatáskörök növekedésével összefüggő szükséges létszámot, annak bérfedezetét illetve a megfelelő tárgyi feltételeket is. A fentiekből kiindulva a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 39. §-ának e/ pontja azt tartalmazza, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) kezdeményezi a bíróságok feladatkörét érintő jogszabály megalkotását, illetve véleményezi a bíróságokat érintő jogszabályok tervezeteit. Sajnálatosnak tartom – ennek elődöm is hangot adott az előző évekre vonatkozó tájékoztatóiban –, hogy a bíróságok igazgatásában a Bsz. hatálybalépésével bekövetkezett alapvető változást nem követte a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jtv.) megfelelő módosítása. Mindez a napi gyakorlatban esetenként komoly gondokat okoz. Megjegyzem, hogy az Állami Számvevőszék a „Bírósági Fejezet” működésének ellenőrzéséről szóló jelentésében szintén megállapítja, miszerint a bíróságokon felhalmozódott tudásnak a jogalkotás folyamatában, a jogszabályok véleményezésében történő megfelelő kihasználását akadályozza, hogy a (Jtv.) nem veszi figyelembe az OIT fél évtizeddel ezelőtti megalakulását. Mindezekre a statisztikai adatok bemutatása és értékelése után még visszatérek. Az OIT részére észrevételezésre megküldött tervezetek száma folyamatos emelkedést mutat. Ahhoz képest, hogy 1998-ban – az OIT működése megkezdésének 160/130
első teljes évében – 54 ilyen megkeresés érkezett, ez a szám 1990-ben 76-ra, majd 2000 évben 79-re emelkedett. Jelentős változást hozott a 2001. év, amikor 103 tervezetet regisztráltunk, a jelenlegi tájékoztató időszakában pedig már 118 esetben kérték észrevételeinket. Az induláshoz képest tehát több mint kétszeresére emelkedett az „érkezés” amely tapasztalataink szerint két fő okra vezethető vissza. Ezek egyike, hogy a tervezetet előkészítő tárcák körében mindinkább teret nyert az OIT „léte” és így értelemszerűen növekedett a véleményezésre megküldött anyagok száma, le kell vonni azonban azt a következtetést is, hogy ezzel együtt szintén emelkedett a bíróságokat közvetlenül vagy közvetve érintő tervezetek aránya. A megkereséseket küldő tárcák közötti megoszlás alig változott. Egyértelműen az Igazságügyi Minisztériumtól származott a tervezetek döntő többsége, mintegy 75%. A többi Belügyminisztériumtól (20%) a Pénzügyminisztériumtól, a Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumtól, illetve a Miniszterelnöki Hivataltól érkezett. A jogforrások szintjét tekintve a törvényjavaslatok adták a megkeresések egyötödét (köztük néhány nemzetközi szerződés, egyezmény megkötésére, kihirdetésükre vonatkozó javaslat), megközelítőleg 10%-át tették ki a kormányrendeletek és határozatok. A határozatok részben a dereguláció tekintetében kértek javaslatokat vagy a korábbi egyeztetések alapján egy-egy jogterület átfogó rendezésére, újra szabályozására vonatkozó feladatokra irányultak. A fennmaradó észrevételek túlnyomó része az igazságügyi miniszter, illetve a belügyminiszter által készített rendeletekre, illetve az említett egyéb tárcák tervezeteire vonatkozott. A bíróságok munkáját illetően fontosságuknál fogva külön is megemlítem a Btk. és a Be. módosításait, az új Be. végrehajtását szabályozó számos rendeletet, a Ptk. koncepcióját, a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok átfogó felülvizsgálatára irányuló anyagot, a pártfogói felügyelet jogintézményének átszervezésével kapcsolatos előterjesztést, a közvetítői (mediációs) tevékenységről szóló törvényjavaslatot, az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő jogszabályok felülvizsgálata után készített koncepciót, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását követő több végrehatási rendeletet. Jelentős, a kodifikációval is összefüggő feladatnak tartom a gondnokság alá helyezettek, valamint a társadalmi szervezetek és alapítványok országos nyilvántartásának kiépítésével, a közhiteles nyilvántartásból történő adatszolgáltatás kidolgozásával összefüggő tevékenységet. Utóbbiak lényege, hogy az OIT Hivatala az említett nyilvántartásokból „naprakész” adatokat tud a felvilágosítást kérők részére biztosítani. Az észrevételek megalapozott megadása tekintetében a korábbi években jelzett problémák véleményem szerint ma is fennállnak. A legfőbb gondot a megadott határidők rövid – sok esetben a joganyag fontosságához vagy terjedelméhez képest irreális – volta jelenti. Már sajnálatosan kialakult gyakorlatnak tekinthető, hogy ezen határidők jó része legfeljebb 8 napra vagy 15 napra korlátozódott, gyakran előfordul azonban az is, hogy véleményünket néhány napon belül – gyakorlatilag postafordultával - kérik. Csak ritkábban, általában a 160/131
koncepciók vagy egy-egy kiemelkedő jelentőségű tervezetnél fordult elő ennél hosszabb, általában 30 napos határidő megadása. A jogszabályok előkészítésének folyamatában természetes, hogy az elsőként megküldött tervezetek az észrevételek tükrében némileg változnak, sok esetben tartalmuk jelentősen átalakul. Ilyenkor az észrevételezési határidő legtöbbször csak néhány napos, a korábbi javaslatok elfogadásának, esetleges elutasításának, a változások okainak a tájékoztatása sokszor elmarad. Kollégáim ez esetekben többnyire csak a kialakult jó munkakapcsolatuk keretében tudják megszerezni a szakmai álláspont kialakításához szükséges információkat. Már említettem, hogy mennyire fontosnak tartom a jogalkalmazás (bírói) tapasztalatok felhasználását, a kifejezetten szakmai jellegű tervezeteknél pedig ezt elengedhetetlennek vélem. Az említett rövid határidők ellenére a lehetőségekhez képest megkérjük a bíróságok javaslatait, és azokat összefoglaló jelleggel az előterjesztő (jogalkotó) rendelkezésére bocsátjuk. Előfordul azonban, hogy erre sajnos nincs módunk, vagy a néhány napos határidő miatt a bíróságok nem tudnak kellő részletesség észrevételeket tenni. A Jtv. módosításának indokoltsága mellett megjegyzem, hogy a hatályos szabályok betartása is komoly előrelépést jelenthetne. A Jtv. 31. § (1) bekezdése szerint ugyanis a tervezet előkészítőjének a véleménynyilvánítás határidejét úgy kell megállapítani, hogy a véleményező megalapozott véleményt adhasson, és azt a tervezet elkészítésénél figyelembe lehessen venni. A 31. § (2) bekezdése azt is megköveteli, hogy a határidő megállapításakor a jogszabálytervezet terjedelmére és a véleményező szerv testületi jellegére tekintettel kell lenni. Az OIT a Bsz. alapján testületként működik, havonta általában egyszer ülésezik. Feltétlenül indokoltnak tartanám, ha az OIT főleg a bíróságok igazgatását, hatáskörét és ezzel összefüggésben a költségvetési vonzatokkal járó tervezeteket az eddiginél nagyobb számban észrevételezné. Jelenleg ugyanis – alapvetően a megfelelő idő hiányában – az OIT belső szabályzata alapján legtöbbször a Hivatalra bíztam a vélemények előkészítését. A tájékoztató e részét összefoglalva úgy látom, hogy az OIT, a bíróságok és a Hivatal önmagában nem tudják a jelzett problémákat megoldani, az érdemi előrelépést egyrészt a Jtv. jelenlegi szabályainak érvényesülése iránt tett intézkedések, illetve egy új törvény megalkotása jelentené. 8. A bíróságok jogi képviselete Az 1997-es igazságügyi reform keretében bekövetkezett változások eredményeként került sor az OIT felállítására és feladatköreinek meghatározására. Ennek során lényeges
160/132
szempont volt, hogy a bíróságok jogi képviseletét a továbbiakban maga a bírósági szervezet lássa el. E célkitűzést fogalmazza meg a Bsz. 39.§ j.) pontja, amely szerint az OIT gondoskodik a bíróságok jogi képviseletéről. A Tanács ezt a feladatot a Hivatala útján látja el. A tájékoztatómban érintett időszakban a bíróságok perbennállásával 506 ügy volt folyamatban, amelyből a bíróságok 148 pert fejeztek be jogerősen, míg 358-nak az eldöntése folyamatban maradt. Ez a szám magában foglalja a 2002 évben érkezett 210 új kereseti kérelmet is. A több éve erőteljesen emelkedő ügyérkezés ellenére a fenti eljárások túlnyomó többsége elsőfokon egy év alatt befejezést nyert és ezek többsége – jogorvoslat hiányában – jogerőre is emelkedett. A bíróságok pernyertességének aránya évek óta változatlanul 90% felett van, jóllehet több jelentős perértékű eljárás még nem fejeződött be jogerősen. A korábbi évek statisztikáihoz hasonlóan a bíróságok ellen indított perek több mint háromnegyed része kártérítési követelés érvényesítésére irányult. A Ptk. 349.§ (1) és (3) bekezdése alapján ugyanis meg kell téríteni a bírósági jogkörben okozott kárt, ha az rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A „bírósági jogkör” fogalma alatt elsősorban a bírósági eljárások lefolytatásának a módja, időtartama, pártatlansága, szakszerűsége értendő. Ezen túlmenően azonban a bírósági jogkör fogalmához tartozik mindazon magatartás, cselekmény vagy mulasztás, ami akár a bírósági eljárás folyamán, akár azon kívül (pl.: tárgyalási szünetben) a bíróság képviseletében eljáró személy részéről hatósági tevékenységet érintő kérdésben megnyilvánul. A kereseti kérelmekben a felperesek vagyoni, illetve nem vagyoni kárukat gyakran a bíróság elfogultságára, a jegyzőkönyv hiányosságaira, téves idézésre vagy a bizonyítási indítvány mellőzésére vezették vissza. Külön kiemelést érdemel azon követelések köre, amelyeket a felperesek a tisztességes eljáráshoz és a perek ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő joguk alapján terjesztenek elő. A tisztességes eljárás fogalma nemcsak a bírói pártatlanságot feltételezi, de a felek rendelkezési jogának, a tárgyalási elvnek, a tájékoztatáshoz való jog tiszteletben tartását éppúgy, mint a jóhiszemű joggyakorlás követelményének érvényre juttatását vagy a nyelvhasználat jogának biztosítását. A törvény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Rómában 1950. november 4-én aláírt egyezmény 6. Cikk 1. pontjában megfogalmazottakkal összhangban a bíróság feladatául szabja, hogy eljárása során érvényesítse a feleknek a per ésszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő jogát is. 160/133
A per időtartamának alakulását számtalan körülmény befolyásolja. Így a jogvita jellege (egyszerűbb vagy nehezebb ténybeli és jogi megítélése), összetettsége (egy vagy több kereseti kérelem, illetve viszontkereset, vagy beszámítási kifogás tárgyában kell-e dönteni), az érdemi döntéshez szükséges bizonyítás terjedelme és időigényessége, a feleknek a pervitel során tanúsított magatartása, a tanúk, szakértők kötelezettségének minkénti teljesítése, de arra kihat a bíróság helyzete, azaz az ítélkezés szubjektív és objektív feltételrendszere is. E körben rá kell mutatnom arra a tényre, hogy jelenleg a bíróságok felróható közrehatásának hiányában a vétkességi alapú felelősség fennállása esetén a fenti kereseti kérelmek zömmel alaptalannak bizonyultak. A jövőben azonban – 2003. július 1. napjától - hatályba lép a Pp. 2. § (3) bekezdésében foglalt azon szabály, miszerint a fenti alapelvek teljesítésének elmulasztása esetén a fél – az alapvető jogait ért sérelmére hivatkozással – méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A kártérítés megállapítását nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. Abból, hogy a fenti § (3) bekezdése nem nevesíti a Ptk. 349. § (1) bekezdésében foglalt azt a további feltételt, hogy a félnek igénybe kell venni a rendes jogorvoslati lehetőséget, az következik, hogy nem kizárt a kártérítési igény jogszerűsége akkor sem, ha a fél a rendelkezésre álló jogorvoslat lehetőségét még nem merítette ki, így e perek nagy számú növekedése várható. Megjegyzem még, hogy a fenti szigorított felelősségi szabály alkalmazása bírósági pervesztesség esetén többletkiadást fog eredményezni. Ezen túlmenően e kártérítési perek időtartamának meghosszabbodása is megjósolható, mivel a kártérítési felelősség konjuktív feltételei közül a jogellenesség törvényi vélelme folytán minden alkalommal vizsgálni kell majd az eljáró bíróságnak a felmerült kárt és az okozati összefüggés fennállását is. A fenti eljárásjogi kifogások a perek túlnyomó többségében nem önállóan jelentkeznek, hanem összefonódnak különböző anyagi jogi jogcímekkel, a felperesek gyakran ezáltal vélik megalapozottnak kereseti kérelmük helytállóságát. Tipikusnak mondható – öt éve változatlanul a leggyakoribb – perindítási ok az alapügyekben hozott jogerős ítélet tartalmának ismételt vitatása. Ennek keretében a felek szinte minden esetben indítványt tesznek az alapügyekben lefolytatott bizonyítási eljárás újbóli elvégzésére vagy kiegészítésére, mintegy rendkívüli jogorvoslati fórumnak tekintve a kártérítési pereket. A polgári eljárások szűk értelemben vett bírósági szakaszának lezárultával a bírósági jogkörből eredő felelősség nem szűnik meg, a jogerősen megítélt követelések behajtása során keletkezett károk miatt indított kártérítési perek száma tendenciózusan nő annak ellenére, hogy a végrehajtási eljárás szabályaiban az elmúlt évtizedek alatt jelentős változások következtek be. Korábban a bírósági végrehajtó a bíróság alkalmazásában állt, 160/134
ezért a tevékenységéből vagy mulasztásából eredő károk megtérítéséért a megyei ( fővárosi) bíróságokat terhelte a felelősség. Az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) megalkotta az önálló bírósági végrehajtó fogalmát és szabályozta annak jogállását. Ennek keretében maga felelős az eljárása folyamán okozott károkért. Emellett azonban 2000. szeptember 1.-ig a megyei bíróságok elnökei törvényességi felügyeleti jogkörrel rendelkeztek az önálló bírósági végrehajtók eljárása felett, ügyviteli és hivatali működésük felügyelete pedig a helyi bíróság elnökének feladata volt. E jogkörök gyakorlását hiányolva több egyesített kereset került benyújtásra a megyei bíróságokkal szemben, amiatt, hogy az önálló bírósági végrehajtó csalás vagy sikkasztás miatt a rábízott bevételt (árverési előleg, inkasszó stb.) sajátjaként kezelte és ezzel a végrehajtási eljárásban résztvevő személyeket megkárosította. A fenti igazgatás felügyeleti ellenőrzés tartalmi elemeit, gyakoriságát a most folyamatban lévő perek bírói gyakorlata fogja egyértelművé tenni. A 2000. szeptember 1. után indult végrehajtási eljárásokkal kapcsolatosan is várható, hogy a pertípus magas száma változatlanul megmarad figyelemmel arra, hogy a jelenleg hatályos Vht. folyamatosan eljárási határidőket iktatott be a törvénybe, amelyek betartása a jelenlegi személyi és tárgyi feltételek között nehézséget okoz a bíróságoknak. Ugyancsak a bírósági végrehajtási eljáráshoz kapcsolódnak azok a perek, amelyeket a biztosítási intézkedések elrendelésének vagy az ingatlanokra vonatkozó végrehajtási jog bejegyzésének elmulasztása miatt bekövetkezett károk miatt indítottak. Ezekben az eljárásokban a behajtás sikertelensége arra vezethető vissza, hogy az adósok kivonják a végrehajtási eljárás alól a velük szemben jogerősen megítélt követelések behajtására fedezetül szolgáló nagyobb értékű vagyontárgyaikat, főleg ingatlanaikat. Több esetben a végrehajtási eljárás alatt az adósok ellen felszámolási eljárás indult, amely során a hitelezői igények teljes kielégítésére nem volt lehetőség. Ezekben az estekben a hitelezők a bíróságokat a végrehajtási eljárás elhúzódása miatt vonták perbe. A büntetőeljárással kapcsolatosan indult kártérítési perekben hasonló módon összefonódnak az anyagi- és eljárásjogi jogcímek. E körbe tartoznak azok az esetek, amikor a bűncselekmény vádja alól felmentett felperesek a személyes szabadság jogellenes megsértésére, a jogszabály értelmezése során elkövetett tévedésre, a bizonyítékok téves értékelésére, a jó hírnév megsértésére vagy az eljárás indokolatlan elhúzódására hivatkozással több milliós vagyoni és nemvagyoni kártérítést követelnek. Ezen ügyekben tapasztalható – egyre több esetben – az is, hogy a bűncselekmény vádja alól felmentett személyek (felperesek) egy perben követelnek az elrendelt előzetes letartóztatás vagy a korábban kiszabott szabadságvesztés büntetés következményeként kártérítést és kártalanítást.
160/135
Változatlanul magas számot képviselnek azon igények amelyekben jogellenes károkozásra hivatkozással vagyoni és nem vagyoni kártérítést kérnek a felperesek, mert a bíróság késedelmes eljárása következtében az összbüntetési ítélet meghozataláig „túlülték” az abban kiszabott szabadságvesztés időtartamát. E körben a bírói gyakorlat szigorodása tapasztalható. A nem vagyoni kár fennállását a bíróság általában ténylegesen kimutatható kár hiányában is megállapítja, pusztán a személyes szabadság hosszabb időtartamú, jogellenes korlátozásának ténye alapján. Az egységes nyilvántartási rendszer kiépítésének és működtetésének fontosságára világít rá az az eset, amelyben a felperes ellen büntető eljárás indult és ismeretlen helyen való tartózkodása miatt elfogató parancsot is kibocsátottak a vele szemben. A felperest később elfogták és a bíróságra előállították, majd elrendelték az előzetes letartóztatását. Fellebbezés folytán a másodfokú alperesi bíróság szüntette meg a felperes előzetes letartóztatását, mert az elfogató parancs kibocsátása, illetve a felperes elfogása közötti időszakban a vádiratban írt bűncselekmények büntethetősége elévült. Az igazságügyi szolgálati jogviszonyból eredő perekben a megyei bíróság, mint munkáltató képviseletét szintén a Hivatal látja el. E körben felperesek a legnagyobb számban a besorolásuk megváltoztatását kérték a egyben az elmaradt illetményük megtérítését. A közelmúltban zárultak le a felülvizsgálati eljárások ezen perek jórészében, így várhatólag az ügyérkezés e téren csökkenni fog. Ugyancsak igazságügyi alkalmazott jogviszonyának megszűnése kapcsán mutatott rá bírósági ítélet arra, hogy a bíróság elnökének felhívása ellenére, amennyiben a felperes nem szüntette meg az összeférhetetlenségi okot egy gazdasági társaságban fennálló kereső foglalkozása és az igazságügyi alkalmazotti jogviszonya között, úgy az utóbbi a törvény erejénél fogva szűnik meg. Részben a bírósági eljárások alatt, részben azoktól függetlenül bírósági letétbe helyezéssel van mód teljesítenie a fizetésre kötelezetteknek az ismeretlen helyen tartózkodó jogosult javára, vagy a perben a feleknek a bizonyítás költségeit megelőlegezniük. Külön problémát jelent emellett a letétkezelés során a bíróságoknak a bűnjelkezelés végrehajtása a jelenlegi tárgyi- személyi körülmények között. Mindezekre visszavezetve indultak többmilliós kártérítési perek a letétkezelés céljából elhelyezett tárgyak állagának romlására, a letéttárgyak hiányosságára hivatkozva. Egy szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti perben például a felperes vitatta, hogy a fizetőképessége bizonyítása céljából a bíróság letétbe helyezésre vonatkozó előírása indokolt-e, mert a letétébe helyezett pénzösszegre a bíróság kamatot nem térít, ezért az így elmaradt haszna miatt utóbb kártérítési keresettel élt a bírósággal szemben. A bíróságok képviselete természetesen kiterjed azokra az esetekre is, amikor maguk a megyei (fővárosi) bíróságok mint felperesek indítanak pert vállalkozási, munkajogi vagy végrehajtási ügyekben. 160/136
A hagyományoknak megfelelően említést teszek a keresetekben megjelölt pertárgyértékekről is. A tárgyidőszakban folyamatban lévő perekben megjelölt kártérítési követelés összege 62,4 milliárd Ft. Az eredményes védekezésre is tekintettel a bíróságoknak pervesztességük miatt csupán 2 ügyben kellett összesen 58.477,- Ft-ot megtéríteniük. Megjegyzem, hogy a jelenleg fellebbezési szakban levő ügyek pertárgy értéke is igen jelentős, megközelíti a 11 milliárd forintot. A bíróságok ellen indítható kártérítési perek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdésének g.) pontja értelmében tárgyi illeték feljegyzési jog alá esnek, azaz a felpereseknek nem kell leróniuk a keresetlevél benyújtásakor az illetéket, hanem a per befejezésekor a bíróság döntése alapján a pervesztes fél lesz köteles azt megfizetni. E kedvezmény jelentősen elősegíti, sőt ösztönzi a felpereseket a minél magasabb összegű – gyakran irreális – kártérítési igények benyújtására. Álláspontom szerint a tárgyi illeték-feljegyzési jog eltörlése vagy szűkítése megfontoltabb magatartásra ösztönözné a felpereseket és a parttalan perlekedés helyett ténybelileg megalapozott és reális összegű kártérítési igények érvényesítéséhez vezetne. A jelenleg jogalkotási programban is szereplő új költségkedvezményi rendszer kialakításakor e szempontok figyelembe vételét is megfontolandónak tartom. Végül röviden utalni kívánok a perképviseleti tevékenység körében tapasztalható néhány további problémára: Sajátos nehézséget okozott, hogy a felperesek gyakran váltogatták a perekben többszörös keresetmódosítás útján - a perbeli jogcím megjelölését, oly módon, hogy egyszer a Ptk. 349. §-ában szabályozott bírósági jogkörben okozott kárra hivatkoztak, míg a tárgyalás folyamán áttértek a Ptk. 84. § (1) bekezdés e.) pontjára, mely utóbbi jogszabályhely a személyhez fűződő jogában megsértettnek az eset körülményeihez képest taxative meghatározott polgári jogi igények közül kártérítési követelés érvényesítését biztosítja. E keresetmódosítás a perek elhúzódását okozta azzal, hogy az ügyekben az eljáró bíróságnak - a hatásköre hiányának megállapításával - az iratokat át kellett tennie másik bíróságra, mert a bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének elbírálása megyei bírósági hatáskörbe tartozik, míg a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos ügyek helyi bírósági hatáskörbe sorolandók. A felperesek szándéka a fenti jogcímváltoztatással gyakran annak a szabálynak a kijátszását szolgálta, hogy ne kelljen a kár elhárítására alkalmas jogorvoslatot előzetesen igénybe venniük. Ez a speciális feltétel ugyanis a Ptk. 349. §-ában külön szabályozást nyert, azonban a személyességi jogok érvényesítése során ilyen speciális követelményt nem ír elő a törvény. A rosszhiszemű pervitelnél is súlyosabb jelenség – különösen az úgynevezett notórius pereskedők körében -, hogy a peres felek egy része a bíróságok munkáját becsmérlő szavakkal támadják, tényleges jogi alap hiányában pusztán a durva kifejezések használatával kívánnak nyomást gyakorolni a bíróságokon dolgozó személyekre, sőt nem egy esetben a becsületsértő kifejezéseken túl meg is fenyegették a pervesztes felek a bíróság tagjait. 160/137
Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. Cikke értelmében a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozható – többek között – mások jó hírneve vagy jogai védelmében illetve a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából. A fenti előírás mielőbbi érvényesítése érdekében kívánatosnak tartanám az ilyen jellegű megnyilvánulásokkal szemben hatékonyabb jogi eszközöket alkalmazni, illetve egyéb felvilágosító eszközökkel elősegíteni a bírósági szervezet tekintélyének helyreállítását, független hatalmi ágként való tiszteletben tartását. A bíróságok ellen indított perekben a Hivatal a jogi képviseletet gyorsan és célszerűen látja el. Ennek során nem törekszik a valóban jogellenes és felróható bírói magatartások kimentésére, hanem részletesen kidolgozott, jogilag megalapozott védekezéssel kívánja elősegíteni a perek gyors befejezését. A képviselet lelkiismeretes és színvonalas ellátásához a megyei bíróságok közreműködése és segítőkész hozzájárulása nélkülözhetetlen. 9. A bíróságok sajtótevékenysége A bíróságok 2002-ben is fokozott figyelmet fordítottak a sajtóval kapcsolatos tevékenységükre. Tájékoztatási munkájukat a vonatkozó jogszabályok és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által meghatározott szabályzat rendelkezései szerint végezték. Ennek során rendszeres és folyamatos kapcsolatot tartottak az írott és az elektronikus sajtó szerkesztőségeivel illetve munkatársaival. A bíróságok – elsősorban az elnökök és a sajtószóvivők – hiteles és pontos tájékoztatást adtak a közvéleményt érdeklő büntető és polgári ügyek tárgyalásairól, valamint ítéleteiről. Munkájuk eredményeként a bíróságok igazságszolgáltató tevékenysége minden érdeklődő számára megismerhető volt. A szemlézett országos lapokban megjelent cikkek alapján kijelenthető, hogy tovább fokozódott a sajtó érdeklődése az igazságszolgáltatás iránt. (Lásd a mellékelt 2002. évi sajtóstatisztikát!)
160/138
SAJTÓSTATISZTIKA
a szemlézett országos lapok alapján 2002. I-XII. hó Sorszám
Bírósági szervezetek
Sajtórendezvények Tájékoztató 5
Beszélgetés
Megjelent cikkek Interjú
Nyilatkozat
Közlemény
Egyéb
12
84
6
2023
2
130
22
2843
1.
Legfelsőbb Bíróság
2.
Fővárosi Bíróság
3.
Baranya Megyei Bíróság
1
1
81
4.
Bács-Kiskun M.B.
4
1
106
5.
Békés M.B.
1
2
103
6.
Borsod-A.-Z. M.B.
1
5
161
7.
Csongrád M.B.
2
12
288
8.
Fejér M.B.
4
132
9.
Győr-Moson-Sopron M.B.
1
10.
Hajdú-Bihar M.B.
2
8
101
11.
Heves M.B.
1
4
116
12.
Jász-Nagykun-Szolnok M.B.
1
8
105
13.
Komárom-Esztergom M.B.
14.
Nógrád M.B.
1
2
15.
Pest M.B.
1
18
16.
Somogy M.B.
3
17.
Szabolcs-Sz.-B. M.B.
18.
Tolna M.B.
19.
91
65
1
74 1
394
12
147
2
109
1
2
94
Vas M.B.
1
5
118
20.
Veszprém M.B.
2
6
90
21.
Zala M.B.
2
4
1
124
22.
Országos Igazságszolgáltatási Tanács
21
5
15
636
23.
OIT Hivatala
3
36
3
140
24.
ÖSSZESEN
54
351
48
8141
1
16
Szemlézett lapok: Népszabadság, Magyar Hírlap, Népszava, Magyar Nemzet, Blikk, Világgazdaság, Napi gazdaság, Heti Világgazdaság, 168 Óra, Magyar Fórum, Magyar Demokrata, Élet és Irodalom, Heti Válasz, Beszélő, MTI Belföldi Hírek.
160/139
V. A BÍRÓSÁGI SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA 1. A bírósági szervezet gazdasági, pénzügyi helyzete Az OIT a bíróságok működésének alapos vizsgálata alapján 2002. évre kidolgozott költségvetési javaslata a következő volt. Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás
57.420,3 millió Ft 11.773,7 millió Ft 4.368,8 millió Ft 53.051,5 millió Ft
A Kormány javaslata lényegesen eltért azt OIT által javasolt előirányzatoktól. Az OIT által javasolt és az elfogadott előirányzatok közötti különbözet az illetményalap emelés eltérő mértéke és a többletfeladatokkal, illetve jogszabályi determinációkkal összefüggő fejlesztések továbbá az épület-rekonstrukciókat és a technikai színvonal javítását célzó beruházási igények elmaradása miatt jelentkezik. Az Országgyűlés - módosító indítvány alapján - a Kormány által javasolt előirányzatokat az illetményalap-emelések fedezetéhez hiányzó személyi juttatás és az ahhoz kapcsolódó járulékok támogatásarányos összegével kiegészítve a következőket fogadta el. Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás
37.636,5 millió Ft 2.948,8 millió Ft 4.368,8 millió Ft 33.267,7 millió Ft
Az Országgyűlés által elfogadott 2002. évi előirányzatok kormányzati hatáskörben: • a bírósági tisztviselők köztisztviselőkével azonos bérszínvonala céljára 1.955,5 millió Ft-tal, • az előbbiekkel összefüggően jubileumi jutalmakra 31,5 millió Ft-tal, • a 50.000 Ft összegű minimálbérhez szükséges 133,5 millió Ft-tal, • a közalkalmazottak illetményemelésére 2,2 millió Ft-tal, összesen 2.122,7 millió Ft-tal növekedtek és • a Dunán és mellékfolyóin 2002. augusztusában kialakult árhullám által okozott, még nem rendezett károk enyhítését szolgáló költségvetési átcsoportosításokról szóló 2363/2002. (XII.5.) Korm. határozat alapján 105,5 millió Ft-tal csökkentek. 160/140
A többletbevételeket is figyelembe véve a 2002. évi módosított előirányzatok a következők: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás
44.727,2 millió Ft 4.655,0 millió Ft 9.442,3 millió Ft 35.284,9 millió Ft
A fenti költségvetési előirányzatok az alábbiak szerint teljesültek. Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás
42.085,0 millió Ft 3.283,5 millió Ft 8.672,9 millió Ft 35.284,9 millió Ft
A 2002. évi előirányzat-maradvány 1.872,8 millió Ft, amelyből 171,0 millió Ft a központi költségvetésbe befizetendő, 1.691,2 millió Ft kötelezettségvállalással lekötött összeg. A lekötött összegből 680,6 millió Ft a 2003. évre áthúzódó épületrekonstrukciókkal kapcsolatos, 347,8 millió Ft pedig a folyamatban lévő, informatikai fejlesztés PHARE támogatáshoz szükséges saját hozzájárulás, 662,8 millió Ft pedig 22 intézmény 2003. évre áthozódó kötelezettségvállalása. A szabad maradvány 10,6 millió Ft. A személyi juttatásokra kifizetett összeg – amely az összes kiadás 55,5%-át tette ki – 23.364,6 millió Ft volt. A rendszeres személyi juttatások (18.980,7 millió Ft) az igazságügyi alkalmazottaknak – a 2001. évi XXXVI. törvény alapján – a köztisztviselőkével azonos bérszínvonalához biztosított pótelőirányzat és a minimálbér emelkedésének hatására az illetményalapnövekedés arányát meghaladó mértékben (16,4 %-kal) növekedtek. A szolgálati jogviszonyban állók nem rendszeres juttatásai címen 3.200,6 millió Ft került kifizetésre, ez az előző évit 4,6 %-kal haladja meg. Ezen belül a jutalomra kifizetett összeg – ide számítva a az ügyhátralék csökkentése érdekében kifizetett céljutalmakat is – nem érte el az egy havi illetményt. A jutalom, továbbá a betegség idejére járó kereset és a táppénz-kiegészítésre eredeti előirányzat nem állt rendelkezésre, ezek forrása az illetmény-megtakarítás volt. A külső személyi juttatásokra kifizetett összeg 1.183,2 millió Ft, az ítélkezésben, illetve a bírói eljárásban közreműködő ülnökök, szakértők, védők, tanuk részére, továbbá a bírák európai jogra való felkészítésével összefüggő megbízási díjakra került felhasználásra. Az előző évben ilyen címen a kifizetett összeg 1.038,3 millió Ft-ot tett ki. 160/141
A munkaadókat terhelő járulékok címén teljesített kiadás 7.760,9 millió Ft-ot, ebből a társadalombiztosítási járulék 6.472,0 millió Ft-ot tett ki. Míg a munkaadókat terhelő járulékok összessége 10,9%-kal növekedett, azon belül a társadalombiztosítási járulék növekedése ennél kisebb arányú, 10,2%, amelyet a fizetési kötelezettség 2 százalékpontos csökkenése magyaráz. Annak következtében, hogy a 2001. és 2002. évi költségvetés tervezése során évenként 3-3 százalékpontos társadalombiztosítási járulék-csökkenést figyelembe véve került sor költségvetési támogatás elvonására, és végül is a fizetési kötelezettség csak 2-2 százalékponttal csökkent, a Fővárosi Bíróságnál és 13 megyei bíróságnál valamint az OIT Hivatalánál olyan fedezethiány jelentkezett, amelyet az intézmények belső átcsoportosítással nem tudtak megoldani. Fizetési kötelezettségük teljesítése érdekében költségvetésüket 186,5 millió Ft-tal kellett kiegészíteni. A dologi kiadási előirányzatok az előző évhez képest – minthogy az ár- és díjemeléseket költségvetési támogatás nem ellentételezte – csak a saját bevételi többletek összegével emelkedhettek. Ez az emelkedés nem bizonyult elégségesnek. A Legfelsőbb Bíróság, a Fővárosi Bíróság és 11 .megyei (fővárosi) bíróság küszködött likviditási gondokkal. Fizetési kötelezettségük megőrzése érdekében ezeknek az intézményeknek összesen 503,9 millió Ft-tal kellett a dologi kiadási előirányzatát felemelni más, döntően a személyi juttatás előirányzatból. A dologi kiadások az egyéb folyó kiadásokkal együtt a 2001. évi 5.153,7 millió Ft-tal szemben 5.766,1 millió Ft-ot tettek ki. A kiadási többlet 612,4 millió Ft. A jelentősebb többletkiadások a következők voltak: – – – –
egyéb üzemeltetési és fenntartási kiadások egyéb dologi kiadások vásárolt közszolgáltatások általános forgalmi adó
226,8 millió Ft 200,9 millió Ft 68,1 millió Ft 59,1 millió Ft
Az egyéb üzemeltetési és fenntartási kiadások növekedésében döntően a postai szolgáltatás kiadásainak növekedése jut kifejezésre. Az egyéb dologi kiadások többletéből 178,1 millió Ft a bírák közösségi jogi képzésével kapcsolatos, amelynek a kifizetése PHARE támogatás terhére történt. .A vásárolt közszolgáltatások többletkiadásai pedig az intézményi szakértői és fordítási (tolmácsolási) tevékenységek miatt merültek fel, melyek iránti igény egyre növekszik. Működési célú pénzeszköz-átadás 78,1 millió Ft összegéből 74,7 millió Ft a Bíróságok fejezet intézményei között jelentkezett. Egyéb pénzbeli juttatás címén a börtönből szabadultak pártfogói hálózaton keresztül történő segélyezésére 9,3 millió Ft-ot fordítottak a bíróságok. 160/142
A felhalmozási kiadások 5.106,1 millió Ft-ot tettek ki, ebből az intézményi beruházás 498,3 millió Ft volt, amelynek 40%-a a 2003. január 1-jével felálló három ítélőtábla részbeni felszerelésének költségei miatt merült fel, 60%-a pedig a 22 intézmény legszükségesebb tárgyi eszközeinek beszerzésére szolgált. A központi beruházási és a felújítási kiadások valamint a felhalmozási célú pénzeszközátadások együttesen 4.607,8 millió Ft-ot tettek ki. Ebből 1.169,1 millió elszámolás-technikai okok miatt jelentkezett. (Ez utóbbi összeg halmozott pénzforgalomnak tekintendő, ugyanez az összeg a bevételek között is megjelent) Ennek kiszűrése után a tényleges kiadás 3.438,7 millió Ft, amelyből • 149,0 millió Ft 15 db gépjármű továbbá .informatikai és egyéb irodai eszközök beszerzésére, • 2.157,7 millió Ft épület beruházásokra (rekonstrukciókra) és • 1.132,0 millió Ft – PHARE segéllyel támogatott – informatikai beruházásokra került felhasználásra. Az előbbi beruházásokat (rekonstrukciókat) részletesen külön fejezetek tartalmazzák. A bevételek 8.672,8 millió Ft-ot tettek ki. A már említettekből 1.169,1 millió Ft halmozódás kiszűrése után a tényleges bevétel 7.503,7 millió Ft, amelyből 2.903,3 millió Ft a 2001. évi maradványból származik. A működési bevétel 4.093,8 millió Ft, a felhalmozási bevétel pedig 506,6 amelyek az előző évihez képest 20%, illetve 60% növekedést mutatnak. 2. Az OIT és az OIT Elnöke legfontosabb, költségvetéssel kapcsolatos határozatainak ismertetése Az OIT jóváhagyta az irányítása alá tartozó intézmények 2002. évi kiemelt költségvetési előirányzatait és azon belül meghatározta azokat az előirányzatokat, amelyeket az intézmények csak külön engedély alapján használhatnak fel. A megyei (fővárosi) bíróságokon 2002. február 1-jei hatállyal összesen 30 bírósági titkári és 30 tisztviselői állást létesített. Tájékozódott a 2001. évi épületrekonstrukciós munkákról, a beruházási és felújítási előirányzatok felhasználásáról, továbbá döntött a fejezeti kezelésű beruházási előirányzat felhasználásáról. Megállapította a lakáscélú támogatások keretét.
160/143
Tájékozódott a Legfelsőbb Bíróság, a megyei (fővárosi) bíróságok és az OIT Hivatalában 2001. évben kifizetett általános jutalom összegéről és az igazságügyi alkalmazottak életpálya-különbözete és a kötelező legkisebb munkabér kifizetésének költségvetési fedezetéről. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak kötelező előresorolásához szükséges személyi juttatásra és annak járulékaira a pénzügyi fedezetet biztosította. Céljutalmat tűzött ki a folyamatban lévő ügymennyiség csökkentése, az ítélkezés időszerűségének javítása érdekében. Meghatározta a céljutalmazás feltételeit. A bírák javadalmazásának koncepcióját megtárgyalta és elfogadta. Döntött a bírák és igazságügyi alkalmazottak ruházati költségtérítésének kifizetéséről. Határozott arról, hogy a létszámmal és személyi juttatásokkal való gazdálkodásról szóló 1998. évi 4. számú szabályzatnak azon rendelkezését - amely szerint a személyi juttatás megtakarítás 50%-át használhatják fel a bíróságok saját hatáskörükben fenntartja. Engedélyezte a bírák és igazságügyi alkalmazottak részére összes havi illetményük 25%-ának megfelelő jutalom kifizetését. A jutalmazás forrása az intézmények saját hatáskörében felhasználható személyi juttatás megtakarítása, amely szükséges mértékben kiegészült az OIT, illetve az OIT elnöke hatáskörébe tartozó személyi juttatás megtakarítással. Megtárgyalta és elfogadta a Bíróságok fejezet 2003. évi fejlesztési igényeit. Tájékozódott a lakáscélú támogatások alakulásáról, a lakáscélú támogatás 2002. évi keretét 100 millió Ft-ra felemelte. Tárgyalta a bíróságok 2001. évi zárszámadását és annak Állami Számvevőszék általi ellenőrzéséről készült jelentést. A központi irányítású illetmény-számfejtési rendszer megvalósításához jóváhagyta a Nexon-Berenc program alkalmazását, annak egységes alkalmazása költségeit központi forrásból biztosította és ennek a programnak az egységes alkalmazása, végrehajtása tapasztalatairól tájékoztatást kért. A likviditási problémák elkerülése érdekében a Legfelsőbb Bíróság, a Fővárosi Bíróság és 15 megyei bíróság részére munkaadókat terhelő járulékokra 186,5 millió Ft-ot, dologi kiadásokra 503,9 millió Ft-ot, összesen 690,4 millió Ft-ot biztosított.
160/144
Megtárgyalta az Állami Számvevőszék 1998-2001. éveket átfogó vizsgálatáról készült jelentést és az abban foglalt javaslatok alapján intézkedési tervet fogadott el. Engedélyezte a bírák és igazságügyi alkalmazottak részére összes havi illetményük 19%-ának megfelelő jutalom kifizetését. A jutalmazás forrása az intézmények saját hatáskörében felhasználható személyi juttatás megtakarítása, amely szükséges mértékben kiegészült az OIT hatáskörébe tartozó személyi juttatás megtakarítással. (Ezzel és a korábban engedélyezett 25%-os mértékű jutalommal a bírák és az igazságügyi alkalmazottak éves szinten általános jutalomként a havi illetményük 44%-át vehették fel jutalomként.) 3. A 2003. évi várható költségvetési helyzet Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bíróságok működési feltétételeinek alapos vizsgálata alapján a 2003. évre a következő költségvetési javaslatot dolgozta ki: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás
64.904,2 millió Ft 7.468,8 millió Ft 4.814,6 millió Ft 60.089,6 millió Ft
Az Országgyűlés a Kormány által javasolt előirányzatokat fogadta el, amelyek az alábbiak voltak: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás
52.802,9 millió Ft 3.070,0 millió Ft 4.814,6 millió Ft 47.988,3 millió Ft
Az Országgyűlés által elfogadott és az OIT javaslata között mutatkozó 12,1 milliárd Ft különbözet döntően az illetményalap-emelés bevezetésének eltérő időpontjai, illetve a felhalmozási kiadásokkal összefüggő fejlesztési igények miatt jelentkezett. Az OIT tekintettel a bírák jövedelme reálértékének évek óta tartó csökkenésére, 2003. január 1-jétől tartotta indokoltnak a bírák illetményalapjának 50 %-kal történő emelését, szemben az Országgyűlés javaslatával, amely szerint az emelésre csak 2003. július 1-jétől, illetve november 1-jétől kerül sor, 25-25%-os mértékben. Az OIT-nak a jóváhagyottnál nagyobb összegű előirányzat-javaslata fedezetet adott volna a Pest Megyei Bíróság épület-rekonstrukciójára. Ennek az épületnek a rekonstrukciójára már az 1099/1996. (X.1.) Korm. határozat tartalmazott feladatot. Az épület a jelenlegi állapotában szinte alkalmatlan az ítélkezési munka folytatására.
160/145
Rekonstrukcióját – a már rendelkezésre álló tervek és engedélyek alapján - 2004. évben feltétlenül meg kell kezdeni. A költségvetés fedezetet tartalmaz a Fővárosi, Pécsi és Szegedi Ítélőtábla 2003. január 1-jei felállítására, amelyek 2003. július 1-jével kezdik meg működésüket. Az ítélőtáblák álláshelyeinek betöltéséhez szükséges működése kiadások és első felszerelés együttes összege 1.744,8 millió Ft-ot tesz ki. A Pécsi Ítélőtábla elhelyezése megoldott, a Fővárosi Ítélőtábla egy része a Legfelsőbb Bíróság épületében helyezkedik el, más része bérelt helyiségekben. A bérleti díj fedezetét - mely éves szinten 279,3 millió Ft - más feladat elhagyásával lehetett biztosítani. A 2004. évben erre a célra költségvetési támogatást szükséges igényelni. A Szegedi Ítélőtábla kialakításához szükséges beruházási előirányzat, 700,0 millió Ft rendelkezésre áll. Az igazságügyi reform folytatásának jelentős eredménye a 2003. évben két lépcsőben megvalósítandó 50%-os béremelés, amelynek költségvetési vonzata 4.280,4 millió Ft. Az igazságszolgáltatás hatékonysága érdekében el kellene érni, hogy a javuló illetmény-feltételek mellett kidolgozásra kerüljön a juttatások komplex, új rendszere. Hasonlóan más állami alkalmazottakhoz a bírák és igazságügyi alkalmazottak részére is folyósítható legyen a 35. éves szolgálati viszonnyal járó jubileumi jutalom és a részükre járó ruházati költségtérítés is mentes legyen a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól. A 2003. évi költségvetési előirányzat lehetőséget ad a már hatályban levő törvényekben előirt, a bíróságokra háruló kötelezettségek teljesítésére és a többletfeladatok megvalósításához, illetve a bíróságok zavartalan működésének biztosításához szükséges létszám- és egyéb fejlesztési igények megvalósítására melyek a következők: − Be tv. módosításából eredő létszámfejlesztés: 2003. július 1-jétől 70 nyomozási bíró és 140 tisztviselő (832,2 millió Ft), − Be tv. módosításából eredő egyéb többletigények: a 2269/2001. Korm. határozat alapján végzett felmérés szerint szakértői, védői, pártfogó ügyvédi díjak, postaköltség, stb.(587,4 millió Ft), − Szabálysértési tv. módosításából eredő létszámfejlesztés: 80 titkári és 80 tisztviselői állás (860,8 millió Ft) − Hatósági eljárásban közreműködők díjának rendezése szakértői, védői, pártfogó ügyvédi díjak emelése a 6/2002. /III. 30./, illetve a 7/2002. /III.30./ IM rendelet alapján (1.222,2 millió Ft) 160/146
− Pp. módosításából eredő többletigények: megyei bíróság hatáskör bővülése, új kártérítési pertípus bevezetése, stb. (444,3 millió Ft) − PHARE–támogatásból beszerzett eszközök működtetésének többletkiadásai (550,0 millió Ft) − Egyéb létszámfejlesztések: informatikus, tisztviselő, teremőr összesen: 8o fő (162,7 millió Ft) − Országos informatikai hálózati kommunikáció költsége (200,0 millió Ft) − Szakértői díjak, és önálló bírósági végrehajtók ÁFA-mentességének megszüntetése miatti többletigény (300,0 millió Ft) A központi beruházási előirányzat 3.070,0 millió Ft-os összegéből – amely 4.398,8 millió Ft-tal alacsonyabb az OIT által tervezettnél – elsősorban a folyamatban lévő beruházások, valamint a Szegedi Ítélőtábla épületének megvalósítására kerül sor. Az épület-beruházásokkal és épületrekonstrukciókkal részletesen külön fejezet foglalkozik. Szükségessé válik a Debreceni és a Győri Ítélőtáblák beruházásának előkészítése a 2005. január 1-jei indításhoz. A bíróságok technikai és informatikai berendezéseinek fejlesztésére mindössze 115,0 millió Ft támogatás áll rendelkezésre, amely nem elégíti ki a reális szükségleteket. 2003. évtől feladatfinanszírozás keretében folytatódik a fejezet két PHAREprogramja. -
A bírák és az ügyészek közösségi jogi felkészítésére előirányzott PHARE-támogatás /HU 0103-02/ 252,2 millió Ft, amelyhez a hazai hozzájárulást, 115,2 millió Ft-ot az OIT Hivatala költségvetése biztosítja.
-
A bírósági informatikai rendszer- és hálózatfejlesztés /HU 0007-02/ feladataira 432,7 millió Ft PHARE-támogatás került tervezésre, amelyhez a saját hozzájárulást a 2002. évi intézményi, illetve központi beruházások maradványa biztosítja.
A fejezet bevételi előirányzata 18,4 %-kal, 640,9 millió Ft-tal haladja meg az előző évi eredeti előirányzatot. Ez a többlet, amely elsősorban a hatósági- és eljárási bevételekből ered, képezi forrását a dologi kiadásoknál jelentkező többleteknek, ezért igen nagy jelentősége van az előirányzott bevételek teljesülésének.
160/147
4. A bírósági szervezet gazdálkodásának külső ellenőrzése Az Állami Számvevőszék az 1998-2001. évekre kiterjedően ellenőrizte a bíróságok működését. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogyan működött - a fejezet igazgatási felügyeleti tevékenysége, ezen belül az OIT irányító szerepe, a felügyeleti költségvetési és belső ellenőrzés irányítása, a belső kontrollmechanizmus és a bíróságok védelmét szolgáló biztonságpolitikai irányítás; - a fejezet költségvetési gazdálkodása, a költségvetés tervezési, végrehajtási és beszámoltatási rendszere, a fejezet vagyongazdálkodása és mindezeken a területeken hogyan érvényesültek a célszerűség és eredményesség szempontjai, - a fejezet informatikai rendszere. Az ellenőrzés alapvetően az igazgatási és gazdasági tevékenységnek az irányítására, felügyeletére, informatikai, biztonságtechnikai rendszere működésének hatékonyságára koncentrált. Ezen túlmenően az OIT fejezeti irányító tevékenységének megvalósulását is áttekintette a Fővárosi Bíróságnál és öt megyei bíróságnál. Az ellenőrzés a bíróságok működésének irányítására és gazdálkodására vonatkozóan az alábbi főbb megállapításokat tette: Az OIT megalakulása óta az igazgatási feladatok egységének megteremtését és hatékonyságának növelését tartotta szem előtt, az irányítás törvény által biztosított eszközeit – szabályzatok, ajánlások, határozatok – használta; a hosszabb és rövidebb távú feladatai között megfelelő arányt alakított ki; a hatáskörök tisztázásának időigénye, az OIT Szmsz-e elkészítésének elhúzódása miatt a felügyeleti ellenőrzési tevékenysége késve indult, az ellenőrzések tapasztalatai azonban hasznosultak. A jogszabályi lehetőségeket kihasználva minden területen erőteljesen központosított gazdálkodás folyt. Ez részben a korábban kialakult egyenlőtlenségek kiegyenlítését célozta, részben a mindvégig szűkős források megfontolt elosztásában játszott szerepet. A fejezet intézményeinek együttműködése a vizsgált időszakban javult, összességében kiegyensúlyozott gazdálkodást folytattak. Az előirányzat módosítások általában indokoltak, a felhasználások szabályszerűek voltak. A beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek a fejezet az előírásnak megfelelően eleget tett. Az Állami Számvevőszék az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítására javaslatokat tett. A javaslatok a jogszabályi rendelkezések összhangjának megteremtésére, a gazdálkodás szabályozottságának javítására, a biztonságtechnikai feltételek
160/148
egységesítésére és az informatikai feladatok szabályozottságára, ezen keresztül az adatbázisok fokozottabb védelmére vonatkoztak. A javaslatok figyelembevételével az OIT intézkedési tervet hagyott jóvá, amelyet az Állami Számvevőszék elnöke elfogadott. 5. A bírósági szervezet gazdálkodásának fejezeten belüli ellenőrzése Az OITH Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Osztálya 1999. december 1. napjától működik. Engedélyezett álláshelyeinek száma 7 fő. A betöltetlen álláshelyek feltöltésére tett intézkedések eredményeként – az OIT engedélyével – 2 álláshely bérkeretének erejéig a külső szakértők foglalkoztatása folyamatos. A meglévő üres álláshelyek betöltése folyamatban van. A Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Osztály szervezete megoldotta a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek kormányzati, felügyeleti, valamint belső költségvetési ellenőrzéséről szóló 15/1999. (II.5.) Korm. rendelet szerinti gyakorisággal és részletezettséggel történő munkavégzést. Az OIT a felügyeleti költségvetési ellenőrzések 2002. évi ütemtervét a 184/2001. (XII.5.) számú határozatával fogadta el. ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒
E szerint 2002. évben átfogó ellenőrzés végrehajtására került sor: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságon, a Fejér Megyei Bíróságon, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon, a Somogy Megyei Bíróságon, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, a Vas Megyei Bíróságon;
utóellenőrzés lefolytatására került sor: ⇒ a Csongrád Megyei Bíróságon, ⇒ a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon; célellenőrzésre végrehajtására került sor: ⇒ a Békés Megyei Bíróságon.
160/149
A tényleges ellenőrzések a következőképpen alakultak: Ssz. Intézm. megnev. 1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2. Fejér Megyei Bíróság 3. 4.
Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Csongrád Megyei Bíróság
5.
Somogy Megyei Bíróság
6. 7.
Bács-Kiskun Megyei Bíróság Vas Megyei Bíróság
8.
Békés Megyei Bíróság
9.
Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
Ell. időszak 1998.01.01. – 2001.12.31. 1998.01.01. – 2001.12.31. 1998.01.01. – 2001.12.31. 2001-2002. 1998.01.01. – 2001.12.31. 1998.01.01. – 2001.12.31. 1998.01.01. – 2001.12.31. 2002.01.01. – 2002.09.30. 2001-2002.
Ell. időtartam Ell. jellege 2002.01.10. – átfogó ell. 2002.03.14. 2002.01.17. – átfogó ell. 2002.03.22. 2002.05.25. – átfogó ell. 2002.07.31. 2002.05.21. – utóell. 2002.06.21. 2002.05.25. – átfogó ell. 2002.07.31. 2002.09.01. – átfogó ell. 2002.11.30. 2002.09.01. – átfogó ell. 2002.11.15. 2002.10.14. – célvizsgálat 2002.11.08. 2002.11.25. – utóell. 2002.12.13.
A tervezett ellenőrzések maradéktalanul végrehajtásra kerültek. Az átfogó költségvetési ellenőrzések az 1998.01.01. – 2001.12.31. közötti időszak valamennyi gazdálkodási feladatára kiterjedtek, míg az utóellenőrzés és a célellenőrzés a 2002. évi, illetve a 2001-2002. évek folyamatait vizsgálta. Az ellenőrzési tervben nem szerepelt a Békés Megyei Bíróság célvizsgálata, amelyre a megyei bíróság elnökének kezdeményezésére az OIT elnökének elrendelése alapján került sor. A vizsgálatot a pénztárban a BGH dolgozói által fellelt hiány indokolta. Az OIT valamennyi lezárult vizsgálat megállapításait megismerte és tudomásul vette. Az OIT – a Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Osztályon keresztül – az intézményekben működő függetlenített belső ellenőrök munkáját szakmailag támogatja és koordinálja. Ennek egyik fontos elemeként említhető a 2002. évben negyedévenként megrendezett szakmai napok, ahol az OIT Hivatala munkatársai és meghívott külső előadók tájékoztatással egybekötött szakmai konzultációt tartottak az egyes gazdálkodási területek működésének szabályairól, az ellenőrzés módszereiről, aktuális gazdálkodási kérdésekről.
160/150
VI. AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE Magyarországon az ítélőtáblák fellebbviteli bíróságként a kiegyezést követően alakultak ki. Elsőként a pesti és marosvásárhelyi királyi ítélőtábla, majd 1891-től még kilenc ítélőtábla kezdte meg a működését. Trianon után a számuk ötre (Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs, Győr) csökkent, 1945 után pedig gyakorlatilag megkezdődött az elsorvasztásuk. A Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény a bírói szervezetre vonatkozó részében még rendelkezett az ítélőtáblákról, azonban az Országgyűlés 36. ülése, 1950. decemberében, az állami költségvetési törvény vitájakor „a nehézkes, bonyolult, a dolgozó nép számára érthetetlen kétfokú jogorvoslati” rendszert, annak érdekében hogy az igazságügyi hatóságok a tanácsokkal megegyező szervezeti keretben működjenek, megszüntette. Az 1980-as évek közepétől, de különösen a rendszerváltozástól kezdődően a bíróságok hatásköre nagymértékben bővült, a bírósági ügyek száma, ezen belül a bonyolult tényállású, nehezebb jogi megítélésű ügyek aránya jelentősen megnőtt. A részben még hatályos eljárásjogi törvények szerint az ügyek nagy részét az általános hatáskörű helyi bíróságok, többségében rövidebb gyakorlatú bírái intézik és a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi hatásköre és az ebből következő munkaterhe sem teszi lehetővé, hogy maradéktalanul ellássa a bírósági jogalkalmazás egységének biztosításával kapcsolatos alkotmányos feladatát. Mindez szükségessé tette az ügyeknek a helyi bíróságok és megyei bíróságok közötti ésszerűbb elosztását, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság munkaterhének csökkentését, vagyis a bírósági hatáskörök és a jogorvoslati rendszer differenciált szabályozását. Ennek keretében vezették be ismét az 1997 őszén elfogadott törvények a kizárólag jogorvoslati fórumként működő ítélőtáblákat. Az 1998. december 31. napjáig hatályban volt, az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 1997. évi LXIX. törvény szerint 1999. január 1. napjától a Fővárosban, Szegeden és Pécsett, 2003. január 1. napjától pedig Győrött és Debrecenben működött volna ítélőtábla. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a megalakulását követő üléseken megtette a szükséges intézkedéseket a Fővárosi, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla megfelelő elhelyezésére és döntött az ítélőtáblák vezetőinek kinevezéséről, illetve megbízásáról. Amint az ismert - mivel a kormány-előterjesztés szerint nem látszott biztosítottnak, hogy az egyes bíróságok, bírósági szintek igénye megfelelően került felmérésére, illetőleg, 160/151
hogy a költségvetési eszközök felhasználása a szükségletekkel arányosan történt - az Országgyűlés 1998. december 8. napján elfogadta az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi LXXI. törvényt, amely 1999. január 1-jei hatállyal a korábban említett 1997. évi LXIX. törvényt hatályon kívül helyezte. Az Országgyűlés 1999. december 7-én fogadta el az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvényt, amely szerint 2003. január 1. napjától Budapest székhellyel és az egész országra kiterjedő illetékességgel Országos Ítélőtábla kezdi meg működését. Ehhez kapcsolódik a 102/1999. (XII. 18.) OGY határozat, amelyben az Országgyűlés felkérte az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, hogy a fent említett törvény végrehajtása érdekében határozza meg az Országos Ítélőtábla létesítéséhez és működtetéséhez szükséges intézkedéseket és azok ütemezését oly módon, hogy ezek összhangban álljanak a helyi és megyei bíróságok zavartalan működésének biztosításával. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács – az országgyűlési határozatnak megfelelően - az ülésein rendszeresen foglalkozott az Országos Ítélőtábla felállításával kapcsolatos feladatokkal. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala pedig a döntés előkészítése érdekében – külső szakértők bevonásával – megvizsgálta, hogy Budapest belterületén milyen lehetőségek vannak az ítélőtábla elhelyezésére és ennek eredményeként egy több variációt tartalmazó tájékoztató készült. Első helyen az a megoldás állt, amely a volt „Kúria” épületének bírósági célra történő igénybevételét célozta. Az előkészítő anyagban hangsúlyosan szerepelt, hogy mind az épület kijelölése, mind a beruházáshoz szükséges költségvetési fedezet időarányos biztosítása tekintetében már 2000-ben megfelelő kormányzati döntések meghozatalára van szükség. Az ítélőtábla létszámának meghatározásával és a hatáskör-átrendezés hatásának vizsgálatával kapcsolatban a Hivatal jelezte, hogy ehhez a 2001. évi statisztikai adatok 2002. március hónapban elvégzendő elemzése szükséges. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2000. június 14-i ülésén foglalkozott az ítélőtábla felállításával, ennek során egyetértett az OGY határozat alapján 2000. évben végrehajtandó feladatokkal és szükségesnek tartotta, hogy az elhelyezésről mielőbb kormányzati döntés szülessen. Ezért felkérte az igazságügy-minisztert, hogy az ítélőtábla létesítéséből adódó 2000. évi feladatok tárgyában nyújtson be előterjesztést a Kormányhoz. A testület állásfoglalásáról az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke 2000. július 4. napján részletesen tájékoztatta a miniszterelnököt. A kormányzati szervek elhelyezéséért felelős kormánymeghatalmazott jelezte, hogy álláspontjuk szerint az ítélőtáblát az V. kerületi „igazságügyi negyedben” indokolt elhelyezni és ehhez illeszkedik a volt „Kúria” bírósági funkciójának visszaállítása. Ez azonban várhatóan hosszabb távon megoldható feladat, ezért átmeneti megoldásokat is vizsgálni kell. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Néprajzi Múzeum kiköltözése elől – megfelelő épület biztosítása mellett – nem zárkózott el. A 160/152
Pénzügyminisztérium azonban megfontolásra javasolta az ítélőtábla későbbi időpontra történő elhalasztását és egy ezzel számoló alternatíva kidolgozását. A Hivatal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács döntésének megfelelően elkészített kormány-előterjesztés tervezetét 2000. augusztus 10-én megküldte az Igazságügyi Minisztériumnak, jelezve, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem ért egyet az ítélőtábla működése megkezdésének ismételt elhalasztásával. Az igazságügy-miniszter a 2000. szeptember 8-án kelt levelében arról tájékoztatta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökét, hogy a kormány-előterjesztés tervezetet a miniszteri értekezlet 2000. szeptember 6-án vitatta meg, időközben a Kormány 2000. szeptember 1-jén megtárgyalta a költségvetési törvény javaslatát. Ennek eredményeként a Kormány úgy határozott, hogy nem kezdeményezi az 1999. évi CX. törvény módosítását az ítélőtábla működésének 2003. január 1-jei megkezdését illetően. Az elhelyezést azonban a Hivatal által kidolgozott több variációs megoldási lehetőségektől eltérően kell megoldani, mégpedig az új bírósági fórum és a csökkentett hatáskörű Legfelsőbb Bíróság optimális létszámának újragondolásával. Elsődleges célként fogalmazódott meg az, hogy a már meglévő bírósági épületek felhasználásával és erőforrások árcsoportosításával, az állami költségvetés további terhelése nélkül lehessen javaslatot tenni az elhelyezésre. Az igazságügy-miniszter utalt arra, hogy a tárca a lehető legrövidebb időn belül igyekszik benyújtani a Kormányhoz a megoldási javaslatot és ehhez kérte az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének közreműködését. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2000. szeptember 13-ai ülésén megvitatta a kérdést és felkérte az igazságügy-minisztert, hogy az ítélőtábla felállításával kapcsolatban kidolgozott új kormány-előterjesztés tervezetét terjessze az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elé. Egyben felkérte a Hivatalt, hogy az előkészítésben működjön közre. Az Alkotmánybíróság 2001. novemberében - az Országos Ítélőtáblára vonatkozó törvény hatályban tartása mellett - megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem írta elő több ítélőtábla létrehozását. Felhívta az Országgyűlést, hogy az alkotmányellenes helyzetet 2002. december 31-éig szüntesse meg. Ugyanakkor az Európai Bizottság Éves Jelentései rendre kitértek arra, hogy „a Budapesten, 2003-ban felállításra kerülő új Országos Ítélőtábla elő kell, hogy segítse, illetve fel kell, hogy gyorsítsa az eljárásokat a Legfelsőbb Bíróságon, de a költségvetési korlátozások tovább halasztják az új bírósági intézmény felállítását”. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a Tanács 2002. január 9-i ülésére nyújtotta be az ítélőtábla felállításával kapcsolatos feladatokról szóló előterjesztést, amelyben utalt arra, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács az igazságügyminisztert korábban már felkérte a kormány-előterjesztés tervezetének benyújtására. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének álláspontja szerint azonban ehhez megfelelő előkészítő munka szükséges, ezért bizottság létrehozását javasolta. 160/153
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjai az ülésen kézhez kapták az igazságügy-miniszter 2001. december 22-én kelt levelét, amely utalt az Alkotmánybíróság döntésére, illetőleg ismételten kifejtette a 2003. január 1. napján felálló Országos Ítélőtábla elhelyezésének kérdését. Ennek érdekében egyetértett a bizottság felállításával. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, az elnök javaslatát elfogadva az ítélőtábla felállításának előkészítésére bizottságot hozott létre és egyben elfogadta az ítélőtábla vezetőinek és bíráinak kinevezésére vonatkozó ütemezést. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2002. március 6-ai ülésén megtárgyalta és elfogadta a bizottságnak az Országos Ítélőtábla létszámára és elhelyezésére vonatkozó javaslatát, továbbá kiírta az Országos Ítélőtábla elnöki állására vonatkozó pályázatot. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2002. május 15-ei ülésén megtárgyalta és elfogadta a bizottságnak az Országos Ítélőtábla létszámára vonatkozó további javaslatát, valamint módosította az Országos Ítélőtábla elnöki állására kiírt pályázatban megjelölt határidőt. Az igazságügy-miniszter az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2002. június 5-ei ülésére előterjesztést nyújtott be az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról. Az előterjesztéshez kapcsolódva az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője feljegyzést nyújtott be az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ülésére, amely az ítélőtáblák 2002. január 1-jei időponttal való felállításából eredő feladatok megvalósíthatóságát foglalta össze. Az Országgyűlés a 2002. július 7-ei ülésén elfogadta az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvényt, amely szerint 2003. január 1. napjától a Fővárosban, Szegeden és Pécsett, 2004. július 1. napjától pedig Debrecenben és Győrött ítélőtáblák létesülnek. Az ítélőtáblák a tényleges működésüket 2003. július 1., illetőleg 2005. január 1. napjától kezdik meg. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2002. július hónapban tartott ülésein döntött az ítélőtáblák létszámáról, a vezetői kinevezésekkel és bírói beosztásokkal kapcsolatos feladatokról, továbbá kiírta az ítélőtáblák elnöki és elnökhelyettesi állásaira a pályázatokat. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2002. október 2-i ülésén kinevezte a Pécsi, valamint a Szegedi Ítélőtábla elnökét és elnökhelyettesét, továbbá eredménytelennek nyilvánította a Fővárosi Ítélőtábla elnöki állására kiírt pályázatot, azt újra kiírta és módosította az elnökhelyettesi állásra kiírt pályázat benyújtási határidejét.
160/154
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2002. november 6-ai ülésén kinevezte a Pécsi, valamint a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettesét, és kiírta az ítélőtáblák kollégiumvezetői állásaira a pályázatokat, a november 26-ai ülésén ismét eredménytelennek nyilvánította a Fővárosi Ítélőtábla elnöki állására kiírt pályázatot és határozott az elnöki tiszt egy évi időtartamra szóló megbízással való betöltéséről. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2002. december 11-ei ülésén megvitatta az ítélőtáblák gazdálkodásával összefüggő kérdéseket és döntött azokról.
160/155
VII. AZ OIT MŰKÖDÉSÉNEK LEGFONTOSABB MUTATÓI 1. Az OIT ülései Az OIT 2002-ben 17 ülést tartott a következő időpontokban: 2002. január 9., 2002. január 23., 2002. február 6., 2002. március 6., 2002. április 3., 2002. április 24., 2002. május 8., 2002. május 15., 2002. június 5., 2002. június 19., 2002. július 3-4., 2002. július 15., 2002. szeptember 11., 2002. október 2., 2002. november 6., 2002. november 26., 2002. december 11. napján. 2. Az OIT ülésein megtárgyalt előterjesztések, tájékoztatók, javaslatok Az OIT 2002-ben 250 előterjesztést, 41 javaslatot, 50 tájékoztatót, 20 megyei (fővárosi) bírósági elnöki összbírói értekezleti tájékoztatót, 2 megyei bírósági elnöki tájékoztatót, 1 hivatalvezetői beszámolót, 1 feljegyzést, 1 észrevételt, 1 levelet vitatott meg és külön törvény alapján 2 alkalommal nyilvánított véleményt személyi kérdésről. 3. Az OIT határozatai, szabályzatai, ajánlásai és belső határozatai 3.1. Az OIT határozatai Az OIT 2002-ben 229 külső határozatot hozott, ezek leggyakoribb témái a következők voltak: - bírák kinevezése, - bírák felmentése, - bírák kijelölése, - bírák beosztása, - bírák áthelyezése, - pályázati feltételek kiírása, - pályázatok elbírálása. Ezeken kívül az OIT határozatban megjelent további fontosabb döntései – időrendi sorrendben – többek között a következők voltak: -
88/2002. (IV. 24.) OIT határozat a megyei (fővárosi) bíróságok módosított szervezeti és működési szabályzatainak jóváhagyásáról 90/2002. (V. 8.) OIT határozat kollégiumvezető-helyettesi tisztséggel rendelkező megyei (fővárosi) bíróságok kijelöléséről
160/156
-
-
105/2002. (V. 8.) OIT határozat a bíróságok központi oktatási tervéről 124/2002. (VI. 5.) OIT határozat az ítélőtáblák felállításáról és működésük megkezdéséről 125/2002. (VI. 5.) OIT határozat a bírák javadalmazásának koncepciójáról 133/2002. (VI. 19.) OIT határozat az 5 ítélőtábla létrehozásáról 138/2002. (VI. 3.) OIT határozat a bírák javadalmazásáról és a Bíróságok fejezet költségvetéséről 140/2002. (VI. 3.) OIT határozat az ítélőtáblák felállításával kapcsolatos feladatokról 226/2002. (XII. 11.) OIT határozat a bírák és igazságügyi alkalmazottak ruházati költségtérítésének, étkezési hozzájárulásának 2003. évi megállapításáról és kifizetéséről 227/2002. (XII. 11.) OIT határozat a kollégiumvezető-helyettesi tisztséggel rendelkező ítélőtábla kijelöléséről
3.2. Az OIT szabályzatai Az OIT a törvény által hatáskörébe utalt, normatív szabályozást igénylő kérdésekben 2002-ben 10 szabályzatot hozott, a következő tárgykörökben: -
2002. évi 1. számú OIT szabályzat a bíróságok létszámmal és személyi juttatással való gazdálkodásáról szóló 1998. évi 4. számú szabályzat módosításáról 2002. évi 2. számú OIT szabályzat a bíróságok szakmai alapfeladata keretében, szellemi tevékenységre vonatkozó szerződéskötés feltételeiről 2002. évi 3. számú OIT szabályzat a Juhász Andor díj alapításáról, valamint adományozásának feltételeiről szóló 2000. évi 3. számú szabályzat módosításáról 2002. évi 4. számú OIT szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről 2002. évi 5. számú OIT szabályzat a bíróság által gondnokság alá helyezettek számítógépes névjegyzékének nyilvántartásáról 2002. évi 6. számú OIT szabályzat a társadalmi szervezetek és az alapítványok számítógépes nyilvántartásának ügyviteli kérdéseiről 2002. évi 7. számú OIT szabályzat az OIT Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1999. évi 1. számú szabályzat módosításáról 2002. évi 8. számú OIT szabályzat az OIT meghagyással kapcsolatos követelményekről szóló 1999. évi 11. számú szabályzatának módosításáról 2002. évi 9. számú OIT szabályzat az OIT Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1999. évi 1. számú szabályzat módosításáról 2002. évi 10. számú OIT szabályzat a bíróságok létszámmal és személyi juttatással való gazdálkodásáról szóló 1998. évi 4. számú szabályzat módosításáról
160/157
3.3. Az OIT ajánlásai Az OIT 2002-ben 3 ajánlást fogadott el, a következő tárgykörökben: -
2002. évi 1. számú ajánlás a 2002. évi soron kívüli előresorolásról 2002. évi 2. számú ajánlás a bírósági vezetők, bírák és igazságügyi alkalmazottak évi szabadságolási rendjéről 2002. évi 3. számú ajánlás a bírák központi oktatási rendezvényeken való részvétele miatt kiesett tárgyalási napok pótlásáról
3.4. Az OIT belső határozatai Az OIT 2002-ben 99 belső határozatot hozott, többek között az alábbi tárgykörökben: -
2002/2. (I. 9.) számú belső határozat 30 bírósági titkári és 30 tisztviselői álláshely rendszeresítéséről és felosztásáról 2002/6. (II. 6.) számú belső határozat a 2002. évi fejezeti kezelésű beruházási előirányzat felhasználásáról 2002/9. (III. 6.) számú belső határozat a bírák közösségi jogi felkészítéséről 2002/11. (III. 6.) számú belső határozat a bírósági többletteljesítmény elismeréséről 2002/18. (IV. 3.) számú belső határozat a bírósági célfeladatokban történő közreműködés végrehajtási kérdéseiről 2002/35. (V. 15.) számú belső határozat a bírósági szervezet gazdálkodásában általános, ún. rendszerhibák kezeléséről 2002/56. (VII. 3.) számú belső határozat a büntető ügyek bírósági szakaszban történő elévülésének fokozott figyelemmel kíséréséről 2002/64. (VII. 15.) számú belső határozat a bírák többlettevékenységének időarányos teljesítéséről és az elszámolás szempontjairól 2002/67. (IX.11.) számú belső határozat az írásba foglalási késedelmek vizsgálatának elrendeléséről 2002/73. (X. 2.) számú belső határozat a központi irányítással működő illetményszámfejtés bevezetésének előkészítéséről 2002/84. (XI. 6.) számú belső határozat a bíróságok működésének ellenőrzéséről szóló, az Állami Számvevőszék által készített jelentés alapján teendő intézkedésekről 2002/88. (XII. 11.) számú belső határozat a Bíróságok fejezet 2003. évi költségvetése kiemelt intézményi előirányzatairól
160/158
VIII. AZ OIT 2002. ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ÉS A JÖVŐ FELADATAI Az igazgatási tevékenység fő irányát a beszámolási időszakban és a jövőben is a bíróságok működésének folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése, s a következetes bírósági igazgatási tevékenység jellemzi. E feladatok alapvetően egy célt szolgálnak, az ítélkezési tevékenység időszerűségének biztosítását, a bírósági ügyhátralék, s ennek részeként a hosszú pertartamú ügyek csökkentését. Változatlanul jelentősek az egyéni bírói adatszolgáltatás és a két éven túli ügyek vizsgálati tapasztalatainak elemző összeállításai, amelyek a bírósági ügyforgalomról naprakész információt biztosítanak, s indokolt esetben lehetővé teszik a gyors, operatív intézkedések megtételét. A négyfokozatú bírósági szervezeti rendszer kiépítésével, az ítélőtáblák felállításával kapcsolatos komplex igazgatási feladatok a jövőben is folytatódnak. A központi igazgatási irányításnak támogatnia kell a táblabíróságok működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeknek megteremtését, valamint a legfontosabb igazgatási szabályzatok, iránymutatások elkészítését. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2003-ban kiemelkedő feladatának tekinti a 2003. július 1-jétől működő Fővárosi, Pécsi és Szegedi Ítélőtábla személyi feltételeinek biztosításához szükséges intézkedések megtételét. Olyan személyi ellátottság kialakítására törekszik, mely lehetővé teszi, hogy a fellebbviteli bíróságként működő, és ezért az ország bíróságainak joggyakorlatában is kiemelt szereppel bíró fórum időszerűen és szakmailag is megalapozottan tudjon eleget tenni törvényes kötelezettségeinek. Új álláshelyek kialakításával a következő évben is arra kell törekedni, hogy javuljon a bírák és igazságügyi alkalmazottak létszámaránya. A bírósági titkári, bírósági ügyintézői és tisztviselői (írnoki) álláshelyek rendszeresítésével érhető csak el, hogy a bírák az érdemi ítélkezési feladatok elvégzésére koncentráljanak. Ehhez kapcsolódó feladatként jelentkezik azoknak a bírósági ügyintézőknek a foglalkoztatása és részükre megfelelő munkakör biztosítása, akik 2003-ban szerzik meg – elsők között – a főiskolai végzettséget. Gondoskodni kell a bírósági épületek és a bírák személyes biztonságához szükséges biztonsági őrök megfelelő létszámú alkalmazásáról. A bíróságokon működő informatikusok számát olyan mértékben kell növelni, amely a bíróságok jelentősen bővülő hardver és szoftver állományát zavartalanul képes működtetni. Fontos feladatnak tartom, hogy a bírósági szervezettel megfelelő mélységben megismertessem és elfogadtassam az informatikai fejlesztés lényegét, egészét és egyes 160/159
elemeit, ily módon is előkészítve a várhatóan 2004-től bevezetésre kerülő, a bíróságok ügyvitelét új alapokra helyező szoftvereket. Az eddigihez hasonló intenzitással dolgozunk tovább a bírósági szervezet megfelelő felkészítéséért az Európai Unió joganyagának - szemléletmódjának és alkalmazásának elsajátítására. A bírósági szervezet előtt álló legfontosabb feladatok kiemelése természetesen nem lehet teljes körű. Ugyanakkor a bíróságok, mint szervezet hatékony működtetésével kapcsolatos feladatok kitűzése sosem öncélú. A bíróságok elsődleges feladatának a gyors, szakmailag magas színvonalú igazságszolgáltatási tevékenységet tekintem. A bíróságok működési feltételeinek javítását célzó elképzeléseim közvetetten és végeredményüket tekintve a szervezet elsődleges rendeltetésének betöltését szolgálják. A bírói hatalmi ág – érdekérvényesítési képességét tekintve – mindenhol és mindenkoron a leggyengébb hatalmi ág. Ezért kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy tájékoztatóm célkitűzéseit elfogadva, eddigi tevékenységünket méltányolva oly módon gondoskodjék a szervezet költségvetési támogatásáról és annak részeként a bírák anyagi megbecsüléséről, hogy megindulhasson a magyar bíróságok felzárkózása az Európai Unió tagállamainak bírósági szervezetéhez.
160/160
