Tartalomjegyzék 7. AZ ÉPÍTÉSÜGYI ÉS AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁG ELJÁRÁSAI ................... 4 7.1. Általános rendelkezések .................................................................................................. 4 7.1.1. A rendelet alkalmazási köre ..................................................................................... 4 7.2. Az építésügyi hatósági szolgáltatások szabályai ............................................................. 7 7.2.1. Elektronikus tárhely biztosítása ............................................................................... 7 7.2.2. Építésügyi hatósági szolgáltatás ............................................................................... 8 7.3. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások közös szabályai ........................... 9 7.3.1. Ügyféli kör ............................................................................................................... 9 7.3.2. Hatósági közvetítő .................................................................................................. 14 7.3.3. Helyszíni szemle .................................................................................................... 16 7.3.4. Az engedély iránti kérelem tartalma ...................................................................... 19 7.3.5. Az eljárás megindítása............................................................................................ 20 7.3.6. Az eljárás megindulása és értesítés az eljárás megindulásáról .............................. 24 7.3.7. Hiánypótlás ............................................................................................................. 28 7.3.8. Szakhatóság közreműködése .................................................................................. 29 7.3.9. Az építészeti-műszaki tervtanácsi és a településképi vélemény ............................ 32 7.3.10. Elektronikus ügyintézés ....................................................................................... 36 7.3.11. Kötelezési eljárás .................................................................................................. 37 7.4. Építési engedélyezési eljárás ......................................................................................... 38 7.4.1. Az építési engedély iránti kérelem és mellékletei .................................................. 41 7.4.2. Az építési engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala .................... 45 7.4.3. A döntés közlése..................................................................................................... 54 7.4.4. Az építési engedély hatálya, eltérés az építési engedélytől .................................... 54 7.5. Az összevont engedélyezési eljárás ............................................................................... 55 7.5.1. Elvi építési keretengedélyezési szakasz ................................................................. 56 7.5.2. Építési engedélyezési szakasz ................................................................................ 58 7.6. Összevont telepítési eljárás ........................................................................................... 59 7.6.1. Az összevont telepítési eljárás alapvető szabályai ................................................. 59 7.6.2. Építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevétele az összevont telepítési eljárás megindítása előtt .............................................................................................................. 62 7.6.3. Az összevont telepítési eljárás megindítása, a kérelem tartalma............................ 62 7.6.4. A telepítési hatásvizsgálati szakasz ........................................................................ 63 7.6.5. Az integrált építési engedélyezési szakasz ............................................................. 66 7.6.6. Példa összevont telepítési eljárás lefolytatására ..................................................... 68 7.7. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása .................. 69 2
7.7.1. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem és mellékletei ........................................................................................................................ 70 7.7.2. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala ...................................................................................... 71 7.7.3. A döntés közlése..................................................................................................... 72 7.8. Használatbavételi engedélyezési eljárás ........................................................................ 72 7.9. Fennmaradási engedélyezési eljárás .............................................................................. 77 (312. Kr. 42-44. §) ................................................................................................................ 80 7.10. Bontási engedélyezési eljárás ...................................................................................... 80 7.11. Az engedély hatályának meghosszabbítási eljárása .................................................... 84 7.11.1. Hatósági ellenőrzés az engedély hatályának lejárta előtt ..................................... 84 7.11.2. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem és mellékletei ........... 84 7.11.3. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala ...................................................................................................................... 85 7.12. Egyes építésügyi hatósági tudomásulvételi eljárások ................................................. 87 7.12.1. Jogutódlás tudomásulvétele.................................................................................. 87 7.12.2. Használatbavétel tudomásulvétele ....................................................................... 87 7.12.3. Veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásulvétele ............................... 90 7.13. Hatósági bizonyítvány kiállítása ................................................................................. 91 7.14. Építésfelügyeleti hatósági tevékenység ....................................................................... 93 7.15. A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele ........................................... 95 7.16. Építésfelügyeleti hatósági intézkedések ...................................................................... 98 7.17. Építésrendészeti eljárás ............................................................................................... 99 7.18. Jókarbantartási kötelezési eljárás .............................................................................. 101 7.18.1. Ellenőrző és eljáró hatóság ................................................................................. 101 7.18.2. Jókarbantartó tevékenység fogalma ................................................................... 101 7.18.3. Építmény tulajdonosának feladata ..................................................................... 101 7.18.4. Jókarbantartási kötelezés .................................................................................... 101 7.18.5. Jókarbantartási kötelezés .................................................................................... 102 7.19. Ellenőrző kérdések .................................................................................................... 106
3
7. AZ ÉPÍTÉSÜGYI ÉS AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁG ELJÁRÁSAI 7.1. Általános rendelkezések Az Étv. 5. § (2) bekezdés szerint az építésügyi hatóság az építményekkel - beleértve a hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel - kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. A sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építési tevékenység esetén a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is érvényesíti. 7.1.1. A rendelet alkalmazási köre A Ket. 12. § és 13. § szerint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság építési és építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos eljárásaira és ellenőrzéseire, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokra a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ahol a Ket. ezt kifejezetten megengedi, ott az eljárás során a 312. Kr. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ket. 12. § (1) A közigazgatási hatóság eljárása során az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Közigazgatási hatósági ügy (a továbbiakban: hatósági ügy): a) minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, b) a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés - a fegyelmi és etikai ügyek kivételével - ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. (3) E törvény alkalmazása szempontjából közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező a) államigazgatási szerv, b) helyi önkormányzati képviselő-testület, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is, valamint átruházott hatáskörben annak a 19. § (2) bekezdése szerinti szervei, c) polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), d) főjegyző, jegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, e) törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy. Ket. 13. § (3) Az (1) és (2) bekezdésben fel nem sorolt közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok e törvény rendelkezéseitől kizárólag akkor térhetnek el, ha azt e törvény kifejezetten megengedi. 312. Kr. 1. § (1) E rendeletet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság építési és építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos eljárásaira és ellenőrzéseire, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokra kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki 4
a) a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízimunkával, b) a robbantóanyagok tárolására szolgáló építményekkel, c) az építménynek minősülő földmérési jelekkel és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokkal és észlelő pillérekkel, d) a barlangban történő építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre. (3) Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában e rendelet rendelkezéseit a) a sajátos építményfajtákkal, valamint b) ha annak létesítéséhez építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység szükséges, a felvonóval, mozgólépcsővel és mozgójárdával kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre is alkalmazni kell. A Ket. eljárási alapelvei:Ket. 1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. (2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva jár el. (2a) A közigazgatási hatóság e törvény alkalmazása során az eljárásban érintett kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevételével jár el. (3) A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza. (4) A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait törvény határozza meg. 2. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. (2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. (3) A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza. 3. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül. (2) A közigazgatási hatóság: a) a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból indítja meg, b) hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie, c) e törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság végzését és határozatát (a továbbiakban együtt: döntését), 5
d) hivatalból intézkedhet a döntésének kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és visszavonásáról. 4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga. (2) A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. (3) A közigazgatási hatóság nem jogszabályszerű eljárása következtében személyiségi jogában megsértett jogalany számára sérelemdíjat fizet. 5. § (1) A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. (1a) A közigazgatási hatóság a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen ügyfelet, illetve az eljárás korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen egyéb résztvevőjét megfelelő légkör biztosítása mellett, korára, egészségi állapotára és értelmi szintjére tekintettel tájékoztatja az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, valamint a lefolytatandó eljárási cselekményről. (2) A közigazgatási hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről. (3) Jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is. (4) A közigazgatási hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az iratbetekintési jogot, jogszabályban meghatározott esetben közmeghallgatást tart, és döntését az érintettekkel közli. A hatóság ugyanakkor gondoskodik a törvény által védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről. 6. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. (2) Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. (3) 7. § A közigazgatási hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az ügyfélnek és a hatóságnak a legkevesebb költséget okozza, és az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen. 8. § Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője - e törvény keretei között - az egyes kapcsolattartási formák közül szabadon választhat. A Ket. 9-11. § a hatósági eljárási alapelvek között rendelkezik a nyelvhasználatról, az adatkezelésre vonatkozó előírásokat a 17.§ és 17A §. tartalmazza. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetére a Ket. 14. § (3) bekezdésében ad felhatalmazást a különös eljárási szabályok megalkotására a bekezdésben tételesen felsorolt eljárási cselekményekre vonatkozóan. Ket. 14. § (3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló külön törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvénytől és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg: a) a hiánypótlásra, 6
b) a közlésre, c) az ügyfél tájékoztatására, d) a hatáskörre, az illetékességre, e) a szakhatóság közreműködésére, f) a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánításra. 7.2. Az építésügyi hatósági szolgáltatások szabályai 7.2.1. Elektronikus tárhely biztosítása Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerben (ÉTDR) biztosított tárhely funkciója alapján elektronikus feltöltő tárhely, vagy elektronikus gyűjtő tárhely. Mindkettő az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtásáig áll az építtető rendelkezésére. Étv. 53/A. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az ügyfél az engedély kérelmet elektronikusan is benyújthatja. (2) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság és az eljáró szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatja le. A megkeresett szakhatóság elektronikus úton küldi meg állásfoglalását az építésügyi hatóság számára. Az elektronikus feltöltő tárhely funkciója a következő: 312. Kr. 2. § (1) Az építésügyi hatósági engedély, az építésfelügyeleti hatósági tudomásulvétel iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít. Az elektronikus gyűjtő tárhely funkciója a következő: Az elektronikus gyűjtő tárhelyet az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtását megelőzően az építtető az építésügyi hatósághoz benyújtott külön kérelmére, az abban kérelmezett időtartamra a) a kérelem és jogszabályban előírt mellékletei, b) előzetes szakhatósági állásfoglalások, valamint c) építésügyi hatósági szolgáltatás kérelmezéséhez szükséges dokumentumok összegyűjtése és előzetes tárolása céljából, a kérelmező részére biztosítja az ÉTDR. Az építtető vagy meghatalmazottja az előzetes szakhatósági állásfoglalás, a tervtanácsi vagy településképi vélemény megkéréséhez szükséges dokumentumokat az elektronikus gyűjtő tárhelyre tölti fel, melyekhez a szakhatóságnak, a tervtanács elnökének, a települési önkormányzat polgármesterének, a fővárosi önkormányzat főpolgármesterének hozzáférést biztosít. A polgármester vagy főpolgármester a településképi véleményét, a szakhatóság az állásfoglalását a véleményezett és elektronikusan záradékolt dokumentációval együtt ugyanezen tárhelyre tölti fel. Az építészeti-műszaki dokumentáció és a további dokumentumok elektronikus tárhelyre történő feltöltése önmagában az engedélyezési eljárást nem indítja meg. Az elektronikus tárhely igényléséhez az építtetőnek vagy meghatalmazottjának elektronikus azonosítási szolgáltatással történt azonosítása alapján (ügyfélkapu) regisztrálnia kell az ÉTDR-ben, ekkor külön bírálat és döntés nélkül automatikusan hozzáférést kap a saját 7
tárhelyéhez. Az elektronikus feltöltő tárhely, vagy elektronikus gyűjtő tárhely dokumentumaiba az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt csak: – a tárhely gazdájaként az építtető, – az építtető meghatalmazottja, – az építtető vagy meghatalmazottja hozzájárulásával az eljáró építésügyi hatóság, – az építtető vagy meghatalmazottja hozzájárulásával az eljáró szakhatóság és – az arra felruházott személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tekinthet bele vagy tölthet fel dokumentumokat. (312. Kr. 2. §). 7.2.2. Építésügyi hatósági szolgáltatás Az építtető az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tervezett benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az építésügyi hatósághoz elektronikusan az elektronikus gyűjtő tárhely igénybevételével vagy papír alapon. Az építtető az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében kérheti: – annak vizsgálatát, hogy az elektronikus gyűjtő tárhelyen gyűjtött dokumentumainak tartalma és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó előírásoknak, – tájékoztatást arról, hogy szükséges-e további melléklet, dokumentum beszerzése, vagy további szakhatósági közreműködés, – tájékoztatást az általa kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének mértékéről, – a leendő ügyféli kör előzetes tisztázását, – annak vizsgálatát, hogy az engedély hatályának meghosszabbítását milyen módon érinti vagy akadályozza-e valamely építésügyi jogszabály változása, – az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról egyéb tájékoztatás nyújtását. Az építésügyi hatóság – függetlenül attól, hogy a szolgáltatás iránti kérelem milyen módon érkezett – az építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül szakmai nyilatkozatot fogalmaz meg. E nyilatkozatát az elektronikus úton indított kérelem esetén, a tárhelyen vagy a kérelemben a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően küldi meg az építtetőnek. A szakmai nyilatkozat egyéb jellemzői: – tartalma nem köti az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmének benyújtásában és nem kötelezi az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtására. – az építésügyi hatóságot azokban a kérdésekben köti, amelyekről nyilatkozott, mindaddig, amíg a vonatkozó jogszabályok vagy az engedély iránti kérelem típusa, tartalma és mellékletei nem változnak meg. Az építésügyi hatósági szolgáltatást az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt többször is igénybe lehet venni. Az építésügyi hatósági szolgáltatás díjmentes, mert az Itv. 29. § (1) bekezdése és mellékletének XV. pontja eljárásokra határoz meg illetékkötelezettséget, és a 24. BMr. sem határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat. (312. Kr. 3. §).
8
7.3. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások közös szabályai 7.3.1. Ügyféli kör Ügyféli jogállás, ügyféli jog gyakorlása Ket. 15. § (1) Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Minden egyéb rendelkezés az általános ügyfélfogalommal összhangban értelmezendő, egyetlen jogszabály értelmezése sem eredményezheti, hogy a Ket. 15. § (1) bekezdése alapján ügyféli jogosultsággal, tehát joggal vagy jogos érdekkel rendelkező személyt kizárjanak az eljárásból. Ket. 15. § (3) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét, akik az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősülnek. Eljárási kormányrendeletünk meghatározza azok körét, akik vizsgálat nélkül, minden esetben ügyfélnek minősülnek: 312. Kr. 4. § (1) Az építésügyi hatóság engedélyezési és tudomásulvételi eljárásában, az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárásában külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa. A Ket. 15. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte a tulajdoni lapon szereplő személyek esetén valószínűsíthető, ezért a 312. Kr. emlékeztet ezen kör jogosultságának vizsgálatára. Ebből természetesen nem következik, hogy minden esetben ügyfélnek minősülnek, azonban a feltételek fennálltát szükséges megvizsgálni minden esetben: 312. Kr. 4. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban minden esetben vizsgálni kell az ügyféli jogállását annak, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ezen túl a Ket. lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabály további, mérlegelés nélkül megállapítsa az ügyféli jogállást a hatásterületen ingatlannal rendelkezni jogosultaknak. Ket. 15. § (3) Az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Azonban építésügyi hatósági ügyben hatásterületet kizárólag szakhatóság állapíthat meg, és kizárólag az állásfoglalás tartalma erejéig a 312. Kr. 4. § (3) bekezdése alapján, így a szakhatóság ilyen megállapítása hiányában építésügyi hatósági eljárásban hatásterület nincs. 312. Kr. 4. § (3) A szakhatóságok állásfoglalásuk tartalma erejéig ügyféli kört, hatásterületet állapíthatnak meg a jogszabályokban foglaltak szerint. Kivételes esetben előfordulhat, hogy valamely hatóság szakhatóságként nem vesz részt az eljárásban, azonban az építési tevékenység feladatkörét érinti. (Pl. azbeszttartalmú építmény bontása esetén a hulladékkezelés speciális szabályai miatt a környezetvédelmi hatóság.) Ilyen esetben az ügyfél jogai e hatóságot is megilletik.
9
Ket. 15. § (4) Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. Építésügy tekintetében a Ket. 15. § (5) bekezdésének alkalmazását előíró jogszabály nincs. A Kvtv. 98. § (1) bekezdése azonban ilyen jogot biztosít a hatásterületen működő, környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeknek. Ezért amennyiben az építésügyi hatósági eljárásban a környezetvédelmi hatóság közreműködik, úgy a szakhatóság hatáskörébe tartozóan ezen egyesületeket az ügyfél jogállása megilleti: Ket. 15. § (5) Meghatározott ügyekben jogszabály ügyféli jogosultságokat, illetve ügyféli jogállást biztosíthat azoknak a civil szervezeteknek, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. Kvtv. 98. § (1) A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott politikai pártnak és érdekképviseletnek nem minősülő, a hatásterületen működő egyesületeket (a továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb bírósága 4/2010. számú KJE jogegységi határozat 1.pont: Ügyféli jogállás a Kvtv. 98. § (1) bekezdésében írt társadalmi szervezeteket azokban a környezetvédelmi közigazgatási hatósági ügyekben illeti meg, amelyekben a környezetvédelmi hatóság ügydöntő hatóságként jár el, illetőleg azokban az egyéb közigazgatási hatósági ügyekben, amelyekben jogszabály a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi szakhatósági közreműködését írja elő Nem kizárt, hogy bizonyos civil szervezeteket építésügyi hatósági eljárásban nyilatkozattételi jog illeti meg (pl. ha tevékenysége a településkép védelmével kapcsolatos). Ez a nyilatkozat azonban a tényállás tisztázásának egyik eszköze csupán, mely az eljáró hatóságot nem köti. Ket. 15. § (5a) A hatósági eljárásban azokat a civil szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul, az eljárás során megilleti a nyilatkozattételi jog. A nyilatkozat az eljáró hatóságot nem köti. A törvény lehetővé teszi más törvény számára, hogy az ügyféli jogokat ahhoz a feltételhez kösse, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban részt vett-e. A rendelkezés nemzetközi tendenciákat követ, célja annak biztosítása, hogy a törvényben meghatározott eljárás gyorsan és hatékonyan folyhasson le annak köszönhetően, hogy az érintett ügyfelek már az első fokú eljárásba érdemben bekapcsolódnak, és ne legyen megkérdőjelezhető végül a közigazgatási határozat jogereje amiatt, hogy a későbbiek folyamán új ügyfél lép fel. A cél tehát, hogy az ügyfelek már az első fokú eljárásban fejtsék ki álláspontjukat, hogy lényeges új szempontok a másodfokú eljárásban ne merülhessenek fel. Az Étv. ilyen előírást tartalmaz, azonban fontos garanciális feltétel, hogy valamennyi ügyfél szabályosan értesüljön az eljárás megindulásáról. Részleteit a 312. Kr. pontosítja: Ket. 15. § (6) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be. A nyilatkozat, illetve a kérelem tartalmi követelményeit a törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet meghatározhatja. Étv. 53/C. § (7) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be. 10
312. Kr..4. § (5) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/C. § (7) bekezdése alkalmazása során nyilatkozatnak kell tekinteni a tényállás tisztázására felhasználható tényekről, bizonyítékokról nyújtott ismereteket, vagy a tanúvallomással, a szakértői véleménnyel, a helyszíni szemlén vagy az ellenőrzés során tett megállapítással kapcsolatos észrevételt. Az eljárás gyors lefolytatása olyan legitim érdekek, amely nevében elfogadható, hogy kizárja a döntés jogerőre emelkedését követő hat hónapon túl jelentkező ügyfél belépését az eljárásba. Ket. 15. § (6a) Törvény előírhatja, hogy a hatósági döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított, a törvényben meghatározott, legalább hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban. Ebben az esetben a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. Étv. 53/C. § (11) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság eljárást lezáró döntésének jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapot követően új ügyfél nem vehet részt az eljárásban. Ellenérdekű ügyfél – ennek joghatása 312. Kr. 4. § (4) Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészetiműszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát. Az ellenérdekű ügyfél hiányához az eljárásban bizonyos könnyítések fűződnek. A fellebbezési jogról történő lemondás esetén a jogerőre emelkedés meggyorsításán túl ilyen pl.: Ket. 32. § (3) ….. az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha a) azt jogszabály nem zárja ki, és b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti. Vagy: Ket. 103. § (2) A hatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. (4) A szakhatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő szakhatósági állásfoglalást a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. Igen lényeges könnyítés: Étv. 53/C. § (6) Ha a szakhatóság a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vesz részt, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Fontos kiemelni: a 312. Kr. 4. § (4) bekezdése azt szabályozza, hogy valamennyi ügyfél nyilatkozata esetén nincs ellenérdekű ügyfél. Ez a rendelkezés azonban nem értelmezhető úgy, hogy aki ilyen nyilatkozatot tett, az a többi ügyfél nyilatkozatának hiányában is úgy tekintendő, hogy nem ellenérdekű. Ügyféli jogok gyakorlása – ki élhet a jogorvoslat jogával 11
A Ket. meghatározza melyek azok a jogok, melyek gyakorlása az ügyfelet – esetleg egyéb feltételek megléte esetén – megilletik. Néhány ezek közül: Értesülés az eljárás megindításáról, tájékoztatás az irányadó jogszabályokról, jogokról, kötelezettségekről, nyilatkozattétel joga, szemlén való részvétel joga, iratbetekintés joga, értesülés a döntésről, jogorvoslat joga stb. Főszabályként ezen jogokat minden ügyfél gyakorolhatja. Ez alól kivételt csak törvény tehet. Ilyen kivételt tartalmaz a Ket. 15. § (69 bekezdése és az Étv. 53/C. § (7) bekezdése. Ket. 15. § (6) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be. A nyilatkozat, illetve a kérelem tartalmi követelményeit a törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet meghatározhatja. Étv. 53/C. § (7) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be. A jogorvoslati jog gyakorlása szempontjából fontos eldönteni, hogy meddig tart az elsőfokú eljárás, meddig kell az ügyfélnek nyilatkozatot tenni, vagy kérelmet benyújtani. (Ebbe a körbe tartozik az is, amennyiben az ügyfél iratbetekintési jogával él, hiszen az is kérelem, továbbá biztosítja, hogy az ügyfél szempontjai az elsőfokú döntés meghozatala előtt megismerhető legyen.) Vajon az elsőfokú eljárás az elsőfokú döntés közléséig tart-e, vagy a fellebbezés másodfokú hatósághoz történő felterjesztéséig, hiszen mindaddig az elsőfokú hatóság saját hatáskörben még megváltoztathatja a döntést? Az elsőfokú eljárás szabályait a Ket. III. fejezete tartalmazza, a döntésre vonatkozó előírásokat a IV. fejezet. Az elsőfokú hatóság által a döntés kiadmányozása után megtehető eljárási cselekmények – saját hatáskörben történő kiegészítés, kijavítás, módosítás, visszavonás – azonban a Ket. VII., „Jogorvoslat és döntés felülvizsgálat” c. fejezetében található. Fentiekből következően az elsőfokú eljárás az elsőfokú döntés közléséig tart, ezt követően az elsőfokú eljárásban részt nem vett ügyfél ügyféli jogait nem gyakorolhatja, jogorvoslati jogával nem élhet. A jogorvoslat jogának egyéb korlátja Ket. 98. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. (1a) Törvény a fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget írhat elő. Törvény azt is előírhatja, hogy fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. Étv. 53/C. § (12) Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni. Az Étv. a Ket. rendelkezését tölti ki tartalommal az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárások vonatkozásában. A fellebbezés lehetősége korábban jogcím nélküli volt. A gyakorlatban ez azzal a következménnyel járt, hogy az ügyben érintett (egyéb) ügyfelek 12
sokszor olyan okból is fellebbeztek, amely nincs közvetlen összefüggésben a megtámadott hatósági döntéssel, másrészt sokszor mintegy reflexből, átgondolatlanul fellebbeztek olyan esetekben is, mikor a fellebbezés akár nyilvánvalóan alaptalan. Mindezek alapján az eljárások könnyen elhúzódtak, és sokszor a megalapozatlan fellebbezéseknek nincs is érdemi kihatása a másodfokú döntésre, azonban alkalmasok arra, hogy az eredeti kérelmező ügyfelek beruházásait megnehezítsék, ezzel akár komoly anyagi károkat is okozva. Ket. 100. § (1) Nincs helye fellebbezésnek h) a 98. § (1a) bekezdése alapján benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén. A másodfok tehermentesítése érdekében a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén a fellebbezés kizárása szükséges, ellene bírói útnak van helye. Ügyféli jogok gyakorlása – iratbetekintés, másolatkészítés 68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban. 69. § (1) Nem lehet betekinteni a) a döntés tervezetébe, b) az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el, …. (2) Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. A hatóság a kérelemnek - a körülmények körültekintő mérlegelése alapján - akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában. (3) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a hatóság megismerhetetlenné teszi azokat a személyes és védett adatokat, valamint a (2) bekezdés szerinti adatokat, amelyek megismerésére az iratbetekintésre jogosult személy egyébként nem jogosult. (4) A hatóság a 68. § szerinti személy kérelmére - annak vizsgálata mellett, hogy az (1)-(3) bekezdés szerinti okok a kérelem elbírálásakor fennállnak-e - az iratbetekintést biztosítja, vagy végzésben dönt az iratbetekintési kérelem elutasításáról. A végzés ellen az iratbetekintést kérő személy önálló fellebbezéssel élhet. (5) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti. (6) Az iratbetekintésre jogosult - az (1)-(5) bekezdés szerint - az eljárás jogerős lezárását követően is betekinthet a hatóság kezelésében lévő iratokba. Fentiek értelmében bármely ügyfél az eljárás során keletkezett iratokba –az ott felsorolt kivételekkel és korlátozásokkal – betekinthet. Ez a jog a Ket. 68. § (1) bekezdése értelmében – ellentétben a jogorvoslat jogával - akkor is megilleti, ha az elsőfokú eljárásban kérelmet nem nyújtott be, nyilatkozatot nem tett. Aki iratbetekintésre jogosult, az pedig korlátozás nélkül kérhet vagy készíthet másolatot. 13
Téves joggyakorlat tapasztalható, amikor az építészeti-műszaki tervdokumentációról az építésügyi hatóság szerzői jogi védelemre hivatkozással nem ad másolatot. Az Szjt. valóban védi az építészeti tervet: Szjt. 1. § (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, Azonban a védelem alól kivételeket is meghatároz: Szjt. 1. § (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. A kérelem mellékleteként benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az ügyirat része, így a Szjt. 1. § (4) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem nem vonatkozik rá. Az ügyirat adatainak védelmére a Ket. rendelkezései vonatkoznak. A tervező azzal, hogy a tervét engedélyezés céljából építtetőnek átadta, hozzájárult annak célhoz kötött felhasználásához. A cél pedig az engedélyezési eljárás lefolytatása, annak során a tényállás tisztázása. A hatósági eljárásban történő felhasználás magában foglalja a jogorvoslati jog biztosítását is, ez tartalmazza az ügyfelek iratok megismeréséhez fűződő jogát is. Természetesen ez a jog az ügyfelek részéről is korlátozott, felhasználása kizárólag a hatósági üggyel összefüggésben megengedett. Amennyiben az iratbetekintés és másolatkészítés során szerzett ismereteket az ügyfél más célra (utánépítés, a terv sajátjaként történő felhasználása stb.) használja, az Szjt. értelmében a polgári jog szabályai szerint felel. Ez azonban az építésügyi hatóság eljárását nem befolyásolja. Mindezek miatt az ügyfél iratbetekintési és másolatkészítési jogát az Szjt-re hivatkozással korlátozni nem lehet. 7.3.2. Hatósági közvetítő A hatósági közvetítő az eljárás egyéb részvevőjének minősül a Ket. 172.§ e ) pont szerinti fogalom-meghatározás alapján. Ket. 41. § (1) A hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében a hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe. (2) Nem lehet hatósági közvetítő: a) az ügyfél, az eljárásban ügyfélként részt vevő szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja, illetve az ügyféllel munkavégzésre irányuló szerződéses kapcsolatban álló személy, b) a hatósággal vagy a hatóság felügyeleti szervével közszolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, c) az, aki személyében vagy hozzátartozója révén érintett az ügyben, d) akitől más okból nem várható elfogulatlan közreműködés. (3) A hatósági közvetítő a) gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak mind az eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása kapcsán várható 14
következményekről, illetve az esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről, b) tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokban meghatározott jogaikról, c) közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak, d) összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket. (4) A hatóság - ha törvény azt nem zárja ki vagy nem korlátozza - lehetővé teszi a hatósági közvetítő számára eljárási feladatainak ellátásához szükséges mértékben az iratokba való betekintést, továbbá megad számára minden olyan segítséget, amely szükséges a tevékenységének ellátásához. (5) A hatósági közvetítő köteles megőrizni a tevékenysége során tudomására jutott védett adatot, és köteles gondoskodni a személyes adatok védelméről. (6) Ha a hatósági közvetítő a neki felróható okból nem teljesíti feladatát, eljárási bírsággal sújtható, és a felmerült költségek viselésére kötelezhető. (7) A hatósági közvetítőt munkájáért díj illeti meg, és a költségviselés szabályai szerint igényt tarthat költségeinek megtérítésére. (8) A fővárosi és megyei kormányhivatal hatósági közvetítőkről vezetett nyilvántartása tartalmazza a hatósági közvetítő természetes személyazonosító adatait, képesítését, az elérhetőségéhez szükséges adatokat, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat. (9) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásnak a hatósági közvetítő nevére, elérhetőségére, képesítésére, valamint tevékenységi körére vonatkozó adatai nyilvánosak. (10) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Ket. 32.§ (6) Hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatóság az ügyfelek számára és a hatósági közvetítés várható időtartamára tekintettel egy alkalommal legfeljebb hat hónapra elrendelheti az eljárás felfüggesztését. A hatósági közvetítő költsége, valamint a tevékenységével kapcsolatosan indokoltan felmerült kiadás a Ket. 153.§ 8. pontja és a 154.§ (1) bekezdés alapján az eljárás egyéb költségeinek minősül. Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárásban közreműködő hatósági közvetítőre vonatkozó különös előírásokat a 312. Kr. 5. § szabályozza. 312. Kr. 5. § (1) Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárásban - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hatósági közvetítőként járhat el a felsőfokú szakképzettséggel, építésügyi igazgatási ismeretekkel és építésügyi vizsgával rendelkező személy. (2) Nem lehet hatósági közvetítő az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárásban a) az engedélyezés tárgyát képező építési tevékenység aa) építészeti-műszaki tervezője, ab) beruházás lebonyolítója, ac) építési műszaki ellenőre, ad) építésügyi igazgatási szakértője, ae) építésügyi műszaki szakértője, af) építtetője, b) a tervezett építési tevékenység helye ba) szerint illetékes építésügyi, építésfelügyeleti hatóság köztisztviselője, 15
bb) szerinti települési önkormányzat főépítésze. 7.3.3. Helyszíni szemle 312. Kr. 6. § (1) A helyszíni szemlére vonatkozó, ezen alcímben foglalt szabályokat az egyes hatósági eljárások szabályaira vonatkozó eltérésekkel kell alkalmazni. A szemle értesítési szabályai a Ket. szerint: Ket. 49. § (1) Ha a hatóság nem tartja szükségesnek az ügyfél idézését, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy a meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább öt nappal korábban megkapja. (2) Nincs helye az ügyfél értesítésének és zárt meghallgatást vagy szemlét kell tartani, ha a meghallgatandó tanú, szakértő vagy a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését rendelték el, és a meghallgatás vagy szemle során a zártan kezelt adatok védelme nem biztosítható. (3) A szakhatóságot - ha az a feladat- és hatáskörét érinti - a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről, a tárgyalásról és a közmeghallgatásról legalább öt nappal korábban értesíteni kell. (4) Ha jogszabály lehetővé teszi, az ügyfél személyesen vagy telefonon is értesíthető. A Ket. előírásai a szemléről: Ket. 56. § (1) Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: szemletárgy) vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság szemlét rendelhet el. (2) Szemlét a hatóság ügyintézője, a hatóság által kirendelt szakértő, illetve jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy végezhet, aki jogosultságát a szemle során - az 57. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - köteles igazolni. Jogszabály a szemle lefolytatásához a szemlét végző személy részére megbízólevél kötelező használatát rendelheti el. (3) Törvény vagy kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy az ügyben eljáró szakhatóság állásfoglalását helyszíni szemle keretében adja meg. A helyszíni szemle időpontjáról a hatóság a szakhatóságot legalább tizenöt nappal korábban a szakhatósági megkeresés megküldésével értesíti. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a 33. § (3) bekezdés d) pontja és a 33. § (8) bekezdése nem alkalmazható. 57. § (1) A szemletárgy birtokosát és az 56. § (1) bekezdésében meghatározott személyt (a továbbiakban együtt: szemletárgy birtokosa) a szemléről - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - előzetesen értesíteni kell. Ha a szemle eredményessége érdekében indokolt, az értesítésnek tartalmaznia kell a szemletárgy birtokosának személyes jelenlétére, a szükséges iratok előkészítésére irányuló felhívást. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt a szemletárgy birtokosa legalább öt nappal korábban megkapja. (2) Ha az előzetes értesítés a szemle eredményességét veszélyeztetné, a szemletárgy birtokosát a szemléről annak megkezdésekor szóban kell tájékoztatni. (3) Ha a szemle megkezdése előtti tájékoztatás veszélyeztetné annak eredményességét, a hatóság a szemle befejezésekor átadja vagy haladéktalanul megküldi a szemletárgy birtokosának a jegyzőkönyv egy példányát. Mellőzhető a tájékoztatás, ha a szemle a szemletárgy birtokosának közreműködése nélkül, külső vizsgálattal elvégezhető. 16
(4) A szemletárgy birtokosának távolléte nem akadálya a szemle megtartásának. Jogszabály meghatározott ügyekben előírhatja, hogy a szemle csak akkor kezdhető meg, ha a szemletárgy birtokosa vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van. (5) A szemlén az ügyfél jelen lehet, kivéve, ha a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését rendelték el. 57/A. § (1) Szemlét a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban pedig - kivéve, ha a szemle sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé - munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A szemlét úgy kell végezni, hogy az a szemletárgy birtokosának munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza. (2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet veszélye miatt, továbbá közrendvédelmi, közbiztonsági, illetve törvényben meghatározott más fontos okból a szemle haladéktalanul megtartható. (3) A szemle megtartása során - a tulajdonos értesítésével egyidejűleg - a szemletárgy birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására, illetve arra, hogy az ügyfelet a szemle helyszínére beengedje. (4) A szemle során a szemlét végző személy a hatásköre gyakorlásának keretei között a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. (5) Ha a szemlét a hatóság informatikai eszköz útján végzi, a szemle elvégzésére való jogosultság igazolását követően jogszabály, személyes adatok tekintetében törvény által meghatározott körben a szemletárgy birtokosának a hatóság részére - szükség szerint az informatikai rendszerhez történő hozzáférés technikai és jogosultsági feltételeinek biztosításával - hozzáférést kell biztosítania az adatokhoz. (6) A szemletárgy birtokosa a minősített adatot tartalmazó szemletárgy felmutatására nem kötelezhető, ha nem kapott felmentést a szemletárgyra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól. (7) Ha a szemletárgy birtokosa médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, nem kötelezhető a szemletárgy felmutatására, ha ezzel a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné. Ez a mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad. 57/B. § (1) A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti. (2) Ha a szemletárgy birtokosa a szemletárgyat a hatóság felhívására - a jogkövetkezményre való figyelmeztetés ellenére - nem mutatja fel, illetve annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, a hatóság a szemletárgyat lefoglalhatja. (3) A szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható. (4) Ha a helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, azonnali intézkedés érdekében van szükség, illetve, ha ezt törvény más fontos okból megengedi, a helyszíni szemlét a hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja. (5) A (4) bekezdésben meghatározott módon történő szemle megtartásához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, továbbá ahhoz a rendőrség és hatósági tanú közreműködését kell kérni. Ha az ügyész előzetes jóváhagyásának beszerzése a késedelem veszélyével járna, a szemle az ügyész jóváhagyása nélkül is megtartható, ilyen esetben a helyszíni szemléről 17
készült jegyzőkönyvet - ami az azonnali intézkedési okot és a megtett intézkedéseket részletesen tartalmazza - az ügyésznek öt napon belül meg kell küldeni. A 312. Kr. helyszíni szemlére vonatkozó különös előírásai: 312. Kr. 6.§ (2) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság képviselője a helyszíni szemlén köteles ellenőrzési jogosultságát az igazolványának felmutatásával igazolni. Az igazolvány tartalmazza az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság képviselőjének nevét, besorolását, fényképét, aláírását, az őt foglalkoztató hivatal megnevezését, bélyegzőlenyomatát, az igazolvány kiállításának dátumát, érvényességi idejét, valamint az igazolvány sorszámát. (3) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, különösen a) az illeszkedés követelményeit, b) hogy a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e, c) hogy az érintett telken az építési, bontási tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e és a terveknek megfelelően folytatják-e, d) hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban vane, valamint e) hogy a megvalósult építmény, építményrész - az engedély nélkül megvalósítható eltérések figyelembevétele mellett - az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően valósult-e meg. (4) Az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság a helyszíni szemlén tapasztaltakról feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről, annak környezetéről dátummal ellátott fényképfelvételt készít. A Ket. 39.§ rendelkezik a jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés készítésére vonatkozó szabályokról és a tartalmi követelményekről. Ket. 39. § (1) A hatóság jegyzőkönyvet készít a) a lefoglalásról, b) a szemle lefolytatásáról, ha a hatóság hatósági tanút alkalmaz, c) a tárgyalásról, d) a közmeghallgatásról, e) a biztosítási intézkedés elvégzéséről, ha a hatóság hatósági tanút alkalmaz, f) a jogszabályban meghatározott eljárási cselekményről. (2) Ha az ügyfél vagy az eljárási cselekményben érintett személy kéri vagy a hatóság az eljárás érdekében egyébként szükségesnek tartja, a hatóság jegyzőkönyvet készít a) a szóbeli kérelemről, b) az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, c) a szemle lefolytatásáról, ha a hatóság nem alkalmaz hatósági tanút, d) minden más bizonyítási cselekményről. (3) A jegyzőkönyv tartalmazza a) a hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, b) az eljárási cselekményben érintett személy nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét és ha azt a hatóság tudomására hozta - egyéb elérési lehetőségét, c) az alkalmazott hatósági tanú nevét, d) az eljárási cselekményben érintett személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét,
18
e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, ideértve a hatósági tanú észrevételeit is, f) a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, valamint g) az eljárási cselekményben érintett személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, a hatósági tanú, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását. (4) Az eljárási cselekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkozatát, vallomását, szakértői véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. (5) A hangfelvételre, valamint a kép- és hangfelvételre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy azok a (3) bekezdés a)-f) pontjában felsoroltakat tartalmazzák. A hangfelvételt, valamint a kép- és hangfelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról az eljárás befejezéséig a (3) bekezdésnek megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni. (6) A hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság követelményének megfelelően választja ki a jegyzőkönyv készítésének formáját. Az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője az ezzel járó költségek megtérítése mellett kérheti az általa megjelölt jegyzőkönyvezési forma alkalmazását. (7) A hatóság egyszerűsített jegyzőkönyvet készít, ha jegyzőkönyv - az ügyfél vagy az eljárási cselekményben érintett személy erre irányuló kérelme vagy a jegyzőkönyvkészítést indokolttá tévő körülmények hiányában - nem készül. Az egyszerűsített jegyzőkönyv tartalmazza felvételének helyét és időpontját, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, az eljárási cselekményben érintett nevét és eljárásjogi helyzetét, a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetés megtörténtét, az eljárási cselekmény megnevezését és rövid összefoglalását, az eljáró ügyintéző nevét és aláírását, valamint az eljárási cselekményben érintett személy aláírását. A szóbeli kérelemről készült egyszerűsített jegyzőkönyv ezenkívül tartalmazza az ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, valamint a kérelem tartalmát. (8) A több hatóság részvételével végzett eljárási cselekményről közös jegyzőkönyv vagy közös egyszerűsített jegyzőkönyv készíthető, amely együttesen tartalmazza az egyes eljáró hatóságok megnevezését, a képviseletükben eljáró valamennyi ügyintéző nevét és aláírását, valamint az eljáró hatóságoknál folyamatban lévő ügyek ügyiratszámait. (9) A hatóság az ügy megítélése szempontjából fontos vagy egyébként az ügy természetére tekintettel lényeges minden egyéb eljárási cselekményről hivatalos feljegyzést vehet fel, vagy az eljárási cselekményt az iratra történő rávezetéssel rögzítheti. A hivatalos feljegyzés az eljárási cselekmény rövid összefoglalását, a készítés dátumát, valamint a feljegyzést készítő nevét és aláírását tartalmazza. (10) A hivatalos feljegyzés számítógépes programmal, automatikusan is elkészíthető, ebben az esetben a feljegyzést készítő aláírása helyett a hatóság gépi aláírása is alkalmazható. (11) Hivatalos feljegyzés készítése alkalmazható az írásbelinek nem minősülő elektronikus kapcsolattartás során közölt információk írásba foglalására. 7.3.4. Az engedély iránti kérelem tartalma Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit a Ket. 35.§ és 36.§ (1) bekezdései, valamint a 312. Kr. 7.§ szabályozzák. Ket. 35. § (1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget. 19
(2) Ha jogszabály előírja, a kérelemben az ügyfél azonosíthatósága érdekében fel kell tüntetni az ügyfélnek az ügy jellege szerinti és az eljáró hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját. 36. § (1) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni. 312. Kr. 7. § (1) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem a Ket. 35. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza: a) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, b) a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját, c) a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, d) a kérelem tárgyával összefüggésben da) az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, a 3. § (3) bekezdése szerinti, fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, db) a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, dc) a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, e) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását, f) - a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével - az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban, g) meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és h) az építtető aláírását. (2) A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani, mely egyben a külön jogszabályban meghatározott kísérőlap is. Ket. 37. § (1) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. 7.3.5. Az eljárás megindítása Ket. 29. § (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. Ket. 34. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Törvény a kérelem személyes előterjesztését akkor írhatja elő, ha személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény, információ vagy adat nem szerezhető meg. A Ket. 34 §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 312. Kr. úgy rendelkezik, hogy kérelemre induló eljárások esetén a kérelem elektronikusan vagy papír alapon terjeszthető elő. 312. Kr. 8. § (1) Kérelemre induló eljárás esetén a kérelem előterjeszthető elektronikusan és papír alapon is. (2) Kérelemre induló eljárás esetén a kérelmező, építtető a kérelmet az eljáró hatósághoz címezve nyújtja be a) papír alapon vagy b) elektronikusan ba) párbeszédre épülő (online), 20
bb) amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, nem párbeszédre épülő (offline). (3) Ha az építtető vagy a Ket. szerinti meghatalmazottja a papír alapú vagy elektronikus adathordozón rendelkezésre álló kérelmét személyesen kívánja benyújtani, azt a területileg illetékes eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy kormányrendeletben meghatározott önkormányzati jegyzőnél vagy az Építésügyi Szolgáltató Pont feladatait ellátó önkormányzati jegyzőnél terjesztheti elő. A kérelmet fogadó szerv - a kérelem adathordozó anyagától függetlenül - a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell. Ket. 40. § (1) Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. (2) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát a 40/A. §-ban meghatározott módon köteles igazolni. 40/A. § (1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. (4) A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. 312. Kr. 8. § (4) Eredeti iratot a szerv csak jogszabály kifejezett előírása esetén őriz meg, minden egyéb esetben azt visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt - ha már benyújtásra került - mindig az ÉTDR-ben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni. (5) Az engedély iránti kérelmet mellékleteivel egy időben kell benyújtani. Az építészetiműszaki dokumentációt kizárólag elektronikus formában, adathordozón vagy az ÉTDR rendszerbe való feltöltéssel lehet benyújtani. Ket. 167/A. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hatóság papír alapon beérkező irat esetén is jogosult az eljárását a papír alapú irat elektronikus másolata alapján folytatni, ha a papír alapú iratról elektronikus úton történő másolat készítésének jogszabályban foglalt követelményeit teljesíti. (2) Ha az elektronikus ügyintézés során egyes eljárási cselekmények teljesítéséhez elektronikus iratot az ügyfél rendelkezése vagy jogszabály alapján nem lehet felhasználni, és az adott elektronikus irat információtartalma papír alapon megjeleníthető, a hatóság az eljárási cselekmény teljesítéséhez az elektronikus iratról jogszabályban meghatározottak szerint papír alapú kiadmányt vagy másolatot készíthet. 312. Kr. 9. § (1) Az építtető a kérelmét elektronikus úton a 2. § (3) bekezdése szerinti tárhelyen keresztül nyújthatja be. (2) Ha az építtető kérelme benyújtásakor már rendelkezik elektronikus gyűjtő tárhellyel, a) kérelmében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus gyűjtő tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket rendeli (mellékeli) hozzá építésügyi hatósági engedély iránti kérelméhez, b) egyidejűleg hozzáférést biztosít az eljáró hatóságnak és a szakhatóságnak az a) pontban megjelölt dokumentumokhoz. 21
(3) A kérelem és mellékletei beérkezésüket követően elektronikus mappába kerülnek. Az elektronikus tárhelyen lévő dokumentumoknak a kérelem benyújtása előtt a kérelmező, építtető a gazdája, a kérelem benyújtását követően az elektronikus mappa gazdája az eljáró építésügyi hatóság, mely mappához és tartalmához csak a Ket. és e rendelet szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést. (4) Több építtető esetén az építtetők Ket. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint. (5) Az eljárást megindító kérelem iktatása és szignálása az ÉTDR-be történt feltöltést követően történik. Az eljárás során a hatóság gondoskodik a törvény által védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről, ezért a betekintés biztosítása során különös gonddal kell eljárni a Ket. eljárási alapelveinek 17. § és 17/A. § adatkezelésre, valamint a Ket 69. §, a 69/A § és a 69/B. § iratbetekintésre vonatkozó szabályainak betartása érdekében. Ket. 4. § (3) A közigazgatási hatóság nem jogszabályszerű eljárása következtében személyiségi jogában megsértett jogalany számára sérelemdíjat fizet. Az eljárás irataiba való betekintésre vonatkozó szabályok a Ket. szerint: Ket. 68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban. (2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be. (3) Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak. Az iratbetekintési jog - a személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért - kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható. Anonimizálás, másolat, hiteles másolat készítésének költségei: 188. Kr. 1. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás irataiban az iratbetekintést kérő személy által meg nem ismerhető személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért (a továbbiakban: anonimizálás), valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért a megismerhetetlenné tétellel érintett oldalanként 200 forint költségtérítést kell fizetni. (2) Az anonimizálással nem érintett oldalak másolatáért az illetékekről szóló törvény szerint, a közigazgatási hatósági eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolatért fizetendő illeték összegének megfelelő költségtérítést kell fizetni. (3) A hatóság az anonimizálás és a másolatkészítés várható költségeiről az iratbetekintést kérő személyt előzetesen tájékoztatja. (4) Az (1) bekezdés szerinti eljárási költség viseléséről a hatóság az anonimizált iratba való betekintés biztosításával, illetve a kivonat átadásával egyidejűleg dönt. Itv. Melléklet IV. A másolat és kivonat illetéke 1. Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke - ha e Melléklet kivételt nem tesz - oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 300 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint. 22
3. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni. 5. A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt, vagy azt kiegészítik, 1000 forint illeték alá esik. VI. A hitelesítés illetéke 1. Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke, ha jogszabály kivételt nem tesz: a) másolat, kivonat vagy fordítás után oldalanként 100 forint; b) iraton levő aláírás után aláírásonként 500 forint. Ket. 69. § (1) Nem lehet betekinteni a) a döntés tervezetébe, b) az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el, c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba, d) az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában. (2) Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. A hatóság a kérelemnek - a körülmények körültekintő mérlegelése alapján - akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában. (2a) A hatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet az iratbetekintési jog korlátozásáról. (3) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a hatóság megismerhetetlenné teszi azokat a személyes és védett adatokat, valamint a (2) bekezdés szerinti adatokat, amelyek megismerésére az iratbetekintésre jogosult személy egyébként nem jogosult. (4) A hatóság a 68. § szerinti személy kérelmére - annak vizsgálata mellett, hogy az (1)-(3) bekezdés szerinti okok a kérelem elbírálásakor fennállnak-e - az iratbetekintést biztosítja, vagy végzésben dönt az iratbetekintési kérelem elutasításáról. A végzés ellen az iratbetekintést kérő személy önálló fellebbezéssel élhet. (5) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti. (6) Az iratbetekintésre jogosult - az (1)-(5) bekezdés szerint - az eljárás jogerős lezárását követően is betekinthet a hatóság kezelésében lévő iratokba. 69/A. § (1) Ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás jogerős befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó jogerős határozatot, valamint az első fokú határozatot megsemmisítő és az első fokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasító végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti, és arról kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében másolatot kérhet. (2) Az (1) bekezdés szerinti döntés megismerése iránti igényt a jogerős döntést hozó hatóság nyolc napon belül, a döntésben szereplő személyes adatok és a védett adatok megismerhetetlenné tételét követően teljesíti. A döntésben szereplő természetes személyt az eljárásban betöltött szerepének megfelelően kell megjelölni, de ha a természetes személy azonosíthatóságának kizárására ez nem alkalmas, az azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. (3) A döntésben nem tehető megismerhetetlenné a közérdekből nyilvános adat. (4) Nem tehető megismerhetetlenné a személyes vagy védett adat, ha az igénylő - az adat megjelölésével - igazolja, hogy annak megismerése joga érvényesítéséhez, illetve 23
jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak. 69/B. § Ha a hatóság hivatalból nem tudja megállapítani, hogy az iratbetekintési kérelem benyújtásakor az iratbetekintés 69. § (2) bekezdés szerinti korlátozásának az okai fennállnake, az üzleti és más méltányolható magánérdek alapján védelemre jogosultat nyilatkozattételre hívja fel. Az iratbetekintés nem tagadható meg, ha a jogosult határidőben nem nyilatkozik. 7.3.6. Az eljárás megindulása és értesítés az eljárás megindulásáról Ket. 29. § (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. (1a) A hivatalból folytatott eljárásra a hivatalból indított eljárás szabályai az irányadók. (2) A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha a) ezt jogszabály előírja, b) erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte, c) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást. Értesítés szabályai: Ket. 29. § (3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, b) a kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül értesíteni kell. 312. Kr. 10. § (1) Az elektronikus mappában lévő kérelem automatikusan ÉTDR-azonosítót kap, amely alkalmas a beérkezett irat és mellékletei azonosítására, valamint tartalmazza az ügy azonosítóját, amely biztosítja az ügyhöz később csatolt dokumentumok azonosíthatóságát. Az ÉTDR az azonosítókról a kérelem és mellékletei feltöltésekor automatikusan értesítést küld a kérelmezőnek, építtetőnek. (2) A kérelemre induló eljárás a kérelemnek az ÉTDR-be való érkeztetését követő első munkanapon indul. (3) Az ügyintéző az eljárás (2) bekezdés szerinti megindulásától számított három napon belül az ÉTDR-ben kiállított dokumentummal az ügyfél kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően értesíti az eljárás megindulásáról az építtetőt és a már ismert ügyfelet. Ket. 29. § (4) Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, b) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, c) d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja. Az értesítés tartalmi követelményei: Ket. 29. § (5) Az értesítésnek tartalmaznia kell: a) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást, 24
c) hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét, d) Az eljárás megindításáról szóló értesítés 312.Kr. szerinti különös tartalmi elemei: 312. Kr. 10. § (4) A (3) bekezdés szerinti értesítés a Ket. 29. § (5) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) ha e rendelet alapján helyszíni szemle lefolytatására kerül sor, annak időpontját, továbbá figyelmeztetést a részvétel elmulasztásának, a helyszíni szemle akadályozásának a jogkövetkezményére, c) tájékoztatást a kapcsolattartás lehetséges formáiról, a kapcsolattartási forma választási lehetőségéről, d) az elektronikus iratbetekintés módját, e) tájékoztatást arról, hogy ha több mint ötven ügyfél érintett az eljárásban, az építésügyi hatóság hirdetményi úton tart kapcsolatot, f) tájékoztatást arról, hogy ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot nem tesz, vagy kérelmet nem nyújt be, ügyféli jogát nem gyakorolhatja, g) tájékoztatást az ügyre vonatkozó minden egyéb lényeges információról, a szakhatósági megkeresés szükségességéről, annak idejéről, h) tájékoztatást arról, hogy a Ket. 28/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl, ha a kapcsolattartás módjáról (papír alapú vagy elektronikus) nyolc napon belül nem nyilatkozik, az eljárással kapcsolatos érdemi döntésről az ÉTDR felületén milyen módon értesülhet. A kapcsolattartás: Ket. 28/A. § (1) A hatóság a) írásban aa) postai úton, ab) írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot, ac) személyesen átadott irat útján, ad) kézbesítési meghatalmazott útján, ae) a hatóság kézbesítője útján, af) kézbesítési ügygondnok útján, ag) hirdetményi úton, ... tart kapcsolatot az ügyféllel. Ket 28/A. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell az ügyfél és a hatóság, valamint a hatóságok egymással történő kapcsolattartására. Ket. 28/A. § (3) Több igénybe vehető kapcsolattartási forma közül a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság szempontjai alapján választ, előnyben részesítve az elektronikus utat. (4) Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint a hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről. (5) Az ügyfél a választott kapcsolattartási formáról más - a hatóságnál rendelkezésre álló formára áttérhet. A hatóság akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe venni. (6) Az ügyfél kapcsolattartási forma változtatása esetén nem követelheti az eljárás korábbi szakaszában készült iratok, nyilatkozatok új formában történő megküldését. 25
(7) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint jogszabály rendelkezése alapján bármilyen módon tarthat kapcsolatot a hatóság és az ügyfél, a kapcsolattartás időpontját és módját az iratra feljegyzéssel, vagy más módon az információ megőrzését biztosító módon rögzíteni kell. (8) Az ügyfélre vonatkozó kapcsolattartási szabályokat az eljárás egyéb résztvevőjére is alkalmazni kell. Kapcsolattartás elektronikus úton Ket. 28/B. § (1) Ha törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél jogszabályban meghatározott feltételekkel - jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető. (1a) Az ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a kormányablakkal, kivéve ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető. (2) Az ügyfél akkor köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, ha azt törvény az adott ügyben vagy eljárási cselekmény vonatkozásában előírja. (3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában nem alkalmazható elektronikus út a 20. § (6) bekezdése és a 24. § (1) bekezdése szerinti kérelem vonatkozásában, valamint a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásban. (4) A hatóság elektronikus úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel, ha az ügyfél azt igényli, továbbá ha az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, és az alkalmazandó kapcsolattartási formáról másként nem rendelkezett. Kapcsolattartás hirdetményi úton: Ket. 28/D. § (1) Törvény vagy kormányrendelet úgy rendelkezhet, hogy ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor - az eljárás megindításáról szóló értesítés, valamint az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - a hatóság az ügyféllel hirdetményi úton tarthat kapcsolatot. (2) Az ügyfél kérelmére a hatóság az írásbeli kapcsolattartás egyéb formájának alkalmazásával közli az ügyféllel a döntését. (3) Jelentős számú ügyfelet érint az eljárás, ha több mint ötven ügyfél érintett az eljárás megindításakor. Törvény vagy kormányrendelet ennél több ügyfél érintettségéhez is kötheti a hirdetményi kapcsolattartás előírását. Ket. 29.§ (6) Ha jogszabály további értesítési formát nem állapít meg, a hatásterületen élő ügyfeleket és a 15. § (5) bekezdésében meghatározott szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton kell értesíteni. Az értesítés közhírré tehető. Az értesítés tartalmi követelményei hirdetmény és közhírré tétel esetén: Ket. 29.§ (7) A hirdetmény és közhírré tétel útján közölt értesítés tartalmazza: a) az ügy tárgyát és rövid ismertetését, b) a vélelmezett hatásterület kiterjedését, c) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba. (8) A hatóság a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére tájékoztatja az eljárás megindításáról, valamint a foganatosított hatósági intézkedésről. Hirdetményi úton történő kapcsolattartás esetén az eljárás megindításáról szóló értesítés tartalmi követelményei kiegészülnek: Ket. 29. § (12) A 28/D. §-ban meghatározott esetben az eljárás megindításáról szóló értesítésre a (3)-(5) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy az értesítés az (5) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza 26
a) az arra való felhívást, hogy a hatóság a továbbiakban hirdetményi úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel, b) annak megjelölését, hogy az ügyfél a hirdetményeket hol tekintheti meg, és a hirdetményi úton történő kapcsolattartás egyéb szabályait, valamint c) a 28/D. § (2) bekezdésében és a 78/A. § b) pontjában foglalt lehetőségről való tájékoztatást. Ket. 78/A. § Az ügyfelet kérelmére a hatóság - az iratok megküldéséről, közzétételéről való gondoskodással egyidejűleg - elektronikus levélben tájékoztatja a) - a 39/A. § alapján hozott végzés kivételével - a vele nem közlendő végzések, valamint b) a neki postai úton megküldendő, illetve hirdetményi úton közzéteendő iratok szövegéről. Elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyféli ügyintézési rendelkezés figyelembevételének szabályait a Ket. 162. § tartalmazza: Ket.162. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatóság köteles az ügyfél ügyintézési rendelkezését az elektronikus kapcsolattartás (beleértve a hangkapcsolatot biztosító elektronikus utat és a telefont) során figyelembe venni. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatóság az ügyféltől elektronikus nyilatkozatot csak akkor fogadhat el és elektronikus nyilatkozatot az ügyfélnek csak akkor küldhet, ha az ügyfél az ügyintézési rendelkezésében vagy az ügyintéző személyes közreműködésével történő eljárási cselekmények esetében az adott eljárás során ezt nem zárta ki. (1a) Ha valamely jognyilatkozat tekintetében jogszabály írásba foglalást vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg, úgy az ügyintézési rendelkezésben tett jognyilatkozat e követelményt teljesíti. (2) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének tartalmáról a nyilvántartó szerv a hatóságot - az összerendelési nyilvántartás igénybevételével - jogszabályban meghatározott módon tájékoztatja, ha a hatóság megadja az ügyfél azonosításához szükséges adatokat. A nyilvántartó szerv a hatóságot csak az ügyfél azon ügyintézési rendelkezésének tartalmáról tájékoztatja, amelyet jogszabály számára lehetővé tesz, vagy az ügyfél az ügyintézési rendelkezése szerint az adott hatósággal meg kívánt osztani. (3) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nyilatkozhat úgy, hogy az eljárást lefolytató hatóság elektronikus úton időszakonként összesítve tájékoztassa az ügyfelet érintően lezajlott, jogszabályban meghatározott eljárási cselekményekről, feltéve, hogy az adott hatóság ezt a szolgáltatást biztosítja. Ha az ügyfél kéri, a nyilvántartó szerv a tájékoztatást a hatóságok nevében együttesen adja meg az ügyfélnek. (4) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nyilatkozhat úgy, hogy az adatainak változásáról a nyilvántartó szerv az ügyintézési rendelkezésben meghatározott hatóságot automatikusan vagy az ügyfél eseti előzetes hozzájárulásával elektronikus úton értesítse. A hatóság a nyilvántartó szerv általi szabályszerű értesítés esetén az ügyfél adatait a változásnak megfelelően módosítja, és erről a nyilvántartó szervet és az ügyfelet értesíti. (5) Ha valamely személy törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott - az e törvény hatálya alá nem tartozó - elektronikus ügyintézési szolgáltatások tekintetében tesz ügyintézési rendelkezést, arra - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - e törvénynek az ügyintézési rendelkezésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell azzal, hogy hatóság alatt az elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, ügyfél alatt az azt igénybe vevő személy kell érteni. (6) Az összerendelési nyilvántartás adatkezelője új személy összerendelési bejegyzésének nyilvántartásba történő bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az ügyfél ügyintézési rendelkezését nyilvántartó szervet. A nyilvántartó szerv az értesítés alapján az összerendelési 27
nyilvántartásra irányadó szabályok szerint jár el a kapcsolati kód képzése és az összerendelési bejegyzés kiegészítése érdekében. (7) Az ügyfél által tett ügyintézési rendelkezést a nyilvántartó szerv az általa képzett kapcsolati kódhoz rendelten veszi nyilvántartásba és tárolja. Az ügyfél természetes személyazonosító adatait és azonosító kódjait - az ügyfél által önkéntesen rögzített adatokon túl - a nyilvántartó szerv nem tárolja. Adatok beszerzése: 312. Kr. 10.§ (5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az eljárásában az ügyfelek és az értesítendők adatait a) az ingatlan-nyilvántartásból, b) polgárok személyi, lakcím- és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból, vagy c) az elektronikus elérhetőségi adatai tekintetében az ügyintézési rendelkezési nyilvántartásból elektronikus úton közvetlen lekérdezés útján a vonatkozó jogszabályok szerint szerzi be. ÉTDR általános tájékoztatási felülete: 312. Kr. 10.§ (6) Az építésügyi hatóság az ÉTDR általános tájékoztatási felületén mindenki által hozzáférhető módon - személyes adatot nem tartalmazva - általános tájékoztatást ad az elindult eljárás következő főbb ismérveiről: a) az építési tevékenységgel érintett telek címe, ennek hiányában helyrajzi száma, b) az építési tevékenység tárgya, c) a kérelmezett eljárás típusa és az eljárás megindulásának időpontja, d) a 8. mellékletben meghatározott tartalmú utcai homlokzati terv vagy látványterv. 7.3.7. Hiánypótlás Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit a Ket. 35.§ és 36.§ (1) bekezdései, valamint a 312. Kr. 7.§ szabályozzák, lásd 7.3.4. alfejezet. Az eljáró hatóság a 312. Kr. 7.§ rendelkezéseit is figyelembe véve a Ket. 37. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a) a hatóságnak van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására, b) ideiglenes intézkedés vagy ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazásának van-e helye, c) a kérelem megfelel-e a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében valamint a 312. Kr. 7.§ foglalt tartalmi követelményeknek. Ket. 37. § (3) Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a 36. § (2) bekezdése alapján a hatóságnak kell beszereznie, továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé. (4) Törvény vagy kormányrendelet a hiánypótlási felhívás kibocsátására nyolc napnál hosszabb határidőt is megállapíthat. 28
(5) Hiánypótlási felhívás az eljárás során akkor is kibocsátható, ha a kérelem megfelelt a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges. A hiánypótlási felhívás 312. Kr. szerinti különös szabályai 312. Kr. 11. § (1) Az építésügyi hatóság - a 40. § (4a) bekezdése kivételével - legfeljebb húsz napos teljesítési határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha a) a kérelem hiányos, haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás megindulásától számított öt napon belül, b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a pótolt mellékletek tartalma tekintetében hiányos, az a) pont szerinti hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül ismételten hiánypótlásra hívja fel az építtetőt. (2) A hiánypótlási felhívást az építtetőnek vagy meghatalmazottjának kell címezni és továbbítani a kérelemben meghatározott rendelkezésnek megfelelő módon. 312. Kr. 40.§ (4a) Ha a használatbavételi engedély megkéréséhez az építési munkaterület visszaadása - az építési naplóban igazoltan - nem történt meg, az építésügyi hatóság hatvan napos határidő megjelölésével ennek pótlására hívja fel az építtetőt. 7.3.8. Szakhatóság közreműködése Ket. 44. § (1) Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja. (1a) Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mérlegeli a szakhatóság megkeresését és maga dönt a szakkérdésben. Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha a hatóság maga dönt a szakkérdésben, ehhez szakértőt nem rendelhet ki, és az adott szakkérdésre vonatkozó szakhatósági eljárásért illeték és díj nem kérhető. Ha mérlegelés esetén a hatóság úgy dönt, hogy megkeresi a szakhatóságot, a szakhatóság állásfoglalása kötelező a hatóságra nézve. … (3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. (4) Ha az ügyfél az alapeljárás illetékével vagy díjával egyidejűleg nem vagy csak részben fizeti meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság haladéktalanul valamennyi szakhatóság tekintetében - hiánypótlásra szólítja fel. A hatóság akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél a hiánypótlást teljesítette. (5) Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság tíz napon belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani. (6) A szakhatósági állásfoglalás tartalmára a határozat tartalmára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az állásfoglalás a) tartalmazza a szakhatóság megnevezését és a szakhatóság ügyintézőjének nevét is, b) rendelkező része tartalmazza a szakhatósági hozzájárulást, az egyedi szakhatósági előírást, feltételt vagy a hozzájárulás megtagadását, c) nem tartalmazza az eljárási költségek viseléséről szóló döntést. 29
(7) Ha a szakhatóság megállapítja, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének jogerőre emelkedéséig egy alkalommal módosíthatja. (8) Ha törvény vagy kormányrendelet azt lehetővé teszi, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt - a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy díj megfizetése mellett - benyújtott kérelmére a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - az ügyfél meghatározott joga érvényesítésére irányuló eljárásban, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást (a továbbiakban: előzetes szakhatósági hozzájárulás) ad ki. A hatóság a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást szakhatósági állásfoglalásként használja fel azzal, hogy a 44. § (7) bekezdése nem alkalmazható. (9) A szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Ket. 45. § (1) Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajtákban kötelezheti a hatóságot és a szakhatóságot az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására; az egyeztetés módjáról és határidejéről a szakhatóságokat a szakhatósági megkeresés megküldésével kell értesíteni. (2) Ha a hatóság és a szakhatóság vagy a szakhatóságok egymással - egészben vagy részben ellentétes egyedi előírást állapítanak meg vagy feltételt írnak elő, a hatóság és az érintett szakhatóságok álláspontjukról - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik a hatóság erre irányuló felhívásától számított nyolc napon belül egyeztetnek, és a szakhatóságok az egyeztetés eredményeként felülvizsgált állásfoglalásukat haladéktalanul közlik a hatósággal. (3) Ha a hatóság megítélése szerint a szakhatóság a hatáskörét túllépte, vagy állásfoglalása ellentétes a 44. § (6) bekezdésében foglalt követelményekkel, a hatóság a szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított nyolc napon belül egyeztet a szakhatósággal. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a hatóság az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett a szakhatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül dönt. (4) A szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása vagy törvényben vagy kormányrendeletben előírt eljárásának mellőzése esetén az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül egyeztet a hatósággal, ennek eredménytelensége esetén a hatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül dönt. (5) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a szakhatóság jogszabálysértő állásfoglalása miatt helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, a szakhatóság megtéríti a hatóságnak a jogszabálysértő állásfoglalással okozott költségeket. (6) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság azért helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, mert a hatóság figyelmen kívül hagyta a szakhatósági állásfoglalást, a hatóság megtéríti a szakhatóságnak az ezzel okozott költségeket. Ket. 45/A. § (1) Ha a szakhatóságnak olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a) ideiglenes biztosítási intézkedést, b) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, c) az eljárás megszüntetését, d) az eljárás felfüggesztését vagy e) az eljárás akadályozása jogkövetkezményeinek alkalmazását teszi szükségessé, erről haladéktalanul tájékoztatja a hatóságot. 30
(2) A szakhatóság a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. (3) Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást. (4) Ha a szakhatóság megállapítja illetékessége hiányát, a megkeresést a megérkezésétől számított nyolc napon belül az ügy összes iratával együtt az illetékességgel rendelkező hatósághoz - a hatóság egyidejű tájékoztatása mellett - átteszi. (5) Ha a szakhatóság megállapítja, hogy változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett a megkeresés szerinti ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelemről - az előzetes szakhatósági hozzájárulás kivételével - korábban szakhatósági állásfoglalást adott ki, haladéktalanul megküldi a hatóságnak a korábbi szakhatósági állásfoglalását, és megszünteti a szakhatósági eljárást. Nincs lehetőség a megkeresésnek a korábbi szakhatósági állásfoglalás megküldésével történő teljesítésére újrafelvételi eljárásban. (6) A szakhatóság szükség esetén a 37. §-nak megfelelően hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet, amiről a hatóságot haladéktalanul értesíti. Ha az ügyfél a kérelemre indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget, a szakhatóság a hiánypótlás elmulasztásáról értesíti a hatóságot, amely - ha az eljárás hivatalbóli folytatásának nincs helye - az eljárást megszünteti. 312. Kr. 12. § (1) Az építésügyi hatóság 6. mellékletben felsorolt első és másodfokú eljárásában, az ott meghatározott feltételek fennállása esetén és az ott megjelölt szakkérdésben, a 6. melléklet szerinti hatóságok szakhatóságként vesznek részt. (2) A szakhatóság állásfoglalásában csak a hatáskörébe tartozó szakkérdés jogszabályban meghatározott követelményeit jogosult érvényre juttatni azzal, hogy az állásfoglalásban meg kell jelölni a követelmény jogszabályi hivatkozását is. (3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építtető által a kérelemhez csatolt vagy a szakhatóság által az elektronikus tárhelyre feltöltött, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást az építésügyi hatóság elfogadja, ha az előzetes szakhatósági állásfoglaláshoz tartozó záradékolt dokumentáció, valamint a hozzá benyújtott építészetiműszaki dokumentáció tartalma azonos. Étv. 53/A. § (2) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság és az eljáró szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatja le. A megkeresett szakhatóság elektronikus úton küldi meg állásfoglalását az építésügyi hatóság számára. 312. Kr. 12. § (4) Előzetes szakhatósági állásfoglalás nélkül benyújtott építésügyi hatósági engedély iránti kérelem esetén a szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az építésügyi hatóság a) hiánytalan kérelem és mellékletek esetén az eljárás megindulását követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül, b) hiányzó szakhatósági dokumentáció esetén a hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül az ÉTDR alkalmazásával, elektronikus úton keresi meg, biztosítva a szakhatóság számára a kérelem, az építészeti-műszaki dokumentáció és az 5. mellékletben meghatározott dokumentáció ÉTDR-ben történő megtekintésének, elérésének és véleményezésének lehetőségét. (5) A szakhatósági megkeresés tartalmazza a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) az építtető nevét és az ismert elérhetőségét, c) a kérelem tárgyát és a kérelmezett engedély típusát, d) a kérelemmel érintett telek címét és helyrajzi számát, 31
e) az arról való tájékoztatást, hogy amennyiben ellenérdekű ügyfél az első fokú építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban nem vesz részt, és a szakhatóság az ügyintézési határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, valamint f) az építésügyi hatóság által a szakhatósági állásfoglalás megadásához szükségesnek ítélt egyéb információkat. (6) A szakhatóság állásfoglalásának kialakítását és az általa vizsgált dokumentáció záradékolását a számára biztosított ÉTDR-ben végzi. Étv. 53/C. § (4) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a részt vevő szakhatóságok ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása során egységesen harminc nap, kivéve, ha az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály rövidebb határidőt állapít meg. (5) A használatbavételi engedélyezésben részt vevő szakhatóságok állásfoglalásukban nem írhatnak elő újabb feltételt vagy követelményt az építési engedélyezéshez adott szakhatósági véleményükben meghatározottakhoz képest és nem tagadhatják meg szakhatósági állásfoglalásuk megadását azzal az indokkal, hogy időközben a szakterületre vonatkozó szabályok megváltoztak. (6) Ha a szakhatóság a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vesz részt, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. 312. Kr. 13. § (1) A szakhatóság ügyintézési határideje az elektronikus megkeresésnek a szakhatósághoz történő - az ÉTDR alkalmazás által rögzített - megérkezést követő munkanapon indul, és az állásfoglalásnak az ÉTDR-be történő feltöltése napjáig tart. (2) Módosított építési engedélyezési eljárás során, ha a kérelmezett módosítás érinti az első fokú építésügyi hatósági eljárásban részt vett szakhatóság szakkérdését, vagy ha a kérelmezett módosítással a 6. melléklet szerinti szakhatósági közreműködés és bevonás feltételei megvalósulnak, az első fokú építésügyi hatóság az érdekelt szakhatóság ismételt megkeresésével beszerzett vagy a módosított építési engedély iránti kérelem mellékleteként rendelkezésre álló szakhatósági állásfoglalás alapján dönt. (3) A fellebbezési eljárásban, ha a fellebbezés az első fokú építésügyi hatóság határozatában foglalt szakhatósági állásfoglalás tartalma ellen irányul, a másodfokú építésügyi hatóság a másodfokú szakhatóság állásfoglalása alapján dönt. Egyéb esetben a szakhatóságot megkeresni nem kell. (4) A szakhatóság az építésügyi hatósággal elektronikus úton az ÉTDR-ben tart kapcsolatot. 7.3.9. Az építészeti-műszaki tervtanácsi és a településképi vélemény A 312. Kr. 14. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az építési, az összevont és egyes meghatározott esetekben a fennmaradási engedélyezési eljárást tervtanácsi vagy településképi véleményezési eljárás előzi meg. Az érintett eseteket a 252. Kr. és a 314. Kr. kormányrendeletek határozzák meg. 312. Kr. 14. § (1) Az építési engedélyezési, az összevont és kormányrendeletben meghatározott esetekben a fennmaradási engedélyezési eljárást a) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott esetben tervtanácsi, valamint b) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben településképi véleményezési eljárás előzi meg. 32
252. Kr. 9. § (1) A központi építészeti-műszaki tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed. (2) A központi építészeti tervtanács feladata, hogy a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére véleményezze az első fokú építésügyi hatósági eljárásban a döntés alapjául szolgáló, a területi tervtanács által véleményezett építészetiműszaki dokumentációt, valamint b) véleményezze a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás épületeinek építészeti-műszaki dokumentációját, ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet erre kijelöli. (2a) A 2/A. §-ban meghatározott dokumentációk tárgyalása során a központi tervtanács feladata, hogy véleményezze a) a jogszabály szerinti I. és II. bírsági kategóriába tartozó műemlékeket érintő építési tevékenységek építészeti-műszaki, továbbá b) az a) pont szerinti épületeket érintő, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek örökségvédelmi dokumentációját. (3) A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe - a 10. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - megegyezik a területi főépítész illetékességi területével. (4) A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze a) a főpolgármester településképi véleménye hiányában a fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt aa) álló területen az építéssel érintett telek közterülettel határos, vagy a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 20 méterre álló új épület építéséhez vagy ilyen helyen álló meglévő épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez, továbbá ab) nem álló területen fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt, b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére az első fokú eljárásban a döntés alapjául szolgáló, az önkormányzat polgármestere által - a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozott - véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, továbbá c) a jogszabály szerint III. bírság kategóriába tartozó műemléki épületen végzett építési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt, d) a jogszabály szerint III. bírság kategóriába tartozó műemléki épületen végzett, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek örökségvédelmi dokumentációját, e) az önkormányzat polgármesterének településképi véleménye hiányában a világörökségi területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt, valamint f) az önkormányzat polgármesterének településképi véleménye hiányában a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt.
33
10. § (1) Az állami főépítész területi építészeti-műszaki tervtanácsként az építészeti és a beépítési jellegzetességek figyelembevételével összefüggő világörökségi területeken tájegységi tervtanácsokat működtethet a 9. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott körben. (2) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészetiműszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el. A tervtanácsok működését a 252. Kr. szabályozza, melynek részletes ismertetését lásd a 22. „Tervtanácsok működése” című fejezetben. A településképi vélemény adása az Étv. szerint a helyi önkormányzatok építésügyi feladatai közé tartozik, melyet a települési önkormányzat polgármestere (a törvényben meghatározott esetekben a fővárosi önkormányzat főpolgármestere) lát el a jogszabályokban rögzített feltételek együttes teljesülése esetén és módon. Étv. 6/A. § (2) A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon a) véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez, (3) A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi - a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. A településképi véleményezési eljárásról az Étv. 30/C. § valamint a 314. Kr. 21. § és 22. § rendelkezik: Étv. Településképi véleményezési eljárás 30/C. § (1) A települési önkormányzat polgármestere a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül az illeszkedési követelmények teljesítésével kapcsolatban - az összevont telepítési eljárással nem érintett, valamint az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló kormányrendelet által nem szabályozott körben, az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez. (1a) A fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmény, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen lévő építmény esetében az (1) bekezdésben meghatározott körben és módon a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint a fővárosi önkormányzat főpolgármestere adhat véleményt. (2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. (3) Az épített környezettel kapcsolatos értékvédelem ellátása érdekében a polgármester - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint - szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet. (4) A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata a) az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése, b) a települési környezet, a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme, valamint c) a helyi építészeti értékek és örökség védelme. 314. Kr. 16. Településképi véleményezési eljárás 34
21. § (1) Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokat megelőzően, aa) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és ab) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető; és b) ha az eljárás lefolytatásának részletes szabályairól az önkormányzat rendeletet alkotott, amelyben meghatározta, hogy ba) véleményét mely esetekben alapozza önkormányzati főépítész vagy helyi építészetiműszaki tervtanács (a továbbiakban: helyi tervtanács) szakmai álláspontjára, bb) melyek a véleményezés részletes szempontjai, és bc) helyi tervtanács működtetése esetén melyek a működés és az eljárás részletes szabályai. (2) A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz adhat településképi véleményt. A fővárosban az Étv. rendelkezései alapján fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági eljárásokhoz a főpolgármester adhat településképi véleményt. (3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell a) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását, b) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést, c) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját, d) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, e) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit, valamint f) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítását. 22. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papíralapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni. (3) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia: a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal, b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is), c) reklámelhelyezés ábrázolása, d) rendeltetés meghatározása, valamint 35
e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról. (4) A polgármester vagy főpolgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul határidő megjelölésével - bekéri a) az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját, vagy b) helyi tervtanács működtetése esetén annak szakmai álláspontját. (5) A polgármester vagy főpolgármester véleményében a) engedélyezésre - feltétellel vagy anélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben és az önkormányzat rendeletében meghatározottaknak, vagy bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi illeszkedési követelményeknek. (6) A polgármester vagy főpolgármester véleménye tartalmazza: a) a kérelmező (építtető) adatait, b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát, c) az (5) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indoklását. (7) A polgármester vagy főpolgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre. (8) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható. 312. Kr. 14. § (2) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti véleményt a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében - különös tekintettel az építészeti minőségre, a helyi építészeti örökségre, az építészeti értékvédelemre, valamint a településképre és a környezethez való illeszkedésre - az építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor rendelkezésre álló és jogszabályon alapuló bizonyítékként veszi figyelembe. 7.3.10. Elektronikus ügyintézés Az elektronikus ügyintézést általánosságban a Ket. X. Fejezet valamint a 85. Kr. szabályozza, ezzel összhangban a 312. Kr. 15.§ rendelkezik az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok eljárásaira vonatkozó szabályokról. 312. Kr. 15. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ÉTDR űrlap-sablon segítségével hozza meg az eljárás folyamán szükséges intézkedést, a közbenső, valamint az érdemi döntést, amelyeket a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezés szerint közöl az ügyféllel, az egyéb értesítettekkel, és ehhez az ÉTDR mint zárt rendszer adatbázisába menti le a kiadmányokat és a kézbesítési adatokat is. (2) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság (1) bekezdés szerinti dokumentumai az ÉTDRben a Ket. zárt informatikai rendszerre vonatkozó rendelkezései szerint elektronikusan hitelesek, elektronikus kapcsolattartás esetén közlésük a Ket. szabályai szerint elektronikusan - az ügyfél kapcsolattartási rendelkezésének megfelelő értesítés mellett - az ÉTDR felületén történik, kérés, rendelkezés vagy szükség esetén a Ket. szabályai szerinti papír alapú hiteles másolat kézbesítésével, átadásával, hirdetményezésével. Ket. 160. § (4) A külön jogszabályban foglaltakon túl a közigazgatási hatósági eljárásban az okiratról az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása, papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá, valamint elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai 36
szerint a hatóság, valamint a kormány által kijelölt szervezet által készített okirat bizonyító ereje megegyezik az eredeti okiratéval. 312. Kr. 15. § (3) Az ÉTDR-ből a kérelmező, az építtető vagy meghatalmazottjának ilyen tartalmú rendelkezése esetén a) a kézbesítés elektronikus úton, az elektronikus kézbesítés szabályai szerint történik, és ilyen módon kerül kézbesítésre az értesítés arról, hogy a kézbesített iratot a kérelmező, az építtető vagy a meghatalmazottja az ÉTDR felületéről letöltheti, vagy b) az építésügyi hatóság a papír alapú hiteles másolatot postán, személyesen, faxon, vagy hivatali kézbesítő útján kézbesíti. (4) Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban közreműködő hatóságok regisztrációja az ÉTDR keretében történik. A közreműködő szakhatóságoknak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás lefolytatásához szükséges adatait a közreműködő szakhatóság tartja karban. (5) Az ÉTDR útján történő elektronikus kapcsolattartásra a Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései irányadók azzal, hogy az ÉTDR-ben feltöltésre kerülő valamennyi dokumentum gépi elektronikus aláírással automatikus hitelesítésre kerül, kivéve a hatósági felhasználók által készített, de kiadmányozásra nem került dokumentumokat. A záradékolás során az ÉTDR az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tartalommal és módon gépi aláírást és időbélyegzőt alkalmaz. A Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit a 7.3.6 alcímben tárgyaltuk. 312. Kr. 15. § (6) A kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük a 8. mellékletben meghatározott technikai és formai követelményeknek. 7.3.11. Kötelezési eljárás Étv. 47. § (1) Jogszabályban meghatározott esetekben és módon az építésügyi hatóság elrendelheti a telek bekerítését, az engedély nélküli építményhasználat megszüntetését. (2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie: a) az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását, - amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja - a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik, b) az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot és használat megszüntetését, c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ca) ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, cb)-cc) d) jogszerűtlen építési tevékenység esetében az építési tevékenység végzésének megszüntetését vagy a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását, e) az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti vagy az engedélyezett állapotban történő kialakítását, a környezetben okozott károk megszüntetését, valamint f) energetikai tanúsítvány elkészíttetését. 312. Kr. 16. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a kötelezési eljárást 37
a) hivatalból, b) kérelemre vagy c) más hatóság megkeresésére folytatja le. (2) Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság az érintett telek vagy építmény, építményrész tulajdonosát kötelezi. Ha az elvégzett szabálytalan tevékenységet nem a telek vagy az építmény, építményrész tulajdonosa végezte, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét kell kötelezni. (3) Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárással összefüggésben, az építésfelügyeleti hatóság ennek hiányában a) a közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, továbbá más közérdekből a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja, b) közérdeknek minősülő közbiztonsági, közlekedésbiztonsági érdekből elrendelheti a meglévő kerítés lebontását vagy átláthatóvá átalakítását, c) helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése hiányában a telek határain támfal építését elrendelheti. A kötelezési eljárások részletes ismertetését lásd a 9. „Szabálytalan építési tevékenységek feltárása, építésügyi szankciórendszer alkalmazása” című fejezetben. A Ket. az eljárásokat általánosságban érintő további szabályozásokat fogalmaz meg a törvény II. és III. fejezetében a a) II. Fejezet a Joghatóság; A hatáskör megállapítása és az eljárási kötelezettség; Illetékesség; A joghatóság, a hatáskör és az illetékesség vizsgálata; Hatásköri, illetékességi vita; Eljárás az illetékességi területen kívül; Belföldi jogsegély; Nemzetközi jogsegély valamint b) III. Fejezet az elsőfokú eljárásokra vonatkozóan az Ideiglenes biztosítási intézkedés; A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása; Az eljárás megszüntetése; Az eljárás felfüggesztése; Ügyintézési határidő; Adatok zárt kezelése; Elveszett, megsemmisült iratok pótlása; Képviselet; A támogató; Kizárás; Idézés; A tényállás tisztázása; Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége; Irat; Tanú és hatósági tanú; Szakértő; Tolmács; Az eljárás akadályozásának következményei; Tárgyalás és közmeghallgatás; Egyezségi kísérlet; A határidő számítása; Igazolási kérelem; A bizonyítékok ismertetése az ügyféllel témakörökben. 7.4. Építési engedélyezési eljárás 312. Kr. 17. § (1) Az építési tevékenység végzésére - az 1. mellékletben felsoroltak kivételével - jogszabályban meghatározott építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni. 312. Kr. 1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 1. A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell a) megváltoztatni, 38
b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) változatlan formában újjáépíteni. 2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró - áthidalóját nem érintő cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása. 3. Meglévő építményben - alapozást nem igénylő - új égéstermék-elvezető kémény létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével. 4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. 5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) megbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) újjáépíteni. 6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása. 7. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet, kivéve műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építését, vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítését vagy átalakítását. 8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot. 9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot, b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot. 10. Temető területén: a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot, b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése. 11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t. 12. Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t. 13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése. 14. Megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), 39
d) ideiglenes fedett lovarda építése. 15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, b) beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t. 16. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, b) beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t. 17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. 18. A bruttó 50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése. 19. A telek természetes terepszintjének - építési tevékenységgel összefüggő - 1,0 m, vagy annál kisebb mértékű végleges jellegű megváltoztatása. 20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot. 21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. 22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. 23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, árués pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) újjáépíteni. 24. Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése. 25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése. 26. Telken belüli geodéziai építmény építése. 27. Utasváró fülke építése. 28. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg. 29. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat mérethatár nélkül, bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási építmény építése. 30. Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg. 40
31. Elektronikus hírközlési építmény: a) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6,0 m-t nem haladja meg, vagy b) az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg. 32. Közforgalom elől elzárt, telken belüli, 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése. 33. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. 34. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése. A fel nem sorolt esetekben az építési tevékenység végzésére a hatáskörrel rendelkező illetékes építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni. 7.4.1. Az építési engedély iránti kérelem és mellékletei Étv. 34. § (1) Építési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság eljárásának lefolytatása szükséges. Ket. 21. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén a) az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában értesítési címe (a továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) van, b) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, c) az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, vagy d) a jogellenes magatartást elkövették. 343. Kr. 1. § (1) A Kormány - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági ügyek, a sajátos építményfajták és a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek, valamint a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyeinek kivételével - az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú építésügyi hatóság) az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki. A járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének illetékessége a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre terjed ki. (2) A Kormány a) a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában -, b) eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben, c) ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására, d) a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben, e) az Étv. 4. § (3a) bekezdésében meghatározott ügyben, valamint 41
f) az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú kiemelt építésügyi hatóság) - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - az építmények, építési tevékenységek tekintetében az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatalt - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel -, illetve járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt jelöli ki az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel. (3) Az 1. melléklet II. részében felsorolt járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal az 1. melléklet II. részében meghatározott illetékességi területén - a (2) bekezdésben meghatározott feladatok mellett ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat. (4) A Kormány a fővárosban - az (1) bekezdésben meghatározott feladatok mellett - az Étv. rendelkezései alapján a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági feladatok ellátására a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki. (7) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben a (2) és az (5) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el. (8) A Kormány azokban az esetekben, amikor az ügyfajtára vonatkozó jogszabály általános építésügyi szakkérdésben szakhatóság közreműködését rendeli el, vagy kiemelt jelentőségű ügyben - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - szakhatóságként első fokon a (2) bekezdés szerinti hatóságot, másodfokon az (5) bekezdés szerinti hatóságot jelöli ki. 312. Kr. 17. § (1a) Építmény, építményrész rendeltetésének építési engedély köteles építési munkával nem járó megváltoztatásához nem kell az építésügyi hatóság engedélye. (2) Az építési engedélyt egy telekre - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az egy időben megvalósuló építési tevékenység egészére kell kérni. (3) Egy telken több ütemben megvalósuló építési tevékenységre az építési engedélyt a) az összes ütemre egyszerre, de az egyes ütemeket megjelölve, vagy b) a teljes építési beruházás bemutatása mellett ütemenként is meg lehet kérni. (4) Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére, b) bontás engedélyezésére, c) fennmaradási engedélyezésre, valamint d) a műemlékileg védett építmény esetén, az örökségvédelmi engedélyre irányuló kérelem is előterjeszthető. (5) Az építésügyi hatóság a (4) bekezdés szerinti kérelmek elbírálását összevonja, döntéseit egybefoglalja. A kérelem mellékletei: 312. Kr. 17. § (6) Az építési engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell a) jogszabályban előírt esetekben aa) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, vagy 42
ab) a településrendezési és építésügyi-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét, A jogszabályban előírt eseteket részletesen lásd a 7.3.9 alcím alatt. 312. Kr. 17. § (6) b) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést, Étv. 53/F. § (1) 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető - ideértve a kereskedelmi építmény kialakítása érdekében az építmény engedélyköteles átalakítását is -, vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek részvételével működtetett Bizottság véleményének kikérésével a kereskedelemért felelős miniszter felmentést adhat. (3) A (2) bekezdés szerinti felmentés iránti kérelmet a kereskedelemért felelős miniszterhez kell benyújtani. Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi építményre összevont telepítési eljárást, építési engedélyezési eljárást, összevont engedélyezési eljárást a (2) bekezdésben foglalt miniszteri felmentéssel rendelkező kérelmező indíthat. 312. Kr. 17. § (6) c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. Itv. Melléklet XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke I. Az építésügyi hatóságnál indított 1. építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás alapilletéke 5 000 forint, melyen felül az illeték a) új - más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó - egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint, b) új - más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó - épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint, bb) a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint, c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint, d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy db) az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint, e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint, f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint, g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)-f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint, 43
2. módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az illeték az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű, 3. összevont eljárás esetén az alapilleték 10 000 forint, melyen felül a) az elvi keretengedélyezési szakasz illetéke 20 000 forint, b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű, 4. összevont telepítési eljárás esetén az alapilleték 50 000 forint, melyen felül a) az integrált hatásvizsgálati szakaszba bevont hatósági eljárásonként 20 000 forint, b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű, 5. az integrált eljárásért az eljárásba bevont társhatóságonként 20 000 forint, a közreműködő építésügyi hatóságnak az eljárásért az 1. pontban foglaltakon felül 50 000 forint, 6. az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint, 7. a bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint, 8. a fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén az illeték az 1. pont, a 3-5. pont vagy a 7. pont szerint megállapított illeték másfélszerese, 9. a használatbavételi engedélyezés esetében az illeték az 1-5. pontban megállapított illetékkel megegyező mértékű, 10. a használatbavétel tudomásul vétele 10 000 forint, 11. az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez, vagy tény, állapot, egyéb adat igazolásához az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása 20 000 forint, 12. az építésügyi hatósági intézkedés kezdeményezése 15 000 forint, 13. az 1-12. pont alá nem eső első fokú építésügyi hatósági eljárás 10 000 forint. … IV. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása. V. Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni. VI. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint. 312. Kr. 17. § (7) Amennyiben a kérelmező birtokában van a) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvr.) meghatározott esetekben jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, 314. Kr. 1. számú melléklet Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek 44
2. számú melléklet Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek 3. számú melléklet A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek 312. Kr. 17. § (7) Amennyiben a kérelmező birtokában van b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, c) termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozat - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, d) a természet védelméről szóló törvényben meghatározott esetekben a természetvédelmi hatóság engedélye, az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez. Etv. 6. § (1) bekezdés, 27. § (1), (2) bekezdés, a 79. §, a 80. § és a 81. §, valamint a 153. FVMr. 54. § -60. § rendelkezik az erdőterület igénybevételének szabályairól. A termőföld más célú hasznosítását a Földvtv. 2.§ 5. pontja, a 7. § (1) bekezdés, és a 9. § és 10. § szabályozza. Földvtv. 10. § (2) Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. A természetvédelmi hatóság engedélye szükségességének eseteit a Tvtv. 21. § sorolja fel. 312. Kr. 17. § (8) Ha a kérelemhez a (7) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott döntéseket nem csatolták, azokat az építésügyi hatóság belföldi jogsegély keretében beszerzi a társhatóságtól. (9) A kérelemhez adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel mellékelni kell a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. melléklet szerinti dokumentációt. (10) A kérelemhez mellékelni lehet a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre, b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. 7.4.2. Az építési engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala 312. Kr. 18. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy a) a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az Étv. 18-22. §-ában és 31. § (1) bekezdésében előírtaknak, Étv. 18. § (1) Építési tevékenységet végezni az e törvényben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad. 45
(2) Ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat vagy az nem szabályoz - a 13. § (2) bekezdésében előírt, illetőleg azok végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített követelményeknek megfelelően - teljeskörűen, építési munkát és egyéb építési tevékenységet végezni csak e törvény, valamint az építésügyi követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke - beépítettség és építménymagasság - valamint módja, rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik a meglévő környezethez. Étv. 19. § (1) Beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el. (2) Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha az a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, b) közérdeket nem sért, különösen ba) nem érinti károsan a környezet természeti, táji és építészeti értékei védelmének érdekeit, bb) nem veszélyezteti a talaj- és a vízgazdálkodást, bc) nem befolyásolja hátrányosan a terület rendeltetésszerű felhasználását, bd) a megfelelő megközelítés biztosított, illetőleg biztosítható, továbbá c) építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el, illetve d) a korábbi gazdálkodó ottlakását biztosító második lakóépület céljára szolgál, és amennyiben biztosított a gazdálkodás folytatása, valamint azt a gazdaság meglévő építményeinek közvetlen közelében építik fel, e) helyhez kötött, továbbá a környezetével szemben támasztott különleges védelmi igény miatt, illetőleg a környezetére kifejtett hatása miatt beépítésre szánt területen nem helyezhető el, f) közösségi építmény vagy köztárgy. Étv. 20. § (1) Az érintett területre a) változtatási tilalom rendelhető el a helyi építési szabályzat készítésének időszakára annak hatálybalépéséig, b) telekalakítási, illetve építési tilalom rendelhető el ba) a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése, bb) a természet-, illetve a környezet védelméről szóló törvényekben foglaltak érvényre juttatása érdekében. (2) A tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni, s azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A tilalmak felülvizsgálatát a helyi építési szabályzat felülvizsgálatával együtt el kell végezni. (3) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel elrendelt tilalomról, korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről - a változtatási tilalom kivételével - a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése, illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző, illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket. (4) A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében a telekalakítási vagy építési tilalmat elrendelő határozatot tájékoztatásul az érintett építésügyi hatósággal, és amennyiben a veszélyeztetettség közigazgatási határon átnyúló - az érintett települési önkormányzattal is közölni kell. 46
(5) A határozatban meg kell jelölni azt az érdeket, amelynek érvényre juttatását a tilalom szolgálja, továbbá azt, akinek az érdekében a tilalmat elrendelik. (6) A tilalmat az azt elrendelő megkeresésére - a változtatási tilalom kivételével - az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. (7) A tilalom nem terjed ki: a) a tilalom hatálybalépésekor hatályos építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló építési javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra, b) a korábban gyakorolt használat folytatására, c) az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, kárelhárítási tevékenységre, továbbá d) az a) pont szerinti, hatósági engedélyhez kötött építési munkáknak a településrendezési követelményeket nem érintő módosítására irányuló építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra, e) a honvédelmi és a kiemelt fontosságú honvédelmi területre. Étv. 21. § (1) A helyi építési szabályzat készítésére vonatkozó írásos megállapodás megléte esetén a helyi építési szabályzat készítésének időszakára azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő. (2) A változtatási tilalom - ha az azt elrendelő önkormányzati rendelet rövidebb időről nem rendelkezik - három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszűnik. Étv. 22. § (1) A változtatási tilalom alá eső területen - a 20. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével - telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad. (2) Az építési tilalom alá eső területen a) a jövőbeni rendeltetésnek megfelelő terület-előkészítő építési munkák, b) a bontási munkák, c) az építészeti örökség védelme, a régészet, illetőleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési munkák, d) a meglévő építménynek állagmegóvási, valamint a terület jövőbeni rendeltetésének megfelelő átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével kapcsolatos építési munkák, továbbá e) a meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 25 m2-rel történő bővítése és felújítása kivételével más építési munkát végezni nem szabad. Étv. 31. § (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell: a) az építmény, továbbá a szomszédos építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, b) az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét, c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit, d) a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget; e) a rendeltetésszerű telekhasználatot. 312.Kr. 18. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása - kivéve az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában - az Étv. 23-24. §-ában, a településrendezési tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e, 47
Étv. 23. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak megfeleljen. (2) A telekalakítás a 24. § (1) bekezdése szerinti változás megvalósítására irányuló, a telekalakítási hatóság által lefolytatott közigazgatási eljárás, amely a telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában ezáltal bekövetkező változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésével zárul. … Étv. 24. § (1) A telekalakítás lehet: a) telekcsoport újraosztása (2. § 22. pont), b) telekfelosztás (2. § 24. pont), c) telekegyesítés (2. § 23. pont), és d) telekhatárrendezés (2. § 25. pont). (2) Új beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké, telekké kell alakítani az érintett telekcsoport - legalább telektömbönként történő - újraosztásával. (3) (4) A telekalakítás során érintett tulajdoni jogviszonyokban a polgári jog szabályai szerint kell eljárni. 312. Kr. 18. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy c) a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e ca) az Étv. 31. § (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek, Étv. 31. § (2) Az építmények és azok részeinek építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető követelményeket. (3) Az országos építési szakmai követelményektől - külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon - lehet eltérni. (4) Az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell: a) a rendszeres karbantartás lehetőségét, b) hogy az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl, valamint c) mindenki számára a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot, d) a terület geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak való megfelelést. (5) Mind az építmény elhelyezése, mind pedig a külső megjelenését befolyásoló kialakítása, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása során különös figyelmet kell fordítani a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére. 312. Kr. 18. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,
48
cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az építési tevékenységre vonatkozó, az építésügyi hatósági eljárást megelőzően lefolytatott más hatósági eljárásokban meghatározott követelményeknek, cd) az építészeti minőség- és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná, db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges ea) járulékos építmények telken belül, eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás és ec) a közműellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e, f) a tervezőként megjelölt személy (ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is), vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészetiműszaki tervezésre, g) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-e) pont előírásainak, h) a tervezett építészeti-műszaki megoldásnak az országos építési követelményektől való eltérése engedélyezett-e vagy engedélyezhető-e, valamint i) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e. 312.Kr. 18.§ (6) Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül, vállalkozás nyilvántartási jelölés nélkül végzett építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja. A közigazgatási bírság eljárásjogi alapjait a Ket. 94/A.§-a szabályozza. A tervezői jogosultság szabályait a 104. Kr. tartalmazza, melyről részletesen a 27. „Az építési folyamat szereplői” című fejezet ír. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezésének szabályait e fejezet 7.7. alcím alatt részletesen tárgyalja. Az OTÉK előírásait az 5. „Az építményekkel szemben támasztott követelmények, az országos településrendezési és építési követelmények alkalmazása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban” című fejezet tárgyalja. 312. Kr. 18. § (2) Műemlék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Övr. A védett műemléki értékekre vonatkozó követelmények 4. § (1) A műemlék ingatlan védett műemléki értékének egészét, együttesét vagy alkotórészeit, tartozékait, berendezési tárgyait (a továbbiakban együtt: védett műemléki érték) érintő tevékenységeket a (2)-(15) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni. (2) A műemléket fizikai valójában kell megőrizni. A műemléket érintő tevékenységeket jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott esetekben jellegüktől függő szakági 49
kutatásoknak kell megalapozniuk. A műemlék anyagát érintő tevékenységek során a műemlék történeti értékeit fel kell tárni, és dokumentálni kell. (2a) A műemléki értékek feltárása, a műemlék kutatása során előnyben kell részesíteni a korszerű vagy hagyományos roncsolásmentes vizsgálatokat, a roncsolással járó szondázást, különösen a szondázást meghaladó falszövet kutatással szemben. A 2. melléklet 9. pontjában meghatározott esetekben roncsolásos szondázó kutatást kell végezni. A roncsolásos kutatás a műemléknek a tervezett tevékenységgel érintett részén túl nem terjedhet, kivéve, ha azzal a tervezett tevékenységgel összefüggő, más módon meg nem szerezhető információ nyerhető. Átfogó kutatásnak műemlék teljes homlokzatának helyreállítása, valamint műemlék egészének vagy épületrészének teljes belső helyreállítása során van helye. (3) Műemlék átalakítását a védett műemléki értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az értékek összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását. A történeti korok emlékeinek megtartása nem jelent kötelezettséget ezek bemutatására. (4) Műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy műemlék telkén új építmény, építményrész építése a védett műemléki érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti. (5) Műemlék alkotórészének, tartozékának javítása vagy korszerűsítése során az eredeti vagy meglévő alkotórész, tartozék, megőrzésére, felújítására kell törekedni. Amennyiben ez a pusztulás mértéke vagy a használat ellehetetlenülése miatt már nem lehetséges, úgy megfelelő a részleges csere, a részleges vagy teljes pótlás azonos vagy hasonló anyagból, és csak kivételes, indokolt esetben eltérő anyagból. (6) Történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban szakági kutatásokon kell alapulnia a kert, park helyreállítására, felújítására irányuló munkáknak. Növények eltávolítása, áttelepítése, fás szárú növények kivágása, a kerti térhatást megváltoztató koronaalakító metszése, valamint építmények építése és bontása, továbbá új növényzet telepítése, a történeti kert és más műemlék, műemléki együttes érvényesülését, hitelességének, értékeinek helyreállítását nem sértheti. (7) A műemlék rendeltetése, használata nem járhat a védett műemléki értékek veszélyeztetésével. (8) Műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett műemléki értékek fennmaradását, érvényre jutását jobban szolgáló és visszafordítható megoldásokat. (9) Műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás áthelyezése csak restaurátor szakember közreműködésével végezhető. (10) A tulajdonosi érdekek figyelembe vétele mellett törekedni kell a műemlék nagyközönség számára történő bemutatására. (11) Műemléki jelentőségű területen végzett tevékenységek során nem sérülhet a védett településrész történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei, utcaképei és az építmények együttesének összefüggő rendszere. (12) Történeti táj esetén biztosítani kell a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendeletben védendő értékként meghatározott jellemzők fennmaradását és érvényesülését. (13) Védett temetők és temetkezési emlékhelyek esetén a védetté nyilvánításról szóló döntésben meghatározott védett értékek fennmaradását és érvényesülését a nem védett építményeket érintő tevékenységek során is biztosítani kell. (14) Az ideiglenes állagmegóvás alkalmazásával, különösen a természetes károsító tényezők, elsősorban a csapadékvíz távoltartását célzó, illetve statikai állékonyságot biztosító megoldásokkal el lehet térni a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseitől, ha az eltérés nem 50
eredményezi a védett műemléki érték helyreállíthatatlan sérülését, vagy pusztulását. Az ideiglenes állagmegóvás állapota legfeljebb 5 évig tartható fenn, és ez idő alatt a tulajdonos köteles gondoskodni a védett műemléki érték helyreállításáról. (15) Műemlék jókarbantartása keretében a műemlék megjelenésének megváltoztatásával, védett műemléki érték sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával nem járó tevékenység végezhető. A műemlék jókarbantartása érdekében elvégzett tevékenység dokumentálása, a rendszeres műszakiállapot-figyelés és a védett műemléki érték állapotának dokumentálása a tulajdonos feladata. 312. Kr. 18. § (3) Az építési tevékenységgel érintett telek az (1) bekezdés b) pontja szerint akkor minősül rendezettnek, ha a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az illeszkedés szabályai szerint alakították ki és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. (4) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység a) az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, b) műemlék esetén a (2) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, vagy c) engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta. (5) Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben előterjesztett, a 17. § (4) bekezdése szerinti kérelmek esetén, a rájuk vonatkozó eljárási szabályokat az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. 312. Kr. 18. § (7) Az építésügyi hatóság a Ket. alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását. Ket. 32. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. … (8) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak. (9) A hatóság az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti. 312. Kr. 19. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül meghozza. 51
(2) Az építésügyi hatóság, ha a helyszíni szemléjén megállapítja, hogy a tervezett építési tevékenységet engedély nélkül megkezdték, haladéktalanul, de legkésőbb a szemlét követő a) három napon belül építésrendészeti eljárást kezdeményez és b) nyolc napon belül az építési engedély iránti kérelmet elutasítja. A határozat tartalmi követelményei: Ket. 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg tartalmaznia kell a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést, dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt, de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt, df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, valamint a 131. § (1a) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munkával való megváltás szabályaival kapcsolatos tájékoztatást, dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást, e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, valamint a szakhatósági megkeresés mellőzésének okát, ee) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. § alkalmazásának van helye, ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát. 312. Kr. 19. § (3) Az építési engedélyre vonatkozó határozat három fő részből áll: a) rendelkező rész, b) indokolási rész, c) figyelmeztető és tájékoztató rész. 52
(4) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a tervezett építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését, d) a telken már meglévő építmény későbbi - kártalanítási igény nélküli - átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése, e) a tervezett építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények építésére, meglévő építmény bontására, tereprendezés (környezetrendezés) végzésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, f) az engedély megadásának egyéb feltételeit, g) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményét, h) az engedély hatályát. (5) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza: a) a szakértői véleménynek, a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményének vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményének figyelembevételi módját, annak indokolását, b) a döntés kikötéseinek és az építési engedély megadása feltételeinek indokolását, c) az építési engedély iránti kérelem elutasításának indokolását, d) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását, e) az országos építési követelményektől való eltérés tárgyában hozott döntés indokolását. (6) A határozat az engedély tárgyától függően tartalmaz: a) figyelmeztetést arra, hogy az építtető építési tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet, b) figyelmeztetést arra, hogy az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el, c) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a létrehozott építmény csak használatbavételi engedély kiadását vagy tudomásulvételt követően használható, d) figyelmeztetést arra, hogy műemléken az egyes, építési engedély nélkül végezhető tevékenységekhez a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott engedélye is szükséges, e) tájékoztatást arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e, f) tájékoztatást arról, hogy az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól, g) tájékoztatást az engedély hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről, h) tájékoztatást arról, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be. (7) Az építésügyi hatóság a határozaton feltünteti az értesítettek körét a 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. Övr. 3. § (1) Az örökségvédelmi hatóság engedélye (a továbbiakban: örökségvédelmi engedély) szükséges a (2)-(4) bekezdésben meghatározott tevékenységekhez, kivéve, ha azokhoz az építésügyi hatóság engedélye vagy más hatóság - örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával kiadott - engedélye szükséges. 53
Az örökségvédelmi engedélyekkel kapcsolatosan részletesebben lásd a 18. „A műemlékek védelmével kapcsolatos építésügyi szabályok” című fejezetet, illetve a D) Műemléki témakörök felkészítő anyag 2. „A műemlékvédelem mint hatósági tevékenység” című fejezetet. Az építtetői fedezetkezelésre vonatkozó részletszabályokat lásd a 27. „Az építési folyamat szereplői” című fejezetben. 7.4.3. A döntés közlése 312. Kr. 20. § (1) Az építési engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető. (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, ad) a szakhatóságok által megállapított ügyféli körrel, b) tájékoztatásul ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével, c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott. (3) A jogerős döntést közölni kell a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül, c) az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel, ha az építési engedélyezési eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építményre vonatkozott, d) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz, e) mindazokkal, akiknek értesítését jogszabály előírja. (4) Az építésügyi hatóság a kérelemnek helyt adó jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról. (5) Az építési engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el. (6) Az építési engedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzátartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos. (7) Az építésügyi hatóság - az építési engedélykérelemben erre irányuló külön kérelem esetén - a jogerős építési engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül az építtető vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően megküldi. 7.4.4. Az építési engedély hatálya, eltérés az építési engedélytől 312. Kr. 21. § (1) Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított három évig hatályos, kivéve, ha a) a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a hosszabbítást és az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint meghosszabbította, vagy 54
b) az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési napló megnyitásával igazoltan) megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá válik. (2) Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát az engedély megadására vonatkozó határozatában három évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja. Az engedély meghosszabbítására ebben az esetben is az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (3) Az építési engedély módosítása esetén az engedély hatálya csak akkor módosul, ha arra a módosítási kérelem is kiterjed és a módosított építési engedély erről kifejezetten rendelkezett. 22. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet, kivéve, ha a) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályi előírásoknak megfelel, és nem változtatja meg az építmény aa) tömegét, befoglaló méreteit, magasságát, alaprajzi kontúrját, ab) helyét, telepítési paramétereit, és a telek beépítési paramétereit, ac) tartószerkezetének rendszerét, ad) - helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén - településképet meghatározó homlokzati elemeit, b) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályoknak megfelel és nem változtatja meg az építmény a) pontban foglalt jellemzőit, elemeit, de az építmény teherviselési tulajdonságait, képességét érinti, de az építési naplóval igazoltan az építmény teherviselési tulajdonságai továbbra is megfelelőek, vagy c) az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött építési tevékenység. (2) Műemlék esetén a jogerős és végrehajtható építési engedélytől, a hozzá tartozó jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során a) építési engedélyhez, vagy b) örökségvédelmi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységgel eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet. (3) Az (1) bekezdés szerinti eltérés esetén legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig az építési naplóhoz kell csatolni a megvalósult állapotról készült az eltérést ábrázoló tervrajzot, valamint annak ismertető munkarészét. 7.5. Az összevont engedélyezési eljárás Azokban az esetekben, amikor az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt – a telek beépítésére vonatkozó telepítési követelmények, – a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos követelmények, – a kulturális örökségvédelmi követelmények előzetes tisztázása is szükséges, az építésügyi hatóságtól összevont engedélyezési eljárás lefolytatása kérhető. Az összevont engedélyezési eljárást röviden összevont eljárásnak hívjuk és a megvalósítással kapcsolatos követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési keretengedélyezési és építési engedélyezési szakaszból áll. Az összevont eljárás megindítására irányuló kérelem az összevont eljárás mindkét szakaszára vonatkozik, de az eljárás megindításakor csak az elvi építési keretengedélyezési szakasz megindításához 55
szükséges mellékleteket kell benyújtani. Az összevont eljárást egyes esetekben tervtanácsi, illetve településképi véleményezési eljárás előzi meg. 7.5.1. Elvi építési keretengedélyezési szakasz Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszának megindításához a kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell: – ha a kérelem a telek beépítésére vonatkozó telepítési követelmények, továbbá a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos követelmények előzetes tisztázására szolgál, akkor a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, vagy az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét a 252. Kr. eseteiben, – kereskedelmi létesítmény létesítése esetén felmentést, ha szükséges, – az eljárási illeték befizetésének igazolását, – elektronikus formátumban mellékelni kell a 8. mellékletben meghatározott építészetiműszaki dokumentációt. Mellékelhető még: – az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, hogy ne legyen ellenérdekű ügyfél az eljárásban, – az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. 312. Kr. 24. § (4) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során, annak tartalmától függően helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy a) a tervezett építmény elhelyezése, beépítési paraméterei, építészeti kialakítása megfelel-e a helyi építési szabályzatban és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) meghatározott követelményeknek, b) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleménye alapján a tervezett építészeti kialakítás megfelel-e a településképi követelményeknek, c) a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. (5) Műemlék esetén a (4) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. 312. Kr. 25. § (1) Az építésügyi hatóság a helyszíni szemléje során feltárt tények és nyilatkozatok alapján az elvi építési keretengedélyben megállapítja az építési engedély iránti kérelem benyújtásának feltételeit és kereteit. Az elvi építési keretengedély egyes jellemzői: – az építésügyi hatóság a megadásáról - önálló jogorvoslattal meg nem támadható – végzésben dönt, – a kérelem elutasításáról az építésügyi hatóság végzéssel dönt, a Ket. 98. § (2) bekezdése és az Étv. 35. § (5) bekezdése alapján e végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. – az építésügyi hatóság az elvi építési keretengedélyt nem adja meg, ha a tervezett építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta. – az elvi építési keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít. 56
312. Kr. 25. § (5) Az építésügyi hatóság az érdemi döntést a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül meghozza. (6) Az érdemi döntés három fő részből áll: a) rendelkező rész, b) indokolási rész, c) figyelmeztető és tájékoztató rész. (7) Az érdemi döntés rendelkező része végzés esetén a Ket. 72. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a tervezett építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését, d) az engedély megadásának egyéb feltételeit, e) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményét, f) az engedély hatályát. (8) A döntés indokolási része végzés esetén a Ket. 72. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza: a) a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményének vagy az építészetiműszaki tervtanács véleményének figyelembevételi módját, annak indokolását, b) az engedély megadása feltételeinek indokolását, c) az engedély iránti kérelem elutasításának indokolását, d) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását. (9) A döntés az engedély tárgyától függően tartalmazza a) a figyelmeztetést arra, hogy az engedély építési tevékenység végzésére nem jogosít, b) tájékoztatást az engedély hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről, c) a tájékoztatást arról, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be. Ket. 72. § (2) A végzésnek - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da), df) és dg) alpontjában, e) pont ec), ef) és eg) alpontjában, f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket (…) 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg tartalmaznia kell a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, valamint a 57
131. § (1a) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munkával való megváltás szabályaival kapcsolatos tájékoztatást, dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást, e) az indokolásban ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát. Az építésügyi hatóság a döntésén az értesítettek körét feltünteti. 312. Kr. 26. § (1) Az elvi építési keretengedély tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető. (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, b) tájékoztatásul ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével. A döntés jogerőre emelésével kapcsolatos tudnivalók és teendők: – Az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el. – A jogerős elvi építési keretengedély a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos. – A jogerős döntést közölni kell az építtetővel vagy meghatalmazottjával. – A jogerős döntést követően az építésügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról. Az elvi építési keretengedély a jogerőssé válásának napjától számított egy évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte az engedély hatályának meghosszabbítását és azt az építésügyi hatóság ez idő alatt meghosszabbította, vagy a mellékletek benyújtásával az építési engedélyezési szakasz lefolytatását. 7.5.2. Építési engedélyezési szakasz Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza külön kérelem benyújtása nélkül az építési engedély iránti kérelemhez előírt műszaki tartalmú dokumentáció és mellékletek – az elvi keretengedély hatálya alatt – az ÉTDR-be történő feltöltésével kezdődik. Az összevont engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszában az építtető az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezését kérheti, ekkor az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza külön kérelem benyújtása nélkül az országos építési 58
követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem mellékleteinek az ÉTDR-be történő feltöltésével kezdődik. 312. Kr. 28. § (3) Az építési engedélyezési szakaszban az elvi építési keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságot – azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, illetve amelyekről az elvi építési keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott – akkor is kötik, ha az elvi építési keretengedély megadását követően az elvi építési keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak. (4) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakaszára, a kérelem tartalmától függően az építési valamint az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárásának szabályait (…) kell alkalmazni. (5) Az építésügyi hatóság - az építtetőnek az összevont eljárás iránti kérelmébe foglalt erre irányuló külön kérelme alapján - a jogerős építési engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül az építtető erről szóló rendelkezésének megfelelő módon megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának. (312. Kr. 23-28. §) 7.6. Összevont telepítési eljárás 7.6.1. Az összevont telepítési eljárás alapvető szabályai Étv. 30/B. § (1) Az építési beruházás megvalósítása érdekében kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon összevont telepítési eljárás lefolytatása kezdeményezhető. (2) Az összevont telepítési eljárás két szakaszból áll: a) telepítési hatásvizsgálati szakasz, b) integrált építési engedélyezési szakasz. (3) Az összevont telepítési eljárást építésügyi hatósági szolgáltatás előzi meg. (4) A telepítési hatásvizsgálati szakaszban az építésügyi hatóság döntése a) a kérelem elutasítása esetén határozat, b) a kérelem teljesítése esetén önálló jogorvoslattal meg nem támadható végzés formájában kiadott telepítési engedély, mely csak az integrált építési engedély megadásáról szóló határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslati kérelemben támadható. (5) Ha az építési beruházás megvalósításához a helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv módosítása is szükséges, az erről szóló településrendezési szerződés megkötését követően indítható az összevont telepítési eljárás. Ebben az esetben a telepítési hatásvizsgálati szakasz és annak döntése kiváltja a településrendezési jóváhagyási eljárás külön jogszabályban előírt véleményezési és egyeztetési szakaszát. (6) Az összevont telepítési eljárást kormányrendeletben kijelölt építésügyi hatóság folytatja le, az ott meghatározottak szerint. Az összevont telepítési eljárás esetköre és általános szabályai: 312. Kr. 29. § (1) Az építtető kérelmére - a sajátos építményfajták kivételével - összevont telepítési eljárást kell lefolytatni, ha az építési beruházás megvalósításához szükséges követelmények tisztázásához az alábbi eljárások, vagy azok egy részének lefolytatása szükséges: a) a településrendezési eszköz módosításának, elfogadásának egyeztetési szakasza, 59
b) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési eljárás, c) a környezetvédelem vonatkozásában a Khvr. szerinti ca) környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy cb) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, d) a földvédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás termőföld igénybevételével is jár, a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása, e) az erdővédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás erdőterület igénybevételével is jár ea) az erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása, vagy eb) f) telekalakítási engedélyezési eljárás, ha az építési beruházáshoz a településrendezési eszköz módosítása nem szükséges, g) a régészet vonatkozásában ga) a próbafeltárás vagy a megelőző régészeti feltárás engedélyezési eljárása, vagy gb) a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint nagyberuházásnak minősülő építési beruházás esetén a próbafeltárás bejelentésének tudomásulvételére irányuló eljárás és a további régészeti feladatellátás meghatározására irányuló eljárás, h) az építési engedélyezési eljárás, i) j) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti eljárás. Az összevont telepítési eljárás – a fenti a)-g) pont szerinti eljárásokat összevonó telepítési hatásvizsgálati szakaszból (a továbbiakban: THSZ) és – a fenti h)-j) pontja szerinti eljárásokat összevonó integrált építési engedélyezési szakaszból (a továbbiakban: IÉSZ) áll. Az építtető az eljárás tárgyát képező építési beruházás alapján határozza meg, hogy a THSZben a fenti a)-g) pontban felsorolt eljárások közül mely eljárások lefolytatását kéri. Az összevont telepítési eljárásban – a fenti c)-e) pont szerinti önálló engedélyezési eljárásokat lefolytató hatóságok szakhatóságként (a továbbiakban: ügydöntő szakhatóság), – a fenti b)-j) pont szerinti önálló engedélyezési eljárásokban – külön jogszabályok szerint – egyébként érintettség esetén részt vevő szakhatóságok az a) pont szerinti településrendezési eszköz egyeztetési eljárásában vélemény-nyilvánításra jogosult államigazgatási szervek is – ha nem ügydöntő szakhatóságok – szakhatóságként (a továbbiakban: megalapozó szakhatóság) vesznek részt. Eljáró hatóság: – a fenti a), b), f), h) és j) pont szerinti eljárásokat az összevont telepítési eljárásra kormányrendeletben kijelölt építésügyi hatóság, ha az összevont telepítési eljárásban a fenti g) pont szerinti eljárást is le kell folytatni, akkor a kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala (a továbbiakban: ügydöntő építésügyi hatóság) folytatja le. – Az ügydöntő és a megalapozó szakhatóságokat az ügydöntő építésügyi hatóság keresi meg és szerzi be állásfoglalásukat. Korábbi engedély felhasználása:
60
– Ha az építtető a fenti c)-g) vagy j) pontja szerinti jogerős hatósági engedélyek bármelyikét már külön eljárásban megszerezte, az az összevont telepítési eljárásban – az engedély hatálya alatt – felhasználható. Egyéb rendelkezések az összevont telepítési eljárásra: – Összevont telepítési eljárás kezdeményezhető a beruházással érintett telekre vonatkozó településrendezési eszköz elkészítésével vagy módosításával párhuzamosan is. Ebben az esetben építtető kérelméhez csatolni kell az építési beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatokat, hatásvizsgálatokat, valamint részletes technológiai leírást és előzetes régészeti dokumentációt is tartalmazó, továbbá a földmunkákat is bemutató telepítési tanulmánytervet. Ekkor a szakhatósági állásfoglalásnak tartalmaznia kell a településrendezési eszközzel kapcsolatos véleményt is. – Az összevont telepítési eljárás iránti kérelem az eljárás mindkét szakaszára vonatkozik, azonban a kérelem benyújtásakor csak az első szakasz megindításához előírt mellékleteket kell benyújtani. – A hatóságok ügydöntő szakhatóságként való közreműködése nem módosítja a hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozó ágazati jogszabályokban foglalt előírások és követelmények betartásának, illetve az eljárásban hozott szakhatósági állásfoglalásban előírt feltételek és kötelezettségek végrehajtásának, betartatásának kötelezettségét, nem szűkíti ezen jogszabályok alapján megállapítható ügyféli kört és az ehhez kapcsolódó jogorvoslati jogot. Az összevont telepítési eljárásban minden érintett hatóság csak egyszer vesz részt szakhatóságként, de több követelmény érvényre juttatására is jogosult. – Az ügydöntő szakhatóságok szakhatósági eljárásuk során – az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó és az itt részletezett egyes eltérésekkel – az (1) bekezdésben a 312. Kr. 29. § (1) bekezdésében felsorolt eljárásokra vonatkozó jogszabályok szerint járnak el és alakítják ki állásfoglalásukat. – A megalapozó szakhatóság szakhatósági állásfoglalását harminc napon belül – kivéve, ha a rá vonatkozó jogszabályi előírások ennél rövidebb időtartamot állapítanak meg –, de legkésőbb az utolsó hiányzó dokumentum beérkezésétől számított öt napon belül hozza meg. – Az ügydöntő szakhatóság állásfoglalását az adott eljárásra vonatkozó külön jogszabályban előírt határidőn belül, ennek hiányában negyvenöt napon belül, több ügydöntő szakhatóság közreműködése esetén a leghosszabb ügyintézési határidőn belül hozza meg. Amennyiben a hiánypótlások elhúzódása miatt ez az ügyintézési határidő nem tartható, úgy az utolsó hiányzó dokumentum beérkezésétől számított öt napon belül hozza meg a döntését a szakhatóság. – Az építésügyi hatósági eljárásban az ügydöntő szakhatóságként eljáró hatóságok külön eljárásaira vonatkozó illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat a 312. Kr. 29. § (1) bekezdésben felsorolt eljárásokra vonatkozó jogszabályok szerint kell megfizetni. – Az eljáró építésügyi hatóságnak az összevont telepítési eljárásban az elvi építési keretengedélyezési és az integrált építési engedélyezési eljárás lefolytatására a a 312. Kr. III. fejezetében foglalt, valamint az építési engedélyezési és összevont engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, a telekalakítási eljárás lefolytatására a 312. Kr. elektronikus ügyintézésre vonatkozó, valamint a 338. Kr. telekalakításra vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
61
– Az összevont telepítési eljárásban az ügydöntő építésügyi hatóság és a szakhatóságok a tényállás tisztázása érdekében kötelesek a legszélesebb körű együttműködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására. 7.6.2. Építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevétele az összevont telepítési eljárás megindítása előtt Az építtető az összevont telepítési eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtása előtt hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az összevont telepítési eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatósághoz. Az építési beruházás helyétől, jellegétől függően a hatósági szolgáltatás keretében – elektronikus kérelem és gyűjtőtárhely igénybevétele esetén az elektronikus gyűjtőtárhelyen tárolt dokumentumaihoz való hozzáférés biztosításával – az eljáró hatóságtól és annak útján az érintett szakhatóságoktól tájékoztatást kérhet: – az erdő igénybevételének feltételeiről, a benyújtandó mellékletekről, azok tartalmáról, – beruházással érintett telekre vonatkozóan a termőföld minőségéről, a más célú hasznosítás engedélyezéséhez benyújtandó mellékletekről, azok tartalmáról, – előzetes régészeti dokumentáció és a földmunkákat bemutató tervek benyújtásával a beruházással érintett telek régészeti érintettségéről és a régészeti örökség védelme érdekében elvégzendő régészeti feladatokról, – arról, hogy van-e a tevékenységnek jelentős hatása a környezetre, ettől függően milyen további környezetvédelmi engedélyek lefolytatásra kerüljön sor és annak mi a tartalma. Ezekben az esetekben az építésügyi hatóság a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül az ÉTDR alkalmazásával megkeresi a vizsgálatra hatáskörrel rendelkező – az összevont telepítési eljárásban ügydöntő szakhatóságként részt vevő – hatóságot. A szakhatóság ügyintézési határideje tizenöt nap. Az építésügyi hatóság a szakhatóság véleményére, illetve saját véleményére alapozva szakmai nyilatkozatot ad a vizsgálatra hatáskörrel rendelkező hatóság véleményének beérkezését követő munkanaptól számított tíz napon belül. Az építtető kérheti továbbá: – annak vizsgálatát, hogy az elektronikus gyűjtőtárhelyen gyűjtött kérelmének, dokumentumainak tartalma, mellékletei és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e a THSZ lefolytatásához, – tájékoztatását arról, hogy az összevont telepítési eljárás lefolytatásához szükséges-e további melléklet becsatolása vagy szakhatósági közreműködés, – tájékoztatását az összevont telepítési eljárás és a szakhatósági közreműködés illetékének, illetve igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről, – tájékoztatását a leendő ügyféli körről és a várható hatásterületről. 7.6.3. Az összevont telepítési eljárás megindítása, a kérelem tartalma 312. Kr. 31. § (1) Az összevont telepítési eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezésétől számított öt napon belül az ügydöntő építésügyi hatóság az eljárás megindításáról a) elektronikusan értesíti aa) az építéssel vagy településrendezéssel érintett illetékes önkormányzatot, ab) az eljárásban részt vevő szakhatóságokat, ac) nemzetközi eljárás esetén - a környezetvédelmért felelős miniszter útján - a hatásviselő felet, 62
b) a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően, ennek hiányában papír alapon értesíti ba) az építtetőt és bb) az ismert ügyfelet. Az összevont telepítési eljárás lefolytatására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell: – azt, hogy a mely hatóságok milyen eljárásainak integrálását kérik az összevont telepítési eljárásban, – a beruházással érintett telek címét, helyrajzi számát, – a termőföld végleges más célú hasznosításának, erdő esetén annak termelésből történő kivonásának pontos célját, a szükséges teljes területigényt, – a kérelmezett telekalakítás célját, – az építési beruházás jellegét és rövid ismertetését, – a kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, – annak felsorolását, hogy a THSZ egyes szakhatósági eljárásaihoz milyen mellékletek kerülnek benyújtásra, – a kérelmező aláírását. 7.6.4. A telepítési hatásvizsgálati szakasz A THSZ a 312. Kr. a 29. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti, az építési beruházás megvalósításához szükséges önálló eljárásokat válthatja ki. 312. Kr. 32. § (2) A THSZ megindításához - érintettségtől függően - mellékelni kell a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki és egyéb dokumentációt, b) a szakhatóság megkereséséhez szükséges, a szakhatósági eljárások lefolytatásához alkalmas, a 7. mellékletben felsorolt dokumentációt, c) a telekalakítás engedélyezéséhez szükséges hatályos záradékkal ellátott változási vázrajzot, d) az előzetes régészeti dokumentációt és a földmunkákat bemutató terveket, vagy az örökségvédelemi hatóság nyilatkozatát a terület régészeti érintettségéről, valamint a régészeti örökség védelme érdekében elvégzendő régészeti feladatokról, e) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll a 29. § (1) bekezdése szerinti eljárásokban hozott döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, f) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést, g) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását, h) a településrendezési szerződés másolatát és a településrendezési eszköz egyeztetéséhez a 314. Kr-ben előírt telepítési tanulmánytervet, ha az építési beruházás megvalósítása érdekében településrendezési eszköz készítése vagy módosítása szükséges. (3) A THSZ-ben a hatóságon kívül a szakhatóságok szakhatósági eljárásukban a Ket. szerinti egyszeri tartalmi hiánypótlási felhívást bocsáthatnak ki a szakterületükre vonatkozó dokumentáció hiányossága esetén a szakhatósági megkeresésétől számított öt napon belül. (4) A THSZ-ben a településrendezési eszköz módosításának, elfogadásának egyeztetési szakaszát a 314. Kr. szerint e fejezetben foglalt eltérésekkel kell lefolytatni. A döntés meghozatala: 312. Kr. 33. § (1) Az építésügyi hatóság a THSZ-ben a döntést a) hiánytalan kérelem esetén az utolsó szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől, 63
b) hiányos kérelem esetén az utolsó hiányzó dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg. A döntés tartalma: 312. Kr. 33. § (2) Ha a településrendezési eszköz véleményezési eljárása is a THSZ-ben kerül lefolytatásra, akkor a szakhatóságok állásfoglalásának a 314. Kr-ben foglaltak szerinti tartalmú véleményt is tartalmaznia kell. (3) A telepítési engedélyben az építésügyi hatóság a helyszíni szemle és az eljárás során feltárt tények és nyilatkozatok, továbbá a szakhatóságok állásfoglalása alapján megállapítja a tervezett beruházás telepítési feltételeit és követelményeit, az építési engedély megadásának telepítési kereteit, a tervezett tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit, továbbá a településrendezési eszköz módosítása esetén a településrendezési eszközzel kapcsolatos megállapításait és jóváhagyásának szakmai feltételeit. Mit foglal magába a telepítési engedély? 312. Kr. 33. § (4) A telepítési engedély az összevont eljárások fajtáitól függően egyben a) elvi építési keretengedély, b) telekalakítási engedély, c) termőföld végleges más célú hasznosításának engedélye, d) az erdő területi igénybevételének engedélye, e) régészeti feltárási engedély, f) környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély, g) a településrendezési eszközzel kapcsolatos vélemény. A telepítési engedély tárgyában hozott döntés rendelkező része a Ket. 72. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza: – az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, – a tervezett építési beruházás, a beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatok, valamint technológia rövid leírását, a tervezett építmény rendeltetését, az ismert és vizsgált önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetésük megjelölését, – a döntéssel érintett valamennyi telek címét, helyrajzi számát, – az eljáró hatóság - kérelemtől függően - elvi építési keretengedély, telekalakítási engedély, régészeti feltárási engedély tárgyában hozott döntését, az engedély feltételeit, – az eljáró hatóságnak a kérelem tárgyát képező kiváltott eljárásokban az ügydöntő szakhatóságok állásfoglalása alapján hozott döntését, – az építési beruházás megvalósításának jogszabályban és az ügydöntő szakhatóságok állásfoglalásában előírt feltételeit, azaz a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési feltételeire, a földvédelmi járulék megfizetésére vonatkozó előírásokat, illetve az erdő igénybevételének engedélyezésére, feltételeire, az erdővédelmi járulék megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket, – az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit, – a megalapozó szakhatóságok állásfoglalását és kikötéseit, – a szakhatóságok településrendezési eszközzel kapcsolatos, a 314. Kr. szerinti véleményét, jóváhagyásuk szakmai feltételeit. A telepítési engedély végzés tájékoztatást tartalmaz arról, hogy – telepítési engedély megadásáról szóló végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, az abban foglaltak csak az integrált építési engedély elleni jogorvoslatban támadhatók, 64
– a telepítési engedély a környezethasználat megkezdésére, építési tevékenység végzésére nem jogosít, – a régészeti feltárás a telepítési engedély kézhezvétele után megkezdhető, – az engedélyezett végleges más célú termőföld felhasználást, erdő igénybevételt, környezethasználatot és a kérelmezett tevékenységet, a telepítési engedélyben meghatározott időn belül és csak a jogerős integrált építési engedély birtokában szabad megkezdeni és folytatni, – a telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetése csak az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után kérhető, és az átvezetés megtörténtét az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor igazolni köteles, – a telepítési engedély nem mentesíti az építtetőt a környezethasználat és az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól, – az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező dokumentációba mikor, hol és milyen módon tekinthet be, A telepítési engedély végzés figyelmeztetést tartalmaz arról, hogy a földvédelmi és az erdővédelmi járulékot az előírt határidőre be kell fizetni, illetve az előírt régészeti feltárást a kivitelezés megkezdéséig be kell fejezni. A telepítési engedély végzés hatálya és mire jogosít? – A telepítési engedély egy évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte az engedély hatályának meghosszabbítását és a telepítési engedély hatályát az építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint ez idő alatt meghosszabbította, vagy az IÉSZ lefolytatását a mellékletek benyújtásával kezdeményezték. – A telepítési engedély környezethasználat megkezdésére, építési tevékenység végzésére nem jogosít, és nem mentesíti az építtetőt a környezethasználat és az építési beruházás megvalósításához, az építési tevékenység megkezdéséhez a jogszabály szerint szükséges más hatósági engedélyek vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. – A régészeti feltárás a telepítési engedély kézhezvétele után megkezdhető. – Az engedélyezett végleges más célú termőföld felhasználást, erdő igénybevételt, környezethasználatot és a kérelmezett tevékenységet a telepítési engedélyben meghatározott időn belül és csak a jogerős integrált építési engedély birtokában szabad megkezdeni és folytatni. – A telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetése csak az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után kérhető, és az átvezetés megtörténtét az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor - az építési naplóban történő rögzítéssel is - igazolni köteles. A telepítési engedély végzés közlése: 312. Kr. 34. § (6) A telepítési engedélyről szóló, iratazonosítóval ellátott végzést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, ad) az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Espooi egyezmény) szerinti nemzetközi eljárás esetén a hatásviselő félnek, 65
b) tájékoztatásul ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével, bc) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott, bd) az eljáró ingatlanügyi hatósággal, ha az engedély egyben telekalakítási engedély is, be) a Magyar Nemzeti Múzeummal, ha az engedély egyben régészeti feltárási engedély is. 7.6.5. Az integrált építési engedélyezési szakasz Az IÉSZ a következő önálló eljárásokat válthatja ki: – egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, – építési engedélyezési eljárás, – az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása. Az IÉSZ megindítását a telepítési engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül külön kérelem nélkül, illetve településrendezési eszköz módosításának, elfogadásának esetében az érintett településrendezési eszköz hatálybalépését követően lehet kezdeményezni az előírt mellékletek benyújtásával. 312. Kr. 35. § (3) Az IÉSZ megindításához - a tartalomtól függően - mellékelni kell a) a telepítési engedélyben tett kikötés, feltétel teljesítésének igazolását, b) az építési beruházás megvalósításához még szükséges a 29. § (1) bekezdés c)-g) pontja szerinti önálló eljárásban kiadott jogerős engedély megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, c) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést, d) ha az építtető kérte, az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott hat hónapnál nem régebbi szakmai nyilatkozatát. (4) A kérelemhez mellékelni kell továbbá az e rendeletben meghatározott digitális formátumban adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, b) az ügydöntő szakhatósági állásfoglalás beszerzéséhez szükséges 7. melléklet szerinti dokumentációt. Értesítés az IÉSZ megindításáról: 312. Kr. 35. § (5) Az IÉSZ megindulásáról az építésügyi hatóság a mellékletek beérkezésétől számított öt napon belül a) elektronikusan értesíti aa) az építéssel vagy településrendezéssel érintett illetékes önkormányzatot, ab) az eljárásban részt vevő szakhatóságokat, ac) ha az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése - különösen az Espooi egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján - feltételezhető, az Espooi egyezmény szerinti értesítés küldése érdekében a környezetvédelemért felelős minisztert, b) a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően, ennek hiányában papír alapon értesíti ba) a kérelmezőt, bb) az ismert ügyfelet. A döntés tartalma: 66
– Az integrált építési engedély iránti kérelem elbírálása során a telepítési engedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságokat - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkeztek, illetve amelyekről az telepítési hatásvizsgálati szakaszban nyilatkoztak - akkor is kötik, ha a telepítési engedély megadását követően a telepítési engedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak. – Ha a THSZ kiváltotta a telekalakítási engedélyezési eljárást, akkor az integrált építési engedély megadásának nem feltétele a telek rendezettsége. A telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséről az építtető köteles a kivitelezés megkezdéséig gondoskodni. – Ha a THSZ kiváltotta a településrendezési eszköz jóváhagyási eljárásának egyeztető szakaszát is, akkor integrált építési engedély iránti kérelem csak a településrendezési eszköz elfogadása és hatálybalépése esetén bírálható el. Az integrált építési engedély határozat rendelkező része tartalmazza az építési engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein kívül: – az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, – a tervezett építési beruházás, a beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatok, valamint technológia rövid leírását, a tervezett építmény rendeltetését, az ismert és vizsgált önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetésük megjelölését, – a hatóságnak a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hozott döntését, – az egységes környezethasználati engedély feltételeit. Az integrált építési engedély határozat tájékoztatást tartalmaz arról, hogy – telepítési engedély megadásáról szóló végzésben hozott döntés a határozat elleni jogorvoslati eljárásban támadható, – a telekalakítási engedély alapján a változást az ingatlan-nyilvántartáson az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése előtt át kell vezetni, és annak megtörténtét építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor igazolni köteles. Az integrált építési engedély határozat közlése: 312. Kr. 35. § (11) Az integrált építési engedélyről hozott, iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, ad) az Espooi egyezmény szerinti nemzetközi eljárás esetén a hatásviselő félnek, b) tájékoztatásul ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével, c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott. (12) A jogerős döntést közölni kell: a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül, c) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz, 67
d) az eljáró ingatlanügyi hatósággal, ha a THSZ-ben telekalakítási engedély kiadására is sor került. (13) Az építésügyi hatóság a) a jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról, továbbá b) jogerőre emelkedésére tekintet nélkül a Ket. szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt az integrált építési engedély tárgyában hozott határozatot a telepítési engedély tárgyában hozott végzéssel együtt, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakhatósági állásfoglalást, amit az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tárgyában olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta. 7.6.6. Példa összevont telepítési eljárás lefolytatására
Egy beruházáshoz sok hatóság számos eljárásának lefolytatására van szükség ahhoz, hogy a beruházó megtudja, meg lehet-e valósítani egy adott területre az általa kívánt beruházást, túl hosszú utat kell megtenni a településrendezési eszköz megalkotásától (módosításától) az építési engedély kiadásáig. Az eljárások egymásra épülnek, az egymásra épülő eljárásokban a hatóságok egymás szakhatóságai, pl. a környezetvédelmi eljárásokban szakhatóság a földvédelmi, az erdővédelmi, a talajvédelmi, a régészeti örökségvédelmi hatóság, a földvédelmi eljárásban pedig a környezetvédelmi hatóság, és a földvédelmi eljáráshoz is szükség van az örökségvédelmi és a talajvédelmi hatóság szakhatósági közreműködésére. Így előfordulhat, hogy a telekalakítás, a termőföld más célú hasznosításának engedélyezése, a régészeti feltárás megkezdése után derül csak ki, hogy a tervezett beruházás környezeti hatásai miatt, ahhoz a környezetvédelmi hatóság nem járul hozzá. 68
Az összevont telepítési eljárás ennek kiküszöbölését szolgálja. Mi történik, ha egy befektető vállalkozó konkrét elhatározással jelentkezik az önkormányzat képviselő testületénél: pl. termelő üzemet szeretne megvalósítani egy adott, konkrét területen. A beruházó vállalkozó egyeztet az önkormányzattal a beruházás befogadási szándékáról, körvonalazódnak a felek igényei. Az egyeztetés során kiderül, hogy a településrendezési tervet/helyi építési szabályzatot módosítani szükséges. A befektető vállalkozó pozitív fogadtatás esetén kidolgoztatja a beruházás terveit a szükséges mélységben (településrendezéshez, összevont eljárás 1. üteméhez), és kezdeményezi a településrendezési szerződés megkötését. A képviselőtestület dönt a szándék befogadásáról és felhatalmazza a polgármestert a településrendezési szerződés megkötésére. A településrendezési szerződés megkötését követően az önkormányzat elindítja a településrendezési terv módosítása előkészítését, ill. egyeztetése és elfogadása eljárását. A befektető közben gyűjtögeti az eljárás lefolytatásához szükséges mellékleteket és hatósági szolgáltatás keretében tisztázza a hatóságnál az előzetes szakkérdéseket. Kérelmet nyújt be az új típusú összevont eljárásra a településrendezési szerződés és a telepítési tanulmányterv csatolásával. Az összevont telepítési eljárás két szakaszból áll: 1. telepítési hatásvizsgálati eljárás, 2. integrált építési engedélyezési eljárás. A kérelemhez az összevont eljárás első szakaszához szükséges mellékleteket becsatolva a beruházó megindítja az összevont eljárás első szakaszát, a telepítési hatásvizsgálati szakaszt (THSZ). Az ügy gazdája az építésügyi hatóság, aki valamennyi szakhatóság bevonásával lefolytatja az eljárást, az első szakasz végén, jogszabályokon alapuló, önállóan nem megtámadható végzést hoz, telepítési engedélyt ad, abban rögzíti a szakhatóságok településrendezési eszközzel kapcsolatos véleményét, mely köti az eljárásban résztvevő szak/hatóságokat a továbbiak folyamán. A hatóság megküldi a telepítési engedélyt a képviselőtestületnek. Ha a THSZ-ben tartottak közmeghallgatást, az kiválthatja a településrendezés jóváhagyása során tartandó lakossági fórumot, a telepítési engedély pedig kiváltja a településrendezési eljárás véleményező szakaszát (és ezek további egyeztető tárgyalásait is). Az önkormányzat képviselőtestülete a véleményező szervek véleménye helyett döntését a telepítési engedélyben foglaltakra alapozza, és szabadon dönt, megalkotja rendeletét. A rendelet hatálybalépéséig tartó mintegy 30-60 napban az építtető előkészíti az építési engedélyezéshez szükséges dokumentációt, majd a rendelet hatálybalépését követően, ennek benyújtásával megindítja az integrált építési engedélyezési szakaszt. Az integrált építési engedélyezési szakasszal lezárul az összevont eljárás, az itt hozott döntés/határozat ellen lehet csak jogorvoslattal élni. Természetesen lehetőség van a beruházás megvalósítási feltételeinek összevont telepítési eljárás keretében való tisztázására akkor is, ha annak megvalósításához nincs szükség a településrendezési eszköz módosítására vagy megalkotására. (312. Kr. 29-35. §) 7.7. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása 69
7.7.1. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem és mellékletei 312. Kr. 36. § (1) Az OTÉK IV. Fejezetében foglalt előírásoktól eltérő műszaki megoldás tervezése esetén az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezésére az OTÉK 111. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében - figyelemmel a természeti erőforrások fenntarthatóságának biztosítására vonatkozó követelményekre - az építésügyi hatóságtól engedély kérhető. Az OTÉK IV. fejezete az „Építmények létesítési előírásai”-t tartalmazza. OTÉK. 111. § (3) A IV. fejezetben szereplő előírásoktól eltérni csak a (4) bekezdésben foglaltak tekintetében és az ott meghatározott feltételekkel lehet akkor, ha a tervezett megoldás: a) az élet és az egészség védelmével, a biztonságos használhatósággal kapcsolatos érdeket nem sért, b) veszélyhelyzetet nem teremt, c) a szomszédos önálló rendeltetési egységekhez fűződő használati jogokat nem korlátozza. (4) Az eltérő megoldás a) az egészségvédelem, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatának biztosítása szempontjából az 56/B. §, a 66. §, a 70. §, a 71. §, a 72. § (7) bekezdése, a 73. §, a 77. § (4)-(5) bekezdése, a 79. § (2) bekezdés b) pontja, a 82. § (2) bekezdés a)-b) pontja, a 82. § (9) bekezdése, a 85. §, a 86. § (1) bekezdése, a 88. § (3) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése, a 90. § (2)-(4) bekezdése, a 92. § (5)-(6) bekezdése, a 99. § és a 103. § (1)-(2) bekezdése, továbbá a honvédelmi, katonai, és a nemzetbiztonsági célú építmények esetében a 46. § (1) bekezdése tekintetében az egészségügyi követelmények figyelembevételével, b) a tűzvédelem biztosítása szempontjából a 62. § (4) bekezdése, a 64. § (6) bekezdése, a 73. § (1) bekezdése, a 85. § (9) bekezdése, a 88. § (4) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 96. § (2) bekezdés b)-d) pontja tekintetében a tűzvédelmi követelmények figyelembevételével, c) az építmények használati feltételeinek biztosítása szempontjából a 64. § (2) és (4) bekezdése, a 65. § (1)-(4) bekezdése, a 68. § (1)-(3) bekezdése, a 85. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a 98. § (2) bekezdése tekintetében a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével valósítható meg. 312. Kr. 36. § (2) Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelmet elő lehet terjeszteni a) önálló kérelemként, b) az építési vagy a fennmaradási engedély iránti kérelemmel együtt, c) az összevont engedélyezési eljárás második szakaszában az építési engedélyezési szakaszban, vagy d) az összevont telepítési eljárás második szakaszában az integrált építési engedélyezési szakaszban. (3) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell a) a 8. mellékletben meghatározott azon építészeti-műszaki dokumentáció részeket, amelyeket az eltérés műszaki tartalma érint, b) a műszaki leírásban az eltérés műszaki szükségességének bemutatását, c) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges 5. melléklet szerinti dokumentációt, 70
d) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. Itv. Melléklet XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke I. Az építésügyi hatóságnál indított 6. az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint, 312. Kr. 36. § (4) A kérelemhez mellékelni lehet a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását - amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre - és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. 7.7.2. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala 312. Kr. 37. § (1) Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani. (2) Az eljárásban a kérelem tartalmától függően mellőzhető a helyszíni szemle lefolytatása. (3) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja, hogy a tervezett eltérés, az érintett szakhatóság állásfoglalása, illetve a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével engedélyezhető-e. (4) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg. A határozat tartalma: A határozat Ket. 72. § (1) bekezdésben előírt tartalmi követelményeit e fejezet 7.4.2. alcím alatt idéztük. 312. Kr. 37. § (5) A határozat három fő részből áll: a) rendelkező rész, b) indokolási rész, c) figyelmezető és tájékoztató rész. (6) Az önállóan előterjesztett kérelem ügyében hozott határozat rendelkező része, a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) az érintett telek címét, helyrajzi számát, c) a tervezett és engedélyezett eltérés rövid leírását, d) az engedély hatályát. (7) Az önállóan előterjesztett kérelem ügyében hozott határozat tartalmazza a tájékoztatást arról, hogy a) az eltérési engedély önmagában építési tevékenység végzésére nem jogosít, és nem mentesíti építtetőt az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól, b) az eltérési engedély hatálya nem hosszabbítható meg, 71
c) az építésügyi hatóságot kizárólag a hatályossága alatt benyújtott építési vagy fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során köti az általa engedélyezett eltérés tekintetében, d) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészetiműszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be. (8) A 36. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem ügyében az építésügyi hatóság az építési, illetve a fennmaradási engedély, a 36. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben az integrált építési engedély tárgyában hozott határozatában dönt. (9) Az építésügyi hatóság a határozaton feltünteti az értesítettek körét a 38. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. (10) Az önállóan előterjesztett kérelemben hozott jogerős eltérési engedély egy évig hatályos és a hatálya nem hosszabbítható meg. 7.7.3. A döntés közlése 312. Kr. 38. § (1) Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem ügyében hozott döntés szóban nem közölhető. (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, b) tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott. (3) A jogerős döntést közölni kell az építtetővel vagy meghatalmazottjával, a jogerőre emelkedéstől számított három napon belül a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően. (4) A döntés jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el. (5) A jogerős döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos. 7.8. Használatbavételi engedélyezési eljárás Étv. 44. § (1) Az építtetőnek minden olyan építményről, építményrészről, amelyre építési engedélyt kellett kérnie annak használatbavétele előtt – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie. (2) A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét – építési engedélyhez kötött építési munka esetén – az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. (3) A használatbavételi engedély megadása feltételekhez köthető, az engedélyben kikötések tehetők. (4) Az (1) bekezdésben előírt használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni. Étv. 54. § (3) Az építménynek, építményrésznek, önálló rendeltetési egységnek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti rendeltetéstől 72
eltérő használatához – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A használat változtatását az új használatra való alkalmasság igazolásával, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben az építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység és környezete kölcsönhatásának vizsgálatával kell alátámasztani. A használatbavételi engedélyezéssel kapcsolatos szabályozáshoz képest egyszerűsítéseket tartalmaz.
törvényi
szabályozás
a
korábbi
Étv. 53/C. § (1) (…) Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárás során nem tart közmeghallgatást. (3) Amennyiben a használatbavételi engedélyezési eljárásban benyújtott fellebbezés és az építésügyi engedélyezési eljárásban jogerősen elbírált fellebbezés azonos indokokat tartalmaz, a használatbavételi engedélyezési eljárásban másodfokon eljáró hatóság a fellebbezési kérelmet érdemben nem vizsgálja. (5) A használatbavételi engedélyezésben részt vevő szakhatóságok állásfoglalásukban nem írhatnak elő újabb feltételt vagy követelményt az építési engedélyezéshez adott szakhatósági véleményükben meghatározottakhoz képest és nem tagadhatják meg szakhatósági állásfoglalásuk megadását azzal az indokkal, hogy időközben a szakterületre vonatkozó szabályok megváltoztak. A jogszabály egyes építmények, építményrészek használatát használatbavételi engedélykötelezettséghez köti. 312. Kr. 39. § (1) Használatbavételi engedély alapján vehető használatba a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha a) műemlék, vagy b) annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni. (2) Szakhatóságot kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti. A használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásának lehetőségei, előírásai: – A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető. – A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, az építési engedély hatályossága alatt – a használatbavétel előtt – nyújtja be az építésügyi hatósághoz. – Új épület építése vagy meglévő épület – az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – bővítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben a földhivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni. E változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatását és a használatbavételi engedély kiadását nem akadályozza, erre a használatbavételi engedély rendelkező részében építtetőt kötelezhető. – Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján ütemezetten megépült több építményre vagy önálló rendeltetési egységre külön-külön ütemenként is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni.
73
A 312. Kr. 39.§ (4) bekezdése szerint „A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, az építési engedély hatályossága alatt - a használatbavétel előtt - nyújtja be az építésügyi hatósághoz.” A jogszabály nem úgy fogalmaz, hogy „be kell benyújtani”. Amennyiben a kérelem mégis a hatályosság lejárta után kerül benyújtásra, nincs olyan szankció, ami a késedelmes kérelem benyújtást büntetné. A 312. Kr. 40.§ (5) bekezdése kimondja: „Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg és az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az észlelt hibák, hiányosságok, kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza.” Eszerint a használatbavételi engedély iránti kérelem elkésett benyújtása nem elutasítási ok. A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: – papír alapon vezetett építési napló esetében az építési napló összesítő lapját és a 312. Kr. 4. melléklete szerint kitöltött statisztikai lapot, – a szakhatóság megkereséséhez szükséges a 312. Kr. 5. melléklete szerinti dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, valamint – az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. – a 312. Kr. 8. melléklet III. 8. pontja szerinti használatbavételi engedélyezési, tudomásulvételi dokumentációt ha a kivitelezés során – építési naplóba bejegyzetten – módosított építési engedélyezést nem igénylő eltérés történik (ekkor a használatbavételi engedélyezéshez, tudomásulvételhez a megépült állapotot dokumentálni szükséges. Irányadó az építési engedélyezési dokumentáció tartalma). A kérelemhez mellékelni lehet: – az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, – az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, hogy ne legyen ellenérdekű ügyfél az eljárásban, – az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása: 312. Kr. 40. § (1) Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani. (2) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, módosított építési engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el, b) a tapasztalt eltérések ba) építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e, bb) műemlék esetén örökségvédelmi engedélyhez kötöttek-e, c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e, valamint 74
e) az építmény zavartalan használatához az építési engedélyben előírt szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e, f) a felelős műszaki vezetőnek az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 14. §-a szerinti nyilatkozata az építési naplóban rendelkezésre áll-e, g) a fővállalkozó kivitelező az építési munkaterületet - az építési naplóban igazoltan visszaadta-e az építtetőnek. f) ponthoz: 191. Kr. 14. § Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője az építési napló összesítő lapján arról nyilatkozik, hogy a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint b) az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósulási) tervdokumentációnak megfelelően, c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték, d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel, e) a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészetiműszaki dokumentációtól, valamint az 1. melléklet szerinti kivitelezési dokumentációtól való eltérés esetén az eltérés felsorolásával és szükségességének ismertetésével, f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított, g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították, h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. 312. Kr. 40. § (3) A használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény az OTÉKban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelel és a) az eltérések nem építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek, b) az eltérés műemlék esetén a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek vagy további feltétel előírása mellett megfelel, c) a (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti dokumentumok az építési naplóban rendelkezésre állnak (…) Egyéb kitételek az építésügyi hatóság intézkedésére: – Ha a használatbavételi engedélyezéskor az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságokat tapasztal, a használatbavételi engedélyt megadja és ezzel egyidejűleg megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel kötelezi az építtetőt a még fennálló hibák, hiányosságok 75
megszüntetésére, a kulturális örökség védelme érdekében szükséges munkálatok elvégzésére. – Ha a használatbavételi engedély megkéréséhez az építési munkaterület visszaadása – az építési naplóban igazoltan – nem történt meg, az építésügyi hatóság hatvan napos határidő megjelölésével ennek pótlására hívja fel az építtetőt. Az építésügyi hatóság – ha az építtető e felhívásnak nem tesz eleget – a használatbavételt a hatvanadik nap leteltét követő öt napon belül engedélyezi. Ha az építtető a hiánypótlási felhívás szerintieket az építési naplóban határidőn belül pótolja, az építésügyi hatóság a használatbavételt a pótlást követő öt napon belül engedélyezi. – Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg és az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az észlelt hibák, hiányosságok, kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza. – Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárásban az érdemi döntést, ha a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül hozza meg. Ha a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tíz napon belül hozza meg. A határozat tartalma: 312. Kr. 40. § (7) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) az építési engedély számát, keltét, c) a használatbavételi engedély kikötéseit, d) - eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett - kötelezést da) a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében, határidő kitűzése mellett a szükséges építési munkák elvégzésére, db) arról, hogy az építtetőnek az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint az engedély közlését követő, de legkésőbb a döntésben előírt munkálatok teljesítésétől számított kilencven napon belül az épületről az energetikai tanúsítványt el kell készíttetnie és gondoskodnia kell annak az OÉNY-be történő feltöltéséről, dc) arról, hogy a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő hatvan napon belül - amennyiben erre korábban nem került sor - a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról a hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni. (8) A határozat tájékoztatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania. Az építésügyi hatóság a határozaton feltünteti az értesítettek körét. 312. Kr. 41. § (1) A használatbavételi engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető. (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: 76
a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott. A döntés jogerőre emelésével kapcsolatos tudnivalók és teendők: – A jogerős döntést közölni kell az építtetővel vagy meghatalmazottjával és az ingatlannyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatósággal. – A használatbavételi engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti. – Az építésügyi hatóság a jogerős használatbavételi engedélyt a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően. – A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően a jogerős használatbavételi engedély papír alapon történő megküldésével az építésügyi hatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt. Art. 3. számú melléklet Adatszolgáltatás G) Hatósági adatszolgáltatás 1. Az építésügyi hatóság az általa kiadott jogerős használatbavételi, illetőleg jogerős fennmaradási engedély egy példányát, a jogerőre emelkedés közlése időpontjának megjelölésével megküldi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz és az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatósághoz. A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos, meghatározott ideig szóló, illetve ideiglenes használatbavételi engedély nincsen. (312. Kr. 39-41. §) 7.9. Fennmaradási engedélyezési eljárás Az építésügyi hatóság az Étv-ben meghatározott jogszerűtlen és szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad. Az építésügyi hatóság a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett bontási tevékenység esetén a jogszerűtlenül végzett bontási tevékenységet az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére – kérelem hiányában hivatalból – tudomásul veszi. A fennmaradási kérelemben előterjeszthető: – az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére, – a műemlékileg védett építmény esetén az örökségvédelmi engedélyre, – jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény továbbépítésére vagy használatbavételére irányuló kérelem. A fennmaradási engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell:
77
– jogszabályban előírt esetekben a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét a 252. Kr. szerinti esetekben, – kereskedelmi építmény létesítése esetén felmentést, ha szükséges, – az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. – a 312. Kr. 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, – ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, a 312. Kr. 5. melléklet szerinti dokumentációt. A fennmaradási engedély iránti kérelemhez mellékelhető (amennyiben a kérelmező rendelkezésére áll): – jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, – erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, – termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozat - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, (az építtető az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat a fentiek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez). – ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását - amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre - és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, – az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, hogy ne legyen ellenérdekű ügyfél az eljárásban, – az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. A tényállás tisztázása: 312. Kr. 43. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során, valamint a hivatalból történő intézkedés esetén az építésügyi hatóság a tényállás tisztázása, így különösen a készültségi fok megállapítása érdekében helyszíni szemlét tart. (2) Az építésügyi hatóság a helyszíni szemle megtartásának idejéről és tényéről az eljárás megindulásáról szóló értesítésben ad tájékoztatást. (3) Az építésügyi hatóság - az építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes igénybevételével - a helyszíni szemlén vizsgálja, hogy a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei, b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet. (4) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében az ÉMO-ból adatokat szerez be. Bontás, szabályossá tétel elrendelése: 312. Kr. 43. § (5) Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását. 78
(6) A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható. (7) A szabályossá tételi kötelezettség elrendelése esetén az építményrész továbbépítése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható. (8) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról. Egyéb kitételek a fennmaradási engedély iránti kérelem tárgyában az építésügyi hatóság érdemi döntésének meghozatalára: – Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül hozza meg, ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, – Az építésügyi hatóság utolsó beérkezett hiánypótlástól vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg, ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot be kell vonni. – Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta. – Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét megállapítja és rögzíti az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban. A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról (ha kiszabható). – Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt építésügyi bírság megállapítása mellett - határozattal tudomásul veszi. – Az építésügyi hatóság dönt a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a kapcsolódó kérelmek (pl. örökségvédelmi engedély iránti kérelem) elbírálásáról. Különbség a fennmaradási engedély és a fennmaradási és a továbbépítési engedély között: – Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre - amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött - is engedélyt kell kérni. Ebben az esetben a fennmaradási és a továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja. – Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem szükséges. A határozat tartalma: 312. Kr. 44. § (8) A határozat rendelkező része - a döntéstől függően - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza: a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, bontást tudomásul vevő rendelkezést, az építésügyi bírság összegét, b) az e-bírság elektronikus alkalmazással generált egyedi bírság-azonosító kódot, 79
c) az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kódnak, a határozat számának, a kötelezett és a bírság megnevezésének feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést, d) az építésügyi bírság befizetésének határidejét, e) a befizetés megtörténtének nyolc napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést, f) az építmény átalakításának vagy részleges bontásának esetleges kötelezettségét, teljesítési határidejét és elmaradásának jogkövetkezményét, g) az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadása esetén az építmény továbbépítéséről történő rendelkezést, h) a fellebbezés tekintetében a bírságra vonatkozó, eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást. (9) A határozat indokolási része - a rendelkezéstől függően - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza: a) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját, b) a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását, c) a tényállás tisztázásának folyamatát, a bizonyítékok ismertetését, d) az elrendelt szabályossá tételi kötelezettség műszaki szükségességét, tartalmát alátámasztó szakmai indokolást, e) a bírság összegének tételes kiszámítását, feltüntetve az alapbírságot, és számított építményérték meghatározása esetén a szabálytalan építmény mértékének számítását, a szabálytalan építménytípusnak megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát. (10) A határozat - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tájékozató részének tartalmi elemein túl - tájékoztatást tartalmaz arra, hogy a szabálytalanság a bírság befizetésének határidején belül történő megszüntetése esetén az építésügyi bírság elengedhető. A fennmaradási engedélyezési eljárásra az építési, a használatbavételi és országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás szabályait is kell alkalmazni. Art. 3. számú melléklet Adatszolgáltatás G) Hatósági adatszolgáltatás 1. Az építésügyi hatóság az általa kiadott jogerős használatbavételi, illetőleg jogerős fennmaradási engedély egy példányát, a jogerőre emelkedés közlése időpontjának megjelölésével megküldi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz és az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatósághoz. (312. Kr. 42-44. §) 7.10. Bontási engedélyezési eljárás Bontási engedély alapján végezhető a műemléket érintő, a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő, továbbá a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység. Az előzőek közé nem sorolható bontási tevékenységek bontás tudomásulvételével, vagy bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhetők. Kötv. 45. § (1) A műemlék egésze nem bontható le. 80
(2) A műemlék részleges bontása akkor engedélyezhető, ha a) a műemlék egyes részeinek, illetőleg szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges, b) a műemlék helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását, vagy a műemlék hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszély-elhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza, vagy c) műemléken vagy műemléki területen utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró építmény eltávolítását, vagy terepszint megváltoztatását célozza, d) a beavatkozás a műemlék használata érdekében, a védetté nyilvánítást megalapozó műemléki értékek sérelme nélkül megvalósítható. A bontási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: – a 312. Kr. 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, – az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. A bontási engedély iránti kérelemhez mellékelhető: – az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, hogy ne legyen ellenérdekű ügyfél az eljárásban, – az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. A tényállás tisztázása: 312. Kr. 46. § (1) A bontási engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartása mellett méri fel, hogy a) adottak-e a döntés meghozatalának feltételei, b) az érintett telken megkezdték-e a bontási tevékenységet, c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyeztetheti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát. (2) A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a kérelem és mellékletei, valamint a helyszíni szemle tapasztalatai alapján vizsgálja, hogy a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket, b) az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e, c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész, vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát, d) a tervezőként megjelölt személy, vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére, e) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-d) pont előírásainak. (3) Műemlék esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság azt is vizsgálja, hogy a tervezett bontási tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Egyéb kitételek a bontási engedély iránti kérelem tárgyában az építésügyi hatóság érdemi döntésének meghozatalára: – Az építésügyi hatóság, ha a bontási kérelem a 312. Kr. 46. § (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételeket megsérti, a kérelmet határozattal elutasítja.
81
– Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül, vállalkozás nyilvántartási jelölés nélkül végez bontási engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja. – A bontási engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést, ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül meghozza. – A bontási engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést, ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül meghozza. – Ha az építésügyi hatóság a helyszíni szemlén megállapítja, hogy a tervezett bontási tevékenységet engedély nélkül megkezdték, a bontási engedély iránti kérelmet nyolc napon belül elutasítja és teljes építménybontás esetén, az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki (egybefoglalt döntés). – Ha az építésügyi hatóság a helyszíni szemlén megállapítja, hogy a tervezett bontási tevékenységet engedély nélkül megkezdték, a bontási engedély iránti kérelmet nyolc napon belül elutasítja és részleges építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és építésügyi bírságot szab ki, a fennmaradt bontási tevékenységre – ha annak a feltételei fennállnak – bontási engedélyt (egybefoglalt döntést) ad ki. A határozat tartalma: 312. Kr. 47. § (1) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését, d) az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit. (2) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) összefoglalóan az elfogadott, figyelembe vett szakértői véleményt, b) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását. (3) A határozat tájékoztatást tartalmaz arról, hogy a) az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt, a bontási tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól, b) a bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el, c) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészetiműszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be, d) az építtető a bontási tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható bontási engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet, e) tájékoztatást arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e, f) az építtető a bontási tevékenység befejezését követően - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania, 82
g) a bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül az ingatlannyilvántartási változás átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni. (4) Az építésügyi hatóság a bontás tényéről és a (3) bekezdés g) pontjának teljesítéséről a változás átvezetése iránt végzéssel megkeresi az első fokú ingatlanügyi hatóságot. A döntés közlése: 312. Kr. 48. § (1) A bontási engedély iránti kérelem tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető. (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, c) tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik. A döntés jogerőre emelésével kapcsolatos tudnivalók és teendők: – A jogerős döntést közölni kell az építtetővel vagy meghatalmazottjával, az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül, továbbá a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséggel, valamint a területi vízügyi hatósággal. – Az építésügyi hatóság a jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról. – A bontási engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészetiműszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el. – A bontási engedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzátartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos. – Az építésügyi hatóság – az építtetőnek a bontási engedélykérelembe foglalt erre irányuló külön kérelme alapján – a jogerős bontási engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően. A bontási engedély hatálya, a bontási tevékenység befejezése: 312. Kr. 49. § (1) A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy évig hatályos. A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt a) a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy b) a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik. (2) Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal. (3) Az építésügyi hatóság jogosult a bontási tevékenység elvégzését, a bontási tevékenység befejezésének közlésétől, de legkésőbb a bontási engedély hatályának lejártát követő tizenöt napon belül helyszíni szemlén ellenőrizni. 83
(312. Kr. 45-49. §) 7.11. Az engedély hatályának meghosszabbítási eljárása 7.11.1. Hatósági ellenőrzés az engedély hatályának lejárta előtt 312. Kr. 50. § (1) Az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt az ÉTDR legalább kilencven nappal automatikus figyelmeztetést küld az építtetőnek. (2) Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt - az elvi keretengedély és a telepítési engedély kivételével - legalább hatvan nappal köteles helyszíni szemlét tartani, ha az építtető az (1) bekezdés szerinti időpontig az engedély hatályának meghosszabbítását nem kérte meg. (3) Ha az építtető az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetésre kérelmet nem nyújtott be, az építésügyi hatóság az engedély hatályának lejárta előtt legalább negyvenöt nappal figyelembe véve az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt megtartott helyszíni szemléjén tapasztaltakat a) ismételten felhívja az építtető figyelmét az engedély hatályának közelgő lejártára és annak jogkövetkezményeire, b) tájékoztatja az építtetőt az engedély hatályának meghosszabbítási lehetőségéről, és arról, hogy ba) az építésügyi jogszabályok változtak-e, bb) az építésügyi jogszabály változása milyen módon érinti, vagy akadályozza az engedély hatályának meghosszabbítását, c) ha az építésügyi jogszabályváltozás az engedély hatályának meghosszabbítását nem tenné lehetővé, a módosított építési engedély és egyben az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről ad tájékoztatást, d) ha az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van, a használatbavételi engedélyezés feltételeiről ad tájékoztatást. 7.11.2. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem és mellékletei 312. Kr. 51. § (1) Az építtető az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelmében a jogerős a) építési engedély, b) elvi építési keretengedély, c) telepítési engedély, d) bontási engedély hatályának meghosszabbítását kérheti. (2) Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. (3) Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni lehet, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását. Itv. Melléklet XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke I. Az építésügyi hatóságnál indított 13. az 1-12. pont alá nem eső első fokú építésügyi hatósági eljárás 10 000 forint. … 84
IV. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása. V. Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni. 7.11.3. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala 312. Kr. 52. § (1) Az engedély hatályának meghosszabbítására irányuló eljárás megindulásáról értesítést nem kell küldeni. (2) Az építésügyi hatóság az 51. § (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott engedélyek esetén helyszíni szemlén vizsgálja, hogy az építési vagy bontási tevékenységet megkezdték-e, a megkezdett építési vagy bontási tevékenységet jogszerűen végzik-e és az elkészült építmény, építményrész készültsége milyen mértékű. (3) Ha az építésügyi hatóság az építési engedély hatályának lejárta előtt vagy lejártakor megtartott helyszíni szemlén megállapítja, hogy az elkészült építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van - függetlenül a még fennmaradó nem építésiengedély-köteles építési tevékenységekre - az engedély hatályát nem hosszabbítja meg, hanem az építtetőt a használatbavételi engedély megkérésére és a hiányzó munkálatok határidőre történő elvégzésére szólítja fel. (4) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt a (6) bekezdésben foglalt feltételek mellett a) az építési tevékenység végzésének megkezdése előtt, b) a megkezdett építési tevékenység esetén egyszer egy évvel meghosszabbítja. (5) Az elvi építési keretengedély és a telepítési engedély a hatályának lejárta előtt, kérelemre, egy ízben, legfeljebb fél évvel hosszabbítható meg. (6) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt a) a (4) bekezdés a) pontja, és az (5) bekezdés szerinti esetben akkor hosszabbítja meg, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok aa) nem változtak meg, vagy ab) megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények - kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint - az engedély feltételeként előírva teljesíthetők, b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben akkor is meghosszabbítja, ha az építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok időközben megváltoztak, feltéve, ha ba) az engedélyezett építési tevékenység - a bontás kivételével - legalább tartószerkezet kész, vagy azt meghaladó állapotban van, bb) az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és bc) az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció legfeljebb tíz éven belül készült és bd) az engedélyezett bontási tevékenység végzésének készültségi foka meghaladja az 50%-ot. 85
(7) Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát meghosszabbítja akkor is, ha az építési tevékenységet az engedély hatályán belül megkezdték, az építményre, építményrészre, építési tevékenységre használatbavételi engedély még nem adható vagy a használatbavétel még nem vehető tudomásul, de a) a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött függetlenül attól, hogy az engedély megadásakor hatályos építésügyi jogszabályok vagy kötelező hatósági előírások megváltoztak-e -, b) a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez kötött, és az engedély megadásakor hatályos szabályok vagy kötelező hatósági előírások változása az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érinti. (8) Ha az építtető az építési engedély hatályának meghosszabbítását nem kérelmezte, vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, és az építmény használatbavétel megadására, illetve használatbavétel tudomásulvételére nem alkalmas, a fennmaradó engedélyhez kötött - építési tevékenységre ismételten építési engedélyt kell kérni. A fennmaradó munkálatokra vonatkozó ismételt engedélykérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. (9) Az építésügyi hatóság az engedély hatályának meghosszabbítási eljárásában a határozatot, ha a) a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tíz napon belül hozza meg. A határozat tartalma: A határozat Ket. 72. § (1) bekezdésben előírt tartalmi követelményeit e fejezet 7.4.2. alcím alatt idéztük. 312. Kr. 52. § (10) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a határozattal érintett telek címét, helyrajzi számát, c) meghosszabbított építésügyi hatósági engedély típusát, számát, keltét, d) az engedélyezett tevékenység rövid leírását, e) rendelkezést arról, hogy a meghosszabbított engedélyben foglaltak továbbra is érvényben maradnak, f) az engedély megadásának egyéb feltételeit, g) az engedély meghosszabbított hatályát. (11) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza az engedély megadása feltételeinek indokolását. (12) A határozat tájékoztatást tartalmaz a további hosszabbítás lehetőségéről vagy arról, hogy az engedély hatálya tovább nem hosszabbítható. A határozat közlése: 312. Kr. 52.§ (13) A határozatot közölni kell mindazokkal, akikkel az építésügyi hatóság a meghosszabbított engedélyt korábban közölte. (14) Az építésügyi hatóság az engedély jogerőre emelkedése napját az ÉTDR-ben rögzíti. (15) Az építésügyi hatóság az építtetőt elektronikus értesítéssel tájékoztatja a határozat jogerőre emelkedéséről, továbbá erre irányuló kérelem esetén a jogerős határozatot a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy a meghatalmazottjának a rendelkezésének megfelelő módon. 86
7.12. Egyes építésügyi hatósági tudomásulvételi eljárások 7.12.1. Jogutódlás tudomásulvétele Az építésügyi hatóság a jogutódlásról végzéssel dönt, döntéséről az építésfelügyeleti hatóságot értesíti. Nincs jogutódlás a használatbavételi és a fennmaradási engedélynél. Ket. 16. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy ha a hatósági ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a polgári jog szerinti jogutódja lép a) hivatalból indított eljárásban a kieső ügyfél vagy b) kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - a kieső ügyfél helyébe. (2) Kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja - az eljárásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogutódlástól számított hat hónapon belül - kérheti a jogutódlás megállapítását. (3) Jogszabály lehetővé teheti, hogy a jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja lépjen. Ha a jogerős határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe jogutód lép, számára - indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával - lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére. (4) A hatóságnak a jogutódlás előtt hozott végzése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve a) a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést, b) a jogelőd számára fizetési kedvezményt megállapító végzést, ideértve a késedelmi pótlék elengedéséről vagy mérsékléséről szóló végzést is és c) a jogelőd természetes személy ügyfél számára költségmentességet engedélyező végzést. (5) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről az eljáró hatóság hivatalból intézkedik. 312. Kr. 53. § (1) Az építésügyi hatóság - a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás kivételével - az engedélyek és kötelezettségek tekintetében a jogutódlásról végzéssel dönt, döntéséről az építésfelügyeleti hatóságot értesíti. (2) A jogutódlás megállapítására irányuló eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlási felhívást nem bocsát ki, és a szakhatóságot nem keresi meg. Ket. 16. § (6) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell. A jogutódlás tárgyában hozott és az új teljesítési határidő megállapítását megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. 7.12.2. Használatbavétel tudomásulvétele A használatbavételi engedélyhez kötött építmények kivételével az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba az építési engedélyhez kötött építmény, építményrész, építési tevékenység. A használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelmet az építtető – az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, 87
– az építési munkaterület építtető részére történő – az építési naplóban igazolt – visszaadását követően, – az építési engedély hatályossága alatt – használatbavétel előtt – nyújtja be az építésügyi hatósághoz. Amennyiben a kérelem az építési engedély hatályosság lejárta után kerül benyújtásra nincs olyan szankció, ami a késedelmes kérelem benyújtást büntetné. Az építtető a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelemében kérheti, hogy az építésügyi hatóság a tudomásulvételt foglalja írásba. Az építmény – ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – építése, bővítése esetén a használatbavétel tudomásulvételi kérelem előterjesztésével egyidőben a hatályos földhivatali záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be elektronikusan fel kell tölteni. E feltöltés hiánya a használatbavétel tudomásulvételi eljárásának lefolytatását és a használatbavétel tudomásulvételét nem akadályozza, azonban az építésügyi hatóság a használatbavétel tudomásulvételével egyidejűleg, határidő megjelölésével és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére. A használatbavétel tudomásulvételi eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívás nem bocsát ki, és a szakhatóságot nem keresi meg. A használatbavétel tudomásulvételi eljárásban az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy a) az építési tevékenységet az építési, módosított építési engedélynek és az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végeztéke el, b) a tapasztalt eltérések építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e, c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelele, e) az építési naplóban ea) rendelkezésre áll-e a felelős műszaki vezető 191. Kr. 14. §-a szerinti nyilatkozata, eb) az építési munkaterület építtető részére történő visszaadása megtörtént-e. 191. Kr. 14. § Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője az építési napló összesítő lapján arról nyilatkozik, hogy a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint b) az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósulási) tervdokumentációnak megfelelően, c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték, d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel, e) a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az 1. melléklet szerinti kivitelezési 88
dokumentációtól való eltérés esetén az eltérés felsorolásával és szükségességének ismertetésével, f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított, g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították, h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően a) ha az építtető a használatbavétel tudomásulvételi kérelem előterjesztésével egyidőben teljesítette a vázrajz feltöltését, a használatbavétel tudomásulvételével egyidejűleg, b) ha az építtető az erre irányuló kötelezés alapján teljesítette kötelezettségét e tényről és a használatbavétel tudomásulvételéről történő tájékoztatás érdekében az építésügyi hatóság végzéssel, annak papír alapon történő megküldéssel hivatalból megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt. Az építésügyi hatóság helyszíni szemlén tisztázza a tényállást, ha a kérelem elbírálásához szükséges információk, adatok és dokumentumok nem állnak a rendelkezésére. Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásától számított tíz napon belül a használatbavétel tudomásulvételét megtagadja és az építmény, építményrész használatát megtiltja, ha – a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelemhez meghatározott mellékleteket nem csatolták (papír alapon vezetett építési napló esetében a 191. Kr-ben meghatározott építési napló összesítő lapját, a 312. Kr. 4. melléklet szerint kitöltött statisztikai lapot, továbbá az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását), – az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek az építmény, építményrész nem felel meg, vagy – megállapítja, hogy az építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltértek és az eltérés építésügyi hatósági engedélyhez kötött. A használatbavétel megtiltásáról szóló határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza – az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, – az építési engedély számát, keltét, – az eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett a használat megtiltására vonatkozó kötelezést. A használatbavétel megtiltásáról szóló határozat szóban nem közölhető. Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: – ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett – az építtetővel vagy meghatalmazottjával, – az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, – azzal a hatósággal, amely az építési engedélyezési eljárásban részt vett. Az építésügyi hatóság a használatbavételt hallgatással tizenöt nap elteltével tudomásul veszi, egyidejűleg határidő megjelölésével az esetlegesen hiányzó munkálatok elvégzésére kötelezi az építtetőt. Ha építtető kérte, akkor az építésügyi hatóság magát a tudomásulvételt írásba foglalja. 89
Speciális esetek: – Az építésügyi hatóság az eljárás ügyintézési határidejét hatvan nappal meghosszabbítja, ha az eljárásban megállapítja, hogy az építési munkaterület visszaadása az építési naplóban igazoltan nem történt meg és erről az építtetőt az ÉTDR-en keresztül értesíti. – Ha a meghosszabbítás alatt az építési naplóban az építési munkaterület visszaadása az építési naplóban igazoltan nem történt meg, és a használatbavétel e rendelet szerinti egyéb feltételei teljesültek a hatvanadik nap leteltével az építésügyi hatóság a használatbavételt hallgatással tudomásul veszi. – Az építésügyi hatóság a használatbavételt - ha az építési naplóban az építési munkaterület visszaadása a meghosszabbított határidő lejárta előtt megtörtént – a jegyzőkönyv az építésügyi hatóság tudomására jutásától számított öt nap elteltével hallgatással tudomásul veszi. – Az építésügyi hatóság a tudomásulvételi eljárás ügyintézési határidejének hatvan nappal történő meghosszabbításáról a használatbavétel tudomásulvételi eljárás megindulásától számított tíz napon belül az elektronikus építési naplóban történő bejegyzéssel is tájékoztatást ad. Összefoglalva: A használatbavétel tudomásulvétele hallgatással határozathozatalt mellőző hatósági döntésnek minősül a Ket. 71. § (6) bek. alapján. Ezt az építtető kérelemére az építésügyi hatóság írásba foglalja. A hallgatás a 312. Kr. 54. § (7) bekezdése alapján együtt járhat a hiányzó munkálatok elvégzésére kötelezéssel is, valamint a 312. Kr. 54. § (3) bekezdése alapján együtt járhat a változási vázrajz OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére való kötelezéssel is. A használatbavétel tudomásulvételének megtagadása a 312-es Kr. 54. § (6) bek. szerinti hatósági döntés, mely együtt jár az építmény, építményrész használatának határozattal történő megtiltásával. 7.12.3. Veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásulvétele Veszélyhelyzet elhárítása érdekében történő vagy kihirdetett veszélyhelyzet következtében szükségessé válhat olyan építési tevékenység, valamint az építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának építési tevékenységgel történő, halasztást nem tűrő elhárítása vagy részleges elbontása, mely az Étv. 48. § (2) bekezdése szerint egyébként jogszerűtlen. Étv. 48. § (2) Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet a) engedély vagy tudomásul vétel nélkül, b) az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően, c) az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -, d) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzik. Ebben az esetben az építésügyi hatóság a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását vagy elbontását – ha az az Étv. 48/A. § (1) bekezdésben előírtaknak, jogszabályban meghatározottak szerint megfelel – kérelemre tudomásul veszi. Étv. 48/A. § (1) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha 90
a) egyébként az építési engedélyezéshez előírt, a 36. §-ban és az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, b) az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető, c) azt a műemléki védett érték megőrzése megkívánja, vagy d) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. Az építésügyi hatóság tehát a veszélyhelyzet elhárítása érdekében vagy a kihirdetett veszélyhelyzet következtében végzett, jogszerűtlen építési tevékenységgel megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet, építési tevékenység fennmaradását, az építmény, építményrész, építményszerkezet elbontását, veszélyes állapotú építmények, építményrészek, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő halasztást nem tűrő veszélyelhárítása, vagy részleges elbontása esetén a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását tudomásul veszi. A tudomásulvétel az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére történik, és az építésügyi hatóság által építésügyi bírság kiszabásának mellőzésével, hallgatással történik. Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívást nem bocsát ki, a szakhatóságot nem keresi meg. Az építésügyi hatóság a kérelemben az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül az előírt feltételek fennállása esetén – az elutasításról határozatban dönt, vagy – a szabálytalanságot - bírság kiszabásának mellőzésével - hallgatással tudomásul veszi. A tudomásulvételi eljárásra a fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell. 7.13. Hatósági bizonyítvány kiállítása Étv. 34. § (5) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából a) a tervezés elősegítése érdekében, vagy b) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki. Ket. 83. § (1) A hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az egyébként hatáskörébe tartozó eljáráshoz kapcsolódóan az ügyfél kérelmére tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. E törvény hatósági bizonyítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a hatóság által kiadott minden olyan okiratra, amelyet jogszabály nem hatósági bizonyítványként nevesít, de a hatósági bizonyítvány e törvényben meghatározott feltételeinek megfelel. (2) A hatósági bizonyítvány kiadására a 21. §-ban meghatározott hatóságok, továbbá az a hatóság is illetékes, amelynek a) területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetve az állapot tartott vagy megszűnt, b) területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt, c) nyilvántartása az adatot tartalmazza. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított tíz napon belül kell kiadni, illetve az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal ellátni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványban fel 91
kell tüntetni, hogy azt kinek és milyen bizonyítékok alapján adták ki. A hatósági bizonyítvány alakiságára is irányadók a 72. § (1) bekezdésének a) és f) pontjában foglalt követelmények. (4) A hatósági bizonyítvány tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni. (5) A hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel, de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan. (6) Ha a hatósági bizonyítvány tartalmának valótlanságát az a hatóság vagy más szerv állapítja meg, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta, a hatósági bizonyítványban foglaltak valótlanságáról az általa feltárt bizonyítékok ismertetésével tájékoztatja a hatósági bizonyítványt kiadó hatóságot. (7) Ha a hatósági bizonyítványt kiállító hatóság a (6) bekezdés szerinti tájékoztatást követően vagy egyéb esetben hivatalból megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a hatóság a hatósági bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja. A határozatot annak a hatóságnak, szervnek is megküldi, amelynek eljárásában tudomása szerint az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni. (8) A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat, tény, állapot igazolását kéri, amelyre vonatkozóan a hatóság adattal nem rendelkezik. A Ket. 83. § (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy „a hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben”. A külön jogszabály, amely pl. az adott esetkört meghatározza a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény. A törvény 18/A. § (1) bekezdése szerint rögzíti azon teendőket, amelyek a Nemzeti eszközkezelő részére kötelezettségként előírja a hatósági bizonyítvány bekérését az elsőfokú építésügyi hatóságoktól. 18/A. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő megkeresi a lakóingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot, és hatósági bizonyítvány kiállítását kezdeményezi, ha a lakóingatlan műszaki átadás-átvétele során megállapítja, hogy a) a lakóingatlan állapota az állékonyságot vagy az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, vagy b) az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakóingatlan teljes mértékben vagy jelentős részben elbontásra került. (2) Ha az építésügyi hatóság az (1) bekezdésben foglalt valamely feltétel fennálltát megállapítja, a Nemzeti Eszközkezelő az adásvételi szerződést nem köti meg. Erről a Nemzeti Eszközkezelő - a hatósági bizonyítvány másolatának csatolásával - írásban értesíti a hiteladóst és ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettet, továbbá a jelzálogjoggal rendelkező hitelezőket. (3) Ha az (1) bekezdés a) pontja esetében a lakóingatlant helyreállítják, a lakóingatlan állam általi megvásárlása újból kezdeményezhető. (4) A Nemzeti Eszközkezelő az építésügyi hatóság eljárásában ügyfélnek minősül. A fenti jogszabályok alapján az építésügyi hatóságoknak a hatósági bizonyítvány kérelemről döntenie kell a Ket. 83. § rendelkezései szerint. A 312. Kr. nevesíti, hogy a hatósági bizonyítvány kiadására mely hatóság és milyen formában jogosult. 312. Kr. 56. § (1) Kérelemre, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén az OÉNY-ből megismerhető adat, tény, állapot, vagy helyszíni szemle alapján a) a telken építmény meglétére vagy hiányára az építésfelügyeleti hatóság, 92
b) a telken meglévő építmény vagy önálló rendeltetési egység jogszerűségére az építésügyi hatóság vonatkozó adat, tény igazolása céljából az Étv. 34. § (5) bekezdése alapján hatósági bizonyítványt állít ki. (2) (3) A hatósági bizonyítványt - az e rendelet szerinti hivatalbóli intézkedés kivételével - az eljárás megindulásától számított tíz napon belül önálló határozattal kell kiállítani. Tehát az Étv-ben és a 312. Kr-ben fel vannak sorolva esetek, és azokra meg van határozva az eljáró hatóság. De a felsorolt esetek nem fedik le az összes tényt, adatot és állapotot, amiről hatósági bizonyítvány állítható ki. A Ket-et viszont nem írja felül sem az Étv., sem a 312. Kr., ezért az egyéb az egyébként a hatóság hatáskörébe tartozó eljáráshoz kapcsolódóan felmerülő esetre is kötelező kiadni hatósági bizonyítványt. Figyelembe kell venni a Ket. szerinti megelőzés elvét is. Ket. 21. § (5) Az ügyben illetékességgel rendelkező azonos hatáskörű hatóságok közül az ügyfél kérelmének hiányában az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (a továbbiakban: megelőzés). A hatósági bizonyítvány kiállításának illetéke: – Építésfelügyeleti hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány: Az Itv. 28. § (1) bekezdése értelmében a közigazgatási hatósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni. Az Itv. 29. § (1) bekezdése alapján az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért – ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik – 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték). Tekintettel arra, hogy az Itv. mellékletének XV. fejezete nem rendelkezik az építésfelügyeleti hatóság hatósági bizonyítvány kiadásának eljárási illetékéről, ezért az Itv. hivatkozott rendelkezése alapján általános tételű eljárási illetéket kell megfizetni. – Építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány: Itv. melléklete XV. fejezet I. 11. pont szerint az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlannyilvántartásban történő átvezetéséhez, vagy tény, állapot, egyéb adat igazolásához az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása 20 000 forint. – Az Itv. 33. § (2) bekezdésében meghatározott tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások közé tartozik az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételéről kiállított hatósági bizonyítvány (43. pont). Mivel az ingatlannyilvántartásra vonatkozó jogszabályban az építésügyi hatóság nevesítve van, ezért ingatlannyilvántartási eljárásban az építésfelügyeleti hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány nem használható fel. 7.14. Építésfelügyeleti hatósági tevékenység Az építésügyi hatósági tevékenységet az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), valamint az építésfelügyeleti hatósági eljárást az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (312. Kr.) szabályozza. Az Étv. 46. § (1) szerint az építésfelügyeleti tevékenység ellátása állami feladat. Étv. 46. § (2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében 93
a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével összefüggő építésfelügyeleti hatósági eljárásokat folytat le, b) a helyszínen ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység ba) végzésének szakszerűségét, jogszerűségét, bb) résztvevőinek jogosultságát, bc) végzéséhez előírt építési napló vezetésének módját és tartalmát, bd) folytatásához előírt kivitelezési dokumentáció(rész) meglétét, c) a jókarbantartási kötelezettség teljesítése körében ellenőrzést és eljárást folytat le, d) a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le, e) az ellenőrzései alapján szankciót állapít meg, ennek keretében ea) építésfelügyeleti intézkedést tesz, eb) építésfelügyeleti bírságot szab ki, ec) megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, f) szakhatósági eljárást folytat le. (3) Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését vagy annak folytatását megtilthatja, feltételhez kötheti vagy tudomásul veszi, b) a (2) bekezdés b) pont ba), bc), bd) alpontja, és a (2) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását ba) megtilthatja és építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére, az építési napló vezetésére vagy a kivitelezési tevékenység folytatásához szükséges kivitelezési dokumentációra vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették, bb) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, továbbá építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, c) a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és a (2) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében hatósági eljárást folytat le, építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, vagy a szükséges intézkedések megtétele érdekében megkeresi az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy szervet, ha az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a résztvevők nem rendelkeznek az előírt jogosultsággal, nem megfelelő a jogosultságuk, nem rendelkeznek az előírt regisztrációval vagy nem a regisztrációjuknak megfelelő tevékenységet végeznek, d) a (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatkörében jogszabályban meghatározott ellenőrzést végez a meglévő építmények körében, az ellenőrzésen tapasztaltak eredményeképpen da) kötelezheti az építmény tulajdonosát a szükséges munkálatok elvégzésére, db) elrendeli az építmény felülvizsgálatát, a szükség szerinti építési munkák elvégzését, ha az építmény állapota az állékonyságot, az életet és az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. e) a (2) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében az ellenőrzésen tapasztaltak eredményeképpen ea) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja, eb) a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében bontást, átalakítást rendel el, vagy a fennmaradási engedélyezés feltételeinek fennállása esetén megkeresi az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot. (4) Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzésétől számított 90 napon belül indítja meg a (2) bekezdés szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Ezen intézkedéseknek 94
a) a (2) bekezdés a)-c) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított öt éven belül, b) a (2) bekezdés d)-e) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított tíz éven belül van helyük. Az építésfelügyeleti hatóság a feladatait hivatalból, más közigazgatási szerv megkeresésére vagy kérelemre folytatja le. 312. Kr. 58. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott feladatait hivatalból, más közigazgatási szerv megkeresésére vagy kérelemre folytatja le. (2) Az építésfelügyeleti hatóság a) kérelemre hatósági eljárást folytat le aa) ab) a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére, b) a 62. §-ban foglaltak szerint ellenőrzi vagy ellenőrizheti ba) a bontási tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére végzett építési tevékenységet, bb) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, bc) azt, hogy az építési folyamat résztvevői rendelkeznek-e a tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, bd) az építőipari kivitelezési dokumentáció meglétét, be) az építési napló vezetését és annak tartalmát, bf) az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó előírások betartását. (3) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint - az építésügyi és örökségvédelmi hatósággal együttműködve - azt, hogy a műemlékek műszaki állapota nem veszélyezteti-e a műemléki értékeket. (4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja a) a szabálytalan építési tevékenységeket, b) az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket, c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket. (5) Az építésfelügyeleti hatóság a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzéséhez, a tényállás tisztázásához az ÉMO alkalmazásával adatokat szerezhet be, előzmény iratokat és állapotdokumentumokat vizsgálhat. (6) A helyszíni ellenőrzést egyidejűleg legalább két fő végzi. Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzésbe más - jogszabályban erre felhatalmazott - szervet, szervezetet is bevonhat, az építési helyszín ellenőrzését az építésfelügyelő a bevont szerv, szervezet képviselőjével is lefolytathatja. (7) A speciális vizsgálatok elvégzése érdekében az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 53/A. § (3) bekezdésében meghatározott szakértő vagy minőség-ellenőrző szerv közreműködését is igénybe veheti. 7.15. A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárást a 312. Kr. szabályozza. 95
Bontás tudomásulvételéhez kötött minden olyan bontási tevékenység, amely nem tartozik a 312 Kr. 45. § (1) bekezdésében felsorolt bontási engedély köteles és a 2. mellékletben felsorolt - bontási engedélyhez vagy bontás tudomásulvételéhez nem kötött - bontási tevékenységek körébe. 312. Kr. 59. § A 60. § (1) bekezdésében meghatározott bontási tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kérelmező a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a bontási szándékára irányuló kérelmét az építésfelügyeleti hatósághoz benyújtotta, és a bontási tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatóság jogszerű hallgatással tudomásul véve az eljárás megindulásától számított tíz napon belül nem tiltotta meg. 60. § (1) Bontás tudomásulvételéhez kötött minden olyan bontási tevékenység, amely nem tartozik a 45. § (1) bekezdésében felsorolt bontási engedély köteles és a 2. mellékletben felsorolt bontási engedélyhez vagy bontás tudomásulvételéhez nem kötött - bontási tevékenységek körébe. (2) Az (1) bekezdés szerinti bontási tevékenységet az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásul vételéről szóló döntésétől számított egy évig lehet végezni. (3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelmet papír alapon vagy elektronikus úton az ÉTDR rendszeren keresztül lehet benyújtani. (4) A bontási tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmáról az eljárás megindulásától számított három napon belül értesíteni kell az építmény tulajdonosát, ha az nem egyezik a bontást kérő személyével. (5) A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmazza: a) az építtető nevét, megnevezését, lakcímét, szervezet esetén székhelyét, az Épkiv. 29. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat, b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) a bontandó építmény, építményrész megnevezését, rendeltetését, d) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását, e) az építtető aláírását. (6) A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a) a 8. melléklet III. rész 6. pontjában meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, b) műemléki jelentőségű területen végzett bontás tudomásulvételéhez kötött tevékenységek esetében az örökségvédelmi hatóság hozzájáruló nyilatkozatát, c) az illeték befizetésének igazolását. (7) A bontási tevékenység megkezdésére irányuló kérelem tudomásulvétele során az építésfelügyeleti hatóság helyszíni szemlén és az ÉMO, vagy az OÉNY más elektronikus szolgáltatása alkalmazásával vizsgálja, hogy a) a tervezett bontási tevékenység során betartják-e a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket, b) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, nem jár a közérdek jelentős sérelmével, továbbá c) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e. (8) Az építésfelügyeleti hatóság a bontási tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha a) a kérelem nem elégíti ki az Épkiv.-ben előírtakat, b) a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek. c) építtető kérelme nem tartalmazza, illetve kérelméhez nem csatolta az (5)-(6) bekezdésben foglaltakat, d) megállapítja, hogy 96
da) a tervezett bontási tevékenység során nem tartják be a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket, db) a tervezett bontási tevékenység veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, vagy a közérdek jelentős sérelmével jár, vagy dc) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tiltja. (9) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését, (10) A határozat szóban nem közölhető. (11) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, b) tájékoztatásul azzal, ba) akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, bb) műemléki jelentőségű terület esetén az örökségvédelmi hatósággal. (12) Az építésfelügyeleti hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti. (13) A jogerős döntést az építtetővel vagy meghatalmazottjával, a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül a rendelkezésének megfelelő módon kell közölni. (14) Az építésfelügyeleti hatóság bontás, vagy az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele esetén: a) a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3/A. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a bontás, vagy az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi felügyelőségének továbbítja, b) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú melléklete G) részének 6. pontja szerinti adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak minden hónap 5. napjáig megküldi és egyidejűleg a lakás bontásának tudomásulvétele esetén a Központi Statisztikai Hivatalt, továbbá a Magyar Állam javára szóló jelzáloggal terhelt lakás bontásának tudomásulvétele esetén a Magyar Államkincstárt tájékoztatja. (15) Az építtető a bontási tevékenység befejezésének tényét, a befejezéstől számított tizenöt napon belül az építésfelügyeleti hatósággal közli, és azt a hatóság az ÉTDR rendszerben nyilvántartja. A közlésnek melléklete nincs. 60/A. § (1) Az építtetőnek a 60. § (15) bekezdése szerinti közléssel egyidejűleg a hatályos ingatlanügyi hatósági záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be elektronikusan fel kell tölteni, ha a 60. § (1) bekezdése szerinti bontási tevékenység az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményez. (2) Az építésfelügyeleti hatóság, ha megállapítja az (1) bekezdésben meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiányát, hatvan napos teljesítési határidő megjelölésével kötelezi az építtetőt a hatályos ingatlanügyi hatósági záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNYbe történő elektronikus feltöltésére. (3) A hatályos ingatlanügyi hatósági záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően, e tényről és a bontási tevékenység elvégzéséről az 97
építésfelügyeleti hatóság végzéssel, és annak papír alapon történő megküldésével hivatalból megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt. A 191. Kr. 25. § a bontás tudomásulvétele és az elektronikus építési napló kapcsolatának tekintetében az alábbiakat tartalmazza: 191. Kr. 25. § (4) Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság megszünteti az e-napló készenlétét, ha b) bontás tudomásulvétele esetén egy év eltelt. 7.16. Építésfelügyeleti hatósági intézkedések Az építésfelügyeleti hatósági intézkedéseket az Étv. és a 312. Kr. szabályozza. Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. § (2) szerint építésfelügyeleti intézkedést tesz. Étv. 46. § (2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében ea) építésfelügyeleti intézkedést tesz, Az Étv. 48/A. § (5) értelmében az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a tudomásra jutástól számított 90 napon belül indítja meg az eljárását. 48/A. § (5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzéstől számított 90 napon belül indítja meg az (1)-(4) bekezdés szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől - ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől - számított tíz éven belül van helye. A 312. Kr. 65. § az alábbiakat szabályozza: 312. Kr. 65. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján a helyszínen végzéssel megtiltotta, annak tényét az építési naplóba is bejegyzi. (2) Az építésfelügyeleti hatóság a jegyzőkönyv vagy a közbenső végzés egy példányát a helyszínen a kötelezett vagy a képviselője részére átadja. Ha ez nem lehetséges, azt a kötelezettel hivatalos úton közli. (3) Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építési tevékenység végzését az (1) bekezdés szerint megtiltotta az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. A kivitelezési tevékenységet tovább folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet. (4) A (3) bekezdés szerinti kötelezés végrehajtásának teljesítését az építésfelügyeleti hatóság a helyszínen ellenőrzi és dokumentálja. (5) Az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti szabályok súlyos megsértésének minősül a) az építési napló vezetésére vonatkozóan, ha az építtetői fedezetkezelő kötelező közreműködésének elmaradása miatt hiányzik az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás, 98
b) az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére vonatkozóan, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet ba) az építési napló megnyitása, vagy bb) a kivitelezési dokumentáció, dokumentáció-rész nélkül végzik. (6) Az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben bírságot kiszabó jogerős döntése ellen újrafelvételi kérelem nem nyújtható be. (7) Az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőinek jogosultságát az OÉNY szolgáltatásának alkalmazásával ellenőrzi. A 312. Kr. 66. § alapján az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez más hatóságnál, illetve névjegyzéket vezető szervnél. 312. Kr. 66. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság a hatáskörébe nem tartozó szabálytalanság esetén a jegyzőkönyv, valamint az egyéb bizonyítékok megküldésével a szükséges intézkedések megtételét az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál. (2) A beruházáslebonyolító, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, az építészeti-műszaki tervező, az építőipari kivitelező (a továbbiakban együtt: szakmagyakorló) személy kötelezésekor és bírságolásakor az építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntése egyidejű megküldésével a szakmagyakorlóról névjegyzéket vezető szervnél a jogszabály szerinti eljárást kezdeményezi. (3) Az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a névjegyzéket vezető szervnél, ha a) az építészeti-műszaki tervező által készített kivitelezési dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, b) építési-műszaki ellenőrre vagy felelős műszaki vezetőre vonatkozó összeférhetetlenséget észlel. 7.17. Építésrendészeti eljárás Az építésrendészeti eljárást az Étv., valamint a 312. Kr. szabályozza. Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. § (2) értelmében építésrendészeti ellenőrzést tart és építésrendészeti eljárást folytat le. Étv. 46. § (2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében d) a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le, A 312. Kr. foglaltak szerint az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a 67.§ (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le. 312. Kr. 67. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le. 99
(2) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően, b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély nélkül, c) a bontási tevékenységet a tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére, d) az engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték. (3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárása keretében a szabálytalan építési tevékenységről történő tudomásszerzésétől számított hatvan napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében a) vizsgálja, hogy a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész fennmaradási engedély megadásának az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, b) a feltételek megléte esetén végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és egyben c) legfeljebb hatvan napon belüli határidő kitűzésével felhívja az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására. (4) A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívó végzés rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fennmaradási engedély iránti kérelem mellékleteinek felsorolását (ideértve az építészeti-műszaki dokumentáció szabálytalan állapot megszüntetésére vonatkozó részeit is), b) az építésügyi hatósági eljárás illetékének mértékét, c) a kérelem benyújtásnak lehetőségeit, d) tájékoztatást a kérelem benyújtása előtti építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről. (5) Ha a szabálytalan építési tevékenység eredményeként létrejött építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésfelügyeleti hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében a szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) a lebontását, ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető. (6) Az építésfelügyeleti hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtási határidejétől számított öt napon belül információt kér az illetékes építésügyi hatóságtól arról, hogy az építtető vagy a tulajdonos az építésügyi hatósághoz a fennmaradási engedély iránti kérelmét benyújtotta-e. (7) Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy az építtető vagy a tulajdonos a végzésben megállapított teljesítési határidőig az építésügyi hatósághoz nem nyújtotta be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében az építtetőt vagy a tulajdonost a szabálytalan építmény, építményrész bontására, átalakítására kötelezi. (8) A bontási, átalakítási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap lehet. (9) Az építésfelügyeleti hatóság a teljesítési határidőt a kötelezett kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítja. 68. §
100
(1) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását az építtetővel szemben, ha az építtető személye nem ismert, az építkezéssel érintett telek tulajdonosával szemben folytatja le. (2) Az építésfelügyeleti hatóság döntése meghozatalához szükséges azon személyek adatait, akiknek a telekre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, az ingatlannyilvántartásból szerzi be. (3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását megszünteti, ha a) az építtető vagy a tulajdonos a fennmaradási engedély iránti kérelmét határidőben benyújtotta az építésügyi hatósághoz, vagy b) az építtető vagy a tulajdonos a szabálytalan állapotot a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtása vagy a bontás elrendelése előtt önként megszüntette. 7.18. Jókarbantartási kötelezési eljárás A jókarbantartási kötelezési eljárást az Étv., a 312. Kr. valaminta 191. Kr. szabályozza. 7.18.1. Ellenőrző és eljáró hatóság Az Étv. tartalmazza, hogy az építésfelügyeleti hatóság a jókarbantartási kötelezettség teljesítése körében ellenőrzést és eljárást folytat le. Étv. 46. § (2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében c) a jókarbantartási kötelezettség teljesítése körében ellenőrzést és eljárást folytat le, 7.18.2. Jókarbantartó tevékenység fogalma A 191. Kr. 2.§. d) pontja fogalmazza meg a jókarbantartó tevékenység fogalmát. 191. Kr. 2. § d) jókarbantartó tevékenység: a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka, 7.18.3. Építmény tulajdonosának feladata A 191. Kr. 34. § (5) tartalmazza a jókarbantartási kötelezettséget az építmény tulajdonosa tekintetében. 191. Kr. 34. § (5) Az építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége teljesítésének keretében köteles az építmény a) jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni, és b) rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát folyamatosan biztosítani. 7.18.4. Jókarbantartási kötelezés 101
A 312. Kr. 58. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzésén tapasztaltak alapján az építésfelügyeleti hatóság elrendelheti, valamint elrendeli a jókarbantartást. 312. Kr. 58. § (3) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint - az építésügyi és örökségvédelmi hatósággal együttműködve - azt, hogy a műemlékek műszaki állapota nem veszélyezteti-e a műemléki értékeket. 63. § Az építésfelügyeleti hatóság az építmények 58. § (3) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzésén a) az Épkiv. 34. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését, b) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetén ba) a szervizkönyv meglétét, bb) a 20 évenkénti felülvizsgálatának teljesítését, a megállapítások szerinti munkálatok elvégzését és a szervizkönyvben való dokumentálását ellenőrzi. 69. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzésén tapasztaltak alapján a) elrendelheti az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha azt az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik, vagy annak elmaradása az épület stabilitását, használati biztonságát veszélyeztetheti, b) elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, c) elrendeli a 63. § b) pontjában meghatározott építmények esetén a b) pontban foglaltakon túl ca) a szervizkönyv pótlását, cb) a kötelező felülvizsgálat elmaradása miatti építmény felülvizsgálat elvégzését és a megállapításoktól függően a szükséges munkálatok elvégzését. 7.18.5. Jókarbantartási kötelezés A Ket. 94, § (1) bekezdés a) pontja és a Kkvtv. 12/A. §-a alkalmazhatósága az építmények jókarbantartási kötelezése során a következőképpen alakul. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte Kkvtv. 12/A. § rendelkezésének egységes értelmezésére, az alábbiak szerint: a Kkvtv. 12/A. §-ában foglaltak milyen hatósági ügyekben alkalmazhatók; milyen módon érvényesülnek a különböző típusú közigazgatási szankciók bírósági felülvizsgálatuk iránt indult közigazgatási perekben. A Kkvtv. 12/A. § jelenleg hatályos szövege szerint: A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén – az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § 102
(1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, környezetkárosodás következett be, vagy tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezések megsértésére került sor. E rendelkezés a törvény „A támogatások felhasználásának, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetének felmérése, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó egyéb rendelkezések” címszó alatt található. A hatóságok és bíróságok gyakorlata megosztott a tekintetben, hogy annak alkalmazására kizárólag kis- és középvállalkozások támogatásával összefüggésben, a felsorolt támogatások felhasználásával kapcsolatban indult olyan ellenőrzési eljárásokban kerülhet sor, amelyek adóval, vámmal, felnőttképzési tevékenységgel nincsenek összefüggésben, vagy bármely, kivételként fel nem sorolt hatósági eljárásban. A Magyar Közlöny 8. számában jelent meg a Kúria közigazgatási-munkaügyi jogegységi tanácsának jogegységi határozata, ebben a következőképpen foglalt állást. „A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó Kkvtv. hatályára vonatkozó rendelkezéseiből, és az érintett 12/A. §-ra vonatkozó alcím tartalmából kitűnik, hogy a 12/A. § – az ebben a szakaszban nevesített kivételek figyelembevételével – valamennyi közigazgatási eljárásban alkalmazandó, amennyiben a vállalkozás megfelel a Kkvtv. 3. §-ában rögzített kritériumoknak. … A Kkvtv. hatálya alá tehát nemcsak a kis- és középvállalkozások támogatásával kapcsolatos eljárások tartoznak. Az érintett 12/A. § „A támogatások felhasználásának, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetének felmérése, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó egyéb rendelkezések” alcím alatt került elhelyezésre. Utóbbi alcímből az „egyéb rendelkezések” kifejezés a hangsúlyos és ad támpontot a törvényhely értelmezéséhez. A … Kkvtv. preambuluma alapján megállapítható egyértelmű jogalkotói cél a kis és középvállalkozások támogatása, figyelemmel az Európai Unióhoz csatlakozás folytán előálló jogharmonizációs kötelezettségére. A Kkv. tv. 12/A. §-a, melyet a 2010. évi LXXXIV. törvény 2. § (2) bekezdéssel történt módosítása iktatott be a jogszabályba, egyértelmű pozitív diszkrimináció. A hozzáfűzött indokolás alátámasztja ezt, amikor kimondja: „megváltozott a törvényhozói hozzáállás a szektorhoz. A szakhatósági ellenőrzést végző szervezetek bírságolási gyakorlata öncélú, csak a bevétel fokozását tartja szem előtt. A valódi cél a jogkövető magatartásra nevelés, ezért első esetben elegendő a figyelmeztetés.” Mindezek miatt a jogegységi tanács a következőképpen foglalt állást: „A Kkvtv. 12/A. §-a az adó- és vámhatósági eljárás, valamint a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárások kivételével a kis- és középvállalkozásokat érintő bármely hatósági eljárás során alkalmazandó, amennyiben a megállapított jogszabálysértés következtében emberi élet, testi épség vagy egészség közvetlen veszélye, környezetkárosodás, vagy tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértése nem következett be. A Kkvtv. 12/A. § a kis- és középvállalkozások esetében a hatósági ellenőrzés Ket-ben írt szabályaihoz képest tartalmaz eltérést, melynek lényege, hogy első esetben előforduló jogsértés esetében – a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést kell alkalmazni. Az ezzel egyenrangú megoldás, hogy tudniillik meg kell vizsgálni a hatóságnak a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott felhívás 103
jogintézménye alkalmazásának lehetőségét nem vitásan a normaszöveg szerkesztéséből adódó értelmezési nehézséget eredményez, felveti a sorrendiség kérdését. A két lehetőség egyforma abban, hogy jogellenes magatartást feltételez. A Kkvtv. alapján a bekövetkezett, nem reparálható, befejezett jogsértés esetén a bírság kiszabása helyett figyelmeztet: a jogsértés tényére és arra, hogy ismétlődés esetén a bírságolásra sor kerül. A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazhatósága pedig feltételezi – többek között a folyamatosan elkövetett jogsértés okán – a jogszerű állapot helyreállításának lehetőségét, mely határidő tűzésével, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett előírható. A jogalkalmazó akkor jár el helyesen, ha először vizsgálja a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárás lehetőségét. Ezzel eleget tesz a fokozatosság elvének, mivel a felhívás alkalmazásakor valójában nem alkalmaz szankciót, szemben a Kkvtv. által előírt figyelmeztetéssel, amelyre akkor kerülhet sor, ha a Ket. fenti szabálya a Ket. 94. § (2) bekezdés előírásai miatt nem alkalmazható, vagy jogkövető magatartás híján nem vezetett eredményre. A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárás esetén tehát a hatóság – nem fellebbezhető – végzésben határidő tűzésével kötelezi az ügyfelet a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jogszerű állapot helyreállítására, ezzel hatósági eljárás megindítása nélkül kezeli a helyzetet. Amennyiben a 94. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható, akkor a 94. § (1) bekezdés b) pontja szerint a hatóság hivatalból megindítja az eljárást. A hatóság azonban ekkor nem az ágazati normában előírt eljárást folytatja le, és nem az ott előírt bírság szankciót alkalmazza, hanem visszatér a Kkvtv-hez és érdemi – fellebbezhető – határozatában figyelmeztetést alkalmaz az ott előírt kivételek figyelembe vételével. Természetesen minden esetben vizsgálni kell, hogy az ügyfél a Kkvtv. 3. §-a, valamint 19. § (1) bekezdése szerint a kedvezményezetti körbe tartozik-e. Mindezek figyelembevételével a jókarbantartási kötelezésnél az alábbiak szerint kell eljárni: 312.Kr. 69. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzésén tapasztaltak alapján a) elrendelheti az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha azt az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik, vagy annak elmaradása az épület stabilitását, használati biztonságát veszélyeztetheti, b) elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, A jókarbantartási kötelezettség elmulasztása esetén, amennyiben a kialakult állapot veszélyhelyzetet eredményez, a Ket. 94. § a) pontja nem alkalmazható. A 312.Kr. 69. § (1) b) pontja alapján az építésfelügyeleti hatóság határozattal, határidő tűzésével kötelezi az építmény tulajdonosát a kötelezettség teljesítésére. (Étv. 46. § (3) bekezdés db) pontja. Amennyiben kötelezett határidőre nem tesz eleget a döntésben foglaltaknak, a veszélyhelyzetre tekintettel a Kkvtv. 12/A. §-a nem alkalmazható, vagyis a hatóság a Ket. 134. §-ában foglalt eszközökkel élve (pl. eljárási bírság) kényszeríti ki a jogszerű állapotot.
104
Amennyiben a jókarbantartási kötelezettség elmulasztása veszélyhelyzetet nem okoz, de annak elrendelését a 312.Kr. 69. § (1) bekezdés a) pontja indokolja, az Étv. 46. § (3) bekezdés da) pontja alapján határozattal kötelezi az építmény tulajdonosát a szükséges munkálatok elvégzésére. Ezzel eleget tesz a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt célnak, vagyis elrendeli a jogszerű állapot helyreállítását, de szankciót nem alkalmaz. Ha építtető e kötelezettségét határidőre nem teljesíti, és a kötelezettség elmulasztása közvetlen veszélyt nem okoz, úgy kis- és középvállalkozások körében első esetben eljárási bírság kiszabása helyett figyelmeztetést kell alkalmazni.
105
7.19. Ellenőrző kérdések A.7.1. Fogalmazza meg az Étv. rendelkezéseinek célját! A.7.2. Határozza meg a közigazgatási hatósági ügy fogalmát! A.7.3. Sorolja fel, melyek azok az építési tevékenységek, amelyek eljárásaira nem terjed ki a 312. Kr. hatálya! A.7.4. Emeljen ki néhányat a Ket. eljárási alapelvei közül! A.7.5. Mi a funkciója az elektronikus feltöltő tárhelynek és az elektronikus gyűjtő tárhelynek? A.7.6. Ki tekinthet bele az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt a tárhely dokumentumaiba? A.7.7. Mit kérhet az építtető az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében? A.7.8. Milyen kötelmei vannak az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében kiadott szakmai nyilatkozatnak? A.7.9. Fejtse ki az ügyfél fogalmát. Ismertesse a 312. Kr. és az Étv. ügyféli körre vonatkozó különös szabályait! A.7.10. Fejtse ki a hatósági szemle fogalmát, a szemle megtartásának szabályait, ismertesse a helyszíni szemle célját az eljárásban! A.7.11. Ismertesse a jegyzőkönyv, az egyszerűsített jegyzőkönyv, a hatósági feljegyzés felvételére vonatkozó szabályokat, tartalmi követelményeket! A.7.12. Melyek az eljárás megindításának, megindulásának különös szabályai a 312. Kr. szerint? A.7.13. Ismertesse a kérelem tartalmi követelményeire vonatozó általános előírásokat az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban! A.7.14. Ismertesse az eljárás megindulásáról szóló értesítés 312. Kr. szerinti különös szabályait! A.7.15. Ismertesse a kapcsolattartás módjait az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban! A.7.16. Ismertesse a hiánypótlási felhívás különös szabályait a 312. Kr. szerint! A.7.17. Emelje ki az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban a szakhatósági közreműködésre vonatkozó eltérő szabályokat a 312. Kr. szerint! A.7.18. Mely eljárásokat előzhet meg tervtanácsi illetve településképi véleményezési eljárás? Ismertesse a településképi véleményezési eljárás lefolytatásának feltételeit! Ismertesse a településképi vélemény eljárásban betöltött joghatását! A.7.19. Mi biztosítja az ÉTDR rendszeren belül létrejött kiadmányok és feltöltött dokumentumok hitelességét? A.7.20. Sorolja fel azokat az eseteket, melyekben az építésügyi hatóságnak kötelezést kell elrendelnie! A.7.21. Soroljon fel néhány – a Ket. által szabályozott, a 312. Kr.-tel nem érintett – elsőfokú eljárásra vonatkozó általános előírást! Egyet fejtsen ki részletesen! A.7.22. Soroljon fel néhányat az engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül!
106
A.7.23. Mely jogszabályok határozzák meg az eljáró építésügyi és építésfelügyeleti hatóság hatáskörét és illetékességét? A.7.24. Sorolja fel az építési engedély iránti kérelemmel egy időben előterjeszthető engedély kérelmeket! A.7.25. Ismertesse az építési engedélyezési eljárás főbb cselekményeit a kérelem beérkezésétől a jogerős és végrehajtható döntés közléséig! A.7.26. Ismertesse az építési engedély határozat szerkezetét, soroljon fel minél többet a határozat tartalmi követelményei közül! A.7.27. Ismertesse az építési engedély hatályosságára vonatkozó szabályokat! Meddig hatályos a módosító építési engedély? A.7.28. Ismertesse, mely esetekben lehet a kivitelezés során a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól eltérni! A.7.29. Milyen formában dönt az építésügyi hatóság az elvi építési keretengedély iránti kérelemről, és az önálló jogorvoslattal támadható-e? A.7.30. Ismertesse az elvi építési keretengedély hatályát! A.7.31. Mivel kezdődik az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza? A.7.32. Mely eljárások vonhatók össze az összevont telepítési eljárás telepítési hatásvizsgálati szakaszában? A.7.33. Mely eljárások vonhatók össze az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában? A.7.34. Mi a különbség az összevont telepítési eljárásban az ügydöntő szakhatóság és a megalapozó szakhatóság között (eljárásban való részvétel, határidők stb.)? A.7.35. Mit kérhet az építtető az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében az összevont telepítési eljárás megindítása előtt? A.7.36. Mit foglal magába a telepítési engedély, milyen formában adja meg az eljáró hatóság és hogyan biztosított a jogorvoslat? A.7.37. Ismertesse a telepítési engedély hatályát és azt, hogy mire jogosít? A.7.38. Mely önálló eljárásokat vált ki az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakasza? A.7.39. Ismertesse az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem előterjesztésének módját, az eljárás különös szabályait! A.7.40. Ismertesse az önállóan előterjesztett eltérési kérelem ügyében hozott határozat tartalmi követelményeit, a döntés közlésének szabályait! A.7.41. Mikor kell egy építmény használatba vételéhez használatbavételi engedélyt kérni? A.7.42. Kell-e benyújtani építészeti-műszaki tervdokumentációt a használatbavételi engedély iránti kérelemhez? A.7.43. Miről győződik meg az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során?
107
A.7.44. Milyen intézkedéseket tesz az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárás során, ha az építési munkaterület visszaadása az építési naplóban igazoltan nem történt meg? A.7.45. Ismertesse a fennmaradási engedély megadásának feltételeit! A.7.46. Ismertesse a különbséget a fennmaradási és a fennmaradási és továbbépítési engedély között! A.7.47. Milyen bontási tevékenységekre kell bontási engedélyt kérni? A.7.48. Milyen intézkedést tesz az építésügyi hatóság, ha a bontási engedély iránti kérelem benyújtását követő helyszíni szemlén megállapítja, hogy a bontást megkezdték vagy elvégezték? A.7.49. Sorolja fel azokat az engedély típusokat, melyekre vonatkozóan az építtető az engedély hatályának meghosszabbítását kérheti! Ismertesse a meghosszabbítás különböző típusú engedélyekre vonatkozó eltérő szabályait! A.7.50. Ismertesse rendelkezéseket
az
engedély
hatályának
meghosszabbítására
a)
építési tevékenység végzésének megkezdése előtt illetve
b)
megkezdett építési tevékenység esetén!
vonatkozó
eltérő
A.7.51. Ismertesse az engedély hatálya meghosszabbítási eljárásának különös eljárási szabályait, a döntés tartalmi követelményeit! A.7.52. Milyen formában dönt az építésügyi hatóság a jogutódlásról és hogyan biztosított a jogorvoslat? A.7.53. Ismertesse a veszélyhelyzet tudomásulvételének szabályait!
esetén
megvalósult
építési
tevékenység
A.7.54. Mikor és hogyan tagadja meg az építésügyi hatóság a használatbavétel tudomásul vételét, mi a formája és mit tartalmaz a döntés? A.7.55. Ismertesse, hogy mely esetekben adható ki hatósági bizonyítvány! A.7.56. Sorolja fel, hogy az építésfelügyeleti hatóság milyen feladatokat lát el hivatalból! A.7.57. Egészítse ki az alábbi mondatot: Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon …………………………………………… .ha ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére, az építési napló vezetésére vagy a kivitelezési tevékenység folytatásához szükséges kivitelezési dokumentációra vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették, A.7.58. Sorolja fel, hogy az építésfelügyeleti hatóság milyen feladatokat lát el kérelemre! A.7.59. Ismertesse, hogy a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele során az iratazonosítóval ellátott döntést kivel kell közölni! A.7.60. A bontási tevékenységet az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásul vételéről szóló döntésétől számított mennyi ideig lehet végezni? A.7.61. A bontási tevékenység befejezésétől számított mennyi időn belül kell az építtetőnek az építésfelügyeleti hatósággal közölnie a bontási tevékenység befejezésének tényét? 108
A.7.62. A bontási tevékenység megkezdésére irányuló kérelem tudomásulvétele során az építésfelügyeleti hatóság mit vizsgál a helyszíni szemlén és az ÉMO, vagy az OÉNY más elektronikus szolgáltatásának alkalmazásával? A.7.63. Az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben bírságot kiszabó jogerős döntése ellen benyújtható-e újrafelvételi kérelem? A.7.64. Mikor lehet a kivitelezési tevékenységet tovább folytatni, ha az építésfelügyeleti hatóság az építési tevékenység végzését megtiltotta? A.7.65. Ismertesse, hogy az ellenőrzésen tapasztaltak alapján az építésfelügyeleti hatóság mely esetekben folytat le építésrendészeti eljárást? A.7.66. Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárása keretében a szabálytalan építési tevékenységről történő tudomásszerzésétől számított mennyi időn belül tisztázza a tényállást? A.7.67. Mi tesz az építésfelügyeleti hatóság, ha a szabálytalan építési tevékenység eredményeként létrejött építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható? A.7.68. Ismertesse, hogy az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzésén tapasztaltak alapján mikor rendelheti el a jókarbantartást? A.7.69. Ismertesse, hogy az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzésén tapasztaltak alapján mikor rendeli el a jókarbantartást?
109
