Az oroszlán, a vámpír és a mészáros Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)
Az oroszlán, a vámpír és a mészáros
2014 március 15. Flag
0
Értékelés kiválasztása értékelve Give Az oroszlán, a vámpír Give Az oroszlán, a vámpír Give Az oroszlán, a vámpír Mérték Give Az oroszlán, a vámpír Give Az oroszlán, a vámpír
Még nincs
és és és és és
a a a a a
mészáros mészáros mészáros mészáros mészáros
1/5 2/5 3/5 4/5 5/5
Fegyverek közt hallgatnak a múzsák – mint minden szállóige, nagy vonalakban ez a latin eredetű mondás is igaz. Nem volt jellemző viszont az 1848–49-es magyar szabadságharc időszakára, amikor is számos karikatúra, gúnyrajz mutatta be a korszak eseményeit, szereplőit.
Basics Beatrix, a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képtárának vezetője az elmúlt években több tanulmányban foglalkozott a képzőművészet e különleges műfajával. Gúnyrajzok, karikatúrák mint a kor tömegigénye 1. oldal (összes: 5)
Az oroszlán, a vámpír és a mészáros Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)
– A millennium alkalmából jelent meg 1999-ben a Batthyány-kormány emlékalbuma című kötet. Hosszabb idő után ez volt az első, a témával foglalkozó könyv, mert Rózsa György–Spira György korábbi kötete óta harminc év telt el. Most egy nagy Kossuth-kötet készül, nyolc szerző írja, hosszabb fejezetet kapnak a képzőművészeti ábrázolások ebben is, hiszen nagyon sok született belőlük. Rózsa György 1994-ben összeállított egy Kossuth-ikonográfiát, azóta azonban új darabokat ismertünk meg, s az idő a tanulmányban való feldolgozásra is megérett.
Kossuth, Széchenyi és Deák vitája a baloldallal Szerelmey miklós litográfiája – Hogyan ábrázolták például az ő alakját a korabeli karikatúrák? – Négy évvel ezelőtt végigjárta egy kiállítás egész Európát, az 1848-as forradalmak időszakában keletkezett rajzokból, volt benne magyar anyag is. Akkor derült ki, Kossuthot minden oldalon annyira tisztelték, hogy sohasem akarták nevetségessé tenni. Ha mégis, akkor még a negyvenes évek elején. A szabadságharc idején kialakult róla egy általánosan elfogadott kép. Másként látták, láttatták persze az osztrák karikatúrák, ezek között sok állatfigurák alakjához társítja a szereplőket, párbeszédeket ad a szájukba, magyar, német szöveggel. – Milyen formában jelentek meg e rajzok? – Sokszor önálló lapokként, de albumok is készültek. Gyorsan kellett dolgozni, hogy aktuális maradjon a rajz, mire kikerül a nyomdából. 1848– 49-ben az események felgyorsultak, az ellentétek is kiéleződtek, igazán átütő erővel ekkor jelent meg a politikai karikatúra, elsősorban folyóiratokban.
Gúnyrajz a Pákozdról Bécs felé menekülő Jellasicsról 2. oldal (összes: 5)
Az oroszlán, a vámpír és a mészáros Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) – A napi-, hetilapokban nem? – Ezek nem váltak a karikatúra igazi hordozójává. A litográfus műhelyek, az acélmetszők szerepe viszont erősen megnőtt, ifj. Vidéky Jánosé például, aki rajzolt, metszett, vagy Tyroler nyomdájáé, ahol a Kossuth-bankók is készültek, hasonlóképpen Szerelmey és Vachot nyomdájáé. Úgy 3000-7000 közötti példányban lehetett olyan minőséget produkálni, amely még megfelelt a terjesztésre. Sok elpusztult a nyomatokból, a megmaradt példányok mára nagy kincset jelentenek. – Kik készítették a nyomdákban, műhelyekben sokszorosított ábrázolások eredetijét? – Bécsben például Carl Lanzedelli, Pesten ifj. Vidéky János, Walczel Ágost Frigyes – ők egyszerre voltak rajzolók és nyomdászok. Érdekes, hogy munkáikat senki nem rendelte meg, nem a főurak, nem a hatalom volt a mecénás. Egyszerűen a tömegigény hozta őket létre, „kellettek” a szabadságharc másfél éve alatt. Az osztrákok azt akarták látni, milyen galádok a magyarok, és fordítva, mondhatnánk leegyszerűsítve, de az a helyzet, hogy az osztrákok nagy része, főként amíg a forradalmi láz ott is tartott, rokonszenvezett a magyarokkal.
A Pesti Mephisto – Haynau Később Bachmann–Hochmann sorozata a hős osztrák csatákról módosított a képen, de akkor sem lett általános a véleményváltozás. – Milyen volt ezeknek a rajzoknak a művészi színvonala? – A képzett rajzolóké, az akadémiát végzett művészeké magas színvonalat képviselt, de persze sok középszerű alkotás is született. Az itthoni rajzok kvalitása jobb, mint azoké, amelyek az amerikai, angliai emigrációban jelentek meg később, fametszetes technikával. Dokumentatív értékük azonban ezeknek is igen nagy. Az itthoni színvonalat is meghatározta, hogy mindent igen gyorsan kellett elkészíteni. Kivételes lehetőséget jelentett például Barabás számára, hogy három portrét is készíthetett Kossuthról. – Mikor ért véget a virágkor?
3. oldal (összes: 5)
Az oroszlán, a vámpír és a mészáros Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)
A megtépázott kétfejű osztrák sas megalázkodása a nagy orosz medve előtt – 1848 vége felé. Azután sokáig nem működhettek nyomdák, szerkesztőségek, de sok magyar vonatkozású rajz jelent meg külföldön. Olaszországban például egy tizenöt lapos sorozat, amelyben Haynaut vámpírként, Kossuthot Magyarország oroszlánjaként, az osztrák és az orosz hatalmat pedig két mészárosként ábrázolják. A környező országokban sokáig élt a rokonszenv. Főleg Itáliában, ahol azután sok magyar harcolt Garibaldi mellett. P. Szabó Ernő - magyarhirlap.hu Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését! Köszönettel és barátsággal! www.flagmagazin.hu
Tweet
4. oldal (összes: 5)
Az oroszlán, a vámpír és a mészáros Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});
Ajánló
5. oldal (összes: 5)