Az olvasás iránti motiváltság alakulása tanulásban akadályozott és többségi gyermekek esetében Fazekasné Fenyvesi Margit
Az olvasás iránti érdeklődés legerősebb motiváló tényezője • A szöveg tartalma • A szöveg megértése • A szöveg ábrái • Az olvasnivaló eredete (kitől kapja)
Elméleti háttér Az olvasás iránti érdeklődés legerősebb motiváló tényezője a szöveg megértése. • Az olvasás iránti motiváció mentális feltételei: dekódolás, olvasástechnika, a meglévő ismeret/tudásanyag mozgósítása. (Varga, 2005) Környezeti feltételek: • Otthoni példa az írott kultúra használatára és megbecsülésére. • Az olvasás jutalom a gyermekek életében. •
A többségi gyermekek olvasás motivációja • • • •
Az olvasás hatékony eszközként való alkalmazása a magyar gyermekek nagy nehézsége (PISA, 2002). Az iskola nem képes a környezeti hátrányok csökkentésére (Kocsor, Bácsi és Mihalovics, 2005). A média nem igényli az elmélyült olvasást, hosszasabb tartalom megértését. Az olvasástanítási módszerek, szövegek kiválasztásában nem a gyermekek készségszintje az elsőrendű szempont.
A többségi gyermekek olvasás motivációja •
•
Amíg a matematika iránti motiváltság és matematika teljesítmény között reciprok hatást mutattak ki,nem találtak ilyen jellegű összefüggést az olvasási motiváció és az olvasási teljesítmény között. A korábbi teljesítmény meghatározza a későbbi motiváltságot és megfordítva, a korábbi olvasási motiváció később hatással lesz az olvasási teljesítményre.
motivációs orientációk • A feladatorientált tanulók belsőleg motiváltak arra, hogy elsajátítsák a kihívással járó feladatokat. A tanár segítségére fogékonyak, de tanulásukat önmaguk szabályozzák. A nehézségek felmerülésekor sem mutatnak elkerülő viselkedési módot, éppen ellenkezőleg, még inkább elmélyülnek a feladatban, amely azután a teljesítmény javulását segíti elő . • A szociális függőség orientált tanulók elsősorban mások elismerését szeretnék megszerezni. Tanulási tevékenységüket az innen származó visszajelzéseknek megfelelően szervezik. A nehézségek nem okoznak negatív érzéseket számukra, hanem megerősítik egy olyan társas közeg iránti igényüket, ahonnan segítség származhat. • Az énvédő orientáció esetében a tanuló legfőbb célja, hogy megvédje saját énjét a negatív érzések átélésétől. Kerülik a kihívásokkal járó feladatokat, érzékenyek a társas környezet visszajelzéseire, azokat gyakran fenyegetőnek érzik.
A motivációs orientáció és az olvasási képesség: • A kezdeti olvasási sikerességet a beszédhanghallás fejlettsége mellett a feladatorientáltság foka is szignifikáns mértékben befolyásolja. • Azok a gyerekek, akik magas fokú feladatorientáltságot mutattak iskoláskor előtt, az első évfolyamon jobban teljesítettek a szóolvasási feladatokban, mint azok, akik magasabb énvédő vagy szociálisan függő orientáltságot tanúsítottak iskoláskoruk előtt. • A motivációs orientáció és az olvasási képesség fejlődése már nagyon korán összefonódik.
olvasási motívumok: • Érdeklődés: szituatív: az olvasottak tartalma, egyéni: tartalmak, témák iránti. • Olvasási énkép: saját olvasási készségeikkel, képességeikkel érdeklődésükkel kapcsolatos értékeléseik. • Észlelt kontroll: az olvasás tervezésében szervezésében és nyomon követésében. • A siker és kudarc attribúciója: visszajelzések az olvasási teljesítményről (tanár, szülő,társak). • Célorientáció: teljesítmény kereső/kerülő • Az olvasásnak tulajdonított érték: hasznosság • Az elsajátítási öröm • Szociális motívumok:az élmény megosztása
tanulásban akadályozott gyermekek olvasás motivációja • • • •
Nincsenek hazai empirikus kutatások. A mentális tényezők erőteljesebb hatásával lehet számolni. Az extrinzik motiváció jellemző: a szociális vagy tárgyi jutalmak fontos szerepet töltenek be náluk. A tanulásban akadályozott tanulók által kitűzött tanulási célokat nagy mértékben befolyásolják a szükségleteik, gleteik a kapott visszajelzések, sek illetve a saját képességeikkel kapcsolatos meggyőződéseik
tanulásban akadályozott gyermekek olvasás motivációja: • • •
Csekélyebb érdeklődési szint; Korlátozott nyelvi kód (Lányiné, 1996); A mentális feltételek következtében: – Az olvasáskészség megkésett fejlődése (a beszédpercepció érintettsége); – A szövegértés megkésett fejlődése;
A tanulásban akadályozott gyermekek olvasás motivációja • • • •
Az írásbeli kultúrához fűződő viszony (környezetéből hiányzik a könyv, a képi ábrázolás); A családban nincs olvasáspélda, a szülők alacsony iskolázottsága; A tanulás segítésének hiányossága; A gyermek fejlettségi állapotához nem igazodó tanítási és minősítési eljárások (Mesterházi, 1998);
Az olvasási motiváció mérése • Önjellemzés • Válaszvariációk: • 1. nem 2. kicsit/nem mindig 3. igen • • • •
Egyéni/csoportos kitöltés Értelmezés, konkretizálás Gyorsan fáradó figyelem Tapadás
Kutatási célok • A többségi és a tanulásban akadályozott gyermek olvasás iránti motiváltságának összehasonlítása. • Az olvasás iránti motiváltság életkori változásának feltárása.
Az olvasás iránti motiváltság
80 %p
Többségi 71
70
64
63 62
60 57
Szegregált
53 50 3.
5.
7.
Elsajátítási motiváció • Szeretek sokáig dolgozni azért, hogy jó legyen a feladatom. • Akkor is befejezem a feladatomat, ha nehéz. • Ha egy feladat nehezen megy, akkor abbahagyom.
Az elsajátítási motiváció fejlődése (tanulói önjellemzés) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Többségi
%p
67 59 57
64 59 55
Szegregált
3.
5.
7.
Olvasás iránti motiváltság • Szignifikáns különbség van a fiúk és a lányok között. • A családi, környezeti tényezőknek csak gyenge hatása van. • Nincs különbség a roma és a nem roma tanulók között.
Összegzés • Az olvasás iránti motiváltság mindkét populációban jelentősen csökken 3-7. osztály között. • A többségi gyermekek esetében a csökkenés nagyobb mértékű. • Nincs különbség az integrált és a szegregált gyerekek között. • Az olvasásképesség fejlettsége és az olvasás iránti motiváltság között csak gyenge kapcsolat van.
Az olvasás mint eszköz - gyakorlatias szempontok
• Hogyan kell értelmezni egy használati útmutatót, formanyomtatványt, …? • Tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó, szövegfeldolgozó képességfejlesztés.
Feladatok • • • • •
Motivációs segítség nyújtása: esztétikus küllemű könyv, szövegtartalom, saját haladási tempó; Az olvasás mentális feltételeinek javítása (készségfejlesztés); A személyes élményvilág beemelése a tanulási folyamatba: Az olvasás által nyújtott élmény; Az olvasás technikai feltételeinek megteremtésével az irodalmi befogadóképesség növelése.
