Fehérvári Zoltán – Prakfalvi Endre AZ ÓBUDAI ÁRPÁD GIMNÁZIUM Tóth Sándor emlékének …míg mások árkot, fedezéket ásnak, addig mi egy új szilárd erôdöt emelhettünk a tudásnak!1 Az Árpád Gimnázium jelentôs építészi életpályáknak és a magyar építômûvészetnek is fontos darabja, mely külsô megjelenésében kisebb átalakításoktól, hozzáépítésektôl eltekintve megôrizte korabeli állapotát. A gimnázium épülete – nem egészen 40 évvel elkészülte után – meglepô módon már az ÉTK 1976-os kiadású mûemlékjegyzékében szerepel,2 az Országos Mûemléki Felügyelôség 1978. január 31-én kelt 07759/1977 számú határozatával a 17569 helyrajzi számú épületet „városképi jelentôségû” mûemlékké nyilvánította.3 Változatlan besorolással, helyrajzi számmal szerepel az épület az 1990-es mûemlékjegyzékben is.4 Az OMvH majd a KÖH által 1995-tôl évente kiadott digitális mûemlékjegyzékekben M III. kategóriájú mûemlékként szerepel változatlan törzsszámon és helyrajzi számon.
LEÍRÁS Az Árpád Gimnázium a telektömb három oldalát U alaprajzzal körbeölelô vasbeton vázas, modern stílusú iskolaépület, a fôépület bal oldalán a szárnyak egy-egy szinttel alacsonyabbak. A telekhatárra épült fôépület háromemeletes, melyhez egy földszintes tornatermi szárny kapcsolódik, a nagyrészt tantermeket magában foglaló elôkertes Zápor utcai szárny kétemeletes, a szintén elôkertes Viador utcai szárny egyemeletes, mely a korábbi szolgálati lakásokat és a nagy rajztermet foglalja magában. Az utcai homlokzatok travertinlappal burkoltak, az udvari homlokzatok vakoltak, kivéve a fôépületet, melynek udvari homlokzata is travertinlappal és a Zápor utcai szárny lépcsôházi részét, amely terméskôvel burkolt.
Viador utcai homlokzat (Barka Gábor felvétele, 2006)
237
Viador utcai homlokzat és udvari homlokzat A homlokzatok minden felesleges dísztôl mentesek, a sima kôburkolatú felületek egyetlen dísze a Nagyszombat és Zápor utcai íves sarkon, az ablaksávok folytatásában elhelyezett hárommezôs, mintegy 10 méter magas dombormûvek, melyek Rumi Rajki István szobrászmûvész alkotásai, és a magyar mitológiából és ôstörténetbôl vett három jelenetet ábrázolnak. A fôbejárat a Nagyszombat utca és Zápor utca sarkán, az épület elôtt lévô park felôl nyílik, melyen keresztül egy tágas szélfogóba és azon túl a tornatermek elôtt fekvô
nagy elôcsarnokba jutunk. Az aulaszerû elôcsarnok hatalmas oszlopaival, a déli oldalfalában elhelyezett vízszintes betonbordákkal osztott nagy ablakfelületeivel jó térhatást nyújt. Az udvar felôli részen a ruhatár nyert elhelyezést. Az elôcsarnokból külön lépcsôkar vezet a ruhatár feletti karzatra, ahonnan eredetileg az öltözôk feletti nyitott teraszra, másrészt a tornatermekhez tartozó mellékhelyiségekbe juthattunk. Az elôcsarnokból nyílik a díszterem-nagyelôadó, mely korábban tornateremként is szolgált. Területe 242 m2, jelenlegi állapotában a padlózata
Elsô emelet alaprajza
Tervek: Hidasi Lajos – Papp Imre: Az Árpád Gimnázium engedélyezési tervei 1938. májusjúnius, 1:100. Budapest Fôváros Levéltára XV.17.d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára
238
Zápor utcai homlokzat enyhén emelkedik. A nagy tornaterem déli oldalfala vízszintes tagolású, egymástól vasbeton bordákkal elválasztott üveg ablakfelület. Mennyezete kazettázott, melynek vasbeton bordái sötétre pácolt fával burkoltak, s a faburkolatú gerendák között levô kazettamezôk fehér, sima vakolással lettek kiképezve. A nagy tornaterembôl, annak keleti oldalán, egy 7 m széles és 5 m magas, korábban falba tolható, jelenleg elfalazott ajtó nyílik a második, derékszögû trapéz alaprajzú tornaterembe, mely hosszával merôlegesen kapcsolódik az elsô tornacsarnokhoz, területe 200 m2, burkolata parafa-linóleum. Az elôcsarnok és a nagyobbik tornateremnek a játszóudvar felé esô oldala mellett egy 27,50 m hosszú folyosó vezetett, amit több részre osztottak, a lépcsôház felé esô végét elfalazták, és csak az elôcsarnokon keresztül vezet út a folyosóra, az ötözôkbe, mosdókba és a tornatermekbe. A korábban két öltözôbôl, egy mosdóból és egy zuhanyozóhelyiségbôl, egy tanári szobából, egy szertárból és a WC-csoportból álló részt labirintusszerûen átépítették. Az öltözôk, mosdók és szertárak feletti hatalmas alapterületû tetôterasz helyén irodahelyiségeket alakítottak ki, és a díszterem-tornaterem udvar felôli oldalvilágító ablakait befalazták. A széles szélfogón keresztül a fôbejárat a fôlépcsôházhoz vezet, a fôlépcsôház az alagsorból indulva három emeletet köt össze. Az alagsorban található egy 60 m hosszú folyosó, mely a háború elôtt lôtérként is szolgált 3 lôállással, a szükséges mellékhelyiségekkel. A folyosó felét különbözô mû-
helyekké, raktárakká alakították át. A korábban a gépész lakásaként funkcionáló területet konyhává építették át, de jelenleg használaton kívül van. A folyosó elzárt szakasza melletti helyiségekben a gépész mûhelyei és a kazánház található. A Zápor utcai lépcsôházból megközelíthetô alagsori folyosóról közvetlenül csoporttermek nyílnak, és ennek a folyosónak az északi végéhez kapcsolódik a Viador utcai épületszárny alagsori folyosója is. A Viador utcai szárny alagsorában a második altiszti lakásból egy nagyobb és több kisebb raktárhelyiséget alakítottak ki, és innen közelíthetô meg az ebédlôépület is. Az alagsori lejárat folytatásaként lépcsô vezet a lakások céljára szolgáló légvédelmi óvóhelyhez, mely az alagsori helyiségek alatt nyert elhelyezést megfelelô elôtérrel és vécékkel, valamint menekülôaknákkal. A földszintre vezetô szélfogó elôtér bal oldalán nyílik a portásfülke, közvetlen kapcsolattal a földszinten elhelyezett, de az iskolaépülettôl teljesen elkülönített portáslakással, melynek beosztása ugyanolyan, mint az alatta lévô és már említett gépészlakás volt. Az épület Zápor utcai földszinti szárnyán a hét tantermet kilenc tanteremmé alakítottak át a melléklépcsôház mellé telepített WC-csoporttal. A Viador utcai szárny földszintjén volt az igazgató lakása: négy szoba, elôszoba, hall, fürdôszoba, gardrób, konyha, kamra, cselédszoba és WC, a korábban az igazgató kertjére nézô, keleti fekvésû teraszt beépítették, melyrôl a kertbe vezetô lépcsôs lejárat még meg van. Az igazgatólakásnak az iskolaépülettel való közvetlen
239
kapcsolata a gardróbon keresztül volt biztosítva. A lakás egy része még ma is szolgálati lakás, az udvari szobákat viszont raktárakká alakították át. Az elsô emeleten, az épület Nagyszombat utcai frontján nyertek elhelyezést a tantestület helyiségei – elkülönítve az iskola forgalmától, közvetlen kapcsolattal a fôlépcsôházzal – melyek nagyrészt megôrizték eredeti funkciójukat. A középfolyosós rendszer utcai oldalán van az igazgató fogadószobája, az igazgatóhelyettes irodája, a tanári tanácskozó és a gazdasági igazgatóság (korábban szülôi fogadó), udvari oldalán pedig a tantestületi WC-csoport mosdóval, tanácskozó (korábban szertár) és az iskolaorvos rendelôje. A hosszú folyosó, melybôl az említett helyiségek nyílnak, várócsarnokként szolgál, és nagy faszerkezetû üvegfalak választják el a fôlépcsôháztól, valamint az iskola forgalmától. A Zápor utcai oldalon a filológiai szertár, a tanári könyvtár, a tanári könyvtáros dolgozószobája és az eredetileg öt tanterem helyén hat tanterem, két nyelvi labor, egy tanári és a szerverszoba található, az udvari oldalon a hozzájuk tartozó WC-csoport és melléklépcsôház a földszintivel azonos kialakítású. Ezen az emeleten, de a Viador utcai oldalon van az északi világítású nagy rajzterem – két végébôl szertárakat falaztak le – és a hozzá csatlakozó, az udvari oldalon Lépcsôház, Magyar Filmiroda felvétele, 1940. (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fotótára)
240
Fôbejárat, Magyar Filmiroda felvétele, 1940. (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fotótára) fekvô rajztanári dolgozó és rajzszertár, melyet több kisebb helyiségre osztottak. A nagy rajzterem homlokzatából konzolosan kiugró északi oldalfal a padlótól a mennyezetig egy nagy üvegfelület, a konzolos kiugratás miatt az ablakfal síkja mögött áll a három vörös mûmárványozott tartóoszlop. Az iskolaépület második emeletén, a Nagyszombat utcai szárnyban, az udvari oldalon van a biológiai és az utcai oldalon az emelkedô padsorokkal megoldott kémiai elôadóterem, a padsorok mögött a tolóajtóval elzárható vetítôhelyiséget kémiaraktárrá alakították át. Az elôadóteremhez csatlakozik az elôkészítô, a megnövelt területû biológia-kémia tanári. A már a Zápor utcai oldalra is átnyúló nagy biológia-szertárat kettéosztották, a Zápor utcai részében tantermet, a Nagyszombat utcai oldalon csoporthelyiséget hoztak létre. A második emelet Zápor utcai oldalán a tantermek száma ötrôl hétre nôtt az átosztás következtében, a hallgatói könyvtár és a könyvtáros dolgozószobájának területét megnövelték, az udvar felôli WC-csoport és a melléklépcsôház kialakítása azonos az alsó két szinttel. A Nagyszombat utcai épülettömb harmadik emeletén az utcai oldal felôli fizikai elôadóterem a kémiai elôadóval azonos kialakítású. Az udvar felé esô oldalon az énekés zeneteremet ugyancsak fizikateremmé
alakították át. A nagy fizikaszertárból és a tanári szobából két informatika-tanterem kialakítására került sor. Az iskolaépület egyes helyiségeinek burkolata: a tantermekben hézagmentes padló (linóleum), a lakásokban, igazgatói és tanári helyiségekben, elôterekben, könyvtárakban és szertárakban parketta, a folyosókon, elôterekben és mellékhelyiségekben márványmozaik lapburkolat, a földszinti nagy elôcsarnokban nagyméretû lapburkolat. A belépô oldalfalai a külsô homlokzati kôburkolattal azonos módon burkoltak. Mindazokban a helyiségekben, amelyekbe hidegpadló került, a falak mentén 10 cm magas, fekete színû márványmozaik lábazat készült. Az elôcsarnokban az oszlopok zöldes színû mûmárvány burkolattal készültek, a rajztermekben pedig – a mûleírás szerint – fémszalagok között csiszolt, fekete színû mûburkolat. A fôlépcsôház, valamint a fôbejárat széles lépcsôfokainak fellépôlapja fehér, homloklapja fekete színû mûkô lapokkal burkolt. A lépcsôfokok a fôlépcsôházban a lépcsôkar két oldalán lévô fekete, csiszolt mûkôvel bevont vasbeton gerendák között haladnak. A fekete oldalsó gerendákra korabeli szóhasználatban fehérfémbôl – alumíniumból – készített rácsot szereltek fel. A fôlépcsôház világítását egy 17 méter magas és mintegy 8 méter széles, vasbeton bordákkal több mezôre osztott ablak biztosítja, a bordák között üveg-beton felületek-
Viador utcai homlokzat, Magyar Filmiroda felvétele, 1940. (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fotótára) kel. Az épület minden szárnyának lefedése bádogfedéssel történt, mely a legfelsô emelet feletti átlag 1,70 m magas padlástér fölött tûzmentesen impregnált tetôszerkezettel készült. A tanulók ruhái az egyes osztályok folyosó felôli falán, a vasbeton pillérek közé beépített és rácsos ajtókkal lezárható ruhaszekrényekben vannak, osztályonként elkülönítve.
Nagyszombat utcai homlokzat, Magyar Filmiroda felvétele, 1940. (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fotótára)
241
Díszterem elôcsarnoka a ruhatárral (Barka Gábor felvétele, 2006) TELEKTÖRTÉNET Az iskola területe Óbuda Újlak felôli határán fekszik, a 1880-as évekig külterületnek számított, a város egyesítéséig még mezôgazdasági mûvelés alatt állt.5 Az egyesítés után kialakuló építési konjunktúra idején a környéken téglagyárak sora telepedett le. A Határ (ma Nagyszombat) úttól északra esô területeket – az 1477/1., az 1477/2. és az 1477/3. hrsz. telkeket is magában foglalva – a Bécsi út mentén 1872. április 5-én az Újlaki Tégla- és Mészégetô Részvénytársulat vásárolta fel, és 1885-tôl téglaszárítók sora épült a területen. Az építési engedélyekben a fôváros korlátozta a tulajdonjogot, mert minden egyes téglaszárító építésénél elôírta, hogy kisajátítás esetén a téglagyár a saját költségén köteles elbontani ôket.6 A fôváros 1898. augusztus 2-án sajátította ki a téglagyár telkeit, majd a telkeket egyesítette, egyesítés utáni mérete 22 hold és 655,1 négyszögöl. Az utcák vonalának szabályozása után a mérete 20 hold 634,8 négyszögölre csökkent, majd 56 tételre osztották fel, az iskola helyén még nem a jelenlegi szabályozásnak megfelelô telekosztást alakítottak ki 1477/1-a, 1477/2-c, 1477/3-c helyrajzi szám alatt. 1913. november 21-én a fôváros ismét egyesítette a ki nem osztott telkeket (6948,6 négyszögöl), és új szabályozási vonalakat alakított ki. Ekkor jött létre a Határ utca –
242
Zápor utca – Viador utca – Szôlô utcai telektömb, melyet azonban 16 önálló telekkönyvi tételre osztottak, de egy betétbe vettek fel,7 tulajdonosa változatlanul a fôváros maradt, míg a többi területet nemcsak kiosztották, de házhelyként értékesítették is. Az 1924-es helyrajzi számok változáskor mind a 16 telek új helyrajzi számot kapott. A telek beépítetlen maradt, majd amikor a 30-as években felmerült, hogy az Árpád Gimnáziumot itt építenék fel, a fôváros 1936-ban új szabályozást készített a telektömbre. Az 1804 négyszögölnyi területet 17569 helyrajzi számon egyesítették, a tömb többi részét nyilvános közterületként jegyezték le, a Nagyszombat utcai oldalon közparkot alakítottak ki.8 A város a telket még ugyanebben az évben az államnak adományozta a gimnázium felépítéséhez.9 A telek mérete és tulajdoni állása a késôbbiek során csak egyszer változott. Az iskola az 50-es évek elejétôl társbérletben volt a Bláthy Ottó Ipari Technikummal, majd a Kandó Kálmán Mûszaki Fôiskolával, a rendszerváltás elôtt a megosztás nem volt fontos, mindkét intézményt az állam tartotta fenn. A rendszerváltás után a gimnázium önkormányzati, a fôiskola minisztériumi (állami) hatáskörbe került, 2004 decemberében a területet megosztották, a gimnáziumnak 17569/1 helyrajzi számon 4896 m2 terület jutott a 6400 m2-bôl. A telekmegosztáshoz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulását nem kérték meg.
ÉPÍTÉSTÖRTÉNET Az iskola 1902-ben, mint az V. kerületi állami gimnázium fiókintézménye, kezdte meg mûködését, 1904-ben önállósult. A tanítás 1905-tôl a Zsigmond út 114/a sz. alatti bérház helyiségeiben folytatódott. A szülôk 1934 májusában kezdeményezték, hogy a székesfôváros által a gimnázium céljára adományozott telken megfelelô új épület emeltessék.10 A tervpályázatot 1937. szeptember 11-i határidôvel írta ki a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium.11 A pályázatra 77 tervezô, illetve tervezôpáros 80 tervet adott be.12 Az érdeklôdést, a szakmai színvonalat mások mellett olyan nevek fémjelezték, mint Árkay Bertalan, Benkhardt Ágost, Bierbauer (Borbiró) Virgil, Molnár Farkas, ifj. Lechner Jenô, Janáky István vagy Pogány Móric.12 Az elsô helyen díjazott tervezôk pályázati anyagát a bírálóbizottság meghívott külsô szakértôje, dr. Kotsis Iván építész, mûegyetemi tanár ismertette. Kotsis részletesen bemutatta mind a négy pályázatot, Halászy Jenô – Dobl Géza, Hidasi Lajos – Papp Imre, Schall József és Wanner János terveit. Megállapította, hogy a helyszínrajz eléggé magától értetôdô módon határozta meg a legcélszerûbb beépítési módot, mégpedig a Nagyszombat és Zápor utcák mentén létesítendô két tömb alakjában, a tornatermet a Nagyszombat utcai szárnyban, a sarkon pedig a fôbejárót. Hidasi és Papp munkáját az alábbiakban foglalta össze: „Fôelrendezése célszerû és azok közé tartozik, amelyeket az adott program esetében a leglogikusabbnak lehet tartani, vagyis melyek a fôbejárót a Záporutca és Nagyszombat utcához közel helyezik, a Nagyszombat utcára, a Bécsi útról jól láthatóan; ettôl jobbra a tornacsarnokot és tartozékhelyiségeit, a Zápor-utca mentén nyugati fekvéssel az egységes tanteremsort, végül a Viador utca felé egy nyugodt kert mellé az igazgatói lakást. Ez az elrendezés eleve biztosítja az alaprajz tisztaságát és áttekinthetôségét. A tornaterem elhelyezése, éppúgy mellékhelyiségei célszerûek. Jól van keresztülvezetve az a gondolat, hogy a növendékek a fôlépcsôházból a földszinti elôcsarnok elkerülésével be tudjanak jutni az öltözôbe; természetesen szükséges, hogy az itteni udvari kijáró átvilágító ajtóval el
legyen zárva. A nagyközönség ruhatárai jó helyen vannak, de kicsinyek. A második lépcsô elhelyezése a Zápor utcai traktus közepén célszerû, mindazonáltal, tekintve, hogy azt sok növendék használja, szélesebbre volna méretezendô, valamint kétkarú lépcsôk esetén a karok hossza nem elég (2,80 m), viszont négykarú lépcsôt ide nem szabad tenni. A növendékek részére külön ruhatári tér nem terveztetett, ehelyett a ruhák elhelyezése a tantermi folyosó falpillérei közé van gondolva. Ez a megoldás miután így a ruhatárak teljes hosszban bôségesen és kényelmesen elhelyezhetôk, kellô folyosószélesség mellett nem célszerûtlen. Igazgatói lakás kapcsolata az iskolával megfelelô; lakóhelyiségek tájolása jó, belsô beosztása lakályos. [az épületegyüttes] Homlokzata nyugodt és komoly.”14 A kultusztárca minisztere, Hóman Bálint az iparügyi minisztérium magasépítési osztálya fônökének, Bernárdt Gyôzônek a meghallgatása után döntött úgy, hogy a megbízást az iskola tervezésére a Hidasi – Papp páros nyerje el azzal a kikötéssel, hogy a benyújtott tervük homlokzatkiképzés és Fôlépcsôház a 2. emeleten (Barka Gábor felvétele, 2006)
243
tetôszerkezet tekintetében átdolgozandó. A választás legfontosabb oka az volt, hogy Hidasiék terve volt az, amelyik a legalacsonyabb kubatúrával oldotta meg az elôírt funkciókat, 23 828 m3-ben, valamint hogy a Halászyékhoz képest aktuálisan harmadannyi értékû, 420 ezer P tervezési munkájuk volt, vagyis megfelelô szabad kapacitással rendelkeztek.15 Gáldy Béla tanügyi fôtanácsos, a gimnázium igazgatója – aki a bírálóbizottságnak a tagja volt – egyeztetett az építészekkel a hitelkereten belüli változtatásokról. Az alábbiakat kérte: az ifjúsági könyvtár a második emeletre helyezendô, a hittanterem az alagsorba, a különbözô felekezetek részére. Az igazgatói és altiszti lakás lépcsôháza elválasztandó, az alagsor hosszú folyosója a leventeoktatás miatt lôtérré képezendô. A tornaterem színpadi részén az ifjúsági istentiszteletekhez fülke alakítandó ki az elzárható oltár számára, a rajzterem szélesítendô, akvárium és terrárium is tervezendô. Emeletenként ivókutak szükségeltetnek, a folyosók, a WC-k, az elôcsarnok oldalfalai lemosható anyaggal legyenek burkolva. Kerüljön címer, felírás és Árpád-szobor is az épületre, és hiányolta a zászlótartó rudat. Az építészek vállalták a módosításokat, mint arról beszámolt Gáldy a Hómannak 1938. április 8-án írt levelében.16 Díszterem (Barka Gábor felvétele, 2006)
244
A kérések figyelembevételével készült terveket Szily Kálmán államtitkár és K. Kováts Gyula vizsgálta át, melyeket mind általánosságban, mind pedagógiai és esztétikai szempontból megfelelônek találtak.17 Ezek után a megbízást 1938. május 10-én az Iparügyi Minisztérium kiadta, és a VKM kezdeményezésére további változtatásokat is elôírt, mindenekelôtt azt, hogy két tornatermet kell létesíteni, mert 16 tantermes az iskola, továbbá portáslakás és óvóhely, valamint az udvar rendezése és a telek körbekerítése is szükséges.18 Az 1:200 vázlattervek beadására háromhetes határidôt írtak elô.19 Bernárdt Gyôzô 1938. június 24-én kelt átiratában a tervváltoztatásokat, a vázlatterveket jóváhagyta azzal a megkötéssel, hogy vegyes vázas és falazott rendszer helyett a végleges terveket kizárólag vázas szerkezettel kell megtervezni; a kétemeletes szárny is vázas legyen. Hidasiék eredetileg középfôfalas megoldást választottak vasbeton pillérrendszerrel, az udvari fôfalak vonatkozásában pedig cementhabarcsba rakott téglapillérekkel. A vázas és falazott rendszer egyesítése nélkülözi a tisztán vasbeton vázas rendszer elônyeit, azért döntött Bernárdt a vasbeton vázszerkezet mellett.20 Itt kell megjegyeznünk, hogy az iskola építésével kapcsolatos iratanyag ôrzési he-
lyén – az engedélyezési eljárásban illetékes archívumban – Budapest Fôváros Levéltárában nem maradt fenn. Az iktatókönyvben az építési engedély számát nem rögzítették, az engedélyezési tervek ugyan megtalálhatóak ôrzési helyükön, de a tervek hátoldalán a záradékolásra az építési engedélyszámot példátlan módon nem vezették rá, s mivel a levéltári iktatókönyvekben sem szerepel, valószínûleg ki sem adták, vagyis az iskola építési engedély nélkül épült.21 Az építéstörténet az építtetô minisztérium iratanyagából követhetô, de az építési engedélynek a minisztériumi iratok között sincs nyoma. Az Iparügyi Minisztérium 1938. július 22-én adta ki a nyilvános versenytárgyalási hirdetményt az épület magasépítési munkálataira, az ajánlatok 1938. augusztus hó 11-i érkeztetésével.22 Az építôbizottság elsô ülésén, 1938. szeptember 5-én a beérkezett 142 pályázat közül a kivitelezésre (kômûves, vasbeton-szigetelô stb.) Hesz Lajos, az ácsmunkákra Tôke György, a bádogosmunkákra Petik János vállalkozók ajánlatát javasolta elfogadásra.23 Hesz Lajos a kivitelezési munkákat a fennmaradt heti bérjegyzékek alapján 1938 szeptemberének második felében kezdte, és 1939 végén fejezte be.24 Az iskola évkönyve szerint az ünnepélyes elsô kapavágásra 1938. szeptember 19én került sor.25 Az építôbizottság II. ülésén, 1938. november 15-én megállapította, hogy a kedvezôtlen altalajviszonyok miatt a tervezett 3 m-es pilléralapozások helyett 4 m-es mélység szükséges.26 Már maga ez a tény is csúszást eredményezett az építkezés menetében. Az építkezés 1938 decemberében jutott a nagy volumenû betonozási munkák – vasbeton vázak és felsô bordás födémek – elkészítésének szakaszába, ezért Hidasi az építôbizottság III. ülésén (december 22.) kezdeményezte a portlandcement helyet a bauxitcement alkalmazását, mert az gyorsabban köt.27 A bokrétaünnep 1939 áprilisában volt.28 Az ácsmunkákat Tôke György végezte, a heti bérjegyzékek szerint 1938. október 22. és 1939. április 22. között.29 A szobafestô- és mázolómunkák utó-felülvizsgálata szerint a Török és Juhász cég ezeket a munkákat 1939. június 30. és 1940. április 30. között teljesítette.30 A további szakipari munkákat végezték: Kozma András mûkô, Neuhauser Kálmán mûmárványozás, Pázsy
Második emeleti folyosó (Barka Gábor felvétele, 2006) József üvegbeton, Haidecker Sándor a kerítés lakatosmunkái, Lill Erik felirati betûk, Bielek Károly üvegezés, Rietschel és Henneberg Rt. központi fûtés,31 Bátorfi János víz- és gázszerelés. Az épület kôburkolását a Michels testvérek, a belsô burkolásokat (márványlap, mozaik és csempe) Marosi Lajos, a parkettázást a Kovács testvérek, a hézagmentes padlózatot és a tornaterem parafa padozatát Császár Imre kivitelezte.32 A bútorzatot mások mellett az alábbi cégek szállították: Strohmayer és Tsa., Dören Henrik és Tsa, Szék- és faárugyár.33 A III. kerület elöljárója, majd a gimnázium igazgatója is kezdeményezte, ill. szorgalmazta 1939 augusztusában és októberében a Nagyszombat utcai homlokzat elôtti terület rendezését, parkosítását. A munkák elvégzését Morbitzer Dezsô, a fôváros kertészeti igazgatója 1940 tavaszára ígérte.34 Az épület Nagyszombat és Zápor utcai ívesen átforduló sarkán a 3 sávban elhelyezett Rumi Rajki István35 faragta dombormûveket az Országos Irodalmi és Mûvészeti Tanács ad hoc bizottsága 1940. január 27-én tekintette meg. Medgyessy Ferenc, Pásztor János és Sidló Ferenc szobrászmûvészek megállapították: „a három, kôben készített dombormû igen szerencsésen illeszkedik
245
A fôépület és a tornatermi szárny udvari homlokzata (Barka Gábor felvétele, 2006) bele a nemes burkolattal ellátott nagyarányú épület sarkának keretébe, s mint igen sikerült plasztikai alkotás ritmikus vonalvezetésével nagyban fokozza az épület mûvészi hatását.” Hidasi már 1939. december 20-án igazolta a VKM felé a 3 db dombormû átvételét, ill. elhelyezését.36 A VKM a szobrászati munkára a zártkörû pályázati kiírást 1939. május 1-jei dátummal adta ki. A felkért mûvészek: Andrássy Kurta János, Boda Gábor,37 Horváth Béla és Ispánky József és Rumi Rajki voltak. A vázlatok beadásának idôpontját május 27-ében, az 1:5-ös gipszmodellt június 6-ában határozták meg. A VKM a felmerült verziók közül választva úgy döntött, hogy a második emeleten az Emese álma, az elsô emeleten a Vérszerzôdés, a földszinten A meghódított népek fejedelmei hódolnak Árpád elôtt témákat kell megfaragni 190×260 cm-es méretben.38 Rumi megbízásában elôírták, hogy a mûvet elsôrendû haraszti mészkôbôl kell kivitelezni. Egy-egy mezô legfeljebb 3 laprészbôl állhat össze, és a vastagsága nem lehet 40 cm-nél kevesebb. Az agyagmintát augusztus 15-én, a kôben való kivitelezést szeptember 25-ig kellett teljesítenie.39 Az iskolai évkönyv az évi kötete szerint az iskola 1940. április 12-13-án költözött be
246
az új épületbe, és 15-én kezdôdött meg a tanítás.40 A gimnázium igazgatója 1940 tavaszán kezdeményezte a minisztériumnál az új épület avató- és zárókô-letételi ünnepségét. Indoklása szerint az 1,2 millió pengôs beruházás az adott európai viszonyok között olyan jelentôs kulturális esemény, melyen indokolt a kormányzó megjelenése is. ÉrveNagyszombat utca Zápor utca sarokrész háborús sérülésekkel, 1949. október (BTM Kiscelli Múzeum Fotótára)
lése szerint húsz nehéz esztendô óta ez az elsô nagyszabású iskolaépítkezése a kultuszkormányzatnak a fôvárosban, a terület történelmi gyökereire és a helyi németajkú lakosságra is tekintettel üdvös lenne Horthy jelenléte az új magyar építômûvészet egy kiválóan sikerült, gazdag berendezésû és nemes ízlésû épületének felavatásán.41 Az avatóünnepségtôl függetlenítve a kultusztárca intézkedésre kérte fel Hidasit a gimnázium emléktáblájának elkészíttetésére és elhelyezésére. A jóváhagyott szöveg: „Épült / Vitéz nagybányai Horthy Miklós országgyarapító kormányzása / gróf Teleki Pál dr. miniszter elnöksége / Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi minisztersége / Szendy Károly dr. polgármestersége / és Gáldy Béla igazgatósága idején / Hidasi Lajos és Papp Imre építészmérnökök tervei szerint / a Budapest Székesfôvárostól adományozott telken az 1938-40. évben.”42 Az ünnepélyes avatás ötletét nem vetették el véglegesen. A VKM a kabinetiroda felé 1941. február 5-én továbbította a felkérést Horthy részvételére: „megjelenése az Európa-szerte nyomasztó gazdasági helyzet közepette is maradandót alkotni tudó nemzet áldozatkészségének legkegyesebb elismerését jelentené.” Fáy István államtitkár 1941. március 10-én (néhány héttel Teleki öngyilkossága elôtt) az alábbi bejegyzést tette az aktába: „A kabinetiroda fônökétôl nyert szóbeli értesítés értelmében az ünnepélyes megnyitás nem idôszerû.” Ad acta.43 A tervbe vett díszterem és uszoda anyagi okokból egyelôre nem volt megvalósítható.44 Budapest ostroma idején az iskola Zápor utcai oldala szerkezeti sérüléseket szenvedett, a belövésektôl a tanári könyvtárnál az elsô emeleti födém leszakadt. A homlokzati nyílászárók jelentôs része elpusztult, és megsemmisült az iskola belsô berendezésének jelentôs része is. A homlokzatok travertinlap burkolata több helyen levált, különösen a fôépület amfiteátrum felôli végfalán pusztult el nagymértékben. Az iskolát 1950ben állították helyre.45 Az iskola az 50-es évektôl társbérletbe kényszerült elôször az ipari technikummal, majd a 60-as évektôl a Kandóval – egy idôben albérlôi státusban –, emiatt 1953-ben a Viador utcai oldalon egy szocreál stílusú önálló épület építését kezdték el, de csak 1957-ben fejezték be.
Fôbejárat (Barka Gábor felvétele, 2006) Az iskola homlokzatának felújítására, a belsôben a tantermek egy részének átosztására az 1960-as évek elején került sor, ennek azonban tervdokumentációja nem ismert. Késôbbiekben semmilyen jelentôs változás nem történt annak ellenére, hogy az épület 1977 óta védett mûemlék. Sem az 1992-ig illetékes Budapesti Mûemléki Felügyelôség, sem a KÖH iratanyagaiban nem került elô irat vagy terv felújításról, átalakításról. ÉRTÉKELÉS Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodája, Ligeti Pál és Molnár Farkas által közösen tervezett Delej-villa megépülésére hivatkozva Bierbauer (Borbíró) Virgil szerint 1930 körül jutott építészetünk abba a helyzetbe, hogy az okszerû forma – értsd a modern – diadalra jutott a neostílusokkal szemben. Kezdetben a két világháború közötti modern mozgalom elsôsorban Le Corbusier és a Bauhaus elveire és gyakorlatára alapozódott. A vasbeton pillérvázas rendszerû építés konzekvenciája volt a funkciókhoz igazodó alaprajzképzés, az épülettömegek pillérekre emelése, a sza-
247
Luigi Moretti: Casa delle Armi Róma, 1935–36 bad homlokzatalakítás s annak felnyitása szalagablakokkal, tetôemeletek, tetôteraszok alkalmazása. Egyfajta szociális érzékenység is jellemezte az új építészet híveit, amennyiben az egészséges, színvonalas lakhatás lehetôségeit szélesebb rétegek számára is elérhetôvé kívánták tenni.46 Hagyományos tájékozódási irány volt a magyar építészek számára Itália is, de jelentôsége, befolyása csak a 30-as évek közepétôl nôtt meg. A magyar állam 1927-ben megvásárolta Rómában a Palazzo Falconierit. A magyar mûvészek 1-2 évig ösztöndíjjal tartózkodhattak az örök városban. Hidasi Lajos (1902–1970) és Papp Imre (1907–1965) 1934 és 1936 között volt Rómában, amikor a racionalista építészet Piacentini vezette monumentális, plaszticitásra kevésbé törekvô, klasszicizáló irányzata nyert teret.47 Hidasi és Papp munkásságában római iskolázottságuknak megfelelôen határozottan megjelenik az olaszos hatás, mint például Hidasi már fentebb említett szombathelyi egykori csendôrparancsnokságának homlokzatképzésében, mindenekelôtt a kapuzat árkádíveiben. Hidasi és Papp, a két „római iskolás” építész Rimanóczy Gyula munkatársa volt az 1937–39 között épített Dob utcai Budapesti Postaigazgatóság és Erzsébet
248
Távbeszélô Központ tervezési munkájában. A mûemléki védelem alatt álló mû a két világháború közötti idôszak egyik legjelentôsebb modern stílusú középülete.48 Az Árpád Gimnázium tervváltozások során kialakított Nagyszombat utcai homlokzata is itáliai hatásokat mutat. A bejárat, az elôcsarnok és a tornaterem horizontális ablakraszterének kialakítási módja kapcsolódik a Foro Italico-n (az egykori Foro Mussolinin) – az 1940-es, elmaradt olimpiára – megépített E. Del Debbio és L. Moretti által 1935–36-ban tervezett Casa delle Armi bal szélre helyezett bejárata mellett a földszinten végigfutó bevilágító rácsrendszeréhez.49 A budapesti Nemzeti Sportcsarnok 1938as tervpályázatán Hidasi Lajos, Mattyók Aladár és Papp Imre közös tervét a bírálóbizottság az elsô díjcsoportba sorolta (tervük nem valósult meg).50 Papp Imre 1939-ben Budapesten a XII. kerületben az Arató utca 2. sz. alatt építette meg modern stílusban saját lakóházát.51 Hidasi kiváló munkája a balatonlellei volt Horthy Miklós gyógyüdülô is.52 Hidasi 1940–42 között a Hültl-féle tömegkompozíciót és homlokzatképzést átvéve építette meg az elegáns, felülvilágítós elôcsarnokú Péterffy Sándor utcai kórház és rendelô ügyviteli székházát.53 Hidasi, Kiss Tiborral, 1940 tavaszán nyerte el zártkörû pályázaton a pannonhalmi bencés fômonostor együtteséhez építendô magyar-olasz gimnázium és internátus épületének tervezési feladatát. A déli és nyugati homlokzat fölszintjén végigfutó árkádsor közérthetô építészeti eszközökkel juttatja kifejezésre a múlt és az akkori jelen kapcsolatát Itáliával (épült 1940–42 között).54 A háború utáni rövid modern periódus egyik záró darabja az általa tervezett kispesti SZTK épülete, melyet 1951. szeptember 19-én adtak át. Életének utolsó szakaszában, 1960-tól Hidasi Lajos vezette a Budavári Palota építkezéseit, ahol szintén a régi és a modern kapcsolatának szintézise volt a feladata. A körperipterosz megoldású kupola elôképei között a római barokk építészet példái is felsejlenek.55 JEGYZETEK 1.
Dr. Kunszeri Gyula: Iskolaavatás címû hosszú és „veretes” poémája, valószínûleg nem hangzott el. MOL K592 VKM 653.48.388/1940. VI. 14. lásd 43. jegyzet.
2. 3.
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
13.
14.
15.
16.
Magyarország mûemlékjegyzéke. Budapest, 1976. p. 40. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási Osztálya: Védési eljárás dokumentációja (határozatszám nélküli példány), 15291. törzsszámon nyilvántartva. A védési határozat száma: 07759/1977. Magyarország mûemlékjegyzéke. Budapest, 1990. p. 51. Budapest Fôváros Dunajobbparti (volt budai és óbudai) részének beltelkein létezô helyrajzi s az új és régi házszámok. Bp., 1882. Budapest Fôváros Levéltára VII.6/d Óbudai (Dunajobbparti) telekkönyvi iratok 1875–1921. 77. betét. Budapest Fôváros Levéltára VII.6/d Óbudai (Dunajobbparti) telekkönyvi iratok 1875–1921. 4334. betét. Budapest Fôváros Levéltára IV.1409/c Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára, tanácsi szám 323134/1936-III. Budapest Fôváros Levéltára IV.1409/c Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára, tanácsi szám 314811/1936-III. Magyar Országos Levéltár (MOL) Középiskolák (K) 592 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) 653. csomó (cs) 49.660/1940. VII. 29. Tér és Forma 1937/7. (reklámoldal). A Magyar Építészeti Múzeum több építész pályázati anyagából ôriz tervlapokat: Benkhard Ágost ltsz. 74.04.402-406. Hegedûs Béla – Winkler Oszkár – Fillinger Kázmér ltsz. 78.013.216-217. MOL K 592. VKM 654. cs. 33.230/1938. .I. 13. Tervpályázati eredmények. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1937. p. 361. Döntött a minisztérium az óbudai Árpád-gimnázium tervezési pályadíjairól. Magyar Közgazdaság, 1937. No. 50. p. 7. 1938. No. 13. p. 8. Kotsis Iván: A Budapesti III. kerületi M. Kir. Árpád Gimnázium pályatervei. Technika, 1938. május pp. 162–170. Hidasi – Papp tervezetrôl pp. 165–166. Közölve a Nagyszombat és Zápor utcai homlokzatok és 4 alaprajz: alagsor, fszt., I. és II. emelet. Kotsis azt írja, hogy a pályázat augusztus hó 16-ai lejáratú volt. A bírálati jegyzôkönyv 1937. december 3-án kelt MOL K592 VKM 654. cs. 33.230/1938. I. 13. A bírálati jegyzôkönyvek, 654. cs. pp. 603–668. A gimnázium építésére már az 1936/37. évi költségvetésben 300 ezer P-t állítottak be, amibôl a tervpályázat díjazására 16 ezer P-t fizettek ki. MOL K592. VKM 654. cs. 51.831/1939. X. 16. MOL K592 VKM 654. cs. 33.576/1938. III. 28. A homlokzatváltoztatás mibenléte az iratból nem derül ki. Halászy ekkor dolgozott az újlipótvárosi ref. templomon. MOL K592 VKM 653. cs. Megjegyzendô, hogy az idézett Technika folyóiratban közölt homlokzati ábrázolásokon jól látható a zászlótartó és egy lovas szobor rajza, ellenben az elôcsarnok és a tornaterem eltér a megvalósulttól, de homlokzati hossz-
17. 18.
19. 20.
21.
22. 23. 24.
25. 26. 27.
28. 29.
30. 31.
32.
ban és kubatúrában egyezik, s a tetôzet alacsony hajlású. MOL K592 VKM 654. cs. 34.379/1938. V. 7. A tornaterem mögötti terasz ötlete K. Kováts-tól származik. Tér és Forma 1940/9. p. 159. MOL K592 VKM 653. cs. 34.812/1938. VII. 22. A tervváltozás a költségek emelkedését vonta maga után 600 ezer P-rôl 942 ezer pengôre. Felmerült, mint költségcsökkentô lehetôség, hogy travertin lapburkolat helyett zsámbéki homokkô burkolást kapjon az épület, azonban ezt a kénsav füstgáz és a kifagyás veszélyei miatt elvetették. MOL K592 VKM 654. cs. 34.483/1938. V. 12. MOL K592 VKM 654. cs. 35.757/1938. VII. 5. Az iparügyi minisztérium német példákra hivatkozva a folyosók szélességét 2,5 m-ben akarta meghatározni, de a kultusztárca ragaszkodott a 3 m-hez, melyet végül is akceptáltak. Budapest Fôváros Levéltára XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára 17569 hrsz.-on alagsor, földszint, 1. és 2. emelet alaprajza, metszetek, 3 homlokzat tervlapjai. MOL K592 VKM 653. cs. iktatószám nélkül. MOL K592 VKM 654. cs. 37.971/1938. IX. 22. A pályázatok és számszaki ellenôrzésük hosszabb idôt vett igénybe. MOL K592 VKM 655. cs. Esetenként 60-80 napszámos, 10-15 kômûves és 8-10 vb. szerelô is dolgozott az építkezésen. Hesz Lajos építômester által elvégzett munkák utó-felülvizsgálatának jegyzôkönyve MOL K592 VKM 653. cs. 20.116/1941. IX. 1. 654. cs. 72.181/1941. VIII. 2., 76.314/1941. XI. 5. ez utóbbi irat a kétéves jótállású munkákra vonatkozik. A budapesti III. ker. M. Kir. Állami Árpád Gimnázium Évkönyve az 1938-39 iskolai évrôl. Bp., 1939. Szerk. Gáldy Béla p. 17. MOL K592 VKM 654. cs. 40.397/1938. XII. 9. Hidasi a próbafúrásokat már 1938. június 10-én elrendelte, ugyanitt 35.168/38. VI. 13. MOL K592 VKM 654. cs. 43.332/1939. I. 10. A bizottság hozzájárult, az iparügyi minisztérium pedig elrendelte a bauxitcement alkalmazását. MOL K592 VKM 654. cs. 45.437/1939. III. 22. A budapesti III. ker. M. Kir. Állami Árpád Gimnázium Évkönyve az 1938-39 iskolai évrôl. Bp., 1939. Szerk. Gáldy Béla, p. 19. A dokumentumok szerint 1939 februárjában a tornaterem tetôzetén dolgoztak. MOL K592 VKM 654. cs. 045337/1940. Az akta egy tetôidomtervlapot is tartalmaz. MOL K592 VKM 654. cs. 72.001/1941. VII. 28. Budapest Fôváros Levéltára IV.1409/c Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára III-5382/ 1939. X. 24. tsz. 320.375/1939. és 49.782/1939. Beépítésre kerül 5 db Marabu-Cottage VIII. típ., 1 db Marabu-Cottage IV. típ. öntöttvas tagozott melegvíz-kazán és 1070 m2 öntöttvas radiátor. MOL K592 VKM 654. cs. 66.413/1941. III. 3. Az akta a gimnázium hitelének elszámolását is tartal-
249
33.
34. 35.
36. 37.
38.
mazza. A Hesz Lajos végezte munkák értéke 401.660. P volt. A magyar királyi államépítészeti hivatal vezette utó-felülvizsgálatok egyes jegyzôkönyvei, melyeket az egyéves jótállás lejárta körül vettek fel MOL K592 VKM 654. cs. 71.763/1941. VII. 23. (Bielek), 54.365/1940. XII. 14. (Kozma), 54.206/1940. XII. 10. (Michels), 52.334/1940. XI. 16. (Petik), 54.364/1940. XII. 14 (Haidecker), 47.997/1940. V. 8. (Lill). A szakipari munkához lásd még Tér és Forma 1940/9. p. 48. és reklámoldalak. A székesfôváros vízmûvei magánépítési ügyek osztálya 15105/1939. VII. 28 sz. alatt hagyta jóvá a vízvezeték terveket. MOL K592 VKM 654. cs. 48.889/1939. VII. 3. Az akta tartalmazza az alagsor, fszt. és emeletek M=1:100-as alaprajzait. MOL K592 VKM 654. cs. 67.854/1941. III. 27. Vö. Tér és Forma 1940/9. passim. Az Atelier Strohmayer a számlát 20.393. P-rôl 1940. V. 1-jén állította ki (tanári könyvtár, tanácsterem bútorzata stb.) MOL K592 VKM 655. cs. A csomóban a Hidasi tervezte bútor és bútor-elhelyezési tervlapjainak több sorozata megtalálható. A VKM a bútor-berendezési és felszerelési munkára a versenytárgyalási hirdetményt 1939. október 9-én adta ki. A VKM egy átiratában 1939. augusztusában úgy ítélte meg, hogy a tanítás folyó év október elsején megkezdôdhet az épületben. A tantermi padberendezések szállításának idôpontját szeptember 25-ében jelölték meg. Budapest Fôváros Levéltára IV.1409/c. Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára VII-3745/1939. 096461/ 1939. IX. 4. Budapest Fôváros Levéltára IV.1409/c Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára II-2520/1939. tsz. 036984/1939. VIII. 10., 038564/1939. X. 4. Rumi Rajki István (1881?1941) Münchenben és Párizsban tanult, majd Stróbl Alajos mesteriskolájában képzete magát. (Irod. Tóth János: R. R. I. mûvészete, Szombathely é. n.) Hidasi már korábban is dolgozott Rumi Rajkival, aki 4 harcos figurát készített a Hidasi Lajos – Hajas István tervezte szombathelyi csendôr kerületi parancsnokság épülete kapuzatának pilléreire. Tér és Forma 1938/4. pp. 83?84. Magyar Építômûvészet 1943/9. p. 217. MOL K592 VKM 654. cs. 53.550/1939. XII. 30. Rumi Rajki a mintázásért, gipszbe öntésért és kôbefaragásért öszszesen 14 500 P-t kapott. Boda az 1937?39.között épült Rimanóczy Gyula tervezte Postaigazgatósági palota homlokzati plasztikai munkáit fejezte be ez idô tájt. Építészet 1942/1. pp. 12–13. MOL K592 VKM 654. cs. 44.856/1939. VIII. 2. A dombormû szobrászaira Hidasi 1938. december 10-én tett javaslatot. A gimnázium igazgatója Ekhardt Ferenc és Domanovszky Sándor történészekkel is konzultált a szóba jöhetô témákról. Honfoglalás, pajzsra emelés, keresztény hitre térnek a magyarság vezetôi, csodaszarvas-ûzés stb. Vörösmarty idézetekkel támogatva. A VKM hozott döntést. MOL K592 VKM 654. cs. 44.268/1939. II. 8.
250
39. 40. 41. 42. 43.
44. 45. 46. 47.
48. 49.
50. 51. 52. 53.
54.
Rumi reliefjeire lásd még: Építészet 1942/1. p. 10. 3 fényképpel. MOL K592 VKM 654. cs. 48.307/1939. VII. 14. A budapesti III. ker. M. Kir. Állami Árpád Gimnázium Évkönyve az 1939?40. iskolai évrôl. Bp., 1940. Szerk. Gáldy Béla p. 19. MOL K592 VKM 653. cs. 47.217/1940. V. 10. Azonban június 20-án egyelôre ad acta bejegyzést kapott az irat. MOL K592 VKM 653. cs. 49.660/1940. VII. 29. MOL K592 VKM 653. cs. 48.388/1940. VI. 14. Az irategyüttes az ünnepség programtervezetét is tartalmazza, mely szerint 1940. június hó… napját is tervbe vették, majd szeptember elsejét is. Ez utóbbi az „örvendetes országgyarapodás eseményei miatt” maradt el (1940. augusztus 30., II. bécsi döntés). Az irat a zárókôbe elhelyezendô okmány szövegtervezetét is tartalmazza. A Szendy Károly dr. polgármester szorgalmazására és támogatásával a székesfôváros adományozta 1804 négyszögölnyi telken, 1938 ôszén indult meg az építkezés, amikor „a trianoni békeparancs vasbilincsére akkor mérte az elsô csapást a gondviselés igazságtevô ereje”. A Magy. Kir. Állami Árpád Gimnázium – Budapesten. Tér és Forma 1940/9. pp. 155?164. Az Árpád Gimnázium története. Szerk. Tiszavölgyi István. Budapest, 1977. Vö: Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. Bp., 1986. passim. Vö: Ordasi Zsuzsa: Olasz hatások a két világháború közötti magyar építészetben. In: Rimanóczy Gyula – Weichinger Károly. Kiállítási katalógus. Szerk.: Hadik András, Hajdú Virág, Prakfalvi Endre, Ritoók Pál. Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 1996. pp. 6?12. Tér és Forma 1941/4. pp. 47?70. Ferkai András et al. Pest építészete a két világháború között. Budapest, 2001. pp. 180?183. M. Caporilli – F. Simeoni: Il Foro Italico e Lo Stadio Olimpico. Tomo Edizioni, Roma, 1990. p. 84., 181. G. Remiddi et al. Il Moderno altaverso Roma. Croma Quaderni. Roma 2000. G72. d. F. Bucci – M. Mulazzni: Luigi Moretti. (Documenti di architettura, 130.) Electa, Milan 2000. pp. 55., 57. Itt mondunk köszönet Ordasi Zsuzsának, hogy a három könyvre felhívta figyelmünket. Rimanóczy – Weichinger kiáll. kat. id. mû pp. 157–164. Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. Budapest, 1955. p. 213. Az Árpád Gimnáziumra p. 168. Magyar Építômûvészet 1941/5. pp. 126., 129. Ferkai András et al.: Pest építészete id. mû pp. 205–207. Hidasi tervei szerint épült meg a Nagyfuvaros utcában két lakóépülete is 1939?40-ben id. h. p. 244. Tér és Forma 1947/9. pp. 192?197. Az iskola tornaterme a színpadnyílással és a fôlépcsôház kialakítása szoros kapcsolatban áll az Árpád Gimnázium hasonló épült Budavári Palota. Budapest, 1980. 72 skk.
