EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR ÁLTALÁNOS ÉS ALKALMAZOTT FÖLDTANI TANSZÉK
Az észak-budai langyos források állapotértékelése a használat kezdetétől napjainkig
Kis-Csitári Teréz
Témavezető: Mádlné Dr. Szőnyi Judit Konzulens: Dr. Erőss Anita Budapest 2011
Vázlat Témaválasztás indoklása
Terület bemutatása Módszertan ismertetése
Eredmények Összegzés
Köszönetnyilvánítás
Témaválasztás indoklása Budapest kedvező természeti adottságai felszín alatti vizekben gazdag Budapesten eddig csak két területen történt múltba visszatekintő feldolgozás (Gellért-hegy, Rózsadomb) Balneológia felhasználáson kívül más egyéb lehetőségek A Budai Termálkarszt még alaposabb megismeréséhez nyújthat segítséget
Terület bemutatása Három természetföldrajzi tájegység:
a Budai-hegység ÉK-i vonulata
a Pilis DK-i nyúlványa a közöttük húzódó Solymári-völgy alsó szakaszával együtt
a Duna-parti ártéri síkság
Terület bemutatása Az általam kutatott helyszínek :
Óbudai Árpád-forrás Rómaifürdő forrásai Csillaghegyi forráscsoport Pünkösdfürdő kútja Békásmegyeri Bründl-forrás
Módszertan ismertetése I. Munkám célja a múltbéli és a jelenlegi állapot összevetése. Archív adatok jelentősége! Módszertani alap: ENGELEN G. B. – KLOOSTERMAN F. H. (1996) fektette le . regionális vízáramlások elméletére épít természetes megcsapolódási helyek = források
kutak = zavaró tényezők
Felszín alatti vízáramlási rendszer Tóth J. (2009)
Módszertan ismertetése II. Az archív adatok elemzésének szempontjai: a források, fürdők története a vízhasználat módja a források helyének és nevének azonosítása
fakadási szintek jellemzése hőmérsékleti adatok
vízhozam kémiai összetétel
Módszertan ismertetése III. Saját állapotfelmérésben
Alkalmazott megközelítések:
Alkalmazott módszerek:
• a jelenlegi állapot felmérése
• terepbejárás
• a vizek fizikai és kémiai paraméterei
• helyszíni mérések (EC, T, pH, 222Rn mintavétel) • vízkémiai vizsgálatok, analitikai kémia (Na+,K+,Ca2+,Mg2+, Cl- ,HCO3-,SO42-)
• a vizek radontartalma
• A vizek 222Rn tartalmának mérése szcintillációs módszerrel
Eredmények I. 1. Az eredeti források mennyire őrződtek meg? Milyen a kutak, források jelenlegi állapota? Óbudai Árpád-forrás
Az Óbudai Árpád-forrás és a melléfúrt karsztkút
A forrásvizet tároló medence
Eredmények II.
Békásmegyeri Bründl-forrás
Eredmények III.
Pünkösdfürdő kútja
Eredmények IV. Rómaifürdő forrásai • Egykori forrástó természetes forrásfeltörési helyet jelöl ki • 1962-63: három medence kialakítása • 12 forrásfoglalás • BGyH Zrt. 12-ből 7-et tart üzemben + Új-kutat (1987)
Eredmények V.
Csillaghegyi forráscsoport
Eredmények VI. 2. Az eredeti fizikai és kémiai tulajdonságok mennyiben változtak meg a forráshasználat kezdetétől napjainkig? Hőmérséklet : 18,3 – 23,4 oC pH: 7,00 – 7,11 TDS: 572 – 696 mg/l
Kémiai jellegüket tekintve hasonló összetételűek Vizek közös eredete
Eredmények VII. 3. A múltbeli és a jelenlegi vízhasználat összevetése Óbudai Árpád-forrás MÚLT
• Ipari (Selyemkikészítő gyár, Óbudai Fehérítő gyár,mosodaüzem) • Mezőgazd.-i (malom, bolgárkertészet)
A római korban (I.– V. sz.)
Selyemkikészítő gyár
JELEN
• Olasz tulajdonban lévő textilipari üzem szennyvizének hígítása
Eredmények VIII. Rómaifürdő forrásai
MÚLT • A római korban (I – V. sz.) ivó- és fürdővíz • Ipari: lőpormalmok (1782-ben – Mária Terézia)
JELEN
• csak fürdési cél: 1895-től
Eredmények IX. Csillaghegyi forráscsoport MÚLT • források tó • mezőgazd.-i (malom) • fürdési cél
JELEN • fürdési cél • palackozás (Délikút Kft., BGyH Zrt.)
Eredmények X. Pünkösdfürdő kútja MÚLT • Dr. Ember Sándor, 1934 kútfúrás • Hajós Alfréd (tervező) • csak fürdési cél
JELEN • 1935-től kizárólag fürdési cél
Eredmények XI. Békásmegyeri Bründl-forrás MÚLT
JELEN
• mosoda, téglagyár • Attila-strandfürdő (1920) • 1945 óta hasznosítatlanul elfolyik
• 1982-ben forrásfoglalás átépítése, közeli útárokba vezetés • jelenleg is a talajba szivárog • vízhozam 150 l/perc (2010.11.18.)
A hajdani Attila-fürdő strandmedencéje
Bründl-forrás kitorkolása az útárokba (pazarlás)
Eredmények XII. 4. A vizsgált vizekben kimutatott 222Rn tartalom értékelése egymáshoz képest • ÓB-Á, CSIL-Á-II, CSIL-J, CSIL-É, CSIL-D, BRÜ: 2,06 – 7,68 Bq/l • Rómaifürdő forrásai: 11,89 – 250,11 Bq/l ROM-V forrás: 250,11 Bq/l • további kutatásra ad lehetőséget
EU ajánlása: 100 Bq/l (ivóvíz) Felszín alatti vizek radon tartalma:10-500 Bq/l
Eredmények XIII. 4. A vizsgált vizekben kimutatott 222Rn tartalom értékelése más forrásterülethez képest • A Lukácsban mért legnagyobb érték (93 Bq/l) nem éri el a Rómaifürdő esetében tapasztalt maximumot (250,11 Bq/l). • A Rómaifürdőn kívüli források radonadatai kisebbek a Lukács-fürdő értékeinél.
A Lukács-fürdő forrásainak és kútjainak radontartalma (Várhalmi M. 2004)
Eredmények XIV. 5. A források jövőbeni hőhasznosításának mérlegelése hőpotenciál számítással Az észak-budai langyos források jelenlegi hasznosításának lehetősége a források és kutak vizéből nyerhető hőenergia. Erre a vizes hőszivattyús rendszerek teremtenek lehetőséget. Elvi hőpotenciál: ~123 TJ/év Komplex balneológiai és fűtési hasznosítás
Összegzés A munka jelentősége Az észak-budai langyos források állapotértékelése a használat kezdettől napjainkig Öt helyszín bemutatása, melyek a Budai Termálkarszt részét képezik Korábban: sokoldalú, változatos vízfelhasználás Jelenleg: nagyrészt hasznosítatlan elfolyás Jövőben: fürdési célok mellett komplex fűtési hasznosítás A főváros tartalék ivóvízellátásban is lehetne szerepük
Köszönöm a figyelmet!
Hőpotenciál számítás H = c * m * T H: hőenergia c: a víz fajhője m: a víz tömege T: a hasznosítható hőmennyiség
m=ρ*V m: a víz tömege ρ: a víz sűrűsége V: a víz térfogata
