europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:54
Page 23
23
g
at
ai
A az
dá
lkodás fela
d
A XIX. század közepétôl napjainkig az állattenyésztés már specializálódott
Miért volt szükségszerû az állattenyésztés fejlôdése? A városok és falvak számának növekedésével és a szállítóeszközök fejlôdésével a mezôgazdaságon belül is változások történtek: a városlakók nem tudták ellátni magukat. A vidékiek, akik a XIX. századig nagyjából megtermelték, amennyi nekik kellett, ekkortól nagyobb területet és több idôt fordítanak arra, hogy ezeknek a távoli fogyasztóknak is kielégíthessék az igényeit. Ahogy a gabonanövények hozama növekedett, úgy vált lehetôvé egyre több ember ellátása a földterületek csökkentése mellett. Így a legelôk és a takarmánytermesztésre szánt földek területe növekedhetett, lehetôvé vált az állatok számának és minôségének a növelése. A piacra szánt állatok és állati termékek jövedelmezôek voltak a tenyésztôknek.
Hogyan szevezték a dolgokat, hogy fejlôdjön az állattenyésztés? A régiók és a gazdaságok csak fokozatosan specializálódtak, mert a gazdák hozzá voltak szokva, hogy sok mindent termeljenek egyszerre. Ma már a gazdák a húsukért tartanak teheneket és juhokat, és a saját maguk által termelt takarmánnyal etetik ôket. Más gazdák tejelômarhákat tartanak. Megint mások sertéseket tenyésztenek, vagy különbözô baromfikat, nem messze azoktól a helyektôl, ahol olcsó takarmányt állítanak elô importált alapanyagokból: valójában ma már lehetséges, hogy úgy tartsunk állatot, hogy nem mi termeljük meg a takarmányt. Néhány régióban csekély, vagy egyáltalán nem is jellemzô az állattenyésztés. Ez ott figyelhetô meg a legjobban, ahol hatalmas területeken folyik a növénytermesztés, vagy ahol ma gyümölcsöt, zöldséget, virágot, bort, stb. termesztenek. Ma már egész nagy területeket bejárhatunk anélkül, hogy bármi nyomát látnánk az állattenyésztésnek.
Melyek az állattenyésztés legfontosabb sajátosságai napjainkban? • A ló és a juh már nem annyira elterjedt a gazdaságokban (kivéve a Brit-szigeteket). Másrészrôl viszont a szarvasmarhatenyésztés, és fôleg a sertés- és baromfitartás hatalmas, gyakran már ipari méreteket öltött. Az állatok nagy száma miatt kezd eltûnni a korábbi családias viszony a gazda és az állatok között, és ez néhány jártasság eltûnéséhez vezet, ilyen például a kézi fejés. • Attól függôen, hogy mit akarnak eladni, a gazdák ma már speciálisan kitenyésztett állatokat használnak, amelyek több tejet, tojást vagy húst termelnek. A különbözô állományok Európa-szerte egyre inkább hasonlítanak egymáshoz: néhány jobb termelési mutatókkal rendelkezô fô fajta a lokális fajták számának csökkenéséhez vagy teljes eltûnéséhez vezet. • A II. világháború után óriási volt az igény az állati termékek iránt. Azok a módszerek kerültek elôtérbe és terjedtek el, amelyeket különbözô helyeken egyformán lehetett alkalmazni. • A különbözô tenyésztési módszerek segítségével elôállított termékeket ma már az állatok élôhelyétôl messze is be lehet szerezni.
Mi az állattenyésztés jövôje? • Azok a városlakók, akiket foglalkoztat az általuk elfogyasztott állati eredetû termékek biztonságos és egészséges volta, vagy az állatok jóléte, igen kritikus szemmel néznek bizonyos intenzív tenyésztési módszereket. Nem egy közülük fel is hagyott a hús fogyasztásával. • A mai társadalomban a gazdasági állatoknak új szerep jutott: a lovak például már nem húshasznú, vagy igavonó állatok, hanem mint szabadidôs háziállatok Az állatok megjelenése a különbözô vidékeken eltörölheti azt a látszatot, hogy a spontán módon burjánzó növényzeten kívül a környezet mást nem alkotott, és segíthet a vidék fenntartásában is.
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:54
Page 24
Te
ek
24
rm elé
si m
z óds
er
Gazdálkodás: munka természettel és élôlényekkel A gazdasági munkálatok a természet körforgásához és ritmusához kapcsolódnak. A gazdák élôlényekkel foglalkoznak, akár növényeket termesztenek, akár állatokat tenyésztenek.
Idôjárási tényezôk Paradicsomot vagy salátát az év bármely szakában termeszthetünk üvegházakban. De más a helyzet a többi növénnyel, a búzával, árpával, szôlôvel, gyümölcsökkel vagy az olívával – ezek igencsak érzékenyek az idôjárásra. Az olajfának sok napfényre van szüksége, tehát csak a mediterrán térségben érzi jól magát. Az árpának sok víz kell a nyár folyamán, amíg növekszik. A szôlô nem terem meg természetes körülmények között Észak-Európában. Más szóval a gazdák nem termeszthetnek azt és ott, amit és ahol csak akarnak.
Szôlôskert
A munka ritmusa A gazda munkanaptára az évszakokhoz igazodik. Nem mindig lehetséges, hogy szabadságra menjen. Az aratás idôszakában a munkanapok hosszúak, hiszen a terménynek idôben a tárolóban kell lennie. A nyár szintén igencsak zsúfolt idôszak: a szôlô elkezd rohamosan nôni, ezért soronként végig kell menniük rajta és levágni a leveleket. De a szüret elôtt néhány héttel a szôlôfürtök már maguktól is megérnek, és ekkor jön el végre a pihenés ideje. A legtöbb gazdának a tél az egyetlen idôszak, amikor szabadságra mehet.
Gabonabetakarítás
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:54
Page 25
Te
ek
25
rm elé
si m
z óds
er
A tejelô állatok fejése Az állatoknak is megvan a maguk ritmusa: meghatározott idôben kell ôket etetni. Ha a gazdának tejelôtehenei vannak, meghatározott idôközönként fejnie kell ôket. A legkisebb változtatás is – például egy kis késés – hatással lehet a termelésre: a tehenek kevesebb tejet fognak adni. Ha a teheneket nem fejik naponta legalább kétszer, begyulladhat a tôgyük.
Fejés
Biológiai szükségletek Az állattenyésztés üzletszerû munka: a tehén nem házikedvenc, azért tartjuk, hogy termeljen. Kézzel fogható eredményeket várunk el tôle. De neki is szüksége van pihenésre a fizikai igénybevétel után, csakúgy, mint nekünk is. Egy-egy laktációs* idôszak 10 hónapig tart, és nagyon igénybe veszi az állatot – szünetet kell hát tartani, mielôtt újra tejet tudna adni. A fiatal emlôsöknek – pl. a malacoknak vagy a borjaknak – tejet kell szopniuk az anyjuktól, amikor megszületnek. Ahogy nônek, csökken a tejigényük, aztán megváltozik az étrendjük: a felnôtt állatokhoz hasonlóan kell ôket takarmányozni. A gazdák megpróbálják a tejevés (szopás) idejét lerövidíteni, hogy a malacokat és borjakat hamarabb elválaszthassák. De a malacok nem szoknak rá a gabonára 6 hetes koruk elôtt. Tehát ebben az idôszakban tejen kell ôket nevelni, máskülönben nem fognak növekedni, mert még nem képesek megemészteni az új takarmányt. Koca a malacaival
Idôjárási gondok A gazdálkodás mindig ki van téve az idôjárás viszontagságainak. A már aratásra váró gabona pár perc alatt megsemmisülhet egy jégesô miatt; a megnyomott szôlô gyorsan megrohad; a lyukas dohányleveleket nem lehet eladni. A gyümölcsfatermesztésben és a szôlészetben a tavaszi fagyoktól félnek a legjobban: -1 Cº-on a növények rügyeiben található víz megfagy és ezzel el is pusztul a fák és szôlôk virágzata.
Virágzó almafa
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:54
Page 26
Te
ek
26
rm elé
si m
z óds
er
Termelési módszerek Hagyományos gazdálkodás, biogazdálkodás, stb. Naponta találkozunk ezekkel a kifejezésekkel. De mit is jelentenek pontosan?
Hagyományos gazdálkodás A gazdák mindig igyekszenek a legjobb körülményeket biztosítani állataik és növényeik fejlôdéséhez. A II. világháború után a gazdáknak nagy mennyiségû élelmiszert kellett elôállítani, hogy a népesség ne éhezzen. Ezért aztán az iparban és kutatásban dolgozó partnereikkel együtt olyan radikális modernizációba fogtak, ami lehetôvé tette, hogy egyre többet termeljenek, méghozzá megnövekedett hozamok* mellett. Mûtrágyákat* használnak a tápanyag-visszapótlásra*, öntözik a növényeket, hogy nagyobb legyen a terméshozam, növényegészségügyi termékeket (növényvédô szereket) használnak, hogy megóvják a növényeiket a kártevôktôl.
Az állattartó telepeken is hasonló megfontolás vezérelte a gazdákat: növelni a termelést, amennyire csak lehet. A takarmány megteremhetett a gazdaságban, de lehetett gyárakban elôállított speciális takarmány is. Néha antibiotikumokat* is adtak hozzá, hogy az állatok szervezete védettebb legyen. Ma már a mezôgazdaság el tudja látni Európa lakosságát a legtöbb élelmiszerrel, amire csak szüksége van. Az Európai Unió emellett exportálja is mezôgazdasági termékei egy részét. De máris új követelmények merültek fel: a gazdáknak korlátozni kell a mûtrágya*- és növényvédôszer-felhasználást*, hogy ne károsítsák a környezetet, és több figyelmet kell fordítaniuk állataik jóllétére.
Permetezés
Silótakarmányt kapnak a szarvasmarhák
Extenzív vagy intenzív gazdálkodás? Az extenzív gazdálkodás nem annyira jövedelmezô. A gazdák hatalmas területeken tartják állataikat vagy termesztik növényeiket. A hozamok* általában nem túl magasak. Ahol a gazdáknak csak korlátozott méretû birtokok állnak a rendelkezésükre, igyekszenek ebbôl kihozni a lehetô legtöbbet, akár állattal, akár növénnyel foglalkoznak. Például a folyamatos mûtrágyázás megnöveli a hozamot a növénytermesztésben. Ezt nevezzük intenzív gazdálkodásnak.
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:54
Page 27
Te
ek
27
rm elé
si m
z óds
er
Biogazdálkodás A biogazdálkodás lényege, hogy tiszteletben tartsuk a természet egyensúlyát. Ez a termelési eljárás igencsak megköti a gazdák kezét, mivel szigorú szabályokat kell betartaniuk. Íme néhány példa: - Csak természetes (nem ipari) eredetû anyagokat szabad használni: szerves tápanyag-visszapótlókat*, mint a trágya*, a komposzt* vagy a zöldtrágya*. A gomba*- és rovarirtókat* csak ásványi anyagokból: foszfátokból, kalciumból vagy szilikátokból lehet csak elôállítani. - A szántás nem lehet túl mély, és lehetôleg túl nehéz sem, hogy ne zavarjuk meg a talaj életét. - A monokultúrás (egyetlen növény) termesztés tilos: a növényeket évente változtatni kell. - A gyomlálást kézzel vagy gépekkel kell végezni. A biogazdálkodás hozama kisebb, mint a hagyományos gazdálkodásé.
Szerves trágya terítése
Azokat a gazdákat, akik ki akarják érdemelni a biogazda minôsítést, rendszeresen ellenôrzik, hogy betartják-e a szabályokat. A termékeiket is fel lehet ismerni a címkérôl, ami garantálja az árucikkek minôségét. A „biotermék” kifejezés 1991 óta van használatban az Európai Unióban. 2000 márciusa óta az ilyen termékekre az EU hivatalos címkéjét lehet rakni, ha az Unió területén, és az Unió szabályai szerint lett az adott dolog elôállítva.
Európai védjegy, amely tanúsítja, hogy az adott termék biogazdaságból származik
Fenntartható mezôgazdaság A brazíliai Rio de Janeiróban 1992-ben tartott nemzetközi csúcsértekezleten tûnt fel elôször ez a kifejezés. Ez egy olyan fogadalom a jövôre nézve, ami biztosítja, hogy a mezôgazdaság: - továbbra is gazdaságosan mûködik, - egészséges, minôségi termékeket állít elô, - tiszteletben tartja a természetes anyagokat, a vizet, a talajt és a levegôt, - lehetôvé teszi, hogy a gazdák saját régiójukban, családi gazdaságukban éljenek. Az alapötlet: „olyan gazdálkodást folytatni, amely olyan módon elégíti ki mai igényeinket, hogy közben nem veszélyezteti a természeti erôforrásokat a jövô generációk számára”. Ez felelevenít egy régi bölcsességet: „Nem a szüleinktôl örököltük a Földet, hanem a gyermekeinktôl kaptuk kölcsön”.
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:54
Page 28
Te
ek
28
rm elé
si m
z óds
er
Mezôgazdaság és minôség: az állatok és a termények szállítása Sok szállítási tevékenység folyik az állatokkal és a termékekkel kapcsolatosan az országok között: friss áruk, állatok, fagyasztott termékek, és még sok más dolog. Hogyan is szervezik meg a szállítást?
Megoldás minden helyzetre Nem minden terméket ott értékesítenek, ahol megtermelik. Gondoskodni kell arról, hogy a termékeket az eladás helyére szállítsák. A megfelelô megoldás attól függ, mit és milyen messzire kell szállítani.
Múlt és jelen Régen a gazdák a tejet a gazdaságukban adták el. A vásárlók minden nap eljöttek, hogy megvegyék, amire szükségük volt. Ma már hûtôkamion gyûjti össze a tejet a gazdaságokból, és szállítja el a tejfeldolgozó üzemekbe, ahol feldolgozzák és kartonba, üvegbe, zacskóba töltik. Innen szállítják aztán az eladás helyszínére.
Régebben az állattartó a borjút elhajtotta a piacra, hogy eladja. Itt megvette egy másik gazda, hogy felhizlalja a saját gazdaságában. Ma már a borjak gyakran hosszú utat tesznek meg, hogy egy másik országban hizlalják fel ôket: az Írországban vagy Hollandiában született borjakat például gyakran Olaszországba viszik felnevelni. Amikor az út hosszú, a szállításba pihenôket kell beiktatni, amikor megetetik és megitatják az állatokat. Ezt rendeletekben és szabályokban rögzítették.
Tartálykocsi gyûjti be a tejet a gazdaságokról
Az állatokat kamionokkal szállítják
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:54
Page 29
Te
ek
29
rm elé
si m
z óds
er
A megfelelô szállítóeszköz megválasztása A friss termékek nem várhatnak sokáig: a kamionnal szállított virágoknak, gyümölcsöknek és zöldségeknek még aznap este, vagy másnap reggel meg kell érkezniük a célországba. A húst és a tejet hidegen kell tartani: a tartálykocsik hûtöttek. Ezeket a termékeket mindig azonos hômérsékleten kell tartani.
A gabonafélék nem ilyen igényesek. Egész vagonokat vagy uszályokat lehet megtöltetni ömlesztett gabonával. A vasútvonalak, folyók és csatornák lehetôvé teszik a legtöbb kikötô és város elérését. Innen aztán a gabonát teherautókkal szállítják a malmokba.
Frissen szedett virágok szállítása
Gabona betöltése az uszályba
Gyalog vagy teherautóval Az idôszakos vándorlás azt jelenti, hogy a nyájaknak a nyáron a völgyekbôl a hegyekbe terelik. A tehenek és juhok a saját lábukon mennek. A kutyák és pásztorok meg utánuk. De manapság már ezeket az állatokat is teherautókkal viszik, ahol van megfelelô út. Így gyorsabb! Az idôszakos vándorlás a méhészetben folyamatos. Az északnémetországi méhészek a dél-franciaországi Provance-ba szállítják méheiket, ahol levendulamézet gyûjtenek. Éjjel viszik ôket teherautókkal. A kaptárakat jól le kell zárni – de nem szabad teljesen, mert a méheknek is szükségük van levegôre.
Vonuló juhok
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:54
Page 30
Te
ek
30
rm elé
si m
z óds
er
Mezôgazdaság és minôség: élelmiszerbiztonság Az élelmiszerek minôségének biztosítása érdekében a termék számos ellenôrzésen esik át a termelés helyétôl egészen a boltok polcaiig.
Régi aggodalom Régóta tudjuk, hogy a romlott ételek elfogyasztása betegségeket okozhat. Régen az élelmiszer általában a nem megfelelô tárolási körülmények miatt romlott meg. Amikor nem voltak még hûtôk és fagyasztók, a friss árut gyorsan el kellett fogyasztani. Ha nem sikerült, megromlottak, és már nem voltak fogyasztásra alkalmasak. Azután a tudományos fejlôdés következtében új technológiák jelentek meg. Ezek lehetôvé tették, hogy a termékeket hosszabb ideig és jobban lehessen tartósítani. De az új technológia megjelenésével új veszélyek is feltûntek.
Új technikák A tartósítási technikák kifejlôdése hatalmas elôrelépést jelentett. Javult az élelmiszerhigiénia. - A hûtôszekrény megjelenése lehetôvé teszi a baktériumok* fejlôdésének lelassítását. - A pasztörizálás* lehetôvé teszi a tej és gyümölcslé tartósítását. - A tartósítás lehetôvé teszi majdnem minden étel hosszabb távú felhasználását egészségügyi kockázatok nélkül.
Új technikák, új veszélyek Ha a tartósítást nem megfelelôen végzik el (megfelelô hômérséklet, a tárolóedény lezárása, stb.), akkor a termék elfogyasztása nagyon veszélyes lehet. A botulizmus például olyan ételmérgezés, amelyet a nem megfelelôen légmentesített konzervekben fejlôdô rendkívül veszélyes baktérium* vált ki. Mára már ez a veszély teljesen eltûnt, az igen hatékony élelmiszeripari eljárásoknak és a folyamatos ellenôrzésnek köszönhetôen. Messzebbre és gyorsabban: régen a termékeket ott fogyasztották, ahol elôállították ôket. Ma az élelmiszereket a gyártás helyétôl igen messzire is elviszik. A hûtés és fagyasztás lehetôvé teszi, hogy egész éven át friss termékeket ehessünk: gyümölcsöt, zöldséget, húst, halat, tejtermékeket, stb. Ezeket azonban mind hidegen kell tartani a fogyasztásig. Nagyon fontos, hogy a hûtôlánc ne szakadjon meg. Ha az élelmiszer különbözô hômérsékleti hatásoknak van kitéve, fogyasztásra alkalmatlanná válik.
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:54
Page 31
Te
ek
31
rm elé
si m
z óds
er
A tartási módszerekbôl eredô veszélyek A gyors szállítás lehetôvé tette termelés koncentrációját. Egyes területek a sertéstenyésztésre, mások a gabonatermesztésre, megint mások a kertészetre szakosodtak. Az ilyen koncentráció hatással lehet az állattenyésztésben, a növénytermesztésben és az állatok szállításában alkalmazott módszerekre. Ezek a változások pedig újfajta veszélyeket is hordoznak magukban az étel minôségét illetôen. A koncentrált termelés napjainkban igen vitatott téma. A nagy állattelepeken, ahol nagy állatpopulációt tartanak, egy-egy betegség megjelenése gyorsan okozhat járványt. Egyes betegségek az emberre is veszélyesek lehetnek. Folyamatosan ellenôrzik a tej és a hús minôségét, mivel meg kell gyôzôdni róla, hogy semmilyen emberre is átterjedhetô betegséget nem hordoznak magukban (mint a tuberkulózis vagy a brucellózis). Az állatorvosok az elhullott állatok tetemeit is megvizsgálják. Vannak olyan betegségek, amelyek az új tenyésztési technológiákkal együtt jelentek meg. Ilyen például a BSE, a kergemarhakór is. Ebben az esetben a termelôknek kell biztosítani a fogyasztók védelmét, tilos húslisztet etetni az állatokkal, és bizonyos állati szervek forgalmazása sem megengedett (lásd 4. füzet).
Növényfelügyelet A növényeket is folyamatosan kell ellenôrizni, hogy garantálhassuk a fogyasztók számára az élelmiszerbiztonságot. A vegyszerek, amelyek a növényt védik a különbözô betegségekkel és kártevôkkel szemben, mind ellenôrzés alatt állnak. Szakértôk határozzák meg az adagokat, a felhasználás módját és a használatuk során betartandó óvintézkedéseket is. A frissen fogyasztandó gyümölcsökön használt szereket természetesen más szerekkel kezelik, mint amiket a gabonafélékre használnak.
A vásárlók tájékoztatása A fogyasztónak joga van tudni, mit eszik meg: a termék megnevezését, az összetevôit és azok mennyiségét, a fogyaszthatóság idejét a címke tünteti fel. Egyes esetekben a címkén találunk információt a származási helyrôl, a gyártás módjáról, az állatok tartásáról és takarmányozásukról is. De nekünk is be kell tartanunk bizonyos szabályokat, hogy biztosan ne ártson nekünk az, amit megeszünk! A termékeket lejárati idô elôtt el kell fogyasztani, ellenôriznünk kell a hûtô hômérsékletét, rendszeresen ki kell takarítanunk, és így tovább.
Az Európai Unió szerepe Olyan Európában élünk, ahol az állatok és az élelmiszer szabadon vándorolhat. Az Európai Unió ezért harmonizálni próbálja a tagállamokban létezô szabályozást. Termelési szabályokat hoztak létre annak érdekében, hogy a fogyasztókhoz kerülô élelmiszerek minôségét garantálják. Az Európai Unió további erôfeszítéseket tesz a gazdasági termékek eredetének garanciája, és a fogyasztó fokozottabb védelme érdekében.
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:54
Page 32
Te
ek
32
rm elé
si m
z óds
er
Vízgazdálkodás Víz nélkül nincsenek növények. De ugyanakkor a túl sok víz is károsíthatja a növények fejlôdését. A szárazság és a túl sok víz ellen folytatott harca közben az emberiség hatalmas hôstetteket hajtott végre.
Nincs elég víz Ahol nincs, vagy nem elég a víz a növénytermesztéshez, oda kell juttatni, hogy a növények igényeit kielégítsék. Ezt nevezzük öntözésnek. Az ember számára az öntözés folyamatos harc a növényeit tönkretevô szárazság ellen. Északról dél felé haladva az öntözési módszerek jelentôsen különböznek Európában.
Délen csatornákkal vezetik a vizet A Földközi-tengeri területeken csatornákat ástak, hogy a vizet a földekre vezessék. Egész hálózatot építettek ki csatornákból és víztározókból. A víz irányítva kerül a növényekhez. Ráadásul pont a növény tövéhez, így egy csepp sem vész kárba. A csepegtetô öntözési rendszer pontosan annyi vizet vezet a növényhez, amennyit az igényel. Vannak tökéletesen önmûködô rendszerek is, amik automatikusan mûködésbe lépnek, ha a föld kezd kiszáradni – tudják, mikor szomjas a növény.
Narancsfák csepegtetô öntözéssel
Máshol szórófejeket használnak Egyes területeken a talajvizet nem sokkal a felszín alatt el lehet érni. Traktorokat állítanak a földek végéhez, amelyek szivattyúkat mûködtetnek. A szivattyúk a növények felett elhelyezkedô szórófejes rendszerbe pumpálják a vizet. A föld jól teleszívja magát, a víz mindenhová eljut. Nem vész azonban kárba, hiszen visszaszivárog a talajvízbe. Vannak olyan helyek is, ahol nyáron a vízkészletek szûkössé válnak. Ezért itt csak korlátozott mértékben lehet öntözni – takarékoskodni kell a vízzel, hogy mindenkinek jusson.
Burgonyaföld öntözése szórófejekkel
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:54
Page 33
Te
ek
33
rm elé
si m
z óds
er
Öntözés még akkor is, amikor elég a csapadék Bizonyos növényeket, például a kukoricát akkor is öntözik, ha a csapadék elég ahhoz, hogy rendesen fejlôdjön a növény. Ezzel a plusz vízzel nyáron a gazdák biztosítják, hogy a kukorica egyenletesen növekedjen. A talaj folyamatosan nedves, az esôs idôszakok közt is. Mivel sok vizet kapnak, a növények virulnak, és magasabb lesz a hozamuk*. De ennek a módszernek van egy hátulütôje is: elôsegíti a mûtrágya* bemosódását a talajvízbe.
Kukoricatábla öntözése
Túl sok víz Vannak olyan régiók, ahol a talajban túl sok víz van. Az ilyen nedves területeken rosszul fejlôdnek a haszonnövények, mert a gyökereik nem tudnak lélegezni. A talaj túlságosan felpuhul, ezért lehetetlenné válik a gépi munka. A felesleges víz elvezetését lecsapolásnak nevezik.
Csöveket fektetnek le a felesleges víz elvezetésére
A felesleges víz a csövekbôl a gyûjtôcsatornába kerül
A hollandiai polderek Hollandia lakói már a XIV. század óta küszködnek a tengerszint alatti területeket körülvevô vízzel. Mivel az ország kicsi, a tengertôl kell területeket elhódítani. Ehhez le kellett csapolniuk a területeket – vagyis ki kellett pumpálni a vizet. Ehhez gátakat kellett építeni. A területeket ki kellett szárítani, hogy termelhessenek rajtuk. Mindezt szélmalmok segítségével valósították meg, amelyek a vizet a tengerbe pumpálták. A visszamaradt területeket nevezzük poldereknek. Ma már több, mint 7000 km2 a tengertôl elhódított területek mérete.
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:54
Page 34
Te
ek
34
rm elé
si m
z óds
er
Mezôgazdasági kutatás Ez a kutatók, tudósok és technológusok világa. A küldetésük: támogatni a gazdák munkáját és termékeit.
A kutatások célja a tudományos ismeretek bôvítése és tökéletesítése. Ezt a tudást aztán a gazdálkodási technológiák javítására, mindennapi alkalmazására, új termékek létrehozására használják fel.
Termékfejlesztés A kutatók törekednek az élelmiszerek minôségének javítására. Például megpróbálnak édesebb és lédúsabb almát elôállítani. Ehhez tanulmányozzák az almafák méretének és az almák minôségének összefüggéseit. Különbözô méretû fákon mérik az almák cukortartalmát az almákba helyezett érzékelôkkel. Almafák
Harc a betegségek ellen Az 1980-as években a méhészek a méheik szokatlanul nagy arányú pusztulására lettek figyelmesek. Egymás után ürültek ki a kaptárak. A tudósok megtalálták a rejtély okozóját: a méhek pusztulása egy apró póknak, a Varroa-atkának volt „köszönhetô”, amely a méheken és lárváikon élôsködött. A kutatók munkájának köszönhetôen ma már tudjuk, hogyan küzdhetô le ez a kártevô, és bár kiirtani nem tudták, legalább sikerült gátat szabni a pusztításának.
Méhkaptárak
Új növényfajták elôállítása A növények különbözô fajtáinak különbözô képességei vannak: egyik búzafaj ellenálló a betegségekkel szemben, a másik sok fehérjét tartalmaz, megint másik kalászaiban több búzaszem terem. A kutatók próbálnak olyan fajtákat létrehozni, amelyek rendelkeznek mindezekkel a képességekkel. Ez a munka 10-15 évig is eltart, több kutatócsoport részvételével. Amikor a kutatók új búzafajtát hoznak létre, azt tesztelni kell, mielôtt piacra kerül. Ez a kísérleti idôszak. Egyes gazdák a kutatók rendelkezésére bocsátanak egy-egy táblát a földjükön, hogy ott termesszék és vizsgálják az új fajtákat. Ugyanazon növény különbözô fajtáit különbözô területeken is vizsgálják, hogy megismerjék a talajviszonyok és az idôjárás hatását az új növényre. A kutatók igyekeznek megállapítani az új növény optimális növekedéséhez szükséges mûtrágyamennyiséget* is. Ez a munka több évig is eltart.
Kísérleti gabonavetések
A kísérleti gabonavetések betakarítása
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:54
Page 35
Te
ek
35
rm elé
si m
z óds
er
Milyen hatással van a mezôgazdaság a környezetre? Ha a gazdák túl sok mûtrágyát és vegyszert szórnak a növényeikre, akkor azok leszivárognak a talajba, és megfertôzik a talajvizet, ezen keresztül pedig a tavakat, folyókat is. A kutatók ezért a talajba helyezett érzékelôk segítségével nyomon követik a vegyszerek vándorlását a talajvízben. Az érzékelôk mérik a talajvíz mozgását és annak szennyezettségét is. Ez lehetôvé teszi számunkra, hogy megértsük, mi is történik a növényeink alatt, és hogy megtudjuk, mekkora az a mennyisége a mûtrágyának, amit már nem vesz fel a növény. Az ilyen kutatás pedig segít megtalálni a megfelelô módszert, amivel korlátozni tudjuk a talajvízbe jutó mûtrágya mennyiségét. Hígtrágya-szórás
Új felfedezések Biztos hallottatok már a GMO-król – ez a „genetikailag módosított szervezetek" rövidítése. Ez olyan állatokat és növényeket takar, akik, amik genetikai módosításon estek át. A gén olyan valami, ami az öröklött tulajdonságainkat tartalmazza. A genetika az a tudomány, ami az öröklött tulajdonságokkal, azok átalakulásával és öröklôdésével foglalkozik. A növények a virágporukkal reprodukálják magukat. A hasonló fajok keresztezôdhetnek. De néhány tulajdonság sosem fog egyik fajtól a másikra öröklôdni a virágporon keresztül. A kutatóknak sikerült a növény számára idegen tulajdonságokat is átültetniük egyes egyedekbe. Így létre tudnak hozni bizonyos betegségekkel, kártevôkkel szemben ellenálló fajokat. De bármikor sikerül a tudósoknak felfedezni valamit, nem lehetnek tisztában annak összes következményével. Ez a helyzet a GMO-kal is. A génmódosított növényeket rengeteg kutatásnak vetik alá, mert nem tudjuk, milyen hatással lehetnek a természetben élô más növényekre, az állatokra, amelyek elfogyasztják ôket, és nem utolsó sorban az emberekre. Ez is néhány évbe fog telni, míg ezekre a kérdésekre is megtaláljuk a választ. Néhány élelmiszert már ma is génmódosított növényekbôl készítenek. A fogyasztónak viszont jogában áll megválogatni, ilyen, vagy természetes eredetû termékeket akar-e fogyasztani.
Egy mezôgazdasági példa: A kutatók kifejlesztettek egy olyan kukoricafajtát, ami olyan mérget termel, amely megöli a kukorica egyik ellenségét, a kukoricabogarat. Természetesen a kukorica nem állít elô ilyen mérget. Az erre vonatkozó programot (a gént) egy másik növény sejtjeibôl vitték át a kukoricába. Ez a növény így már genetikailag módosított.
Biotechnológia A biotechnológia már régóta létezik. Ezzel a szóval illethetünk minden olyan tevékenységet, ami élô szervezetekkel dolgozik: a kenyér és borkészítést is például, mivel ehhez élesztôgombákat használunk, ez keleszti meg a tésztát, vagy erjeszt meg egyes italokat (sört, bort) azáltal, hogy a cukrot alkohollá alakítja. A tudomány fejlôdésével a biotechnológia is új technológiákat tudott kifejleszteni: - A cukorbetegek számára nélkülözhetetlen inzulint elô tudjuk állítani baktériumok és genetikailag módosított élesztô segítségével. - A talajszennyezôdést csökkentô baktériumokat, amelyek lebontják a szennyezô anyagokat. - Növényeket, amelyek olyan nem mérgezô mûanyagot állítanak elô, ami biológiailag tökéletesen lebomlik. - A stresszhatásokkal (hô, szárazság, hideg, stb.) szemben jobban ellenálló növényeket. Kutatás a laboratóriumban
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:54
Page 36
Te
ek
36
rm elé
si m
z óds
er
Az ûrkutatás és a mezôgazdaság Maria, Erik, Susy, Franz és LED kalandja csak mese, de olyan mese, amit a tudósok egy nap szeretnének valóra váltani… Addig is, amíg valóban elutazhatunk a Földrôl egy a TELLUS-hoz hasonló bolygóra, nézzük meg, mit is ad az ûrkutatás ma a mezôgazdaság számára.
Alapvetô társak A mûholdak teszik lehetôvé a tévémûsorok, a telefonbeszélgetések, az idôjárásjelentéshez fontos információk, vagy a környezeti katasztrófák megfigyeléseinek továbbítását. Ezek a segédeszközök hatalmas tettek végrehajtására képesek! Álljon itt néhány példa, amelyek segítségével megérthetjük a mûholdak szerepét és jövôbeli hasznát.
Információ a égbôl Az idôjárás elôrejelzésre használt mûholdak folyamatosan küldenek információkat a mérôközpontokba: amikor a felhôk mozognak, a hômérséklet vagy a légköri nyomás változik, a szakértôk térképeket készítenek, hogy elôre jelezhessék az idôjárást. Ezeket az információkat már rég használják a hajók és repülôk például. Ma már a mezôgazdaságban is felhasználják a meteorológiát. A gazdák megnézik az idôjárásjelentést mikor elkezdik a széna vagy gabona betakarítását, a szüretet, vagy az almaszedést.
Az ENVISAT mûhold a Földet figyeli
A METEOSAT mûhold az idôjárás-elôrejelzést teszi lehetôvé
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:55
Page 37
Te
ek
37
rm elé
si m
z óds
er
Precíziós mezôgazdaság Mûholdkép Németország A „precíziós mezôgazdaság” kifejezést haszegyik mûvelt területérôl. náljuk, amikor azokról a termelési módszeLátható: rekrôl beszélünk, amelyek a legújabb tech- learatott gabonaföld (sárgával) nológiákat is felhasználják: a mûholdképeket, felszántott terület az információtechnológiát (számítógépeket) és (vörössel) a robottechnológiát, hogy segítségükkel a föld- burgonyaföld (fehérrel) mûvelést még inkább a talajviszonykhoz tudják - kukoricatáblák (zölddel) - legelô (sötétzölddel) igazítani. - erdô (kékkel) - Egy mûhold pontosan meg tudja állapítani, mit termesztenek adott területeken, ezzel segít megismerni a felszín mûvelt területeit. - E mûholdképek segítségével figyelemmel kísérhetjük a növények növekedését. Így egy gazda ki tudja egyenlíteni a víz-, és tápanyaghiányt a területe bármely részén. - Ezeknek a képeknek a segítségével meg lehet állapítani a várható termésmennyiséget is. - Szintén ezeknek a képeknek a segítségével nyomon lehet követni például a levélbetegségeket is, és így elég csak ott permetezni, ahol a betegség már felütötte a fejét.
GPS, vagyis a mûholdas helyzetmeghatározó rendszer Egyes gépkocsikban már van olyan számítógépes rendszer, ami mûholdas helyzetmeghatározó rendszer (vagy röviden GPS) segítségével megmondja a sofôrnek, hol van és merre kell mennie. A fedélzeti számítógép egy mûholddal van összeköttetésben, ami pontosan megmondja a sofôrnek, amikor utazik, hogy hol is van pontosan, merre menjen és milyen a forgalom az autópályán, stb. A GPS segítségével a gazdák is pontosabban dolgozhatnak a földjeiken. Felmérhetik a különbségeket két egymás melletti földterületen a kapott információk segítségével. A kombájnok is érzékelôkkel vannak felszerelve, amelyek pontosan megmérik, mennyi a már learatott gabona tömege, mekkora a nedvességtartalma. Az összes adatot számítógép tárolja. Ráadásul a gép tetejére rögzített jelzôberendezés kapcsolatban áll egy mûholddal. Ez egy méteres pontossággal meg tudja mondani, hol van kombájn éppen (valójában a szélességi és hosszúsági koordinátáit határozza meg). Ezeket az adatokat összevetve a gazda pontosan ki tudja számolni, mekkora területen mekkora termése lett. Számítógép segítségével lehetséges az így kapott termésmennyiséget mûholdas képen ábrázolni. Ha a termôterület egyes részein eltérô a termés, akkor a gazda megpróbálhatja ezt kompenzálni másfajta mûveléssel, vagy pedig több mûtrágyával. Az északi országok erdészei GPS-t használnak, hogy a kamionsofôröknek jelezzék a kidöntött fák helyét. A GPS a mindennapi életünkben is egyre komolyabb szerepet kap: alkalmazzák repülôgépeken, hajókon, és már a buszokon, taxikban, teherautókon, de már a személygépkocsikban is találkozhatunk vele.
GPS-t használó gazda
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:55
Page 38
zô Me
Un ió
38
ga ai zda ság és az Európ
Az Európai Unió fôbb mezôgazdasági övezetei A mezôgazdasági hasznosítású területek változatossága az Európai Unióban – ami a túloldali térképen is látható –, azoknak az embereknek a választásán múlik, akik a növénytermesztés és állattenyésztés különbözô kombinációit megtervezték, tekintetbe véve természetes adottságokat, a helyi és általános gazdasági állapotokat, és a társadalmi berendezkedést. Ma a következôkkel rendelkezünk: - Vidéki területek, ahol a mezôgazdasági mûvelés csökken, de helyét nem mindig veszi át valami más tevékenység. Itt fontos az erdôgazdálkodás. A turistacélpontok, különösen a hegyekben, segíthetnek a tevékenység fenntartásában. Sok természetvédelmi területet alakítottak ki ilyen helyeken – sok gazda örül, ha meg tud élni a földjeinek bevételébôl.
- Az állattenyésztés és szántóföldi földmûvelés régiói, ahol minden gazdaság valamilyen mértékben sikeresen az állattenyésztést és a növénytermesztést kombinálja. (polikultúra). A dinamizmusuk is változó. Néhány terület ezek közül demográfiai vagy gazdasági válságot tapasztal: például a Párizsi-medence keleti fele, a Német-alföld északi része.
- Hatalmas egybefüggô parcellákra osztott területek. Kelet-Angliában, a Párizsi-medence közepe, a belga és német mezôk mind ilyenek. Hatalmas terméseket produkálnak.
Szabadföldi gazdálkodást az Ibériai-félszigeten folytatnak, ahol a száraz éghajlat miatt ez inkább extenzív gazdálkodás.
- Azok a régiók, ahol a legelôk dominálnak, gyakran legelés céljából termesztett növényekkel. Sok tejet, húst és tojást termelnek erre. Az EU eme észak-nyugati régiójában, (de nem csak itt) a nagyüzemi állattenyésztésnél az etetésre csak a gyártóktól vásárolt takarmányt használják.
- Zöldség, gyümölcs és szôlô termesztésére szakosodott területek. Északon, nyílt terepen vagy üvegházakban a gazdák zöldséget és gyümölcsöt termesztenek azonnali fogyasztásra vagy tartósításra. Hollandiában hatalmas mennyiségû virágot termelnek ilyen módon. Délen az öntözött területeken, Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban sok idényzöldséget termelnek. Franciaország átmeneti országot képez – itt sok régióban termelnek különleges kezelést igénylô növényeket.
Az Európai Unió déli részén elhelyezkedô hatalmas szôlôültetvények, csakúgy, mint a kultúrnövények, sok gondoskodást, és sok kézimunkát igényelnek.
06/1/11
21:55
Page 39
39
zô Me
Un ió
europe_mezgazd.qxd
ga ai zda ság és az Európ
0
500 km
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:55
Page 40
zô Me
Un ió
40
ga ai zda ság és az Európ
A közös agrárpolitika
A közös agrárpolitika (KAP) kialakítása mellett a Közös Piacot létrehozó hat ország döntött. A KAP megállapodást az 1957-es Római Szerzôdéssel egy idôben írták alá, és 1962-tôl kezdték meg a kidolgozását. A KAP hatalmas segítséget jelentett a gazdák számára a gazdaságaik modernizálásában és az életszínvonaluk javításában. A Brüsszelben hozott döntések az EU valamennyi gazdája számára nagyon fontosak.
Közös agrárpolitika – miért? A KAP több célt is kitûzött maga elé: - A termelés növelése, az európai lakosság élelmiszerellátásának biztosítása, és az export érdekében. Ez elsôdleges szempont volt, mivel ekkor a hat Közös Piaci ország a felhasznált termékek 20%-át importálta, s emiatt erôsen rá voltak utalva a Közös Piacon kívüli országokra. - Növekvô bevétel biztosítása a gazdák számára. Sok gazda volt, de keveset termeltek, és a bevételeik is alacsonyak voltak. Egyes termékek árát szubvencionálták – ezzel legalább minimális jövedelmet biztosítottak a termelôk számára. - Az árváltozás kézben tartása a termékkereskedelemben. A közös agrárpolitika az egyes termékekre garantált árat szabott meg. A garantált ár valamennyi tagországban egységes volt. Ezek az általános szabályok egységesítették a piacot, és egyenlô lehetôséget biztosítottak a gazdák számára az EU-n belüli és az EU-n kívülre irányuló exportban egyaránt. Ezeket a célkitûzéseket azonban nehéz megvalósítani, mivel a birtokméretek és az idôjárási tényezôk országonként különbözôek. A régióktól és a termékektôl függôen a szabályok nem hozhatnak egyforma eredményeket, mert a nem egyforma körülmények közt elôállított (és emiatt nem is egyforma árú) élelmiszereket egyformán szubvencionálják. Ezért a különbözô okokból – idôjárás, táji sajátosságok, stb. – hátrányos helyzetben lévô területeken gazdálkodóknak közvetlen támogatást is nyújtanak az Európai Unióban. Döntéshozatal az Európai Unióban
Adv ice
GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG
(Szakértôk bevonása)
EURÓPAI PARLAMENT (626 képviselô)
tás zta o jék Tá
EURÓPAI BIZOTTSÁG (20 kinevezett biztos)
Indítvány kezdeményezése
Elôterjesztés
Egye s ese tekb en eg yüttd önté saT anác csal
EURÓPAI MINISZTEREK TANÁCSA (15 miniszter)
Döntés
Kihirdetés
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:55
Page 41
zô Me
Un ió
41
ga ai zda ság és az Európ
Hogyan alakult a KAP? Az 1970-es évek közepéig a KAP sok pozitív eredményt ért el: - A közösségi termelése folyamatosan emelkedett: a nyersanyagellátás biztosított volt. - Az EGK tagországok a világgazdasági versenytôl való félelem nélkül tudtak kereskedni - A gazdák bevételeit a szubvenciók biztosították. Azonban nehézségek is mutatkoztak: - A mezôgazdasági termékek szubvenciója miatt a termelôknek egyre többet kellett termelni a bevételeik növelése érdekében. - A túltermelés miatti felesleget csak olcsón lehetett értékesíteni a világpiacon, míg az EU árai magasabbak voltak - Annak érdekében, hogy megelôzzék a versenyt, amit az EU országai és az EU-n kívüli országok olcsóbb termékei okoztak volna, sok importcikkre adókat vetettek ki. A világpiac nehézségeinek leküzdésére létre jött a Világkereskedelmi Szervezet (WTO). Feladata olyan szabályozási rendszer megalkotása, amelynek révén az országok részt vehetnek a világpiaci folyamatokban, de emellett saját országukat és mezôgazdaságukat is fejleszthetik. A WTO-nak 142 tagországa van. A gazdaságok termelését korlátozni akaró korábbi próbálkozások után (tejkvóták*, legnagyobb megengedett gabonamennyiség) a KAP-ot 1992-ben módosították. Mivel a gazdáknak juttatott támogatás az általuk megtermelt javak mennyiségétôl függ, a gazdák (fôleg a húst és a gabonát termelôk) a termelés mennyiségi növelésére törekedtek. A túltermelés kiküszöbölése érdekében ma már a gazdák a mûvelt földterületek mérete alapján kapják a támogatást, nem pedig a termésmennyiség után. Intézkedéseket vezettek be a sokkal környezetbarátabb mûvelést jelentô extenzívebb gazdálkodás ösztönzésére is. A 90-es évek folyamán újabb tényezôk kerültek elôtérbe. Számításba kellett venni: - a fogyasztók egyre növekvô igényeit a termékek minôségével kapcsolatban, - a környezetvédelmet, - az Európai Unió bôvítését. 1999-ben új reformot vezettek be az 1992-es intézkedések megerôsítésére, és fôleg a vidékfejlesztéssel kapcsolatban (környezetünk tisztelete, a gazdaságok modernizálása, a fiatal gazdák támogatása, stb.).
Közösségi szabályozás Irányelvek Döntések (Ajánlások) Alkalmazandó szövegek
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Az intézkedések végrehajtása és figyelemmel kísérése
vélem ényk ülön bség eseté n
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BÍRÓSÁGA (15 bíró)
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:55
Page 42
zô Me
Un ió
42
ga ai zda ság és az Európ
Az európai mezôgazdasága helye a világban
Világkereskedelem Sok ország bizonyos ágazatokban többet termel, mint amennyit fogyaszt. A felesleget külföldön értékesítik. Így a mezôgazdasági termékeknek világszerte széles körû kereskedelme van. A WTO határozza meg a nemezközi kereskedelem szabályait: hogyan lehet eladni és vásárolni más országoktól. Egyes országok, pl. Ausztrália, Új-Zéland, vagy Argentína alacsony népességgel rendelkezik, de a gazdálkodásba bevont terület igen nagy. Nagy készletek halmozódnak fel, amit exportálnak. Másoknak, például az Egyesült Államoknak és Brazíliának is nagy exportkészletei vannak. Más országok, mint Kína, Japán vagy Egyiptom lakosainak száma nagy, viszont az élelmezésükhöz kevés élelemmel rendelkeznek. Ôk az importôrök.
Az Európai Unió a nemzetközi kereskedelemben Az 1960-as évek végéig az európai mezôgazdaság nem volt képes maradéktalanul kielégíteni még a saját népességének igényeit sem: - Az egzotikus élelmiszereket, amelyek nem teremnek meg a mérsékelt égövben – mint a kávé, a kakaó, a tea, és néhány rostnövény (gyapot, szizálkender, juta) – importálni kellett, mint ma is. - Gabonát és húst, ami szintén nem állt megfelelô mennyiségben rendelkezésre, szintén importálni kellett. A mezôgazdaság modernizálásával és a KAP bevezetésével az Európai Unió a mezôgazdasági termékek nettó exportôrévé vált (világviszonylatban második az USA után), miközben az agrártermékek vásárlása tekintetében is vezetô pozícióban maradt. A vásárlások nem haladják meg az eladások mértékét, többé-kevésbé egyensúlyban vannak.
Amit az Európai Unió elad
Amit az Európai Unió vásárol
-
- gabona (kukoricát is) - takarmányt (gabonafehérje-takarmányokat, olajnövények masszájából készült takarmánypogácsát, stb.) - olajnövényeket és olajos magvakat (pl. szója) - rostnövényeket - húst (bárány, stb.) - egzotikus termékeket (kávé, kakaó) (Az Európai Unió fô szállítói: Egyesült Államok, Brazília, Argentína...)
gabona hús (leginkább marha és baromfi) a mezôgazdasági élelmiszeripar termékei (kekszek, italok, stb.) sajt és bor
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:55
Page 43
zô Me
Un ió
43
ga ai zda ság és az Európ
Amerikai Egyesült Államok
Kína
Japán
Egyiptom
Brazília
Ausztrália Argentina
Új-Zéland
Megállapodások születtek az Európai Unió és több fejlôdô ország között az Európai Unió piacának megnyitásáról: Ez a helyzet például: - 70 afrikai, Karib-tengeri és Csendes-óceáni országgal, amelyek különbözô elônyöket élveznek, fôleg a cukoreladás területén. - A 49 legelmaradottabb országgal, amelyeknek az Európai Unió a „Fegyveren kívül mindent” kezdeményezés keretein belül 2001-ben szabad hozzáférést biztosított sok termékhez. - Emellett az Európai Unió sok országgal kötött megállapodást és tárgyal ma is (Földközi-tengeri országok, latin-amerikai országok, stb.), amelyek citrusféléket, más egzotikus gyümölcsöket és primôr zöldségek nagy választékát kínálják. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan az Európai Unió is jelentôs élelmiszersegélyeket nyújt a szegény országoknak: - természeti katasztrófák vagy háborúk esetén gyorssegélyt (élelmiszerek formájában), - rendszeres segélyeket az élelmiszerhiánnyal küzdô országoknak (fôleg Afrikának) A támogatás természetesen nem akadályozhatják ezeknek az országnak a szükséges mezôgazdasági fejlôdését. Európai segítôk részt vesznek a déli mezôgazdaságok termelésének javításában is.
europe_mezgazd.qxd
06/1/11
21:55
Page 44
44
Szó
szedet
Szószedet Abrak: olyan növényi takarmány, amelyet frissen, szárítva, vagy egyéb módon elôkészítve használnak a állatok etetésére.
Növényvédô szer, vagy peszticid: kemikáliák, amelyeket veszélyes állati és növényi élôsködôk ellen használnak.
Antibiotikum: hatékony orvosság, ami gyorsan elpusztítja a mikroorganizmusokat, vagy megakadályozza a szaporodásukat.
Önkéntes biztosító: biztosítási segélyeket adó szervezet, ami biztosítást és szociális védelmet nyújt betegség, elbocsátás, stb. esetére, és kedvezô törlesztési feltételeket is biztosít.
Baktérium: egysejtû mikroorganizmusok Biodízel, vagy bioüzemanyag: növényi eredetû üzemanyag Cséplés: a magok elválasztása a pelyvától. EGK: Európai Gazdasági Közösség
Örökség: azok a javak, amit valaki a családjától örököl, vagy a családjára hagy. Emberek csoportja által birtokolt közjavakat is szétosztandó örökségnek nevezzük. Pasztörizálás: az a kezelési eljárás, aminek során az élelmiszerekben élô mikroorganizmusokat elpusztítják. A terméket elôször magas hômérsékletre hevítik, majd hirtelen lehûtik.
Fehérje: a test alapvetô anyaga, ami nagy arányban van jelen a húsban, halban és néhány zöldségben.
Széna: szárítással tartósított fû.
Gombaölô szer, vagy fungicid: élôsködô gombákat kiirtó kemikália
Szakszervezet: dolgozók vagy azonos foglalkozású emberek szervezete, amely jogaikat és érdekeiket védi.
Hektár: a mezôgazdaságban a területek méretének meghatározására használt területegység. Egy hektár egy 100 méteres oldalú négyzetnek felel meg, azaz 10000 négyzetméternek.
Silótakarmány: a szilázs nevû eljárás eredményeképpen keletkezô takarmány. A takarmányt nedvesen, de levegôtôl védve tartják, míg összeérik. Így biztosítanak az állatok számára télre is takarmányt.
Hígtrágya: folyékony ürülék és vizelet keveréke, szalma hozzáadása nélkül. Ezzel is trágyáznak
Szizál: mexikói növény (agave), aminek a leveleibôl olyan szálakat vonnak ki, amelyekbôl zsákokat, köteleket készítenek.
Hozam: egy bizonyos növény mért termése. A hektáronkénti hozamot a trágyázással növelni lehet.
Szövetkezet: a mezôgazdaságban ez gazdák csoportját jelenti, akik arra szövetkeznek, hogy együtt dolgozzanak. A szövetkezeten keresztül olcsóbban tudják megvenni a nyersanyagokat, és jobb áron tudják eladni termékeiket. A szövetkezetek lehetôvé teszik a gazdák számára azt is, hogy segítsék egymást a munkájuk során, és hogy közösen vegyenek illetve használjanak eszközöket.
Juta: egy citromfélék családjához tartozó fa szárából nyert rost. Kertészet: zöldség-, gyümölcs-, virág- és dísznövénytermesztés.
Szôlészet: szôlôtermesztés mazsola és bor elôállítására. Komposzt: szerves hulladék, lehullott levelek, stb. keverékébôl álló, összeérlelt trágya.
Szôlôs: szôlôültetvény, vagy egy egész régió szôlôsei.
Korai vagy primôr fajták: a szezonjuk elôtt betakarítható zöldség- és gyümölcsfajták.
Trágya: állati ürülék szalmával és alommal keverve. A trágyát trágyázásra használják.
Kvóta: az ország kormánya által engedélyezett mennyiség egy adott termékbôl.
Trágyázás vagy táplálék-visszapótlás: a talaj termékenységének növelése.
Laktáció: az az idôszak, amíg egy nôivarú egyed tejet ad.
Vándorló legeltetés: a nyájakat nyáron az alacsonyabb legelôkbôl magasabb hegyi mezôkre terelik. Ôsszel visszahajtják ôket.
Mûtrágya: iparilag elôállított trágyázásra használt vegyi anyag.
europe_mezgazd_bor.qxd
06/1/11
21:44
Page 1
Conseil Européen des Jeunes Agriculteurs 23-25 Rue de la science Bte 11 • B-1040 Bruxelles • tel : + 32.2.230.42.10 • fax : + 32.2.280.18.05 Email :
[email protected] • http://www.ceja.org
A magyar nyelvû változat A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA gondozásában, az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült. Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C. • Telefon/fax: 06 1 3200 429 e-mail:
[email protected] • web: www.agrya.hu
