Juhász Valéria, SZTE JGYPK Magyar Nyelvi Tanszék Az iwiw szociolingvisztikai vizsgálata: a rövidítések tipologizálása, dzsenderrel, korral való összefüggéseinek bemutatása Rövidítések a számítógépes kommunikációban A rövidítések az írásbeli kommunikáció megszületésével egy időben keletkeztek. Napjainkban különösen fontossá, a számítógépes kommunikáció természetes részévé kezdenek válni. A minél gyorsabb és hatékonyabb írásbeli kommunikációhoz többnyire két módszert használunk: az egyik a rövidítések különböző fajtái, a másik a szövegek helyettesítése képekkel, ikonokkal (illetve ezek variációit) (Randall 2002). A modern technikai eszközök adta lehetőségek és az azonnali ottlevés, reakció vágya mind sűrűbben hívja elő ennek alkalmazását, és mozgósítja a kreatív elmét ezek létrehozására úgy, hogy az a befogadó számára is értelmezhető legyen. A rövidítések egyszerűsítik a folyamat technikai jellegét és lecsökkentik produktivitási és az észlelési időt is, különösen akkor, ha minél ismertebb a jel. Magát a feldolgozást, az olvasás folyamatát ugyan nem rövidítik le, de a rövidítés ismertségétől függően ez is gyorsabb vagy lassabb lehet. Egy-egy rövidítés bevezetése és alkalmazhatósága függ a jel gazdaságosságától, érthetőségétől, valamint a társadalom vagy adott közösség általi elfogadottságától és elterjedtségétől is. Az interneten található rövidítések az eddigieknél sokkal gyorsabban terjednek, hiszen egyszerre több emberhez jutnak el, mint például az esemesbeli üzenetekben található egyszerűsítések, amelyeket többnyire egy személy kap meg egy időben. Sok rövidítésről feltételezhetjük, hogy a telefon billentyűzetének sajátosságaiból adódóan született meg és terjedt el. Mivel az esemesküldés karakterszámában korlátozott, így e technikai eszköz alkalmazásánál az írott szövegekben feltűnően magas a rövidítések és az egybeírások száma is (Érsok 2004). Döring (2002) az esemes rövidítéseknek három funkcióját különíti el: az ökonomikust (ugyanazért az összegért nagyobb tartalmat fejezünk ki), az identitásfunkciót (a nem normatív rövidítések csoporthoz tartozást fejeznek ki) és az interpretációs funkciót (kevés rövidítés távolságtartást, sok rövidítés intimitást fejez ki). Érsok (2002) szerint a számítógépes kommunikációban (computer mediated communication = CMC) található rövidítések többnyire nem az érvényben lévő nyelvi normát követik, hanem egyéni nyelvi kreativitást is tükröznek, amelyet az ircelők is alkalmaznak. Véleményünk szerint az interneten használt rövidítések három forrásból származnak: 1. a
1
konvencionális, szótárainkban is megtalálható rövidítések (stb., kb.), 2. az élőbeszédből származó kiejtésbeli rövidítések írásbeli rögzítése (tom a tudom helyett), 3. az új, interneten, sms-ben kialakult formák (vok, a tom mintájára születhetett), illetve ezek közti átmenetet is találhatunk1. Hård af Segerstad a CMC nyelvi jellemzőit és a mód szerinti összehasonlításokat a az alábbi táblázatban foglalta össze:
Jellemzők
Kategóriák
A CMC módja Ímél Cset IM SMS
1. Tér, betűnagyság, központozás és betűzés i. Tér a. A szóköz kihagyása a szavak közt b. Központozás elhagyása c. Nem konvencionális központozás ii. Betűnagyság a. Minden kisbetű b. Minden nagybetű c. Az előbbiek vegyesen
+ +
+ + +
+ +
+ + +
+ -
+ + +
+ + +
+ + +
a. Nem konvencionális, beszédet tükröző írásmód b. Gépelési hibák, helytelen szótalálás c. Betűismétlések d. Szóismétlések e. Mássalhangzó-torlódásos írás f. Összetett szavak különírása
+ + +
+ + + + +
+ + + + +
+ + + + + +
a. Alanyi névmások b. Igei frazémák c. Prepozíciók vagy birtokos névmások d. Hosszabb szavak rövidekre cserélése
+ + + -
+ + + -
+ + -
+ + + +
a. Angolból átvett minták követése (szórend, prepozíciók)
-
+
-
-
a. Emotikonok b. Csillagok c. Szóhelyettesítő szimbólumok d. A címzett megszólítása
+ + -
+ + + +
+ + + +
+ + + -
+ -
+ +
+ +
+ +
iii. Helyesírás és központozás
2. Nyelvtani jellemzők i. Redukált mondatok
ii. Szórend
3. Jeltípusok i. Karakterkészlet
4. Lexikai jellemzők rövidítések i. Lexikai jellemzők
és
a. Köznyelvi töltelékszavak) b. Kódváltások
szókészlet
(dialektusok,
1
A www.rovidites.hu honlapon az internettel kapcsolatban több száz rövidítést találunk négy csoportba rendezve: honlap, mail, chat, egyéb.
2
c. Egyéni, beszélt kommunikációs jellemzők
nyelvből
átvett -
+
+
+
+ +
+ +
+ +
+ +
ii. Rövidítések a. Konvencionális rövidítések b. Nem konvencionális rövidítések
sz. táblázat: A számítógépes kommunikáció formáinak összehasonlítása a nyelvi jellemzők szerint. Forrás: (Hård af Segerstad 2002)
Hård af Segerstad úgy véli, hogy a nyelvi megformálást befolyásolája a szinkronitás foka, az üzenetváltások elküldésének időhöz kötöttsége, maga a körülmény, ahol az üzenet megszületik, a téma, a kommunikálók közti viszonyt és az interakciók célja.
A kutatás A rövidítésekre irányuló vizsgálatainkat az iwiw adatlapjain található monologikus (aszinkron), bemutatkozó szövegek vizsgálatán végeztük. A számítógépes kommunikáció kutatásának nehézsége a szociolingvisták számára, hogy kevés megbízható szociológiai adat található a nyelvi adatokhoz. Az iwiw profiljai nagy megbízhatósággal tartalmazzák az adatközlők
nemét,
korát,
végzettségét,
lakhelyét
stb.,
ami
lehetőséget
teremt
szociolingvisztikai elemzésekre is. Kvótás mintavételi eljárással 1000 szegedi 14-40 éves adatközlőt vontunk be a vizsgálatba. A mintavételt 2006 áprilisában végeztük, mikor Szegedre 24000 bejelentkezettet találtunk. A korpusz nembeli megoszlása szerint 488 férfi és 512 női adatközlő írásait elemeztem. A következő táblázat összefoglalja, hogy a korpusz hány oldalból áll, hány szót tartalmaz, hány karakterben.
adatok
nő
férfi
összesen
oldal
151
157
308
szó
36565
38401
74966
karakter
240957
248903
75274
1 .sz. táblázat: A korpusz kvantitatív összetevői
Az 512 nőből 214 fő 14-25 éves közötti, 298 adatközlő 26-40 év közötti, a 488 férfiból 202 fő 14-25 év közötti, és 286 26-40 év közötti. A
MaxQDA
szövegelemző
szoftver
segítségével
kvalitatív
és
kvantitatív
tartalomelemzést végeztünk.
3
Adatlapjaink olvasása közben megfigyeltük, hogy e formálisnak mondható felületen a sok informalitást eredményező jelenségek egyike a rövidítések viszonylagosan nagy száma. Előzetes tapasztalatinkból azt feltételeztük, hogy a fiatalok (25 év alattiak) többet fognak rövidíteni, mint a náluk idősebbek, mert ez játékosságukat, fiatalságukat, lazaságukat jeleníti meg. Azt is megfogalmaztuk hipotézisként, hogy a fiúk több esetben fognak rövidítést használni, mint a lányok, mert a nőket sztenderdebb nyelvhasználóknak tekintik, a sztereotípiák szerint ők a precízebbek, míg a férfiak lezserebbek, illetve több kutatás és a sztereotípia szerint a férfiak innovatívabbak, mint a nők. William Labov (1966), Peter Trudgill (1972) és Jespersen (1990: 208) is a fonetika szintjén mutatták ki, hogy a nők gyakrabban használják a magasabb presztízsváltozatú és a hiperkorrekt formákat (olyan fonológiai változókat, amelyek a státusz és a formalitás iránti érzékenységet jelzik), míg a férfiak inkább a rejtett presztízst, a vernakuláris, nem sztenderd formákat részesítik előnyben, ezzel is hangsúlyozzák maszkulin, domináns mivoltukat (Thorne-Henley 1975: 18). A Magyar Nemzeti Szociolingvisztikai Vizsgálat is azt igazolta, hogy a nők nyelvhelyességi kérdésekben (az inessivusi nem sztenderd –ba/-be használata, a feltételes módú stigmatizált (-nák) egyes szám első személyű alak használatában és a suksükölés, szukszükölés tekintetében) sztenderdebbek (Kontra 2003). Az eredmények ismertetése előtt három részletet kiemelek az adatlapokból, melyek a rövidítések szélsőséges alkalmazását mutatják egy-egy adatközlőnél. Női adatközlő, 14 éves: „nah xal sokan monják h bewállalós wook de xtem meg nem!!imádok élni és mindenben benne lenni!!a halálosan szerelmes öngyilkos jelölteket kerülöm mexiről de fel szeretném híwni az ő figyelmüket is h kerüljenek engem!!yobban texik!!jha és a legjobb bnőm!!csak őbenne bízok meg!!de télleg még soha nem woltam senkiwel ennyire őxinte !!ő a másik felem!!pf tömörkény spec németen nyomom towább a szenwedés műwészetét!!” Nő, 15 éves: „szijjasztok!!!!már 1szer írtam 1 regényt,de azt nem sikerült elmenteni,szal ha nem gáz nem írom le újra akiismer,úgyis tudja,aki nem,azért nekik írok szal:én alapból pöri csaj vok,vannak
punny
napjaim,dehát
ugye,kinek
nem...
de
NAGGYON
SZERETEK
NEVETNI,HÜLYÜLNI PÖRÖGNI BULIZNI + ilyesmi(azért tok komoly is lenni,ha arról van szó!!),de sajna könnyen +lehet bántaniés 1 csomót magamra veszek még amit nem kéne,azt 4
is.hirtelenharagú vok,az gáz,mert ha berágok akkor ajjaj,de azért igyexem visszafogni magam optimista vok,csomó mindennek tudok örülni,de mikor átmegyek pesszimistába,az elég cinkes,de szerencsére ritka!!!!úgy (elég)nagyvonalakban ennyit magamról...”
Férfi, 15 éves: „HÁáááááááát
mit
írjak
ide???
őőőőőőő....Gedóba
járok,
de
már
nem
sokáig.(szerencsére). De sztem hiányozni fog a school . Főleg a bolond osztály és néhány tanár.( ha ezt meglátja valamiek tanár akkor egyből kérdi h ki ))) Pl.: Laci bá(nagy arc egy ember& jó fej), Peeti bá( ő is jó arc!!!! ), és az "öregebbek" közül tán Betti néni ő sztem az egyik
(a
nem
sok
közül,
nem
tom
igazából
])
legjobb
fej
tanci!!!
Kedvenc Sport: FOCI!!!!(4 ever) főleg az angol bajnokság!!!”
A fenti példákból látszik, hogy e kommunikációs forma újdonságait leginkább a fiatalok élvezik és használják szívesen.
Kvantitatív, statisztikai eredmények A kódolás során több döntési helyzetet kellet megoldanunk. Az egyik fő kérdés az volt, hogy a számokat rövidítésnek vegyük-e, ha számmal írták vagy sem. Mivel az egy számnevet a szövegben gyakran írták 1-nek, ami időspórolóbb, mintha betűvel írták volna ki, ezért rövidítésnek vettük. Minden számnál így jártunk el, akkor is, ha nem szó része volt, mint például a mind1 (mindegy) esetében. A másik kérdésünk az volt, hogy a végzettségről szóló részt lekódoljuk-e, mert ez volt az a rész, ami könnyen előhívta a rövidítéseket, viszont bármilyen folyó szövegben nem találnánk ennyi rövidítést. Úgy döntöttünk többször kódoljuk a korpuszt. Mikor lekódoltuk a végzettséggel együtt, ahol megjelent a sok iskolai rövidítés, mint például az ÁJTK, ált.isk. stb., akkor nem találtunk szignifikáns különbséget a férfiak és nők rövidítési szokásai között. A férfiaknál 1177 esetet kódoltunk, míg a nőknél 1105-öt, de a két korcsoportunk között, már ekkor is a kétmintás T-próba a 0,01-es valószínűségi szinten szignifikánsnak találta, hogy a fiatalok többen rövidítenek, mint az 26-40 éves korosztályunk. Amikor a végzettségre vonatkozó egységet kihagytuk a kódolásból, akkor a férfiaknál 905 esetet találtunk, a nőknél pedig 756-ot. Itt már látható, hogy még jellemzőbb a férfiakra a rövidítés, mint a nőkre. A 905 esetet 327 férfi írta (a férfiak 67%-a használt rövidítést), ebből 150 fő 14 és 25 év közötti 495 előfordulással, 177 adatközlő 26 és 40 év közötti, 410 esettel.
5
A 150 férfi a 14 és 25 év közötti adatközlők (202 fő) 74 %-a, a 177 férfi a 26-40 éves korosztály (286) 61%-a. Látszik, hogy korpuszunkban valamivel több fiatal használ rövidítést írásában. Az összes rövidítést használó férfi közül az egy főre jutó rövidítés 2,76, a fiatalabb korosztályra eső 3,3, a 26-40 évesekre eső 2,31. Ebből is látszik, hogy a fiatal férfiak tendenciájában többen használnak rövidítéseket és gyakrabban is, mint az idősebbek. A nőknél a 756 esetet 309 adatközlőnél, az adatközlők 60 %-ánál találtuk meg. Ebből 145 fő 14 és 25 év közötti adatközlő 419 előfordulással, és 164 fő 26 és 40 éves közötti 337 előfordulással oszlik meg. A 145 nő a 14 és 25 év közötti adatközlők (214) 67,7 %-a, a 164 fő a 25 és 40 éves korosztály (298 fő) 55 %-a. Az összes rövidítést használó nő közül az egy főre jutó eset 2,44, a fiatalabb korosztályra jutó átlagos előfordulás 2,88, a másik generáció egy tagjára jutó előfordulás 2,05. Eredményeinket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
Rövidítést használó Adatközlők száma (fő) Előfordulások száma (db) Az egy főre jutó rövidítések (db) 14-25 éves adatközlők (fő) 26-40 éves adatközlők (fő) 14-25 évesek egy főre jutó rövidítése (db) 26-40 évesek egy főre jutó rövidítése (db)
férfi 327 905 2,76 150 177 3,3 2,37
nő 309 756 2,44 145 164 2,88 2,05
2.sz. táblázat: A rövidítések nemenkénti megoszlása.
A táblázatból látható, hogy az összes férfi és nő közül a férfiak használtak többen több rövidítést. Mind a férfiaknál, mind a nőknél a fiatalabbak közül többen, több rövidítést használtak. A férfiak közül a fiatalabbak valamivel nagyobb arányban írtak rövidített formát, mint a fiatalabb nők. Az alábbi táblázatból látható, hogy az összes előfordulás hogyan oszlik meg a 14 és 25 éves korosztály és a 26 és 40 év közötti korosztály között.
Rövidítések előfordulása (db;%)
14 és25 év közötti adatközlők
747; 45% 914; 55%
26 és 40 év közötti adatközlők
6
1. sz. ábra: Az összes előforduló rövidítés megoszlása a 14 és 25 év közötti és a 26 és 40 év közötti adatközlők között.
A kódolásnak e szakaszában a férfiak és a nők között a T-próbával szignifikáns különbséget találtunk a 0,05-ös valószínűségi szinten. A fiatalok és a 26-40 éves korosztály esetében a T-próbás vizsgálatban az eltérés ismét szignifikánsnak bizonyult a 0,01-es valószínűségi szinten. Ennek alapján elmondható, hogy a fiatalok (25 év alattiak) és a férfiak szignifikánsan többet rövidítenek. A korpuszban viszonylag magasnak ítéltük a számok előfordulását (pl.: 1db kutya, 78 kg stb.). Lekódoltuk a szöveget úgyis, hogy kihagytuk azokat a számokat a kódolásból, amelyek nem szó részeiként szerepeltek (pl.: 1ébként, mind2). A férfiaknál így 723 esetet találtunk, a nőknél 565. Látható, hogy tendenciájában ugyanazt az eredményt kaptuk, mint előbb. A szignifikanciavizsgálat szerint azonban a kornál megmaradt a 0,01-es szignifikanciánk, viszont a nemet illetően azt az eredményt kaptuk, hogy a rövidítéseket illetően a férfiak a 0,01-es valószínűségi szinten szignifikánsan többet rövidítenek, mint a nők. Az összes adatközlőre vonatkozóan szövegeinkben a férfiak átlagosan 1,5, a nők 1,1 rövidítést használnak, a fiatalok 1,8-at az idősebbek 0,9-et. A többszempontú varianciaanalízis azonban nem mutatott ki összefüggést a nem és a kor között.
Estimated Marginal Means of rovvegszamnelk
kor
2,00
14 - 25 éves 26 - 40 éves
Estimated Marginal Means
1,80
1,60
1,40
1,20
1,00
0,80
0,60 nő
férfi
A kérdezett neme 2. sz. ábra: Többszempontú varianciaelemzés: Rövidítések végzettség és számok nélkül a nem és kor összefüggésében.
7
Kvalitatív elemzés A kvalitatív vizsgálat szerint kétféle tipológiát állítottunk fel: az elsőt az alapján, hogy milyen eredetűek a rövidítések: konvencionálisak, kiejtésbeli rövidítések írásbeli rögzítése-e a forma, vagy a modern kommunikációs technológiák alakíthatták ki, illetve növelték meg elterjedtségüket és végül az átmeneti kategóriák. A következő tipologizálást pedig a rövidítési módszerek alapján végeztük.
A rövidítések eredet szerint
Példák SZTE, kb., ua., ui., vmi, gyes, évf., Bp., kft., zrt., kg, cm, sztg, h, db, PR, ill., ea., Mo., sci-fi, pl, k.h.t., tv, stb. asszem, gimi, lécci, net, bicaj, foci, kori, biosz, matek, sajna, kondi, teki, ovi, csoki, pasi, suli, izgi, kiló, tanci, tünci-bünci, gép sztem, xtem, tok, tom, vok, vaok, wok, wook, szal, fexik, mind1, 1ébként, +beszél, szgép, számgép, 1000-rel, &, mien, oan, naon, mér, müxik, /, tulképp, tévé, addikt, hávécsé, kábé, 17én
Konvencionális Beszédben rövidült forma Modern technológiák motiválta Átmeneti kategória
3. sz. táblázat: Az iwiwen használt rövidítések forrása.
A rövidítési eljárás alapján Mozaikszók Szóösszevonások Szórövidítés, szócsonkítás Összetett szók kezdőbetűi+betűejtés Szórövidítés+képző Szóeleji betű(k) (+ szóvégződés) X a ksz, gsz, ssz, sz helyett Tsz, gysz, dsz helyett cc, sz helyett c „Ku” betűkapcsolat helyettesítése q-val Betű és szám kombináció Betű(k) kihagyása
Példák OTP, kft, FIDESZ, EU, FTC, SZOTE, SZTE ÁJTK, gyes, irc, msn belker, külker osz. vez., műsz. fejl., évf., spec., ált.isk., gép, net, per pill, pihi, üdv, heteró, azé2, h, v, mer, mié, bá, deszkázok, altert kg, cm, ua, szki, szöveg, kb, eü., vb, tv, kábé, htb csoki, kori, teki, tali, suli, tánci, moci, tanci, tesó, Kecsón, köszike vmi, sztem, vok, vaok, tok, tom, tod, szal, , bnő, pl, ld, db müxik, fexik, soxor, mexe, igyexem, xaros, vixont, őxinte, öxehoz lécci, teccik, eccerű, szerecc, láccana, tucc, ceret qrvák, energiqs, Mind1, mind2, 1000-rel, 1ébként, 1mást, 4ever mien, oan, oat, hüeséget, ienkor, naon, mér, mért, mer,
2
Bódi (1998) és Balázs (1999)a beszélt nyelvi megnyilatkozások fonetikus megjelenését a betűnépiesség fogalma alatt tárgyalja, például mikó, nemtom, vót stb.
8
dógozom, Matematikai és logikai jelek: +, /, +beszél, tanítok+tolmácsolok, smink/stílus, => cégem/vállalkozásom & karakter az és helyett „lenni & szekálni” wok, wook, ua, sztg, Szfvár, stb, asszem, XTR, Egyéb/átmeneti kategória nemtom, 17én, xtem, xal, uccsó, bazze, vazze, éccő, mittómén, bike,thx, köbö, zenejáccik, télleg, wixont 4. sz. táblázat: Az adatlapon használt rövidítések csoportosítása a rövidítési eljárás szerint.
Összegzés Az iwiw adatlapján megvizsgáltuk a rövidítések előfordulásának nembeli és korbeli összefüggéseit. Hipotézisként megfogalmaztuk, hogy a fiatalok és a férfiak több rövidítést használnak a számítógépes kommunikáció során, mint a nők, illetve a 26-40 éves korosztályunk. Az adatlap sajátságai miatt elemzésünkből kivettük a végzettségre vonatkozó rész kódolását, mert ez nem spontán nyelvhasználat bemutatását eredményezte, hanem a kutatás szempontjából előhívta a rövidítések alkalmazását. Ezután kétszer kódoltuk még a korpuszt: az egyiket számokkal, a másikat azon számok nélkül, amelyek nem voltak szó részei. Mindegyik kódolásunknál a T-próbás vizsgálat szignifikánsnak mutatta a 0,01-es valószínűségi szinten, hogy a fiatalabb korosztályunk (14-25 évesek) többet rövidít, mint a 26-40 éves korosztályunk. A nembeli vizsgálat azt mutatta, hogy mikor az összes számot rövidítésnek kódoltuk, a férfiak a 0,05-ös valószínűségi szinten a T-próbával szignifikánsan többet rövidítettek, mint a nők, a második, szám nélküli kódolásunk során, ez a 0,01-es valószínűségi szintre emelkedett. Eredményünk szerint tehát a számítógépes kommunikáció során az iwiw adatlapján a Szegedre bejelentkezett adatközlők közül a fiatalabbak és a férfiak több rövidítést használnak szövegeikben, mint a 26-40 éves korosztályunk, illetve a nők.
Irodalom Balázs, Géza (1999) Kommunikációs létformák és átcsapások. Nyelvi-szemiotikai megjegyzések az ezredvégen. Magyar Nyelv 139-154. http://www.c3.hu/~magyarnyelv/99-2/balazs.htm Bódi, Zoltán (1998) Internetes kommunikáció - beszédkommunikáció. In: Gósy, Mária (szerk.): Beszédkutatás '98. Beszéd, spontán beszéd, beszédkommunikácó. Bp., MTA Nyelvtudományi Intézete. pp.178-188 Döring, Nicola (2002) Kurzm. wird gesendet - Abkürzungen und Akronyme in der SMS Kommunikation. Mutterspache. Vierteljahresschrift für Deutsche Sprache. 112. 2. 97114. http://www.nicola-doering.de/publications/sms-kurzformen-doering-2002.pdf
9
Érsok, Nikoletta Ágnes (2002) Nyelvhasználat a világhálón. In: Keszler, Borbála–Kiss, Róbert Richárd (szerk.): Harmincéves a Mai Magyar Nyelvi Tanszék. Bp., ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. pp.125-127 Érsok, Nikoletta Ágnes (2004) Sömös, sumus, írj vissza. Magyar Nyelvőr 128. 3. 294-313. Hård af Segerstad, Ylva (2002) Use and adaptation of written language to the conditions of computer-mediated communication. http://www.ling.gu.se/~ylvah/dokument/concluding_chapter.pdf letöltés ideje:2006.08.09. Jespersen, Otto (1990) The woman. Language: its Nature, Development and Origin. In: Cameron, Deborah (szerk.): Feminist Critique of Language. A Reader. London, New York, Routledge. pp.201-220 Kontra, Miklós (szerk.) (2003) Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: Osiris. Labov, William–Vaughan, Sherry (1966) The Social Stratification of English in New York City. Issued also as thesis, Columbia University. Center for Applied Linguistics, [Washington]. xii, 655 pp. Randall, Neil (2002) Lingo online: a report on the language of the keyboard generation. http://arts.uwaterloo.ca/~nrandall/LingoOnline-finalreport.pdf letöltés ideje:2006.08.19. Thorne, Barrie–Henley, Nancy (1975) Difference and Dominance: An Overview of Language, Gender, and Society. In: Thorne, Barrie–Henley, Nancy (szerk.): Language and Sex : Difference and Dominance. Rowley, Mass., Newbury House Publishers. pp.xii, 311 p. Trudgill, Peter (1972) Sex, covert prestige and linguistic change in the urban British English of Norwich. Language in Society 1. 179-195.Megjelent még Thorne and Henley (eds.) (1975) Language and Sex: Difference and Dominance. Rowley, MA: Newbury House.
10
