Az Ithaka programmal hazakerült plakát remekek a Magyar Nemzeti Galériában A plakátgrafika sajátsága, hogy több példányban készül. Mégis, mivel többnyire felhasználják, s így megsemmisül, és a fennmaradt példányokat is megtizedeli az idő, a plakátok unikális ritkasággá válhatnak. Előfordulhat, hogy Magyarországon nem marad fent egyetlen példány sem, de egy-egy külföldi gyűjteményben igen. A Nemzeti Kulturális Alapnak a magyar kulturális örökség külföldre került darabjait hazasegítő Ithaka programja tette lehetővé, hogy 2013-ban 10 kiemelkedően fontos plakátritkaság kerülhessen vissza Magyarországra, és gazdagíthassa a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria dinamikusan gyarapodó plakátgyűjteményét. A bécsi Albertina plakátgyűjteményének alapját két nagy gyűjtő, Otakar Mascha és Julius Paul magángyűjteménye vetette meg. A Temesvárról elszármazott kereskedő, Julius Paul érdeklődést mutatott a magyar plakát iránt, így 3600 darabot számláló nemzetközi kollekciójából mintegy 800 tárgy magyar grafikus műve volt. 2008-ban Julius Paul örökösei keresetet nyújtottak be, és elérték a gyűjtemény restitúcióját, mert a bíróság kényszereladásnak minősítette a gyűjteménynek a Christian Nebehay aukciósházon keresztül 1938-ban végbement állami megvásárlását. A család a new yorki Reinhold-Brown Galérián keresztül értékesíti a gyűjteményt. A Reinhold-Brown Galéria 2011-ben kereste meg a Nemzeti Galériát, és 530 magyar plakátot ajánlott fel megvételre. Az Ithaka program lehetőségeit figyelembe véve hosszas, körültekintő mérlegelés alapján a következő műveket vásároltuk meg: BASCH Árpád (1873-1944) 1. Kühne Moson Budapest Landwirtschaftliche Maschinen, 1900 körül litográfia, 49,5x74,5 cm j. n. ny: Kunstanstalt Bruchsteiner&Sohn Budapest ltsz.: XY 13.08 DARILEK Harry (1878-1963) 2. Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás, Pécs, 1906 litográfia, 80x100 cm j. j. l.: Darilek H. 1906 ny: Műint. Lengyel Lipót Budapest ltsz.: XY 13.09 MÁRK Lajos (1867-1940) 3. Donau Fest in Budapest, 1910 körül Litográfia, 126x75 cm j. b. l.: Márk ny: Beer É. és Társa „Kosmos” Budapest ltsz.: XY 13.10 BIRÓ Mihály (1886-1948) 4. Az én mamám is Pauker bácsinál vásárolja az írószereket, 1911-1912 litográfia, 111x86 cm j. j.l.: Biró
ny: Műint. Lengyel Lipót Budapest ltsz.: XY 13.11 BÉR Dezső (1875-1924) 5. Borsszem Jankó. Főmunkatárs: Karinthy Frigyes, 1910-es évek litográfia, 95x63,5 cm j. n. ny. n. ltsz.: XY 13.12 HONTI Nándor (1878-1961) 6. A Nap. Megjelenik délben, 1919 litográfia, 126x95 cm j. j. l.: Honti ny: Kunossy Lith. Műint. Budapest ltsz.: XY 13. 13.
FALUS Elek (1884-1950) 7. Falus Elek: Az Est, 1915 litográfia, 17x24,5 cm j. j. l.: Falus Elek ny: Athenaeum Budapest ltsz.: XY 13. 14 FÖLDES Imre (1881-1948) 8. Apolló kabaré, 1917 litográfia, 126x950 cm j. j. f.: földes 917 ny: Chromolithografia Seidner Plakát és Címkegyár Budapest ltsz.: XY 13. 15 9. A magyar föld ereje, 1916 litográfia, 126x95 cm j. b. f.: földes ny. n. ltsz.: XY 13. 16 ÖRKÉNYI István (1886-1949) 10. Trencsénteplicz, 1910. k. litográfia, 94x62,5 cm j. j. f.: Örkényi ny: Lith. Kunossy Budapest ltsz.: XY 13. 17 A kiválasztás szempontjai között első helyen állt a ritkaság érték, azaz magyarországi közgyűjteményben nem megtalálható tárgyak megszerzésére törekedtünk. Az esztétikai és a történeti szempont egymással néha ellentmondásban lévő elvét próbáltuk kiegyensúlyozottan érvényesíteni, tehát
olyan darabokat igyekeztünk választani, melyek magas művészi minőséget képviselnek, és egyúttal fontos láncszemei a magyar tervezőgrafika történetének. Basch Árpád az első magyar művész, aki a könyvillusztrációnak és plakátművészetnek szentelte pályáját. Franciaországi kapcsolatai révén a kevés külföldön is ismert magyar plakáttervező volt a 19-20. század fordulóján. Darilek Harry (Henrik) a gyomai Kner család szellemi-művészi műhelyében egyik első fecskéje volt az eredeti magyar tervezőgrafikának. A plakát azt is dokumentálja, hogy Pécsen, ahol a Zsolnay gyár tervezőjeként dolgozott, szintén kapott reklámgrafikai munkát. Márk Lajos, a népszerű, virtuóz festő, elegáns, nagyvonalú plakátjai kötelező darabjai a 20. század eleji kiállításoknak. Az egyetlen, valódi világhírességgé vált magyar plakátgrafikusnak, Biró Mihálynak ez a Pauker plakátja nincs meg egyetlen magyar közgyűjteményben sem. Érdekessége, hogy mutatós tempera terve a MNG plakátgyűjteményének büszkesége. Szerepelt a Gyűjtemény a gyűjteményben című kiállításunkon, ennek kapcsán felkerült képe a múzeum honlapjára. A Reinhold Galéria így értesült arról, hogy a MNG esetleg érdekelt lehet Biró Mihály, illetve más magyar grafikusok műveinek megvásárlásában. Bér Dezső, a népszerű karikaturista plakátjaiból nagyon kevés található közgyűjteményekben, pedig kultúrtörténeti jelentőségük rendkívül nagy. Honti Nándornak, a szecessziós magyar plakát egyik fontos mesterének esztétikailag izgalmas alkotása az első világháború utáni évből. A leginkább a Nyugat folyóirat arculatának megformálásáról híres Falus Elek, aki igen sokoldalú alkotó, – könyvművész, iparművész, belsőépítész – tervezte meg Az Est sajtókonszern hosszú életű és széles körben ható arculatát is. Ennek bevezető darabja ez az 1915-ös reklámlap. Földes Imre plakátjai Budapest, a 19-20. század fordulóján kibontakozó nagyváros kulturális és éjszakai életének vérbő krónikái. Az Apolló kabaré a „pesti Broadway” életének látványos hirdetése. Földes az első világháború idején föllendülő magyar filmipar sok alkotásához készített plakátot. A magyar föld ereje Kertész Mihály filmjéhez készült plakát, a hazafiság emelkedett hangú, drámai ábrázolása. Örkényi István sokat tett azért, hogy a budapesti Iparművészeti Iskolában meghonosodjon, és magas színvonalra emelkedjen a magyaros szecesszió iránya. Trencsénteplitz plakátja a korabeli nézők által jól ismert vizuális elemek, a plein air tájábrázolás és a dekoratív betűsor kombinációjával jól szolgálja a reklámhatást.
BASCH Árpád (1873-1944) Kühne Moson Budapest Landwirtschaftliche Maschinen, 1900 körül
DARILEK Harry (1878-1963) Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás, Pécs, 1906
MÁRK Lajos (1867-1940) Donau Fest in Budapest, 1910 körül
BIRÓ Mihály (1886-1948) Az én mamám is Pauker bácsinál vásárolja az írószereket, 1911-1912
BÉR Dezső (1875-1924) Borsszem Jankó. Főmunkatárs: Karinthy Frigyes, 1910-es évek
HONTI Nándor (1878-1961) A Nap. Megjelenik délben, 1919
FALUS Elek (1884-1950) Falus Elek: Az Est, 1915
FÖLDES Imre (1881-1948) Apolló kabaré, 1917
FÖLDES Imre (1881-1948) A magyar föld ereje, 1916
ÖRKÉNYI István (1886-1949) Trencsénteplicz, 1910. k.
