Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet
Az ISPA program megvalósulásának tényei és tapasztalatai
Barta Réka 2013.
0
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés ........................................................................................................................ 3 1. Az ISPA program bemutatása és magyarországi megjelenése ...................................... 4 1.1 Az ISPA bemutatása .................................................................................... 4 1.1.1 Az ISPA pályázatok eljárásendje ..................................................... 6 1.1.2 A végrehajtás szereplői .................................................................... 8 1.2 Magyarországi megjelenése ......................................................................... 10 1.2.1 Az ISPA felhasználása Magyarországon .......................................... 10 1.2.2 Az ISPA hatása a magyarországi környezetvédelemben ................... 11 2. EU-s programok és projektek étékelésének módszertana ............................................. 15 2.1 Kohéziós Alap projektek utólagos értékelése ............................................... 16 2.2 Az értékelés módszere ................................................................................. 17 2.2.1 Megfelelés ....................................................................................... 18 2.2.2 Eredményesség ................................................................................ 19 2.2.3 Hatékonyság .................................................................................... 19 2.2.4 Hatás ............................................................................................... 20 2.2.5 Végrehajtási rendszer....................................................................... 20 2.2.6 Közösségi hozzáadott érték .............................................................. 20 2.3 Indikátorok .................................................................................................. 21 3. A magyarországi ISPA program értékelése ................................................................. 23 3.1 Az ISPA támogatási keret felhasználására kialakított szabályozás és intézményrendszer………………………………………………………………………...23
1
3.2 A projektek kiválasztása .............................................................................. 25 3.3 Az ISPA projektek megvalósítása ................................................................ 27 3.4 Az ISPA által támogatott projektek pénzügyi, számviteli és ellenőrzési rendszerének kialakítása, valamint a projektek finanszírozása……………………………30 4. Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás, Sajókazai Hulladékkezelő Központ létrehozásának bemutatása……………………………………..33 4.1 A térség hulladékgazdálkodása a beruházás előtt ......................................... 33 4.2 A beruházás bemutatása............................................................................... 35 4.2.1 A szelektív hulladékgyűjtés módszerei ............................................ 37 4.2.2 Gyűjtési rendszer kialakítása, a gyűjtőedényzet és eszközigény ....... 39 4.2.3 Regionális Hulladékhasznosító Központ .......................................... 40 4.3 Felmerülő költségek .................................................................................... 41 4.3.1 Beruházási költségek ....................................................................... 41 4.3.2 Pótlási költségek .............................................................................. 43 4.3.3 Működési költségek ......................................................................... 45 4.4 Bevételek..................................................................................................... 48 4.5 Költség- haszon elemzés .............................................................................. 50 4.6 Környezeti intézkedések/hatások ................................................................. 53 Összefoglalás .................................................................................................................. 56 Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 57 Summary ........................................................................................................................ 58 Táblázatok és ábrák jegyzéke .......................................................................................... 59
2
Bevezetés Magyarország vezetői az 1990. évi rendszerváltás után egyetértettek abban, hogy a magyar politikának fontos része a demokrácia, a piacgazdaság és a jogállam kiépítése mellett az Európai Közösséghez való csatlakozás. Ez olyan lehetőségeket rejtett magában, amit egy átalakulás előtt álló, fejlődő ország nem hagyhatott figyelmen kívül. A Közösség az új kereskedelmi kapcsolatokon és megnyíló piacokon kívül nagy mennyiségű forrást biztosított, amelyek lehetővé tették az ország felzárkóztatásának és fejlődésének megindulását. A Közösség azonban szigorú feltételekhez kötötte a vissza nem térítendő támogatások igénylését és felhasználását. Magyarországnak hosszú időre volt szüksége, hogy a felkínált forrásokat hatékonyan tudja felhasználni a fejlődéshez szükséges beruházásokban. Dolgozatomban az Európai Unió kohéziós politikájának eszközei közül az ISPA előcsatlakozási
alapot
mutatom
be,
és
megvizsgálom
ennek
felhasználását.
A kohéziós politika célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése, illetve a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása. Ezt a célt szolgálta az Unióhoz való csatlakozást megelőzően az ISPA előcsatlakozási alap, aminek a szerepét a Kohéziós Alap vette át a csatlakozást követően. Az Uniós taggá válást megelőző időről elmondható, hogy tanulóidőszakot jelentett a tagság után ránk váró feladatokhoz. Dolgozatom célja megvizsgálni azt, hogy Magyarország ebben a felkészülési időszakban hogyan használta fel a rendelkezésre álló forrásokat.
Egy környezetvédelmi projekt, a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás, Sajókazai Hulladékkezelő Központ beruházási folyamatán keresztül mutatom be az ISPA-ból származó források magyarországi felhasználását. Témaválasztásomat az indokolta, hogy a környezetvédelmet, ezen belül a szelektív hulladékgyűjtést nagyon fontosnak tartom, és ózdi lakos lévén figyelemmel kísértem - az említett beruházás keretében - Ózdon létesített átrakóállomás építését.
3
1. Az ISPA program bemutatása és magyarországi megjelenése 1.1 Az ISPA bemutatása Az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) létrejötte az Európai Tanács „ISPA Regulation” 1267/1999 számú rendeletéhez köthető. A rendelet értelmében a program a gazdasági és társadalmi kohézió területén támogatja az Uniós csatlakozás előtt álló országokat. A csatlakozás előkészítéséhez nyújtott támogatások két fő irányvonala a környezetvédelem és a közlekedés. Az ISPA keretében nyújtott közösségi támogatás a Csatlakozási Partnerség dokumentumban lefektetett célkitűzések mellett a nemzeti fejlesztési programokhoz járul hozzá a 10 kedvezményezett ország esetében. (A már csatlakozott 12 új tagországból csak Málta és Ciprus nem részesült az előcsatlakozási alapból.) Emellett a program fő célja a kedvezményezett országok felkészítése a Kohéziós Alap
támogatásainak
fogadására,
valamint
a
csatlakozást
hátráltató
konkrét
környezetvédelmi vagy közlekedési infrastrukturális problémák megoldása. Az említett célokat figyelembe véve az alábbiakban nyújt segítséget az ISPA:
olyan környezetvédelmi intézkedésekben, melyek segítik az országokat a Közösség környezetvédelmi követelményeinek való megfelelésben (prioritást élvez a szennyvíztisztítás, a szilárd hulladék kezelése és a levegőszennyezettség csökkentése)
olyan közlekedési infrastruktúrát érintő intézkedésekben, melyek elősegítik a fenntartható mobilitást, a nemzetközi hálózatok összekapcsolódását és a TEN-hez való csatlakozást.
Az ISPA keretében megvalósított projektek összköltségének el kell érnie az 5 millió eurós határt. Azonban indokolt esetben alacsonyabb költségvetésű beruházásokat is támogat a program. A finanszírozás előtt megvizsgálják azt, hogy a projekt mennyire áll összhangban más uniós pénzügyi eszközök tervezett intézkedéseivel. Az egyes projektek közpénz igényének 75%-áig terjed a közösség hozzájárulása, kivételes esetben ez az arány a 85%-ot is elérheti. A támogatások kiegészítésének érdekében az Európai Beruházási Bank és a nemzetközi pénzintézet is bekapcsolódott a projektek finanszírozásába. Ezen felül az állami és a magántőke összefogásával a magánszféra forrásait is mozgósítják a projektek során.
4
A források országok közti elosztásánál értékelik az előző időszakban megvalósult beruházások eredményeit, és a továbbra is fennálló hiányosságokat. Az így kapott összeg 45%-a
a környezetvédelmi, 55%-a pedig a közlekedési projektek kiadásait fedezi.
A tagjelölt országok a csatlakozás időpontjában elesnek a támogatástól, a fennmaradó összeg pedig a még csatlakozásra váró országok közt kerül felosztásra. (http://www.ecostat.hu/archiv/kiadvanyok/mikroszkop/118.html) Az ISPA források országonkénti megoszlása 2000 és 2006 között (100%=1040 milliárd euró) 1.
Ország
táblázat
ISPA (min.-max.)
Bulgária
8-12
Csehország
5,5-8
Észtország
2-3,5
Lengyelország
30-37
Lettország
3,5-5,5
Litvánia
4-6
Magyarország
7-10
Románia
20-26
Szlovákia
3,5-5,5
Szlovénia
1-2
Forrás: Szemlér (2000): Regional development and the EU pre-accession and structural funds-rtrends and possible courses of action, p.17.
A táblázatból látható, hogy Magyarország a támogatás mértékét tekintve a középső sávban foglal helyet. Ez több tényezővel magyarázható. A támogatások nyújtásánál figyelembe vették az országokban az egy főre jutó GDP-t, amely 2000-ben Magyarországon 9758 USD volt, a lakosságszámot és az ország területének nagyságát is vizsgálták. A 2000-2006-os időszakban Magyarország számára az ISPA-forrásokból évi 88 millió euró állt rendelkezésre környezetvédelmi és közlekedési projektek megvalósítására. Az egyes projektek során 10% előleget kaphattak a kedvezményezettek a hazai hitelesítést követően, a második 10%-nyi előleget pedig az első jelentős szerződés megkötésekor. A fennmaradó összeget közbenső utalások során (évente háromszor, illetve a felhasználás 5
ütemében), majd az utolsó 20%-ot a projekt megvalósulását követően a beruházás, ill. az intézkedés elkészülte után fél évvel kapták meg. A 2000-es, 2001-es és 2002-es ISPA-kereteket Magyarország 19 környezetvédelmi, 10 közlekedési és egy decentralizációs projektummal kötötte le. Az összesen 30 projektum támogatásra jogosult, becsült összértéke (végrehajtásuk időtartamának egészét tekintve) kereken egymilliárd euró, amelyből az ISPA összes támogatása 547 millió eurót tesz ki. A keretek lekötésében a környezetvédelmi és a közlekedési projektek aránya nagyjából kiegyensúlyozott volt, a projektumok végrehajtásának teljes időtartamára várható összes támogatás esetében az arányok jelentősen változnak: a 19 környezetvédelmi projektum aránya kb. 42%, a 10 közlekedési projekté kb. 58%, a decentralizációs projektumoké 0,1%.
1. ábra: 2000-2002 között az ISPA projektek aránya Forrás: www. nfu. hu adatai alapján saját szerkesztés
1.1.1 Az ISPA pályázatok eljárásrendje A kedvezményezett országoknak két stratégiai dokumentumot kellett elkészítenie az Európai Bizottság számára: Nemzeti ISPA Környezetvédelmi Szektorstratégia és Nemzeti ISPA Közlekedési Szektorstratégia. A stratégiáknak teljes összhangban kellett állniuk a Csatlakozási Partnerség tartalmával, a Nemzeti Programmal, illetve a nemzeti szakterületi 6
koncepciókkal. A szektorstratégiákat az illetékes szerveknek kellett elkészíteniük, majd az Európai Bizottsághoz eljuttatniuk. Magyarországon a két szektorstratégia elkészítéséért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium volt a felelős. A támogatás alapegységei a projektek, a pályázatok elfogadásáról projektenkét születik döntés. Azonban ha a Bizottság jóváhagyja a stratégiákat, még nem jelenti azt, hogy a dokumentumokban megjelölt egyedi projekteket is elfogadják. Minden projekt pályázatát külön-külön kell a Bizottság elé terjeszteni. A végső döntés mindig az ISPA Menedzsment Bizottságának jóváhagyása után születhet csak meg. Az ISPA pályázati dokumentációjának három fajtája létezik:
a környezetvédelmi projektek számára
a közlekedési projektek számára
a technikai segítségnyújtás igénylésére készült dokumentum.
Az ISPA a konkrét pályázatokon kívül támogatja a szükséges előtanulmányok készítését, a projektet támogató technikai jellegű intézkedéseket, összehasonlító tanulmányokat, stb. A projektjavaslatok pályázati dokumentációjának többek közt az alábbi információkat kell tartalmaznia:
Az
beruházás jellege, leírása, költségei, megvalósulásának helyszíne
végrehajtási terv
költség-haszon elemzés, beleértve a foglalkoztatásra vonatkozó hatást
környezeti hatásvizsgálat
a szektorstratégia prioritásának, és a projekt abban elfoglalt helyének bemutatása
pénzügyi terv, amely a várható forrásokat is tartalmazza
a közösségi politikához, normákhoz való illeszkedés bemutatása
középtávú gazdasági és társadalmi hatások. elfogadhatónak
ítélt
ISPA
projektpályázatokat
a
Bizottság
egy
alapos
projektértékelésnek veti alá, vizsgálva azt, hogy az intézkedések mennyiben felelnek meg olyan kritériumoknak, mint:
7
a projekt középtávú hatásai legyenek összemérhetőek a felhasznált erőforrásokkal, a költség-haszon elemzés segítségével
legyen biztosítva egy hatékony irányítási rendszer
illeszkedjen a Csatlakozási Partnerség dokumentumában megjelölt prioritásokhoz
a környezetvédelem és a közlekedés közötti megfelelő egyensúly
a lehetséges alternatív finanszírozási források figyelembevétele.
A bizottsági szervek közötti első vizsgálati kör során a Bizottság érintettjei fűzhetnek megjegyzéseket a javaslathoz. Ezt követően további elemzésre és megbeszélésekre van szükség a kedvezményezett országok hatóságaival együttesen, melyeknek célja a projekt kérdéses
pontjainak
tisztázása,
illetve
a
projekt
koncepciójának
véglegesített
megfogalmazása. Az egyeztetések második körének célja, hogy a Bizottság valamennyi szervének támogatását elérjék. A pályázat benyújtását követő három hónapon belül megszületik a Bizottság döntése a támogatásról, melyet a Közösség hivatalos lapjában hoznak nyilvánosságra. Ezt követően a projekt irányítását és ellenőrzését a kedvezményezett országok által felállított testületek végzik. A projekt során minden naptári év végén éves jelentést kell benyújtani a Bizottságnak, majd a befejezést követő fél éven belül egy záró jelentést is el kell készíteni. A jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a projekt során végzett munkálatok leírását, és annak igazolását, hogy azok összhangban vannak a támogatási döntéssel
tájékoztatást minden nyilvános intézkedésről
a projekt előre jelzett hatásait, eredményeit.
1.1.2 A végrehajtás szereplői
Elsők között kell megemlíteni a Nemzeti ISPA Koordinátort. Ezt a címet általában egy magas beosztású köztisztviselő kapja, aki gyakorlatilag az ISPA projektek fő vezetőjeként tevékenykedik az adott kedvezményezett országban. Az Európai Bizottság első számú tárgyalópartnere a programozási, végrehajtási és értékelési kérdésekben. Magyarországon 8
2003 végéig a Miniszterelnöki Hivatalon belül a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalát vezető politikai államtitkár látta el ezt a feladatot. A Monitoring Bizottság az ISPA projektek végrehajtását felügyelő legfőbb szerv, valamint a végrehajtási kérdések megvitatásának és az ezzel kapcsolatos döntéshozatalnak a legfőbb fóruma. A testület tagjai az Európa Bizottság, a kedvezményezett ország és a nemzetközi pénzügyi szervezetek, mint például az Európai Beruházási Bank. A Nemzeti Alap az egyetlen olyan szerv, amelynek segítségével a megítélt ISPA támogatásokat le lehet hívni. A központi kincstári szerv külön ISPA bankszámlával rendelkezik. Általában a Nemzeti Alap vezetője, a Nemzeti ISPA Koordinátor pénzügyi ellensúlyának tekinthető tisztviselő. Magyarországon ezt a szerepet Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára tölti be. Feladata az ISPA támogatások pénzügyi menedzselése. A Végrehajtó Ügynökség a kedvezményezett ország nemzeti közigazgatásának egyik végrehajtó szerve, mely felelős az ISPA projektek meghirdetéséért, majd azok kifizetéséért és a technikai megvalósításáért. Hazánkban ezt a szerepet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium látta el. A Szektorális Engedélyező Tisztviselő az adminisztráció tisztviselője, általában a Végrehajtó Ügynökség vezetője. Az ő feladatköre a Végrehajtó Ügynökség működtetése és a végrehajtandó projektek pénzügyi lebonyolítása. Végül az egyik legfontosabb szereplő maga a végső kedvezményezett, aki lehet egy testület, szervezet vagy közigazgatási szerv (mint pl. önkormányzatok, Állami Közúti Műszaki Információs Kht., vagy az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság). A kedvezményezettek a projektmegvalósítás technikai nézőpontjával foglalkoznak. (http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financial-assistance/ispa_en.htm)
9
1.2 Magyarországi megjelenése 1.2.1 Az ISPA felhasználása Magyarországon
Az európai uniós támogatások felhasználásának rendszeres vizsgálata az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feladatai közt kiemelt helyen szerepel. Azonban az értékelésből kiderül, hogy sok hiányosság volt tapasztalható a program elindulása óta. Az ÁSZ szerint az ISPA program indulásakor a vártnál csak kisebb mértékben valósulhatott meg a támogatások kihasználása, mivel kevés volt a jól előkészített projekt. Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy a folyamat 2002-2003-ban felgyorsult, és egyre több forrást tudtak lekötni a kedvezményezettek. A projektek végrehajtásának közel két éves késedelme volt tapasztalható, emiatt a támogatások tényleges felhasználása eltolódott a projektjavaslatok ütemtervéhez képest. Ezt jól mutatja az az adat, hogy 2004. december 31-ig a tervezett támogatásoknak csak egynegyede került kifizetésre. Ennek egyrészről az lehetett az oka, hogy a tervezési és előkészítési intézkedések, valamint az intézményi együttműködés lassú kialakítása ugyancsak hátráltatta a folyamatot. Másrészt azzal, hogy a Bizottság csak 2000-ben indította el a programot, meglehetősen kevés idő maradt a felkészülésre a csatlakozás előtt álló országok számára. Így Magyarország - a többi kedvezményezett országhoz hasonlóana pályázatok kidolgozásával és beadásával egy időben kellett, hogy létrehozza a szükséges szabályozási és intézményi rendszert. A projektek csúszását az is okozhatta, hogy a pályázók gyakran maguk sem tartották az előírt ütemtervet, és nem végezték el időben a környezeti hatástanulmányokat. Ez a késedelem veszélyeztette a pénzügyi megállapodásokban vállalt záró időpontokat. A sokszor két éves csúszás gondot okozott abban is, hogy a megvalósulás során a 2-3 évvel korábban számolt költségek alapján kapták a támogatás összegét. A
végrehajtás
elhúzódása
költségek
növekedésével
rontotta
a
beruházások
gazdaságosságát, és a hazai költségvetés terhére csökkentette az uniós támogatás arányát (a Közösség ugyanis nem növeli a pénzügyi megállapodásban rögzített támogatási összeg mértékét).
10
Igaz, a monitoring rendszert a jogszabályok szerint alakították ki és működtették, mégis a speciális eljárásrendre való átállás Magyarországon nem fejeződött be a csatlakozásig, az Európai Bizottság vizsgálatakor a felépített intézményrendszer felkészülését nem találta teljes körűnek. (Forman-Nagy 2005.)
1.2.2 Az ISPA hatása a magyarországi környezetvédelemben A dolgozatomban kiemelt projekt a környezetvédelmi stratégia részeként valósult meg, így röviden kitérek az ISPA szerepére a környezetvédelemben. Az ISPA általános környezetvédelmi prioritásai A felülvizsgált környezetvédelmi politika értelmében a fenntartható fejlődés hosszú távú prioritási területei a következők:
Erősíteni kell a megelőző jellegű környezetvédelmi eszközök alkalmazását.
Nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdaságossági hatékonyságra és a környezetvédelmi hatásosságra.
Ki kell szélesíteni a komplex és rendszer-orientált, egyszerre több célkitűzést is szolgáló horizontális intézkedések alkalmazásának léptékét.
Ki kell dolgozni a környezetvédelmi politika regionális végrehajtásának feltételrendszerét.
A környezetvédelem egyik fontos eleme a környezet állapotának folyamatos figyelése.
ISPA projektek a települési hulladékgazdálkodás területén A települési hulladékgazdálkodási projektek célja olyan regionális mértékű, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek létrehozása, ahol a hulladékgazdálkodás prioritásainak megfelelően (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) – a szelektív hulladékkezelés alkalmazásával – a hulladék gazdaságos és környezetkímélő módon egyre nagyobb mértékben hasznosításra kerül, a végleges lerakásra (ártalmatlanításra) kerülő mennyiség pedig a lehető legkisebb lesz. A hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításával párhuzamosan a projektek területén bezárásra és rekultiválásra kerülnek a műszakilag nem megfelelő hulladéklerakók. 11
ISPA prioritások a települési hulladékkezelés területén A hulladékgazdálkodási törvény szellemének megfelelően a hulladékok kezelésének prioritási sorrendje: 1. Megelőzés o
a hulladékképződés megelőzése
o
a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése
o
újra használat
2. Hasznosítás o
újrafeldolgozás
o
visszanyerés
o
energetikai hasznosítás
3. Ártalmatlanítás o
égetés
o
fizikai, kémiai, biológiai módszerek alkalmazása
o
lerakás.
(http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/telepules/ispa.html) A környezetvédelmi programok értékelésekor figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarország az 1997-ben kialakított Nemzeti Környezetvédelmi Program szerint évente mintegy 90-120 milliárd forintot szánt környezetvédelmi beruházásokra, fejlesztésekre. Azonban az ISPA kerete mindössze 44 milliárd eurót, azaz alig 12 milliárd forintot jelentett Magyarország számára, ami csak kis mértékben tudja helyettesíteni, illetve kiegészíteni a tervezett hazai forrásokat. A 2000-2002-es ISPA-keretekből támogatást nyert környezetvédelmi projektumok az Európai Bizottság besorolása szerint négy alszektor között oszlanak meg:
ivóvíz és szennyvíz (2 projektum);
ivóvíz, szennyvíz és szilárdhulladék (1 projektum);
szennyvízhálózat/szennyvíztelep (5 projektum);
szilárdhulladék-gyűjtő rendszer (11 projektum).
12
ISPA projektként indult fejlesztések a környezetvédelem területén:
Győr: a szennyvízkezelő üzem korszerűsítése
Hajdú-Bihar: szelektív hulladékgyűjtés és a szilárd hulladékok kezelése
Szeged: a szennyvízgyűjtő és kezelő üzem projektje
Miskolc: regionális hulladékkezelő rendszer
Szeged: regionális hulladékkezelési program
Szolnok: szilárdhulladék-kezelőrendszer
Tisza-tó környéke: kommunális hulladék kezelésének fejlesztése
Duna-Tisza köze: kommunális hulladékok regionális kezelése
Sajó-Bódva völgye: kommunális hulladékok regionális kezelése
Sopron: regionális csatornázási és szennyvízkezelési program
Pécs város: csatornahálózat bővítése- a régió sérülékeny vízkészleteinek védelme
Dél-Balaton és Sió-völgye: hulladékgazdálkodási projekt
Homokhátság: kommunális szilárd hulladék kezelése
Nyugat-Balaton és Zala-völgy: hulladékgazdálkodási projekt
Pest megye északkeleti része: kommunális hulladékok regionális kezelése
Észak-Balaton: hulladékgazdálkodási projekt
Kecskemét: regionális szennyvízgyűjtési és kezelési program
Debrecen és körzete: szennyvíz-elhelyezési és kezelési projekt
Szombathely: csatornázás és szennyvízkezelés fejlesztése
(http://www.nfu.hu/ispa_projektkent_indulo_fejlesztesek)
13
1.
térkép: ISPA projektek Magyarországon Forrás: www. nfu.hu adatai alapján saját szerkesztés
Azonban meg kell említeni, hogy az ISPA program elindulásával egy időben kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások keretén belül Magyarország és az unió környezetvédelmi egyeztetései. A tárgyalások ezen fejezetét már 2001 végére sikerült lezárni, amely azt is jelentette, hogy sikerült kompromisszumra jutni a környezetvédelmi szabályozások átvételével kapcsolatban. Több témában is halasztást kapott Magyarország, így például 2010-ig átmenetileg mentesült a települési szennyvízről szóló 271/1991. számú irányelv teljesítése alól. Összefoglalva, az ISPA elérte azon célját, hogy felkészítette az országot a csatlakozásra, mind a megvalósított projektek által, mind pedig egy tanulási folyamat által.
14
2. EU-s programok és projektek értékelésének módszertana1 A projektek értékelése legegyszerűbben egy olyan vizsgálatként definiálható, melynek alapján eldönthető, hogy sikeres volt-e egy adott projekt. A vizsgált támogatás képes volt-e kielégíteni a feltárt szükségleteket, elérte-e kitűzött célját, hatása megfelel-e a várakozásoknak. Információ nyerhető arról, mit sikerült elérni, és milyen kiadások árán. Az utólagos (ex-post) kifejezés arra utal, hogy az értékelésre a projekt lezárását követően kerül sor. Nem közvetlenül a projektzárás után, hanem 2-3 évvel később, amikor már a projekt (közvetlen) hatásaira vonatkozó következtetés is leszűrhető. A projektértékelést felfoghatjuk úgy is, mint a (több projektet magukba foglaló) programok értékelésének egyik fontos alkotóelemét, forrását. Az utóellenőrzés jogszabályban rögzített kötelezettség, ugyanakkor hasznos eszköz a tervezők, irányítók kezében:
Segítséget nyújt a támogatások tervezéséhez;
Támogatja a források hatékony elosztását;
Javítja a beavatkozások minőségét;
Biztosítja a támogatások eredményességének számonkérését.
A Kohéziós Alap (KA) projekt utólagos értékelését az 1164/94. EK tanácsi rendelet és az adott KA Bizottsági Határozat írja elő. Az utólagos értékelés követelményeinek és céljainak jobb megismerése és megértése céljából javasolt a strukturális alapokra vonatkozó 1260/1999. EK tanácsi rendelet ismerete is. A KA projektek utólagos értékelése kötelezettség, melyet az 1164/94. EK rendelet 13. cikk (4) bekezdése rögzít. A jogszabály előírja, hogy a projektek végrehajtása során és befejezését követően a Bizottságnak és a tagállamnak értékelnie kell a végrehajtás módját, a potenciális és tényleges hatásokat annak megállapítása céljából, hogy az eredeti célkitűzéseket sikerült-e, vagy sikerülhet-e elérni. Az értékelésnek ki kell térnie többek között a projektek környezeti hatásaira a közösségi szabályokkal összhangban. A Bizottsági Határozatok kimondják, hogy az utóértékelés terjedjen ki a források felhasználására, a támogatás hatékonyságára és eredményességére. Ki kell terjednie mindazon tényezőkre, melyek segítették vagy hátráltatták a projektek végrehajtását, az eredmények elérését. 1
Forrás: Nemzeti Fejlesztési Hivatal 2005.
15
A rendelet III. fejezet 40-43. cikkei rendelkeznek arról, hogy a támogatást előzetes, félidei és utólagos értékelésnek kell alávetni. A rendelet szerint az utólagos értékelésért a Bizottság felel, de azt a tagállammal együttműködésben végzi. A rendelet a bevezető részben kimondja, hogy az utólagos értékelés kiterjed a végrehajtás sikeréhez, illetve kudarcához vezető tényezőkre, valamint a teljesítményre és az eredményekre, beleértve ezek fenntarthatóságát is. A rendelet kiemeli továbbá, hogy az alapok felhasználásának hatékonysága és hatása a jobb és alaposabb értékelésnek is függvénye. A hatékonyságot a Közösség gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítésére gyakorolt általános hatásuk, és a fejlesztési tervekben javasolt prioritások hatása szempontjából kell mérni. Az utólagos értékelést legkésőbb a programozási időszak végét követő három éven belül kell elkészíteni. Az értékelés eredményei nyilvánosak, az értékelés eredményei tekintetében a monitoring bizottság egyetértése szükséges. Az utólagos értékelés rávilágít a projekt előkészítés-végrehajtás gyenge pontjaira; az értékelés kiterjed a projekt menedzsmentjére, a végrehajtás intézményi feltételeire is. Ez fontos információ, jól felhasználható tapasztalat a következő támogatási időszakban. Az utóértékelés hasznos eszköz a döntéshozók számára, mely hozzájárul a későbbi projektek, programok sikeréhez. Ugyanakkor rossz esetben lesújtó, a hazai rendszer megítélését rontó kritikát hozhat, mely nyilvánosságra is juthat. Ennek megelőzése, elkerülése érdekében az utólagos értékelésre már a projekt indulása-előkészítése, illetve megvalósítása során gondolni és készülni kell.
2.1 A Kohéziós Alap projektek utólagos értékelése Az értékelés jelentős erőforrást követelő, összetett eljárás. (Természetesen itt is érvényesíteni kell az arányosság elvét, tehát az értékelés nem lehet a beavatkozás/program nagyságához mérten aránytalanul költséges.) Az ex-post értékelés az eddigi gyakorlatban soha nem egyedi projektek értékelését jelentette, hanem programszintű, országos szintű, vagy több országra kiterjedő értékelést.
16
Az ex-post értékelés lépései 2.
Lépés 1. A vonatkozó dokumentáció
Vizsgálati szint Program szint
áttekintése 2. Interjú hatóságokkal és
Vizsgálati szempont Megfelelés Végrehajtás
Program szint
egyéb szereplőkkel 3. Projekt dokumentáció
táblázat
Megfelelés Végrehajtás
Projekt minta
áttekintése
Hatékonyság Eredményesség Hatás Végrehajtás
4. Helyszíni vizsgálat és
Részletes vizsgálat projekt
Hatékonyság
interjúk
szinten
Eredményesség Végrehajtás
5. CBA számítás
Részletes vizsgálat projekt
Projekt szintű hatás
szinten 6. Jelentés
Valamennyi szint
Valamennyi szempont
7. Visszacsatolás
Valamennyi szint
Valamennyi szempont
Forrás: Kohéziós Alap projektek utólagos értékelése Útmutató 2005.
2.2 Az értékelés módszere Kohéziós Alap projektek utóértékelése során a következő főbb módszertan javasolt: 1. Az értékelés kereteinek meghatározása, az értékelés eldöntése, előkészítése a) A tartalom meghatározása b) Az értékelési szempontok meghatározása c) Az értékelés eszközeinek kiválasztása 2. Az értékelés végrehajtása a) Megfigyelés, adatgyűjtés b) Elemzés c) Jelentés (vélemények, következtetések) 3. Az értékelés eredményeinek hasznosítása
17
Fontos, hogy az értékelés során is érvényesüljön a partnerség alapelve, vagyis az értékelés során szoros együttműködés és egyeztetés valósuljon meg a Bizottság, a tagállam és az illetékes hatóságok és szervek között. A KA projektek értékelésének szempontjai az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. Megfelelés („Appropriateness”) 2. Eredményesség („Effectiveness”) 3. Hatékonyság („Efficiency”) 4. Hatás („Impact”) 5. A végrehajtás rendszere 6. Közösségi hozzáadott érték
2.2.1 Megfelelés A megfelelés annak vizsgálatát jelenti, megfelelő volt-e a projekt tervezése, összhangban áll-e a projekt az ágazati, illetve regionális fejlesztési tervekkel, a környezetvédelmi szempontokkal, továbbá, hogy az értékelők megfelelőnek találták-e a projekt kiválasztását és előkészítettségét. Jellemző kérdések:
A projekt az ország stratégiájában szereplő problémát kezel-e?
Ez a probléma mennyire volt fontos az ország stratégiájában?
A projekt egyértelműen kapcsolódik-e ehhez a problémához?
Valamennyi kohéziós országra jellemző, hogy az Irányító Hatóságok a támogatások megítélésénél a gyorsaságra koncentrálnak, emiatt kevesebb figyelem jut a műszaki és gazdasági tartalomnak. A műszaki megvalósíthatósági tanulmányok gyakorta nem állnak rendelkezésre. Így nehéz a relevancia megítélése is. Hiánya a támogatási kérelem elfogadásának késleltetésén túl további káros következményekkel is jár: gyakoriak a tervezési hibák, módosítások, gyakori a költségtúllépés, a megvalósításra szánt idő jelentős meghosszabbodása. A megfelelés vizsgálata során javasolt kitérni a magán források (pl. PPP) használatára és a KA és a strukturális alapok közötti kölcsönhatásra is.
18
2.2.2 Eredményesség Ez a szempont arra vonatkozik, hogy a projekt outputjai, eredményei elérték-e a kitűzött célértéket. A legfőbb megválaszolandó kérdés, hogy bekövetkeztek-e, vagy be fognak-e következni a várt változások? A változásokat a projekt idézte-e elő? Létrejött volna-e a projekt KA támogatás nélkül? Előírás, hogy minden projektről készüljön zárójelentés, benne az értékeléshez szükséges információkkal a projekt hatásaira vonatkozóan. Az 1164/94. és 1386/2002. EK rendeletek tartalmazzák a zárójelentés tartalmára vonatkozó előírásokat. A kötelező tartalmi elvárásokon túl javasolt összevetni a megvalósult infrastruktúra működését a tervezett paraméterekkel. A kitűzött céloktól való eltérést meg kell tudni magyarázni, pl. milyen külső tényezők befolyásolták (segítették/hátráltatták) a projekt végrehajtását. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha számszerűsített célok ex-ante meghatározásra kerültek. Külső
tényezőknek
tekinthetők
gazdasági
(pl.
árfolyamváltozás),
intézményi
(pl. jogszabályváltozás), éghajlati (pl. a munkákat akadályozó árvíz), stb. Ezeken az általános külső befolyásoló tényezőkön túl a megvalósítás során további akadályok is felmerülhetnek, mint például lakossági tiltakozás a projekt megvalósítása ellen, vagy nehézségek a kisajátítás során. Az értékelő összehasonlítja az infrastruktúra által érintett lakosság tervezett és tényleges számát is, valamint hasznosságát a magánszektor számára (pl. a turizmus profitálhat abból, ha egy adott körzetben javul a közlekedés és a környezet állapota).
2.2.3 Hatékonyság Ennek a szempontnak a vizsgálatánál a legfőbb megválaszolandó kérdés, hogy az elért hatások megfelelő arányban állnak-e a felhasznált forrásokkal. Továbbá, hogy volt-e alacsonyabb költségű alternatíva, amellyel el lehetett volna érni ugyanazt a hatást. A hatékonyság egyik mércéje az egységár. Az értékelők e szempont keretei között vizsgálják az előirányzott költségektől való eltérést és ezek okait, a társfinanszírozási ráta alakulását, stb.
19
2.2.4 Hatás A társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat legfőbb forrása a projektre elkészített költséghaszon elemzés. Az értékelők áttekintik a projekt előkészítése során készült (ex-ante) CBA-t és összevetik az ex-post összegyűjtött információval. Nagyon fontos emiatt, hogy jó minőségű, igényes CBA készüljön minden projekthez. Feltétlenül javasolt a Bizottság útmutatójának és a hazai viszonyok figyelembevételével kidolgozott CBA modellnek a használata. Ez utóbbi elérhető az NFH honlapján.
2.2.5 Végrehajtásai rendszer A vizsgálat kiterjed az intézményi költségekre, a minőségbiztosítás rendszerére és a projekt pénzügyi szempontjaira is. A vizsgálat során első lépésben bemutatásra kerül az adott ország végrehajtási rendszere és a Bizottság KA menedzsmentje is. Az értékelők megállapításokat tesznek a monitoring bizottságokra és a monitoring indikátorokra vonatkozóan. Kiértékelésre kerülnek az adminisztrációs költségek. Erre a vizsgálatra tipikusan országos (program) szinten kerül sor. Az adminisztratív költségek meghatározása az alkalmazott köztisztviselők számából indul ki, kalkulálható egy következő lépésben az egy projektre eső költség, illetve egységnyi támogatásra jutó költség. Az így kalkulált mutatót össze lehet hasonlítani az egyes szektorokban, illetve azokon belül, illetve mérhető a KA és SA projektek közötti különbség.
2.2.6 Közösségi hozzáadott érték Ez a szempont az előbbieknél lényegesen tágabb területet fedhet le. Sor kerül többek között makrogazdasági hatásvizsgálatra, a TEN-T és a környezetvédelmi politikákra gyakorolt hatás, a projekt kiválasztásra és projekt menedzsmentre gyakorolt hatás vizsgálatára. A projektek megfelelő előkészítésének fontossága a nemzetközi tapasztalatok legfőbb tanulsága. A projektkiválasztás során az érett, megfelelően előkészített projekteknek elsőbbséget kell adni. Célszerű még a pályázat előtt bekérni a komplett tervezési és
20
megvalósíthatósági tanulmányokat. Ragaszkodni kell a mérhető és számszerűsíthető célok, eredmények és hatások meghatározásához. Az államigazgatási szerveken belül is ki kell építeni kisebb saját értékelési kapacitást. Ez nem jelenti azt, hogy itt is kell elvégezni az értékelést. (Javasolt külső szakértőket megbízni a függetlenség biztosítása érdekében.) A tendereztetésen túl szükség van olyan szakértőkre, akik képesek érdemben véleményezni a költség-haszon elemzést, az indikátorok minőségét, értelmezni és beépíteni a programokba a hatásvizsgálatok eredményeit. Ezt a feladatot szervezetenként 1-2 fő el tudja látni (program szinten).
2.3 Indikátorok A tervezési munka során mindig törekedni kell a kitűzött célok számszerűsítésére, és a célok eléréséhez meg kell határozni egy időkeretet is. Értelemszerűen a célok elérésének értékelése is számszerű eredményeket kell, hogy hozzon. A számszerűsített célokat, illetve hatásokat ún. indikátorokkal, mutatószámokkal fejezzük ki. Az ex-post értékelés a mutatószámok segítségével hasonlítja össze a várt és a ténylegesen elért célokat. . Definíció: Az indikátor számszerűsített információ, mely alkalmas a kitűzött cél mérésére. A mutatószámoknak többféle csoportosítása ismert, jelen esetben az alábbi indikátorok megkülönböztetése javasolt:
forrás (input)
output
eredmény
hatás mutatók.
Inputjaink és outputjaink azok, melyeket ellenőrzésünk alatt tartunk. Az eredményeket képesek vagyunk közvetlenül befolyásolni, a hatásokra már csak közvetett módon tudunk befolyást gyakorolni. Az eredmény a közvetlen és azonnali, a hatás pedig a hosszú távon jelentkező effektusokat jelöli. Az eredménymutató alkalmas a kedvezményezetteknek járó juttatások mérésére, a hatásindikátor képes a program tartós következményeinek a bemutatására.
21
Például egy környezetvédelemi projekt esetében a projekt költségeinek való megfelelés lehet egy forrás mutatószám, vagyis a projekt összköltségeinek és a tervezett költségeknek az aránya. Egy ivóvízellátás javítását célzó projekt esetében az outputot mérheti a megvalósítás előrehaladása, a projekt részhatáridőinek való megfelelés, ill. a befejezettség mértéke. Ugyanennél a projektnél az eredményindikátor lehet azoknak a háztartásoknak a száma, melyeket az új hálózat kiszolgál. Hatásindikátorként pedig alkalmazható az új hálózatból felhasznált víz mennyisége. Az indikátorok kiválasztása gondos megfontolást és koordinált munkát igényel, különös tekintettel a referenciaértékek magyarázatára és létrehozására. A jelzőszámok kiválasztása során ügyelni kell az összehasonlíthatóságra, az egyszerűségre, de ezzel párhuzamosan törekedni kell a mutatószámok változatos használatára is. Az előző fejezetben bemutatott elvárások tükrében feltétlenül ki kell egészíteni a műszaki és pénzügyi végrehajtásra összegyűjtött mutatókat eredmény és hatásindikátorokkal.
22
3. A magyarországi ISPA program értékelése2 3.1 Az ISPA támogatási keret felhasználására kialakított szabályozás és intézményrendszer Az Európai Unió 1999-ben határozta meg a 2000-2006-os programozási időszakra vonatkozóan az ISPA program igénybevételének és felhasználásának feltételrendszerét. Az igényelhető uniós források felosztásáról a Bizottság 2000 márciusában, a 229/2000/EC határozattal döntött, így az uniós feltételrendszer az éves igényelhető keretek megállapításával párhuzamosan vált ismertté. Ez szűk időkeretet jelentett a tagjelölt országok felkészülésére, az ISPA keretek lekötésére. Az ISPA program igénybevételének és felhasználásának hazai jogi szabályozása megindult, de nem fejeződött be az első pályázatok benyújtásának időpontjára. A jogi szabályozás folyamatát az események követése, és nem a megelőző, felkészítő szabályozás jellemezte. A vizsgálat megállapította, hogy az ISPA magyarországi intézményrendszere folyamatos átalakulásban látta el feladatát (követve ezzel a szabályozási környezet és az intézményi koncepciók változásait). Noha az intézményi belső szabályozottság javult, még mindig voltak szabályozatlan és lefedetlen területek. A hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásolta a lebonyolítással összefüggő uniós és hazai szabályozás változása, a hazai szabályozások késedelmes megjelenése, a projektjavaslatok nem teljes körű jogi, műszaki és környezetvédelmi előkészítése, a hazai társfinanszírozás forrásszerkezetéből, illetve rendelkezésre állásából fakadó problémák, továbbá a projektirányítás nehézségei. Az egyes projektek elfogadását jelentő uniós aláírások, majd azt követően a hazai aláírások dátumát összevetve a két aláírás között eltelt legrövidebb idő 52 nap, a leghosszabb idő 522 nap volt. Az aláírások között átlagosan eltelt napok száma pedig 177 nap volt. Nem készült el több szabályozás a helyszíni vizsgálat befejezéséig. A hiányzó szabályozások közül az alábbiak befolyásolhatják a hulladékkezelési ISPA projektek gazdaságosságát: 2
Forrás: ÁSZ jelentés, 2005.
23
a letéti díj, a betétdíj, a visszavételi és visszaadási lehetőségek alkalmazásának részletes szabályai;
a közszolgáltatás ellátásáért a települési önkormányzatot megillető támogatás megállapításának szabályai;
a fedezetre vonatkozó részletes feltételek;
a hulladékkereskedelem részletes feltételei,
a kiselejtezett járművek kezelésének részletes szabályai;
az elektromos és elektronikai készülékek, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályai;
a mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok kezelésének részletes szabályai;
az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályai.
A belső szabályozás nem érinti a költségtúllépés kezelését. Nem jelenik meg a szabályozásban sem a projektmegvalósítás, sem a kifizetés igénylés szabályozásánál, és nem szerepel a szabálytalanságok témakörében sem. Az Unió elzárkózik a Pénzügyi Megállapodásban rögzített költségeket meghaladó igények finanszírozásától, ezért a hazai érintettek szerepének összemosódása miatt a költségvetés viseli a többletköltségeket. A Pénzügyi Megállapodás és a Támogatási Szerződés aláírása közötti időszakra esett a projektek
megvalósítását
megalapozó
tenderek
előkészítésének
és
folyamatos
egyeztetésének időszaka. Így nem szabályozták az IVSZ (ISPA Végrehajtó Szervezet) és a Végső Kedvezményezett között a munkamegosztást, a feladatok delegálását, az ellenőrzésben résztvevő szervezetek munkájának összehangolását. Nem lehet a további, már a projekt-végrehajtás előkészítésére vonatkozó feladatokat számon kérni, ha erre nincs előzetes írásos megállapodás. Ezt hiányolta az EU Bizottság képviselője a Monitoring Bizottság harmadik ülésén, már 2002-ben. Az előírásokban nevesített intézményekben elkészültek az ISPA ellenőrzési nyomvonalak, kialakították a funkcionálisan független belső ellenőrzés szervezetét, és biztosították annak működési feltételeit, de eltérő módszertani alapokon és színvonalon.
24
A 31/03/2004 EU bizottsági határozatban a környezetvédelmi ISPA programot végrehajtó intézményrendszer nem kapta meg az EDIS akkreditációt, mivel a Bizottság az ISPA környezetvédelmi szektor intézményrendszerének felkészültségét nem találta teljes körűnek. Az EDIS rendszer az EU általi előzetes ellenőrzés (ex ante) helyett a nemzeti hatóságok nagyobb felelősségét jelentő, utólagos (ex post) ellenőrzési rendszerére való áttérést jelenti. A sikertelenség nem akadályozta a támogatási források felhasználását, de a feltárt hiányosságok pótlása a kohéziós alap működtetésekor jelentett többletfeladatot az intézményeknek. A teljes jogú uniós tagságunkkal megszűntek a csatlakozni szándékozó országokra vonatkozó előírások, helyettük a teljes jogú tagokra vonatkozó szabályok léptek életbe. Ennek megfelelően megszűnt az EU Bizottság előzetes (ex ante) ellenőrzése és életbe lépett a támogatások bonyolításával kapcsolatos utólagos uniós ellenőrzés intézménye.
3.2 A projektek kiválasztása Nemzeti Környezetvédelmi ISPA stratégia (2000. június) a szennyvízkezelés és a hulladékkezelés területére tartalmazza a prioritásként kezelendő települések listáját. Az ISPA stratégiában szereplő projekt prioritások csak részben valósultak meg. A 22 projekt közül hetet, a pályázati dokumentációk készültségi foka és a projektek – bizottsági elbírálás során figyelembe vett – gazdaságossági paraméterei miatt nem nyújtottak be. Ugyanakkor 2000-2003. között a pályázat előkészítés előrehaladása és a stratégiai prioritások felül bírálata alapján kilenc olyan projektet nyújtottak be a DG Regiohoz, amelyek nem szerepeltek a stratégiában. A Számvevőszék bírálta az ISPA-program intézményeinek és szabályozásainak kialakítását (mondván: az 2000 és 2004 között folyamatosan változó és követő jellegű volt). Az ÁSZ szerint ez is az oka, hogy a beruházások több évet csúsztak. Mindezek következménye, hogy az ISPA környezetvédelmi támogatások gördülékeny és hatékony felhasználását nem biztosították a megvalósítás magyarországi feltételei és körülményei. Az ÁSZ kifogásolta, hogy a hazai források felhasználását nem hangolták össze a stratégiai fejlesztési célokkal, a szabályozás nem tisztázta a projekttervezés, előkészítés felelősségét. A vizsgálat ezen kívül megállapította azt is, hogy a program indulásakor kevés volt a jól előkészített projekt, s így korlátozottan valósulhatott meg az ISPA források kihasználására
25
kialakított stratégia. A jelentés ugyanakkor megállapította azt is, hogy 2002-2003-ban javult a forráslekötési képesség. Az ÁSZ szerint gyakran elmaradt az előzetes társadalmi egyeztetés. Ezen szabályozásnak a hiányában a projektjavaslatok kiválasztása és a projektek kidolgozása során nem érvényesült a partnerség elve, az ötletgazdák a javaslatok előkészítésébe nem vonták be a regionális és helyi szervezetek képviselőit.
A társadalmi fogadtatás előzetes felmérésének hiányában - az elnyert támogatás lehívásának kockázata mellett - szerencsés esetben is az új helyszín kiválasztásának és az új dokumentáció elkészítésének többletköltsége miatt időveszteség lépett fel. A tájékoztatás és társadalmi érdekek előzetes (Pénzügyi Megállapodás aláírása előtti) egyeztetésének szükségességét támasztja alá, hogy ennek hiányában bizonytalanná válhat a támogatás megítélése vagy felhasználhatósága, az ütemezéstől való időcsúszások mértéke, vagy a tartalom megváltozása miatt. A Pénzügyi Megállapodás aláírása után olyan helyzet alakult ki, hogy az eredetileg tervezett beruházás nem valósult meg a társadalmi ellenállás, illetve érdekegyeztetés hiánya, vagyis a projekt előkészítés hiányossága következtében (pl. a hulladékgazdálkodási ISPA projektek). A jelentés példaként említi az északkelet Pest megyei regionális hulladéklerakó kiépítését, ahol a civil szervezetek tiltakozása és a lakosság ellenállása miatt öt helyszínen tartottak népszavazást, egy helyszínen pedig aláírásgyűjtést. (Ezek egy kivétellel elutasító eredményt hoztak.) Az észak-balatoni regionális szilárdhulladék-kezelési rendszer helyszíne négy évig volt bizonytalan. Két önkormányzati és egy helyi népszavazást követően (minden esetben a nem szavazatok győzedelmeskedtek) végül Szentgál lett a hulladéklerakó helyszíne.
Az előzetes tájékoztatás költségei csak hazai forrásból finanszírozhatók, mert ISPA támogatásokat – az európai bizottsági határozat szerint – csak a projektek Pénzügyi Megállapodásának aláírását követően kiírt kommunikációs tenderek finanszírozására lehet igénybe venni. Az eddigi gyakorlat szerint az egyébként is forráshiányos önkormányzatok keretét terhelte az előzetes tájékoztatás, a népszavazás költsége. 26
A lehetséges ISPA projektjavaslatok nyilvántartása nem volt naprakész annak ellenére, hogy ezt a 80/2003. Korm. rendelet előírta a szektor programengedélyezőnek. A nyilvántartott levelezésekből esetenként nem állapítható meg a projektjavaslat (projektkezdeményezés) valódi története. Egyes projekt-kezdeményezésekre vonatkozó levelezések azelőtt megszakadtak, hogy a projektjavaslat eljutott volna az IVSZ véleményezésig (pl. Érd hulladékgazdálkodási projekt, Mohács- Dél- Balaton). A nyilvántartások alacsony színvonalához – a szabályozás hiányán kívül – hozzájárult az IVSZ-en belüli személyi cserélődés, a projektmenedzserek 40%-a kevesebb, mint egy éve dolgozott a szervezetnél. A vizsgált projektek pályázati dokumentációjának részét képező költség-haszon elemzések tartalmilag és módszertanilag eltértek a költség-haszon elemzés típusában (gazdasági, környezeti, társadalmi); a beruházás várható élettartamának megítélésében, az alkalmazott árfolyamokban; és az érzékenység vizsgálatba bevont tényezők értékelésében.
3.3 Az ISPA projektek megvalósítása Az Európai Bizottság (2000/229/EK, 2000. március 7-i) határozatában tette közzé az összes kedvezményezett ország részére az ISPA forrás 2000-2006. évek között rendelkezésre álló összegét. (2000-2002. időszakról szóló ISPA jelentés szerint 7710,5 millió euro). A Magyarország számára rendelkezésre álló keretet hozzávetőlegesen a 7-10%-os sávban határozta meg. Magyarország a teljes rendelkezésre álló összeg 8,6%-át kötötte le, amely megfelel a határozatban foglaltaknak. A DG Regio 2004. februárban a 2000-2003. közötti időszakról kiadott ISPA jelentése szerint a magyarországi ISPA projektek támogatásainak összege 656 millió euro, amelyből a környezetvédelmi projektekre 323,6 millió euro, technikai segítségnyújtásra 14,6 millió euro, közlekedési projektekre 317,6 millió euro használható fel. Az elfogadott 19 db környezetvédelmi projekt megvalósításának teljes értéke 603 millió euro, amelyhez az EU 323 824 ezer euro támogatást nyújt, vagyis a rendelkezésre álló ISPA keretet teljes egészében lekötötte a környezetvédelmi szektor. A beruházások forrásigénye a helyszíni vizsgálat befejezéséig 20-40%-kal megnőtt az előkészítés idején tervezetthez, valamint a Pénzügyi Megállapodásban rögzítetthez képest. 27
A költségnövekedés oka az előkészítés pontatlansága, az időközben bekövetkezett infláció, valamint jogszabályi változások. Az egyes projektek költségeit tovább növeli az elfogadható
pótmunka.
A
várható
többletköltségek
kizárólag
hazai
forrásból
finanszírozhatók, az EU nem támogat a Pénzügyi Megállapodásban megállapítottnál magasabb költségeket. A költségmegtakarítás forrása nem lehet a műszaki tartalom csökkentése, mert abban az esetben, ha a Pénzügyi Megállapodásban rögzített beruházás nem az eredeti műszaki tartalommal valósul meg, akkor a teljes támogatást vissza kell fizetni az EU költségvetésébe. A Monitoring Bizottság 2003. májusi és 2003. októberi ülésein az EU képviselője a költségek növekedését a rossz műszaki-gazdasági előkészítésben látta, a többi csatlakozó ország hasonló projektjeinél a költségek 30-40%-kal alacsonyabbak. A kitűzött stratégiai környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztési célok eléréséhez a források összehangolása egyik fontos feltétele a hazai és EU-s források hatékony felhasználásának. A fejezeti forrásfelhasználás környezetvédelmi fejlesztési koordinálását nehezítette, hogy azok számos címen, alcímen, több fejezethez rendelten voltak megtalálhatók, vagy egy jogcímen belül különböző intézményeknél jelentek meg. További koordinációs probléma forrása volt, hogy elkülönült, illetve más szervezetbe tartozott a feladat és a felelős. A hulladékkezelés területén időközben bekövetkezett jogszabályi változások, valamint az induló
műszaki
feltételek
megváltozása
(mértékadó
árvízszint
megemelkedése)
következtében módosultak a tervezés kiindulási feltételei. Nem készültek el a pénzügyi megállapodásokban, illetve a monitoring jelentések közbeszerzési tervében bemutatott határidőre az építési és szolgáltatási tenderek. Az előkészítés hiányait jelzi, hogy az EU Bizottság a Pénzügyi Megállapodás aláírásakor feltételeket szabott, amelyek teljesüléséig a versenyeztetési eljárások megkezdését felfüggesztette. A feltételek teljesülésének időtartamát a projekt megvalósításának ütemezésekor előzetesen nem tervezték, így a megvalósítás a tervezettnél hosszabb lett.
A költség- és időütemezések nem voltak alkalmasak az építési költségek megalapozására, mivel a feladatok műszaki tartalma, részletezettsége nem tette lehetővé a pontosabb kalkulációt, árelemzéseket. Átalányáras árformát alkalmaztak olyan esetekben is, ahol az 28
előkészítési tervdokumentáció nem érte el a kiviteli terv szintű tételbontást. Ez a projekt előkészítési gyakorlat nem elégíti ki a gazdaságossági szempontokat érvényesítő projektirányítás igényét. A költségtúllépések miatti pótlólagos források megszerzésének időigénye tovább növelte az előkészítési szakasz hosszát, és ily módon vezetett a tervezett befejezéshez képest végül összességében 2-4 év csúszáshoz. Az IVSZ által felkért szakértői vizsgálatok szerint a költségnövekedés az inflációs hatás és árfolyamváltozások együttes hatásaként alakult ki. A költségeltéréseket magyarázó szakértői dokumentumokkal kapcsolatban az EU kifejezte fenntartásait. Az időbeli előrehaladás üteme a Pénzügyi Megállapodáshoz, a Támogatási Szerződéshez képest nem mérhető, mert csak az egyes szerződések teljesítésének végső határideje rögzített. A minőségbiztosítás fejlesztéséhez a monitoring jelentések nem tartalmaztak adatokat. Nem készült összeállítás a felmerült problémákról (Pl. hozzáférhető hibajegyzékek, indikátorjegyzékek), annak ellenére, hogy ezt a delegáció 2001 óta folyamatosan bírálta.
A projektek megvalósítása érdekében több szervezet együttműködése szükséges, amely a megkötött szerződések szerint átfedéseket és hiányosságokat is tartalmazott, a tevékenységi és a felelősségi körök megosztása nem volt megfelelő minden esetben. A Számvevőszék kifogásolta azt is, hogy több esetben nem volt meg a szükséges szakmai felkészültség, tapasztalat, és emiatt nem volt kielégítő a projektmenedzsment működése, a közbeszerzések lebonyolítása, a végső kedvezményezettek forráselosztási rendszere. Az ÁSZ úgy vélte, hogy mindezek a hiányosságok a végrehajtás kockázatát jelentik. A vizsgálat szerint a kivitelezések csúszásához az is hozzájárult, hogy a 2000-2004. évi projektek kiválasztását követően lassan haladt az elfogadott beruházások végrehajtásához kapcsolódó pénzügyi megállapodások aláírása, valamint kihirdetése, a támogatási szerződések aláírása és a közbeszerzési eljárás.
A projektek előkészítésében és a megvalósítás folyamatában résztvevő szervezetek személyi állományát az EU szakértői folyamatosan bírálták a Monitoring Bizottság jegyzőkönyvei szerint. Különösen hiányosnak találták a műszaki szakértelemmel 29
rendelkezők létszámát. A helyszíni vizsgálat végéig nem volt megfelelő képzettséggel, építési, beruházási tapasztalatokkal rendelkező szakember, projektmenedzser, műszaki ellenőr,
sem
a
közreműködő
szervezet
szintjén,
sem
a
kedvezményezett
önkormányzatoknál, annak ellenére, hogy az egyes projektek több milliárd forintos építési szerződéseket tartalmaztak. Részben hátrányt jelentett a köztisztviselői bérezési rendszer, de a követelmények meghatározása sem volt megfelelő.
3.4 Az ISPA által támogatott projektek pénzügyi, számviteli és ellenőrzési rendszerének kialakítása, valamint a projektek finanszírozása A jelentés megállapításai szerint 2003 júliusáig nem szabályozták az ISPA programok sajátos könyvvezetési követelményeit, továbbá nem hangolták össze valamennyi, a projektek pénzügyi lebonyolításában részt vevő szervezet nyilvántartási kötelezettségét. Az ÁSZ rámutat arra is, hogy az uniós és a hazai számviteli szabályozás eltéréséből adódóan az ISPA intézményeknek egyidejűleg két különböző irányú és típusú jelentéstételi, beszámolási kötelezettségnek kellett megfelelniük és ehhez megfelelő nyilvántartási rendszert kialakítaniuk. Az Európai Bizottságnak az ISPA támogatások felhasználását, a projektek pénzügyi helyzetét eredményszemléletben, az elért előrehaladást bemutatva kellett jelenteni, míg a kormány által az államháztartási szervezetek részére előírt beszámolási kötelezettség költségvetési típusú és pénzforgalmi szemléletű volt. A szabályozások és azok végrehajtásának hiányossága miatt előfordultak elszámolástechnikai, egyeztetési problémák és tartalmi eltérések is az ISPA intézmények között. Az árfolyamok tekintetében az ISPA intézmények a projektek teljes összegét a támogatási kérelmekben és az Európai Bizottság által előírt pénzügyi tervekben euróban fejezték ki. A Bizottságnak benyújtott kifizetési kérelmekhez tartozó költségkimutatást szintén euróban adták meg, és a Bizottság a pénzügyi kifizetéseket euróban teljesítette a támogatások fogadására kijelölt hatóságnak, a Nemzeti Alapnak. Ezzel betartotta az eljárásokban
az
euro
használatára
előírtakat.
Árfolyam-különbözet
a
hazai
társfinanszírozási részből a központi költségvetés és az önkormányzati (saját) hozzájárulás felhasználásakor keletkezett, mivel ezeknek a támogatásoknak a tervezése Ft-ban történt és a kifizetéseket pedig euróban teljesítették. A hazai költségvetésbe az ISPA projektek
30
társfinanszírozási összegeként a Pénzügyi Megállapodásokban meghatározott euro összeget a Tervezési Köriratban meghatározott árfolyamon számították át. A kifizetési késedelmek költségvetési többletkiadással járhatnak, ami már elő is fordult a gyakorlatban. Amennyiben a pénzügyi lebonyolításban résztvevő szervezetek a projektek végső kifizetési határidejét nem tudják tartani, akkor a Pénzügyi Megállapodás szerint az ISPA által elismert kiadásokat, ténylegesen a központi költségvetésből kell finanszírozni, tehát a késedelem a hazai költségvetésnek okozhat többletkiadást. Erre példa volt a 2000/HU/16/P/PA/005 számú ISPA projekt utolsó négy számlájának kifizetése, a késedelmes kifizetések a hazai költségvetésnek 50 178,49 euro többletkiadást jelentettek. Az ISPA-ra vonatkozó szabályok esetében az EU-tól 20% előleg igényelhető két részletben, amelyből az első 10%-ot a Pénzügyi Megállapodás aláírását követően utalják, a második 10% pedig az első jelentős vállalkozói szerződés aláírását követően igényelhető. A megvalósítás során jelentkező késedelem miatt az EU Bizottság által átutalt első 10% előleg évekig kamatozott a devizaszámlán, amelyet a projekt megvalósítása során fel lehetett használni. Négy építési projekt esetében az egyes építési tenderek tervezett értékénél a megkötött szerződések értéke ténylegesen 25,2%-kal magasabb volt. Ez a növekedés több tényező hatására vezethető vissza, így pl. árnövekedés, árfolyamváltozás, műszaki tartalom-változás, jogszabályi változások. Az ellenőrzési nyomvonal jogi szabályozásában hiányosság, hogy a Nemzeti Alap számára 2003 júliusa előtt ezt a kötelezettséget nem írta elő. A Pénzügyminisztériumtól az EU-nak megküldött 2001. évről szóló éves jelentés függeléke a Nemzeti Alap esetében felrója az ellenőrzési nyomvonal hiányát. Nem határozták meg az EU és a magyar jogszabályok, hogy mely szervezeteket kell felölelnie, vagy mely konkrét feladatoknak kell szerepelnie az ellenőrzési nyomvonalban. Az ellenőrzési nyomvonal felépítése táblázatos formát követett, de nem tükrözte gyorsan áttekinthető formában a tevékenységek időrendjét. Elszakadt egymástól a feladat, a felelősség és annak bizonylata, dokumentuma. Nem az ellenőrzési nyomvonal rész tartalmazta a Hatóság tevékenységének logikai rendjét, hanem a „Rendszerszemléletű normatív folyamatmodell” kötet. Annak szimbolikus jelölései, megnevezései nem fejezik ki könnyen kezelhető formában, egyértelműen a végrehajtandó tevékenységet.
31
Ezek mellett az ÁSZ javaslatokat fogalmazott meg a jelentésben. Egyebek között azt javasolta a kormánynak, hogy koordinálja az érintett tárcákkal együttműködve egy olyan – az uniós és a hazai lehetséges támogatásokat is tartalmazó – forrásszerkezet kialakítását, amely
illeszkedik
a
környezetvédelmi
infrastruktúra
fejlesztési
stratégiájához.
A Számvevőszék az európai ügyekért felelős tárca nélküli minisztertől azt kérte, hogy határozza meg a projektjavaslatok előkészítésében a partnerség elvének és a társadalmi érdekegyeztetés érvényesítésének kritériumait és biztosítékait, a műszaki előkészítéshez kapcsolódó társadalmi konszenzus kialakításának rendjét és dolgoztassa ki a kohéziós alapból
támogatott
projektek
lebonyolításának
éves
ütemezését.
Az
ÁSZ
a
környezetvédelmi és vízügyi miniszternek azt javasolta, hogy dolgoztasson ki javaslatot az uniós környezetvédelmi fejlesztési források ütemezett lekötésének erősítésére, az abszorpciós képesség növelésére.
32
4. Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás, Sajókazai Hulladékkezelő Központ létrehozásának bemutatása
4.1 A térség hulladékgazdálkodása a beruházás előtt A megyében a keletkezett szilárd települési hulladék kezelésének egyetlen módja a hulladék deponálása volt. 158 településen üzemelt kommunális hulladéklerakó, ezek közül 28 rendelkezett valamilyen korábban kiadott engedéllyel, 103 lerakó pedig nem rendelkezett engedéllyel. A megyében üzemelő hulladék lerakók közül egy sem rendelkezett a beszállított hulladék mennységének pontos mérésére szolgáló ellenőrző rendszerrel. 1998. év végén, Miskolcon a nádasréti lerakón helyeztek üzembe hídmérleget. (KSH Statisztikai Évkönyv, Budapest, 1999) A hivatalosan üzemeltetett települési hulladéklerakókon kívül a megye egész területére jellemző volt a rendezetlen, illegális hulladéklerakók használata. Ezek száma pontosan nem ismert, de több százra tehető. Ezek a lerakók főleg háztartási jellegű hulladékokat tartalmaztak, de sok esetben elhasznált tartós fogyasztási cikkek is megtalálhatók voltak. A hulladékgazdálkodási koncepció a hulladékgazdálkodási törvény bevezetését követően elkészült. Már 1983-ban létezett Borsod-Abaúj-Zemplén megye komplex hulladékelhelyezési tanulmányterve, amely alapvetően regionális lerakó rendszer létrehozását tűzte ki célul. A hulladékgazdálkodás a megyében kizárólag a hulladék begyűjtésére és lerakására terjedt ki. Hiányzott a hulladékképződés megelőzésének és a szelektív hulladékgazdálkodásnak megyei szintű stratégiája, ösztönző rendszere. Sem a lakosság, sem az önkormányzatok, sem pedig a hulladék kezelésével foglalkozó gazdálkodó szervezetek nem voltak érdekeltek közvetlenül a hulladékképződés csökkentésében. A kommunális szilárd hulladékok kezelése, mint köztisztasági feladatnak minősülő tevékenység a települési önkormányzatok feladatai közé tartozott. A feladat ellátását az önkormányzatok és az általuk létrehozott társulások, vagy külső vállalkozók végezték. Főleg a kisebb települések esetében volt gyakori a hulladékkezelés intézményes rendszerének hiánya, azaz a helyi lakosok maguk hordták ki a szemetet egy közeli 33
hulladéklerakóra, vagy a község külterületére. Általánosan jellemző volt az illegális hulladék-elhelyezés, melynek következtében a legtöbb település környékén kisebbnagyobb, szeméthalmokból álló hulladékövezet jött létre. Habár a települési szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló lerakókról - többszöri kezdeményezés ellenére - pontos és hivatalos statisztika adat nincs, de társadalmi kezdeményezéssel elég megbízható adatok állnak rendelkezésre. A Zöld Akció Egyesület 1994-ben kezdte el, és 1998-ban fejezte be a megye hulladéklerakó helyeinek feltérképezését. A felmérés légi felvételek segítségével és terepi bejárással történt, minden egyes objektumról adatlap készült. A teljes adatbázis 2332 db különböző hulladéklerakó hely adatait tartalmazza. Ennek köszönhetően jelenleg BAZ megye az ország legrészletesebben feltárt területe hulladéklerakó helyek tekintetében. A keletkezett és begyűjtött hulladék mennyiségéről a köztisztasági tevékenységet ellátó intézmények, vállalkozások a megyei statisztikai hivatalok felé kötelesek éves köztisztasági jelentést küldeni. Mivel a megyében néhány hulladéklerakó helyen volt csak mérésre alkalmas eszköz, ezért a beszállított hulladék tömegének mérését nem tudták elvégezni a többi lerakón, és csak becsülhették a kezelt hulladék mennyiségét. Az adatszolgáltatók a szállító járművek névleges térfogata és a teljesített fordulók alapján számították ki a mennyiséget. A statisztikai adatok természetesen nem tartalmazzák az illegális hulladéklerakókon elhelyezett hulladékok mennyiségére vonatkozó adatokat, pedig nagyságrendjük nem elhanyagolható. BAZ megyében a hulladékgazdálkodásnak két eleme a hulladékgyűjtés és lerakás volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sehol nem volt megoldva a hulladékban lévő könnyű csomagolóanyag külön gyűjtése, elszállítása és hasznosítása. Az Észak-magyarországi régióban még a kereskedelmi és vendéglátó egységektől, intézményektől sem volt (néhány kivételtől eltekintve) szelektíven gyűjtött és elkülönített hulladékszállítás. 2004 környékén, Miskolcon jött létre egy vállalkozás, amely a METRO kereskedelmi céggel kötött megállapodást a csomagoló anyagok elkülönített elszállítására, hasznosítására. A megye fő hulladékgazdálkodó szervezete korábban kizárólag a MÉH Rt. volt, amelyen kívül egyes területeken több, kisebb vállalkozás is foglalkozott a piac számára értékes anyagok visszagyűjtésével (vas, színesfém). A gyűjtött hulladékok körét azok gazdaságos értékesíthetősége határozza meg. Ez összefügg a feldolgozó háttér fejlettségével, ami Magyarországon és a megyében is csak csíráiban létezett. 34
4.2 A beruházás bemutatása A Sajó-Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás 2000. október 30-án jött létre 60 település összefogásaként Borsod- Abaúj- Zemplén megye területén. A tagok száma időközben jelentősen megnövekedett. Ma a társulásban 127 önkormányzat van jelen. A társult önkormányzatok közigazgatási területén, mint Magyarország sok más területén is, szétaprózódott hulladékgazdálkodási rendszer működött.
A
települések
határában
az
illegális
hulladékrerakók
elcsúfították
környezetünket. A korszerűtlen, és az EU elvárásoknak nem megfelelő hulladékkezelő telepek élettartama véges, és az emberek türelme úgyszintén. Szükség volt egy komplex rendszerre, ami fel tudja számolni a kialakult helyzetet. A társulás tehát abból a célból alakult, hogy a Sajó-Bódva völgye és környékén, Európában már bevált és jól működő regionális hulladékgazdálkodási rendszert építsen ki és működtessen. Ezen rendszer magában foglalja a szilárd települési hulladék gyűjtését, válogatását, a vállogatási maradvány anyagok korszerű, az EU szabályozásnak megfelelő lerakón való elhelyezését, az ehhez kapcsolódó technikai és technológiai rendszerek kialakítását, az eszközök beszerzését, a szükséges beruházások megvalósítását, az illegális hulladéklerakók felszámolását, a felhagyott hulladéklerakók rekultivációs munkáit. A megvalósítandó regionális hulladékgazdálkodási rendszernek alkalmasnak kell lenni a magas technikai és műszaki infrastruktúrális előírások megvalósítására a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény rendelkezéseire figyelemmel, valamint ennek működésére és szolgáltatás nyújtására az előbbi feltételeknek megfelelően. A társulás részéről szükséges intézkedések a feladatok elvégzése érdekében :
A társulás területén létrehozandó térségi-, regionális hulladékgazdálkodási rendszer felépítéséhez szükséges projekt kidolgoztatása, illetőleg ilyen jellegű projektek begyűjtése, összefogása.
Pályázat benyújtása a program pénzügyi alapjainak megteremtése érdekében, EU támogatás elnyerése végett (ISPA:Instrument for Structural Policies for PreAccession).
A társult
önkormányzatok társadalmi-, gazdasági-
és tájképi környezeti
helyzetének, adottságainak megfelelően a térség menedzselése, a jövedelem 35
termelésének, a bel- és külföldi befektetések gazdasági és környezeti feltételeinek segítése, kapcsolat kiépítése más bel- és külföldi térségekkel.
A társult önkormányzatok érdekeinek összehangolása, információcsere, kölcsönös tájékoztatás, valamint szakmai tanácsadás.
A probléma hosszú távú megoldása érdekében a térségben lévő településeket tömörítő Sajó- Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati társulás elhatározta, hogy összefogással, a térség két meghatározó szolgáltató cégével (ÉHG Rt., CIRKONT Rt.) közösen pályázatot dolgoznak ki és nyújtanak be „Sajó-Bódva völgyi települések szilárd
települési
hulladékkezelésének
EU
konform
megoldása”
témában
a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumba. A Sajó-Bódva völgyi regionális Hulladékgazdálkodási rendszer feladatköre:
szilárd települési hulladék hasznosítható (csomagoló anyagok, szerves hulladékok, építési törmelékek) és nem hasznosítható részeinek elkülönített begyűjtése
a hulladék fajtánkénti válogatása
a válogatott hulladékok további felhasználásra történő előkészítése
elhasznált háztartási eszközök, tartós fogyasztási cikkek begyűjtése (vállalkozói alapon)
elhasznált eszközök szétszerelése, hasznosítása, hasznosításra való előkészítése (vállalkozói alapon)
szerves (zöld) hulladékok begyűjtése és komposztálása
hulladék feldolgozás (részleges, vagy teljes)
veszélyes hulladékok begyűjtése
hulladékok ártalmatlanítása
hulladék maradvány deponálása, az EU előírásoknak megfelelő hulladéklerakóban
A projekt keretében megvalósuló fejlesztés elsősorban a Sajó- Bódva völgyi régióban a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, a rendszer kiépítése és működtetése volt. A pécsi (BIOKOM Kft Pécs) tapasztalatok azt mutatják, hogy a szelektív gyűjtésből származó hulladék mennyiségének megoszlása az ipar (beleértve a szolgáltatási szférát, például áruházakat is) és a lakosság között mintegy 90%-10%, azaz a szelektíven gyűjtött hulladék túlnyomó része az iparból származik. Nyugati tapasztalatok szerint a felfutott 36
lakossági szelektív gyűjtés elérheti a teljes mennyiség mintegy 30%-át, ilyen módon a lakosság hozzájárulása a szelektív gyűjtéshez igen jelentősen emelkedhet. Az említett felfutási idő magyar viszonyok között mintegy 6-8 év lehet.
4.2.1 A szelektív hulladékgyűjtés módszerei A lakossági szelektív hulladékgyűjtés szempontjából három kézenfekvő lehetőség adódik, a hulladékudvar, a hulladékgyűjtő sziget, illetve kihelyezett hulladékgyűjtő edények és a zsákokban történő szelektív hulladékgyűjtés.
A „sárgazsákos” gyűjtési mód A tapasztalatok azt mutatják, hogy a zsákos hulladékgyűjtés teljesítmény szempontjából jelentősen elmarad a kihelyezett gyűjtőedényekkel szemben. Inkább azokon a területeken alkalmazzák, ahol a lakosság sűrűsége viszonylag kicsi, így a kihelyezett gyűjtőedények nem lennének kifizetődőek. Ilyenek például a városok családi házas körzetei, vagy a kis lélekszámú települések. A lakosság rendelkezésére bocsátott szelektív gyűjtőzsákok begyűjtése településenként, előre meghatározott időpontban történik. Hulladékudvarok A hulladékudvarok sűrűn lakott területeken hatékonyan működhetnek, illetve a kistérségek esetében olyan falvakba célszerű a telepítésük, amelyek közlekedés szempontjából jól megközelíthetőek. A hulladékudvar betonozott, bekerített, kapuval ellátott terület, melyet személyzet – legalább 1 fő – felügyel. A hulladékudvaron a befogadásra alkalmas hulladék díjmentesen elhelyezhető. Beszállíthat magán személy vagy közület is, természetesen nem korlátlan mennyiségben. A hulladékudvarokon elhelyezhető hulladék típusok lehetnek:
papír,
műanyag,
üveg,
zöldhulladék,
fémhulladék,
építési törmelék,
gumiabroncs, 37
bútor, lom,
elektromos készülékek,
gyógyszerek, növényvédő szerek,
akkumulátorok, szárazelemek
Kihelyezett gyűjtőedényzet A kihelyezett hulladékgyűjtő edények és szigetek a szelektív hulladékgyűjtés leghatékonyabb eszközei lehetnek megfelelően bevezetett és népszerűsített rendszer esetében. Figyelembe véve, hogy a ráhordási távolság tapasztalat szerint mintegy 250 méter, az edényzetet lehetőleg sűrűn kell elhelyezni. A gyűjtési módszer különösen sűrűn lakott részeken – például lakótelepeken – lehet igen sikeres. Mivel a régió lakosságának jelentős része ilyen területen él, e módszer tűnik a legalkalmasabbnak a régió számára. A módszer kezdeti beruházás igénye igen jelentős, a nagyszámú gyűjtőedény és a gyűjtéshez szükséges járművek – például szelektív gyűjtőrekeszekkel ellátott gyűjtőautó – beszerzése miatt. A kihelyezett edényzettel gyűjtött anyagfrakciók célszerűen:
papírhulladék,
műanyag hulladék,
üveghulladék,
fémhulladék.
Kialakításra került gyűjtőkörzetek A gyűjtőkörzetek kialakításakor – a konzorcium tagjaival történt egyeztetés után – a települések három csoportba kerültek besorolásra. Figyelembe véve, hogy a tapasztalat szerint 50 km-es távolságból közvetlenül a válogatóműre költség hatékonyan történhet a begyűjtött hulladék beszállítása, így a térség településeiből a szelektíven gyűjtött hulladék közvetlenül az ÉHG Rt. tulajdonában lévő Sajókazai Hulladékkezelő Centrumban a válogatóműbe kerül. A begyűjtött vegyes hulladék részben közvetlenül a Sajókaza térségében létesítendő depóra kerül, míg az Ózd térségében elhelyezkedő települések esetében, melyek nagy részében a begyűjtést a Kom-Szolg Kht. végzi, a begyűjtött vegyes hulladék az e program keretében Ózdon létesítendő átrakóállomásra kerül, majd innen szállítják tovább a depóra. A harmadik csoportot a Miskolc közelében fekvő települések, 38
illetve azon városok és falvak alkotják, amelyekből a begyűjtött vegyes hulladék a már meglévő Miskolci átrakóállomásra kerül, ahonnan újabb szállítmányként indul tovább a sajókazai depóra.
4.2.2 Gyűjtési rendszer kialakítása, a gyűjtőedényzet és eszközigény Hulladékudvarok kialakítása A térség hulladékgazdálkodásában érintett önkormányzatokkal, cégekkel egyeztetve hulladékudvarokat a nagy lélekszámú településekre helyeztek el. A hulladékudvar edényzete nagyméretű, többrekeszes konténerekből, illetve nagyméretű egyrekeszes, nyitott vagy zárt kialakítású konténerekből épült ki. A veszélyes hulladékok – például akkumulátorok, szárazelemek – tárolásához saválló, vagy műanyag konténerek telepítésére is szükség volt. A hulladékudvarok száma 10 db. A papír, műanyag, üveg és fém frakciók a négyrekeszes eurokonténerekben helyezhetők el, míg az építési törmelék, a gumiabroncs, a lom és bútor, illetve a zöldhulladék célszerűen a nyitott, különálló konténerekbe kerül. Hulladékszigetek kialakítása A hulladéksziget – célszerűen sövénykerítéssel – körbezárt, emelt esztétikai értékű hulladékgyűjtő edénycsoport. Megjelenésével illeszkedik környezetébe, ezáltal csökkentve az edényzet környezeti-képet rontó hatását. Esztétikai értékével pszichológiailag elősegíti a lakosság szelektív-gyűjtést támogató magatartását. A gyűjtősziget edényzete célszerűen illetve 1,1m3-es hulladékgyűjtőkből áll.
240 literes görgős kivitelű kukákból, A hulladékszigetek száma 233 db.
Az átrakóállomások speciális eszközigénye Az Ózd térségében e projekt keretében létesített, valamint Miskolcon már megépült és működő átrakó állomások számára szükséges nagyméretű konténerek, illetve préstartályok és fejek, továbbá a speciális saválló, veszélyes anyagok szállítására használható konténerek, illetve a válogatómű saját edényzet igényét tartalmazza.
39
Jármű igény Begyűjtéshez speciális járművek szükségesek: görgős konténeremelő konténerszállító rekeszes szelektív hulladékgyűjtő speciális begyűjtő járművek (Bőhm J.: Szilárd települési hulladék kezelési rendszer fejlesztése a Sajó-Bódva völgyben Európai Uniós támogatással , Miskolc, 2001) 4.3 Regionális Hulladékhasznosító központ Önkormányzati feladatok megoldása a szilárd települési hulladékok kezelése terén
hulladék (csomagoló anyagok) begyűjtése (szelektív gyűjtés),
a hulladék fajtánkénti válogatása,
a válogatott hulladékok további felhasználásra történő előkészítése,
szerves (zöld) hulladékok begyűjtése és komposztálása,
építési hulladék begyűjtése és újrahasznosításra történő előkészítése,
veszélyes hulladékok begyűjtése,
hulladékok ártalmatlanítása (esetleges),
hulladék maradvány deponálása, ill. deponálásra történő elszállítása
A válogatómű kapacitásának meghatározása A
rendelkezésre
hulladékmennyiség
álló
információk
112.000
t.
A
szerint
Sajókaza-Ózd
diplomamunkámban
a
térségében számolt,
az
évi
válogatásra,
feldolgozásra, további értékesítésre kerülő hulladék mennyisége 46.000 t/év. Jelen esetben a teljes hulladék résznek ez az érték a 41 %-a. Külföldi adatokra tekintettel - figyelembe véve, hogy a lakosságnál keletkező, háztartásból származó hulladéknak 30 %-a a hasznos rész (csomagolóanyag), az iparból származónak kb. 40 %-a -, a gyűjtési hatásfok a lakosságnál 25 %, az iparban és a szolgáltatásban 50 %.
40
A sajókazai lerakóhely létesítményei: 1. Hulladéklerakó, 2. Csurgalékvíz akna, 3. Tolózár akna, 4. Csurgalékvíz tároló. Medence, 5.
Visszalocsoló
hidráns,
6.
Csurgalékvíz
előtisztító
berendezés,
7.
Gázkút,
8. Gázszabályozó állomás, 9. Csapadékvízgyűjtő és – elvezető rendszer, 10. Üzemviteli és szociális épület, 11. Hídmérleg, 12. Mérlegház, 13. Abroncsmosó, 14. Gépszín I. (hulladékgyűjtő járművek számára), 15. Gépszín II. (hulladékgyűjtő járművek számára), 16. Gépszín III., 17. Komposztáló, 18. Komposzttároló csarnok, 19. Válogatómű, 20. Másodnyersanyag tároló szín, 21. OTR állomás, 22. Építési törmelék feldolgozó, 23. Szennyvízgyűjtő akna, 24. Műhely és kocsimosó, 25. Olajfogó, 26. Konténeres üzemanyag tároló, 27. Meteorológiai állomás, 28. Üzemi út, 29. Személygépkocsi parkoló, 30. Szerviz út, 31. Kompaktor út, 32. Hulladékfeltöltési rámpa, 33. Kerítés, 34. Kapu, 35. Talajvíz megfigyelő kút, 36. Véderdő, 37. Tüzivíz medence
4.3 Felmerülő költségek 4.3.1 Beruházási költségek A beruházás összesített költségei (euro) 3. táblázat
Tender megnevezés
Tervezett elismerhető költség Tényleges kifizetés
Lerakó
Eltérés (%)
3 790 900,00
4 563 599,00
20,38
600 000,00
1 029 725,55
71,62
Elkerülő út, hulladékátrakó és udvar Ózd
1 012 044,00
1 423 338,43
40,63
Válogató
3 228 500,00
4 435 308,00
37,37
Gépészet és felszerelés
2 391 956,00
2 767 836,60
15,71
Rekultiváció
1 270 900,00
159 346,00
-87,46
0,00
0,00
0,00
434 700,00
165 600,00
-61,90
12 729 000,00
14 544 753,58
14,26
Hulladékudvarok
Mérnök Egyéb (PR, TA) Összesen
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
41
Összes költség:
15 049 105,60
Összes támogatható költség:
12 729 000,00
A támogatás aránya:
50%
A Kohéziós Alap támogatása:
6 364 500,00
Elszámolható beruházási költségek évenkénti bontása (millió Ft) 1. táblázat - Elszámolható beruházási költségek évenkénti bontása (millió Ft) összesen
2004
2005
2006
2007
2008
4. táblázat 2009
2010
1. Tervezés
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
2. Területvásárlás
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
3. Terület előkészítés
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
2 019,86
97,28
744,27
1 031,84
58,84
81,00
0,00
6,62
1 873,39
97,28
744,27
1 031,84
0,00
0,00
0,00
0,00
4.1.1 Hoffmann Rt
958,18
97,28
554,81
306,09
0,00
0,00
0,00
0,00
4.1.2 Alterra Építőipari Kft.
915,21
0,00
189,46
725,75
0,00
0,00
0,00
0,00
146,47
0,00
0,00
0,00
58,84
81,00
0,00
6,62
572,28
0,00
311,05
261,23
0,00
0,00
0,00
0,00
504,82
0,00
243,59
261,23
0,00
0,00
0,00
0,00
67,46
0,00
67,46
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
6. Technikai segítségnyújtás
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
7. Mérnök
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
35,20
23,40
0,00
11,79
0,00
0,00
0,00
0,00
35,20
23,40
0,00
11,79
0,00
0,00
0,00
0,00
8.2. Könyvvizsgálói díjak
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
8.3. Projektmenedzsment
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
8.4. Egyéb
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
2 627,33
120,68
1 055,32
1 304,86
58,84
81,00
0,00
6,62
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
328,32
36,51
131,89
142,65
7,68
9,59
0,00
0,00
2 955,65
157,19
1 187,21
1 447,51
66,52
90,59
0,00
6,62
4. Építés 4.1. Sajókazai Hulladéklerakó
4.2 Szuhakálló-Múcsony elkerülő Ózd átrakó állomás, hulladékgyűjtő udvar 5. Eszközbeszerzés 5.1 Hulladékszállító gépjármű 5.2. Hulladéktároló edények
8. Egyéb költségek 8.1. Tájékoztatás
9. Tartalék 10. Nettó összköltség 11. ÁFA visszaigényelhető 12. ÁFA nem visszaigényelhető 13. Bruttó összköltség
út
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
42
Az eredeti ütemezés szerint a beruházási költségek felmerülésének első éve 2002., utolsó éve pedig 2004. lett volna. Ezzel szemben beruházási költségek először 2004-ben léptek fel, utoljára pedig 2010-ben. Ennek megfelelően az üzembe helyezés időpontja szintén változott. A működés a tervezett 2004 helyett 2009-ben kezdődött meg, azonban a projekt egyes elemei (elkerülő út, hulladékudvarok) csak 2010-ben készültek el. (4. táblázat)
Elszámolható beruházási költségek változásai (millió Ft) 5. táblázat Összesen Eredeti
3 125,38
Felülvizsgált
2 132,27
2002 310,20
2003
2004
1 757,97
1 299,69 120,68
2005
2006
1 055,32
1 304,86
2007
2008
2009
58,84
81,00
0,00
2010
6,62
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
4.3.2 Pótlási költségek A pótlási költségek a beruházási elemek élettartamának lejártakor merülnek fel a létesítmények, illetve a gépészeti berendezések, az irányítástechnika, az edényzet és a járművek esetében. A pótlási költségek becslésére az alábbi táblázatban feltüntetett élettartamok alapján került sor a módosított beruházási költségek alapján. Élettartamok az egyes beruházási elemek esetén (év) 6. táblázat
2. táblázat - Élettartamok azélettartamok egyes beruházási elemek esetén év (év) építés
25
gépészeti berendezések
10
irányítástechnika
4
konténerek, edényzet
5
gépek, járművek
5
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
43
Pénzügyi pótlási költségek változásai (millió Ft) 7. táblázat 2008 Eredeti Felülvizsgált
Felülvizsgált
2010
2011
2012
22,00
803,00
0,00
0,00
22,00
0,00
0,00
0,00
0,00
21,40
2019 Eredeti
2009
2020
2021
2022
803,00
22,00
0,00
0,00
0,00
21,40
0,00
0,00
2023
2013
2014
0,00 1 371,00 572,28
2024
0,00
2025
0,00 1 393,00 572,28
2015
21,40
2016
2017
2018
0,00
22,00
0,00
0,00
21,40
0,00 1 119,63
2026
2027
2028
0,00
2029
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00 1 141,03
0,00
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a pótlási költségek összességében csökkentek (38%-kal), mivel a vizsgált időszakban a beruházás üzembe helyezése 4 évvel kitolódott, valamint a beszerzett járművek, edényzetek bekerülési értéke 29%-kal kevesebb volt a tervezett értéknél. A költség-haszon elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egybe a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a vizsgált időszak után is képviselnek valamilyen értéket. A projekt esetében a beruházott és a pótolt elemek vizsgálati időtávra eső, azzal arányos értéke vehető figyelembe a maradványérték számításakor. A felülvizsgálat során a maradványérték számítása a pótlási költségeknél becslésénél leírt élettartamok alapján történt. Pénzügyi maradványérték (millió Ft) 8. táblázat Beruházási elem Építmény Gépészeti berendezések Irányítástechnika Járművek, edényzet Összesen
Bekerülési érték
Élettartam
Értékcsökkenés
Maradványérték
1 740,34
25
1 461,89
278,45
547,35
10
109,46994
437,88
21,40
4
10,699232
10,70
572,28
5
228,91086
343,37
1 810,97
1 070,40
2 881,37
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
44
Az eredeti CBA-ban meghatározott maradványérték 284 millió Ft volt, a felülvizsgált CBA-ban a maradványérték 1070,40 millió Ft. Az eltérés oka elsősorban az, hogy a felülvizsgált CBA-ban a kivitelezés késedelme miatt a pótlások ütemezése eltér az eredeti CBA ütemezésétől, és a referencia-időszak végén egy nagy összegű pótlási költség jelentkezik, amely jelentősen megnöveli a maradványértéket.
4.3.3 Működési költségek A működési költségek meghatározásakor a diszkontált cash-flow módszer alkalmazásának követelményei szerint nem vettem figyelembe olyan tételeket, melyek nem járnak valós pénzkiadással. A működési költségek között tehát nem jelennek meg:
tárgyi eszközök értékcsökkenése,
a jövőbeni pótlási költségekre vonatkozó céltartalék,
a nem várt költségekre vonatkozó céltartalék.
A hulladékgazdálkodási rendszer tényleges működési költségeit a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján becsültem. A működési költségek főként a létesítmények működéséből adódóan merülnek fel. Ezek alapján működési költséggel az alábbi létesítmények esetén számoltam:
lerakó
átrakó
hulladékudvar
válogató
komposztáló
Fentieken kívül működési költségként vettem figyelembe még a gyűjtési költségeket. Gyűjtési költség merül fel egyrészt a vegyes gyűjtés, másrészt a szelektív hulladékgyűjtés során. A működési költségek a beruházás lezárulta után felmerülő költségek, így jelen projektben működési költségekkel 2009-től kell számolni. A hulladékgazdálkodási rendszer költségei közül a hulladékkezelés költségeit állandó és változó
költségek szerint
csoportosítottam.
Az állandó
költségeket
mennyiségi
változásoktól független költségnek tekintettem, a változó költségeket pedig a mennyiségi változásoktól függő költségnek. 45
A fajlagos költségek meghatározásához a fix költségeket változatlanul vettem figyelembe. A változó költségeket a 2009-es tényadatokból származtattam. A fajlagos költség becsléséhez a fix költség levonásra került a becsült teljes költségből, a maradék költség hulladékmennyiséggel való elosztása után pedig megkaptam a fajlagos költséget. Az adott évek működési költségeinek becsléséhez a változó költségből számolt fajlagos költségeket vettem figyelembe. A változó költségek a releváns mennyiségek változásának függvényében változnak:
hulladékudvarok változó költsége – kezelt mennyiség szerint,
komposztáló telep költsége – komposztáló telepen kezelt hulladék mennyisége szerint,
válogató költsége – szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége szerint,
lerakó változó költsége – lerakott mennyiség szerint,
átrakó változó költsége – kezelt mennyiség szerint,
gyűjtés és szállítás költsége – kezelt mennyiség szerint, Pénzügyi működési költségek (millió Ft) 9. táblázat 2005
2006
2007
2008
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
1.1 változó költség
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
1.2 fix költség
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
2. hulladékudvar
0,00
0,00
0,00
0,00
74,25
74,10
73,96
74,10
74,25
74,40
74,40
74,40
2.1 változó költség
0,00
0,00
0,00
0,00
14,85
14,70
14,56
14,70
14,85
15,00
15,00
15,00
2.2 fix költség
0,00
0,00
0,00
0,00
59,40
59,40
59,40
59,40
59,40
59,40
59,40
59,40
0,00
0,00
0,00
0,00
46,16
50,56
54,95
59,34
63,73
68,11
72,51
76,91
3.1 változó költség
0,00
0,00
0,00
0,00
9,23
13,63
18,03
22,42
26,81
31,19
35,58
39,98
3.2 fix költség
0,00
0,00
0,00
0,00
36,93
36,93
36,93
36,93
36,93
36,93
36,93
36,93
0,00
0,00
0,00
0,00
70,64
71,70
72,85
74,10
75,46
76,93
78,52
80,26
4.1 változó költség
0,00
0,00
0,00
0,00
14,13
15,19
16,34
17,59
18,95
20,42
22,01
23,75
4.2 fix költség
0,00
0,00
0,00
0,00
56,51
56,51
56,51
56,51
56,51
56,51
56,51
56,51
0,00
0,00
0,00
0,00
114,51
113,78
113,06
112,81
112,57
112,32
111,83
111,34
5.1 változó költség
0,00
0,00
0,00
0,00
22,90
22,18
21,46
21,21
20,96
20,71
20,22
19,73
5.2 fix költség
0,00
0,00
0,00
0,00
91,61
91,61
91,61
91,61
91,61
91,61
91,61
91,61
1. előkezelő
3. komposztáló
4. válogató
5. lerakó
2009
2010
46
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2005
2006
2007
2008
0,00
0,00
0,00
0,00
62,57
62,45
62,32
62,45
62,57
62,70
62,70
62,70
6.1 változó költség
0,00
0,00
0,00
0,00
12,51
12,39
12,27
12,39
12,51
12,64
12,64
12,64
6.2 fix költség
0,00
0,00
0,00
0,00
50,06
50,06
50,06
50,06
50,06
50,06
50,06
50,06
7. általános költségek
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
23,55
37,41
37,41
37,41
37,41
37,41
37,41
8. gyűjtés és szállítás költsége 8.1 változó költség
0,00
0,00
0,00
0,00
509,89
508,87
507,87
508,87
509,89
510,90
510,90
510,90
0,00
0,00
0,00
0,00
101,98
100,96
99,96
100,96
101,98
103,00
103,00
103,00
8.2 fix költség
0,00
0,00
0,00
0,00
407,91
407,91
407,91
407,91
407,91
407,91
407,91
407,91
összesen
0,00
0,00
0,00
0,00
915,42
918,86
922,43
929,08
935,87
942,77
948,27
953,91
2020
2021
2022
6. átrakó
2017 1. előkezelő
2018
2019
2009
2010
2011
2023
2012
2024
2013
2025
2014
2026
2015
2027
2028
2016
2029
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
1.1 változó költség
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
1.2 fix költség
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
2. hulladékudvar
74,40
74,40
74,40
74,40
74,40
74,40
74,40
74,40
74,40
74,40
74,40
74,40
74,40
2.1 változó költség
15,00
15,00
15,00
15,00
15,00
15,00
15,00
15,00
15,00
15,00
15,00
15,00
15,00
2.2 fix költség
59,40
59,40
59,40
59,40
59,40
59,40
59,40
59,40
59,40
59,40
59,40
59,40
59,40
81,30
85,70
90,09
94,49
94,49
94,49
94,49
94,49
94,49
94,49
94,49
94,49
94,49
3.1 változó költség
44,38
48,77
53,17
57,56
57,56
57,56
57,56
57,56
57,56
57,56
57,56
57,56
57,56
3.2 fix költség
36,93
36,93
36,93
36,93
36,93
36,93
36,93
36,93
36,93
36,93
36,93
36,93
36,93
82,14
84,19
86,41
88,84
91,47
94,34
97,46
100,8
104,5
108,6
113,0
117,8
123,1
4.1 változó költség
25,63
27,68
29,90
32,33
34,96
37,83
40,96
44,36
48,07
52,11
56,53
61,34
66,59
4.2 fix költség
56,51
56,51
56,51
56,51
56,51
56,51
56,51
56,51
56,51
56,51
56,51
56,51
56,51
110,8
110,3
109,8
109,3
109,3
109,2
109,2
109,1
109,1
109,0
108,9
108,9
108,8
5.1 változó költség
19,23
18,74
18,23
17,73
17,69
17,65
17,60
17,55
17,50
17,44
17,37
17,30
17,22
5.2 fix költség
91,61
91,61
91,61
91,61
91,61
91,61
91,61
91,61
91,61
91,61
91,61
91,61
91,61
62,70
62,70
62,70
62,70
62,70
62,70
62,70
62,70
62,70
62,70
62,70
62,70
62,70
6.1 változó költség
12,64
12,64
12,64
12,64
12,64
12,64
12,64
12,64
12,64
12,64
12,64
12,64
12,64
6.2 fix költség
50,06
50,06
50,06
50,06
50,06
50,06
50,06
50,06
50,06
50,06
50,06
50,06
50,06
7.általános költségek
37,41
37,41
37,41
37,41
37,41
37,41
37,41
37,41
37,41
37,41
37,41
37,41
37,41
8. gyűjtés és szállítás költsége 8.1 változó költség
510,9
510,9
510,9
510,9
510,9
510,9
510,9
510,9
510,9
510,9
510,9
510,9
510,9
103,0
103,0
103,0
103,0
103,0
103,0
103,0
103,0
103,0
103,0
103,0
103,0
103,0
8.2 fix költség
407,9
407,9
407,9
407,9
407,9
407,9
407,9
407,9
407,9
407,9
407,9
407,9
407,9
összesen
959,6 965,64 971,76 978,07 980,67 983,49 986,57 989,92 993,58 997,56
1 001
1 006
1 011
3. komposztáló
4. válogató
5. lerakó
6. átrakó
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
47
Megállapítható, hogy az üzembe helyezésre 2009-ben került sor, így a működési költségek felmerülésével 2009-től kezdődően lehet számolni az egyes létesítmények esetében. A működési költségek változásait az alábbi táblázat mutatja be. Működési költségek változásai (millió Ft) 3. táblázat költségek - Működési költségek(millió változásai 3. táblázat - Működési változásai Ft) (millió Ft)10. táblázat Eredeti
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
638,40
665,23
685,33
705,02
724,44
740,54
762,69
781,64
800,49
819,28
843,99
846,05
0,00
0,00
0,00
0,00
418,05
449,64
471,56
473,72
475,91
478,21
483,71
489,35
2027
2028
2029
Felülvizsgált
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
Eredeti
855,59 859,21 866,15 873,14 874,53 877,05 879,57 882,10 884,63 887,17 889,71 892,26 894,48
Felülvizsgált
495,13 501,08 507,20 513,51 516,11 518,94 522,01 525,37 529,02 533,01 537,35 542,09 547,26
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
4.4 Bevételek A projekt megvalósulása esetén a pénzügyi bevételeknek két nagy csoportját különböztethetjük meg az alábbiak szerint:
másodnyersanyag értékesítésből származó bevétel o papír értékesítése o üveg értékesítése o műanyag értékesítése o fém értékesítése o szerves értékesítése
díjbevétel o lakossági díj o intézményi díj
Másodnyersanyag értékesítésből származó bevétel A felülvizsgálat során a bevételek meghatározásához az üzemeltető által megadott 2009-es tényadatok alapján került sor. A 2009. évi bevételek reálértékét deflálással lehet meghatározni. 2010-től kezdve a tárgyév bevételét úgy lehet meghatározni, hogy az előző év bevételi értékét korrigáljuk a tárgy év és előző év kezelt hulladékmennyiségének hányadosával. 48
Díjbevétel A díjakból származó bevételek kiszámítására a szerint került sor, ahogy a költségek változásai megfigyelhetők, azaz a költségek változásainak megfelelően került sor a bevételek korrigálására. Pénzügyi bevételek (millió Ft) 11. táblázat 1. újrahasznosításból 2. díjbevétel 2.1 lakossági Lakosság által megfizetett Önkormányzati díjkompenzáció 2.2 intézményi 2.3 gazdálkodók összesen
1. újrahasznosításból 2. díjbevétel 2.1 lakossági Lakosság által megfizetett Önkormányzati díjkompenzáció 2.2 intézményi 2.3 gazdálkodók összesen
2009 12,18 1 101,07 790,28
2010 13,09 1 134,93 814,58
2011 14,09 1 156,78 830,26
2012 15,16 1 165,12 836,25
790,28
814,58
4. táblázat 830,26 836,25
0,00 94,00 216,80
0,00 96,89 223,46
(millió Ft) 0,00 0,00 98,75 99,47 227,77 229,41
1 113,25
1 148,02
1 170,86
2013 16,33 1 173,64 842,36
2015 18,97 1 189,18 853,52
2016 20,47 1 196,25 858,59
2017 22,09 1 203,51 863,80
2018 23,85 1 210,96 869,15
- Pénzügyi bevételek 842,36 848,57 853,52
858,59
863,80
869,15
1 180,28
2014 17,60 1 182,29 848,57
0,00 100,19 231,09
0,00 100,93 232,79
0,00 101,52 234,15
0,00 102,12 235,54
0,00 102,74 236,97
0,00 103,38 238,43
1 189,97
1 199,88
1 208,16
1 216,72
1 225,60
1 234,81
2019 25,77 1 218,6 874,66
2020 27,86 1 226,5 880,34
2021 30,13 1 229,8 882,68
2022 32,60 1 233,3 885,22
2023 35,30 1 237,2 887,99
2024 38,23 1 241,4 891,01
2025 41,43 1 246,0 894,30
2026 44,91 1 251,0 897,88
2027 48,72 1 256,4 901,80
2028 52,86 1 262,3 906,06
2029 57,39 1 268,8 910,72
874,66
880,34
882,68
885,22
887,99
891,01
894,30
897,88
901,80
906,06
910,72
0,00 104,03 239,95
0,00 104,71 241,51
0,00 104,99 242,15
0,00 105,29 242,84
0,00 105,62 243,60
0,00 105,98 244,43
0,00 106,37 245,33
0,00 106,80 246,32
0,00 107,26 247,39
0,00 107,77 248,56
0,00 108,32 249,84
1 244,4
1 254,4
1 259,9
1 265,9
1 272,5
1 279,6
1 287,4
1 295,9
1 305,1
1 315,2
1 326,2
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
A projekt megvalósításából származó bevételek változásait az eredeti és a felülvizsgálat CBA között az alábbi táblázat tartalmazza: A díjbevételek változásai (millió Ft) 5. táblázat- - A változásai (millió Ft)12. táblázat 5. táblázat A díjbevételek díjbevételek 2005 Eredeti Felülvizsgált projekt
2006
2007
2008
710,14 760,46 799,69 838,36 0,00
2017
0,00
2009
2010
2011
2012
876,65
909,34
952,60
990,41 1 028,17 1 065,79 1 107,95 1 109,18
változásai (millió Ft)
0,00
2013
2014
2015
2016
0,00 1 113,25 1 148,02 1 170,86 1 180,28 1 189,97 1 199,88 1 208,16 1 216,72
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
2028
2029
Eredeti
1 123
1 127
1 137
1 147
1 147
1 149
1 151
1 153
1 155
1 157
1 158
1 160
1 162
Felülvizsgált projekt
1225
1 234
1 244
1 254
1 259
1 265
1 272
1 279
1 287
1 295
1 305
1 315
1 326
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
49
Az eredeti CBA-ban a bevételek 2005-től keletkeztek, a valóságban a működés csak 2009ben kezdődött meg. Eltérés mutatkozik a bevételek szerkezetében is: az eredeti CBA-ban a bevételek 80%-a újrahasznosítás árbevételéből származott, a felülvizsgálat során viszont az derült ki, hogy az újrahasznosítás bevétele mindössze 2-3%, viszont a realizált díjbevétel többszöröse az eredeti CBA-ban előrejelzett értéknek.
4.5 Költség-haszon elemzés A részletes vizsgálatok megállapították, hogy az ISPA/KA projekt által meghatározott 25 éves depónia kapacitás a tervezett hulladékbeszállításokkal is biztonsággal tartható. A hulladéklerakó a tervezett 2030-as bezáráshoz képest a jelenleg megállapítható többletterheléseket is figyelembe véve 2033-ig üzemelhetne. A beszállításokkal keletkező többletbevétel jelenértéke negatív, így a beszállítások miatt így nem keletkezne olyan többlet jövedelem, mely a támogatási arány csökkentéséhez vezetne. Jelenleg folyamatban van a Sajó-Bódva Társulásnak KEOP-1.1.1. pályázat, amely elvégzése esetén a sajókazai hulladéklerakó terhelése olyan mértékben lecsökkenne, hogy az ISPA/KA pályázatban eredetileg tervezett depónia élettartam várhatóan további 8-10 évvel növekedne meg. Pénzügyi diszkontráta A vonatkozó EU Guide 6%-os reál pénzügyi diszkontráta alkalmazását javasolja. Az eredeti CBA-ban 5%-os pénzügyi diszkontrátát alkalmaztak. A szakdolgozatomban 6%-os diszkontrátát alkalmazok. Alkalmazott árfolyam Az eredeti CBA-ban szereplő beruházási költségek meghatározására mindig az aktuális forint/euró árfolyam alapján került sor. A jelen projekt esetében az eredeti CBA készítésekor figyelembe vett árfolyam 264,58 forint/euró. Ezzel szemben a felülvizsgálat során a beruházási költségek becsléséhez egy átlagos forint/euró árfolyammal történt a számolás (az euróban és forintban meglévő teljes költség hányadosával egyenlő). Az alkalmazott átlagos árfolyam: 280 Ft/euró. Tartalék kezelése A projekt zárásakor tartalék már nem jelenik meg, mivel vagy felhasználásra került egyes beruházási költség sorokon, vagy felhasználás nélkül megszűnt. 50
Áfa kezelése A pénzügyi elemzés költségbecslésében szerepeltetni kell az ÁFA-t attól függően, hogy a vizsgált
szereplő
(a
beruházó,
a
működtető-fenntartó,
illetve
ezen
feladatok
finanszírozásért felelős szereplő) jogosult-e az ÁFA visszaigénylésére. Amennyiben például a projekt kedvezményezettje (a beruházó) olyan szervezet, amely az ÁFA-t nem igényelheti vissza az adott tevékenység tekintetében, a beruházási költség ÁFA-ját szerepeltetni kell a pénzügyi elemzésben, vagy az elszámolható vagy a nem elszámolható költségek között, az elszámolhatósági útmutató előírásai szerint. A projektben a projekt kedvezményezettje (a beruházó) az ÁFA-t visszaigényelheti, így az a pénzügyi elemzésnek az ÁFA nem része. Vizsgált időtáv A vizsgált időtáv (referencia-időszak) azon évek száma, amelyek tekintetében a költséghaszon elemzés előrejelzéseket tartalmaz, azaz a pénzügyi és a közgazdasági költséghaszon elemzés során alkalmazott időtáv. A környezeti projektek esetében a vizsgált időtáv 20 év volt, amely nem tartalmazza a beruházási időszakot. Az eredeti CBA a vizsgált időtávot az üzembe helyezéstől kezdve veszi figyelembe. A beruházás kezdete az eredeti tervek szerint 2002 volt, így a jelenérték számítás éve is 2002. Díjak meghatározása A megadott bevételek teljes mértékben összhangban vannak a hatályos üzemeltetési szerződésben rögzített díjbevételekkel.
(
)
- ∑(
)
Hi: az adott éves haszon Ki: az adott éves költség r: diszkontráta t: az adott év sorszáma A nettó jelenérték megmutatja a projekt időtartama alatt keletkező pénzáramok (bevételek és kiadások, azaz hasznok és költségek) jelenre diszkontált értékét. Egy projektet akkor érdemes megvalósítani, ha az NPV > 0. Minél nagyobb az érték, annál kedvezőbb a projekt.
51
13. táblázat - Költségek és bevételek összefoglaló táblázata (millió Ft) Költségek Beruházásból adódó Pótlási költségek Működési költségek Összes költség Diszkontált érték (2002) Bevételek Újrahasznosítás Díjbevétel Összesen Diszkontált érték (2002) Pénzáram Költségek Beruházásból adódó Pótlási költségek Működési költségek Összes költség Diszkontált érték (2002)
2004 157,19
2005 1 187,21
2006 1 447,51
2008 90,59
2009 0,00
2010 6,62
2011
66,52 49,71
90,59 63,86
915,42 915,42 608,81
918,86 925,48 580,66
922,43 922,43 545,98
2006
2007
2008
-996,80 -1 146,56
-49,71
-63,86
131,57
139,62
147,05
128,32
-167,61
177,48
121,84
106,78
2022
2023
2024
2025
2026
2027
2028
2029
0,00 572,28 21,40 983,49 986,57 989,92 983,49 1 558,85 1 011,32 306,66 458,54 280,65
0,00 993,58 993,58 260,12
157,19 1 187,21 1 447,51 139,90 996,80 1 146,56 2004
-139,90 2017
2005
2007 66,52
2018
2019
2020
2021
0,00 1 119,63 959,69 965,64 959,69 2 085,27 400,45 820,86
0,00 971,76 971,76 360,88
21,40 978,07 999,47 350,16
0,00 980,67 980,67 324,12
2012
2013
2014
2015
2016
21,40 572,28 929,08 935,87 950,48 1 508,15 530,74 794,47
0,00 842,77 842,77 418,83
0,00 948,27 948,27 444,59
21,40 953,91 975,31 431,38
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 12,18 13,09 14,09 15,16 16,33 17,60 18,97 20,47 1 101,07 1 134,93 1 156,78 1 165,12 1 173,64 1 182,29 1 189,18 1 196,25 1 113,25 1 148,02 1 170,87 1 180,28 1 189,97 1 199,89 1 208,15 1 216,72 740,37 720,28 693,04 659,06 626,86 596,31 566,43 538,16
0,00 0,00 1 141,03 0,00 997,56 1 001,91 1 006,65 1 011,82 997,56 1 001,91 2 147,68 1 011,82 246,38 233,44 472,08 209,82
Bevételek 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 Újrahasznosítás 22,09 23,85 25,77 27,86 30,13 32,60 35,30 38,23 41,43 44,91 48,72 52,86 57,39 Díjbevétel 1 203,51 1 210,96 1 218,64 1 226,55 1 229,81 1 233,35 1 237,21 1 241,42 1 246,00 1 251,00 1 256,45 1 262,39 1 268,88 Összesen 1 225,60 1 234,81 1 244,41 1 254,41 1 259,94 1 265,95 1 272,51 1 279,65 1 287,43 1 295,91 1 305,17 1 315,25 1 326,27 Diszkontált érték (2002) 511,40 486,08 462,13 439,47 416,43 394,73 374,32 355,11 337,05 320,06 304,10 289,11 275,03 Pénzáram
110,95
-334,78
101,25
89,32
92,30
88,07
-84,23
74,46
76,93
73,69
70,66
-182,98
65,21
Forrás: ÉHG ZRT. adatai alapján saját szerkesztés
52
Költségek diszkontált értéke összesen: 11.476,45 millió Ft Bevételek diszkontált értéke összesen: 10.105,51 millió Ft NPV = 10.105,51 millió Ft – 11.476,45 millió Ft = -1.370,93 millió Ft < 0
Piaci alapszabály, miszerint egy projektet pénzügyi szempontból akkor érdemes megvalósítani, ha az FNPV>0. Ebből következik, hogy támogatásban viszont – az egyéb feltételeken túl – akkor részesülhet a projekt, ha az FNPV<0. Tekintettel arra, hogy jelen projekt esetében az FNPV(C) = -1.370,93 millió Ft, ezért támogatásban részesülhet. Azonban a támogatással, ami 6 364,50 millió Ft, már pozitív a beruházás értéke, 4 993,57 millió Ft.
4.6 Környezeti intézkedések/hatások A projekt kivitelezése során a környezetterhelés csökkentése érdekében meg kellett valósítani a következőket:
Csapadékvíz kezelést, elvezetést,
Szennyvíz gyűjtését, elvezetését,
Csurgalékvíz gyűjtést, kezelést, tisztítást,
A földtani közeg és a felszín alatti vizek monitoringjának kialakítását, talajvíz megfigyelő kúthálózat kialakítását,
Természetvédelmi megoldásokat: tájépítést, tereprendezést.
Környezeti hatások Megtörtént a felszín alatti vízkészletet veszélyeztető szennyeződés eltávolítása, mennyiségének mérséklése.
A felszín alatti vízkészletet veszélyeztető szennyeződés
eltávolítása az aggteleki hulladéklerakó rekultiválásával megtörtént. A térségben lévő többi illegális lerakóra szállított nagy mennyiségű hulladék azonban továbbra is komoly veszélyt jelentett. Ezt a problémát ezen projekt keretében oldották meg.
53
A keletkező újabb hulladékok szennyező hatása jelentősen mérséklődött, mely főként a szigorodó jogi szabályozásnak köszönhető – azaz a korábban illegálisan lerakott hulladékok a szigorodó szabályozás eredményeként mára a hulladéklerakóba kerülnek. A hulladéklerakásra felhasznált területek csökkentek. Annak ellenére, hogy a rekultiválandó lerakók felszámolása e projekt keretében nem teljes mértékben történt meg, a szabályozások szigorodásának eredményeként a terület felhasználás mértéke nem növekedett. A szelektív gyűjtés szintén csökkenti a hulladéklerakás területhasználatát. A hulladék lerakásából származó környezetszennyezés mértéke csökkent. A sajókazai új hulladéklerakó megépítésének eredményeként az összegyűjtött hulladékok lerakásából származó
környezetszennyezés
mértéke
a
várt
mértékben
visszaesett,
ami
a
hulladéklerakók felszámolása után tovább mérséklődött. Csökkent a fertőzésveszély. A projekt keretében megépült korszerű hulladéklerakóval, és az aggteleki lerakó felszámolásával a fertőzésveszély jelentősen mérséklődött, ezzel együtt csökkent a közegészségügyre és az állatállományra leselkedő veszély.
A felszíni, illetve a felszín alatti vizek szennyeződése nem növekszik. A felszíni, illetve felszín alatti vizek hulladéklerakásból eredő elszennyeződési folyamata a korszerű hulladéklerakó megépítésével jelentősen lelassult. A maximális eredményt azonban a rekultiválandó, felhagyott lerakók felszámolásával érték el.
Az újrahasznosítás következtében jelentősen visszaesett a szennyezőanyag kibocsátás. A szelektív hulladékgyűjtés és a szervezett közszolgáltatás révén a begyűjtésre került hasznosítható hulladékok mennyisége megnőtt. A komposztálható anyagok begyűjtése és feldolgozása tekintetében jelentős előrelépés figyelhető meg. Az építőanyag feldolgozó üzemben feldolgozott hulladék mennyiségek tekintetében is növekedést lehet megfigyelni.
Az újrahasznosítás során nyert alapanyagok felhasználása csökkenti az egyéb alapanyagok felhasználásának és azok feldolgozásához szükséges energia mennyiségét. A szelektív hulladékgyűjtési
rendszer
bevezetésével
beszállításra
54
került
másodnyersanyagok
újrafelhasználásra kerülnek, ezzel is hozzájárulva a fenntartható fejlődés, mint stratégia megvalósításához.
A szelektív gyűjtéssel a hulladéklerakó élettartama megnő. A szelektív gyűjtés növeli a lerakóhely élettartamát, ennélfogva új lerakóhelyek építése később válik szükségessé.
A védett területek veszélyeztetése csökkent. Az aggteleki lerakó felszámolásával és rekultiválásával jelentősen mérséklődött
az Aggteleki Nemzeti Park környezeti
veszélyeztetettsége.
Kedvezően változik a tájkép. A régi ózdi lerakó helyett a korszerű sajókazai hulladéklerakó környezetvédelmi követelményeknek megfelelő megépítése, valamint az aggteleki lerakó rekultiválása jelentős mértékben javítja a térségben a tájképet.
55
Összefoglalás Szakdolgozatom témájául az ISPA program megvalósulásának tényeit és tapasztalatait választottam. Először bemutattam az ISPA programot és nemzetközi hátterét, illetve összehasonlítottam az ISPA források megoszlását különböző országokban. Ezután bemutattam az ISPA program magyarországi működését, majd röviden kitértem az ISPA program szerepére a magyarországi környezetvédelemben. Megvizsgáltam az ISPA prioritásokat a települési hulladékkezelés területén. Bemutattam az EU-s programok és projektek értékelésének módszertanát, majd értékeltem a
magyarországi
ISPA
programot.
Az
Állami
Számvevőszék
kiemelte
az
intézményrendszer, a szakmai felkészültség és a könyvelés hiányosságait. Több projekt esetében több éves csúszás is előfordult, ami a beruházási költségek jelentős növekedéséhez vezetett. Azonban az ISPA elérte azon célját, hogy felkészítette az országot a csatlakozásra, mind a megvalósított projektek által, mind pedig egy tanulási folyamat által.
Ezek után egy konkrét projektet, a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás, Sajókazai Hulladékkezelő Központ létrehozását mutattam be. Megvizsgáltam a térség hulladékgazdálkodását a beruházás előtt, és a beruházás során létrejött változásokat.
Bemutattam a beruházás költségeit és a beruházás megvalósítása után keletkező bevételeket. Ezután elkészítettem a beruházás költség-haszon elemzését, amelyből kiderült, hogy a beruházás az EU-s támogatással együtt térül csak meg. Emellett azonban számos pozitív környezeti és társadalmi hatással járt a beruházás megvalósítása.
56
Irodalomjegyzék
Bőhm J.: Szilárd települési hulladék kezelési rendszer fejlesztése a Sajó-Bódva völgyben Európai Uniós támogatással , Miskolc, 2001. EC:
http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financial-assistance/ispa_en.htm
(2012.04.11.) Ecostat: http://www.ecostat.hu/archiv/kiadvanyok/mikroszkop/118.html (2012.04.09.) ÉHG ZRT belső adatai Forman Balázs- Nagy Sándor Gyula [2005]: A magyarországi uniós támogatási rendszer és pályáztatási gyakorlat hiányosságai, Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány, 2005., pp. 793-803. Jelentés az ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi programok ellenőrzéséről, Állami Számvevőszék, 2005 Kiss
András
[2006]:
ISPA
és
Kohéziós
Alap:
környezetvédelmi
projektek
közbeszerzéseinek tapasztalatai, Ökológia Környezetgazdálkodás Társadalom, 14. évfolyam, 1-2. szám, 2006. június, pp. 119-129. Kohéziós alap projektek utólagos alap értékelése útmutató, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, 2005. június KSH Statisztikai Évkönyv, Budapest, 1999 KVVM: http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/telepules/ispa.html (2012.04.17) NFU: http://www.nfu.hu/ispa_projektkent_indulo_fejlesztesek (2012.24.)
Szemlér (2000): Regional development and the EU pre-accession and structural funds-rtrends and possible courses of action, p.17.
57
Summary
My thesis topic is The facts and experiences of the ISPA pogramme. I have chosen this topic because i am interested in the protection of the environment and my home town has been affected in this project.
First of all, I have introduced the ISPA programme and its international background and I have compared the utilization of the ISPA’s sources in different countries.
Then I have pensented the operation of the ISPA in Hungary and its role in the hungarian protection of the environment. And I have examined the ISPA’s priority in waste management.
I have showed the methodology of evaluation of progammes and projects in the EU. After it I have evaluated the ISPA programme in Hungary. The General Accounting Office has enhanced the incompleteness of the institutional system, the accounting and the professional capacity. In case of more projects there have been several-year slippage and it has led to significant increase in investments costs. ISPA has reached its aim and prepared the country to the accession and it was a good learning process.
Then I have presented a specific example, the implementation of the waste disposal centre in Sajókaza. I have examined the waste management of this area before and after the innovation.
I have presented the costs of the investment and then the incomings after the installation. I have prepared the cost-benefit analysis, which shows that the investment returns only with the ammount of the subsidy. Besides this it has got positive influence on the society and the environment.
58
Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. ábra: 2000-2006 között az ISPA projektek aránya……………………………………….6 1. térkép: ISPA projektek Magyarországon……………………………………………….14 1. táblázat: Az ISPA források országonkénti megoszlása 2000 és 2006 között…………….5 2. táblázat: Az ex post értékelés lépései…………………………………………………...17 3. táblázat: A beruházás összesített költségei (euro)………………………………………41 4. táblázat: Elszámolható beruházási költségek évenkénti bontása (millió Ft)……………42 5. táblázat: Elszámolható beruházási költségek változásai (millió Ft)…………………….43 6. táblázat: Élettartamok az egyes beruházási elemek esetén (év)………………………...43 7. táblázat: Pénzügyi pótlási költségek változásai (millió Ft)……………………………..44 8. táblázat: Pénzügyi maradványérték (millió Ft)…………………………………………44 9. táblázat: Pénzügyi működési költségek (millió Ft)……………………………………..46 10. táblázat: Működési költségek változásai (millió Ft)…………………………………...48 11. táblázat: Pénzügyi bevételek (millió Ft)……………………………………………….49 12. táblázat: A díjbevételek változásai (millió Ft)………………………………………...49 13. táblázat: Költségek és bevételek összefoglaló táblázata (millió Ft)…………………...52
59
