Az iskola fenntartója a Magyarországi Evangélikus Egyház

Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium 5600 Békéscsaba, Szeberényi tér 2. (028395) PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskola fenntartója a Magyarországi Evangélikus Egyház

TARTALOM TARTALOM ........................................................................................................................ 2 NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................... 17 NEVELÉSI ELVEK........................................................................................................... 19 EVANGÉLIKUS ÖNAZONOSSÁGUNK ..................................................................................... 19 Evangéliumi. ....................................................................................................................................... 19 Közösségi. ........................................................................................................................................... 19 Szolgáló................................................................................................................................................ 19 Hitvalló. ............................................................................................................................................... 19 Ökumenikus........................................................................................................................................ 19 NEVELÉSI ÉRTÉKEINK.................................................................................................................. 20 1. Evangéliumi ................................................................................................................................... 20 2. Befogadó ......................................................................................................................................... 20 3. Gyermekközpontú......................................................................................................................... 20 4. Életrevaló ........................................................................................................................................ 20 5. Közösségi ........................................................................................................................................ 21 AZ INTÉZMÉNY MÚLTJÁNAK ÉS JELENÉNEK BEMUTATÁSA ........................... 21 I/1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI........................................ 23 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK ................................................................................... 23 KONKRÉT CÉLJAINK ...................................................................................................................... 23 FELADATAINK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁSBAN ............................................. 24 FELADATAINK A KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZÁBAN .................... 25 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ............................................................................................................................................ 26 Alapelvek: ............................................................................................................................................ 26 Pedagógiai eszközök, eljárások ........................................................................................................ 26 AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS ...................................................................................... 27 A MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS ....................................................................................................... 27 I/2. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN (NAT) MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ..................................................................... 28 HIT- ÉS ERKÖLCSTAN..................................................................................................................... 28 A hitoktatás célkitűzései.................................................................................................................... 28

PEDAGÓGIAI PROGRAM A tantárgy választásának feltételei ................................................................................................... 28 A hitoktatás szervezési kérdései....................................................................................................... 28 I/3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............................................................................................................................................. 29 A személyiségfejlesztés alapelvei: .................................................................................................... 29 I/4. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 29 MINDENNAPI TESTMOZGÁS ...................................................................................................... 30 TÁPLÁLKOZÁS ................................................................................................................................... 30 TESTI-LELKI EGÉSZSÉG ................................................................................................................ 31 AZ ISKOLAI ERŐSZAK MEGELŐZÉSE .................................................................................... 31 Passzív komponensek: ...................................................................................................................... 31 Aktív komponensek: ......................................................................................................................... 31 SZEMÉLYI HIGIÉNÉ ........................................................................................................................ 32 TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK ............................................................... 32 Tanórai foglalkozások ....................................................................................................................... 32 Tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................................................... 32 Tájékoztató fórumok ......................................................................................................................... 32 Iskolán kívüli rendezvények ............................................................................................................. 32 Módszerek ........................................................................................................................................... 32 A SEGÍTŐ KAPCSOLATOK SZÍNTEREI ................................................................................... 33 Szülők (család) .................................................................................................................................... 33 Szülői munkaközösség ...................................................................................................................... 33 Iskolaorvos, védőnő .......................................................................................................................... 33 Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők .................................................. 33 Rendvédelmi szervek ......................................................................................................................... 33 TANESZKÖZÖK ................................................................................................................................. 33 KOMMUNIKÁCIÓ .............................................................................................................................. 34 Iskolán belüli kommunikáció formái .............................................................................................. 34 Iskolán kívüli kommunikáció formái .............................................................................................. 34 I/5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK......................................... 34 AZ ISKOLA LEGFONTOSABB KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI SZÍNTEREI ........................ 34 AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE ........................................................... 35 I/6. A PEDAGÓGUSOK, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ................................... 35 A PEDAGÓGUS ................................................................................................................................... 35 3

PEDAGÓGIAI PROGRAM A pedagógusok joga, ......................................................................................................................... 35 A pedagógus joga és egyben kötelessége, ....................................................................................... 35 A pedagógus kötelessége, ................................................................................................................. 36 AZ OSZTÁLYFŐNÖK ....................................................................................................................... 36 Az osztályfőnök legfontosabb feladatai, ........................................................................................ 36 I/7. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG...................................................................................... 38 Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: ................................................................................... 38 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ................................................................................................... 38 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ............................................................................................................................................. 39 Tevékenységek, eljárások .................................................................................................................. 39 A segítés formái.................................................................................................................................. 39 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ........................ 39 TEHETSÉGGONDOZÁS ................................................................................................................. 39 Konkrét feladatok .............................................................................................................................. 40 I/8. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE ............................................................................................................................. 41 1.Diákkörök létrehozásának rendje ................................................................................................. 41 2. A tanulók nagyobb közösségének ............................................................................................... 41 3. Véleménynyilvánítási jog gyakorlása ........................................................................................... 41 4. Iskolai média, diákmédia .............................................................................................................. 41 I/9. KAPCSOLATTARTÁS A TANULÓKKAL, SZÜLŐKKEL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL .............................................................................................................. 41 A TANULÓKAT ................................................................................................................................... 41 A CSALÁD ÉS ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁI ....................................................... 42 Erkölcsi elvárások a szülőktől .......................................................................................................... 42 A szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg és feladatok terhelik ............................ 43 KAPCSOLAT AZ ISKOLA PARTNEREIVEL ............................................................................. 43 I/10. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA .................... 43 TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ......................................................................................... 43 1. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek ........................................................................................... 44 2. Vizsgatárgyak, vizsgarészek: szóbeli vizsga, írásbeli vizsga, gyakorlati vizsga ...................... 46 3. A vizsgán nyújtott teljesítmény minősítése ................................................................................ 47 5. Jelentkezés a vizsgákra .................................................................................................................. 47 4

PEDAGÓGIAI PROGRAM 6. A tanulmányok alatti vizsgák rendje ........................................................................................... 47 7. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai .......................................................................... 48 8. A vizsgabizottság, vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása .................. 48 9. A vizsga során felmerülő feladatok és felelősségi körök ......................................................... 48 10. Felmentések a sikeres osztályozóvizsgák után ........................................................................ 49 11. Jogorvoslat .................................................................................................................................... 49 HELYI TANTERVI VIZSGÁK......................................................................................................... 49 A) A nyelvi előkészítő osztályok félévi és év végi szintfelmérő vizsgája................................. 49 B) Tizedesjavító dolgozat ............................................................................................................... 50 C) Terítés ......................................................................................................................................... 50 KÜLSŐ VIZSGÁK ............................................................................................................................... 50 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................................. 51 ISKOLAI ZÁRADÉKOK ................................................................................................................... 51 I/11. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK HELYI SZABÁLYAI ... 52 I/12. AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI ........................................................... 53 I/13. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ................................................... 53 AZ ISKOLAI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS OKTATÁSÁNAK LEGFŐBB CÉLJA ................. 53 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK FORMÁI ...... 53 TÉMAKÖRÖK ...................................................................................................................................... 54 1-4. osztály, alsósok: .......................................................................................................................... 54 5-8. és 9-12. évfolyam:....................................................................................................................... 54 ESZKÖZIGÉNY .................................................................................................................................. 54 I/14. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA EGYES MŰVÉSZETI ÁGAI OKTATÁSÁNAK CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE..................................................... 54 A KÉPZŐ– ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG SAJÁTOSSÁGAI ......................................................... 55 A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA .............................................................................................................. 55 TANSZAKOK .................................................................................................................................. 55 TANTÁRGYAK ............................................................................................................................... 56 I/15. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ...................................................... 58 PEDAGÓGIÁNK ÉRTÉKEI, ALAPELVEI, CÉLKITŰZÉSEI ............................................... 58 Értékek, amelyek alapján megfogalmaztuk alapelveinket, majd levezettük céljainkat és feladatainkat ........................................................................................................................................ 58 A kollégiumi nevelés minden területén alkalmazandó alapelveink ............................................ 58 A kollégiumi nevelés célja ................................................................................................................. 59

5

PEDAGÓGIAI PROGRAM A TANULÓK ÉLETRENDJÉNEK, TANULÁSÁNAK ÉS SZABADIDEJÉNEK SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELVEK ............................................................................. 59 A tanulók életrendjének kialakításában alkalmazott pedagógiai elvek ....................................... 60 A tanulók tanulásával kapcsolatos pedagógiai elvek..................................................................... 60 A tanulók szabadidejének szervezésével kapcsolatos pedagógiai elvek..................................... 60 A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ............ 60 A TANULÓK FEJLŐDÉSÉT, TEHETSÉGGONDOZÁSÁT, FELZÁRKÓZTATÁSÁT, PÁLYAVÁLASZTÁSÁT, ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ELVEI ...................................................................................................................................................... 60 A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei .......................................................................... 60 A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei ......................................................... 61 A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei ................................................................ 61 A tanulók pályaválasztását elsegítő tevékenység elvei .................................................................. 61 A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei .......................................................... 61 NEMZETISÉGHEZ TARTOZÓ KOLLÉGISTÁK NEVELÉSE ESETÉN A NEMZETISÉG KULTURÁLIS ÉS ANYANYELVI NEVELÉSÉNEK FELADATAI...................................... 61 HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK SZERVEZETT FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK, TEHETSÉGGONDOZÁSÁNAK, TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSÜK SEGÍTÉSÉNEK TERVE..................................................................................................................................................... 62 Felzárkóztatás ..................................................................................................................................... 62 Tehetséggondozás.............................................................................................................................. 62 Társadalmi beilleszkedésük segítése ................................................................................................ 62 A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI, A MŰVELŐDÉSI ÉS SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ELVEI........... 63 A közösségi élet színterei, fejlesztésének módszerei, eszközei ................................................... 63 A művelődési és sporttevékenység .................................................................................................. 63 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................................ 64 A KOLLÉGIUM HAGYOMÁNYAI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK TERVE ............... 64 AZ ISKOLÁVAL, A SZÜLŐVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI .................................................................................................................................................. 64 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD, KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK SEGÍTÉSE .............................................................................................................................................. 65 AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI ............................................. 67 II/1. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ........................... 67 A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁS ELVEI ................................................................................. 68 A KIVÁLASZTÁS GYAKORLATA ................................................................................................. 68 A TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ALAPELVEI ...................................................... 68 6

PEDAGÓGIAI PROGRAM BESZERZÉSEK GYAKORLATA .................................................................................................... 68 A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELÉNEK BIZTOSÍTÁSA ................ 68 A TANKÖNYVEK KÖTELEZŐEN INGYENES BIZTOSÍTÁSÁT KÖVETŐEN AZ ERRE IRÁNYULÓ TOVÁBBI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE .................................... 69 AZ ISKOLA KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNYÁBA VETT, A TOVÁBBIAKBAN AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNYBAN ELKÜLÖNÍTETTEN KEZELT, AZ ÁLLAM ÁLTAL BIZTOSÍTOTT INGYENES TANKÖNYVEK TANULÓK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTÁSÁNAK RENDJE. ................................................................. 69 AZ ISKOLAI TANKÖNYVRENDELÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK - JOGSZABÁLYBAN NEM ELŐÍRT - KÉRDÉSEINEK SZABÁLYOZÁSA ........................................................................... 70 II/2. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI .............................................. 71 II/3. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ................................................................................... 71 KÖVETELMÉNYSZINT ................................................................................................................... 71 AZ OSZTÁLYOZÁS ELVEI ÉS FORMÁI .................................................................................... 72 A TANULÓK MUNKÁJÁNAK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE ................................................. 73 A törvényi szabályozás: ..................................................................................................................... 73 A szöveges értékelés elvi kiindulópontjai: ...................................................................................... 73 A szöveges értékelés elvi követelményei: ....................................................................................... 73 A szöveges értékelés rendszerének felépítése ................................................................................ 74 ÉRTÉKELÉSI FUNKCIÓK MEGHATÁROZÁSA ..................................................................... 74 A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS MÓDJAI .......................................................................................... 74 SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS DOKUMENTUMAI ......................................................................... 75 AZ ÉRTÉKELÉS ÁLTALUNK MEGHATÁROZOTT KRITÉRIUMAI ............................... 75 Ennek megfelelően az érdemjegy vagy osztályzat ........................................................................ 75 AZ ÉRTÉKELÉS ÁLTALUNK MEGHATÁROZOTT RENDSZERESSÉGE .................... 76 AZ ÉRTÉKELÉS KÖZLÉSÉRE FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK ........................... 76 AZ OTTHONI ÉS A NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ................................................................................................................................................................... 76 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA........ 76 A HITTAN ÉRTÉKELÉSI-MÉRÉSI-ELLENŐRZÉSI SZABÁLYAI ..................................... 77 II/4. CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI................................................................................................................................. 78

7

PEDAGÓGIAI PROGRAM II/5. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG79 II/6. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .................................................................................................................... 79 AZ ÁLLAPOTMÉRÉSRŐL ÁLTALÁBAN .................................................................................... 79 A MÉRÉS CÉLJAI, VÁRHATÓ HASZNOSULÁSA .................................................................... 79 A MÓDSZERREL SZEMBEN TÁMASZTOTT LEGFŐBB ELVÁRÁSOK ......................... 80 II/7. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ... 81 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................. 81 Az egészségnevelési program célja .................................................................................................. 82 1. A család szerepe az értékrendszer kiépülésében: ...................................................................... 82 2. A pedagógus szerepe a tanuló értékrendszerének kiépülésében: ........................................... 82 3. A környezet: ................................................................................................................................... 82 Konkrét célok ..................................................................................................................................... 83 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI ................................................................... 83 KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................... 83 Helyzetelemzés, helyzetkép .............................................................................................................. 83 Az iskola működése környezeti nevelési szempontból ................................................................ 84 Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink......................................................................... 84 A környezeti nevelés színterei iskolánkban.................................................................................... 84 Iskolán belüli együttműködés........................................................................................................... 84 Iskolán kívüli együttműködés........................................................................................................... 85 Iskolai büfé.......................................................................................................................................... 85 Diákjainkban ki kell alakítani:........................................................................................................... 86 A célok eléréséhez szükséges a következő készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban ..... 86 Az iskola környezeti nevelési szemlélete ........................................................................................ 86 Konkrét célok ..................................................................................................................................... 87 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ............................................................................................. 87 Taneszközök ....................................................................................................................................... 87 II/8. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................................. 88 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁT AZ ALÁBBI TERÜLETEKRE KITERJEDŐEN ÉRTELMEZZÜK:................................................................................................................................. 88 AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉNEK MEGSÉRTÉSÉT JELENTI...... 88 ESÉLYEGYENLŐSÉGI CÉLKITŰZÉSEK INTÉZMÉNYÜNKBEN: ................................. 89

8

PEDAGÓGIAI PROGRAM A FENTI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN FOLYAMATOSAN FIGYELEMMEL KÍSÉRJÜK .............................................................................................................................................. 89 II/9. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ....................................................................................................... 89 JUTALMAZÁSI FORMÁK ................................................................................................................. 90 Év közben ........................................................................................................................................... 90 Év végén .............................................................................................................................................. 91 A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE.................................................................. 91 A TANULÓ SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE ....................................................................... 92 II/10. A KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTEN VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAK ............................................................................................................................................. 93 KÖZÉPSZINTEN ................................................................................................................................ 93 EMELT SZINTEN ............................................................................................................................... 93 II/11. AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK HELYI SZABÁLYAI, A 11-12. ÉVFOLYAMON FOLYÓ EMELT SZINTŰ OKTATÁS FEJLESZTÉSI FELADATAI ÉS KÖVETELMÉNYEI . 93 II/12. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ................................. 94 IRODALOM ........................................................................................................................................... 94 MAGYAR NYELV................................................................................................................................ 94 TÖRTÉNELEM .................................................................................................................................... 94 MATEMATIKA ..................................................................................................................................... 95 INFORMATIKA ................................................................................................................................... 95 FIZIKA .................................................................................................................................................... 95 KÉMIA .................................................................................................................................................... 96 BIOLÓGIA ............................................................................................................................................. 96 FÖLDRAJZ............................................................................................................................................. 96 ANGOL NYELV................................................................................................................................... 96 NÉMET NYELV ................................................................................................................................... 97 OLASZ NYELV .................................................................................................................................... 97 REFORMÁTUS HITTAN ................................................................................................................... 97 KATOLIKUS HITTAN ....................................................................................................................... 98 EVANGÉLIKUS HITTAN................................................................................................................. 99 TESTNEVELÉS ELMÉLETI VIZSGA ........................................................................................... 99 TESTNEVELÉS GYAKORLATI VIZSGA .................................................................................... 99 AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE ........................................................... 101

9

PEDAGÓGIAI PROGRAM III/1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE .................................. 102 III/2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM FELHASZNÁLÁSA ............................................................................................................................................ 103 III/3. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ........................................................................................................... 104 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1–4. ÉVFOLYAM104 Célok, feladatok................................................................................................................................ 104 Fejlesztési területek – nevelési célok ............................................................................................. 104 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, FELSŐ TAGOZAT, 5–8. ÉVFOLYAM108 Célok, feladatok................................................................................................................................ 108 Fejlesztési területek – nevelési célok ............................................................................................. 108 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ................................................................................. 112 III/4. A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI......... 114 A NYOLCÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE .................................. 115 IV/1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV.................................................................. 116 IV/2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM FELHASZNÁLÁSA ............................................................................................................................................ 117 IV/3. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ........................................................................................................... 117 CÉLOK, FELADATOK .................................................................................................................... 118 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK – NEVELÉSI CÉLOK ............................................................... 118 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ................................................................................................ 119 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ...................................................................................... 120 Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése.................................................................... 120 A családi életre nevelés.................................................................................................................... 120 A testi és lelki egészségre nevelés .................................................................................................. 121 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség..................................................................................... 122 Fenntarthatóság, környezettudatosság.......................................................................................... 122 Pályaorientáció ................................................................................................................................. 123 Gazdasági és pénzügyi nevelés....................................................................................................... 123 Médiatudatosságra nevelés ............................................................................................................. 123 A tanulás tanítása ............................................................................................................................. 124 KULCSKOMPETENCIÁK, KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ................................................. 124 Idegen nyelvi kommunikáció ......................................................................................................... 125 Matematikai kompetencia ............................................................................................................... 125 10

PEDAGÓGIAI PROGRAM Természettudományos és technikai kompetencia ...................................................................... 126 Digitális kompetencia ...................................................................................................................... 126 Szociális és állampolgári kompetencia .......................................................................................... 127 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ................................................................. 128 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség ................................................................. 128 A hatékony, önálló tanulás ............................................................................................................. 128 Egységesség és differenciálás ......................................................................................................... 129 IV/4. A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI ......... 130 A NÉGYÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE .................................... 131 V/1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE .................................... 132 V/2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM FELHASZNÁLÁSA132 V/3. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE.................................... 135 V/4. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ........................................................................................................... 136 KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA 9.-12. ÉVFOLYAM, KÖZISMERETI KÉPZÉS ................................................................................................................................................ 136 Célok, feladatok................................................................................................................................ 136 Fejlesztési területek – nevelési célok ............................................................................................. 136 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ................................................................................. 139 V/5. A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI ........... 142 A MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERVE ....................................... 143 VI/1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE .................................. 144 VI/2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ........................... 144 MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÓRATERVE 13. ÉVFOLYAM ............................148 VI/3. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ........................................................................................................... 152 KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, SZAKKÖZÉPISKOLA, 9.-12. ÉVFOLYAM, KÖZISMERETI KÉPZÉS ..................................................................................... 152 Célok, feladatok................................................................................................................................ 152 Fejlesztési területek – nevelési célok ............................................................................................. 152 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ................................................................................. 155 VI/4. A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI ......... 158 AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE ..................................... 159 11

PEDAGÓGIAI PROGRAM VII/1. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÓRATERVE KERETTANTERVEKHEZ .............................................................................................160

A

VII/2. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK SZABÁLYAI ....... 161 VII/3. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI..................................... 161 VII/4. A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI......................................................................................................... 161 KIEMELT KOMPETENCIÁK A KÉPZŐ–ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS TERÜLETÉN ................................................................................................................................................................. 161 Bemeneti kompetenciák .................................................................................................................. 161 Szakmai kompetenciák .................................................................................................................... 161 Társas kompetenciák: ...................................................................................................................... 162 Módszerkompetenciák: ................................................................................................................... 162 VII/5. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁBAN A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS TÉMAKÖREI ........................ 162 A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI163 VIZUÁLIS ALAPOZÓ GYAKORLATOK ............................................................................. 164 VIZUÁLIS ALKOTÓ GYAKORLATOK................................................................................ 167 ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK 1-3. ÉVFOLYAM ..................................................................... 167 ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM .............................................................................................................. 169 ALAPFOK 2. ÉVFOLYAM .............................................................................................................. 171 ALAPFOK 3. ÉVFOLYAM .............................................................................................................. 173 Évfolyam összevonás esetén: ......................................................................................................... 175 A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI .............................................................. 177 TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK 7-8. ÉVFOLYAM ............................................................ 179 7. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 181 8. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 183 ÉVFOLYAMÖSSZEVONÁS ESETÉN ................................................................................... 184 TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK 9-10. ÉVFOLYAM .......................................................... 187 9. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 189 10. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................. 191 Évfolyam összevonás esetén .......................................................................................................... 192 A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI............................................................. 195 ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK 1-3 ÉVFOLYAM ...................................................................... 200 FELADATCSOPORTOK AZ 1-3 ÉVFOLYAM SZÁMÁRA ................................................... 202 ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK 4-6 ÉVFOLYAM ...................................................................... 210 4. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 210 12

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 211 6. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 212 FELADATCSOPORTOK A 4-6 ÉVFOLYAM SZÁMÁRA ...................................................... 213 KÖVETELMÉNYEK AZ ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK ELVÉGZÉSE UTÁN ............. 218 A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI .............................................................. 218 TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK 7-8 ÉVFOLYAM .............................................................. 220 7. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 220 8. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 221 TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK 9-10 ÉVFOLYAM ............................................................ 225 9. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 225 10. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................. 226 KÖVETELMÉNYEK A TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK ELVÉGZÉSE UTÁN ....... 229 A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI............................................................. 230 A GRAFIKA ÉS FESTÉSZET MŰHELYGYAKORLAT MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA FELADATAI ........................................................................................................................................ 231 A TANANYAG FELDOLGOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TANESZKÖZÖK ..................... 233 KÖRNYEZET– ÉS KÉZMŰVES KULTÚRA TANSZAK ...................................................... 233 ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK 4-6 ÉVFOLYAM ...................................................................... 234 4. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 234 5. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 235 6. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 236 FELADATCSOPORTOK A 4-6 ÉVFOLYAM SZÁMÁRA ...................................................... 237 A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI .............................................................. 244 TOVÁBBKÉPZŐ 7-8 ÉVFOLYAMOK ........................................................................................ 246 7. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 246 8. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 247 FELADATCSOPORTOK 7-8 ÉVFOLYAM SZÁMÁRA .......................................................... 249 FELADATCSOPORTOK 9-10 ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA ................................................. 253 KÖVETELMÉNYEK A TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK ELVÉGZÉSE UTÁN ....... 256 A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI............................................................. 257 A TANANYAG FELDOLGOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ (MINIMÁLIS) TANESZKÖZÖK ............................................................................................................................... 260 FOTÓ ÉS FILM TANSZAK ............................................................................................................ 260 ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK 4-6 ÉVFOLYAM ...................................................................... 260 4. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 261 5. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 261 13

PEDAGÓGIAI PROGRAM 6. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 262 FELADATCSOPORTOK A 4-6 ÉVFOLYAM SZÁMÁRA ...................................................... 264 KÖVETELMÉNYEK AZ ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK ELVÉGZÉSE UTÁN ............. 266 A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI .............................................................. 267 TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK 7-8. ÉVFOLYAM ............................................................. 269 7. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 269 8. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 270 FELADATCSOPORTOK 7-8 ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA ................................................... 271 TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK 9-10 ÉVFOLYAM ............................................................ 273 9. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 273 10. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................. 274 FELADATCSOPORTOK A 9-10 ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA ............................................. 275 KÖVETELMÉNY A TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK ELVÉGZÉSE UTÁN ............. 276 A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI............................................................. 277 SZOBRÁSZAT ÉS KERÁMIA TANSZAK .................................................................................. 280 ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK 4-6 ÉVFOLYAM........................................................................ 280 4. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 280 5. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 281 6. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 282 FELADATCSOPORTOK A 4-6 ÉVFOLYAM SZÁMÁRA ...................................................... 283 KÖVETELMÉNYEK AZ ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK ELVÉGZÉSE UTÁN ............. 286 A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI .............................................................. 287 TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK 7-8. ÉVFOLYAM ............................................................. 289 7. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 289 8. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 290 TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK 9-10. ÉVFOLYAM ........................................................... 290 9. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 290 10. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................. 291 FELADATCSOPORTOK A 7-8. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA ..................................................... 292 FELADATCSOPORTOK A 9-10. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA ................................................... 293 A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI............................................................. 297 A TANANYAG FELDOLGOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ (MINIMÁLIS) TANESZKÖZÖK ............................................................................................................................... 300 TEXTIL– ÉS BŐRMŰVES TANSZAK ......................................................................................... 300 ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK 4-6 ÉVFOLYAM........................................................................ 301 4.ÉVFOLYAM ..................................................................................................................................... 301 14

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 302 6. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 303 FELADATCSOPORTOK 4-6. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA .................................................. 305 4. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 305 5. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 306 6. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 308 KÖVETELMÉNYEK AZ ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK ELVÉGZÉSE UTÁN ............. 310 A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI .............................................................. 311 ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK 7-8 ÉVFOLYAM........................................................................ 313 7. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 313 8. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 314 FELADATCSOPORTOK 7-8. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA .................................................. 315 TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK 9-10. ÉVFOLYAM .......................................................... 318 9. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 318 10. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................. 319 FELADATCSOPORTOK A 9-10. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA ............................................ 320 KÖVETELMÉNYEK A TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK ELVÉGZÉSE UTÁN ....... 323 A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI............................................................. 324 A TANANYAG FELDOLGOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ (MINIMÁLIS) TANESZKÖZÖK ............................................................................................................................... 326 VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK

NÉPMŰVÉSZET ......................................................... 327

ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK ........................................................................................................ 328 1. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 328 2. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 328 3. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 329 4. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 330 5. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 332 6. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 333 A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI .............................................................. 335 TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK ............................................................................................... 336 7. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 336 8. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 338 9. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 339 A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI............................................................. 343 MŰVÉSZETTÖRTÉNET ................................................................................................................. 345 ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK ........................................................................................................ 345 15

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 346 4. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 347 5. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 349 6. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 350 A MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ..................................... 353 TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK ............................................................................................... 356 7. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 356 8. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 357 9. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 358 10. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................. 360 A MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI .................................... 362 A TANANYAG FELDOLGOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ (MINIMÁLIS) TANESZKÖZÖK ............................................................................................................................... 365 ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK 4-6. ÉVFOLYAM ..................................................................... 369 FEJLESZTÉSI FELADATOK - TANANYAG - KÖVETELMÉNY ..................................... 369 4. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 372 5. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 373 6. ÉVFOLYAM .................................................................................................................................... 374 Évfolyam összevonás esetén .......................................................................................................... 376 KÖVETELMÉNYEK AZ ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK ELVÉGZÉSE UTÁN ............. 381 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................ 382 A NEVELÉSI PROGRAM ÉS A HELYI TANTERV ENGEDÉLYEZTETÉSÉNEK, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK MECHANIZMUSA382 A TÁJÉKOZTATÁS, MEGISMERTETÉS FORMÁJA, RENDJE: ......................................... 382 A HOZZÁFÉRHETŐ ELHELYEZÉS BIZTOSÍTÁSA: ........................................................... 382 A TÁJÉKOZTATÁS KÉRÉS ÉS ERRE A TÁJÉKOZTATÁS ADÁS RENDJE:................ 382 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA .......................................................................... 382 A DOKUMENTUM A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN KÉSZÜLT, MELYEK A KÖVETKEZŐK ............................................................................................................... 383 AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁHOZ TARTOZÓ HELYI TANTERV TANTÁRGYAINAK RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEI A MELLÉKLETBEN TALÁLHATÓK. ............................................................................................................... 383 LEGITIMÁLÁS .................................................... ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.

16

PEDAGÓGIAI PROGRAM

NEVELÉSI PROGRAM

17

PEDAGÓGIAI PROGRAM

18

PEDAGÓGIAI PROGRAM

NEVELÉSI ELVEK Evangélikus önazonosságunk Mi, akiket Isten kegyelme szabaddá tett, Jézus Krisztusban élő közösség vagyunk, és közösen munkálkodunk egy igazságos, megbékélt és Istenben összhangra lelt világért. Az evangélikus önazonosság a Bibliában és az egyház történelmi hagyományaiban gyökerezik. Evangéliumi. Életünkkel, tetteinkkel és szavunkkal hirdetjük Jézus Krisztus életének, kereszthalálának és feltámadásának örömhírét. Tanúságot teszünk arról, hogy bűneink és hibáink ellenére Isten feltétel nélkül elfogadott bennünket: Jézus Krisztusért, puszta kegyelemből megbocsátotta minden vétkünket, igaznak tekintett bennünket és a megszentelődés útjára vezette lépteinket. Közösségi. Életünket az Egyház közösségében éljük, melynek középpontja a Szentháromság egy Isten köré szerveződő istentiszteletünk. Az evangélium hirdetése és a szentségek kiszolgáltatása egyszerre hivatásunk és létünk forrása. Szolgáló. Jézus Krisztus ugyanis a hit által szabaddá tett bennünket arra, hogy felebarátainkat szeressük és segítsük. Társadalmi szolgálatunk és a teremtésvédelem szerves részét képezi evangélikus önazonosságunknak. Hitvalló. Az evangélikus egyház vallja, hogy életének, tanításának és szolgálatának egyetlen forrása és mércéje az Ó- és Újszövetségből álló Szentírás, az ökumenikus hitvallásokat és az evangélikus hitvallási iratokat pedig Isten Igéjének megnyilvánulási formáinak tartja. Ökumenikus. Hitet teszünk az „egy, szent, egyetemes és apostoli Egyház” mellett és elkötelezzük magunkat, hogy tevékenyen szolgáljuk és előmozdítjuk a keresztény egységet, és közösen tanúskodunk Jézus Krisztus evangéliumáról. A keresztények közötti egységen munkálkodunk a teológiai képzés és kutatás, a párbeszéd és a közös programok eszközeivel.

19

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nevelési értékeink 1. Evangéliumi Jézus Krisztus a mérték. Pedagógusként is Hozzá mérjük magukat, Őt követjük, Tőle tanulunk, és a ránk bízott fiatalokat is a tanítványi élet útján vezetjük. Közös törekvésünk, hogy semmit ne helyezzünk Isten elé, egész életünk során keressük Isten közelségét és fölvállaljuk akaratának megvalósítását. Jézus Krisztus a következő parancsolatot adta tanítványainak: „Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.” (Jn 15,12) A szeretet a teljes emberre irányul, nincs benne félelem, és szabaddá tesz. Az evangélikus nevelés és oktatás során az értékek továbbadása és a tanítás szeretetvezérelten valósul meg. Luther Márton mondta: „A keresztény ember szabad ura mindennek, és nincs alávetve senkinek. A keresztény ember készséges szolgája mindennek, és alá van vetve mindenkinek.” A nevelési gyakorlatban képviselt krisztusi szabadság ezért természetszerűleg mindig felelős és elkötelezett. 2. Befogadó Felismerve a másik emberben Isten képmását, a lelkészi, pedagógusi, a gyermeki, a tanulói és a szülői közösségek egymás közti és egymáson belüli kapcsolataiban is feladatunknak tartjuk, hogy megadjuk egymásnak az emberi méltóságnak kijáró tiszteletet és a krisztusi szeretet szabadságát, hogy e képmás minél felismerhetőbben ragyogjon arcunkon. Az evangélikusság a történelmi sajátosságai miatt is mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy önazonosságát a kisebbségek hagyományainak fölvállalásával, sajátos jellemzőinek elismerésével, érdekeinek képviseletével összhangban szemlélje. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a nevelés és oktatás során egyetlen gyermeket se érhessen hátrányos megkülönböztetés nemzetiségi, nemi vagy szociális helyzetéből adódó meghatározottságai miatt. 3. Gyermekközpontú Jézus Krisztus példaként állította elénk a gyermekeket. „Bizony az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom” (Zsolt 127,3). A ránk bízott gyermekek ezért Isten kegyelmének jelei a számunkra, kiknek élete és személyisége a keresztény nevelés során teljesedhet ki igazán. A nevelői és oktatói munka megtervezésekor figyelembe vesszük és isteni ajándékként tekintünk az egyéni sajátosságokra és adottságokra, és azokra építve a személyiség egészének fejlesztését és kibontakoztatását tűzzük ki célul. Az egyéni kiindulóponthoz igazított elvárások és fejlődési utak rendszerével célzottan, ugyanakkor sokoldalú módon fejlesztjük a gyermekek és a fiatalok képességeit és tehetségét. Az evangélikus nevelés a teljes emberre irányul. Az önismeret, az önállóság, az önértékelés, az érzelmi, lelki és társas képességek fejlesztése lényeges szerephez jut a csoportfoglalkozásokon és hittanórákon. 4. Életrevaló Pedagógusként elkötelezzük magunkat a folyamatos fejlődés és megújulás mellett az egyéni lelki élet és a szakmai, módszertani ismeretek terén. A kiemelkedő elméleti fölkészítés mellett hangsúlyt fektetünk a családi életre nevelésre, a szelíd viszálykezelésre, a társas kapcsolatok ápolására, az egyéni hivatás megerősítésére, a szociális érzékenység fejlesztésére és a teremtett világ védelmére. 20

PEDAGÓGIAI PROGRAM A gyermekeket és a fiatalokat megismertetjük az Egyház számos szolgálati területével, és a közösségi szolgálat keretén belül lehetőséget biztosítunk a számukra, hogy önkéntesként bekapcsolódjanak egy vagy több egyházi munkaágba. 5. Közösségi Pedagógusként testvérnek tekintjük egymást, a gyermekek és a fiatalok között is az otthonos, elfogadó légkör megteremtésére törekszünk. Kötelességünknek tartjuk az azonos szakmai alapokon nyugvó együttműködést, a kölcsönös segítségnyújtást, valamint az evangélikus értékek közösségi megélését is. Az evangélikus hagyományok ápolása mellett tiszteletben tartjuk a többi keresztény felekezet létét és a tanításbéli különbségeit. Saját felekezetünk felelős és hűséges tagjaiként nem feledkezünk meg Jézus Krisztusról, aki azért könyörgött, hogy a keresztények „mindnyájan egy legyenek” (Jn 17,21), ezért a felekezeti különbségek elé helyezzük a mindnyájunkat összekötő, egységes keresztény tanításokat és értékeket. Tisztelettel fordulunk más vallások képviselői felé, és hitelesen mutatjuk be tanításukat. Kapcsolatunkat a társadalomért végzett összefogás és a békés egymás mellett élés jellemzi.

AZ INTÉZMÉNY MÚLTJÁNAK ÉS JELENÉNEK BEMUTATÁSA Békéscsabán a középfokú iskolai oktatás kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza. A többségében szlovákok lakta kisvárosban 20 tanuló beiskolázásával kezdődött meg a népiskola folytatására magánerőből szerveződő képzés. 1858-ban az evangélikus egyház fenntartása alatt algimnáziumi rangot kapott. Az 1880-as évek hozzák a következő fordulatot. Új, nagyobb méretű iskolaépület építésébe kezdtek, ami több tanuló fölvételét tette lehetővé. Legjobb úton haladt afelé, hogy főgimnáziummá válhasson. Ez be is következett 1897-ben, amikor az iskola fölvette a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Rudolf Főgimnázium nevet. két év múlva adták át a város főterén, az evangélikus nagytemplom tőszomszédságában álló kétemeletes, a kor minden igényét kielégítő, Alpár Ignác neves építész tervezte impozáns iskolaépületet. Az új épületben csaknem 400 tanuló kezdte meg a tanévet. Az 1948-as államosításig sok kiművelt főt, becsületes embert nevelt a hazának.

21

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az elődöktől örökölt nyolcosztályos gimnáziumi képzést is folytatja az iskola. Jellegéből következően külön hangsúlyt fektet arra, hogy az itt tanuló ifjúságot keresztyén szellemben nevelje. Az evangélikus hagyományoknak megfelelően az ökumené, a világra való nyitottság jegyében folyik az oktatás, ami mellett nagy hangsúlyt kap az élet és a másik ember tiszteletére, az igaz értékek felismerésére nevelés. Ezt nagyban segíti az általános iskolai és a gimnáziumi képzés mellett a művészetoktatás. „Az evangélikus egyház közoktatási intézményeinek célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza hű polgáraivá, evangélikus tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá, a más felekezetű tanulókat egyházunk megbecsülésére, és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával, a lehetőségekhez képest saját egyházuk segítségével is nevelje, minden tanulóját a hatályos állami közoktatási törvényben megfogalmazott oktatási célkitűzésének megfelelően oktassa, és az egyes iskolatípusok sajátos céljainak megfelelően képezze ki." (MEE Törvényei VIII. tv.l9.§)

22

PEDAGÓGIAI PROGRAM

I/1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A nevelő-oktató munka pedagógiai kereteit, célját, tartalmát, követelményeit, értékelésének kritériumait a Nemzeti alaptantervre épülő kerettantervek és az intézmény pedagógiai programjának részét képező helyi tanterv, az érettségi vizsgaszabályzat és a vizsgakövetelményekre épülő szakmai program együttesen jelöli ki. A szakképzésre vonatkozó szabályozást a szakképzésről szóló törvény, illetve a szakmai és vizsgakövetelményeket kiadó miniszteri rendeletek alapján készülő kerettantervek tartalmazzák. A kerettanterveket az oktatásért és a szakképzésért felelős miniszter rendeletben adja ki.

Pedagógiai alapelvek, értékek Oktató-nevelő munkánkkal, pedagógiai elkötelezettségünkkel nemcsak a tudást és a művészetek iránti való fogékonyságot, a kreativitást, az alkotókedvet kívánjuk közvetíteni, hanem egy olyan elvet, magatartásformát szeretnénk sugározni, amellyel ráirányítjuk tanulóink figyelmét az ember és természet öröktől fogva létező kapcsolatára. Az értelmi és érzelmi nevelésen túl - a magasabb életminőség elérése érdekében – felelősségtudattal ruházzuk fel tanulóinkat, és segítjük őket a természet és ember viszonyának életszerű értelmezésében. Egész tevékenységünket áthatja a változásokat rugalmasan követő reformjelleg: igény a korral való együtt haladásra, az oktatási módszerek tekintetében, a jól képzett tanári kar biztosításában, a magas szintű oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges technikai felszereltség megteremtésében. Az egyéniség és az egyediség tiszteletben tartása mellett nemcsak oktatni, hanem nevelni is akarunk, a klasszikus értékek szem előtt tartásával szemléletbeli irányultságot kívánunk felmutatni. Más népek és nemzetek értékeinek tiszteletben tartása mellett - hazaszeretetre, a kultúrák iránti nyitottságra neveljük növendékeinket. Nevelőmunkánkban a lelki értékek fontosságát, a család összetartó szerepét, a józan kollektivizmust hangsúlyozzuk. Törekszünk a környezettudatos magatartás, a holisztikus szemléletmód kialakítására, a természeti és az emberi értékek tiszteletben tartására, a környezetkultúra iránti igény megteremtésére. Az iskola nevelési rendszere a tanulók életkori sajátosságaira épít. A tanulók személyes szabadságának tiszteletben tartásával indirekt módszerek alkalmazásával tanítjuk és neveljük őket az örök emberi értékek megtapasztalására, megértésére, elfogadására.

Konkrét céljaink A tanulók vegyenek részt az iskolai és a vallásos életnek megfelelő egyházi programokban. Tiszteletteljes viselkedés, kulturált beszéd, egymás megértése és elfogadása jellemezze diákjainkat. Munkájuk pontos, alapos és rendszeres legyen, a rájuk bízott feladatokat lelkiismeretesen végezzék. A házirend szabályait következetesen betartsák. Vállalják hitüket, és ez fejeződjön ki tetteikben is. 23

PEDAGÓGIAI PROGRAM Képességeiknek megfelelő szinten eredményeket érjenek el.

Feladataink az alapfokú nevelés-oktatásban Az iskola a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a további tanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. E szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ennek érdekében minél több külföldi kapcsolatot ápol. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Nagyon fontos a test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatásával; az érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával; az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A szocializáció folyamatainak elősegítése: az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. Folyamatos feladat az alapműveltség továbbépítése: a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával. Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. 24

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció - írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés - és megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. A "tanulás tanulása", az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is hozzájárul az alapműveltség továbbépítéséhez. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Bővül az együttműködésre építő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepe. Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Ezért heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínál. Az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez és erősíti meg önbizalmukat. A tanulási folyamatban értik meg a tanulók a követelmények lényegét és ismerik meg önmaguk teljesítményének értékét.

Feladataink a középfokú nevelés-oktatás szakaszában Az általános műveltséget kiterjesztő, megszilárdító és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. A gimnáziumban fo1yó nevelés-oktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre. Kialakítja tanulóiban az ún. élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás - a stabil értékek mellett mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is. Feladata a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése a tanulókban; intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttműködésre és kooperációra nevel, fejleszti a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az aIkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. Mindezzel előmozdítja a tanulókban a konstruktív attitűd kialakulását. A gimnázium a tantárgyi képzésben előnyben részesíti a képességfejlesztést, ezért törekszik az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására. A rendelkezésre álló 25

PEDAGÓGIAI PROGRAM órakeretben, a diszciplináris tudás közvetítése összekapcsolódik az alkalmazás lehetőségének megismertetésével. Ugyanilyen fontos az egyes diszciplínák közötti koherencia megteremtése: az, hogy az oktatás mindenkor vegye figyelembe a tantárgyak metszéspontjában elhelyezkedő közös tartalmakat és fejlesztési feladatokat. A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje. Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre. Az iskola a maga arculatával, egész programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. A képzési folyamatban figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket. Törekszik a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodik a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számít kreativitásukra, illetve tudatosan is előmozdítja mindezek fejlesztését.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munkánk pedagógiai eszközei, eljárásai Alapelvek: fokozatosság, mintaadás, problémamegoldás, kreativitásfejlesztés, egészséges terhelés, személyre szóló értelmi és érzelmi alapozás, gyakoroltatás, visszajelzés, értékelés, önfejlesztő stratégiák kialakítása. Pedagógiai eszközök, eljárások Nyelvi (verbális) eszközök beszéd, beszélgetés, mely lehet: szabad vagy irányított, spontán vagy tervezett, egyéni vagy csoportos Nem nyelvi (non verbális) eszközök: mimika, szemmozgás, tekintet, testhelyzet, mozdulatok, gesztusok. Új képességek, kompetenciák kialakítása rugalmasság, alkalmazkodóképesség az önálló és társas tanulás képessége problémamegoldó képesség bizonytalanság kezelésének képessége megbízhatóság, kiszámíthatóság együttműködés képessége az írott kommunikáció alkalmazásának képessége különböző kultúrák közti kommunikáció képessége az információs és telekommunikációs technikák alkalmazásának képessége. Differenciálás 26

PEDAGÓGIAI PROGRAM az oktatás tartalmában új kompetenciák kialakítása rugalmas szervezeti keretek (osztálybontás, feladatra szerveződő team) szervezési módok (egyéni, páros, csoportos, frontális) Kooperatív módszerek A tanulók csoportmunkát végeznek, amelyben ugyanúgy felelősek egymás tanulási eredményeiért, mint a sajátjukért. csoportos tanulás- egyéni teljesítmény módszer csoportos tanulás- egyéni vetélkedő módszer csoportos értékelés, egyéni felelősség, egyenlő esély mozaiktanulás módszere csoportkutatás módszere Motiváció Az egyén már meg lévő szükségleteire építve: játék, mozgás, változatosság, új információk iránti igény, eredményesség. Önszabályozó mechanizmusok: belső érdeklődés, erőfeszítés és kitartás, együttműködés, versenyeztetés, egészséges vetélkedés.

Az alapfokú művészetoktatás olyan művészetpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly az aktív tevékenységek formájában megvalósuló képesség és személyiségfejlesztésen van. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető, és sajátos tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a képzőés iparművészeti, műveltség megalapozásához. A tananyag a tanulók művészeti készségfejlesztésének, esztétikai, személyes és társas kompetenciafejlesztésének eszköze. A művészetoktatás az ismeretgazdagítás, a készség- és képességfejlesztést a személyiségformálás kivételes lehetőségeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja. Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kiegészítse az általános és középfokú iskolában folyó művészeti nevelést, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészeti iskolában az első szak tanulása kedvezményes térítési díj mellett, a második szak tanulása tandíj (a költségek térítése) mellett lehetséges. Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó művészeti nevelés és oktatás céljában, tartalmában, eszközeiben, személyi és tárgyi feltételeiben eltér a Nemzeti alaptanterv által biztosított művészeti neveléstől. Tantervi programjáról, vizsgakövetelményeiről, személyi, tárgyi feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.

A művészeti szakképzés lehetőséget teremt az alkotóképesség fejlesztésére, az értékkel bíró tárgyak létrehozására. A képzés során a tanulókat az ötlettől a kivitelezés folyamatain vezetjük végig. A szakmákhoz kötődő anyag- és eszközhasználat ismereteinek elsajátítását felkészült művésztanárok végzik. Az oktatás és képzés megvalósítására korszerű műhelyek állnak rendelkezésre.

27

PEDAGÓGIAI PROGRAM A szakközépiskola feladata az alapműveltség közvetítése mellett diákjainak alkalmassá tétele a szakirányú munkavállalásra, felkészítés az érettségi vizsgára, illetve a felsőoktatásban való szakirányú továbbtanulásra. A szakközépiskola korábban öt, párhuzamos képzést biztosító évfolyammal működött, 2013 szeptemberétől négy évfolyammal működik, az ötödik évfolyamon szakképesítés megszerzésére van lehetőség A művészeti szakközépiskola szakmai feladatait a szakközépiskolai kerettanterv jelöli ki.

I/2. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN (NAT) MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA Hit- és erkölcstan Az iskolai keretek között folyó hitoktatás szervezése, tartalmának meghatározása és felügyeletének ellátása, minden nevelési-oktatási intézménytípus (óvoda, iskola, kollégium) esetén az adott egyház és az adott egyház nevében eljáró jogi személy hatásköre. A hitoktatás célkitűzései Intézményünk célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza hű polgáraivá, evangélikus tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá, a más felekezetű tanulókat egyházunk megbecsülésére, és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával, a lehetőségekhez képest saját egyházuk segítségével is nevelje. A hitoktatás az egyházi iskolák pedagógiai programjának szerves részét alkotja, és beépül az intézmény munkarendjébe. A tantárgy választásának feltételei A hitoktatás választásáról a tanulók és a szülők együttesen nyilatkoznak a beiratkozásnál, hogy a gyermek melyik felekezet hitoktatásán vesz részt. Az a felekezeti hitoktatás választható, amely felekezetnél a keresztségben részesült a tanuló. A hitoktatás szervezési kérdései Az intézmény a beiratkozási igények felmérése után megkeresi az egyházi jogi személyeket a hitoktatás megszerzése céljából. Ha valamely felekezet nem tudja a hitoktatást vállalni, a tanuló a fenntartó evangélikus felezet hitoktatásban részesül. Intézményünkben hit- és erkölcstan oktatása folyik valamennyi évfolyamra heti 2-2 órában. Heti egy alkalommal a tanulók és a pedagógusok közös istentiszteleten vesznek részt.

28

PEDAGÓGIAI PROGRAM

I/3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Korszerű ismeretek átadása (készség-képesség-jártasság fejlesztése, információ értelmezése, feldolgozása, integratív oktatás). Tanulói önmegvalósítás (önképzés+tehetséggondozás, szabadon választható foglalkozások, speciális képzések lehetősége). Pályaorientációs pedagógiai stratégiák (felkészítés magasabb szintű tanulmányokra). A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása; az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. Az iskola elősegíti, hogy tanulói minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség - a művészeti nevelés és oktatás mellett - jelen van a gondolkodás művelésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló iskolai tevékenységben. A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskola saját éthosza, mindennapjainak létmódja, az a légkör és környezet, amelyben az iskolai élet zajlik. A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti-társadalmi környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. A személyiségfejlesztés alapelvei: humanista értékrend közvetítése az egyetemes és nemzeti kultúra értékeire támaszkodva egymás emberi méltóságának tiszteletben tartása önművelés igényének felkeltése a kreatív és projekt feladatokon keresztül megfelelő és egyenlő feltétel biztosítása minden tanuló számára a tanulók segítése a szociokulturális hátrányok leküzdésében a továbbtanulási irány, illetve a pályaválasztás segítése. A tanulással kapcsolatos pedagógiai módszerek arra irányulnak, hogy a gyerekek szeressenek és akarjanak tanulni. A tanulók a tanítás-tanulás folyamatában olyan feladatot kapnak, amelyet szívesen és szorongás nélkül tudnak teljesíteni, fokozatosan nehezítve, kialakítva a diákok közötti egészséges versenyszellemet is.

I/4. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK „Az egészségfejlesztés olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, illetve javítsák azt. A jóllét állapotának elérése érdekében az egyén vagy

29

PEDAGÓGIAI PROGRAM csoport legyen képes azonosítani és megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és / vagy megváltoztatni környezetét, vagy megküzdeni azzal.” Ottawai Charta Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek egészséges életvitel kialakítására, segítsenek a káros függőségekben vezető szokások (dohányzás, alkohol – és drogfogyasztás) kialakulásának megelőzésében. Felhívjuk a tanulók figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára, s arra, hogy vegyék igénybe azokat. Az iskola fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az iskolai környezet mint élettér biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.

Mindennapi testmozgás Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Célunk az, hogy a gyerekeknek életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele. A tanulót a testnevelés órán sikerélményhez juttatjuk, hogy a mozgást örömmel végezze. Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is. Az iskolai testnevelési óra keretében tartásjavító tornát iktatunk be. A testnevelési tananyag egészében különös figyelmet kap a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire. Minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző-rendszer megfelelő terhelése. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban. A gyógytestnevelést az eddigi hagyománynak megfelelően biztosítjuk. A testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében). A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

Táplálkozás Hazánkban kiemelkedően magas a cardiovasculáris és a daganatos betegségek halálozási száma. Ennek nagyfokú javulása a helyes táplálkozással érhető el. Egy gyermek étkezése, a fejlődő szervezet igényei miatt, különös gondoskodást követel. Itt a legfontosabbak az elméleti ismeretek, az iskolai étkeztetések milyensége. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt magas a túlsúlyos fiatalok aránya, ez azonban ma már vetekszik az alultápláltság mértékével. A súlynövekedés a serdülőkor éveiben fokozódik, erre is gondolni kell. Szeretnénk elérni, hogy minden gyermek olyan táplálékhoz jusson, amire szervezetének szüksége van. A helyes táplálkozáshoz, mind az ételek mennyisége, minősége, valamint az elfogyasztás módja hozzátartozik. Szeretnénk elérni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az 30

PEDAGÓGIAI PROGRAM iskolában étkezzenek. Az étkezést biztosító Gyermekélelmezési Intézet a kornak megfelelően, szakmai szempontból optimálisan állítsa össze az étlapot. Biztosítjuk a speciális étkezési igényű gyermekek (cukor-, liszt- laktózérzékeny) étkeztetését. Gazdagítjuk az iskolai büfé választékát /Gyümölcs, joghurt, kefír, barnalisztbõl készült péksütemény…/ Osztályfőnöki órák keretében felvilágosító órákat szervezünk, esetleg kóstolókkal, mintaétrend bemutatásával.

Testi-lelki egészség Tudatosítjuk tanulóinkban e kettő szoros kapcsolatát. Hitoktatóink, lelkészeink kiemelt feladatuknak tekintik a lelki gondozást. Erősítjük a pozitív egészség jegyeinek kiteljesedését a mindennapokban Jó közérzet Kiegyensúlyozottság Megelégedettség Munkakedv Kreativitás Életöröm Pozitív társas kapcsolatok Empátia Problémaviselés, megoldási képesség Célszerű alkalmazkodás Terhelhetőség Erősítjük az őnmegvalósítási szükségleteket Tudásvágy Megismerés Önképzés Valakihez való tartozás Önbecsülés Mások megbecsülése

Az iskolai erőszak megelőzése Passzív komponensek: kamerák az egész iskolában és a hátsó kapunál állandó portai szolgálat Aktív komponensek: bizalomra épülő diák-tanár kapcsolat - kiemelt szerepe van az osztályfónököknek aktív diákönkormányzat, mely minden osztályban jelen van – a kortárscsoport jelentősége azonnali, megfelelő intézkedés ha szükséges, teljes körű nyilvánosságra hozás a heti áhítatokon

31

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Személyi higiéné Személyi higiéné: az egyénre vonatkozatott, életkori sajátságoknak megfelelő helyes egészségügyi szokások összessége. 1. Bőrápolás módja, anyagi, eszközei 2. Tisztálkodás módjai, anyagai, eszközei 3. Napozás, kvarcolás, szolárium 4. Tetoválás, testékszer A témáról a következő órákon beszélünk: kémia, biológia, osztályfőnöki – szaktanárok, védőnő, illetve bárhol, bármikor, amikor aktuális

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása (biológia-egészségtan). Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, ezekre a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet fordítunk. Osztályfőnöki órák. Tanórán kívüli foglalkozások Napközis foglalkozások. (A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak is.) Délutáni szabadidős foglalkozások. Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Egészségnap. Sportrendezvények, kulturális programok. Kirándulások, túrák, sportprogramok. Tájékoztató fórumok Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató. Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb. Szakmai tanácskozások, tréningek (Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma). Iskolán kívüli rendezvények Kortárssegítő képzés. Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz. Módszerek Előadás, felvilágosító videofilmek megtekintése, közös beszélgetések, vita, egyéni beszélgetések, tanácsadás, játékok (szituációs, kapcsolatteremtést segítő, bizalomerősítő), riport (kérdőíves felmérés, direkt riportok), interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról, serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások, kortárssegítők képzése, problémamegoldó gyakorlatok,

32

PEDAGÓGIAI PROGRAM értékeléssel. Részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása), környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés), a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése, célzott akkreditált programok alkalmazása (drog prevenció, dohányzás, táplálkozási programok stb.) egészségnapok, hetek, sportprogramok, parlagfű mentesítési program, balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása, szülők és a család bevonása a programokba, nevelésük.

A segítő kapcsolatok színterei Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Szülői munkaközösség Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába bevonjuk a szülői munkaközösséget, hogy megnyerjük támogatásukat. Ez a szövetség garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Iskolaorvos, védőnő A tanulók iskolaegészségügyi ellátását az iskolaorvos és a védőnő a nevelési-oktatási intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és az önkormányzat más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejleszési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek. Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek- és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának.

Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek az egészségnevelési munkához szükségesek, azonban lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell az egészségnevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a tanórák és az egészségnevelési programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás 33

PEDAGÓGIAI PROGRAM eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a egészségnevelés speciális eszközigénye is.

Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció formái kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel házi dolgozat készítése poszterek készítése és bemutatása iskolarádió felhasználása híradásra faliújságon közölt információk készítése belső levelező rendszer használata. Iskolán kívüli kommunikáció formái cikkek feldolgozása különböző napilapokból egészséges életmóddal kapcsolatban tudományos cikkek feldolgozása rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése előadások népszerűsítése, programok kifüggesztése az iskola honlapján közzétett információk.

I/5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja. Tanulóink sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a nemzettudatot, elmélyítik a nemzeti önismeretet és a hazaszeretetet. A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. A tanulók ismerjék az egyetemes kultúra legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek nyitottak a külföldi szokások, kultúrák, vallások - a másság – iránt, becsüljék meg ezeket. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Éppen ezért az iskolának az új információs környezetben eligazodó, s azt szelektív módon használni képes fiatalokat kell nevelnie. A kommunikációs kultúra az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, megbecsülésének döntő tényezője.

Az iskola legfontosabb közösségfejlesztési színterei Az iskolaközösség – a templomi közös heti áhítatok, évfolyamközösség, osztályközösség, tanulócsoportok, diákönkormányzati team, kollégiumi csoport.

34

PEDAGÓGIAI PROGRAM A tanulók a különböző színterek keretein belül felismerik a közösség erejét. Az együtt munkálkodás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához.

Az iskola szereplőinek együttműködése Az iskola vezetése az éves munkatervben meghatározott módon tart kapcsolatot az iskolában működő szervezetekkel, az oktató-nevelő munka célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. Ezen szervezetek: munkaközösségek, diákönkormányzat, szülők közössége, érdekvédelmi szervezetek. A hivatalos kapcsolattartáson túlmenően a jó együttműködést segítik elő az iskolai- és az osztályszervezésű rendezvények: vetélkedők, klubdélutánok, táncestélyek, kulturális napok, stb. A rendezvények megszervezését és lebonyolítását a diák- önkormányzat, a DÖK-ért felelős tanár és az osztályfőnökök végzik az igazgatóhelyettesek felügyelete mellett.

I/6. A PEDAGÓGUSOK, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Az iskola tanárai az egyházi törvényben meghatározottak szerinti pedagógusok lehetnek. A képesítési feltételeket a mindenkor érvényben lévő köznevelési törvény írja elő. Anyanyelvi lektorként szakképzett külföldi állampolgár, óraadóként tanárjelölt is alkalmazható. Hitoktatást lelkészi diplomával vagy hittantanári képesítéssel rendelkező személy végezhet. Pedagógusnak evangélikus vallású, elkötelezett keresztyén, erkölcsileg feddhetetlen, egyházhoz hű jelöltet lehet megválasztani, aki megfelelő végzettséggel rendelkezik és a munkakörével kapcsolatos feladatok ellátására alkalmas. Amennyiben a pályázati szakaszban nincs megfelelő evangélikus jelentkező, úgy alkalmas minősítésű más felekezetű pedagógus is alkalmazható, ha vállalja az iskola értékrendjét és szellemiségét. A személyre szóló jog-, felelősségi-, hatásköri viszonyokat a munkaköri leírások tartalmazzák.

A pedagógus A pedagógusok joga, hogy az iskolában elfogadott tanterv, és pedagógiai program, valamint a NAT-ban megfogalmazottak alapján válassza ki a tananyagot, a tanítás módszereit és eszközeit, egyházi, szakmai testületek, egyesületek, kamarák, érdekvédelmi szervezetek tagja legyen, képviselőként részt vehessen a helyi, regionális és országos egyházi közoktatással foglalkozó testületek munkájában, részt vegyen szervezett továbbképzésen. A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse tudásukat.

35

PEDAGÓGIAI PROGRAM A pedagógus kötelessége, hogy a rábízott tanulókat keresztyén szellemben nevelje, fejlődésüket figyelemmel kísérje és elősegítse, ismereteiket gyarapítsa, pozitív erkölcsi vonásaikat fejlessze, értékes jellembeli tulajdonságaikat erősítse, készítse fel őket önálló keresztyén életre, tartsa tiszteletben az általános emberi jogokat, beleértve a gyermekek jogait és a személyiséghez fűződő jogokat. Az egyházi előírásokat, az iskola tanulmányi és munkarendjét megtartsa, szakmai és pedagógiai felkészültségét állandóan fejlessze, a tanulók szüleivel (gondviselőivel) a szükséges kapcsolatot fenntartsa, nevelje tanítványait - szaktárgytól függetlenül - a helyes és kulturált magyar beszédre és írásra, tanmenete alapján haladjon a tanításban, s tantárgyának az egy tanévre előírt teljes óraszáma legalább 80 %-ának megtartására törekedjen, részt vegyen az iskola által szervezett ünnepélyeken és a nevelőtestületi értekezleten, a szakmai területén kiváló képességeket felmutató tanulókkal rendszeresen foglalkozzon.

Az osztályfőnök Az osztályfőnök legfontosabb feladatai, hogy az igazgató felkérésére lehetőleg az osztály érettségijéig lássa el feladatát, ismerje meg a tanuló személyiségét a tanulói tevékenység különféle formáiban (óralátogatás, szükség esetén családlátogatás, diákotthon, kirándulás, stb.) szóban és írásban tartson kapcsolatot a szülőkkel, kísérje figyelemmel a tanulók elfoglaltságát, képességeiknek megfelelően irányítsa pályaválasztásukat, kísérje külön figyelemmel a kollégiumban lakókat és a bejárókat. 1. Neveléssel kapcsolatos feladatok A tanulók személyiségének alakítása A közösségi élet kialakulásának elősegítése A tanulók otthoni körülményeinek megismerése A tanulók egyéni problémáinak megismerése Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel Közösségépítő játékok, programok szervezése osztályfőnöki óra keretében Szociális érzékenység fejlesztése 2. Adminisztratív feladatok Az osztállyal kapcsolatos adminisztráció ellátása A mulasztások számontartása Fegyelmi büntetés kiosztása Az igazgató intézkedéseinek végrehajtása 3. Tanulást segítő feladatok Tanulásmódszertani ismeretek fejlesztése Továbbtanulás, pályaválasztás segítése 36

PEDAGÓGIAI PROGRAM A tanulók tanulmányi előmenetelének segítése 4. Az iskola életéhez kötődő közvetítő feladatok Az osztály és a tanárok közötti viszony koordinálása Rendszeres konzultáció az osztályban tanító tanárokkal A tanulók érdekeinek képviselete az iskola előtt A tanulók tájékoztatása iskolai ügyekről 5. Tájékoztatási feladatok A szülők tájékoztatása gyermekük iskolai előremenetekéről A szülők tájékoztatása aktuális iskolai ügyekről A tanulók tájékoztatása iskolai ügyekről Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel 6. Társas készségek fejlesztése, értékorientáció A tolerancia fejlesztése, a másság kezelése A szolidaritás fejlesztése A felelősségtudat és helyes önismeret kialakítása A társadalmi szabályok elsajátításának elősegítése A demokratikus készségek kialakítása Az igazságosság problémáinak megbeszélése A viselkedéskultúra és az érzelmi intelligencia fejlesztése A tanulók saját értékrendje kialakításának elősegítése 7. Az egészségmagatartás befolyásolása A szexuális élettel kapcsolatos kérdések megbeszélése Az egészségre káros szokások kialakulásának megelőzése Váratlan események, élmények feldolgozása Az erőszak egyéni és társadalmi veszélyeinek tudatosítása A keresztény értékrend fejlesztése 8. Iskolai problémák és konfliktusok kezelése A tanárok és a diákok közötti konfliktusok megbeszélése Az osztály aktuális problémáinak megbeszélése Az értékekre épülő tekintély és a becsületesség kialakítása 9. Állampolgári jogok tudatosítása

37

PEDAGÓGIAI PROGRAM A tanulók jogtudatának fejlesztése A világban való tájékozódás elősegítése A társadalmi szabályok elsajátításának elősegítése A tanulók saját értékrendje kialakulásának elősegítése

I/7. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. Iskolánk képességkibontakoztató felkészítést nem végez. A pedagógus legfőbb munkaeszköze a saját személyisége. Empátiás készsége révén alkalmassá válik arra, hogy hamar felfigyeljen a gyermekek viselkedésében bekövetkezett változásokra. Bármilyen, a megszokottól eltérő magatartásforma azt jelentheti, hogy a gyermek életében olyan változás történt, amely megzavarta addigi helyzetét. Amennyiben ez kedvezőtlen hatású, abban az esetben törekedni kell a probléma megoldására. Meghatározó többletet jelent, hogy pedagógusaink a keresztyén értékrend mellett elkötelezett emberek. Olyanok, akik a Jézus Krisztusba vetett hitükből fakadóan, a felebarát iránti szeretettel, a türelemmel és megbocsátással fordulnak a rájuk bízott gyermekek felé. Ennek alapján érthető, hogy oktatási intézményünkben a pedagógiai munka részeként a gyermekek mentális, erkölcsi nevelésére is kiemelt figyelmet fordítunk. Tanulóink előmenetele, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése érdekében segítenünk kell, hogy optimális környezetben éljenek. Az osztályfőnökön, az ifjúságvédelmi felelősön keresztül nagy hangsúlyt fektetünk a magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók közösségben betöltött szerepére. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat 12 éves korukig szakvizsgálatra küldjük. A törvényi szabályozás lehetőségein kívül eső tanulókat is méltányosan kezeljük.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Szoros kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal.A napközi otthonos foglalkozás biztosítása. A felzárkóztató foglalkozások. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai. A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. A tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, 38

PEDAGÓGIAI PROGRAM tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól szakértői vélemény alapján. Lehetőség biztosítása a magántanulói jogviszony létesítésére az előírásoknak megfelelően.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézségnek és kudarcnak több oka lehet: fejletlen kognitív képességek (képzelet, koncentráló képesség alacsony szintje), érzelmi problémák szociális, kulturális vagy nyelvi hátrányok hosszú távú speciális tanulási nehézségek: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, súlyosabb beszédhibák, stb. Tevékenységek, eljárások A pontos diagnózis meghatározása: a szaktanárok javaslatára szakértők végzik az 5. és a 9. évfolyamokon a diákok vizsgálatát, és a vizsgálat eredményéről szakvéleményt adnak. Az okok feltárása: megfigyelések (osztályfőnök, szaktanárok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős), családi körülmények megvizsgálása (családlátogatás, szülőkkel való beszélgetés), ha szükséges, kiegészítő vizsgálatok kérése. A pedagógiai munka felülvizsgálata: követelmények, a tanulóval szemben támasztott elvárások módosítása. A segítés formái A tanórai differenciált foglalkoztatás, felzárkóztató foglalkozás (korrepetálás szervezése). Külső körülmény esetén a hátráltató tényező felszámolásának megkísérelése, illetve annak enyhítésére szolgáló intézkedések (osztályfőnök, gyermek - és ifjúságvédelmi felelős, illetve külső segítség igénybevétele). Intézményen belüli ok esetén a szükséges pedagógiai eljárások meghatározása (például csoportváltás, egyéni motiváció).

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az ifjúságvédelmi felelős a tanév elején felmérést készít a diákokat érintő problémákról. Ebből kiderül, hogy kik és milyen szociális hátránnyal küzdenek. A felmérés elkészítése után már jól láthatóak a megoldásra váró feladatok. Minden tanuló problémáját egyedileg kell kezelni, úgy, hogy az a legkisebb sérüléssel oldódjon meg. A legtöbb esetben iskolán belül rendezhető az eset. A szociális hátrányok enyhítésére több lehetőség is rendelkezésünkre áll. Az érintett gyermekek az étkeztetésben, a tanszerellátásban részesülnek anyagi támogatásban. Lehetőség van arra is, hogy kollégiumban lakó diákok esetében a térítést részben vagy egészben az iskola fizesse meg. Amennyiben szükségesnek látszik, úgy kezdeményezzük az önkormányzatnál a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását. Az anyagi természetű bajban segítséget jelent az a törekvésünk, hogy a különböző szervezetek által meghirdetett pályázatokat figyelemmel kísérjük, a rászoruló diákokat pályáztatjuk.

Tehetséggondozás A nemzet elemi érdeke, hogy képességeiknek megfelelő fejlesztő képzést kapjanak azok a tehetséges gyermekek, akik valamilyen műveltségterületen kimagasló érdeklődést, motivációt,alkotóképességet, gyors előrehaladást, kiemelkedő eredményeket mutatnak az általános iskolában, az alapfokú művészeti iskolában vagy a középfokú iskolában. Az iskola feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges 39

PEDAGÓGIAI PROGRAM tanulók felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A tehetséggondozás a pedagógusok kötelező feladata. „A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” A tehetség kibontásában rendkívül fontos az információ felvétele és kezelése, a problémaérzékenység és a megoldásra való törekvés, valamint a kompetencia, tehát a hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen. A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik: az elkülönítés (speciális tanfolyamok, osztályok, csoportok, műhelyek kialakítása), a gyorsítás (a kiemelkedően tehetséges tanulók esetén a tanulási szakaszok lerövidítése), továbbá a dúsítás (egy-egy téma mélyebb feldolgozása). Intézményünk összetett képzési rendszere (általános iskola, gimnázium, művészeti szakközépiskola, alapfokú művészetoktatás, kollégium) lehetővé teszi, hogy a speciális képességű tanulók tehetségének kibontakoztatásával, gondozásával iskolarendszerű oktatás keretében foglalkozzunk. Ez a hosszantartó, de tartalmában változó, egyre differenciáltabb pedagógiai munka lehetővé teszi, hogy a tanulók egyéni képességeit egyre jobban megismerve a tehetségígéretekből alkotni tudó tehetséges embereket formáljunk. A tehetséggondozást a differenciált oktatás mellett a kiscsoportos foglalkoztatás, az egyénre való odafigyelés, a technikai ismeretek sokszínűsége jelenti. Tantestületünk szoros kapcsolatot tart fenn a diákokkal, elfogadóak vagyunk, bátorítjuk és biztatjuk tanítványainkat. Provokatív, gondolkodtató és egyéni munkát igénylő feladatokkal a járatlan út felé is vezetjük őket a világ, és önmaguk megismerése érdekében. Állandó és odaadó figyelmet fordítunk a tehetségígéretek megtalálásában, gondozásában, s ígéretes tehetségekké formálódásában. Tanárainktól elvárjuk, hogy maguk is aktívak és kreatívak legyenek munkájukban, s legyenek mesterei hivatásuknak. Konkrét feladatok Országos, regionális, megyei, városi tanulmányi versenyeken való részvétel, kiemelten kezeljük az evangélikus gimnáziumok között meghirdetett versenyeket. A tanulók igényeinek megfelelően lehetővé tenni a szabadidő hasznos eltöltését, melyet az iskola programszervezője koordinál. Emelt szintű érettségi vizsgára készítünk fel. Pályázatokra hívjuk fel a tanulók figyelmét. A tehetséges diákokat Piroska, Erzsébet, Judit, Brózik János, Mazán László, Csillag, Iskolámról iskolámért, az év történésze, a BEG díszpolgára, a BEG kiválósága díjjal jutalmazzuk. Nyári táborok szervezése (nyelvoktató, művészetoktatás, informatika, sport). Iskolánk alapítványa is támogatja tanulóinkat a munkájukhoz szükséges eszközök beszerzésében. Az iskola művészeti és osztályfőnöki munkaközössége létrehozta a Pátkai Tehetségpontot iskolánkban. A Pátkai tehetségpont tehetségmentő és tehetséggondozó törekvése az iskoláskorúak széleskörű kulturális, azon belül a környezeti, kulturális, művészet-esztétikai, életvezetési kompetenciáinak sokrétű fejlesztésére irányul. Programunk részben beépül a tanórai tevékenységekbe (művészet, nyelv, osztályfőnöki), de a tanulók tanórán kívüli elfoglaltságát is szeretnénk színesebbé tenni olyan módon, hogy valós szituációban, életszerű feladatok kipróbálásán keresztül speciális képességek felismerésére legyen lehetőségük. A művészet és az idegen nyelv bázisára támaszkodva, valamint a környezetünk lehetőségeit (kulturális, humán, tárgyi) felhasználva a tanulók speciális képességeinek felismerésére és fejlesztésére törekszünk. Hangsúlyozzuk a pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztése, a tehetségnevelés terén. Nyitott és rugalmas együttműködésre törekszünk a már meglévő partnerekkel, (egyházi iskolák, szakmai szolgálatok, szakirányú szakközépiskolák, szülőitársadalmi környezet). A tehetséges tanulók közép- és felsőfokú szakirányú továbbtanulásra való 40

PEDAGÓGIAI PROGRAM felkészítését támogatjuk. Szeretnénk a fiatalokat a megye művészeti és közéletébe aktívan bevonni azért, hogy a térség megtartó erejét növeljük. Természetesen számítunk a környezetünkben, illetve az országban működő tehetségpontok tapasztalatára, együttműködésére is.

I/8. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE 1.Diákkörök létrehozásának rendje a tanulók közös tevékenységének megszervezésére Diákkör létrehozását bármelyik tanuló kezdeményezheti legalább nyolc érdeklődő diák esetén. A diákkörök megalakulásukkor alapszabályban rögzítsék tevékenységük körét, formáját, rendjét. Tevékenységük nem irányulhat a társadalom ellen, nem lehet politikai indíttatású és a keresztyén erkölcsi normáktól eltérő. Nem zavarhatja az iskolahasználókat jogaik gyakorlásában. Az alapszabály ismeretében működésüket a DÖK hagyja jóvá a tantestület egyetértésével. 2. A tanulók nagyobb közösségének meghatározása az iskolai diákönkormányzat kötelező véleményezési jogának gyakorlásához. A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a “tanulók nagyobb közösségének” tekinthető egy osztály (kb. 30 fő), illetve az ennél nagyobb létszámnak megfelelő tanulói csoport. 3. Véleménynyilvánítási jog gyakorlása Az iskola a tanulók véleménynyilvánítási jogának gyakorlását segíti, ahhoz lehetőséget biztosít. A tanuló a jogszabályban meghatározott kérdésekről véleményt nyilváníthat többek között: diákközgyűlésen, küldöttgyűlésen, osztályfőnöki órákon és eljuttatja véleményét a DÖK vezetéséhez. 4. Iskolai média, diákmédia Az iskolarádió működtetése: Az iskolarádió az igazgató előzetes engedélyével és jóváhagyásával működhet. Az iskolarádió szerkesztősége 3-5 főből áll, akik maguk közül felelős vezetőt választanak. Az iskolarádió működését 3 fő bizottság felügyeli, melynek tagjai: a DÖK elnöke, a szabadidőszervező, a DÖK patronáló tanár. Az iskolaújság működtetése: Az iskolaújság szerkesztősége 3-5 főből áll, akik maguk közül felelős vezetőt választanak. Az iskolaújság működését 3 fős bizottság felügyeli, melynek tagjai: a DÖK elnöke, a szabadidő-szervező, az újság főszerkesztöje, a humán munkaközösség egyik tagja.

I/9. KAPCSOLATTARTÁS A TANULÓKKAL, SZÜLŐKKEL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a 41

PEDAGÓGIAI PROGRAM diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és az osztályok diákképviselőinek útján, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, vagy a nevelőtestülettel. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrzőn/e-naplón keresztül írásban) tájékoztatják.

A család és iskola együttműködési formái Hagyományos formák: fogadóóra (tanáronként egyéni), fogadónap (egységesen), szülői értekezlet, nyílt nap, véletlen találkozások, levelezés, ellenőrző, telefon, e-mail, SZMK tevékenység, pályaválasztási tájékoztató. Előremutató formák: múzeumlátogatások, kiállítások szervezése tanulók és szülők munkáiból, versenyek szervezése, lebonyolítása szülők vezetésével, szülők által tartott ismeretterjesztő előadások, szakkörök szülők által vezetése, közös sportnapok. Kölcsönös bizalommal és tapintattal fordulunk egymás felé, nyíltan és őszintén tárjuk fel a problémákat, fejlődési lehetőségeket, lehetőséget és nyílt fórumot adunk a vélemények kifejtésére, kellő időt fordítunk a problémák meghallgatására, lehetőleg minden szülővel jó munkakapcsolatot építünk ki, alaposan megismerjük a tanulókat és a szülőket is. Fontos, hogy a szülőket érzelmileg is megnyerjük az iskola és a nevelés ügyének, ezért munkánkat a nyitottság, a befogadás képessége jellemezze. Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a tanulóközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői munkaközösségnek az intézményvezető tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői munkaközösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kettő, a munkatervben rögzített időpontú, szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú, szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulókat érintő ügyekről. Az írásbeli értesítésen az elektronikus napló levelező modulján keresztül, illetve az e-mail címen keresztül történő értesítést is érteni kell. Erkölcsi elvárások a szülőktől Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülői társadalom igazolja. Az intézmény igazi keresztyén szellemisége csak akkor születhet meg, ha a szülői ház támogatja az egyház nevelési elképzeléseit. Ennek érdekében meg kell ismertetni a szülői közösségekkel az iskola szellemiségét,

42

PEDAGÓGIAI PROGRAM nevelési alapelveit, a szülők jogait és kötelességeit. Foglalkozni kell személyesen a családi problémákkal, alkalmat kell adni arra, hogy a gyakorlatban is megismerjék az intézmény munkáját. Ugyanakkor elvárható, hogy a szülők elfogadják és tiszteljék az intézmények evangélikus jellegét, értékrendszerét, nevelési elveit, becsüljék az ott dolgozó pedagógusokat. A családban is próbálják felelősen, a keresztyén értékrend szerint nevelni gyermekeiket. Problémáikat beszéljék meg az érintettekkel, s közösen keressenek megnyugtató megoldást a gyermekek érdekében. A szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg és feladatok terhelik Megválasztja vezetőségét, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, kapcsolatot tart az iskola vezetésével, az érettségi ideje alatt büfét szervez, az iskolai ünnepségek megrendezésében, szervezésében aktív részt vállal, aktív segítséget nyújt a SZJA 1 %-ának a megszerzésében, 1 főt delegál az Igazgatótanácsba, képviselője útján figyelemmel kíséri az érettségi vizsga előkészítését, megszervezését és lebonyolítását az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően.

Kapcsolat az iskola partnereivel Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak fenn a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival - meghívás és egyéb értesítés alapján. Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez is. Az iskola vezetésén túlmenően az iskola szervezetei, pedagógusai és diákjai is tartsanak fenn az intézmény céljainak megvalósítását elősegítő gyümölcsöző külső kapcsolatokat.

I/10. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA A vizsgaszabályzat jogi kerete a 2011. évi CXC. Törvény (Knt) a köznevelésről és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (R). A helyi vizsgaszabályzat nem tartalmazza az állami (érettségi, szakmai) vizsgákat, azokra egységesen magasabb jogszabály (a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet, illetve a a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet) vonatkozik.

Tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályait a 20/2012. (VIII.31.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról EMMI rendelet 24. A tanuló 43

PEDAGÓGIAI PROGRAM tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok című pontja tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgát iskolában - illetve a R-ben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt lehet tenni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei megegyeznek az intézmény helyi pedagógiai programjában foglaltakkal. Amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik mielőtt a válaszadást befejezné, pótló vizsgát tehet. Pótló vizsgát csak az elmaradt vizsgarészekből kell tenni. Amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról neki felróható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedély nélkül távozik mielőtt a válaszadást befejezné, javítóvizsgát tehet. 1. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek Az osztályozó vizsga a tanulmányok alatti vizsga egyik módja, amelynek célja a tanuló tudásszintjéről való tájékozódás, a tanulmányi követelmények teljesítésének minősítése osztályzattal. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, ha éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. (a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon). Akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból. Aki vendégtanuló, aki olyan tantárgyból akar előrehozott érettségi vizsgát tenni, amelyből még nem teljesítette a tantervi követelményeket. Tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, illetve aki tanulmányait magántanulóként végzi. Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről félévkor és év végén osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. Az osztályozó vizsgán számon kért ismeretek a teljes tanév tananyagát felölelik. A javítóvizsga tanév végén utólagosan letehető vizsga azokból a tantárgyakból, amelyekből a tanuló tudását elégtelennel minősítették, vagy az osztályozó vizsgán a tudását részére felróható szabálytalanság vagy ok miatt nem tudták minősíteni. Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a tanítási év végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le, aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg. A javítóvizsgán számon kért ismeretek a teljes tanév tananyagát felölelik. A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a tanulmányok folytatásához szükséges ismeretekkel. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik, tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. A különbözeti vizsga minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. Aki más iskolából vagy osztályból szeretne nyelvi előkészítő évfolyammal indult osztály felsőbb évfolyamára átjelentkezni, annak mind az első, mind a második idegen nyelvből legalább 80%-ot kell a különbözeti vizsgán elérnie.

44

PEDAGÓGIAI PROGRAM A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamra lépés előfeltétele.

Osztályozóvizsgák az alsó tagozaton (1-4. osztály) A tantárgy neve Magyar nyelv és irodalom (1. osztály) Magyar nyelv Irodalom Matematika Környezetismeret Testnevelés és sport Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Hit-és erkölcstan

A vizsga részei írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli gyakorlati írásbeli gyakorlati gyakorlati -

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli

1.osztály (magyar nyelv és irodalom) • Hangos olvasás / félévkor 15 szó, év végén 15 mondat/ • Memoriterek /félévkor 1, év végén 2 vers / • Néma szövegértő olvasás /45 perces feladatlap/ • Írás, helyesírás (másolás, tollbamondás) – félévkor 20 perc, év végén 45 perc

2.osztály magyar nyelv • 45 perces feladatlap • Írás, helyesírás (másolás, tollbamondás) -15 szó,3 mondat (kij. és kérdő ) irodalom • Hangos olvasás /20 mondat, párbeszéddel/ • memoriterek /félévkor 1, év végén 2 vers/ • Néma szövegértő olvasás / 45 perces feladatlap/

3-4.osztály magyar nyelv • Tollbamondás • 45 perces feladatlap irodalom • Hangos olvasás /30 mondat, párbeszéddel/, tartalommondás • Memoriterek, /félévkor 1 vers, év végén 2 vers- és 1 szövegrészlet/ • Néma szövegértő olvasás/ 45 perces feladatlap/ 45

PEDAGÓGIAI PROGRAM • Önálló szövegalkotás (45 perc): 3. osztályban év végén képsorról 4. osztályban félévkor szövegalkotás megadott szavak felhasználásával, év végén megadott témák közül választhat. Osztályozás: 0-33% elégtelen 34-50% elégséges 51-75% közepes 76-90% jó 91-100% jeles Az egyes tantárgyak tananyagtartalmai megegyeznek a pedagógiai programban szereplő ismeretekkel. 2. Vizsgatárgyak, vizsgarészek: szóbeli vizsga, írásbeli vizsga, gyakorlati vizsga A tantárgy neve Életvitel és gyakorlat Hit- és erkölcstan Hon- és népismeret Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Matematika Irodalom Magyar nyelv Élő idegen nyelv Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészeti alapvizsga Ábrázoló és művészeti geometria Rajz, festés, mintázás gyakorlat Munkahelyi egészség és biztonság Térábrázolási rendszerek Stílustan és szaktörténet Technológia Tervezés és gyakorlat Művészeti vállalkozás nyelvi előkészítő évfolyam angol, német nyelv

46

9. I+SZ

A vizsga részei szóbeli szóbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli írásbeli szóbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli szóbeli gyakorlati írásbeli gyakorlati portfólió portfólió gyakorlati írásbeli gyakorlati szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli portfólió szóbeli 10. I+SZ

11. SZ

12. SZ

13. SZ

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. A vizsgán nyújtott teljesítmény minősítése Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki: 0 - 30 %→1 (elégtelen) 31 - 50 %→2 (elégséges) 51 - 70 %→3 (közepes) 71 - 85 %→4 (jó) 86 – 100 %→5 (jeles) Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. Ha a vizsgatárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követen a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. A dolgozat javítása pontozásos rendszerben történik, az egyes részpontokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az írásbeli maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám 60 %-ával egyezik meg. Amennyiben a tanulónak a tanév lezárását megelőzően kell teljesíteni adott tantárgyból a tantervi követelményeket (pl. előrehozott érettségi vizsga miatt), kizárólag az osztályozó vizsgán elért teljesítménye lehet az év végi osztályzata. Az év közben szerzett osztályzatok ebben az esetben érvénytelenné válnak.

4. Vizsgaidőszakok Javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között, illetve a sikertelen vizsgát követő három hónapon belül kell kijelölni. Osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban. Különbözeti vizsga: az igazgató által meghatározott időpontban. Művészeti alapvizsga: a tanév helyi rendje alapján Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. 5. Jelentkezés a vizsgákra Javítóvizsga a tanuló alanyi joga, nem kell rá jelentkezni. Különbözeti vizsgát az igazgató írhat elő. Osztályozó és művészeti alapvizsgára a tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig, az iskolában beszerezhető formanyomtatványon jelentkezhet vizsgára. 6. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A szóbeli vizsgák rendje A vizsgabizottság a vizsgabizottság elnökéből és két vagy több vizsgáztató tanárból áll. Az elnök az iskolavezetés egyik tagja, a vizsgáztató tanárok - lehetőség szerint - a vizsgatárgynak megfelelő képzettséggel rendelkező nevelőtestületi tagok. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. Megkezdett vizsga nem szakítható meg. A szóbeli vizsgán utoljára vizsgázó 47

PEDAGÓGIAI PROGRAM diákot a közvetlenül előtte vizsgázó diák a vizsga helyszínén köteles megvárni és feleletét végighallgatni. A szóbeli vizsgák nyilvánosak, de a megtekintési szándékot legkésőbb a vizsganap előtti munkanapon írásban jelezni kell az iskola igazgatóságán, és az csak akkor engedélyezhető, ha azzal a vizsgázó is egyetért. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. Az írásbeli vizsgák rendje A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A vizsgabizottság egyik tagja látja el a felügyeletet. A vizsgateremben, egy időben padonként 1fő tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc, magyar nyelv és irodalomból 60 perc. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani.

A gyakorlati vizsga rendje A testnevelés gyakorlati vizsga lebonyolítása megegyezik a szóbeli vizsgáéval, a vizuális kultúra gyakorlati vizsga pedig az írásbeli vizsgáéval. A gyakorlati vizsgát balesetvédelmi oktatás előzi meg, melyről jegyzőkönyv készül. 7. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javítóvizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. 8. A vizsgabizottság, vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgabizottság a vizsgabizottság elnökéből és két vagy több vizsgáztató tanárból áll. Az elnök az iskolavezetés egyik tagja, a vizsgáztató tanárok - lehetőség szerint - a vizsgatárgynak megfelelő képzettséggel rendelkező nevelőtestületi tagok. A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A szóbeli feleletek értékelése pontszámmal történik. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. 9. A vizsga során felmerülő feladatok és felelősségi körök 48

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az igazgató: felel a vizsgákért és megbízza a vizsgabizottság tagjait. Az 1. sz. igazgatóhelyettes: megszervezi a vizsgát. Az elnök: felügyeli a vizsga vizsgaszabályzat szerinti lebonyolítását. A kérdező tanár: tájékoztatja a diákokat a vizsgáról. 10. Felmentések a sikeres osztályozóvizsgák után Teljes mentesítés az értékelés alól. Mentesítés az órák látogatása alól, kivéve a testnevelés tantárgyat a mindennapi testnevelés kötelezettsége, illetve a hit- és erkölcstan tantárgyat, a keresztyén értékek közvetítésének folyamatossága miatt. 11. Jogorvoslat Amennyiben a diák vélelmezi, hogy a vizsga során a vizsgaszabályzat előírásai nem kerültek betartásra, - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül - az iskola igazgatójához jogorvoslati kérelmet nyújthat be.

Helyi tantervi vizsgák A) A nyelvi előkészítő osztályok félévi és év végi szintfelmérő vizsgája Angol nyelv: az írásbeli vizsga típusa: Cambridge Key English Test. Szintje: félévkor A2, év végén B1. Részei: 1) Reading and writing (olvasásértés) – nyelvhelyesség, íráskészség Időtartam: 75 perc. 2) Listening (hallott szöveg értése) Időtartam: 30 perc A vizsgák a nyelvórákon folynak, a felügyeletet az órát tartó tanár látja el. Az írásbeli teljesítmény értékelését a középszintű érettségi skála alapján végezzük. A szóbeli vizsga 3 tagú vizsgabizottság előtt zajlik, előzetes beosztás alapján. A vizsgáztató tanárok a csoportban tanító angol nyelvszakos tanárok. A vizsga időtartama 15 perc diákonként. Szintje: félévkor A2, év végén B1. Értékelése az emelt szintű érettségi százalékok szerint történik. Német nyelv: az írásbeli vizsga szintje: félévkor A2, év végén B1 Részei: 1) Leseverstehen (olvasott szöveg értése) – 60 perc 2) Grammatik (nyelvhelyesség) – 45 perc 3) Schriftlicher Ausdruck (íráskészség) – 60 perc 4) Hörvestehen (hallott szöveg értése) – 30 perc A vizsgák a nyelvórákon folynak, a felügyeletet az órát tartó tanár látja el. A szóbeli vizsga 3 tagú vizsgabizottság előtt zajlik, előzetes beosztás alapján. A vizsgáztató tanárok a csoportban tanító német nyelvszakos tanárok. A vizsga időtartama 15 perc diákonként. Szintje: félévkor A2, év végén B1.

49

PEDAGÓGIAI PROGRAM A félévi és év végi vizsgák értékelése érdemjeggyel történik, készségenként dupla súlyozással. A vizsgák összetett vizsgák, ezért az értékelés az érettségi vizsga értékelési előírásai szerint történik, az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki. 0 – 24 % 25 – 39 % 40 – 59 % 60 – 79 % 80 – 100 % B) Tizedesjavító dolgozat

1 (elégtelen) 2 (elégséges) 3 (közepes) 4 (jó) 5 (jeles)

Év végi tizedes-javító dolgozatot írhat a tanuló 8-13. évfolyamon, ha a tanév során szerzett érdemjegyeinek átlaga 1,50 és 1,99 között van, melynek kritériumai a következők - szint: tantervi minimum, típus: egyértelműen javítható, „teszt jellegű”, értékelés: százalékban (szerzett pont/összes pont) egészre kerekítve, minősítés: a százalékos teljesítmény a táblázat alapján módosítja a tanév során szerzett átlagot.

Dolgozat (%) Átlag korrekció

0-50 % 0.0

51-60 % +0.1

61-70 % +0.2

71-80 % +0.3

81-90 % +0.4

91-100 % +0.5

A tanuló év végi elégséges osztályzatát a tanév során szerzett érdemjegyek átlagának az átlag korrekcióval összegzett (kerekítés nélküli) tanulmányi átlaga alapján kell meghatározni, a helyi pedagógiai program szerint. C) Terítés Fogalma: a terítés sajátos értékelési forma, kiállításszerű, egyéni szakmai beszámoló. Célja: a művészeti szakközépiskolába járó tanulók szakmai képességeinek, tehetségének, szorgalmának prezentációja. Érintettek: a 9-13. évfolyam minden tanulója. A vizsgabizottság tagjai: az adott osztályokban tanító művész szaktanárok közössége. Módja: A szaktanárokkal történt konzultáció alapján kiállításszerűen mutatják be a tanulók félévi és éves teljesítményüket. A bemutató alatt a tanulók szóban is megfogalmazzák teljesítményüket. Az osztályban tanító művésztanárok a terítés végén osztályozó konferenciát tartanak és meghatározzák az alábbiakat: a tanuló félévi és év végi szakmai szorgalmát. A szaktanár által javasolt és az osztályban tanító művésztanárok által elfogadott terítés súlyozott érdemjegyét a szakmai gyakorlat és rajz, festés, mintázás tantárgyakból. A beszámítás módja: A terítésre kapott osztályzat kétszeres súllyal kerül be az elektronikus naplóba. Időpontja: a terítésre a tanév során két alkalommal kerül sor. A terítés a tanulók szakmai napján történik. Az első alkalom a félévi közismereti osztályozó konferenciát megelőző héten. A második alkalom az év végi közismereti osztályozó konferenciát megelőző héten.

Külső vizsgák

50

PEDAGÓGIAI PROGRAM Nyelvvizsga bizonyítvány: az A az írásbelit, a B a szóbelit és a C a teljes idegen nyelvi vizsgát váltja ki (jeles osztályzattal), amennyiben az adott idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát szeretne tenni a tanuló. Független vizsgabizottság elé a Knt. és a R. szabályozása alapján lehet jelentkezni.

Záró rendelkezések A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, az intézmény valamennyi tanulójára, a nevelőtestület tagjaira és kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írta elő. Felülvizsgálatát az intézmény igazgatója és a nevelőtestület kezdeményezi. Ha a törvényi szabályozás változik, a változást harminc napon belül át kell vezetni.

Iskolai záradékok Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó vizsga letételével folytathatja. Tl., N

Bn.,

….. tantárgy … évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: …. N., TI., B. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) .... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni. N., Tl. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozóvizsgát tehet. N., TI. A(z) ….. tantárgyból javítóvizsgát tehet. N., TI., B. A javítóvizsgán …. tantárgyból …. osztályzatot kapott …. évfolyamba léphet. TI., B. A …. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie. N.,TI.,B. A javítóvizsgán ….. tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. A(z) ….. tantárgyból …..-án osztályozó vizsgát tett.

TI.,B.

N.,TI.

Osztályozó vizsgát tett, TI.,B. Az osztályozó (különbözeti, javító-) vizsga letételére ….-ig halasztást kapott. TI.,B. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ….. iskolában független vizsgabizottság előtt tette le.

TI.,B.

A(z) ….. nyelv tantárgyból jeles osztályzatát a …….. számú nyelvvizsga bizonyítvány(ok) alapján kapta. Tl.,B.

51

PEDAGÓGIAI PROGRAM

I/11. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK HELYI SZABÁLYAI A tanulók felvétele jogszabály alapján történik. Azonos eredmény elérése esetén előnyben részesül az evangélikus felekezetű, illetve testvérgyerek jelentkező a felvételi rangsorolásnál. A jelentkezőknek nem kell részt venniük a központi írásbeli vizsgán és szóbeli elbeszélgetést sem tartunk részükre. A felvételi rangsort az általános iskolában elért eredményeik alapján alakítjuk ki a következő módon: a hetedik évfolyam évvégi és a nyolcadik évfolyam féléves osztályzatainak tanulmányi átlaga, és a hetedik osztály évvégi és a nyolcadik osztály féléves érettségi tantárgyak osztályzatainak átlagát átlagoljuk. Ha az általános iskola további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben részesíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, tanulókat. Az iskolába más oktatási intézményből átvétellel is be lehet kerülni. Az átvétel folyamán az igazgató egyezteti a két intézményben elsajátított tananyagot és amennyiben szükség van rá, a következő módokon hozza szinkronba azokat: különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással – pl. hittan, türelmi idő biztosításával, és ha szükséges, akkor évfolyamismétléssel. A felvételnél ás az átvételnél a döntési jogkört az igazgató gyakorolja. Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással kezdődik. A művészeti szakközépiskolában a tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe az iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről az iskola vezetője határozattal dönt. Az iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A művészeti szakközépiskola adott szakképzésre való felvételhez egészségügyi szakvéleményt kér, illetve pályaalkalmassági felvételi vizsgát szervez. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a művészeti igazgatóhelyettes együttesen állapítja meg. A követelményeket az iskola nyilvánosságra hozza. A sajátos nevelési igényű tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz (pl. szóbeli-írásbeli vizsga kiváltása). Az alapfokú művészeti iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg. A beiratkozás időpontját a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal korábban - a helyben szokásos módon - nyilvánosságra kell hozni. Az alapfokú művészeti iskolában, ha az igazgató másképp nem rendelkezett, a jelentkező képességeit az iskola - adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú 52

PEDAGÓGIAI PROGRAM művészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján.

I/12. AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI A művészeti szakközépiskolában az alkalmassági vizsga képesség, készség és kreativitás felmérésére irányul. A felvételi teljesítményének értékelésénél a felvételi bizottság szempontjai a következők: a rajzi tudás színvonala, a kreatív képességek jelenléte, az otthoni munkák eredetisége, általános iskolai tanulmányi eredmény Jelentkezés: általános iskolában igényelhető tanulói jelentkezési lapok beküldése alapján Jelentkezési határidő: aktuális felvételi eljárásrend szerint A felvételi alkalmassági vizsga követelményei 1 feladat: testcsoport térbeli- tónusos ábrázolása grafikai, rajzi technikával Beállítás szögletes és forgástestekből, hengeres vagy gömb alakú tárgyakból és drapériákból. Ábrázolandó: a testcsoport térbeli helyzete, szerkezete, aránya és tömege vonallal és tónussal, fény – árnyék kiemelésével. Ajánlott technikák, eszközök: ceruza, kréta, szén, fixatív időtartama: 90 perc 2 feladat: Portré Modell alapján forma, arány és karakterisztika kifejezése időtartama: 30 perc 3. feladat: Kreatív feladat (minden tanévben aktualizálva) időtartama: 40 perc 4. feladat: pályaalkalmassági elbeszélgetés A tanulók legalább 10 db otthon készített munkát hoznak magukkal, amelyből 5db a rajzolási készséget, képességet hangsúlyozza, 5 db. Pedig a szakirányú érdeklődést domborítja ki. Felvételi alkalmassági vizsga teljesítményének értékelése, a rangsor megállapítása: A művészeti szakközépiskolába felvehető tanulók rangsorát az alkalmassági vizsgán szerzett pontok, és a tanulmányi eredmény alapján meghatározott pontok együttesen határozzák meg.

I/13. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja Az élet megmentése, a további egészségkárosodás megakadályozása, a gyógyulás elősegítése. Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Elméleti, illetve gyakorlati ismeretek megszerzése. A foglalkozásokat az iskolai védőnő tartja a szaktanárokkal egyeztetett tanórákon: biológia, testnevelés, osztályfőnöki.

53

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Témakörök 1-4. osztály, alsósok: - elsősegélynyújtás fogalma, mi az elsősegélynyújtó feladata - égés, ájulás, csípések - mentők száma 5-8. és 9-12. évfolyam: - elsősegélynyújtás fogalma - beteg állapotának felmérése, betegvizsgálat - eszméletlenség, stabil oldalfektetés - újraélesztés - sebzések, vérzések, kötözések - égés - rándulás, ficam, törés - ájulás - mérgezések - áramütés - csípések - meleg és hideg okozta egészségkárosodás pl. fagyás, hőguta - mentőhívás menete

Eszközigény Szőnyegek, gyakorláshoz például laticell matrac, újraélesztés gyakorlati elsajátításához ambu baba. Elsősegély láda: kötszerek, gyorskötöző pólya, mullpólya, mull-lap, háromszögletű kendő, ragtapasz

I/14. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA EGYES MŰVÉSZETI ÁGAI OKTATÁSÁNAK CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belső világának gazdagítása teszi lehetővé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítására, a látás kiművelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bővíti a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, valamint erős érzelmi– motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is.

54

PEDAGÓGIAI PROGRAM A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző– és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elősegíti a tanulók személyiségfejlődését és biztosítja a tehetséggondozás lehetőségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklődésére, a kézműves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képző–és iparművészeti, médiaművészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális művészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott művészeti ág műfaji sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében.

A képző– és iparművészeti ág sajátosságai – tevékenységközpontúság – a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját, – feladattudatosság – egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését, – alkotói magatartás – amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége, – komplexitás – amely átjárhatóságot biztosít a képző– és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között, – folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben, – kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás, – interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt, – tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén, – szociális érzékenység és empátia, az én– tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése.

A képzés struktúrája TANSZAKOK Az alapfok 3. évfolyamáig: Képzőművészet tanszak Az alapfok 4. évfolyamtól az alapfok 10. évfolyamáig: Grafika és festészet tanszak Környezet- és kézműves kultúra tanszak Fotó és film tanszak Szobrászat- és kerámia tanszak Textil-és bőrműves tanszak

55

PEDAGÓGIAI PROGRAM TANTÁRGYAK Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama) Vizuális alkotó gyakorlat (alapfok 1–10. évfolyam) Kötelező tantárgy: Grafika és festészet alapjai (alapfok 1–3. évfolyam) Kötelezően választható tantárgyak Grafika és festészet műhelygyakorlat (alapfok 4-10 évfolyam) Környezet- és kézműves kultúra műhelygyakorlat (alapfok 4-10 évfolyam) Fotó és film műhelygyakorlat (alapfok 4-10 évfolyam) Szobrászat- és kerámia műhelygyakorlat (alapfok 4-10 évfolyam) Textil-és bőrműves műhelygyakorlat (alapfok 4-10 évfolyam) A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képző–és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A grafika és festészet műhelygyakorlat célja olyan általános és speciális ismeretek átadása, melyek képessé teszik a tanulót önálló, színvonalas grafikai és festészeti alkotások létrehozására. Célja továbbá, hogy a tanulókat önmaguk megismeréséhez és a valóság törvényszerűségeinek egyre pontosabb és mélyebb megértéséhez juttassa a kritikus megfigyelés és gyakorlati tevékenységek segítségével. A műhelygyakorlat feladata a tanulói képzelet, a belső képek és a valóság törvényszerűségeiből fakadó vizuális látványelemek összekapcsolásának elősegítése. Feladata továbbá kreatív alkotói tevékenységen keresztül az emberi, társadalmi és művészeti problémákra való érzékenység és véleménynyilvánítási igény kialakítása. A fotó és film műhelygyakorlat célja a fényképezés és a mozgófilm–készítés történetének, műfajának megismertetése, az alkotások történelmi, társadalmi és kulturális összefüggéseinek megértetése. Célja továbbá azoknak az elméleti és gyakorlati tudnivalóknak az elsajátíttatása, melyek birtokában a tanulók képessé válnak önálló alkotások létrehozása a fotós és a filmes nyelv sajátosságok, törvényszerűségek felhasználásával. A műhelygyakorlat feladata a fényképezés és a filmkészítés anyagainak, eszközeinek 56

PEDAGÓGIAI PROGRAM és alkalmazási lehetőségeinek megismertetése és alkotó alkalmazása. A képrögzítés és szerkesztés eszközeinek gyakorlati felhasználása, az álló– és mozgókép létrehozásához szükséges optikai és világítástechnikai alapismeretek elsajátíttatása. A képalkotási lehetőségek megismertetése, kipróbálása, alkalmazása, technikai kísérletek tervezése és kivitelezése, az utómunkálatok megvalósítása. A környezet–és kézműves kultúra műhelygyakorlat célja a környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása, az általános és szakirányú ismeretek átadása révén a környezettudatos magatartás, az igényes kézműves tárgyalkotás képességének megalapozása. Célja továbbá a munkakultúra, a feladattudatos, kitartó munkavégzés alapjainak elsajátítatása, azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek a tervezéstől a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. Mindezzel a környezet harmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének, az értékteremtés, –megőrzés igényének kialakítása. A műhelygyakorlat feladata a környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ széleskörű megismertetése, a kézműves tevékenységek szerepének feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok közt. A hazai és az egyetemes tárgykultúra kiemelkedő alkotásain keresztül megismertetni a tanulókkal a tárgykultúra funkcionális területeit, a felhasználható anyagokat, tulajdonságaikat, az alkalmazott eszközöket, használatukat, a készítési technikákat, az esztétikai törvényszerűségeket. Feladata emellett az ismeretek alkotó jellegű alkalmazásának elsajátítatása, a múlt értékeinek a mai környezet– és tárgykultúrába való szerves beépítési lehetőségeinek felismertetése. A hagyományok megismertetésével múltunk, népművészeti és iparművészeti örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozás–tudat mélyítése. Más korok és népek környezet– és tárgykultúrájának megismertetésével a látásmód szélesítése, az empátia és a tolerancia kialakítása. Tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó tevékenységen keresztül, a tárgy, a környezet és az ember viszonyának felfedeztetése, a természethez, környezethez való kötődés mélyítése, a helyes felhasználói és fogyasztói magatartásformák kialakítása. Az alkotói tevékenységen keresztül a manuális és konstruáló képességek fejlesztése, az esztétikai érzékenység és ítélőképesség mélyítése, az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségének felfedeztetése. A környezet–és kézműves kultúra műhelymunka baleset– és környezetvédelmi előírásainak megismertetése. Ennek érdekében az oktatás a tanuló életkori sajátosságait figyelembe véve az alapfok és a továbbképző évfolyamain egyaránt hangsúlyosan alapoz a gyűjtőmunkára, a rekonstruálás és az átírás metodikájára, a kreativitásra. Az elsajátítandó elméleti és gyakorlati témakörök, tartalmak komplex szemlélettel, egymással szintézisben lévő rendszert alkotva jeleníthetők meg a tanítás folyamatában. Az élményszerű tapasztalatszerzés, az önművelés megalapozása érdekében javasolt könyvtár–, múzeum– és kiállítás–látogatások beépítése a műhelymunkába. A szobrászat és kerámia műhelygyakorlat célja az általános és szakirányú vizuális műveltség megalapozása, fejlesztése, mindazoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek az átadása, melyek képessé teszik a tanulót térbeli szobrászati és kerámia tervek, alkotások létrehozására. Célja továbbá olyan fejlett formakultúra, rajzi, színtani, plasztikai ismeret, technikai tudás átadása és igényesség kialakítása, amely felkészít a művészi igényű alkotómunkára, az igényes plasztikai tárgyalkotásra. A műhelygyakorlat feladata a szobrászat és kerámia műfaji sajátosságainak megismertetése, a feladatok megtervezéséhez szükséges ismeretek elsajátíttatása, a tárgyalkotáshoz szükséges anyag– és eszközismeret, eszközhasználat biztosítása, a munkaszervező készségek, képességek kialakítása. A tárgyformálás hagyományos és új anyagainak, az egyes technológiai eljárások kivitelezési módjának és azok alkalmazási területének, valamint a szobrász és kerámia műterem felszerelésének megismertetése. 57

PEDAGÓGIAI PROGRAM A munka során használt anyagok és szerszámok takarékos és sokoldalú használatának megtanítása, kéziszerszámok készítése. A kreatív feladatmegoldások gyakoroltatása a tervtől a kész munkáig. A klasszikus szobrászat és kerámia formai megoldásainak és az azoktól való elszakadás lehetőségeinek bemutatása. A textil– és bőrműves műhelygyakorlat célja megismertetni a textil– és bőrművesség azon elméleti és gyakorlati tudnivalóit, melyek képessé teszik a tanulókat az önálló tárgyalkotásra, környezetalakításra a tervezéstől a kivitelezésig. Célja továbbá a manuális képességek fejlesztése, az értékteremtésre, – megőrzésre nevelés, az esztétikai és a konstruktív érzékenység, a textil– és bőrműves műhelymunka iránti nyitottság kialakítása. A műhelygyakorlat feladata irányított tárgyelemzéseken, tervezési és alkotói folyamatokon keresztül a harmonikus környezet–, a tárgykultúra iránti igény kialakítása. Az esztétikai érzék és ítélőképesség mélyítése, árnyaltabbá tétele. Feladata továbbá a vizuális alkotó gyakorlattal párhuzamosan olyan alapozó és speciális ismeretek, készségek biztosítása, melyek lehetővé teszik a fenti célok megvalósulását. Feladata megismertetni a tanulót a textil– és bőrművesség történetével, sajátos kifejező eszközeivel, esztétikai törvényszerűségeivel. A textil és a bőr felhasználási területeivel, a tárgyformálás hagyományos és új anyagaival, az anyagok tulajdonságaival, az alkalmazott eszközök típusaival. Feladata továbbá a művészeti területekhez kapcsolódó élményszerű ismeret– és tapasztalatszerzés biztosítása, az önművelés és önkifejezés képességének fejlesztése. A tanuló a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ.

I/15. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Pedagógiánk értékei, alapelvei, célkitűzései A kollégiumi nevelés főbb értékei és alapelvei Kollégiumunk értékrendje és alapelvei a Közoktatási Törvényben és a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában leírtakon, valamint saját pedagógiai hagyományunkban megteremtett értékeken nyugszanak. Értékek, amelyek alapján megfogalmaztuk alapelveinket, majd levezettük céljainkat és feladatainkat A társas együttélés résztvevőinek tisztelete, megbecsülése. Jellembeli értékek fejlesztése: felelősség a társért, a barátért, a szóért és a tettért. Tisztességes, becsületes magatartás. Személyi, közösségi tulajdon tisztelete, védelme. Megbízhatóság és igényesség az élet minden területén. Önművelés, reális önértékelés, permanens tanulás. Tisztelet az intézmény és hagyományai iránt. Személyi higiéné, egészséges életmód, fizikai állóképesség, ép, egészséges test és lélek. Igény a környezet tisztaságára. A kollégiumi nevelés minden területén alkalmazandó alapelveink - demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása; 58

PEDAGÓGIAI PROGRAM - a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; - a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése; - a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés; - a nevelési folyamatban részt vevők számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; - kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széles körű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; - orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógiai módszerek alkalmazása; - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; - a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti és az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. Didaktikai vonatkozásban: - rendszeresség és fokozatosság elve, - tudatosság és szakszerűség elve, - életkori sajátosságok figyelembe vételének elve, - személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve, - azonos életkorú gyermekek különbözőségének elve, - konkrétumok és absztrakciók egységének elve. A kollégiumi nevelés célja A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. - biztos szociális háttér teremtése, - a társadalomba való beilleszkedés segítése – szocializáció, - önirányító, önszabályozó képesség kialakítása minden emberi megnyilvánulás során, - a magatartási normákat elfogadni tudó, azok megalapozottságát tudatosan belátni képes fiatalok nevelése, - társadalmi hasznosságra törekvés szándékának kialakítása, - stabil értékrenddel bíró ifjúság nevelése, - a sikeres, a munkaerőpiacon is keresett felnőttek nevelése, - kreatív, nyitott gondolkodású, toleráns, harmonikus személyiségű felnőttek nevelése.

A tanulók életrendjének, tanulásának és szabadidejének szervezésével kapcsolatos elvek

59

PEDAGÓGIAI PROGRAM A tanulók életrendjének kialakításában alkalmazott pedagógiai elvek - egészséges életmód, életritmus kialakítása, - az iskolai életrend figyelembe vétele, - a szülői elvárások figyelembe vétele, - egyéni és a közösségi érdekek összehangolása, - a tanulás, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása, - helyes életmódminta nyújtása. A tanulók tanulásával kapcsolatos pedagógiai elvek - a tanulás a tanuló kötelessége, - a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége, - egyéni adottságok és igények figyelembe vétele, - az iskola elvárás-rendszerének figyelembe vétele, - a tudástöbblettel rendelkező tanulók bevonása a tanulás folyamatába, - a tanulók motiválása a hatékony tanulás érdekében, - a kötelező foglalkozások egy része - egyéni elbírálás alapján – szabad időbeosztással végezhető. A tanulók szabadidejének szervezésével kapcsolatos pedagógiai elvek - minden tanuló számára kell szabadidőt biztosítani, - minden tanulót érdekel valami, csak fel kell kínálni a neki való programot, - a szabadidős programokat a tanulók igényei szerint szervezzük, - a szabadidejével a tanuló - a jogi normák betartása mellett – rendelkezik.

A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok - az egészséggel kapcsolatos tudás, ismeretek és tapasztalatok átadása, - mentálhigiénés alapismeretek nyújtása, - a testi és lelki egészség megléte és harmóniája iránti igény felkeltése, - egészséges táplálkozási szokások kialakítása, - a megfelelő személyi higiéné kialakítása, - különféle gyógyszerek hatásmechanizmusának a megismertetése, - az elsősegélynyújtás legfontosabb teendőinek megismertetése és gyakoroltatása, - az egészségromboló, káros szerek, alkohol és drogok hatásának ismertetése.

A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését elősegítő tevékenységek elvei A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei - önállóság kialakítása, - együttműködési képesség kialakítása, - az önismeret segítése - csak az az ember fejlődhet, aki ismeri önmagát, - átmenet- és szintéziskeresés a tantárgyi fejlődés és az általános tanulás között,

60

PEDAGÓGIAI PROGRAM - egyoldalúság elutasítása - csak a szellemi vagy csak a fizikai fejlődés elvileg nem támogatott, - a „tanulás” egy életen át tart. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei - minden tanuló tehetséges valamiben, - leghatékonyabb a tudatos önfejlődés segítése, - a sokszínű, az ingergazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását, - a tehetség magától nem tör a felszínre, fontos a segítő pedagógus szerep vállalása. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei - a tanulási technikák megtanulhatók, - a felzárkózáshoz motiváció kell, - a felzárkózás belső igényből fakadjon, - a lemaradó tanuló a felzárkózásra kötelezhető, - a felzárkóztatás hatékonysága a kisebb csoportokban nagyobb, - a személyes érdekeltség elve, - az egyén képességeinek felmérése a lemaradás mértékének megállapításához. A tanulók pályaválasztását elsegítő tevékenység elvei - a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak, - a maga szerepében mindenki hasznos lehet, - önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás, - a pályaválasztás stratégiai döntés - ismeretek nélkül nem biztos a siker, - az életpályák - akár többször is - módosíthatók, - hiteles információt a megélt valóság ad, - a belső motiváltság felébresztése fontosabb, mint a környezet tanácsai. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei - a sokoldalúság érték, - cselekedve könnyebb „tanulni”, mint magyarázatokból - gyakorlatiasság, - a családban vannak férfi és női szerepek - ezeket ismerni, tudni kell, - a munkahely nem csak a pénzről szól - a szaktudás és az egyéni felelősség fontossága, - az „én” szerep teljes körű felelősséget jelent.

Nemzetiséghez tartozó kollégisták nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai A kollégiumi keretek között történő intézményes nevelés lehetőséget nyújt arra, hogy különböző nemzetiségi kultúrával és értékrenddel érkező diákok megismerkedhessenek egymás hagyományaival, kultúrájával és szokásaival. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megismerése, megbecsülése.

61

PEDAGÓGIAI PROGRAM Nyerjenek képet a tanulók a Magyarországon élő nemzetiségek mai és múltbeli életéről és kultúrájáról, valamint az anyanyelvi országok népeiről. Tudatosuljon a diákokban az emberek mássága, az együttélés lehetősége és szükségessége. Alakuljon ki az az igény a nemzetiséghez tartozó kollégistákban, hogy gondolataikat, elődeik nyelvén ki tudják fejezni, mert egy másik népcsoport nyelvének és kultúrájának megismerése által többek lesznek, nagyobb lehetőségek birtokába juthatnak a továbbtanulás terén is. Ne csak az otthoni környezetükben éljék meg a nemzetiséghez való tartozást, hanem ismertessék meg a közösséggel is annak hagyományait, ünnepeit, szokásrendszerét. Teremtsünk arra lehetőséget, hogy a diákjainkkal a helyi nemzetiségi rendezvényeken, kiállításokon, kulturális programokon közösen részt vegyünk. Bátorítsuk diákjainkat arra, hogy kollégiumi keretek között mutassák be nemzetiségük kulturális kincseit, pl. házi „Ki mit tud?”-on népdalénekléssel, néptánccal, népviselet bemutatásával, stb.

Hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztatásának, tehetséggondozásának, társadalmi beilleszkedésük segítésének terve A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. Felzárkóztatás A kollégium feladata a tanulók képességeinek felismerése, és kibontakoztatásuk segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. A felzárkóztatást elősegítő tevékenység elvei: - a lemaradás mértékének megállapítása (csoportvezető), - a felzárkózáshoz szükséges motiváció kialakítása (csoportvezető), - a személyes érintettség elve, - a megfelelő tanulási technikák elsajátíttatása, - szükség esetén a lemaradt tanuló kötelezése a felzárkóztató foglalkozásra, - a felzárkóztató foglalkozások rendjének kidolgozása. Tehetséggondozás Létrehozza a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A tehetséggondozást elősegítő tevékenység elvei: - a valamilyen szempontból tehetséges tanulók felkutatása, - megfelelő szilenciumon kívüli szervezeti forma (szakkör) biztosítása a tehetséges tanulók számára, - egyéni foglalkozás (eseti órákban), - a tudatos önfejlődés elősegítése. Társadalmi beilleszkedésük segítése A kollégium - mint közösségi helyszín - a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, 62

PEDAGÓGIAI PROGRAM konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, stb.) nevelés. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet, és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. Társadalmi beilleszkedésük segítésének fontosabb elvei: - a tanulók ismerjék meg önmagukat, - önismeret kialakításának segítése, - önállóság kialakítása, - együttműködési képesség kialakítása, - lehetőség szerint, minél több tanuló vegyen részt a DT munkájában. Követelmény: - sajátítsa el a közösségi együttélés szabályait, - vallási, etnikai hovatartozástól függetlenül tudja elfogadni társait, - legyen vitakultúrája, - rendelkezzen pozitív közösségi szokásokkal, konfliktusait kulturált módon tudja kezelni.

A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A közösségi élet színterei, fejlesztésének módszerei, eszközei A kollégiumi közösség szerkezete: Csoport: a kollégium legkisebb szervezeti egysége, amelyet a csoportvezető nevelőtanár irányít, s amelynek önálló diák csoportvezetője is van. A csoportok összetétele lehetőség szerint homogén életkori struktúrájú, ami lehetőséget teremt többek között a csoporthagyományok kialakítására, fejlesztésére. Fórumok: - csoportfoglalkozások hetente, - a DT ülései, - heti összközösségi fórumon, - kollégiumi közgyűlés: tanévnyitó, félévi, DT-választó, tanévzáró, - vezetőségi értekezlet hetente, - kollégiumi nevelőtestületi értekezlet hetente. A művelődési és sporttevékenység - kulturális tevékenység (művészeti bemutatók, szereplések, színház, hangverseny, tárlat, könytárlátogatás, kiállítás- és múzeumlátogatás), - sporttevékenység (mindennapi testedzés, sportolás, mozgás, szervezett házibajnokságon, iskolai és egyesületi versenyeken való részvétel).

63

PEDAGÓGIAI PROGRAM A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A kollégium az adatvédelmi és a személyiségjogokról szóló törvény teljes tiszteletben tartásával végzi hátránykompenzáló, prevenciós, gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységét. Cél: segítsük megtanítani a tanulókat arra, hogyan kerüljék el a környezet egészséget és biztonságot veszélyeztető helyeit és helyzeteit. Tevékenység: a gyermekjóléti szolgálat elérhetőségeit nyilvánosan hozzáférhetővé tesszük. A differenciál pedagógia módszereit alkalmazva, a szükséges szakmai segítséget megadjuk, illetve megszervezzük a segítségre szoruló számára. A tanulók tájékoztatása a szabad véleménynyilvánítással kapcsolatos jogaikról. Követelmény: minden kollégista tudjon arról, hogy a kollégiumban gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenység folyik. A kollégisták ismerjék fel az egészséget fenyegető tényezőket. Tudjanak egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásáról és megelőzéséről.

A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve A továbbfejlesztés célja, hogy megtartott hagyományaink alapján alakítsuk jövőképünket. A kollégium nevelőtestülete és diákközössége több mint hat évtized alatt kialakult hagyományrendszert ápol, amely átfogja oktató-nevelőmunkánk egészét. Hatása rendkívül pozitív mind az egyén, mind a közösség fejlődésében. Az itt nevelődők számára hagyományaink intenzíven és hatásosan közvetítik és beépítik az általunk preferált értékeket, védettséget és tartást adnak, fokozzák az együvé tartozás érzését. Kialakult és megőrzött rendje van: - a tanév kezdésének és befejezésének, - az új tanulók fogadásának és közösségbe illesztésének (gólyatábor, gólyahét), - az otthonjelleg biztosításának, - az „Egészség hete” rendezvényeinek, - az ünnepi alkalmaknak: - születésnapok, - Mikulás, - karácsony, - „Tök-jó-hét”, - Nosztalgia-délután és est, - farsang, - ballagás; - az önkiszolgáló tevékenységeknek: - szolgálatos stb. - egyéb felelősi rendszer: - könyvtáros, stúdiós, informatika felelős, jelmeztáros. Minden évben döntünk a rendezvények tartalmának és formájának változtatásáról, esetleg bővítéséről. Új hagyományok teremtésére ad reményt és alkalmat az a tény, hogy 2006 óta egyházi kollégium vagyunk.

Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái Az iskolai kapcsolattartás formái:

64

PEDAGÓGIAI PROGRAM - a csoportvezető nevelőtanár kapcsolatot tart a diák osztályfőnökével (csoportnapló bejegyzés), - a kollégiumvezető vagy a csoportvezető nevelőtanár, iskolai meghívásra képviseli a kollégiumot az iskolai rendezvényeken (szalagavató, jubileumi események, diákok szereplései, tantestületi értekezlet), A szülőkkel való kapcsolattartás formái: - a nyílt napokon miden érdeklődő szülő és jelentkezni szándékozó diák részt vehet, - a csoportvezető nevelőtanárok rendelkezésre állnak telefonos és személyes megkeresésre, - évente két alkalommal szülői fogadó órát tartunk.

Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt és életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. Cél: a tanulók szabad idejüket olyan tevékenységekkel töltsék el, amelyek fejlesztik képességeiket, személyiségüket, továbbá a tanuló legyen képes (motivált) szabadidejét kulturált és egészséges módon eltölteni. Tevékenység: - szabadidős foglalkozások, - kirándulások, - diáksport: a kollégiumi sport általánossá válása (sakk, lövészet, asztalitenisz, tenisz, kispályás labdarúgás, kézilabda, floorball, röplabda, kosárlabda, csocsó, sorversenyek, kondicionáló edzések), - diákönkormányzati programok. A szabadidő hasznos eltöltését jelentik a tanulói érdeklődést alapul vevő kínálati program-lehetőségek. A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészség és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A foglalkozásokon hangsúlyos a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése. A kollégium által szervezett kirándulásokon a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget. A foglalkozásokon

65

PEDAGÓGIAI PROGRAM felhívjuk a tanulók figyelmét a környezettudatos életmód ismérveire és előnyeire. Minden ősszel megrendezzük az Egészség hete eseménysorozatát. Követelmény: tudjon különbséget tenni az egészséges és az egészségre káros életmód, a környezettudatos és a környezetet romboló magatartás között. Mutasson pozitív példát a társainak.

66

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI

II/1. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tankönyv a tantárgyi program legfontosabb eleme, az iskolában nélkülözhetetlen segédeszköz, objektív mérce az ellenőrzéseknél.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI

A tankönyvek kiválasztás elvei Tartalmában, témáiban megfeleljen az adott tárgy követelményeinek, időszerű információkat közvetítsen, korszerű pedagógiai, módszertani elvekre épüljön a szerkezete, megfeleljen a tanulók életkorának (stílus, közérthető magyarázat), a szükséges képességek, készségek fejlesztésére alkalmas legyen, tartós, jó minőségű kivitel, elérhető ár. A tanulócsoport tankönyvcsomagjának megrendelésekor törekszünk arra, hogy minél kisebb mértékben térjünk el a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott összegektől.A tartós tankönyvekre tekintettel legalább 5 évig használunk egy tankönyvcsaládot,melytől egyedi esetben külön igazgatói engedéllyel el lehet térni.

A kiválasztás gyakorlata Áttekintése a kínálatnak (jóváhagyott tankönyvek listája, tankönyvkiadók katalógusai), vélemények legyűjtése (médiák, kollégák, szaklapok, stb.), mintapéldány beszerzése vagy/és tankönyvbemutatókon való részvétel, összevetés a kiválasztás elveivel, egyeztetés a munkaközösségen belül (esetleg szélesebb körben), döntés után egységes használat.

A taneszközök kiválasztásának alapelvei Javítsák az oktatás feltételrendszerét, tegyék eredményesebbé az ismeretek elsajátítását, reprezentálják a tudományos és technikai fejlettségi szintet, segítse a tananyag megértését, begyakorlásra is adjon lehetőséget, korszerű ismeretek átadását tegye lehetővé, illeszkedjen a szak, a tantárgy fejlesztési céljaihoz, hordozzon kellő információt, igény szerint reprodukálható legyen, legyen esztétikus, működése legyen megbízható, megfeleljen a szabványoknak, előírásoknak, gazdaságosan üzemeltethető legyen, legális forgalomból származzon, elérhető ára legyen.

Beszerzések gyakorlata A jogos igény felmerülése (tanár, munkaközösség, igazgató) után a kínálat felmérése (katalógusok, stb.), majd kiválasztás optimális kompromisszumra törekvéssel, illetve a beszerzés árajánlatok és szakmai szempontok együttes mérlegelésével.

A tankönyv térítésmentes igénybevételének biztosítása A tartós tankönyveket intézményünk a SZIRÉN integrált könyvtári rendszerben tartja nyilván. A könyvtári állományban szereplő tartós tankönyveket két állomány egységbe soroljuk. Tartós és időleges megőrzésű könyvekre. A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat (lexikonok, szótárak, házi olvasmányok) a könyvtár törzsállományába kerülnek. • betűjelzet nélküli leltári számmal

68

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI • az

integrált könyvtári szoftverben, a címleltárkönyvben és a csoportos leltárkönyvben is rögzítésre kerülnek • a könyvtár ovális bélyegzőjével, „Békéscsabai Evangélikus Gimnázium KÖNYVTÁR” feliratú vonalkóddal ellátva Az időleges megőrzésű tartóstankönyvek külön állományrészként kerülnek nyilvántartásba. • TTK betűjelzetű leltári számmal. • csak a könyvtári szoftver adatbázisában kerülnek rögzítésre nyomtatható formában • a könyvtár kör alakú bélyegzőjével és „BEG TARTÓS” fejlécű vonalkóddal ellátva Az időleges megőrzésre szánt tartóstankönyveket minden tanév végén, de legalább háromévente ellenőrizni kell, hogy mennyire használódott el fizikailag illetve elavult-e tartalmilag. Amennyiben további használatra nem alkalmas, a selejtezés szabályainak megfelelően törölni kell a nyilvántartásból. A használatban lévő tankönyvekből néhány példányt könyvtári használatra, illetve nem tartós kölcsönzésre is biztosít a könyvtár. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. Ha a tanuló egy tanévnél rövidebb ideig használta a könyvet a kártérítés mértékét úgy kell megállapítani, hogy az elveszett, megrongálódott tankönyv pótlását biztosítsa. Ha a tanuló legalább egy tanévig használta a könyvet, a kártérítés mértéke a beszerzési ár 50%-a. Nem kell kártérítést fizetni három tanévnél régebbi tankönyv elvesztése esetén.

A tankönyvek kötelezően ingyenes biztosítását követően az erre irányuló további kérelmek elbírálásának rendje Az intézmény minden diákja számára biztosítja a 2012. évi CXXV. A tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén az ingyenes tankönyvekkel történő ellátást, iskolai könyvtári kölcsönzés útján. A további igények kielégítése a szülő/gondviselő írásbeli kérelme alapján történik, figyelembe véve a rendelkezésre álló éves kötött felhasználású normatív támogatás összegét, illetve az intézmény éves költségvetésébe könyvtári állomány bővítése jogcímen betervezett összeget. Az igények elbírálása az iskolai könyvtárossal és gazdasági vezetővel történt egyeztetés után az intézményt vezető hatásköre.

Az iskola könyvtári állományába vett, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezelt, az állam által biztosított ingyenes tankönyvek tanulók részére történő rendelkezésére bocsátásának rendje. Iskolánk az ingyenes tankönyvellátást az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett újonnan vásárolt, illetve visszahozott (használt) tankönyvek kölcsönzésével biztosítja a jogosultak számára. Ezek az iskola tulajdonát képezik, ezért épségüket meg kell óvniuk. A tankönyveket a tanulóknak az iskolai jogviszony megszűnésekor vissza kell adniuk. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább 25%-át tartós tankönyv, ill. az iskolában alkalmazott kötelező és ajánlott olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

69

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI A könyvtárból kölcsönzött tankönyvek addig állnak a tanulók rendelkezésére, amíg az adott tárgyból a helyi tanterv alapján felkészítés folyik. Ha a tanuló az adott tárgyból érettségi vizsgát szeretne tenni, a kölcsönzés időtartama a tanulói jogviszony megszűnéséig tart. Ha egy tanuló tanév közben másik iskolába megy köteles az ingyenesen megkapott tankönyvet visszahozni.

Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének - jogszabályban nem előírt - kérdéseinek szabályozása Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezése és lebonyolítása az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a Könyvtárellátó látja el. Az iskola értesíti a tanulók szüleit az iskolai tankönyvellátás rendjéről, a tankönyvtámogatás elvéről. A tankönyvek kiválasztására a helyi tanterv alapján kerül sor. A szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételét követően az ezzel a feladattal megbízott munkatársak előkészítik a szükséges tankönyvek listáját.

A listán az Oktatási Hivatal által évente kiadott tankönyvjegyzékben található tankönyvek szerepelnek, melyek megfelelnek a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott előírásoknak. (Tankönyvnek minősül az a könyv, amelyet a jogszabályban meghatározottak szerint annak nyilvánítottak. Ide tartoznak az oktatásban nélkülözhetetlen elektronikus dokumentumok, fogalomtárak, szótárak, ajánlott és kötelező olvasmányok.) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az igazgató megismerteti a szülői munkaközösséggel az osztályok számára összeállított tankönyvlistát. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A tanítási év közben a tankönyvek listája nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az elkészített lista alapján a tanulók és a szülők nyilatkoznak arról, hogy mely tankönyvek beszerzését kívánják az iskolai tankönyv-terjesztésben megoldani. A tanulóknak kiosztott lista kitöltésével a szülő nyilatkozik arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, kívánja megoldani. A beérkezett igények összesítése a KELLO által rendelkezésre bocsátott internetes felületen a megbízott munkatársak feladata. A tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy az iskolai könyvtárban is rendelkezésre álljanak a szükséges könyvek. Így biztosítható, hogy a tanulószobai foglalkozáson megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órára történő felkészüléshez. A tankönyvrendelés elkészítésekor figyelembe kell venni a belépő új osztályok becsült létszámát. Az iskolai tankönyvellátás feladatai: a tankönyv igény felmérése, megrendelése, beszerzése és a tanulóhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezése az iskola feladata. Az iskola tankönyvellátási szerződést köt a KELLO-val az iskolai tankönyvellátás feladatainak végrehajtásában. A tankönyvellátási szerződés tartalmazza a tankönyvellátás megszervezéséért felelős személy (személyek) nevét, akit/akiket az igazgató bíz meg a feladattal. Az iskola a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól átveszi, és a tankönyv forgalmazó nevében a szülő, diák számára az átvételt igazoló aláírás ellenében átadja. A tankönyvek ellenértékét a szülő/diák pénzügyileg közvetlenül a KELLO felé rendezi, pénzmozgással az iskolai megbízott nem foglalkozik.

70

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI Az iskolát a tankönyvforgalmazásban való közreműködéséért a tankönyvellátási szerződésben meghatározottak szerint díjazás illeti meg. Ebből kell fedezni a tankönyvforgalmazásban közreműködő dolgozók díjazását, melynek összegét az igazgató állapítja meg. A tankönyvellátás megszervezésének és lebonyolításnak megbízottjait az iskola igazgatója külön megbízás alapján foglalkoztatja.

II/2. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI Az iskola a tanuló számára a tantárgy- és foglalkozásválasztás jogát a következő keretek között és időszakokban biztosítja: Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás választását a képzés kezdetét megelőző tanévben május 20-ig. Ezeket a foglalkozásokat azok a tanulók választhatják, akiknek a 9. és 10. évfolyam adott tantárgyának évvégi osztályzatainak átlaga 3,50-5,00 között van. A biológia tantárgynál a 10. évfolyam félévi és évvégi osztályzatának átlagát vesszük. Az a tanuló, aki már kettő emelt szintű felkészítést biztosító foglalkozásra jár, a szaktanár engedélyével értékelési kötelezettség nélkül bejárhat egy harmadik emelt szintű felkészítésre. Az emelt szintű felkészítésre a végzős évfolyamon osztályozóvizsga letételével lehet csatlakozni, melyet a tanuló a 12. évfolyam megkezdését megelőzően köteles teljesíteni. Nem tanórai foglalkozás választását a tanév kezdetén, szeptember 20-ig. A választott pedagógus legyen: megfelelő végzettséggel rendelkező szakmájának magas szintű művelője a diákok körében is elismert nevelő.

II/3. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI Követelményszint A követelmények azt a teljesítményszintet jelzik, amelyet valamely anyagrész, vagy egy-egy tantárgy tanulása után elvárunk a tanulóktól. A követelmények jelentik a tanulók értékelésében a viszonyítási alapot. Érdemjegyet adni csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására lehet, amelyekre a követelmények vonatkoznak.

71

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI A minimumkövetelmények a tanulmányok további folytatásához, az iskola magasabb évfolyamába lépéshez szükségesek. Ez a követelményszint azt jelzi, hogy aki nagyon gyenge vagy nehezen halad, azt mindenekelőtt ezeknek a követelményeknek a teljesítésére kell alkalmassá tenni.

Az osztályozás elvei és formái A tanulók értékelésének fajtáit tekintve szükség van év eleji diagnosztikus értékelésre, folyamatos formatív értékelésre, valamint szummatív értékelésre. Az év eleji diagnosztikus értékelés azt mutatja meg: mi az, amit a tanuló tud, amire képes, honnan indítható a fejlesztés. A formatív értékelés célja elsősorban a tudás, a teljesítmény változásának követése, visszaigazolása a megerősítés, a fejlesztés és a korrigálás érdekében. A tanév során legyenek szummatív értékelések is, pl. a témazáró dolgozatok, fogalmazások, év végi felmérések. Az ellenőrzés különféle formái harmonikusan jelenjenek meg a nevelési folyamatban, pl. szóbeli feladatmegoldás, írásbeli feladatmegoldás, cselekvés, vizuális megjelenítés, szóbeli felmérés, írásbeli felmérés, szóbeli felelet, írásbeli felelet, szóbeli beszámoló, szóbeli házi feladat, írásbeli házi feladat, dolgozat, feladatlap stb. A feladatlapok tartalmazzanak feleletválasztó, feleletalkotó és képességjellegű tudást mérő feladatokat egyaránt. A tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük, de nem mindig osztályozzuk. Tanév elején tájékoztatjuk a tanulókat, hogy milyen típusú munkát és teljesítményt várunk el tőlük az adott tantárgyak feladattípusaiban. Az órán a tanulók egymás teljesítményét is értékelik szavakban, esetleg érdemjegyre tett javaslatokkal. A tanulók bevonása az értékelésbe a demokratizmus egyik megnyilvánulási formája, másrészt úgy véljük, hogy az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak és elviselésüknek a megszokása a legtágabb értelemben vett nevelési folyamat fontos szempontja. Az osztályzat ne "kinyilatkoztatott" ítélet legyen, hanem az értékelés egyik fontos része. Az egyes tantárgyak, valamint a szorgalom osztályzatok határozott szétválasztása a sokoldalúan fejlett személyiség formálását segíti elő. Az érdemjegy visszajelentő, informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témákhoz tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye. Az osztályzat, amit a bizonyítványba írunk összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéből, osztályozza és minősíti a tanulót. A tanulók érdemjegyet kapnak az órán végzett munkára, szóbeli/írásbeli feleletekre, feladatlapokra, dolgozatokra, felmérőkre, témazáró dolgozatokra, feladatlapokon, kísérleti és munkáltató órán végzett munkára. Érdemjeggyel honorálható vagy az osztályzatba beszámítható a gyűjtések, előadások, házi feladatok, versenyeken, kiállításokon való részvétel. Figyelembe kell venni a tanuló adott tárgyból mutatott többletmunkáját. Helytelen viselkedése, kötelességteljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. Feladatlap, ellenőrző témazáró csak abban az esetben osztályozható és vehető figyelembe, amennyiben azt értékelve a gyermekek visszakapják, javítják, elvégezve a megfelelő korrekciókat. A központilag kiadott feladatlapokat a gyerekektől az év elején be kell szedni. A tanárnak nem feladata és kötelessége a tanév során íratott dolgozatot a tanév végéig megőrizni. Kötelessége, hogy a diák, illetve gondviselője számára biztosítsa a dolgozat megtekinthetőségét. A helyesírási hibákat mindenkinek kötelessége kijavítani. Feleltetésnél figyelembe vesszük, hogy szóbeli feleltetések során a tanuló egész személyisége megnyilvánul. A teljesítmény függ a beszédkészségtől, fellépéstől, stb. Megnyilvánulhatnak mindazok a metakommunikációs mozzanatok, amelyek elárulják az anyag megértését vagy hiányosságait. A

72

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI felelő visszajelzést kaphat (tanári tekintet, gesztusok, megjegyzések), amely korrigálásra készteti. Az írásbeli feleltetési forma feszültséget jelenthet a tanulók számára, mert önállóbban kell gondolkodni, a hibás lépésekre nem figyelmeztet azonnal a tanár. Ellenőrzés, értékelés szempontjából a legtöbb információt a témazáró feladatlapok jelentik. Mérhető velük a tudás, az ismeretek szilárdsága és biztonságos alkalmazása. Elkészítésük sok munkát, hozzáértést igényel. Ilyen feladatlapok reálissá tehetik az értékelést, háttérbe szorítják a becslést. A témazáró dolgozatra való felkészülés komoly erőfeszítést kíván a tanulótól még akkor is, ha a tanár az összefoglaló órán súlypontoz, és eligazítást ad az otthoni munkához, ezért ne kerüljön kettőnél több témazáróra sor egy nap. A szorgalmi időben nem osztályozásról, hanem érdemjegyről beszélünk. Ezzel is kifejezésre akarjuk juttatni az osztályzat és az érdemjegy szerepe közötti különbséget. Az érdemjegy visszajelentő, informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye. Az osztályzat – amit a bizonyítványba írunk – összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről, osztályozza, minősíti a tanulót. A tantárgyi osztályzatok kizárólag a tantárgyi követelmények megfelelő tudásszinten való elsajátítását minősítik. Fontos, hogy az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és nem az érdemjegyek középarányosaként jelentkezzen. Tükrözze az esetleges fejlődést is. Ezt segíti, ha az osztályzatban a pedagógus a tantárgy feladatrendszerének minél több elemét értékeli, a tanulók sokféle teljesítményét figyelembe veszi. Az iskola fontosnak tarja az igényességre nevelést az írásbeli munkák kivitelezésében is, ezért a tanár érdemjegyet adhat az írásbeli munkák külalakjára. Természetesen év elején meg kell beszélni a tanulókkal ennek módját, súlyát, és ez az értékelés csak segítheti a megfelelő osztályozást, de nem írhatja felül a tantárgy szakmai tartalmait. A második évfolyam félévéig szöveges értékelést alkalmazunk.

A tanulók munkájának szöveges értékelése A törvényi szabályozás: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a másik évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második év végétől a negyedik év félév végéig a szöveges értékelés helyett, a hagyományos osztályzásos módszert kell használni. (Tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítjük a tanulókat.) A szöveges értékelés elvi kiindulópontjai: - az értékelés a gyerekekért, de elsősorban a szülőknek szól - alakítja a helyes önértékelést, segíti a reális önismeretet - nyitott, nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart - a gyerek aktív részese a saját fejlődésének - a szülő és a pedagógus közösen gondolkodik a gyermek fejlődéséről A szöveges értékelés elvi követelményei: - minősítés-központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemzi - figyelembe veszi az életkori sajátosságokat

73

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI - összhangban van a pedagógiai programmal, a helyi tantervi rendszerrel és kimunkált értékelési koncepciókkal - személyre szóló és ösztönző jellegű - a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet tölt be - konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelöli meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára A szöveges értékelés rendszerének felépítése A helyi értékelés alapelvei - A gyerekek értékelését az osztálytanítók készítik el, figyelembe véve a napközis nevelő és az osztályban tanító nyelvszakos tanár véleményét is. - A teljes körű értékelések évente két alkalommal készülnek. A félévi értékelés a tanév rendje szerint, az év végi értékelés szintén a tanév rendje szerint történik. A szöveges értékelés tartalmi szempontjai: - magatartás - szorgalom - tantárgyi teljesítmények - a helyi tanterv követelményeinek való megfelelés Az általános értékelés / év végén /: A …………….. évfolyam tantervi követelményeinek kiválóan megfelelt, vagy jól megfelelt, vagy megfelelt. A ……………….. tantárgyból felzárkóztatásra szorul.

Értékelési funkciók meghatározása - Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. - Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához, a fejlesztési stratégiák kimunkálásához ad segítséget pedagógusnak, szülőknek, diáknak. - Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, egy-egy tanulási szakasz végén ad összegző tájékoztatást az elsajátított ismeretek eredményéről pedagógusnak, szülőknek, tanulónak egyaránt.

A szöveges értékelés módjai 1.

74

Szóbeli: a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon. Megfogalmazódhat: - a tanító részéről - a tanulótársak részéről - önértékelés formájában.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI

2.

Írásbeli: például - a tanuló produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek megfogalmazásával, - témazáró felmérések megoldásának értékelése %-os teljesítménysávok megadásával és ezek minősítő jelzésével, - aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban ( pl. üzenő füzetbe ), - félévkor, tanév végén részletes szöveges értékelés.

Szöveges értékelés dokumentumai - Az EMMI Oktatási Államtitkárság által jóváhagyott bizonyítvány. Az első évfolyamon a tanuló szöveges minősítése a pótlapon történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része, amit a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. - Az EMMI Oktatási Államtitkárság által jóváhagyott törzslap. - E-napló - E-naplóba a felmérők %-os eredményei és a tájékoztató füzetben megjelenő alkalmi értékelések kerülnek. - A tájékoztató füzetbe alkalmi beírások kerülnek a tanuló pillanatnyi eredményeiről és a felmérők %-os eredményeiről. A szöveges értékelés felszínre hoz olyan értékeket is, amelyek nem kifejezetten a tanulási teljesítményt érintik, de nagyon fontosak a teljes személyiségfejlődés szempontjából.

Az értékelés általunk meghatározott kritériumai A szaktárgyi értékelésnek folyamatosnak, kiszámíthatónak, konkrétnak, igazságosnak, személyre szólónak, a fejlődésben megtett utat mérőnek, az önértékelést segítőnek, további erőfeszítésekre serkentőnek, az egészséges munkakedvet fenntartónak kell lennie. Ennek megfelelően az érdemjegy vagy osztályzat Jeles(5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Jó(4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. Közepes(3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.)

75

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI Elégséges(2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. A tanuló tudja, értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. Értékeljük a sikeres és sikertelen munkáját egyaránt.

Az értékelés általunk meghatározott rendszeressége A diák tanévenként (lehetőség szerint havonta) minimum nyolc érdemjegyet kapjon. Amennyiben a hiányzása meghaladja a 250 órát/tantárgyi 30%-ot, csak abban az esetben osztályozható a tanév végén, ha legalább hat érdemjeggyel rendelkezik.

Az értékelés közlésére felhasznált dokumentumok Ellenőrző/tájékoztató füzet (1-8. évfolyamig párhuzamosan az e-naplóval), az e-naplóból nyomtatott dokumentumok és a bizonyítvány. Az évközi érdemjegyekről az e-naplón keresztül elektronikusan, a félévi osztályzatról az írásbeli értesítőből, az év végi osztályzatról pedig a bizonyítványon keresztül tájékoztatjuk a szülőket.

Az otthoni és a napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, elmélyítése.

Szóbeli

Tartalom Ütemezés

Írásbeli A mennyiségi- minőségi korlátokat meghatározó szempontok

A tantervben meghatározottak szerint A tanmenetben rögzítettek szerint A tanórán feldolgozott tananyag gyakorlása az anyag súlya a teljes tananyagban, az osztály képessége, motiváltsága az órák eloszlása az osztály órarendjében

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

76

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI

Formái

Változatos, sokrétű, alkalmazkodik a tantárgyak és tanulók sajátos igényeihez. (pl: szintfelmérő, fogalmazás, szódolgozat, témazáró, munkafüzet alapján összeállított, házi dolgozat, teszt stb.)

Előre bejelentett

Rendje

A félévi és év végi értékelésnél súlyozottan figyelembe vett írásbeli számonkérés. ( pl: témazáró )

Véletlenszerű

A folyamatos felkészülést, annak mérését segítő írásbeli felelet.

Korlátai

Egy napon az előre bejelentett dolgozatokból legfeljebb kettő íratható. A tananyag (lásd tanmenet).

Az értékelésben betöltött szerepe

Az adott tantárgyra vonatkozó óraszámok és az egyes tanulócsoportok létszámától függően áll arányban egymással az írásbeli és a szóbeli számonkérés. A félévi és év végi osztályzatok kialakításánál munkaközösségi szinten kerül meghatározásra az alkalmazott írásbeli beszámoltatások szerepe, súlya. ( %-an, súlyozva, egyéb módon)

A hittan értékelési-mérési-ellenőrzési szabályai A hittan tantárgynál nem csak a hagyományos számonkérési módszereket (pl. dolgozat, teszt, témazáró) alkalmazzuk. Fontosnak tartjuk, a diákok személyes érdeklődéséhez, képességeihez és tehetségéhez illeszkedő számonkérési formák használatát. Ilyenek többek között az adott témakörhöz kapcsolódóan - projektpedagógiára épülő projektmunka, - esszé írása, - irodalmi vagy művészeti mű (például könyv, film, zene, vers, novella) elemzése, - teológiai munka (például áhítat, meditáció, imádság) írása, - interjú készítése és kiértékelés,

77

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI -

életút felvázolása, órai vita disputamódszerrel egy adott kérdésről, képzőművészeti eszközökkel (például rajz, festmény, fénykép, kollázs) történő feldolgozás.

A számonkérés műfajainak tárháza kimeríthetetlen. A lexikális tudást megkövetően számonkérés mellett nemcsak azt ellenőrizzük, hogy a tanuló milyen kognitív és formális ismereteket tud felsorolni,hanem azt is, hogy mennyire mélyült el egy kérdés feldolgozásában, mennyire használja a megadott forrásokat ( a Bibliát, hitvallásokat stb.), mennyire végez önálló munkát, mennyire kreatív és eredeti a feladatok megoldásában. A számonkérés legfőbb célja az, hogy a tanuló lépjen előre a saját gondolkodásában, a konfliktuskezelésben, a problémamegoldásban, a személyes fejlődésben. A számonkéréshez kapcsolódó értékelés során fontos, hogy a tanár szem előtt tartsa a kerettantervnek a tanuló személyére vonatkozó céljait – többek között a tanítványi élet megélésére való bátorítást, erkölcsi érzék mélyítését vagy a tanuló személyiségfejlesztését, valamint az ezeket megalapozó bibliaismereti és a keresztény teológiai és lelkiségi hagyományok széleskörű ismeretét. Ezek alapján lényeges, hogy a tanár ezeket elősegítő értékelést adjon, melynek nevelő jellege is van, és amelyben mindig tisztelettel fordul a diák felé.

II/4. CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI A csoportbontás célja, hogy a kisebb létszám előnyeit kihasználva az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Az osztály- és csoportlétszámok meghatározásánál a jogszabályi kereteket vesszük figyelembe. Egyéb foglalkozást, azaz a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozást, amely a tanulók fejlődését szolgálja, a mindenkori igényeknek megfelelően és a jogszabályi keretek között indítunk.

Csoportbontások az alábbi tantárgyak esetén lehetségesek: Hit- és erkölcstan oktatás Egy adott évfolyam (esetleg több évfolyam) diákjaiból az evangélikus, a református, illetve római katolikus hittant tanulók homogén csoportjainak megszervezése.

78

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI

Idegen nyelv oktatás Egy adott osztály (évfolyam) diákjaiból az angol, német, illetve olasz nyelvet tanulók csoportjainak megszervezése. Egy osztályt lehetőleg csak két csoportra bontunk. Ezt az elvet alkalmazzuk az évfolyamszintű sávos csoportok kialakításánál is. Informatika oktatás Minden osztályt két csoportra bontunk. Matematika oktatás 9-12. évfolyam esetén A kialakított csoportok száma megegyezik, vagy legfeljebb eggyel több az adott évfolyam osztályainak számánál. Emelt szintű érettségire felkészítő képzés esetén évfolyamszintű csoportkialakítást alkalmazunk.

II/5. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG A történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy tananyagában található.

II/6. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Az állapotmérésről általában Az iskola az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési időszakban, tanévenként megszervezi – a felnőttoktatásban és az 1–4. évfolyamon tanulók kivételével – a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik. Az érintett tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi.

A mérés céljai, várható hasznosulása Lehetővé teszi az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. A különbözőségek felfedezése lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. Felfedezi az

79

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. A rendszeres időszakos ellenőrzés folyamatos visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez. Összehasonlítási, viszonyítási lehetőséget ad az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, tevékenykedő, különféle sportágakat űző egyének teljesítményeihez. Már a kisiskolás korúak körében felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes területen elért kimagasló eredményükkel a genetikailag kiváló - testi, biológiai, fiziológiai - adottságokat öröklő sportolni vágyó fiatalok. Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell felfejleszteni magát és hogyan tegye meg az első lépéseket.

A módszerrel szemben támasztott legfőbb elvárások Megbízhatónak kell lennie - a motorikus képességeken belül, a kondicionális képességek közül — valóban az egészség szempontjából leglényegesebb faktorokat mérje. Egyszerűnek kell lennie, különösebb előképzettséget ne igényeljen. Könnyen használható, objektív mérési, értékelési és minősítési rendszer tartozzon hozzá — az elért teljesítmény mérésének pontossága a külső objektív és szubjektív feltételektől nem, vagy csak igen minimális mértékben függjön. A gyakorlati életben jól alkalmazható legyen — a lehető legkisebb anyagi és időráfordítást igényelje. Adjon módot összehasonlításra a nemzetközi és hazai vonatkozású eredmények alapján. A 2014-2015. tanévtől kezdve a tanulók fizikai állapotának mérését a központi NETFIT rendszerrel végezzük. A Magyar Diáksport Szövetség egy olyan mérési-értékelési tesztrendszert fejlesztett ki (NETFIT Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt), amely segítséget nyújt abban, hogy a szülő nyomon tudja követni gyermeke(i) fittségi állapotának változását a közoktatásban eltöltött évek folyamán. A NETFIT program egészség központúsága révén az úgynevezett "HELP" filozófiát tekinti sajátjának. A HELP (segítség) angol kifejezés és egyben mozaikszó. A mozaikszó minden betűjének fontos jelentéstartalma van a filozófia értelmezése szempontjából. Magyar nyelvre úgy fordíthatjuk, hogy: "az egészség (Health) mindenki számára (Everyone) élethosszig (Lifetime) elérhető és személyes (Personal)". A felmérést végző pedagógus által rögzített eredmények alapján számos látványos és jól értelmezhető értékelőlapot és riportot tud előhívni a rendszerből, melyekből a szülő tájékozódhat gyermeke és a hasonló korcsoportú tanulók egészséggel összefüggő fittségéről. A NETFIT fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI)

80

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI Testmagasság mérése Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem.

II/7. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI Egészségnevelési program Helyzetkép, helyzetelemzés Közegészségügyi előírásokat az iskola betartja. Ezt bizonyítják az ÁNTSZ rendszeres közegészségügyi ellenőrzései, melyek nem találtak hiányosságot (iskola, kémiaszertár, menza). A HACCP rendszer biztosítja, hogy étkezdénk megfeleljen a kor kihívásainak és az Európai Uniós elvárásoknak. Az osztályfőnökök, testnevelők, tantestület, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, tanuló és szülő együttműködésének eredményeként minden tanév elején felmérjük, mely tanuló részesülhet teljes, részleges felmentésben, könnyített, illetve gyógytestnevelésben. Az iskolaegészségügyi szolgálat minden évben - saját ütemezése szerint - szűri tanulóinkat. Fogászati szűrésen évente két alkalommal vesznek részt a diákok. A részképesség-zavarok felismerésére szűréseket szervezünk az 5. és 9. évfolyamon. Az egészségügyi szempontokat érvényesítjük a korszerű oktatási eszközök (pl. a számítógép) használatakor. Gondoskodunk az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről. Az osztálytermek berendezését az egészségügyi szempontoknak megfelelően alakítjuk ki. Figyelünk a gyerekek megfelelő testtartására. Az ülésrend kialakításakor az egyéni adottságokat is figyelembe vesszük(pl. rövidlátás, hallási zavar). Ügyelünk arra, hogy az ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtsunk változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében. Oktatástechnikai eszközeink munka- és balesetvédelmi szempontból megfelelőek. Dolgozóinknak -munkakörüknek megfelelően- munka- és védőruhát biztosítunk. Az egészséget fenntartó testi nevelés prioritást élvez iskolánkban. 1000 perces foci- és kosárlabdamérkőzésekkel színesítjük diákjaink életét. Hagyományos rendezvényünk a sportnap. Diákjaink dohányzás elleni előadásokon, programokon vettek részt. Iskolánk részt vett egy drogmegelőző pályázaton. Ennek keretén belül három kolléga, köztük a diákönkormányzatot segítő tanár, az

81

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI ifjúságvédelmi felelős, akkreditált továbbképzésen vett részt. Nemcsak a tanárok, de a diákok is részt vettek drogmegelőzést segítő tanfolyamokon. Az itt megszerzett tudást kortárs segítőként osztályfőnöki órákon átadták társaiknak. A drogprevencióban fontos szerepet tölt be az ifjúságvédelmi felelős. Az egészséggel kapcsolatos ismeretek elsajátítása elsősorban a biológia- és az osztályfőnöki óra keretén belül valósul meg, de az egészséges életmódra nevelést minden pedagógus kiemelt feladatának tartja. Az egészségnevelési program célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségéért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Ismerje meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit: Az életkorral járó biológiai – pszichohigiénes életmódi tennivalókat. Erősítse és fejlessze az egészséges életvitelhez szükséges képességeket. Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai - élettani - pszichés összetevőit, alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás (egyéb szenvedélyek). Ismerjék meg a társas kapcsolatok egészségi - etikai kérdéseit. Legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló, aktivizáló szerepe az egészség - érték tudatosításában. Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzése, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Az értékrendszer kiépülésében fontos szerepet tölt be: a család a pedagógus a környezet 1. A család szerepe az értékrendszer kiépülésében: Az egészségnevelés egyik alapvető feladata az értékközvetítés. A gyermek személyiségének megalapozását a családi hatások indítják el, ezért a családi környezet az egyén lényegének kialakításában meghatározó jellegű. Itt éli át azokat a hatásokat, amelyek értékrendje kialakulását, alapvetően meghatározzák. 2. A pedagógus szerepe a tanuló értékrendszerének kiépülésében: A pedagógus alkotó munkája az emberformálás. Ebben pedig nemcsak szakismereteit, tapasztalatait, hanem saját személyiségét használja fel munkaeszközként. A tanító a gyermek számára magatartási modell. Már a személyiségével is utánzásra késztet. Kialakulhat pedagógus és gyermek egy sajátos érzelmi kapcsolata, hiszen a gyermek értékrendszerében nagy jelentőséggel bír a felnőtt elismerő szava. 3. A környezet: A környezet fontos tényező az értékrendszer kiépítésében, hiszen maga az egészség is attól függ, hogy az egyén harmóniában van-e a külső és belső környezetével. A környezeti ártalmak, melyek

82

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI ifjúságunk egészségét fenyegetik: az ember a fogamzás pillanatától kezdve ki van téve a környezet hatásainak, így az élet védelme már a magzat védelmével kezdődik. A fejlődő szervezet a testi érés folyamatában fokozott érzékenységet mutat a környezeti ártalmak iránt. Egyre romló környezetünkben a gyermekek egészségi állapota, fizikai és szellemi teherbírása csökken (elsősorban mozgásszervi betegségek, gerinc- és mellkas deformicitások). A korunk jellemzőjeként emlegetett környezetszennyezés, a mentálhigiénés problémák, a rizikós életformát vonzóvá tevő tömegkommunikáció, amely haszon (ilyen életformát sugalló reklámok) reményében szisztematikusan romboló hatást gyakorol az ifjúság egészségére. Konkrét célok A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód kialakulását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli alkalmakon – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiéné, a szexualitás kérdései témában. Mivel az iskolának jelentős szerepe van a fenti területeken, így a hangsúlyt a prevencióra fektetjük.

Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás, testedzés fontossága, a testi higiénia, az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat), a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció, a krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, a tanulás és a tanulás technikái, az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet alakítása, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés), a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás),az iskolán belüli bántalmazás megelőzése.

Környezeti nevelési program Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola helye és épülete:

83

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI Az iskola Békéscsaba belvárosában található, több mint 100 éves műemlék jellegű épület. Az épület adott, de mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból A nagyvárosi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. Az épületet park övezi, az iskolától nem messze található az Élővíz-csatorna, valamint a Széchenyi-liget. Az iskola belső udvarát is park díszíti, ahol padok is vannak a pihenni vágyók számára. Az intézmény közvetlen közelében lévő árnyas fákkal teli templomkert is alkalmas relaxációra, szabad foglalkozásra, melynek tisztán tartása évek óta tanulóink feladata. Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink Hulladékgyűjtés (papír), Jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, tevékenységek. Az iskolarádióban, iskolaújságban környezetvédelmi témák megjelenítése. Tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyeztetés. Nemzetközi projektek. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben : a tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra nyílik lehetőség. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Tanórán kívüli programok: a gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál Biológiaverseny, Csapody Vera Emlékverseny, Herman Ottó Verseny). Idegen nyelveken fordítási versenyeket szervezünk, ahol gyakran szerepelnek természetvédelemmel foglalkozó cikkek is. Az iskolában rendszeresen különböző gyűjtési akciókat (elem-, papírgyűjtés) szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld és víz napján rajz- és fotókiállítást, nyári táborokról bemutatkozó, illetve az iskolanapi poszterekből összeállított kiállítást. Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek.

84

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában, a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak, külföldi diákcseréknek. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése a gazdasági igazgatóhelyettes feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk tagjai részt vesznek előadásaikon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen termékek kínálata.

85

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI Diákjainkban ki kell alakítani: a környezettudatos magatartást és életvitelt; azaz érzékennyé kell tenni a tanulókat a környezet állapota iránt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a környezettel való harmóniára törekvést; az egészséges életmód igényét és az ehhez vezető technikákat, módszereket; az egyetemes Természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt; hozzá kell járulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához, - segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését, tudományosan meg kell alapozni a globális összefüggések megértését; elő kell segíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT); be kell kapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A célok eléréséhez szükséges a következő készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban Alternatív, problémamegoldó gondolkodás, az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, szintetizálás és analizálás, holisztikus és globális szemléletmód kialakítása, problémaérzékenység, integrált megközelítés, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, média használat, konfliktuskezelés és megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés, értékelés és mérlegelés készsége, érzelmi és értelmi környezeti nevelés, a környezetetika hatékony fejlesztése, tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés, a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése, az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, az egészség és a környezet összefüggései. Az iskola környezeti nevelési szemlélete A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert, ezért a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika

86

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Konkrét célok Hagyományok ápolása: iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára az iskola hírességeinek élete – kutatás örökségeink felkutatása és továbbéltetés jeles napok körének szélesítése évfolyamonként erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása fordítóverseny szervezése drog-prevenciós program folytatása osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok: a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre) természetvédelmi versenyekre felkészítés multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon a számítógép felhasználása a tanórákon természetes anyagok alkalmazása művészeti órákon ökológiai projektek tervezése és megvalósítása. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások. A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: tanulmányi kirándulások, kézműves foglalkozások egy-egy ünnephez kötötten, pályázatok, újságcikkek, kiállítás-rendezés, iskolarádió működtetése, „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, versenyek, iskolazöldítés, „jeles napok”; Föld, víz napja iskolai, nemzetközi projektek, diákcserék, környezetkultúra (igényesség magunk körül). Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

87

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI A tantestület – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.

II/8. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A nevelőtestület minden tagja tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó, toleráns légkört. Bővítse ezen irányú ismeretét. Probléma, esélyegyenlőség sérülése esetén jelezzen felettesének.

Az esélyegyenlőség biztosítását az alábbi területekre kiterjedően értelmezzük: a. a nevelésbe/oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b. a nevelés/oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c. a teljesítmények értékelése, d. a neveléshez/oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e. a neveléssel/oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f. a nevelésben/oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, g. a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint h. a nevelés/oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti - különösen valamely személy vagy csoport a. jogellenes elkülönítése egy köznevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b. olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottak, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. A köznevelési intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

88

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a nevelést/oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy a nevelés/oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt a nevelés/oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a köznevelés intézményben a szülők önkéntes választása szerint olyan vallási nevelést/oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását.

Esélyegyenlőségi célkitűzések intézményünkben: Olyan körülményeket kell kialakítani, hogy megvalósuljon - a megkülönböztetés megszüntetése, - az egyenlő bánásmód, - az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a társadalmi szolidaritás. Minden tervezett infrastrukturális és tartalmi, szakmai fejlesztés esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési/oktatási helyzetének javítására a beruházások megvalósítása során.

A fenti célok megvalósítása érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük - a gyermekek /tanulók (HH/HHH ill. SNI) eloszlását az iskolai osztályokban - a lemorzsolódás arányát - a továbbtanulási mutatókat - a tanórán kívüli programokon való részvételt az iskolai oktatásban - az iskolán kívüli segítő programokon való részvételt az iskolai oktatásban - a kompetencia mérések eredményeit - a humán-erőforrás hiányát - az infrastruktúrát és az ahhoz való hozzáférést - a módszertani képzettséget - az intézményi és szervezeti együttműködéseket (egyházak, kisebbségek, civil szervezetek )

II/9. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI

89

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI A tanulókat magatartásukban, szorgalmukban, tanulmányi vagy egyéb irányú munkájukban elért jó eredményeikért elismerésben részesítjük. Alapelve: kiemelkedő munkára, példamutató magatartásra való ösztönzés. A jutalmazás formáira a nevelőtestület bármely tagja javaslatot tehet, az igazgató dönt - kivéve "Az Evangélikus Gimnáziumért Alapítvány" jutalma esetében -, amely az alapítvány kuratóriumának hatásköre. A tanulmányi versenyeken való szereplés mindenképpen jutalmazandó.

Jutalmazási formák Osztályfőnöki vagy szaktanári dicséret: kiváló közösségi munkáért ill. tanulmányi eredményért stb. Igazgatói dicséret: az a tanuló, aki bármilyen területen az iskola hírnevét növelő kiemelkedő eredményt ér el. Nevelőtestületi dicséret: a hosszú időn át példamutató munkát végző, kiváló tanulmányi eredményt elérő tanulót illeti meg. Tantárgyi dicséret: a kiemelkedő tantárgyi teljesítményeket a szaktanár dicsérettel ismerheti el; ezt az osztályfőnök év végén a törzskönyv és a bizonyítvány "jegyzet" rovatába bejegyzi. Általános dicséret: a tanulónak, ha minden tantárgyból kiválóan dolgozott, vagy legalább 3 tantárgyból dicséretet kapott, általános dicséret adható, ezt az osztályfőnök év végén a törzskönyv és a bizonyítvány "jegyzet" rovatába bejegyzi. Dicséretek szóban vagy írásban, oklevél, jutalomkönyv, szabadnap, közösségeknek tanulmányi kirándulásra, alapítványi pénzjutalom, egyéb jutalom (pl: színházjegy, torta, pénzjutalom stb.) pályázathoz, akciókhoz kapcsolódóan. Év közben Szaktanári dicséret szóban. Szaktanári dicséret ellenőrzőbe írva: a szaktanár a tantárgyi versenyeken való részvételért szaktanári dicséret adható. Osztályfőnöki dicséret ellenőrzőbe írva: az osztályfőnök döntése alapján az osztályért, iskoláért végzett közösségi munkáért adható dicséret. Igazgatói dicséret ellenőrzőbe írva: az országos vagy megyei versenyen jegyzet eredményért és az iskola jóhírének érdekében végzett közösségi munkáért adandó. Nevelőtestületi dicséret: 2 igazgatói dicséretet követően a 3. igazgatói dicséret automatikusan nevelőtestületi dicséretként adandó.

90

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI Év végén Bizonyítványba írt szaktanári dicséret. Bizonyítványba írt általános tanulmányi munkát elismerő nevelőtestületi dicséret: 5 – 8. évfolyam: kitűnő tanuló, példás magatartás és minimum 3 szaktanári dicséret esetén, 9 – 13. évfolyam: kitűnő vagy maximum 3 jó osztályzat, példás magatartás és minimum 3 szaktanári dicséret esetén. Oklevél, jutalomkönyv, igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt.

A tanuló magatartásának értékelése A „magatartás” kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára utal (tartás), és nem viselkedés csupán. A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. A házirendben írtakat betartva, és azt társaival betartatva együttesen értékeljük. Hangsúlyozni kell, hogy az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. A magatartás és szorgalom követelményeinek helyi szabályozását a nevelőtestület állapítja meg, figyelembe véve a diákönkormányzat javaslatait.

Magatartás

1. Fegyelmezettség

példás nagyfokú, állandó, másokra pozitívan kiható

kifogástalan, 2. Viselkedéskultúrája, példaértékű, hangneme tisztelettudó, udvarias

jó

változó

megfelelő, még nem teljesen a sajátja

másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni

kevés kivetnivalót hagy maga után

udvariatlan, nyegle

rossz erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív

durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó

3. Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai

pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, élen jár, kezdeményező,

részt vesz, de nem árt, ingadozó, befolyást nem közömbös, gyakorol, jóindulatú vonakodó, komisz

negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítő

4. Házirend betartása

betartja, arra ösztönöz

nem hibázik

sokat vét ellen

részben tartja be

91

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI

5. Felelősségérzete

nagyfokú felelősségtudat

időnként feledékeny

ingadozó

felelőtlen, megbízhatatlan

A tanuló szorgalmának értékelése A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonya, munkavégzését, és kötelességtudatát értékeli. Szorgalom

példás

jó

1. Tanulmányi munkája

céltudatosan törekvő, odaadó, igényes, tudás megszerzésére irányuló

2. Munkavégzése

kitartó, pontos, rendszeres, megbízható, többnyire önálló önálló

3. Kötelességtudata

4. Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája

92

kifogástalan, precíz

rendszeres, érdeklődő

figyelmes, törekvő

változó

rossz

ingadozó

hanyag, lassító

rendszertelen, hullámzó, önállótlan

megbízhatatlan, gondatlan

megfelelő, néha ösztökélni kell

felszerelése gyakran hiányos

szinte nincs felszerelése, többnyire hiányos

előfordul, ösztönzésre dolgozik

ritkán

egyáltalán nem

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI

II/10. A KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTEN VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAK Középszinten magyar nyelv és irodalom történelem matematika egy idegen nyelv hittan biológia fizika kémia földrajz testnevelés mozgóképkultúra és médiaismeret

Emelt szinten magyar nyelv és irodalom történelem matematika egy idegen nyelv biológia-fizika-kémia-földrajz tantárgyak közül az a két tantárgy, melyeket a diákok az adott tanévben a legtöbben választottak

II/11. AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK HELYI SZABÁLYAI, A 11-12. ÉVFOLYAMON FOLYÓ EMELT SZINTŰ OKTATÁS FEJLESZTÉSI FELADATAI ÉS KÖVETELMÉNYEI A II/10. részben leírt tantárgyakból készítünk fel érettségi vizsgára. A középszintű érettségi vizsga tananyagát a tantárgy óratervben rögzített kötelező óráiban sajátítják el a tanulók. Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez a jogszabályban meghatározott plusz óraszámot biztosítjuk. A jogszabályoknak megfelelően idegen nyelvből és informatikából tehetnek tanulóink előrehozott érettségi vizsgát.

93

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI Ennek feltétele a sikeres osztályozóvizsga a még be nem fejezett tanévek anyagából. A sikeres érettségi vizsgát követően az adott tantárgy tanulása (látogatása, értékelése) alól mentesül a tanuló. Saját kérésére igazgatói engedély alapján ettől el lehet térni. Amennyiben a tanuló olyan tantárgyból szeretne érettségi vizsgát tenni, melyet az iskola helyi tanterve nem tartalmaz, másik iskolában vendégtanulóként tehet eleget az érettségire bocsátás feltételeinek. Emelt szintű oktatást nem, csak emelt szintű érettségire való felkészítést folytatunk, melynek fejlesztési feladatait és követelményeit a 40/2002. ( V. 24. ) OM rendelet megfelelő részei tartalmazzák.

II/12. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI IRODALOM Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház-és drámatörténet Az irodalom határterületei Regionális kultúra

MAGYAR NYELV Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Nyelv és kultúra

TÖRTÉNELEM Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

94

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

MATEMATIKA Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria, koordinátageometria, trigonometria Valószínűségszámítás, statisztika

INFORMATIKA A kommunikáció A szoftverek csoportosítása, szoftverekhez kapcsolódó jogok Egészséges számítógép-használat, az ergonómia A különböző típusú jelek digitalizálhatósága, a módszerek jellemzése (szöveg , szám, kép, hang) A Neumann-elv hatása a számítógépek fejlődésére, Neumann János informatikával kapcsolatos munkássága A számítógép elvi felépítése és az alapegységek A háttértárak működési elvei, tárolási technikák, a fájlrendszer Napjaink jellegzetes nyomtatóinak működési elve, a nyomtatók jellemzői A helyi hálózat előnyei, hálózati topológiák, hálózati eszközök Input perifériák és legfőbb jellemzői Az Internet felépítése, csomópontok azonosítása az Interneten Az operációs rendszerek fogalma, csoportjai, funkciói Az számítógépes vírusok felismerése, védekezés ellenük (fertőzésre utaló jelek, vírusirtó szoftverek) Állományok tárolása, kezelése, rendszerezése egy operációs rendszerben Elektronikus levelezés, levelező keretprogramok Az Internet szolgáltatásai Output perifériák és legfontosabb jellemzői Informatika a mindennapokban. Milyen számítógép konfigurációt választana, otthoni illetve irodai használatra? Milyen szoftverek szükségesek? Mi szükséges a világhálóhoz történő csatlakozáshoz? A könyvtár fogalma, szerepe az információszerzés folyamatában; könyvtártípusok Tájékozódást segítő eszközök a könyvtárban; katalógusok és adatbázisok

FIZIKA Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Mechanikai rezgések, matematikai inga A gyorsulás, a szabadesés Newton törvényei Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Súrlódás és közegellenállás Hőerőgépek

95

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI Hőtágulás Halmazállapot- változások Elektromos állapot Mágneses mező Az áram mágneses hatása Fogyasztók kapcsolása A mozgási indukció Az anyag részecske természete Az atom szerkezete Radioaktivitás Az atomreaktor A nap Csillagászat

KÉMIA Általános kémia Szervetlen kémia Szerves kémia Kémiai számítások a követelményrendszer szerinti mélységben Egyszerű kísérletek elvégzése és értelmezése a követelményrendszernek megfelelően

BIOLÓGIA Bevezetés a biológiába Egyed alatti szerveződési szint Az egyed szerveződési szintje Az emberi szervezet Egyed feletti szerveződési szintek Öröklődés, változékonyság, evolúció

FÖLDRAJZ A Naprendszer felépítése és szerkezete, a Föld fő mozgásai és ezek következményei A kőzetburok felépítése és folyamatai A légkör szerkezete és folyamatai A vízburok Földrajzi övezetesség Népesség és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A kontinensek természet- és regionális földrajza Magyarország természet- társadalom és gazdaságföldrajza Globális környezeti problémák

ANGOL NYELV Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom

96

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

NÉMET NYELV Család Barátság Étkezés Egészséges életmód Bemutatkozás, önéletrajz Napirend Lakás Lakóhely Környezetvédelem Média és technika Iskola, tanulás Nyaralás Közlekedés Szabadidő Ünnepek Háztartás, házimunka Pályaválasztás Egészség, betegségek Állatok, állatgondozás Bevásárlás Öltözködés

OLASZ NYELV Famiglia, vita familiare L’uomo e la societá L’ambiente La scuola Il mondo del lavoro La vita quotidiana Tempo libero, divertimenti, cultura Viaggio, turismo Tecnica e scienze

REFORMÁTUS HITTAN Noé József

97

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI Izráel kivonulása Egyiptomból Szövetségkötés Honfoglalás A bírák kora Salamon Illés próféta Babiloni fogság Luther Márton Kálvin János Jézus születése Jézus gyógyításai Jézus példázatai a mennyek országáról Jézus, a bűnösök barátja Jézus én vagyok kijelentései Jézus halála Jézus Krisztus feltámadása Péter és János apostol Pál apostol és missziói útjai

KATOLIKUS HITTAN Ábrahám engedelmessége A kinyilatkoztatás a Szentírásban és a Szenthagyományban József Egyiptomban Útkeresés a világban; változó és örök törvényű erkölcsi törvények A nagy, kereszténység előtti keleti vallások, valamint a zsidó vallás ismertetése A remeték és az első szerzetesek Istennek átadott élete A Szent Sátor és a templom Jézus krisztus kereszthalála és feltámadása Jézus tanítása Isten Országáról Az Egyház kettős arculata Az apostolok meghívása (Máté 4,12 -22) Új szerzetesrendek megjelenése a XII-XIII. században A kísértés, az engedetlenség, mint akadály; az újrakezdés eszközei Dávid és Salamon királysága A Szentlélek elküldése A kereszténység szentségének dogmatikája II. József államegyházi rendszere A Messiás-várás; az előfutár: Keresztelő Szent János, aki a megváltó útját előkészítette (Máté 3,1 -12), Jézus megkeresztelkedése és megkísértése ( Máté 3,13-4,11) A názáreti Jézus történetisége A II. Vatikáni Zsinat dogmatikai konstitúciója az Egyházról A döntés és felelősség, a jó és rossz cselekedetek; az életünk végső célja, jutalom és büntetés Hitből fakadó élet, a remény és szeretet Isten ajándéka Saul megtérése, Jézussal való találkozásának hatása az addigi nézeteire

98

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI Az Eucharisztia mint az Egyház életének középpontja

EVANGÉLIKUS HITTAN Az őstörténet, mint hitvallás Az ősatyák kora Exodus eseményei Izrael fénykora, a királyok kora Babiloni fogságba vitel Jézus születésének története, kortörténeti háttere Jézus elítélése és keresztre feszítése Jézus és a 12 tanítvány kapcsolata Jézusi gyógyítások és csodák Jézus tanításai (példázatok) Jézus feltámadása és Pünkösd A Biblia keletkezése Az ősgyülekezetek élete, keresztényüldözés időszaka A keresztségről szóló tanítás és annak gyakorlata A németországi reformáció A magyarországi reformáció terjedése, a lutheri és a helvét irány hatása Luther Márton reformátorrá válása Az evangélikus egyház tanítása Isten megismerhetőségéről igei A teremtő és gondviselő Isten Az ember Isten előtti elveszettsége és a megigazulás

TESTNEVELÉS ELMÉLETI VIZSGA Olimpia történet Harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus sportgimnasztika Küzdősport, önvédelem Úszás Természetben Űzhető sportok Kézilabda Labdarúgás Kosárlabda Röplabda

TESTNEVELÉS GYAKORLATI VIZSGA Gimnasztika Torna Labdajáték Atlétika

99

AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI Küzdősportok vagy úszás

100

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

III/1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene A Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat

1. évf. 7

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

6

4 1 1 2 2 1

4 1 1 2 2 1

4 1 1 2 2 1

6 2 4 1 1 2 2 1

Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret

5

5

5

5

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom B Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan B Fizika B Kémia B Földrajz Ének-zene A Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

4 3 4 2 1 2

4 3 3 2 1 2

3 3 3 2 1

4 3 3 2 1

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1 1 5

1

1 5

1 1 5

Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret

1

1

1

1

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

1 1 1

5

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

102

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

III/2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM FELHASZNÁLÁSA A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal, melyek a kötelezően választandó órák közé tartoznak. Óraterv – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7+1/12

7/11

6/10

6/10

Irodalom

-

3

3

3

Magyar nyelv

-

4

3

3

Idegen nyelvek

-

+1/2

+2/4

2/4

Matematika

4/8

4/8

4/8

4/8

Hit- és erkölcstan

1+1

1+1

1+1

1+1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

25/25/33

25/25/34

25/25/35

27/25/35

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Irodalom

2

2

2

2

Magyar nyelv

2

2

1+1

2

Idegen nyelvek*

3/6

3/6

3/6

3/6

Matematika*

4/8

3+1/8

3+1/8

3+1/8

2

2

2

2

Hit- és erkölcstan

1+1

1+1

1+1

1+1

Természettudományi gyakorlatok*

1/2

1/2

1/2

1/2

Természetismeret

2

2

-

-

Biológia-egészségtan

-

-

2

1

Fizika

-

-

2-1

1+1

Kémia

-

-

1

2

Földrajz

-

-

1+1

2

Ének-zene

1

1

1

1

1+1

1

1

1

Hon- és népismeret

-

1

-

-

Informatika*

-

1/2

1/2

1/2

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

-

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

28/28/36

28/29/38

31/32/41

31/32/41

Magyar nyelv és irodalom

Rendelkezésre álló órakeret/BEG/bontás miatt

Óraterv – 5–8. évfolyam Tantárgyak

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Vizuális kultúra

Rendelkezésre álló órakeret/BEG/bontás miatt

A helyi tanterv egyes tantárgyakra vonatkozó, részleteiben kidolgozott tananyaga, követelményei, értékelése a mellékletben található.

103

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

III/3. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

104

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van

105

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Pályaorientáció A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére.

106

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek. Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait.

107

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Fejlesztési területek – nevelési célok

108

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait.

109

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

A családi életre nevelés A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát

110

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. Pályaorientáció A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. Médiatudatosságra nevelés A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.

A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

111

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell

112

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára. Digitális kompetencia A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is.

113

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

III/4. A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele az, ha a tanuló a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott. Évfolyamugrás az egyéni képességek figyelembevételével történhet. Ilyen esetekben - az intézményvezető megbízása alapján - a szakmai munkaközösség által meghatározott szintnek kell megfelelnie. Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából összevont beszámolót tegyen. Összevont beszámolót a tanév végén vagy az igazgató által kijelölt időben kell megtartani. Az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérni. A kérelmet legkésőbb május 10 -ig lehet az igazgatónak benyújtani. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Félévkor és év végén nem kaphat elégséges osztályzatot, akinek átlaga a 2.0-át nem érte el. A további félévi és év végi osztályzatok nem térhetnek el lényegesen az év során kapott jegyek átlagától.

114

A NYOLCÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE

A NYOLCÉFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE

IV/1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

I. idegen nyelvek II. idegen nyelv Matematika

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3

4 3

3 3

4 3

4

3

3

3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

2

2

2

2

3

3

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Erkölcstan Etika Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Latin örökségünk*

1

1

1 2

2

Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra

2

2

Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

1

1 1

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

2 2

2

2

2

5 1 6 35

1 5 1 8 35

1

1 5 1 2 28

1 1 5 1 3 28

1 1 5 1 3 31

1 5 1 3 31

1 5 1 4 35

1 5 1 4 36

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. ** 11–12 évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

116

A NYOLCÉFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE

IV/2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM FELHASZNÁLÁSA A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Kötelezően választandó tantárgy az informatika, és szabadon választhatók az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások. Óraterv – 5-12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4

4

3

4

4

4

4+2e

4+2e

I. idegen nyelvek

3/6

3/6

3/6

3/6

3/6

3/6

3/6+2e

3/6+2e

II. idegen nyelv

-

-

-

-

3/6

3/6

3/6

3/6

Matematika

4

3

3

3

3/5

3/5

3/5+2e

3/5+2e

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

-

-

2

2

2

2

3+2e

3+2e

2/6

2/6

2/6

2/6

2/6

2/6

2/6

2/6

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek

2

2

-

-

-

-

-

-

Természetismeret

2

2

-

-

-

-

-

-

Biológia-egészségtan B

-

-

2

1

2

2+2e

2+2e

Fizika B

-

-

2

1

2

2

2+2e

+4e

Kémia B

-

-

1

2

2

2

+4e

+4e

Földrajz

-

-

1

2

2

2

+4e

+4e

Ének-zene A

1

1

1

1

1

1

-

-

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

-

-

Hon- és népismeret

-

1

-

-

-

-

-

-

Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek: mozgóképkultúra és médiaismeret

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

Informatika

-

1/2

1/2

1/2

1+1/4

1+1/4

+1/2

+1/2

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

28/27/33

28/27/35

31/29/37

31/29/37

35/34/48

36/35/49

35/31/44

35/30/43

Magyar nyelv és irodalom

Hit- és erkölcstan

Rendelkezésre álló órakeret/BEG/bontás miatt

1

A helyi tanterv egyes tantárgyakra vonatkozó, részleteiben kidolgozott tananyaga, követelményei, értékelése a mellékletben található.

IV/3. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA

117

A NYOLCÉFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE

Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. A nyolc évfolyamos gimnázium első négy évfolyama ráépül az alsó tagozatos szakasz nevelőoktató munkájára. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. A 9–12. évfolyamon az iskola nevelési-oktatási tevékenységével tovább fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez elengedhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával.

Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. Később a tanuló erkölcsi

118

A NYOLCÉFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. A gimnázium második szakaszában a tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló a gimnázium első négy évében megismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. A gimnáziumi szakasz végére a tanuló képes elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban. Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasokat, munkásságuk legkiemelkedőbb eredményeit. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról, ismer ilyen témájú folklór- és műalkotásokat. Képes felidézni népi kultúránk néhány jelentős elemét, jellemzőjét. Értékeli a helytörténeti ismeretek fontosságát, ismeri lakóhelye és iskolája helytörténetének, kulturális és természeti örökségének főbb értékeit. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Felismeri az egyetemes emberi örökség és az európai kultúra kiemelkedő eredményeit, az ennek megőrzésén munkálkodó szervezeteket, a nemzetközi összefogás jelentőségét.

119

A NYOLCÉFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE Állampolgárságra, demokráciára nevelés A gimnázium első szakaszában a tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. A szakasz második felében a tanuló megérti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Érzékennyé válik a helyi közösségek problémái iránt, és ismer beavatkozási lehetőségeket ezek megoldáskeresési folyamataiba. Tisztában van a civil társadalmi aktivitás értékével, jelentőségével. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése Az első négyéves szakasz végére a tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. A második négyéves szakasz végére a tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Tudatosítja, hogy az önismeret természetes szükségleteink közé tartozik, és próbál ismeretet szerezni arról, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy megismerjük, megmagyarázzuk önmagunkat. Tisztában van azzal, hogyan aknázhatja ki saját erőforrásait a mindennapi életben, és hogyan létesíthet, tarthat fenn kiegyensúlyozott társas kapcsolatokat. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. A családi életre nevelés A gimnáziumi szakasz első négy évében a tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a

120

A NYOLCÉFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. A második szakasz végére a tanuló tisztában van azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és faladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Gimnáziumi tanulmányainak végére a tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát,

121

A NYOLCÉFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A középiskola első négy évében a tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. A középiskola második szakaszában a tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyre több helyzetben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A középiskola első négy évében a tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. A középiskola második szakaszának végére a tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit, képes az ezzel kapcsolatos különböző szakpolitikák, törekvések és folyamatok egyes hatásainak megértésére. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Érti a hagyományok szerepét a harmonikus és fenntartható életvitel megalapozásában. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat

122

A NYOLCÉFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE keresni és értelmezni. Ismeri egyes hazai és nemzetközi szervezetek, intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját. Pályaorientáció A gimnázium első szakaszának végére a tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely területeken tudná hasznosítani. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. A második szakasz végére tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Reális ismeretekkel rendelkezik saját képességeiről, adottságairól tervezett szakmájával, hivatásával összefüggésben, továbbá munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés A középiskola első szakaszának végére a tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. A második szakaszban a tanuló rendelkezik ismeretekkel az euroövezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Felismeri, hogy az egyén életútját nagymértékben a külső tényezők, hatások is befolyásolják, alakítják, melyek végig jelen vannak az emberi élet során. Érti a gazdasági folyamatok összefüggéseit különböző globális problémákkal is. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson és azt használja. Médiatudatosságra nevelés A középiskola első szakaszában a tanuló egyre hatékonyabban tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább látja a közösségi oldalak, valamint az információk megosztásának esetleges veszélyeit. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.

123

A NYOLCÉFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE A második szakaszban a tanuló egyre tudatosabban választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló a gimnázium első szakaszában megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló felismeri saját tanulási stílusát, tudatában van, hogy tanulási módszereiben mely területeken kell fejlődnie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. A középiskola végére a tanuló megtanul jegyzetelni, rendszeresen használja az önálló, áttekinthető, lényegkiemelő jegyzetelési technikát hallott vagy olvasott szöveg alapján. Tisztában van azzal, hogy a jegyzetelés alkotás, hogy a gondolkodás által a meglévő ismeretekből egy új gondolatot hozhat létre. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. Ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló a gimnázium első szakaszában képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására.

124

A NYOLCÉFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE Gimnáziumi tanulmányainak végére hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Felismeri és tudja értelmezni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített üzenetrétegeket. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Képes a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra. Képes az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetésére az általános nyelvészeti ismereteinek felhasználásával. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló gimnáziumi tanulmányainak első felében felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. A középiskola második felében a tanuló egyre inkább képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet, és törekszik a célnyelvi kultúra megismerésére. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni, képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Törekszik arra, hogy egy második (esetlegesen egy harmadik) idegen nyelven is képes legyen az alapszintű kommunikációra, így teljesíti a többnyelvűség igényét. Valós élethelyzetekben is tudja használni a nyelvet a produktív készségek (írás és beszéd) alkalmazásával is. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Matematikai kompetencia Az első években a tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű okokozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására.

125

A NYOLCÉFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE Középiskolai tanulmányainak végére a tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló a középiskola első szakaszában képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára. A tanuló középiskolai tanulmányainak végén ismeretei birtokában megérti a természettudományos-technikai eredmények alkalmazásának szerepét a társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek formálódásában. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Bővülő ismeretei segítségével, illetve a megfelelő módszerek, algoritmusok kiválasztásával és alkalmazásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait, felismeri a folyamatok közötti összefüggéseket. Természettudományos tanulmányai végére a tanuló képessé válik arra is, hogy bizonyos feltételek mellett megfogalmazza a természetikörnyezeti folyamatok várható kimenetelét. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. A tanuló képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar is cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit. Digitális kompetencia A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is

126

A NYOLCÉFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz. A gimnázium második szakaszában a tanuló képessé válik a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének megfelelő együttműködő hálózatokban a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában. Kialakul a tanulóban az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja és betartja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló már a gimnáziumi évek első szakaszában nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. A második szakaszban a tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése.

127

A NYOLCÉFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A középiskola első szakaszában ismert élethelyzetekben a tanuló egyre inkább képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. A középiskola második felében a tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A középiskola első szakaszában a tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. A középiskola második felében a tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események önálló feldolgozására, életkorának megfelelő szintű értelmezésére, ennek során a művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontokat azonosítani, többféle értelmezési kontextusban elhelyezni. Képes képi, plasztikai, zenei és dramatikus megjelenítésre. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a középiskola első szakaszának végére képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, egyre sikeresebben törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, mind gyakorlottabb

128

A NYOLCÉFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A tanuló a középiskola második szakaszában megtanulja saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. A nyolcosztályos gimnáziumban az egyéni különbségek figyelembe vételének kiemelt területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális

129

A NYOLCÉFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

IV/4. A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A) Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele az, ha a tanuló a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott. Évfolyamugrás az egyéni képességek figyelembevételével történhet. Ilyen esetekben - az intézményvezető megbízása alapján - a szakmai munkaközösség által meghatározott szintnek kell megfelelnie. Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából összevont beszámolót tegyen. Összevont beszámolót a tanév végén vagy az igazgató által kijelölt időben kell megtartani. Az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérni. A kérelmet legkésőbb május 10 -ig lehet az igazgatónak benyújtani. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Félévkor és év végén nem kaphat elégséges osztályzatot, akinek átlaga a 2.0-át nem érte el. A további félévi és év végi osztályzatok nem térhetnek el lényegesen az év során kapott jegyek átlagától. B) A nyolcévfolyamos gimnáziumi tanuló 8. osztályban jelentkezhet az iskola nyelvi előkészítő évfolyamába és a művészeti szakközépiskolába. Felvételéről ugyanolyan elvek alapján történik a döntés, mint bármelyik jelentkezőnek. Amennyiben ezekbe az osztályokba nem nyer felvételt, automatikusan folytatja tanulmányait a nyolcévfolyamos gimnázium 9. évfolyamán.

130

A NÉGYÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE

A NÉGYÉVFOLYAMOS GIMNÁZUM HELYI TANTERVE

V/1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan B Fizika Kémia Földrajz Ének-zene A Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret

4 3 3 3 2

4 3 3 3 2

4 3 3 3 3

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

4 3 3 3 3 1 2 2

2

2

5 1 4

5 1 4

5 1 6

1 5 1 8

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

2

1 1

1

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

V/2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM FELHASZNÁLÁSA

132

A NÉGYÉVFOLYAMOS GIMNÁZUM HELYI TANTERVE A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Szabadon választhatók az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások.

Óraterv 9–12. évfolyam, általános gimnázium Tantárgyak

11. évf.

12. évf.

9. évf.

10. évf.

Irodalom

2

3

3

Magyar nyelv

2

1

1

I. Idegen nyelv sávos*

3/6+2e

3/6+2e

3/6

2

3/6

2

II. Idegen nyelv sávos*

3/6

3/6

3/6

2

3/6

2

3+1/8

3/6

3/6

2

3+1/8

2

Hit- és erkölcstan

2

2

2

-

2

-

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3

2

3

2

Fizika

2

2

2

2

4

Kémia

2

2

4

4

Matematika*

Biológia – egészségtan

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

Informatika* EÉ a 11. évfolyamon

2/4

közép

emelt

2

2

2

3

2

1

2

2 4

2

-

2k+2e

Életvitel és gyakorlat (Pénziránytű)

-

4e

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

35/49

35/48

A tanuló heti óraszáma/óraszám csoportbontással

emelt

4

2 2/4

közép

30/52

30/54

EÉ: előrehozott érettségi vizsga * csoportbontásban tanítjuk Az emelt képzéseket sávosan bontjuk.

A helyi tanterv egyes tantárgyakra vonatkozó, részleteiben kidolgozott tananyaga, követelményei, értékelése a mellékletben található.

Tantárgyak

Óraterv 9–12. évfolyam, általános gimnázium + nyelvi előkészítő évfolyam 9/Ny 9. évf. 10. évf. 11. évf.

12. évf.

133

A NÉGYÉVFOLYAMOS GIMNÁZUM HELYI TANTERVE közép

emelt

közép

emelt

2

3

2

Magyar nyelv és irodalom 1/2

2

3

3

2

1

1

1

I. Idegen nyelv*

13/26

5/10

5/10

3/6

3/6

II. Idegen nyelv*

5/10

3/6

3/6

4/8

-

4/8

-

Matematika*

1/2

3+1/8

3/6

3/6

2

3+1/8

2

1

2

2

2

-

2

-

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3

2

3

2

Fizika

2

2

2

2

4

Kémia

2

2

4

4

Irodalom Magyar nyelv

Hit- és erkölcstan

Biológia – egészségtan

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

Informatika*

3/6

1/2

2

2

-

4

2 2(EÉ)+2

Életvitel és gyakorlat (Pénziránytű)

-

4

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

30/53

36/49

36/48

A tanuló heti óraszáma/óraszám csoportbontással

2

4

2 1/2

2

31/52

31/54

EÉ: előrehozott érettségire felkészítő képzés * csoportbontásban tanítjuk Az emelt képzések sávos bontásban történnek.

A helyi tanterv egyes tantárgyakra vonatkozó, részleteiben kidolgozott tananyaga, követelményei, értékelése a mellékletben található.

134

A NÉGYÉVFOLYAMOS GIMNÁZUM HELYI TANTERVE

V/3. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE és általunk alkalmazott óraszámai Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskolai neveléshez-oktatáshoz Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Irodalom

2

3

3

3

Magyar nyelv

2

1

1

3/6+2e

3/6+2e

3/6+2e

3/6+2e

3/6

3/6

3/6+2e

3/6+2e

3+1/8

3/6

3/6+2e

3+1/8+2e

Hit- és erkölcstan

2

2

2

2

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3

3

Fizika

2

2

2+2e

4e

Kémia

2

2

4e

4e

2

2+2e

2+2e

4e

4e

1

1

2k(EÉ)+2e

4e

I. Idegen nyelv* (emelt sávosan) II. Idegen nyelv* Matematika*

Biológia – egészségtan Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

Művészetek: mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika*

1+1/4

1+1/4

+2e

+2e

1

Életvitel és gyakorlat (Pénziránytű)

1

Testnevelés és sport**

3

Tanulásmódszertan

1

Sporttörténet

1

Sportági ismeretek

3

3

3

1

Testnevelés-elmélet

0,5

Sportegészségtan

0,5

Edzéselmélet

0,5

Sport és szervezetei

0,5

Sportpszichológia

1

Sportetika

1

Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret/csoportbontással

1

1

1

1

35/48

34/46

29/51

29/52

A 11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. * csoportbontásban tanítjuk **A 9-12. évfolyamos sportiskolai Testnevelés és sport kerettanterv heti három órára készült. A további két órát – igazodva a Nemzeti alaptantervben a mindennapos testnevelésről szóló rendelkezésekhez – kiváltja a sportiskolába járó tanulók tanórán kívüli sporttevékenysége.

135

A NÉGYÉVFOLYAMOS GIMNÁZUM HELYI TANTERVE

V/4. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA Középfokú nevelés-oktatás szakasza 9.-12. évfolyam, közismereti képzés Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája

136

A NÉGYÉVFOLYAMOS GIMNÁZUM HELYI TANTERVE fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.

A családi életre nevelés A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő

137

A NÉGYÉVFOLYAMOS GIMNÁZUM HELYI TANTERVE kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció

138

A NÉGYÉVFOLYAMOS GIMNÁZUM HELYI TANTERVE Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson és azt használja, Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek

139

A NÉGYÉVFOLYAMOS GIMNÁZUM HELYI TANTERVE feltárására és értelmezésére. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Matematikai kompetencia A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. A tanuló képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit. Digitális kompetencia A szakközépiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is

140

A NÉGYÉVFOLYAMOS GIMNÁZUM HELYI TANTERVE használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események

141

A NÉGYÉVFOLYAMOS GIMNÁZUM HELYI TANTERVE életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

V/5. A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele az, ha a tanuló a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott. Évfolyamugrás az egyéni képességek figyelembevételével történhet. Ilyen esetekben - az intézményvezető megbízása alapján - a szakmai munkaközösség által meghatározott szintnek kell megfelelnie. Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából összevont beszámolót tegyen. Összevont beszámolót a tanév végén vagy az igazgató által kijelölt időben kell megtartani. Az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérni. A kérelmet legkésőbb május 10 -ig lehet az igazgatónak benyújtani. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Félévkor és év végén nem kaphat elégséges osztályzatot, akinek átlaga a 2.0-át nem érte el. A további félévi és év végi osztályzatok nem térhetnek el lényegesen az év során kapott jegyek átlagától.

142

A MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM HELYI TANTERVE

A MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM HELYI TANTERVE

VI/1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

2 2 2

2 2 1 1 1

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

VI/2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

144

A MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM HELYI TANTERVE

Óraterv – szakközépiskola (a szabadon tervezhető évfolyamonkénti heti 4 óra szétosztva hittan-szakma között) 9. évf. 10. évf. Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hit- és erkölcstan Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* (Vizuális kultúra) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, Rajzfestés amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon Szakma tervezhető** Műv.töri Összesen: Rendelkezésre álló keret:

heti óraszám

csoportok száma

finanszírozandó órák száma

heti óraszám

csoportok száma

finanszírozandó órák száma

4 3 3

1 2 1

4 6 3

4 3 3

1 2 1

4 6 3

2

1

2

2

1

2

2

3

6

2 3

1 1

2 3

2 2 2

3 1 1

6 2 2

3

1

3

1 1 5 1

1 2 1 1

1 2 5 1

5 1

1 1

5 1

3

2

6

3

2

6

4 1 35 35

4 1 22

16 1 58 59

4 2 36 36

4 1 22

16 2 58 59

145

A MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM HELYI TANTERVE

11. évf. Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hit- és erkölcstan Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* (Vizuális kultúra) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, Rajzfestés amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon Szakma tervezhető** Műv.töri Összesen: Rendelkezésre álló keret:

146

12. évf.

heti óraszám

csoportok száma

finanszírozandó órák száma

heti óraszám

csoportok száma

finanszírozandó órák száma

4 3 3

1 2 1

4 6 3

4 3 3

1 2 1

4 6 3

3

1

3

3

1

3

2 3

3 1

6 3

2

3

6

1

1

1

5 1

1 1

5 1

5 1

1 1

5 1

4

2

8

3

2

6

5 2 35 35

4 1 19

20 2 61 60

6 2 33 35

4 1 18

24 2 61 60

A MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM HELYI TANTERVE Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola a 2015-2016-os tanévtől kezdve (a szabadon tervezhető évfolyamonkénti heti 4 óra szétosztva hittan-szakma között) TERMÉSZETTUDOMÁNYOS 9. évf. Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika

10. évf.

11. évf.

heti óraszám

csoportok száma

4

1

4

4

1

4

5

1

5

4

1

4

4

2

8

3

2

6

3

2

6

3

2

6

3

1

3

3

1

3

3

1

3

4

1

4

2

1

2

3

1

3

3

1

3

3

1

3

2

3

6

2

3

6

2

3

6

2

3

6

2

1

2

2

1

2

2

1

2

2

1

2

1

1

1

0

0

0

1

2

2

0

0

0

5

1

5

5

1

5

5

1

5

5

1

5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

2

6

4

2

8

4

2

8

4

2

8

0,5

1

0,5

0

0

0 0

heti óraszám

csoportok száma

finanszírozandó órák száma

heti óraszám

12. évf.

finanszírozandó órák száma

csoportok száma

finanszírozandó órák száma

heti óraszám

csoportok száma

finanszírozandó órák száma

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hit- és erkölcstan Természettudomány Művészetek* (Vizuális kultúra) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rajz, festés, mintázás gyak. munkahelyi egészség és biztonság művészeti vállalkozás Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**

1

1

0

0

1

0

0

0

térábrázolási rendszerek

2

1

2

stílustan és szaktörténet

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

technológia tervezés és gyakorlat

3

4

12

4

4

16

4

4

16

5

4

20

művészettörténet

2

1

2

2

1

2

2

1

2

2

1

2

11,5

23,5

12

28

13

29

13

32

36,5

57,5

35

58

37

60

37

63

35

59

36

59

35

60

35

60

Szakmai órák összesen: Összesen: Rendelkezésre álló keret:

A helyi tanterv egyes tantárgyakra vonatkozó, részleteiben kidolgozott tananyaga, követelményei, értékelése a mellékletben található.

147

A MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM HELYI TANTERVE

Művészeti Szakgimnázium óraterve 13. évfolyam

148

A MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM HELYI TANTERVE

Grafikus Tantárgyak

Heti óraszám

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Kortárs szakmai környezet

3

Szakmai ábrázolási gyakorlat

7

Kortárs grafika szaktörténet

2

Grafikai szakelmélet

4

Illusztrációs technikai gyakorlat

1

Szakillusztrációs gyakorlat

2

Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat Összesen:

4,5 9 35

Festő Tantárgyak

Heti óraszám

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Kortárs szakmai környezet

3

Szakmai ábrázolási gyakorlat

7

Táblakép és falfestészeti gyakorlatok

11,5

A festészet nyersanyagai, technikái

6

Festészettörténet

5 Összesen:

35

Textilműves Tantárgyak

Heti óraszám

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Kortárs szakmai környezet

3

Szakmai ábrázolási gyakorlat

7

Textil szakelmélet

7,5

Textil szakgyakorlat

15 Összesen:

35

149

A MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM HELYI TANTERVE

Divat és stílustervező Tantárgyak

Heti óraszám

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Kortárs szakmai környezet

3

Szakmai ábrázolási gyakorlat

4

Divattörténet

4

Divattervezési gyakorlat

4

Öltözék kivitelezés gyakorlat

4

Stílusalakítás elmélet

3,5

Stílusalakítás gyakorlat

4

Látványtervezési gyakorlat

6 Összesen:

35

Dekoratőr Tantárgyak

Heti óraszám

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Kortárs szakmai környezet

3

Szakmai ábrázolási gyakorlat

5

Techológia gyakorlat

2

Technológia szakelmélet

1

Grafika gyakorlat

4

Tervezés gyakorlat

2

Térábárzolási rendszerek II.

2

Kirakatrendezés gyakorlat

6

Térrendezés gyakorlat

4

Rendezés szakelmélet

3,5 Összesen:

150

35

A MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM HELYI TANTERVE

Kiadványszerkesztő Tantárgyak

Heti óraszám

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Kiadványszerkesztés alapismeretek

2,5

Kiadványszerkesztés programjai gyakorlat

2

Szövegfeldolgozás

3

Szövegfeldolgozás gyakorlat

5

Képfeldolgozás

3

Képfeldolgozás gyakorlat

7

Kép-szöveg integráció

3

Kép-szöveg integráció gyakorlat

7 Összesen:

35

Fotó Tantárgyak

Heti óraszám

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Kultúrtörténet

2

Fotótechnika

3

Felvételkészítés és kidolgozás

16,5

Kreatív tervezés

7 Összesen:

31

Az összefüggő gyakorlat tervezete A fotográfus és fotótermék-kereskedő szakképesítés kivételével minden szakmában 160 óra összefüggő gyakorlatot kell a tanulóknak teljesítenie. Az egységes szervezés érdekében ennek megoszlása a következő:

SZAKMÁK

Grafikus Festő Textilműves Divat- és stílustervező Dekoratőr

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

RAJZ, FESTÉS, MINTÁZÁS GYAKORLA T

TERVEZÉS ÉS GYAKORLA T

TECHNOLÓGI A

50

50

60

NINCS

NINCS

160

50

50

60

NINCS

NINCS

160

50

50

60

NINCS

NINCS

160

50

50

60

NINCS

NINCS

160

50

50

60

NINCS

NINCS

160

ÖSSZESEN ÓRA:

151

VI/3. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM HELYI TANTERVE Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.

A családi életre nevelés A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni.

153

A MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM HELYI TANTERVE Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció

154

A MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM HELYI TANTERVE Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni

pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson és azt használja,

Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes

155

A MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM HELYI TANTERVE különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Matematikai kompetencia A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. A tanuló képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit. Digitális kompetencia A szakközépiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési

156

A MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM HELYI TANTERVE körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt. Törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek

157

A MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM HELYI TANTERVE különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

VI/4. A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele az, ha a tanuló a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott. Évfolyamugrás az egyéni képességek figyelembevételével történhet. Ilyen esetekben - az intézményvezető megbízása alapján - a szakmai munkaközösség által meghatározott szintnek kell megfelelnie. Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából összevont beszámolót tegyen. Összevont beszámolót a tanév végén vagy az igazgató által kijelölt időben kell megtartani. Az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérni. A kérelmet legkésőbb május 10 -ig lehet az igazgatónak benyújtani. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Félévkor és év végén nem kaphat elégséges osztályzatot, akinek átlaga a 2.0-át nem érte el. A további félévi és év végi osztályzatok nem térhetnek el lényegesen az év során kapott jegyek átlagától.

158

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

VII/1. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÓRATERVE A KERETTANTERVEKHEZ

Tantárgy Főtárgy Vizuális alapozó gyakorlatok Vizuális alkotó gyakorlat Kötelező tárgy Grafika és festészet alapjai Kötelezően választható tantárgy (műhelygyakorlat) - Grafika-festészet - Környezetkultúra és kézműves - Fotó és film - Szobrászat- és kerámia - Textil-és bőrműves a tanszakválasztásnak megfelelően Választható tantárgy - művészettörténet - népművészet Összes óra:

Előképző 1. 2.

2–4

2–4

1.

2.

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5.

2

2

2

2

2

2

6.

Továbbképző 7. 8. 9. 10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 2–4

2–4

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam – az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik). A képző– és iparművészeti oktatás, kötelezően előírt tantárgyainak és óraszámainak figyelembevétele mellett, a tanuló más tanszak, valamint más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák ideje: 45 perc.

160

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

VII/2. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK SZABÁLYAI A tanuló a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ.

VII/3. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI A szülő a jelentkezési lapon kérheti gyermeke felvételét intézményünk alapfokú művészetoktatási iskolájába. Az igazgató által megbízott bizottság (felvételi vagy különbözeti vizsgabizottság) javaslata alapján az alapfokú művészetoktatásban való felvételről, évfolyamba, csoportba sorolásról az iskola igazgatója dönt. Beíratáskor a szülőnek hitelt érdemlően bizonyítani kell a gyermek személyazonosságát. Év közben tanuló felvételéről a felvételi-különbözeti vizsgabizottság döntése alapján az igazgató dönt. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimumkövetelményeknek való megfelelés.

VII/4. A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a képző–és iparművészeti oktatás területén A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik. Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást. Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák A környezet által közvetített üzenetek befogadása A környezet által közvetített üzenetek értelmezése Tervezési készség Alkotói magatartás Kreativitás Vizuális gondolkodás

161

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Vizuális kifejezőkészség Eszközhasználati készség Anyaghasználati készség Komplex szemlélet Tudatos környezetformálás igénye Biztonságos munkavégzés képessége Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség Problémaérzékenység Véleményformálási képesség Személyes kompetenciák: Nyitottság Fejlődőképesség Önállóság Önkifejezés Rugalmasság Érzékenység Kísérletező kedv Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). Társas kompetenciák: Motiválhatóság Empatikus készség Együttműködési készség Kezdeményezőkészség Segítőkészség Módszerkompetenciák: Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Következtetési képesség Kreativitás, ötletgazdagság Módszeres munkavégzés Nyitott hozzáállás Probléma felismerés, –megoldás Tervezési készség Új ötletek, megoldások kipróbálása A munkakörnyezet tisztántartás

VII/5. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁBAN A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS A MŰVÉSZETI

162

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS TÉMAKÖREI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgatantárgyak – Műhelygyakorlat – Vizuális alkotó gyakorlat A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette. Ha a tanuló már rendelkezik a képző– és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga– vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat főtárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön– külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsgatantárgy végső eredményének a meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

163

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE VIZUÁLIS ALAPOZÓ GYAKORLATOK A vizuális alapozó gyakorlatok célja az érzékelés, a befogadó készségek fejlesztése. A művészettel való játékos ismerkedésen keresztül a pozitív lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai érzékenység, a nyitottság kialakítása. A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek fejlesztése. Az alapozó gyakorlatok feladata az alkotói képességek fejlődéséhez való hozzájárulás komplex, játékos, élményszerű művészeti tevékenységek által. Előképző évfolyamok 1–2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A közvetlen érzéki tapasztalás (hallás, látás, tapintás) útján megszerzett élmények képi, plasztikai feldolgozási képességének fejlesztése. – A természeti és tárgyi környezet szépségeinek felfedeztetése. – A hagyományok élményszerű megismertetése. – Egyszerű kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása: – Az arányok, színek, formák, felületek, tömegek és a tér felfedeztetése játékos tevékenységeken keresztül. – Az önkifejezés változatos formáinak megismertetése. – Az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek elsajátíttatása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. Kreatív munkára és gondolkodásra nevelés. Feladatcsoportok az 1-2 évfolyamok számára Bemeneti mérések I. Érzékszervi tapasztalások – Színek, formák, hangok megfigyelése A formákhoz (pl. citrom, szilva, eper…), illetve hangokhoz (dó, mi, lá…) színek kapcsolása és fordítva. – A különböző formák, színek, hangok hasonlóságaik észrevétele Formai hasonlóságok észrevétele (pl. tojás-citrom; narancs-labda…). A színhasonlóságok (árnyalati különbségek) észrevétele. A hangszín azonosság észrevétele, kifejezése színes papírlapokkal. – Hangokkal, mozgással, látvánnyal való analogikus játékok Dramatizálással, mozgással, hanggal érzelmek, élmények kifejezése. – A ritmus és a megélt mozgás vizuális megjelenítése - Nagyméretű papírra nyomhagyással. II. Vonal és forma – A vonal és a folt megjelenési formái a valóságban és a képzőművészetben Kalligráfiák, a gesztusfestészet, illetve a lírai absztrakt művészet néhány szép példájának bemutatása. Fotók segítségével természeti jelenségek (pl. pókháló, a vihart jelző égbolt vagy a víztükör) vonal és színfoltjainak szemléltetése. Vonalképződmények kialakítása a legkülönbözőbb eszközökkel. Formaképzés tépéssel. – A forma gazdasága

164

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Formavariációk kialakítása tépéssel, vágással. A képzett forma jelentésének átalakítása tagoló vonalakkal. – Pont–, vonal–, folt– és formaképző játékok Gyűjtött természeti anyagokkal (pl. homok, kavics, fűszál, bot, levél, kéreg), a meglevő képzőművészeti eszközökkel (pl. ceruza, zsírkréta, vízfesték, illetve ecset, újbegy, tenyér) pont, vonal és folthatásra épülő alkotás létrehozása. Formaképzés a fenti anyagokkal. III. Felületek – A környezet felületeinek megismerése élményszerű tapasztalatok biztosításával Becsukott szemmel a különböző felületi minőségi különbségének (pl. simaság, érdesség) érzékelése. A különböző felületek nyomainak rögzítése. Frottázs-gyűjtemény kialakítása. A gyűjtött anyagok felhasználásával képi kompozíciók kialakítása. – Felületképzési játékok síkban és plasztikában változatos anyagokkal Az iskola által keltett érzelmi benyomás kifejezése az iskolában rögzített felületnyomok felhasználásával. Az iskolát körülvevő természet plasztikus felületnyomai agyagba rögzítve, gipszbe kiöntve. IV. Méretek és arányok – A méretek és arányok érzékletes megtapasztalása A kisebb, nagyobb; hosszabb, rövidebb, sovány, kövér kifejezése síkban és plasztikában – Játékos arányváltó feladatok A környezeti elemek megváltoztatásával annak érzékeltetése pl. Hogyan lehet egy parányi gyomnövényből mesebeli óriásfa; Hogyan lehet egy parányi hangyából, szitakötőből rettegett vagy jószívű óriás; Hogyan lehet egy sárkányból parányi gyíkocska; Hogyan lehet a Babszem-Jankóból Gulliver? V. A színek világa – A színek hangulati hatásának átélése, alkalmazása Expresszionista alkotások pl. a Der Blaue Reiter csoport alkotásainak bemutatása. Egy-egy festmény színvilága mit fejez ki számodra? Milyen érzetet kelt a sárga, piros, kék, zöld, fehér, fekete, rózsaszín? Öltöztethető babák, dobozok felhasználásával játékos kísérletek: Milyen színűre festenéd a házatokat, a szobádat? Milyen színű ruhát adnál a különböző tulajdonságú mesehősökre? – Színkeverési játékok Egry József és Udvardi Erzsébet alkotásainak szemléltetése Színkeverési gyakorlatok színes ceruzával, színes filctollal pl. színárnyalat, tónusfokozat képzés Színkeverési gyakorlat vízfestékkel, temperával pl. a főszínekből mellékszínek képzése. VI. Téri élmények – A sík és a tér megtapasztalása Vizuális téri-illúziók bemutatása (Kepes György ábrái). – Térjátékok A kinn, benn fent, lent megtapasztalása, kifejezése. – Zárt és nyitott terek

165

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Nyitott ablakkal, ajtóval a tér kitárása. A zártság feloldása átlátszósággal. – Téri élmények rajzi, plasztikai megjelenítése A tanulók térmegjelenítési szintjéhez igazodva egymásmellettiséggel, egymásfölöttiséggel vagy méretkülönbséggel tér kifejezése. VII. Idő élmények – Az idő múlásának és a változás megtapasztalása Közös munkával egy kör tárcsán a tavasz, nyár, ősz, tél legjellemzőbb jegyeinek bemutatása. – Eseménysort kifejező képsorozat készítése Leporellóval a nap eseményeinek megjelenítése. – Egyszerű animációs játék Egy tárgy életre keltése animációval. VIII. Mese és valóság – A mesebeli világok, lények, történések síkban és plasztikában Szekeres Erzsébet, Baán Magdolna alkotásainak bemutatása. Rajzzal, festéssel, mintázással kialakított alkotások létrehozása. – Környezetünk formái, szereplői sík és plasztikus formában Természeti (pl. virágok, fák, ember) és mesterséges (pl. ház, autó) tárgyak rajzolása, festése, mintázása. IX. Tárgykészítés – Játékok, használati és ajándéktárgyak létrehozása Állatplasztika kialakítása drótvázas, tapétaragasztós papírból. – Hagyománytárgyak készítése Hagyománytárgyak bemutatása A különböző dobozokban található perforált lapok (pl. tubusok rögzítésére használt anyag) felhasználásával, festékhengerléssel keszkenők díszítése. X. A kifejezési eszköztár bővítése - Rajzolás ceruzával, színessel, filctollal, zsírkrétával. - Festés vízfestékkel, ecsettel, újjal, tenyérrel, szivaccsal. - Nyomhagyás rajzeszközökkel, kézzel, bottal, szivacs hengerrel. - Nyomrögzítés ceruzával, agyaggal, gipsszel. - Formaképzés tépéssel, vágással. - Mintázás agyagból. - Konstruálás dróttal, tapétaragasztós papírral. - Animáció tárgyakkal. - Kísérletek színes papírlapokkal, öltöztethető babákkal, játék szobabelsővel. XI. A tanultak összegzése Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése. Kimeneti mérés. A legszebb munkák kiállításra történő előkészítése, bemutatása.

166

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

VIZUÁLIS ALKOTÓ GYAKORLATOK A vizuális alkotó gyakorlat célja a tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése, a pozitív lelki tulajdonságok megerősítése a képi emlékezet és képzelet gazdagításával, a vizuális gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztésével, valamint az esztétikai érzékenység és befogadó készség kialakításával. A tantárgy feladata a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, erős belső motivációra épülő, változatos alkotó folyamatok biztosítása, melyek lehetővé teszik a csoportos és egyéni kreatív tevékenységformák megismerését, feltárják az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségeit, kialakítják a formák, színek használatában való jártasságot. Az egyes témák, témacsoportok változatos feldolgozása, a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatának megismertetése, a népművészeti és művészettörténeti ismeretek aktív beépítése az alkotó tevékenységbe. A baleset–, munka– környezet és tűzvédelmi szabályok betartatása.

Alapfokú évfolyamok 1-3. évfolyam

Fejlesztési feladatok

Fejlesztési feladatok és követelmények rendszere 1. évfolyam – Az alapvető képzőművészeti technikák segítségével a látvány és jelenségek befogadására, értelmezésére való ösztönözés, gondolatainak, terveinek képi vagy plasztikai megoldásán keresztül. – A művészeti tevékenységekhez szükséges eszközhasználat, anyagalakítás megismertetése kép és tárgykészítés vagy egyéb alkotófolyamat végigvitelével. – A tanuló figyelmes, kitartó munkavégzésének fejlesztése.

2. évfolyam – A vizuális művészetek műfaji sajátosságainak, anyagainak és eszközeinek megismertetése a kézműves tárgyformálás egyes elemeinek, technikai fázisainak kipróbálásán keresztül. – Az alkotási folyamat során a képzelet, a tapasztalat és az emlékezet élményanyagának mozgósítása, az önkifejezés lehetőségeinek felfedeztetése. – A környezet által közvetített üzenetek befogadtatása, értelmezése. – A tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése.

3. évfolyam – Az ismeretek, élmények befogadásának, feldolgozásának segítése, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba való bevonásával. – A csoportos és egyéni alkotótevékenységek formáinak megismertetésével a tanuló kreatív személyiségjegyeinek, pozitív lelki tulajdonságainak előhívása, megerősítése. – A képi emlékezet és képzelet gazdagítása, az esztétikai érzékenység, nyitottság kialakítása. – A népművészeti és művészettörténeti ismeretek alkotó tevékenységhez kapcsolódó aktív beépítése.

167

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

Követelmény

Tananyag

A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Kézműves és népművészeti technikák Mesék jellegzetes történetvezetése Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

168

A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyűjtésre,

– A tanuló érdeklődésének felkeltése, fenntartása, kitartó munkavégzés képességének fejlesztése. Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Ábrázolás és tárgyalkotás az életkori sajátosságoknak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba illesztve A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok, eszközök csoportos és egyéni kreatív használata Az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségei A formák, színek használatában való jártasság Kézműves és képzőművészeti technikák Az egyes témák, témacsoportok többirányú feldolgozása A különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Népművészeti hagyományok, művészettörténeti érdekességek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyűjtésre,

– A vizuális kifejezéshez, alkotáshoz szükséges készségek fejlesztése. Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Ábrázolási és tárgyalkotási ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Népművészeti ismeretek, művészettörténeti érdekességek Kézműves és népművészeti technikák Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – a kézművesség, a hagyományos népi kultúra egyes szokásait, tárgyait és technikáit, – az egyszerű kézműves

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.

feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.

technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat, – a vizuális művészetek formáit, sajátosságait, anyagait és eszközeit. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – a látvány és jelenségek értelmezésére, – vázlatok készítésére, átírásra, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.

Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök (Vizes-bázisú festékek, pasztell és zsírkréták használata – az agyag kezelése, formaalakítása egyszerű segédeszközökkel) Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák (Kollázs és mozaik technika, a fénymásolatok, fotók felhasználása, továbbalakítása, papír- és textilszövés, fonás) Kézműves és népművészeti technikák (Természetes anyagok gyűjtése, kreatív feldolgozása, a népi díszítőművészet elemeinek felhasználása) Mesék jellegzetes történetvezetése (Illusztráció sorozat készítése – a lényeges mozzanatok kiemelése, a mese hangulatának képi felidézése) Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai (Az adott téma többoldalú megközelítése, feldolgozása más-más szempont szerint – a képkészítés lehetőségei miniatűr és óriás méretben – a bélyegtől a plakátig) Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok (A festékek, az agyag minőségének megőrzése, kiszáradás elleni védelme, baleset-és egészségvédelmi szabályok a hegyes szúró és vágóeszközök és a ragasztók használatakor)

Alapfok 1. évfolyam Feladatcsoportok Mesék, kalandos történetek

169

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Egyéni fantáziára épülő illusztratív mesefeldolgozások (a kiválasztott mesék, mesehősök megelevenítése monokróm vagy színes rajzokkal - égigérő fa, gyöngytollú madár, hetedhét ország, rejtélyes sziget) – Elbeszélés vonalakkal, különböző vonalminőségek keresése (rajzos napló a valóság és fantáziaszülte események rögzítésére) – Vonalrajzos kompozíciók különféle alapformákban, hangsúlyos kontúrok alkalmazásával (a képregény hagyományos és rendhagyó formái - ceruza, filctoll, zsírkréta és vízfesték) Színes világok megelevenítése – Kitalált történetek feldolgozása színes kompozícióban (farsangi forgatag, viharban, majális) – A színek hatása, érzelmi ereje (ünnepek – hangulatok megjelenítése színes kompozíciókkal) – Színkontrasztok, színharmóniák (érzelmek, fogalmak ábrázolása a színek segítségével - színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – A szereplők megjelenítése – mesehősök, állatfigurák (varázslók, macskák, baglyok, kígyók mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek – bábfigurák készítése (mozgatható alakok sík és térbeli megjelenítése) Megszemélyesítés – Síkfigurák kialakítása (társasjáték készítése a figurák felhasználásával - papírtépés, ragasztás, kivágás, festés) – Álarcok, maszkok, készítése (állatalakok maszkjai - papír, gipsz, agyag, papírmasé) Mesék birodalma – A kiválasztott mesehősök környezetének feldolgozása különféle technikákkal (egyszerű téri helyzetek kialakítása, hajtogatott, vágott környezet a figurák mozgásterének létrehozása – karton, ragasztó, ceruzák, festékek, tollak, tusrajz) – A természeti és ember alkotta környezet modellezése, újrateremtése a fénymásolt elemek, motívumok segítségével (a jövő városai) – Hangulati elemek megjelenítése (vidám, mozgalmas, kopár, félelmetes – állatok, manók, tündérek körtánca, magányos fa, elhagyott táj, sötét utcák) Varázslatos tárgyak, különös eszközök – Edények, eszközök kialakítása (kincses ládák agyagból, karcolt díszítéssel) – Az adott történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése (tarisznyakészítés, kabalafigurák és varázspálca faragása) – A gyapjú–, a textilanyagok tulajdonságai, felhasználási lehetőségei (kollázs készítése gyapjúszálból, textilanyagokból) – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása (viasz visszakaparás, nyomdázott temperamozaik) – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt (őszi levél, tépett-ragasztott papírmozaik)

170

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Figura és mozgás – A történet szereplőinek megjelenítése ecsetvázlattal, színfoltokkal (álló–, guggoló, több– kevesebb figura, árnyképek – a történet kitalálása az elkészült képek értelmezésével) – Mozgás, mozdulat, mozdulatsor megjelenítése egyszerű animációs eszközökkel (állat- és emberalak - ugrás, repülés közben) – Emberi figurák és állatfigurák mintázása – különféle mozdulatok megjelenítése (állatfarm és sokadalom – a kiégetett figurákkal tömeg megjelenítése, helyzetgyakorlatokkal a különféle alakok felhasználásával) Minta, jel, jelkép – A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai (pecsételés festéssel és benyomással, karcolás) – Megőrzött nyomok az agyaglapon (üzenetek más bolygón élőknek a földi életről, személyes lenyomatok, jelek, monogrammok készítése különböző eszközökkel) – A törzsi művészet mintakincse, motívumgyűjtés (ékszerek és testfestés - sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) – Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták (játék a formákkal, a fény-árnyékhatásokkal) – Fonások papírcsíkokkal, színes fonalakkal, zsinórokkal (egyszerű motívumok képszövéssel – szín és faktúra kísérletek) - Szám–, állati és növényi szimbólumok a mesék világában (a számok dekorativitása, a számok és meseszereplők misztikus jelentése) – Pecsétek, szerencsét hozó tárgyak, amulettek készítése (agyag, gipsz, talált, gyűjtött tárgyak átlényegítése) Időkerék – évszakváltások – Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása (húsvéti dekoráció, szüreti kosár, adventi kalendárium) – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése (baba, ház, szív, kard, huszár dekoratív kialakítása) – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája (karcolt motívumok, papírvarrás) Értékelés és kiállítás–rendezés

Alapfok 2. évfolyam Feladatcsoportok Elbeszélés vonalakkal – Hétköznapi történetek fő motívumainak megjelenítése (reggeli készülődés, iskolai szünet, otthoni kedvenc időtöltések) – Feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban (a szoba sarkában, osztályterem, konyhai furcsaságok) – Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (alaprajz készítése létező és nem létező lakóházakhoz, ceruzák, tollak, tusrajz) – Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával (egy kutyasétáltatás kalandjai, az első biciklizős élmények, kirándulás)

171

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

A színek érzelmi ereje – Saját élmények feldolgozása színes kompozíciókban (álomképek, valós események) – Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása (képzeletbeli utazás a színek városaiban - színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – formai felfedezések – Kedvenc állatok – (állatfigurák és figurális dombormű mintázása) – Sosemvolt lények életre keltése (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Agyagplasztikák, figurák készítése, díszítésük földfestékkel (mitológiai történetek szereplői, furcsa alakjai - keveréklények, sárkányok világa) Szabadon formálható anyag – Ünnepek régen és ma (népi motívumok mai környezetben – népszokások mai formái) – Személyes tárgyak, ünnepi ajándékok készítése különféle anyagokból (ünnepi készülődés Karácsony, Farsang, Húsvét előtt) – Az ünnep díszletei (ünnepi dekorációk készítése, változatos technikákkal) Tér és idő feldolgozása – Adott történet, valamilyen folyamat megjelenítése képsorozattal vagy egyszerű fázisrajzokkal (tempera, tollrajz) – Eseménynaptár – képsorozatok készítése monokróm és színes technikákkal (kisméretű ábrák készítése, a lényeges történet-elemek kiemelése) – Az otthoni környezet modellezése agyagból. A tér átalakítása (rétegek – az időbeliség, térbeliség kifejezése a transzparencia lehetőségeivel) – A mi városunk – nagyméretű, színes kompozíciók, csoportmunkában (épített, plasztikus megjelenítés papír, papírmasé és más talált anyagokkal) Minta, jel, jelkép – A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai (pecsételés, önálló mintaképzés tükrözéssel festéssel és benyomással, karcolással)– A magyar népművészet mintakincse – motívumgyűjtés (könyvjelző, plakát készítése egy adott tájegység mintáinak felhasználásával) – Fonások hánccsal, színes fonalakkal, zsinórokkal (figura elkészítése képszövéssel) – Növények stilizált megjelenítése (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) – Geometriai szimbólumok (négyzet, kör, felfelé – lefelé mutató háromszög, csillag, egymásba kapcsolódó körök) – Pecsét faragása, idolok, amulettek készítése (agyag, gipsz) A tárgykészítés folyamata – Ismerkedés a gyapjú–, a textilanyagok tulajdonságaival, felhasználási lehetőségeivel (díszítés, rögzítés egyszerű öltésekkel) – Ünnepi jelkép megjelenítése nemezen (tarsolyfedőlap) – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása (karcolás, szövés, fonás)

172

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt (vegyes kollázsok készítése adott kompozíciós elvek szerint) – Ragasztóanyagok, ragasztási technikák megismerése (különféle dekorációs felületek létrehozása adott téma alapján) – Ékszerkészítés gyönggyel és más természetes anyagokkal (a varázsló ékszerei) Évszakváltás – Az ünnepekhez fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása (történetek, népszokások megelevenítése) – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése (hagyományos és mai ajándékötletek) – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája (keresztszemes – rátétes hímzés imitáció) – Változások az ünnepi szokások körében – páros képek készítése (lakodalom, mai esküvő – locsolkodók régen és ma) Megszemélyesítés – Én és a külvilág – Önarckép, jellegzetes arányok, karakterjegyek (én és a testvérem – én és a barátom) – Az önismeret útjai – az emberi arc arányai, a karakter, a mimika megjelenítése (hosszúkás, gömbölyű arcformák, jellegzetes arckifejezések) – Meglévő portréfotók felhasználása, nagyítása (ismétlődések, átírások, fénymásolatok segítségével) – Alakoskodások – szimbolikus tartalmak megjelenítése az arcábrázoláson keresztül – Maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás–rendezés.

Alapfok 3. évfolyam Fejlesztési feladatok Feladatcsoportok Elbeszélés vonalakkal – Legendás történetek megjelenítése, feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban (középkori vásár, a vár élete, lovagi torna) – Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (labirintus, ceruzák, tollak, tusrajz) – Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával (királyi menyegző, vadászat) A színek érzelmi ereje – Természeti erők megelevenítése színekkel, az adott jelenségek saját élményekre épülő (vagy színházra, táncra, mesékre támaszkodó) feldolgozása színes kompozícióban – Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása (farsangi kavalkád, a tavaszi-őszi táj színei) – A színek és alkalmazott technikák megjelenítő és hangulatközvetítő képessége (azonos téma feldolgozása derűs és szomorú hangulatban - színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák)

173

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Plasztikus figurák – formai felfedezések – Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek felfedezése (törpék és óriások, bohócok és marcona katonák) – Táltosok, paripák, félelmetes szörnyállatok – képzelet és előtanulmányok alapján (figurális dombormű mintázása agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Növények, termések formája, szerkezete, színei (manók, bogarak lakhelye - színes ceruza, kréta, akvarell) Szabadon formálható anyag – Agyagedény formálása felrakással (lapokból és hurkákból épített tároló edénykék) – Agyagplasztikák, állatfigurák készítése, díszítésük földfestékkel, bekarcolt mintákkal (cirkuszi állatok) – Állatok ábrázolása emlékképek vagy közvetlen látvány alapján – tömeg, arányok, mozgás érzékeltetése (háziállatok, ház körül élő állatok megfigyelése, megformázása) Tér és idő feldolgozása – Természeti erők, különleges és félelmetes természeti jelenségek felidézése, megjelenítése képsorozattal (nagy esők és vihar, villámlás - tempera, tollrajz) – Különböző kompozíciók készítése spirál– és hullámmotívum felhasználásával (nyugodt és zaklatott felületek játéka kisméretű és óriás felületen) – A természet körforgása (környezetvédelmi témájú plakát készítése - olajpasztell, tempera, fotó, montázs, kollázs) Minta, jel, jelkép – Életfa motívum, varázslatos növények megjelenítése népmesék, legendák alapján (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba, gipszbe) – Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták (sablonkészítés minta átfestéshez) – A varrás, hímzés alapfogásai, formaalkotó és dekoratív szerepük – Egyéni fantáziára épülő illusztratív feldolgozások (egyedi könyv-napló borító tervezése) – Az elvonatkoztatás útja és célja – anyaggyűjtés (képzőművészeti példák, tervező grafikai megoldások) – A tűz, víz, föld, levegő – szimbólumok a különböző kultúrákban – Sárga, narancs, piros, barna, lila, zöld, fehér, arany. Színszimbólumok használata (papírragasztás kivágott színes motívumok kompozícióba rendezésével) A tárgykészítés folyamata – Az adott témakörhöz, történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése (varázslókalap és receptkönyv készítése) – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása (varrás, hímzés, áttört minták) – Állat alakú és antropomorf edény készítése agyagból (kisméretű tárolóedények készítése mintázott, felrakott technikával) – A textilanyagok, a gyapjú alkalmazási lehetőségei (párna készítése különféle applikációs megoldásokkal)

174

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Nemezfigura készítése (létező és kitalált állatalakokból kabalatárgy készítése) – Tárgykészítés népi hagyományok alapján, a keleti és a mai kultúra esztétikája szerint (ajándéktárgyak, díszített dobozok készítése) – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt (levélképek - különleges anyagtársítások felület kontrasztok kipróbálása) – Ragasztóanyagok, ragasztási technikák használata (sík és plasztikus felületek ragasztása, különboző anyagfajták ragasztása, folyékony és szalagragasztó használata) – Ékszerkészítés gyöngyfűzéssel (amulettek, kabalatárgyak készítése) Évszakváltás – Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása (szüreti kosár készítése) – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése (mesealakok stilizált megjelenítése) – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája (csuhéból baba, pillangó, madár készítése) – Megszemélyesítés (télűző szokások – busó maszkok) – Mozgatható bábfigurák készítése. Karakterábrázolás és a mozgatás lehetőségei (kesztyűbáb) – Zsineggel mozgatható figurák, pálcára vagy lécre szerelt bábok (papírkivágás, mozgatható elemek összeállítása, festés) – Álarcok, maszkok, készítése (természeti népek által készített maszkok tanulmányozásával papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás–rendezés Évfolyam összevonás esetén: Feladatcsoportok az 1-3 évfolyamok számára Bemeneti mérések I. Mesék, kalandos történetek illusztratív feldolgozása 1-3. évfolyam - Egy kiválasztott mesén keresztül a mese felépítésének, tagolásának bemutatása. - Megírt mesetörténetek illusztratív feldolgozása vagy egyéni fantáziára épülő személyes mesék kitalálása és elbeszélő jellegű, illusztratív bemutatása. - Természeti és ember alkotta környezet modellezését követően a kiválasztott mesehősök környezetének feldolgozása, bemutatása különféle technikákkal (pl. színes papírlapokból applikálással). - A mese ellentétes hatású környezeti, hangulati elemeinek megjelenítése csoportmunkával (pl. vidám- szomorú; mozgalmas-nyugodt; kopár- díszített; szegényes-gazdag; félelmetes- barátságos). II. Figura és mozgása 1-3. évfolyam - Egy figura mozgásának, mozgathatóságának szemléltetése.

175

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE - A történet, mese szereplőinek megjelenítése rajzzal. Síkfigura kialakítása testrészekre tagolt kivágott formákkal (pl. papírtépés, kivágás, festés). - Mozgás, mozdulat, mozdulatsor megjelenítése egyszerű animációs eszközökkel (pl. mozgatható végtagú bábokkal, írásvetítővel). III. Elbeszélés vonalakkal, különböző vonalminőségek keresése 1. évfolyam - Vonalrajzra épülő meseillusztrációk bemutatása. - Elbeszélés vonallal (pl. a cicamamáról és a kiscicáról, vagy a cicáról és az egérről vonalrajzra épülő elbeszélő rajz készítése). A történet különféle alapformákba (pl. négyzetbe, téglalapba, háromszögbe, körformába) való megjelenítése. Pl. hogyan helyezhető el ugyanazon történet egy kör formátumban, egy háromszögben vagy egy négyzetben? - A kontúrok kiemelése (pl. ceruzával, tollal, zsírkrétával). 2. évfolyam - Hétköznapi történetek, elbeszélések vonalrajzra épülő illusztrációinak bemutatása. - A tanuló által választott, megélt hétköznapi történet elbeszélése vonallal (pl. „Én és a cicám” címmel vonalrajzra épülő kompozíció készítése). - A hétköznapi történet, jelenet különféle alapformákba történő elhelyezése (pl. körformátum, háromszög vagy négyzet formátum). - A kontúrok kiemelése (pl. ceruzával, tollal, zsírkrétával). - A természeti és ember alkotta környezet leképzése vonallal. - Fénymásolt elemek, motívumok segítségével a természeti és ember alkotta környezet újrateremtése. 3. évfolyam - Legendás történeti eseményeket bemutató iniciálék szemléltetése. - Egy legendás történet elbeszélése vonallal. - A történet különféle alapformákba (pl. négyzetbe, téglalapba, háromszögbe, körformába) való megkomponálása. - A kontúrok kiemelése (pl. tussal-tollal, aranykontúrral). - Leporelló összeállításával a történelmi esemény egyes jeleneteinek feldolgozása a történet bemutatása, csoportmunkával. IV. Színes világok megelevenítése, a színek érzelmi ereje 1. évfolyam - Meseillusztrációk szemléltetésével a színek hatásának, a színek érzelmi erejének megtapasztalása. - A szemléltetést követően a színek érzelmi erejének kipróbálása (pl. a színes ceruza, pasztell, kréta, tempera alkalmazásával). - Az elkezdett téma, a kitalált történet továbbfolytatása a színek érzelmi erejének (pl. színharmóniák, színkontrasztok) felhasználásával különböző színkompozíciókban.

176

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE 2. évfolyam - Színes fotók segítségével saját hétköznapi történetek vagy természeti jelenségek szemléltetése. - A szemléltetést követően a színek érzelmi erejének kipróbálása. Színkontrasztok, színharmóniák képzése különböző eszközökkel (pl. színes ceruza, pasztell, tempera és kevert technika alkalmazásával). - Egy saját élmény feldolgozása a színek érzelmi erejének alkalmazásával. 3. évfolyam - Történeti eseményeket, természeti erőket bemutató diakockák szemléltetése. - A szemléltetést követően a színek érzelmi erejének kipróbálása. Színkontrasztok, színharmóniák képzése különböző eszközökkel (pl. színes ceruza, pasztell, tempera és kevert technika alkalmazásával). - Az adott történet, jelenség saját élményre (pl. film, fotó, színház) támaszkodó feldolgozása színes kompozícióban. - A színek és alkalmazott technikák megjelenítő és hangulatközvetítő képességének alkalmazása (pl. színes ceruza, pasztell, tempera vagy vegyes technika segítségével). V. Megszemélyesítés 1. évfolyam - Klee portréinak bemutatása. - Önarckép készítése a jellegzetes arányok és a karakterjegyek megragadásával. - Törzsi maszkok bemutatása. - Álarcok, maszkok, készítése (papírmaséból). 2. évfolyam - Modigliani portrék bemutatása. - Az önismeret útjai – az emberi arc arányai, a karakter, a mimika megjelenítése. - Színházi maszkok bemutatása - Álarcok, maszkok, készítése (papírmaséból).

A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama: Vizuális alkotó gyakorlat – vizsgamunka bemutatása 15 perc – helyszíni feladat megoldása 105 perc A vizsga tartalma

177

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó, konstruáló, tárgykészítő képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a művészeti ág anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, tárgy együttes, – festészeti, grafikai alkotás–sorozat, – szobor, térkonstrukció és variációi. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, – festészeti, grafikai alkotás, – szobor, térkonstrukció Vizuális alkotó gyakorlat művészeti alapvizsga feladatai Művészeti alapvizsga A:) vizsgarész: I.) Alkotás: Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. Táj megfigyelése és elemzése rajzi, festői módon. Természeti formák megfigyelése, elemzése, lerajzolása, megfestése és mintázása. Használati tárgyak, szerszámok, gépek, berendezések egyedi és szériaszerű rajzos elemzése. Fény-árnyék, az önárnyék, vetett árnyék vizsgálata rajzolással, különféle árnyékjelenségek ábrázolása rajzolással, festéssel, nyomhagyással. Formakarakterek és karakter-kontrasztok rajzolása, festése mintázása. Faktúra - kontrasztok rajzolása, festése, mintázása. Választott tárgyról készült sorozat készítése szabadon választott technikával. Térkonstrukció, és variációinak elkészítése. Használati tárgy, tárgy együttes létrehozása. II.) Portfolió (rajzi, tervezési dokumentáció) Szemléltesse a komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok...). B.) vizsgarész

178

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE I.) Alkotás: Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Csendéletszerű kompozíció ábrázolása szabadon választott technikával. Természetes forma szerkezetének rajzi, vizuális elemzése. Belső tér részletének ábrázolása. Szögletes test csoport fény-árnyék viszonyának tónusos ábrázolása. Térforma síkredukciója. Térkonstrukció készítése. A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: – esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, – az elkészült munka egyedisége, összhangja.

Továbbképző évfolyamok 7-8. évfolyam

Fejlesztési feladatok

Fejlesztési feladatok - Tananyag - Követelmény

7. évfolyam – Felkészítés a tanult művészeti kifejezőeszközök önálló alkalmazására. – A vizuális érzékelés és visszatükrözés képességének finomítása. – A konstruáló, plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátíttatása. – Az elvont gondolkodás, az analizáló– szintetizáló képesség kialakítása, a látás kiművelése és tudatosítása. – Az ábrázolási konvenciók megismertetése, elsajátíttatása.

8. évfolyam – A geometrikus és természeti formák ábrázolása, tárgycsoportok, portrék, figurák ábrázolása a perspektíva és az anatómia és szabályai szerint. – Különféle illusztrációk készítése. – A kiadott feladatok önálló megoldása, biztos eszközhasználattal.

179

Tananyag

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

180

Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeinek megismerése A látvány pontos megfigyelésére, leképezése A vizuális információk megértésére, átírására, felhasználására A képi gondolkodás, vizuális absztrakció Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére A gondolat, téma kibontása, variációk, sorozatok, tárgyegyüttesek létrehozása A jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére A sűrítés, és felbontás mint alkotói (komponálási) eszköz Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Az ábrázolás arányrendszere, szerkezete Tónusos ábrázolás A természeti formák átírása Az anyagszerűség ábrázolása A tér különböző léptékű megjelenítése A konstruktivizmusra jellemző stílusjegyek, technikák Anatómiai ismeretek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

Követelmény

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni.

A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni.

7. évfolyam Feladatcsoportok A beállítás – A geometrikus testek arányai, térbeli elhelyezkedése – A népi tárgykultúra tárgyai egyszerű műtermi környezetben – A tárgyak, tárgy együttesek feldolgozása, az arányok, a térbeli állapot minél pontosabb visszaadása (ceruzarajz, színes munkák) A szerkezettől a formáig – Drapéria vonalas ábrázolása (ceruza, pittkréta, szén) – Drapéria mozgásban. Fotók készítése szálló, lengő drapériáról, és azok megfestése – A drapéria, mint plasztikai elem és jel. Fríz mintázása, gipszfaragás drapériamotívum után, gipszöntések

181

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A térről – síkban – Rajzolt és festett belső terek – a perspektíva törvényei szerint – Szobasarok, lépcsőház rajzolása festése – A formák változatos megjelenítése. Szerkezeti kiemelések – A perspektíva érzékeltetése vonalakkal (szerkezeti rajz, ceruza, pittkréta) – A tanulmányok feldolgozása (tollrajz, színes papír–kollázs és grafikai lapok, linó–, papírmetszet) Rajzi – plasztikai előtanulmányok – Testrészek, fejrészletek. Vázlatok, krokik készítése (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével) – A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, vonalhálós rajzolás, faktúrák megjelenítése – Rajzolás és mintázás élő modell vagy gipszöntvény alapján – Fotóhitelességű és expresszív feldolgozások A térről – térben – A külső és belső tér érzékeltetése természeti formák alapján (csigaház, metszet készítése mintázással) – Agyagszobor, agyag plakett készítése a formaépítés, arányok térbeliség pozitív–negatív formák megjelenítésével Ábrázolás és szerkesztés – A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók és felhasználásuk a művészi ábrázolásban – Gyakorlatok a kétpontos perspektíva, a kavallier axonometria megismerésére – Vonal a térben. Fém–, spárga– és üvegplasztikák Nagyságrend – A korábbiakban feldolgozott témák, tanulmányok egyéni vagy csoportos módon történő megfestése, megrajzolása nagy méretben (csomagolópapír, A/0 rajzlap, illetve kisméretű karton A/4 méret) – A méretváltásból adódó kompozíciós problémák elemzése Portré – Önarckép készítése fénykép és tükör segítségével – Az elkészült munkák összehasonlítása, elemzése – A festett pasztell jellemzői, a pasztell technika megismerése – A színek keverése Szokatlan megjelenés – Plasztikai munkák talált anyagokkal, meglepő formatársításokkal – Gömb térbeli problémaköre: osztott gömb, gömbszeletek egymásra mintázása – Portré gipsszel való mintázása, a fej rajza és mintázása különböző túlzásokkal, torzításokkal Értékelés és kiállítás–rendezés

182

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

8. évfolyam Feladatcsoportok A beállítás – Tárgyak, térelemek a szabadban – A tárgyak, tárgy együttesek feldolgozása, az arányok, a térbeli állapot, a természetes fényviszonyok minél pontosabb visszaadása (ceruzarajz, színes munkák) A beállítás átformálása – A tárgy együttes képének feldolgozása, átírása más anyagokkal, technikákkal, különböző művészeti stílusokkal (barokk, impresszionista, expresszionista stílusgyakorlatok) A szerkezettől a formáig – Állat– és emberi koponya szerkezetének különféle rajzeszközökkel való ábrázolása (ceruza, pittkréta, szén) – Koponya és változó környezete. Fotók készítése és azok megfestése – A koponya bonyolult plasztikai problémái. Reliefmintázás, mintázás 1:1 méretben A térről – síkban – Rajzolt és festett épületek, terek, utcaképek a perspektíva törvényei szerint – A felületek és formák változatos megjelenítése. Kiemelések – A perspektíva érzékeltetése vonalakkal, tónusokkal, színfoltokkal (szerkezeti rajz, tónusos rajz – szén, pittkréta, pasztell, akvarell) – A tanulmányok feldolgozása tollrajz, színes papír–kollázs és grafikai lapok, linó–, papírmetszet formájában Rajzi – plasztikai előtanulmányok – Szobrok, portrék – vázlatok, krokik készítése (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével) – A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, vonalhálós rajzolás, faktúrák megjelenítése – Rajzolás és mintázás élő modell vagy gipszöntvény alapján – Fotóhitelességű és expresszív feldolgozások A térről – térben – Termések titokzatos szerkezete, pozitív–negatív formái – A természeti formák szerepe a formatervezésben – A formaelemzések módszere a célirányos megfigyelés: a karakter – Formakövető vonal: a plaszticitás – Folyamatábra, fázisrajzok a mozgásváltozás kifejezésében Ábrázolás és szerkesztés – A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók alkalmazása a művészi ábrázolásban – Művészettörténeti példák tanulmányozása – Gyakorlatok a perspektíva, és a Monge–szerkesztés megismerésére Nagyságrend

183

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A korábbiakban feldolgozott témák, konstruktív tanulmányok egyéni vagy csoportos módon továbbfejlesztése, megrajzolása, megfestése óriás és kisméretben (falfelület, csomagolópapír, A/0 rajzlap, illetve kisméretű karton A/4 méret) – A méretváltásból adódó kompozíciós problémák elemzése Portré – Rajzok élő modell után – A formák felismerése az árnyék változásakor az arcon, bevilágítási feladatok – Fej rekonstrukció koponya alapján – Az emberi arc titkai. A látvány és a rajzi szabályok együttes érvényesítése – A portrérajzolás és –festés fejlődése a különböző művészettörténeti korszakokban – Portré. Plasztikus megjelenítések (vésett, mintázott relief és körplasztika) Értékelés és kiállítás–rendezés ÉVFOLYAMÖSSZEVONÁS ESETÉN Bemeneti mérések I. A beállítás 7. évfolyam - A geometrikus testek arányai, térbeli elhelyezkedése. - A népi tárgykultúra tárgyai egyszerű műtermi környezetben. - A tárgyak, tárgy együttesek feldolgozása, az arányok, a térbeli állapot minél pontosabb visszaadása (pl. ceruzarajz, színes munkák). 8. évfolyam - Tárgyak, térelemek a szabadban. - A tárgyak, tárgy együttesek feldolgozása, az arányok, a térbeli állapot, a természetes fényviszonyok minél pontosabb visszaadása (ceruzarajz, színes munkák). - A beállítás átformálása. - A tárgy együttes képének feldolgozása, átírása más anyagokkal, technikákkal, különböző művészeti stílusokkal (barokk, impresszionista, expresszionista stílusgyakorlatok). II. A szerkezettől a formáig 7. évfolyam - Drapéria vonalas ábrázolása (ceruza, pittkréta, szén). - Drapéria mozgásban. - Fotók készítése szálló, lengő drapériáról, és azok megfestése. - A drapéria, mint plasztikai elem és jel. - Fríz mintázása, gipszfaragás drapériamotívum után, gipszöntések. 8. évfolyam

184

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE - Állat- és emberi koponya szerkezetének különféle rajzeszközökkel való ábrázolása (ceruza, pittkréta, szén) - Koponya és változó környezete. Fotók készítése és azok megfestése. - A koponya bonyolult plasztikai problémái. - Reliefmintázás, mintázás 1:1 méretben. III. A térről – síkban 7. évfolyam - Rajzolt és festett belső terek – a perspektíva törvényei szerint. - Szobasarok, lépcsőház rajzolása festése. - A formák változatos megjelenítése. Szerkezeti kiemelések. - A perspektíva érzékeltetése vonalakkal (szerkezeti rajz, ceruza, pittkréta). - A tanulmányok feldolgozása (tollrajz, színes papír–kollázs és grafikai lapok, linó–, papírmetszet). 8. évfolyam - Rajzolt és festett épületek, terek, utcaképek a perspektíva törvényei szerint. - A felületek és formák változatos megjelenítése. Kiemelések. - A perspektíva érzékeltetése vonalakkal, tónusokkal, színfoltokkal (szerkezeti rajz, tónusos rajz – szén, pittkréta, pasztell, akvarell). - A tanulmányok feldolgozása tollrajz, színespapír–kollázs és grafikai lapok, linó–, papírmetszet formájában. IV. Rajzi – plasztikai előtanulmányok 7. évfolyam - Testrészek, fejrészletek. Vázlatok, krokik készítése (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével). - A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, vonalhálós rajzolás, faktúrák megjelenítése. - Rajzolás és mintázás élő modell vagy gipszöntvény alapján. - Fotóhitelességű és expresszív feldolgozások. 8. évfolyam - Szobrok, portrék – vázlatok, krokik készítése (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével). - A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, vonalhálós rajzolás, faktúrák megjelenítése. - Rajzolás és mintázás élő modell vagy gipszöntvény alapján. - Fotóhitelességű és expresszív feldolgozások. V. A térről – térben 7. évfolyam - A külső és belső tér érzékeltetése természeti formák alapján (csigaház, metszet készítése mintázással).

185

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE - Agyagszobor, agyag plakett készítése a formaépítés, arányok térbeliség pozitív–negatív formák megjelenítésével. 8. évfolyam - Termések titokzatos szerkezete, pozitív–negatív formái. - A természeti formák szerepe a formatervezésben. - A formaelemzések módszere a célirányos megfigyelés: a karakter. - Formakövető vonal: a plaszticitás. - Folyamatábra, fázisrajzok a mozgásváltozás kifejezésében. VI. Ábrázolás és szerkesztés 7. évfolyam - A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók és felhasználásuk a művészi ábrázolásban. - Gyakorlatok a kétpontos perspektíva, a kavallier axonometria megismerésére. - Vonal a térben. Fém-, spárga- és üvegplasztikák rajzolása. 8. évfolyam - A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók alkalmazása a művészi ábrázolásban. - Művészettörténeti példák tanulmányozása. - Gyakorlatok a perspektíva, és a Monge–szerkesztés megismerésére. VII. Nagyságrend 7. évfolyam - A korábbiakban feldolgozott témák, tanulmányok egyéni vagy csoportos módon történő megfestése, megrajzolása nagy méretben (csomagolópapír, A/0 rajzlap, illetve kisméretű karton A/4 méret). - A méretváltásból adódó kompozíciós problémák elemzése. 8. évfolyam - A korábbiakban feldolgozott témák megrajzolása, megfestése óriás és kisméretben (falfelület, csomagolópapír, A/0 rajzlap, illetve kisméretű karton A/4 méret). - A linó–, papírmetszet tanulmányok továbbfejlesztése. - A méretváltásból adódó kompozíciós problémák elemzése. VIII. Portré 7. évfolyam - Önarckép készítése fénykép és tükör segítségével. - Az elkészült munkák összehasonlítása, elemzése. - A festett pasztell jellemzői, a pasztell technika megismerése. - A színek keverése. 8. évfolyam - Rajzok élő modell után.

186

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE - A formák felismerése az árnyék változásakor az arcon, bevilágítási feladatok. - Fej rekonstrukció koponya alapján. - Az emberi arc titkai. A látvány és a rajzi szabályok együttes érvényesítése. - A portrérajzolás és –festés fejlődése a különböző művészettörténeti korszakokban. - Portré. Plasztikus megjelenítések (vésett, mintázott relief és körplasztika). IX. Szokatlan megjelenés 7-8. évfolyam - Plasztikai munkák talált anyagokkal, meglepő formatársításokkal. - Gömb térbeli problémaköre: osztott gömb, gömbszeletek egymásra mintázása. - Portré gipsszel való mintázása, a fej rajza és mintázása különböző túlzásokkal, torzításokkal. X. A kifejezési eszköztár gazdagítása - Rajzolás grafittal, színes ceruzával, tollal, szénnel, pitt krétával, zsírkrétával, pasztellkrétával, - Sgrafitto jellegű alkotás készítése viaszos technikával. - Festés tussal, páccal, vízfestékkel, temperával, ecsettel, szivaccsal. - Alkotás vegyes technikával. - Nyomhagyás rajzeszközökkel. - Formaképzés tépéssel, vágással. - Mintázás agyagból, gipszfaragással, papírmaséból, ytongból, purhabból, gipszöntéssel. - Vésett, mintázott relief és körplasztika készítése. - Konstruálás tárgyakból, fénnyel. - Tárgykészítés talált tárgyakból, természetes anyagokból (pl. gyapjúból…), fonalból, textilből, drótból, papírból, üvegből, műanyag lapokból. - Tárgyalkotás kötözéssel, ragasztással. - Kollázs készítés fénymásolt vagy festett és talált lapok, tárgyak felhasználásával. - Fotómontázs készítése fényképek felhasználásával. - Sokszorosítás linó– és papírmetszet felhasználásával. - Animáció írásvetítővel. - Kísérletek színes papírlapokkal, fotókkal, videóval, számítógépes grafikai programok használatával XI. A tanultak összegzése - Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése. - Kimeneti mérések. - A legszebb munkák kiállításra történő előkészítése, bemutatása.

Továbbképző évfolyamok 9-10. évfolyam Fejlesztési feladatok - Tananyag - Követelmény

187

Tananyag

Fejlesztési feladatok

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

188

9. évfolyam – A látás és a látványértelmező képesség tudatosítása, az önkifejezés eszköztárának gazdagítása. – Az esztétikus környezet iránti igény kialakítása, amelyen keresztül a tanuló képes lesz azt alakítani, formálni, megőrizni. – A vizuális ismeretek, jártasságok kialakítása, elmélyítése. – A kritikai véleményformálás igényének és képességének kialakítása. Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A környezet– és tárgykultúra Tónusos ábrázolás újabb technikái A rendeltetés, a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggései A bábkészítés hagyományai A plein air festészet legismertebb alakjai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

10. évfolyam – A látvány és az absztrakció kölcsönhatásának megismertetése a figuraábrázoláson keresztül. – A látványértelmező képesség tudatosítása, a figura és környezetének kialakításával. – A vizuális ismeretek, jártasságok elmélyítése, összegzése az ismétlődő és fokozatosan nehezedő feladatok mentén. – Ismerkedés a kortárs művészet törekvéseivel.

Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A környezet– és tárgykultúra Tónusos ábrázolás újabb technikái A rendeltetés, a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggései A bábkészítés hagyományai A plein air festészet legismertebb alakjai A nonfiguratív ábrázolás eszköztára Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

Követelmény

Követelmény A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, illusztrációkat készíteni.

A tanuló ismerje: – a különféle vizuális művészetek jel– és jelképrendszerét, – a tervezéstől a megvalósításig, vagy a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a sík– és térművészet törvényszerűségeit, műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, illusztrációkat készíteni.

9. évfolyam Feladatcsoportok – Alakrajz – Csontváz rajza – Krokik, vázlatok álló, fekvő és mozgó figurákról (ceruzarajz, tus és pácvázlatok) – Körberajzolások, tükörrajzok, fotók egymásról, azok rajzban történő átdolgozása

189

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Kollázsok és montázsok emberi alakok átalakításával, emberi alak részletrajzainak összeillesztése, fotószekvenciák emberek mozgásáról Átváltozások – A modell után elkészített munkák feldolgozása más eszközökkel, technikákkal, más méretben – A mozdulatok értelmezése, újrarajzolása a figura testhelyzeteinek jellemző jegyeinek, térbeliségének kiemelése, torzítása – Új beállítások új nézőpontokkal Bábfigura – Wayang–báb készítése finom faragással fából vagy habanyagból, a bábu festése – A fej, a törzs, a mellkas, a mozgó végtagok kialakítása, a bábu összeszerelése – A bábu hangja és beszéde, játéktere Változatok művészettörténeti alkotásokra – Gyűjtés a különböző stílusú figuraábrázolások körében – Másolatok készítése a kép egyes elemeiről hagyományos festészeti és grafikai eljárásokkal (belerajzolások, átfestések, stílusparódiák, méret– és elemváltoztatások) A természetben – Vázlatok és festmények készítése a természetben – A plain air–ben való munka megismerése (pác, lavírozott tus, aquarell és a gouache) – Fotóséták – fotózás a természetben – fotósorozatok kialakítása Karakterkeresés – A portrérajzolás, a karakter kiemelése – Karikatúrák és illusztratív képek készítése modell alapján, vonalas és színes képek. Önarcképek – Az elkészített rajzok alapján végletes torzítások keresése a karakter teljes megváltoztatásával – Portré vázlatok készítése, 1:1 portré mintázása Népművészet és természet – Betekintés a magyar népi viseletkultúrába – Természeti népek technikái. Gyűjtés szakirodalomból, és azok anyagainak feldolgozása (fazekasság, hímzés, faragás, szövés, fonás) – A népművészet előadásmódjának felidéződése a kortárs alkotók munkáiban Érzelmi hatások – Fogalompárok szerinti képalkotás (vidám–szomorú, haragos–megbocsátó, nyomasztó–feloldó) – Érzelmi állapotok színben való kifejezése – A színek sztereotip kapcsolata érzelmi állapotokkal, fogalmakkal – Realisztikus és absztrakt megközelítés Emlékmás – Rövid portréfilm készítése egy kortárs képzőművészről, annak alkotási módszereiről, műveiről, személyes beszélgetés vagy bemutatás formájában

190

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Forgatókönyv, fotódokumentáció. Értékelés és kiállítás–rendezés

10. évfolyam Feladatcsoportok Alakrajz – Vázlatrajzok, krokik csoporttársakról, álló és mozgó alakokról. A vonal ereje, hangsúlyai (ceruzarajz, tus és pácvázlatok, agyag– és viaszkrokik) Figura a térben – Figura épített térben, ülő és álló figurák külső és belső térben – Plein air és embercsoport rajza Átváltozások – Ülő, fekvő figura rajza – Egy feladat többféle feldolgozása, variációk anyagokra, technikákra – A kompozíciós elemek kiegyensúlyozott arányait felborító változatok létrehozása Bábfigura – Marionett báb készítése vegyes anyaghasználattal – A fej, a törzs, a mellkas, a mozgó végtagok kialakítása, a bábu összeszerelése – A bábu mozgathatósága, játéktere Szín–tér – Színes vázlatok készítése a színpadi tér színdinamikai megoldásához Változatok művészettörténeti alkotásokra – Gyűjtés a különböző stílusú figuraábrázolások körében – Montázsok, anakronisztikus részletek beépítése a műalkotásokba – Stíluskeresés – Karakterkeresés – A teljes figura, mint karakter. Karikatúrák és krokik készítése modell alapján, vonalas rajzok, szoborvázlatok készítése Érzelmi hatások – Eseménysor ábrázolása figurális és nonfiguratív képsorozatokban – Kollázs grafikai kiegészítéssel – Fogalom párok szerinti képalkotás (mozgalmas – unalmas, harsány – szelíd, haragos – vidám) – Érzelmi állapotok kifejezése színekkel Emlékmás – Gyerekkori történet

191

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Videofelvétel készítésére alkalmas színes figurák és díszlet jellegű tér megalkotása (papír, gipsz, faszerkezet). Csoportos feladat – A film rajzos forgatókönyvének megtervezése, elkészítése Vizsgamunka készítése Értékelés és kiállítás–rendezés Évfolyam összevonás esetén Bemeneti mérések I. Alakrajz – figura a térben 9. évfolyam - Csontváz rajza. - Alakrajz. - Krokik, vázlatok álló, fekvő és mozgó figurákról (ceruzarajz, tus és pácvázlatok). - Körberajzolások, tükörrajzok, fotók egymásról, azok rajzban történő átdolgozása. - Kollázsok és montázsok emberi alakok átalakításával, emberi alak részletrajzainak összeillesztése, fotószekvenciák emberek mozgásáról. 10. évfolyam - Csontváz rajza. - Vázlatrajzok, krokik csoporttársakról, álló és mozgó alakokról. - A vonal ereje, hangsúlyai (ceruzarajz, tus és pácvázlatok, agyag– és viaszkrokik). - Figura épített térben, ülő és álló figurák külső és belső térben. - Plein air és embercsoport rajza. II. Átváltozások 9. évfolyam - Ülő, fekvő figura rajza. - A modell után elkészített munkák feldolgozása más eszközökkel, technikákkal, más méretben. - A mozdulatok értelmezése, újrarajzolása a figura testhelyzeteinek jellemző jegyeinek, térbeliségének kiemelése, torzítása. - Új beállítások új nézőpontokkal. 10. évfolyam - Ülő, fekvő figura rajza. - Egy feladat többféle feldolgozása, variációk anyagokra, technikákra. - A kompozíciós elemek kiegyensúlyozott arányait felborító változatok létrehozása. III. Bábfigura 9. évfolyam - Wayang–báb készítése finom faragással fából vagy habanyagból, a bábu festése.

192

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE - A fej, a törzs, a mellkas, a mozgó végtagok kialakítása, a bábu összeszerelése. - A bábu hangja és beszéde, játéktere. 10. évfolyam - Marionett báb készítése vegyes anyaghasználattal. - A fej, a törzs, a mellkas, a mozgó végtagok kialakítása, a bábu összeszerelése. - A bábu mozgathatósága, játéktere. IV. Változatok művészettörténeti alkotásokra 9. évfolyam - Gyűjtés a különböző stílusú figuraábrázolások körében. - Másolatok készítése a kép egyes elemeiről hagyományos festészeti és grafikai eljárásokkal (belerajzolások, átfestések, stílusparódiák, méret– és elemváltoztatások). 10. évfolyam - Gyűjtés a különböző stílusú figuraábrázolások körében. - Montázsok, anakronisztikus részletek beépítése a műalkotásokba. - Stíluskeresés. Egyéni stílus kialakítása. V. A természetben - Szín-tér 9. évfolyam - Vázlatok és festmények készítése a természetben. - A plein air–ben való munka megismerése (pác, lavírozott tus, akvarell és a gouache). - Fotóséták – fotózás a természetben – fotósorozatok kialakítása. 10. évfolyam - Színes vázlatok készítése a természetben. - Színes vázlatok készítése egy választott színdinamikai megoldáshoz. - Színes vázlatok készítése egy színpadi térhez. VI. Karakterkeresés 9. évfolyam - A portrérajzolás, a karakter kiemelése. - Karikatúrák és illusztratív képek készítése modell alapján (vonalas és színes képek). - Önarcképek készítése. - Az elkészített rajzok alapján végletes torzítások keresése a karakter teljes megváltoztatásával. - Portré vázlatok készítése, 1:1 portré mintázása. 10. évfolyam – A teljes figura, mint karakter. - Karikatúrák és krokik készítése modell alapján (vonalrajzok). - Szoborvázlatok készítése, tónusozással.

193

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE VII. Népművészet és természet 9-10. évfolyam - Természeti népek művészete, kézműves technikái. Gyűjtés szakirodalomból, és azok anyagainak feldolgozása (pl. fazekasság, hímzés, faragás, szövés, fonás). - Betekintés a magyar népi viseletkultúrába. - A népművészet előadásmódjának felidéződése a kortárs alkotók munkáiban. VIII. Érzelmi hatások 9. évfolyam - Fogalom párok szerinti képalkotás (vidám–szomorú, haragos–megbocsátó, nyomasztó–feloldó). - Érzelmi állapotok színben való kifejezése. - A színek sztereotip kapcsolata érzelmi állapotokkal, fogalmakkal. - Realisztikus és absztrakt megközelítés. 10. évfolyam - Eseménysor ábrázolása figurális és nonfiguratív képsorozatokban. - Kollázs grafikai kiegészítéssel. - Fogalom párok szerinti képalkotás (mozgalmas – unalmas, harsány – szelíd, haragos – vidám). - Érzelmi állapotok kifejezése színekkel. IX. Emlékmás 9. évfolyam - Rövid portréfilm készítése egy kortárs képzőművészről, annak alkotási módszereiről, műveiről, személyes beszélgetés vagy bemutatás formájában. - Forgatókönyv, fotódokumentáció. - Gyerekkori történet feldolgozása. - A film rajzos forgatókönyvének megtervezése, elkészítése. 10. évfolyam - Egy csoporttörténet kiválasztása. - A film rajzos forgatókönyvének megtervezése, elkészítése. - Videofelvétel készítésére alkalmas színes figurák és díszlet jellegű tér megalkotása (papír, gipsz, faszerkezet). Csoportos feladat. X. A kifejezési eszköztár gazdagítása - Rajzolás grafittal, színes ceruzával, tollal, szénnel, pitt krétával, zsírkrétával, pasztellkrétával, - Sgrafitto jellegű alkotás készítése viaszos technikával. - Festés tussal, páccal, vízfestékkel, akvarellel, gouacheval, temperával, ecsettel, szivaccsal. - Alkotás vegyes technikával. - Nyomhagyás rajzeszközökkel. - Formaképzés tépéssel, vágással.

194

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE - Mintázás agyagból, gipszfaragással, papírmaséból, ytongból, purhabból, gipszöntéssel. - Vésett, mintázott relief és körplasztika készítése. - Konstruálás tárgyakból, fából. - Tárgykészítés talált tárgyakból, természetes anyagokból (pl. gyapjúból…), fonalból, textilből, drótból, papírból, üvegből, műanyag lapokból. - Tárgyalkotás kötözéssel, ragasztással. - Wayang és marionett báb készítése. - Kollázs készítés fénymásolt vagy festett és talált lapok, tárgyak felhasználásával. - Fotómontázs készítése fényképek felhasználásával. - Sokszorosítás linó– és papírmetszet felhasználásával. - Animáció írásvetítővel. - Kísérletek színes papírlapokkal, fotókkal, videóval, számítógépes grafikai programok használatával XI. A tanultak összegzése - Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése. - Kimeneti mérések. - A legszebb munkák kiállításra történő előkészítése, bemutatása. Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a vizuális művészetek területén létrejött értékeket, – a népi kultúra jellegzetes szokásait, tárgyait, – a sík– és térbeli művek, alkotás–sorozatok létrehozásának módjait, – pontos arányokat és karaktereket rögzítő rajzok, plasztikák készítési módszereit, – a fény–árnyék viszonyok törvényszerűségeit, – a művészeti anatómia alapvető törvényszerűségeit, – az alapvető munkabiztonsági, környezetvédelmi előírásokat. A tanuló legyen képes: – eligazodni a művészettörténet korstílusai között, – az adott témák önálló feldolgozására, – művészeti ismereteinek alkotó felhasználására, – A témák elemző értelmezésére, sokrétű technikai feldolgozására, – konkrét és elvont gondolatok képi–plasztikai megjelenítésére, – portré, figura rajzolására, festésére vagy mintázására, – a saját és mások alkotásainak elemző értékelésére.

A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgyai és időtartama Vizuális alkotó gyakorlat

195

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – a vizsgamunka bemutatása 10 perc – helyszíni feladat megoldása 180 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó, konstruáló, tárgykészítő képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a művészeti ág anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, tárgy együttes, – festészeti, grafikai alkotás–sorozat, – szobor, térkonstrukció és variációi B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, – festészeti, grafikai alkotás, – szobor, térkonstrukció Vizuális alkotó gyakorlat záróvizsga feladatai Művészeti záróvizsga A:) vizsgarész: I.) Alkotás. Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. Projekt feladat 1.) Ellentétek 2.) Védelem 3.) Fejlődés 4.) Ritmus 5.) Össz/Játék II.) Portfolió (rajzi, tervezési dokumentáció) Szemléltesse a komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának menetét (időterv, folyamatterv), fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek...), a feladatra adott választ vagy válaszokat. B.) vizsgarész I.) Alkotás: Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy.

196

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Szögletes és hengeres formák egymáshoz viszonyított téri helyzetének kifejezése tónusértékek hangsúlyozásával. Természeti forma/formák értelmező, rajzos elemzése (felépítés, részformák, formakapcsolódások). Mesterséges forma/formák értelmező, rajzos elemzése (felépítés, részformák, formakapcsolódások). Belső tér megjelenítése festészeti/ grafikai technika alkalmazásával. Emberi alak ábrázolása a térben. Portré. Térkonstrukció létrehozása A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: – esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, – a vizuális nyelv kifejezőeszközeinek használata, – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – sík és térbeli ábrázolási képesség, – a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, – az elkészült munka egyedisége, összhangja. A művészeti vizsga értékelése I. Gyakorlati munka A gyakorlati feladatok értékelése szempontrendszer segítségével történik. Az értékelési kritériumok a munka minőségét írják körül az adott értékelési szempont tekintetében. A gyakorlati feladatok esetében nem lehet pontosan megfogalmazott, minden feladat esetén egységes és átfogó értékelési szempont- és kritériumrendszert kialakítani. Ezért minden esetben az adott feladathoz az értékelés általános szempontrendszerének megfelelő, de mégis egyedi részletezettségű szempontsort szükséges alkalmazni. A gyakorlati munka értékelési szempontjai az alábbiak: vizuális kifejező képesség, kreativitás, tartalmi komplexitás, kifejezés, alkotás technikája, összkép. A fenti szempontok azonban akkor válnak az értékelés megfelelő eszközévé, ha azok további megfigyelési szempontokra, illetve részletes értékelési kritériumokra bomlanak. Vizuális közlés A vizuális kifejezés eszközeit (vonal, szín, forma, kompozíció stb.)

Adható pontszám 3 pont

Elért pontszám

197

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE a célnak megfelelően, kitűnően alkalmazza. A vizuális kifejezés eszközeit alapvetően megfelelően alkalmazza. A vizuális kifejezés eszközeit többször pontatlanul, nem a kifejezés céljának megfelelően alkalmazza. A vizuális kifejezés eszközeit esetlegesen vagy helytelenül alkalmazza. Összesen Vizuális kifejezés A rajzi kifejezése igen árnyalt, érdekes, esetleg egyéni elemeket is tartalmaz. A rajzi kifejezés árnyalt és /vagy a célnak megfelelő, de szokványos. A rajzi kifejezés nem elég árnyalt és/vagy gyakran a célnak nem megfelelő. A rajzi kifejezése igen kezdetleges és/vagy a célnak nem megfelelő. Összesen

Kreativitás, tartalmi összefüggések Tervei, elképzelései vagy előadásmódja igen érdekes, kreatív, innovatív. Munkáinak vannak érdekes, egyéni vonásai. Munkái alapvetően szokványosak, de néhol új ötletek nyomai észlelhetők. Munkái teljesen szokványosak, semmi egyéni vonás nem észlelhető rajtuk Összesen

2 pont 1 pont 0 pont 6 pont Adható pontszám 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 6 pont

Adható pontszám 3 pont

0 pont 6 pont

Adható pontszám 3 pont 2 pont

Az alkotás technikai színvonala

Adható pontszám 3 pont 2 pont

198

Elért pontszám

2 pont 1 pont

Kreativitás, az alkotás tartalmi árnyaltsága Munkái tartalmilag komplexek, érzékelhetően igen elmélyültek. Munkájában vannak értékes, egyéni tartalmi momentumok, de helyenként egysíkú. Munkáira nem jellemző a tartalmi komplexitás, elmélyülés. Közhelyszerű, érdektelen munkák. Összesen

A bemutatott technikák mindegyikét kiválóan műveli. A bemutatott technikákat kisebb hibákkal, a célnak megfelelően

Elért pontszám

Elért pontszám

1 pont 0 pont 6 pont

Elért pontszám

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE műveli. A bemutatott technikák jelentősebb részében nem rendelkezik kellő jártassággal vagy nem mutat érdeklődést a különböző technikák iránt. A bemutatott technikákban nem rendelkezik kellő jártassággal. Összesen Összkép A munkák igen színvonalasak, egységet mutatnak. A munkák alapvetően jók. A munkák között van néhány jó. A munkák többsége felkészületlenségről tanúskodik. Összesen

1 pont

0 pont 6 pont Adható pontszám 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 6 pont

Elért pontszám

II. Portfolió A portfolió összeállításának feltételei Az összeválogatott anyag a vizsgaleírásban foglaltak szerint tartalmazza a megfelelő mennyiségű munkát, legyen ellátva a szabályok szerinti jelölésekkel (név, dátum, sorszám), továbbá a vizsgáztató szaktanár igazoló aláírásával. A portfolió értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő formai követelményeknek. A portfolió/projekt értékelési szempontjai A portfolió/projekt értékelését előre meghatározott, értékelési kritériumokra bontott szempontsor alapján végzi az értékelő. Vizuális kifejezés Vizuális közléseit pontosan érthetően, nagyon világosan képes dokumentálni. Vizuális közlései alapvetően világosak, de helyenként nehezen értelmezhetők vagy félreérthetők. Vizuális közlései alapvetően nehezen értelmezhetők vagy félreérthetők. A dokumentáció vizuális közlése teljesen zavaros vagy szegényes. Összesen

Összhatás

Adható pontszám 3 pont

Elért pontszám

2 pont 1 pont 0 pont 6 pont

Adható pontszám

Elért pontszám

199

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A dokumentáció igen színvonalas munkákat tartalmaz. A dokumentáció alapvetően jó munkákat tartalmaz. A dokumentációban van néhány jó munka. A dokumentáció munkái felkészületlenségről tanúskodnak. Összesen

3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 6 pont

A tananyag feldolgozásához szükséges taneszközök Alapfokú évfolyamok: Munkaasztalok, székek Tároló polcok, szekrények, dobozok Vizes blokk Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltető anyagok (képek, könyvek, CD, DVD–k) Rajztechnikai eszközök: színes ceruzák, vízfesték, tempera, kréta, filc, vékony, vastag, és széles– lapos ecsetek, szivacsok, olló, ragasztó) Fényképezőgép Munkabiztonsági berendezések Továbbképző évfolyamok: Rajz-, festő és mintázó eszközök: akvarell, akril Modell tárgyak: geometrikus testek, drapériák, tükrök Rajztábla vagy festő állványok Mintázó állványok Számítógépes munkaállomás, szoftverekkel Filmfelvevő eszközök KÉPZŐMŰVÉSZETI TANSZAK GRAFIKA ÉS FESTÉSZET ALAPJAI A grafika és festészet alapjai tantárgy célja a képi világ, a képi kifejezés különbféle módjainak megismertetése. A fantázia kibontakoztatása, a valósággal való összekapcsolása. Változatos felfedező és alkotó folyamatokon keresztül hozzásegíteni a tanulókat az önálló, kreatív tevékenységekhez. A tantárgy feladata előkészíteni és megalapozni a művészi igényű szakmai munkát.

Alapfokú évfolyamok 1-3 évfolyam Fejlesztési feladatok - Tananyag - Követelmény 1. évfolyam

200

2. évfolyam

3. évfolyam

Tananyag

Fejlesztési feladatok

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A környezet esztétikumára érzékeny nyitott szemlélet kialakítása. – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz– és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok játékos gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés.

– A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz– és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés.

– A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. – Az önkifejezés változatos formáinak alkalmazása.

Grafikai és festészeti ismeretek A vonal megjelenési formái A szín szerepe az érzelmek, hangulat kifejezésében A forma, folt, felület és textúra jelentése és létrehozásának lehetőségei A gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjai Részlet és nagyítás A díszítés sajátosságai A nyomhagyás egyszerű technikái Kompozíciós alapismeretek Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek

Grafikai és festészeti ismeretek Vonal a térben A szín szerepe és hatása a tárgyakon és a térben A színek és lelki minőségek Felület és textúra kontrasztok és létrehozásának lehetőségei A gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjai A díszítés sajátosságai A tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolat Egyszerű nyomatok A kiemelés Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek

Grafikai és festészeti ismeretek A vonal és a mozgás–változás A színek egymáshoz való viszonya A színek érzelmi minősége Színharmóniák, színkontrasztok A forma, folt, felület és textúra kifejező használata A gyűjtés, gyűjtemény felhasználásának lehetőségei A funkció és díszítés Egyedi motívumok, motívumrendszer Dombornyomat Kompozíciós variációk Illusztratív sorozatok Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek

201

Követelmény

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A tanuló ismerje: – a vonal megjelenési formáit, – a szín szerepét az érzelmek, hangulat kifejezésében, – a forma, folt, felület és textúra jelentését és létrehozásának lehetőségeit, – a díszítés sajátosságait, – a nyomhagyás egyszerű technikáit, – a kompozíciós alapismereteket, – az illusztratív ábrázolás alapjait. Legyen képes: – mozgásnyomok vonallal történő rögzítésére, – az érzelmek vonallal, színnel történő ábrázolása, – forma, folt, felület és textúra létrehozására, – a nyomhagyás egyszerű technikáinak alkalmazására, – képalkotásra, – gyűjtemény létrehozására, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására

A tanuló ismerje: – vonal a térképző szerepét, – a szín szerepét, hatását a tárgyakon és a térben, – felület és textúra kontrasztok létrehozásának lehetőségeit, – a gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjait, – a díszítés sajátosságait, – a tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolatot, – a kiemelés módjait, – az illusztratív ábrázolás sajátosságait. Legyen képes: – vonalvariációk létrehozására, – a lelki minőségek kifejezésére, – felület és textúra kontrasztok létrehozására, – egyszerű nyomatok készítésére, – képalkotásra, – gyűjtemény létrehozására, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

A tanuló ismerje: – a mozgás–változás vonallal történő kifejezésének lehetőségeit, – a színek egymáshoz való viszonyát, – a színek érzelmi minőségét, – a színharmóniákat, színkontrasztokat, – a gyűjtés, gyűjtemény felhasználásának lehetőségeit, – a funkció és díszítés kapcsolatát, – a dombornyomat készítésének technikáját. Legyen képes: – a vonal, forma, folt, felület, szín és textúra kifejező használatára, – egyedi motívumok, motívumrendszer alkalmazására, – dombornyomat készítésére, – a kompozíciós variációk, illusztratív sorozatok készítésére, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

Feladatcsoportok az 1-3 évfolyam számára I. A vonal 1. évfolyam – A vonal megjelenési formái a valóságban (pl. nádas, bicikli küllő, cérna, drót, bot,csempék közti fuga) és a képzőművészetben (pl. Klee munkáin). saját vonal-gyűjtemények készítése

202

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Játékos felfedezések – A vonal, mint mozgásnyom (pl. repülőgép által képzett vonal-képződmények, keréknyom, bot, gereblye nyoma a homokban) – Vonalnyom létrehozása (pl. szénnel, ecsettel, szalaggal), festékes kézzel simogatás, csapkodás nyomának létrehozása, megfigyelése – Eltérő célú és irányú mozgások megfigyelése (pl. a vasreszelék elmozdulása mágnes hatására) és létrehozása, leképzése, elképzeljük, és lerajzoljuk, hogy nyomot hagy a lábunk mozgáskor, milyen útvonal nyomunk marad reggel ébredés után a lakásban, aztán az iskolába menet – ez a célirányos mozgás, aztán a kertben ugrándozó kutya nyomát követjük rajzzal, és a kutya körül ugráló bolha mozgását – ezek a céltalan mozgások – Változatos mozdulatokkal, mozgással hagyott nyomok más–más felületeken és anyagokon. Játékos kísérletek. (különböző zenére végzett kéz-láb táncoltatással hagyott nyomok, homokban, kartonon, vásznon, a nyomok képpé alakítása, fejlesztése) 2. évfolyam – Vonalak a térben (pl. vezetékek, vasúti sin, villanyoszlopok, utak; egy vasút-, vezeték-építő brigád tervrajzának elkészítése) – Vonalszerű anyagokkal (pl. kötél, szalag) térjátékok, installációk létrehozása, labirintus játék madzag útvonallal, bekötött szemmel való végigjárása – A létrehozott vonalterek megjelenítése különböző grafikai eszközökkel (pl. ragasztószalag csíkokkal) – Az elkészült grafika továbbfejlesztése, alakítása variációk, sorozatok formájában,a játékok során átélt élmények megjelenítésével 3. évfolyam – Változások vizuális nyomai (pl. a száraz talaj repedései, egy kis patak útja során az akadályok hatására irányt változtat, megduzzad vagy éppen elvékonyodik, játék az organikus vonal vastagság változással) – A valóságos és képzeletbeli változások nyomainak megjelenítése különböző grafikai és festészeti technikákkal (pl tuskimosás, tuslepergetés) – Improvizatív és tudatos vonal- és hangjátékok (saját magunk által keltett hangok, zajok és a környezetünkben hallható zörejek, hangok tudatos megfigyelése, egymáshoz hasonlítása, viszonyítása – vékonyabb, vastagabb, szaggatott, magasodó emelkedő, mélyülő hangok pl. kulcs csörgés, kalapácsolás, óraketyegés, óracsengő, szélfújás, autó, busz, papírzörgés….. – Különböző hatású, karakterű hangok, zajok, zenék inspiráló hatására különböző karakterű vonalak, rajzos vonalszövetek készítése (az előző tapasztalatokra épített saját kis zörej etűdök képi rögzítése) II. A szín 1. évfolyam – Szín és mozgás (pl. fényjáték, fényorgona) dramatikus mozgásos játék után a saját élmények színekkel való összekapcsolása, asszociációs játék segítségével – Különböző mozgások, mozdulatok (simogatás, dobolás, csapkodás, a víz simogatása, a szellő érintése, a kavics pattogása, bot suhintása,) által keltett érzelmek kifejezése színekkel,

203

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Mozdulatok, mozdulatsorok színes lenyomatai nagyméretű felületeken (pl. kerékpárgumival, gereblyével, kézzel, szivaccsal, széles ecsettel). a csak mozgással, mozdulatokkal eljátszott történet, szerep játéka közben festékes szivaccsal, széles ecsettel nyomot hagyni nagy kartonon, vásznon) – Színek és élmények közti asszociatív kapcsolat megfigyelése (szabad játék a színekkel, színek összefolyatása, ütköztetése a papíron, majd ebből leszűrni, megállapítani a színek tulajdonságait, melyik nyugodt, melyik vidám, szomorú, agresszív, bánatos….) – Érzelmek, hangulatok megjelenítése különböző formájú és anyagú felületeken absztrakt színfoltokkal (mesék meghallgatása, eljátszása után a megélt érzések hangulatok kifejezése, félelem, harc, bizonytalanság, béke) – A kedvenc tárgy, lény jellemének kifejező ábrázolása színekkel szokatlan formájú felületeken (a kedvenc lény, tárgy dramatikus megjelenítése –eljátszása után a mozgásához, jelleméhez megfelelő szín, színek kiválasztása – A tárgy, lény hangulatváltozásainak megjelenítése színek segítségével (kedvenc székem, mackóm, bögrém, cicám - magányos, vidám, unatkozik, irigy, ünnepélyes…) 2. évfolyam – Mesefilmek, fotók bemutatása – A színek és térbeli formák kapcsolata a mesékben és a valóságban (pl. színnel azonosítható figurák – sárkány – tűz – vörös – harc düh – hegyes- háromszög - éles, / fűszál – simogató – selymes – zöld – nedves – harmatos – lágy ívű – sima – körbeölelő / egy-egy mese szereplőinek dramatikus eljátszása, lelki karakterük átélése, s színekhez, formákhoz társítása) – Színes terek, téri formák létrehozása, térátalakítások (szabad játékkal létrehozott eltérő színű kis terek, dobozok összeállítása, majd a sugárzott hangulat meghatározása, az odaillő mese szereplő „lakó” megnevezése) – Különböző színű vagy különböző színűre festett talált tárgyak (textilek, dobozok, fonalak) segítségével eltérő funkciójú és hangulatú színes terek építése pl. pihenőhely, csapda, sárkányszoba, varázsló kamrája, tündérálom tere…) – A létrehozott terek által nyújtott élmények megjelenítése festéssel, kollázzsal – Tulajdonságok, fogalmak rokonítása, összekapcsolása színekkel és egyszerű térbeli formákkal, tárgyakkal (a fenti színes térépítés tapasztalataira építve azonosítani az eltérő karakterű szereplők tulajdonságait,s a színeket, formákat) – Térbeli formák, tárgyak felületének átalakítása festéssel. Tárgymesék létrehozása (egyszerű háztartási eszközök pl. ecset, serpenyő, vágódeszka, szemüveg, fésű, kanál átfestése oly módon, hogy egy mese szereplőivé legyenek, s a mese eljátszható legyen általuk – az adott karakterhez választva a leginkább megfelelő formájú tárgyat) – Egy konstruált tér hangulatának, jelentésének módosítása színcserével az eddígi tapasztalatok felhasználásával 3. évfolyam – Lírai absztrakt festmények bemutatása. Zenehallgatás – Színfoltok festése zene hangulatára – A színek egymáshoz való viszonya, a színek érzelmi minősége (játékos színkeverés, színfoltok festése, majd az egyes színek színfoltok egymáshoz való viszonyának megfogalmazása, történet írása – mesélő színek)

204

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Természeti jelenségekről fotók bemutatása (hajnali pára, napfelkelte, vihar, vulkán, balatoni hullámzás, alföldi porvihar) – Természeti jelenségek színekkel és színárnyalatokkal való kifejezése (színek árnyalt felismerési és színkeverési gyakorlatok – Egy- egy szín más színekkel való kapcsolatának mesén, dramatikus játékon keresztül történő átélése, az élmények megfestése (dramatikus játék során megjelenítik a színeket, azok egymással szembeni viselkedését, ki kinek a barátja, hogy viselkednek egymással pl. hogy védi meg a zöldbarát a társát a bajban, miképpen viselkedik a vörös, ha bajban van a társa…) – Árnyalt vizuális minőségek, színharmóniák (mese, történet szereplőinek ábrázolása) – Fogalmakkal, hangokkal, mozdulatokkal leírható tartalmak megjelenítése színek, színharmóniák által (mese, zene, táncjáték képi megjelenítése) – Színkontrasztokra, tartalmi ellentétekre épülő alkotások szemléltetése – Színkontrasztok, színellentétek festése – melyek tartalmi ellentéteket és belső élményeket juttatnak felszínre (saját valóságos vagy irodalmi élmények felidézése után festés) – különös tekintettel a sötét–világos kontrasztra III. Felület és forma 1. évfolyam – Más-más felületek megtapasztalása – Különféle felületek és formák (pl. sima, kerekded, érdes…) által kiváltott érzelmek megfogalmazása – Játékos forma- és felületalakítási kísérletek (titokdobozok készítése eltérő anyagokkal való betapétázással) – A gesztusfestészet néhány karakteres példájának bemutatása – Gesztusok által létrehozott foltok, felületek – Különböző érzelmi állapotok lenyomatának elemzése (homokban, agyagban hagyott nyomok, melyeket más-más kedvű, jellemű szereplők hagynak) 2. évfolyam – Kontraszthatásra épülő alkotások szemléltetése – Ellentétek, felületi kontrasztok elemzése (moha – kő, parázs – hamu, fakéreg – textil, aprószögek – víz) – Semleges, nyugodt felületeken markáns ellentétek, felületi kontrasztok létrehozása (nyugalom, béke, puhaság, melybe belehasít egy sikoly) – A gesztusokkal létrehozott foltok, felületek által közvetített információk, (nyomolvasás a természetben, mintha a természet felületei üzenetet közvetítenének, játékos történetek kiolvasása egymásnak készített felületekből) 3. évfolyam – Felület és ábrázolási szándék összefüggésének felfedezése különböző műalkotásokon – Különböző érzelmi, hangulati állapotok megjelenítése a megismert technikákkal, felületalakítási lehetőségekkel változatos műfaji kísérletek során (mítoszok, mitikus hősök vagy saját érzelmi, hangulati élmények vizuális megfogalmazása)

205

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Foltok, folthatárok elemzése a valóságban látható éles és elmosódott kontúrok megfigyelése során pl. ablak előtt, de függöny mögött levő figura foltja, kontúrja, folthatás ekkor, s akkor, ha éles fénnyel van megvilágítva. A látottak megjelenítése – Transzparencia, ellenfény, a részletek láthatósága festéssel ábrázolva és mécses tartók készítésénél felhasználva a szerzett élményeket IV. Felület és textúra 1. évfolyam – A környezet felületeinek megismerése élményszerű tapasztalatok által (pl. frottázs gyűjtemény létrehozása) – Vizuális és taktilis érzékelés közti kapcsolat felfedezése (először bekötött szemmel való játékok során majd a látvánnyal való összekapcsolás) – Különböző felületű, textúrájú anyagok gyűjtése, meghatározott szempontok szerinti csoportosításaik – A gyűjtött anyagok kollázsként való felhasználása szabad képalkotás során – Különböző anyagok felületének tapintással való érzékelése (bekötött szemmel, s nem a külső látvánnyal való kapcsolat keresése a szempont, hanem az érzelmi élménnyel való azonosítás) – A tapintási élmények megfogalmazása, megjelenítése (pl. tapintási napló, térkép készítése – pl. az iskolába menet milyen felületi élmények vannak) 2. évfolyam – Különböző felületeket, textúrákat ábrázoló képek, fotók elemzése, gyűjtése, csoportosítása – A gyűjtött fotók, fénymásolatok grafikai kiegészítései, átalakításai – Az elkészült lapokból illetve a gyűjtött fotókból kollázsok, képtárgyak készítése (mappaborító, tolltartó doboz) 3. évfolyam – A textúra mint fogalom megismerése – Különböző anyagok segítségével, felhasználásával (homok, gipsz, fonal, drót, szögek) változatos textúrájú felületek létrehozása, játékos anyagkísérletek, anyagkapcsolatok, variációk megteremtése) – Az elkészült lapokból képtárgyak készítése (szatyor, reklámtáska, kalap, ládika) V. Minta a környezetben 1-2. évfolyam – A természeti (pl. ültetvény a tájban) és mesterséges környezet tárgyainak (pl. kerítés) mintázata – Környezetünkben levő tárgyakon található mintákból gyűjtemény létrehozása, a gyűjtött minták felhasználása mesehősök tárgyainak díszítésére, pl. varázsfuvola, varázsszőnyeg, varázsdoboz, bögre, – A gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése, felhasználása, pl. egy óriás ruhájának mintájaként 3. évfolyam

206

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Műalkotásokról, építményekről, fotókról minták, ornamentikák gyűjtése, saját mintakincs létrehozása – A gyűjtött és továbbgondolt mintakincs felhasználása tárgyakon, öltözeten, öltözetkiegészítőkön VI. Díszítés, díszítmények 1. évfolyam – A forma és felület, a funkció és díszítmény összhangjának vizsgálata (ősi hangszerek, dobok, tálak, fésűk, bútorok) – Lapok, felületek díszítése grafikai és festészeti technikákkal, jelentést hordozó motívumokkal (kendők, sálak, dobozok, tárgyak felületének díszítése egy mese, mesei szándék, funkció szerint) 2. évfolyam – Jelentéssel, funkcióval bíró tárgyak bemutatása, a tárgyon a funkció és díszítmény elemzése – Funkcióval, jelentéssel bíró plasztikus tárgyak felületének megmunkálása, díszítése grafikai és festészeti technikákkal (edény, textil, bútor, kalap, szatyor…) – A dísz, a díszítmény létrehozásának módja, kis képi elemek, egységek ismétlése, variációk létrehozása, a korábban gyűjtött minta kincs motívumainak alakítása, variálása 3. évfolyam – Épületek, építészeti terek elemzése – Funkcióval, jelentéssel bíró mikro-terek külső- belső elemeinek díszítése grafikai és festészeti technikákkal (pl. egy óra belseje, külső megjelenése az eltérő szerkezetre utalva, kis szekrény külseje, mely utal a belső tartalmakra) – A mikro-terek lakóinak, lényeinek egyedi megjelenítése (a fantázia által benépesített kis terek pl. sütő-manó, fagyasztó manó, óralakó – idő múlató, mosógép tündér, őrlő – daráló része…) VII. Nyomhagyás 1. évfolyam – A nyomhagyás lehetőségeinek, funkciójának elemzése – Különböző formájú, felületű tárgyakkal foltok, rajzolatok létrehozása (krumpli, levél, kanál, dobókocka, stb) – Az elkészített nyomatok kiegészítése, továbbfejlesztése jelentést hordozó illusztratív alkotássá tussal, filctollal, festékkel 2. évfolyam – Sokszorosítási lehetőségek bemutatása – Képi üzenetek létrehozása egyszerű sokszorosítási technikákkal (papírdúc, papír– vagy műanyagkarc, sablon átfújással, figyelmeztető mesetáblák készítése pl. vigyázat hangos kakaskukorékolás!, vigyázat habfürdő veszély!...) 3. évfolyam – Sablonnyomatok szemléltetése

207

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Meghívó, plakát, képregény készítése sablonnyomat segítségével (pl. kivágott papír vagy műanyag motívumokkal) – Dombornyomatok szemléltetése – Különböző anyagok, tárgyak segítségével plasztikus papírnyomatok készítése (pl. naptár, évkör létrehozása) VIII. Kompozíció 1. évfolyam – Komponálási módok, lehetőségek szemléltetése – Képi elemek rendezgetése (tépett, kivágott, színes papírok elrendezésének variálása) – Ugyanazon elemekből eltérő hatású, egyensúlyú kompozíciók összeállítása monokróm festéssel, kollázzsal, egyszerű nyomhagyással 2. évfolyam – Kiemelési módok szemléltetése – A kiemelés szerepe és lehetőségei a valóságban, a mesékben és a különböző művészeti ágakban (zenében, színházban – dramatikus játék által átélni az elméletet) – A kép egyes szereplőinek, elemeinek hangsúlyozása (formával, mérettel, színnel, aránnyal, nézőponttal, felülettel, kontraszt alkalmazásával, elhelyezéssel – variációk létrehozása, sorozat készítés csoportmunkával) 3. évfolyam – Komponálási módok bemutatása – Játékos kísérletek, variációk egy saját alkotás, illetve különböző reprodukciók képi elemeinek, szereplőinek átrendezésére (pl. egy fénymásolt reprodukció elemeire vágása, s azok átrendezése, más képpé alakítása az eredeti kompozíció megváltoztatása által) IX. Képalkotás 1. évfolyam – Illusztrációk bemutatása, elemzése – Illusztrációk készítése mesék, események szereplőinek nagyméretű ábrázolásával (pl. árnyék rajzzal, egymás körberajzolásával, „jelmezbe” rongyokba öltözötten) – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív megfogalmazása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal (grafit, toll, kréta, vízfesték, kollázs) Értékelés és kiállítás–rendezés 2. évfolyam – Illusztrációk készítése, olvasott vagy átélt élmények, történetek bemutatására – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal, valamint ezek kombinált megoldásaival (festett ceruzarajz, színezett tollrajz, kollázs, vegyes technika) Értékelés és kiállítás–rendezés

208

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE 3. évfolyam – Illusztrációk készítése egy folyamat bemutatására – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása sorozatokban grafikai és festészeti technikákkal (monotípia és kollázs–technika vonalas, festett kiegészítéssel, krétarajzzal, karcnyomatokkal) X. A kifejezési eszköztár gazdagítása - Rajzolás grafittal, színes ceruzával, tollal, zsírkrétával - Vonalképzés: rajzeszközzel, mozgással, fénnyel, tárggyal, tárgynyommal - Festés páccal, vízfestékkel, temperával, ecsettel, szivaccsal. - Színképzés: festékkel, fénnyel - Alkotás vegyes technikával. - Nyomhagyás rajzeszközökkel. - Nyomat kialakítása: természeti formák, tárgyak, papír, műanyag lap segítségével - Formaképzés: rajz és festőeszközökkel, tépéssel, vágással, mintázással - Felület- és textúra képzés: rajzeszközökkel, karcolással, simítással, tárgynyomokkal - Motívumképzés: rajz és festőeszközökkel, tárgynyomatokkal - Mintázás agyagból. - Konstruálás tárgyakból - Kollázs készítés fénymásolt vagy festett és talált lapok, tárgyak felhasználásával. - Fotómontázs készítése fényképek felhasználásával. - Sokszorosítás linó– és papírmetszet felhasználásával. - Animáció írásvetítővel. - Kísérletek színes papírlapokkal XI. A tanultak összegzése - Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése. - A legszebb munkák kiállításra történő előkészítése, bemutatása. GRAFIKA ÉS FESTÉSZET TANSZAK GRAFIKA ÉS FESTÉSZET MŰHELYGYAKORLAT A grafika és festészet műhelygyakorlat célja olyan általános és speciális ismeretek átadása, melyek képessé teszik a tanulót önálló, színvonalas grafikai és festészeti alkotások létrehozására. Célja továbbá, hogy a tanulókat önmaguk megismeréséhez és a valóság törvényszerűségeinek egyre pontosabb és mélyebb megértéséhez juttassa a kritikus megfigyelés és gyakorlati tevékenységek segítségével. A műhelygyakorlat feladata a tanulói képzelet, a belső képek és a valóság törvényszerűségeiből fakadó vizuális látványelemek összekapcsolásának elősegítése. Feladata továbbá kreatív alkotói tevékenységen keresztül az emberi, társadalmi és művészeti problémákra való érzékenység és véleménynyilvánítási igény kialakítása.

209

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

Alapfokú évfolyamok 4-6 évfolyam 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vizuális kifejezés elemeinek eszközeinek felismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. – A motívumgyűjtés és vázlatkészítés gyakorlatában való jártasság kialakítása. – A tanult grafikai és festészeti technikák alkalmazási képességének gyakorlása. – Az esztétikai érzékenység és kifejezőkészség fejlesztése. – Az önállóság kialakítása. – A fegyelmezett munkavégzés szabályainak elsajátíttatása. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Grafika és festészet technikai, műfaji sajátosságai Vizuális kifejezés alapvető eszközei, szerepük A vonal megjelenési lehetőségei, kifejezőereje A fekete–fehér kontraszt hatása, használatának lehetőségei A tónus szerepe A színek érzelmi, hő és figyelemfelhívó hatása A sötét–világos, a hideg–meleg színkontraszt A faktúra és textúra alakítás lehetőségei Képépítési és kompozíciós lehetőségek (szerves elrendezés, kiemelés–elhagyás, pozitív–negatív formák, szabályosság–szabálytalanság) Téma variációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai A ceruza–, tus–, pác–, akvarell– és krétarajz technikája Az anyagnyomatok, a monotypia, a magas nyomás műveletei Kollázs és vegyes technikájú alkotások készítésének lehetőségei Az akvarell– és temperafestés eltérő technikai sajátosságai A pasztellkép készítés technikája Az alkalmazott grafika műfaji sajátosságainak megfelelő betű, monogram, embléma, piktogram tervezése Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a grafika és festészet alapvető technikai és műfaji sajátosságait, – a grafikai és festészeti munkához szükséges anyagok és technikai eszközök szakszerű használatát, – a grafika és festészet néhány kiemelkedő hazai és külföldi képviselőjét, kortárs alkotóit, – a vizuális kifejezés, képépítés törvényszerűségeit, kompozíciós lehetőségeit, – a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes:

210

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – munkájához motívumokat gyűjteni és vázlatokat, színvázlatokat készíteni, – a vizuális kifejezőeszközök és módok (vonalak, színek, formák, felületek és kompozíciós lehetőségek) kifejezési szándék szerinti használatára, – a tanult grafikai és festészeti technikákkal (ceruza–, tus–, pác–, akvarell– és krétarajz, anyag nyomatok, monotypia, kollázs, akvarellfestés, temperafestés, pasztell és vegyes technika) alkotásokat létrehozni, – egy téma kapcsán variációkat és különböző méretű alkotásokat készíteni, – képzőművészeti alkotásokon a színek, vonalak felületek sajátosságait felismerni, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezet által közvetített üzenetek befogadásának és értelmezésének mélyítése. – A formák, színek változatos, gazdag használatának kialakítása. – A külső látvány és a lelki tartalmak érzékeny megjelenítésének fejlesztése. – A véleményformálás finomítása saját és mások műveivel kapcsolatban. – A tanulók tervezési készségének és problémamegoldó képességének fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A megvilágítás szerepe A fény és árnyék grafikai és festészeti eszközökkel való megjelenítésének lehetőségei A forma, méret, felület, szín és kompozíciós kontrasztok A redukció, a sűrítés, a fokozás és a kiemelés szerepe A felületgazdagítás lehetőségei A színperspektíva szerepe A különböző színviszonyok hatása, kifejezőereje Variációk, sorozatok készítése Nagyítások, méret és léptékváltások alkalmazása Eltérő képkivágások hatásainak megtapasztalása és alkalmazása A sablonnyomat, dombornyomat technikája A linómetszés technikája Alkalmazott vagy tervezőgrafika sajátosságainak megfelelő tipográfia, könyvborító, plakát tervezése Jelmezek, maszkok, díszletek készítésének sajátosságai Egyszerű akció, performance létrehozása Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a szín kifejezőerejét, a színperspektíva szerepét, – a különböző színviszonyok hatását, – a sablonnyomat, dombornyomat, linómetszés technikáját.

211

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Legyen képes: – a tanult vizuális kifejezőeszközöket és módokat a képalkotási gyakorlatban alkalmazni, – a fény – árnyék – szín összefüggéseit felhasználni a külső látvány és a lelki tartalmak megjelenítése során, – alkalmazni a léptékváltás adta lehetőségeket, – véleményformálásra saját és mások műveivel kapcsolatban, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A személyes kifejezési eszközök megtalálásának ösztönzése. – A kísérletező kedv, a döntésképesség és az alkotói magatartás fejlesztése. – A képépítési és kompozíciós törvényszerűségek tudatos használatának ösztönzése. – A tudatos környezetformálás igényének kialakítása. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A színmodulációk, lokál és valőr színek A szín–önkontraszt és komplementer kontraszt hatásai A túlzás, fokozás szerepe Az egyensúly feltételei Az átírás módjai A dekoratív festészet sajátosságai A különböző stílusjegyek felismerésének szempontjai Többdúcos linómetszet létrehozása Hidegtű vagy pusztatű technikája Az improvizatív és a tervezett művek közti különbségek Látványterv létrehozása Akrilfestés gyakorlata Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a grafika és festészet kiemelkedő hazai és külföldi képviselőit, kortárs alkotóit, – a tanult vizuális kifejezőeszközöket és módokat a képalkotási gyakorlatban, – a képépítés törvényszerűségeit, kompozíciós lehetőségeit. Legyen képes: – különbséget tenni a magas– és mélynyomás között, – grafikai és festészeti elméleti és gyakorlati tudásának alkalmazásával önálló koncepciók alapján különböző méretű variációkat, kép–, képtárgy sorozatokat, illusztrációkat készíteni, – munkáját esztétikusan összeállítani, bemutatni, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – véleményformálásra műalkotásokkal kapcsolatban,

212

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

Feladatcsoportok a 4-6 évfolyam számára I. Vonal 4-6. évfolyam – A vonal szerepének szemléltetése képzőművészeti alkotások, grafikai lapok segítségével – A vonal ritmust kifejező hatása – A vonal karaktermegjelenítő szerepe – A vonal pszichikai kifejezőereje – Sorsok, korok, egyéniségek kifejezése különböző vonalhasználattal – Vonal a festészetben és a grafikában – Vonal a térben és képtárgyakon – Vonal a tájban, természetben, (pl. monumentális szabadtéri installációk, land art kialakítása) II. Szín 4. évfolyam – A szín szerepének érzékeltetése képzőművészeti alkotások, fotók segítségével – Színes fonalakkal, drapériákkal – színes terek, színkontrasztok létrehozása – A színek hatásának (érzelmi, hő és figyelemfelhívó hatás) érzékeltetése – A színek analogikus kapcsolata az érzetekkel, a különböző kifejezési nyelvekkel és szellemi tartalmakkal - A színek érzelmi, hő és figyelemfelhívó hatásával alkotások készítése 5-6. évfolyam – A külső-belső terek színviszonyainak megfigyelése – Az illúziókeltés lehetőségeinek megismerése – A színperspektíva megtapasztalása – Kompozíciós változatok a színkontrasztra – A szín kifejezőereje, mélysége, mozgása a külső látvány és a lelki tartalmak megjelenítése során – Terek berendezése, benépesítése eltérő méretű és színű figurákkal, szalagokkal, textilekkel, lámpákkal – Doboz szín-házak más–más színviszonyok között III. A fény és a sötét 4. évfolyam – A fény és a sötét ellentétének bemutatása képzőművészeti alkotásokkal – A fény és a sötét differenciálódása – A fény és a sötét által közvetített tartalmak (pl. mesék, mítoszok, legendák) – Játék a fénnyel (pl. lámpákkal, vetítőkkel)

213

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Tárgyak, terek és a fény kapcsolata – Külső-belső élmények átélése, megtapasztalása és megjelenítése (pl. zenei, akusztikai analógiák felismerése, létrehozása) – A fekete szín használata (pl. fekete tér, fekete tárgy) – Fekete-fehér kontraszt alkalmazása – A szürkétől a feketéig – grafikában és festészetben 5-6. évfolyam – Ellentétes karakterek bemutatása – ellentétpárok képzése – Karakteresen eltérő erejű, irányú megvilágítású tárgyak és terek létrehozása, megjelenítése – A fény és árnyék grafikai eszközökkel való kifejezése – Színes kompozíciók és variációk készítése a látvány inspiráló hatására IV. Felületképzés 4. évfolyam – A faktúra és textúra jegyeinek szemléltetése – Faktúra és textúra alakítás a grafika és festés eszközeivel – Felületkontrasztok létrehozása (különböző anyagok nyomataival, kollázzsal) – Új kifejezési technikák bemutatása – Lavírozott tus, pác és akvarell rajzok – A gyors, könnyed festés technikája – Festett ceruzarajzok. Különböző technikák vegyítése, kísérletezések

5-6. évfolyam – Kontrasztok – Forma, méret, felület, szín és kompozíciós kontrasztokra épített kép, képtárgy sorozatok, variációk létrehozása, a zene–hang, mozgás–tapintás, az irodalom és a képzőművészet inspiráló hatására – További lehetőségek, variációk és kísérletezések új médiumok, műfajok segítségével V. Kifejezés, képalakítás 4. évfolyam - Organikus hatású alkotások szemléltetése – Organikus képalkotás (szerves elrendezés) - A kiemelés–elhagyás, a pozitív–negatív forma, a szabályosság–szabálytalanság megismerése – Képi elemek átrendezése, variációk, kompozíciós lehetőségek 5. évfolyam – Kifejezés és karakter – Emberi és mitikus karakterek vizuális kifejezése

214

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Emberek, hősök, tárgyak jelleme, hangulatváltozásaik megjelenítése a festészet és grafika eszközeivel – Portrék, maszkok, jelmezek készítése – Kifejező karakterek létrehozásának inspirálása játékokkal és akciókkal – A kifejezés lehetőségei a redukció, a sűrítés, a fokozás, és a kiemelés eszközeivel – Egy téma feldolgozása a sablonnyomat (kivágott papír vagy műanyag motívumokkal), dombornyomat, tus– és a temperatechnika lehetőségeit felhasználva – Felületgazdagítási lehetőségek – Dramatikus játék a kész alkotásokkal 6. évfolyam Stílusvariációk, átiratok – Különböző korok eltérő stílusú, témájú alkotásainak átfestése, összekeverése és egybeépítésük variációi – Stílusjegyek átváltoztatása, méret- és léptékváltások – Nagyméretű dekoratív, díszletjellegű megoldások. Tervek készítése – Fotókból képsorozatok összeállítása, eltérő képkapcsolási lehetőségek tudatos használata – Művek összehasonlítása VI. Képalkotás 4. évfolyam – Illusztrációk szemléltetése – Illusztráció készítése – Tusrajzzal a monokromitás, a foltképzés és a vonalrendszerek szerepének hangsúlyozása – Egyedi nyomtatással monotypia készítése 5. évfolyam – A gouache technikájának ismerete – A linómetszés technikájának elsajátítása, sajátosságai, műfaji követelményei, az anyag– és eszközhasználat specifikumai – Egydúcos linómetszet – Színes linómetszet kialakítása a dúc továbbvésésével – Különböző méretű illusztráció, illusztráció sorozat készítése zenei, irodalmi alkotáshoz – Illusztráció készítése egyedi és sokszorosítási technikákkal (ecset– és tollrajz, gouache, linómetszet) 6. évfolyam – Személyes jelentéssel bíró fogalmak, tartalmak, tárgyak grafikus megjelenítése (változás, kapcsolat, szembenállás) – Színes sokszorosítás. A színek felhasználásának lehetősége a sokszorosított grafikában – Többdúcos linómetszet készítése – Alapszín keveredések, átfedések, új szín létrehozása, alányomás – Sorozat készítése amorf keretű linódúcokkal

215

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

– Hidegtű – A hidegtű vagy pusztatű technika elsajátítása, a mélynyomás alapjai – Alapozatlan, puszta, felfényesített lemezre karcolás tűvel, a felületek megdolgozása jelet hagyó eszközökkel – A vonalkarakter lehetőségeinek kiaknázása a dúc felnagyításával – A magas– és a mélynyomás variálásának lehetőségei VII. Tér – környezet 4. évfolyam – A körülvevő környezet elemei által létrehozott különböző méretű, nyitott és zárt terek – Térépítések és térjátékok a különböző érzékelési területek bekapcsolásával – Hagyományos és rendhagyó térképek készítése (hang–, taktilis–, hőtérképek) – Eltérő hangulatú, méretű, arányú és szerkezetű terekben, (labirintusokban) átélt tapasztalások, élmények megjelenítése grafika, festészet és kevert technikák segítségével 5. évfolyam – A közvetlen környezet tárgyai, tárgykarakterek szembeállítása, csoportosítások – Tárgyátalakítások, átfestéssel, zavarófestéssel – Tárgyak idegen, megszokottól eltérő környezetbe helyezése – Léptékváltás adta lehetőségek felhasználása – Egy tárgy részletének felnagyítása, változatos képkivágások – A látvány és fantázia képi elemeinek összekapcsolása egy tárgy, szerkezet belső terének ábrázolása során 6. évfolyam Egyéni vizuális kifejezés – Személyes kifejezőeszközök és módok megtalálása az egyéniség, a technikai lehetőségek és a műfaji sajátosságok összehangolása által, önálló kísérletezések segítségével – Folyamat – karakter – személyes idő kifejezési lehetőségei – Személyes képnapló készítése, lelki tartalmak, történések és változások vizuális rögzítése – Improvizációk és tervezett művek – Zenei vagy egyéb inspiráció segítségével túlzások, fokozások, egyensúly vesztések megjelenítése festészeti és vegyes technikájú alkotásokon, képtárgy sorozatokon – Az eddigi ismeretek felhasználásával, egyéni kifejezési szándék szerinti kép, képtárgy, képsorozat készítése választott technikával és dokumentálása. VIII. A betű és kép 4. évfolyam – Jel (egyedi, saját jel) – Betűkarakter, monogram – Az alkalmazott grafika műfaji sajátosságaival embléma, piktogram tervezése – A kódextől a könyvnyomtatásig

216

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A nyomtatott írás és a kép használhatósága – Miniatúrák, óriásképek 5-6. évfolyam – Alkalmazott vagy tervezőgrafikai ismeretek segítségével könyvborító, plakát készítése – A képhez felirat tervezése (számítógép segítségével). Betű, tipográfia – A betű, írás és kép szabad műfajú felhasználása IX. Műalkotások 4. évfolyam – A feladatokhoz kapcsolódó grafikai, festészeti és egyéb alkotások inspirációs felhasználása – Anyagok, eszközök, megoldások a különböző korokban – A feladatokhoz kapcsolódó műalkotások folyóiratokban, könyvtárban, interneten – Műalkotások a környezetünkben, galériákban 5. évfolyam – A feladatokhoz kapcsolódó grafikai, festészeti és egyéb alkotások inspirációs felhasználása – Anyagok, eszközök, megoldások és stiláris jegyek a különböző korokban – A feladatokhoz kapcsolódó műalkotások folyóiratokban, könyvtárban, interneten – Műalkotások a környezetünkben, galériákban 6. évfolyam – A feladatokhoz kapcsolódó grafikai, festészeti és egyéb alkotások inspirációs felhasználása – Anyagok, eszközök, megoldások és stiláris jegyek a különböző korokban – Elemzések a grafika és festés módszereiről, a színhasználatról és az anyagokról – Művészeti, művészettörténeti ismeretek beépítése az alkotó tevékenységbe – A feladatokhoz kapcsolódó kortárs műalkotások folyóiratokban, könyvtárban, interneten – Műalkotások a környezetünkben, galériákban X. A kifejezési eszköztár gazdagítása - Rajzolás grafittal, színes ceruzával, tollal, zsírkrétával - Vonalképzés: rajzeszközzel, mozgással, fénnyel, tárggyal, tárgynyommal - Egyedi grafikák alkotása: rajzeszközökkel, monotípiával - Sokszorosított grafikák alkotása: papír és linómetszet, hidegtű, pusztatű technikával - Festés tussal, páccal, vízfestékkel, temperával, gouacheval, ecsettel, szivaccsal. - Színképzés: festékkel, fénnyel - Alkotás vegyes technikával. - Nyomhagyás rajzeszközökkel. - Nyomat kialakítása: természeti formák, tárgyak, papír, műanyag lap segítségével - Formaképzés: rajz és festőeszközökkel, tépéssel, vágással, mintázással - Felület- és textúra képzés: rajzeszközökkel, karcolással, simítással, tárgynyomokkal - Motívumképzés: rajz és festőeszközökkel, tárgynyomatokkal - Mintázás agyagból. - Kollázs készítés fénymásolt vagy festett és talált lapok, tárgyak felhasználásával.

217

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE - Fotómontázs készítése fényképek felhasználásával. - Animáció írásvetítővel. - Kísérletek színes papírlapokkal XI. A tanultak összegzése - Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése.

Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a grafika és festészet történetét, korszakait, jellemző alkotásait, – a grafika és festészet kiemelkedő hazai és külföldi képviselőit, kortárs alkotóit, – a grafika és festészet technikai és műfaji sajátosságait, – a képgrafikai, alkalmazott grafikai és a festészeti tevékenységeket, eljárásokat – a grafikai és festészeti munkához szükséges anyagok és technikai eszközök szakszerű használatát, – a képépítés törvényszerűségeit, kompozíciós lehetőségeit, – a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: – munkájához motívumokat gyűjteni és vázlatokat, színvázlatokat készíteni, – a tanszak tanult műfaji sajátosságainak megfelelő átírásra, absztrakcióra, – az egyedi– és sokszorosított grafikai eljárások, festészeti technikák alkalmazására, – a grafikai és festészeti anyagok helyes használatára, – a színek, formák és kompozíciós lehetőségek kifejezési szándék szerinti használatára – grafikai és festészeti elméleti és gyakorlati tudásának alkalmazásával önálló alkotások, variációk és illusztrációk készítésére, – a tanult grafikai és festészeti technikák sokszínű használatára és továbbfejlesztési lehetőségeinek keresésére, kísérletezésre, – esztétikus képi megjelenítésre, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – önálló véleményformálásra saját és mások műveivel kapcsolatban, – a munkavédelmi szabályok betartására.

A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgya és időtartama A grafika és festészet műhelygyakorlat – tervezés 40 perc – tárgykészítés 140 perc

218

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a grafika és festészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai és festészeti jártasságát, tudását. A grafika és festészet műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: – alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás, sorozat vagy variáció, – grafikai és festészeti illusztráció sorozat, – szabadodon választott technikákkal készített képi alkotás, alkotássorozat vagy variáció. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, – alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv – sorozat. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. A grafika és festészet műhelygyakorlat művészeti alapvizsga feladatai Művészeti alapvizsga A:) vizsgarész: I.) Alkotás. Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. 1.) Sémák és jelek (piktogramok, emblémák, védjegyek) tervezése 2.) Családi eseményre meghívó készítése, az eseményhez kapcsolódó dekoráció megtervezése. A dekoráció néhány elemének elkészítése. 3.) Meséhez, elbeszéléshez vagy vershez illusztráció készítése (grafikai és/vagy festészeti technika alkalmazása). 4.) Bélyegsorozat tervezése és kivitelezése szabadon választott technikával. 5.) Egy kedves hely tetszőleges részletének feldolgozása és megfestése színkontrasztokban.

219

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE 6.) Választott témára díszletterv kivitelezése. 7.) Irodalmi mű részletének illusztrációja (grafikai és/vagy festészeti technika alkalmazása). 8.) Zenei inspiráció feldolgozása festészeti sorozatban. 9.) Különböző érzelmeket kifejező portrésorozat, vagy önarckép sorozat. 10.) Parafrázisok (grafikai és/vagy festészeti technika alkalmazása). 11.) Szabadon választott téma és technika alapján képi alkotás, alkotássorozat vagy variáció elkészítése. II.) Portfolió (rajzi, tervezési dokumentáció) Szemléltesse a rajzi, tervezési feladat megoldásának menetét, fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek...), a feladatra adott választ vagy válaszokat. B.) vizsgarész: I. Alkotás: Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. 1.) Környezetvédelemmel kapcsolatos plakát tervezése és kivitelezése (kollázs, montázs). 2.) Mintatervezés különböző felületek, faktúrák alapján. 3.) Iniciálé tervezése és kivitelezése (egyedi rajz). 4.) Ex libris tervezése, és kivitelezése linó technika alkalmazásával. 5.) Versrészlet illusztrációja (egyedi rajz) 6.) Adott témára épülő alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv – sorozat készítése. 7.) Természetes és/vagy mesterséges forma alapján készített képi, képtárgyi átírás A vizsga értékelése A grafika és festészet műhelygyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: – tervezési, képalkotási készség, – színhasználat, kompozíciós készség, – alapvető anyag– és eszközismeret, jártasság, – a grafikai és festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazása, – a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró és kifejezőképesség, – az elkészült munka összhangja.

Továbbképző évfolyamok 7-8 évfolyam 7. évfolyam Fejlesztési feladatok

220

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A hagyományos és az új médiumok iránti nyitott szemlélet kialakítása. – Munkáinak esztétikus dokumentálásának és installálásának ösztönözése. – A tanuló átíró képességének, kreativitásának, komplex szemléletének és kísérletező kedvének fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A színek reklámpszichológiai törvényszerűségei és összefüggései A látvány átírásának lehetőségei A pszeudo, a transzparencia fogalma és jelensége a művészetben Az intermédia, az akcióművészet, az installáció és az environment műfaji sajátosságai Rézkarc készítése A különböző műfajok, technikák határait kitágító lehetőségek Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a hidegtű és a rézkarc közti különbségeket, ismerje fel ezeket a nyomatokon, – a színek érzelmeket alakító hatását saját festményein, – az alkalmazott grafika és a szín reklámpszichológiai törvényeit és összefüggéseit, – az intermédia egyes műformáit, – a kortárs hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket. Legyen képes: – klasszikus sokszorosított grafikai lapok készítésére, – technikailag tiszta és kevert technikájú munkák létrehozására, – nyitott szemlélettel közeledni a hagyományos és az új médiumok felé, – munkáinak dokumentálására és installálására, – műalkotás és környezet összefüggéseiből fakadó ismeretek alkalmazására, – saját és mások alkotásainak elemzésére és értékelésére, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A grafika és festészet szaknyelvének árnyalt használatának fejlesztése. – Önálló koncepciójú kísérletek, alkotói folyamatok végig vitelének elősegítése. – A kísérletezési kedv ösztönzése a grafika és festészet határterületein. – A felelősségtudat, a döntésképesség, az empatikus és a kommunikációs készség fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Az arányok szerepe, jelentősége Árnyékok, reflexek a téri illúziókeltésben A látvány átértelmezésének lehetőségei A kiemelés – elhagyás szerepe, hatása

221

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A térbeliség – síkra feszítettség szabályai, kifejezőeszközei A legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvések és képviselői Az olajfestés alapjai A filmnyelv és az elektronikus művészetek kommunikációs technikái Az intermédia, a posztmodern formanyelve Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – az olajfestés technikájának alapjait, – a legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket és azok képviselőit, – a grafika és festészet szaknyelvét. A tanuló legyen képes: – különböző anyagokkal, stílusjegyekkel alkotásokat létrehozni, – tájkép festésére természetben, vázlatok alapján műteremben, – önálló alkotó tevékenységre a festészet határterületein, – alkalmazni a grafikai sorozatok ismétlődő műfaji, stiláris eszközeit, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. Feladatcsoportok a 7-8 évfolyamok számára I. A látvány 7. évfolyam – Az egyediség szerepe – Tárgyak, arcok sajátos, egyedi jellemzőinek rögzítése a grafika és a festészet eszközeivel – A megvilágítás, a fény- és színviszonyok elemzése, megállapítások alkalmazása – A színtani ismeretek: színek derítése, ösztönös és tudatos színhasználat – Vázlatok, variációk – Nagyméretű festmény készítése a karakterjegyek a fény és színviszonyok megragadásával 8. évfolyam – Az emberi test elemzése – A figura arányainak, sajátos, egyedi jellemzőinek rögzítése a grafika és a festészet eszközeivel – A figura és környezetének viszonya – Megvilágítás, árnyékok és reflexek – Egy adott táj elemzése – Táj festése a szabadban akvarellel, temperával – A térillúzió festésének lehetőségei II. Láttatás – képi közlés 7. évfolyam

222

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A látvány és az alkotás (pl. kép) viszonya – A látvány (tárgy, portré) feldolgozása, átírása különböző művészeti stílusokban – Képi látványelemek felhasználása például a képregény vagy storyboard műfajában 8. évfolyam – A látvány (táj) befejezése, újrakomponálása, feldolgozása és átírása a helyszínen készített saját fotók, vázlatok alapján – A látvány átértelmezése, megfogalmazása különböző művészeti stílusok átirataiban, játék egyes mesterek sajátos vizuális hatáselemeivel – A kiemelés – elhagyás, térbeliség – síkra feszítettség vizuális kifejezőeszközeinek alkalmazása III. Tematikus képalkotás 7-8. évfolyam – A tematikus kép sajátosságai – Variációk a tér megfogalmazására a grafika és a festészet nyelvén – A festés története, a vászon, a vakkeret, az ecsetek, az alapozás megismerése – Olajfestés – Az olajfestés technikájának alapjai IV. Képalkotás 7-8. évfolyam – A sokszorosító grafika technikái. Grafikai megoldások. – Rézkarc nyomatok. Rézkarccal a tér megjelenítése – Az anyag–előkészítés műveletei (fazettálás, polírozás, alapozás, kormozás, kitakarás) – A maratás; a marófolyadék, az idő, a vonalháló és a karakter pontos megismerése – Festékkeverési gyakorlatok, próbalemezek, próbanyomatok készítése – A művészettörténetből vett példa tanulmányozása, másolása, egy–egy részletének kiemelése V. Intermédia – kísérletek 7-8. évfolyam – Installáció, environment és akcióművészet sajátos jegyei – Személyes, emberi, társadalmi vagy művészeti problémák, témák körüljárása (pszeudo, transzparencia, kontraszt, mélység, zárt–nyitott) – A különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresése – Kísérletek, próbálkozások olyan műformák és művészeti technikák segítségével, melyek a 20. század képzőművészetében jelentek meg először (fotó–kinetikus és elektronikus művészetek, multimédia, installáció, environment, performance és akcióművészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzőművészeti határterületek) – A munkafolyamatok, kísérletek dokumentálása rajzok, fotók, filmek és feljegyzések segítségével Intermédia – kísérletek

223

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A film, média képi nyelve – A színek játéka, a színek bizonyos irányokba történő eltorzítása, megváltoztatása – Személyes, emberi, társadalmi vagy művészeti problémák, témák körüljárása (illúzió, szemérem – szégyen, csend – zaj, rés – szilánk) – A különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresése, kísérletezések – Variációk olyan műformák és művészeti technikák segítségével, melyek a 20. század képzőművészetében jelentek meg először (fotó–kinetikus és elektronikus művészetek, multimédia, installáció, environment, performance és akcióművészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzőművészeti határterületek) – A kísérletek, a munka dokumentálása rajzok, fotók, filmek és feljegyzések segítségével – Műalkotás igényű dokumentáció készítése VI. Alkalmazott művészet 7. évfolyam - Alkalmazott grafikai munkák bemutatása – Tervezőgrafikai feladatok (plakát, CD, kiadvány) – Tetszőleges reklámtéma feldolgozása a grafika és a festészet eszközeivel – A színdinamikai szempontok figyelembevétele – A színek hatása, a színek információsegítő szerepe – Színek a különböző médiumokban – Számítógép kínálta lehetőségek felhasználása – Tipográfiai ismeretek felhasználása 8. évfolyam – Tervező grafikai feladatok (plakát, CD, kiadvány, írás–kép, névjegy, web–lap) – Tetszőleges téma feldolgozása a grafika és a festészet eszközeit felhasználva – Az egyéni formanyelv – Az önkifejezés korlátai, lehetőségei az alkalmazott művészetben – Önálló forma és karaktervilág, vonal– és folthasználat – Klasszicitás – modernség, posztmodern, kortárs – eredetiség VII. A kifejezési eszköztár gazdagítása - Rajzolás grafittal, színes ceruzával, tollal, zsírkrétával - Vonalképzés: rajzeszközzel, mozgással, fénnyel, tárggyal, tárgynyommal - Egyedi grafikák alkotása: rajzeszközökkel, monotípiával - Sokszorosított grafikák alkotása: papír és linómetszet, hidegtű, pusztatű, rézkarc technikával - Festés tussal, páccal, vízfestékkel, temperával, gouacheval, olajfestékkel, ecsettel, szivaccsal. - Színképzés: festékkel, fénnyel - Alkotás vegyes technikával. - Nyomhagyás rajzeszközökkel. - Nyomat kialakítása: természeti formák, tárgyak, papír, műanyag lap segítségével - Formaképzés: rajz és festőeszközökkel, tépéssel, vágással, mintázással - Felület- és textúra képzés: rajzeszközökkel, karcolással, simítással, tárgynyomokkal

224

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE - Motívumképzés: rajz és festőeszközökkel, tárgynyomatokkal - Mintázás agyagból. - Kollázs készítés fénymásolt vagy festett és talált lapok, tárgyak felhasználásával. - Fotómontázs készítése fényképek felhasználásával. - Animáció írásvetítővel. - Képregény vagy storyboard - Kísérletek színes papírlapokkal VIII. A tanultak összegzése – Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése. – A legszebb munkák kiállításra történő előkészítése, bemutatása.

Továbbképző évfolyamok 9-10 évfolyam 9. évfolyam Fejlesztési feladatok – A grafika és festészet szaknyelvének árnyalt használatának fejlesztése. – Önálló grafikai és festészeti alkotások, alkotás–sorozatok létrehozásának ösztönzése. – A kísérletezési kedv bátorítása a grafika és festészet határterületein. – A felelősségtudat, a döntésképesség, az empatikus és a kommunikációs készség fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Belső tartalmak és karakterek megjelenítési lehetőségei Anatómiai törvényszerűségek Általános és egyedi jegyek Téri illúzió a különböző műfajokban Stíluskontraszt Látvány átértelmezése a különböző műfajokban A legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvések és képviselői Technikák, műfajok elméleti és gyakorlati ismeretei Díszlet és látványterv Interaktív tér Az intermédia kifejezési lehetőségei A filmetűd sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket és azok képviselőit, – a grafika és festészet műfaji lehetőségeit és korlátait,

225

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – a képgrafika és az alkalmazott grafika együttes megjelenésének lehetőségeit. Legyen képes: – a vizuális kifejezés elemeinek, eszközeinek alkotói szándék szerinti tudatos alkalmazására, – alkalmazott grafikai és dekoratív festészeti alkotások tervezésére, megvalósítására, – egyedi képi világgal bíró illusztrációk létrehozására, – klasszikus sokszorosított grafikai lapok és táblaképek, muráliák készítésére, – az általa választott műhöz szcenikai tervet, díszlettervet készíteni, – technikailag tiszta és kevert technikájú munkák létrehozására, – műalkotás és környezet összefüggéseiből fakadó ismeretek alkalmazására, – a különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresésére, alkalmazására, – munkáinak dokumentálására és installálására, – saját és mások alkotásainak elemzésére és értékelésére, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

10. évfolyam Fejlesztési feladatok – Egyedi képi világgal bíró alkotások, alkotás sorozatok létrehozásának ösztönzése. – A különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresésé elősegítése. – Tudatos környezetformálás igényének fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek: A forma, szín, tér egymáshoz való viszonya, egyéni, személyes modulációk A látvány átértelmezése a nézőpont és képkivágás segítségével A valós és virtuális tér A filmtér, filmidő sajátosságai A legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvések és képviselői A személyesség hatása Intermédia–kísérletek A film műfaji lehetősége Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket és azok képviselőit, – a grafika és festészet szaknyelvét, – a grafika és festészet műfaji lehetőségeit és korlátait, – a legfontosabb munkavédelmi teendőket. Legyen képes: – alkalmazni a kortárs grafikai és festészeti törekvések egyes eredményét, – alkalmazott grafikai és dekoratív festészeti alkotások tervezésére, megvalósítására,

226

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – egyedi képi világgal bíró illusztrációk létrehozására, – klasszikus sokszorosított grafikai lapok és táblaképek, muráliák készítésére, – technikailag tiszta és kevert technikájú munkák létrehozására, – műalkotás és környezet összefüggéseiből fakadó ismeretek alkalmazására, – a különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresésére, alkalmazására, – munkáinak dokumentálására és installálására, – saját és mások alkotásainak elemzésére és értékelésére, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. Feladatcsoportok a 9-10. évfolyamok számára I. A látvány 9. évfolyam – Portrék szemléltetése – Arcok, figurák, karakterek – Önarckép sorozattal a belső változások vizuális rögzítése különböző eszközhasználattal – A portré, figura, különböző környezetbe, térbe helyezése 10. évfolyam – Életképes bemutatása – Tárgyak, arcok, terek megjelenítése sajátos nézőpontból és képkivágással – Formák, színek és terek egymáshoz való viszonyának megfigyelése – A képi hatások megváltoztatásával a látvány, a látvány által kifejezett érzés megváltoztatása II. Láttatás – képi közlés 9. évfolyam – Képzőművészeti alkotások bemutatása – Stíluskalandok a kortárs grafika és festészet hazai törekvéseinek inspiráló felhasználásával – Játék egy klasszikus és egy kortárs stílus elemeivel, koncepcióival – Azonos témára ellentétes stílusú képek, grafikai lapok készítése 10. évfolyam – Rövidfilm bemutatása – Film készítése egy emlékről, álomról – Storyboard megrajzolása a valós látvány után készített tanulmányok segítségével – A kiemelés, az elhagyás, a sajátos nézőpontok és képkivágások vizuális kifejezőerejének felhasználásával – A forgatókönyv egyes tartalmi és vizuális jeleneteiből önálló festészeti vagy grafikai lapok, variációk készítése – Egy film elkészítéséhez a nagyméretű filmtér, illetve figura megalkotása – Filmtér és filmidő értelmezése a személyes alkotás során III. Tematikus képalkotás

227

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

9-10. évfolyam – Díszlet és látványtervek szemléltetése – Szabadon választott mű színpadképének, látvány- és jelmeztervének elkészítése – Egy jellegzetes részlet kivitelezése – A valóság szín-terei, filmetűdök, képlenyomatok, rögzített pillanatok – Kis méretben, egyedi grafikai lapokon sorozat tervezése IV. Intermédia – kísérletek 9. évfolyam – Az Interaktív tér szerepének, lehetőségeinek megismerése – Személyes, emberi, társadalmi vagy művészeti problémák, témák körüljárása (identitás, individuum, rész – egész, önreflexiók – saját tér, személyes tárgy, valós és szubjektív idő, környezet hatása, titok, magány, pusztulás) – A különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresése, kísérletezések által – Kísérletek olyan műformák és művészeti technikák segítségével, melyek a 20. század képzőművészetében jelentek meg először (fotó–kinetikus és elektronikus művészetek, multimédia, installáció, environment, performance és akcióművészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzőművészeti határterületek) – A kísérletek, a munka dokumentálása rajzok, fotók, filmek és feljegyzések segítségével – Műalkotás igényű dokumentáció készítése 10. évfolyam – A személyes üzenet. Saját személyes üzenet-kísérlet – Klasszikus ismeretek összekapcsolása kortárs eszközökkel és megközelítésekkel – Személyes, emberi, társadalmi vagy művészeti problémák, témák körüljárása (pl. idő, válasz, kérdés, kétség, választás, bizonyosság, változás) – A különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresése, kísérletezések – Kísérletek olyan műformák és művészeti technikák segítségével, melyek a 20. század képzőművészetében jelentek meg először (fotó–kinetikus és elektronikus művészetek, multimédia, installáció, environment, performance és akcióművészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzőművészeti határterületek) – A kísérletek, a munka dokumentálása rajzok, fotók, filmek és feljegyzések segítségével – Műalkotás igényű dokumentáció készítése V. Alkalmazott művészet 9-10. évfolyam – Tervező grafikai feladatok az év során feldolgozott témákhoz kapcsolódóan (plakát, kiadvány, meghívó, web–lap) – Az elkészített síkalkotáshoz egy képtárgyi kiegészítés létrehozása a sokszorosítás technikájának felhasználásával

228

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

VI. Vizsgamunka 10. évfolyam – Szabadon választott témában portfolióval, tervezési dokumentációval elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából – A koncepció és tervvázlatok rögzítése – A tervezett mű és környezetének kapcsolata és egymásra hatásuk – A témának, tartalomnak és az egyénnek megfelelő technikai megoldások kiválasztása – A kész mű, műsorozat installálása VII. A kifejezési eszköztár gazdagítása – Rajzolás grafittal, színes ceruzával, tollal, zsírkrétával – Vonalképzés: rajzeszközzel, mozgással, fénnyel, tárggyal, tárgynyommal – Egyedi grafikák alkotása: rajzeszközökkel, monotípiával – Sokszorosított grafikák alkotása: papír és linómetszet, hidegtű, pusztatű, rézkarc technikával – Festés tussal, páccal, vízfestékkel, temperával, gouacheval, olajfestékkel, ecsettel, szivaccsal. – Színképzés: festékkel, fénnyel – Alkotás vegyes technikával. – Nyomhagyás rajzeszközökkel. – Nyomat kialakítása: természeti formák, tárgyak, papír, műanyag lap segítségével – Formaképzés: rajz és festőeszközökkel, tépéssel, vágással, mintázással – Felület- és textúra képzés: rajzeszközökkel, karcolással, simítással, tárgynyomokkal – Motívumképzés: rajz és festőeszközökkel, tárgynyomatokkal – Mintázás agyagból. – Kollázs készítés fénymásolt vagy festett és talált lapok, tárgyak felhasználásával. – Fotómontázs készítése fényképek felhasználásával. – Animáció írásvetítővel. – Képregény vagy storyboard – Kísérletek színes papírlapokkal VIII. A tanultak összegzése – Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése. – A legszebb munkák bemutatásra, kiállításra történő előkészítése.

Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket és azok képviselőit, – a grafika és festészet szaknyelvét, – a grafikai és festészeti munkához szükséges anyagok és technikai eszközök használatát, – a grafika és festészet műfaji lehetőségeit és korlátait, – a legfontosabb munkavédelmi teendőket.

229

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A tanuló legyen képes: – a vizuális kifejezés elemeinek, eszközeinek alkotói szándék szerinti tudatos alkalmazására, – önálló grafikai és festészeti alkotások, alkotás–sorozatok létrehozására, – alkalmazott grafikai és dekoratív festészeti alkotások tervezésére, megvalósítására, – egyedi képi világgal bíró illusztrációk létrehozására, – klasszikus sokszorosított grafikai lapok és táblaképek, muráliák készítésére, – technikailag tiszta és kevert technikájú munkák létrehozására, – műalkotás és környezet összefüggéseiből fakadó ismeretek alkalmazására, – a különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresésére, alkalmazására, – munkáinak dokumentálására és installálására, – saját és mások alkotásainak elemzésére és értékelésére, – a biztonsági és balesetvédelmi előírások betartására.

A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Grafika és festészet műhelygyakorlat – tervezés 50 perc – tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga időtartama: max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a grafika és festészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai és festészeti jártasságát, tudását. A grafika és festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: – alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás vagy sorozat, – grafikai és festészeti illusztráció sorozat, – szabadodon választott technikákkal készített elbeszélő képi alkotás vagy sorozat, – díszlet– és jelmeztervek, – murália vagy annak részlete. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek.

230

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, – alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv vagy sorozat. A grafika és festészet műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – a grafika és festészet nagy stíluskorszakai, – a grafika és festészet legjelentősebb alkotásai, alkotói, – a grafika és festészet anyagai, eszközei, műfajai, – a grafika és festészet műfajában alkalmazott technikák, – az elkészített tervek és művek bemutatása, – egészség– és környezetvédelmi alapismeretek.

A grafika és festészet műhelygyakorlat művészeti záróvizsga feladatai Művészeti záróvizsga A:) vizsgarész: I.) Alkotás. Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. 1.) CD borító tervezése és kivitelezése. 2.) Könyvborító tervezése és kivitelezése. 3.) Naptár tervezése és kivitelezése. 4.) Tetszőlegesen választott irodalmi mű részletének/ részleteinek illusztrációja. 5.) Stílustanulmány 6.) Tetszőleges reklámtéma feldolgozása színdinamikai szempontok alapján. 7.) Saját fotó feldolgozása festészeti sorozat formájában. 8.) A „táj”- mint téma – festészeti feldolgozása, újrakomponálása, újraalkotása. 9.) Festészeti stíluskalandok azonos témára. 10.) Személyes szín-tér, - lakótér színdinamikai megoldásai. 11.) Érzelmek, gondolatok kifejezése egyéni festészeti technika alkalmazásával. 12. Murália/ vagy annak részleteinek elkészítése. II.) Portfolió (rajzi, tervezési dokumentáció) Szemléltesse a rajzi, tervezési feladat megoldásának menetét, fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek...), a feladatra adott választ vagy válaszokat.

B.) vizsgarész:

231

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE I.) Alkotás. A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából 1.) Adott témára plakáttervezés és egy lap kivitelezése 2.) Tetszőlegesen választott vershez, vagy prózarészlethez illusztráció készítése. 3.) Kollázs készítése adott témához. 4.) Stílustanulmány 5.) Figura belső térben (vázlatterv sorozat) 6.) Természetes formákból álló csendélet megfestése. 7.) Kollázs készítése. 8.) Adott téma kifejezése szabadon választott festői technika alkalmazásával. 9.) Tárgyportré átírása különböző anyagok felhasználásával, vagy egy adott művészeti stílus alapján. C.) vizsgarész Szóbeli vizsga – tételsor alapján A grafika és festészet anyagai, eszközei. A grafika és festészet nyelvi kifejező eszközei. Grafikai technikák és technológiák. Festészeti technikák és technológiák. A grafika műfaji sajátosságai. A festészet műfaji sajátosságai. A legjelentősebb grafikus művészek és alkotásai A legjelentősebb festőművészek és alkotásaik A grafikaművészet stíluskorszakai. A festőművészet stíluskorszakai. A magyar grafika jeles képviselői. A magyar festészet jeles képviselői. Baleset-, egészség-, és környezetvédelmi alapismeretek. A vizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelése: – a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező készség, – tervezői, kivitelező készség, – színtani és formatani ismeretekben való jártasság, a kompozíció törvényeinek ismerete, – műalkotás és környezet összefüggéseinek ismerete, – a grafika és festészet technikáinak és eljárásainak alkalmazási szintje, – a felületalakítás módja, – kreativitás, egyediség, – az elkészült munka összhangja. A szóbeli vizsga értékelése: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szakszerűsége, pontossága, – kommunikációs készség

232

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

A tananyag feldolgozásához szükséges taneszközök Vizes blokk Tároló szekrények Munkaasztalok, székek Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltető anyagok (képek, könyvek, CD, DVD–k) Gyűjtött tárgyak, drapériák Fényképezőgép, filmfelvevő Számítógép, szoftver Grafikai prés (legalább A/3–as méret lehúzására alkalmas méretben) Mobil lámpa Rajztábla (A/3, A/2) Vonalzók, olló, snitzer Rajzi és grafikai eszközök: ceruza, toll, rajzszén, pasztell vagy zsírkréta, tus, karctű, linókés, fotós gumihenger, grafikai festékező lap, linó festék, szitafesték szitakeret Festő eszköz: ecsetek, tálak, vízfesték, tempera Festőállvány (továbbképző) Zárható vegyszertároló (veszélyes anyagok használata esetén)

KÖRNYEZET– ÉS KÉZMŰVES KULTÚRA TANSZAK KÖRNYEZET– ÉS KÉZMŰVES KULTÚRA MŰHELYGYAKORLAT A környezet-és kézműves kultúra műhelygyakorlat célja a környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása, az általános és szakirányú ismeretek átadása révén a környezettudatos magatartás, az igényes kézműves tárgyalkotás képességének megalapozása. Célja továbbá a munkakultúra, a feladattudatos, kitartó munkavégzés alapjainak elsajátítatása, azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek a tervezéstől a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. Mindezzel a környezetharmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének, az értékteremtés, –megőrzés igényének kialakítása. A műhelygyakorlat feladata a környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ széleskörű megismertetése, a kézműves tevékenységek szerepének feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok közt. A hazai és az egyetemes tárgykultúra kiemelkedő alkotásain keresztül megismertetni a tanulókkal a tárgykultúra funkcionális területeit, a felhasználható anyagokat, tulajdonságaikat, az alkalmazott eszközöket, használatukat, a készítési technikákat, az esztétikai törvényszerűségeket. Feladata emellett az ismeretek alkotó jellegű alkalmazásának elsajátítatása, a múlt értékeinek a mai környezet– és tárgykultúrába való szerves beépítési lehetőségeinek felismertetése. A hagyományok megismertetésével múltunk, népművészeti és iparművészeti örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozás–tudat mélyítése. Más korok és népek környezet– és tárgykultúrájának megismertetésével a látásmód szélesítése, az empátia és a tolerancia kialakítása. Tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó tevékenységen keresztül, a tárgy, a környezet és az ember viszonyának felfedeztetése, a természethez, környezethez való kötődés

233

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE mélyítése, a helyes felhasználói és fogyasztói magatartásformák kialakítása. Az alkotói tevékenységen keresztül a manuális és konstruáló képességek fejlesztése, az esztétikai érzékenység és ítélőképesség mélyítése, az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségének felfedeztetése. A környezet–és kézműves kultúra műhelymunka baleset– és környezetvédelmi előírásainak megismertetése. Ennek érdekében az oktatás a tanuló életkori sajátosságait figyelembe véve az alapfok és a továbbképző évfolyamain egyaránt hangsúlyosan alapoz a gyűjtőmunkára, a rekonstruálás és az átírás metodikájára, a kreativitásra. Az elsajátítandó elméleti és gyakorlati témakörök, tartalmak komplex szemlélettel, egymással szintézisben lévő rendszert alkotva jeleníthetők meg a tanítás folyamatában. Az élményszerű tapasztalatszerzés, az önművelés megalapozása érdekében javasolt könyvtár–, múzeum– és kiállítás–látogatások beépítése a műhelymunkába.

Alapfokú évfolyamok 4-6 évfolyam 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása. – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ területeinek bemutatása, a kézműves tevékenységek szerepének feltárása. Irányított megfigyelések által élményszerű tapasztalatszerzés biztosítása. – A környezet– és kézműves kultúra műhely és a műhelymunka megismertetése. – A tárgyalkotás során alkalmazható egyszerű technikák elsajátíttatásával a manuális és konstruáló képességek fejlesztése. – A felhasználható anyagok, az alakításukhoz szükséges eszközök megismertetése. Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek Környezet és környezetkultúra, tárgy és tárgykultúra Természetes és mesterséges környezet elemei, alkotói Az ember tárgykészítő tevékenysége, a tárgyak szerepe Tárgyelemzés alapvető szempontjai Ősi, kézműves és ipari tárgyformálás A környezet– és kézműves kultúra műhelymunkájának alapjai A kézműves tárgyalkotás alapanyagai: a növényi részek, a textilek, a papír, az agyag alapvető tulajdonságai, alakításuk egyszerű technikái A kézműves tárgyalkotás eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások A tárgyalkotás alapvető fázisai Környezetkultúra – természeti környezet, épített környezet: település, lakhely Környezettervezés, az ember környezetalakító tevékenysége A makett készítés alapjai Ünnepi alkalmak A mese világa

234

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Követelmény A tanuló ismerje: – a környezetkultúra fő területeit, a tárgyalkotás szerepét, – a megismert alapanyagok felhasználási lehetőségeit, – az anyag– és formaalakításuk egyszerű módjait, – a környezet– és kézműves kultúra műhely berendezését, munkarendjét, – a környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit, – a lakhelyhez, a meséhez és az ünnepekhez kapcsolódó környezet és tárgykultúra alapvető sajátosságait. Legyen képes: – a megszerzett ismeretek alkalmazására, – az anyagok élményszerű megtapasztalására, – a megismert eszközök megfelelő használatára, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.

5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása. – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek bemutatása. – A tárgyak funkcionalitásának, a környezetalakítás, a környezettervezés jelentőségének felismertetése. Irányított megfigyelésekkel élményszerű tapasztalatszerzés biztosítása. – A fa, a fonható szálasanyagok, az agyag és a fémek szerepének megismertetése a tárgyalkotásban egyszerű technikák elsajátíttatásával. – Azoknak az ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését – Az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek fejlesztése.

Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek Környezetkultúra, tárgykultúra, az ember által létrehozott mesterséges környezet összetevői Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyak információhordozó szerepe A tárgyak esztétikai értéke, minősége Textúrák és faktúrák, színek és hangulatok a tárgyakon Használati és díszfunkció Kézműves mesterségek: az agyag–, a famunkák, a fonható szálasanyagok, vesszőmunkák és a fémművesség alapjai Egyszerű tárgy– és díszítményalkotási lehetőségek A tárgyalkotás anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások A tárgyalkotás alapvető fázisai Az ember és környezete. A környezetalakítás jelentősége. Középületek, a családi környezet és a háztartás Lakáskultúra, lakberendezés

235

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Az adott témakörök emlékei a törzsi kultúrákban, a népművészetben, az iparművészetben és a művészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Követelmény A tanuló ismerje: – a tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, – az agyag, a fa, a vessző, a fonható szálasanyagok és a fém felhasználási lehetőségeit, – az anyag– és formaalakításuk egyszerű módjait, – a tárgyalkotás fontosabb szempontjait, – a tanult tárgyalkotási folyamatok legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit, – a lakáskultúra, a lakberendezés alapjait, Legyen képes: – a megszerzett ismeretek alkalmazására, – az anyagok élményszerű megtapasztalására, – a megismert eszközök megfelelő használatára, – az önálló tárgyalkotásra, – tárgyelemzésre adott szempontok alapján, – a tárgyakban rejlő esztétikum felfedezésére és megfogalmazására, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.

6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása. – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek bemutatása. – A tárgyak funkcionalitásának, a környezetalakítás, a környezettervezés, valamint az újrahasznosítás jelentőségének felismertetése. Irányított megfigyelésekkel élményszerű tapasztalatszerzés biztosítása. – A textil, a nemez, a bőr szerepének megismertetése a tárgyalkotásban egyszerű technikák elsajátíttatásával. – Azoknak az ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését – Az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak kialakítása. Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek Környezetkultúra, tárgykultúra, az ember által létrehozott mesterséges környezet összetevői Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyak információhordozó szerepe A tárgyelemzés szempontjai. A tárgyak esztétikai értéke, minősége

236

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Textúrák és faktúrák, színek és hangulatok a tárgyakon Használati és díszfunkció, reprezentáció Újrahasznosítás Kézműves mesterségek: a textil, nemez és bőrmunkák alapjai Egyszerű tárgy– és díszítményalkotási lehetőségek A tárgyalkotás anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások A tárgyalkotás alapvető fázisai Az ember és környezete. Életmód és tárgykultúra, lakhely és munkakörnyezet Az ünnepek megnyilvánulása a környezetben, a lakáskultúrában Az adott témakörök emlékei a törzsi kultúrákban, a népművészetben, az iparművészetben és a művészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Követelmény A tanuló ismerje: – a tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, – a textil, a nemez, a bőr felhasználási területeit, – az anyag– és formaalakításuk egyszerű módjait, díszítési lehetőségeit, – a tárgyalkotás fontosabb szempontjait, – az újrahasznosítás szerepét, lehetőségeit, – az önálló tapasztalatszerzés eszközrendszerét, – a lakáskultúra alapjait, az ünnepek megnyilvánulási lehetőségeit a környezet– és tárgykultúrában, – a tanult tárgyalkotási folyamatok legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit. Legyen képes: – pozitívan viszonyulni a természetes és mesterséges környezethez, – a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, – az anyagok élményszerű megtapasztalására, – a megismert eszközök megfelelő használatára, – az önálló tárgyalkotásra, – egyszerű tárgyak készítésének technológiai folyamatait meghatározni, – tárgyelemzésre adott szempontok alapján, – a tárgyakban rejlő esztétikum és a tárgyakkal kifejezhető jelentéstartalmak felfedezésére és megfogalmazására, – a hagyományos kézműves tárgyak szerepének felismerésére, átértelmezésére a mai igények alapján, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.

Feladatcsoportok a 4-6 évfolyam számára I. A környezet- és kézműves kultúra műhely

237

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE 4-6. évfolyam – A környezet– és kézműves kultúra műhely berendezése – Alapvető anyagok, eszközök, szerszámok – A műhelymunka rendje – A műhelymunka alapvető magatartási és munkavédelmi szabályai (minden tanév elején ismételt munkavédelmi oktatás) II. Tárgyalkotási ismeretek 4. évfolyam – A kézműves tárgyalkotás sajátosságai – A tervezés lépései – Formák, színek kifejezőereje – A tárgyalkotás alapvető fázisai – A tárgyak harmóniája, esztétikája – Az igényesség, a precizitás fontossága 5. évfolyam – A tárgyak formája és funkciója – A tervezés lépései, fontosabb szempontjai (pl. szerkezeti megoldások) – Az anyag- és technika választás szempontjai – Tárgyalkotási műveletek: előkészítő műveletek, a tárgyformálás, díszítés, összeállítás, kikészítő és utómunkálatok 6. évfolyam – A forma funkció és a díszítés összefüggései – A tervezés lépései, szempontjai – Az anyag- és technikaválasztás szempontjai, az anyaghasználat és a technika összefüggései – Az anyagok kombinálásának lehetőségei – Tárgyalkotási műveletek az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében: előkészítő műveletek, tárgyformálás, díszítés, összeállítás, kikészítő és utómunkálatok III. A kézművesség anyagai 4-6. évfolyam – A környezet anyagai – Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk – Textúrák és faktúrák – A természetes anyagok felhasználhatósága – A növényi részekből készíthető tárgytípusok. – A textilből készíthető tárgyak köre – Papír alkalmazása az alkotótevékenységben – Az agyag felhasználása a tárgyalkotásban IV. Tárgyalkotási technikák

238

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

4. évfolyam Papír – A papír típusai, felhasználási területei, papírból készíthető tárgyak-szemléltetés – A papír tulajdonságai, alakíthatósága – Papírtárgy készítés hajtással, gyűréssel, tépéssel – Papírtárgy készítés vágással, ragasztással – A papírmasé alapanyagai, felhasználási területei, tárgyalkotás papírmaséból drótvázra, tárgyalkotás papírpépből – Papírszobrok, mobilok készítése – Ruhák, öltözék-kiegészítők, ékszerek papírból – A könyvkötés típusai, tárgyalkotó gyakorlat Agyagművesség – Az agyag felhasználási területei, jellegzetes tárgytípusai - szemléltetés – Az agyag tulajdonságai, formálhatósága, alakíthatósága – szemléltetés – Modern agyagműves alkotások - szemléltetés – A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései - bemutatás – Az agyagmunka eszközigénye, eszközhasználati és munkavédelmi előírások – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák (tapasztás, formába rakás, felrakás, nyomhagyás, rátét) – Reliefek, kisplasztikák készítése, technikai sajátosságok bemutatása – Köztéri makettek formai követelményei, tárgyalkotás – Edénykészítési eljárások, díszítési technikák (marokedény, formába rakás, felrakás, edényalakítás lapokból, rátét készítése, fülek kialakítása) – bemutatás – Edénykészítés a megismert eljárásokkal Faművesség, fonható szálasanyagok, vesszőmunkák – A fa felhasználási területei, sokszínűsége, a faművesség eszközei, jellegzetes tárgytípusai, a fa művészi megmunkálása, a faanyagok elő és utókezelése – szemléltetés – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési eljárások, a fa darabolása, faragása, csiszolása, tárgyalkotás fából nem hagyományos módszerekkel, tárgyalkotás újrahasznosított fából, tárgyalkotás faipari hulladékból, melléktermékekből – A vessző fajtái, felhasználási területei, formálhatósága, eszközei, szerepe a kézműves tárgyalkotásban, a hagyományos és a modern kézművességben– szemléltetés – Tárgyalkotás vesszőből- a technikai sajátosságok bemutatása (lánc-vetülékes fonástechnika, spiráltechnika) – A fonható szálas anyagok fajtái, felhasználási területei, megmunkálásának módjai, eszközei szemléltetés – Eszközhasználati és munkavédelmi előírások – Kultikus és használati tárgyak, térlehatárolók, installációk készítése egy vagy többféle anyag felhasználásával Fémművesség – A fémek felhasználási területei, jellegzetes tárgytípusai - szemléltetés

239

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A fémművesek jellegzetes tárgyalkotási és díszítési technikái - bemutatás – A fémek alapvető tulajdonságai, formálhatóságuk, alakíthatóságuk - bemutatás – A fémműves munka eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák (darabolás, hajlítás, domborítás, trébelés, poncolás) – Egyszerű modern fémtárgyak a magyar és nemzetközi művészetben – Drótmunkák- ékszerek, dísz- és használati tárgyak, szobrok, mobilok drótból – szemléltetés – Tárgyalkotásban újrahasznosítható anyagok – Ékszerek, cégérek, térkonstrukciók, mobilszobrok talált tárgyakból konstrukciók összeállítása – Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával 5. évfolyam Gyapjú – A gyapjú feldolgozása, fajtái, tulajdonságai, alakíthatósága - szemléltetés – A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései – bemutatás – A hagyományos és a modern nemezművészet - szemléltetés – A nemez felhasználási területei – A nemezkészítés anyagai, eszközei – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák, a színek szerepe – Egyszerű ékszerkészítési eljárások- nemezgyöngy, karkötő készítése – Tarsolyok, táskák készítése-bemutatás, tárgyalkotás – Nemezképek készítésének módjai, formai és színbeli követelményei – Egyéb nemezalakítási eljárások-játékok készítése hagyományos és tűnemezeléssel – bemutatás és tárgyalakítás Textilmunkák – A textil felhasználási területei, a hagyományos és a modern textilművészet - szemléltetés – A textil munkák alapanyagai, tulajdonságaik, alakíthatóságuk - szemléltetés – A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései - bemutatás – A textilmunkák eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák: fonástechnikák, egyszerű öltéstípusok, hímzéstechnikák – egyszerű tárgykészítési gyakorlat – A szabás alapvető ismeretei, egyszerű összeállítási módok - játékkészítés textilből szabássalvarrással – Textilfestési eljárások-a batik, a textilnyomás fajtái, eszközei, példák a hagyományos és a modern művészetből – A szövés, anyagai, eszközei, egyszerű szövéstípusok-bemutatás, szövés szövőkereten – Textil felhasználása a kézművesség egyéb területein A bőr – A bőr felhasználási területei a hagyományos és a modern művészetben- szemléltetés – A bőr tulajdonságai, alakíthatósága – szemléltetés – A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései - bemutatás – A bőrmunkák eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák: fonástechnikák bőrszállal, díszítés nyomhagyással (poncolással, csontozással), lyukasztással

240

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Egyszerű lyukasztott, fűzött összeállítások- tárgyalkotás – Ékszerek készítése bőrből egyszerű technikákkal – Erszények, tarsolyok készítésének technikai fortélyai, hagyományai – Öltözék-kiegészítők, könyvborítók, bőr dísztárgyak készítése V. Az újrahasznosítás 6. évfolyam – Fogyasztói társadalom, a felhasználói és fogyasztói magatartás – Az újrahasznosítás fogalma, jelentősége a tárgykultúra területén – Az anyagok újrahasznosítási lehetőségei – A tárgyak újrahasznosítása, funkcióváltás – Újrahasznosítható anyagok – csomagolások, kidobásra ítélt használati tárgyak, ipari melléktermékek – Újrahasznosítási feladatok a megismert tárgytípusokhoz és anyagféleségekhez kapcsolódóan – Hulladék anyagokból „ a szemétből” varázslatos tárgyak készítése (pl. konstrukciók, mobilok, ajándéktárgyak) – Öltözékek és öltözék-kiegészítők készítése hulladék anyagból – Ékszerek készítése újrahasznosított anyagból – Lakberendezési tárgyak készítése hulladék anyagból V. A lakhely és a lakáskultúra, berendezés 4. évfolyam – Összhangban a természettel. A törzsi kultúrák és a modern viszonyok – Az épített környezet vizsgálata – Településtípusok, a falu és a város sajátosságai – Az épületek típusai funkcionalitásuk alapján – Építészeti megoldások vizsgálata természeti népeknél, a népi kultúrában – Az épületek alapanyagai – A lakhely funkciói, beosztás, alaprajz – Az épületek és a külső terek (pl. parkok, udvarok, kertek) kapcsolata, harmóniája. –A megismert anyagok felhasználásával település makettek, épület makettek, külső- és belső terek tervezése, készítése – Alkalmak és szokások – Az ünnepek megnyilvánulása a környezet- és tárgykultúrában – Alkalmak, szereplők, helyszínek, díszletek és kellékek – Tárgykészítés, környezetalakítás az ünnepekhez kapcsolódóan, a megismert anyagok felhasználásával. – Busó maszk, kiszebáb… készítése, hímes tojás festése 5. évfolyam – Az épület szerepe, jellege és berendezése közti összefüggések - szemléltetés – Középületek, lakóházak bemutatása. Külső megjelenés, belső terek, berendezés – A lakáskultúra elemei, összetevői

241

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A tárgyak információhordozó szerepe – A lakberendezés szempontjai – Bútortípusok, a bútortörténet érdekességei – A berendezési tárgyak, bútorok, mint jelképek – Bútorkészítés hullámpapírból – Környezettervezés, makett-készítés, tárgyalkotás a megismert anyagok és technikák alkalmazásával 6. évfolyam Életmód – A környezet, az életmód és a tárgykultúra kapcsolata – Jellegzetes munkatevékenységek – A munkakörnyezet jellemzői. – Környezettervezés munkatevékenységekkel kapcsolatban – Munkaeszközök készítése – Munkafolyamatok megjelenítése ismert anyagok és technikák alkalmazásával A lakáskultúra– ünnepi alkalmak – Az ünnepek megnyilvánulása a környezetben, a tárgykultúrában – A terítés kultúrája, a teríték elemei és a hozzájuk kapcsolódó szimbolikus értelmezések – Használati és díszfunkcióval rendelkező tárgyak, díszítési lehetőségek – Ünnepi környezet alakítása, tervezése – Ismert és új anyagok, technikák felhasználása az ünnepi alkalmak, a terítés kultúrája témaköréhez kapcsolódó tárgyalkotásban – Terítékhez igazodó asztaldíszek, szalvétatartók, gyertyatartók, művészi igényű tárgyak készítése VI. A mese 4-6. évfolyam – A mese világa – Mesehősök – jó és szép, rossz és csúf, fantázialények; jellegzetes helyszínek – Típusok, karakterek megjelenítésének lehetőségei – Meseillusztrációk, ismert grafikusok meseillusztrációinak megismerése – A képregények formai sajátosságai – Bábművészet Magyarországon és a világ más részein – A bábkészítés alapanyagai – Babák, bábok készítése – Díszletek készítése – A megismert anyagok felhasználása az alkotómunkában VII. Vizsgamunka készítése 6. évfolyam – Egyéni kifejezési szándék szerinti tárgyalkotás választott anyaggal és technikával. Dokumentálás Értékelés és kiállítás–rendezés

242

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE VIII. A kifejezési eszköztár gazdagítása Felhasznált anyagok: növényi és állati eredetű anyagok (vessző, nád, kéreg, fűfélék, gyapjú) Papír, textil, bőr, agyag, fa, fém, műanyag Anyagalakítási módok, technikák: tépés, hajtás, gyűrés, vágás, sodrás, fonás, toldás, hajlítás, darabolás, kötözött- ragasztott összeállítások, festés, pácolás, vájás, csiszolás, karcolás, tapasztás, üregelés, formába rakás, hurkás felrakás, rátét, földfestékes díszítés, kalapálás, nyírás, reszelés, fűrészelés, lukasztás, hajlítás, domborítás, trébelés, poncolás, fonás, szövés, varrás, hímzés, batikolás, tarkázás, szironyozás, bőrfestés Tárgykészítési technikák: – Papírszobrok, makettek, papír öltözékek, ékszerek, könyvek készítése – Reliefek, kisplasztikák, köztéri makettek, edények készítése – Kultikus és használati tárgyak, térlehatárolók, installációk készítése – Ékszerek, cégérek, talált tárgyakból konstrukciók összeállítása – Mini-textilek, nemez, textil és bőr ékszerek, erszények, öltözet-kiegészítők, kisplasztikák, játékok, könyvborítók készítése, szövés, fonás, nyomott textilek készítése, egyszerű batikolás – Hulladék anyagokból „a szemétből” varázslatos tárgyak készítése (pl. konstrukciók, ajándéktárgyak, használati tárgyak táskák, jelmezek) – Település-makettek, épület-makettek, külső- és belső terek tervezése, készítése – Díszletek készítése – Babák, bábok készítése – Munkaeszközök, bútorok készítése IX. A tanultak összegzése – Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése. – A legszebb munkák kiállításra történő előkészítése, bemutatása. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – az ember által létrehozott mesterséges környezet összetevőit, a környezetkultúra fő területeit, – a tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, anyagfajtáit és díszítési lehetőségeit, – az alapanyagok felhasználási lehetőségeit, – az anyag és formaalakítás módjait, – a tárgyalkotás, az újrahasznosítás lehetőségeit, fontosabb szempontjait, – az önálló tapasztalatszerzés eszközrendszerét, – a környezetkultúra és kézművesség legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit.

243

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A tanuló legyen képes: – pozitívan viszonyulni a természetes és mesterséges környezethez, – a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, – az anyagok élményszerű megtapasztalására, – a megismert eszközök megfelelő használatára, – az önálló tárgyalkotásra, funkcionális, vagy gondolati tartalmat kifejező termék létrehozására, – egyszerű tárgyak készítésének technológiai folyamatait meghatározni, – tárgyelemzésre adott szempontok alapján, – a tárgyakban rejlő esztétikum és a tárgyakkal kifejezhető jelentéstartalmak felfedezésére és megfogalmazására, – a hagyományos kézműves tárgyak szerepének felismerésére, átértelmezésére a mai igények alapján, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.

A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Környezet–és kézműves kultúra műhelygyakorlat – tervezés 30 perc – tárgykészítés 150 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgy– és környezettervező–alkotó képessége. A terv tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a kézművesség hagyományos anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy, tárgy együttes mutassa be a tanuló környezet és kézműves kultúra területén megszerzett jártasságát, szakmai tudását. A környezet–és kézműves kultúra műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott tárgy vagy tárgycsoport a környezet és kézműves tárgykultúra témaköréből. A benyújtott vizsgamunka– tanári irányítással megvalósított– tervezési munka alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – meghatározott funkcióra tervezett építészeti tér vagy épület makettje, – használati vagy ajándéktárgy, – játék, – környezet– és lakáskultúra eleme.

244

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy a környezet vagy kézműves kultúra műfajából. Az intézmény által meghatározott feladat a tanuló által készítetett tervvázlat alapján, természetes vagy egyéb anyagból szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – használati tárgy, – ajándéktárgy, – játék. A környezet-és kézműves műhelygyakorlat művészeti alapvizsga feladatai Művészeti alapvizsga A:) vizsgarész: I.) Alkotás. Tervezési dokumentációval együtt benyújtott tárgy vagy tárgycsoport a környezet és kézműves tárgykultúra témaköréből. 1.) Tárgykészítés agyaglapokból. 2.) Nemeztárgy készítése. 3.) Makett készítés adott, vagy választott témához. 4.) Gyermekjáték tervezése és kivitelezése szabadon választott technikával. 5.) Jeles naphoz kapcsolódó tárgykészítés a funkciónak megfelelő anyagok és technikákalkalmazása. 6.) Parkok, udvarok, terek tervezése, makettje 7.) Fonható szálasanyagokból (fa, vessző..) egyszerű tárgy alkotása 8.) Az újrahasznosítás lehetőségei a tárgykészítésben 9.) Munkaruha (iskolaköpeny) tervezés és kivitelezés (papírból). 10.) Csomagolástervezés II.) Portfolió (rajzi, tervezési dokumentáció) Szemléltesse a benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a rajzi, tervezési feladat megoldásának menetét, fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek, stb.,). B.) vizsgarész I.) Alkotás: Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy a környezet vagy kézműves kultúra műfajából. 1.) Lapokból épített edény készítése. 2.) Textília mintázása viaszolással, vagy dúccal, vagy vegyes technikával. 3.) Adott témához illeszkedő relief alkotása (pl. újrahasznosítás) 4.) Szabadon választott technikával létrehozott kézműves tárgy. 5.) Terítési kultúra (papírterítő, papírtányér és pohár) díszítése.

245

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE 6.) Hirdetőoszlop tervezése, és makettjének elkészítése. 7.) Különböző profilú képkeret tervezése és kivitelezése. A vizsga értékelése – környezettervező képesség, – tárgytervező képesség, – formaalkotó és díszítményképző készség, – anyag– és eszközhasználati ismeret, jártasság, – kézműves alapismeret, – a műfaji konvenciók, sajátosságok megfelelő alkalmazása, – a vizsgamunka összhatása.

Továbbképző 7-8 évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek bemutatása. – A hazai és az egyetemes tárgykultúra megismertetése jeles példákon keresztül. – A tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának felfedeztetése. – Az anyagok további felhasználási lehetőségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése a kultúra és a szórakozás témakörében. – Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. – Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés lehetőségének felfedeztetése. Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek A tárgykultúra összetevői, egyes kézműves területek jellegzetes tárgytípusai A tárgyalkotás és –elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minőségek Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyakkal közvetített jelentéstartalom Egyedi tárgyak, tömegtermékek A sokszorosítás Alkotói, felhasználói és fogyasztói magatartásformák A tárgyak használati és díszfunkciója A tárgyak dokumentációs funkciói Közvetített és valódi érték, anyagi és eszmei érték

246

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások Kultúra és szórakozás. Könyvnyomtatás, színház, sport, játék, zene, tánc Az adott témakörök emlékei a magyar és az egyetemes tárgykultúrában, a művészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A gyűjtőmunka módszerei Az önművelés és az önkifejezés lehetőségei A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Követelmény A tanuló ismerje: – a környezetkultúra és tárgykultúra fogalmát, területeit, összetevőit, – a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, – a kézműves tárgyalkotás műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, – a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, – a felhasznált anyagok fajtáit, tulajdonságait, – a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerű használatát, – a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, – a kultúra és a szórakozás témakörének kifejezési lehetőségeit a kézműves alkotómunkában. Legyen képes: – az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, – önálló tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, – az anyagok, eszközök, technikák helyes megválasztására, – tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, – a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.

8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek megismertetése, a tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának felfedeztetése. – A hazai és az egyetemes tárgykultúra bemutatása jeles példákon keresztül. – A díszítőművészet jellemzőinek és tudatos alkalmazásának elsajátíttatása. – Az anyagok további felhasználási lehetőségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése az érzelem és egyéniség témakörében. – Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. – Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés lehetőségének felfedeztetése. Tananyag

247

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Környezet– és kézműves kultúra ismeretek A tárgykultúra összetevői, egyes kézműves területek jellegzetes tárgytípusai A tárgyalkotás és –elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minőségek Az ember és a tárgy kapcsolata. Tárgyakkal közvetített jelentéstartalom A díszítőművészet jellegzetességei A tárgyak használati és díszfunkciója. Gyakorlati és lelki funkció, társadalmi–gazdasági jelző szerep Közvetített és valódi érték, anyagi és eszmei érték. Ajándéktárgyak Egyedi tárgyak, tömegtermelés. Alkotói, felhasználói és fogyasztói magatartásformák A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások Érzelem és egyéniség kifejeződése a tárgy– és környezetkultúrában Ízlés és divat. A stílus Öltözet és viselet Az önkifejezés lehetőségei Az önművelés, a gyűjtőmunka módszerei Az adott témakörök emlékei a magyar és az egyetemes tárgykultúrában, a művészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Követelmény A tanuló ismerje: – a környezetkultúra és tárgykultúra tanult területeit, a díszítőművészet jellemzőit, – a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, – a kézműves tárgyalkotó tevékenység tanult területeit, azok műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, esztétikai törvényszerűségeit, – a tárgyakkal, díszítményekkel kifejezhető jelentéstartalmakat, – a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, – a tervezés szempontjait, a funkció–forma–díszítés összhangját, – a hagyományos kézműves tárgyalkotás beépítésének lehetőségeit a mai tárgykultúrába, – a kézműves tevékenységben alkalmazott anyagok fajtáit, tulajdonságait, – a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerű használatát, – a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, – az érzelem és egyéniség témakörének kifejezési lehetőségeit a kézműves alkotómunkában. Legyen képes: – az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerűségek alkalmazására, – önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, – az anyagok, eszközök, díszítő– és összeállító technikák helyes megválasztására, – tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, – a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, – tárgyak, díszítmények, technikák átírására, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.

248

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

Feladatcsoportok 7-8 évfolyam számára I. Tárgyalkotási ismeretek 7. évfolyam – A kézműves tárgyalkotás sajátosságai, a kézműves technikák újabb lehetőségei – Tárgy- és díszítményalkotási lehetőségek, technikák, esztétikai követelmények – A tervezés lépései, szempontjai: formai és szerkezeti szabályok, arányrendszerek – A színek, formák, a fény és az árnyék kifejező ereje – A forma, a funkció és a díszítés összhangja – Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk. Az anyagok kombinálásának lehetőségei – Az anyag- és technikaválasztás szempontjai, az anyaghasználat és a technika összefüggései – A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások – Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében 8. évfolyam – A kézműves tárgyalkotás sajátosságai, technikák újabb lehetőségei – Gyűjtőmunka – A tervezés lépései, szempontjai, esztétikai követelmények – Formai és szerkezeti szabályok, arányrendszerek, szimmetria, aszimmetria – Színtani ismeretek. Színek, érzelmek és hangulatok – Motívumalkotás, stilizálás, átírás. Motívumelemek, fő– és mellékmotívumok. A kompozícióépítés elvei, szabályai – A funkció–forma–díszítmény összhangja – Modellezés – Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk – Az anyagminőségek kifejezőereje – Az anyag– és technika választás szempontjai, társításuk, kombinálásuk lehetőségei – A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások – Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében II. Díszítőművészet, motívumrendszer 7-8 évfolyam – A díszítmények szerepe, jelentéstartalma – Motívumelemek, motívumtípusok, kompozíciók – A színhasználat üzenetértéke – Motívumtípusok jellegzetes megjelenési formái, készítési technikái a kézművességben – A textil mintatervezés alapjai - sorminta és terülőminta szerkesztése

249

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A mintatervezés, az ismétlés módszerei: sorolás, eltolás, tükrözés, elforgatás, pozitívnegatív… – Textilminta tervezés a gyakorlatban nyomódúccal III. Érzelem és egyéniség 7-8 évfolyam – Az érzelem és egyéniség kifejezésének lehetőségei a környezet- és tárgykultúrában – Gyűjtőmunka és megfigyelések – Az érzelmek és az egyéniség megjelenése a kortárs iparművészetben - szemléltetés – Tárgyalkotás, környezettervezés a témakörhöz kapcsolódóan (lakberendezési tárgy készítése gyerekszobába, lámpatest tervezése, kivitelezése papírból…) IV. Személyes tárgyak – Ajándékozás 7-8 évfolyam – Az érték fogalma, viszonylatai. A tárgyak gyakorlati és lelki funkciói, érzelmi, hangulati hatás – Személyes tárgyak. Egyéni ízlés – Az ajándékozás kultúrája. Az ajándéktárgy és a csomagolás harmóniája – A csomagolás és a díszítés lehetőségei – Csomagolópapírok készítésének lehetőségei - tárgyalkotás – Alkalmazható anyagok és technikák – Személyes ajándék készítése közeli hozzátartozónak az érdeklődési kör, az életkor figyelembevételével az eddig megismert anyagok és technikák alkalmazásával Az öltözet – Az öltözet összetevői – A mai magyar és nemzetközi öltözéktervezők jelentős munkái – szemléltetés – Az öltözékek anyagai – textilek, nemez, papír, reciklikált anyagok, bőr, műbőr stb… – Az öltözettel közvetített jelentéstartalom – Az öltözettervezés alapjai. Mintakészítés, modellezés – Az öltözetkészítés technológiai alapjai – szabászati ismeretek, összeállítási és díszítési technikák – Öltözet, vagy öltözetdarab készítése választott anyagok és technikák felhasználásával, kombinálásával, viseleti babákra vagy saját célra - Öltözékhez igazodó kiegészítők tervezése, készítése Ékszerek – Az ékszerek típusai – Kézműves ékszerek – hazai és nemzetközi példák - szemléltetés – Az ékszerkészítés anyagai, technikái – Ékszer, ékszerkollekció készítése, választott anyagok és technikák alkalmazásával Textilmunkák

250

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Textilfestés újabb lehetőségei (textilnyomás, batikolás) – Hímzés újabb lehetőségei (szálszorítás, subrika, zsinórozás) – Tárgykészítés hímzéssel – Szövés újabb lehetőségei (madzagszövés, egyszerű szedett és göbös mintázás) – Szövés szövőkereten – Nemezelés. A nemez szabad felhasználása – Összeállítási technikák. A gépi varrás alapjai – Választott technikák alkalmazása a tárgyalkotásban Bőrműves technikák – A bőrvarrás alapjai, technikái. A szíjgyártóvarrás és a szűcshímzés – Rátéttípusok. A rátétkészítés módjai – Egyszerű szironytechnikák – A bőrműves technikák anyag– és eszközszükséglete – Választott technikák alkalmazása a tárgyalkotásban – A bőrdomborítás technikái – alátétes és zsinóros domborítás V. Kultúra és szórakozás 7-8. évfolyam – A szabadidős, kulturális tevékenységek jellegzetes környezet– és tárgykultúrája – Tárgyalkotás, környezettervezés a kultúra és a szórakozás témakörében VI. Az írás története. A könyvnyomtatás 7-8. évfolyam – Érdekességek az írás, könyvnyomtatás történetéből – Írás és betűtípusok. Könyvtervezés, illusztráció – A könyvborítók anyagai, készítési és díszítési módjai – Könyvkötés fűzéssel – Tárgyalkotás az írás, könyvkötés témakörében az ismert és új anyagok, technikák alkalmazásával – Papírmerítés, papírdomborítás, vízjelkészítés, díszítés más anyagokkal.

VII. Sokszorosítás 7-8. évfolyam – Sokszorosítás a tárgyalkotásban. Jellegzetes anyagok és technikák (öntés, préselés, trébelés, gipsz, agyag, fém) – Sokszorosítási technikák a díszítményalkotásban (metszetek, dúcok, nyomatok mintázófák, pecsételők) – Pozitív és negatív formák. Formakészítés – Tárgy– és díszítményalkotás sokszorosítási technikák alkalmazásával ismert és új anyagokkal

251

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

VIII. A színház 7-8. évfolyam – Színháztörténeti érdekességek – Színi előadások plakátjai régen és ma - szemléltetés – Szereplőtípusok, karakterek, maszkok, álarcok, díszlet és jelmez -- Díszletkészítés színház makett – papírszínház készítése – A bábszínház. Bábtípusok: sík– és térbeli bábok, mozgatható végtagú bábok. Árnyjátékok. – A bábkészítés anyagai, technikái – Tárgyalkotás a színház témakörében választott anyagokkal és technikákkal IX. Szórakozás: sport, játék, zene, tánc 7-8. évfolyam – Statika és dinamika. A mozgás kifejezésének sík– és térbeli lehetőségei – A játék, a sport, a zene és a tánc kifejezésének vizuális lehetőségei – Mozgássorozatok, események megjelenítése – mozgástípusok ábrázolása – emberi és állati mozgások- futás, repülés, ügetés – Rajzfilmek készítése – Mozgást kifejező alkotások anyagai, technikái – Tárgyalkotás a sport, játék, zene vagy a tánc témaköréhez kapcsolódóan választott anyagokkal, technikákkal. Pl. Játék- és sporteszközök, hangszerek, relief, plasztika készítése, szerkezetek, mobilok konstruálása X. A kifejezési eszköztár gazdagítása Felhasznált anyagok: gyapjú, papír, textil, bőr, agyag, gipsz, fa, fém, műanyag Anyagalakítási módok: sodrás, fonás, toldás, hajlítás, darabolás, kötözött- ragasztott összeállítások, vájás, csiszolás, karcolás, tapasztás, üregelés, formába rakás, hurkás felrakás, mintázás, öntés, préselés, rátét, földfestékes díszítés, kalapálás, nyírás, reszelés, fűrészelés, lukasztás, hajlítás, domborítás, trébelés, poncolás, fonás, szövés, varrás, hímzés (pl. szálszorítás, subrika, zsinórozás, madzagszövés, egyszerű szedett és göbös mintázás), batikolás, tarkázás, textilnyomás, szironyozás, rátét, bőrfestés, alátétes és zsinóros domborítás, papírmerítés, papírdomborítás, metszetek, dúcok, nyomatok Tárgykészítési technikák: – Reliefek, kisplasztikák, köztéri makettek, edények készítése – Kultikus és használati tárgyak, ajándéktárgyak, csomagolások, térlehatárolók, installációk készítése – Ékszerek, cégérek, talált tárgyakból konstrukciók összeállítása – Öltözet, vagy öltözetdarab, öltözet-kiegészítők, mini-textilek, nemez, textil és bőr ékszerek, erszények, kisplasztikák, játékok, könyvborítók készítése – Hulladék anyagokból „ a szemétből” varázslatos tárgyak készítése

252

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Település-makettek, épület-makettek, külső- és belső terek, díszletek tervezése, készítése – Babák, bábok készítése sík– és térbeli bábok, mozgatható végtagú bábok, árnyjátékok. – Mintázófák, pecsételők, munkaeszközök készítése XI. A tanultak összegzése

Feladatcsoportok 9-10 évfolyamok számára I. Tárgyalkotási ismeretek 9. évfolyam – A kézműves tárgyalkotás sajátosságai, a technikák újabb lehetőségei – Gyűjtőmunka, rekonstrukció, átírás – A tervezés lépései, szempontjai, esztétikai követelmények – A funkció–forma–díszítmény kifejezőereje, harmóniája – Makett készítés, modellezés – Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk – Az anyagminőségek kifejezőereje – Az anyag– és technika választás összefüggései, társításuk, kombinálásuk lehetőségei – A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások – Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében 10. évfolyam – A kézműves tárgyalkotás sajátosságai, a kézműves technikák újabb lehetőségei – Gyűjtőmunka, rekonstrukció, átírás – A tervezés lépései, szempontjai, esztétikai követelmények – A design, az ergonómia, a funkcionalizmus szempontjai – Funkció – forma, anyag – szerkezet, arány – kompozíció, színdinamika, stílus – Makettkészítés, modellezés – Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk – Az anyagminőségek kifejezőereje – Az anyag– és technika választás összefüggései, társításuk, kombinálásuk lehetőségei – A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások – Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében II. Törzsi kultúrák 9-10. évfolyam – Természeti népek tárgykultúrája – A természeti környezet, az életmód, a világszemlélet és a tárgyalkotás összefüggései

253

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Jellegzetes anyagok és technikák – Tárgyelemzések, tárgyrekonstrukciók, technikák elsajátítása választott területhez kapcsolódóan – Tárgytípus, technika, díszítmény – átírási gyakorlatok, tárgyalkotás a mai igényekhez igazodva III. A népművészet 9-10. évfolyam – A honfoglaló magyarság tárgyi kultúrája – Tárgyelemzések, tárgyrekonstrukciók, technikák elsajátítása a honfoglaló magyarság kultúrájához kapcsolódóan – A népművészet korszakai: jellegzetes tárgytípusok, alapanyagok, motívum és színvilág – Tájegységek népművészete. A saját, vagy egy választott tájegység jellegzetes tárgykultúrája, díszítőművészete – Tárgyelemzések, tárgyrekonstrukciók, technikák elsajátítása a népművészet egy–egy korszakához, vagy tájegységéhez kapcsolódóan – A népművészet továbbéltetési lehetőségei. A népi iparművészet – Régi és mai szerepek. Értékmegőrzés, értékteremtés – Hagyományos funkciók, formák, díszítmények és technikák – átírási gyakorlatok, tárgyalkotás a mai környezet– és tárgykultúra választott területeire IV. Múlt, jelen és jövő 9. évfolyam – Idő, időszámítás, időmérők – Egyes időszakok jellegzetességeinek, az idő múlásának, a változások kifejeződése a környezet– és tárgykultúrában – Gyűjtőmunka és megfigyelések. A tapasztalatok felhasználása a témakörhöz kapcsolódó tárgyalkotásban, környezettervezésben. 10. évfolyam – Modern művészet, kortárs művészet – A hagyományos tárgyalkotás sajátosságainak, szimbólumainak megjelenése a modern művészetben – A környezethez való viszonyulás megjelenése a modern művészet ágaiban – A tárgyalkotás és felhasználás modern művészi értelmezései – Az alkalmazott művészetek új útjai – Tárgyalkotási kísérletek tetszőleges irányzat jegyében V. Az iparművészet 9-10. évfolyam

254

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A művészettörténeti korszakok jellemzői – Az iparművészet kiemelkedő emlékei, alkotói, alkotóműhelyei egyes korszakokhoz, kézműves területekhez kapcsolódóan – Tárgyrekonstrukció, tárgyalkotások egy választott korszakhoz, vagy egy választott művészi kézműves területhez kapcsolódóan – Tárgytípus, technika, díszítmény – átírási gyakorlatok, tárgyalkotás a mai igényeihez igazodva VI. Ipari formatervezés 9-10. évfolyam – Az ipari formatervezés sajátosságai – Modern funkcionalizmus, ergonómia – Formatervezés a környezet– és tárgykultúra ismert és új területein (építkezés, lakáskultúra, közlekedés, kommunikáció, műszaki cikkek, csomagolás) – Modellezések a formatervezés témaköréhez kapcsolódóan, választott anyagokkal és technikákkal VII. A környezet– és tárgykultúra jelene és jövője 9-10. évfolyam – Az ember és a technika – Termékek és szolgáltatás. Arculattervezés – A design szerepe. A fogyasztói kultúra alakulása – Újrahasznosítás, transzformáció – Környezettudatosság. A környezetalakítás modern törekvései – Jövőkép a környezet– és tárgykultúrában – Ember – tevékenység – környezet kapcsolata. Környezetalakítási, környezettervezési, tárgyalkotás VIII. Dokumentáció és prezentáció 9-10. évfolyam – A dokumentálás szerepe – Az alkotások dokumentációja, technikai dokumentáció – A fényképezés. Fények, világítás, nézőpont. Tárgy– és műtárgyfotó – Személyes mappa, portfolió készítése – Kiállítás–rendezés – szempontok, anyagválogatás, rendszerezés, kellékek, eszközök – Tömegkommunikáció, reklám, plakát IX. Rendszerezés 9-10. évfolyam – A környezet– és kézműves kultúra műhelymunka elméleti és gyakorlati anyagának rendszerezése

255

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A tárgyalkotás területeiről tanultak rendszerezése – Az anyagokról tanultak rendszerezése – A technikákról tanultak rendszerezése – Az esztétikai értékekről tanultak rendszerezése – A környezettervezésről, a környezetalakításról, tárgyalkotásról tanultak rendszerezése X. A kifejezési eszköztár gazdagítása Felhasznált anyagok: gyapjú, papír, textil, bőr, agyag, gipsz, fa, fém, műanyag Tárgykészítési technikák: – Reliefek, kisplasztikák, köztéri makettek, installációk, térlehatárolók készítése – Kultikus-, használati- és ajándéktárgyak, csomagolások készítése – Textil és bőr öltözet, vagy öltözetdarab, kiegészítők, ékszerek, kisplasztikák, játékok készítése – Makettek, díszletek tervezése, készítése XI. Vizsgamunka készítése – Egyéni kifejezési szándék szerinti tárgyalkotás választott anyaggal és technikával. Dokumentálás

Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a környezetkultúra és tárgykultúra fogalmát, területeit, összetevőit, – a környezet és az ember kölcsönhatását, a harmonikus környezetkultúra kialakításának szempontjait, – a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, – a kézműves tárgyalkotó tevékenység területeit, azok műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, esztétikai törvényszerűségeit, – a kézművességben alkalmazható anyagok fajtáit, tulajdonságait, felhasználási és társítási lehetőségeit, – a tárgyalkotás eszközeit, azok szakszerű használatát, – a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, – a tervezés szempontjait, a funkció–forma–díszítés összhangját, – a magyar népi kézművesség legjelentősebb emlékeit, – más korok és népek legjellemzőbb kézműves emlékeit, – a tárgyakkal, díszítményekkel kifejezhető jelentéstartalmakat, – a hagyományos kézműves tárgyalkotó tevékenységek továbbéltetésének, beépítésének lehetőségeit a mai környezet– és tárgykultúrába, – a környezet– és kézműves kultúra műhely munkavédelmi teendőit.

256

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A tanuló legyen képes: – az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerűségek alkalmazására, a környezet– és tárgykultúra tudatos alakítására, – önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, – munkájában a funkció–forma–díszítés összhangjának megteremtésére, – az anyagok, eszközök, díszítő– és összeállító technikák helyes megválasztására, alkalmazására, – tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, – a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, a tapasztalatok alkotó felhasználására, – tárgyak, díszítmények, technikák rekonstruálására, átírására, – alkotómunkájában a hagyományos kézművesség értékeit napjaink tárgykultúrájának igényeihez igazítva továbbéltetni, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.

A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat A gyakorlati vizsga időtartama – tervezés 50 perc – tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgy– és környezettervező–alkotó képessége. A terv tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a kézművesség anyagairól, felhasználási lehetőségeiről, munkafolyamatairól, a kézműves díszítési módok műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, hagyományairól megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy, tárgy együttes mutassa be a tanuló környezet és kézműves kultúra területén megszerzett jártasságát, szakmai tudását, művészi igényességét. A környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott tárgy vagy tárgycsoport a környezetkultúra és tárgykultúra témaköréből. A benyújtott vizsgamunka– tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott anyagokkal és technikákkal létrehozott alkotás, amely lehet: – meghatározott funkcióra tervezett építészeti tér vagy épület makettje, – környezet– és lakáskultúra elem,

257

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – használati–, ajándék–, játék–, vagy fiktívtárgy, tárgy együttes, – öltözet, öltözet–kiegészítő, – anyagtársításra, újrahasznosításra épülő funkcionális tárgy, vagy tárgycsoport. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy a környezet és kézműves kultúra műfajából. Az intézmény által meghatározott feladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyagokkal és technikákkal létrehozott alkotás, amely lehet: – használati tárgy, – ajándéktárgy, – játék. A környezet–és kézműves kultúra műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – a környezet– és tárgykultúra fogalma, tárgytípusai, – tárgyalkotó módok: ősi, hagyományos népművészeti, iparművészeti és ipari tárgyformálás, – a hagyományos kézműves mesterségek kialakulása, szakosodása, – a magyar kézművesség legjelentősebb népművészeti és iparművészeti emlékei, alkotói, műhelyei, – más korok és népek sajátos kézműves emlékei, – a kézművesség anyagai, eszközei, – a tárgy– és díszítményalkotás technikái, – a tárgykészítés fázisai a tervezéstől a kivitelezésig, – a funkció–forma–díszítés összhangja, – esztétikum, jelentéstartalom a tárgyakon, a környezetkultúrában, – a hagyományok továbbéltetésének lehetőségei, a mai környezet– és tárgykultúrában, – a gazdaságosság és újrahasznosítás fontossága, – a kézművesség munka – és környezetvédelmi alapismeretei. A környezet-és kézműves műhelygyakorlat művészeti záróvizsga feladatai Művészeti záróvizsga A:) vizsgarész: I.) Alkotás: Tervezési dokumentációval együtt benyújtott tárgy vagy tárgycsoport a környezetkultúra és tárgykultúra témaköréből. 1.) Öltözék kiegészítő készítése. 2.) Ajándéktárgy készítése. 3.) Lakástextília készítése szabadon választott technikával. 4.) Használati tárgykollekció tervezése, kivitelezése. 5.) Szabadon választott funkcióra relief tervezése, elkészítése 6.) Szabad és kötött technikák összekapcsolása a tárgykészítésben. 7.) Társasjáték tervezése és kivitelezése

258

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE 8.) Művészkönyv létrehozása 9.) Önkifejezés a divatban 10.) Az egyéni és a kortárscsoportok ízlésének találkozása (tárgyak, környezetesztétika, divat) Sérült lapok, tárgyak „restaurálása”. Könyv, mappa, tervezése és kivitelezése. Térkonstrukció- lakótér makettezése. 14.) Trend címmel papírruha, és kiegészítőinek tervezése és elkészítése II.) Portfolió (rajzi, tervezési dokumentáció) Szemléltesse a benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a rajzi, tervezési feladat megoldásának menetét, fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek, stb.,). B.) vizsgarész I.) Alkotás: Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy a környezet és kézműves kultúra műfajából. 1.) Öltözet kiegészítő készítése. 2.) Lakáskultúrához kapcsolódó tárgykészítés. 3.) Lapból épített edény elkészítése, díszítése. 4.) Kisebb tárgy készítése vesszőből. 5.) Tárgykészítés felrakással, összeillesztéssel. 6.) Az áru védelme- ötletes csomagolástechnika alkalmazása 7.) Naptár tervezése, s egy lapjának kivitelezése manuális technika alkalmazásával C.) vizsgarész Szóbeli vizsga – tételsor alapján A hagyományos kézműves mesterségek kialakulása, szakosodása. A kézművesség anyagai, tárgytípusai. Kézműves technikák, technológiák. Kézműves díszítési módok. Tárgyakhoz kapcsolódó hagyományok, jelentéstartalom a tárgyakon. A magyar kézművesség legjelentősebb népművészeti alkotói, műhelyei. A magyar kézművesség legjelentősebb iparművészeti alkotói, műhelyei. A hagyományok továbbéltetésének lehetőségei, a mai környezet–és tárgykultúrában. A kézművesség baleset-, egészség-, és környezetvédelmi alapismeretei. A funkció–forma–díszítés összhangja a tárgyformálásban, a környezetalakításban. A gazdaságosság és újrahasznosítás fontossága. A vizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelése – funkciónak, műfaji sajátosságoknak megfelelő tervező, szerkesztő, modellező készség, – manuális és konstruáló készség, – díszítő, stilizáló készség,

259

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – a tervezéshez szükséges magyarázó–közlő rajz szintje, egyedisége, kreativitása, – az anyag– és eszközhasználat szintje, – a környezet– és kézműves kultúra ismeretek gyakorlati alkalmazásának szintje, – a megfelelő műveletek, munkafolyamatok kiválasztása, – a vizsgatárgy összhatása, a funkció–forma–díszítmény összhangja. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kommunikációs készség.

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Munkaasztalok Tároló szekrények Vizesblokk Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltető anyagok (képek, könyvek, CD, DVD–k) Kemence Tűzhely vagy főzőlap Varrógép, vasaló, vasalóállvány Fényképezőgép Festésre alkalmas edények, műanyag tálak, kád Kézi korong, mintázó eszközök agyagmunkához Szövőkeret, madzagszövő tábla, rámák, keretek Vágólap, ollók, kések, fűrészek, kalapácsok, fogók, reszelők, csiszolók Asztali satuk, pillanatszorítók, bőröző satu, árak, textil– és bőrvarró tűk, lyukasztók Mintázó és poncoló vasak Vonalzók, körzők Ecsetek Munkavédelmi eszközök

FOTÓ ÉS FILM TANSZAK FOTÓ ÉS FILM MŰHELYGYAKORLAT

Alapfokú évfolyamok 4-6 évfolyam

260

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A fényképezés és a filmkészítés anyagainak, eszközeinek és egyszerűbb alkalmazási lehetőségeinek megismertetése néhány példa segítségével. – A tanuló fantáziájának, kísérletező kedvének, nyitottságának fejlesztése. – Az életkori sajátosságoknak megfelelő elemző, képalkotó képességek kibontakoztatása. – Az eszköz– és anyaghasználat terén élményszerű ismeret– és tapasztalatszerzés biztosítása. – A társakhoz való pozitív viszonyulás formálása, a segítőkészség alakítása. – A munkakörnyezet tisztántartására való igény kialakítása, a fegyelmezett munkavégzés szabályainak elsajátíttatása. Tananyag Álló– és mozgóképi ismeretek Ízelítő néhány hazai vagy külföldi alkotó munkájából A fénnyel, a fényérzékeny anyaggal való kísérletezés A fotós és filmes formanyelv lehetőségei A fotogram, kemogram, frottázs alapjai Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a fotóművészet néhány jelentős alkotóját műveiken keresztül, – az álló– és mozgókép közti alapvető különbségeket, – a rendelkezésére álló képrögzítő eszközöket, – a laboreszközöket, – a nézőpont, kompozíció fogalmait. Legyen képes: – megfigyelni az alapvető fény–árnyék jelenségeket, és tapasztalatait a képi kifejezésben alkalmazni, – fotó– és filmalkotásokat tanári segítséggel elemezni.

5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A fényképezés és a mozgófilm–készítés történetének bemutatása. – A fotós és a filmes nyelv sajátosságainak, törvényszerűségeinek tanulmányoztatása. – A fényképezés és a filmkészítés anyagainak, eszközeinek és alkalmazási lehetőségeinek megismertetése. – A nézőpont, a képkivágás megválasztási szabályainak, képi következményeinek, valamint az egyszerű képregény–vázlat elkészítésének megismertetése, mozgó, mozgatható képek, képsorozatok előállításának gyakoroltatása. – Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség fejlesztése. – Nyitottságra, problémaérzékenységre való felkészítés kisebb feladatok önálló megoldása által.

261

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A módszeres munkavégzés gyakoroltatása. – Saját munkák elemző értékelésének, rendezésének, rendszerezésének, dokumentálásának alkalmaztatása. Tananyag Álló– és mozgóképi ismeretek Szemelvények a fotográfia és a filmművészet technikatörténetéből A fotó– és filmművészet néhány emblematikus alkotásának megismerése Kameramozgások Álló és mozgó tárgy, személy követése statikus és mozgó kameraállásból Különböző képkivágások (plánok) Egy kitalált vagy felépített jelenet plánokra bontása (premier plán, kistotál, nagytotál) Rövidfilmes kísérletek a tapasztalatok alapján A mozgókép készítés néhány szabálya A spontán felvételek hatása A fénnyel, a fényérzékeny anyaggal való kísérletezés Fotogram, kemogram, frottázs létrehozása Camera obscurával, analóg vagy digitális fényképezőgéppel felvételek létrehozása Képpár, képsor, képsorozat fogalma A képsor dramaturgiai lehetőségei Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a fotó–és filmművészet néhány jelentős alkotóját műveiken keresztül, – a természetes és mesterséges fényforrásokat, tudjon különbséget tenni hatásmechanizmusuk között, – a képkivágások (plánok) képalakító hatását, – az optikai képalkotás fogásait, fogalmait, lehetőségeit, – a mozgóképkészítés alapvető szabályait, – a nézőpont, kompozíció, ritmus, ismétlés, szimmetria fogalmát. Legyen képes: – a tanult képzőművészeti technikákat, módszereket saját munkáiban alkalmazni, – egyszerű képregény–vázlatot elkészíteni, mozgó, mozgatható képeket, képsorozatokat előállítani, – saját munkáit elemzően értékelni, rendezni, rendszerezni, dokumentálni.

6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A fényképezés és a mozgófilm–készítés történetének, műfajának megismertetése. – A képelemzések során az alkotások történelmi, társadalmi és kulturális hátterének felismertetése az összefüggések alapján.

262

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A fényképezés és a filmkészítés anyagainak, eszközeinek és alkalmazási lehetőségeinek további megismertetése. – A képalkotási lehetőségek mélyítése, a tanultak kipróbáltatása és alkalmaztatása. – Az idő–, és térbeli változás, mozgás, fejlődés, haladás képi kifejezésének megismertetése. – A storyboard készítésének elsajátíttatása. – A képrögzítő és szerkesztő eszközök gyakorlati felhasználásának bemutatása. – Azoknak az elméleti és gyakorlati tudnivalóknak az elsajátíttatása, melyek birtokában a tanulók képessé válnak önálló alkotások létrehozása a fotós és a filmes nyelv sajátosságok, törvényszerűségek felhasználásával. – Az értékes munkák kiválogatásának, a rendszerezésének és kiállítási módjainak elsajátíttatása. – Tanári vezetéssel, bonyolultabb feladatok elvégzésére történő felkészítés. – Az interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció) elmélyítése. Tananyag Álló– és mozgóképi ismeretek A fotográfia és a filmművészet rövid technikatörténete Néhány jelentős alkotóművész ismerete műveiken keresztül A fotó– és filmművészet jelentős magyar alkotói A helyes expozíció fogalma, szerepe, jelentősége A fénymérés A megvilágítás módjai, különböző világítási változatok hatása A természetes és mesterséges fényforrások alkalmazási lehetőségei A megvilágítás hatásai, fotós–filmes kísérletek a tárgyak térbeli megjelenítésére A kontraszt jelentősége és szerepe a felvételeken Ritmus, ismétlés, kiemelés, elhagyás, szimmetria fogalma A képkivágások (plánok), a helyes nézőpont A kollázs, montázs mint formanyelv Közelítés és nyitás zoom–objektívvel Közelítő és nyitó felvételek, kameramozgások vágási lehetőségei A mozgóképkészítés szabályai A vágóprogram Folyamat– és mozgásábrázolás a művészetben A felvételek technikai, tartalmi és esztétikai minősége Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a fotó–és filmművészet néhány jelentős alkotóját műveiken keresztül, – a nézőpont, kompozíció, ritmus, ismétlés, szimmetria, kiemelés, elhagyás fogalmait, – a kameramozgások, a jelenetek képsorokra bontását, a képsorok megszerkesztésének elveit, módszereit, – azokat a kreatív technikákat, amelyeket felhasználhat mondanivalója képi kifejezéséhez, – folyamat– és mozgásábrázolás jellegzetességeit a művészetben, – a fotózással és a filmezéssel kapcsolatos személyiségjogokat, etikai szabályokat. Legyen képes: – fotogramok, valamint különböző fotók felhasználásával montázsokat létrehozni,

263

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – az idő–, és térbeli változást, mozgást, fejlődést, haladást képileg kifejezni, – storyboard–ot készíteni, – önálló nézőpontot kiválasztani, egyszerűbb forgatási tervet készíteni, és annak alapján megfelelő segítséggel filmet forgatni, – saját munkáit elemzően értékelni, rendezni, rendszerezni, dokumentálni, – a baleset–, munka–, és környezetvédelmi szabályokat betartani.

Feladatcsoportok a 4-6 évfolyam számára 4. évfolyam I. Alapozás Camera obscura, lyukkamera Camera obscura, lyukkamera készítése és használata Ismerkedés a kinetoszkóppal – 12 képes fázisrajz–csík készítése Fényképezőgép, kamera a gyakorlatban – Önálló felvételek készítése egyszerű képrögzítő eszközökkel (mobiltelefon, digitális fényképezőgép) – Az eszközök megóvása, szakszerű kezelése II. Árnykép – Rövid történetet, jelenetet feldolgozó árnyképsorozat készítése III. Fotogramok – A fény, a tér és az idő összefüggéseinek kutatása – A fényérzékeny papír jellemzőinek, az előhívónak és rögzítőnek gyakorlati kipróbálása – A fény útjába helyezett tárgy megvilágításának lehetőségei – Fotogramok, kemogramok, frottázsok létrehozása – Lapozható, sodorható képsorok készítése – Képregény–vázlatok elkészítése – Szendvicsdia komponálása, képi megjelenítése – Egyéni próbálkozások, újszerű hatások létrehozása IV.A tanultak összegzése V. Értékelés és kiállítás–rendezés 5. évfolyam

264

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

I. A fényképezőgép és a kamera – A nézőpont megválasztásának képi hatása – A fénymérés alapjai, a záridő, fényrekesz (blende) összefüggéseinek és jelentőségének gyakorlati megismerése – A kameramozgások fajtái és ezek variációi (svenkelés, emelés, süllyesztés, kocsizás) II. A plánok kapcsolata – A képkivágások (plánok) rendje (premier–, szekond–, bőszekond–, amerikai–, kistotál–, nagytotál plán) – A jelenetek hosszának változatos alkalmazása – Rövidfilmes kísérletek és tapasztalatok III.Fotogramok, camera obscura felvételek – A fény, a tér és az idő összefüggéseinek kutatása – A fényérzékeny papír jellemzői, az előhívók és rögzítők működése – Átlátszó, félig átlátszó, átlátszatlan tárgyak megvilágításának lehetőségei – Transzparencia, reflexió – Fotogramok, kemogramok, frottázsok létrehozása – Tónusátmenetek kipróbálása – Nyomhagyás különféle eszközökkel és anyagokkal a fényérzékeny papíron – A fotogramok képsorokba, sorozatokba rendezése – A megvilágítás hatásai, fotós–filmes kísérletek a tárgyak térbeli megjelenítésére – A mozgás érzetének visszaadása képi eszközökkel – Egyszerű szituáció ábrázolása képsorokban – Egyéni próbálkozások, újszerű hatások létrehozása IV. A tanultak összegzés V. Értékelés és kiállítás–rendezés 6. évfolyam I. Fotogramok – A fény, a tér és az idő összefüggéseinek kutatása – A fényérzékeny papír jellemzőinek, az előhívónak és rögzítőnek gyakorlati kipróbálása – Fotogramok, kemogramok, frottázsok, különböző fotók, képek felhasználásával montázs, kollázs készítése – Képsorozat létrehozása a montázzsal – Térbeli manipuláció a fotópapírral (hajtogatás, vágás), megvilágítás, előhívás – Irányított roncsolás (tépés, égetés), megvilágítás, előhívás

265

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A mozgás illúziója – Szendvicsnegatív készítése – Egyéni próbálkozások, újszerű hatások létrehozása II. Kreatív feladatok – Egyéni nézőpont és kompozíciós rend megválasztása – Ritmus, ismétlés, kiemelés, elhagyás, szimmetria megjelenítése az alkotásokban – Spontán és rendezett fotók készítése – Az idő–, és térbeli változás, mozgás, képi kifejezése a fotó és a film formanyelvén keresztül – Képsorozatok készítése analóg fényképezőgéppel – Storyboard létrehozása rajzolással, kollázs technikával – Forgatási terv elkészítése, filmetűd forgatása stábmunkában III.Utómunkálatok – Analóg, fekete–fehér felvételek készítése, filmhívás – A leforgatott nyersanyag digitalizálása – A vágóprogram alkalmazása – A felvételek igényes megjelenítése webes felületeken IV.Vizsgamunka készítése – A tanult technikai ismeretek segítségével megvalósított fotó vagy filmalkotás, dokumentálás V. A tanultak összegzése VI. Értékelés és kiállítás–rendezés

Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a fotó és filmtörténet néhány jellemző alkotását, – a fotó– és filmművészet néhány kiemelkedő hazai és külföldi képviselőjét, – az álló– és mozgókép közti lényeges különbségeket, – a rendelkezésére álló képrögzítő eszközöket, – azokat a kreatív technikákat, amelyeket felhasználhat mondanivalója képi kifejezéséhez, – a folyamat– és mozgásábrázolás jellegzetességeit a művészetben, – a nézőpont, kompozíció, ritmus, ismétlés, szimmetria, kiemelés, elhagyás fogalmait, – a rajz–és animációs filmek készítésének elveit (lapozható, sodorható képsorok), – a laboreszközöket, – a képkivágások (plánok) képalakító hatását, – a mozgóképkészítés alapvető szabályait, – a kameramozgásokat, a jelenetek képsorokra bontását,

266

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – a fotózással és a filmezéssel kapcsolatos személyiségjogokat, etikai szabályokat, – a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: – megfigyelni az alapvető fény–árnyék jelenségeket, és tapasztalatait a képi kifejezésben alkalmazni, – képi gesztusokat, ábrákat, fotó– és filmalkotásokat tanári segítséggel elemezni, – az idő– és térbeli változást, mozgást, fejlődést, haladást képileg kifejezni, – egyszerű képregény–vázlatot elkészíteni, mozgó, mozgatható képeket, képsorozatokat előállítani, – fotogramok, valamint különböző fotók felhasználásával montázsokat létrehozni, – storyboard–ot készíteni, – csendéletet, csoportképet, tájképet, városképet, életképet fotózni, – saját munkáit elemzően értékelni, rendezni, – önálló nézőpontot kiválasztani, egyszerűbb forgatási tervet készíteni, és annak alapján megfelelő segítséggel filmet forgatni, – a tanult képzőművészeti technikákat, módszereket saját munkáiban is alkalmazni, – a baleset–, munka– és környezetvédelmi szabályokat betartani.

A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Fotó és film műhelygyakorlat – tervezés 40 perc – fotó és film készítés 140 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A koncepció tükrözze a tanuló a fotó– és filmművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. Az elkészített mű mutassa be a tanuló fotó– és filmtechnikai jártasságát, tudását. A fotó és film műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész fotósorozat vagy filmalkotás. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással – a koncepció alapján, a tanult technikai ismeretek segítségével megvalósított fotó vagy filmalkotás, amely lehet: – fotó – camera obscura –fotogram sorozat, – mozgás érzetének visszaadása képi eszközökkel, – egyszerű szituáció ábrázolása képsorokban, – képsorozat készítése azonos kompozíciós elv alapján, – storyboard és film, filmrészlet készítése.

267

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan készített fotósorozat vagy filmalkotás. Az intézmény által meghatározott vizsgamunka tervek vagy képes forgatókönyv alapján elkészített alkotás, amely lehet: – tárgyfotó sorozat, – környezetfotó sorozat, – rövid tárgy–animáció, – ritmusgyakorlat készítése mozgóképi eszközökkel. A fotó és film műhelygyakorlat művészeti alapvizsga feladatai Művészeti alapvizsga A:) vizsgarész: I.) Alkotás. Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész fotósorozat vagy filmalkotás 1.) Fotogram – a fény - árnyék ritmusképző szerepe. 2.) Mozgás érzetének visszaadása képi eszközökkel (utcakép, játék, életkép). 3.) Egyszerű szituáció ábrázolása képsorokban. 4.) Képsorozat készítése azonos kompozíciós elv alapján. 5.) Storyboard készítése. 6.) Változó plánok (ugyanazon emberi cselekvéssorozat változó plánokban való felvétele. 7.) Rövid tárgy-animáció. 8.) Városi szituációk (képsorozat, rövid film) II.) Portfolió (rajzi, tervezési dokumentáció) Szemléltesse a rajzi, tervezési feladat megoldásának menetét, fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek...), a feladatra adott választ vagy válaszokat. B.) vizsgarész I.) Alkotás: Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan készített fotósorozat vagy filmalkotás. 1.) Tárgyfotó (telifény, oldalfény, élesség). 2.) Környezetfotó. 3.) Kockázással készült rövid tárgy-animáció készítése. 4.) Asszociációs montázzsal elkészített rövid filmetűd. 5.) Nagyítás – sorozatkészítés adott témára. 6.) Bonyolultabb fotogram készítése, a formák átrendezésével a kép újrakomponálása. 7.) Ritmusgyakorlat készítése mozgóképi eszközökkel. A vizsga értékelése

268

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – a fényképezés és filmezés eszközeinek és anyagainak ismerete, tudatos használata, – a kompozíció alapelemeinek ismerete, alkalmazása, – a képkivágások, képalakító eljárások ismerete, – önállóság, eredeti látásmód.

Továbbképző évfolyamok 7-8. évfolyam 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – A fényképezés és a mozgófilm–készítés történetének, műfajának, technikatörténetének megismertetése. – Az alkotások történelmi, társadalmi és kulturális összefüggéseinek megértetése. – Az álló– és mozgókép létrehozásához szükséges optikai és világítástechnikai ismeretek elsajátíttatása. – Újabb technikai kísérletek megtervezésének és kivitelezésének megismertetése. – Szinopszis írásának, a forgatókönyv felépítésének, szerkezetének, használatának megismertetése. – A tartalom és a művészi kifejezés összefüggéseinek megértetése. – A fotó–, és filmkészítéshez kapcsolódó számítógépes programokat alkalmazási lehetőségének elsajátíttatása. – A megtanult képzőművészeti technikák és kreatív módszerek egyre önállóbb beépítése az alkotó munkába. – Az utómunkálatok szakszerű megvalósítása. – A kész munkák webes megjelenítésének lehetőségei, szabályai. – A munkafolyamat résztvevőivel való együttműködés fontosságának tudatosítása. – A munka–, tűz és balesetvédelmi szabályok betartása. Tananyag Álló– és mozgóképi ismeretek A fotográfia és a filmművészet rövid technikatörténete Néhány jelentős alkotóművész ismerete műveiken keresztül (Daguerre, Talbot, Stieglietz) Magyar alkotók a fotó– és filmművészetben (Moholy–Nagy László, André Kertész, Munkácsi Márton) Az expozíció fogalma, szerepe, jelentősége A fénymérés Különböző fényviszonyok fajtái, a derítés fontossága Szinopszis írása, a forgatókönyv felépítése, szerkezete, használata Snittek ritmusa A jelenetek felépítésének rendje, variációs lehetőségek A tartalom és a művészi kifejezés összefüggései Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek

269

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Követelmény A tanuló ismerje: – a fotózás és filmezés történetét, technikatörténetét, – a fotótörténet legnagyobb korszakait, – a legújabb hazai és nemzetközi fotó– és filmművészeti törekvéseket és azok képviselőit, – a kamera működését, – a fotózás és filmezés technikai és alkotói folyamatát, – a plánok összekapcsolásának szabályait, – a különböző kompozíciós rendszereket, a lényegkiemelés eszközeit, – a fotó– és filmkészítéshez kapcsolódó számítógépes programokat, – a filmkészítés elő– és utómunkálatait, – a fotó– és filmkészítés etikai és jogi szabályait, – a munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – saját maga és mások által készített fotókat, filmeket értelmezni és elemezni, – spontán helyzeteket kreatív módon megörökíteni, – helyesen exponálni, – a különböző hosszúságú jelenetek (snittek) ritmusképző tulajdonságát tudatosan alkalmazni, – a megtanult képzőművészeti technikákat és kreatív módszereket munkáiba beépíteni, – a fotó– és filmkészítéshez kapcsolódó számítógépes programokat alkalmazni, – együttműködni a munkafolyamat résztvevőivel, – az elkészült alkotásait esztétikus formában dokumentálni és bemutatni (kiállítás, honlap), – a baleset–, munka– és környezetvédelmi szabályokat betartani.

8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A fényképezés és a mozgófilm–készítés történetének, műfajának, technikatörténetének megismertetése. – Az alkotások történelmi, társadalmi és kulturális összefüggéseinek megértetése. – A fotó– és filmkészítés etikai és jogi szabályainak megismertetése. – Az álló– és mozgókép létrehozásához szükséges optikai és világítástechnikai ismeretek elmélyítése. – A mozgóképi formanyelv tudatos alkalmaztatása. – A fotográfiák módosítási lehetőségeinek, a műtermi felvételek és videoklip készítésének, az utómunkálatok módszereinek elsajátíttatása. – Az álló– és mozgóképi eszközök fejlesztési irányainak követése. – Az elkészült alkotások esztétikus formában történő dokumentálása és bemutatása (kiállítás, honlap). – A munka–, tűz és balesetvédelmi szabályok betartatása. – A stáb munkájában való aktív, kreatív részvétel fejlesztése. Tananyag Álló– és mozgóképi ismeretek

270

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A fotográfia és a filmművészet rövid technikatörténete Néhány jelentős alkotóművész ismerete műveiken keresztül (Cartier–Bresson, Man Ray) Magyar alkotók a fotó– és filmművészetben (Brassai, Capa) Expozíciós alapfogalmak (zársebesség, blende, érzékenység) Egész– és félalakos felvételek szabályai, lehetőségei Az aranymetszés fogalma, jelentősége a képszerkesztésben Munka–, tűz és balesetvédelmi szabályok Követelmény A tanuló ismerje: – a fotózás és filmezés történetét, technikatörténetét, – a legújabb hazai és nemzetközi fotó– és filmművészeti törekvéseket és azok képviselőit, – a fotózás és filmezés technikai és alkotó folyamatát, – a plánok összekapcsolásának szabályait, a szubjektív kamerás felvételsorokat, – a különböző kompozíciós rendszereket, a lényeg kiemelés eszközeit, – a fotó– és filmkészítéshez kapcsolódó számítógépes programokat, – a filmkészítés elő– és utómunkálatait, – a kész munkák webes megjelenítésének lehetőségeit, szabályait, – a fotó– és filmkészítés etikai és jogi szabályait, – a munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – saját maga és mások által készített fotókat, filmeket értelmezni és elemezni, – spontán helyzeteket kreatív módon megörökíteni, – a különböző hosszúságú jelenetek (snittek) ritmusképző tulajdonságait tudatosan alkalmazni, – a megtanult képzőművészeti technikákat és kreatív módszereket munkáiba beépíteni, – a fotó– és filmkészítéshez kapcsolódó számítógépes programokat alkalmazni, – együttműködni a munkafolyamat résztvevőivel, – az elkészült alkotásait esztétikus formában dokumentálni és bemutatni (kiállítás, honlap), – a munka–, tűz és balesetvédelmi szabályokat betartani.

Feladatcsoportok 7-8 évfolyamok számára 7. évfolyam I. Portréfényképezés – A portréfotózás gyakorlata különböző gyújtótávolságú objektív használatával – A portré megvilágításának változatai (egylámpás, kétlámpás és háromlámpás megoldások) – Az elkészült fotókból sorozatok összeállítása számítógép segítségével II. Montázsgyakorlatok – A jelenetek (snittek) jellegének és hosszának megválasztása – Plán kapcsolások

271

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Számítógépes vágóprogramok gyakorlati alkalmazása III. Rövidfilmkészítés – Szinopszis elkészítése – Forgatókönyv írása a szinopszis alapján – Rövidfilm forgatása stábmunkában IV. Utómunkálatok – A negatív, pozitív eljárásmódok, filmhívás, nagyítás – A leforgatott nyersanyag digitalizálása – A vágóprogram alkalmazása – Zenei részletek, hangeffektek alkalmazása V. A tanultak összegzése VI. Értékelés és kiállítás–rendezés 8. évfolyam I. Fotográfiák módosítása – Képsorok, képsorozatok készítése a tanult technikai lehetőségek felhasználásával – A munkák átkomponálása, módosítása képszerkesztő program segítségével II. Műtermi felvételek – Álló– és mozgófigurák megvilágítási módjai (főfény, derítőfények) – Eltérő hátterek alkalmazása – Kísérletek a blue–box technikával III. Videóklip készítése – A zenei anyag kiválasztása – A zenei hangulatot kifejező tudatos és rögtönzött felvételek készítése – Szokatlan nézőpontok és kameraállások használata – A jelenetek sorrendjének variációs lehetőségei – A leforgatott anyag utómunkálatai számítógépes programok segítségével IV. A tanultak összegzése V. Értékelés és kiállítás–rendezés

272

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

Továbbképző évfolyamok 9-10 évfolyam 9. évfolyam Fejlesztési feladatok – A fényképezés és a mozgófilm–készítés történetének, műfajának, technikatörténetének megismertetése. – A fotó–, és filmalkotások történelmi, társadalmi és kulturális összefüggéseinek megértetése. – A fotó– és filmkészítés etikai és jogi szabályainak, valamint a reklámetika megismertetése. – Az álló– és mozgókép létrehozásához szükséges optikai és világítástechnikai ismeretek elmélyítése. – A reklámfotó sajátosságainak megismertetése. – Tárgy– és figura fotózási módszereinek elsajátíttatása műtermi és természetes körülmények között. – Tervezett vagy aktuális eseményen keresztül a fotóriport–készítés lehetőségeinek bemutatása. – Jelenetsorok rendezésének, montírozásának és utóhangosításának elsajátíttatása. – Reklámfilm forgatásának gyakoroltatása stábmunkában. – Tervezési készség, képesség továbbfejlesztése, új ötletek, megoldások kipróbáltatása és alkalmaztatása. – Egyéb utómunkálatok szakszerű megvalósításának megismertetése. – A munka–, tűz és balesetvédelmi szabályok betartatása. Tananyag Álló– és mozgóképi ismeretek Adott témához kapcsolódó rövid technikatörténet Adott témához kapcsolódó külföldi és hazai alkotók a kortárs fotó– és filmművészetben A kompozíciós szerkesztési elvek az álló– és mozgóképben Kompozíció sémák a képzőművészetben A kép és a szöveg egymásra hatása Műtermi fotográfia Tipográfia Reklámetika Számítógépes szerkesztőeszközök ismerete Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a fotózás és filmezés történetét, technikatörténetét, – a legújabb hazai és nemzetközi fotó– és filmművészeti törekvéseket és azok képviselőit, – a plánok összekapcsolásának szabályait, a szubjektív kamerás felvételsorokat, – a különböző kompozíciós rendszereket, a lényeg kiemelés eszközeit, – a fotó– és filmkészítéshez kapcsolódó számítógépes programokat, – a filmkészítés elő– és utómunkálatait, – kész munkák webes megjelenítésének lehetőségeit, szabályait, – a fotó– és filmkészítés etikai és jogi szabályait,

273

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – a munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – megérteni a téma és tartalom, továbbá a társadalmi és a kulturális kapcsolatok összefüggéseit – bonyolultabb folyamatot, jelenséget, szituációkat képsorokban, sorozatokban ábrázolni, – a különböző hosszúságú jelenetek (snittek) ritmusképző tulajdonságának tudatos alkalmazására, vágóképek kiválasztására, – a fotózás során elsajátított képszerkesztési, képkivágási, nagyítási, és egyéb lehetőségeket alkalmazni, – storyboard–ot, forgatási vázlatot készíteni, egyszerű forgatókönyvet írni, hanganyaggal ellátott filmet készíteni, – a kameramozgásokat, képkivágásokat, trükköket, a mondanivalónak megfelelően alkalmazni, – a fotó–és filmkészítéshez kapcsolódó számítógépes programokat alkalmazni, – együttműködni, a munkafolyamat résztvevőivel, – az elkészült alkotásait esztétikus formában dokumentálni és bemutatni (kiállítás, honlap), – a munka, tűz és balesetvédelmi szabályokat betartani.

10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A fényképezés és a mozgófilm–készítés történetének, műfajának, technikatörténetének megismertetése. – A fotó–, és filmalkotások történelmi, társadalmi és kulturális összefüggéseinek megértetése. – A fotó– és filmkészítés etikai és jogi szabályainak bemutatása. – Különböző megvilágítási módszerek kombinációjának megismertetése. – A fotózás során elsajátított képszerkesztési, képkivágási, nagyítási és egyéb lehetőségek tudatos felhasználtatása. – A kameramozgások, képkivágások, trükkök alkalmazási lehetőségeinek elsajátíttatása a mondanivalónak megfelelően. – A professzionális kamerák alapvető felhasználási lehetőségeinek megismertetése. – Tervezési készség, képesség továbbfejlesztése, új ötletek, megoldások kipróbáltatása és alkalmaztatása. – Egyéb utómunkálatok szakszerű megvalósítatása. – A munka–, tűz és balesetvédelmi szabályok betartatása. – Az egész éves tudatos tervezésben és a gyakorlati munkában való aktív részvétel igényének kialakítása. – Felkészítés az elkészült alkotások kiállításra kész összeállítására és önálló bemutatására. Tananyag Álló– és mozgóképi ismeretek Adott témához kapcsolódó rövid technikatörténet Adott témához kapcsolódó külföldi és hazai alkotók a kortárs fotó–és filmművészetben Különböző megvilágítási módszerek kombinációja A fényérték fogalma A mélységélesség fogalma

274

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Baleset–, munka– és környezetvédelmi szabályok Követelmény A tanuló ismerje: – a fotózás és filmezés történetét, technikatörténetét, – a legújabb hazai és nemzetközi fotó– és filmművészeti törekvéseket és azok képviselőit, – a plánok összekapcsolásának szabályait, a szubjektív kamerás felvételsorokat, – a különböző kompozíciós rendszereket, a lényeg kiemelés eszközeit, – a professzionális kamerák alapvető felhasználási lehetőségeit, – a fotó– és filmkészítéshez kapcsolódó számítógépes programokat, – a filmkészítés elő– és utómunkálatait, – a fotó– és filmkészítés etikai és jogi szabályait, – a munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – megérteni a téma és tartalom, továbbá a társadalmi és a kulturális kapcsolatok összefüggéseit, – bonyolultabb folyamatot, jelenséget, szituációkat képsorokban, sorozatokban ábrázolni, – a különböző hosszúságú jelenetek (snittek) ritmusképző tulajdonságának tudatos alkalmazására, vágóképek kiválasztására, – a fotózás során elsajátított képszerkesztési, képkivágási, nagyítási, és egyéb lehetőségeket alkalmazni, – storyboard–ot, forgatási vázlatot készíteni, egyszerű forgatókönyvet írni, hanganyaggal ellátott filmet készíteni, – a kameramozgásokat, képkivágásokat, trükköket, a mondanivalónak megfelelően alkalmazni, – a fotó–és filmkészítéshez kapcsolódó számítógépes programokat alkalmazni, – együttműködni, a munkafolyamat résztvevőivel, – az elkészült alkotásait esztétikus formában dokumentálni és bemutatni (kiállítás, honlap), – a munka, tűz és balesetvédelmi szabályokat betartani.

Feladatcsoportok a 9-10 évfolyamok számára 9. évfolyam I. Reklámfotó – Tárgy és figura fotózása műtermi és természetes körülmények között – A képek feldolgozása számítógép segítségével – Tipográfia gyakorlati alkalmazása – A nyomtatás gyakorlati megvalósítása II. Fotóriport – Tervezett vagy aktuális esemény dokumentálása – Az elkészült felvételek sorozatba rendezése III. Reklámfilm – Témaválasztás

275

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Reklámozandó tárgyhoz kreatív történet megírása – Storyboard készítése – A reklámfilm leforgatása stábmunkában – Számítógépes utómunka (vágás, trükkök, zene) IV. A tanultak összegzése V. Értékelés és kiállítás–rendezés 10. évfolyam I. Fotótörténet (esszé) fényképezése – Előzetes tervezés – Megrendezett vagy spontán jelenetek fényképezése adott fénynél – Felvételek készítése eltérő nézőpontokból, különböző látószögű objektívekkel – Történet 5–6 jellegzetes képre való redukálása – Összeállítás II. Videóklip forgatása – A zenei anyag kiválasztása – Forgatási ötletek, gegek összegyűjtése – A forgatókönyv elkészítése – Felvételezés többszörös forgatással – A klip végleges elkészítése vágással. A zenei ritmus előnyei III. Vizsgamunka készítése IV. A tanultak összegzése V. Értékelés és kiállítás–rendezés

Követelmény a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a fotózás és filmezés történetét, technikatörténetét, – a legújabb hazai és nemzetközi fotó– és filmművészeti törekvéseket és azok képviselőit, – a kamera működését, – a professzionális kamerák alapvető felhasználási lehetőségeit, – a fotózás és filmezés technikai és alkotó folyamatát, – a filmkészítés elő– és utómunkálatait, – a plánok összekapcsolásának szabályait, a szubjektív kamerás felvételsorokat, – a különböző kompozíciós rendszereket, a lényeg kiemelés eszközeit, – a fotó– és filmkészítéshez kapcsolódó számítógépes programokat,

276

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – a fotó– és filmkészítés etikai és jogi szabályait, – a munkavédelmi tudnivalók. A tanuló legyen képes: – saját maga és mások által készített fotókat, filmeket értelmezni és elemezni, – megérteni a téma és tartalom, továbbá a társadalmi és a kulturális kapcsolatok összefüggéseit, – bonyolultabb folyamatot, jelenséget, szituációkat képsorokban, sorozatokban ábrázolni, – spontán helyzeteket kreatív módon megörökíteni, – konkrét eseményt előzetes szempontok alapján megörökíteni, – a különböző hosszúságú jelenetek (snittek) ritmusképző tulajdonságának tudatos alkalmazására, vágóképek kiválasztására, – a megtanult képzőművészeti technikákat és kreatív módszereket munkáiba beépíteni, – a fotózás során elsajátított képszerkesztési, képkivágási, nagyítási, és egyéb lehetőségeket alkalmazni, – storyboard–ot, forgatási vázlatot készíteni, egyszerű forgatókönyvet írni, hanganyaggal ellátott filmet készíteni, – a kameramozgásokat, képkivágásokat, trükköket, a mondanivalónak megfelelően alkalmazni, – a fotó– és filmkészítéshez kapcsolódó számítógépes programokat alkalmazni, igényes módon webes felületen bemutatkozni (honlap), – együttműködni a munkafolyamat résztvevőivel, – az elkészült alkotásait esztétikus formában dokumentálni és bemutatni (kiállítás, album), – a munka–, tűz és balesetvédelmi szabályokat betartani.

A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Fotó és film műhelygyakorlat A gyakorlati vizsga időtartama – tervezés 50 perc – fotó vagy film készítése 190 perc A szóbeli vizsga időtartama: max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A koncepció tükrözze a tanuló fotó és filmművészeti ismereteit. Az elkészített mű megoldása mutassa be a tanuló fotó és filmtechnikai jártasságát, tudását, művészi igényességét. A fotó és film műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze:

277

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A) Tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész fotósorozat vagy filmalkotás. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással – képi vagy szöveges koncepció alapján, a tanult technikai ismeretek segítségével megvalósított alkotás, amely témája alapján lehet: – portrésorozat, – reklám/divatfotó sorozat, – riport/autonóm riport – megrendezett fénykép – kísérleti fotó/film – kollázs, montázs, frottázs, kemogram lehetőségeit kihasználó képsorozat, – ritmusképzés álló– és mozgóképi eszközökkel, – rövidfilm. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan készített fotósorozat vagy filmalkotás. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat, tervvázlatok vagy képes forgatókönyv alapján elkészített alkotás, amely lehet: – portréfotó sorozat, – reklámfotó sorozat, – riport/autonóm riport, – megrendezett fénykép, – mozgást kifejező mikrotörténet, – fotó– vagy filmtechnika alkalmazásával készített montázs. A fotó és film műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – az álló– és mozgókép létrehozásának anyagai, eszközei és műfajai, – a fotózás és a filmezés technikái, – a fényképezés és filmkészítés története, – a fotó– és filmművészet legjelentősebb alkotásai, alkotói, – a magyar fotó– és filmművészet jeles képviselői, – egészség– és környezetvédelmi alapismeretek. A fotó és film műhelygyakorlat művészeti záróvizsga feladatai Művészeti záróvizsga A:) vizsgarész: I.) Alkotás. Tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész fotósorozat vagy filmalkotás. 1.) Portrésorozat különböző megvilágításban. 2.) A kollázs, montázs, frottázs, kemogram lehetőségeit kihasználó újszerű, egyéni próbálkozás. 3.) Ritmusképzés ön- és vetett árnyékkal. 4.) Reklámparódia. 5.) Csendélet fényképezése. 6.) Utóhangosítás.

278

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE 7.) Főcímkészítés. II.) Portfolió (rajzi, tervezési dokumentáció) Szemléltesse a rajzi, tervezési feladat megoldásának menetét, fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek...), a feladatra adott választ vagy válaszokat. B.) vizsgarész I.) Alkotás: A záróvizsga helyszínén és ideje alatt önállón elkészített fotó-videó alkotás. 1.) Portréfotó készítése. 2.) Reklámfotó létrehozása. 3.) Mikro- vagy makro világot bemutató fotósorozat készítése. 4.) Kamerában vágott, mozgást kifejező mikro-történet. 5.) Kétszereplős jelenet nyersanyagának megszerkesztése a szereplők szemszögéből. C.) vizsgarész Szóbeli vizsga – tételsor alapján Az álló- és mozgókép létrehozásának anyagai, eszközei és műfajai. A fotózás és a videózás technikái, technológiái. A fotóművészet legjelentősebb alkotásai, alkotói. A fényképezés és a mozgófilm készítés története. A magyar fotóművészet jeles képviselői. Baleset-, egészség- és környezetvédelmi alapismeretek. A vizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelése – lényegkiemelés eszközeinek és módjainak ismerete, – a képkivágások és a képalakító lehetőségek alkalmazása, – kompozíciós rendszerek ismerete és alkalmazása, – a koncepció eredetisége, átgondoltsága, – a megvalósítás minősége, – a tanult ismeretek kreatív alkalmazása. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szakszerűsége, pontossága, – kommunikációs készség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Munkaasztalok, székek Szárítóberendezés Repró–állvány, fotóállvány Fotónagyító

279

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Fotólámpa, sötétkamra lámpa Fényképezőgép tartozékokkal (manuális módban használható, analóg) Videokamera Montázsasztal Erősítő, keverő, mikrofon Fotólabor eszközök Zárható vegyszertároló szekrény (veszélyes anyagok alkalmazása esetén) Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltető anyagok (képek, könyvek, CD, DVD–k) Sötétítő eszköz A továbbképző évfolyamokban ajánlott eszközök: 3 db fejgenerátoros műtermi vaku (kiegészítő felszerelések, vakufénymérő, fotóháttér...) Számítógép, képszerkesztő és vágóprogramok

SZOBRÁSZAT ÉS KERÁMIA TANSZAK SZOBRÁSZAT ÉS KERÁMIA MŰHELYGYAKORLAT A szobrászat és kerámia műhelygyakorlat célja az általános és szakirányú vizuális műveltség megalapozása, fejlesztése, mindazoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek az átadása, melyek képessé teszik a tanulót térbeli szobrászati és kerámia tervek, alkotások létrehozására. Célja továbbá olyan fejlett formakultúra, rajzi, színtani, plasztikai ismeret, technikai tudás átadása és igényesség kialakítása, amely felkészít a művészi igényű alkotómunkára, az igényes plasztikai tárgyalkotásra. A műhelygyakorlat feladata a szobrászat és kerámia műfaji sajátosságainak megismertetése, a feladatok megtervezéséhez szükséges ismeretek elsajátíttatása, a tárgyalkotáshoz szükséges anyag– és eszközismeret, eszközhasználat biztosítása, a munkaszervező készségek, képességek kialakítása. A tárgyformálás hagyományos és új anyagainak, az egyes technológiai eljárások kivitelezési módjának és azok alkalmazási területének, valamint a szobrász és kerámia műterem felszerelésének megismertetése. A munka során használt anyagok és szerszámok takarékos és sokoldalú használatának megtanítása, kéziszerszámok készítése. A kreatív feladatmegoldások gyakoroltatása a tervtől a kész munkáig. A klasszikus szobrászat és kerámia formai megoldásainak és az azoktól való elszakadás lehetőségeinek bemutatása.

Alapfokú évfolyamok 4-6 évfolyam 4. évfolyam Fejlesztési feladatok

280

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példák megismertetése – Az alapvető szobrászati és kerámiatörténeti, valamint technikai tudnivalók megismertetése. – A szobrász és kerámia tárgykészítési technikák alkalmazásában való jártasság kialakítása – Egyszerű mintázó szerszámok elkészítése – Egyszerű felrakott és díszített edények készítése – Az alapvető mintázási ismeretekhez szükséges készségek kialakítása és fejlesztése Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthető művészettörténeti ismeretek Az agyag felhasználási területei a művészettörténet nagy korszakaiban Az agyag legfontosabb jellemzői, kezelése, alakítási lehetőségei Kerámiatárgy készítésének fázisai, formaadás, engobozás, mázazás munkarendje Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példákat. Legyen képes: – alkalmazni alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat. – egyszerű edényeket felrakással elkészíteni és díszíteni. – életkorának megfelelő szinten megjeleníteni elképzeléseit, agyagban és gipszben.

5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példák megismertetése – Az alapvető mintázási és edénykészítési technikák alkalmazása – A megismert tárgyalkotó eljárás gyakoroltatása, hogy ép tárgyat tudjon létrehozni. – Minta alapján egyszerű kéziszerszámok készítése és használata – A plasztilinnel, gipsszel, agyaggal való bánásmód elsajátíttatása – Kisebb feladatok önálló megoldására való felkészítés. – Tanári vezetéssel, bonyolultabb feladatok elvégzésére történő felkészítés. Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthető művészettörténeti ismeretek Relief és körplasztika A kerámiaégetésben rejlő lehetőségek A máz, mint védőréteg és színezőanyag A gipsz, mint átmeneti, és mint végleges anyag Szögletes formák összeépítése, vetemedés, zsugorodás

281

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példákat. Legyen képes: – a megismert tárgyalakítási eljárás birtokában ép tárgyat létrehozni. – minta alapján egyszerű kéziszerszámok készítésére. – mintázni és formázni plasztilinnel, gipsszel, agyaggal. – kisebb feladatok önálló megoldására. – tanári vezetéssel bonyolultabb feladatok elkészítésére.

6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példák megismertetése – Különböző alapszintű tárgykészítési technikák megismertetése és gyakoroltatása – Az önálló megoldási készség kialakítása, különböző plasztikai feladatok (dombormű, körplasztika) megoldásával – Az alapfogások elsajátíttatása, kisebb hengeres formák korongozásának megtanítása és gyakoroltatása – Az edényformálás és a mázak használatában való jártasság kialakítása Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthető művészettörténeti ismeretek Képzési lehetőségek megismerése: iskolalátogatás művészeti szakközépiskolában Szobrászati technikákat felhasználó szakmák megismerése: épületszobrász, szobrászművész, keramikusművész Műterem látogatás szobrász– és keramikusművésznél Alacsony– és magastűzű masszák és azok mázazása, égetése Oxidáló és redukáló égetés, kemencék Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példákat. – alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat. Legyen képes: – önállóan megoldani különböző plasztikai feladatokat (dombormű, körplasztika). – kisebb hengeres formát korongozni Legyen jártassága az edényformálásban és a mázak használatában

282

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

Feladatcsoportok a 4-6 évfolyam számára 4. évfolyam I. Ismerkedés a szobrász és kerámiaműhellyel – A szerszámok bemutatása, megnevezése – Agyag, gyurma, tészta, viasz, nemez – mint plasztikus anyagok – összehasonlítása – Egyszerű organikus formák mintázása – Állatfigurák mintázása II. Pozitív–negatív formák megismerése és formálása – Faktúragyűjtés, apró természeti formákról (nyomatok készítése) gipsznegatív öntése – Egyszerű tárgyak lenyomata agyagban, megőrzésük: terrakottában, gipszben – Monogrampecsét faragása III. Felületdíszítés színekkel – Masszagyúrás, lapsodrás, kerek és négyzetes síkfelület tagolása engobbal – Színes agyagok – Színes masszák készítése földfestékekkel, – Ritmusgyakorlatok – ékszerkészítés IV. Plasztikai élménygyűjtés – Múzeumlátogatás V. Szabadon formálható kerámia – Apró agyagplasztikák – ember és állatfigurák – készítése, földfestékkel való díszítése VI. Szobrászat és kerámiamintázási gyakorlatok – Gyakorlatok az arányérzék fejlesztésére: alapformák, rész–egész viszonya, pozitív–negatív formák – Formaelemzések: természeti és mesterséges tárgyak – Relief készítése VII. Állatábrázolás a különböző művészeti korokban – Múzeum– és könyvtárlátogatás – Állatrajzolás után mintázás: arányérzék fejlesztő gyakorlat – Kicsinyítés–nagyítás – Domborműmintázás agyagból

283

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Relief és körplasztika készítése állatfigurákkal – Üregelt körplasztika készítése – Anyagválasztás – agyag, fa, gipsz – Mintázófa és szobrászgyűrű készítése – Mintázás pozitív–negatív plasztikai elemekkel – Terrakottára égetés. Gipszforma vétel terrakottáról – Gipszformába préseléssel sokszorosítás – A relief tagolása festéssel, engobozással VIII. Pozitív, negatív, relief készítése – Gipszlap öntése, agyagba, gipszbe való karcolás, felületképzés – Negatív ellenpár készítése IX. Edénykészítés – Szabadformálású és felrakott edények készítése – Különféle marokedény készítése, azok díszítése nyomhagyással – Formára vagy formába rakott intarziaedény – Kézi korongon történő edényfelrakás X. Értékelés és kiállítás rendezés – Az év során készített tárgyak közös értékelése, a szaktanár irányításával – Ismerkedés a kiállítás rendezéssel 5. évfolyam I. Szobrászat és kerámiamintázási gyakorlatok Pénzérmék, plakettek mintázása – Múzeumi példák alapján pénzérmék, plakettek mintázása plasztilinből – Gipszforma vétel. Préselés gipszformába, terrakotta égetés – Gipsz pozitív öntése, retusálása II. Az építészet és a társművészetek kapcsolata – Szobrok a közterületeken – Makettek készítése – Nagyobb méretű térforma felrakása samottos agyagból – Agyagvágó, simító kéziszerszámok készítése III. Műterem– és gyárlátogatás

284

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Szobrászművész munka közben – Üzemlátogatás kerámiagyárban: gipszműhely, nyersgyártó–formázó műhely, festőműhelyek, különböző hőfokon üzemeltetett kemencék és a kész termékek megtekintése IV. Felületalakítás – Nyomhagyásos gyakorlatok síkfelületen – Síkfelület tagolása engobbal (csíkozás, fröcskölés, ecsettel való festés, írókázás ...) V. Edénykészítés – Síklapokból készített egyszerű fedeles tárgy készítése, díszítése a ritmusgyakorlatok alkalmazásával VI. Korongozás – Egyszerű alapformák, azok díszítése a ritmusgyakorlatok alkalmazásával VII. Értékelés és kiállítás rendezés – A tanév során készült munkák közös értékelése, válogatása – Záró kiállítás rendezése szaktanári irányítással 6. évfolyam I. Szobrászat–kerámia gyakorlatok – Egyszerű körplasztikák pozitív–negatív öntése II. Portré mintázása – Vázra épített portré mintázása agyagból – A kész fejről 2 feles gipszforma vétel–tanári segítséggel – A kiüregelt, kiszáradt agyagfej égetése terrakottára – A kiégetett agyagfej patinázása tanári segítséggel III. Drót és faelemekkel térkompozíció készítése – Az anyagok egymást erősítő hatásának, kifejező erejének tudatos felhasználása IV. Anyaggyűjtés – Edényformák rajzolása, díszítmények másolása, elemzése V. Korongozás

285

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

– Egyszerű hengeres formák fölhúzása, a felület tagolása engobbal – Egyszerű edényformák korongozása különféle peremmegoldással – Fenékszög esztergálása – Fedő kialakítása VI. Fülezés – Fülhúzás, felragasztás VII. Mázas edény készítés – Mázazási, kemencerakási gyakorlatok – Az égetés figyelemmel kísérése VIII. Vizsgamunka készítés IX. Értékelés és kiállítás rendezés – A tanév során készült munkák közös értékelése, válogatása – Záró kiállítás rendezése szaktanári irányítással

Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a szobrászat– és a kerámiatörténet fontosabb állomásait, eredményeit, – a kiemelkedő jelentőségű műveket, alkotásokat, és azok készítőit, – a szobor– és kerámiakészítés alapjait, a felhasznált anyagok tulajdonságait, felhasználási területét, a készítés technikáját, – a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket, – a balesetvédelmi szabályokat, – a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: – az anyagismeret birtokában a célnak legmegfelelőbb eljárást alkalmazni, – életkorának megfelelően tapasztalatait, ismereteit beépíteni az alkotás folyamatába, – a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangját megteremteni, – a tárgyakat, az anyag–funkció–forma szempontjai szerint értelmezni, – domborművet és kisplasztikát mintázni, faragni, építeni, térkonstrukciót készíteni, – különféle edénykészítési technikákat alkalmazni, – igényesen megoldani a kreatív feladatokat, az elképzeléseket a tervtől a kész munkáig, – saját munkáit elemző módon értékelni, rendszerezni, dokumentálni, – a helyes munkamenetet, munkavédelmi szabályokat következetesen betartani, – együttműködni a munkafolyamat résztvevőivel.

286

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

A tanuló rendelkezzen: – a plasztikai formálás készségével, – saját és más munkájának szóbeli, közösség előtti értékelésének képességével.

A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat – tervezés 40 perc – tárgykészítés 140 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, plasztikai alkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a szobrászat és kerámiaművészet, anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló szobrászati–, kerámiatechnikai jártasságát, tudását. A szobrászat és kerámia műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján elkészített alkotás, amely lehet: – mintázott, faragott, applikált dombormű terrakottából, gipszből, fából, vagy bármely más anyagból, – mintázott körplasztika, égetett agyagból, gipszből – mázazva, festve vagy patinázva, – drótból, fából, hungarocellből, vagy egyéb szobrászati anyagból készített plasztika, – felrakással, korongolással vagy egyéb technikával készült tárgy, tárgycsoport. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, agyagból vagy egyéb szobrászati anyagból, szabadon választott mintázási, konstruálási, felületdíszítési technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – figurális vagy nonfiguratív plakett, dombormű, – korongozott vagy más technikával készített edény,

287

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – a szobrászatban és a kerámiában használatos eljárások valamelyikével, vagy ötvözésével készült plasztika. A szobrászat és kerámia műhelygyakorlat művészeti alapvizsga feladatai Művészeti alapvizsga A:) vizsgarész: I.) Alkotás: Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia műfajából. 1.) Falburkolat tervezése és kivitelezése. 2.) Relief készítése adott térbe. 3.) Lírai mű feldolgozása körplasztikában. 4.) Utcabútor tervezése és kivitelezése. 5.) Közterületre tervezett szobor elkészítése. 6.) Parafrázisok. 7.) Tárgykészítés agyaglapokból. 8.) Mintázási, kézi formázási eljárással készült plasztika. 9.) Korongozott edénycsalád készítése. 10.) Síklapból készített egyszerű fedeles tárgy előállítása és díszítése. 11.) Korongozott füles edény készítése, és díszítése. II.) Portfolió (rajzi, tervezési dokumentáció) Szemléltesse a rajzi, tervezési feladat megoldásának menetét, fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek...), a feladatra adott választ vagy válaszokat. B.) vizsgarész I.) Alkotás: Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia műfajából. 1.) Dombormű mintázása. 2.) Pozitív-negatív formára épülő plasztikai sorozat elkészítése. 3.) Fej mintázása. 4.) Drótszobor készítése. 5.) Drót és faelemekkel térkompozíció készítése. 6.) Lapokból épített szögletes alaprajzú edény készítése. 7.) Korongozott edény létrehozása. 8.) Felrakással készült edény kivitelezése. 9.) Mintázási eljárással létrehozott plasztikai tárgy A vizsga értékelése – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – a szobrászat és kerámia alapvető technikáinak ismerete, gyakorlati alkalmazása,

288

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, technika és kifejezésmód megválasztása és használata, – az elkészült munka összhangja.

Továbbképző évfolyamok 7-8. évfolyam 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példák megismertetése – A különböző tárgyalkotó eljárások megismertetése és gyakoroltatása alapszinten – A tanév során megismertetett új fogalmak megértetése és elsajátíttatása a tanulóval, hogy azokat a gyakorlatban helyesen tudja alkalmazni. – Rajzi gyűjtés nyomán vázlat és tervkészítéshez szükséges ismeretek elsajátíttatása – Felrakással vagy korongolással öblös tárgy elkészítése – Az egyszerű gipszforma készítés és sokszorosításhoz szükséges készség, képesség kialakítása – A szobrász –kerámia tevékenységhez kapcsolódó baleset–, munka– és környezetvédelmi szabályok és azok gyakorlati alkalmazásának megismertetése Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthető művészettörténeti ismeretek A fény és árnyék szerepe a plasztikában A ritmus A geometrikus forma A szín jelentősége a szobrászatban és kerámiában A stilizálás és a kompozíció fogalma, törvényszerűségei, a jel fogalma A díszítmények eredete A monogram, a címer Könyvtári és múzeumi anyaggyűjtés Az agyag összetétele, anyagszerkezete Kerámiatárgy készítésének munkafolyamata – agyaggyúrás, formaadási eljárások, szárítás, mázazás égetés rendje Égetési alapismeretek Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példákat. – a használat során megismert különböző anyagok tulajdonságait, jellegzetességeit. – a szakmához kapcsolódó baleset–, munka– és környezetvédelmi szabályokat és a gyakorlatban alkalmazza azokat.

289

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Legyen képes: – alkalmazni alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat. – rajzi gyűjtés nyomán tervet, vázlatot készíteni – felrakással vagy korongolással öblös tárgyat (tárgyakat) elkészíteni. – a tanév során megismert új fogalmakat a gyakorlatban helyesen alkalmazni. – gipszformát készíteni, és tárgyakat sokszorosítani.

8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példák megismertetése – A különböző tárgykészítési technikák megismertetése és gyakoroltatása – A tárgykészítés során eltérő mintaszervezési megoldások alkalmazásának megismertetése – A sorolható csempék és reliefek elkészítésénél a különböző módszerek elsajátíttatása Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthető művészettörténeti ismeretek A stilizálás és kompozíció kapcsolata és törvényszerűségei A jel fogalma Az emberi lépték – arányösszefüggések Az élő test vázszerkezetének egyes részei Padlólapok és kályhaszemek, készítése Különféle mázazási eljárások – máz alatti, máz feletti festés, sgraffito Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példákat. – gyakorlottan alkalmazza az alapvető szobrászati és kerámia technológiai eljárásokat Legyen képes: – Műalkotások értő elemzésére a stilizálás érdekében – A stilizálás érdekében látványszerű rajzok egyszerűsítésére

Továbbképző évfolyamok 9-10. évfolyam 9. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példák megismertetése – Az emberi lépték és arányösszefüggései alaposabb megismertetése

290

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Életnagyságú részlet nagyításának bemutatása és gyakoroltatása – Koponya és csontváz alaposabb elemzése – Képi redukció és írott szöveg együttesének elemzése és alkalmazásának gyakoroltatása Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthető művészettörténeti ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példákat. – az emberi test fontosabb arányviszonyait Legyen képes: – alkalmazni az elsajátított tárgykészítési technikákat – organikus formák redukált, jelzésszerű egyszerűsítésére – műalkotások értő elemzésére

10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példák megismertetése – Az alapvető technológiai és szaktörténeti tudnivalók megismertetése úgy, hogy a tanuló képes legyen azokat szakszerűen alkalmazni – Az alapvető tervezési ismeretek és tárgykészítési technikák elsajátíttatása – Az építészeti elemek szobrászati díszítésének és törvényszerűségeinek megismertetése – A mintázásban való jártasság fejlesztése – Portré és ember figura mintázási készség fejlesztése – A használati funkcióra való tárgytervezés alapelveinek a megismertetése Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthető művészettörténeti ismeretek Az emberi figura, mint a szobrászat tárgya Az emberi alak megjelenítése a különböző kultúrákban A figura és környezet összefüggései a plasztikai formálás szempontjából A töredék, a torzó problémája a művészetekben Az épített tér és a szobor kapcsolata művészettörténeti példákon Kőedény– és porcelángyárak A formatervezés jelentősége Egyedi kortárs kerámia, A sorozatgyártással korongon készült edény összehasonlítása forma, anyag, szerkezet, szilárdság szempontjai szerint

291

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Korongolt edény díszítésének lehetőségei: zsinórozás, plasztikus dombormű, csíkozás, sgraffito, fröcskölés, fésűs dísz, holdazás, ecsettel való festés, írókázás Elektromos, gáz–, koksz– és olajtüzelésű kemencék A redukció különböző formái – feketeedény, porcelánégetés, raku Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példákat. – a szobrászat és a kerámia klasszikus műfajait. – a használati funkcióra tervezett tárgyak formai problémáit – az építészeti elemek szobrászati díszítésének törvényszerűségeit. Legyen képes: – gyakorlottan alkalmazni az elsajátított tárgykészítési technikákat alapszinten. – Műalkotások értő elemzésére Rendelkezzen alapvető tervezési ismeretekkel.

Feladatcsoportok a 7-8. évfolyam számára 7. évfolyam I. Szobrászat–kerámia gyakorlatok – Kötött és szabad formálás összekapcsolása – Préselés agyagból – Engobozás, mázazás, égetés – Gipszbe vésett monogram tervezése, kivitelezése – Különböző anyagok viselkedésének vizsgálata: növekedés–zsugorodás, kemény–lágy, kopás– csiszolódás – Formaalakító természeti erők megfigyelése, rajzi leképzése – Egyszerű szerkezetek építése: drótból, dróthálóból, papírból II. Különböző művészettörténeti korokból való padlólapok másolása – Gyűjtőmunka alapján padlólap másolás – Tervrajz átmásolása gipszlapra – Negatív vésés, pozitív gipszöntés – Mindkét modellről gipszforma vétel – Bepréseléssel a sokszorosítás gyakorlása – Engobozás, zsengélő égetés III. Tárgyelemzés – Az elkészült padlólap elemzése

292

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A funkció–forma–anyag és díszítmény megjelenési formáinak értelmezése IV. Nagyítás – Kirándulás során gyűjtött vízkoptatta kavicsok, kövek felnagyításával agyagszobrok alkotása – Kézzel épített, felrakott formák – Színezés engobbal és mázakkal, égetés – A felnagyított természeti formák újraalkotása drótból, dróthálóból, papírból V. Szabad és kötött formálás összekapcsolása – Figurális agyagplasztika kézi korongon felrakott edény részeként való alkalmazása – Tervezés és anyaggyűjtés látványszerű rajz segítségével VI. Értékelés és kiállítás rendezés – A tanév során készült munkák közös értékelése, válogatása – Záró kiállítás rendezése szaktanári irányítással 8. évfolyam I. Szobrászat és kerámia gyakorlatok – A csontok formáinak vizsgálata, elemzése, mintázása – Mintázás előtti nagyítás – Tartóváz készítése fémből, drótból – Állatkoponya mintázása a plasztika érzékeltetésével – Gipsznegatív készítése testrészletről – Festett és mázazott padlócsempe készítése – Tervezés anyaggyűjtéssel, stilizálás II. Tárgyelemzés – A tananyaghoz kapcsolódó plasztika elemzése történeti, művészettörténeti keretbe foglalva

Feladatcsoportok a 9-10. évfolyam számára 9. évfolyam I. Természetes és mesterséges szerkezetek viszonya – csontváz rajzolása – részletkiemelés és nagyítás – a nagyítás felhasználása mintázáskor – a megmintázott részlet posztamensen való elhelyezése

293

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

II. Stilizálás, deformálás – Mozdulatrajzok ruhás alakról – Ceruzavázlatok, tanulmányrajzok – Kis méretű agyagvázlatok stilizálva, deformálva Az emberi lépték – Gipsznegatív készítése különböző testrészletekről – arcról, kézről – Az arányösszefüggések megbeszélése Emberi koponya mintázása – koponya rajzolása, a forma és szerkezet értelmezése hangsúlyozása – koponya mintázása életnagyságban – a szobor üregelése, vagy gipszbe öntése III. Gyakorlati feladatok – Síkfelület és plasztika kapcsolata IV. Felületkialakítási gyakorlatok – Anyaggyűjtés, díszítménymásolás, elemzés – Tervezés anyagban. Adott felület szabad illetve kötött rendszerű plasztikus tagolása – Pozitív és negatív viszonylatok kihasználása V. Plasztikus padlócsempe – Tervezés anyaggyűjtéssel – Mintaszervezés, sorolható és terülő díszítmények – Tárgykészítés gipsznegatív segítségével VI. Egyedi relief – Organikus forma redukált képi megjelenítése és írott szöveg együttes alkalmazása – Lapos vagy magas plasztikájú egyedi megjelenésű dombormű tervezése és készítése szabadon választható funkcióra VII. Tárgyelemzés – A tananyaghoz kapcsolódó szobor vagy kerámiatárgy elemzése történeti, művészettörténeti keretbe foglalva – A forma, szerkezet, valamint a funkció és díszítmény megjelenési formáinak értelmezése VIII. Értékelés és kiállítás rendezés

294

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A tanév során készült munkák értékelése, válogatása – Záró kiállítás rendezése szaktanári irányítással 10. évfolyam I. Portré mintázás Rajzi előtanulmányok – fejrajz Római portré rajzolása – Vázkészítés, mintázófa, mintázó gyűrű készítése – Mintázás, római portré másolása II. Szobrászati díszek készítése építészeti elemekhez – Ornamentika rajzolása és mintázása (másolat) III. Torzó mintázása agyagból – Krokizás modell után – Vázlatok, tanulmányrajzok – Vázkészítés drótból, vasból, fából – Mintázás agyagból – Gipszforma vétel szilikon betéttel – Pozitív öntése gipszből – Múzeumi, könyvtári előtanulmányok, aktrajz, kroki modell után – Vázkészítés vas, fa, drót felhasználásával – 1/2–es méretben tömeg–szerkezet téri viszonyok figyelembevételével alak mintázása – Egy kiválasztott részletről gipsz formavétel – Látogatás kőszobrász műteremben IV. Felületdíszítési gyakorlat – Anyaggyűjtés, díszítménymásolás, elemzés – Az elméletben megismert díszítőtechnikák gyakorlása – A begyakorolt technikák valamelyikének alkalmazásával önálló vonal–, folt–ritmusok kialakítása síkfelületen V. Szögletes edény és díszítménye – Különböző rendeltetésű és formájú, egymással harmonizáló szögletes edény–együttes kialakítása összeépítéssel, díszítése a fenti technikák alkalmazásával VI. Korongozott edény és díszítménye – Különböző profilú korongolt tálféleségek készítése, díszítése festéssel, mázazással

295

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A tervezést megelőző anyaggyűjtés kapcsán kompozíciós alapesetek rajzos elemzése VII. Edényrészek kialakítása – Préselt fül készítése kétfeles forma segítségével – Korongozott csőr összeépítése az edénytesttel, a fül felragasztása – Értelmező rajzok készítése pl. kiöntőedény esetére IX. Díszítményvariációs gyakorlat – Azonos formájú és méretű korongozott tárgysorozat díszítési variációi X. Tárgy együttes készítése – Azonos formavilágú, harmonikus tárgy együttes tervezése, elkészítése kézműves eszközökkel – Az elképzelt darabok látványszerű megjelenítése rajzban XI. A vizsgamunka elkészítése XII. Értékelés és kiállítás rendezés – A tanév során készült munkák közös értékelése, válogatása – Záró kiállítás rendezése szaktanári irányítással Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a szobor– és kerámiakészítés anyagait, azok tulajdonságait és felhasználási területét, – a szobrászat és kerámiaművészet klasszikus műfajait, történetük fontosabb állomásait, – a formai jellemzőket a történeti és kortárs tárgyakon, – egyes tárgytípusok formái és rendeltetése közötti összefüggéseket, – a forma és díszítmény összhangjának jelentőségét, – a szobrász és kerámia műterem szükséges berendezését, felszerelését, az anyagok előírásszerű kezelését, – a műalkotás és a környezet összefüggéseit a megformált tárgy és enteriőr viszonylatában, – a legfontosabb munkavédelmi teendőket. A tanuló legyen képes: – munkájában a szaktárgyi és személyes kompetenciáit felhasználni, – a műtárgyakat elemezni rendeltetés, forma és díszítmény szempontja szerint, – ismereteit, pozitív élményeit a tárgykészítés folyamatába beépíteni, – a szobrászat és kerámia hagyományos anyagait használni, – a szobrászat és kerámia segédanyagait (gipsz, plasztilin, szilikon…) alkalmazni, – a szobrászatban és kerámiában használatos speciális kéziszerszámokat (mintázófa, simító, gipszelő szerszámok…) előállítani,

296

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – a megmunkáláshoz szükséges kéziszerszámokat és gépeket használni, – a feladatnak megfelelő váz– és tartószerkezetet összeállítani, – tervezett, igényes munkát végezni, – önállóan tervezni az anyag–funkció–forma egységében, – terveit látványszerű és formaértelmező műhelyrajzban megjeleníteni, – a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában a tervet megvalósítani, – a feladatokat megfelelő általános műveltsége folytán kreatívan megoldani, – a természeti és mesterséges formákat megmintázni, átírni, – domborművet és kisplasztikát mintázni, faragni, építeni, térkonstrukciót készíteni, – különféle edénykészítési technikákat alkalmazni, – a célt és az eredményt összevetni, – biztonsági és balesetvédelmi előírásokat betartani.

A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat A gyakorlati vizsga időtartama – tervezés 50 perc – tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga időtartama: max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, plasztikai alkotó, konstruáló készsége. A terv tükrözze a tanuló gondolati tartalomnak megfelelő elemző, átíró, formaértelmező készségét, a szobrászat és a kerámia anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló szobrászati és kerámia technikákban elért jártasságát, tudását, művészi igényességét. A szobrászat és kerámia műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: – mintázott, faragott, applikált dombormű terrakottából, gipszből, fából vagy bármely más anyagból, – mintázott körplasztika, égetett agyagból, gipszből – mázazva, festve vagy patinázva, – drótból, fából, hungarocellből vagy egyéb szobrászati anyagból készített plasztika, – felrakással, korongolással vagy egyéb technikák kombinációjával készített tárgy, tárgycsoport,

297

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – épületkerámia vagy épületszobrászati díszítőelem. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, agyagból vagy egyéb szobrászati anyagból, szabadon választott mintázási, konstruálási, felületdíszítési technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – figurális vagy nonfiguratív plakett, dombormű, – korongozott vagy más technikával készített edény, – a szobrászatban és a kerámiában használatos eljárások valamelyikével, vagy ötvözésével készült plasztika, – mintázott építészeti díszítőelem. A szóbeli vizsga tartalma: – az elkészített tárgy bemutatása, – a szobrászat és kerámia anyagai, eszközei, műfajai, – szobrászatban és kerámiában alkalmazott technikák, – a szobrászat és kerámia művészettörténeti stíluskorszakai, – a szobrászat és kerámia legjelentősebb alkotásai, alkotói, – a szobrászat, a kerámia és az építészet kapcsolata, – egészség– és környezetvédelmi alapismeretek. Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat művészeti záróvizsga feladatai Művészeti záróvizsga A:) vizsgarész: I.) Alkotás. Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia műfajából. 1.) Kavicsok, kövek felnagyításával agyagszobor alkotása. 2.) Arányösszefüggések – gipsznegatív és pozitív készítése arcról, kézről, lábról. 3.) Belső téri gipsz stukkó tervezése és kivitelezése. 4.) Felnagyított formák újraalkotása drótból, dróthálóból, papírból. 5.) Személyes térbe, vagy lakótérbe épületkerámia vagy épületszobrászati díszítőelem készítése 6.) Felrakással, korongozással vagy a kézi formázási technikák kombinációjával készített használati tárgy vagy díszedény, dombormű, csempe vagy mintázott, festett, mázazott plasztika. 7.) Gipszforma segítségével préselt edény előállítása, mázazása. 8.) Öntőforma segítségével öntött edény elkészítése. 9.) Plasztikus padlócsempe tervezése és kivitelezése. 10.) Szabadon választott funkcióra relief tervezése, elkészítése, mázazása. 11.) Szabad és kötött formázás összekapcsolása a tárgykészítésben.

298

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE II.) Portfolió (rajzi, tervezési dokumentáció) Szemléltesse a rajzi, tervezési feladat megoldásának menetét, fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek...), a feladatra adott választ vagy válaszokat.

B.) vizsgarész I.) Alkotás: A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia műfajából 1.) Szerkezetépítés drótból, dróthálóból, papírból. 2.) Állatkoponya mintázása. 3.) Mintázás modell után. 4.) Másolat alapján ornamentika mintázása. 5.) Tárgyportré átírása egy adott művészeti stílus alapján. 6.) Füles, fedeles korongozott edény készítése. 7.) Felrakással készült edény létrehozása. 8.) Lapból épített edény elkészítése, díszítése. 9.) Domborműterv megvalósítása. 10.) Kézi formázási módok kombinációjával készített tárgy előállítása. 11.) A kerámiában használatos mintázási eljárásokkal készült plasztika elkészítése. C.) vizsgarész Szóbeli vizsga – tételsor alapján A szobrászat anyagai, eszközei, műfajai. Szobrászati technikák és technológiák. A szobrászat műfaji sajátosságai. A szobrászat legjelentősebb alkotásai, alkotói. A szobrászat stíluskorszakai. A szobrászat és az építészet kapcsolata. A magyar szobrászat jeles képviselői. A kerámia anyagai. A kerámiaformázás műveletei, technológiái. Díszítési eljárások. Égetési módok. A kerámiaművészet fejlődési korszakai. A magyar agyagművesség. Baleset-, egészség- és környezetvédelmi alapismeretek. A vizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelése – a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, absztraháló kifejező készség, – tervezői, plasztikai tárgyformáló, kivitelező készség, – formatani ismeretekben való jártasság, a kompozíció törvényeinek ismerete,

299

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – műalkotás és környezet összefüggéseinek ismerete, – a szobrászati és kerámia technikák és eljárások alkalmazásának szintje, – felületkezelési eljárások ismerete, – díszítési eljárások ismerete, – kreativitás, egyediség, – az elkészült munka összhangja. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szakszerűsége, pontossága, – kommunikációs készség.

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Mintázó állványok Mintázó szerszámok Faragó szerszámok (gipszhez, fához, kőhöz) Kéziszerszámok különböző segédanyagok megmunkálásához Munkaasztalok Agyagos láda Korong (láb–, gépi, kézi korongok) Kemence (fatüzelésű, elektromos, gáz–, vagy olajfűtésű) Kemence tartozékok Hőfokmérő–, szabályozó műszer Szárítóberendezés vagy szárítópolc Keverő és tároló edények Kéziszerszámok, festékező, mázazó eszközök Kisgépek Tároló szekrények Mérőeszközök Gipszműhely–felszerelések, gipszformák Vizes blokk Egyéni védőfelszerelések Munkabiztonsági berendezések Környezetvédelmi berendezések

TEXTIL– ÉS BŐRMŰVES TANSZAK TEXTIL– ÉS BŐRMŰVES MŰHELYGYAKORLAT A textil– és bőrműves műhelygyakorlat célja megismertetni a textil– és bőrművesség azon elméleti és gyakorlati tudnivalóit, melyek képessé teszik a tanulókat az önálló tárgyalkotásra, környezetalakításra a tervezéstől a kivitelezésig. Célja továbbá a manuális képességek fejlesztése,

300

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE az értékteremtésre, –megőrzésre nevelés, az esztétikai és a konstruktív érzékenység, a textil– és bőrműves műhelymunka iránti nyitottság kialakítása. A műhelygyakorlat feladata irányított tárgyelemzéseken, tervezési és alkotói folyamatokon keresztül a harmonikus környezet–, a tárgykultúra iránti igény kialakítása. Az esztétikai érzék és ítélőképesség mélyítése, árnyaltabbá tétele. Feladata továbbá a vizuális alkotó gyakorlattal párhuzamosan olyan alapozó és speciális ismeretek, készségek biztosítása, melyek lehetővé teszik a fenti célok megvalósulását. Feladata megismertetni a tanulót a textil– és bőrművesség történetével, sajátos kifejező eszközeivel, esztétikai törvényszerűségeivel. A textil és a bőr felhasználási területeivel, a tárgyformálás hagyományos és új anyagaival, az anyagok tulajdonságaival, az alkalmazott eszközök típusaival. Feladata továbbá a művészeti területekhez kapcsolódó élményszerű ismeret– és tapasztalatszerzés biztosítása, az önművelés és önkifejezés képességének fejlesztése. A természet anyagainak környeuettudatos használata. Anyagok újrahasznosításának kísérletei a textil és bőrműves technikákban, tárgyalkotásban.

Alapfokú évfolyamok 4-6 évfolyam 4.évfolyam Fejlesztési feladatok – A textil– és bőrműves tárgykultúra műfaji sajátosságainak, valamint a textil és a bőr felhasználhatóságának megismertetése. – A textil– és bőrműves tárgyalkotáshoz szükséges eszközismeret, tárgytervezési és kivitelezési ismeretek fejlesztése. – Az életkornak megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretek megalapozása. – Az igényes alkotómunkához szükséges tervező, eszközhasználó, anyagformáló, tárgyalkotó készségek, képességek kialakítása. – A tárgyalkotás során alkalmazható egyszerű technikák elsajátításával a manuális és konstruáló képességek fejlesztése. - A textil– és bőrműves műhely, valamint a műhelymunka rendjének megismertetése. - A környezettudatos alkotás ismereteinek megalapozása. Tananyag Textil–és bőrműves ismeretek A textil és a bőr a tárgyi környezetben, a tárgyak funkciója. Újrahasznosíthatóság. A textil és bőrműves műhely berendezése, eszközei A textil és a bőr anyagtípusai, felhasználásuk fő területei A textil– és bőrművességhez kapcsolódó, eszközök, szerszámok A felhasznált anyagok tulajdonságai, rendszerezés alapanyag, előállítás, felhasználás szerint Felületképzés. A díszítés és mintaképzés Rezerválási technikák (batik) A fonás és csomózás A varrás felhasználási területei

301

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Az alkalmazott eszközök ismerete, helyes használata A tartalom és a forma kapcsolata A tárgykészítés folyamatának alapvető lépései, környezettudatos alkotás. Eszközhasználati és munkavédelmi előírások Követelmény A tanuló ismerje: – a textil– és bőrművesség alapvető műfaji sajátosságait, – a megismert alapanyagok felhasználási lehetőségeit, alapvető tulajdonságait, – a tárgyalkotás munkafázisait, – az anyag– és formaalakítás egyszerű módjai, – a mintaképzés, felületalakítás egyszerűbb lehetőségeit, – egyszerűbb textil– és bőrtárgy készítésének műveletei, – a műhely berendezését, munkarendjét, – legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – megszerzett ismeretek alkalmazására, – a megismert eszközök megfelelő használatára, – életkorának megfelelő szinten anyag, eszköz és technikai módszerek megválasztására, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.

5. évfolyam Fejlesztési feladatok – Általános és szakirányú műveltség megalapozása, valamint olyan elméleti és gyakorlati tudnivalók megismertetése, melyek képessé teszik korosztályának megfelelő igényes, kreatív, alkotómunkára. – A textil– és bőrmegmunkálási, –alakítási műveletek elvégzéséhez szükséges képességek fejlesztése. - A textil– és bőrművesség hagyományos anyagainak, az anyagok tulajdonságainak, alkalmazott eszközeinek bemutatása. A környezettudatos alakítás lehetőségeinek felismerése. – A textil– és bőrműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása. – Alapvető munka– és balesetvédelmi előírások megismertetése. Tananyag Textil–és bőrműves ismeretek A textil– és bőrművesség tárgykultúrája, műfaji sajátosságai. Újrahasznosítás. A tárgyakkal közvetített jelentéstartalom A gyapjú és a bőr tulajdonságai, alakíthatósága, felhasználásuk újabb lehetőségei A rátétes díszítmények Gyűjtőmunka, motívumképzés, egyszerűsítés, átírás. Kompozíciós lehetőségek A tervezés szempontjai A szövés A viaszbatik

302

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A nemezművészet Az adott témakörök megjelenése a népművészetben, az iparművészetben és a közvetlen környezetben A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Eszköz– és munkavédelmi ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, – a tárgyalkotás munkafázisait a tervezéstől a kivitelezésig, – a textil, a bőr újabb felhasználási területeit, ismerje fel a textiles, bőrös anyagok újrahasznosításának lehetőségeit, – az anyag– és formaalakítás módjait, az összeállítás egyes lehetőségeit, – a nemezelés újabb technikáit, – a szövés alaptechnikáit, – a forma, díszítmény összhangját, – egyes díszítőtechnikák alkalmazási lehetőségeit, – az iparművészet és népművészet kiemelkedő textil– és bőrműves példáit, – a tanult tárgyalkotási folyamtok legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit. Legyen képes: – a megszerzett ismeretek alkalmazására, – textil– és bőrmegmunkálási, –alakítási műveletekre, – életkorának megfelelő szinten az anyag, eszköz és technikai módszerek megválasztására, – a textil– és bőrműves alapismeretek gyakorlati alkalmazására, – a tárgyakban lévő esztétikum felfedezésére, – gondolatainak tárgyiasult formában való megvalósítására, – az önálló tárgyalkotásra, – a munkavédelmi előírások betartására - a megismert újrahasznosítási módszerek alkalmazására.

6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A textil– és bőrműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása. – Az általános és szakirányú műveltség megalapozása, fejlesztése. – Az esztétikai érzékenység, a kitartó munkavégzés kialakítása. – A textil– és bőrműves tárgykultúra műfaji sajátosságainak megismertetése. – A textil– és bőrműves tárgyak tervezéséhez, kivitelezéséhez szükséges újabb ismeretek elsajátíttatása. - Nyitottság a műfajok közötti átjárhatóságra. – Az alkotómunkához szükséges, korosztálynak megfelelő eszközhasználó, tárgyalkotó, díszítő készségek, képességek fejlesztése. – Az önálló alkotómunka képességének kialakítása. Környezettudatos alkotói igény kialakítása.k

303

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Az alkotómunka dokumentálási módszereinek elsajátíttatása. – Alapvető munkavédelmi ismeretek megalapozása. Tananyag Textil–és bőrműves ismeretek A textil– és bőrművesség tárgyainak esztétikai értéke, minősége A tárgy– és díszítményalkotás újabb lehetőségei A tárgyalkotás anyagai, újabb eszközei. Környezetkímélő anyagok, technikák A plasztika A domborítás A festés. A színek szerepe, a színhasználat üzenetértéke A gyapjúszövés. A festékes szőttesek Az önálló tárgyalkotás elvei A dokumentálás Kreatív anyaghasználat Tárgyelemzések, a tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Eszközhasználati és munkavédelmi előírások Követelmény A tanuló ismerje: – a tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, – a textil és a bőr tulajdonságait, – a tárgykészítés munkafolyamatait, módszereit, – az anyag– és formaalakítás módjait, díszítési lehetőségeit, – a plasztika, a dombormű fogalmát, készítésének módjait, – a szövés technikáit, – a festés technikáit, a színek szerepét, – a hagyományos tárgykészítést a textil– és bőrművesség példái alapján, – a modern tárgykészítés lehetőségeit, – az anyagtársítás lehetőségeit, – az önálló alkotómunka törvényszerűségeit, – a szakszerű anyag– és eszközhasználat követelményeit, - legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. - a környezetkímélő textiles, -bőrös anyagokat és technikai eljárásokat Legyen képes: – a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, – életkorának megfelelő szinten az anyag, eszköz, technikai módszerek megválasztására, – textil– és bőrmegmunkálási, –alakítási műveletek elvégzésére, – gondolatainak tárgyiasult formában való megvalósítására, - a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.

304

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

Feladatcsoportok 4-6. évfolyamok számára 4. évfolyam I. Textil–és bőrműves műhely, a textil– és bőrműves műhely berendezése – Alapvető anyagok, eszközök, szerszámok - A műhelymunka rendje, alapvető munkavédelmi szabályai - Múzeumi óra, tájház, időszaki kiállítás anyagának feldolgozása, anyagának feldolgozása II. A textil és a bőr alapismeretek – A tárgyi környezet, a környezet anyagai, a textilből és bőrből készült tárgyak sajátosságai – Alapvető anyagok, eszközök, szerszámok – A tárgyalkotás alapvető fázisai. Hagyományos tárgyalakítás. Textiles, -bőrös tervezés – A textil és bőr szerepe a tárgykultúrában. Személyes, rituális textilek III.A díszítményalkotás alapjai – Különböző díszítő technikák textil– és bőrtárgyakon, egyszerű díszítő technikák – A díszítmény tervezés alapjai – A felületképzés technikái. Nyomhagyás különböző anyagokkal, eszközökkel, nyomtatás egyszerű eszközökkel, textil monotypiák – A tanult díszítőtechnikák alkalmazása a tárgyalkotásban IV.A varrás alapjai – A varrás jelentősége, sajátosságai, a varrás alapvető eszközei, technikája – Egyszerű alapöltések – A tervezés és a szabás alaplépései, varrási utómunkálatok. V.A fonatok, fonatolás – Fonásra alkalmas anyagok előkészítése - Egyszerű fonástechnikák. Színvariációk - Fonatok modellezése, tervezése szalagokkal - Fonatok tervezése, kivitelezése újrahasznosított anyagokból: papír, rongy, fém, műanyag fonatok – Fonások különböző újrahasznosított anyagokkal, páros és páratlan ágszámmal. Lapos és gömbölyű fonások – Fonás egyszerű eszközökkel – A fonatok felhasználása VI.A batikolás alapjai

305

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

– A batik. A batiktechnika sajátosságai, a batikolás eszközei – Batikolás különböző anyagokon – A kötözött batik módszerei. Motívumrendszerei, kompozíciók – A tanult technika alkalmazása az alkotás során VII. A bőrművesség alapjai – A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései. A bőr szabása, darabolása – Egyszerű bőrintarzia. A szíjkészítés alapjai, fűzések egyszerű formái – Egyszerű összeerősítési technikák: fűzés, lyukasztás. Mintázás nyomhagyással – A poncolás. Poncolásra alkalmas anyagok, eszközök. Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával VIII.A nemezelés alapjai – A nemez. A nemez történetének érdekességei, internetes gyűjtés – A nemezelés műfaji sajátosságai. Anyagkísérletek. A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák – Egyszerű nemez tárgyak készítése: plasztikus formák (labda, zsinór). Forma, funkció összefüggései. IX. Kreatív feladatok – Felületminőségek. Színvariációk. A színek kifejező ereje – Az anyagtársítás lehetőségei. A kilt műfaji sajátosságai – Múzeumi órák anyagának alkotó feldolgozása X. Értékelés és kiállítás rendezés – Az év során készített tárgyak közös értékelése, a szaktanár irányításával – Ismerkedés a kiállítás rendezéssel

5. évfolyam I. A textiles, bőrös műhely gépei, berendezései - Lehetőség szerint: múzeum, kékfestőműhely, jelmezkészítő műhely,tájház…látogatása, múzeumi anyag feldolgozása - Egyszerű kéziszerszámok készítése újrahasznosított anyagokból (batikpipa, tumpfoló, nyomódúcok…) A műhelymunka rendje,és alapvető munkavédelmi szabályai - Időszaki kiállítás, műterem, vagy vásár látogatása, dokumentálása rajzban, fotóval.

306

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE II.A textil és a bőr, tárgyalkotási ismeretek – A textil– és bőrműves tárgyak funkciói. A tervezés lépései, szempontjai – Az anyag– és technika választás szempontjai – Az anyagválasztás és a technika összefüggései – A forma és díszítmény összefüggései III. Díszítőtechnikák, a rátétek – Egyszerű díszítőtechnikák a bőr– és textilművességben – Rátétes díszítmények. Rátéttípusok, a rátétkészítés módjai – A motívumalakítás lehetőségei. A kompozícióépítés lehetőségei – Rátétes díszítések textilre, bőrre egyszerű tárgyakon IV. Varrási technikák – A varrás sajátosságai az alapanyag–funkció viszonylatában. A varrást előkészítő műveletek. Tervezési feladatok. Újrahasznosíthtó textílek gyűjtése – A textil és a bőr varrásának azonosságai és különbözőségei. Mintalap készítése – A tanult technikák alkalmazása egyszerű, varrott használati tárgyakon V.A szövés alapjai – A szőttesek felhasználási területei. A szövés történeti érdekességei. A szövés alkotóelemei. Újrahasznosítható textilek gyűjtése. - A szövés alapvető műveletei a felvetéstől az összeállításig. Az egyvetélős mintázás. A csíkritmusok. Újrahasznosítható anyagok alkalmazása (rongyszövés) – A szőttesek tervezése. Az alapanyag, mintakincs, funkció összefüggései. Az alapanyag, a mintakincs és a funkció összefüggései a tervezésben - Egyszerű szövőeszköz használata (madzagszövő, karmantyúszövő, gyöngyszövő) – Egyszerű, szövött használati tárgyak. Leszövés, széltartás. – A szövés utómunkálatai VI. Batikolás, a viaszbatik – A batiktechnika műfaji sajátosságai. A batikolás történeti érdekességei. Internetes gyűjtés - Egyedi tárgyak tervezése, a tanult technikák alkalmazása textilen és bőrön – A viaszolt batik technikája - Batik kivitelezése. Viasznyomó dúc készítése újrahasznosítással. VII. Egyszerű bőrműves technikák, összeállítás típusok – A bőrvarrás eszközei. A bőrvarrás alapjai, technikái. A szíjgyártóvarrás és a szűcshímzés – Egyszerű bőrműves összeállító technikák, széleldolgozások

307

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Egyszerű záródástípusok, bőrkellékek – Rátétdíszítés, a tanultak alkalmazása egyszerű bőrtárgyakon VIII.A nemezelés technikái – A nemezművészet kezdetektől napjainkig. A nemezelés műfaji sajátosságai – A gyapjú alakíthatósága. Nemezelt használati tárgyak (tarsoly, papucs) Forma funkció összefüggései – A nemezelés újabb lehetőségei.(kőnemez, tűnemez) – A megismert technikák alkalmazása az alkotás során IX. Kreatív kísérletek az anyaggal – A felületminőségek változtatása. Kompozíciós lehetőségek. Kilt tervezése. - Színvariációk. A színek hangulati hatása. Anyagtársítás létrehozása. (bőr, nemez, szőttes) - Múzeumi óra (internetes gyűjtés) X. Értékelés és kiállítás rendezés – Az év során készített tárgyak közös értékelése, a szaktanár irányításával – Ismerkedés a kiállítás rendezéssel

6. évfolyam I. Textiles, -bőrös műhely gépeinek karbantartása (varrógép, szövőszék…) - Műhelymunka rendje, alapvető munkavédelmi szabályok - Textiles, -bőrös gyűjtemény - Múzeumlátogatás vagy internetes gyűjtés, rajzos, fotós dokumentáció II.A textil– és a bőrplasztikák – A plasztika fogalma – Plasztikus tárgyak, díszítmények. A plasztikus alkotások sajátosságai, technikája – Textil– vagy bőrplasztika, textiljátékok készítése újrahasznosított anyagokból – A tanult technika alkalmazása a tárgyalkotásban III. Díszítőtechnikák, a festés – A környezetünk tárgyainak díszítése. A festés. A festékek alapanyagai. Festőnövények gyűjtése – Az alapanyag, funkció, díszítmény összefüggései. A színek szerepe, a színhasználat üzenetértéke, jelentősége – Kompozíció. Textil és bőr festése – Tárgyalkotás a tanult díszítőtechnikák alkalmazásával

308

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

IV. A varrás, öltéstípusok – Különböző öltéstípusok. Vonalas technikák (száröltés, láncöltés, keresztöltés, huroköltés) – Egyszerű hímzéstechnikák, alapvető hímzéselemek (vonalak, álló– és dőlt keresztek, négyszögek). A motívumképzés elvei a technika függvényében – Használati tárgyak tervezése, készítése az öltéstípusok alkalmazásával V. Szövési technikák, a festékes – A szövés újabb eszközei. A szövőszék részei. A fonal előkészítés,-festés növényi festékekkel, pácolás – A festékes szőttesek sajátosságai, minták alapelemei. Érdekességek a festékes szőttesek eredetéről, szakirodalom használata – Az ornamentika. A festékes szőttesek színei- Színterv.. Alapkompozíciók. Tervezés hálós papíron - A szövés technikája a felvetéstől a leszedésig – A tanult technika alkalmazása tárgyalakításkor, kivitelezés, korrekciók, széltartás – Befejező műveletek. A szövés utómunkálatai VI. A batikolás, színvariációk – A tanult batiktechnikák ötvözési lehetőségei textilen és bőrön. Színkihagyás, több szín alkalmazása – A színtartósság növelése. A rezerválás különféle lehetőségei Környezettudatos alakítás lehetőségei – A mintaképzés módjai festéssel – Tárgykészítés a tanult batikolási technikák alkalmazásával VII. Bőrműves technikák, domborítás – A domborított díszítmények különféle tárgytípusokon. A domborítás anyagai, eszközei. A domborítás lehetőségei (alátétes, zsinóros) – A domborítás munkafolyamata. A díszítményalakítás szempontjai a technika függvényében – Könyvtörténeti érdekességek, a könyvborítók díszítésmódjai. Szerkezet– és összeállítás típusok – Tárgyalakítás domborított technikával VIII. A nemezelés újabb technikái – A gyapjú festése. Festett gyapjú alkalmazása tárgyalkotás során – Díszítmények nemezből (zsinóros, rátétes, applikált) Anyagtársítási lehetőségek a nemezmunkákban – A nemez szerepe a modern tárgykultúrában, környezettudatos szemlélet – Az eddig megismert nemezelési eljárások alkalmazása projektekben, közös kompozíció

309

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE IX. Kreatív kísérletek az anyaggal – Felületminőségek. Újszerű esztétikai minőségek. Kísérletek.. – Színvariációk. Színek, érzelmek, hangulatok – Anyagtársítás létrehozása. Egymással össze nem illő, vagy egymás hatását erősítő anyagokból tárgy, tárgycsoport készítése. Talált tárgyak beépítése a kompozícióba - Újrahasznosítás az alkotói eljárásokban. X.Vizsgamunka készítése – Egyéni kifejezési szándék szerinti tárgyalkotás választott anyaggal és technikával, dokumentálás XI. Értékelés és kiállítás rendezés – Az év során készített tárgyak közös értékelése, a szaktanár irányításával – Kiállítás rendezése

Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a textil és a bőr fontosabb felhasználási területeit, környezettudatos használatát – a textilből és bőrből készíthető tárgyak körét, – az alkalmazott anyagok alapvető tulajdonságait, a kéziszerszámok használatát, – a tervezés és a kivitelezés fő folyamatait, a pontos vágás és ragasztás alapjait, – az egyszerű kézi varrott összeerősítéseket textilen, vékony bőrön, – az egyszerű hímző öltések készítését, – a rátétes díszítést, – az egyszerű nyomhagyási technikákat, a festést, batikolást, – a fonatok készítését, – a nemezelés, a szövés és az egyszerű textiltechnikák alapjait, – a domborítást, – a szíjkészítés alapjait, fűzések egyszerű formáit, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: – önálló tárgyalkotásra, – véleményalkotásra, tárgyelemzésre, – az eszközök rendeltetésszerű használatára, – az elsajátított ismereteket, technikákat az alkotás folyamatában alkalmazni, – a helyes munkamenet betartására, – együttműködni a munkafolyamat résztvevőivel, – a munkavédelmi szabályok következetes betartására.

310

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Textil– és bőrműves műhelygyakorlat – tervezés 40 perc – tárgykészítés 140 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, tárgyalkotó, képessége. A terv tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a textilművesség és a bőrművesség alapanyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló textil– és bőrművességben való technikai jártasságát, tudását. A textil– és bőrműves műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a textil– és bőrművesség műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott műveletekkel, díszítési és összeállítási technikákkal létrehozott alkotás, amely lehet: – használati– és ajándéktárgy, – öltözet–kiegészítő, – játék, – lakáskultúra elem, – tértextil. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan tervezett és elkészített textil– vagy bőrműves tárgy. A textil– vagy bőrműves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióra alkalmas, a tanuló által készített tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – nemezfigura, – textilbáb, – festett, batikolt kendő, – egyszerű szerkezetű bőrműves tárgy, bőrzacskó, – ékszer. A textil- és bőrműves műhelygyakorlat művészeti alapvizsga feladatai

311

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

Művészeti alapvizsga A:) vizsgarész I.) Alkotás: Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a textil– és bőrművesség műfajából. 1.) Batikolással használati tárgy (kendő, sál, terítő stb…) készítése. 2.) Textilbábok alkotása szabadon választott irodalmi műhöz. 3.) Textilbábok alkotása egy adott kor stílusjegyeinek felhasználásával. 4.) Felületképzéssel előállított textil alapanyag és bőr felhasználásával táska készítése. 5.) Bőrintarzia megjelenése a mai tini divatban. 6.) Kiegészítők előállítása lapos és gömbölyű fonással. 7.) Párna készítés a varrás különböző technikai lehetőségeinek felhasználásával. 8.) Egyedi ékszerek készítése különféle technikák és anyagok ötvözésével. 9.) Adott tér hangulatához illő batikolt textilek tervezése. 10.) Vegyes technika (nemez, szövés, textilfestés, bőr) alkalmazásával lakásvidámító készítése 11.) Textilplasztika készítése anyagtársítás, talált tárgyak felhasználásával. II.) Portfolió (rajzi, tervezési dokumentáció) Szemléltesse a benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a rajzi, tervezési feladat megoldásának menetét, fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek, stb.,). B.) vizsgarész I.) Alkotás: Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan tervezett és elkészített textil– vagy bőrműves tárgy. 1.) Textil és talált tárgyak segítségével mini textil készítése. 2.) A tanult technikák felhasználásával (többféle technika együtt is megjelenhet) kisméretű térplasztika készítése. 3.) Lakástextilre alkalmas minta tervezése és színvariációinak elkészítése. 4.) Kitűző készítése egyedi alkalomra. 5.) Fésűtartó, tükörtartó tervezése és kivitelezése szabadon választott anyagok és technikák felhasználásával. A vizsga értékelése – tárgytervező képesség, – formaalakító készség, – kifejezőkészség, – anyag– és eszközhasználat, – textil– és bőrműves alapismeretek, – műfaji sajátosságok megfelelő alkalmazása, – a vizsgamunka összhangja.

312

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

Alapfokú évfolyamok 7-8 évfolyam 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az általános és szakirányú műveltség megalapozása, fejlesztése olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása által, melyek felkészítik a tanulót a művészi alkotómunkára, képessé teszik tervek készítésére, textil– és bőrműves alkotások létrehozására, a feladatnak megfelelő anyag–, eszköz– és technikaválasztásra. – Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység fejlesztése. – A tanuló felkészítése az önálló alkotómunkára. Környezettudatos alkotói szemlélet fejlesztése – A balesetmentes munkavégzés képességének elsajátíttatása. Tananyag Textil –és bőrműves ismeretek A tárgyalkotás és –elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minőségek A pásztorművészet jellemző tárgyai, forma– és motívumkincse A szíjgyártók munkája A tárgyakkal közvetített jelentéstartalom. Környezettudatosság gondolatának művészi kifejezése A tárgyak használati funkciója Különböző díszítési, összeerősítési technikák (fűzéstechnikák, öltésfajták) Kézi és gépi varrási ismeretek A varrógép. Munkavédelmi szabályok A kárpitszövés, műfaji sajátosságok Anyagtársítások Tervezési és kivitelezési ismeretek az elsajátított technikák függvényében Szabásminta, modellezés Az adott témakörök megjelenése a népművészetben, az iparművészetben és a közvetlen környezetben Tárgyelemzések, a tapasztalatok felhasználása a tárgyalkotásban Követelmény A tanuló ismerje: – a textil– és bőrművesség sajátosságait, szerepét a mindennapokban, – a textil– és bőrművesség kifejező eszközeit, – a tervezéshez és kivitelezéshez szükséges eszközrendszert, – az átírás formai követelményeit, környezeti szemlélet kifejezési lehetőségeit – a díszítmény szerepét, a motívumalkotás alapjait, – a kézi és gépi varrás műveleteit, – a pásztorművészet sajátosságait, – a különböző fűzéstechnikákat, a szíjgyártás alapjait, – a kárpitszövés műfaji sajátosságait, alaptechnikáit, – a legfontosabb munkavédelmi követelményeket. Legyen képes:

313

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – a megszerzett ismereteit a textil– és bőrműves alkotómunkájába beépíteni, – a feladatához kapcsolódóan textil– és bőrműves tárgyterveket készíteni, – munkáiban az alapanyag–forma–funkció, valamint a forma–díszítmény összhangjának megteremtésére, – tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, – az önálló alkotómunkára, igényes munkavégzésre, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.

8. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az általános és szakirányú műveltség megalapozása. – Mindazoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek az elsajátíttatása, melyek képessé teszik a tanulót tervek, textil– és bőrműves alkotások létrehozására, a feladatnak megfelelő anyag–, eszköz– és technikaválasztásra. – A tárgytervezés, az alapanyag–forma–funkció és a forma–díszítmény összhangjának megteremtéséhez szükséges készségek és képességek elsajátíttatása. Környezettudatos trend alkalmazása a gyakorlatban. – A manuális és konstruáló képességek fejlesztése. – Az értékteremtés igényének, valamint a korosztályának megfelelő önálló alkotómunka képességének kialakítása. – A textil– és bőrművességhez kapcsolódó baleset– munka és környezetvédelmi szabályok gyakorlati alkalmazásának elsajátíttatása. Tananyag Textil– és bőrműves ismeretek Viselettörténeti alapismeretek. Viseletkészítő mesterségek Öltözet, öltözet–kiegészítők A tárgyalkotás és –elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minőségek A tárgyakkal közvetített jelentéstartalom. A csomózott szőnyegek műfaji sajátosságai A csomózás technikája A tárgyak használhatósága, a praktikum A művészi átírás lehetőségei Az adott témakörök megjelenése a népművészetben, az iparművészetben és a közvetlen környezetben Mai textil–és bőrművesség művészeti törekvései Tárgyelemzések, a tapasztalatok felhasználása a tárgyalkotásban A tanult technikák önálló alkalmazása Munkavédelmi és eszközhasználati ismeretek Követelmény A tanuló ismerje: – a textil– és bőrművesség műfaji sajátosságait,

314

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – a textil– és bőrművesség jelentősebb tárgyi emlékeit, – a viselettörténet jellegzetességeit, – a honfoglalás kori bőrtárgyakat, – az öltözetkészítő mesterségeket, – az öltözetdarabokat és az öltözet–kiegészítőket, – a csomózott szőttesek sajátosságait, – a textil– és bőrművesség szerepét napjainkban, a környezettudatosság szerepét a tárgykultúrában – a művészi átírás, az alakíthatóság lehetőségeit, – a balesetmentes munkavégzés szabályait. Legyen képes: – a megszerzett ismereteket alkotómunkájába beépíteni, – a feladatához kapcsolódóan textil– és bőrműves tárgyterveket készíteni, – munkáiban az alapanyag–forma–funkció és a forma–díszítmény összhangját megteremteni, – a hagyományos textil– és bőrművesség értékeit napjaink tárgykultúrájának igényeihez igazodva továbbéltetni, – tárgyak, díszítmények átírására, – tervszerű igényes munkavégzésre, önálló alkotómunkára, – a munkavédelmi előírások betartására.

Feladatcsoportok 7-8. évfolyamok számára 7. évfolyam I. A textil és bőr, anyagtársítás – Textúrák, faktúrák textil– és bőr anyagokon – Az alapanyag, a forma és a funkció összefüggései. A tervezés lépései, szempontjai – Az anyaghasználat és a technikaválasztás elvei. – Környezettudatos szemlélet kifejezése a tárgyak alakításában – Az anyagtársítások. A textil és a bőr együttes használata. Anyagtársítási variációk tárgy együttesek darabjain – A tanult díszítőtechnikák alkalmazása – Tárgyalkotási műveletek az anyagtársítás függvényében . II. A varrás, a gépi varrás alapjai – A varrás sajátosságai, jelentősége – A varrógép és karbantartása – Gépi öltéstípusok (fércelő, szegő, hímző öltések) – A tervezés. A szabásminta és a modellezés – Papírruhák modellezése újrahasznosított anyagok felhasználásával – A forma, a funkció és az alapanyag összefüggései – Összeerősítési technikák

315

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával. Személyes textilek III. Újabb bőrműves technikák – A pásztorművészet: tárgytípusok, motívumkincs, technikák – A szálvágás és a vékonyítás – Felhasználható anyagok, szükséges eszközök – Összeállító és díszítő fűzéstechnikák – A szíjgyártás. Tárgytípusok, jellegzetes technikák – Egyszerűbb szíjgyártó technikák. A sallangfűzés alapjai – Tárgyalkotás az elsajátított ismeretek felhasználásával IV. A szövés, a kárpitszövés alapjai – Érdekességek a kárpitszövés történelméből. - A kárpitszövés a textilművészetben - Kortárs kárpitművészet – A kárpitszövés műfaji sajátosságai, eszközei - Textilgyűjtemény, múzeum textiles anyagának látogatása(dokumentálás rajzzal, fotóval) - A kárpitszövés alaptechnikája - Kárpitszövs próbalaap - Felvetés, vetülék rendezése előszövéssel - Próbalap leszövése – Tárgyalkotás tanult technikával, tervezés - A szövés előkészítése (tervezés) - Leszövés - Korrekció – A szövés utómunkálatai V. Kreatív kísérletek az anyaggal – A felületminőségek változtatása a díszítmény viszonylatában. - Újrahasznosítási kísérletek. – Színvariációk. Hagyományos formák, újszerű színhasználat - Internetes gyűjtés, szakirodalom használata – Anyagtársítás. Régi formák, mai funkciók. Átírási gyakorlatok Vi. Értékelés és kiállítás rendezés – Az év során készített tárgyak közös értékelése, a szaktanár irányításával – Kiállítás rendezése 8. évfolyam I. A viselet, a ruházat

316

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

– Viselettörténeti érdekességek. Viseletkészítő mesterségek – Honfoglalás kori viseletek – Az öltözet összetevői. A ruházat – Jelentés tartalmak a viseletben. A népi tárgykultúra környezetkímélő sajátosságainak textiles, bőrös példái – Jellegzetes díszítőtechnikák. A viselet változása – A népviselet hagyományainak megjelenésének helye modern öltözködési kultúrában – Ruházattervezési alapismeretek. Mintakészítés, modellezés – Egyszerű ruházati darabok készítése textil és bőr felhasználásával, kombinálásával II. A varrás, az átalakítás – A kézi és gépi varrás műfaji sajátosságai – A varrott textíliák a hagyományos és mai tárgykultúrában. A forma–funkció törvényszerűségei – A forma–funkció átírása. Funkcióváltás – Eredeti tartalom – újszerű gondolatiság. Stílusváltás – Kortalan textil– és bőrműves tárgyak – Az átalakítás műfaji sajátosságai – Tárgyalakítás, átalakítás a tanult technikák alkalmazásával – Textiltárgyak javítása- környezettudatos anyaghasználat III. Újabb textil– és bőrműves technikák, alkalmazott bőr és textil – Textil– és bőrműves öltözetdarabok – Más korok és népek öltözetei. Történelmi érdekességek – Lábbeli típusok – A fejviselet típusai – Szerkezetek, modellezések – Összeállítási és díszítési technikák megválasztása az öltözetdarabok függvényében. Alapvető hímzésfajták (vászon– és szűcshímzés) – Egyszerű textil– vagy bőrműves tárgy készítése a tanult technikák alkalmazásával IV.A szövés, a csomózott szőttes – A csomózott szőttesek történelmi érdekességei. A csomózás a keleti textilkultúrákban – A csomózott szőnyegek. Műfaji sajátosságok - Csomózás a modern tárgykészítésben – A csomózás technikája, jellegzetes motívumkincse - Textilgyűjtemény, múzeum textiles anyagának látogatása (dokumentálás rajzzal, fotóval) - Felvetés, szövés, előkészítés – A szövés alapműveletei - Tervezés választott szőnyegtechnikára – Tárgykészítés a tanult technikák alkalmazásával - Lecsomózás, leszövés

317

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE - Korrekció - Utómunkálatok V. Kreatív kísérletek az anyaggal – Felületminőségek. Újszerű díszítmények – Színvariációk. A viselet színei, színviseletek – Anyagtársítási lehetőségek az átalakítás viszonylatában, környezettudatos anyaghasználat VI. Értékelés és kiállítás rendezés – Az év során készített tárgyak közös értékelése, a szaktanár irányításával – Kiállítás rendezése

Továbbképző évfolyamok 9-10. évfolyam 9. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az általános és szakirányú műveltség megalapozása, fejlesztése, olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása és gyakoroltatása által, melyek felkészítik a tanulót az igényes alkotómunkára. – Az egyedi tárgyak kialakításának, a művészi átírás ismereteinek elsajátíttatása. – Az önállóság, a manuális és konstruáló képességek fejlesztése. – Az önkifejezés lehetőségeinek felfedeztetése. Önkifejezés lehetőségei az újrahasznosító technikák tárgyaiban – A balesetmentes munkavégzés ismereteinek fejlesztése. Tananyag Textil– és bőrműves ismeretek A textil és bőrművesség műfaji követelményei napjainkban A díszítményképzés újabb lehetőségei A foltvarrás műfaji sajátosságai. Újrahasznosítás Gépi és kézi varrási ismeretek Öltözet–kiegészítők: az ékszerkészítés A divat. Az ökotrend A divattervezés alapismeretei Jelmeztervezési alapismeretek A művészi átírás Az adott témakörök megjelenése a népművészetben, az iparművészetben és a közvetlen környezetben Tárgyelemzések, a tapasztalatok felhasználása a tárgyalkotásban Eszközhasználati– és munkavédelmi ismeretek

318

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Követelmény A tanuló ismerje: – a textil– és bőrművesség műfaji sajátosságait a tanult témakörökben, – a textil– és bőrművesség kifejezőeszközeit, eszközrendszerét, – a díszítményképzés tanult lehetőségeit, plasztikus formáit, – a divat fogalmát, – a divattervezés alapjait, – a foltvarrás alapjait, az újrahasznosítás lehetőségeivel, – a gépi– és kézi varrás műveleteit, – az öltözet–kiegészítők készítési lehetőségeit, – a jelmeztervezés alapjait, – a textil és bőr felhasználhatóságát egyedi tárgyak készítésekor, – a művészi átírás jellemzőit, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályokat. Legyen képes: – a megszerzett ismereteket textil– és bőrműves alkotómunkájába beépíteni, – munkáiban az alapanyag–forma–funkció–díszítmény összhangját megteremteni, – tervszerű, igényes, önálló alkotómunkára, – balesetmentes munkavégzésre.

10. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az általános és szakirányú műveltség megalapozása. – A művészi alkotómunka és az igényes tárgyalkotás képességének fejlesztése. – Mindazoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek az elsajátíttatása, melyek képessé teszik a tanulót művészi igényű tervek, textil– és bőrműves alkotások létrehozására. – A tervezési tárgykészítési technikák szakszerű alkalmazásának fejlesztése, az egyéniség kifejezési lehetőségeinek, és az ehhez kapcsolódó ismeretek kialakítása. – Az önálló alkotómunkához való képesség fejlesztése. – A dokumentálás lehetőségeinek megismertetése. – A korosztálynak megfelelő baleset– és környezetvédelmi ismeretek elsajátíttatása. - Környezettudatos gondolkodás fejlesztése, önképzés igényének kialakítása. Tananyag Textil– és bőrműves ismeretek, szakirodalom használata A textil és bőrművesség tárgykultúrája A lakhelyek típusai A lakáskultúra A textil és a bőr megjelenése a lakáskultúrában Berendezési tárgyak, lakástextilek Tárgyelemzések: formavariációk, technikai megoldások, díszítmények Különleges tárgyak, több funkciós textilek A kreatív anyag– és eszközhasználati ismeretek

319

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Az alkotómunka bemutatása, dokumentálása, portfólió Az adott témakörök megjelenése a népművészetben, az iparművészetben, a közvetlen környezetben A hagyományok továbbéltetésének lehetőségei, az újrahasznosítás lehetőségei Eszközhasználati– és munkavédelmi ismeretek A textil– és bőrműves műhelymunka elméleti és gyakorlati anyagának rendszerezése Múzeumok, gyűjtemények anyagának feldolgozása Követelmény A tanuló ismerje: – a textil– és bőrművesség műfaji sajátosságait a lakáskultúra témakörében, – a textil– és bőrművesség kifejezőeszközeit, eszközrendszerét, anyagainak újrahasznosíthatóságát – az alkotáshoz szükséges tervezési, kivitelezési követelményeket, – a tanult eljárások önálló alkalmazását, – a hagyományok továbbéltetési lehetőségeit, – az egyéniség megjelenítését az alkotásban, – munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a megszerzett ismereteket a textil– és bőrműves alkotómunkájába beépíteni, – feladatához kapcsolódóan szakszerű, igényes terveket készíteni, – a forma–díszítmény, az alapanyag–forma–funkció összefüggéseinek alkalmazására, – az önálló igényes munkavégzésre, – alkotásainak művészi igényű dokumentálására és bemutatására, – balesetmentes munkavégzésre.

Feladatcsoportok a 9-10. évfolyamok számára 9. évfolyam I. A divat – A divat fogalma. Érdekességek a divat történetéből – A mai kor öltözékkultúrája, – Újrahasznosító divattrend tervezése. – A divat és a praktikum – A divattervezés alapjai. Az alapanyag–forma–funkció összhangja – A hagyományos és divatos ízlésvilág kombinálása. Átírási gyakorlatok – Tárgytervezés, tárgykészítés a tanult technikák alkalmazásával II. Textilművesség, a foltvarrás – A foltvarrás történeti érdekességei – A foltvarrás műfaji sajátosságai – Környezettudatos anyaghasználat – A tervezés szabályszerűségei

320

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Anyaghasználati lehetőségek – Plasztikus alakítási kísérletek, domború rátétek – A foltvarrás alapműveletei, eszközei – Mozaikkészítés, applikációs feladatok. Blokkok, sablonok, rátétek – Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával III. Bőrművesség, az öltözet–kiegészítők – Övtípusok, övszerkezetek – Az ékszerek típusai és funkciói – Jellegzetes anyagok és technikák - Csontmunkák - Textilgyűjtemény, múzeum textiles anyagának látogatása (dokumentálás rajzzal, fotóval) – Bőr társítása más anyagokkal (csont, gyöngy, fém, nemez) - A bőr hímzése – A munkafolyamatok sajátosságai - Tárgytervezés, tárgykészítés a tanultak alkalmazásával - Tárgy kivitelezése - Korrekció - Környezettudatos anyaghasználat, újrahasznosítás IV. Egyedi tárgyak – A jelmez – Az egyén és jelmeze, a jelmez egyénisége – A karakter jellegzetességei. A maszk – A jelmeztervezés műfaji sajátosságai – A textil és a bőr kifejezőereje, anyagkapcsolatok – Tárgytervezés, tárgyalakítás a tanult technikákkal - Környezettudatos anyaghasználat, újrahasznosítás V. Kreatív kísérletek az anyaggal – Felületminőségek. A tanult technikák ötvözése – Színvariációk. A színek jellemábrázoló szerepe – Szokatlan anyagtársítások - Újrahasznosítás szokatlan társításokkal - Internetes gyűjtés, szakirodalom használata VI. Értékelés és kiállítás rendezés – Az év során készített tárgyak közös értékelése, a szaktanár irányításával – Kiállítás rendezése 10. évfolyam

321

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

I. Lakáskultúra – Az épített környezet vizsgálata. A lakhelyek típusai, alaprajz, beosztás – A bőr szerepe a lakhely kialakításában. Történeti érdekességek – A lakáskultúra történeti érdekességei, ökoházak – Az egyéniség kifejeződése a lakáskultúrában. Textil– és bőrtárgyak a lakásban – Makett– és modellkészítés – Lakástextilek tervezése – Textil és bőr felhasználása tárgyak, tárgyegyüttesek készítésénél a lakhely, lakáskultúra témakörében II. Egyedi tárgyak, öltözetek – A textil és a bőr felhasználásának egyedi módjai – Az egyén és a közösség kölcsönhatásai az öltözködésben. Elvegyülés–kitűnés - Öltözékek fotózása, gyűjtés – Alternatív szemléletmódok, egyedi stílusok az öltözék viszonylatában - Szakirodalom, internet használata – A textil és a bőr szokatlan megjelenítési formái - Tervezési technikák kísérletei – Az egyéniség kifejezése az alkotás során – Tervezés, tárgyalakítás a tanult ismeretek igényes felhasználásával III. A modern bőrművesség – Bőr a kortárs művészetben és a mai tárgykultúrában (berendezési tárgyak, bőrszobrok, bőrplasztikák, design tárgyak) - Szakirodalom használata, internetes gyűjtés – Újszerű formák, technikák, díszítmények – Makett– és modellkészítés - Tárgytervezés, tárgyalakítás a bőr igényes, szabad felhasználásával - Környezettudatos szemlélet a bőrművességben - Bőrpótló anyagok IV. Tértextilek – A tértextilek sajátosságai, jellemzői – Tértextilek a kortárs művészetben – Szimbolikus jelentésű textilek – Új technikai eszközök és társműfajok (festészet, grafika) alkalmazása - Textilgyűjtemény, múzeum textiles anyagának látogatása (dokumentálás rajzzal, fotóval) – Tértextíliák tervezése, alakítása, díszítményei – Különleges környezetalakítási lehetőségek. A díszlet - Díszlet tervezés

322

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE -

Díszlet kivitelezés Technikák társítása,környezetudatosság a díszlettervezésben (helyettesítő anyagok) Tárgyalkotás az elsajátított ismeretekkel Műfaji átjárhatóság lehetőségei

V. Kreatív kísérletek az anyaggal – Felületminőségek. Szokatlan alakítási módok – Színvariációk. Egyedi színhasználat. Szín–játékok – Anyagtársítás. Időtálló textil– és bőr tárgyak - Egyéni technikák kísérletei az újrahasznosításban VI. Vizsgamunka készítése – A tanult textil– és bőrműves ismeretek, tárgykészítési technikák, eljárások önálló alkalmazásával tárgyalkotó szándék szerinti, művészi igényű tárgy készítése, a vizsga követelményeinek megfelelően. Dokumentálás VII. Értékelés és kiállítás rendezés – Az év során készített tárgyak közös értékelése, a szaktanár irányításával – Kiállítás rendezése

Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a textil– és bőrművesség történeti alakulásának legjelentősebb korszakait, tárgyi emlékeit, műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, – az anyagok eredetét, feldolgozási módjait, fajtáit, tulajdonságait, – az eszközök szerszámok típusait, helyes használatukat, – a tárgykészítés munkafolyamatait, a környezettudatos alakítás technikáit, – a tervezés szempontjait, folyamatát, a mintakészítést, – az ornamentikaképzés, kompozícióépítés követelményeit, – a szabás módjait, szempontjait, – az előkészítő folyamatokat, – az összeállítás módjait, – a díszítési módokat, technikákat, – a varrás, hímzés fajtáit, a nemezelést, a festést, a szövési technikákat, – a rátétek alkalmazását, a domborítást, a poncolást, a fűzött technikákat és az egyéb tanult textil– és bőrműves technikákat, – a műhelymunka eszközhasználati, munkavédelmi tudnivalóit. A tanuló legyen képes – gondolatait, elképzeléseit alkotó módon tárgyi formában megjeleníteni, – a megszerzett ismereteket saját munkájába konstruktív módon beépíteni, – munkájában a funkció–forma–díszítés harmóniáját megteremteni,

323

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – az elsajátított munkafolyamatok igényes elvégzésére, esztétikus termékek létrehozására, – az anyagok, díszítő– és összeállító technikáinak helyes megválasztására, – a textil, a bőr és más anyagok egymással való kombinálására, – a hagyományos művészeti területek értékeit napjaink követelményeihez igazítva továbbéltetni, – alkotások elemzésére, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, – a munka– és balesetvédelmi előírások betartására.

A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsgák tantárgyai és időtartama Textil– és bőrműves műhelygyakorlat A gyakorlati vizsga időtartama – tervezés 50 perc – tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga időtartama: max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A terv tükrözze a tanuló funkciónak, tartalomnak megfelelő tervezőkészségét. A textil– és a bőrművesség anyagairól, technikáiról, munkafolyamatairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló textil– és bőrművességben megszerzett technikai jártasságát, szakmai tudását, művészi igényességét. Környezettudatos szemlélet. A textil– és bőrműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két vizsgarészből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész textil– vagy bőrműves tárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott műveletekkel, díszítési és összeállítási technikákkal létrehozott alkotás, amely ötvözi a textil– és a bőrművesség tanult ismeretanyagát. A vizsgamunka lehet: – használati– és ajándéktárgy, – öltözék, öltözék–kiegészítő, – ékszerkollekció, – a lakáskultúra elem, – tértextil, térplasztika. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek.

324

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan készített textil– vagy bőrműves tárgy. A vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióval rendelkező, a tanuló által készített tervvázlat alapján szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – textilkép, – tarisznya, erszény, – öltözetdarab: fejviselet, egyszerű lábbeli, – ékszer, öv. A textil– és bőrműves műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – a textil– és bőrművesség anyagai, eszközei, – a textil– és bőr felhasználási területei, – a tárgytervezés és –készítés szempontjai, folyamata, – textil– és bőrműves technikák, díszítési módok, – jelentéstartalom a tárgyakon, – a textil– és bőrművesség története, iparművészeti és népművészeti értékei, – textilből és bőrből készült alkotások a kortárs művészetben, a hagyományok továbbéltetésének lehetőségei a mai tárgykultúrában, – a textil– és a bőrművesség munkavédelmi és környezetvédelmi előírásai. A textil– és bőrműves műhelygyakorlat művészeti záróvizsga feladatai Művészeti záróvizsga A:) vizsgarész: I.) Alkotás: Tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész textil– vagy bőrműves tárgy vagy tárgycsoport. 1.) Kollázsolt anyagtársítással létrehozott használati tárgy. 2.) Lakástextília tervezése és kivitelezése szabadon választott technikával. 3.) Szövéskísérletek különféle anyagok felhasználásával. 4.) Motívumok átírása, és szövött technikával való megjelenítése. 5.) Ruhatervezés és kivitelezés fantáziadús anyaghasználattal. 6.) A pásztorművészet motívumkincsének felhasználásával mai funkcióhoz igazodó textília tervezése és kivitelezése. .7.) Összeállító és díszítő fűzéstechnikával használati tárgy készítése. 8.) Jelentéstartalom kifejezése a kárpitszövésnél alkalmazott technikák felhasználásával. 9.) Csomózott faliszőnyeg tervezése és kivitelezése 10.) Öltözet-kiegészítő tervezése és kivitelezése textil és bőr felhasználásával II.) Portfolió (rajzi, tervezési dokumentáció) Szemléltesse a benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a rajzi, tervezési feladat megoldásának menetét, fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek, stb.,). B.) vizsgarész I.) Alkotás: A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan készített textil– vagy bőrműves tárgy. 1.) Anyagtársítás kreatív textiltechnikák alkalmazásával.

325

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE 2.) „Kvázi”szövések létrehozása. 3.) Ruha-kiegészítők (öv, kesztyű, sál) tervezése és kivitelezése szabadon választott textiltechnikák alkalmazásával. 4.) Saját használatra szánt textil-vagy bőrtárgy elkészítése szabadon választott anyagok és technikák ötvözetével. 5.) Ajándék tárgy készítése alternatív megoldásmódok felhasználásával. C.) vizsgarész Szóbeli vizsga – tételsor alapján A textil-és bőrművesség természetes alapanyagai. A textil-és bőrművesség eszközei. Textilt megmunkálási technikák. Bőr megmunkálási technikák. a textil– és bőr felhasználási területei, a textiltárgy tervezés szempontjai, a textiltárgy kivitelezés folyamata, a bőrtárgy tervezés szempontjai a bőrtárgy kivitelezés folyamata textil– és bőrműves díszítési módok, jelentéstartalom a textil-és bőrtárgyakon, a textil– és bőrművesség története textilből és bőrből készült alkotások a kortárs művészetben, a hagyományok továbbéltetésének lehetőségei a mai tárgykultúrában, a textil– és a bőrművesség munkavédelmi és környezetvédelmi előírásai. A vizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelése: – funkciónak, műfaji sajátosságoknak megfelelő tervező, szerkesztő, modellező készség, – díszítő, stilizáló képesség, – a tervezéshez szükséges magyarázó–közlő rajz szintje, – a megfelelő munkafolyamatok megválasztása, – a textil– és bőrműves ismeretek gyakorlati alkalmazásának szintje, – műfaji sajátosságok megfelelő alkalmazása, – a vizsgatárgy összhatása, a funkció–forma–díszítmény összhangja. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szakszerűsége, pontossága, – kommunikációs készség.

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Munkaasztalok, székek

326

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Tároló szekrények, polcok Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltető anyagok (képek, könyvek, CD, DVD–k) Szövőállványok Szövőkeretek Egyszerű képkeretek, rámák Gyöngyszövő táblák Madzagszövő táblák Karmantyúszövő hengerek A szövéshez szükséges kiegészítő eszközök (vetélőfa, leverő, fonófa, ágacska) Varrógépek, varráshoz szükséges kéziszerszámok Varrópadok vagy fapofák Főzőlap, főzőedények Vasaló, vasalóállvány Műanyag kád, műanyag tálak Szárító eszközök Vágólapok Kéziszerszámok: textil– és bőrvarró tűk, ollók, kések, árak, lyukasztók, mintázó és poncoló vasak, szálvágó, vékonyító, varrásjelölő, kalapácsok, fogók, fűrészek, reszelők, csiszolók, asztali satuk, körzők, vonalzók, mérőeszközök, ecsetek, nyomóhengerek Vizes blokk Munkabiztonsági berendezések Környezetvédelmi berendezések

VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK

NÉPMŰVÉSZET

A népművészet tantárgy célja a hagyományos magyar népi kultúra átfogó rendszerének megismertetése, a hagyomány értékeinek bemutatásával a múlt öröksége iránti tisztelet, megbecsülés kialakítása, a múlt és a jelen összefüggéseinek felfedeztetése, mindezzel a személyiség formálódásának pozitív irányba terelése. A tantárgy feladata a tantárgy iránti nyitottság kialakítása, az általános néprajzi, népművészeti ismeretek átadása. Feladata emellett a hagyományos népi kultúra és értékrendszer bemutatásával a mindennapi élet kérdéseire, problémáira való válaszkeresés, a közösségi érzés mélyítése, az egyén helyének, szerepének tudatosítása, a hovatartozás–tudat, a szülőföldhöz való kötődés erősítése, értelmi és érzelmi ráhatással a személyiség fejlesztése, az esztétikai, etikai élmény– és ítélőképesség, az empátia és a tolerancia mélyítése. A népművészet tantárgy oktatása szorosan kötődik a művészeti képzés programjához, a vizuális alkotó gyakorlattal, valamint a műhelyekben folyó elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátításával párhuzamosan nyújt ismereteket, ugyanakkor igyekszik kapcsolatot találni a társművészetek felé is. A népművészet tantárgy szabadon választható, emellett tananyagtartalma szervesen beépíthető a többi tantárgy oktatási folyamatába is.

327

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – A hagyományok felelevenítésével, bemutatásával tantárgy iránti nyitottság kialakítása. – A tananyag elsajátíttatása során élményszerű megismerés, tapasztalatszerzés biztosítása, valamint a közösségi érzés kialakítása, mélyítése. Tananyag Népművészet ismeretek Népi gyermekjátékok típusai Közösségi élmény, a játék során betöltött szerepek Népköltészeti alkotások Cselekmények, érzelmek, jó és rossz Feladatcsoportok Népi gyermekjátékok – Mondókák – Mozgásos játékok – Vonulások – Párválasztó játékok, körjátékok – Szellemi játékok – Hagyományos játéktevékenységek felelevenítése Népköltészet – Népmesék – Népdalok – Találós kérdések Követelmény A tanuló ismerje: – a népi gyermekjátékok néhány fajtáját, – a népköltészet néhány alkotását. Legyen képes: – nyitottan viszonyulni a hagyományokhoz.

2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A hagyományok felelevenítésével, bemutatásával tantárgy iránti nyitottság kialakítása, mélyítése. – A tananyag elsajátíttatása során élményszerű megismerés, tapasztalatszerzés biztosítása, valamint a közösségi érzés kialakítása, erősítése.

328

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

Tananyag Népművészet ismeretek Népi gyermekjátékok típusai Játékkészítés, csapatszellem, szabályok Jeles napok, naptári ünnepek Szereplők, események, szokástárgyak Feladatcsoportok Népi gyermekjátékok – Eszközös játékok – Ügyességi és sportjátékok – Hagyományos játéktevékenységek felelevenítése Naptári ünnepek – Kiemelkedő őszi ünnepek – Kiemelkedő téli ünnepek – Kiemelkedő tavaszi ünnepek – Kiemelkedő nyári ünnepek – A szokások felelevenítése Követelmény A tanuló ismerje: – a népi gyermekjátékok néhány fajtáját, – a kiemelkedő jeles napok fontosabb szokásait. A tanuló legyen képes: – nyitottan viszonyulni a hagyományokhoz.

3. évfolyam Fejlesztési feladatok – A hagyományos magyar népi kultúra emlékeinek megismertetése, a múlt öröksége iránti érdeklődés mélyítése. – A népköltészeti alkotások, a népi hitvilág és a gyermekjátékok jellemzőinek bemutatása, rajtuk keresztül az érzelmi és erkölcsi érzékenység árnyalása, a közösségi szerepek felismertetése, mindezzel a személyiség formálódásának pozitív irányba terelése. Tananyag Népművészet ismeretek Múlt, és jelen, a népi kultúra A közösség és a hagyomány szerepe Népköltészeti alkotások: a népmese, a népmonda, a népdal jellemzői Hiedelemvilág, magyarázatkeresés Népi gyermekjátékok, a játékok szerepe, típusai Feladatcsoportok

329

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A népi kultúra, népi közösség – Múlt és jelen egymásra épülése – A hagyomány, a hagyományozódás folyamata, fontossága – A népi kultúra mibenlétének körvonalazása – A közösség szerepe az ember életében – A közösségi érzés, hovatartozás–tudat felkeltése a tanulókban Népköltészet – A népköltészet sajátosságai – Mesemondók, a mesemondás alkalmai – A népmese: a népmesék szereplői, mesei cselekmények – A mese világképe, jellegzetes mesei elemek – A népmonda: valóságra épülés, magyarázatkeresés – Népi bölcsességek: szólások, közmondások – Játékos kedv: mondókák, találós kérdések – Események és érzelmek a népdalokban Népi hitvilág – A népi hitvilág – Világképek – Hiedelemalakok – Mágikus cselekmények – Hiedelmek a mindennapokban és a népköltészeti alkotásokban Népi gyermekjátékok – A gyermekjáték szerepe – Csoportba tartozás – feladatok, szerepek – A játékok típusai – Felnőttek játékai a gyermekekkel – Fiúk és lányok játékai – Szellemi és mozgásos játékok – Eszközös és eszközkészítő játékok – Szokások, hagyományok megjelenése gyermekjátékokban – A hagyományos játéktevékenységek felelevenítése Követelmény A tanuló ismerje: – a hagyományok szerepét, – a népi hitvilág, a népköltészet alapjait. Legyen képes: – a népi kultúra értékeinek befogadására.

4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A magyar népi kultúra emlékeinek megismertetése, a múlt öröksége iránti érdeklődés mélyítése.

330

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Az emberélet fordulóinak és a jeles napok jellemzőinek bemutatása, rajtuk keresztül az érzelmi és erkölcsi érzékenység árnyalása. – A hagyományok és a közösség szerepének, működésének felismertetése, mindezzel a személyiség formálódásának pozitív irányba terelése. – A népszokások és a saját környezetük szokásainak megfigyelésével az elemző és összehasonlító képesség fejlesztése.

Tananyag Népművészet ismeretek A néprajz mibenléte Ünnep és hétköznap. Az ünnep jellemzői Népszokások Jeles napok, naptári ünnepek Népi közösségek, a közösség szerepe az ember életében Az emberélet fordulói: születés, gyermekkor, felnőtté válás, házasság Feladatcsoportok A néprajz – A népi kultúra fogalma, területei – A hagyomány fogalma, a hagyományozódás kérdésköre – Múlt és jelen egymásra épülése Népszokások – Jeles napok – Hétköznapok és ünnepek – A tavaszi ünnepkör fontosabb ünnepei – A nyári ünnepkör fontosabb ünnepei – Az őszi ünnepkör fontosabb ünnepei – A téli ünnepkör fontosabb ünnepei – A jeles napokhoz kapcsolódó népköltészeti alkotások, dramatikus jelenetek, hiedelmek, mágikus tevékenységek, szokástárgyak Az ember életének fordulói – Az egyén és a közösség viszonya – A közösségi értékrend – Család, nagycsalád – Csoportba tartozás – feladatok, lehetőségek – Életút a közösségen át – Születés, gyermekkor – A hagyomány, a hagyományokba való belenevelődés folyamata – A gyermekjáték szerepe, felkészülés a felnőtt életre – Ifjúkor – Lakodalom, házasság – Az emberélet fordulóihoz kapcsolódó fontosabb szokások, népköltészeti alkotások, dramatikus jelenetek, hiedelmek, mágikus tevékenységek Követelmény

331

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A tanuló ismerje: – a néprajz, a népi kultúra területeit, – az egyén és a közösség viszonyát, a hagyományok szerepét, – a szellemi kultúra területeit, a népszokások alapjait. Legyen képes: – a népi kultúra értékeinek befogadására, – a megismert népi hagyományokat és saját tapasztalatait összehasonlítani.

5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A hagyományok bemutatásával a múlt öröksége iránti tisztelet mélyítése. – A népi építészet és a népi gazdálkodás jellemzőinek megismertetése, általuk a népi kultúra az élet minden területét átfogó rendszerének felismertetése, a természet és az ember kölcsönhatásainak felfedeztetése, valamint az ember termelő munkája iránti megbecsülés kialakítása. – A régi és a mai viszonyok egymás mellé állításával, saját környezetük megfigyelésével, az elemző és összehasonlító képesség fejlesztése. – A hagyományok és a közösség működésének példájával a személyiség formálódásának pozitív irányba terelése. Tananyag Népművészet ismeretek A népi építészet: településtípusok, építmények, lakhely, alaprajz A ház berendezése, bútorfajták Életmód, munka, munkamegosztás A népi gazdálkodás fajtái: az állattartás és a földművelés Feladatcsoportok A népi építészet – A természeti viszonyok hatása az építkezésre – A települések fajtái. A falu és a város – A népi építészet jellemzői: az építkezés alapvető anyagai, technikái – Az építkezés, mint közösségi munkaalkalom – Lakóházak, gazdasági épületek – Alaprajz, a jellegzetes háromosztatú ház A ház berendezése – A bútorok típusai, a bútortörténet érdekességei – A helyiségek jellegzetes berendezési módjai – A bútorok és a berendezés jelfunkciója – A népi építészethez, berendezéshez fűződő jellegzetes népköltészeti alkotások, népszokások, hiedelmek

332

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A népi gazdálkodás – A munka szerepe a közösségi értékrendben – A közösség munkamegosztása – férfi és női munkák – A „minden hasznosításának” elve – A természeti környezet és az életmód összefüggései Állattartás – Az állattartás szerepe, fajtái, fontosabb munkafolyamatai – A pásztorkodás – A termelt javak feldolgozása – Az állattartáshoz kapcsolódó népszokások, jeles napok, hiedelmek, mágikus tevékenységek Földművelés – Az földművelés szerepe, fajtái, fontosabb munkafolyamatai – Termények, a termelt javak feldolgozása – A földműveléshez kapcsolódó népszokások, jeles napok, hiedelmek, mágikus tevékenységek Követelmény A tanuló ismerje: – a népi kultúra területeit, – a gazdálkodás szerepét, alapjait, – a természet és az életmód alapvető összefüggéseit, – a népi építészet fontosabb jellemzőit. Legyen képes: – a népi kultúra értékeinek befogadására, – a természet és a népi kultúra közti összefüggések felismerésére, – a megismert népi hagyományok, valamint a mai kor és saját tapasztalatai közt párhuzamot vonni.

6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A hagyományok bemutatásával a múlt öröksége iránti tisztelet mélyítése. – A népi kultúra az élet minden területét átfogó rendszerének felismertetése. – A tárgyalkotó tevékenység, a céhes hagyományok bemutatásával az ember termelő munkája iránti megbecsülés kialakítása. – A régi és a mai viszonyok egymás mellé állításával, saját környezetük megfigyelésével, az elemző és összehasonlító képesség fejlesztése. – A hagyományok példájával a személyiség formálódásának pozitív irányba terelése. Tananyag Népművészet ismeretek A népi kézműves tárgyalkotás szerepe, jellemzői A tárgyak csoportjai a felhasználási területek alapján Kézműves mesterségek kialakulása Fával, agyaggal, textillel, bőrrel és fémmel dolgozó mesteremberek

333

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Céh, céhszervezet Feladatcsoportok A hagyományos tárgyalkotás – Az ember tárgykészítő tevékenysége, a tárgykészítés szerepe, területei – A hagyományos tárgyalkotás alapvető szempontjai – A tárgykészítés fontosabb alapanyagai – A tárgyak jelző értéke, mágikus funkciója – Háztartási és gazdasági eszközök A tárgyalkotás munkaformái – Önellátás – Kézműves mesterségek – Céhszervezet, céhes hagyományok Kézműves mesterségek – Faművesség – Agyagművesség – Textilművesség – Bőrművesség – Fémművesség – Egyéb mesterségek – A mesterségek alapjai, jellegzetes tárgyalkotási területek – Céhtörténeti érdekességek Vizsgamunka készítése – Rajzokkal illusztrált néprajzi gyűjtőmunka Követelmény A tanuló ismerje: – a népi kultúra területeit, a hagyományok szerepét, – tárgyalkotás szerepét, területeit, fontosabb jellemzőit, – a kézműves mesterségek fajtáit, alapjait. Legyen képes: – a népi kultúra értékeinek befogadására, – az ember, a természet, a tárgyi és a szellemi kultúra közti összefüggések megértésére, – a megismert népi hagyományok, valamint a mai kor és saját tapasztalatai közt párhuzamot vonni. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a néprajz, a népi kultúra fogalmát, területeit, – az egyén és a közösség viszonyát, a hagyományok szerepét, – a szellemi kultúra területeit, a népszokások, a népi hitvilág, a népköltészet alapjait, – a természet és az életmód alapvető összefüggéseit, – tárgyalkotás szerepét, területeit, – a népi építészet fontosabb jellemzőit. A tanuló legyen képes: – a népi kultúra értékeinek befogadására,

334

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – az ember, a természet, a tárgyi és a szellemi kultúra közti összefüggések megértésére, – a megismert népi hagyományok, valamint a mai kor és saját tapasztalatai közt párhuzamot vonni.

A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Népművészet max. 45 perc A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Népművészet max. 15 perc A vizsga tartalma 1. A népművészet írásbeli vizsga tartalma: Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen a tanuló néprajzi ismerete: néprajzi alapfogalmakról, népszokásokról, népköltészetről, hitvilágról, életmódról, a hagyományos tárgyalkotásról megszerzett tudása. A népművészet írásbeli vizsga két vizsgarészből tevődik össze: A) Rajzokkal illusztrált néprajzi gyűjtőmunka. A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott feladat megoldásának lépéseit, a tanuló adott témában szerzett ismereteit, egyéni gyűjtőmunkáját. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Népművészeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga helyszínén és ideje alatt. Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen a tanuló népszokásokról, népköltészetről, hitvilágról, életmódról megszerzett ismerete. A tesztlap a szóbeli vizsga tételsorára épül. 2. A népművészet szóbeli vizsga tartalma: – a néprajz kutatási tárgya, a népi kultúra fogalma, a hagyomány fogalma, – a hagyományozódás kérdésköre, az egyén és közösség viszonya, – népszokások (jeles napok, az emberélet fordulói), – népi hitvilág, világkép, – a népköltészet, (népmesék, népmondák, népdalok...), – gyermekjátékok, – természet harmonikus életmód, gazdálkodás, közösségi munkamegosztás, munkaalkalmak–hoz kapcsolódó szokások, hiedelmek, – népi építészet, a parasztház berendezése, bútorai, a belső terek funkciói, – hagyományos tárgyalkotás helye és szerepe a népéletben, szokásokban.

335

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A szóbeli vizsga tételsora: 1. Népi gyermekjátékok típusai 2. Népköltészeti alkotások: a népmese, a népmonda, a népdal jellemzői 3. Hiedelemvilág, világkép 4. Ünnep és hétköznap. Az ünnep jellemzői 5. Jeles napok, naptári ünnepek 6. Az emberélet fordulói: születés, gyermekkor, felnőtté válás, házasság 7. A népi építészet: településtípusok, építmények, lakhely, alaprajz 8. A ház berendezése, bútorfajták 9. Életmód, munka, munkamegosztás 10. A népi gazdálkodás fajtái: az állattartás és a földművelés 11. A népi kézműves tárgyalkotás szerepe, jellemzői 12. A tárgyak csoportjai a felhasználási területek alapján 13. Kézműves mesterségek kialakulása A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekből mérhető legyen, hogy a tanuló az életkori sajátosságainak megfelelően milyen szinten: – tud eligazodni a népköltészet világában, – ismeri a szokások és a hiedelmek helyét és szerepét a népéletben, – ismeri a karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepkör alapjait, – ismeri az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokat, – ismeri a munkaalkalmakat, a hozzájuk kapcsolódó szokásokat, népköltészeti alkotásokat, hiedelmeket, – tájékozott a népi építészet, a hagyományos tárgy– és környezetkultúra világában, A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése – megfigyelő, értelmező készség, – összehasonlító, összegző készség, – feladatmegoldó készség, – tárgyismeret, – helyes fogalomhasználat, – tárgyelemző készség. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága.

Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok

336

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A hagyományos szellemi és anyagi kultúra emlékeinek bemutatásával a múlt öröksége iránti tisztelet kialakítása. – Az ember tárgyalkotó tevékenységének területeinek (famunkák, fonható szálasanyagok, népi kerámiák) megismertetése, tanulmányozásukkal a kézműves tevékenységek megbecsülésének kialakítása, mélyítése. – A népművészeti emlékek, a díszítőművészet megismertetésével az értékrend árnyalása, tudatos tárgykultúra létrehozása iránti igény felkeltése, az esztétikai érzékenység fejlesztése. Tananyag Népművészet ismeretek A népművészet általános jellemzői Művészet a folklórban Népzene, néptánc, dramatikus szokások A tárgyalkotó népművészet A népi díszítőművészet jellemzői Famunkák, fonható szálasanyagok, népi kerámiák: jellegzetes tárgytípusok és technikák Feladatcsoportok A népművészet – A népművészet fogalma, általános jellemzői – Népművészet a szellemi és tárgyi kultúrában – Kollektív művészet, közösségi értékrend – Információhordozó szerep, jelentéstartalom a népművészetben Népzene, néptánc – A népi hangszerek jellegzetes típusai – A népzene jellegzetességei – Jellegzetes tánctípusok – Férfi és női táncok, páros táncok – Táncalkalmak Dramatikus szokások – A népi színjátszás alapvető jellemzői – Dramatikus szokások alkalmai A népművészet motívumrendszere – A népi díszítőművészet jellegzetességei, a díszítmények funkciói – A népművészet motívumrendszere, motívumtípusok – A kompozícióépítés jellegzetességei – A népművészet színvilága – Jelentéstartalom, hiedelmek, szokások a motívumokhoz kapcsolódóan Famunkák, fonható szálasanyagok – A fa felhasználási területei – A fa alapvető megmunkálási és díszítési technikái – A pásztorfaragás sajátos tárgyai, motívumkincse – A bútorkészítés jellegzetességei – Kapufaragás – Vessző–, gyékény–, szalma– és csuhémunkák – Felhasználási területek, tárgytípusok

337

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Jellegzetes munkafolyamatok – A tárgyakhoz fűződő jelentéstartalom, szokások, hiedelmek Népi kerámia – A kerámiakészítés munkafolyamata – Alapvető formázási és díszítési technikák, motívumkincs – A kerámiák típusai, funkciói – A kerámia tárgyakkal kifejezett jelentéstartalom, hozzájuk fűződő szokások, hiedelmek Követelmény A tanuló ismerje: – a népművészet ágait, – a tárgyi és a szellemi kultúra területeit és kapcsolatukat, – a népi kézműves tárgyalkotás tanult területeit: famunkák, fonható szálasanyagok, népi kerámiák jellemzőit, – a díszítőművészet eszközrendszerét. Legyen képes: – a népművészet tárgyainak vizsgálatára, elemzésére, – megadott szempontok alapján önálló gyűjtőmunkára, – a sajátjától eltérő kultúra, gondolkodásmód elfogadására.

8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A hagyományos magyar népi kultúra emlékeinek bemutatásával a múlt öröksége iránti tisztelet kialakítása. – Az ember tárgyalkotó tevékenységének újabb területeinek megismertetése (népi bőrmunkák, textilmunkák és egyéb tárgyalkotási területek), tanulmányozásukkal a kézműves tevékenységek megbecsülésének kialakítása, az értékrend árnyalása, tudatos tárgykultúra létrehozása iránti igény felkeltése. – A népművészeti emlékek megismertetésével az esztétikai érzék fejlesztése. Tananyag Népművészet ismeretek A tárgyi népművészet Népi bőrművesség Népi textíliák, népviselet Egyéb kézműves területek Az anyagok előállítása és feldolgozása Jellegzetes tárgytípusok és technikák Feladatcsoportok Népi bőrmunkák – A bőrkikészítés alapjai – A bőr felhasználási területei, bőrműves tárgytípusok – Jellegzetes munkafolyamatok, készítési és díszítési technikák

338

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A bőrmunkákkal kifejezett jelentéstartalom, hozzájuk fűződő szokások, hiedelmek Népi textíliák – A népi textíliák alapanyagai – A kendermunka és a gyapjúfeldolgozás alapjai – A szövés – fonás anyagai, eszközei, munkafolyamatuk – A szövés mintakincse – A népi hímzések – Jellegzetes színvilág, motívumkincs, kompozíciók – A kékfestés – Alapvető munkafolyamatok – Motívumkincs, mintafák – A népi textíliák felhasználási területei – A népi textíliákkal kifejezett jelentéstartalom, hozzájuk fűződő szokások, hiedelmek A népviselet – A viselet elemei – A ruházat jellemzői – Fejviselet, hajviselet fajtái, jellemzői – Lábbeli típusok – Öltözet–kiegészítők, ékszerek fajtái, jellemzői – A viselet, mint jelrendszer, a közösséghez tartozás kifejeződése az öltözeten keresztül – Öltözetdarabokhoz kapcsolódó szokások és hiedelmek Egyéb kézműves tevékenységek – Mézesbábosság – Mintaformák – Tojásfestés – A tojás, mint szimbólum – Egyéb kézműves tevékenységek – A tárgyakhoz fűződő szokások, hiedelmek Követelmény A tanuló ismerje: – a népművészet ágait, – a tárgyi és a szellemi kultúra területeit és kapcsolatukat, – a népi kézműves tárgyalkotás tanult területeit: a népi bőrmunkák, textilmunkák és egyéb tárgyalkotási területek jellemzőit, – a díszítőművészet eszközrendszerét. Legyen képes: – a népművészet tárgyainak vizsgálatára, elemzésére, az esztétikai értékek felismerésére és megfogalmazására, – megadott szempontok alapján önálló gyűjtőmunkára, – a sajátjától eltérő kultúra, gondolkodásmód elfogadására.

9. évfolyam Fejlesztési feladatok

339

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A hagyományos magyar népi kultúra átfogó rendszerének, értékeinek bemutatásával a múlt öröksége iránti tisztelet, megbecsülés kialakítása. – A természet, a társadalom és az ember kapcsolatának elemzésével az összefüggések felismertetése. – A néprajzi tájegységek tanulmányozásával (Dunántúl, Alföld, Északi–középhegység néprajzi tájegységei) a szülőföldhöz való kötődés erősítése, a közösségi érzés mélyítése, a humánus magatartás, az elfogadás, a tolerancia kialakítása, fejlesztése. – A népművészeti emlékek tanulmányozásával a változások folyamatának felismertetése az esztétikai, etikai élmény– és ítélőképesség mélyítése. – A néprajzi gyűjtőmunka által az önművelés lehetőségeinek elsajátíttatása. Tananyag Népművészet ismeretek A népművészet történeti változásai A stíluskorszakok jellemzői Néprajzi tájegységek Dunántúl, Alföld, Északi–középhegység néprajzi tájegységei A tájegységek jellegzetes népi kultúrája A néprajzi gyűjtőmunka, a könyvtárazás alapjai Feladatcsoportok A népművészet stíluskorszakai – A népművészet általános jellemzői – A népművészet stíluskorszakai – Régi stílus – Új stílus – Legújabb stílus – A stíluskorszakok kialakulásának háttere – Az egyes korszakok jellegzetes tárgykultúrája, díszítőművészete Néprajzi tájegységek – Közösségi értékrend – Egyén és közösség viszonya, a közösségbetartozás kifejeződése – Centrális és peremhelyzet – A népi kultúra táji tagolódása, a magyarországi tájegységek – Dunántúli tájegységek – Az Alföld tájegységei – Az Északi–középhegység tájegységei – Fontosabb tájegységek tanulmányozása: – Földrajzi elhelyezkedés – A természeti környezet, jellegzetes életmód – A táj szellemi kultúrájának érdekességei – A táj jellegzetes népművészete – tárgykultúrája, díszítőművészete – Kiemelkedő kézműves tevékenységek, fontosabb központok – Irányított gyűjtőmunkák

340

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Követelmény A tanuló ismerje: – a népművészet területeit, – a tárgyi és a szellemi kultúra területeit és kapcsolatukat, – a népművészet korszakait, a népi kézműves tárgyalkotás területeit, – a népművészet tanult tájegységeit: Dunántúl, Alföld, Északi–középhegység fontosabb néprajzi tájegységeit, – az alapvető néprajzi szakirodalmat. Legyen képes: – a népművészet értékeinek felismerésére és megfogalmazására, – megadott szempontok alapján önálló gyűjtőmunkára, – az empátiára, a sajátjától eltérő kultúra, gondolkodásmód elfogadására. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A hagyományos magyar népi kultúra átfogó rendszerének, értékeinek bemutatásával a múlt öröksége iránti tisztelet, megbecsülés kialakítása, a múlt és a jelen összefüggéseinek felfedeztetése. – A régi és a mai szemlélet egymás mellé állításával mindennapi élet kérdéseire, való válaszkeresés, a problémamegoldó képesség fejlesztése. – A természet, a társadalom és az ember kapcsolatának elemzésével az egyén helyének, szerepének tudatosítása. – A néprajzi tájegységek (a magyar nyelvterület határainkon túli tájegységei), valamint a saját környezetük, lakóhelyük hagyományainak tanulmányozásával a hovatartozás–tudat, a szülőföldhöz való kötődés erősítése. – A közösségi érzés mélyítése, a humánus magatartás, az elfogadás, a tolerancia kialakítása, fejlesztése. – A néprajzi gyűjtőmunka által az önművelés lehetőségeinek elsajátíttatása. Tananyag Népművészet ismeretek Néprajzi tájegységek A magyar nyelvterület határainkon túli tájegységei A saját tájegység tanulmányozása A tájegységek jellegzetes népi kultúrája A közösség és az értékrend változása. A népi iparművészet kialakulása Hagyományápolás, értékmegőrzés Néprajzi szakirodalom A néprajzi gyűjtőmunka, a könyvtárazás alapjai

Feladatcsoportok A határainkon túli magyarság – A népi kultúra táji tagolódása – A magyar nyelvterület határainkon túli tájegységei – Földrajzi elhelyezkedés, történelmi háttér

341

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A természeti környezet, az életmód jellemzői – A táj szellemi kultúrájának érdekességei – A táj jellegzetes népművészete – tárgykultúrája, díszítőművészete – Kiemelkedő kézműves tevékenységek, fontosabb központok – A közösségbetartozás kifejeződése – Alkalmazkodás, asszimiláció, identitás – Irányított gyűjtőmunkák A saját tájegység népművészete – Elhelyezkedés, természetföldrajzi adottságok, életmód, gazdálkodás – A táj jellegzetes népművészete, tárgykultúrája, díszítőművészete – A szellemi kultúra sajátosságai – A táj fontosabb központjai – Irányított gyűjtőmunkák Népi iparművészet – A hagyományos közösségek felbomlása – A népi iparművészet jellemzői – Változások, átfogalmazva beépítés – új igényekhez való igazodás – Érték, stílus és a használó ember összhangja – A népi kultúra, a népművészet továbbélési lehetőségei – A hagyományok és a közösségi értékek szerepe napjainkban – A hagyományápolás lehetőségei – Intézmények, rendezvények a népi kultúra szolgálatában –Néprajzi szakirodalom: könyvek, folyóiratok Rendszerezés – A népi kultúráról tanultak áttekintése, rendszerezése – A tárgyelemzésről és a gyűjtőmunkáról tanultak áttekintése Vizsgamunka készítése – Rajzokkal illusztrált tárgyelemzés, műleírás Követelmény A tanuló ismerje: – a népművészet fogalmát, területeit, – a népi közösségek működésének és értékrendjének alapjait, – a tárgyi és a szellemi kultúra területeit és kapcsolatukat, – a népművészet tanult tájegységeit: a magyar nyelvterület határainkon túli tájegységeit és a saját tájegységét, – a népi iparművészet jellemzőit, – a hagyományápolás lehetőségeit, – az alapvető néprajzi szakirodalmat. Legyen képes: – a népművészet tárgyainak vizsgálatára, elemzésére, az esztétikai értékek felismerésére és megfogalmazására, – az egyes tárgyak funkcióját, helyét a népi kultúrában meghatározni, – megadott szempontok alapján önálló gyűjtőmunkára, – az empátiára, a sajátjától eltérő kultúra, gondolkodásmód elfogadására.

342

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a népművészet fogalmát, területeit, – a népi közösségek működésének és értékrendjének alapjait, – a tárgyi és a szellemi kultúra területeit és kapcsolatukat, – a népművészet korszakait, a népi kézműves tárgyalkotás területeit, – a magyar nép, és a népművészet táji, történeti tagolódását, – a díszítőművészet eszközrendszerét, – az alapvető néprajzi szakirodalmat. A tanuló legyen képes: – a népművészet tárgyainak vizsgálatára, elemzésére, az esztétikai értékek felismerésére és megfogalmazására, – az egyes tárgyak funkcióját, helyét a népi kultúrában meghatározni, – megadott szempontok alapján önálló gyűjtőmunkára, – az empátiára, a sajátjától eltérő kultúra, gondolkodásmód elfogadására.

A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Népművészet max. 60 perc A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Népművészet max. 20 perc A vizsga tartalma 1. A népművészet írásbeli vizsga tartalma Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen a tanuló népművészeti ismerete: a népművészetről, a hagyomá nyos népi kézműves tárgyalkotó tevékenységekről, mesterségekről megszerzett tudása. A népművészet írásbeli vizsga két vizsgarészből tevődik össze: A) Rajzokkal illusztrált tárgyelemzés, műleírás. A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott tárgyelemző feladat megoldásának lépéseit, a tanuló adott témában megszerzett ismereteit, egyéni gyűjtőmunkáját, tárgyleírását. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Népművészeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga helyszínén és ideje alatt. Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen a tanuló népművészeti ismerete, tárgyelemző jártassága, a népművészet ágairól, azok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudása.

343

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A tesztlap a szóbeli vizsga tételsorára épül. 2. A népművészet szóbeli vizsga tartalma: – a népművészet fogalma, a népművészet korszakai, – a hagyományos tárgyalkotás természeti, társadalmi, gazdasági meghatározói, – a hagyományos tárgyak esztétikuma, a tárgyak megjelenését meghatározó összetevők (funkció, anyag, méret, technika, forma, díszítés) összefüggései, – a népművészet motívumrendszere, a tárgyakkal kifejezett jelentéstartalom, – szőttesek, népi hímzések, kékfestés, – a népviselet fogalma, a viselet elemei, a viselet jelentéstartalma, – bőrművesség területei, tárgytípusai, hagyományai,, – a fazekasság tárgytípusai, hagyománytárgyai, a magyar lakta területek fazekas központjai, – a faművesség sajátos tárgyai, a tárgyak motívumkincse, – vessző–, gyékény–, szalma–, csuhé megmunkálásának hagyományai, – mézesbábosság, tojásfestés, – a népi kultúra táji tagolódása, – a Dunántúl, Alföld, Felföld és Erdély legfontosabb tájegységeinek népművészete, valamint lakhelyének hagyományai, – a népművészet továbbélése, a hagyományápolás lehetőségei. A szóbeli vizsga tételsora: 1. A népi díszítőművészet jellemzői 2. Famunkák, fonható szálasanyagok, népi kerámiák: jellegzetes tárgytípusok és technikák 3. Népi bőrművesség 4. Népi textíliák, népviselet 5. Az anyagok előállítása és feldolgozása 6. Dunántúl, Alföld, Északi-középhegység néprajzi tájegységek jellemzői 7. A saját tájegység tanulmányozása 8. A közösség és az értékrend változása. A népi iparművészet kialakulása 9. Hagyományápolás, értékmegőrzés A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekből mérhető legyen, hogy a tanuló milyen szinten: – ismeri népművészet mibenlétét, motívumrendszerét, korszakait, ágait és alkotásait, – ismeri a fa–, bőr–, textilművesség és népi fazekasság jellemzőit, – ismeri a magyar nyelvterület legfontosabb tájegységeinek népművészetét, – tud eligazodni a tárgy– és környezetkultúra világában, – tudja elemezni a megismert tárgyakat, – tud összehasonlító elemzéseket végezni, – tudja rendszerezni a népi kultúráról megszerzett ismereteit, – tudja kifejezni művészeti és esztétikai élményeit. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése – megfigyelő, értelmező készség,

344

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – összehasonlító, összegző készség, – feladatmegoldó készség, – tárgyismeret, – fogalomismeret, – tárgyelemző készség. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kommunikációs készség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltető anyagok (szakkönyvek, folyóiratok, CD, DVD–k)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET A művészettörténet tantárgy célja a tanuló érdeklődésének felkeltése, érzékennyé és nyitottá tétele a műalkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására. A tanuló világos kifejező– és érvelési képességének fejlesztése a közös műelemzéseken és az egyes korokra jellemző legfontosabb stílusirányzatokon keresztül. A már megismert művészettörténeti korok új összefüggésbe helyezése, a korszakok formanyelvének, stílusjegyeinek vizsgálata. Célja továbbá a művészettörténet emlékanyagában való eligazodás elősegítése, az ismeretek beépítése a tanuló életébe és munkájába az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozásával, az anyagok, műfajok, technikák, eljárások megismerésével. A tantárgy feladata a világkép és a képzőművészet viszonyának megismertetése. A művészet kultúrában és társadalomban betöltött szerepének bemutatása, a művészet folytonosságának és korról korra változó jellegének feltárása, az egyes művészettörténeti korok jellemző stílusjegyeinek összehasonlítása. Feladata továbbá a kortárs művészet hagyományokhoz való viszonyának bemutatása a művészeti ágak kapcsolatának, érzékeltetése a műfajhatárok elmosódásának és a műfajok közötti közlekedés lehetőségeinek, megmutatásával. Az önálló tájékozódás képességének, az ismeretszerzés igényének kialakítása. Jelentős műemlékek, múzeumok, gyűjtemények, kiállítások látogatásával a szűkebb környezet iránti elkötelezettség előhívása. A művészetek formanyelvének, a legjellemzőbb kifejezőeszközöknek és komponálásmódoknak megismertetése, a művészettörténet nagy alkotóinak és jellemző alkotásainak bemutatása az őskortál napjainkig. A művészettörténet tantárgy oktatása szorosan kötődik a művészeti képzés programjához, a vizuális alkotó gyakorlattal, valamint a műhelyekben folyó elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátításával párhuzamosan nyújt ismereteket, ugyanakkor igyekszik kapcsolatot találni a társművészetek felé is. A tantárgy szabadon választható, emellett tananyagtartalma szervesen beépíthető a többi tantárgy oktatási folyamatába is.

Alapfokú évfolyamok

345

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

3. évfolyam Fejlesztési feladatok – A tanuló érdeklődésének felkeltése a műalkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására. – Közösen végzett műelemzéseken keresztül a művészet legkorábbi korszakaira jellemző legfontosabb stílusjegyek megismertetése. – Az ismeretszerzés igényének kialakítása, a művészet szerepének szemléltetése a különböző korszakokban és civilizációkban. Tananyag Bevezetés – A művészettörténet alapfogalmai – A művészettörténet helye és szerepe a tudományok között – A művészet vizuális nyelve – A képző– és iparművészet ágai, műfajai, jellemzői, kapcsolatuk, kölcsönhatásaik Őskor – Az emberré válás folyamata – A művészet kezdetei – Használati és kultikus tárgyak, ékszerek – a temetkezés legrégibb emlékei – Plasztikák, idolok, állatszobrok – Barlang– és sziklarajzok, festmények – A megalitikus kultúra emlékei Mezopotámia – A folyamközi birodalmak – Sumérok, akkádok, babiloniak, asszírok, perzsák Egyiptom – Az egyiptomi társadalom – Világkép, hitvilág – Az egyiptomi kultúra időrendi áttekintése – Az egyiptomi művészet konvenciói, stílusai, korszakai A Kínai Birodalom – A nagy dinasztiák időrendi áttekintése – Hiedelemvilág, az ősök kultusza – A Kínai Birodalom kultúrája: edények, plasztikák – Festészet, tájképfestés, kalligráfia Japán művészete – A természet erőinek és az ősöknek tisztelete, sintoizmus – Kínai befolyás, a buddhizmus elterjedése – A zen buddhizmus és a művészet – Teaszertartás, virágrendezés, tusfestészet India művészete – Indiai kultúrák, birodalmak áttekintése – A buddhizmus eszmerendszere, elterjedése – A hinduista hitvilág és kultúra

346

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Afrika művészete – Ősi birodalmak Fekete–Afrikában – A kultúrák sokfélesége – Az afrikai maszkok, mágia, ősök kultusza – Plasztika, bronzszobrászat A prekolumbiánus művészet – Korai földművelő kultúrák – Mítoszok, szertartás és építészet – A közép– és dél–amerikai indián kultúrák áttekintése Kréta és Mükéné – A minoszi kultúra: építészet, festészet, plasztika – Az akháj szellemiség, építészet Görög művészet – A görög kultúra nagy korszakainak áttekintése – A városállamok és a társadalom felépítése – Szellemiség, hitvilág, mitológia, tudományok, filozófia – Az építészet új nyelvezete, oszloprendek, épülettípusok – A szobrászat nagy korszakai – Festészet, vázafestészet A hellenizmus kora – Új kulturális áramlatok és a klasszikus hellén kultúra kapcsolata, ötvöződése Követelmény A tanuló ismerje: – az elemi kifejezési és ábrázolási módozatokat, és ismerje fel azokat konkrét műalkotásokban, – a tanult művészettörténeti korok, korszakok főbb stílusjegyeit, – a művészet különböző funkcióját és társadalmi szerepét az őskorban, a korai nagy kultúrákban és más földrészek művészetében, – az európai kultúra forrásait, bölcsőjét. Legyen képes: – az egyes művészettörténeti korokra, korszakokra jellemző stílusjegyek felismerésére, – a megismert művészettörténeti korok, korszakok időrendi áttekintésére, – a tanult korszakok műtárgyainak esztétikai és funkció–szempontú elemzésére, – a nem európai kultúrák művészetének megértéséhez szükséges szempontok és kulturális tényezők figyelembe vételére.

4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A tanuló világos kifejező képességének fejlesztése, a művészettörténet emlékanyagában való eligazodás biztosítása. – A tanuló felkészítése az önálló szóbeli műelemzésre az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozása, valamint az anyagok, műfajok, technikák, eljárások megismerése által. – Az önálló tájékozódás képességének és az ismeretszerzés igényének kialakítása.

347

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

Tananyag Az etruszkok – A római kultúra kezdetei, görög hatások – Az etruszk hitvilág, kultuszhelyek, sírépítmények Római művészet – Róma kialakulása, felemelkedése és hanyatlása – Új építészeti vívmányok, szerkezetek, épülettípusok – A szobrászat új feladatok előtt – a portré – Falfestmények, a jellegzetes római stílus kialakulása Késő római és bizánci művészet – A kereszténység eszmevilága, elterjedése – A latin ókeresztény és a görög bizánci építészet legfőbb jellemzői, sajátosságai – A mozaikművészet – A kereszténység és az állam – Egyházi táblakép–festészet, ikonok A népvándorlás korának művészete – A római birodalom bukása – A nomád népek életmódja, hitvilága – A honfoglaló magyarok művészete – A Karoling Birodalom művészete – Kultúra, vallás és képzőművészet Az Iszlám Birodalom művészete – Az iszlám kialakulása, felemelkedése, elterjedése – Az iszlám építészet főbb épülettípusai, stílusjegyei – A kalligráfia az iszlám művészetben A román kor művészete – A római katolikus egyház szerepe a kultúrában – Szerzetesek, zarándokok, kolostorok – Az egyházi építészet sokszínűsége – A kereszténység képi nyelve – Hódítások, keresztes hadjáratok A gótika – Gótikus építészet – gótikus katedrális – Üvegablakok, gótikus szobrászat – Az egyház megújhodása – A gótika sokszínűsége Európa országaiban Követelmény A tanuló ismerje: – a tanult művészettörténeti korok, korszakok főbb stílusjegyeit, – az európai kultúra első nagy korszakainak szellemi és társadalmi hátterét (antik mitológia, kereszténység), – a tárgy– és környezetkultúra alkotásait a tanult művészettörténeti korokban, korszakokban,

348

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – a római kortól a gótikáig a stílusok magyarországi vonatkozásait, itteni megjelenési formájukat, jelentőségüket, – azokat a múzeumokat, régészeti parkokat, műemlékeket, ahol személyesen tanulmányozhatja a tanult stílusok emlékeit. Legyen képes: – az egyes művészettörténeti korokra, korszakokra jellemző stílusjegyek felismerésére, – a megismert művészettörténeti korok, korszakok időrendi és térbeli áttekintésére, – művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban.

5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A tanuló figyelmének ráirányítása a világkép és a képzőművészet viszonyára, a művészet kultúrában és a társadalomban betöltött helyére, a művészet folytonosságnak és korról korra változó jellegének az egyes művészettörténeti korok jellemző stílusjegyeinek bemutatása. – Az önálló tájékozódás képességének, az ismeretszerzés igényének kialakítása, a kitartó, módszeres munkavégzésre való nevelés. – A művészet saját múltjához, hagyományához való viszonyának megismertetése. Tananyag A reneszánsz előzményei – trecento – Művészet az itáliai városállamokban – A szellemi megújulás első jelei – Vallási és világi építészet – A plasztika és festészet az új igények szolgálatában – Új stílus születése A korai reneszánsz – quattrocento – Kereskedők és mecénások – Új keresztény művészet – Vallási hagyomány és antik kultúra – A művészet és a természettudományok viszonya – Művészet és humanizmus Az érett reneszánsz – cinquecento – Az itáliai udvarok és az antik világ – Városi palotaépítészet és a megújuló egyházi építkezések – A pápaság és a művészetek – A reneszánsz művészet Itálián kívül A reneszánsz alkonya – manierizmus – A manierizmus fogalma, jellemző stílusjegyei – A manierizmus Itáliában, Spanyolországban és a Németalföldön A barokk művészet – A katolikus egyház diadala – Az új szellemiség hatása az egyházi építészetre, festészetre, szobrászatra – Európa világi építészete a királyi udvarokban

349

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A barokk festészet Itáliában, Spanyolországban – A holland festészet aranykora – Új témák, új megrendelők, új műfajok, portré, tájkép, életkép, csendélet A rokokó művészete – Művészi érzékenység, frivolitás, elegancia – A rokokó és a vallásos művészet – A rokokó portréművészete A klasszicizmus – Itáliai, görögországi és kis–ázsiai ásatások – Új művészet az antik világ bűvöletében – A klasszicizmus építészetének, szobrászatának, festészetének áttekintése A romantika – Szubjektivitás, erős érzelmi töltés – A napóleoni birodalom – A romantika az irodalomban, a filozófiában, a zenében – A romantika Európa országaiban A realizmus – Valóságfeltárás, társadalomkritika – A realista portréművészet és tájképfestészet Követelmény A tanuló ismerje: – a tanult művészettörténeti korok, korszakok főbb stílusjegyeit, – a művészettörténeti korok, korszakok legkiemelkedőbb alkotóit és jellemző alkotásait, – a tárgy– és környezetkultúra alkotásait a művészettörténeti korokban, korszakokban, – az egyes korszakok kultúrtörténeti és világnézeti hátterét, társadalmi vonatkozásait, – a reneszánsztól a realizmusig terjedő korszak változásainak jellemző törvényszerűségeit, célkitűzéseit, a művészeti tradícióhoz, a valósághoz, valamint az esztétikumhoz való viszonyát, – a tanult korszakok művészetének jellemző, kedvelt témáit és azok ikonográfiai változásait. Legyen képes: – az egyes művészettörténeti korokra, korszakokra jellemző stílusjegyek felismerésére, – a megismert művészettörténeti korok, korszakok időrendi áttekintésére, – művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban, – műalkotásokat elemezni tartalmi és formai szempontból.

6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A tanuló világos kifejező és érvelési képességének fejlesztése, az ismeretek a tanuló életébe és munkájába való beépülésének, felhasználhatóságának biztosítása. – Az összehasonlító elemzések során a korok, korszakok kapcsolatainak, kölcsönhatásainak, egymásra épüléseinek kiemelése. – A modern művészet létrejöttének, fő művészi és társadalmi problémáinak, kérdésfelvetéseinek megértetése.

350

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Tananyag Az impresszionizmus – Új utak, új művészi szabadság – Szemléleti forradalom a modern festészet történetében – Pillanatnyi benyomások, érzések, hangulatok Posztimpresszionizmus – Pointillizmus – Az ösztönök felszabadítása – A belső lényeg megragadása A századforduló építészete és képzőművészete – Ipari forradalom – új igények, új anyagok, új építészeti feladatok – A historizmus, akadémizmus, eklektika – Szecesszió – Szakítás, szembefordulás az akadémizmus világával A XX. század első fele – A klasszikus modernség, a klasszikus avantgarde irányzatai Expresszionizmus – A primitív művészet felfedezése A fauvizmus Kubizmus – A látvány felbontása mértani alapformákra – Autonóm képalkotás – Újítások az építészetben Organikus és funkcionalista építészet Futurizmus – Gépek kultusza. Mozgás, dinamizmus Absztrakt művészet – Utalásszerű kapcsolódás a külső tárgyi világhoz – Megszületik a nem ábrázoló, nem tárgyi és nem figurális művészet – Művészet a két világháború között Konstruktivizmus – Geometrikus alakzatok síkon és térben – Festészet, függőleges, vízszintes irányok, tiszta színek Dadaizmus – Antiművészet, a háború ellen, az esztétikai és erkölcsi konvenciók ellen – A konceptuális művészet előfutára Szürrealizmus – A belső felszabadítása, automatizmus Bauhaus – Az építőműhely. Előkurzus – kézműves mesterség – ipari formatervezés Művészet 1945–től napjainkig – A modernség megújhodása Absztrakt expresszionizmus – Felfokozott érzelmi hatások – Tasizmus, akciófestészet

351

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Pop art – Jóléti társadalom, reklámok, tömegtermékek, társadalomkritika Hiperrealizmus – Fényképszerű valósághűség Op–art, kinetikus művészet – Tiszta optikai hatások, tiszta szerkezetek – mozgás, fényeffektusok Minimal art, konceptual art – Gondolati tartalmak feltárása – A kreatív gondolat fontosabb, mint maga a mű Napjaink művészete – kortárs művészet – Land art, body art, performance, happening, totális művészet ... – Az építészet új útjai – A posztmodern változatai Vizsgamunka készítése – Műalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált műelemzés, műleírás Követelmény A tanuló ismerje: – a tanult művészettörténeti korok, korszakok főbb stílusjegyeit, – a művészettörténeti korok, korszakok legkiemelkedőbb alkotóit és jellemző alkotásait, – egyes kiemelkedő műalkotások befogadás–történetét és utóéletét, – a tárgy– és környezetkultúra alkotásait, ezek forradalmian megváltozó esztétikumát és funkcionalitását a 19–20. században, – az egyes irányzatok kultúrtörténeti és világnézeti hátterét, társadalmi vonatkozásait, – a modern művészet létrejöttének főbb állomásait, motivációit, korabeli fogadtatását. Legyen képes: – a megismert művészettörténeti irányzatok időrendi áttekintésére, összehasonlítására, értékelésére, – művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban, – műalkotásokat elemezni a témák és stíluselemek szempontjából, sikeresen alkalmazni az összehasonlító műelemzés eszközét, – érteni és értékelni a művészet kísérletező megnyilvánulásait, felbecsülni ezek jelentőségét a későbbi korokra nézve. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – az elemi ábrázolási módozatokat (konvenciókat), s ismerje fel azokat konkrét műalkotásokban, – a művészettörténeti korok, korszakok, irányzatok főbb stílusjegyeit és legkiemelkedőbb alkotóit, alkotásait. A tanuló legyen képes: – műalkotásokat elemezni a témák és stíluselemek szempontjából, – eligazodni és szelektálni a tárgy– és környezetkultúra világában, – az egyes művészettörténeti korokra jellemző stílusjegyek felismerésére, – művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban, – a megismert művészettörténeti korok időrendi áttekintésére.

352

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

A művészettörténeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Művészettörténet max. 45 perc A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Művészettörténet max. 15 perc

A vizsga tartalma 1.Művészettörténet írásbeli vizsga tartalma Az írásbeli vizsga feladatait az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen a tanuló művészettörténeti ismerete, műelemzési jártassága, az építészetről, a képzőművészeti ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról –, a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudása, ismeretszerző igénye. A művészettörténeti írásbeli vizsga két vizsgarészből tevődik össze: A) Műalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált műelemzés, műleírás. A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex műelemző, műleíró feladat megoldásának fázisait, a feladatra adott egyéni választ, válaszokat. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az intézmény által összeállított művészettörténeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga helyszínén és ideje alatt. A tesztlap a szóbeli vizsga tételsorára épül. 2. Művészettörténet szóbeli vizsga tartalma: – művészettörténeti alapfogalmak, – a művészettörténet helye és szerepe a tudományok között, – a képző– és iparművészet ágai, műfajai, – a képzőművészeti ágak és műfajok kapcsolata, kölcsönhatása, – a művészet kezdetei, az őskori művészet, – az ókori Egyiptom, Mezopotámia művészete, – Kína, Japán, India, Afrika művészete, – a prekolumbiánus művészet, – Kréta, Mükéné művészete, a görög művészet szellemisége, – etruszk és római művészet, Bizánc művészete, – a népvándorlás korának művészete, – a román és a gótikus kor művészete, – a reneszánsz művészete, – a barokk és rokokó művészete,

353

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – a klasszicizmus, romantika és realizmus művészete, – az impresszionizmus és posztimpresszionizmus művészete, – a századforduló építészete és képzőművészete, – a 20. század első felének művészete, – a két világháború közötti és az 1945 utáni művészet. A szóbeli vizsga tételsora: 1.a) Az őskor művészete b) Chuck Close hiperrealista portréi 2 a) Az egyiptomi kultúra alapjai, építészete b) Mantegna: Piéta 3.a) Az egyiptomi szobrászat és festészet jellemzői b) Malevics szuprematista képei 4.a) Mezopotámia művészete b) Munch: Sikoly 5.a) A klasszikus görög és hellenisztikus kor művészete b) Picasso: Guernica 6.a) A római birodalom művészete b) Masaccio: Szentháromság freskó 7.a) Az ókeresztény művészet b) Velázquez: Las Meninas 8.a) Bizánc művészete b) Holbein: Nagykövetek 9.a) A Karoling- és az Ottó kor művészete b) Michelangelo: Sixtusi kápolna 10.a) A román kor művészete b)Géricault: Medúza tutaja 11.a) A gótikus kor művészete b) Courbet: Műterem 12.a) A kora reneszánsz művészet b) Duchamp: Ready-made-ek 13.a) Az érett reneszánsz és a manierizmus b) Warhol: Sztárok sorozat 14.a) A barokk kor festészete b) Manet: Reggeli a szabadban 15.a) A barokk kor építészete és szobrászata b) Munkácsy: Siralomház 16.a) A klasszicizmus b) Parthenon 17.a) A romantika b) Colosseum 18.a) A realizmus b) Ghiberti: Porta del Paradiso 19.a) Az impresszionizmus b) Laokoón-csoport 20.a) A posztimpresszionizmus

354

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE b) David: Horatiusok esküje 21.a) A szecesszió művészete b) Gizai piramisok 22.a)Az expresszionizmus b) Rembrandt: Éjjeli őrjárat 23.a) Kubizmus, futurizmus b) Székely Bertalan: Egri nők 24.a) A dadaizmus és a szürrealizmus b) Bernini: Dávid 25.a) A geometrikus és a lírai absztrakt festészet (Malevics, Tatlin, Mondrian,Kandinszkij, Klee) b) Az országház 26.a) Az amerikai absztrakt expresszionizmus (Pollock, de Kooning, Rothko) b) A pisai székesegyház 27.a) A pop art b) A jáki templom 28.a) A posztmodern művészet (minimal art, koncept art, land art, hiperrealizmus, happening, body art, performance) b) Stonhenge

A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekből mérhető legyen, hogy a tanuló milyen szinten: – ismeri az egyes művészettörténeti korok, korstílusok kifejezési szándékát és módját, – tud eligazodni a tárgy– és környezetkultúra világában, – tudja kifejezni művészeti és esztétikai élményeit, – ismeri fel a művészettörténeti ágak kapcsolatát, – képes a műalkotások önálló értelmezésére, elemzésére. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése – befogadó, megfigyelő, értelmező, eligazodó készség, – analizáló és szintetizáló készség, – összehasonlító készség, – tervező, feladatmegoldó készség, – műelemző készség, – műfaj– és stílusismeret, – műtárgyismeret, – fogalomismeret. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kifejező és érvelési képesség.

355

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – A már megismert művészettörténeti korok új összefüggésbe helyezése, formanyelvüknek és stílusjegyeiknek vizsgálatával összehasonlító elemzések végzése. – A művészeti ágak kapcsolatának bemutatása, a műfajhatárok elmosódásának és a műfajok közötti közlekedés lehetőségeinek érzékeltetése. – Jelentős műemlékek, múzeumok, gyűjtemények felkeresésével, kiállítások látogatásával a szűkebb környezet iránti elkötelezettség kialakítása. Tananyag Primitív művészet egykor és ma – Afrika, Ausztrália, Óceánia, Amazónia törzsi művészete – Észak–, Közép– és Dél–Amerika indián kultúrái – Hitvilág, stílusok, szertartások, testfestés, tetoválás A primitív művészet hatása a magas művészetre – A XX. századi izmusok és az ősművészet, illetve primitív művészet – A primitív kultúrák és napjaink művészete Népművészet – A népművészet fogalma, megközelítése – Hagyomány, életmód, szokások, zene, tánc, viselet, tárgyak – A népművészet tárgyi emlékei Magyarországon – Életmódváltás és népművészet – A népművészet napjainkban – Népművészet és üzlet – Népművészet és turizmus – Népművészet és politika A városi folklór – Az ipari forradalom és a fogyasztói társadalom hatása a klasszikus népművészetre – Új életforma, új anyagok, új műfajok a városi folklórban – Grafittik, tetoválás – A szubkultúrák művészete A naiv művészet – A magas művészet és a naiv művészet viszonya – Utak a népművészetből a naiv művészet felé – A világháborúk művészete: életmód, emlékek, tárgyak 2500 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 8. szám Követelmény A tanuló ismerje: – a teljes művészettörténet főbb korszakait, stílusait, stílusjegyeit, – a prehisztorikus és a nem európai kultúrák művészetének lényeges sajátosságait, – a különböző művészeti jelenségek mögött húzódó világnézeti, társadalmi hátteret,

356

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – a tárgy– és környezetkultúra alkotásait a különböző kultúrákban, illetve különböző társadalmi rétegekben. Legyen képes: – tájékozódni a művészettörténet nagy korszakaiban, – összefüggéseket találni a különböző korszakok és kultúrák jelenségei között, – összefüggések megértésére a kor és a műalkotások kapcsolatában, – elemzéseket végezni jellemző példák, műalkotások segítségével, – értelmezni a kortárs művészet hagyományokhoz való viszonyát.

8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A már megismert művészettörténeti jelenségek új összefüggésbe helyezése, azok formanyelvének és stílusjegyeinek, vizsgálatával összehasonlító elemzések végzése. – A klasszikus kultúra lényegi vonásainak megvilágítása, irodalmi, mitológiai és történeti forrásainak megismertetése, a nyugati civilizációra gyakorolt hatásainak érzékeltetése. – A művészeti ágak kapcsolatának bemutatása, a műfajhatárok elmosódásának és a műfajok közötti közlekedés lehetőségeinek érzékeltetése. – Jelentős műemlékek, múzeumok, gyűjtemények felkeresésével, kiállítások látogatásával a szűkebb környezet iránti elkötelezettség kialakítása. Tananyag A görög művészet gyökerei – Előzmények – a minoszi kultúra – Hatások – a hellén kultúra kialakulásának körülményei, okai Az archaikus, a klasszikus és a hellenisztikus művészet – Hasonlóságok, különbözőségek – Kölcsönhatások, egymásra épülés – A hellén kultúra hatásai Itáliától az Indusig – Helyi sajátosságok, új kulturális áramlatok Etruszk művészet – Híd a görög és a római művészet között – Görög hatások és hagyományok – A római kultúra kezdetei Római művészet – Görög, etruszk hatások – Görög emlékek, görög mesterek Itáliában – Másolatok, műgyűjtés – A provinciák művészete – A klasszikus római művészet hatása a barbár kultúrákra – Róma hatása a bizánci művészetre – Róma hatása a korai keresztény művészetre A reneszánsz, mint az antikvitás újjászületése

357

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Ásatások, tárgyi emlékek – Antik eszmények, formák és kánonok – Az antik filozófia újjászületése – Művészet és humanizmus A klasszicizmus – Utazások, rajzok, metszetek – Itáliai, görögországi és kis–ázsiai ásatások – Gyűjtemények, múzeumok – Az antikvitás, mint a klasszicizmus alapja – Az antikvitás a magas művészetben és a hétköznapokban (ruházat, bútorok) Az antik hagyományok hatása a XX. századi művészetre – A klasszicizmus és a szocialista realista építészet és művészet – Az antik kultúra és a klasszicizmus hatása a Harmadik Birodalom művészetére – Az antik kultúra hatása napjainkban Követelmény A tanuló ismerje: – a klasszikus antik művészettörténeti korok és az európai művészeti korszakok lényeges sajátosságait, – a művészettörténeti korok (korszakok) legfontosabb alkotóit és legjellemzőbb alkotásait, – az antik mitológia, irodalom és történelem legfontosabb epizódjait, szereplőit, – a nyugati kultúra egyes korszakainak viszonyulási módját az antik örökséghez. Legyen képes: – tájékozódni a művészettörténet nagy korszakaiban, – összefüggések megértésére a kor és a műalkotások kapcsolatában, – összehasonlító elemzéseket végezni jellemző példák, műalkotások segítségével, – jellemző ikonográfiai témák felismerésére, elemzésére, változatainak értelmezésére.

9. évfolyam Fejlesztési feladatok – A már megismert művészettörténeti jelenségek új összefüggésbe helyezése, azok formanyelvének és stílusjegyeinek vizsgálatával összehasonlító elemzések végzése. – A különböző vallási jelenségek és a képzőművészet kapcsolatának elemzése, az általános törvényszerűségek és sajátosságok felismertetése. – Az ideológia alapvetően meghatározó szerepének érzékeltetése minden művészeti jelenségben.

Tananyag Egyiptom hiedelemvilága, életmódja, kultúrája és művészete – Sokistenhit – Az élet folytatása a túlvilágon – Az Amarna–kor (Ehnaton birodalma) és hatásai Mezopotámia művészete

358

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Sumer és akkád művészet és hitvilág – Babiloni és asszír művészet és hitvilág – Az ókori Irán művészete és hitvilága A Közép–Kelet művészete – Párthusok és Szasszanidák, valamint az Ahura–Mazda–kultusz Az iszlám művészete – Az iszlám vallás, világmagyarázat és életszemlélet, valamint a művészet – Az iszlám gondolatvilág – a távol–keleti bölcselet és a nyugati eszmerendszerek összehasonlítása Az ókori és a klasszikus India kultúrája és művészete – A buddhizmus és a művészet – A dzsainizmus, a hinduizmus és a művészet Délkelet–Ázsia művészete – India és a buddhizmus hatása a helyi kultúrákra Kína művészete – A buddhizmus, taoizmus és konfucianizmus hatása a művészetre – Tibet és Kína hiedelemvilága, kultúrája és művészete Japán művészete – A sintoizmus és a művészet – A zen–buddhizmus hatása a művészetre Zsidó művészet – A zsidó hiedelemvilág, életmód, kultúra és művészet – A zsidó világszemlélet, a hellén filozófiák és a keresztény gondolatvilág összehasonlítása A keresztény művészet – A kereszténység kialakulása, elterjedése és eszmerendszere – A korai kereszténység és a művészet – A késő római és a bizánci művészet A kereszténység és az állam – A kelta kereszténység Írországban és Észak–Angliában – Kultúra, vallás és képzőművészet a Karoling Birodalomban A keresztény Európa a román kor idején – A kereszténység és a hatalom – Hódítások és keresztes hadjáratok A keresztény Európa a gótika idején – Fellendülés, pénz és hatalom a városokban – A gótika virágzása és az egyház Pogány motívumok a keresztény világban – A szakrális művészet és a reneszánsz – A pápai udvar hatása a művészetekre A reformáció hatása a művészetre – Az új eszmék hatása az életmódra, kultúrára – Új megrendelői réteg, új igények, új műfajok A katolikus egyház diadala – A barokk művészet gyökerei – Az ellenreformáció hatása a művészetre

359

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Új optimizmus, pompa, fényűzés Keresztény szellemiségű művészet a barokktól napjainkig – Hittérítés és művészet – A gyarmatok művészete – Keresztény eszmeiség és helyi hiedelemvilág keveredése – Kortárs keresztény művészet A felvilágosodás művészete – Ráció és művészet – Ateista művészet Művészet az ideológiák szolgálatában – A szocialista realizmus művészete – A Harmadik Birodalom művészete Ideológiák napjaink művészetében – Szubkultúrák, csoport ideológiák – Kvázi kultuszok, rítusok – Magánmitológiák Követelmény A tanuló ismerje: – a művészettörténeti korokat és irányzatokat, azok főbb stílusjegyeit, – a főbb vallásokat, azok mitológiáit, rítusait, teológiáját, legfontosabb szent szövegeit, – a kereszténység tanítását, történetét, egyházi művészetét, – a kereszténység helyét, szerepét az európai kultúra egyes korszakaiban. Legyen képes: – tájékozódni a vallástörténet és a művészettörténet nagy korszakaiban, – összefüggések megértésére a kor, a világnézet és a műalkotások kapcsolatában, – önálló, alkotószellemű elemzéseket végezni jellemző példák, műalkotások segítségével, – felismerni és elemezni az egyes műalkotások vallási funkcióját, világnézeti mondanivalóját és közösségi szerepét.

10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A 19–20. századi művészetről tanultak új megvilágításba helyezése, elsősorban a művészet társadalmi funkciója, illetve a társadalmi konvencióval való konfliktusa szempontjából. – A művészeti törekvések és folyamatok létrejöttének és társadalmi fogadtatásának megértetése. – A művészet és a művész definiálásának, lehetséges szempontjainak és problematikájának felvetése. Tananyag Realizmustól az impresszionizmusig – Az uralkodó ízlés „klasszikus felfogása” és a pillanatnyi benyomásokat rögzítő új valóságfelfogás ellentéte Az impresszionizmustól a fauvizmusig

360

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – A művészet és a nyilvánosság újfajta kapcsolata – Tudományos megalapozottság – rendszerezésre való törekvés – Egyéni stílus, expresszív motívumhasználat Az építészet és az ipari forradalom – A hagyományos neo irányzatok és az új építészeti mozgalmak – Az új építészeti feladatok kihívásai és a rájuk adott válaszok A szecesszió – Nyílt szembenállás, szakítás az akadémizmus felfogásával – A szecesszió és az alkalmazott művészetek Az avantgarde irányzatai és a hivatalos művészet – A hagyománytisztelő és az úttörő művészet viszonya Úttörők és epigonok – Magányos alkotók és iskolák – Az avantgarde művészet utóélete Művészet és társadalom – Művészet és politika – Direkt módon politizáló agitatív művészet – Tiltott, tűrt, támogatott művészet – Művészet a rendszerváltás után Művészet és kommunikáció – Művészet és manipuláció – Művészet és üzlet – A magas művészet és a közönség – A giccs fogalma Kortárs művészet – Klasszikus hagyományok és azok tagadása – Az akadémikus iskolázottság és az autodidakta művész – Mesterségbeli tudás és eszköztelen művészet – „Profi” és „amatőr” művészet – Művészet és közönség, művészet és a közönség hiánya – Totális művészet, „mindenki művész” – Művészet és élet Vizsgamunka készítése – Műalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált műelemzés, műleírás Követelmény A tanuló ismerje: – a művészettörténeti korok lényeges sajátosságait a legfontosabb alkotók és legjellemzőbb alkotások tükrében, – a művészet fogalmának „kitágulását” a 19–20. században, – a művészet társadalmi, ideológiai meghatározottságát, művészet és társadalom konfliktusainak különböző példáit, – a művész szerepének, feladatának, magatartásformáinak okait és következményeit a különböző korokban. Legyen képes:

361

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – összehasonlító elemzéseket végezni jellemző példák, műalkotások segítségével, – ismertetni konkrét példákon keresztül a művészet társadalmi funkcióinak pozitív és negatív vonatkozásait, művészet és társadalom konfliktusainak lehetőségét, – önálló, alkotószellemű műelemzésre, vélemények ütköztetésére, vitakészsége fejlesztésével; más nézetek, vélemények megértésére, elfogadására. Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a művészettörténeti korok lényeges sajátosságait a legfontosabb alkotók és legjellemzőbb alkotások tükrében, – tudja olvasni, elemezni a tanult műalkotásokat. A tanuló legyen képes: – összehasonlító elemzéseket végezni jellemző példák, műalkotások segítségével, – reálisan értékelni önmaga és mások munkáját, eredményeit és a sokszínűséget, – összefüggések megértésére a kor és a műalkotások kapcsolatában, – tájékozódni a művészettörténet nagy korszakaiban, – ismertetni az adott kor kiemelkedő alkotóinak munkásságát és elemezni alkotásaikat, – felismerni koronként jellemző alkotásokat a tárgy– és környezetkultúra világából, – önálló, alkotószellemű műelemzésre, vélemények ütköztetésére, vitakészsége fejlesztésével más nézetek, vélemények megértésére, elfogadására.

A művészettörténeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Művészettörténet max. 60 perc A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Művészettörténet max. 15 perc A vizsga tartalma 1. Művészettörténet írásbeli vizsga tartalma Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen a – tanuló művészettörténeti ismerete, műelemzési jártassága, elemző, összehasonlító képessége, az építészetről, grafikáról, festészetről, szobrászatról, azok műfajairól, alkotóiról, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudása, ismeretszerző igénye, egyéni kutatómunkája. A művészettörténeti írásbeli vizsga két vizsgarészből tevődik össze: A) Műalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált műelemzés, műleírás. A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex műelemző, műleíró feladat megoldásának fázisait, a feladatra adott egyéni választ, válaszokat.

362

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az intézmény által összeállított művészettörténeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga helyszínén és ideje alatt. A tesztlap a szóbeli vizsga tételsorára épül. 2. Művészettörténet szóbeli vizsga tartalma: – primitív művészet egykor és ma, – városi folklór, – naiv művészet, – az antikvitás és hatásai a művészettörténetben, – hiedelemvilág és művészet, – vallás és művészet, – ideológiák és művészet, – hivatalos művészet és az avantgarde, – művészet és kommunikáció, – kortárs művészet. A szóbeli vizsga tételsora: 1.a) Az őskor művészete b) Chuck Close hiperrealista portréi 2 a) Az egyiptomi kultúra alapjai, építészete b) Mantegna: Piéta 3.a) Az egyiptomi szobrászat és festészet jellemzői b) Malevics szuprematista képei 4.a) Mezopotámia művészete b) Munch: Sikoly 5.a) A klasszikus görög és hellenisztikus kor művészete b) Picasso: Guernica 6.a) A római birodalom művészete b) Masaccio: Szentháromság freskó 7.a) Az ókeresztény művészet b) Velázquez: Las Meninas 8.a) Bizánc művészete b) Holbein: Nagykövetek 9.a) A Karoling- és az Ottó kor művészete b) Michelangelo: Sixtusi kápolna 10.a) A román kor művészete b)Géricault: Medúza tutaja 11.a) A gótikus kor művészete b) Courbet: Műterem 12.a) A kora reneszánsz művészet b) Duchamp: Ready-made-ek 13.a) Az érett reneszánsz és a manierizmus

363

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE b) Warhol: Sztárok sorozat 14.a) A barokk kor festészete b) Manet: Reggeli a szabadban 15.a) A barokk kor építészete és szobrászata b) Munkácsy: Siralomház 16.a) A klasszicizmus b) Parthenon 17.a) A romantika b) Colosseum 18.a) A realizmus b) Ghiberti: Porta del Paradiso 19.a) Az impresszionizmus b) Laokoón-csoport 20.a) A posztimpresszionizmus b) David: Horatiusok esküje 21.a) A szecesszió művészete b) Gizai piramisok 22.a)Az expresszionizmus b) Rembrandt: Éjjeli őrjárat 23.a) Kubizmus, futurizmus b) Székely Bertalan: Egri nők 24.a) A dadaizmus és a szürrealizmus b) Bernini: Dávid 25.a) A geometrikus és a lírai absztrakt festészet (Malevics, Tatlin, Mondrian,Kandinszkij, Klee) b) Az országház 26.a) Az amerikai absztrakt expresszionizmus (Pollock, de Kooning, Rothko) b) A pisai székesegyház 27.a) A pop art b) A jáki templom 28.a) A posztmodern művészet (minimal art, koncept art, land art, hiperrealizmus, happening, body art, performance) b) Stonhenge A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekből mérhető legyen, hogy a tanuló milyen szinten: – ismeri művészettörténeti korok lényeges alkotóit és alkotásait, – ismeri a művészettörténeti korok sajátosságait, – tudja elemezni a megismert műalkotásokat, – tud összehasonlító elemzéseket végezni, – tud eligazodni a tárgy– és környezetkultúra világában, – tudja kifejezni művészeti és esztétikai élményeit, – képes a pontos önértékelésre. A vizsga értékelése

364

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE Az írásbeli vizsga értékelése – befogadó, megfigyelő, értelmező, eligazodó készség, – összehasonlító készség, – tervező, gyakorlatias feladatmegoldó készség, – műelemző készség, – műfaj– és stílusismeret, – műtárgyismeret, – fogalomismeret. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kommunikációs készség.

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök (projektor) Szemléltető anyagok (képek, szakkönyvek, folyóiratok, CD, DVD–k) 3. évfolyam Picasso portrék bemutatása. - Én és a külvilág. Az arc arányai, a karakter, a mimika megjelenítése. - Meglévő portréfotók felhasználása, nagyítása (átírások, fénymásolatok segítségével). - Szimbolikus tartalmak megjelenítése az arcábrázoláson keresztül. - Alakoskodási maszkok bemutatása. – Maszkok, készítése (papírmaséból). VI. Plasztikus figurák teremtése 1. évfolyam - Bábok bemutatása - Bábfigurák készítése. Zsineggel mozgatható figurák, pálcára vagy lécre szerelt bábok (papírkivágás, mozgatható elemek összeállítása, festés). - Figurateremtés a jellegzetes arányok, karakterjegyek, mozdulatok megragadásával, vagy mozgathatósággal (választható technikai megoldás: mintázás agyagból, gipszfaragás; papírmasé). 2. évfolyam - Kisplasztikák bemutatása - Emberi figurák és állatfigurák mintázása – különféle mozdulatok megjelenítése kisplasztikában (választható technikai megoldás: mintázás agyagból - díszítés földfestékkel; gipszfaragás; papírmasé). - Figurális dombormű létrehozása. Sosemvolt lények életre keltése. 3. évfolyam - Köztéri szobrok bemutatása (pl. Sárkányölő Szent György).

365

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE - A jellegzetes arányok és karakterjegyek felfedezése. - Táltosok, paripák, félelmetes szörnyállatok teremtése a képzelet és előtanulmányok alapján - Figurateremtés, a jellegzetes arányok és karakterjegyek kiemelésével (választható technikai megoldás: mintázás agyagból - díszítés földfestékkel; gipszfaragás; papírmasé). VII. Varázslatos tárgyak, különös eszközök, a szabadon formálható anyag 1. évfolyam - A természeti népek kézműves tárgyainak bemutatása. - Különféle kézműves technikák és díszítési módok szemléltetése. - Az adott vagy választott témához kapcsolódóan valós tárgyak vagy varázseszközök készítése: - Természetes anyagok, ágak, termések felhasználása, alakítása más anyagokkal együtt. - Ékszerkészítés természeti anyagokból. - Agyagedények kialakítása üregeléssel (agyagból, karcolt díszítéssel). - Növényi anyagokból fonatok készítése - Rögzítési módok megismerése.

2. évfolyam - A magyar népművészet tárgyi kultúrájának bemutatása. - Különféle kézműves technikák és díszítési módok szemléltetése. Az ünnep díszletei. - Az adott vagy választott témához kapcsolódóan valós tárgyak vagy varázseszközök készítése: - Tárgykészítés népi hagyományok alapján - Ékszerkészítés természetes anyagokból, gyöngyből. - Agyagedény formálása hurkás felrakással. - Állati szálas-anyagokból (gyapjú) nemezelt tárgy készítése. - A textil felhasználási lehetőségeinek kipróbálása. 3. évfolyam - A keleti kultúrák legegyedibb kézműves tárgyainak bemutatása. - Különféle kézműves technikák és díszítési módok szemléltetése. - Az adott vagy választott témához kapcsolódóan valós tárgyak vagy varázseszközök készítése: - Tárgykészítés a keleti és a mai kultúra esztétikája szerint. - Személyes tárgyak, ünnepi ajándékok készítése különféle anyagokból. - Ékszerkészítés gyöngyből vagy szabadon választott anyagból. - Állatfigurák mintázása emlékképek vagy közvetlen látvány alapján (tömeg, arány, testtartás, mozdulat). - Állat alakú és antropomorf edény készítése agyagból felrakással, díszítésük földfestékkel, bekarcolt mintákkal. - Varrással textilfigura létrehozása. - A hímzés alapfogásai, formaalkotó és dekoratív szerepe. VIII. Minta, jel, jelkép 1. évfolyam

366

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE - A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai. - Mintagyűjtemény létrehozása: Szám-, állati és növényi szimbólumok a mesék világában. - A törzsi művészet mintakincse. - A motívumok átírása, felhasználása (pl. sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba). - Megőrzött nyomok az agyaglapon (üzenetek, lenyomatok készítése különböző eszközökkel). - Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták. - Fonások papírcsíkokkal, színes fonalakkal, zsinórokkal. - Pecsétek, szerencsét hozó tárgyak, amulettek készítése (agyag, gipsz, talált, gyűjtött tárgyak). 2. évfolyam - A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai. - Mintagyűjtemény létrehozása: A magyar népművészet mintakincse. - A motívumok átírása, felhasználása - Növények stilizált megjelenítése (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) - Geometriai szimbólumok (négyzet, kör, felfelé-lefelé mutató háromszög, egymásba kapcsolódó körök). - Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták. - Fonások hánccsal, színes fonalakkal, zsinórokkal - Pecsétek, szerencsét hozó tárgyak, amulettek készítése (agyag, gipsz, talált, gyűjtött tárgyak). 3. évfolyam - A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai. - Az elvonatkoztatás útja és célja. - Színszimbólumok (a sárga, narancs, piros, barna, lila, zöld, fehér, arany jelentése) használata. - Mintagyűjtemény létrehozása: A szellemi és valós világ megjelenítése a különböző kultúrákban. - Életfa motívumok gyűjtése. - Tűz, víz, föld, levegő – szimbólumok a különböző kultúrákban. - Kompozíciók készítése spirál– és hullámmotívum felhasználásával. - Növények, madarak tanulmányozása. - Az életfa motívum - egyéni elképzelésre épülő illusztratív feldolgozása. - Papírkivágások. - A varrás, hímzés alapfogásai, formaalkotó és dekoratív szerepük. IX. A tér és idő feldolgozása – Időkerék, évszakváltás 1. évfolyam - Az évszak jeles napjait bemutató naptár készítése: Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi feldolgozása. - Változások az ünnepi szokások körében – páros képek készítése. - A jeles napokhoz kapcsolódóan kisplasztikák készítése. 2. évfolyam - Ünnepek régen és ma. Változások az ünnepi szokások körében – páros képek alkotása.

367

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE - Eseménynaptár készítése: Pl. Egy családi ünnep vagy eseménysor (pl. házépítés), vagy települési élmény megjelenítése képsorozattal vagy egyszerű fázisrajzokkal (tempera, tollrajz). - Az otthon környezet modellezése agyagból. A tér, a környezet átalakítása. - A település jeles eseményének bemutatása csoportmunkával, nagyméretű, színes kompozíciókkal. - A folyamat plasztikus megjelenítése csoportmunkában (papírmasé és más anyagokkal). 3. évfolyam - Az évszakváltás okainak megismerése, képi, plasztikai feldolgozása. - A természeti erők hatásának felidézése, megjelenítése képsorozatokkal (pl. tollrajz). - A természet körforgását bemutató pannó készítése (pl. tempera, fotómontázs vagy kollázs technikával). - A természet körforgásának szimbolikus megjelenítése kisplasztikákkal. X. A kifejezési eszköztár gazdagítása - Karcolás földbe, agyagba. - Rajzolás ceruzával, színessel, filctollal, zsírkrétával, pasztellkrétával, - Sgrafitto jellegű alkotás készítése viaszos technikával. - Festés vízfestékkel, temperával, ecsettel, újjal, tenyérrel, szivaccsal. - Alkotás vegyes technikával. - Nyomhagyás cérnával, rajzeszközökkel, kézzel, bottal, szivacs hengerrel… - Nyomrögzítés ceruzával, krétával, agyaggal, gipsszel. - Formaképzés tépéssel, vágással. - Mintázás agyagból, gipszfaragással, papírmaséból. - Díszítés földfestékkel. - Konstruálás dróttal, tapétaragasztós papírral. - Tárgykészítés talált tárgyakból, természetes anyagokból (pl. gyapjúból…), fonalból, textilből, gyöngyből. - Tárgyalkotás fűzéssel, nemezeléssel, varrással, hímzéssel, kötözéssel, ragasztással. - Kollázs készítés fénymásolt lapok felhasználásával. - Fotómontázs készítése fényképek felhasználásával. - Animáció tárgyakkal, mozgatható végtagú bábokkal, írásvetítővel. - Kísérletek színes papírlapokkal, öltöztethető babákkal, játék szobabelsővel XI. A tanultak összegzése - Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése. - Kimeneti mérések - A legszebb munkák kiállításra történő előkészítése, bemutatása.

368

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

Alapfokú évfolyamok 4-6. évfolyam

Fejlesztési feladatok

Fejlesztési feladatok - Tananyag - Követelmény 4. évfolyam – A látás és a látványértelmező képesség tudatosítása, fejlesztése. – A kézműves tárgyalkotás, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek megalapozása. – A látvány utáni ábrázolás alapvető törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alapjainak elsajátíttatása. – A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek továbbfejlesztése, a képi műveltség bővítése. – A tanuló kitartó, feladattudatos munkavégzésének segítése.

5. évfolyam – Az emberi és a természeti környezet esztétikumának felismertetése, a művészetek, alkotási tevékenységek iránti érdeklődés megerősítése. – A látás és a látványértelmező képesség pontosítása, fejlesztése. – A kézműves tárgyalkotás, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek körének bővítése. – A látvány utáni ábrázolás törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alkalmazásának fejlesztése a különböző feladatok során. – A manuális tudás és az alkotóképesség továbbfejlesztése, a stílusérzék megalapozása.

6. évfolyam – A látvány és a tanult ábrázolás összhangba hozása a személyes mondanivalóval. – A természet– és emberábrázolás különböző formáinak megismertetése. – A stílus– és arányérzék továbbfejlesztése. – Az önálló kézműves tárgyalkotás technikájának megválasztására, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek eszköztárának biztonságos használatára való képesség fejlesztése. – A látvány utáni ábrázolás árnyaltabbá tétele, a kompozíció, a szín és az előadásmód finomítása. – A képi műveltség bővítése.

369

Tananyag

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

370

Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, értelmezése, rögzítése Síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok A középkor művészettörténeti érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formák, színek tudatos használata és a térábrázolás kérdései A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, perspektivikus ábrázolása Rajzeszközök, plasztikus és modellező anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok Az ókori antik világ és a reneszánsz művészettörténet érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formai, színtani alapismeretek A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Az előképek megismerése, feldolgozása – tanulmányrajzok, vázlatok, makettek, modellek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Rajzeszközök, vizes bázisú festékek és plasztikus anyagok A képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák A barokk művészettörténeti korszakára jellemző stílusjegyek, technikák A stíluskorszakra jellemző előadásmódok Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

Követelmény

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A tanuló ismerje: – a választott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos – forma – faktúra és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók–tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására.

A tanuló ismerje: – az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására.

A tanuló ismerje: – az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására.

371

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

4. évfolyam Feladatcsoportok Történetszövés – történetábrázolás – Képzeletbeli utazás (egy középkori városban – illusztrációk különféle rajzeszközökkel, vagy képregényszerűen elmesélve) – A kor hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével. A tervek nagyítása, megfestése (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Környezetábrázolás – hangulatteremtés – A környezet épített elemeinek rajza (városi utcák, homlokzatok – perspektivikus és síkszerű ábrázolása) – kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal – makett készítése vegyes technikával – Makett készítés (házak, lakótornyok, várak) különféle anyagok felhasználásával Színharmóniák – A monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig (dekoratív feladatok és csendéletek feldolgozása különböző színhasználattal) – Egy főszínre hangolás, főszín és elsődleges keverékszínei (színvázlatok készítése) – Tiszta színekből és szürkékből építkező képek () Rész és egész – Papírmozaik készítése (ókori vagy bizánci minták alapján) – Üvegablakok (a figurák és díszítő motívumok tagolása, a kontúrok szerepe) – Rózsaablak – színes kép készítése – Királyfejek, egészalakos figurák rajza viaszolt, festett alapról visszakaparásos technikával Képeskönyv – A mai életünk kódexe (illusztrált könyv a természetvédelemről, állatvédelemről) – Cél és célszerűség, a könyvkötés alapfogásai (ragasztás, fűzés, könyvborító készítése) – A papír tulajdonságai (papírhajtogatás, papírdomborítás, áttört, ragasztott díszítések) – Betűkép, iniciálé készítése, szövegírás (temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal) Mintakincs – Az adott korra jellemző minták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása (plasztikus és sík ornamentika feldolgozása) – A gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Plasztika

372

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Oszlopszobrok. Szoborfaragás (egyszerűen formált emberfigurák gipszből, ytong téglából, purhabból) – Vízköpők. Fantasztikus figurák, állatalakok (gótikus templomokról; mintázás agyagból) – Figurateremtés valódi állatok és képzeletbeli szörnyek megformálásával (vázkészítés drótból, kisplasztika készítése) Öltözéktervezés – Sisak készítése. A viselhetőség és a méretek figyelembe vétele (makett készítés kartonból) – A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Arcképtár – Önarckép különböző elképzelt szerepben, jelmezben és korban való ábrázolása (múltból vett példák és jövőbeli elképzelések) – Önarckép gyűjtemény mai környezetben (ceruza, krétarajzok, tempera) Értékelés és kiállítás–rendezés

5. évfolyam Feladatcsoportok Történetábrázolás – Életképek (reneszánsz palotában; illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) – A kor ünnepeinek megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták – Épületábrázolás tusrajzzal (vázlatkészítés valós épületekről, részletmegoldásairól - lavírozás) – Struktúra – textúra, formaszerkezet és felületi megjelenés (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) – Makett készítés különféle anyagok felhasználásával csoportmunkában Színharmóniák – Tájképek különböző fényviszonyok között – csak színfoltokkal festve – hajnalban, délben, szürkületben, éjszaka (gyűjtés elektronikus formában is, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) – Telt és tört színek, komplementer színek és különböző árnyalataik (műtermi és plein-air festés akvarellel, krétával, kevert eljárással) Környezetábrázolás – kép és valóság – A tárgyak és a természeti környezet megfigyelése (drapériák, gyümölcs-zöldség csendéletek, forgástestek) – Az ablakon átlátható világ (ábrázolás pitt–krétával, festéssel) – A vonalperspektíva, levegő és színperspektíva felfedezése (belső és külső tér ábrázolása)

373

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Előtér – középtér – háttér (tusrajzok, szénrajzok) – Öltözéktervezés (a figura és mozdulatának megtervezése – az öltözék arányai, részletmegoldásai, korhűsége) – A szín– és az anyagválasztás szerepe (a tudatos szín- és anyaghasználat erősítése) – Fejfedők (bohócsipka) készítése a viselhetőség és a méretek figyelembe vétele (papír és textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Képeskönyv – A természet törvényeinek, jelenségeinek megfigyelése, összegyűjtése, lejegyzése (a különféle termések felépítésének, állatok vázszerkezetének vizsgálata – mákgubó, toboz, csigaház) – Növények, állatok minél pontosabb megfigyelés alapján készült illusztrációi (részletrajzok és mozdulatvázlatok) – Magyarázó rajz, részletek és leírások a tervlapon (aprólékos ceruza és tusrajzok, temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal) Mintakincs – A korra jellemző textilminták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása – Gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények felhasználásával – Egyszerű díszítőelemek szimmetrikus, pozitív–negatív formákká, ritmussá rendezése – Természetes formák redukálása, egyszerűsítése, stilizálása, szín– és forma–variációk létrehozása (papírmetszet létrehozása) Arcképtár – Hétköznapi tömeg (piaci sokadalom) összeállítása nagyméretű kartonra (közös festmény készítése saját, választott figurákkal) – Különböző korú és karakterű emberek portréja. (csoportmunka ceruza, krétarajzok, tempera) Fény– árnyék jelenségek – Titokzatos terek létrehozása, a fény–árnyék hatások felhasználásával (tusrajzok) – Vázlatok készítése jellegzetes fény–árnyék viszonyok bemutatására – Térkonstrukció talált, gyűjtött tárgyakból, lepedőkből, zsinórokból, kartonokból többféle bevilágítással (közös, csoportos alkotás) – Fényképek, videó készítése a terek bejárásával, a korábbi munkák térbe helyezése, „helyzetbe hozása” Értékelés és kiállítás–rendezés

6. évfolyam Feladatcsoportok Történetábrázolás – Mozgalmas jelenetek (Álarcosbál egy barokk kastélyban. Illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve)

374

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Groteszk, vígjátéki történetelemek illusztratív feldolgozása a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták – Épületek belseje, bútorai (korabeli bútorok alapján bútorterv készítése új funkcióra) – Épületábrázolás tusrajzzal, vegyes technikával (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal)

Színharmóniák – Öltözetek pasztellszínekkel (gyűjtés elektronikus formában, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) – Színhangulatok festése zenei hangzásokra (akvarell, kréta kevert eljárások) Öltözék – Legyező és maszk készítése, a működés és a méretek figyelembe vétele– A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Kép és valóság – A térábrázolási konvenciók, optikai csalódások, illúziókeltés (egymásra hordott tárgyak perspektivikus rajza torzításokkal, rajzi „csalásokkal”) – A perspektíva és az axonometria fintorai (Escher rajzai, térformái. Gyűjtések) – Tárgyak ábrázolása eltérő, végletes nézőpontokból – alulnézet, felülnézet, közelről – és messzire távolodva (grafit, szén, pittkréta) Mintakincs – Épületdíszítések, minták gyűjtése, rajzolásuk vázlatfüzetbe (rajzolás fotók alapján és gipsz stukkók és másolatok után) – Gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, csiga, kagylómotívumok felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Arcképtár – Arcképek díszes keretben (festés és applikáció) – Különböző korú és karakterű emberek portréja (rajzolás modell után, ceruza, krétarajzok, tempera) A tárgyak egyedi vonásai – Lakomák gazdag tárgyi világa. Gyűjtés a németalföldi festmények és mai fotók, installációk körében (közösen összeállított csendélet rajza - régi kancsók, talpas tálak, fedeles edények és gyümölcsök, csipkék, drapériák)

375

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE – Hasonlóság és különbözőség. Azonos funkciójú tárgyak megfigyelése, egyedi vonásaik, különbözőségeik felfedezése (karakteres kannák, kiöntők összehasonlítása, lerajzolása - ceruza, vízfesték) A tárgyak összhangja – Hangszerek (hegedű, mandolin, ritmushangszerek lerajzolása, pontos arányainak megfigyelése) – Klasszikus és saját megoldások – Csendélet, drapériák, hangszerek beállításával (összefogott kompozíciók, finom részletmegoldások, pasztellkréta) Vizsgamunka készítése Értékelés és kiállítás–rendezés

Évfolyam összevonás esetén Bemeneti mérések I. Fény és árnyék jelenségek - Színharmóniák 4-6. évfolyam - Titokzatos terek létrehozása megvilágítással, fény–árnyék hatások felhasználásával. - Vázlatok készítése a jellegzetes fény–árnyék viszonyok bemutatására. - Térkonstrukció talált, gyűjtött tárgyakból, lepedőkből, zsinórokból, kartonokból többféle bevilágítással (közös, csoportos alkotás). - Fényképek, videó készítése a terek bejárásával, a korábbi munkák térbe helyezése, „helyzetbe hozása”. 4. évfolyam - A monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig. Az előző feladat feldolgozása másmás színvilággal: - Monokróm színekkel. - Egy főszínre hangolással, főszín és elsődleges keverék színeinek felhasználásával. - Tiszta színekből és szürkékből építkezve. 5. évfolyam - Különböző színvilágú tájképek bemutatása. - Tájképek alkotása – csak színfoltokkal festve – hajnalban, délben, szürkületben, éjszaka (gyűjtés elektronikus formában is, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával). - Telt és tört színek, a komplementer színek és különböző árnyalataik. - Festés akvarellel, krétával, kevert eljárással. 6. évfolyam - Színhangulatok festése zenei hangzásokra (akvarellel, krétával, vagy vegyes-kevert eljárásokkal). II. Kép és valóság - Környezetábrázolás - hangulatteremtés

376

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE

4. évfolyam - A környezet épített elemeinek rajza (homlokzatok). - Épülethomlokzat kollázsok alkotása különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal. - Épület-makett készítése (házak, lakótornyok, várak) különféle anyagok felhasználásával. 5. évfolyam - A tárgyak és a természeti környezet megfigyelése. - Az ablakon átlátható világ (ábrázolás pitt–krétával, festéssel). - A vonalperspektíva, levegő és színperspektíva felfedezése. - Az előtér – középtér – háttér (tusrajzok, szénrajzok) megjelenítése. 6. évfolyam - A térábrázolási illúziók, optikai csalódások, konvenciók megismerése. - A perspektíva és az axonometria fintorai (Escher rajzai, térformái. Gyűjtések). - Tárgyak ábrázolása eltérő, végletes nézőpontokból – alulnézet, felülnézet, közelről – és messzire távolodva (grafit, szén, pittkréta). III. Történetszövés – történetábrázolás 4. évfolyam - Képzeletbeli utazás (pl. Egy középkori városban – illusztrációk különféle rajzeszközökkel, vagy képregényszerűen elmesélve). - A kor hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével. - A tervek nagyítása, megfestése (képi, fotó, videó – vagy számítógépes feldolgozások). - Egészalakos királyfigurák rajza 5. évfolyam - Életképek (pl. Egy reneszánsz palotában. Illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve). - A kor ünnepeinek megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (kép, fotó, videó) 6. évfolyam - Mozgalmas jelenetek (pl. Álarcosbál egy barokk kastélyban. Illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve). - Groteszk, vígjátéki történetelemek illusztratív feldolgozása a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások). IV. Mintakincs – a rész és az egész 4. évfolyam - Az adott korra jellemző minták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása.

377

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE - A gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka). - Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok). - Papírmozaik készítése (ókori vagy bizánci minta alapján). - Üvegablakok (rózsaablakok) tervezése. - Királyfejek készítése viaszolt festett alapról visszakaparásos technikával 5. évfolyam - A korra jellemző textilminták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása. - Gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben– páros munka). - Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok,). - Egyszerű díszítőelemek szimmetrikus, pozitív–negatív formákká, ritmussá rendezése. - Természetes formák redukálása, egyszerűsítése, stilizálása, szín– és forma–variációk létrehozása (papírmetszet létrehozása).

6. évfolyam - Épületdíszítések, minták gyűjtése (pl. Kővágóörsi, alföldi parasztházak, nemesi kúriák), rajzolásuk vázlatfüzetbe - Gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka), vagy: - (pl: Készen kapható habarcsból homlokdíszek megformálása) - Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, csiga, kagylómotívumok felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok). V. A tárgyak egyedi vonásai és összhangja 4-6 évfolyam - Tárgyak, drapériák, hangszerek beállítása - Összefogott kompozíciók, finom részletmegoldásokkal csendéletek festése. - Klasszikus és saját megoldások. 6 évfolyam - A lakomák gazdag tárgyi világa. Gyűjtés a németalföldi festmények és mai fotók, installációk körében. - Hasonlóság, különbözőség, összhang. Azonos funkciójú tárgyak megfigyelése, egyedi vonásaik, különbözőségeik, azonosságaik felfedezése (ceruza, vízfesték). VI. Plasztika - tornyok, várak, paloták 4. évfolyam

378

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE - Oszlopszobrok. Szoborfaragás (egyszerűen formált emberfigurák gipszből, ytong téglából, purhabból). - Vízköpők. Fantasztikus figurák, állatalakok (gótikus templomokról; mintázás agyagból). - Figurateremtés valódi állatok és képzeletbeli szörnyek megformálásával. 5. évfolyam - Épületábrázolás tusrajzzal. - Struktúra – textúra, formaszerkezet és felületi megjelenés (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal). - Makett-készítés különféle anyagok felhasználásával csoportmunkában. 6. évfolyam - Épületek belseje, bútorai. - Épületábrázolás tusrajzzal, vegyes technikával (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal). VII. Öltözéktervezés 4. évfolyam - Középkori sisakok bemutatása - Sisak készítése. A viselhetőség és a méretek figyelembe vétele. - A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás). 5. évfolyam - Gótikus és reneszánsz fejfedők bemutatása - A szín– és az anyagválasztás szerepe. - Fejfedők készítése a viselhetőség és a méretek figyelembe vétele (papír és textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás). 6. évfolyam - Reneszánsz és barokk viseletek, öltözék-kiegészítők bemutatása - Öltözetek pasztellszínekkel (gyűjtés hagyományos és elektronikus formában, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával). - Legyező és álarc készítése a működés és a méretek figyelembe vétele. - A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) A megismert elemek felhasználása a kortárs divattervezésben. VIII. Arcképtár 4. évfolyam - Középkori portrék bemutatása - Önarckép különböző elképzelt szerepben, jelmezben és korban. - Önarckép mai környezetben (pl. ceruza, krétarajzok, tempera).

379

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE 5. évfolyam - Reneszánsz portrék bemutatása. - Hétköznapi tömeg (piaci sokadalom) összeállítása nagyméretű kartonra (saját, választott figurákkal). - Különböző korú és karakterű emberek portréja. (Csoportmunka. Ceruza, krétarajzok, tempera). 6. évfolyam - Barokk portrék bemutatása. - Arcképek díszes keretben. - Különböző korú és karakterű emberek portréja (ceruza, krétarajzok, tempera). IX. Képeskönyv 4. évfolyam - A kódex, a könyv funkciója. - A mai életünk kódexe. - Cél és célszerűség, a könyvkötés alapfogásai. - A papír tulajdonságai. - Betűkép, iniciálé készítése, szövegírás (temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal). 5-6. évfolyam - Az ismeretterjesztő könyvek funkciója. - A természet törvényeinek, jelenségeinek megfigyelése, összegyűjtése, lejegyzése, könyvillusztrációként való feldolgozása. - Növények, állatok minél pontosabb megfigyelés alapján illusztrációk készítése. - Magyarázó rajz (pl. a madár repülése, a szárny mozgása) részletek és leírások a tervlapon (aprólékos ceruza és tusrajzok, temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal). X. A kifejezési eszköztár gazdagítása - Karcolás földbe, agyagba. - Rajzolás grafittal, színes ceruzával, tollal, szénnel, pitt krétával, zsírkrétával, pasztellkrétával, - Sgrafitto jellegű alkotás készítése viaszos technikával. - Festés tussal, páccal, vízfestékkel, temperával, ecsettel, újjal, tenyérrel, szivaccsal. - Alkotás vegyes technikával. - Nyomhagyás cérnával, rajzeszközökkel, szivacs hengerrel… - Formaképzés tépéssel, vágással. - Mintázás agyagból, gipszfaragással, papírmaséból, ytongból, purhabból. - Konstruálás gyűjtött tárgyakból, lepedőkből, kötelekből, kartonokból, fénnyel. - Tárgykészítés talált tárgyakból, természetes anyagokból (pl. gyapjúból…), fonalból, textilből, drótból, papírból. - Tárgyalkotás fűzéssel, nemezeléssel, varrással, hímzéssel, kötözéssel, ragasztással. - Kollázs készítés fénymásolt vagy festett és talált lapok, tárgyak felhasználásával. - Fotómontázs készítése fényképek felhasználásával. - Animáció írásvetítővel.

380

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE - Kísérletek színes papírlapokkal, fotókkal, videóval, számítógépes grafikai programok használatával XI. A tanultak összegzése - Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése. - Kimeneti mérések. - A legszebb munkák bemutatásra, kiállításra történő előkészítése.

Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a vizuális művészetek eszköztárát, – a tárgytervezés és tárgykészítés fázisait, – a rajzolás, festés, térművészet műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, – a különböző ábrázolási és tárgyalkotó technikákat, – a legjelentősebb művészettörténeti korszakok művészetének jellegzetességeit, kultúráját, tárgyait, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: – az alkotói munka végig vitelére, – a látvány és jelenségek megragadására, visszaadására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás szabályainak alkalmazására, – színtani ismereteinek felhasználására, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – sokféle eszköz– és anyaghasználatra a kifejezés érdekében, – konzekvens munkák elkészítésére, – a művészettörténeti korok, stílusok megkülönböztetésére, értő befogadására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására.

381

LEGITIMÁCIÓ

Záró rendelkezések A NEVELÉSI PROGRAM ÉS A HELYI TANTERV ENGEDÉLYEZTETÉSÉNEK, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK MECHANIZMUSA A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje: A nevelőtestület számára, a program elfogadása előtt, az igazgató biztosítja a programtervezet 1-1 példányának e-mailben történő elküldésével 15/30 napos véleményezési határidővel.

A hozzáférhető elhelyezés biztosítása: A pedagógiai program megtekinthető az igazgatói irodában és az iskola honlapján (www.begart.hu).

A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje: Az intézményhasználók az igazgatótól kérhetik a pedagógiai programba történő betekintést. Az érdeklődők az intézmény honlapjáról tájékozódhatnak.

A pedagógiai program módosítása Az intézmény Pedagógiai Programjának módosítását – indoklás mellett – kezdeményezheti az igazgató, az intézmény vezetősége, az egyes tantárgyi munkacsoportok/munkaközösségek. A módosítási javaslatot és annak részletes indoklását az igazgató köteles 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszteni. A nevelőtestület többségi határozattal (a jelenlévők 50%-a + 1 fő) dönt a javaslatról.

382

LEGITÁCIÓ

A DOKUMENTUM A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN KÉSZÜLT, MELYEK A KÖVETKEZŐK: MEE 2005. évi VIII. törvény az egyház intézményeiről A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény A nevelési/oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet.

AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁHOZ TARTOZÓ HELYI TANTERV TANTÁRGYAINAK RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEI A MELLÉKLETBEN TALÁLHATÓK.

383