Az intézmény részeként működő óvoda:

A Gyirmóti ÁMK helyi nevelési és művelődési programja

Az intézmény hivatalos elnevezése:

Gyirmóti Általános Művelődési Központ Az intézmény címe: 9019. Győr-Gyirmót, Szent László u. 35 – 37.

telefonszáma: 96/449-137

Az intézmény igazgatója:

Zilahi Tímea

Az intézmény részeként működő óvoda: Címe: 9019. Győr-Gyirmót, Szent László u. 35 – 37. Vezetője: Óvodai csoportok száma:

telefonszáma: 96/556-055 Konczné Gyánó Andrea

2

Az intézmény részeként működő művelődési ház címe: 9019 Győr-Gyirmót, Szent László u. 35 –37.

telefonszáma: /96/449 - 137

Művelődési egység vezetője:

Zilahi Tímea

1


A művelődési ház és az óvoda egy épületben foglalnak helyet, két külön bejárattal.

Az épület adottságai:

az óvodában: - két csoportszoba - öltöző - fürdő. WC

a melléképületben - tálalókonyha - raktár - kazánház

a művelődési házban - Gyirmóti részönkormányzat irodahelyiségei - igazgatói iroda - gazdasági iroda - 2 klubszoba - 100 főt befogadó nagyterem színpaddal, öltözővel - női-, férfi zuhanyozó - az intézmény zöld területei: óvoda udvar és park Az intézmény adottságai, lehetőségei megfelelnek a helyi közművelődési és pedagógiai feladatok ellátásának.

Személyi feltételek: igazgató óvodapedagógus gazdasági ügyintéző dajka konyhai alkalmazott művelődésszervező adminisztrátor takarítónő karbantartó

1 fő 4 fő 1 fő (6 órás) 2 fő 1 fő (6 órás) 1 fő 1 fő (6 órás) 1 fő (6 órás) 1 fő (4 órás)

2


A Gyirmóti ÁMK 1999. augusztus 15-én alakult két – harminc évre visszatekintő – szervezeti egységből, óvodából és művelődési házból. Gyirmót Győr déli kertvárosa, mely egykoron önálló település, község volt. Az. 1400 lakos nagy része 60 év feletti, kevesebb a középkorú és legkevesebb a 18 év alattiak száma. 2003-tól több új ház épül, a fiatalabb generáció egyre magasabb arányban képviselteti magát. A 6 – 14 éves korúak városszerte más-más iskolába járnak, (a helyi iskola 1995-ben megszűnt) ezért kevéssé él bennük a közösségi szellem, mint az idősebb emberekben. Jelenleg egyetlen nevelési intézmény az óvoda. Az intézmény 2006-ban elnyerte a „ZÖLD ÓVODA” címet. Intézményünk szép természeti környezetben a Holt-Rába mellett található. A szomszédos vizes élőhelyen nagyon sok védett növénnyel és állattal találkozhatunk. A program elkészítésénél figyelembe vettük a helyi adottságokat: a település falusias jellegét, a természetvédelmi terület közelségét. A közművelődési tervben, akárcsak az óvoda nevelési programjában kiemelten fontos helyet kapott a természet-, és környezetvédelem és a hagyományőrzés.

„A környező világ iránti érdeklődés velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezői vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idő múlásával, vagy az élet megpróbáltatásai közepette kihűl, de vannak olyan szerencsések, akiket életük végéig hevít.” (Gerald Durell)

3


1. -

a közösségformálás a település hagyományainak ápolása a helyi értékek védelmének erősítése a lokálpatriotizmus erősítése a helyi igényekhez igazított programokról a megfelelő tájékoztatás az érdeklődés felkeltése képesség fejlesztő lehetőségek biztosítása a hagyományosan elvárt kultúra közvetítő funkciók ellátása kis csoportok, klubok, közhasznú tanfolyamok működtetése civil szerveztek segítése közösségi, társadalmi rendezvények igényes lebonyolítása közművelődési lehetőségek megteremtése az élet minőségének gazdagítása amatőr művészeti körök, helyi alkotók szakmai támogatása szórakozási és közösségi lehetőségek biztosítása kiállítások, bemutatók rendezése kapcsolatok ápolása a helyi kulturális nyilvánosság kiszélesítése

-

gyermekek szükségleteinek kielégítése gyermeki személyiség védelme a gyermek személyiségének kibontakoztatása egészséges életmódra nevelés (megfelelő táplálkozási szokások kialakítása, testmozgás) érzelmi nevelés (egyéni fejlődést, másságot elfogadva) értelmi fejlesztés, nevelés (érdeklődésre, kíváncsiságra építve) a természet értékeinek megóvása, megszerettetése, természet-, és környezetvédelem, környezeti nevelés a szűkebb lakóhely megismerése (lokálpatriotizmus) hagyományőrzés

2.

-

Ezek a területek komplex tevékenységi formákban fejlesztik a 3-7 éves gyermek személyiségét és készítik fel az iskolai életmódra.

4


Előszó: Nevelőtestületünk több éves pedagógiai munkájának eredményeként született meg a módosított helyi nevelési program. Fontos elvként fogalmazódott meg a közös alkotó munka, hiszen csak a közös célok, feladatok meghatározása teszi lehetővé nevelésünk színvonalát, óvodánk pedagógiai arculatának megőrzését. Így mindenki érezheti a felelősséget, ami rá hárul. Módosított

programunkban

igyekeztünk

még

jobban

a

természet-

és

környezetvédelemre összpontosítani. Sajátos arculatunkat a környezethez való érzékeny közelítés adja, valamint a jeles napjaink ápolása, őrzése. E szerint kell nevelő munkánkat tervezni, a ránk bízott gyermekeket nevelni. A

külső

világ

tevékeny

megismerésében

a

közvetlen

megfigyelésre

és

tapasztalatszerzésre építünk, tehát a valódi környezetben történik. Első lépésként az óvodában, majd a –környezet adta lehetőséggel élve- a szabad természetben. 2006-tól külső nyelvtanárok segítették az idegen nyelvi nevelést (német, majd angol), majd a helyi-és társadalmi igényeknek megfelelően a 2008/2009-es tanévben heti 2 órában folyt angol nyelvi nevelés. A 2009/2010-es tanévtől angol nyelvi óvodapedagógusi végzettségű óvónőt vettünk fel, hogy a nagy-és középsős korcsoportú gyerekek körében be tudjuk vezetni Tárnok Péter főiskolai adjunktus angol nyelvi óvodai programját melyet teljes egészében átvettünk, és a régi óvodai program kiegészítéseként használjuk.

Felhasznált irodalom:

Programunk fő pillére az óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a csempeszkopácsi óvoda programja, de felhasználtuk Havas Péter: A környezeti nevelés

5


pedagógiai alapjai című programját, a Tisza Klub Füzetek-et és Nagy Jenőné, Rainschburg Jenő, Szakács Mihályné és Tárnokiné Joó Ildikó: Óvónők kincsestára című módszertani füzeteit, dr Vekerdi Tamás műveit, Dr Richard C. Woolfoon: Boldog gyermek, dr Lilik Ferencné: Környezet-egészség nevelés, Kerekerdő Alapítvány: Természetről a természetben című műveit. Az óvoda személyi feltételei:

Óvodánk két csoportjában 4 óvodapedagógus végzi a nevelési-fejlesztési feladatokat. Végzettségük alapján: ☺ 3 fő főiskolai végzettség (óvodapedagógus) ☺ 1 fő főiskolai végzettség (angol nyelvi óvodapedagógus) Óvodapedagógusi munkánkat 3 fő technikai dolgozó segíti, egy fő gazdasági ügyintéző 6 órában (az ÁMK egészében). Technikai dolgozók végzettség alapján: ☺ 1 fő szakképzett ápoló, dajka ☺ 1 fő műszövő, dajka ☺ 1 fő konyhai alkalmazott

Az óvodai nevelés országos alapprogramja a következő elveket határozza meg az óvoda személyi feltételéről:

1. Az óvodában a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára.

2. Az óvodapedagógus tevékenységének és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

6


A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések Az óvodai nevelés céljaihoz rendelt eszközrendszer: Az óvoda tárgyi – dologi feltétele: Óvodánk épülete a falu főutcájában található, ahol a látogatót egy gyönyörű park fogadja. Udvarunk széle szomszédos a Fertő-Hanság Nemzeti Park Pannonhalmi tájvédelmi körzet Tanösvényével és a Holt-Rába partjával. A gyermekeket két tágas (2x50 m2) csoportszobába fogadjuk, két gyermeköltöző és egy felújított mosdó áll rendelkezésünkre. Épületünk 1969-ben épült, folyamatos felújítással összkomfortossá alakítottuk. Mivel a művelődési házzal egy épületben tevékenykedünk, így a színháztermet tornateremként használhatjuk, de az óvodai ünnepségeinket is ott tartjuk.

Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere

Intézményünk felszereltsége jónak minősíthető, bútorainkat felújítottuk, audióvizuális eszközökkel mindkét csoport rendelkezik. Játékeszközeink változatosak, a kiscsoporttól a nagyokig, mindenféle játék tevékenységnek megfelelnek.(hangszerek, manuális tevékenység eszközei, értelmi képességeket fejlesztő játékok, szabály játékok, konstrukciós játékok, érzékelő játékok, mozgásfejlesztő játékok, szerepjáték megfelelő eszközei, könyvek, bábok). A programunk megvalósításához szükséges speciális fejlesztő eszközök beszerzése, minőségi és mennyiségi fejlesztése folyamatos. Környezetvédő munkánkat az óvodában kialakított faliújságon mutatjuk meg a szülőknek, vendégeknek.

Mese és szakkönyvellátottság: Mesekönyv ellátottságunk bővítése folyamatosan történik. Kapcsolatot tartunk több könyvterjesztővel. Nemcsak magunk, hanem a szülők számára is biztosítjuk a vásárlást, segítjük őket a gyermek életkorának megfelelő könyv kiválasztásában.

7


Programokhoz rendelt egyéb tárgyi – dologi eszközök feltételrendszere: Programunkhoz adott az udvarunkkal határos tanösvény, s a gépjárműforgalomtól távol eső, parkosított udvar. Az óvoda épületétől külön álló épületben melegítő konyha és raktárhelyiségek állnak rendelkezésünkre, ahol az udvari játékok tárolását is megoldottuk. Téli programjainkhoz rendelkezünk szánkókkal.

Az óvoda nevelési alapelvei, célkitűzései: A programunk alapelve ☺ az óvodai nevelésben feladatunk az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. ☺ családdal együttműködve a személyiség komplex fejlesztése ☺ iskolai életmódra felkészítés Ezen belül: ☺ az egészséges életmód alakítása ☺ az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása /együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, önállóság, önfegyelem, kitartás / ☺ az értelmi fejlesztés, /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás fejlesztése, feladat-szabálytudat / ☺ lokális és globális környezeti nevelés, környezetvédelem, hagyományőrzés, ☺ a tevékenységek során komplex esztétikai élmények adása, irodalom, zene, népművészet, képzőművészet, beépítése. ☺ a gyermek váljon alkotóvá, formálja a környezetét, alakuljon esztétikai, erkölcsi értékítélete.

Gyermekképünk: Olyan gyermek, aki: a jövőről pozitívan gondolkodik, energiával, vízzel takarékosan bánik, környezetét rendben tisztántartja, megfelelő környezetvédő szokásokkal rendelkezik, a kultúrált természetjárást kedveli, az élőlényeket és élőhelyüket tiszteletben tartja. Szociálisan érzékeny, tapintatos, segítőkész, udvarias, elfogadó, aki követi a közösség szabályait, normáit

Óvodaképünk: Családias, nyugodt légkörű óvoda, ahol a gyermek szeretetet, megértést kap. A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva a tevékenységek során erkölcsi, esztétikai értékeket közvetít, és képességeket fejleszt, gondoskodik a gyermeket érő ingerek gazdagságáról. Okosan, irányítja, vezeti és értékeli a gyermeket, tiszteletben tartva szabadságát és személyiségét. A családdal együttműködik.

8


A programunk rendszer ábrája: A nevelés feladata

A nevelés célja

A nevelés keretei

Érzelmi nevelés és társas kapcsolatok

Értelmi nevelés

Nevelés Kiemelten: természet- és környezetvédelem hagyományőrzés, egészséges életmód alakítása

Tevékenységi formák: Játék, játékba integrált tanulás: ismeretek átadása környezetünkről. Mese, vers, dramatizálás: természettudományos gyermekirodalom felhasználása és helyi népszokások megismertetése. Ének, énekes játékok: zenehallgatás, a helyi környezet megőrzött értékeinek beépítése Rajz, mintázás, kézimunka: a természet eszközeit is felhasználva Mozgás, mozgásos játékok: kihasználva a Tanösvény adta lehetőségeket A környezet tevékeny megszerettetése, megismerése: kirándulás, természetjárás, környezeti nevelés, természet- és környezetvédelem Munka jellegű tevékenységek. Angol: nagy és középső csoportban

Az óvoda kapcsolatrendszere

Család, óvodák, iskolák, közművelődési intézmények, mesterek, alkotók, művészeti együttesek, tapasztalat szerzés a falu idős embereitől. Részönkormányzat, Önkormányzat, Nevelési Tanácsadó, Pedagógiai Intézet, Védőnő, Gyermekorvos

9


Nevelési feladataink,

amelyek biztosítják a gyermek fejlődését, közösségi életre felkészítését

Testi, lelki szükségletek kielégítése

Célunk: ☺ kellemes, nyugodt környezet biztosítása a gyermekeknek, legyen erre igényük, törekedjenek a helyes életritmusra ☺ legyen a gyermekekben önállóság és öntevékenységi vágy, konfliktusmegoldó képesség ☺ fogadják el a másságot ☺ legyenek bizalommal egymás iránt ☺ alkalmazkodjanak a csoport szokásaihoz, a társadalmi elvárásokhoz ☺ sajátítsák el az alapvető táplálkozási, pihenési, testápolási, öltözködési, mozgásos szokások modelljeit Feladatunk: ☺ viselkedésünkkel mintául szolgálni a gyermek számára ☺ a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése ☺ folyamatos értékelés

Az óvodáskor végére várható eredmények: ☺ törekedjen a gyermek egészsége megőrzésére, az alapvető egészségvédő és egészségmegőrző szokások megtartására ☺ önállóan tudja kielégíteni alapvető testi szükségleteit ☺ tudjon kapcsolatot teremteni ☺ az óvodáskor folyamán lejátszódó én-fejlődési mechanizmusok tudatában a gyermek vágyait fokozatosan hozza összhangba a valósággal ☺ az

ösztöntörekvések

fokozatos

alávetése

a

közösséget

törvényeknek ☺ alakuljon szokásrendszere ☺ fogadja el a közösséget, alkalmazkodjon társaihoz, környezetéhez

10

meghatározó


Az óvodai nevelés főbb területei

1. Az egészséges életmód alakítása 2. Az érzelmi nevelés és szocializáció 3. Értelmi fejlesztés, nevelés Gyermekek – pedagógusok együttműködése 1. Az egészséges életmódra nevelés Célunk: ☺ megfelelő feltételek biztosításával a szomatikus, mentális, szociális egészség megőrzése ☺ korszerű életmód alapjainak lerakása

Feladatunk: ☺ nyugodt, kiegyensúlyozott életütem kialakítása alváshoz és pihenéshez a feltételek biztosítása ☺ a természet, a környezet védelme, tisztán tartása, a gyermekek erre való igényeinek kialakítása ☺ a szervezetük ellenálló képességének növelése, a helyes testtartás kialakítása, differenciáltan fejlesztés ☺ az óvoda és a családi nevelés közelítése ☺ helyes táplálkozási szokások kialakítása ☺ a kultúrált étkezés és viselkedés illemszabályainak megismertetése és alkalmazása ☺ az öltözködési szokások kialakítása ☺ egészségük megőrzése ☺ a napi, heti tevékenységek időben azonos rendjének betartása ☺ a csoportszoba berendezési tárgyainak, eszközeinek, játékainak rendben tartása, rendeltetésszerű használatára nevelés ☺ a tevékenységekkel kapcsolatos eszközök előkészítésének, használatának megtanítása (étkezés, tisztálkodás, játék, öltözés, sport, pihenés)

Az óvodáskor végére várható eredmények: Önálló a gyermek: ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

a tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában a WC használatkor szájhigiénia - ben öltözködésben, képes megválasztani a helyes sorrendet is önkiszolgáláskor a kimerített étel mennyiségének megítélésében az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában

Megfelelően használja gyermek: ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

az evőeszközöket (kés, villa, kanál), - a játék és egyéb eszközöket az óvoda és az épület egyéb helyiségeit a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (lábtörlő, takarítóeszközök) védi, óvja a természeti és a környezeti értékeket tiszteli az élőlényeket és megismeri élőhelyüket

11


Tud a gyermek: ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

cipőt fűzni és kötni gombolni teríteni hajtogatni (szalvéta, takaró, ruházat) ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni helyes testtartással asztal mellett ülni

Ismeri a gyermek: ☺ a kulturált étkezés szokásait (csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára) ☺ a zsebkendő higiénikus használatát

Segít a gyermek: ☺ a környezet tisztántartására, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben.

Értékelés: Az aktuális megnyilvánulásokra felfigyelünk, a pozitív cselekedeteket kiemeljük.

Feltételek: ☺ tágas, világos csoportszoba ☺ higiénikus, gondozott mellékhelyiségek ☺ sokféle mozgáslehetőséget biztosító játszóudvar ☺ vitamindús étrend kiegészítés (gyümölcsnap, zöldségnap…) ☺ saját öltözőszekrények ☺ megfelelő napirend ☺ a családdal való együttműködés (szokásainak ismerete: személyi és mentálhigiéne, öltözködés, napirend, étkezési szokások, szabadidős szokások stb.)

12


Célunk: ☺ barátságos és derűs légkör kialakításával a kötődési hajlam erősítése ☺ erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságaik fejlesztése: -

figyelmesség egymás segítése fegyelmezettség kooperáció illemtudó viselkedés együttérzés kitartás nyíltság felelősség tolerancia feladattudat szabálykövetés

Feladatunk: ☺ az egymás közötti bizalom kiépítése(óvónő-gyermek, gyermek-gyermek között). ☺ a gyermekek között létrejövő kapcsolatok, barátságok, kisebb csoportok kialakulásának segítése ☺ az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek kibontakoztatása, a másság elfogadása ☺ a társas kapcsolatok az érzelmi biztonságot nyújtó közvetlen, szeretetteljes, nyugodt családias légkör megteremtése ☺ napirend szerint tevékenykedtetés (játék, munka, tanulás) ☺ beszoktatás idején a leválási nehézséggel küzdő gyermekek egyéni bánásmóddal - a családi háttér ismeretében – segítése ☺ érzelmi megnyilvánulásaikra azonnal és megfelelően reagálunk ☺ az egyes gyermekek viselkedésében zavart okozó tényezők (haláleset, válás, kistestvér születése) feltárása, a problémán egyéni bánásmóddal történő átsegítése ☺ játéktevékenységek sokféleségével értelmi képességeik fejlesztése, reális ismeretek nyújtása ☺ a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakoroltatása ☺ munkatevékenységek során a környezet óvására nevelés ☺ a rokonszenv alapján szerveződő csoportos, közös tevékenységek támogatása ☺ közös élmények átélésére (születésnap, kirándulások, túrák, szereplések, bábszínház látogatások, stb.) alkalmak biztosítása ☺ óvodai ünnepélyekre, a falu rendezvényeire való közös készülődéssel a közösség összekovácsolása ☺ a helyi népszokások felkutatásával és alkalmazásával ismereteik bővítése ☺ a faluhoz való kötődésük erősítése ☺ otthonos körülmények létrehozása a csoportszobákban ☺ lehetőségek biztosítása közös élmények, tapasztalatok szerzésére ☺ modell értékű viselkedés, mellyel a gyermek magatartását pozitívan befolyásoljuk

13


A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére óvodáskor végére:

Önálló a gyermek: ☺ a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás ☺ a véleménynyilvánításban ☺ döntésekben, választásokban ☺ vállalt feladatai elvégzésében ☺ tisztelettudó a viselkedése ☺ ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit ☺ igazmondásra törekszik ☺ megkezdett munkáit befejezi ☺ képes a belátásra ☺ észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket ☺ együttműködik a közös cél érdekében ☺ örül a csoport közös sikereinek ☺ felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja ☺ szívesen tevékenykedik a csoport érdekében ☺ érdeklődik társai és a felnőttek iránt (a csoporton belül) ☺ képes egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni ☺ legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül ☺ figyelemmel van a felnőttek és a gyerektársak iránt ☺ igyekszik - a szituációtól függően – elfogadni az alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzeteket

14


Célunk: ☺ érzékelés, észlelés, hallás, látás, tapintás, ízlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, kreativitás fejlesztése

Feladatunk: Motiválás: ☺ (érdeklődésük, kíváncsiságuk felkeltése a különböző tevékenységek iránt) ☺ szellemi egészségük fejlesztése, megőrizése ☺ a gyermekek kreatív képességeinek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás, kreativitás) ☺ tapasztalatszerzésre sokoldalú lehetőség biztosítása ☺ a környező világról szerzett ismereteik rendszerezése ☺ differenciáltan, egyéni képességeik alapján történő fejlesztés ☺ kommunikációs képességeik alakítása és fejlesztése (beszédprodukció, beszédértés, beszédprozódus, nyelvi képességek) ☺ egyéni különbségeiket, adottságaik, hajlam, rátermettség, képességek felfedezése és egyéni fejlesztése ☺ énképük, önbizalmuk fejlesztése, testsémák kialakulásának elősegítése ☺ önálló gondolkodásra nevelés, döntési képességeik fejlesztése ☺ vizuális percepciójuk fejlesztése (forma-észlelések) ☺ koncentrált figyelem fejlesztése

Értékelés:

folyamatos.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

törekedjen a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban rendelkezzék problémafelismerő és megoldó képességekkel tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani vegyen részt a különböző tevékenységekben, segítséggel javítsa saját tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységét ☺ törekedjék az önértékelésre ☺ ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

15

Az óvoda kapcsolatrendszere Szülők – pedagógusok együttműködése

Arra törekszünk, hogy a szülőkkel közösen – a családi nevelést kiegészítve – fejlesszük a gyermekeket. Folyamatosan keressük az együttműködés lehetőségeit, a szülők ismerjék és segítsék az óvónők pedagógiai munkáját. Óvónőinknek az összehangolt neveléshez ismerni kell a gyermekek szociális hátterét, a családi nevelés elveit, szokásait, a szülőknek pedig az óvodai nevelés alapvető céljait, feladatait. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. Szeretnénk, ha a továbbiakban is a jelenlegi jó kapcsolat, együttműködés változatlan maradna.

A kapcsolattartás formái:

-

-

óvodai beíratás szülői megbeszélések családlátogatás nyílt napok óvodai ünnepségeink (Mikulás, karácsony, farsang, anyák napja, évzáró) családi hétvégék Zöld Napok: a három hagyományos tavaszi természet-, és környezetvédelmi program: - Madárgyűrűzés - Madarak és Fák Napja (ismeretterjesztő túra) - Környezetvédelmi Világnap (ismeretterjesztő túra közös tevékenységek (kirándulás, játszóház) fogadó óra szülők klubja rendezvényei

16

Bevezető gondolatok: Az óvodáskorú gyermek nevelésében a játékot alapvető és legfőbb tevékenységi formának tekintjük. A játék három különböző szinten valósul meg – cselekvés, képi szimbolikus. Ezek a szintek határozzák meg a játék jellegét, információs tartalmát, kapcsolat rendszerét. Ezen funkciók teszik a játékot a legfontosabb tevékenységi rendszerré. A játék fő feladata, hogy sajátos szervezettsége által biztosítsa minden gyermek egyéni vágyát, ötleteinek megvalósulását, élményeink tükröződését kötetlen kibontakozását. Biztosítjuk, hogy a gyermekek szabadon kreatívan használhassák fel az eszközöket, módjuk legyen a választott tevékenységet saját ütemükben befejezni, a fejlődés jó irányának érdekében. A szocializációs folyamatban rendkívüli jelentősége van a társak kiválasztásában, az együttműködés kialakításában, vagy elutasításában, a problémahelyzetek, konfliktusok önálló megoldásában. A folyamat során számtalan kommunikációs helyzet alakul ki, mely a beszédfejlődés szempontjából kiemelkedően fontos. A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyerek életében, mert benne minden tanulási tartalom, forma jártasság, készség megjelenik. A spontán játéktevékenységen kívül a képességek, készségek irányított fejlesztésére is szükség van, amely az óvodapedagógus által irányított folyamat. Ennek eredményeképpen alapozódnak meg képességek, készségek és a magatartás. Az önkifejezés eszközei a bábozás, dramatizálás, szerepjáték, barkácsolás. A tevékenységeket kezdetben az óvodapedagógus kezdeményezi, később a fejlődés hatására a gyermekek önállóan válnak képessé a cselekvésre.

17

Játék tartalma: Vegyes életkorú csoportban a választott játék tartalma az életkorhoz módosul. A vegyes csoporton belül adott a minőségi váltás lehetősége.

Célunk: a játék megfelelő segítése a gyermekek sokirányú megfigyelése a gyermekismeretre alapozott tervszerű személyiség fejlesztés a szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetőségeinek biztosítása a játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeinek megismertetése a játék formáinak és tartalmának gazdagítása nyitottság a másik iránt, viselkedési szabadság, ízlésformálás, társas kapcsolatok, konfliktusmegoldások) ☺ a játék rendjének szokássá válása ☺ egészséges versenyszellem kialakítása ☺ lehetőségek biztosítása a gyermek számára, hogy képességeit önállóan választott, sokrétű játéktevékenységgel fejlessze, gyakorolja. ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

Feladatunk: A játékterek megismerése, használatának tanulása 3-4-(5) éves korban: ☺ gyakorlójátékok: ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése, szöveg-, dallam-, mozgásismétlő játékok, ritmusjátékok, egyszerű szabályjátékok-játékszabályok megismerése, elfogadása, követése ☺ szerepjátékok: egyszerű szabálykövetések (egyénenként és csoportokban), jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása ☺ barkácsolás: játékjavítások, közreműködés apró hibaelhárításokban óvónői irányítással ☺ dramatizálás, bábozás: bábmozgatási kísérletek, hangutánzások ☺ építő, konstruáló játékok: összerakosgató, összeszerelhető játékok, egyéni elképzelések alapján

18

(4)-5-6-7 éves korban: ☺ gyakorlójátékok: a részképességekben enyhe lemaradást mutató gyerekeknél (szerepjátékok és konstruáló játékok) ☺ szerepjátékok: a játékszabályok elfogadása és betartása, a környezet jelenségeinek, eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba ☺ barkácsolás: játékok egyszerű javítása, játék készítések, ajándéktárgyak készítése ☺ dramatizálás, bábozás: bábkészítések, önálló bábozások (mese, történet és bábválasztás) ☺ építő, konstruáló játékok: összerakosgatások, szerelések egyszerű, az élethelyzeteknek megfelelő tárgyak elkészítésével ( a valóság és a képzelet közelítésével) ☺ szabályjátékok: verbális, mozgásos és manipulatív játéktevékenységek során önálló szabályra figyelések ☺ a játék megfelelő segítése ☺ a gyermekek sokirányú megfigyelése ☺ a gyermekismeretre alapozott tervszerű személyiség fejlesztése

Értékelés: A fejlesztés várható eredményeiben megfogalmazottak megfigyelése az életkori kategóriák szerint.

Feltételek: ☺ nyugodt légkör ☺ sokféle játéklehetőséget biztosító csoportszoba, játszóudvar (átalakítható terek) ☺ elegendő játékidő, sokféle játékeszköz

Az óvodai játék színterei: csoportszoba óvodaudvar művelődési ház (testnevelés, játék, gyermek torna) tájvédelmi terület (mozgásos játékok, gyalogtúrák, környezetismeret, megfigyelések) ☺ séták ☺ ☺ ☺ ☺

19


☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

a gyermek szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot válasszon kapcsolódjon be közös játékokba legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásai alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt legyen kezdeményező magatartású vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban legyen képes szabályjátékok megtanulására tartsa be és kövesse a megismert szabályokat hozzon létre egyszerű modelleket, maketteket legyenek egyéni ötletei, javaslatai válasszon helyesen adott tevékenységhez anyagot és eszközt legyen képes saját élményeinek eljátszására fogadja el társai javaslatait, ötleteit legyen képes a csoportban való játékra

Felhasznált irodalom: Dr Hegyi Ildikó: Jaj, te gyerek! „A vidámság háza„ óvodai program szerzője: Kovácsné Dr Bakosi Éva: Társszerzők: Dr Kovács György, Dr Bondár Zsuzsanna, Dr Horváthné Fülep Éva, Hovánszki Jánosné,Kissné Dr Korbuly Katalin, Dr Kissné Dr Kovács Katalin A Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola kiadásában Torsten Kunz: Pszichomotoros fejlesztés az óvodában Onyestyákné Reigl Mariann: Testnevelési játékok Boruzs – Jacsmenik: Nagy Játék Könyv

20

Bevezető gondolatok: A fejlesztés kötetlen szervezeti formában, a játék adta lehetőségek összes alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével, folyamatos időkeretben történik, valamennyi tevékenységi formában.

Célunk: ☺ tapasztalatszerzés, a gondolkodás örömének átélése ☺ a megismerési képességek fejlesztése ☺ a tudás, tanulás iránti vágy felébresztése ☺ képszerű és szemléletes gondolkodás kialakítása ☺ a beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztése ☺ problémahelyzetek megoldása ☺ sokféle tevékenységet biztosító tárgyi környezet kialakítása ☺ a tévedés szabadságának lehetősége ☺ a megismerés iránti érdeklődés felkeltése ☺ a munka megbecsülésére nevelés ☺ önálló munkavégzésre való képességek fejlesztése ☺ véleménynyilvánítási képességek kibontakoztatása ☺ megfelelő motiváltság a közösségi tevékenységekben való részvételre ☺ emlékezet, tanulás, motiváció) kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása a szenzoros integrációs képesség erősítésén keresztül ☺ alapvető kommunikációs képességek kialakítása ☺ a lakóhely néphagyományainak megismertetése ☺ közösségi élmények nyújtása ☺ a tapasztalatszerzés igényének felkeltése ☺ az önkifejezés igényének alakítása

21

Feladatunk: 3-4-(5) éves korban: ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések (a természeti és társadalmi környezetből) figyelemirányítás a lényeges közös jegyekre élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek szókincsfejlesztés

(4)-5-6-7 éves korban: ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

megfigyelések végzése közösen és önállóan egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok felfedezése emlékezetből megbízatások elvégzése (emlékezetfejlesztés) jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel beszédfejlesztés többféle megoldási lehetőség keresése

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: ☺ tudjon önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni megismert modellek alapján ☺ alakuljon feladattudata ☺ ismerje saját értékeit ☺ legyen önálló a begyakorolt feladatok megoldásában ☺ végezzen önálló megfigyeléseket, ismerje fel a jelenségeket változásukban is ☺ fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat ☺ törekedjen többféle megoldás keresésére ☺ szándékos figyelmének tartama érje el a 10-15 percet ☺ legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni ☺ különítse el a mese és a valóság elemeit ☺ rendelkezzen összerendezett, életkorának megfelelő pszicho-motoros képességekkel ☺ legyenek szituációknak megfelelő verbális és viselkedésbeli megnyilvánulásai ☺ tudja megjeleníteni érzéseit, gondolatait szóban, képben ☺ illeszkedjék családja és az óvodai közösség szokásaihoz ☺ tudjon a helyi népszokásokról, lehetőség szerint vegyen részt azokban ☺ vegyen részt közös tevékenységekben, legyen igénye egyéni tapasztalatok szerzésére ☺ ne zárkózzon el egyéni megnyilvánulásoktól ☺ a különböző csatornákon kapott ingerek integrációja révén képes legyen tapasztalatszerzésre és a korábbi tapasztalatok új információkkal történő összevetésére ☺ használjanak egyszerű gondolkodási műveleteket ☺ ismereteik alapján végezzenek el és oldjanak meg egyszerű feladatokat ☺ jelenítsék meg érzéseiket, gondolataikat szóban, képben ☺ alakuljon ki feladattudatuk ☺ törekedjenek önállóságra különböző ismert helyzetekben

22

Értékelés:

☺ a megoldások lehetőségeinek megmutatása ☺ az önellenőrzésre való rávezetés ☺ egymás megoldásainak értékelése

Fejlesztési tartalmak:

a) anyanyelvi nevelés, mese, vers, dramatizálás b) hagyományok-népszokások c) ének-zene, énekes játékok d) rajzolás, mintázás, kézimunka, barkácsolás e) külső világ tevékeny megismerése f) mozgás-mozgásos játékok g) környezetvédelmi nevelés

23

Célunk: ☺ a gyermek személyiségének gazdagítása, formálása ☺ esztétikai, érzelmi, értelmi, erkölcsi és anyanyelvi nevelése ☺ képzeletük, emlékezetük, figyelmük, fantáziájuk fejlesztése

Feladatunk:

☺ a mese és a vers élmény forrása legyen ☺ irodalom iránti érdeklődés felkeltése, megszerettetése ☺ az anyanyelvi nevelésben fontos a magyar mesekincs megismertetése és a beszéd eszközként való használatának fejlesztése – szókincsfejlesztés ☺ a beszédmegértés képességének fejlesztése ☺ a beszédkedv felkeltése és megőrzése ☺ a beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése ☺ az anyanyelvi kódok helyes elsajátíttatása ☺ a beszéd fonológiai /hangrendszer és prozódiai rendszer /, grammatikai, jelentéstani, valamint motorikus rendszereinek fejlesztése életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével ☺ a hallási és beszédhallási figyelem és a hallási differenciáló-képesség fejlesztése ☺ helyes, szép kiejtés fejlesztése ☺ helyes hangsúlyozás és szókincs bővítése ☺ az akusztikus verbális emlékezet fejlesztése ☺ metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése ☺ szeretettudat kialakítása ☺ a mese és a valóság megkülönböztetése ☺ a szeriális /sorrendi / felfogás és kivitelezés erősítése ☺ analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése a beszéden keresztül ☺ igény kialakítása az irodalmi élményekre – irodalmi fogékonyság alapozása ☺ könyv iránti vonzódás kibontakoztatása és a könyvvel helyes bánásmód elsajátíttatása

24

3 – 4 éves korban:

☺ beszoktatás idején jó ritmusú és könnyű mondókákat alkalmazása ☺ képes leporellók, szöveg nélküli, kisterjedelmű gyermekkönyvek mindennapos játéktevékenységben történő használata ☺ a kicsikkel mondókák által személyes kontaktus alakítása ☺ az érzelmi egymásra találás a gyermek és felnőtt közös együttlétében ☺ könnyű, rövid, ritmusos állatmeséket megismertet bábozással ☺ többféle feldolgozással, ismétléssel a tanultak rögzítése ☺ kiemelt feladatunk a helyi irodalmi gyűjtemény, a gyirmóti rigmusok, mondókák, jóslások, csúfolók, beépítése a mindennapokba ☺ szájhagyomány alapján anyagot gyűjtünk a falu időseitől

A 3-4 éves korosztály vers és mese ismerete:

☺ 5-6 mondóka ☺ 3-4 vers ☺ 12-15 mese

4 – 7 éves korban: ☺ hosszabb terjedelmű bonyolult szerkezetű, összetett mondanivalókat tartalmazó tündérmesék, a népszokásokhoz fűződő népmesék, mondavilág, a helyi szájhagyomány alapján gyűjtött történetek, elbeszélések, anekdoták felhasználása ☺ nagyobb terjedelmű verses mesék, versek, lírai költemények felhasználása a hagyományőrzésre ☺ Humoros mesékkel, történetekkel tarkított, saját maguk által kitalált mesékkel fantáziájuk, képzeletük gazdagítása ☺ dramatizálással szókincsük bővítése, személyiségük fejlesztése 4-5 éves korosztály vers- és mese ismerete: ☺ 6-8 mondóka és kiolvasó ☺ 6-10 vers ☺ 10-12 új mese Az 5-6-7 éves korosztály mese és vers ismerete: ☺ 10-14 mondóka, kiolvasó ☺ 8-12 vers ☺ 15-20 új mese

25

Értékelés:

Folyamatos megfigyelés szempontjai: ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

helyes-ejtés, hangképzés helyessége kifejezőképesség szóban beszédkedv beszédfegyelem emlékezet fejlettsége bekapcsolódás a közös tevékenységekbe utánzókedv és ismételt játékos begyakorlások száma és szintje szókincs

Fejlesztési tartalmak: ☺ beszélgetések a napi tevékenységek során ☺ beszédművelés: beszédhallás, beszédmegértés és beszédmozgás fejlesztése, helyes ejtési gyakorlatok: légző gyakorlatok, hangadás gyakorlatok, zöngészöngétlen hangok differenciálása mintakövetéssel, artikulációs gyakorlatok, nyelvgyötrők, gyorsasági gyakorlatok, ritmusgyakorlatok, időtartam gyakorlatok, hangsúlygyakorlatok, hangerőgyakorlatok ☺ idő és téri egymásutániság felfogása, felismerésének és kivitelezésének fejlesztése, /történeti sorba rendezések / ☺ vers és mesemondások ☺ irodalmi művek hallgatása – mondókák /népi mondókák, kiszámolók, hintázók, labdázók, párválasztók, felelgetők, lovagoltatók, csiklandozók, altatók, ébresztgetők / mesék /állat, tündér, tréfás mesék, népmesék, műmesék, - folytatásos mesék / verses mesék versek / népköltészeti alkotások, klasszikus és mai gyermekversek /. ☺ irodalmi művek mimetizálása – tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása mozgással, testtartással, érzelmek kifejezése mimikával, tekintettel, gesztikulációval irodalmi művek eljátszása – dramatizálás, bábozás / különösen fontos a dadogóknál /. ☺ könyvek, folyóiratok nézegetése – helyük a könyvespolcon, könyvtárban ☺ színházi élmények nyújtása – gyermekelőadások, bábszínházi előadások megtekintése

26

Feltételek: A fejlesztés feltételei: Eszközök: -

bábok / sík, - és kesztyűbábok, zacskóbábok, termésfigurák / maskarák, különböző ruhadarabok / kalap, „pörgős szoknya”, menyasszonyi fátyol, suba, különböző színű és stílusú kendők, palást, terítők, plédek, babák, mackók, plüss állatok / nézegetésre alkalmas könyvek

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: ☺ szívesen meséljenek, játékidőben kezdeményezzenek mesékkel, versekkel bábozást, dramatizálást ☺ önállóan tudjanak előadni rövidebb meséket, helyes kiejtéssel, helyes hangsúlyozással, dramatizáljanak ☺ szívesen vegyenek a kezükbe könyveket ☺ nyelvtanilag helyesen fejezzék ki mondandójukat ☺ tanulják meg a könyvek tiszteletét, becsüljék, irodalmi értékeit ☺ kapcsoljanak ismert irodalmi szöveget adott ünnepi alkalomhoz ☺ tudják a megismert szavak jelentését, megfelelően használják azokat ☺ nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzzék mondataikat ☺ tudjanak kiegészíteni szóban ismert meserészletet ☺ legyenek képesek a hallottak képi megjelenítésére ☺ jegyezzék meg a mese legfontosabb elemeit, / szereplők, események / nevezzék meg azokat ☺ tudjanak könyvben kép alapján tájékozódni, óvják a könyv állagát ☺ vegyenek részt dramatikus és mimetikus játékokban, közös műsorkészítésekben ☺ szívesen, örömmel hallgassanak mesét ☺ legyen igényük a hallott irodalmi művek újrahallgatására ☺ figyelmesen tudják végighallgatni óvónőjüket, társaikat ☺ alkalmazzák a kapcsolatteremtés elemi szabályait /köszönés, kérés / ☺ képesek legyenek koruknak megfelelő színházi előadás cselekményének követésére

Az önképzésre javasolt könyvek: -

-

-

Zilahi Józsefné:

Óvodai nevelés játékkal, mesével Iskolafejlesztési Alapítvány Szorobán Kiadó Bp. 1994. Mese, vers az óvodában Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex – Typo Kiadó Bp. 1992. Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés..Bp. 1994. Csabai Katalin: Lexi Logopédia GMK Bárczi G. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola: Szemelvénygyűjtemény a beszédhibások pszichológiája köréből /Basil Bernstein: Társadalmi réteg és a nyelvi fejlődés, A szociális tanulás elmélete / Tankönyvkiadó BP. 1985 Lanczendorfer Zsuzsanna – Balázs Lívia: Ósdi Állatosdi Helyi gyűjtések, magyar és más népek meséit, mondókáit, játékleírásokat tartalmazó könyvek .

27

Bevezető gondolatok

Hazánk csatlakozásával az Európai Nemzetek Közösségéhez, úgy gondoljuk, hogy meg kell őriznünk nemzeti öntudatunkat, népünk kultúráját és néphagyományaikat. Óvodai nevelő munkánk során az ismeretek közvetítésével, a közösen átélt élményekkel tudjuk megalapozni, lerakni a hazaszeretet csiráit, alapozni a természetes műveltséget, a nemzeti és népi hagyományok ápolását, továbbvitelét. Elsősorban a családra, szűkebb társadalmi környezetre támaszkodva tudjuk ezt a feladatot megvalósítani, sok esetben vállalva a kezdeményező szerepet. Nemzedékek nőnek fel úgy, hogy egyre kevésbé ismerik, tisztelik és ápolják elődeik hagyományait. Nagyon fontosnak tartjuk a gyökereink keresését a jelenben.

Célunk:

☺ a még élő és már feledésbe merülő magyar illetve a helyi szokások értékeinek felkutatása, közvetítése ☺ a gyermekek alkotó képességének kifejezésekben és a táncos mozgásban

kibontakoztatása

dalokban,

játékos

☺ a közösségi érzés formálása a közös tevékenységekkel, közös játékokkal, ugyanakkor egyéniségek kibontakoztatása, önállóságra nevelés ☺ a mozgáskultúra fejlesztése a népi gyermekjátékokkal, tánccal ☺ a népszokásokhoz fűzött népmesékkel, elbeszélésekkel, történetekkel segítjük az erkölcsi ítéleteik alakulását

28

Feladatunk: ☺ a környezetük megismerése, megszerettetése, környezetükhöz való ragaszkodás, eligazodás, helyismeret, a múlt értékeinek megbecsülése ☺ hagyományok felelevenítése, tisztelete ☺ a tágabb népi kultúra iránti érdeklődésük felkeltése, népi megfigyelésekkel, közmondásokkal ismerkedés ☺ a gyermekek ismerkedjenek meg népi mesterségekkel, dalos gyerekjátékokkal, népi mondókákkal, az életkorukban ünnepelhető „Jeles napok”-kal ☺ a helyi környezetben megőrzött értékek megismerését beépítjük a mindennapos tevékenységekbe ☺ Óvodai ünnepeink: Ősszel: Szüret /ezzel kapcsolatos népszokások megismertetése Télen: Mikulás /közös ajándék készítés Advent /templom látogatás, közös éneklés orgona kísérettel, ajándék készítés szülőkkel kopogtató és adventi koszorú készítés Luca napja /lucaszék mondája, lucázás Karácsony /Betlehemezés, mézeskalácssütés, mendikálás, madárkarácsony Farsang /maskarázás, napi farsang felelevenítése, közös mulatság a művelődési ház nagytermében Tavasszal: március 15 ./kokárda, zászló készítés, ezek elhelyezése az emlékhelynél. Húsvét /tojásfa készítés, locsolás, tojásfestés Anyák napja /az anyukák, nagymamák köszöntése színes program keretében Évzáró és a nagycsoportosok búcsúztatása Gyermeknap / játszóház, színes forgatag, helyben gyűjtött népi játékok felhasználásával Pünkösd / pünkösdölés felelevenítése Értékelés:

folyamatos

Fejlesztési tartalmak: ☺ versek ☺ mesék ☺ dramatizálás ☺ ünnepek, megemlékezések

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: ☺ ☺ ☺ ☺

ismerje és ápolja a gyermek Gyirmót hagyományait ismerje a fontosabb, jeles ünnepeket legyen hagyomány tudata, kötődése lakóhelyéhez szeresse hazáját

29

Célunk: ☺ a gyermek zenei érdeklődésének felkeltése, az ének, a játék öröme, a zene megszerettetése, a szépre, a tiszta forrásra való rácsodálkozás. A muzsika a gyermek érzelmeire pozitívan hasson, hogy egész későbbi életét határozza meg a kiskorban kapott művészeti nevelés ☺ a gyermekek zenei élményekhez juttatása – az óvónő éneke, vokális és hangszeres zene segítségével közös éneklésen és a zenei érdeklődés felkeltésén keresztül ☺ az éneklés, zenélés tevékenységeinek megszerettetése ☺ zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése. ☺ a népi, a hagyományok, a műzenei, és más népek dalainak, zenéinek megismertetése ☺ ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése, a hagyományok ápolására való törekvés ☺ ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv fejlesztése ☺ mozgás és testtartás dalhelyzetekhez való igazításának megalapozása ☺ közösségi élmények nyújtása énekes játékokon, közös zenéléseken keresztül

Feladatunk: ☺ zenei nevelés alapja az énekes játék, ezáltal az összes zenei képesség egyidejű fejlesztése ☺ lépésről lépésre, szinte észrevétlenül bemutatni a zene sokszínűségét, hogy csillogó szemek és tátva maradt szájak jelezzék: jó úton haladunk a zene megszerettetése felé 3-4 éves korban: ☺ kontaktus teremtés, mondókák, dalok elsajátítása, körbejárás, utánzó mozgások, körséta ☺ dalok hangterjedelme 3-4 hang, 5-6 mondóka, 10-14 dal 4-5 éves korban: ☺ egyszerű körjátékok, bonyolultabb mozgásos tevékenység (tapsolás, fordulás, páros körbejárás), utánzó mozdulatok, változatos alakzatok ☺ 4-5 új mondóka, 15-23 dal 5-6-7 éves korban: ☺ több szereplővel, komplikáltabb mozgással, szerepcsere, párválasztás, két kör kialakítása, csoportos fogócska, sorgyarapodó játékforma ☺ dalok hangterjedelme 3-6 hang, 3-4 mondóka, 20-26 dal

30

Az óvodáskor végére várható eredmények: ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

☺ ☺ ☺

tudjon természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani énekeljen hat hang terjedelmű dalokat, dúdolja az ismert dallamokat felelgetős dalt énekeljen társával, vagy a csoporttal énekeljen vissza dallamot különböztesse meg és reprodukálja a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú fogalom párokat dallamban, ritmusban fejezze ki cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést tudjon egyszerű táncos mozgásokat végezni helyes testtartással törekedjen a tiszta éneklésre hallgassa figyelmesen a bemutatott zenét énekeljen alkalmi dalokat ünnepkörökhöz kapcsolódva ismerjen fel dallammotívum alapján hallott dalt, néhány természeti környezetbeli hangot (többféle zenei és zörejhangot), hangszereket (ritmushangszereket és a furulya hangját) ismerjen néhány térforma alakítási lehetőséget (kör, csigavonal) próbálkozzon dallamrögtönzésekkel találjon ki dallomhoz mozgást, játékot

Fejlesztési tartalmak:

☺ egy- és kétszemélyes játékok ☺ altatók, hintáztatók, simogatók, hajladozók, höcögtetők, lovagolók, tapsoltatók, sétáltatók ☺ táncoltatók, labdázók stb. ☺ körjátékok és dalaik (fogyó és gyarapodó játékok, párválasztók, sor és ügyességi játékok) ☺ táncos játékok (lakodalmas, alakoskodók, vonulások, táncok, átalakuló játékok, kapcsolódós játékok, kapuzók), ☺ népszokások: a négy nagy ünnepkörhöz kapcsolódva ☺ gyermekeknek írt műdalok ☺ hangszeres zene hallgatása: magyar népzenei alkotások (vokális és hangszeres zene), műdalok, alkalmi dalok (ünnepek dalai) ☺ rögtönzött hangszerek készítése

31

Értékelés:

Folyamatos megfigyelés szempontjai:

☺ hangtisztaság, ritmika, szövegmondás, énektechnika, ☺ éneklés és mozgástempó szabályossága, ☺ ritmushangszerek kezelése, ☺ szívesen énekel-e, ☺ kezdeményez-e énekes játékot hangszeres, vagy zenés elfoglaltságot

Feltételek:

Eszközök: cintányér, triangulum, ritmushangszerek, furulya, magnetofon, CD, kövek, babok, bábok, dob, kendők, szalagok, magyar ruhák, labda

Önképzésre javasolt könyvek: Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában Zeneműkiadó 1974. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Zeneműkiadó 1982. Néphagyomány-őrzés az óvodában

32

Célunk:

☺ felkelteni a gyermekekben a ceruzával, festékkel, agyaggal és más eszközökkel, anyagokkal való tevékenység vágyát ☺ esztétikai érzékük fejlesztése, a szabad önkifejezés során a szép iránti igényük kialakítása ☺ sikerélmény által az önbizalmuk erősítése, az ábrázolás iránti szeretet, gondos feladatvégzésre nevelés ☺ vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően ☺ a vizuális jelrendszer megismertetése /pont, vonal, folt, színek, formák / ☺ a vizuális megértés, befogadás alapozása ☺ a képi,- plasztikai,- konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása ☺ a vizuális percepció fejlesztése ☺ taktilis /tapintási / ingerek erősítése ☺ az ingerek más ingerekkel történő integrálása ☺ szín és formavilág gazdagítása ☺ egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése /különböző anyagok és technikák megismertetése / ☺ érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenységei iránt ☺ kézmozgások finomítása ☺ az alkotás örömének megtapasztaltatása ☺ sokféle lehetőség megmutatása a képi-, térbeli megjelenítésre ☺ képi gondolkodás fejlesztése ☺ a térbeli tájékozódó képesség fejlesztése ☺ az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása

33

Feladatunk:

☺ lehetőséget teremteni az alkotó tevékenységre, biztosítani ennek feltételeit ☺ a gyermekek életkorától függően fejleszteni az emlékezetüket, képzeletüket, esztétikai fogékonyságukat, differenciált anyag és eszköz kínálattal 3-4 éves korban: ☺ játékosan ismerkedjenek anyagokkal, eszközökkel, technikákkal. lehetőséget biztosítani a firkálgatásra, gyurkálgatásra, hogy szabad témaválasztással érdeklődésüknek megfelelően tevékenykedhessenek ☺ képalakításban változatos lehetőségek kínálata a gyermekeknek festéssel, zsírkrétával, papír tépéssel, ragasztással, aszfalt rajzolással, lisztgyurmával, agyag, homok plasztikákkal, karcolásokkal, krumpli nyomattal, kavicsokkal, levelekkel, termékekkel, textillel ☺ a munka során jó hangulatot, oldott légkört teremteni, sok ötlettel, kedvességgel, buzdítással, dicsérettel vonzóvá tenni a tevékenységet 4-5 éves korban: ☺ a gyermekekkel az eszközök sokféle lehetőségével hozzájuk közel álló dolgokat (játék, személy, ház, növény, állat stb.) és cselekményes témákat (családi, óvodai, utcai, ünnepi élmények) feldolgoztatni 5-6-7 éves korban: ☺ bátran használják az évek során megismert eszközöket, technikákat, jó hangulatú, oldott légkörben állandó buzdítás és dicséret mellett ☺ önálló színválasztási-, színkeverési lehetőséget biztosítani

a tevékenységük

során ☺ változatos technikai megoldásokkal, közvetlen megfigyeléssel, emlékezetből, és elképzelés alapján témákat biztosítani a gyermekek számára ☺ a tevékenység előtt a gyermekeket bevonni az eszközök előkészítésébe, a munka végeztével az elrakodásba, a rend helyreállításába

34


☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

tudjon kifejezni a képfelületen elemi térviszonyokat használja a képi kifejezés eszközeit hangsúlyozza alkotásaiban a jellemző jegyeket, formákat emberábrázolásában jelenjenek meg a részformák, esetleg egyszerű mozgások alkosson képet élmény, emlékezet alapján megfelelően használja az eszközöket – rendelkezzék helyes ceruzafogással tartsa tisztán az eszközöket tudja alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat nevezze meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait vegyen részt a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvető térviszonyokat megfigyelés után tudjon formát mintázni készítsen önállóan vagy társaival közösen modellt, makettet díszítsen tárgyakat saját elképzelései alapján legyen véleménye saját és társai „műveiről”, műalkotásokról önállóan javítsa – megbeszélt módon – hibáit rendelkezzék koordinált szem és kézmozgással

Az alkotó tevékenység tartalma

Vizuális percepció: ☺ alak, háttér: keresztezett vonalak felismerése, rejtett formafelismerés, keresztezett formák differenciálása, alak és háttér cseréje ☺ alakállandóság: formaállandóság, geometriai formák különböző nagyságainak összehasonlítása ☺ térbeli helyzet: tárgyak szemlélőhöz viszonyított kapcsolatának felismerése, figurák fordítása, forgatása, részek helycseréje, tárgyak egymáshoz viszonyított helyzete ☺ térbeli viszonylagosság: két tárgy helyzetének megnevezése, alak kiegészítése, részek összeillesztése, célirányos útkeresés Vizuális nyelv: ☺ képalakítás a vizuális elemek használatával /vonal, folt, forma, színek / ☺ a képfelület kitöltése ☺ a vizuális elemek egymáshoz való viszonyának megfigyelése, rendezése a képfelületen /soralkotás, hasonlóságok, ritmus / ☺ vizuális-taktilis ingerek – ujjfestés

35

Kifejezés: ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

táj, terek viszonyainak megfigyelése, ábrázolása egyszerű természeti és mesterséges formák megfigyelése, ábrázolása képalakítás saját élmények, emlékezet után képző – és népművészeti alkotások, képek nézegetése technikák megismerése /rajzolás, festés, papírragasztás, mintázás, papírhajtogatás, egyszerű nyomhagyások /

Vizuális kommunikáció: ☺ színek keverése, ☺ a mindennapokban használt információs jelek, megismertetése jelzőtáblák, járművek jelei, egyszerű ábrák /.

/közlekedési

Tárgy – és környezetkultúra: ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

tárgyalkotás szabadon, térrendezések konstruálás mintázás anyagalakítások /gyurma, agyag, textil, fonal, dobozok, papír, gyöngyfűzés, termések, kavicsok, homok, építőkocka, hó, gipsz /.

Értékelés

Egymás és saját munkák nézegetése – tanácsot adunk, segítséget nyújtunk.

Az értékelés szempontjai:

☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

helyes eszközhasználat vizuális emlékezet szintje kézmozgások, fogások tiszta, rendezett alkotás részvétel a közös tevékenységben egyéni megoldások, ötletek

36

Feltételek:

A fejlesztés kívánatos feltételei:

Motiváló hatású szép, vonzó, érdeklődésüket felkeltő eszközöket használunk. A

gyermek

számára

játékká,

felfedezésre

alkalmassá

tesszük

a

manuális

tevékenységeket. Eszközök: - színes ceruzák, zsírkréták, 12 színű vízfesték, 10-es, 4-es ecsetek, tempera, rajzlapok, gyurma, sóliszt, ragasztó, szövőkeret, színes fonalak, hurkapálca, dióhéj, szalmaszálak, búzakalász, kukoricacsuhé, magok, termések, színes textildarabok.

Önképzésre javasolt könyvek:

- Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? Alex-Typo kiadó Bp. 1992 - Dr. Torda Ágnes /szerk./: Szemelvények a tanulási zavarok köréből Bárczi G. Gyógyped. Tanárképző Főiskola Tankönyvkiadó, BP. 1985.

37

Célunk: ☺ pozitív viszonyulás kialakítása a természeti, emberi tárgyi környezethez ☺ tapasztalatszerzés

Feladatunk: ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

ismeretek rendszerezése sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása a tapasztalatszerzésre a felfedezés örömének érzékeltetése tapasztalatok szereztetése a természeti, emberi és tárgyi környezet elemeiről, megfelelő tájékozottsági szint kialakítása a gyermek saját környezetében. megszerzett tapasztalatok, szempontok alapján történő rendszerezésének megtanítása a környezet jelenségeinek, tárgyainak tulajdonságainak, mennyiségi viszonyainak, formáinak rendszerezése összefüggések megláttatása a valóság objektív bemutatása ítélőképesség fejlesztése pozitív viszonyulás kialakítása a természeti, - emberi, - tárgyi környezethez

A fejlődés jellemző eredményei az óvodáskor végére: ☺ tudja személyi adatait /lakcím, név, szülők neve, foglalkozása, testvérek neve /, életkorát ☺ hasonlítson össze mennyiségeket /több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, egyforma hosszú, magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb / ☺ alkosson megfelelő szöveget a mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről ☺ tudja a meg- és leszámlálást a tízes számkörben ☺ nevezze meg a térbeli állások helyzetének irányait /jobb, bal, előtt, mögött, alatt, fölött, mellett, között ☺ válogasson alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket szempontok alapján ☺ másoljon alakzatokat síkban és térben ☺ válogassa a síkbeli alakzatokat tulajdonságai szerint /kör, négyzet, háromszög /. ☺ ismerje a térbeli alakzatok közül a kockát ☺ nevezze meg saját testrészeit, érzékszerveit ☺ tudja az évszakok nevét, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét, napszakokat ☺ ismerje néhány környezetében levő épület funkcióját ☺ nevezze meg a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát / a közlekedési jelzőlámpa színeinek jelentése, gyalogátkelőhely jele / ☺ ismerje a színeket ☺ helyezze főbb csoportjaikba az élőlényeket /ember, állat, növény / ☺ tudjon alapvető növény, - és állatgondozási műveletekről ☺ vegyen részt elemi természetvédelmi tevékenységekben /téli madárvédelem, az élőlények óvása / ☺ jól használja a megismert kifejezéseket

38

Tartalom:

☺ Megismerési módszerek alapozása – tapasztalatszerzés a környezetről Természeti környezet

élettelen természet anyagai az élettelen természet változásai: időjárás, évszakok természetvédelmi teendők, tevékenységek évszakok szerint élő természet elemei: növények, állatok emberek tulajdonságai, életmódjuk, környezetük

☺ Tárgyak, személyek összehasonlítása tárgyak válogatása szabadon, vagy adott szempontok szerint tárgyak, objektumok méreteinek összehasonlítása, összemérése, különbségeik megfogalmazása /hosszabb-rövidebb, nehezebb-könnyebb, alacsonyabb-magasabb, keskenyebb-szélesebb, több-kevesebb / sorba rendezések mennyiségi tulajdonságok szerint /tőszámok, sorszámok / sorba rendezések egyéb szempontok szerint halmazok elemeinek meg - és leszámlálása - /több-kevesebb, ugyanannyi / halmazok keletkeztetése /hozzátevés, elvétel, egyenlővé tevés a tízes számkörben / soralkotások, sorváltások balról jobbra, föntről lefelé /szemmozgás / állítások fogalmazása /igaz-hamis eldöntése / történetek alkotása képekről a mennyiségek figyelembevételével tulajdonságok, formák, színek, méretek vizsgálata ☺ Emberi környezet család, a család élete, családtagok foglalkozások a családban életmód ☺ Az óvoda és környezete a felnőttek munkája, a gyerekek tevékenysége az óvoda épülete - közintézmények a környéken az emberek munkája az egyes munkahelyeken – foglalkozások, eszközök, felszerelések az egyes munkahelyeken

39

☺ Közlekedés a faluban, városban eszközei, lehetőségei, dolgozói, szabályai /különös tekintettel a gyalogos közlekedésre /.

☺ Geometriai tulajdonságok megfigyelése

építés szabadon építmények lemásolása építés rajz alapján síkbeli építések síkmértani elemekből /takarások / elemek összehasonlítása, válogatása geometriai tulajdonságaik alapján irányok, arányok megfigyelése: /bal-jobb, alá-fölé, mellé, közé, előtt-mögött, vízszintes-függőleges / különös ráfigyelés a térbeli helyzet zavarával küzdő gyermekekre – ferde, görbe, álló, fekvő, eleje-közepe-vége, első-utolsó, fenn-lenn, felső-alsó-középső fogalmainak gyakoroltatása – a helyviszonylatokat kifejező névutók gyakorlása a rész és egész viszonyának megfigyelése

Értékelés: Folyamatos megfigyelés Kérdésekre adott válaszok helyessége

Szempontjai:

☺ megértette-e a feladatot ☺ elvégzi-e a munkát ☺ igényel-e segítséget vagy önálló ☺ mennyi időre van szüksége a feladat elvégzéséhez ☺ milyen a megoldások minősége

40

Feltételek:

A fejlesztéshez rendelkezésre álló eszközeink:

☺ MINIMAT készlet ☺ gyurma, gyöngyök, dominók, kártyák, dobókocka, LEGO, építőkocka, termések, magok, gyöngyök ☺ képeskönyvek, mesekönyvek, verseskönyvek, színezők ☺ emberek-, állatok-, növények-, közlekedés világa kártya sorozat ☺ Logico fejlesztő játék


-

Zsámboki Károlyné – Horváthné Szigligeti Adél: Matemetika kézzel, fejjel, szívvel Fabula Humán Szolgáltató BT 1996. - Eperjessy Barnáné – Zsámboki Károlyné dr.: Az ősz kincsei projektgyűjtemény Keraban Könyvkiadó KFT 1993. - Játékos matematika I. II. III. Kecskeméti Tanítóképző Főiskola 1990. 1991. Szerk.: Ubavity Radován - Dr. Hajzer Irén: Az óvodás gyermekek matematikai nevelésének fejlesztési programja Brunszvik Teréz Óvónőképző Főiskola -Szarvas 1991. - Dr . Varga Zoltán: Állatismeret - Collins: Európa madarai

41

Célunk: ☺ a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában ☺ a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodóképességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve ☺ legyen számunkra öröm a mozgás ☺ az egészséges életmód kialakítására nevelés ☺ a természetes mozgások alakítása, fejlesztése ☺ pozitív személyiségtulajdonságok erősítése ☺ egészséges versenyszellem alakítása ☺ testi képességek alakítása, fejlesztése ( erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testtartás) ☺ a növekedés elősegítése ☺ a légző, keringési, csont-, és izomrendszer teljesítőképességének növelése, figyelemmel a mozgásfejlődés lépcsőfokaira. ☺ a térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése ☺ az alkalmazkodóképesség fejlesztése ☺ mozgáskoordináció alakítása ☺ a szem-, kéz-, láb koordinációjának fejlesztése ☺ a nagymozgások, rugalmasság, egyensúly párhuzamos fejlesztése ☺ a testrészek megismertetése, testséma ismerete ☺ a vesztibuláris (egyensúlyérzetet befolyásoló) mozgások végeztetése

Feladatunk: ☺ a különböző mozgásos tevékenységeket alkalmazunk, a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében ☺ a gyermekek nagymozgása (járás, futás, kúszás, mászás) fejlesztése ☺ a szabad mozgás zavartalan gyakorlása ☺ megismert mozgásformák többszöri ismétlése ☺ a mozgásos tevékenységek, s azok eszközeinek a gyermekek fejlettségi szintjéhez, és a csoportok összetételéhez való igazítása ☺ a gyermekek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztése hangsúlyos ☺ futásformák különböző gyakorlása ☺ ugrások (pl. szökdelések, sorozatugrások, fellépések, hangzások szerekről stb.).gyakorlása ☺ A dobások, labdagyakorlatok (labda feldobása, elkapása, célbadobás, labda leütése, pattogtatása stb.) gyakorlása.

42

☺ támaszgyakorlatok gyakorlása (pl. csúszások, kúszások, mászások) ☺ a talajtorna elemei gyakorlása ☺ egyensúlyozó játékok, többféle kéziszer használatával gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása ☺ többféle kéziszer alkalmazása a gimnasztikai gyakorlatok során ☺ a mozgásfejlesztő játékokkal késztetés az elvárható erőkifejtésekre ☺ a dobásgyakorlatok gyakorlása, a célba dobások egykezes felsődobással, haránt terpeszállásból, labdagyakorlatok, a helyes labdakezelés elsajátítása ☺ a támaszgyakorlatok gyakorlása(pl. csúszást, kúszást, mászást talajon és szereken is.) ☺ az észlelés, az alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása ☺ kisebb testrészekkel végzett mozgások ☺ kéziszerek pl. tornabotok, szalagok, karikák, kis és nagylabdák alkalmazása gimnasztikai gyakorlataik során ☺ a különböző típusú futógyakorlatok alkalmazása: sorverseny, váltóverseny versenyfutás közben ☺ párokban labdázás


☺ Ismerjen a gyermek

szerep, - utánzó, - futójátékokat szabályjátékokat küzdőjátékokat (húzás, tolás, emelés) tudja a rendgyakorlatokat egyenes testtartás, vonal és köralakítás, fordulatok meghatározott irányokba kartartásokat, nyakizom gyakorlatokat, kar-, láb, - és törzsmozgásokat, testhelyzeteket, ellenoldalságban ritmuskeresztezett mozgásokat Kéziszer-gyakorlatokat (bot, babzsák, szalag, karika, labda) ☺ Alkalmazni tudják a járásokat, futásokat

természetes járás irányváltásokkal speciális járások, állatok járását utánzó ritmusra járások futás egyenes vonalban és irányváltásokkal lassítás – gyorsítás akadályok leküzdése versenyfutás.

43

☺ képes legyen szökdelésekre, ugrásokra Helyben és haladva a (páros lábon, váltott lábbal) Akadályokon át (le, fel, át) ☺ képes legyen dobásokra, labdás gyakorlatokra

labdafogások, labdaészlelés labdagurítások, labdavezetések labda fel, - és ledobások (alsó és feldobások) labdahajítások

☺ képes legyen támasz, - függés, - és egyensúlygyakorlatokra

talajon (csúszás, mászás, kúszás, egyensúlyozás) padon, zsámolyon, bordásfalon – vízszintes és függőleges irányban gurulások egyensúlyozás emelt szeren (pad)

☺ foglalkozások során élményszerzés a szabadban : téli játékok, sportok (hógolyózás, szánkózás, csúszkálás, esetenként síelés) atlétikai vonatkozású gyakorlatok

Értékelés:

☺ ☺ ☺ ☺

folyamatos megfigyelés a hibás elemek javítása a testtartás és a mozgáselemek korrigálása motiválások a helyes végrehajtások és az előnyös viselkedésformák (bátorság, tolerancia, segítőkészség, kudarc elviselése stb.) kiemelésével

44

A fejlesztés érdekében rendelkezésre álló eszközeink:

tornaszőnyeg, zsámoly, bordásfal, tornapad, karika, szalagok, babzsák, rongy-,lég-, és gumilabdák, medicinlabdák (kis súlyúak), botok, - ugrókötél, lengő hinta, (trambulin, kenguru-labda).


Gaál Sándorné – Gyarmati Zoltánné: Programterv a megújuló óvodai testneveléshez Brunszvik Teréz Óvónőképző Főiskola Szarvas, 1991.

Onestyákné Reigl Mariann:

Testnevelési játékok

A III. Országos Szakmai Módszertani Konferencia Szakanyaga: Testnevelés az óvodában

Iványi Márta:

Brunszvik Teréz óvónőképző Főiskola Programfüzete:

Óvónők modern kiskönyvtára:

Gyakorlat indul (edző és gyógytorna)

Az óvodai testnevelési foglalkozások előkészítő gyakorlatai (gimnasztika)

Gimnasztikai gyakorlatok az óvodában

45

„A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”. (indián közmondás)

Bevezető gondolatok Az utóbbi időben már nemcsak egy szűk csoport szívügye, nemcsak divat a természetés környezetvédelem, hanem a mindennapi élet fontos alkotóeleme. Ha a természet- és környezetvédelem nevelésünk részévé válik, gondolata beépül a mindennapjainkba, a gyermekek megtanulnak ügyelni a tiszta környezetre, kifejlődik bennük a természet iránti érzékenység, akkor nemcsak a növény- és állatvilág, hanem az emberek iránt is tapintatosabbak, megértőbbek lesznek. Óvodáskor végére kialakulnak a gyermek alapvető személyiségjegyei, ezért fontos feladatunk ebben az életkorban a napi életet átható, tudatos természetszeretetre nevelés.

Célunk:

☺ a gyermekek pozitívan gondolkodjanak a jövőről ☺ tartsák tiszteletben az élőlényeket és élőhelyüket ☺ környezetüket tartsák rendben, - megfelelő környezetvédelmi szokásokkal rendelkezzenek ☺ energiával, vízzel takarékosan bánjanak ☺ kedveljék a kultúrált természetjárást

46

„Ha a jövő évről akarsz gondoskodni - vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz - ültess fát, mondás)

Ha terved egy életre szól, - embert nevelj!”

(kínai bölcs

Feladatunk: ☺ egy nyugodt, szemlélődésre, elmélyülésre alkalmas élő-természetsarok kialakítása, ahol megtalálhatók a gyermekekkel közösen gyűjtött termények, termések, kavicsok, kagylók, a gyermekek által gondozott növények, akvárium és a számukra készült természettudományos könyvek, a kísérletezéshez szükséges eszközök (csíráztatási eszközök, nagyító, csipesz…) ☺ az udvaron a kert gondozása (levélsöprés, locsolás, hólapátolás, stb.) ☺ a termesztett növények közös elfogyasztása, vagy azokkal a környezet díszítése ☺ a gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása a közvetlen és tágabb természeti – emberi - tárgyi környezetből ☺ a meglévő tudásukat mélyíteni, rendezni ☺ a gyermeki spontán érdeklődésükre, kíváncsiságukra, érzelmeikre, tevékenységükre, megismerési vágyukra építünk ☺ megismerési vágyukra alapozva cselekvésre sarkalljuk őket ☺ a feltételeket biztosítva, szervezett formában (téma, hely, idő, eszközök) tevékenykedünk. ☺ a világot pontosan, valóságszerűen ismertetjük meg ☺ életkoruknak megfelelő szinten, minél több tapasztalatszerzés (érzékszervi és mozgásos) lehetőséget biztosítjuk ☺ érdeklődésünkkel. lelkesedésünkkel, empátia-készségünkkel hozzájárulunk, hogy a gyermekek megszeressék környezetüket, ragaszkodjanak hozzá és megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodjanak benne ☺ a tájegységre jellemző eszközök, a népi mesterségeket gyakorló öregek felkutatása ☺ a szülőkkel, nagyszülőkkel a gyermekekkel együtt a népszokások, a népi játékok, népviseletek felelevenítése ☺ munkadélutánok szervezése a népi kismesterségek megismerésére, gyakorlására, (népi gyermekjátékok készítése, szövés, kosárfonás, mézeskalács, kerámia készítése, stb.) akár táncházi délutánokat ☺ kirándulások, séták ☺ megfelelő viselkedés kialakítása a természetjárás során ☺ a természet megismerése, a természet szeretetének, a természet tisztaságának, szépségének megóvására nevelés ☺ környezetvédő életmódra nevelés ☺ folyamatos madár megfigyelés, kapcsolattartás (madarak vonulása, fészkeik megfigyelése, télen etetésükről gondoskodunk) ☺ kapcsolatot tartunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel

47

☺ A környezetvédelmi „Jeles Napok” Szeptember 23. Október 1. Október 4. November 17. December vége: Január 1.

Február 2. Március 22. Március 23. Április eleje: Április 18. Április 22. Május 10. Május vége: Június 5. Július 1.

Világtakarítási nap Habitat világnap /élőlények megfigyelése élőhelyükön Állatok világnapja / Állatkert látogatás Országos dohányzásmentes nap Madárkarácsony / az udvaron madáreleséggel fenyőfa díszítés Béke világnap / saját készítésű képes üdvözlőlap küldése hazai és külföldi gyermekintézményeknek A vizes élőhelyek világnapja / Holt-Rába part élőlényeinek megfigyelése A víz világnapja / Győr folyóinak megismertetése Meteorológiai világnap / meteorológiai megfigyelő állomás látogatása madárgyűrűzés Műemlékvédelmi világnap / a belváros műemlékeinek megtekintése A Föld napja /beszélgetés, szemléltetés a globális környezeti problémákról Madarak és fák napja / faültetés Kihívás napja / egészséges életmódra nevelés Környezetvédelmi világnap / beszélgetés és séta az ártéri erdőben Építészeti világnap

Az óvodáskor végére:

☺ a gyermek környezetét rendben, tisztán tartja, védi ☺ észreveszi, megbecsüli a környezeti, természeti értékeket ☺ magatartása, környezettudata, jövőképe pozitív

Értékelés:

folyamatos

48

Felhasznált irodalom:

A Magyar Madártani Egyesület által kiadott „Madártávlat” című folyóirat Könczey Réka – S. Nagy Andrea: Schmidt Egon:

Zöldköznapi Kalauz

Állat és növényhatározó

Búvár 1980-85. Schmidt Egon:

Madárvédelem a ház körül

Collins:

Európa madarai

M. Allaby:

Környezetünk

Dr Varga Zoltán:

Állatismeret

A NYUGAT MAGYARORSZÁGI EGYETEM BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR NEMZETISÉGI ÉS IDEGEN NYELVI TANSZÉK ANGOL-MAGYAR ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJA

Tárnok Péter főiskolai adjunktus programja helyi programunk végén található.

49

Célunk:

☺ a család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése ☺ a munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömének érzékeltetése ☺ baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakulásának segítése, támogatása ☺ munkamegosztásra nevelés ☺ munka során a meglévő tapasztalatok erősítése, azok újakkal való bővítése ☺ a munka eredményének megbecsülésére nevelés ☺ a gyermek célirányos fegyelmének, kötelezettség vállalásának alakítása ☺ jártasságok alakítása eszközök, szerszámok használatában

Feladatunk:

☺ alkalomszerű munkák 3-4-5 éves korban

egyszeri vagy ismétlődő tevékenységek óvónői segítséggel megbízatások önkéntesség alapján ünnepi készülődések (ajándék, tárgykészítés, díszítő munkák) udvar és teremrendezések (kisebb tárgyak helyretétele, szállítása, rendrakás) üzenetátadások (épületen belül) játékjavítások óvónői segítséggel

☺ növények gondozása

megfigyelő tevékenységek irányítással közreműködés növényápolásban óvónői segítséggel segítségadás a nagyobbaknak folyamatos növényápolás (ültetés, átültetés, öntözés, gyomlálás) évszakhoz kapcsolódó munkák (előkészítő és betakarítási munkákban való részvétel) környezetrendezések gyűjtőmunkák (a gyűjtött anyag elhelyezése, rendezése)

50

(4)-5-6-7 éves korban:

☺ Alkalomszerű munkák, feladatok:

üzenetközvetítés rendrakás, tisztogatás, kisebb javítások ajándékkészítés, díszítő munkák egyéni ötletek alapján is segítségadás a kisebbeknek kérésre és önálló indíttatásra

☺ Naposi munka: étkezés előkészületeinek teendői terem és udvarrendezésben való részvétel (játékok, eszközök előkészítése, elrakása)

Az óvodáskor végére várható eredmények: ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat ismerje fel saját képességeinek határait ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is végezzen egyéni fejlettségi szintjének megfelelő feladatokat legyenek rendszeresen visszatérő feladatai teljesítse pontosan megbízatásait ismerje fel a segítségadás lehetőségeit ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására. gondozza, óvja a környezetében lévő növényeket

Értékelés: Pozitív megerősítések a tevékenységek folyamán.

Feltételek: többrétű tevékenység biztosítása testi épség megőrzésének biztosítása nyugodt légkör elegendő idő

51

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

☺ A gyermek eléri az iskolai élethez, munkához szükséges fejlettségi szintet (szociális, testi-lelki téren egyaránt) ☺ A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesebben fejlődik a mozgáskoordináció és a finom motorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletein kielégítését szándékosan irányítani képes. ☺ A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának). A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama: a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapján képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. ☺ Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ: különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magánhangzókat és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek);végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről: tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat: ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetben élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályit, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségese; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

52

Gyermekvédelem A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység Szeptember – október A kiscsoportos és az új gyermekeknél első feladat a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek felmérése. Ebben a védőnő véleménye is segítségünkre van. Az előző tanévben nyilvántartásba vett gyermekek helyzetének ismételt vizsgálata. Statisztika a nyilvántartásba vett gyermekekről. Családlátogatás – jelentés a Gyermekjóléti szolgálatnak. Nevelési Tanácsadó segítségének kérése. November – december

Új gyermekeknél környezettanulmány. Fogadóóra tartása, elbeszélgetés a szülőkkel a gyermekkel kapcsolatban. Környezettanulmány tapasztalatainak megbeszélése az óvónőkkel. Továbbképzéseken való részvétel. Gyermekvédelemmel kapcsolatos irodalom tanulmányozása.

Január – február Figyelemmel kell kísérni a gyermekek környezetének alakulását, a gyermekek fejlődését, felzárkóztatását. Javaslattétel szociális segélyre, ennek ellenőrzése. Differenciált fejlesztés segítése. Március A gyermekvédelmi szempontból nyilvántartott gyermekek fejlettség szerinti beiskolázásának lehetősége, vizsgálata. Nevelési tanácsadó segítségének igénybe vétele. Április – május

Ahol szükséges, újabb családlátogatás elvégzése. Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek számának ismételt felmérése. A felmérésről jelentés készítése. Továbbképzésen való részvétel, tapasztalatok átadása az óvónőknek. A gyermekvédelmi munka éves beszámolójának elkészítése, ismertetése a tanévzáró értekezleten a nevelőtestülettel.

Június Az iskola gyermekvédelmi felelőst tájékoztatni az iskolába kerülő, gyermekvédelmi szempontból nyilvántartott gyermekről.

53

A helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése A program sikerkritériumát „Az óvodáskor végére várható eredmények” címen kiemelt elem jelzi. Az óvodánk mindkét csoportjában – a nevelési gyakorlat alapján a gyermekek képességei, szociokultúrális körülményei ismeretében – táblázatban rögzítjük a gyermekek teljesítményét, fejlesztő munkánk eredményét. A gyermekek értékelési rendszere bővebben a MIP-ben található. A program ellenőrzésében és értékelésében valamennyi óvónő részt vesz. Óvodánk írásos dokumentumai: -

-

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Gyirmóti ÁMK Helyi Nevelési- Közművelődési programja Gyirmóti Óvoda éves munkaterve ☺ Szervezési – tanügy igazgatási feladatok ☺ Helyi program kiemelt feladata ☺ Az óvoda kapcsolatai ☺ Fejlesztési terv ☺ Statisztikai adatok Minőségirányítási Program

-

A gyermekcsoport nevelési, tevékenységi programja ☺ Az óvodai nevelés feladatai: ☺ Szokás és Szabályrendszer tervezése /havi lebontásban / ☺ Eseménytervezet, szervezési feladatok /havi lobontásban / ☺ Tevékenységi rendszer, a fejlődést elősegítő tartalmak /havi bontásban /

-

Egyéni fejlődés és fejlesztés dokumentumai Felvételi és mulasztási napló ☺ pontos személyi adatok ☺ naprakész nyilvántartás

A pedagógiai munka ellenőrzése és értékelése: Az óvoda pedagógiai munkájáért az intézményvezető és az óvodai egység vezető a felelős.

Feladatunk: ☺ ☺ ☺ ☺

a csoportok dokumentumainak ellenőrzése, értékelés, a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése, a pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése, a helyi nevelési és közművelődési program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése.

54

55

A művelődési házban: 1 fő igazgató 1 fő művelődésszervező 1 fő gazdasági ügyintéző ( 6 óra ) 1 fő adminisztrátor ( 6 óra ) 1 fő technikai dolgozó ( 6 óra ) 1 fő karbantartó (4 óra)

Végzettségük alapján:

igazgató művelődésszervező gazdasági ügyintéző adminisztrátor Technikai dolgozó: Karbantartó:

(tanító, biológia szakos tanár, ELTE Tanárképző Főiskola, PTE művelődésszervező egyetemi szak). (szakirányú főiskolai végzettség) (Középfokú közgazdasági végzettség) (Szakiskolai végzettség, gyors- és gépíró szakiskola, Word-szövegszerkesző, számítógépkezelő végzettség). (szakmunkás végzettség) (szakmunkás végzettség)

Az épület adottságai:

-

Színházterem, színpaddal (100 főt befogadó) Klubszoba „Teleszoba” 2 irodahelyiség 2 zuhanyzó, öltözővel tornaszoba sószoba

56

A művelődési ház céljaihoz rendelt eszközrendszere

Program

Eszköz(ök)

Sport

15 db tatami (a „Gyirmótért” Apítvány tulajdona) ugrálókötelek 15 db tatami (a „Gyirmótért” Alapítvány tulajdona), CD lejátszó

Női torna Gyerektorna

15 db tatami (a „Gyirmótért” Alapítvány tulajdona), 3 db tornapad, 2 db tornazsámoly

Telekunyhó

3 db P-I-es számítógép, fénymásoló, Fax, tintasugaras nyomtató, fénymásoló szakkönyvek, 5 db távcső (a ”Gyirmótért” Alapítvány tulajdona), hangosítási felszerelés (mikrofon, keverő, erősítő, 2 db hangfal, CD lejátszó)

Környezetvédelmi programsorozat

Szabadtéri rendezvények

hangosítási felszerelés(2 db mikrofon, keverő erősítő, Technics erősítő, 4 db hangfal, CD lejátszó), asztalok,székek

Sportolási lehetőségek

2 db tollasütő-szett, kosár-, foci-, kézi- és röplabda, 2 db ping-pong asztal, kézi súlyzók, csocsó, kézilabda kapu

Rendezvények

CD lejátszó, CD lemezek hangszerek, 120 db szék, 12 db 4 személyes asztal

Kiállítások

paravánok

Klubok

társasjátékok (sakk, kártya), TV, video, darts

57

Bevezető gondolatok: A közművelődési program elkészítésénél figyelembe vettük a helyi adottságokat, a település falusias jellegét, a természetvédelmi terület közelségét. A közművelődési tervben kiemelten fontos helyet kapott a környezetvédelem és a hagyományőrzés. A művelődési ház nyitva tartását az igényekhez igazítottuk. A programok nagy részét délutánra és hétvégére tervezzük. Fontosnak tartjuk, hogy minden korosztály megtalálja az érdeklődésének megfelelő tevékenységet. Kapcsolatot teremtettünk más intézményekkel, óvodákkal, iskolákkal, közművelődési, környezetvédelmi szervezetekkel.

☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

közösségformálás barátságos, esztétikus környezet megteremtése megfelelő empatikus légkör biztosítása különböző nemű életkorú, érdeklődésű emberek, helyi csoportok, civil szervezetek számára közösségi színtér szolgáltatása az ÁMK-ban az óvoda és művelődési ház összehangolt működése az óvodán keresztül ráhatást gyakorolni több nemzedékre (programjaink egy része célzottan épül az óvodáskorúak családjára, művelődési programjainkat az óvodapedagógusok is propagálják, segítik). önköltséges tanfolyamokon a gyerekek, fiatalok készségeit, jártasságait, képességeit, fejlesztő ismeretek nyújtása a település hagyományainak ápolása, a lokálpatriotizmus, identitás erősítése a helyi értékek védelmének erősítése hagyományőrzés, környezetvédelem, természetvédelem képességfejlesztő lehetőségek biztosítása az ifjúság kulturális életének fejlesztése az időskorú népesség közművelődési lehetőségeinek megteremtése az élet minőségének, az ünnep örömeinek gazdagítása amatőr művészeti körök, műhelyek, kiemelkedő tehetségű helyi alkotók szakmai támogatása, szórakozási és közösségi lehetőségek biztosítása a civil közösségekkel együttműködés kiállítások, találkozók, bemutatók rendezése kapcsolatok ápolása a helyi kulturális nyilvánosság kiszélesítése

58

1. Helyi kultúra gondozása /Gyirmót természeti, környezeti, kulturális, közösségi értékeinek közismertté tétele, helytörténeti honismereti munka, lokálpatriotizmus erősítése, kiállítások, helyi ünnepek, műsorok, bemutatók, találkozók, Ki mit tud? jellegű fesztivál szervezése /

2. Iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok /táborok, kick-box, környezetvédelmi-, kézműves táborok, tanfolyamok /, ovifoci, gyermektorna, német.

3. Kultúrák értékeivel való találkozás /egyetemes nemzeti, nemzetiségi helyi kultúra értékeinek megismertetése, kiállítások, koncertek, kulturált szórakozási lehetőségek biztosítása világi, egyházi ünnepek közismerté tétele /.

4. Kreativitás, alkotókedv ösztönzése /amatőr művészek, csoportok, kézműves tevékenységek támogatása, bemutatkozási lehetőségek biztosítása a tevékenységek gyakorlására /.

5. Helyi közösségek támogatása /civil közösségek igény szerinti segítése, ifjúsági, önigazgatási, művelődési kezdeményezéseinek gondozása, közművelődési, közösségi színtér lehetőségeinek biztosítása, helyi társadalmi kapcsolatrendszer ápolása, gyermek-ifjúságinőnyugdíjasklubok működtetése /

6. Közművelődési szolgáltatások /kirándulások, kiállítások, környezetvédelmi programok szervezése „Marcaltáj” szerkesztésében való részvétel, falunap, majális, idősek napja, anyák napja / Borverseny, sakkverseny, Egészségpiac, ünnepélyek.

59

II. Intézményi közművelődési feladatok

1.)

Területi feladatok

A Művelődési Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának megújítása (az új jogszabályok szerint) A Helyi Nevelési Közművelődési Program felülvizsgálása

időpont

felelős

december 31.

igazgató

2 évenként

PR kapcsolatok ápolása

folyamatos

Együttműködés a részönkormányzattal, a városi intézményekkel, vállalatokkal, vállalkozókkal… stb. Művelődési közösségek, civil szervezetek munkájának segítése 2.) Intézményirányítási feladatok Munka megbeszélések

folyamatos

Igazgató óvodavezető igazgató, művelődésszervező igazgató

időpont hetente

igazgató művelődésszervező felelős igazgató

havonta

igazgató

alkalmanként

igazgató

havonta

igazgató

Beszámolók, munkaterv, statisztika készítése

folyamatos

igazgató

Költségvetés, pénzügyi beszámolók

folyamatos

gazdasági ügyintéző.

Éves havi rendezvényterv készítése

folyamatos

Havi szórólap tervezése, havi statisztika, ütemterv, hangulatjelentés Propagandamunka szervezése rendezvényekhez kapcsolódóan Szerzői jogdíjak

folyamatos

folyamatos

művelődésszervező igazgató igazgató, művelődésszervező igazgató, művelődésszervező igazgató

Munkarend, ügyeleti beosztás

folyamatos

igazgató

Szabadságterv

folyamatos

igazgató

Intézményi dekorációs tervek

folyamatos

művelődésszervező

Arculat-tervezés, marketing terv

folyamatos

Közvélemény-kutatás, vizsgálatok

folyamatos

Pályázat figyelés, pályázatok írása

folyamatos

Hangosítás

folyamatos

művelődésszervező igazgató művelődésszervező igazgató igazgató művelődésszervező művelődésszervező

Szakmai értekezletek Ötletbörzék Munkaértékelés

folyamatos

folyamatos

60

3.)

Képzés, szakképzésen való részvétel

Határidő: folyamatos

4.)

Szakterületi rendezvények

időpont

Játszóház foglalkozások Családi programok Hagyományőrző klub Szülők-nevelők klubja

folyamatos alkalomszerűen alkalomszerűen alkalomszerűen

Baba-Mama klub

alkalomszerűen

Női torna klub Jazz-klub Ismeretterjesztő és hobbi kiállítások Házibuli – klub-diszkó Ifjúsági klub rendezvényei Nyugdíjas klub rendezvényei

alkalomszerűen alkalomszerűen alkalomszerűen alkalomszerűen folyamatos folyamatos

Sportprogramok kerékpártúra… stb.) Nőklub 5.)

(asztalitenisz,

gyalogtúra,

folyamatos folyamatos időpont

Nagyrendezvények

Évfordulókhoz, ünnepekhez kapcsolódó rendezvények

folyamatos

Gyermekszínházi előadások

alkalomszerűen

Bálok, zenés rendezvények

alkalomszerűen

Élményszerző tábor

Június 2. fele

Kiállítások

alkalomszerűen

Koncertek

alkalomszerűen

Környezetvédelmi rendezvénysorozat

alkalomszerűen

Óvodai rendezvények

folyamatos

Sporttábor

augusztus

Lovas tábor

Június augusztus

Minőségirányítási program elkészítése

április 30.

61

felelős: igazgató óvodavezető felelős művelődésszervező óvónők óvónők óvodavezető igazgató védőnő igazgató klubvezető művelődésszervező művelődésszervező művelődésszervező Nyugdíjas klub vezetője Művelődésszervező Igazgató óvodavezető Nőklub vezetője felelős igazgató művelődésszervező művelődésszervező vezető óvónő igazgató művelődésszervező művelődésszervező művelődésszervező igazgató igazgató művelődésszervező igazgató óvodavezető óvodavezető Mészáros András Művelődésszervező igazgató igazgató művelődésszervező Óvodavezető igazgató

6.)

Állandó művelődési közösségek

időpont

felelős

Teleszoba

folyamatos

Művelődésszervező

Néptánc

folyamatos

óvónő

időpont

felelős

7.)

Szolgáltatások

Terembérlet

alkalomszerűen

Fénymásolás, reprodukció

folyamatos

igazgató gazdasági ügyintéző művelődésszervező művelődésszervező

Számítógép használat

folyamatos

gazdasági ügyintéző adminisztrátor

8.)

„MARCALTÁJ” újság szerkesztése

időpont

Szerkesztő Bizottsági ülések

3 havonta

felelős Részönkormányzat igazgató ÁMK dolgozói

cikkek írása

folyamatos

Részönkormányzat tagjai, dolgozói

anyagok leadási határideje (189.)

a),

Ajánló (ÁMK-s szórólap)

művelődésszervező

médiumokhoz való elküldése (25-e.)

Értekezletek

folyamatosan

62

igazgató óvodavezető

A nevelést segítő konkrét tevékenységi formák (az igények és a költségvetés függvényében)

☺ óvodai önköltséges tanfolyamok

sportfoglalkozások

idegen nyelv

zenei képzés

tánc

☺ közösségi ünnepek

farsangi mulatság

március 15-i ünnepség

húsvéti játszóház

anyák napi ünnepség

évzáró, nagycsoportosok búcsúztatási ünnepsége

gyermeknap

pünkösdölés

szüreti népszokások megismertetése

mikulásjárás

adventi játszóház- és koncert

Luca napi népszokások

karácsonyi ünnepségek - Betlehemezés

63

Gyirmót egész lakosságát érintő konkrét közművelődési formák (az igények és a költségvetés függvényében) ☺ ismeretterjesztő előadások pedagógusok részére nevelőmunkát segítő előadások szülők részére gyermeki személyiséggel és neveléssel kapcsolatos előadások egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos előadások ☺ egészséges életmódra nevelés sószoba, gyümölcsnap, egészség-piac ☺ pódium műsor bábelőadás bűvész előadás ☺ kiállítások gyermekrajz kiállítások képzőművészeti kiállítások ☺ Környezetvédelmi programok szervezése a Zöld Napokhoz kötődő előadások, túrák madárgyűrűzés vetélkedők ☺ klubtevékenység ismeretterjesztő előadások színházlátogatás tréningek túrák manuális tevékenységek egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretterjesztés szórakoztató rendezvények koncertek

Betlehemezés ☺ ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok idegen nyelv önismereti tánc ☺ sportprogramok gyógytorna női torna teke élményfürdőzés kihívás napja ☺ kirándulások városnézés túrák ☺ nagyrendezvények Borverseny Ki-Mit-Tud? Falunap Családi nap Idősek napja Nőnap Bálok koncertek ☺ helyi ünnepek a gyirmóti hősi halottak emlékére rendezett koszorúzás a kopjafánál március 15-i ünnepség pedagógusnapi ünnepség mikulásjárás adventi koncert ☺ játszóházak, táborok őszi, adventi, húsvéti játszóház nyári élményszerző, edző-, lovas táborok

☺ hagyományőrző tevékenységek téltemetés farsang húsvét pünkösd aratási ünnepségek szüreti ünnepségek, hagyományok András nap Lucázás

☺ ismeretterjesztés, információs szolgáltatás teleszoba használat plakátok ☺ egészségügyi rendezvények, szolgáltatások sószoba egészség-piac véradás

64

A helyi nevelési és közművelődési program beválásának ellenőrzése ☺ A programválasztás előtt elemezni, ellenőrizni és értékelni a szükséges szakmai felkészültséget, az intézmény tárgyi feltételeit, a megvalósításhoz szükséges kapcsolatatrendszert, a gyermekek ismeret és képességszintjét, a művelődési házban a látogatók igényeit, a költségvetési lehetőségeinket.

A program ellenőrzése, értékelése ☺ A bevezetés után, gyermeki tevékenységben megjelennek-e a tervezett nevelő tartalmak, ezek eredményei és hatása, a pedagógusok munkakedve és hozzáállása folyamatosan pozitív tendenciát mutat-e, és a szülőktől való visszajelzés megfelelő-e.

A program ellenőrzése az óvodában nevelési év végén, a művelődési házban a naptári év végén. ☺ A gyermekek fejlettségi szintjének ellenőrzése a megfogalmazott sikerkritériumok alapján. ☺ Szülői elégedettségvizsgálat tanév végén ☺ A látogatottság statisztikai adatai és a helyi lakosok igényei alapján

65

Az intézmény részeként működő óvoda:

Recommend Documents