Csepeli György
Az internetező ember
Szociológiai és antropológiai szempontból fogom megvizsgálni azt a kérdést, hogy mit csinál az internet az emberrel és mit csinál az ember az internettel. Kezdetként azt javaslom, hogy értelmezzük újra a teremtéstörténetet. Az első emberpár Paradicsomból való kiűzetését úgy is elképzelhetjük, hogy Isten Ádámot és Évát az analóg világból a digitális világba száműzte. Az analóg világ az állatok természeti világa, ahol minden ugyanaz, ami. Nem válik el egymástól a látszat és a lényeg, jel és jelentés. Ezzel szemben az ember tere a digitális világ, ahol a fizikai világ elemei továbbra is hatnak, de elvileg semmi akadálya hogy bármelyik elem más legyen mint ami, jellé válhasson. Jelként már mint jelentés él bennünk tovább. A jelentések együttese a fizikai világból az embert a szellemi világba viszi át, ahol semmi sem lehetetlen. 1. ábra. „Bitbeesés”.
ATOMOK (Analóg világ)
BITEK (Digitális világ)
1
Az információs társadalom ezek szerint nem annyira új, mint azt szeretnénk beállítani, mivel az információs kapacitás, az információs erő mindig is velünk volt. Ami új, az a viszonyok felzárkózása azokhoz az erőkhöz képest, amelyek az egyes emberek agyában és az agyak között létesülő információs viszonyok hálózatában továbbsokszorozódnak. Az információs viszonyok változását egy Új Szövetségből vett példázattal ábrázolva azt mondhatjuk, hogy kezdetben vala az ige, a testek közelsége, amit az Utolsó Vacsora jelenetével szemléltetünk. A kommunikáció csak úgy volt lehetséges, hogy az Úr együtt volt tanítványaival, akiknek elmondhatta utolsó üzenetét. A közvetlen testi együttlét kommunikációs viszonyait történetileg felváltotta a másik periódus, amikor feladó és címzett között úgy vált lehetővé a kommunikáció, hogy már nem volt szükséges a közvetlen fizikai jelenlét. Bibliai példázatunkban ez felel meg a test eltűnésének. Különböző médiumok iktatódtak közbe, amelyek révén időben és térben elválasztott felek kommunikálhattak egymással. A harmadik periódusban, melyet a „test feltámadása” fémjelez, mintha visszatérne a közvetlen testi jelenlét. Az internet alapú kommunikáció, mintha rekreálná a felek testiségét, egyszerre képes hang, kép, mozgás, sőt háromdimenziós hatások közvetítésére.
2. ábra. A kommunikáció metamorfózisa.
TESTEK KÖZELSÉGE
TEST ELTŰNÉSE
TEST FELTÁMADÁSA
Ráadásul az internet révén egy olyan elektronikus kommunikációs tér keletkezik, ahol mindenki, mindenkivel, mindig, mindenről kommunikálhat. Az internet társadalmi megítélése mindezek ellenére nem minden esetben pozitív. Gyakran hallhatók olyan vélemények is, amelyek megkérdőjelezik az internet társadalmi hasznosságát. 2003-ban több alkalommal is megvizsgáltuk, hogy milyen attitűdök élnek a lakosság körében
2
az internettel kapcsolatban. Mivel jelentős mértékű változás nem tapasztalható 2003 szeptembere és decembere között, ezért csak a frissebb adatokat mutatom be.
3. ábra. Pro internet attitűdök
Amikor mások az internetről beszélnek, úgy érzi, elmaradt a világ változásától.
60% 50% 40%
Azok, akiknek nincs internethozzáférésük, komoly hátrányban vannak az élet minden területén.
30% 20% 10% 0% Nem ért egyet
Is-is
Egyetért
Nem tudja
Az internet használatával időt takaríthatunk meg.
Forrás:Tárki 2003 december 4. ábra. Anti internet attitűdök 70%
A gyerekek rengeteg nem nekik való információhoz juthatnak az interneten keresztül. Az emberek túl sok időt töltenek internetezéssel.
60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nem ért egyet
Is-is
Egyetért
Nem tudja
Azok az emberek, akik az internetet használják, kockáztatják személyes adataik biztonságát. Az internet semmi lényegeset, fontosat nem nyújt az ön számára.
Forrás:Tárki 2003 december
3
2003-ban a TÁRKI Omnibusz kutatásai keretében megvizsgáltuk, hogy a közvéleményben milyen ismeretek élnek a médiumok médiumával, az internettel kapcsolatosan. 2003 májusában a megkérdezettek mindössze 13 %-a tudta, hogy mi a különbség a szélessávú és a keskenysávú internet kapcsolat között. Talán a megkérdezettek körében tapasztalható ismerethiány lehet az oka annak, hogy a 3. és 4. ábrán felsorolt állításokra adott válaszok az internettel kapcsolatos vélemények kavalkádjáról számolnak be. A többség tudatában van annak, hogy az internet használatával sok időt lehet megtakarítani. Ennek az attitűdnek némiképp ellentmond, hogy a válaszadók többsége szerint, aki nem használ internetet az nincs hátrányban azokkal szemben, akik igénybe veszik ezt az új médiumot és ugyancsak többségben vannak azok, akiknek nincs hiányérzetük, ha arról beszélnek körülöttük, hogy mások mi mindent tudnak megcsinálni az internet segítségével. Az internet társadalmi elfogadtatásában valószínűleg ennek a hiányérzetnek jut döntő szerep, mely ha majd kialakul, akkor az internet társadalmi elterjedésének egyik fő lélektani hajtóereje lehet. Ez a hiányérzet csak akkor alakulhat ki, ha a társadalomban létrejön az internet kultúrája, ami az internet használatot normálisnak, magától értetődőnek és hasznosnak vagyis társadalmilag értékesnek tekinti. A válaszadók többsége az internetet a gyermekek számára veszélyforrásnak tartja, míg az internet kapcsán felemlegethető legfontosabb veszélyforrás, a személyes adatok biztonsága kapcsán tanácstalanok. A közvélemény megoszlik abban, hogy végül is az internet közvetítésével lényeges vagy lényegtelen információkhoz lehet hozzájutni. Az egyes attitűdök semmilyen összefüggést nem mutattak egymással és a válaszadókat sem sikerült internetellenesség vagy internetpártiság szerint osztályokba sorolni. Ez azt mutatja, hogy zűrzavar van az emberek fejében, nincsenek konzisztens véleményminták az internethez való viszonyulásukban. Annyira új ez a világ, hogy még nincs az embereknek elég tapasztalatuk ahhoz, hogy egymás közti kommunikációjukba beépítsék az internetet, mint témát, nem is beszélve a közbeszédről, mely ma még kerüli az internetet és mindazt, ami az internet nyomán lehetővé válik az egyének, a csoportok a szervezetek és a társadalom számára. Amikor az internetező emberről beszélünk, nem feledkezhetünk meg az életkorról, a nemről, a jövedelmi szintről és az iskolai végzettségről, valamint a lakóhelyről. A 14 évesnél idősebbek körében minél fiatalabb valaki annál inkább várható, hogy kisebb-nagyobb rendszerességgel használja az internetet.
4
5. ábra. Internet-használók aránya korcsoportonként. 90% 80% 70% 60% 50%
2001
40%
2002
2003
30% 20% 10% 0% 14-17 éve s
18-29 é ve s
30-39 éves
40-49 é ve s
50-59 é ve s
60 vagy idős e bb
Forrás: World Internet Project 2001-2003 Az információs korszak már itt van a társadalomban, igaz annak csak egy szegmensében, a fiatalok között. Senkit sem lehet kihagyni az információs társadalomból, mindenkit meg kell hívni ahhoz az asztalhoz, ahol az információs társadalom javai vannak. A kérdés csak az, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy az idősebbek is részeseivé válhassanak az információs társadalomnak. Szövetséget kell kötniük a generációknak. Részben megfordul a szocializáció iránya. Míg korábban az idősebbek az élet minden terén uralkodhattak a fiatalok fölött, addig az új helyzetben a fiatalok vannak előnyben, ha az infokommunikációs eszközök és az internet használatáról van szó. 6. ábra. Fordított szocializáció. 60%
52%
50% 40%
37% A tutor és a kérdezett egyidősek
30% 20% 10%
A tutor idősebb
11%
A tutor fiatalabb
0% A tutor és a kérdezett
Forrás: Tárki Omnibusz 2003. május 5
Az életkoron kívül döntő hatást gyakorol az intenethasználatra a jövedelem és az iskolai végzettség. Fontos megjegyezni, hogy a városias élet és az internethasználat között van ugyan összefüggés, de a jelek arra mutatnak, hogy a jövőben az intenzív internethasználat falun is képes lesz biztosítani a korábban városhoz kötött lehetőségek kihasználását (távmunka, tájékozódás, szórakozás, közösségi kommunikáció, tanulás, továbbképzés, kapcsolattartás).
7. ábra. Internethasználók aránya a háztartások egy főre jutó jövedelmi kvintiliseiben. 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Alsó ötöd
Második ötöd Középső ötöd Negyedik ötöd
Felső ötöd
Teljes m inta
Forrás: Tárki Omnibusz 2003. december 8. ábra. Internethasználók aránya településtípusonként. 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Község
Város
Megyeszékhely
Budapest
Forrás: TÁRKI Omnibusz 2003. december A virtuális városiasodás kialakulása csak akkor várható, ha egyre több településre és egyre több háztartáshoz jut el a szélessávú internet, mely gyors, pontos és nagy mennyiségű adattovábbítást tesz lehetővé. A szélessávú internetpiac fejlődése egyelőre ezt még csak részben biztosítja Magyarországon (9.ábra) . Ugyanakkor a Közháló Program keretében minden település közintézményeibe el fog jutni a szélessávú internet. 6
9. ábra. Szélessávú internet-hozzáféréssel rendelkező települések.
Az internet elterjedése útján a legnagyobb akadály nem az ár. A szociológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a használatra való képtelenség és még inkább az érdeklődés hiánya okozza az új kommunikációs és ismeretszerző eszköz beépítését a mindennapi életbe. Nyilvánvaló, hogy ezek a kognitív akadályok csak akkor lesznek áttörhetők, ha több olyan tartalom lesz elérhető az interneten, mely lehetővé teszi az ügyintézést, a kereskedelmi szolgáltatások igénybevételét, a számlák kifizetését stb.. 10. ábra. Miért nem internetezik? 60% 50% 40%
2002_08 2002_12
30%
2003_05 20%
2003_09 2003_12
10% 0% Nem érdekli Nincs PC-je
Nem tudja használni
Túl drága
Forrás: Tárki Omnibusz 2002-2003 7
A szemünk előtt nő fel egy új nemzedék, melynek történelmi szerencséje, hogy nemzedékformáló élményként élheti meg Magyarország európai csatlakozását. A korábbi nemzedékek életében az identitásformáló élmény többnyire valamilyen negatív vagy legalábbis ambivalens történelmi sorsfordulóhoz kötődött. De az igazi különbséget a most felnövő nemzedék és az összes további nemzedék között az új infokommunikációs technológiák okozzák. Emiatt jogos digitális nemzedékről beszélni. Akik most lépnek be Európába, most lépnek be az információs társadalomba. A digitális nemzedék megítélésem szerint egy új episztemológiai fejlődési pályát jár be, melyet az internetet kényszerít ki. Az internettel való találkozás kulcsszavai: a kalandozás, a keresés, a navigálás, a barangolás, a felfedezés. Ezek mind olyan aktusok, amelyek eredményeként valami új, váratlan tudás nyílik meg a kereső előtt. Szó sincs arról a végleges és feltárandó tudásról, amit a korábban szocializálódott nemzedékek természetesnek tartottak. Az internet birodalmában semmi sem végleges. Ha betérünk ebbe a birodalomba úgy érezzük, mintha magába szívna egy labirintus, ahol aztán elkezdünk kalandozni újabb és újabb élményeket keresve, és ezek az élmények a hypertext kavargásában új minőséget alkotva állnak össze a fejünkben, de ezek az új minőségek nem célzottak, nem előre vágyottak, nem egy hipotézis igazolásaként bukkannak fel, hanem egyszer csak bekövetkeznek, ahogy általában véve az élet eseményei bekövetkeznek. Az internet által okozott élményeknek van egy fantasztikus hasonlóságuk magához az élethez. Mivel minden megtalálható - hanem is könnyen – az interneten, a felhasználók emlékezete óhatatlanul elkorcsosul. Gondoljunk csak arra, hogyha egyszer a magyar kultúra teljessége rákerül a Nemzeti Digitális Adattár és a Nemzeti Audióvizuális Archívum szervereire, valamint elindul a Magyar Bálint által meghirdetett Családi Emlékezet Program, akkor mi szükség lesz az emlékezetünkre? Mindent és mindenkit megtalálhatunk. Ezáltal az agyunk fölszabadul egy sereg fölösleges tehertételtől, megteremtve a kapacitást a képzelet, a spontaneitás és a kreativitás számára. A felnőttek gyermekek maradhatnak episztemológiai értelemben, megőrizvén a gyerekekre eredendően jellemző, önkifejezési készségeket. Az internet használat következtében megváltozik az én érzés és az identitás tudat is. Végtelenre tágul a lehetséges partnerek, csoportok köre, elmosódik a játék és az élet különbsége. Számtalan új maszk keletkezik, mely mögé bújva az internet egész világot átfogó kommunikációs hálójában résztvevő partnerek tetszés szerint cserélgethetik a másik számára bemutatott személyiségüket. Ez a szűnni nem akaró álarcos bál kihat az identitás élményre, megteremtvén a web-identitást.
8
Mindez óhatatlanul a gyermekeknek kedvez. Az internet világa ugyanis eredendően a gyermekek világa. Mi felnőttek akkor tudunk alkalmazkodni ehhez a világhoz, ha felfedezzük magunkban a hajdan volt gyermeket. Akit megvertek, megaláztak, a tudattalanba szorítottak. Elő kell hívnunk magunkból a gyermeket, mert ő az, aki tökéletesen, anyanyelvi szinten tud viszonyulni az információs társadalom által felkínált eszközrendszerhez. Mit hoz a jövő? Általában véve az emberek hajlamosak a jövőt egyoldalúan derűsen, vagy fordítva, negatív utópiaként elképzelni. Ezzel szemben a jövő egyaránt hoz jót is és rosszat is. Az információs korszakban is lesznek fények és lesznek árnyak. Az információs korszak vívmányai lehetővé teszik az életminőség radikális megjavulását. Az intelligens környezet és benne az intelligens tárgyak megsokszorozzák az ember instrumentális képességeinek erejét, beleértve a tanulást, a gyógyítást és minden olyan tevékenységet, mely célracionális manipulációt foglal magába. Az információs technológia története folyamatos és egyre gyorsuló innovációkat mutat. Sokszor nem könnyű eldönteni, hogy mely innovációk eredményeznek tényleges életminőség javulást és melyek szolgálnak szűk ipari érdekeket, nélkülözve a valódi hozzáadott értékeket. Utóbbi esetben az eszköz válik céllá. De lesz ennek a jövőnek, egy olyan vonása, amely kellemetlen az állampolgár szempontjából. Jóllehet álarcosbálban leszünk, de ezzel együtt elképesztőek lesznek az ellenőrzés lehetőségei. Az információs korszak magába rejti a totális ellenőrzés lehetőségét. Ugyanakkor magunk előtt látjuk a virtuális társadalom Robin Hoodjait, akik megteremtik az ellenállás eszközeit és kijátsszák az ellenőrzőket. Az ellenőrzés és az ellenállás konfliktusa mindig is velejárója volt a történelemnek. Ez a jövőben sem fog változni. A konfliktus viszont intenzívebb lesz, mint valaha volt. Ahol az emberek élnek – függetlenül attól, hogy milyen viszonyok között – ott a rend és a káosz erői szüntelenül ütköznek egymással. Soha nem lehet teljes a rend, mivel az ember szabad és ha egyszer szabad magában hordja a káoszt is. Kérdés, hogy a digitális jövő kevésbé lesz-e igazságtalan? Tarthatónak tartom azt az állítást, hogy az információs társadalom átjárhatóbbá teszi majd a privilegizáltak és a javaktól megfosztottak szerinti határt, mivel az információk könnyebben megszerezhetők és könnyebben hasznosíthatók az információs korszak által teremtett viszonyok között. Ráadásul úgy tűnik, hogy a jövő legfontosabb értéke éppen az információ lesz. De nem feledhetjük, hogy a jó és a rossz morális terében az emberek éppen úgy választásra kényszerülnek a jövőben is, mint kényszerültek a múltban. Miközben nőnek az intelligens alkotás erői, ugyanolyan ütembe nőnek az intelligens pusztítás erői is. Nem tudhatjuk, hogy a meccset végül kik nyerik meg. Egyelőre a meccs, döntetlenre áll.
9
Irodalom: Castells, Manuel. 1998. The End of the Millenium, The Information Age: Economy, Society and Culture. Vol.3. Cambridge:MA,Oxford,UK.Blackwell Csepeli György – Prazsák Gergő. 2003. Paradigmaváltás a szociológiában. Kultúra és Közösség. 4.sz. Dessewffy Tibor. 2002. A kocka el van vesztve. Budapest, Infonia-Aula. György Péter. 2003. Memex. Budapest, Gondolat. Nyíri Kristóf. (ed.) 2003. Mobile Democracy. Essays on Society, Self and Politics. Vienna, Passagen Verlag. Wallace, Patricia. 2002. Az internet pszichológiája. Osiris. Budapest. Z.Karvalics László- Dessewffy Tibor. 2003. Internet.hu. A magyar társadalom digitális gyorsfényképe. Budapest, Infonia-Aula.
10
