Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. [email protected]


Előtérbe került az integrált szemléletmód?

• Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret) önmagában egy integráció (nem az egyes alapok önálló – elszigetelt – működése fontos, hanem közös célok elérése minden alap együttes közreműködésével). • Felkínált és preferált eszközök: ITI (integrált területi beruházás), CLLD (közösségvezérelt helyi fejlesztés). 10%-kal megnövelt uniós társfinanszírozás. • Gyakorlat: mi válik fontosabbá az alapok, a célok, a programok közötti integráció és szinergikus hatások, vagyis a komplex megközelítés, vagy mindezek közötti el- és lehatárolás? 2


Definíció

• „Amennyiben a(z) … rendelet [ESZA-rendelet] 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott városfejlesztési stratégia vagy más területi stratégia vagy megállapodás alapján integrált megközelítés szükséges egy vagy több operatív program több prioritási tengelyéhez tartozó beruházásokhoz, az intézkedést integrált területi beruházásként (a továbbiakban: ITB) kell végrehajtani.”(KSK rendelet 99. cikk 1. pont) • Alapfeltétel egy stratégia léte. Ez alapján ítélhető meg, hogy integrált programról van-e szó, vagy sem. 3


Az integrált jelleg megítélése, a megítélés szempontjai

• Egyes, önálló ágazati vagy ágazaton belüli alkotóelemek között létrehozható, a tervezett fejlesztéseket egymással logikai és funkcionális kapcsolat kialakítása. • Csupán egyes ágazatokhoz, operatív programokhoz kapcsolódó fejlesztési célok egymás mellé helyezése, felsorolása nem képez integrált programot.

4


Az integráció megjelenési formái

• Integrált fejlesztés megvalósítható bizonyos ágazaton, szakterületen belül (pl. oktatás, egészségügy, gazdasági klaszter stb.). • Adott földrajzi területi egységen belül, ahol alapkövetelmény a térség – pl. táji – adottságainak viszonylagos homogenitása, hiszen nagyon eltérő sajátosságok, jellemzők esetén aligha lehetséges – vagy csak a földrajzi terület egyes céljai esetén kerülhet sor – integrált program kialakítása. • Melyiket támogatja az Európai Unió? 5


Az ITI sajátosságai (bizottsági ajánlások)

• „különböző területi igények” Az ITI/ITB – hasonlóan a CLLD-hez – a „place based” , azaz a helyre/térre szabott fejlesztési szemlélet egyik megjelenési formája, ahol lényegi elem a helyi – térségi sajátosságokhoz való igazodás, az adott helyen felmerülő igényekre, lehetőségekre történő építkezés.

• „Az ITI nem az operatív programokhoz tartozó művelet vagy alprioritás.” A jelenlegi TOP megfogalmaz prioritásokat, valamint ehhez kapcsolódó intézkedéseket, beavatkozásokat, amelyek egy ágazati logikájú operatív programban természetesek. Ugyanakkor a TOP a megyei ITI keretéül hivatott szolgálni. 6


Az ITI sajátosságai (bizottsági ajánlások)

• „csak abban az esetben használhatók hatékonyan, ha az adott földrajzi térség vagy terület integrált, több ágazatra kiterjedő területi stratégiával rendelkezik” • Egy integrált, komplex és végrehajtható program feltételezi az adott területi egység viszonylagos homogenitását. • Létezik-e olyan területű megye, mely gazdasági társadalmi, környezeti szempontok alapján homogénnek tekinthető? • Egy megyei program összefoglalható egy ITI-be? 7


Az ITI kulcselemei a közösségi dokumentum szerint

Kijelölt terület és integrált területi fejlesztési stratégia: • „adott területi jellemzőkkel rendelkező földrajzi terület képezheti” A területi sajátosságok kiemelése, mely az adott közigazgatási területi egységek sajátosságoknak megfelelő részekre bontását igényelheti.

• „Az ITI/ITB-nek nem szükséges lefednie egy közigazgatási egység teljes területét.” E szempont figyelembevétele mellett lehet indokolt olyan önálló fejlesztési programok kialakítása, mint a Homokhátság, a Balaton térsége stb. 8


ITI-CLLD kapcsolata

• „A közösségi irányítású helyi fejlesztés (CLLD – közös előírásokat tartalmazó rendelet, 28-30. cikk) az ITI-k megvalósítási folyamatának egyik építőeleme is lehet.” „A CLLD így az ITI-ken keresztül megvalósuló integrált városfejlesztési stratégia egyik alkotórésze is lehet.” • Ez a megállapítás azt jelenti, hogy a megyei programozás során nagyon fontos, sőt megkerülhetetlen a CLLD programok felhasználása, optimális esetben a közös tervezés, programozás. 9


ITI és az ágazati programok kapcsolata

• „Az egy adott (földrajzi) területre vonatkozó, ITI/ITB-n keresztül megvalósuló fejlesztési stratégiát támogató beruházások mellett további, ugyanazt a (földrajzi) térséget megcélzó tevékenységek finanszírozhatók egy vagy több operatív program prioritási tengelyei segítségével, amelyek nem vesznek részt az ITI finanszírozásában.” • A TOP mellett szükséges lenne az ágazati programok területi (ITIK-hez kötődő) kapcsolódási pontjainak meghatározása, az ITI igények forrásainak biztosítása. 10

Az ITI lehetséges támogatási forrásai

Nemzeti/ágazati ERFA műv.


Regionális ERFA műv.

11


Következtetések

• Az ITI tervezési-alkalmazási feltételei sok szempontból eltérnek a közösségi logikától. • A terület- és vidékfejlesztés komplexitásának igénye nem negligálható. • Szükséges-e egy megyei ITI, vagy egy ITIK-ből álló megyei program, melynek a gazdája, koordinátora a megye?

12


Köszönöm a figyelmet!

13

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D

Recommend Documents