Az INFO-NET hálózat irodáinak információs tevékenysége

Az INFO-NET hálózat irodáinak információs tevékenysége Interreg IIIA HUSKUA/05/01/303

Megvalósíthatósági tanulmány Összeállította: Ocskay Gyula dr. Jankai Norbert dr. Baloghné Dióssy Éva Eck András Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht. 2007. december – 2008. január

TARTALOMJEGYZÉK1 Vezetői összefoglaló

4

Bevezetés: Az INFO-NET projekt rövid bemutatása

6

I. Az Európai Unió tájékoztatási politikája

9

1. Az Európai Unió tájékoztatási politikájának előzményei

9

1.1 Elvi megfontolások

9

1.2 A tájékoztatási politika intézményrendszere 2004-ig

12

1.2.1

A közösségi tájékoztató intézményrendszer kialakulása

13

1.2.2

A Rural Carrefours hálózat

15

2. Az Európai Unió új tájékoztatási stratégiája

19

2.1 Az új stratégia

19

2.1.1

A korábbi rendszer problémái

19

2.1.2

A Bizottság kezdeményezése

22

2.1.3

A stratégia megvalósításához kapcsolódó újabb dokumentumok

24

2.2 A stratégia megvalósítása és a Europe Direct hálózat

32

II. Az INFO-NET információs hálózat stratégiai koncepciója

36

3. Az INFO-NET hálózat STEP-analízise

36

3.1 Társadalmi (Social) feltételek

36

3.2 Technológiai (Technological) feltételek

38

3.3 Gazdasági (Economic) feltételek

41

3.4 Politikai (Political) tényezők

43

4. Az INFO-NET hálózat stratégia céljai

47

4.1 A célrendszer kijelölésével kapcsolatos alapelvek

47

1

A címoldalon található grafika Az EU az Ön hazájában című információs portál nyitóoldalának háttérképe: http://europa.eu/euinyourcountry/index_hu.htm

2

4.2 Az információs irodák feladatainak illeszkedése a projekt célrendszeréhez

50

4.2.1 A fejlesztés célrendszerének kibontása, javaslat az EGTC-k információs

52

rendszerének kialakítására 4.2.2 A megvalósítás pénzügyi vonatkozásai

58

5. Az INFO-NET hálózat marketingstratégiája

63

5.1 Marketingkommunikáció

63

5.1.1 A szolgáltatások kommunikációja

63

5.1.2 Marketingkommunikációs eszközök

65

5.2 Image, arculat

70

5.2.1 Arculati elemek

70

5.3 Szegmentáció és kommunikáció

72

5.3.1

A célcsoportok és megszólításuk

72

5.3.2

Az üzenet

74

Forrásleltár

80

3

Vezetői összefoglaló

Az Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht. 2007 júliusában készítette el az INFO-NET hálózat megvalósíthatósági tanulmányát. A Bevezetőben ismertetett projekt részeként az ősz folyamán kaptunk újabb megbízást egy másik tanulmány elkészítésére, melynek eredeti feladata annak vizsgálata lett volna, hogy miként kapcsolódhat az INFONET hálózat a Vidéki Tájékoztatási Szövetséghez (Rural Carrefourshoz). A Szövetség azonban 2005 folyamán beolvadt a Europe Direct hálózatba, ezért a tanulmány irányát részben meg kellett változtatnunk. Egyrészt részletesebben megvizsgáltuk a 2005-ös közösségi tájékoztatási reform stratégiai hátterét. A 2002-ben elindított stratégiaalkotási folyamat keretében teljesen új alapokra helyezték az Európai Unió tájékoztatási politikáját, melynek legfontosabb újdonsága a kétirányúság megjelenése volt. Az új stratégiának megfelelően a polgárokhoz a lehető legközelebb vitt információkon kívül maguk a polgárok is információforrássá váltak: véleményt mondhatnak, javaslatokat tehetnek az új közvetítő csatornákon keresztül. A stratégia célkitűzései azonban csak részben teljesültek. Az átlag uniós polgár még mindig nagyon keveset tud a közösségi intézmények működéséről, a közös célokról, politikákról. A tájékoztatási rendszer minden erőfeszítés ellenére sem tud eléggé mélyre hatolni, így a polgárok számára az egész integráció továbbra is idegen maradt. Az INFO-NET hálózat éppen ezen a területen nyújthat újat. A júliusi megvalósíthatósági tanulmányban már javaslatot tettünk a hálózat továbbfejlesztésére az új EGTC-rendelet által biztosított keretek között. Az INFO-NET létrehozandó 2–2 irodája egyben a várhatóan megalakuló új EGTC-k tájékoztatási-információs központjaként is működhet. A későbbiekben az egész magyar-szlovák határ mentén érdemes lesz létrehozni hasonló irodákat. Ez egyben egy új működési területet is kijelöl, hiszen a Europe Direct-irodák nemzeti szinten szerveződnek, a határon átnyúló tájékoztatás nem feladatuk. A jelen megvalósíthatósági tanulmány második részében az ilyen, az EGTC-khez kötődően, grassroots elven működő tájékoztató-fejlesztő hálózat kialakítására teszünk javaslatot. Vizsgáljuk a hálózat kialakításának feltételeit, felállítjuk a hálózat fejlesztésének célhierarchiáját, valamint elkészítjük a hálózat marketingstratégiáját, mivel a szolgáltatási kínálatot nemcsak kialakítani kell, hanem értékesíteni is.

4

Minthogy a pályázatnak nem volt fő célkitűzése az EGTC-k létrehozásának megalapozása, ezért az új rendelet biztosította keretekre csak utalunk az egyes releváns pontoknál, ugyanakkor meggyőződésünk, hogy az irodahálózat gazdaságos és társadalmilag hasznos működése elválaszthatatlan az új határ menti együttműködési struktúrák kialakításától.

5

Bevezetés: Az INFO-NET projekt rövid bemutatása

A szlovákiai Szövetség a Közös Célokért Társulás a budapesti székhelyű Pro Professione Közhasznú Alapítvány partnerségével a gazdasági és kulturális együttműködést elősegíteni hivatott szlovák–magyar hálózat létrehozását célzó pályázatot nyújtott be az INTERREG IIIA közösségi kezdeményezés 2005-ös magyar-szlovák-ukrán kiírására. A nyertes pályázat a Komáromtól az ukrán határig terjedő határszakasz mentén tervezi a gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítését, valamint az ehhez szükséges információs hálózat és adatbázis létrehozását. A projekt általános célkitűzései: 

a régió társadalmi – gazdasági hátrányainak mérséklése;



a korábbi elkülönülésből fakadó feszültségek, bizalmatlanságok oldása. A projekt közvetlen célkitűzései a fentiekhez igazodóan:



a határon átnyúló közös információs hálózat létrehozása;



az EU Rural Carrefours hálózathoz való csatlakozás megalapozása;



a gazdasági és kulturális együttműködés segítése;



a térség megismertetés a külső környezettel.

A 2006 tavaszán elindult projekt keretében elkészült egy, az együttműködést segítő statisztikai adatbázis. Az adatbázisban a szlovákiai komáromi és rozsnyói járások településeinek részletes statisztikai adatsorait lehet tanulmányozni.2 Az Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht. gondozásában elkészült a hálózat megvalósíthatósági tanulmánya, amely kijelölte a hálózat létrehozásának legfőbb céljait, a hálózat funkcióját, és a hálózat továbbfejlesztésének irányát3.

2

A szlovákiai pályázó partner a projektet Komáromra és Rozsnyóra alapozza, a magyarországi partner a magyar-szlovák határ középső és keleti szektorának egészét vonná be a kiépítendő hálózatba. Az adatbázis elérhető: http://www.info-net.sk/index.php?p=adatbazis&t=a&xp=3&Lev=1&P=index,hu,&Ind=8. 3 A tanulmány letölthető: http://www.istergranum.hu/index.php?k=admin/data/00000000/_fix/00000001/_fix/00000000/_fix/00000003/_fi x/00000006/_fix/00000001/_fix/00000000&id=0

6

A projekt keretében 2007 augusztusában elsőként a rendszer facilitátorai, majd októberben az érdeklődő szervezetek, vállalkozások, intézmények képviselői számára az ECHO Innovációs Műhely szervezett háromnapos képzést. A képzés4 során egyrészt a határon átnyúló hálózatépítéshez, az EGTC-rendelet (Európai Területi Együttműködési Csoportosulás) alkalmazásához, valamint a magyar-szlovák ETEOP-hoz (Európai Területi Együttműködési Operatív Program) kapcsolódó ismeretek átadása történt meg, másrészt a térségfejlesztés uniós hátterét tárták fel az előadók (LEADER-program, projekttervezés, szükségletelemzési módszerek). Az azonos tartalmú képzést Salgótarjánban, Jósvafőn és Révkomáromban is megrendezték. A létrehozandó információs hálózat háttereként a Szövetség a Közös Célokért Társulás kezdeményezte az INFO-NET Társulás megalapítását, melynek elsősorban szlovákiai jogi személyek a tagjai. A cél az, hogy egy a határok feletti együttműködési szövetségbe tömörüljenek a magyar és szlovák szervezetek. A hálózat kiépülésének kezdeti szakaszában a projekt tervezői két-két iroda létrehozásával számolnak: Szlovákiában Komáromban és Rozsnyón, Magyarországon Budapesten és a Komárom-Esztergom megyei Ácsteszéren. A megvalósíthatósági tanulmány javaslatokat fogalmaz meg ezen irodák működtetésére, valamint a hálózat EGTC-khez kapcsolódó továbbfejlesztésére vonatkozóan. Külön tanulmány készítését vállalták a pályázó felek a létrehozandó hálózat külső kapcsolatait illetően. A pályázat elkészítésekor még nem volt nyilvánvaló, hogy a külső kapcsolódási pontként megjelölt Rural Carrefours hálózat 2005 elején megszűnt és azon év során integrálódott a Europe Direct hálózatba. A pályázat eredményindikátorai között szereplő Rural Carrefours-tanulmány helyett kht.-nk ezért egy szélesebb kitekintésű dokumentum összeállítására kapott megbízást. Jelen tanulmány két részre osztható: elsőként az uniós információs-kommunikációs politika új stratégiájával és az ehhez kapcsolódó információs rendszerrel foglalkozunk, majd megvizsgáljuk az INFO-NET hálózatának működési feltételeit, funkcióit, és javaslatot fogalmazunk meg arra vonatkozóan, hogy miként lehetnek életképesek ezek az irodák a meglévő információs rendszerek mellett.

4

A képzés ismertetése elérhető itt: http://www.echoinn.hu/index.php?pg=menu_273

7

1. ábra: A projekt struktúrája

CÉLRENDSZER

Interszektorális fejlesztési hálózatok kialakítása

Hálózatfejlesztési modellek kidolgozása

Szereplők képzése

Határ menti térségek népességmegtartó erejének növelése

A határ két oldala közötti információáramlás biztosítása

Információs pontok kialakítása

Adatbázis és publikus felület fejlesztése

Közös fejlesztések elindítása

Stratégiai tervezés, projektgenerálás

Végrehajtási intézmények létrehozása

ESZKÖZÖK

KÉPZÉS

HÁLÓZATFEJLESZTÉS

ADATBÁZIS-ÉPÍTÉS

FELADATOK (RÉSZPROJEKTEK)

8

I.

Az Európai Unió tájékoztatási politikája 1. Az Európai Unió tájékoztatási politikájának előzményei

1.3 Elvi megfontolások Az Európai Unió elődjének számító Európai Gazdasági Közösség létrehozóinak célja egy integráns gazdasági egység, közös piaci tér megalkotása volt. A Római Szerződés lefektette az ehhez kapcsolódó alapelveket (pl. a tőke, a munkaerő és az áru szabad áramlása, a területi kiegyenlítés politikája, a gazdasági és társadalmi kohézió elve stb.), valamint megalapította az integrációt működtetni hivatott legfontosabb intézményeket (az Európai Parlamentet, amely 1979-ig delegációs elven működött, az Európai Bizottságot, a Miniszterek Tanácsát és az Európai Bíróságot). A Római Szerződés aláírása óta eltelt fél évszázad a kontinens fokozatos egységesülését hozta a gazdaságon kívül számos más területen is. A 2007 végén aláírt Lisszaboni Szerződésig az egyes tagállamok közötti kapcsolatok egyre erősebbé, a közös brüsszeli bürokrácia kompetenciái egyre kiterjedtebbekké váltak5: a 90-es években elfogadott kiegészítő szerződések (Maastricht, Amszterdam) a közös politikák közé emelték az egészségügyet, a belpolitika bizonyos területeit és (részben) az oktatásügyet is. A regionális politika megerősítésével szintén a nemzetállami szint gyengítését sikerült elérni. 2002-től a tagállamok többségében bevezették a közös fizetőeszközt, a schengeni rendszer életbe léptetésével pedig megszületett az európai állampolgárság első feltétele is. Minthogy a nemzetállami kompetenciák gyengülésével párhuzamosan az egyes tagállamok állampolgárai életében egyre meghatározóbb szerepet kapott maga az Európai Közösség, szükségesnek látszott, hogy az emberek minél pontosabb információkkal rendelkezzenek az 1992-től Európai Unió néven működő integráció céljairól, politikáiról, támogatási rendszeréről stb. A tájékoztatási politika kialakítását szükségszerűvé tette az a tény is, hogy az integráció kialakulása során az intézmények működése jelentős demokratikus deficitet „halmozott fel”. Annak elkerülésére, hogy az Unió a tagállamok fölötti „Nagy Testvér” szerepébe kerüljön,

5

A Lisszaboni Szerződés ebben a folyamatban egyfajta megtorpanásként értelmezhető, a tagállami jogosultságok, a nemzeti parlamentek szerepének erősödésével, a kilépés jogi feltételeinek tisztázásával stb.

9

egyre egyértelműbbé vált az igény arra, hogy az egyes költségvetési ciklusokhoz kapcsolódó EU-s politikák (policies) kialakításába a polgárokat, a civil társadalmat is bevonják. A világ többi nagy integrációjával szemben az európainak megvolt az a hátránya is, hogy egy erős nemzetállami korszak után kezdett kialakulni, igen komoly előítéletek lebontása árán kellett előrehaladnia, miközben biztosítania kellett az európai sokszínűség, többnyelvűség érvényesülését is. Mindezt tovább nehezítette a közös európai identitás kialakításának feladata is, amely nélkül az Unió a saját legitimitását vesztette volna el. Természetes, hogy az említett nemzetállami korszak után az egyes államok polgárai egyfajta idegenkedéssel, gyanakvással fogadták az egyre több államok magába foglaló közösség kialakulását. A brüsszeli központnak valamiképpen csökkentenie, eliminálnia kellett az egyes nemzetek között történelmileg kialakult ellenszenvet is, ezért a Közösség tájékoztatási tevékenységének kezdettől fogva szerves részét képezte a tolerancia, a nemzetek felettiség gondolata, ami az átlagpolgár számára általában nehezen értelmezhető. Mindenekelőtt azonban a közös piac feltételeinek minél gördülékenyebb kialakítása tette sürgetővé a kommunikációs tevékenységet, hiszen a közös gazdasági tér szereplőinek (munkaadók, munkavállalók) kellett tisztában lenniük a makrogazdasági feltételrendszerrel a globális versenyben történő sikeres szereplés érdekében. Nem véletlen tehát, hogy már az 1957-es Római Szerződést megelőzően rendelkeztek a résztvevő tagállamok a közvélemény informálásának szükségességéről6, ugyanakkor a 70-es évekig az EGK működése meglehetősen belterjes volt. Az információs politikáról szóló első egyezmény 1972 februárjában született meg. Ehhez hasonló, elvi-politikai dokumentumokat fogadtak el 1986-ban, 1993-ban és 1998-ban7. Ezek a dokumentumok mindannyiszor rámutatnak az európai polgárok jogos igényére a gazdasági közösséget, majd az Európai Uniót érintő fejlemények megismerhetőségét illetően, valamint az e tekintetben rendkívül alulinformált európai polgárok nagy számára, illetve az ebből következő közönyre, tartózkodásra. Az 1998-as dokumentum (utalva az európai parlamenti választásokon részt vevő szavazók számának csökkenésére – az 1979-es 65,9 %-ról 1994-re 58,5 %-ra esett vissza –) felhívja a figyelmet, hogy az érdektelenség és az európai intézményekkel szembeni

6

Az Európai Szén- és Acélközösség határozata a közvélemény tájékoztatásáról a Közösség, különösen a Közgyűlés tevékenységét illetően (elfogadva: 1957. febr. 15-én). 7 Határozat az Európai Közösség tájékoztatási politikájáról (elfogadva: 1972. febr. 10.; megjelent: OJ, 16.12.1960, 1510. p.); Határozat az Európai Közösség tájékoztatási politikájáról (elfogadva: 1986. dec. 11.; megjelent: OJ C 7, 12.1.1987, 111. p.); Határozat az Európai Közösség tájékoztatási politikájáról (elfogadva: 1993. szept. 17.; megjelent: OJ C 268, 4.10.1993, 192. p.); Határozat az Európai Unió tájékoztatási és kommunikációs politikájáról (elfogadva: 1998. máj. 14.; megjelent: OJ C 167, 1.6.1998, 230. p.) (Csak angolul.)

10

szkeptikus hozzáállás részben az egyirányú kommunikációnak köszönhető (H pont)8, majd az X pontban összegzi a sikertelenség legfőbb okait: 

„elégtelen pénzügyi eszközök,



elégtelen emberi erőforrások, mind mennyiségileg, mind minőségileg,



az EU-s intézmények közötti koordináció hiánya,



az egyes intézményeken belüli koordináció hiánya,



elégtelen decentralizáció a tagállamok szintjén,



elégtelen együttműködés az EU-s intézmények és a tagállamok között,



közös stratégia hiánya,



túl sok információ, nem elég kommunikáció,



a politika túlságosan költségvetés-meghatározott, és nem eléggé meghatározott a tény által, hogy a kommunikációnak az EU integrációs politikája első számú prioritásának kellene lennie,



az új médiumok használatának hiánya,



a tájékoztatási politika végrehajtása nem eléggé polgárközpontú,



az intézmények átláthatóságának és nyitottságának strukturális és eseti hiánya,



a médiumokkal kapcsolatos világos politika hiánya […],



az európai integráció társadalmi dimenziójának elégtelen számba vétele,



elégtelen tekintetbe vétele a polgárok igényének az európai integrációban történő részvételre,



az Európai Unió tevékenységével kapcsolatos információk igen gyakran az érthetetlenség mögött vésznek el,



olyan nyelvezet, amely a közérdeklődés és a megértés akadálya.”9

A dokumentum elsőként veti fel az információszolgáltatás mellett a párbeszéd szükségességét, amely az új évezred első évtizedében (többek között a további kedvezőtlen részvételi adatoknak is köszönhetően) az Unió egyik legfontosabb kommunikációs prioritásává vált. A problémák felsorolása egyben arra is rávilágít, hogy a Közösség hosszú ideig csak deklarációk szintjén foglalkozott a tájékoztatási politikával. Az áttörés e tekintetben a 80-as években következett be, ami az intézményrendszer kialakulásán is nyomon követhető.

8 9

Határozat az Európai Unió tájékoztatási és kommunikációs politikájáról, 1998: i.h. 230. p. Uo. 232. p. (Kiemelés tőlünk.)

11

1.4 A tájékoztatási politika intézményrendszere 2004-ig

Az Unió közvélemény-kutató intézménye, az Eurobarométer 1999 márciusában készített felmérést az EU-polgárok információigényére vonatkozóan. A megkérdezetteknek mindössze 32 %-a volt elégedett az Unióról rendelkezésére álló információkkal, a többség számára a rendelkezsére álló információk elégtelenek voltak. 2. ábra: Az európai uniós polgárok információigénye (Eurobarométer, 1999. márc.) 10

Elégedett 21%

32%

44%

Több információt igényel Valódi igénye van az Unió jobb ismeretére

A felmérés világosan bizonyította, hogy az Unió lakossága igenis érdeklődik az integráció történései, tevékenysége iránt, de nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű információt. Ugyanebben az évben, az európai parlamenti választásokon a választásra jogosultaknak már csak 49,5 %-a vett részt, ami figyelmeztető jel volt a döntéshozók számára: a lakosság többsége nem hisz abban, hogy a Közösség életét befolyásolni képes. A fent idézett felmérés azt is kimutatta, hogy a polgárok döntő többségének az Unióról szóló információi a televízióból származtak (60%). A válaszadók 41%-a szerzett tudomást EU-s hírekről az újságokból, 24%-uk a rádióból.11 Mindez annál is inkább feltűnő, mert az ezredfordulóra az Uniónak kiterjedt információs intézményrendszere volt, ezek az intézmények mégsem voltak képesek érezhetően javítani a kialakult információhiányon. A stratégiai váltás elkerülhetetlen volt. Ennek megértéséhez elsőként át kell tekintenünk a közösségi tájékoztató intézményrendszer kialakulásának történetét. 10 11

Forrás: http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/mag/13/strat_en.html Uo.

12

1.4.1 A közösségi tájékoztató intézményrendszer kialakulása A legkorábban kialakult intézményi hálózat az Európai Dokumentációs Központoké volt. Az első irodák 1963-ban nyíltak meg. Ilyen központok nemcsak Európában jöttek létre, hanem az egész világon. Számuk az ezredfordulóra meghaladta az 500-at. Ezek közül 127 más kontinensen szolgált információkkal Európáról, az Európai Unióról az érdeklődő kutatók számára. A központok létrehozása tehát elsősorban kutatási célokat szolgált, hiszen főként olyan felsőoktatási központokban találhatóak meg, ahol az európai integrációval kapcsolatos képzés is folyik. Az Európai Bizottság ezen kutatóközpontok működését nem pénzügyileg támogatja, hanem az EU-s kiadványok, az adatbázisokhoz történő ingyenes hozzáférés biztosításával és továbbképzések szervezésével. A központ jellegéből adódóan nem láthat el széles tömegeket megcélzó feladatokat: a szűk szakmai közönséget szolgálja ki. Az EDK-kon kívül a 90-es évek folyamán számos egyéb információs szervezet jött létre: 

Nemzeti Információs Központok (National Information Centres: Párizs, Lisszabon, Róma)



Interregionális Információs Központok (Interregional Information Centres: Thesszaloniki, Nápoly, Berlin)



Európai Tájékoztatási Központok (European Union Information Centres: a 2000-ben még csatlakozásra váró országokban)



Európai Információs Pontok (Info Points Europe)



Vidéki Tájékoztatási Szövetség (Rural Information and Promotion Carrefours)



Szakértői hálózat (Team Europe)



Letéti könyvtárak (Depository Libraries)



Euro Info Központok (Euro Info Centres)



Innovációközvetítő Központok (Innovation Relay Centres)



Európai Fogyasztói Tájékoztatási Központok (European Consumer Information Centres)



Városi Fórumok a Fenntartható Fejlődésért (Urban Forums For Sustainable Development)12.

12

Koreny Ágnes: Az Európai Dokumentációs Központok az Európai Unióban és Magyarországon. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 48. évf. (2001) 9–10. sz. alapján. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1621&issue_id=28

13

A nagy Európai Információs Központok az Unió egész tevékenységét átfogó dokumentációs központokként működnek, emellett tömegtájékoztatási szerepet is ellátnak. A párizsi Sources d’Europe az Arche de la Défense-ban összesen 4 300 m2-en működik. A három központ kormányközi együttműködésnek köszönhetően nyílhatott meg. 1. kép: A párizsi Grande Arche de la Défense épülete 13

Az Euro Info Központok a kis- és közepes vállalkozások számára nyújtanak információkat, a fogyasztói központok (értelemszerűen) a fogyasztóvédelemmel foglalkoznak. A Team Europe több mint 500 szakemberből álló integrációs szintű hálózat. A hálózat tagjai meghatározott EU-s témákra specializálódtak, és ezen témákban tartanak előadásokat bármely tagországban. A legsikeresebb intézményi hálózatot az Európai Információs Pontok, valamint a Rural Carrefours irodák jelentették. E két kezdeményezés lényege (az EDK-kal ellentétben) a lehető legszélesebb tömegek informálása az Unió politikáiról. Az Európai Információs Pontok az Unióra vonatkozó dokumentumtárral voltak felszerelve, és gyakorlatilag bármilyen kérdésre válaszolni tudtak: a munkahelykeresésétől az ösztöndíjakig, az egyszerű turisztikai kérdésektől a befektetési ajánlatokig, az EU-s jogszabályoktól a konkrét politikákig. Az első iroda 1991-ben nyílt meg, és az ezt követő évtized során még 120 létesült, a legtöbb a Benelux Államokban. A kezdeményezés alulról jött. A polgárok információigénye hívta életre a hálózatot, amelyet intézmények, civil szervezetek sürgettek. A Bizottság ezen intézmények, szervezetek részére egységes arculatú kiadványokat (brosúrák, könyvek, CD-ROM-ok stb.) biztosított több nyelven, rendelkezésre bocsátotta számítógépes adatbázisait, képzéseket szervezett a kiszolgáló személyzet számára, és engedélyezte a közös arculati elemek használatát. 13

http://www.grandearche.com/FR/espace_tourisme/

14

Az EIP-k elsősorban városi-nagyvárosi környezetben jöttek létre, hiszen itt volt mérhető mértékű az átlagpolgárok érdeklődése az ilyen jellegű információk iránt. Éppen ezért a Rural Carrefours irodák az EIP-k kiegészítésének is tekinthetőek, mivel ezek kimondottan a vidéki térségekben alakultak meg, és az Unió vidékfejlesztési politikájára szakosodtak.

1.4.2 A Rural Carrefours hálózat A Rural Carrefours hálózat létrehozásáról az Európai Bizottság az európai vidékfejlesztési szervezetekkel együttműködve 1986-ban hozott döntést. A cél a rurális térségek jobb információellátásának biztosítása, elsősorban az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikájával kapcsolatos ismeretek (a mezőgazdaságot érintő jogi anyag, vidékfejlesztési és agrártámogatások, környezetvédelem, vidékfejlesztési programok, elsősorban a LEADERprogram, nemzetközi együttműködés és tapasztalatcsere stb.) széles körű elterjesztése volt. Ezáltal a hálózat a vidéki térségek versenyképességének erősítéséhez is hozzájárult volna. A kezdeményezés létjogosultságát az is alátámasztotta, hogy a Közösség költségvetésének legjelentősebb hányadát évtizedek óta a mezőgazdasági támogatások adják, és ezen összegek racionális felhasználása, elköltése feltételezi a végfelhasználók részéről elvárható ismeretek meglétét. A 2000. április 17-én elfogadott 814/2000-es tanácsi rendelet erre a tényre külön is felhívja a figyelmet: „Mivel a közös agrárpolitika az első és a legköltségesebb a Közösség összehangolt politikái sorában, ezért arról a közvéleménynek felvilágosítást kell adni. Olyan harmadik felek számára, akik valószínűleg képesek e cél elérését elősegítő tájékoztatási programok készítésére, lehetővé kell tenni, hogy javaslatokat tegyenek.”14 A rendszer kiépítését a Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága 1988-ban kezdte meg. 2004-ig a hálózat keretében a tagállamokban összesen 266 információs pontot (carrefours = csomópont) hoztak létre, a legtöbbet Olaszországban, de sok csomópontot alapítottak Spanyolországban, Portugáliában, sőt Svédország vidéki térségeiben is. Időközben a hálózat irányítási feladatait (az EIP-kkel együtt) a Sajtó és Kommunikációs Főigazgatóság vette át.

14

A Tanács 814/2000/Ek rendelete a közös agrárpolitikára vonatkozó tájékoztatási tevékenységekről. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32000R0814:HU:HTML; Preambulum, (9) pont.

15

1. térkép: Az EIP-k és RC-k hálózata az ezredfordulón15

A Vidéki Tájékoztatási Szövetség16 információs pontjainak főbb feladatai a következők voltak: 

az Unió vidékfejlesztési politikájának megismertetése, párbeszéd kezdeményezése;



információs anyagok terjesztése, információs napok lebonyolítása;



a vidéki szereplők helyi és transznacionális projektjeinek szakmai támogatása, a

partnerség erősítése; 

a különböző vidéki térségek ötleteinek, tapasztalatainak széles körű cseréjében

történő segítő közreműködés; 

tanácsadás az EU-alapokat érintően;



szemináriumok, képzések, konferenciák szervezése a vidékfejlesztés témakörében;



dokumentumtár létrehozása, nem kizárólag vidékpolitikai témakörben; ezáltal a

RC-k a vidéki térségekben az EIP-k feladatait is ellátták; 15 16

http://www.europe-corse.org/display.asp?PAGEID=IPPResentation A Rural Carrefours-hálózat elnevezés helyett Magyarországon a Vidéki Tájékoztatási Szövetség használatos.

16



adatbázisok létrehozása, működtetése;



vidékfejlesztési kutatások folytatása, információ biztosítása az uniós intézmények

és más csomópontok irányában (pl. törvényhozási javaslatok megfogalmazása a vidéki térségek speciális problémáinak megoldásához). Nagyon fontos újdonsága volt a hálózatnak a proaktivitás: az egyes irodák a környékbeli iskolákban, az önkormányzatokon, civil szervezeteken és a térségi média szereplőin keresztül folyamatos tájékoztatási tevékenységet folytathattak, és vitákat generálhattak egyes EU-s témákban. Ezáltal a vidéki lakosság körében egy jóval magasabb tudatossági szintet érhettek el az uniós aktivitások, a részvétel, valamint a támogatások racionális felhasználása terén. A transznacionális projektek támogatásával pedig az elzárt térségek szereplőinek perspektíváját is

bővíthették,

hozzájárultak

a

legjobb

gyakorlatok

elterjedéséhez,

a

területileg

kiegyenlítettebb regionális fejlesztési politika sikeréhez. Ezzel együtt az RC-ken keresztül mód nyílt a visszacsatolásra is: az irodák által kezdeményezett párbeszéd eredményei megjelentek Brüsszelben, és újabb vidékpolitikai döntések meghozatalát segítették elő. Az említett tanácsi rendelet éppen ezért már a kétirányú kommunikáció feltételeinek megteremtését irányozza elő, amikor az alábbi tevékenységek támogatásáról határoz az egységes vidékfejlesztési tájékoztatási rendszer biztosítása érdekében: „a) egyrészt az adott politikáról adott felvilágosítás, másrészt e politika végrehajtásának és továbbfejlesztésének elősegítése; b) az európai mezőgazdasági modell támogatása és annak elősegítése, hogy a lakosság megértse azt; c) a gazdák és más, a vidéki térségekben tevékenykedő érintettek tájékoztatása; d) az adott politika kérdéseinek és céljainak megismertetése a közvéleménnyel.”17 A tájékoztatási politika hozzájárulhat a támogatási rendszer körül megnyilvánuló konfliktusok oldásához is: „A közös agrárpolitikát az információ hiánya miatt gyakran félreértik. Ennek elkerülésére az egyetlen megoldás egy következetes, tárgyilagos és átfogó tájékoztatási és kommunikációs stratégia alkalmazása.”18

17

814/2000/EK-rendelet 1. cikk. I.h. (Kiemelés tőlünk.)

17

A hálózat jelentőségének növekedését jelzi, hogy a LEADER+ program indításakor a potenciális kedvezményezettek számára kötelezővé tették az aktív részvételt a tájékoztatási rendszerben, és hogy külön testület (Observatory of Rural Areas19) kapott megbízást a hálózat fejlesztésének ellenőrzésére, nyomon követésére. Az egyes RC-k működése a befogadó szervezet felkészültségétől függően eltérő minőségű volt, de összességében az eddigi legsikeresebb tájékoztatási kezdeményezésnek tekinthető, hiszen olyan közelre igyekezett vinni a polgárhoz az információt, amennyire csak lehetett. Feltétlenül ki kell emelni, hogy regionális szinten egy ilyen iroda igen kiterjedt kapcsolatrendszert építhetett ki, ami az új információs stratégia egyik legfontosabb újításának, a kétirányú kommunikációnak a legalapvetőbb feltétele. A rendszer finanszírozására szánt összeget 2004-ben mégis befagyasztották. Az Európai Parlament több képviselője is írásbeli kérdést intézett az ügyben a Bizottsághoz, mivel a több mint 300 EIP és RC közül a 2004-es költségvetési tervezet már csak 266 lehetséges támogatottat (ezek között 138 RC-pontot) jelölt meg.20 A felszólalók ezt annál is inkább furcsállták, mivel 2004-ben sor került 10 új tagállam felvételére és egy európai parlamenti választásra, és mindkét eseménnyel kapcsolatban felmerült a megfelelő információáramlás fontossága. A 2003-as 20 000 eurós keret befagyasztása már az új stratégia előjelének tekinthető. Mert bár a

Bizottság

válaszában

kiemeli

a

Rural

Carrefours

hálózat

jelentőségét

az

információátadásban és -terjesztésben a helyi szinten, főként a gazdák és általában a vidéki népesség irányában21, az új tájékoztatási stratégia végleges változatát éppen 2004-ben fogadta el az Európai Parlament. Ez a stratégia pedig már egy új rendszer kialakítását irányozta elő, amely az RC-ket beolvasztotta a Europe Direct hálózatba.

18

Uo. Preambulum, (5) pont. Vidéki Térségek Megfigyelő Testülete 20 Vö. az Official Journal C78 E (2004. márc. 27.) számát! 21 Supplementary joint answer. I.h. 19

18

2. Az Európai Unió új tájékoztatási stratégiája

4.2 Az új stratégia 4.2.2 A korábbi rendszer problémái Az előző fejezetben jelzett erőfeszítések ellenére az Unió legitimitásának a 80-as években elindult eróziója nem állt meg. Jóllehet, 1979 és 1992 között az Európai Parlament szerepe jóval csekélyebb volt az EU-s döntéshozatalban, mint Maastrichtot követően, a választási részvételi arány folyamatosan csökkent. 3. ábra: Részvételi arány az európai parlamenti választásokon az összes választásra jogosult százalékában22

80% 70%

67%

61% 58,50%

60%

56,80% 49,80%

50%

45,60%

40%

Részvételi arány

30% 20% 10% 0%

1979

1984

1989

1994

1999

2004

A fenti diagramból világosan kirajzolódik a folyamatosan bővülő Unióval szembeni növekedő szkepszis. Hiszen az 1979-es parlamenti választásoknak még nem igazán volt tétje, a parlament feladatát elsősorban a jóváhagyás jelentette. A jogkörök fokozatos bővülése, valamint az újonnan csatlakozó országoktól várható kezdeti lelkesedés ellenére egyértelművé vált, hogy az Unió polgárai nem látják esélyét, hogy választott képviselőik útján befolyásolják a Brüsszelben megszülető döntéseket. A legmegdöbbentőbb eredmény éppen Szlovákiában született 2004-ben, amikor is a választásra jogosultaknak mindössze 16,96 %-a járult az urnákhoz. (A negatív rekordot addig

22

Forrás: Európai Parlamenti Szemle. http://www.corvinusembassy.com/ep/index.php?page=7&corvina=7&content=75&level=3 (Az 1979-es választásokhoz hozzá szokták kapcsolni az 1981-es görögországi választások eredményét is. A görög választás nélkül az eredmény 62,5 % volna.)

19

Nagy-Britannia tartotta az 1999-es 24 %-kal.) Az újonnan csatlakozott 10 tagállamban a részvételi arány 15 %-kal maradt el a régi tagállamok adataitól.23 Szlovákia esete abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy 1990 és 2002 között a parlamenti választásokon mindig 70 % fölötti részvételt mértek.24 Lelkes Gábor (a SME napilap felmérése nyomán) azt is vizsgálta, milyen okokra vezethető vissza a kiugróan alacsony választói aktivitás. 1. táblázat: A választásoktól való távolmaradás okai Szlovákiában (2004)

25

INDOK Hosszú távú kiábrándultság a politikából A politikusokat a választópolgár csak a választások előtt érdekli Az EP-választások Szlovákiában semmit sem változtatnak Egyik párt sem meggyőző A szlovákiai EP-képviselők semmiben sem dönthetnek Formalitásnak tartja a választás Egyéb elfoglaltsága van Nincs elég információja az EP-ről Az ő szavazata nem számít Ellenzi az EU-tagságot Öregnek tartja magát a politikához Az ő kedvenc pártja úgysem jut be Egyéb

RÉSZARÁNY (%) 41,7 34,7 24,9 20,0 14,1 13,3 9,2 8,9 8,4 7,2 6,2 0,9 5,2

A fenti táblázatban az információhiányt mindössze a távolmaradók 8,9 %-a jelölte meg, viszont további három válasz szintén az alulinformáltsággal, a szkepszissel magyarázható, így azok áttételesen szintén a nem megfelelő szintű informáltságra utalnak. Ha ezeket az adatokat összeadjuk, összesen a válaszadóknak közel két harmadát (61%) teszi ki ez a csoport. Erős a valószínűsége, hogy a magyarországi alacsony részvételnek (38,5%) hasonló okai voltak. A 2004-es választásokon a régi tagállamok közül is kilencben csökkent a részvételi hajlandóság.26 A kedvezőtlen adatokkal minden bizonnyal összefüggésben áll a tény, hogy 2002-ben az Eurobarométer felmérése szerint az európai polgárok (a régi tagállamok polgárai) 83%-a 23

Vö. Fábián György: Európai parlamenti választások és választási rendszerek. Politikatudományi Szemle, 2005/2., 59–88. p. (különösen 75–76. p.); valamint Lelkes Gábor: Az európai parlamenti választások Szlovákiában 2004-ben. Társadalmi Szemle, 2004/3., 21–34. p. 24 Lelkes: 28. p. 25 A felmérést a SME napilap készítette a választások előtt. Megjelent: 2004. június 9. In Lelkes: 23. p. (Kiemelés tőlünk.) 26 Ld. Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió tájékoztatási és kommunikációs stratégiájának végrehajtásáról (2004/2238(INI)) (OJ C 92E, 403–407. p.) [a továbbiakban: Állásfoglalás] http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-20050183+0+DOC+XML+V0//HU

20

állította magáról, hogy az uniós ügyekben vagy egyáltalán nem vagy csak igen kevéssé tájékozott.27 Már az 1998-as (idézett) információs stratégiai dokumentum is felhívta a figyelmet a közösségi döntéshozás polgárok számára homályos és bonyolult voltára, ami lehetetlenné teszi a Közösség céljaival történő azonosulást, illetve annak a tudatnak a kialakulását, hogy az adott polgár képes befolyásolni ezeket a döntéseket.28 A 2002-től datálható új stratégia a fentiekre tekintettel jelölt ki új irányt. Ezt az új irányt talán a Fehér Könyv29 fogalmazta meg a legvilágosabb módon: „A kommunikáció – az egészséges demokrácia létszükséglete – kétirányú folyamat: csak akkor alakulhat ki virágzó demokrácia, ha a polgárok tudatában vannak az eseményeknek, illetve korlátozás nélkül részt is vehetnek azokban.” Az új stratégia az információ helyett a kommunikációt hangsúlyozza, amely nem kizárólag az Unióról szóló ismeretek terjesztését jelenti, hanem aktív részvételre ösztönöz, ezáltal a polgárok ügyévé teszi az Unió munkáját. A stratégia célja egy „európai közösségi tér” kialakítása, ami radikális fordulatot jelent az eddigi tájékoztatási politikához képest. Talán ennek a participációs elvnek köszönhető, hogy az Eurobarométer 2006. szeptemberi felmérése szerint a polgároknak már „csak” közel két harmada állította, hogy nem rendelkezik elegendő információval az európai ügyekről.30 Az elmúlt 5 év során a kommunikáció az Unió legfontosabb kérdései közé küzdötte fel magát. Nemcsak a sikertelen választási mozgósítás, hanem az alkotmány bukása (így a Konvent munkájának fölöslegessége), a nemzeti radikális mozgalmak megerősödése, néhol kormányra kerülése (ezáltal az EU-ellenes politikai erők befolyásának növekedése), valamint a rendszeressé váló kvótaviták (ehhez kapcsolódóan az agrártámogatások mértékének vitatása) és más ügyek is rávilágítottak: megfelelő kommunikáció nélkül az ötvenéves integráció egyszerűen nem tartható fenn. Az új stratégia így vált az EU-politikák meghatározó tényezőjévé, megkerülhetetlen elemévé.

27

Idézi: Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions on an Information and Communication Strategy for the European Union (COM(2002) 350 final/2) (elfogadva: 2002. okt. 2.) [a továbbiakban: Strategy], 14. p. 28 Határozat az Európai Unió tájékoztatási és kommunikációs politikájáról, 1998: i.h. 231. p. 29 Fehér Könyv az európai kommunikációs politikáról (COM(2006) 35 végleges) (elfogadva: 2006. febr. 1.) [a továbbiakban: Fehér Könyv] 2. p. 30 Partnerség az Európáról szóló kommunikációért (COM(2007) 568 végleges) (elfogadva: 2007. okt. 3.) [a továbbiakban: Partnerség], 6. p.

21

4.2.3 A Bizottság kezdeményezése Az Európai Parlament 2001. március 14-én elfogadott határozatában kérte fel a Bizottságot az új információs stratégia előterjesztésére. A Parlament az alacsony informáltsági szintre, az integráció irányában megnövekedett szkeptikus hozzáállásra, a közösségi politikát érintő állampolgári viták teljes hiányára, valamint arra hivatkozott, hogy az emberek elenyésző része van tisztában azzal, hogy a Közösség milyen hatással van saját életére.31 A Bizottság 2002. október 2-ára készült el előterjesztésével. A stratégiai dokumentum célja „javaslatot tenni egy új intézményközi együttműködési keretre az Európai Unió információs és kommunikációs politikájának megalkotásához és megvalósításához”32. A stratégia összeállítói a Laekeni Nyilatkozatot idézik, amely szerint az Unió nem fejlődhet tovább társadalmi elkötelezettség és támogatás nélkül. A „demokratikus kihívás”-ként aposztrofált helyzetben a legnagyobb gond, hogy az átlagember számára az Uniónak nincs legitim alapja, és a közvélemény nagy része számára egyáltalán nem világos, mit is csinál az Unió.33 A 2001-ben meghirdetett „jó kormányzás” programnak is alapvető feltételeként jelenik meg a megfelelő kommunikáció. A megfelelő kommunikáció sarokpontjaiként a stratégia készítői az alábbiakat nevezik meg: többéves programozás (és az ehhez kapcsolódó pénzügyi tervezés), a polgárokat érdeklő témák előtérbe helyezése, széles körű partnerségi (és ezáltal felelősségmegosztási) rendszer, szinergikus hatásokkal, proaktivitás és állampolgári részvétel. A stratégia a legnagyobb figyelmet annak a ténynek szenteli, hogy az Unió túl messze került az átlagembertől. Az új kommunikáció legfőbb célja ennek a távolságnak a csökkentése, több módon. Egyrészt olyan témákat keres, amelyek érdeklődést képesek kiváltani. Éppen ezért a következő időszakra az alábbi fő témákat javasolja: 

a bővítés



az Európai Unió jövője



a szabadság, biztonság és igazságosság térsége



az Európai Unió szerepe a világban.34

31

Resolution of 14 March 2001 on the information and communication strategy of the European Union. (OJ C 343, 185–6. p.) (elfogadva: 2001. márc. 14.) 32 Strategy 4. p. 33 Uo. 6. p. 34 Uo. 13. p.

22

Ezek olyan témák, amelyek képesek párbeszédre késztetni az egyszerű EU-s polgárokat is, ugyanakkor elég fontosak ahhoz, hogy a további döntéshozatali mechanizmusoknál figyelembe lehessen venni a visszajelzéseket. Másrészt egységes arculatú és tartalmú üzenetek generálását tűzte ki célul. A hatékonyságot az érthetőséggel és az egységes megjelenéssel kapcsolta össze. Ehhez az egyes EU-s intézmények kommunikációját koordináló testület (Tájékoztatási Intézményközi Csoport; Interinstitutional Group on Information: IGI) létrehozását írja elő35, valamint kezdeményezi az intézmények és a tagállamok közötti tájékoztatási keretszerződések elfogadását. Ezek által elérhető, hogy a tájékoztatási tevékenységek szinergikus módon erősítsék a javasolt üzeneteket. Harmadrészt a stratégia a „lehető legközelebb” kívánja vinni az Uniót a polgárhoz. Ennek egyik eszköze az 1995-ben elindított PRINCE program (Az Európai Polgárok Információs Programja; Programme of Information for the Citizen of Europe), amelyet szintén az IGI egyik közös irányító testülete koordinál. A PRINCE keretében indítják folyamatosan azokat a tájékoztatási kampányokat, amelyekkel egy-egy jelentősebb esemény, döntés üzenetét kívánják eljuttatni a polgárokhoz. A másik eszköz pedig egy új, decentralizált partnerségi filozófia, amelynek legfontosabb elemei: 

széles körű dialógus: „A célcsoportnak nem csak az olyan véleményformálókat kell magában foglalnia, mint amilyenek a politikai képviselők, a civil társadalom vezető személyiségei, a média, az üzleti élet stb., hanem olyan, az általános közvéleményhez tartozó speciális kategóriákat is, mint a fiatalok, a nők, a családok, a dolgozók stb.”36



a különböző célcsoportokhoz igazított (személyre szabott), közérthető üzenetek (pl. eltérő üzenetekkel kell megszólítani az alulinformált, de érdeklődő polgárokat és az Unióval szemben közönyös vagy épp elutasító embereket; a szakértőket, kutatókat és az átlagpolgárt stb.)



a lokalitás erősítése: „… ez az együttműködés az EU-intézmények és a tagállamok között semmiképpen nem lehet kizárólag intézményközi; ennek a legalsó (grassroots) szinten, a célcsoporthoz a lehető legközelebb is ki kell alakulnia”37.

Ez utóbbi feltétel magában foglalja az üzeneteknek a nemzeti, regionális és helyi sajátosságokhoz történő igazítását is.38 A stratégia készítői szerint „a nemzeti és regionális 35

Az évente kétszer ülésező szervezet tematizálja és instruálja az aktuális kommunikációs programot. Uo. 16. p. 37 Uo. 23. p. 36

23

hatóságok aktív támogatása nélkül az EU-s intézmények nem lesznek képesek üzenetüket eljuttatni […] a nagyközönséghez”.39 A célok eléréséhez a dokumentum a meglévő intézményi hálózatot elegendőnek tartja, de a hatékonyságot hiányolja. Ezt a hiányosságot az intézményi hálózat egységesítésével látja pótolhatónak, és külön kiemeli a Europe Direct hálózat szerepét40.

4.2.4 A stratégia megvalósításához kapcsolódó újabb dokumentumok A stratégia elfogadása értelemszerűen nem vezetett az EU elfogadottságának növekedéséhez. Az új irányvonal bevezetésének idején két sokk is érte a politika kezdeményezőit (és nemcsak őket). Elsőként Hollandia és Franciaország polgárai utasították el az évtizedes munkával előkészített, majd a Konvent által formába öntött közös európai alkotmányt. A 2004-es európai parlamenti választásokon pedig (az újonnan csatlakozott 75 milliós országcsoport szavazóinak megjelenése ellenére) minden addiginál alacsonyabbra csökkent az urnákhoz járulók aránya. Az Eurobarométer 2005. május-júniusi felmérése szerint az európai polgároknak még mindig több mint fele (54%) támogatja az integráció fennmaradását, viszont többségbe kerültek azok, akiknek nincs jó véleményük az Unióról (53%). De ami még ennél is elgondolkoztatóbb: ugyanennyien vallják azt, hogy semmiféle befolyással nem bírnak az Unió ügyeire.41 A tagországokban általános tapasztalattá vált a politika iránti érdeklődés csökkenése, a részvétel elvének jelentőségvesztése.42 Mindez világosan rávilágít annak a korábban már idézett felismerésnek az igazságára, hogy az Európai Unió fennmaradását ma már nem annyira a területi kiegyenlítés, a szolidaritás, a monetáris unió politikája stb. biztosítja, hanem az európai közösségi tér, egyfajta közös észlelési-értelmezési horizont megteremtése, ahol a különböző államok polgárai saját otthonukat találhatják meg. Ez az identifikációs bázis a legerősebb legitimáló erő a közösség további életében. Nem véletlen, hogy 2005-től kezdve új lendületet vett a közösségi kommunikációs politika, és sorozatban születtek a meghatározó dokumentumok, amelyek az effektív üzenetközvetítés szakmai hátterét hivatottak biztosítani. Emellett létrejött egy „új generációs” tájékoztatási hálózat is, amelynek ezen új politikának a megvalósítása volna a feladata. 38

Uo. Uo. 21. p. 40 Uo. 19. p. 41 Vö. http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb/eb63/eb63_en.htm 42 Vö. Fehér Könyv 11. p. 39

24

4. ábra: Az új kommunikációs politika legfontosabb dokumentumai

Stratégia Adminisztratív oldal

Megvalósítás Közösségi intézmények

Állásfoglalás

Európai polgárok

Akcióterv

2005

D-terv

Közlemény

Fehér Könyv

2006

Partnerség

2007

Az alábbiakban röviden (tematizált) bemutatásra kerülő közösségi megnyilvánulások között találhatóak a Stratégia végrehajtását ellenőrző, véleményező dokumentumok (ezeket soroltuk az „adminisztratív” jellegű megnyilvánulások közé), valamint a Stratégiához kapcsolódó operatív szakmai anyagok. Utóbbiakat aszerint osztályoztuk, hogy az uniós intézmények vagy a különböző szintű partnerek (végső soron az európai polgárok) irányában irányoznak elő intézkedéseket. Az INFO-NET projekt keretében létrehozandó hálózat a kiemelt szöveghelyek elvi kereteket jelölnek ki. A stratégia megvitatási folyamatában fontos állomásnak tekinthető az Európai Parlament állásfoglalása a stratégia végrehajtását illetően. Az Állásfoglalás üdvözli a Europe Direct hálózat fejlesztését, egyben az ezek működéséhez kapcsolódó finanszírozási feltételek javítását kéri a Bizottságtól. Az Állásfoglalás több pontban is foglalkozik a stratégiában megfogalmazott decentralizációs elv érvényesítésével. Egyrészt „hangsúlyozza egy decentralizált tájékoztatási rendszer létrehozásának szükségességét, amely megkönnyíti az olyan különleges csoportok elérését, amelyeket minden esetben testre szabott üzenetekkel kell célba venni”43. Másrészt szorgalmazza, hogy a regionális és a helyi médiumokat jobban vonják be a tájékoztatási 43

Állásfoglalás 5. pont

25

folyamatba. Ezzel látja elérhetőnek azon elv érvényesítését, miszerint „nem a polgároknak kell az információ után menniük, hanem az információnak kell a polgárokat megtalálnia”44. A 2005. május 12-én elfogadott dokumentum mellett a Bizottság is elkészítette megvalósítási jelentését45. A fő célként az Unió és intézményei átláthatóságának, elfogadottságának növelését jelölték meg „a feladatairól, szerkezetéről és eredményeiről szóló tudás és megértés elmélyítésével és a polgárokkal folytatott párbeszéd kialakításával”.46 E célkitűzés elérése érdekében a korábbinál nagyobb szerepet szántak a tagországoknak. A dokumentum háromféle partnerségi modellre tesz javaslatot, melyeket egy közös egyetértési nyilatkozat formájában ír alá a Bizottság, a Parlament és a tagország képviselője. Ez a nyilatkozat rögzíti az adott időszak meghatározott témáit, az EU-ról szóló tényanyagot, valamint az információhordozókat. A háromféle kooperációs modell közül a stratégiai partnerség (strategic partnership) tételezi a legszorosabb együttműködést. Ebben az esetben a tagállam és az Unió említett intézményei közös stratégiai tervet készítenek a tájékoztatási feladatok ellátására, és ennek megvalósítását közösen finanszírozzák és menedzselik. A végrehajtási partnerség (management partnership) esetén az egyezmény a tagállamot egyfajta közvetítői szereppel ruházza fel, amely maga köti meg a szolgáltatókkal a szerződéseket a meghatározott az előírások, főbb kritériumok kötelező eljárások betartásával. Az egyedi megállapodások (one-off partnership) azonban lehetőséget biztosítanak az EU-s intézményeknek a közvetlen finanszírozásra is. Ilyenkor a tagállam konkrét programja megvalósításához kap támogatást az Uniótól. A Közlemény javaslatot tesz a többéves (4 vagy 5 éves) programozás bevezetésére, a könnyebb tervezhetőség érdekében. Intézményi szempontból a legfontosabb változás a különféle létező információs hálózatok uniformizálása: „Az EU bővítése jelenleg arra készteti a Bizottságot, hogy még hatékonyabban racionalizálja üzenetközvetítőit és hálózatait. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy találjunk egy közös nevet és logót az összesnek. A név lehetne az általános jellegű ’Europe Direct’.”47

44

Uo. 26. pont Communication from the Commission to The Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions on implementing the information and communication strategy for the European Union. (elfogadva: 2004. ápr. 20.) [a továbbiakban: Közlemény]. 46 Uo. 3. p 47 Uo. 13. p. 45

26

A Europe Direct legfontosabb vívmánya, hogy telefonon és egy közös webszerveren keresztül az Unió összes hivatalos nyelvén azonos arculattal, tartalommal és színvonalon tud tájékoztatást nyújtani. Már most látszó nagy hátránya a lokalitás-regionalitás elvének hiánya. A 2005. során kialakítandó hálózat irodáinak létrehozására (a verseny elvét is támogatva) a régi tagállamokban a közvetlen, az új tagállamokban a közvetett pályázati modell alkalmazását javasolta a Közlemény; vagyis a régi tagállamok információs pontjai közvetlenül Brüsszelbe nyújthatták be pályázatukat, míg az új tagállamok saját belső pályázati rendszert működtetnek. A stratégia végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján a Sajtó Főigazgatóság belső használatra akciótervet készített, amelyet a Bizottság 2005. július 20-án fogadott el48, valamint összeállított egy Fehér Könyvet49 a külső érdekelt felek bevonása, instruálása, valamint az Unió közép- és hosszú távú kommunikációs céljainak érvényesítése céljából. A két dokumentum így egymás kiegészítőjének tekinthető. Az Akcióterv a Bizottság egyes részlegeinek együttműködését hivatott erősíteni a sikeres kommunikációs politika érdekében, míg a Fehér Könyv a partnerek számára nyújt igazodási pontokat. Az Akcióterv újra leszögezi az új stratégia talán legfontosabb üzenetét: „A kommunikáció több mint információ: viszonyt hoz létre és dialógust kezdeményez az európai polgárokkal, gondosan meghallgat és kapcsolódik a polgárhoz.”50 Ezután összefoglalja a „megtanult leckét”. A fő célkitűzéseket (a többéves programozás, a kommunikációs üzenetek közös megközelítése a polgárok érdeklődése szerint, szinergikus hatások elérése, legjobb gyakorlatok terjesztése) jónak mondja, de felhívja a figyelmet néhány hiányosságra: a kommunikációs tevékenység folyamatosan szétaprózódik, ezáltal nem eléggé hatékony; a politikai prioritásokra fókuszáló üzenetek elsősorban a politikusokat és a médiát érdeklik, a polgárokat nem; a stratégia eddigi megvalósítása inkább összpontosított a finanszírozási kampányokra, a dialógus és a proaktív kommunikáció helyett. Az akcióterv a fentiekre tekintettel új megközelítést javasol, melynek hívószavai a következők: 

meghallgatás: „a kommunikáció dialógus, nem egyirányú utca”51 (hallgattassék meg a polgár is);

48

Communication to the Commission of 20 July 2005, "Action Plan to Improve Communicating Europe by the Commission" [SEC(2005) 985 final] (A Hivatalos Lapban nem jelent meg.) [A továbbiakban: Akcióterv] http://ec.europa.eu/dgs/communication/pdf/communication_com_en.pdf 49 Fehér Könyv http://ec.europa.eu/communication_white_paper/doc/white_paper_en.pdf (Az új bizottsági alelnök, Margot Wallström irányításával a korábbinál jóval frissebb szemléletű és hangvételű szövegek születtek az elmúlt években.) 50 Akcióterv 1. p. (Kiemelés az eredetiben.)

27



kommunikáció: az uniós szakpolitikákról szóló üzenetet a polgárok számára érthető módon kell közvetíteni;



helyi kapcsolat: a polgárok tájékoztatásának eredményessége a megfelelő nyelvhasználaton és csatornákon nyugszik (ez volna a lokalitás-regionalitás fentebb hiányolt elve). A megfelelő nyelv egyébként a dokumentum ajánlása alapján tömör és egyszerű kell, hogy legyen.

A fenti vezérelvek érvényesülése érdekében az Akcióterv az egységes arculat kialakítását (egyszerű és ismételt szlogenek, szimbólumok használata), több párbeszédet és átláthatóságot,

a

kommunikáció

integrációját

és

aktualizálását,

valamint

a

kommunikációval foglalkozó szakemberek képzését tűzi ki feladatként. A számunkra legfontosabb jelszó a „Going local”. E téren az Akcióterv a Bizottság tagállami képviseleteit látja el instrukciókkal. Fontos a szoros együttműködés a tagállamokkal, de az eredményesség érdekében a képviseleteknek kapcsolatot kell tartaniuk a helyi és regionális döntéshozókkal is annak érdekében, hogy a helyi-nemzeti sajátosságokat jobban megismerhessék. A visszacsatolásra, a polgárok véleményének megismerésére a másik megfelelő eszköz maga a Europe Direct hálózat, amely lehetővé teszi a kétirányú információáramlást is. A dokumentum kiemeli a helyi és regionális médiával történő találkozások a fontosságát – bármely országban is járjon az illető bizottsági munkatárs –, valamint az üzenetek különféle befogadói csoportok igényeihez történő igazítását. A Fehér Könyv lényege összefoglalható az első rész címével: „állítsuk a kommunikációt a polgárok szolgálatába”. Az eredménytelenség legfőbb okát a White Paper összeállítói az egyirányú üzenetközvetítésben látják: „A kommunikáció túlságosan „brüsszeli ügy” maradt. Idáig elsősorban arra irányult, hogy a polgárokat az EU tevékenységéről tájékoztassa, és kevesebb figyelmet fordított arra, hogy meghallgassa az emberek véleményét.”52 A javasolt új modell nem az EU-s intézményeket, hanem a polgárokat állítja a középpontba. Ennek elvi alapjait az Unió „alkotmányát” jelentő alap dokumentumok tartalmazzák: a tájkoztatáshoz és véleménynilvánításhoz való jog (alapjogi charta), a társadalmi integráció („Minden állampolgárnak biztosítani kell, hogy saját nyelvén férhessen hozzá a közügyekkel 51 52

Uo. 2. p. Fehér Könyv 4. p.

28

kapcsolatos információkhoz”53), sokféleség (az európai kulturális-társadalmi sokféleséget figyelembe kell venni a kommunikációs politikai kialakításánál), részvétel. A Fehér Könyvben vissza-visszatérő elem a dialógus, a polgárok véleményének meghallgatása (magának a Fehér Könyvnek a megvitatására is féléves konzultációt indítottak), a polgárok, a civil társadalom bevonása a szakpolitikák kialakításába. Mint a szakértők fogalmaznak: „[…] az emberek a politikáról és a politikai kérdésekről mégis többnyire a nemzeti oktatási rendszeren, illetve a nemzeti, regionális és helyi médián keresztül szereznek ismereteket. […] Az emberek számára ezek a döntések és döntéshozatali folyamatok, illetve az EU-intézmények távolinak tűnnek […] nem alakult ki megfelelő mértékben az európai eszmecsere kibontakozásához teret biztosító ún. európai közszféra.”54 Az „európai közszféra” megteremtése a nemzeti, regionális és helyi szereplők (döntéshozók, intézmények, szervezetek, médiumok) bevonása és az érintett szereplők partnersége nélkül nem sikerülhet. Ugyanezt hangsúlyozza a 2007-ben elfogadott bizottsági közlemény, amely a Partnerség az Európáról szóló kommunikációért címet viseli. A partnerség alatt ez esetben is az egyes EU-s intézmények közötti, valamint az intézmények és a tagállamok szereplői közötti partneri viszonyok értendőek. E téren a 2007-es közlemény új kereteket is kijelöl az irányítási partnerségek létrehozásával. Az új együttműködési forma lehetővé teszi, hogy „a kommunikáció igazodjon a helyi körülményekhez, és kapcsolódjon a nemzeti politikai programokhoz (pl. választások, főbb nemzeti események és sajátos érdekek)”55. A Bizottság a programok finanszírozásáért vállal felelősséget, míg a tagállam az emberi erőforrást és az infrastruktúrát biztosítja. Az első ilyen együttműködéseket Németországgal, Szlovéniával és Magyarországgal hozta tető alá a Bizottság. Ez az új keret forradalmi újításnak számít: „Az irányítási partnerségekben helyet kaphatnak a regionális és helyi fellépések, párhuzamosan a már folyamatban lévő tevékenységekkel, a stratégiai partnerségek alapján (a projektek különálló, kiegészítő finanszírozása).”56

53

Uo. 6. p. Uo. 4. p. 55 Partnerség 15. p. 56 Uo. 54

29

Az irányítási partnerség lehetőséget biztosít az új, innovatív megközelítésű kommunikációs programok megvalósítására, valamint a lokális-regionális elv hatékonyabb érvényesítésére. Ugyanezt az irányvonalat erősíti a honlapok fejlesztésére vonatkozó elképzelés: „A Bizottság ösztönözni akarja a civil társadalom és a magán- vagy közszféra weblapjainak kialakítását, amelyek azáltal segítik elő a kapcsolatot az európai polgárokkal, illetve az európai polgárok között, hogy támogatják a honlapokat, amelyek különös figyelmet szentelnek az európai témáknak, és ösztönzik az európai szakpolitikai kérdésekről folyó vitákat.”57 Az új stratégia megvalósítása során talán ez a kezdeményezés ment legtovább e téren (a Dterv egyes programjait leszámítva). A közlemény új audiovizuális és internetes stratégia megalkotását, a képviseleteken ún. „európai közéleti találkozóhelyek”58 kialakítását, a közvéleménnyel foglalkozó szakértők konzultatív hálózatának létrehozását, valamint a 2009-es európai parlamenti választásokat előkészítő kampány megkezdését is javasolja. Az információs irodák hálózatára vonatkozóan két komolyabb lépés megtételét irányozza elő a dokumentum. Egyrészt 2008-ban az Európai Információs Központokat és az Innovációközvetítő Központokat összevonják egy vállalkozási-innovációs információs rendszerbe, 600 új irodát alakítva ki. Ugyancsak 2008-ban jelenteti meg a Bizottság azt az ajánlattételi felhívását, amely az Unióban működő információs hálózatok teljes reformját célozza meg. A megtervezendő új modelltől mind a földrajzi lefedettség, mind az információközvetítés minősége terén javulást várnak. A Europe Direct-hálózattal az anyag továbbra is „mint fő belépési pont”-tal számol „az EUról információkat kereső polgárok számára”59, ami azt is jelzi, hogy ezeknek az irodáknak az elsődleges szerepük továbbra is a tájékoztatás lesz. A konzultáció internetes fórumát a Your voice in Europe portál biztosítja. Az állampolgári részvétel elvét a D-terv hivatott biztosítani. Elindítását közvetlenül a holland és francia alkotmányelutasító népszavazások idézték elő. A Miniszterek Tanácsa 2005. június

57

Uo. 12. p. Ezek az egyes tagállamok által működtetett kulturális intézetekhez hasonlóan szolgálnák az Unió jobb megismerését különféle programok, rendezvények, kiállítások megrendezésével. Az első (kísérleti) találkozóhelyeket Tallinnban, Dublinban és Madridban nyitották meg. 59 Partnerség 13. p. 58

30

18-i ülésén döntött az EU-s intézmények és a tagállamok polgárai közötti párbeszéd kereteit biztosító D-terv a Demokráciáért, Dialógusért és Párbeszédért (Debate) program elindításáról. A program célja, hogy az európai polgárokat érdekeltté tegye az Unió jövőjéről folyó diskurzusban és az új Európa kialakításában történő aktív részvételre. Az Akciótervet, a Fehér Könyvet és a D-tervet megalkotói együttesen úgy tekintették, mint olyan eszközegyüttest, amely képes az európai demokrácia megújítására és egy európai közszféra kialakítására60. Az európai közszféra a klasszikus republikánus elveket követve biztosítaná a polgárok döntéshozatali részvételét a közösségi szinten. Ebben a folyamatban a Europe Direct hálózat a közösségről szóló információk átadásának eszközeként jelenik meg. A D-terv nem átfogó témák megvitatását kezdeményezi, jóllehet az „alkotmányozási” folyamathoz kapcsolódik, hanem konkrét politikákat elemez. Az első hat program 2006-ban indult el. 2007-ben helyi szintű projekteket támogattak, elsősorban fiatalok és nők számára kezdeményezett programok megvalósítását. 2008-ban újabb civil társadalmi projektek támogatása kezdődik meg. A fő cél most a 2009-es EU-parlamenti választásokra történő felkészülés lesz. A D-terv jóvoltából gyakoribbá vált a brüsszeli diplomaták, szakemberek jelenléte a helyiregionális rendezvényeken, de egyre többen látogathatnak el a közösségi döntéshozás helyszínéül szolgáló brüsszeli hivatalokba is. A párbeszéd központi szereplőivé a civil szervezetek léptek elő, ami nemcsak az Unió közmondásosnak számító demokratikus deficitjének oldásában fontos lépés, hanem jelzi az igényt a közvetlen kommunikációra és az önkéntes részvételre. Összességében megállapítható, hogy az uniós kommunikációs politikában fokozatos, de egyértelmű fordulat figyelhető meg: a monologikus modell helyett egyre nagyobb terepet kap a dialogikus. A kérdés csak az: miként lehet érdekeltté tenni az európai polgárokat, hogy éljenek az Unió által felajánlott lehetőségekkel?

60

The Commission’s contribution to the period of reflection and beyond: Plan-D for Democracy, Dialogue and Debate (COM(2005) 494 final). (Kihirdetve: 2005. okt.13.) [továbbiakban: D-terv] 2–3. p.

31

4.3 A stratégia megvalósítása és a Europe Direct hálózat A számos, az új stratégia megvalósításához kapcsolódóan létrehozott vagy továbbfejlesztett eszköz közül számunkra a Europe Direct hálózat a legfontosabb. A hálózat létrehozásának gyökerei 1996-ig nyúlnak vissza: ekkor indult be a Bizottságnál az első telefonos és emailes tájékoztató szolgáltatás. Maga a hálózat 2000-ben indult útjára, ekkortól üzemelték be a bármely országból hívható telefonszámokat, amelyek helyett 2002 óta van egy közös telefonszám. 2005 tavaszától a korábbi EIK-k és RC-k szerepkörét is magába olvasztotta a rendszer. Ma Európában 393 ED-pont található (Romániában és Bulgáriában 2008-ban alakítják ki a rendszert), az alábbi eloszlásban (NUTS III szintekhez igazodva): 2. táblázat: Europe Direct közvetítő pontok az Európai Unióban61

Tagállam

Ausztria Belgium Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Észtország Finnország Franciaország

Összesen

Közvetítő központok száma 11 11 4 7 7 5 23 39

Tagállam Görögország Hollandia Írország Lengyelország

Közvetítő központok száma 19 13 8 23

Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország

9 9 2 20

Tagállam Málta Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovénia Szlovákia

Közvetítő központok száma 1 47 39 13 43 23 6 12

393

A közvetítő pontok elsősorban az Unióról nyújtanak információkat. Ezen kívül tájékoztató anyagokat terjesztenek, rendelkeznek publikus géppel az EUROPA-szerverhez történő hozzáférést biztosítandó, van, ahol a Europe by Satellite adás is elérhető. Ezen kívül biztosítják a polgári visszajelzések megérkezését a brüsszeli központba, tehát kétirányú kommunikációs csatornaként működnek. A tájékoztatási feladatokhoz tartoznak a promóciós rendezvények is, a proaktivitás jegyében, valamint a helyi és regionális médiumokkal történő folyamatos kapcsolattartás. Fontos, hogy az Unió irodái ne egyszerűen csak várják a betévedő

61

Forrás: Az új Europe Direct információs hálózat: Európa egy lépésre Öntől. http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/05/152&format=PDF&aged=1&language=HU &guiLanguage=en. 2. p. (A táblázat tanúsága szerint Nagy-Britanniában nem jött létre irodahálózat.)

32

ügyfeleket, hanem maguk is folytassanak marketingtevékenységet a teljesebb tájékoztatás végett. Az első szerződési időszak 2008-ban jár le. A régi tagállamokban közvetlen, az újakban közvetett pályáztatási rendszerrel lettek kiválasztva a közvetítő pontok fogadószervezetei, amelyeket négyéves időtávra bíztak meg a feladatok ellátásával. Minden pályázónak igazolnia kellett, hogy rendelkezik azokkal a gazdasági, pénzügyi, technikai és szakmai feltételekkel, amelyek a funkció ellátásához szükségesek (ezek között a munkatársak végzettsége, nyelvtudása és EU-s ismeretei mellett fontos szempont volt pl. a legalább 3 éves szolgáltatói múlt vagy az előző kétévi mérleg). A megbízást leggyakrabban civil szervezetek, kamarák és önkormányzatok nyerték el. A feladatellátást az Unió éves szinten mintegy 10 millió euróval támogatja, az egyes tagállamok mérete és lakosságszáma alapján (Magyarország évente 288 000 €-t, Szlovákia 168 000 €-t kap a rendszer működtetésére; minden szerződő félnek legalább a támogatással megegyező összeget kell biztosítania ugyanerre a célra). A szerződés teljesítését éves szinten ellenőrzik. Az egyes irodák munkatársai ingyenes képzésen vehetnek részt annak érdekében, hogy minél több kérdésben saját maguk is választ tudjanak adni az érdeklődő ügyfeleknek. A rendszer leginnovatívabb eleme a közvetlenül hívható telefonos ügyfélszolgálat, ahol az Unió minden hivatalos nyelvén tehető fel kérdés. A telefonos kérdések 90%-át általában azonnal megválaszolják, az emailes kérdésekre pedig legtöbbször 3 napon belül érkezik válasz. A protokoll értelmében 3 hétnél hosszabb ideig egyetlen kérdezőnek sem kell várakoznia. 2. térkép: A Europe Direct hálózat irodái az INFO-NET projekt által érintett térségben

33

Magyarországon és Szlovákiában a megyeszékhelyeken találhatóak meg az ED közvetítő pontok. Magyarországon 2005-ben a kiválasztást közvetítő szervezetként az akkor a Miniszterelnöki Hivatal kereten belül működő EU Kommunikációs Főosztály látta el. Az EUs tájékoztatási feladatok koordinációját azóta több intézmény vette át. A kormány ilyen irányú feladatait a Külügyminisztérium EU Kommunikációs és Közkapcsolati Osztálya látja el. Az Unió támogatási rendszerével kapcsolatos információk gyűjtőhelye a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az ED-k (és a többi információs intézmény) koordináló feladatköre pedig 2006 második felében a Bizottság budapesti képviseletére szállt át. Tájékoztatási feladatokat ellát az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája is. Az egyes intézmények között szoros kapcsolat alakult ki, így például mindegyikük részt vesz a 2011-es magyar elnökséget előkészítő „Együttható” elnevezésű programban, melynek célja az Unió hazánkban is folyamatosan romló megítélésének javítása, az ehhez szükséges eszközök, lépések számba vétele. A magyar ED-hálózat sajátossága, hogy több helyen kapcsolódik megyei EDK-khoz (a megyei könyvtárakon belül). Több pont tevékenységéről nem szerezhető adat, az interneten megadott link vagy nem található, vagy nem tartalmaz a tájékoztatási tevékenységgel kapcsolatos információt. Rendszeres, heti vagy havi szintű aktivitással csak néhány központ büszkélkedhet a 20-ból. Szlovákiában az ED-feladatokat általában a Regionális Tanácsadó és Információs Központok látják el. A központokat eredetileg a térségi vállalkozás-élénkítés, projektgenerálás és egyfajta térségfejlesztési funkció betöltése céljából alapították (főként a KKV-k támogatására). A kérdéses határszakaszon megyénként több ED közvetítő központ is létrejött: Nyitra megyében Nyitrán és Komáromban, Besztercebánya megyében Besztercebányán, Zólyomban és Rimaszombatban, Kassa megyében Kassán és Tőketerebesen is működik ilyen szolgáltatás. A legtöbb helyen azonban ez a meglévő funkció kiegészítése csupán, valós (proaktív) tevékenységet az adott iroda nem folytat. Kiemelkedik a többi központ közül a besztercebányai, ahol professzionális web-szolgáltatás és gyakori rendezvények jelzik az elkötelezett fogadószervezet létét. A határon át a két ország információs irodái között intézményes kapcsolat eddig nem alakult ki, amit a nemzeti szintű pályáztatási rendszer részben magyaráz. Az ED-feladatokat ellátó Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a Neogradiensis Eurorégió fejlesztésében működik közre, és ebben a minőségében kapcsolatot tart fenn a losonci szlovák partnerszervezettel. Sikeres pályázatuk az Üzleti infrastruktúra, 34

innováció és humánerőforrás-fejlesztés a határ mentén című 2003-as Phare-CBC projekt. A projekt keretében Szlovák-magyar Eurorégiós Információs és Tanácsadó Irodát hoztak létre, amely eurorégiós adatbázis és könyvtár kialakítását és működtetését kezdte meg, valamint ügyfélszolgálatot tart fenn. A tanácsadó iroda jelentős számú projekt kidolgozását segítette elő, a vállalkozók közötti együttműködések koordinálását biztosította. Az iroda szolgáltatásait a határ mindkét oldalán élők igénybe vehetik. Ehhez hasonló kezdeményezés Zemplénben is található, de ott ez nem kapcsolódik össze a Europe Direct szolgáltatásokkal. A salgótarjáni megoldás így követendő példának, kiindulási pontnak is tekinthető.

35

II.

Az INFO-NET információs hálózat stratégiai koncepciója

3. Az INFO-NET hálózat STEP-analízise A megvalósíthatósági tanulmány megállapításai alapján megfogalmazhatóak azok a társadalmi, technológiai, gazdasági és politikai feltételek, amelyek meghatározó hatást gyakorolnak a létrehozandó hálózatra. E feltételek számba vételét célozza az alábbi STEPanalízis.

3.1 Társadalmi (Social) feltételek A projekt által érintett határszakasz társadalmi adottságai nem homogének. Besztercebánya és Kassa megyék területe alacsony népsűrűségű térség (60–75 fő), a magyar oldal (Nyitra megyéhez hasonlóan: 105–120 fő) jóval sűrűbben belakott (90–105 fő), de még így is messze elmarad a pozsonyi és budapesti szinttől (135 fő fölött). A keleti szektorban alacsony a városok száma, azok is jórészt igen alacsony lélekszámúak (a nagyváros Kassát leszámítva), a 40 000-es Salgótarján és Ózd kiemelkedő településeknek számítanak. Az alacsony urbanizáltsági fok kedvezőtlen hatással van a társadalmi folyamatokra is. (A városi lakosság aránya keleten – Kassa nélkül – 41%, ami tipikusan rurális besorolásúvá teszi ezt a vidéket.) Igen magas fokú az elvándorlás a jelentős munkanélküliség miatt. Az integrálni képes városok hiánya egyben a gazdasági fejlődés akadálya is. 2001 és 2005 között (tehát mindössze 5 év alatt) közel 6 %-kal csökkent a bátonyterenyei, 5 %-kal a szobi és a sátoraljaújhelyi, 4 %-kal a sárospataki, az abaúji kistérségek, valamint a poltári járás lakossága. Ezek az aggasztó adatok kisebb mértékben, de a vizsgált térség keleti részét egyformán jellemzik. Vác és Esztergom környékén ezzel szemben érzékelhetően növekedett a lakosságszám. A vándorlási egyenleg részben magyarázatot ad a rendkívüli fogyásra: keletről nyugat felé áramlik a munkaképes lakosság. A természetes szaporodási index néhány keleti térségben pozitív, itt a határ mindkét oldalán magas arányt képviselő roma lakosságnak köszönhetően alakult így az eredmény. Ez egyben az átlagosnál alacsonyabb foglalkoztatási adatokkal jár együtt. Megfigyelhető egyfajta

36

természetes szegregáció is: Borsodban, a tőketerebesi, rozsnyói és nagymihályi járásokban homogén roma térségek kezdenek kialakulni. A határszakasz középső részének fejlődését mindkét oldalon visszaveti a kedvezőtlen öregedési index és a magas arányú elvándorlás. Az alacsony gazdasági és vállalkozói aktivitás alacsony jövedelemtermelési és szabadidőelőállítási potenciállal jár együtt. Ezért nem meglepő a civil társadalom kezdetlegessége, a profi szolgáltató szervezetek ritka volta. Ezek a szervezetek fontos szereplői lehetnének az európai integrációról szóló diskurzusnak, amire valószínűleg szintén nincs túl nagy igény. A keleti szektorban a tartósan magas munkanélküliség miatt (amely összefügg az alacsonyabb iskolázottsági szinttel is62) nem meglepő a magas passzivitási index, amely az EU-s politikák iránti közöny vagy éppen ellenséges magatartás szempontjából is fontos tényező. Beszédes ebből a szempontból a 2004-es EP-választások részvételi statisztikája. Szlovákiában a három leggyengébben szereplő megye a Besztercebányai (17,19%), az eperjesi (16,31%) és a kassai (15,84%). A magyar választásokon Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szerepelt a legrosszabbul (30,46%), Borsod-Abaúj-Zemplén a 15. (34,21%), Heves a 13. (35,37%), Nógrád a 12. (36,01%) lett. Bár egyértelmű mindkét országban a keleti régiók rossz szereplése, külön is figyelmet érdemel, hogy a magyar keleti régiók még mindig a szlovákiaiak többszörösét produkálták. Az alacsony választói aktivitás a helyi társadalom alacsony érdeklődési szintjét is jelzi az Európai Unió iránt; és ehhez érdemes hozzávenni, hogy az eltelt 4 év során az Unióval szembeni szkepszis erősödött. Itt tehát a tájékoztatási tevékenység sikertelensége nem lenne meglepő. A stratégia által előirányzott állampolgári részvétel egy nagyon szűk rétegre alkalmazható. Ezekben a térségekben a konkrét segítség a legjobb marketingeszköz. Itt ezért az információterjesztés helyett a hangsúlyt a közvetítésre és a közvetlen szervezet- és térségfejlesztési munkára kellene helyezni, hogy az itt élők minél konkrétabban tapasztalhassák meg az uniós tagsággal járó előnyöket. Komárom és Esztergom térségében a helyzet más. Itt a civil szektor jóval élénkebb, a hálózatosodás is megindult, és megjelent néhány szolgáltató szervezet is. Az EU-s témák iránt is várhatóan nagyobb az érdeklődés – még ha a szkeptikus hozzáállás itt is jelentős mértékben meghatározza az Unióról szóló diskurzust.

62

Ezt az adatot a miskolci egyetemi képzés pozitív irányban befolyásolja.

37

3.2 Technológiai (Technological) feltételek A magyar-szlovák határszakasz kettős periféria jellege lassan oldódik. Ennek legfőbb oka, hogy a határon átvezető infrastruktúra rendkívül alacsony sűrűségű és rossz minőségű. Élénkebb határon átnyúló tevékenység azokban a térségekben mutatható ki, ahol mikroregionális szinten térségszervező erővel bíró települések találhatóak a határ közvetlen közelében, és megfelelő színvonalú közlekedési hálózati kapcsolatok is rendelkezésre állnak. Ebből a szempontból a legmostohább az Ipoly-völgy helyzete, ahol az egykori 47 hídból mára 4 maradt. Ezeknek a hidaknak a hiánya kézzel fogható az érintett térségben. Ugyancsak problémát jelent az itt megszűnt Ipoly-völgyi vasút, melyből mindössze egy 6 km-es szakasz hiányzik. Ehhez hasonló, párhuzamos zsáktérségekkel találkozunk keleten, a Bodrogközben is. Itt egyébként egy miskolci székhelyű egyesület karolta fel a határon átnyúló együttműködés ügyét. A gyorsforgalmi utak elkerülik a kérdéses határvidéket. A megvalósíthatósági tanulmány adatsorait áttekintve látható, hogy a kelet-szlovákiai térség a bázis infrastruktúra terén is rendkívül elmaradott: a csatornázottság 45–60 %-os, de még a vízvezeték is hiányzik Kassa megye háztartásainak negyedében. Besztercebánya és Nyitra megyében ennél valamivel jobb a helyzet, ott a vízvezeték hiánya csak a lakások 10 %-ában jellemző. Ugyanez mondható el az északkelet-magyarországi térségekről is. Négy borsodi kistérségben a vízvezetékes lakások aránya szintén nem éri el a 80 %-ot, és vannak teljesen csatornázatlan kistérségek is. A csatornázottság szintje a keleti határszakaszon 50 % körül mozog. Mindez jelzi, hogy a bázis infrastruktúra sem áll rendelkezésre, így itt a fejlesztések fő iránya nyilván ezek megteremtése kell, hogy legyen. Az Észak-magyarországi régió a vezetékes telefonvonalak terén a harmadik legellátottabb régió (79 %, megelőzve a Közép-dunántúli régiót is), viszont a mobiltelefonok arányát tekintve 2003-ban a régió az utolsóm előtti volt (60 % alatt)63. Ugyanebben az évben a háztartásoknak mindössze 6 %-a rendelkezett internetkapcsolattal64, ami országosan a legrosszabb adat. Személyi számítógép a háztartások 17 %-ában volt található (a közép-

63

E-régió (Emberi régió). Észak-magyarországi regionális információs társadalom stratégia. ÉM-RITS, ÉMRFT, 2005. 15. p. (letölthető: http://www.itforras.hu/engine.aspx?page=rits) 64 Uo. 18. p.

38

magyarországi 30 %-kal és a közép-dunántúli 20 %-kal szemben). Itt a régió megelőzte DélAlföldet és Észak-Alföldet.65 A számítógépek és az internet terén megfigyelhető hiányosságok még inkább kiemelik a publikus hozzáférési helyek jelentőségét. Az e-magyarország pontok sűrűsége KeletMagyarországon követi a fent említett kedvezőtlen statisztikákat: ezek kiegyenlítésében fontos szerepet játszanak. 5. ábra: Az e-magyarország pontok sűrűsége66

Az egy e-magyarország pontra jutó lakosok száma 12 000 10 000

Lakosok száma (2005)

6 000 4 000 2 000

ár om Es Ta i zt ta er i go D mi or og Sz i ob i Ba Vá la R c ss ét i ag sá ya gi Sz rm é a Sa cs ti Bá lgó ény to tar i ny já te ni re ny Ka e zi Ó nc ba zdi rc Ed ika el i é Sz ny ik i sz Ab ói aú E Sá j-H nc to egy si ra k lja öz Bo újh i d el Sá rog yi ro kö Pé sp zi te ata Bé rvá ki la sá pá ra tf i Ki alva sv i ár da i

0

Ko m

fő

8 000

A fenti ábrából leolvasható, hogy a legnagyobb lefedettséget a szobi, a bélapátfalvai és a kisvárdai kistérségekben érte el a hálózat: ezekben a térségekben a legkisebb az egy irodára jutó lakosok száma. De összességében elmondható, hogy a borsodi és a nógrádi térségekben (ahol igen alacsony az internetvégponttal rendelkező háztartások száma) viszonylag nagy sűrűségű szolgáltatói rendszer működik. A nyugati kistérségekben ez a mutató jóval kedvezőtlenebb, de (mint láttuk) ott a háztartások sokkal jobban felszereltek. A szlovákiai oldalon szintén hasonló rendszerben találhattuk meg 2007 végéig az e-magyar pontokat: a Bodrogközben 4, az Ung mentén 3, az abaúji térségben 9, Gömörben 12, az Ipoly középső folyása mentén 6 ilyen iroda működött a múlt évig, míg Esztergom és Komárom térségében összesen 8 e-magyar pont jött létre.67 Az említett regionális tanácsadó irodákon

65

Uo. 17. p. Forrás: www.emagyarorszag.hu 67 Az e-magyar pontok sorsa (a finanszírozási háttér aktuális megszűntével) bizonytalanná vált, több helyütt már be is zártak. 66

39

kívül a Fórum Intézet is létrehozta a Dél-Szlovákiai Civil Információs Hálózatot, amely szintén ellát egyfajta információs-fejlesztési feladatkört.68 A fentieken kívül számolni kell a meglévő eurorégiók fejlesztéséért felelős szervezetek, valamint

a

létrejött

LEADER-akciócsoportok

(különböző

intenzitású)

információs

tevékenységével is. A Rural Carrefours hálózattal történő együttműködés a LEADER+ program keretében kötelező volt. Az RC-k nagy része azonban a 2005-ös átalakítást követően nem folytatta tovább vidékfejlesztési-információs tevékenységét, Magyarországon és Szlovákiában pedig az RC-k meg sem alakultak. Így a LEADER-akciócsoportoknak saját maguknak kell ellátniuk a tájékoztatási feladatokat is. Ezeknek az intézményeknek a technikai felszereltségéről ne rendelkezünk információkkal. Az új hálózatnak mindazonáltal versenyképes technikai háttérrel kell rendelkeznie.

68

Elérhető: http://www.forumic.sk/

40

3.3 Gazdasági (Economic) feltételek A vállalkozói intenzitás tekintetében szinte felborul a pálya: az 1000 főre jutó vállalkozások száma szerint a magyarországi nyugati kistérségek hatalmas előnnyel vezetnek: a tatai, váci, esztergomi és komáromi kistérségek még a legjobb szlovákiai adattal rendelkező Kassai járás adatainál is 2,5–3-szor jobb eredményt produkálnak. A keleti szlovákiai járások helyzete aggasztó: 2004-ben szinte egyeikben sem haladta meg a 10-et az 1000 főre jutó vállalkozások száma. (Összehasonlításul: a legjobb mutatóval rendelkező tatai kistérségben ugyanez az adat 85,6, ami így 10-szerese a legtöbb szlovákiai járás azonos adatának – a vizsgált határszakaszon.) 2004 óta természetesen egész Szlovákiában sokat javult a helyzet, de nem léteznek arra vonatkozóan ma sem kimutatások, hogy a Dél-Szlovákiában megélénkült vállalkozói aktivitás mennyire köszönhető az áttelepülő vagy csak az adózási feltételek miatt névleg működő magyar vállalkozóknak. (A Szlovákiába érkező külföldi tőke 10 %-a a Kassai kerületben telepedett meg, ezzel ez a kerület a második legnagyobb tőkevonzó erővel rendelkezik Pozsony mögött.) A munkaerőpiac területén a folyamatok már sokkal jobban feldolgozottak: a szlovákiai munkanélküliség csökkenésében meghatározó szerepe van az észak-magyarországi iparosítási hullámnak (főként Komárom-Esztergom és Pest megye esetében). A keleti határszakasz mentén azonban a munkanélküliség ma is igen magas (helyenként 20 % feletti), a határ mindkét oldalán. A gazdasági szervezetek szektorális megoszlása igen korszerűtlen néhány járásban és kistérségben. Korpona, Szobránc és Nagykürtös térsége, valamint az Abaúj-Hegyközi kistérség erősen mezőgazdasági jellegű, és számos térségben játszik meghatározó szerepet az ipar. Mindez alacsonyabb jövedelemtermelő képességet és ezáltal kisebb szabadidőmennyiséget eredményez. E tekintetben a nyugati térségek sincsenek jobb helyzetben, hiszen az idetelepült összeszerelő üzenek több műszakban foglalkoztatják munkavállalóikat (elég magas fluktuáció mellett), akiknek további elfoglaltságokat nem igen lehet szervezni. Mindebből következik, hogy azoknak, akik leginkább rászorulnának az információkra, egyszerűen esélyük sincs azokhoz hozzájutni. Nincs olyan üzenethordozó csatorna, amivel ezeket a rétegeket el lehetne érni. Az információt kérők szociológiai-anyagi viszonyaira vonatkozóan, valamint az egyes társadalmi rétegek információigényének irányát illetően nem rendelkezünk adatokkal, de valószínűsítjük, hogy az Unió működése iránt elsősorban a fiatalabb, jobb anyagi helyzetben 41

lévő korosztály érdeklődik, főként továbbtanulási, munkavállalási céllal. E téren azonban a tapasztalatok szerint a személyes kapcsolat a legsikeresebb forrás. Mint a megvalósíthatósági tanulmányból kitűnik, az elmúlt években mindkét országban (így az érintett határ menti területeken is) jelentősen megemelkedtek a bérek, ami egy magasabb költési hajlandósággal és a szabadidő iránti megnövekedett igénnyel is együttjár. Az EP-választások e téren is tanulságos adatforrásként használhatóak. 6. ábra: A régiók versenyképessége és az EP-választási részvétel közötti összefüggés

-D un án tú l D él

nt úl

N yu ga t-D un á

un án tú l

Kö zé pD

ag ya ro rs zá g

D él

-A lfö ld

Kö zé pM

És za kM

És za kAl fö ld

120 100 80 60 40 20 0 ag ya ro rs zá g

%

Gazdasági fejlettség és európai elkötelezettség (2004)

GDP/EU EP-részvétel

A grafikon azt mutatja meg, hogy a magasabb termelékenységgel rendelkező régiókban a választási aktivitás (tehát értelemszerűen az uniós ügyek iránti érdeklődés) is magasabb fokú. Ennek e tényezőnek abból a szempontból is jelentőséget kell tulajdonítanunk, hogy a kevésbé fejlett határszakaszon is biztosítani kell az INFO-NET hálózat irodái számára a pénzügyi fenntarthatóságot, ami egy alacsonyabb kereslet mellett jóval nehezebb feladatnak ígérkezik, mint a nyugati régiókban.

42

3.4 Politikai (Political) tényezők Ebben a fejezetben a politikáról mindkét jelentésében (politics/policy) szót ejtünk. A nagypolitikai helyzet nem mondható kedvezőnek a magyar-szlovák határ mentén létrehozandó hálózat szempontjából. A Szlovákiában bekövetkezett nacionalista fordulat és a két ország között megromlott viszony mellett akadálynak tekinthető a határszakasz etnikai adottsága is, ti. hogy a határ mindkét oldalán jórészt magyarok élnek. Ez a tény már eleve gyanússá teheti a kezdeményezést bizonyos szlovákiai politikai körökben. A makropolitika szintjén azonban a kezdeményezés korszerűnek számít: a határok lebontásának európai programjához igazodik, újszerű hálózatosodás elindulását teszi lehetővé, amelynek közvetlen térségfejlesztő hatása is van. A korábban ismertetett uniós tájékoztatási politika (policy) prioritásainak az INFO-NET tökéletesen megfelel, hiszen az információszolgáltatást a helyi szintre kívánja levinni, dialógust kezdeményez a határ két oldaláról bevonható térségi szereplők között, és aktívan járul hozzá a határon átnyúló kapcsolatépítés, térségfejlesztés szakpolitikai kereteinek kialakításához. Az előző fejezetekben többször is említettük, hogy különböző mértékben, de mindkét ország egészében érzékelhető egyfajta apátia, a participatív demokrácia vívmányaival szembeni közöny

vagy

csalódottság.

E

téren

az

unió

által

létrehozott

kommunikációs

intézményrendszer nem lesz képes változásokat elindítani. Azok az üzenetek, amelyeket a Közösség ezeken a csatornákon keresztül el kíván juttatni a polgáraihoz, itt nem is fognak célba érni. A mindennapi megélhetési gondok, a tartós (gyakran évtizedes mértékű) munkanélküliség, az előrehaladott szegregáció a címzettek nagy többségét eleve kizárja az üzenetek fogadására képes közönségből. Mint korábban is jeleztük, ezekben a térségekben a konkrét fejlesztések, az emberek hétköznapi életét érintő aktuális beavatkozások jelenthetik a kedvezőtlen megítélés javításának eszközeit. A tájékoztatási iroda és annak programjai nem fognak érdeklődést kiváltani. E tekintetben a minél alsóbb szinten („az emberekhez a lehető legközelebb”) megjelenő, fejlesztési feladatokat ellátó centrumok jelenthetik a leghatásosabb közvetítőket. Az INFONET hálózat térségi szintű kiépítése így az ED-hálózat kiegészítői szerepét játszhatja el. A NUTS III-szinten tevékenykedő ED-k ugyanis megfelelő információs bázissal és hálózati kapcsolatokkal rendelkeznek, viszont nem tudnak eljutni üzeneteikkel a lokális szintig. Az INFO-NET biztosíthatja ezt az útvonalat, viszont értelemszerűen nem rendelkezhet azokkal a 43

naprakész információkkal, amelyek az ED-kben megvannak. Ez nem zárja ki, hogy bizonyos ED-irodák egyben INFO-NET irodák legyenek és fordítva. A másik szegmens, ahol az INFO-NET irodák kiegészíthetik az ED-k működését, a határon átnyúló jelleg. A nemzeti keretek között létrehozott ED-irodai hálózat nem lehet tekintettel a határ esetleges közelségére és a szomszédos állam közigazgatási rendszerére. Pedig Fülekről, Losoncról a salgótarjáni ED jóval közelebb fekszik, mint a besztercebányai. Ebből a szempontból az INFO-NET határon átnyúló hálózata szintén egyfajta intermedier szerepet vállalhat fel, hiszen a határ mindkét oldalán rendelkezni fog végpontokkal az INFO-NET Társulás révén. További piaci résként határozható meg a Rural Carrefours hálózat kiépítésének elmaradása. Az új LEADER program e téren nem fog érdemi változást elérni, hiszen a szlovák oldalon viszonylag kevés LEADER-csoport megalapítására van lehetőség, és a magyar oldalon se fogják ezek az ACS-k lefedni a teljes határszakaszt. A létrehozandó LEADER-közösségek valamiféle információs tevékenységet el fognak látni (várhatóan nagyobb eredménnyel, mint a megyei ED-központok), de ez tematikailag kötötten fog megvalósulni és a határon átnyúló jelleg várható mellőzésével. Itt tehát az INFO-NET irodáknak újabb mozgástér nyílik: az unió vidékfejlesztési politikájának és határon átnyúló regionális politikájának kapcsolásával. Az uniós szakpolitikák által létrehozott rendszereken kívül meg kell említeni a Helyi Fejlesztési Információért Európai Szövetség69 kezdeményezését is. A szövetséget 1988-ban hozták létre, tagjai között akadémikusok, fejlesztési ügynökségek, civil szervezetek egyaránt megtalálhatóak. A fő működési területe a rurális térségek fejlesztésével kapcsolatos tevékenység, központi irodája 25 fős személyzettel Brüsszelben működik. A szövetség küldetésnyilatkozat szerint a létrehozást az tette aktuálissá, hogy a vidéki aktorok, akik leginkább rászorulnának az információra, nem tudják azokat elérni. Így nem ismerhetik meg az uniós szakpolitikák célkitűzéseit, a közösségi szabályozókat, a más térségekben megvalósított, legjobb példaként szolgálni képes projekteket stb. Az elmúlt két évtized során természetesen az Unió tájékoztatási rendszere jelentős változáson ment keresztül, az infokommunikációs forradalomnak köszönhetően az üzenetközvetítés módja is radikálisan megváltozott. Ezért az AEIDL is profilt módosított: ma elsősorban tanácsadóként működik, segíti uniós szintű szakmai hálózatok létrehozását, projektek megvalósítását, képzéseket szervez, ugyanakkor a helyi szereplők és a civil társadalom bevonásával igyekszik javítani a tájékoztatás eredményességén.

69

www.aeidl.be

44

2007-től a szervezet az összes tagállamra kiterjedő hálózat kialakítását kezdte meg. A nemzeti szinten megjelenő irodák gyűjtenék össze az adott államban működő vidékfejlesztési intézményeket, kezdeményezéseket. Az Unió támogatásával kialakításra kerülő új hálózat létrehozásának filozófiáját a „Res publica” program adja. „A Res publica végső célja, hogy hozzájáruljon a publikus viták olyan új módszereinek, a párbeszéd olyan új eljárásainak, a kormányzás olyan új módjainak megértéséhez, kidolgozásához, kikísérletezéséhez, amelyek lehetővé teszik a demokratikus eljárások elmélyítését.”70 Az új hálózat célja tehát végső soron a demokratikus hiányosságok pótlása, a vidéki térségek felzárkóztatásával. Az INFO-NET által érintett térség nagy része napi szinten szenvedi el a hátrányos helyzetéből eredő problémákat, az egyenlőtlenség egyfajta megnyilvánulásaként. Az INFO-NET Társulás a Szövetség részeként ezen a területen is segítséget nyújthatna. A határon átnyúló térségfejlesztés szempontjából forradalmi változásnak nevezhető az EGTCrendelet71 elfogadása. Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról szóló új jogszabály (amint ezt a megvalósíthatósági tanulmány részletesen tárgyalja) alapjaiban változtatja meg az eddigi együttműködési kereteket: közös intézmények létrehozását, működtetését teszi lehetővé, melyek mindkét érintett tagállamban teljes jogképességgel járhatnak el. A közös fejlesztés előtti legnagyobb adminisztratív akadály hárul el a rendelet elfogadása révén. Magyarország az elsők között fogadta el a nemzeti végrehajtási jogszabályt (2007. évi XIXC. Törvény), Szlovákiában pedig 2008 első negyedévében várható a vonatkozó törvény elfogadása. Így 2008 közepétől megnyílik az út a szlovák-magyar EGTC-k létrehozása előtt. Az INFO-NET hálózat irodái az új EGTC-khez kapcsolódóan is kialakíthatóak, illetve maguk az irodák válhatnak az új EGTC-k fejlesztési-információs központjaivá. A felkínált lehetőségek közül talán ez a leginnovatívabb megoldás, egyben az irodák működésének finanszírozását is biztosabb alapra helyezheti. Várható, hogy a hagyományos eurorégiók helyét már középtávon az EGTC-k veszik át, így ez a jogi forma válik a határon átnyúló együttműködések keretévé. Az INFO-NET létrehozása

70

http://www.respublica-conseil.fr 1082/2006/EK rendelet (elfogadva: 2006. július 5.) (megjelent: OJ L 209/19) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/oj/2006/l_210/l_21020060731hu00190024.pdf 71

45

egyrészt hozzájárulhat az új modell elterjedéséhez, másrészt viszont az új modell megteremtheti a finanszírozási alapjait egy, az Unióban is újszerűnek mondható információs hálózat kialakításának. Ebben az esetben ugyanis az INFO-NET az ED-khez képest az alábbi előnyökkel fog rendelkezni: 

határon átnyúló tevékenység, ezáltal a kettős perifériákon eddig nehezen megközelíthető lakosság elérése



grassroots tevékenység: az állampolgárokhoz a lehető legközelebb, a szerves tájrégiók szintjén kialakított tájékoztatási rendszer működtetése



többnyelvű szolgáltatás: a határmentiségből következő két- esetleg háromnyelvűség biztosítása



vidékfejlesztési kiegészítő tevékenység: az Unió működését közvetlenül érzékelhetővé tévő beruházások, fejlesztések melletti tájékoztató funkció (amely révén az Unió iránti érdeklődés növekedése prognosztizálható)



valódi proaktivitás: a fejlesztési tevékenységbe történő bekapcsolódás révén a különböző társadalmi rétegek, szakmai csoportok közötti hálózati kapcsolatok elősegítése, közös projektek generálása, közös rendezvények megszervezése, közvetlen társadalmi kommunikáció



az EGTC-ben történő aktív közreműködés, ezáltal a Res publicában megkezdett új kormányzási formák kikísérletezésében történő részvétel



tájrégiós aktivitás: a szerves összetartozás kedvezően hat a participáció elvének érvényesülésére



együttműködés

a

hálózat

tagjai

között:

információáramlás

a

határ

menti

együttműködésekről, legjobb gyakorlatok megosztása, közös arculatú kampányok elindítása 

kombinált finanszírozási háttér: az irodák fennmaradása a kapcsolódó szolgáltatások révén – akár EU-s támogatás nélkül is – megoldható.

Az EGTC-khez kapcsolódó információs irodák kialakításával meggyőződésünk szerint nemcsak a finanszírozási kérdések kezelhetőek (ezáltal a megfelelő színvonalú tájékoztatási szolgáltatás feltételei teremthetőek meg), hanem jelentős szakmai presztízzsel rendelkező szervezetek hozhatóak létre, amelyek mind az Unió intézményei felé, mind a helyi lakosság felé elfogadott partnerként tudnak közreműködni az új stratégia megvalósításában.

46

4. Az INFO-NET hálózat stratégia céljai

4.1 A célrendszer kijelölésével kapcsolatos alapelvek A megvalósíthatósági tanulmány az alábbiak szerint foglalja össze a hálózat kialakításával kapcsolatos célokat.72 A fejlesztés alapelvei A fejlesztés legfőbb célja, hogy a jelenleg még perifériának számító határ menti térségek felzárkóztatásának humán és információs bázisát, valamint az ehhez szükséges infrastruktúrát megteremtse. Ezáltal nemcsak a határ két oldalán kíván gazdasági-kulturális pezsgést elindítani, hanem a két határ menti térség közötti interakciók számában és intenzitásában is jelentős fejlődésre számít. Mi szükséges e cél eléréséhez? 

megfelelő humán bázis Meg kell találni a térség aktív szereplőit, akik bevonhatóak a határon átnyúló közös munkába. Ezek jórészt a civil szféra szereplői lesznek, valamint olyan vállalkozók, akik érdekeltséget tudnak a kapcsolatok révén szerezni. Rajtuk kívül a határ menti sáv települési önkormányzatainak képviselőire számíthatunk, mivel megyei szinten a határ menti együttműködésre se forrás, se kapacitás nincs. A Leader-program partnerségi rendszerét és metodológiáját felhasználva az érintettek bevonásával el kell indulnia egy műhelymunkának, amelynek első fázisát, a helyzetfelmérést és a stratégiai célok kitűzéséhez szükséges vízióalkotást a megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez kapcsolódóan, a projektszemléletű tervezés gyakorlatát pedig a képzés keretében lehet megvalósítani.73 A képzésnek a fentiekből következően az a legfőbb célja, hogy a pályázati források megszerzésére képes szakembereket bocsásson ki, valamint hogy az adott

72 73

I.h. 63–65. p. Ez a jelen tanulmány elkészítésének időpontjára részben megvalósult.

47

térségi szereplők részvételével egy aktívan együttműködő hálózat kialakításában segédkezzen. Mindez biztosíthatja, hogy a projekt megvalósulását követően a fejlesztési munka valóságosan is elkezdődhessen, és a létrehozott fejlesztő hálózatok az érintett határ menti

térség

periférikus

helyzetének

oldásában

meghatározó

szerepet

játszhassanak.



megfelelő infrastrukturális háttér Az infrastrukturális háttér első szegmense a résztvevők tartós viszonyrendszere. Ez alatt olyan (kvázi-)intézményi modelleket értünk, melyek alkalmasak a projekt szereplői közötti kapcsolatok folyamatos fenntartására, a közös fejlesztési munka előmozdítására, valamint egy proliferikus együttműködési modell kialakítására. A

mindennapi

együttműködés

ma

már

elképzelhetetlen

a

korszerű

infokommunikációs eszközök megléte nélkül. Ezért a projektnek meghatározó eleme egy közös adatbázis létrehozása, valamint a hálózat résztvevőinek közös levelezési

rendszere.

A közös

portál

lehetőséget

biztosít

a kölcsönös

információáramlás biztosítására a határ két oldala között (horizontális tengely), valamint az egyes tematikusan rendeződő hálózati kezdeményezések között (vertikális tengely). Így pl. mindenkihez eljuthatnak az aktuális pályázati információk, de az egyes szereplők által megszervezett rendezvények, akciók is publicitást kaphatnak (ez a rendezvények koordinációját is megkönnyíti). Itt jelenhetnek meg a térségfejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatók hirdetéseikkel, a civil szervezetek kezdeményezéseikkel. Végül ez a fórum alkalmas lehet a közös projektek generálására és a partnerkeresésre is. Ilyen értelemben egy virtuális szinergiaközpontként működne a portál.



a kulturális és gazdasági élet integrációja A projekt célja a határok nélküli Európa kínálta előnyök kölcsönös kiaknázásához szükséges feltételek megteremtése a magyar–szlovák határ menti térség középső és keleti szakaszán. Ennek érdekében létre kell hozni azokat az intézményes együttműködési formákat, ahol a határ két oldalán a kulturális és a gazdasági

48

szférában tevékenykedő szereplők közös fóruma megteremthető. Ezek a fórumok szakmapolitikai és területi elv szerint szerveződnek, és a fentebb említett hálózattal szemben a fő feladatuk nem a fejlesztési politika megvalósítása, hanem az organikus közös társadalmi tér megteremtése. Ezek az aktivitások képesek egy olyan szintű integrációt kialakítani, amely valóban spiritualizálja a január elsején leomló határokat.

49

4.2 Az információs irodák feladatainak illeszkedése a projekt célrendszeréhez Az információs irodák biztosítják a projekt belső mozgató erejét. Ezen irodákon keresztül kell fenntartani a projekt által létrehozott intézményi kapcsolatokat, újabb projekteket generálni, és biztosítani a folyamatos információáramlást. Bizonyos, hogy a jelenleg tervezett 2–2 iroda erre nem lesz elegendő. Jelentős hátrányt idéz elő az is, hogy a 4 iroda közül 3 a nyugati szektorban található, a keleti szektor nagy részét a rozsnyói irodának kellene kiszolgálnia az első időszakban. A rendszerhez kapcsolódó feladatkijelölés a várható intézménybővülést veszi figyelembe.

50

7. ábra: Az információs irodák feladatainak illeszkedése a projekt célrendszeréhez A határ menti térségek tőkevonzó erejének növelése

A megszűnő határokon keresztül folyó aktivitások tematikájának szélesítése

A határ menti térségek népességmegtartó erejének növelése

A fejlesztésekhez szükséges információs csomópontok, információáramoltatási formák megteremtése

A fejlesztésekhez szükséges humán hálózatok kialakítása

képzések, konferenciák, workshopok szervezése a vidékfejlesztéshez kapcsolódó témakörökben

uniós információs központ

partnerközvetítés

projektgenerálás, pályázati tanácsadás és részvétel a térségben elinduló projektek előkészítésében, lebonyolításában

információk gyűjtése az érintett határ menti térség gazdasági és nonprofit szereplőiről, a térség gazdaságáról

térségfejlesztési hálózatok kialakítása, működtetése, határon átnyúló jelleggel, az ehhez szükséges intézményi háttér kialakításában történő közreműködés

az adatbázis feltöltése, karbantartása, fejlesztése

4.2.1

A fejlesztés célrendszerének kibontása, javaslat az EGTC-k információs rendszerének kialakítására

ÁTFOGÓ CÉLKITŰZÉSEK A térség népességmegtartó és tőkevonzó erejének növelése: a projekt a magyar-szlovák határszakasz nagy részén szeretné előmozdítani a jelenleginél kedvezőbb demográfiai és gazdasági viszonyok kialakulását.

PRIORITÁSOK a) A megszűnő határokon keresztül folyó aktivitások tematikájának szélesítése Ma a kérdéses határszakaszon folyó interakciók meglehetősen esetlegesek, ötletszerűek, kevés a stratégiai program szintjén is működő kooperáció. A legtöbb helyen a kapcsolatépítést a kulturális téma uralja, és rendkívül szűk kört érint. Ezért szükséges ezen kapcsolatok tematikájának bővítése, a komplex térségfejlesztés irányában történő elmozdulás érdekében. b) A fejlesztésekhez szükséges humán hálózatok kialakítása A tervezett témabővítés, a professzionális térségfejlesztési munka elképzelhetetlen megfelelő humán bázis nélkül. Ezért kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk a megfelelő szakértelemmel bíró humán hálózatok kialakításának. Ezek a hálózatok egyben a projekt továbbfejlesztésében is aktív szereplők maradnak, további hálózatokat hoznak létre és működtetnek. c) A fejlesztésekhez szükséges információs csomópontok, információáramoltatási formák megteremtése Az INFO-NET projekt keretében a határ menti térségek elzártságát oldó hálózatok kialakítása kezdődik meg. Ehhez meg kell teremteni az információközvetítés csatornáit, amelyeknek az egyik formája lesz az irodahálózat. További elemként jelenik meg az adatbázis, valamint az ezt kezelő portál. A rendszeres információs kapcsolat nélkül a hálózat fokozatosan fragmentálódik, zárványosodik és elsorvad.

ALPROGRAMOK Az irodák segítségével mindhárom prioritás területén elindul a fejlesztő munka. ca) Témabővítés Az irodáknak tevékenységükkel hozzá kell járulniuk a meglévő határon átnyúló együttműködések strukturális reformjához, a professzionális térségfejlesztői munka irányában történő elmozduláshoz (a teljes érintett szakaszon).74 Ehhez az intézményi kereteket az EGTC-rendelet biztosítja. 

Intézkedések

ca/1. Képzések, konferenciák, workshopok szervezése a vidékfejlesztéshez kapcsolódó témakörökben

Az információs irodák proaktív tevékenységi köréhez tartozik olyan képzések, konferenciák és workshopok megrendezése, amelyekre az érintett határ menti térség három szektorban (vállalkozói, önkormányzati, nonprofit) érdekelt szereplőit hívják meg. A fő téma a vidékfejlesztés, azon belül az Unió vidékfejlesztési politiklája, támogatási rendszere, a határon átnyúló térésgfejlesztés intézményi, jogi és financiális keretei. Ugyancsak az iroda segíthetne képzésekkel, workshopokkal a térségben működő válllakozásoknak és civil szervezeteknek a forrásszervezés, stratégiai tervezés, projektgenerálás és –menedzsment témáiban színvonalas képzések szervezésével. Az intézkedés eredménymutatói:  A megrendezett konferenciák száma (db)  Résztvevők száma (fő)  Előadók száma (fő)  A megszervezett képzések száma (db)  Résztvevők száma (fő)  Képzési napok száma (nap)  A megszervezett workshopok száma (db)  Résztvevők száma (fő) 74

A határszakasz bizonyos részein már most is ilyen munka folyik. Ehhez vö. még cc) alprogram.

53

Az intézkedés hatásmutatói:  A képzések nyomán összeállított pályázatok száma (db)  A sikeresen megvalósított projektek száma (db)  A megvalósított projektek értéke (€)  A projektekben résztvevő szervezetek száma (db)  A létrehozott új munkahelyek száma (státusz)

*

*

*

ca/2. Projektgenerálás, pályázati tanácsadás és részvétel a térségben elinduló projektek előkészítésében, lebonyolításában

A rendezvények megszervezésén túl az irodák közvetlenül is hozzátudnak járulni a tematikus bővítéshez. Az ott meglévő információk, pályázati tapasztalat révén az iroda munkatársai innovatív módon tudnak közreműködni konkrét projektek kidolgozásában, megvalósításában is. A projektek generálása természetesen történhet workshopok vagy képzések formájában is, de egyedi igények szerint is. Az intézkedés eredménymutatói:  Kidolgozott projektek száma (db)  Elnyert támogatás mértéke (€)  A projektek megvalósításába bevont szervezetek száma (db)  A tanácsadást igénybe vevők száma (ügyfél/év) Az intézkedés hatásmutatói:  A térségben megvalósult beruházások volumene (€)  A fejlesztések által érintett települések száma (db)  A fejlesztések által érintett lakosok száma (fő)  A projektek révén létrejött új vállalkozások száma (db)  A létrehozott új munkahelyek száma (státusz)

54

cb) Konkrét információs tevékenység Az irodák az INFO-NET hálózat működéséhez szükséges információk generálói és továbbadói. E tevékenységük nem egyirányú: az adott térség adatbázisát építik, fejlesztik, ezek alapján maguk is szolgáltatnak információkat a térségről. Az adott térséghez történő legszorosabb kapcsolódási mód, ha a létrehozandó EGTC-knek egyben ezek a fejlesztési központjai is. Emellett természetesen a közösségi információszolgáltatás fő csatornájaként vesznek részt az EU-s kommunikációs stratégia céljainak megvalósításában. 

Intézkedések

cb/1. Uniós információs központ

Az adott térségben az INFO-NET irodák határon átnyúló jelleggel szolgáltatnak információkat a lokális szereplők számára az Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikájáról, az aktuális szabályozókról, támogatásokról, pályázati és partnerségi lehetőségekről stb. E tevékenységük révén kapcsolódhatnak a Europe Direct hálózathoz. Itt a kölcsönös partneri viszony mindkét fél javára szolgálna. Az intézkedés eredménymutatói:  Az információs szolgálat forgalma (ügyfél/év)  A megjelentetett brosúrák száma (db/év)  Az adatszolgáltatás mennyisége (item/év) Az intézkedés hatásmutatói:  Az információk nyomán megvalósult fejlesztések értéke (€)  Sikeresen átadott best practices (db)  Létrejött pályázati partnerségek száma (db/év)

*

*

*

cb/2. Információgyűjtés

Az egyes irodák folyamatosan gyűjtik a különböző tematikájú információkat az adott térség egészéről. Ezáltal nemcsak a helybeli szereplők számára tudnak naprakész

55

adatokkal szolgálni egy-egy fejlesztés megindítása előtt, hanem a határszakasz és az uniós intézmények felé is közvetíthetnek különféle üzeneteket, közösségi szintű adatbázisok építésében vehetnek részt. Ezen kívül az információgyűjtés megalapozhat magas színvonalú kutatások elvégzését, az eredmények publikálása pedig növeli az iroda presztízsét, esetleg megrendeléseket is előidézhet ezen a területen is. Az intézkedés eredménymutatói:  Az összegyűjtött információ mennyisége (rekord/év)  Az adatszolgáltatás mennyisége (item/év)  Az információs szolgálat forgalma (ügyfél/év) Az intézkedés hatásmutatói:  Az információk nyomán megvalósult fejlesztések értéke (€)  Az információátadás révén kialakult tartós szakmai partnerkapcsolatok száma (db)

*

*

*

cb/3. Adatbázis-fejlesztés

Az adott térségben összegyűjtött információkat nemcsak közvetíti az iroda, hanem tárolja is. Az egyes térségekről készített adatbázisok a fejlesztési tevékenység nélkülözhetetlen kellékei. Az adatbázisok építésével újabb innovatív kezdeményezések is megszülethetnek. Az adatbázisok különböző portálszolgáltatások elindításához (ezáltal az iroda bevételeinek növeléséhez) is jó alapot biztosítanak. Az intézkedés eredménymutatói:  Az adatbázis mérete (rekord)  Az adatbázist használók száma (rákeresés/év) Az intézkedés hatásmutatói:  A létrehozott portálok száma (db)  A létrehozott portálok forgalma (rákeresés/év)  A megalkotott stratégiai dokumentumok száma (db)

56

cc) Hálózatfejlesztés A projekt célkitűzésének elérésében meghatározó szerepet játszanak a létrehozandó hálózatok.

A

hálózatok

kialakításában

az

irodák

szintén

részt

tudnak

venni:

partnerközvetítőként és a hálózatok fejlesztésében aktívan részt vevő félként is. Hálózatfejlesztés megfelelő információs háttér nélkül elképzelhetetlen. Az irodák viszont bevételeiket növelhetik az ilyen típusú szolgáltatások biztosítása révén. 

Intézkedések

cc/1. Partnerközvetítés

A létrehozandó irodák a tervek szerint az egész térség minden szereplőjéről megfelelő információval rendelkeznek majd, így a hálózatokhoz szükséges partneri kapcsolatok szempontjából közvetítőként jelenhetnek meg a határ mindkét oldalán. Az intézkedés eredménymutatói:  A kialakított partneri hálózatok száma (db)  A hálózatba bevont szervezetek száma (db)  A hálózatban résztvevő szakemberek száma (fő) Az intézkedés hatásmutatói:  Az egyes hálózatok által megszervezett rendezvények száma (db/év)  Az egyes hálózatok által megvalósított projektek értéke (€)  Az egyes hálózatok közötti partneri hálózatok száma (db)

*

*

*

cc/2. Hálózatfejlesztés

A projekt megálmodói a létrehozandó irodákra mint a projekt mozgatóira gondoltak. Ezért nem meglepő, hogy az információs irodák konkrét szervezetfejlesztéssel is foglalkoznak. Magának az irodának a legitimitása is erősebb, ha közvetlen kapcsolatban áll a térségfejlesztéssel foglalkozó hálózatok képviselőivel. 57

Ez a szoros kapcsolat egyben információs feladatiban is segíti, hiszen minden egyes hálózat tevékenységéről első kézből nyer információkat. Ezáltal közvetítőként jelenhet meg a térségen belüli hálózatok között, valamint külső szereplők irányában is. Az intézkedés eredménymutatói:  A kialakított partneri hálózatok száma (db)  A hálózatba bevont szervezetek száma (db)  A hálózatban résztvevő szakemberek száma (fő) Az intézkedés hatásmutatói:  Az egyes hálózatok által megszervezett rendezvények száma (db/év)  Az egyes hálózatok által megvalósított projektek értéke (€)  Az egyes hálózatok közötti partneri hálózatok száma (db)

4.2.2

A megvalósítás pénzügyi vonatkozásai75

Kockázati tényezők

A projekt sikere nagyban függ attól, hogy a létrehozandó információs irodák, mint a projekt első szintű intézményi eredményei, miként tudnak életképesekké válni. Amennyiben nem sikerül megteremteni a finanszírozás alapjait, az irodák várhatóan rövid távon megszűnnek, és a projekt gazdái egy halott adatbázissal ajándékozzák meg a félig halott határszakaszt. Ezért nagyon fontos, hogy az irodák létrehozásukat követően azonnal hirdessék meg szolgáltatásaikat, és magas színvonalon indítsák is el azokat76. Ebben önkéntes munkára is számíthatnak a képzés résztvevői oldaláról, a tartós irodai működés azonban induláskor legalább részmunkaidős, de inkább teljes státuszban foglalkoztatott, később pedig több fős személyzetet kíván meg. Problémát fog jelenteni, hogy a szlovákiai oldalon mostanra kiépült a regionális fejlesztési ügynökségek hálózata (melyek közül a legerősebb talán éppen a komáromi), illetve a Fórum Intézet által létrehozott nonprofit információs hálózat. Ezek részben konkurensei lesznek az

75 76

Itt újra a megvalósíthatósági tanulmány vonatkozó fejezeteit rekapituláljuk. A piacon történő megjelenés stratégiai vonatkozásaira ld. a következő fejezetet!

58

INFO-NET-nek, professzionális humán és intézményi infrastruktúrával. E téren az INFONET életben maradása leginkább a többi térségi szereplővel történő együttműködés esetén képzelhető el. A magyarországi oldalon is egy több rétegű rendszerbe kell belehelyezni az INFO-NET irodáit. Egyrészt a többcélú kistérségi társulások önálló menedzsmenttel dolgoznak. Ezek szakértői általában 6–8 éve foglalkoznak térségfejlesztéssel. Emellett a kormány és a fejlesztési régió által delegált egy-egy szakember, valamint a 2007-ben létrehozott helyi vidékfejlesztési irodák is meghatározó szereplői a térségfejlesztésnek. Fontos, hogy ezeket a szereplőket az első perctől kezdve bevonják a közös munkába, és az együttműködést továbbra is biztosítsák. Az INFO-NET-es irodáknak a határ mindkét oldalán számolniuk kell a meglévő uniós tájékoztatási rendszerrel, valamint az eurorégiók fejlesztésével, működtetésével foglalkozó intézmények jelenlétével. Jóllehet éppen a határon átnyúló tevékenység az, amely az INFONET térségfejlesztési irodáit szignifikánsan különbözteti meg a nemzeti szintű vidékfejlesztés eszközrendszerétől, épp ez lesz a legfőbb konfliktusforrás is, amely a meglévő határ menti struktúrák miatt jelentkezik majd. Ezért az INFO-NET irodahálózatának, valamint az erre szerveződő térségfejlesztői hálózatoknak a kezdetektől látványos és szakmailag kellően megalapozott (ld. LEADER) tevékenységet kell kifejteniük, miáltal életképességüket bizonyíthatják. Ugyanezen okból javasoltuk a tanulmányban az EGTC-k létrehozását, amely jóval stabilabb, tervezhetőbb intézményi hátteret biztosítana ezeknek az új együttműködéseknek a jelenleg formálódó egyszerű hálózathoz képest.

Az irodák pénzügyi háttere

A projekt pénzügyi fenntarthatósága az információs irodák munkájától függ, hiszen a képzési program és az adatbázis alprojektek mérhető eredményekkel zárultak, de a projekt továbbvitelét csak áttételesen érintik. Az irodák viszont kimondottan azért jönnek létre, hogy a projekt egészének eredményességét hosszabbítsák meg. Jelen tanulmányban az irodák létrehozásával és működtetésével kapcsolatban egyrészt egyszeri, másrészt állandó költségekkel számoltunk. Az egyszeri költségek az irodák kialakításához kapcsolódnak. A négy iroda kialakítása az előzetes becslések szerint több mint 3,3 millió forintba fog kerülni. 59

3.

táblázat: Az irodák kialakításához kapcsolódó egyszeri költségek (euróban számolva)

Irodabútor: Számítógép (munkaállomás): Multifunkciós készülék: Fénymásoló: Spirálozógép: Kis értékű irodaszerek: Marketing: Összesen:

Budapest 1 400 600 220 400 320 280 300 3 520

Ácsteszér 1 400 600 220 400 320 280 100 3 320

Komárom 1 120 600 220 400 320 240 300 3 200

Rozsnyó 1 120 600 220 400 320 240 300 3 200

Összesen 5 040 2 400 880 1 600 1 280 1 040 1 000 13 240

A létrehozott irodák működési költségei az első évben havi szinten várhatóan az alábbiak szerint alakulnak.

4.

táblázat: A létrehozandó irodák várható havi költségei (euróban)

Budapest Irodabérlet (rezsivel együtt; €/hó): Internetelőfizetés (€/hó) Telefonelőfizetés (€/hó) Irodaszer (€/hó) Festékpatron (€/hó): Karbantartások (€/hó): 4 órás alkalmazott: Összesen: Éves szinten:

Ácsteszér

Komárom

Rozsnyó

Összesen

480

320

128

128

1 056

106

106

106

106

424

80 80 20 328 1 094 13 128

20 40 10 275 771 9 252

60 80 20 276 670 8 040

40 60 10 276 620 7 440

200 260 60 1 155 3 155 37 860

Az egyes irodák esetében itt már jóval nagyobb a szórás, mint az egyszeri költségek esetében. Az állandó kiadásoknál ugyanis figyelembe vettük az adott iroda elhelyezkedését, az adott térség átlagos árszínvonalát. Az iroda méretét átlagosan 10 m2-ben határoztuk meg, az árakat ehhez a mérethez igazítottuk. A bérköltségeknél Budapesten 60 000 Ft-os, a többi iroda esetében 50 000 Ft-os fizetéssel (ennek megfelelő összeggel) számoltunk, egyelőre részmunkaidős alkalmazottal. Az éves szinten csaknem 10 milliót felemésztő irodahálózat azonban nem lehet önfenntartó félállásban foglalkoztatott személyzettel. A működési költségek „kitermeléséhez” az alábbi bevételekre (tevékenységekre) volna szükség.

60

5.

táblázat: A hálózat tervezett bevételei

Bevételek hálózati szinten Információszolgáltatás: Irodai szolgáltatás: Pályázatírás, projektmenedzselés: Oktatásszervezés: Stratégiai tervezés, tanulmányírás: Összesen:

200 200 400 200 2 000 3 000

Az irodák legfőbb szolgáltatása az információk átadását, gyűjtését érinti. Ezeket az információkat célszerű előre regisztrált ügyfelek számára elérhetővé tenni. A regisztrációs díjból havi szinten a hálózat mintegy 200 €-nyi bevételhez juthat. Ez a szolgáltatás nem földrajzi helyhez kötött, ezért várhatóan minden iroda biztosítani tudja. Ennél jóval problémásabb az irodai szolgáltatásokból származó jövedelem stabil fenntartása. Itt a városi irodák nagyobb vásárlóerővel számolhatnak, ugyanakkor a konkurencia is nagyobb. Az ácsteszéri irodánál viszont komoly bevételre e téren nem számíthatunk, a település elhelyezkedése miatt. Az irodahálózat a kiválasztott térségekben pályázatírói, pályázati tanácsadói, illetve projektmenedzseri bevételekre akkor számíthat, ha az alkalmazottak létszáma bővül. Hasonló módon az egyes térségek katalizátorává is akkor válhat, ha az ott szükséges stratégiai dokumentumok elkészítésében vezető szerepet tud játszani. Itt az üzlet kiközvetítésére is mód nyílik, de a közvetlen tervezői munka érzékelhetően nagyobb bevételt biztosít az irodahálózatnak. Az EU-s források megszerzésére irányuló regionális képzéseket szintén szervezhetnek az irodák. A költségek és bevételek tervezésénél a legkedvezőbb szcenáriót vázoltuk fel: a kiadások minimalizálását és a bevételek maximalizálását tételeztük. Azonban még ezen adottságok esetén is veszteséges a hálózat, így a pályázati kiegészítő bevételek, valamint a portál esetleges hirdetési bevételei a biztonságos működéshez elengedhetetlenek. A sokrétű szolgáltatási palettát az irodák minimálisan 2–3 fővel tudják ellátni. Ez esetben természetesen emelkednek a költségek is.

61

7. táblázat: Az iroda működési költségei teljes személyi állománnyal

Budapest

Ácsteszér

Komárom

Rozsnyó

Összesen

Iroda működtetése Bérköltségek 3 fő alkalmazott: Összesen: Éves szinten:

766

496

394

344

2 000

1 968 2 734 32 808

1 650 2 146 25 752

1 656 2 050 24 600

1 656 2 000 24 000

6 930 8 930 107 160

A négy iroda összes működtetési költségei ekkor már megközelítik az éves 27 millió forintos szintet, ami jelentős mértékű pályázati támogatások bevonását és a szolgáltatási termékkör, valamint a működés által érintett földrajzi terület bővítését igényli. Itt kapcsolódhat be a finanszírozásba az ED-pontok hálózata (alpont) vagy az AEIDL-rendszer, valamint az EGTC. A fentiek alapján várható, hogy az első időkben csak részmunkaidőben foglalkoztatott munkatárssal, limitált szolgáltatási kínálattal indulhatnak el az irodák, a továbbfejlesztés egy újabb nagyobb értékű pályázat elkészítését teszi szükségessé. A projekt hosszú távú pénzügyi fenntarthatósága az esetleges EGTC-k létrehozásának köszönhetően válna biztossá, hiszen a hálózat működtetésében érdekelt önkormányzatok ebben az esetben közösen tudnák biztosítani az ehhez szükséges anyagi hátteret.

62

5. Az INFO-NET hálózat marketingstratégiája

5.1 Marketingkommunikáció Az új irodahálózat (mint fentebb bemutattuk) nem egyedüli szereplője lesz az „információs piacnak”. Ráadásul a piac többi szereplője közül több rendelkezik professzionális szakmai háttérrel, bejáratott ügyfélkörrel, komoly tapasztalatokkal. Nem mindegy ezért, hogy az INFO-NET hálózat miképpen tud megmaradni (főként a kereslethiányos térségekben) ebben a versenyben. A STEP-analízis során megkíséreltük körülírni azokat az alternatív „üzeneteket” amelyek mentén az új hálózat a saját piaci identitását megformálhatja. Ennek az üzenetnek azonban el kell jutnia a potenciális vevőkörhöz is. A marketingstratégia célja ez a célba juttatás. A

marketingstratégia

megalkotásához

kapcsolódó

motiváció

alapja:

a

hálózatnak

gazdaságosan kell működnie, népszerűvé kell válnia. A jó működésnek pedig elengedhetetlen feltétele a szakmailag megalapozott marketingtevékenység, a megfelelő kommunikáció, melyek hiánya veszélyeztetheti az hálózat jövedelmezőségét. Az INFO-NET hálózat esetében a szolgáltatásokat kell eladni. Ilyenkor azokat a marketingkommunikációs eszközöket kell előnyben részesíteni, melyek segítségével fokozni lehet a szolgáltatás igénybevevőinek számát. A marketingstratégia legfőbb célkitűzése ezért az ügyfélforgalom maximalizálása.

5.1.1 A szolgáltatások kommunikációja

A legtöbb marketingproblémát jellemzően a szolgáltatások „nem fizikai természete” okozhatja, mivel a szolgáltatások esetében nincs áruminta. Márpedig a vevő a vásárlás előtt fontosnak tartja a termék legalább részleges megismerését, ehhez pedig valamilyen fizikai kapcsolatba kell kerülnie a termékkel. A fizikai terméket kézbe lehet venni, ki lehet próbálni, míg a szolgáltatásokat előzetes összehasonlítási lehetőség nélkül kell megvásárolni. A marketingkommunikációra hárul a feladat, hogy az INFO-NET potenciális vevőköre számára megkönnyítse a szolgáltatás összetevőinek megismerését és értékelését. Ennek egyik leghatékonyabb módja az ún. image- és szimpátiareklám, amely felkészíti a vevőt a szolgáltatás igénybevételére és meggyőzi annak előnyeiről. 63

Az INFO-NET irodák kommunikációs alapkérdései az alábbiakban foglalhatók össze: 

Következetes, egymással összefüggő kommunikációs üzenetek igénye.



Az INFO-NET értékeinek és küldetésének érthetősége a célcsoportok számára.



A lakosság jelentőségének megfelelően ismerje és kezelje az INFO-NET információs tevékenységét.



Az INFO-NET imázsának erősítése.



Az üzleti partnerek és az ún. „döntésbefolyásolók” érdeklődésének felkeltése.

Az INFO-NET szolgáltatáskommunikációjának eszközei Belső kommunikáció esetén a) Médiakommunikáció 

eladáshelyi reklám (pl.: az egyes irodák előtt, illetve az irodákban elhelyezet reklámfeliratok, plakátok)



embléma, logó (pl.: prospektusokon, levélpapíron)

b) Interperszonális kommunikáció 

személyzet



ügyfél



belső marketing

Külső kommunikáció esetén a) Médiakommunikáció 

útmutató feliratok



információs jelzések (pl.: piktogramok a szolgáltatásokról)



reklám (újságban, rádióban, televízióban)

b) Interperszonális kommunikáció 

„ügynöki” hálózat (pl.: térségi nonprofit szolgáltatási központokon keresztül)



PR



szájreklám (pl.: elégedett ügyfelek bemutatása)

64

5.1.2 Marketingkommunikációs eszközök A kommunikáció azoknak a tevékenységeknek az összessége, melyekkel a terméket vagy szolgáltatást a piacon ismertté tesszük. Az INFO-NET szolgáltatásai esetében a kommunikáción keresztül lehetővé válik az egységtermékek egyedivé válása.

 Eladásösztönzés Az eladásösztönzés a termék, illetve szolgáltatás eladott mennyiségére való közvetlen hatása miatt lesz az INFO-NET marketingjének egyik fontos eszköze. Irányulhat a potenciális ügyfelek (fogyasztók) és az értékesítők felé. Az intézkedések nagy része az ún. értékesítő szervezetek felé fog irányulni. Az INFO-NET szolgáltatásainak egy része nem piacosítható: az információnyújtásnak nincs konvertálható értéke, így itt komoly értékesítéssel nem számolhatunk. Kölcsönös megjelenést viszont el lehet érni a különböző információs és fejlesztési partnerhálózatokkal. Stratégiai partnerségre kell tehát törekedni a tájékoztatási és vidékfejlesztési feladatokat ellátó szervezetekkel. A hálózat irodái egyben egymást is kiajánlhatják, közös referencialistákat állíthatnak össze stb. Eladásösztönző intézkedések a szervezetek felé: 

továbbképzések, tanulmányutak, konferenciák szervezésének felajánlása;



kölcsönös szolgáltatáskiajánlás.

Mivel a szolgáltatások nem kézzel fogható dolgok, és a vevők eleinte nem is fogják tudni, hogy az INFO-NET által nyújtott szolgáltatások mit takarnak, nagy a jelentősége az értékesítő és viszontértékesítő szervezetek munkatársaival kialakítandó kapcsolatnak. Lojalitásuk, hozzáállásuk gyakori információátadással és személyes találkozókkal erősíthető. Eladásösztönzés a fogyasztók felé: 

vonzó belső tér kialakítása (már akkor kellemesen érezze magát a vendég, amikor belép az irodába; legyen a környezet barátságos, otthonos; a személyzet figyelmes, udvarias és naprakész; a vendég az INFO-NET szolgáltatásairól pontos információkat kapjon);



jelenlét a térségben található települések rendezvényein, standok felállítása, ilyen rendezvények megszervezése bemutatkozási lehetőséggel;



visszatérő ügyfelek és hosszú távú szerződésre kész partnerek számára kedvezmények biztosítása.

65

 Reklám A

reklám

az

INFO-NET

marketingtevékenységének

leglátványosabb

eszköze.

Marketingmixen belüli feladata a piacon tett értékesítéspolitikai intézkedések támogatása, mindezt megjelenítési eszközein és kommunikációs csatornáin keresztül éri el. A reklám meghatározott célcsoportokat fog informálni az INFO-NET image-éről, különleges szolgáltatásairól, termékeiről. A legfontosabb szóba jöhető reklámeszközök: prospektus, plakát, hirdetés, tévéreklám, rádióreklám, reklámfilm, szórólap, reklámlevél, kirakat, kiállítás.

Prospektus A prospektus lesz az INFO-NET legfontosabb marketinganyaga, mivel ezt a típust a fogyasztók átlagon felül kedvelik, ugyanakkor (viszonylag) olcsó, és hatékony reklámeszköz. Reklámszerepén kívül másik fontos feladata: a rekreációs tevékenység létrejöttéig az elvárt szolgáltatás helyettesítése. A prospektus, szóróanyag feladata, hogy a potenciális ügyfél átfogó képet kapjon az INFO-NET hálózatról és igénybe vehető szolgáltatásairól, a kapcsolódó eseményekről és egyéb termékkapcsolt szolgáltatásokról. Média A PR-jellegű média-kapcsolattartás előnyösebb, mint a médiában történő reklámozás. A kapcsolattartás egy-egy szolgáltatás, újdonság bemutatása, riport, PR-cikk, televíziós, helyi kábeltévés összeállítás révén is megvalósulhat. A szolgáltatások, közelgő események programleírását viszont hirdetés formájában is meg kell jelentetni, hogy a helyi és a környékbeli lakosság és egyéb célcsoportok időben értesülhessenek róla. Mivel az INFO-NET előbb-utóbb bővíteni fogja célcsoportjait, célszerű nemcsak a helyi-térségi, hanem a tágabb régió és egyéb célterületek médiumaiban is megjelenni. Sajtó: színes bemutatás, rendezvények, programok leírása Az INFO-NET irodák ismertsége leginkább a sajtón keresztül növelhető. Ennek elemei: 

kapcsolat a helyi közéleti lapokkal (de pl. INFO-NET néven akár negyedéves hírmondót is meg lehet jelentetni), a helyi hirdetőújsággal, egyéb célterületek lapjaival;



kapcsolat vidékfejlesztési és EU-s témákat feldolgozó szaklapokkal;



kapcsolat a tágabb régió jelentősebb lapjaival.

66

Rádió: akusztikus bemutatás, figyelemfelkeltő hatás, tudósítás az aktuális szolgáltatásokról, rendezvényekről  kapcsolat a helyi és regionális adókkal. Televízió: rendezvények, programok, szolgáltatások bemutatása 

kapcsolat a helyi és regionális televíziókkal.

 Szakmai konferenciákon történő megjelenés Az INFO-NET marketing eszközeinek egyik rangos, és kevéssé forrásigényes típusa a különböző szakkonferenciákon való részvétel. Ezek azok a helyek, ahol az INFO-NET hálózat kézzelfogható közelségbe kerül a potenciális fogyasztóval, partnerekkel.

 Internet

Az Internet távlatokat nyit az INFO-NET marketingtevékenységében és értékesítési rendszerében. Míg a marketing egyéb eszközei nagy szórással dolgoznak, és a reklámpropaganda-eszközök nagy része olyan személyekhez kerül, akik sosem válnak fogyasztóvá, addig az Internet hatásfoka jól mérhető. Információt kapunk ajánlataink látogatottságáról, hogy ki, mikor, a nap mely szakában kereste fel weboldalunkat. A WEB forgalmi statisztikája azt is megmutatja, hogy oldalaink melyik részét nézték meg, azaz mi érdekli konkrétan a fogyasztót. Amennyiben ezt a rendszer online is jelzi az INFO-NET információs rendszerében, a személyre szabottan kiküldött szóróanyagok hatékonysága növelhető. A megfelelő internetes elérhetőség, a jó WEB-oldal, és a sokfelé regisztrált hivatkozás (egykét linkkel történő elérhetőség) döntő jelentőségű lehet az INFO-NET melletti fogyasztói döntésnél. Ha egy potenciális vendég az Interneten "böngészve", megfelelő kulcsszavak nélkül nem talál rá az INFO-NET honlapjára, akkor nyilván más szolgáltató mellett fog dönteni.

67

 Public Relations (PR) A PR feladata lesz, hogy az INFO-NET szolgáltatásai iránt bizalmat keltsen, valamint hogy a már megszerzett bizalmat megtartsa és ápolja. A PR közvetlen célja nem az értékesítés előmozdítása, hanem az INFO-NET image-ének alakítása, ápolása, a goodwill (jó hírnév) megszerzése és megtartása, valamint a pozitív és jellegzetes, versenytárssal össze nem téveszthető szervezeti személyiség, a corporate identity (CI-szervezeti arculat) kialakítása. A „belső” PR A „belső” PR az INFO-NET hálózat munkatársainak tájékoztatását, a munkatársi kapcsolatok rendszerét, a vezetők és a beosztottak kapcsolatát öleli fel. A munkatársak fontos PRhordozók, hiszen ők is meghatározzák az INFO-NET hálózat image-ét, pozitív és negatív értelemben egyaránt. Ezért lesz az INFO-NET humánerőforrás-gazdálkodásának kritikus eleme a személyzet kiválasztása! A dolgozók negatív hozzáállásának és rossz beidegződéseik elkerülése végett fontos feladat a motiválás, a vezetés és az alkalmazottak közötti pozitív kapcsolat kialakítása, információ biztosítása, és annak tudatosítása az alkalmazottakban, hogy az ügyfelekkel szembeni viselkedésük és megjelenésük nagyban befolyásolja majd az INFO-NET-ről kialakított képet. Kulcsfontosságú a vendégekkel közvetlen kapcsolatban álló szolgáltató személyzet szerepe, ezért az ő esetükben különösen fontos: 

a szaktudás;



legalább egy idegen nyelv biztos ismerete;



kapcsolatteremtő képesség, empátia;



megbízhatóság, diszkréció;



rugalmasság az egyedi vevőigények kielégítésében (pl.: a megfelelő szolgáltatás vagy időpont kiválasztásánál);



rögtönzőképesség;



önuralom (fegyelmezettség, magas tűrésküszöb problémásabb ügyfelek esetében)



kulturált megjelenés, ápoltság.

Alapelv, hogy az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló szolgáltató személyzet megítélése a külső megjelenés, a viselkedés és a verbális kommunikáció hármas egységétől, illetve annak minőségétől függ. Célszerű professzionális cég bevonásával tréningen felkészíteni a személyzetet a front-office szolgáltatások direkt értékesítésére.

68

„Belső” PR-feladatok: 

a munkatársakkal való pozitív kapcsolat kiépítése folyamatos kapcsolattartás révén, az INFO-NET hálózatban tervezett változások, események, személyzeti kérdések aktuális információinak átadása, mely az együttműködés és az összetartozás érzését erősíti (aki jól informált, az együtt gondolkodik!);



az INFO-NET tulajdonosainak, bizottságainak folyamatos tájékoztatása az újdonságokról, sikerekről, problémákról, illetve üzleti és éves jelentések megküldése;



a külső PR-hoz tartozó üzenetek egyeztetése a személyzettel, szervezetstratégiai akciók, közös workshopok keretében.

A „külső” PR A „külső” PR az INFO-NET és a tágabb gazdasági-társadalmi környezete között tervezett, célirányos kapcsolatápolást, interaktív kommunikációt jelenti. Célja a szervezet arculatának kiépítése és ápolása, valamint a közvéleménnyel, intézményekkel való kapcsolattartás.

„Külső” PR-feladatok: 

kapcsolattartás az INFO-NET ügyfeleivel, látogatóival (napi, illetve heti értesítések, kiadványok, hirdetőtáblák rövidebb-hosszabb információkkal a tervezett programokról, kirándulásokról, látványosságokról, információ a személyzetről fényképes névvel és beosztással jelölt tabló segítségével);



kapcsolattartás térségfejlesztési intézményekkel, szervezetekkel, iskolákkal (üdvözlőkártyák küldése, levelek az INFO-NET újdonságairól, közelgő rendezvényeiről, reklámanyagok, prospektusok, brosúrák);



kapcsolattartás az adott térség lakosságával (a helyi és regionális médiumok segítségével);



országos és nemzetközi kapcsolattartás (szaklapokban közölt hírek, riportok, tudósítás tévében, rádióban);



kapcsolat a hatóságokkal, helyi döntéshozókkal (önkormányzatok, kistérségi tanácsok, megyei és regionális fejlesztési tanácsok, eurorégiós döntéshozó testületek stb.), lobbyzás.

69

5.2 Image, arculat Az image fogalmán azt a képet értjük, amelyet a vendégek és potenciális látogatók, illetve szolgáltatást

igénybevevők

az

INFO-NET

hálózatról

kialakítanak:

ez

mindig

összekapcsolódik az országról, régióról, településről, közvetlen környezetről kialakított képpel. Az image érzéseken, képzettársításokon alapul, melyeket a fogyasztó az INFO-NETtel kapcsolatos tárgyak, emberek, termékek, szolgáltatások tekintetében fog kialakítani. Alapvetően ez a valóságról alkotott feltételezés fogja meghatározni az INFO-NET ügyfeleinek véleményét, értékítéletét, de maga az image általában az alábbi három tényező alapján alakul ki: 

saját elvárás



mások véleménye



személyes élmény.

Az image kialakítása, de megváltoztatása is hosszú folyamat. A kialakult kép több különböző és néha irányíthatatlan tényezőtől függ, és az egyszer kialakult negatív image-et csak nagy fáradsággal lehet korrigálni. Egy megszilárdult pozitív image azonban nagy ellenálló képességű, és biztosítja azt az előnyt, hogy rendkívüli hibák esetén sem kell félni az összkép összeomlásától. Az INFO-NET hálózat sikere nagyban függ egy friss szemléletű, könnyen befogadható, egyedi arculat kialakításától. Fontos, hogy az arculat és az iroda szolgáltatásai azonnal beazonosíthatóak és összepárosíthatóak legyenek.

5.2.1 Arculati elemek Az INFO-NET arculatának kialakításához először rendszertervet kell készíteni, mely egységes szabályok szerinti keretbe foglalja a vizuális arculat elemeit, azok alkalmazásait, módosításait. Ezt követi az arculati kézikönyv kialakítása, mely a rendszerbe foglalt arculati elemek kodifikálása, szabályok, alkalmazások, tiltások rögzítése. A kézikönyv feladata, hogy a későbbiekben felmerülő vizuális arculati elemek elkészítéséhez segítséget nyújtson a tervezőknek és a kivitelezőknek. Az INFO-NET arculatának konkrét feladata, hogy kapcsolataiban a szervezet tevékenységének fontosságát és súlyát jelezze, valamint többrétűen használható eszközökkel szolgáljon a nyomtatott, audio-vizuális és egyéb hordozókon előállított megjelenítéshez. Az arculati elemek legfontosabb része az embléma és a logó. 70

 Embléma77 Az INFO-NET emblémájának – mint egyedi azonosítást célzó grafikai üzenetnek és az arculati elemek egyik meghatározó jelentőségű vezérmotívumának – megformálása során az alábbi igényeknek kell érvényesülnie: 

egyediség: könnyű reprodukálhatóság, alkalmasság az egyedi azonosításra;



megjelenítés: általánosan használt színvilág, a különböző méretekben azonos értékű használat lehetősége, a különböző hordozókon történő felhasználhatóság lehetősége;



szellemiség: többrétegű képzettársítás, egyszerű, letisztult formával;



üzenet: a grafikai megfogalmazás a műszaki tárgyilagosságig elvont leképezésen túl tradicionális értéket képviseljen, illetve utaljon az INFO-NET alaptevékenységére.

 Logó A mindennapi kapcsolatokban leggyakrabban felbukkanó arculati elem az INFO-NET elnevezése. Különböző területeken történő használata elsősorban a megfelelő betűtípus és betűnagyság kérdését veti fel. Amennyiben az embléma és a logó együttesen jelenik meg, alapvető jelentőségű lesz arányuk és harmóniájuk meghatározása. Bármely elem aránytalan túlhangsúlyozása disszonanciát szülhet, mely zavart kelthet a kommunikációban.

 Egyéb arculati elemek (levélpapír, boríték) A levélpapír és boríték használata során felmerülő kérdés az alkalmazott papír minősége, előrenyomott elemei, az embléma színesben, illetve fekete-fehérben történő alkalmazása. Ideális esetben az „INFO-NET-papír” környezetbarát vagy újrahasznosított alapanyagból készül, és e voltára feliratnak is kell utalni. A kiemelten kezelendő iratok színes fejlécet kapnának, a gyakrabban használt, „hétköznapi” levélpapírok fekete-fehérben készülnének. Ez a lehetőség azonban – az anyagiakon kívül – vezetői szemlélet kérdése is egyben. 77

A pályázat megvalósítása során már kialakításra került egy logó, amely az EU-s zászlós csillagok előtt tartalmazza a hálózat elnevezését, sárga betűvel: http://www.szakc.sk/. (Bal oldali menüsor.) Ennek minősítésével jelenleg nem foglalkozunk.

71

5.3 Szegmentáció és kommunikáció

A piac vevőkből áll, mely vevők több szempontból különböznek egymástól. E szempontok szerint kialakított csoportok meghatározása szegmentáció-analízissel történik. A szegmentáció-analízis során az INFO-NET kommunikációs tevékenységével érintett egyének,

szervezetek

(ún.

célcsoportok)

attitűdjének

(viselkedésének,

igényeinek,

elvárásainak) meghatározása a cél. Jelentősége abban rejlik, hogy útmutatást ad a fogyasztót illetően. Az INFO-NET tevékenysége által megcélzott közönség egyik (átfedéseket is magában hordozó) lehetséges csoportosítása a következő: 1. lakosság (oktatási korúak, felnőttek, az üzleti életben dolgozók) 2. üzleti szféra 3. döntésbefolyásolók 4. civil szervezetek

5.3.1 A célcsoportok és megszólításuk  Lakosság A legnagyobb célcsoport, mely esetében fontos, hogy megértse és támogassa az INFO-NET küldetését és feladatait. Az üzenetek tartalma szerint az alábbi főbb részcsoportok különíthetők el: 

Oktatási korúak (egyetemig) Ez az a csoport, melynek tagjai (iskolásként és felnőttként) potenciálisan hosszú időn keresztül fogják az INFO-NET szolgáltatásait igénybe venni. Ez a csoport egyben az EU-s kommunikáció szempontjából is a legfontosabb, hiszen a Közösség hosszú távú fennmaradása szempontjából a következő generáció attitűdjei meghatározóak lesznek. Az iroda segítséget nyújthat nekik az esetleges uniós továbbtanulás vagy munkavállalás terén is. Ezt a csoportot proaktív módon, rendezvények, iskolai látogatások szervezésével lehet legkönnyebben elérni. Az üzenetek frissessége, csomagolása ennél a rétegnél jóval definitívebb hatást gyakorol, mint az idősebb generációknál. 72



Felnőtt lakosság Ez a réteg egészen másképp viszonyul az Európai Unióhoz, a határon átnyúló együttműködésekhez, a térségfejlesztéshez, mint a fiatalok. Egyrészt sokkal nagyobb tudásanyaggal rendelkezik, ugyanakkor jóval szkeptikusabb is, nehezebben megszólítható. Minél idősebb korosztályról van szó, annál nagyobb szerepet játszanak megszólításukban a tradicionális médiumok.

 Üzleti szféra Az információszolgáltatáson kívül az INFO-NET hálózat pályázati tanácsadással, projektgenerálással, -menedzseléssel, partnerközvetítéssel hozzájárul a vállalkozói szféra fejlődéséhez is. Az üzleti szféra megszólítása, motiválása egészen más eszközöket kíván meg, mint a lakosságé. A vállalkozók elsősorban a saját üzleti érdekeik mentén rendelnek szolgáltatásokat másoktól. Őket erről az oldalról kell megszólítani, megfelelő üzenetekkel. Az INFO-NET hálózatnak ezért képesnek kell lennie közgazdasági értelemben jövedelmező megoldásokat, ajánlati csomagokat összeállítani és kiajánlani. E téren számítani kell a meglehetős nagy létszámú konkurenciával.

 Döntéshozók A különböző szintű döntéshozók közül az INFO-NET elsősorban a helyi önkormányzatokkal és a kistérségi tanácsokkal fog találkozni. A határon átnyúló fejlesztés itt az a terület, amely a meglévő szolgáltatási rendszerekhez képest alternatív üzenetet jelenthet. Fontos ugyanakkor tisztában lenni azzal, hogy az önkormányzatok vezetőinek horizontja legtöbbször nem elég tág egy ilyen méretű együttműködés jelentőségének megértéséhez. Itt az uniós információs tevékenység lehet az előkészítője a további kooperációnak. Azt is fontos megjegyezni, hogy ezek a testületek csak akkor válnak az INFO-NET hálózatot támogató jelentős célcsoporttá, ha információt és szerepet biztosítanak számukra, illetve folyamatos bátorítást és elismerést kapnak. Ennek érdekében következetes kommunikációs politikát kell feléjük folytatni, hogy mélyebben megismerhessék az INFO-NET küldetését és feladatait.

73

 Civil szféra A magyar-szlovák határ keleti szakasza mentén (mint arról a korábbiakban írtunk) szembetűnően alulfejlett a civil önszerveződés szintje. Szlovákiáról általában elmondható, hogy a nonprofit szféra hiányos, mind területi lefedettségét, mind tematikáját illetően. Az INFO-NET hálózatnak e téren többszörös feladatot kell ellátnia: segítenie kell a határon átnyúló nonprofit hálózatok kialakulását; megfelelő színvonalú tájékoztató tevékenységgel, képzésekkel, kiadványokkal kell támogatnia a civilek ismereteinek bővülését és aktívabb bekapcsolódásukat az uniós célkitűzések, politikák megvalósításába. A civil szféra talán a legkönnyebben megszólítható célcsoport. Az önkéntes munkát végző civilek számára egy workshop, konferencia megrendezése is elég lehet a közös munka megkezdéséhez. Nagyon fontos viszont a könnyen elnyerhető bizalom megtartása, az ehhez szükséges megbízhatóság garantálása. Ebben az esetben a civilek céljaink megvalósításában is aktív partnereinkké válnak.

5.3.2 Az üzenet Az INFO-NET általános kommunikációs célja a következő üzenetek átvitele: 

megbízható információforrás az Európai Unióval, elsősorban annak vidékfejlesztési politikájával kapcsolatban;



korrekt partner mindhárom szektor szereplői irányában;



professzionális szakmai kompetenciákkal rendelkező szervezet a térségfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek terén;



aktív részese a határon átnyúló fejlesztési és szervezetépítési munkának, azok motorja.

Az egyes célcsoportoknak szóló üzenetek megfogalmazásánál mindig azt kell vizsgálni, hogy milyen célja van az üzenetnek. Ennek megválaszolása során a célcsoportok eltérő jellegzetességei következtében más és más szempontok érvényesülnek.

74

 Lakosság Kommunikációs célok: 

az INFO-NET hálózat ismertségének növelése;



a lakosság bátorítása és támogatása az információszerzésre, a részvételre;



az INFO-NET támogató-tanácsadó szerepének hangsúlyozása;



az Európai Unió üzeneteinek hétköznapi szintre konvertálása.

Az üzenet tartalma: 

az INFO-NET számos kérdésben tud választ adni;



az INFO-NET hozzá tud járulni az adott település és térség fejlődéséhez, pályázati támogatások megszerzéséhez;



az INFO-NET a határon átnyúló együttműködés motorja, így partnerek közvetítésében nagy tapasztalatai vannak;



az INFO-NET könnyen elérhető;



célszerű az INFO-NET szolgáltatásairól személyesen meggyőződni.

A fent részletezett általános üzenetek további mondanivalóval szolgálhatnak egyes célcsoportok számára: 

Oktatási korúak (egyetemig) esetében célszerű kiemelni az uniós továbbtanuláshoz, munkavállaláshoz, valamint az Európai Unióhoz általában kapcsolódó információk rendelkezésre állását



Felnőtt lakosság esetében elsősorban a fejlesztési tevékenység lehet a legjobb üzenetközvetítő.

Stratégiai és taktikai eszközök: 

az INFO-NET publikációinak meg kell jelenni a térségi-regionális médiumokban;



a reklámozási tevékenység szelektálása;



különféle események alkalmából történő bemutatkozás;



az INFO-NET-nek meg kell jelenni különféle reklámhordozókon az egész térségben.

75



Az üzleti szféra

Az INFO-NET kommunikációs tevékenységének végrehajtásához olyan partnereket kell találni, akik e tevékenységet a rendelkezésükre álló erőforrásokkal (üzleti alapon) segíteni tudják. A hálózat fenntartásához elsősorban a vállalkozói szféra tud hozzájárulni, amennyiben az üzenet eljut hozzájuk és ez az üzenet meggyőzi őket a befektetésük hasznosságáról. Kommunikációs célok: 

demonstrálni kell, hogy az INFO-NET-tel való kapcsolat az együttműködő társaságok és más üzleti partnerek számára hasznot biztosít;



ki kell nyilvánítani, hogy az INFO-NET érzékenyen reagál minden üzleti érdekre;



elő kell mozdítani a partneri együttműködés és kiegészítő tevékenységek erősítését.

Az üzenetek tartalma: 

az INFO-NET által végzett tevékenység magasra értékelt mind a regionális, mind az országos aktorok részéről;



az INFO-NET imázsa egy olyan érték, melynek hasznából a társaságok is részesedhetnek;



az INFO-NET-nek jelentős hálózati bázisa fog kialakulni, amely kellően hatékony kommunikációs tevékenységgel tovább növelhető (ezáltal potenciális vevőkört is jelentenek az üzleti szféra szereplői számára);



az INFO-NET partnereiként a társaságok már meghatározott célcsoportokkal találkozhatnak;



a társaságok profitálhatnak az INFO-NET munkatársainak szaktudásából és kutatási eredményeiből.

Stratégiai és taktikai eszközök: 

üzleti adatbázist kell kifejleszteni, amelyben rögzítésre kerülnek az üzleti szervezetek, melyekkel az INFO-NET országos, regionális vagy helyi szinten kapcsolatban áll;



ezt az üzleti adatbázist folyamatosan használni kell a tevékenységek menedzselése során, hogy minél több kapcsolódási pont (egyfajta szociometriai háló) alakuljon ki az egyes szereplők között;

76



meg kell határozni azokat az eszközöket, amelyek segítségével az üzenetek szállíthatók (pl.: direct mail információk kibocsátása, személyes kapcsolatok és prezentáció; public relation üzenetek az üzleti médiába, társasági lapokba);



prezentációs és indítványokat tartalmazó eszköztárat kell kifejleszteni, amely minden egyes szervezet számára specifikusan készül és tartalmazza:



-

a részvétel vagy javasolt tevékenység lehetséges szintjeinek felvázolását;

-

a partner várható hasznának meghatározását;

-

együttműködési sikereik nyomtatott vagy e-formában történő bemutatását;

a személyes előadásmód lehetőségének keresése (négyszemközti megbeszélés az adott társaság kulcsemberével, prezentációk különböző fórumokon);



részvétel partneri megbeszéléseken és fórumokon.

 A döntéshozók A döntéshozók különböző mértékben ugyan, de befolyással bírnak az INFO-NET működésére. Ezek: 

elsősorban a település önkormányzatok;



kistérségi társulások, tanácsok;



regionális és megyei tanácsok;



központi és helyi állami, államigazgatási szervezetek.

Kommunikációs célok: 

be kell bizonyítani, hogy az INFO-NET megfelelő szakmai háttérrel rendelkező partner;



be kell mutatni, hogy az INFO-NET nyílt és áttekinthető tevékenységet folytat;



elő kell mozdítani az együttműködés területeinek növelését.

Az üzenetek tartalma: 

az INFO-NET által képviselt tevékenység magasra értékelt mind a regionális, mind pedig az országos aktorok körében;



az INFO-NET munkatársai a legnagyobb szakértelemmel látják el feladatukat;



az INFO-NET figyelembe veszi a különböző szintű döntéshozók értékeit és érdekeit, és partnerként kezelik őket;

77



az INFO-NET természetesnek tartja a folyamatos információcserét;



az INFO-NET hálózat munkatársainak szaktudása és tapasztalata mindkét fél számára hasznos.

Stratégiai és taktikai eszközök: 

a kommunikációs stratégia és taktikák meghatározásánál ugyanazok a szempontok érvényesülnek, mint az üzleti szféra esetében.



Civil szervezetek

A civil szféra a társadalomnak azt az innovatív rétegét alkotja, amely igen könnyen mozgósítható jó célok érdekében. Rendkívül rugalmas közösségről van szó, amelynél könnyű jól tematizált üzenetekkel célt érni. Kommunikációs célok: 

az INFO-NET a határon átnyúló regionális nonprofit kapcsolatok mozgató ereje, a hálózatok kezdeményezője;



az INFO-NET legyen a professzionális nonprofit szakmai munka háttér bázisa;



el kell érni, hogy a térségben működő civil szervezetek partnerként és szakmai munkájuk mentoraként tekintsenek a hálózatra.

Az üzenetek tartalma: 

az INFO-NET segítséget tud nyújtani a civil szférának forrásszervező munkájával, szakmai programjaival, képzéseivel;



az INFO-NET a határon átnyúló civil kapcsolatok generálója és mentora;



az INFO-NET a civil szakmai hálózatok kezdeményezője.

Stratégiai és taktikai eszközök : 

közvetlen találkozást lehetővé tévő fórumok szervezése;



saját kiadványok megjelentetése magyarul és szlovákul, valamint ezek terjesztése;



különböző, a tevékenységet támogató PR-programok szervezése;



INFO-NET-portál, ehhez kapcsolódóan:  biztosítani kell az Interneten az INFO-NET honlapjának elérési lehetőségét különböző térségfejlesztési, információs és integrációs portálokról;

78

 a kulcsinformációkat meg kell jelentetni az INFO-NET-ről;  biztosítani kell további szükséges vagy igényelt információk elérését, mind a nonprofit szférát érintő témákban (jogszabályok, támogatások, aktivitások stb.), mind az uniós vidékfejlesztési politikát illetően;  link-kapcsolatokat kell biztosítani a különböző partnerekhez, főként az EU-s tájékoztató hálózatokhoz;  promóciós anyagok, programinformációk eljuttatása az érdeklődők e-mail címére (levelezési, hírlevélküldési és faliújság-funkciók).

79

Forrásleltár 1. A tanulmány elkészítéséhez felhasznált stratégiai dokumentumok: Állásfoglalás: Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió tájékoztatási és kommunikációs stratégiájának végrehajtásáról (2004/2238(INI)) (OJ C 92E, 403–407. p.) http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=//EP//TEXT+TA+P6-TA-2005-0183+0+DOC+XML+V0//HU Közlemény: Communication from the Commission to The Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions on implementing the information and communication strategy for the European Union. (elfogadva: 2004. ápr. 20.) Stratégia/Strategy: Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions on an Information and Communication Strategy for the European Union (COM(2002) 350 final/2) (elfogadva: 2002. okt. 2.) Fehér Könyv: Fehér Könyv az európai kommunikációs politikáról (COM(2006) 35 végleges) (elfogadva: 2006. febr. 1.), 2. p. Partnerség: Partnerség az Európáról szóló kommunikációért (COM(2007) 568 végleges) (elfogadva: 2007. okt. 3.) Akcióterv: Communication to the Commission of 20 July 2005, "Action Plan to Improve Communicating Europe by the Commission" [SEC(2005) 985 final] (A Hivatalos Lapban nem jelent meg.) http://ec.europa.eu/dgs/communication/pdf/communication_com_en.pdf D-Terv: The Commission’s contribution to the period of reflection and beyond: Plan-D for Democracy, Dialogue and Debate (COM(2005) 494 final). (Kihirdetve: 2005. okt.13.)

2. Kapcsolódó jogi dokumentumok Határozat az Európai Unió tájékoztatási és kommunikációs politikájáról (elfogadva: 1998. máj. 14.; megjelent: OJ C 167, 1.6.1998, 230. p.) Resolution of 14 March 2001 on the information and communication strategy of the European Union. (OJ C 343, 185–6. p.) (elfogadva: 2001. márc. 14.)

80

1082/2006/EK rendelet (elfogadva: 2006. július 5.) (megjelent: OJ L 209/19) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/oj/2006/l_210/l_21020060731hu00190024.pdf A Tanács 814/2000/Ek rendelete a közös agrárpolitikára vonatkozó tájékoztatási tevékenységekről. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32000R0814:HU:HTML

3. Felhasznált európai uniós internetes források

http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/mag/13/strat_en.html (eurobarométer) http://www.europe-corse.org/display.asp?PAGEID=IPPResentation Az új Europe Direct információs hálózat: Európa egy lépésre Öntől. http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/05/152&format=PDF&age d=1&language=HU&guiLanguage=en.

4. Egyéb források E-régió (Emberi régió). Észak-magyarországi regionális információs társadalom stratégia. ÉM-RITS, ÉMRFT, 2005. 15. p. (letölthető: http://www.itforras.hu/engine.aspx?page=rits Fábián György: Európai parlamenti választások és választási rendszerek. Politikatudományi Szemle, 2005/2., 59–88. p. (különösen 75–76. p.); Koreny Ágnes: Az Európai Dokumentációs Központok az Európai Unióban és Magyarországon. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 48. évf. (2001) 9–10. sz. alapján. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1621&issue_id=28 Lelkes Gábor: Az európai parlamenti választások Szlovákiában 2004-ben. Társadalmi Szemle, 2004/3., 21–34. p

81