Az Imperium Romanum és az ókeresztények

GÁSPÁR DOROTTYA

Az Imperium Romanum és az ókeresztények Eszmék ütközése és találkozása

I. Bevezetés A 20. század t ö r t é n e l m e tele van sóhajjal, szenvedéssel, kínzással, em­ berirtással és ennek megfelelően vértanúsággal, amellyel kapcsolatban különböző vélekedéseket lehet olvasni, hallani akár még szakemberektől is. Némelyikük gyakran azonosítja D i o c l e t i a n u s t vagy általában a római császárokat Rákosival, Sztálinnal vagy épp Ceausescuval. Ókori holoca­ ustról beszélnek a keresztényekkel kapcsolatban, pedig az ilyen azonosí­ tás igen durva, igen sértő és igen félrevezető, még akkor is, ha tudatlan­ ságból ered. A t ö r t é n e l e m eseményei soha n e m vonatkoztathatók el az adott időszaktól és az adott területtől. H a a konkrét hátteret n e m ismer­ jük, könnyen ragadtatunk túlzásokra, könnyen j u t u n k helytelen követ­ keztetésekre; elhamarkodott ítéletek, avagy át n e m gondolt axiómák hir­ detőivé válhatunk. 1

A m a i kor embere 'üldözésen' többnyire kínzások, koncepciós perek végtelen sorozatát érti, amelyeket csak azért kell és kellett embereknek el­ viselniük, m e r t bizonyos eszme m e l l e t t híven k i t a r t o t t a k és kitartanak. H a m i s párhuzamok helyett ismerjünk meg hát valamit R ó m a gondol­ kodásából, eszméiből, eljárásából és az eseményeket színező körülmé­ nyekből!

II. Kereszténység és pogányság ] . Róma történelme a vallástörténet szemével, avagy az Imperium Romanum Nagy Sándorral kell kezdeni, aki b i r o d a l m i törekvésével a centrum létre­ hozásán, megvalósításán fáradozik. Rövid ideig sikere van, de a munkát végül R ó m a fejezi be. A z t is mondhatnánk, hogy R ó m a történelmi felada­ ta éppen ez: örök érvényűén létrehozni a c e n t r u m o t és szolgálni a. fényt a b i r o d a l o m n y u g a t i térfelén i s . A b i r o d a l o m m i n d népeiben, m i n d vallásában, m i n d földrajzi adottsá­ gaiban heterogén. A különbségeken azonban úrrá lesz Róma, hiszen tör­ t é n e l e m feletti eszmét követ, amely megnyilvánul a történelemben: az egység megvalósítása olyan rítussal, amely fényt hordoz, amely égi, amely szoláris - naptisztelő. 2

3

Ezért szemben áll m i n d e n olyan rítussal, amely t e l l u r i k u s - az anyaföldre irányul, vagy amely lunáris - holdtisztelő; jóllehet ezekkel k i is egészülhet.

4

Magában Rómában is különböző rítusok vannak jelen, s küzdelmük n y o m o n követ­ hető a történelemben. A) A mitikus királyság

5

kora

Romulus szoláris papkirály: pontifex és rex egy személyben. M i n t papnak, kezében van a tűz kultusza. Másrészt emberfeletti tulajdonságai vannak, amelyeket az alattvalók éreznek, ezért aztán engedelmeskednek. Feladata, hogy a f i z i k a i létben olyan életet képviseljen, amely túl v a n az immanencián. A m i t i k u s királyság korában a legfelső hatalmat n e m tekintették p o l i t i k a i hatalomnak: a rex szakrális lény, puszta léte a cent­ r u m , szimbóluma a Nap (Sol). A törvényt Isten adja neki. Lényegileg csak az tekinthe­ tő törvénynek, amit az Isten ad. A z ember által alkotott életszabály valójában nem le­ het törvény, még akkor sem, ha gyakorlati szempontból hasznos. Romulus mellett a társuralkodó T i t u s Tatius, a szabinok királya, t e l l u r i k u s . N u m a Pompilius szabin származású, lunáris. Bevezeti a holdnaptárt. A tűz őrzése és tisztelete a papkirály kezéből a Vesta-szüzekhez kerül. Tullus H o s t i l i u s született római: a hadi tudomány bevezetésével képviseli a férfi princípiumot, a patriarkális, a szoláris jelleget. N e m véletlen, hogy R ó m a erősen katonai arculata egész történelme folyamán szembetűnik. Társadalmi életében meghatározó a hősiesség, a hősben lévő erő és a hős tisztelete. Ezek lanyhulása, meggyengülése és hanyatlása maga után vonja R ó m a hanyatlását és bukását. Ancus M a r t i u s szintén szabin, N u m a unokája. Nagyapjához hasonló termé­ szet: gazdasági ügyekkel foglalkozik, ha ugyan ebben az időben egyáltalán beszélhe­ tünk gazdaságról. Tevékenységének lényege evilági, anyagi d o l g o k r a összpontosul. A z őt követő etruszk királyok - Tarquinius Priscus, Servius Tullius, Tarquinius Superbus - építkeznek. Róma patríciusai földművelők. A z etruszkok i p a r t űznek, „pénzt keres­ nek", ők alkotják aplebs rétegét, amely tellurikus, materiális természetű - szemben a szoláris patríciusokkal. így vált a köztársaság korában a patríciusok és plebejusok har­ ca az Ég és a Föld küzdelmévé. A Palatínus d o m b szoláris, az Aventinus domb lunáris. A Palatínuson Marsot, J u p i t e r t , Apollót tisztelik, az A v e n t i n u s a ktonikus kultuszok, Bona Dea, Carmenta tiszteletének helye. A kivonulás Szent Hegye az Aventinus d o m ­ bot j e l e n t i . A z etruszkok irtóztak a fénytől, tiszteltek m i n d e n t , a m i k t o n i k u s , t e l l u ­ rikus és lunáris. Vallásuk szempontjából fontosak azok a könyvek, amelyekről a róma­ iak úgy tudták, hogy természetfeletti eredetük van: Tages adta át nekik, aki alvilági démon. Jósaik, a haruspexek lunáris jellegűek: jeleket értelmeznek. M i n d e n t össze­ gezve az etruszk vallást pátosz, félelem és sötétség j e l l e m z i . 6

7

8

9

10

R ó m a - velük ellentétben - m i n d i g a szoláris o l d a l o n állt. A z impérium eredeti je­ lentése: a „parancs hatalma". Olyan parancsé, amely eredetileg se nem territoriális, se n e m hegemonikus. Ilyen tulajdonságai csak a későbbiekben lesznek. Éppígy a biro­ dalom n e m más, m i n t a metafizikai rend földi szimbóluma. A z impérium ebben az ere­ d e t i j e l e n t é s é b e n fejezi k i a római erkölcs, a mos maiorum lényegét, amely a hűség fides - és a becsületesség egysége, és magában foglalja az apajogot és a tűz tiszteletét. A z apajog, a páter familias joga a m a i szemlélő számára talán embertelennek tünteti fel 11

<3 gondolat

uándorútján

a római mentalitást, pedig csak kemény, szigorú, következetes, becsületes, hűséges, érzelmi kitörésektől és pátosztól mentes, fájdalmat tűrő, szilárd: magyarán a virtus férfiség - őrzője. M i n d i g szakrális, férfias és szoláris. Jogi megnyilatkozása ennek a szilárd erkölcsi magatartásnak a ius, fas, mos. A z impérium azt az igényt j e l e n t i , hogy m i n d e n ellenkező áramlattal szemben meg kell őrizni R ó m a ősi vallását, hiszen a társadalmi egységet soha n e m a lázadások vagy forradalmak veszélyeztetik, h a n e m az új és idegen eszmeáramlatok. A z ősi vallás azon­ ban a köztársaság ideje alatt m e g r o m l o t t . Helyreállításának feladatát Augustus kapja, az Istentől rendelt uralkodó. H a t a l m a - m i n t m i n d e n igazi h a t a l o m - metafizikai jel­ legű: dicsőség, középpontiság, szilárdság, béke és igazságosság j e l l e m z i . A királyi attribútumok közül a jogar a „világtengely". A m o z d u l a t l a n ülés a trónu­ son, ahogy ezt s z o b r o k o n látjuk, rítus és beavatás. A trónra emelés az istenné válást jelenti, ezt a mozzanatot őrzi például Dionysos mítosza. A beavatás n e m más, m i n t a profán térből a szent térbe jutás: látható jele a megkoronázás. A korona igazolja, hogy a kiválasztott már legyőzte az alsóbbrendű erőket. N y u g a l m a szilárdság: belső békéjé­ ből és derűjéből fakad. Ez adja azt a felsőbbrendűséget, amely előtt az alattvaló önként meghajol, és amely az uralkodót képessé teszi a parancsolásra, méghozzá az igazságos­ ság s z e r i n t i parancsolásra. A z igazságosság lényege, hogy m i n d e n k i a maga helyén van, adottságainak megfelelő feladatot lát el. Ezért - az igazságosság jegyében - a pap­ király létrehozza a kasztokat és őrzi az Istentől kapott törvényt, amelynek megsértése sacrilegium. A z uralkodót érintő sértés és lázadás pedig vallási eltévelyedés. A császár­ korban ezért nevezhették a keresztényeket „hitetleneknek". A gömb, amelyet Sol ad át az uralkodónak, nem egyszerűen országalma, n e m pusz­ tán u r a l m i vagy h a t a l m i szimbólum, hanem a Kozmosz maga. Jelenti az isteni teljes­ séget, a harmóniát, a rendet, szimbolizálja a birodalom rendjét, jelzi, hogy az uralkodó győzött a sötétség, az alvilág erői fölött. Ezért áll a római császár glóbuszán Victoria. H a mindezeket végiggondoljuk, megértjük a SOL I N V I C T U S - a „Legyőzhetetlen Nap" kitüntető jelzőt. A köztársasági R ó m a az Imperiumot teszi tönkre, és vele együtt m i n d e n t , a m i az Im­ perium vonzata. A z isten, akit legfőképpen tisztelt Róma, Iupiter Capitolinus: nincs genealógiája, épp ezért nincs materiális m íto s z a sem. R ó m a jósai az augurok, szoláris karakterűek. Ezek a j ó s o k n e m a jelek értelmezésé­ vel foglalkoznak, h a n e m előállítják a jóslatot. Nevük az augeo igéből származik, azt je­ l e n t i : növelek. A z „Augur... eredetileg a növelni tudás karizmatikus képességét jelen­ tette, egy mágikus potenciát, mely csak később perszonifikálódott..." A z augur által előállított jelenség az augurium, e szó pedig az alábbi kifejezésekkel függ össze: auctor, auctoritas, augustus. A történelem szempontjából a legfontosabb A U G U S T U S : Istentől rendelt uralkodó, a m i n t ezt fönt már láttuk. Uralmát kapta, méghozzá szoláris iste­ nektől: n e m véletlen Mars tiszteletének hangsúlyozása. Uralkodását m i n t a második aranykort emlegetik a római a u k t o r o k . A Pax Romana az az eszme és állapot, amelyben megvalósul az egység. Egység a területi nagyságban, m e r t a mos maiorum m i n d e n k i r e nézve érvényes etikai kódex volt. Egység a különböző népek felett, amely azt a tanú12

ságtételt j e l e n t i , amelyet afides-wl tettek. Egység a vallási sokféleségben, amely Iupiter Capitolinus tiszteletét jelenti. így emelte fel R ó m a Nyugat c e n t r u m a i t a szoláris világ­ ba, amely által beteljesült R ó m a hivatása. A fides a népet a császár iránti hűségre kö­ telezte, a császárt pedig arra, hogy közvetítő legyen Isten és alattvalói között, akiknek jólétéről g o n d o s k o d n i a k e l l . E természetfeletti kötelék szimbóluma Victoria, akinek szobra a szenátusban állt, előtte esküdtek a szenátorok. Victoria m e g s z e m é l y e s í t e t t e a diadalmas erőket; megújításukat a játékok, azaz a ludus-ok szolgálták. Ezért kellett még a keresztény szimpatizáns császároknak is meg­ rendezni a játékokat: rítust követtek, amely a játékhoz kötődő m i s z t i k u s erőben része­ sítette őket. A győztes aztán isteni jelleggel felruházva jelent meg, s „örökkön örökké" felkiáltással éljenezték. Victoria - Niké a győzelem, a lélek győzelme a test felett. (Ez a gondolat tér vissza a vértanúknál.) így érthető meg Victoria kultusza, és az is, m i l y e n súlyos döntés volt, amikor Nagy Theodosius idejében az istennő szobrát eltávolították a szenátusból. R ó m a hivatástudata legalább olyan erős, m i n t a zsidóságé. E hivatástudat jegyében kemény, sőt - ha a sors úgy hozta - kegyetlen volt. Mégis azt kell m o n d a n i , hogy o t t és akkor elsősorban a hivatáshoz való hűség volt tette. így lett hősies, szoláris, férfias, a virtus b e t e l j e s í t ő j e . N e m lehet, n e m szabad ítélkezni sem R ó m a t e t t e i fölött, sem pedig a történelem más eseményei fölött. A „ne ítélj" nemcsak horizontálisan, hanem vertikálisan is igaz és teljesítendő. így vált R ó m a történelem feletti szimbólummá: Roma Aeterna, a c e n t r u m , az egység szimbóluma. A k i pedig a c e n t r u m ellen harcol - így vagy úgy - , az bomlasztani akar, és bomlaszt is. A z ókori R ó m a mentalitásával szólva: sötét, alvilági törekvései vannak. így g o n d o l k o d v a megosztást j e l e n t Constatinopolis megalapítása. Másrészt - a Pax Romana szempontjából nézve - a Kr. utáni 3. század nemcsak azért vészterhes, m e r t a császárok rövid ideig uralkodtak, hanem mindenekelőtt azért, m e r t n e m R ó m á b a n tartották székhelyüket, és n e m isteni kiválasztás alapján kerültek trón­ ra, h a n e m a fegyelmezetlenné vált katonaság akaratából. 13

A m i t n e m szeret Róma, az a lágyság, a pátosz, az enerváltság, az észérvekkel le n e m küzdhető makacsság. E tulajdonságokat nemcsak az életben, de a vallásban sem tűrte. Kitartóan küzdött ellenük, m i n t azt a különböző népekkel való kapcsolata mutatja. B) Róma és az etruszkok viszonya A t ö r t é n e l m i események nagy ellentétről tanúskodnak. R ó m a erőszaktól sem riad vissza annak érdekében, hogy az etruszkok hagyományait, nyelvét eltörölje. Ez az erő­ szak n e m önkényes; annak tudatában történik, hogy az etruszkok a sötétséget szolgál­ ják, míg R ó m a a fényt hordozza. A z etruszkok centrumai az alvilág középpontjai, míg R ó m a c e n t r u m a a Lapis Niger. 14

C) Róma és más vallások, népek a) P u n o k V o l t egy másik nép, a m e l l y e l R ó m a kitartóan küzdött, ez pedig a p u n . Városának, Karthágónak az elpusztítása vetett véget a harcnak. A p u n o k - az e t r u s z k o k h o z ha-

J a gondolat

uándorútján

sonlóan - a lunáris oldalt képviselték. Dido királynő a hőst, a héroszt, Aeneast felada­ tának és hivatásának teljesítésétől el akarta téríteni. E törekvése vért kívánt. Karthágó eleste azonban az alvilági misztériumok feletti győzelmet is jelentette. Ezért történt és történhetett meg a „nagy kegyetlenség", a város elpusztítása; és ezért volt engesztel­ hetetlen ellentét Karthágó és R ó m a között. b) Bacchanáliák Bár közismert R ó m a türelme a különféle vallások iránt, mégis azt tapasztaljuk, hogy e téren is vannak kivételek; ilyenek a bacchanáliák. Kr. e. 186-ban rendeletet adtak k i a bacchanáliák e l l e n : R ó m á t ó l ugyanis idegen m i n d e n olyan rítus, amely érzelmi megnyilatkozással, érzelmi kitöréssel jár. A z o r g i a jellegzetesen ilyen. A z e x t a t i k u s állapot idegen a római mentalitástól, amely katonai fegyelemhez szokott. A fegyelem pedig a cselekvés aszkézise. Közismert a római hadseregben uralkodó keménység és szigor. 15

c) Filozófusok Első hallásra talán érthetetlennek tűnik, hogy R ó m a időről időre kiűzi a filozófuso­ kat. N e m műveletlenségből és barbárságból teszi, hanem azért, m e r t vannak o l y a n filozófusok, akik a lunáris, t e l l u r i k u s és alvilági k u l t u s z o k a t hirdetik: csupán ezeket űzi k i . Például ide t a r t o z o t t a pythagoreus iskola és m i n d e n olyan irányzat, a m e l y i k a reinkarnációt h i r d e t t e : t u d j u k , hogy ez a h i t t e l l u r i k u s és alvilági k u l t u s z o k b a n van jelen. Ne felejtsük el, hogy R ó m a rosszabb dolognak tartotta a felforgató eszmék h i r ­ detését, m i n t a lázadást. d) A z i t a l i k u s o k és a provinciák népei R ó m a egyik legsúlyosabb kérdése, hogy megadja-e n e k i k a polgárjogot. A h h o z a vallási felfogáshoz, amelyet R ó m a magáénak vall, hozzátartozik a kaszt ismerete. A z arisztokraták vagy optimaták megjelölés egyszerűen azt fejezi k i , hogy a „legjobbak". A z arisztos, optimus j e l z ő a „jó" melléknév felsőfoka. Cato világosan t u d t u n k r a adja, hogy k i az igazi optimata: a megbízható, hazája érdekében önfeláldozó, szilárd j e l l e m . Szellemi, l e l k i szempontból nagy: n e k i kell kormányozni, h i v a t a l t viselni. R ó m a úgy vélte, hogy a polgárjog kiterjesztése a vezető kaszt felhígulását, erkölcsi magatartásá­ nak, szigorú fegyelmének romlását eredményezheti. Eredményezte is. Ugyanebből a megfontolásból tiltották a patríciusok és a plebejusok közti házasságot is. M é g elvi szinten sem vallották, hogy bárki bármilyen feladat elvégzésére alkalmas. A dekadencia jelének tartották a Lex Canuleia de conubio döntését Kr. e. 445-ben, hogy t u d n i i l l i k ple­ bejusok és patríciusok házasodhatnak egymással; vagy Caracalla döntését, a C o n s t i t u t i o A n t o n i n i a n a kibocsátását Kr. u . 212-ben, amely a b i r o d a l o m m i n d e n lakójának megadta a polgárjogot. Ezt megelőzően katonáskodás révén lehetett leginkább polgár­ joghoz j u t n i . A k i becsületesen kitöltötte szolgálati idejét, az a honesta missio bizony­ ságával polgárjogot kapott. E katonai szolgálat a maga szigorával beavatási rítusnak is tekinthető, amelynek véghezvitele jogosan emeli a jelöltet a beavatottak sorába. 16

17

e) Keletről jövő vallások és misztériumok R ó m a i s m e r t e az iniciációt m i n t az átmenet aktusát. De n e m kedvelt semmiféle o l y a n rítust, amely a N a g y Anyát m i n t t e l l u r i k u s istennőt tisztelte. A meghaló és szenvedő istenség szintén n e m tartozott kedveltjei közé, m e r t távol állt tőle a szenve-

dés pátosza éppúgy, m i n t a részvétnyilvánító magatartás bárki szenvedésével kapcso­ latban. N e m véletlen, hogy épp M i t h r a s k u l t u s z a terjedt el a leginkább, amelyben nincs szenvedő és meghaló istenség. A keleti vallások üdvtanát R ó m a nehezen viselte el. Saját vallásának - a m a i érte­ l e m b e n véve - nincs üdvtana. D) Tanulság R ó m a ellenérzése az alábbi esetekben bármely vallással szemben megnyilvánul: - H a bárki számára hozzáférhető, tehát n e m i s m e r i a társadalmi tagozódást. - H a üdvözülést h i r d e t abban a formában, ahogy m i is értjük. - H a érzelmi megnyilvánulásai vannak - például: szenvedés magasztalása, szeretet hir­ detése - főleg érzelmi töltettel, eksztatikus állapot a rituáléban. - H a a beavatást n e m kemény felkészüléssel csinálja végig a mystes, hanem azt csu­ pán érzelmi átéléssel helyettesíti. M i n t h o g y a keletről érkező vallások legtöbbje tartalmazza ezt vagy azt a kifogásol­ ható pontot, gyanakodva t e k i n t e t t e k rájuk, jóllehet egyiket sem utasították el teljesen. E) Róma és a keresztények Nézzük római szemmel a keresztényeket! A vallás középpontjában egy bizonyos „ C h r e s t u s " (Jézus Krisztus) áll, aki szenved, meghal, föltámad. H i r d e t i a bűnbocsánatot, a kiengesztelést és a kiengesztelődést, az üdvösséget. F ő paranccsá a szeretetet teszi, t i s z t e l i az Anyát. Tanításában m i n d e n k i ugyanúgy részesülhet. Követőinek pátosza elviselhetetlen, főleg, a m i k o r a mártírom­ ság utáni vágyuk j u t kifejezésre. A vértanúk kitartása makacsság, m e r t n e m lehet velük észérvekkel beszélni. Ezt a magatartást a fokozott érzelem megnyilvánulásának lehet tartani. Afides-t a keresztények n e m tartották meg. És nézzük keresztény szemmel a rómaiakat! 18

A b i r o d a l o m érdekében, ennek eszménye és fönntartása érdekében valóban kímélet­ lenül i r t o t t a k k i embert, várost, kultúrát, írást és bármit, jóllehet az Imperium, a pa­ rancs h a t a l m a birtokában, i s t e n i erejük tudatában meg kellett v o l n a őrizniük „szent n y u g a l m u k a t " , azt a m o z d u l a t l a n fönséget, amely tettek nélkül nyűgöz le. Egyúttal azonban olyan jelenséget tapasztalunk, amely számtalanszor ismétlődik a történelem folyamán. Arról van szó, hogy n e m azonos a meggyőződéshez való ragaszkodás és a meggyőződésből fakadó tett. A z előbbi mindenképpen tiszteletreméltó, az utóbbi már kelthet vegyes érzelmeket. ítéletünk alá azonban n e m tartozhat, m e r t n e m t u d j u k a maga valóságában, megfelelően és helyesen megítélni. Ahogy az egyes ember utólag sokkal világosabban látja egy korábbi konfliktushelyzet lehető legjobb megoldásának lehetőségét, úgy egy közösséggel is ugyanez a helyzet. Csakhogy amíg az egyes em­ ber a tulajdon helyzetében teljesen ismeri a meggyőződéséből fakadó valamennyi szem­ pontját, amely döntését és cselekedetét létrehozta, addig ugyanezt n e m mondhatja el magáról az a történész, aki t ö b b évszázad távlatából megkísérli a különböző helyze­ teket rekonstruálni, megérteni és leírni. 19

20

Egy keresztény szemlélő további észrevétele, hogy a rómaiak megvetették és lenézték

\SL gondolat

uándorútján

a szenvedés pátoszát és magasztalását. Jézus Krisztus szenvedése n e m volt patetikus, h a n e m nyugodt, hangtalan, férfias, ahogy ezt egy római a szenvedőtől elvárta. Birto­ kában volt annak a „szent nyugalomnak", amely lenyűgöz, amely n e m ismer sem láza­ dást, sem tiltakozást, még az igazságtalanság esetében sem; annak a „szent nyugalom­ nak", amely n e m ismer olyan fegyvert, amely vért fakaszt és életet o l t . Ez a nyugalom p e d i g messze több, m i n t a parancs hatalma. így lehet megérteni O r i g e n é s z intését, hogy t u d n i i l l i k keresztény ember n e m lehet katona. A keresztény ember miles Christi, akinek fegyverei n e m emberkéz alkotásai. Csakhogy a rómaiaknak fogalmuk sem volt a kereszténység lényegéről, J é z u s Krisztus szenvedésének lényegéről. I t t kezdődött a félreértés. Egy következő észrevétel a keresztséghez kapcsolódik. A rómaiak a beavatáshoz hasonlíthatják, amely a profán világból a megszentelt világba viszi a beavatottat. A keresztség azonban sokkal több ennél. Isten gyermekévé és Isten országának örökösévé teszi a megkereszteltet, amelyet csak akkor nyer el, ha mindvégig k i t a r t . Pogány mó­ d o n szólva, azt lehet m o n d a n i , hogy a keresztség a beavatás kezdete, a teljes beavatás­ hoz az egész élet szükséges. E pogány hasonlat viszont megmutatja a kereszténység „kasztjait", amelyek n e m az evilági vagyonnak, születésnek, státusnak megfelelően épülnek fel, hanem túlvilágiak. A megszentelődési szándék erejében, komolyságában van a különbség. Potenciálisan m i n d e n k i előtt nyitva áll a kereszténnyé válás lehető­ s é g e , de „beavatott" csak az lesz, aki mindvégig k i t a r t , és végigcsinálja a „beava­ tást". Csupán így nyerheti el a dicsőség koronáját: azét a dicsőségét, amely n e m más, m i n t az Istennek színről színre való látása. 21

22

Ez a gondolkozásmód egy rómaitól teljesen idegen. N e m is igazán v o l t róla fogalma, így a félreértések csak fokozódhattak. Mégis azt kell mondanunk, hogy a kezdeti, tra­ gikus nehézségek időszakában a tévedések is előkészítették a letisztulást, a kibonta­ kozást. R ó m a valóban teljesítette hivatását, hiszen hódításai révén j u t h a t o t t el a kereszténység egészen a föld határáig. Róma - hivatása teljesítése közben - érlelte az idők teljességét és előkészítette az Úr útját. 23

2. Eszmék harca A) Keresztények, zsidók és pogányok E hármas kapcsolat jobban megérteti velünk azokat a körülményeket, amelyek az „ül­ dözéseknél" közrejátszottak. Ugyancsak tisztábban láthatunk, ha Az apostolok cseleke­ deteit is, m i n t első egyháztörténelmi művet, felhasználjuk. A u g u s t u s uralkodásának első felében különböző kedvezményekben részesítette a zsidókat. E szimpátiája uralkodásának vége felé csökkenni látszik, a kedvezmények azonban megmaradtak. Eleinte a rómaiak a keresztényeket zsidó szektának vélték. N e m tettek túl nagy különbséget a két vallás között, valójában n e m is igazán tudták, k i k a keresztények, m i t tanítanak. Csak abban voltak biztosak, hogy e tanítás a zsidók­ nál, Júdeában keletkezett. A zsidó vallás licita volt, tehát, ha a zsidók n e m igyekeznek a rómaiak tudtára adni olyan nagyon sietve a különbséget, a keresztények hosszabb időn át maradhattak v o l n a n y u g a l o m b a n a religio licita árnyékában. Kezdetben j ó ­ i n d u l a t m u t a t k o z o t t m e g a keresztényekkel szemben is. Tiberius J é z u s K r i s z t u s t az 24

25

26

27

i s t e n e k közé akarta s o r o l n i . A z ő uralkodása idejében történt a keresztrefeszítés. U g y a n a k k o r Tiberius igen szigorúan kívánt eljárni a zsidókkal. K é s ő b b Claudius Alexandriából tiltja k i őket. 1920-ban találtak egy levelet (Londoner Papyrus 1912), amely válasz az Alexandriából érkező zsidó delegáció panaszaira. Ebben a levélben a császár megtiltja a zsidóknak, hogy Szíriából, Egyiptomból Alexandriába költözzenek. Engedetlenségük esetén a császár arra kényszerülne, hogy m i n d e n eszközzel ellenük f o r d u l j o n , m e r t a zsidók az egész világon ugyanazt a járványt m o z d í t a n á k elő {Pap. Lond. 1912, 9 8 - 1 0 0 . o . ) . A császár tilalmának okát illetően eltérnek a vélemények. Van olyan nézet, hogy a keresztények is érintettek. A másik vélemény elégséges indokot lát a zsidók Alexandriában tanúsított magatartásában, ugyanis az o t t élő görög lakos­ sággal állandó összetűzésük v o l t , amely véres verekedésekké fajult. A z ilyen helyzet rendbontásnak számított. Suetonius szerint Claudius Rómából is k i t i l t j a a zsidókat, m e r t egy bizonyos Chrestos m i a t t állandóan harcban álltak egymással. A rendelkezés n e m érintette a pogányokból l e t t keresztényeket, inkább csak azt bizonyítja, hogy a zsidók n e m nézték j ó szemmel az új vallás követőit. A z ilyen és ehhez hasonló nyug­ talanságok mindenesetre felhívták a rómaiak figyelmét a keresztényekre. Ismert tény, hogy N e r o felesége, Poppaea, szoros kapcsolatban állott zsidókkal és prozelitákkal. Másrészt az is köztudott, hogy a római tűzvész után Nero éppen a keresztényeket tette b ű n b a k o k k á . A z egykori Saul, m i n t Pál a következőképpen j e l l e m z i népét: „...Ezek m e g ö l t é k az Úr Jézust, ugyanúgy, m i n t a prófétákat, üldöztek m i n k e t is; n e m kedve­ sek Isten előtt, és ellenségei m i n d e n embernek..." Általában kevéssé ismert, hogy a H a d r i a n u s idejében kitört m á s o d i k zsidó felkelést véres keresztényüldözés kísérte. E k k o r zsidók üldöztek keresztényeket, zsidók kínoztak keresztényeket, n e m pedig a rómaiak. 28

29

20

31

32

33

34

35

A római császárok általában akkor intézkedtek, ha az intézkedést v a l a m i szükséges­ sé tette, és akkor léptek fel keményen, ha engedetlenségről, rendbontásról volt szó. A megállás nélküli nyugtalanság pedig rendbontásnak számított. Továbbá a rómaiak nem viselték el a már-már hamisságba átcsapó körmönfontságot, sem pedig a körmönfont kérdéseket, m i n t például: „Szabad-e adót fizetni a császárnak?". A kérdésre adott vá­ lasz tömören fogalmazza meg azt a magatartásformát, amelyet az alattvaló a császár­ nak megadni köteles, még akkor is, ha az alattvaló éppen zsidó. A római embernek is m e g v o l t erre a maga erkölcsi, vallási, társadalmi előírása, a m e l y n e k alapja a pietas. Pietas az istenekkel, a császárral és embertársaival szemben. Lényege az engedelmesség és a tisztelet. A z engedetlenség a természet törvényeivel ellenkezett. A k i engedetlen volt, csak tulajdon halála által t u d t a e vétket lemosni. A császárral szembeni engedel­ m e s s é g az áldozatbemutatást is előírta, amely áldozatot n e m a n n y i r a n e k i , m i n t i n ­ kább érte -pro salute et incolumitate (üdvéért és jólétéért) - kellett b e m u t a t n i . A napi gyakorlat azonban számos f i n o m különbséget e l m o s o t t . A z t viszont birodalomszerte m i n d e n k i megtanulta, t u d t a és vallotta, hogy az áldozatot be k e l l m u t a t n i az előírt rítusnak megfelelően, nem, m e r t a császár elvárja, hanem m e r t tőle függ a népek és a b i r o d a l o m üdve és j ó l é t e . A z i l y e n áldozatokat szívesen mutatták be az alattvalók. S az is fontos szempont volt, hogy a k u l t u s z az egységes társadalom és a társadalmilag egységes vallás megnyilvánulását képezte. 36

37

38

így jobban megértjük, miért számított a rómaiak szemében akkora véteknek, h o g y a keresztények megtagadták az áldozatbemutatást: e magatartás egyrészt engedetlen­ ség az uralkodóval szemben; másrészt az egység bomlasztása, így bűn az embertárssal, a társadalommal szemben; v a l a m i n t istenek elleni sértés, azaz meggyalázása a pietasnak, megzavarása a pax deorumnak. Jézus Krisztus útbaigazítása n e m azt mondja, hogy adjatok meg m i n d e n t a császár­ nak, a m i t csak elvár, h a n e m azt, hogy adjátok meg neki, a m i az övé. Némelyik császár elfelejtette, hogy hatalmát kapta, mintegy istenné tette magát; ez azonban magától értetődő és jogos dolog v o l t abban a római világban, amelyben élt. Lehet ugyan, hogy így egy keresztény s z e m é b e n bálvánnyá vált, de ezt k i m o n d a n i felettébb nagy sértés volt, n e m annyira a császár személyét illetően, m i n t inkább a rómaiak vallásos menta­ litását t e k i n t v e . És v a l l j u k be: n e m volt igazán keresztényhez méltó cselekedet. Már csak azért sem, m e r t a m e g t é r ő keresztény korábban engedelmes alattvalója v o l t az isteni augustusoknak. H a megtérésével valóban rádöbbent v o l n a az igazságra, akkor első cselekedete n e m a sértegetés lett v o l n a . N e m beszélve arról a tényről, hogy a birodalomnak továbbra is a császár volt a feje. Sőt, még a keresztény szimpatizáns csá­ szárok idejében is csak a császár volt a birodalom feje. 39

40

A pogány R ó m a császárai nagy járványok, természeti katasztrófák idején elrendelték, hogy a birodalom lakossága áldozatok bemutatásával, az ősi vallás erejével és mértéké­ vel forduljon az istenekhez. A sokat gyalázott pogány R ó m a császárai tudták, hogy bármely nehézségen csak egységes és a b i r o d a l o m v a l a m e n n y i népe által elfogadott tekintély segítségével képesek úrrá lenni. Bár R ó m a - fennállása folyamán - m i n d i g törekedett a társadalmi egységre, katasztrófák idején még inkább az egyetlen megoldás­ nak tekintette az egységet és az istenek tekintélyét. Ilyen válságos időkben az áldozat­ bemutatás kötelezettsége a keresztényeket is érintette. így állt elő az a paradox helyzet, hogy a „legvallásosabb" császárok lettek az igazán „keresztényüldözők". A pogány R ó m a erkölcsi parancsa minden korszakban úgy hangzott, hogy tegyük ugyanazt, a m i t őseink, csak j o b b a n . Lehet, hogy m a is t a n u l h a t u n k belőle? B) Keresztények és pogányok a) Ellentétek, elvek, különbségek Van ellentét köztük, amely fokozatosan alakult k i : hiszen akik egymás m e l l e t t éltek korábban, azok továbbra is egymás mellett éltek, akkor is, ha valamelyikük időközben megkeresztelkedett. A rabszolga végezte a maga dolgát, m i n t ahogy a matróna is fel­ ügyelt háza népére. A keresztények között mindenféle rangú, állapotú ember előfor­ d u l t , m i n t ahogy a pogányok között is. így a szemben álló felek mindegyike heterogén társaságot alkotott m i n d társadalmi helyzetét, m i n d népi hovatartozását, m i n d foglal­ kozását, m i n d korábbi vallását tekintve. Egyvalami azonban összekötötte őket, ez pedig Sol Invictus k u l t u s z a . Ezt a keresztények sem utasították el. Másrészt a keresztények - ha belülről nézzük őket - tanításuk szerint sem egységesek: az eretnekségek megje­ lenése a tanbeli különbséget tükrözi. A rómaiak viszont n e m tettek különbséget eret­ nek és igazhitű keresztények között, legalábbis az első három évszázadban nem. Dioc41

42

QQ.

letianusig három jelentősebb eretnekség hódított teret, nevezetesen a marcionizmus, a m o n t a n i z m u s és a m a n i c h e i z m u s . Ezek m i n d hozzájárultak a heterogenitáshoz, mert követőiktől más magatartást kívántak, m i n t amely az ortodoxokat jellemezte. A bálványromboló, a kihallgatás során sértően viselkedő keresztények valószínűleg eret­ nekek voltak, vélhetőleg montanisták. Később zsinati határozattal k i is zárták őket az egyház mártírjai közül. A provokatív magatartás amúgy lunáris tett, amely i t t már öncélúan ütközött a hagyományos római gondolkodással. 43

A m a n i c h e u s o k eszméikkel és térítő tevékenységükkel később arra késztették a Római B i r o d a l o m császárát, hogy külön is lépjen fel idegen tanításuk ellen. A z ellen­ szenvet növelte az a tény, hogy M a n i épp a k k o r működött Perzsiában, a m i k o r Valerianus császár perzsa fogságba esett. D i o c l e t i a n u s manicheusok ellen h o z o t t rende­ letének alapgondolata, hogy m i n d e n felforgató eszme tilos: az új eszme n e m fordulhat a régi h i t e l l e n . 44

A pogányság heterogenitása n e m igényel bizonyítást. A Római Birodalom sok népet foglal magába, p l . kelták, szírek, görögök stb. E népek m i n d különböztek egymástól, m i n d e g y i k n e k megvolt a saját vallásgyakorlata. De abban egyek voltak, hogy alkalmaz­ kodtak a társadalmilag egységes illemkódexhez, s m i n d i g ellenszenvet éreztek, a m i k o r úgy látták, hogy valaki vagy valami a társadalmi egységet bomlasztja. Ezért a kereszté­ nyeket nemcsak a hivatalos üldözés, h a n e m az utcai lincselés is fenyegette, hiszen viselkedésük időről időre a társadalmi r e n d megbontásának látszott vagy valóban az volt. A heterogenitást fokozták a filozófusok és a filozófusiskolák, akik véleményüket n e m titkolták, akár szimpatizáltak az új eszmével, akár n e m . E vegyes társaságot a rómaiak - szigorú hierarchiát tartva - humiliores és honestiores megjelöléssel osztották két nagy kategóriára. N e m kell azonban előítélettel fogadnunk a hierarchikus rendet, hiszen elsősorban azt a célt szolgálta, hogy m i n d e n k i találja meg a helyét és a törvény védelmét a társadalomban. E római rend n e m jelentett otromba elnyomást, ahogy erről a kutatók egy része nyilatkozott, és ahogy erről még tankönyvekben is lehetett olvas­ n i . Inkább olyan rend volt, amelyben az emberek jól érezték magukat, ezért maguk is ügyeltek a fenntartására. így f o r d u l h a t o t t elő, hogy az utca embere t i l t a k o z o t t a ke­ resztény magatartás ellen. Következésképp, fel k e l l tennünk azt a kérdést: kereszté­ nyek üldözéséről beszéljünk-e vagy inkább a rendbontók elleni föllépésről? 4 5

A 2 0 . századi ember - sokszor t u l a j d o n tapasztalatai m i a t t - nehezen t u d elvonat­ k o z t a t n i az üldözés brutális felfogásától. A R ó m a i Birodalomban azonban másról volt szó, hiszen az I m p e r i u m a legválságosabb időszakban sem szakított nagy múltú j o g ­ rendjével. A császár a Pater Patriae, aki e titulusával már azt is érzékelteti, hogy n e m a t e r r o r t képviseli, hanem alattvalóinak atyja; aki többnyire csak akkor intézkedik, ha kényszerítő szükség áll elő, a m i k o r keresnie k e l l a legjobb megoldást. Jogi irányító szerepét a császár elsősorban a rescriptum és a constitutio útján gyakorolta. A z első vá­ lasz a császárhoz érkezett vitás kérdésben. A második az egész b i r o d a l o m r a nézve ér­ vényes rendelet. A köztársaság korában a senatus consultumok a senatus j o g i véleményét mondták k i . Hatályukat - amennyiben használhatónak bizonyultak - a principatus ide­ j é b e n is megőrizték. Az intézkedések másik köztársaság k o r i formája az edictum, m i n 46

47

denekelőtt a praetor edictuma. A z edictum is megmarad a császárkorban: a princeps azon rendelete, amely érvényét veszti akkor, ha kibocsátójának uralkodása véget ér. Had­ rianus császár összeíratta P Salvius Iulianus jogtudóssal azokat a korábbi rendelkezé­ seket, amelyek folyamatosan érvényben maradtak. így állt elő az a jogszabálygyűjte­ mény, amelyet Edictum perpetuumnak nevezünk. 48

A keresztényekkel szembeni hivatalos föllépés azon alapult, hogy olyan vallást kö­ vetnek, amely nincs elismerve és nincs engedélyezve: vagyis a religio externa és a religio illicita státusba sorolható. I l y e n alapon hoztak szenátusi határozatot a bacchanáliák ellen Kr. e. 186-ban vagy intézkedést a druidák ellen a császárkorban. A rómaiak ide­ genkedtek az idegen istenektől. A k k o r fogadtak be ismeretlen isteneket, ha előbb meg­ győződtek arról, hogy n e m „ellenségesek" Rómával szemben. A religio illicita megfelelő j o g i alap volt a tiltáshoz. A kereszténység elismert vallás, azaz religio licita 31 l - b e n lett a b i r o d a l o m egynegyedében, a m i k o r Galerius így döntött. 49

50

b) A m i n d e n n a p i élet problémái M a , a m i k o r megkíséreljük a történelmi eseményeket a lehető leghívebben leírni, a rendeleteket, zsinati határozatokat igen fontos forrásnak tekintjük. De gyakran elfe­ ledkezünk arról, hogy a rendeleteket nem öncélúan hozták, hanem mert szükség volt rájuk: a m i n d e n n a p i élet diktálta, hogy m i k o r m i l y e n ügyet oldjanak meg ahhoz, hogy az élet békésen folytatódjék akár a világban, akár az egyházban. A mai olvasó számára szép számmal akad olyan zsinati határozat, amely i t t és most érthetetlen vagy értel­ m e t l e n n e k tűnik; de ilyen voltában is jelzi azokat a nehézségeket, amelyekkel szembe kellett néznie mindazoknak, akik kereszténnyé lettek. A pogányság önmagában n e m j ó és n e m rossz, h a n e m kultúra, szokás, szokásjog, felfogás, mentalitás, életstílus, magatartásforma, művészet stb. A z ókori ember egészen másképp élt, m i n t a m a i . A m a i ember a kultúrát - m o n d j u k így - szabad idejében műveli, míg az ókori ember a m i n d e n n a p j a i b a n élte. Ezért a kultúra sajátja v o l t m i n d világi vonatkozásban, m i n d vallásában. A művészet n e m az önmagát túlbecsülő, m i n d e n k i t lenéző elit tulajdona, h a n e m m i n d e n emberé, aki a maga feladatát művészi szinten végzi el. A feladatokat pedig n e m is i l l e t t másképp végezni, m i n t művészi szinten. Ez ugyan időbe telt, de h i ­ szen senki n e m sietett, m e r t n e m a fogyasztás volt a cél, hanem az élet élése, amelyhez hozzátartoztak a vallási ünnepek szünnapjaikkal együtt. Ilyenkor a rítust a maga teljes komolyságában együtt végezték el, úgy is mondhatnánk, a rítust is művészi s z i n t e n teljesítették. M i n d e n k o r adott v o l t egy szimbólumrendszer, amely érthetővé és vilá­ gossá tette az utca embere számára, m i t ábrázol a freskó, m i t ábrázol a mozaik vagy épp az épületek díszítése. A művészet n e m önkifejezés volt, hanem az Isten dolgainak, a vallásos mentalitásnak a megjelenítése, következésképpen világos és érthető lehetett a vallásos emberek számára. S m i n t h o g y az istentelenség volt a kivételes és a vallásos­ ság az általános, az emberek általában jól megértették, a m i t a művészet ábrázolt. Ez a korszak n e m becsülte túl az írásbeliséget, mert tudta, hogy a kép több, jobb, egyértel­ m ű b b . Másrészt a művészet n e m korlátozódott a képzőművészetre. Egy étel elkészí­ tése ugyanúgy lehetett művészi, m i n t egy m o z a i k elkészítése. Sőt, az étel csak akkor v o l t igazi és fogyasztásra méltó, ha művészi módon készült. M i n d e n n a p i szinten úgy 51

52

fogalmazhatnánk, h o g y az ókor e m b e r é n e k v o l t igénye azzal a munkával szemben, amit végzett: hivatásának t e k i n t e t t e . M i n d e n k i értett valamihez, m i n d e n k i másban tűnt k i , ezért m i n d e n k i n e k megvolt a helye. A z embernek n e m kellett a másikat lenéz­ ni ahhoz, hogy saját magát nagynak titulálhassa. V a l a m i l y e n szempontból m i n d e n k i művész v o l t . Említettük már, hogy a művészet és a vallás az élet m i n d e n területén összefonódott. A kocsihajtó, aki a c i r k u s z i játékokban virtuózként versenyez, egyszersmind pogány szertartást végez, h i s z e n a kocsik körbeforgása a c i k l i k u s idő évenkénti megújulását szolgálja. Tehát egy kereszténnyé váló ember, aki pogányként nevelődött, válaszút elé került, annak megfelelően, hogy m i l y e n helyet foglalt el a világban, m i v o l t a mester­ sége.

53

Még a hatalomról is le kellett mondania. A katona pedig megtanulhatta, hogy

inkább Istennek engedelmeskedjen, m i n t s e m az e m b e r e k n e k . G o n d o l j u k végig a helyzetet!

55

54

A k i a megélhetést adó foglalkozását elhagyta, annak

új megélhetési l e h e t ő s é g e t kellett keresnie. Másrészt, ahonnan távozott, o t t űr tá­ madt, és még csak m e g sem értették, miért megy el. A külső szemlélő számára m u n k a ­ megtagadás jellege l e h e t e t t az ilyen d ö n t é s n e k .

56

A z t se feledjük, hogy igen nagy szerepet játszott a megtérők neofita buzgósága: fél­ tek a pogány szokásoktól, féltek, hogy visszaesnek vagy akaratlanul is vétenek új hitük tanításai ellen. Ezért inkább átvették, szinte prozelitákként követték a zsidóság apró­ lékos szabályait, i l y m ó d o n szigorú előírásokat t e r e m t e t t e k saját maguk számára. M a már talán világosabban látjuk, hogy ezek a szigorú - gyakran külsőséges - szabályok részben az elhatárolódási kényszer megnyilvánulásai voltak; s nem kell föltétlenül a keresztény h i t szükségszerű velejáróit látnunk b e n n ü k . A n n y i azonban bizonyos, hogy az Isten országáról szóló üzenet, valamint az egyház fegyelme, szigorú elvárása biztonságot adott a m e g t é r ő n e k ,

57

aki épp ezért sziklaszi­

lárdan vallotta: „Tudom, kinek hiszek, és meg vagyok győződve, hogy a rám bízott j a ­ vakat megőrzi addig a n a p i g . "

58

A R ó m a i B i r o d a l o m n e m volt gonosz, csak épp n e m

tudta, hogy elérkezett közénk az Isten országa. H a pedig hallott is róla valamit, nehe­ zen értelmezte azt az országot, amely n e m e világból való. A z t is el kell azonban ismer­ nünk, hogy a fiatal egyház - m o n t a n i s t a terheltségével vagy p r o z e l i t i z m u s t idéző e l ­ különülésével - n e m is könnyítette m e g a helyes tájékozódást. A keresztények állhatatossága esztelen makacsságnak tűnhetett a rómaiak szemében, hiszen azt hihették, hogy ezek az emberek valami hóbortért haltak meg. H a a m a i keresztény a múltba néz, általában sommás véleményre jut: gyalázza, szidja a Római Birodalmat, m e r t üldözte a keresztényeket. Sokkal fontosabb azonban, h o g y az a k k o r i keresztények - m i n d e n tévedésükkel, különcségükkel együtt - n e m szabták m a g u k a t a világhoz. A z üldözés - amelyért R ó m a korántsem egyedül felelős - i l y e n szempontból kisebb jelentőségű. H i t b e l i őseink halálosan komolyan vették, hogy I s t e n országa harcban áll a világgal. Tudták - m e g m o n d a t o t t n e k i k

59

- , hogy küzdeniük kell:

s ettől fogva már részletkérdés volt, h o l és m i k o r áldozzák életüket, anyagi boldogulá­ sukat. Tudták, h o g y - önmagukkal is megküzdve - le kell győzniük a világ árnyképeit, akárki csábít az árnyképekkel. Céltudatosságuk és elszántságuk ma is példa. S ezen a p o n t o n s z o m o r ú a n sorakoznak húsz-huszonegyedik századi kérdéseink: miért n e m

rájuk figyelünk? Miért n e m őket követjük? Miért m i n d i g a világ d o l g a i n akad meg a szemünk? H a a világ kerül életünk középpontjába, az Isten országa biztosan háttérbe szorul.

Rövidítések Aufstieg

ANRW Baus, K a r l 1 9 6 2

und Niedergang der Römischen

Weltreiches.

Von der Urgemeinde zur frühchristlichen

Großkirche.

Handbuch der

Kirchenge­

schichte. H r s g . H u b e r t j e d i n . B a n d 1. F r e i b u r g , Basel, W i e n . B e n k o , S t e p h a n 1984

Pagan Rome and the Early Christians.

CIL

Corpus Inscriptionum

Bloomington.

Latinarum.

E l i a d e , M i r c e a 1995

Vallási hiedelmek és eszmék

E r d ő P é t e r 1983

Az ókeresztény

története.

FIRA

Fontes Iuris Romani Anteiustiniani.

kor egyházfegyelme.

II. B u d a p e s t . Ó k e r e s z t é n y írók 5. B u d a p e s t .

I-IIL

Ed. I . R i c c o b o n o , J. Baviera, V. A r a n -

gio-Ruiz. Firenze, 1940-1943. Földi A n d r á s / Hamza Gábor 1996

A római jog története

K ö v e s - Z u l a u f , T h o m a s 1995

Bevezetés

M e e k s , W a y n e A . 1993

The Origins

a római

és institúciói.

Budapest.

vallás és monda történetébe.

of Christian

Morality.

Budapest.

The First Two Centuries.

N e w Häven, L o n ­

don. Nagy T i b o r 1939

A pannóniai

kereszténység

története

a római védőrendszer

összeomlásáig.

Diss-

Pann Ser. 11/12. Budapest. RAC

Reallexikon

RE

Pauly-Wissowa

Zlinszky János 1994

Ius publicum.

für Antike und

Christentum.

Realencyklopedie. Budapest.

Jegyzetek

1

Például S á g h y M a r i a n n e : Versek és vértanúk.

A római mártírkultusz

Damasus pápa

korában

366-384.

Bp.,

2 0 0 3 , 2 7 3 - 2 7 4 . o. 2

J . R. Feras: Herrscherkult

' J u l i u s E v o l a : Lázadás 4

RAC XIV. 1988, 1 0 4 7 - 1 0 9 3 . o.

a modern világ ellen. K ö t e t Kiadó, Budapest, Nyíregyháza, 1 9 9 7 .

N e m szabad azt g o n d o l n u n k , h o g y a t e l l u r i k u s vagy lunáris k u l t u s z a „ b ű n " k a t e g ó r i á j á b a t a r t o z i k , h i ­ szen m e g v o l t a saját szerepe. Például, m o n d h a t o m azt, h o g y az i n d u l a t o k ö n m a g u k b a n n e m rosszak, sőt, helyes „ h a s z n á l a t u k " igen j ó tulajdonságokat segíthet felszínre. E l l e n b e n , ha m i n d e n k o n t r o l l nélkül t ö r n e k k i , k á r t é k o n y a k . Egy m á s i k példa: a h h o z , hogy az e l e k t r o m o s s á g m ű k ö d j ö n , s z ü k s é g v a n m i n d a pozitív, m i n d a n e g a t í v p ó l u s r a . A f e l s z a b a d u l ó energia l e h e t hasznos, de l e h e t k á r o s is: g o n d o l j u n k a halálos áramütésekre.

5

G e o r g e D u m e z i l : Mítosz és eposz. B u d a p e s t , 1 9 8 6 ; Eliade, 1995, 8 9 - 1 1 1 . o. - A m i t o l ó g i a é s a t ö r t é n e ­

6

A g ö r ö g ö k is k ü l ö n b s é g e t t e t t e k az i s t e n i t ö r v é n y és az e m b e r r e n d e l k e z é s e i k ö z ö t t . A z e l ő b b i v o l t a

t i s é g k a p c s o l a t á r ó l 1. m é g : Róma születése.

Kiállítási katalógus. Szépművészeti M ú z e u m , Bp., 1980.

t h e m i s , az u t ó b b i a n o m o s . A t h e m i s Z e u s t ó l származik. H o g y az e g y h á z t ö r t é n e l e m b e n j e l e n lévő pél­ dát e m l í t s e k , h i v a t k o z o m a t í z p a r a n c s o l a t átadására, a m e l y n e k az ó k e r e s z t é n y m ű v é s z e t b e n a D o m i n u s l e g e m d a t - ' t ö r v é n y t ad az Ú r ' á b r á z o l á s felel m e g .

7

E z t m a j d csak I u l i u s Caesar fogja m e g s z ü n t e t n i , a m i k o r beve z e ti a szoláris n a p t á r t .

* Egyes v é l e m é n y e k s z e r i n t ez m a t r i a r c h á l i s m o t í v u m . A m a t r i a r c h á t u s t e l l u r i k u s t i s z t e l e t b ő l fakad. 9

Ezek a könyvek az alábbiak: l i b r i fulgurales, l i b r i rituales (együtt a l i b r i a c h e r o n t i c i v e l ) , l i b r i h a r u s p i c i n i ( e g y ü t t a l i b r i fatalesszel). Eliade, 1995, 1 0 2 - 1 0 5 . o.

1 0

A s z ó j e l e n t é s e i r ő l : K ö v e s - Z u l a u f 1995. 3 1 . o.

" W a l t e r P ö t s c h e r : N u m e n u n d n u m e n A u g u s t i . ANRW

1 6 / 1 3 7 0 . o.

1 2

T h o m a s K ö v e s - Z u l a u f 1995. 4 4 . o.

1 3

A k a t o n á k által c s á s z á r r á e m e l t hadvezér, h a bírta az i s t e n i l e g i t i m á c i ó t is, arról k é p e s v o l t t a n ú s á g o t t e n n i , például I . C o n s t a n t i n u s .

14

1 8 9 9 - b e n a C o m i t i u m és a F o r u m k ö z ö t t feltártak egy fekete márványlapot, a m e l y r ő l Festus és m á s a u k t o r is azt írja, h o g y R o m u l u s sírja. T o v á b b i lelet egy h a s á b alakú f e l i r a t o s s z t é l é , a m e l y n e k felirata k ö z ö l v e van: CIL V I 3 6 8 4 0 . A sírt t u l a j d o n í t o t t á k m é g R o m u l u s n e v e l ő a p j á n a k , F a u s t u l u s n a k is, de H o s t u s H o s t i l i u s n a k is, a k i apja v o l t T u l l u s H o s t i l i u s királynak. A z 1955-ben végzett h i t e l e s í t ő ásatások n e m találtak sírt a fekete m á r v á n y t á b l a a l a t t . A j e l e n s é g m o s t a n i é r t e l m e z é s e , h o g y n e m a sír j e l e n l é t e a f o n t o s , h a n e m a k ö z m e g á l l a p o d á s , a m e l y s z e r i n t e h e l y „ s z e n t h e l y " , C E N T R U M . M i n t ahogy bármi m á s is j e l ö l h e t t e a c e n t r u m o t , ha a k ö z m e g á l l a p o d á s úgy í t é l t e és t u d t a . A sír t u l a j d o n o s a i k é n t e m l í t e t t s z e m é l y e k kivétel nélkül a szoláris o l d a l t képviselték. A z á s a t á s o k r ó l . Ernest N a s h : Pictorial Ancient

1 5

Dictionary of

Rome. Uli. L o n d o n , 1 9 6 1 - 1 9 6 2 . L a p i s niger c í m s z ó . 2

Senatus c o n s u l t u m de B a c c h a n a l i b u s - CIL I 5 8 1 . N e m t i l t j a m e g teljesen a k u l t u s z t , csak m é r s é k l i . M a g y a r r a fordította A d a m i k Béla - Római történelem.

Szöveggyűjtemény.

Szerk. B o r h y László. Budapest,

1 9 9 8 . 1. 8. Lásd m é g B e n k o 1984, 1 1 - 1 2 . o. 1 6

E z e n - j o b b ö s s z e f o g l a l ó kifejezés híján - a római t á r s a d a l o m r é t e g z ő d é s é t é r t e m . E r é t e g z ő d é s időbeli

1 7

Ez a k é s ő c s á s z á r k o r i k a t o n a i r e f o r m o k e l ő t t 25 év v o l t .

változásairól lásd: Alföldy Géza: Római társadalomtörténet.

Budapest, 1996; Földi / H a m z a 1996 passim.

'* S U E T C l a u d . 2 5 , 4. M a g y a r r a f o r d í t o t t a K i s s F e r e n c n é ( G a i u s S u e t o n i u s T r a n q u i l l u s : A Caesarok

élete.

B i b l i o t h e c a Classica, H e l i k o n , 1 9 7 5 ) 2 2 4 . o. „A zsidókat, a k i k C h r e s t u s b u j t o g a t á s á r a szüntelenül zava­ r o g t a k , kiűzte R ó m á b ó l . " 1 9

R ó m a g y a k o r o l t a a s z á m o n k é r é s t , például egy d i c t a t o r s z á m o t a d o t t h i v a t a l i ide je lejárta után, h o g y m i n d a z , a m i t t e t t , s z ü k s é g e s v o l t - e . Lásd b ő v e b b e n : Z l i n s z k y , 1994.

2 0

Vagy bárki m á s , a k i e l m ú l t k o r o k k a l k a p c s o l a t b a n n y i l a t k o z i k .

2 1

E b b e n áll d e m o k r a t i z m u s a , n e m p e d i g az evilági e g y e n l ő s d i b e n .

2 2

I t t a „beavatás" k i f e j e z é s n e k s e m m i g n o s z t i k u s é r t e l m e n i n c s .

2 3

V e r g i l i u s szinte vateshez illő m ó d o n f o g a l m a z t a m e g R ó m a h i v a t á s á t : Aeneis V I , 8 5 1 - 8 5 3 : Am a te mesterséged,

római,

az, hogy

uralkodj,

El ne feledd - hogy békés

törvényekkel

És kíméld,

de leverd, aki lázad!

aki meghódolt,

igazgass, (Lakatos István fordítása)

2 4

István m e g k ö v e z é s e , P é t e r fogsága, Saul üldöző hadjárata. M a j d a Pált ü l d ö z ő k : például Pisidia, I k o -

2 5

A . H . M . J o n e s : Augustus.

2 6

A z é r e m m á s i k o l d a l a v i s z o n t az, h o g y a r ó m a i a k n a g y o n rossz v é l e m é n n y e l v o l t a k a zsidókról, például

n i u m , Lisztra, T h e s s a l o n i k i . Budapest, 1 9 7 6 . 2 2 1 - 2 2 2 . o.

Tacitus Hist. V, 4 - 5 . M a g y a r r a fordította B o r z s á k István (Korunk

története.

B i b l i o t h e c a Classica. H e l i k o n ,

1970) 3 5 0 - 3 5 1 . o. Egy részletet idézek: „ e g y m á s h o z m e g á t a l k o d o t t a n h ű s é g e s e k é s készségesen könyö­ rületesek, v i s z o n t m i n d e n k i m á s t e l l e n s é g e s e n gyűlölnek". 2 7

T e r t u l l . A p o l . V, 2 . Patrologia

Latina

Database pubblicato da Chadwyck-Healey

Ltd. Vol I . 0 2 9 0 B - 0 2 9 1 A . A

0 2 9 0 C - n é l k o m m e n t á r o l v a s h a t ó az e s e m é n y e k r e a l i t á s á t i l l e t ő e n . M a g y a r r a fordította V á r o s i István (Tertuilianus

művei. Szent István T á r s u l a t , 1986) 7 1 . o.: „Tiberius, a k i n e k i d e j é b e n a keresztény név a v i ­

lágba lépett, m i d ő n a p a l e s z t i n a i S z í r i á b ó l hírül vitték n e k i a t é n y e k e t , a m e l y e k a s z ó b a n forgó i s t e n s é g igazságát o t t kinyilvánították, j e l e n t e t t e a s z e n á t u s n a k a d o l g o t , sőt k e d v e z ő szavazatát legelsőnek adta le reája. A s z e n á t u s e l u t a s í t o t t a őt, m e r t n e m helyeselte az ügyet. A c s á s z á r n e m t á g í t o t t v é l e m é n y é t ő l , és m e g f e n y e g e t t e a k e r e s z t é n y e k f e l j e l e n t ő i t , h o g y alaposan ellátja b a j u k a t . " 2 S

Suet. Tib. 36 ( 1 5 . j e g y z e t ) 143. o.: „Az idegenektől b e h o z o t t szertartásokat, az e g y i p t o m i és zsidó vallás gyakorlását e l n y o m t a ; az effajta b a b o n á k hivőit arra k é n y s z e r í t t e t t e , h o g y é g e s s é k el a s z e r t a r t á s o k h o z

........

..

cL gondolat

uándorútján

való r u h á z a t u k a t é s k e g y s z e r e i k e t . A fiatal zsidókat z o r d é g h a j l a t ú t a r t o m á n y o k b a küldte k a t o n a i s z o l ­ gálat ürügyén, t ö b b zsidót é s a hozzájuk hasonló vallásúakat k i u t a s í t o t t a R ó m á b ó l , s örök rabszolgaság­ gal fenyegette ő k e t , h a p a r a n c s á n a k e l l e n s z e g ü l n é n e k . " 2 9

Baus 1 9 6 2 , 153. o.

3 0

Lásd a 17. j e g y z e t e t .

3 1

E r r e a t é n y r e t ö b b p é l d á t is o l v a s h a t u n k A z a p o s t o l o k c s e l e k e d e t e i b e n . Ezek vallási viták, m i n t h o g y a zsidók n e m t a r t o t t á k J é z u s K r i s z t u s t M e s s i á s n a k . A r ó m a i a k v a l ó b a n zsidó vallási vitának m i n ő s í t e t t é k e z t az e l l e n t é t e t , a m e l y e t j ó l m u t a t K o r i n t h o s z b a n G a l l i o e l j á r á s a ( A p C s e l 1 8 , 1 - 1 7 ) . Z s i d ó k r é s z é r ő l t ö r t é n t ü l d ö z é s e k r ő l lásd H u b e r Lipót: Zsidóság

és kereszténység.

I . Krisztustól

a középkor

végéig. Kalocsa,

1936. 3 2

J o s e p h u s r ó l t u d j u k , h o g y é l v e z t e Poppaea, N e r o felesége j ó i n d u l a t á t , a m e l y nagy s e g í t s é g e t j e l e n t e t t n e k i R ó m á b a n . H a z a t é r v e j o b b a n t u d o t t érvelni a f o r r a d a l m á r z e l ó t á k e l ő t t a r ó m a i h a t a l o m r ó l . L á s d Biblical

3 3

Archaeologist

40 ( 1 ) 1 9 7 7 / 1 7 .

Tacitus Ann 15, 4 4 : „ . . . a h í r e s z t e l é s elhallgattatása végett N e r o m á s o k a t t e t t m e g b ű n ö s n e k , és a legvá­ l o g a t o t t a b b b ü n t e t é s e k k e l s ú j t o t t a azokat, a k i k e t a s o k a s á g b ű n e i k m i a t t gyűlölt é s C h r i s t i a n u s o k n a k nevezett. C h r i s t u s t , a k i t ő l ez a n é v származik, T i b e r i u s u r a l k o d á s a a l a t t P o n t i u s P i l a t u s p r o c u r a t o r k i ­ v é g e z t e t t e , de az e g y e l ő r e e l f o j t o t t vészes babonaság újból e l ő t ö r t , n e m c s a k I u d a e á b a n , e m é t e l y s z ü ­ lőhazájában, h a n e m a V á r o s b a n is, ahová m i n d e n ü n n e n m i n d e n s z ö r n y ű és s z é g y e n l e t e s d o l o g ö s s z e f o ­ l y i k , s hívekre talál. így hát e l ő s z ö r azokat fogdosták össze, a k i k e z t m e g v a l l o t t a k , m a j d az ő v a l l o m á s u k alapján h a t a l m a s s o k a s á g r a n e m is a n n y i r a a gyújtogatás vádját, m i n t i n k á b b az e m b e r i n e m gyűlöletét b i z o n y í t o t t á k rá." ( B o r z s á k István f o r d í t á s a ) .

3 4

I T h e s s z 2 , 1 5 . A k e r e s z t é n y e k e t illetően a r ó m a i a k e l s ő t é v e d é s e k é n t k ö n y v e l h e t j ü k el, hogy a keresz­ t é n y s é g e t z s i d ó s z e k t a k é n t k e z e l t é k . Pusztán Pál apostol é l e t é b ő l is l á t h a t ó az a j e l e n t ő s különbség, s ő t ellentét, a m i zsidók é s k e r e s z t é n y e k között k i a l a k u l t , és a m i a k é s ő b b i e k b e n is m e g m a r a d t . A z t is m o n d ­ h a t j u k , az „ ü l d ö z é s " n e k i k állt é r d e k ü k b e n m á s vallási felfogásuk m i a t t .

3 5

J u s z t i n o s z : I . Apológia

3 1 , 6 ( f o r d í t o t t a Vanyó László) Szent I s t v á n , 1984, 87. o.: „A n e m r é g i b e n lezaj­

l o t t zsidó h á b o r ú b a n B a r k h ó k h e b a s z , a zsidó felkelés vezére, c s u p á n a k e r e s z t é n y e k e t b ü n t e t t e m e g k e ­ m é n y e n , h o g y tagadják m e g é s k á r o m o l j á k J é z u s t , a K r i s z t u s t . " 3 6

A z a t t i t ű d a c s á s z á r k u l t u s z r é s z e , amelyről a k é s ő b b i e k b e n m é g szólni f o g o k . Sőt, ez a javallat az e g é s z t ö r t é n e l e m r e é r v é n y e s , h i s z e n az á l l a m és az egyház v i s z o n y á t h i v a t o t t szabályozni. N é h á n y száz év távlatából b i z o n y á r a s o k a k b a n felvetődött a kérdés, h o g y az e g y k o r i k e r e s z t é n y e k u g y a n m i é r t n e m v o l t a k hajlandók i m á d k o z n i a c s á s z á r é r t . Keresztényi m a g a t a r t á s u n k n a k ugyanis t e r m é s z e t e s velejárója, h o g y i m á d k o z u n k az u r a l k o d ó é r t , akár szimpatizálunk vele, a k á r n e m . J é z u s K r i s z t u s m i n d e n k i é r t m e g ­ h a l t . Ó k o r i e l ő d e i n k m a g a t a r t á s á t csak azzal magyarázhatjuk, h o g y - neofiták lévén - nyilván a n n y i r a féltek p o g á n y é l e t ü k h e l y t e l e n s é g e i t ő l é s azok e l k ö v e t é s é t ő l , h o g y k ö n n y e n t ú l z á s o k b a estek a m á s i k o l d a l o n . M i n d e n b i z o n n y a l e z z e l m a g y a r á z h a t ó a prozeliták i r á n t m e g n y i l v á n u l ó k e z d e t i szimpátia: a z s i d ó s z o k á s o k g y a k o r l á s a a p o g á n y é l e t t ő l való v é d e t t s é g e t j e l e n t h e t t e s z á m u k r a . P é t e r és Pál küzdel­ m é t ne t a r t s u k k é t s z e m é l y e s v i t á n a k . Más oldalról pedig bízvást állíthatjuk, hogy az ó k e r e s z t é n y e k n e m t u d t a k k ü l ö n b s é g e t t e n n i a h i t e h a g y á s r a és istentagadásra való f e l s z ó l í t á s , v a l a m i n t a császár üdvéért b e m u t a t a n d ó áldozat k ö t e l e z e t t s é g e k ö z ö t t . H ő s i e s s é g ü k l e h e t u g y a n t i s z t e l e t r e m é l t ó , de o l y k o r d u r ­ ván esztelen: ezt főleg a m o n t a n i s t á k n á l látjuk. A z ő m a g a t a r t á s u k m á r h a s o n l í t a lázadásra. Márpedig k e r e s z t é n y e m b e r n e m l á z a d h a t . H a a lázadás i n d o k o l t és c é l s z e r ű , a k k o r n e m l e h e t ü n k megváltva. A történelem legnagyobb igazságtalansága megváltásunkkor történt.

3 7

A császár, m i n t ö s s z e k ö t ő kapocs az Istenhez, m i n t i s t e n i u r a l k o d ó m i n d e n k é p p e n az e m b e r e k fölött áll

3 8

Ez az állítás n e m h a m i s . A t ö r t é n e l e m azóta bőséges példával m u t a t t a m e g n e k ü n k , h o g y az uralkodótól

n e m c s a k p o z i c i o n á l i s a n , h a n e m t e r m é s z e t é b ő l (de natura) a d ó d ó a n is. Cf. R ó m 1 3 , 1 - 1 7 szakaszt. rendkívülien sok függ, hívjuk ő t a k á r császárnak, akár királynak, a k á r e l n ö k n e k vagy akár csak igazgató­ nak. 3 9

E u s e b e i a a z uralkodóval s z e m b e n . D . Kaufmann-Bühlen E u s e b e i a R A C 6 ( 1 9 6 6 ) 9 8 6 - 9 8 8 , 1 0 0 2 - 1 0 0 3 . o. Cf. A z imperiummal

kapcsolatos részt.

4 0

A bálványozás o k a i é s k ö r ü l m é n y e i n i n c s e n e k k i k u t a t v a . Ezt a x i ó m a k é n t e m l e g e t j ü k .

4 1

A z egyházatyák n e m t i l t a k o z t a k a rabszolgaállapot ellen, m e r t n a g y o n j ó l tudták, h o g y K r i s z t u s király­ ságának „ d e m o k r á c i á j a " n e m a m a t e r i á l i s földi életre v o n a t k o z i k ; „Itt m á r nincs görög vagy zsidó, körül-

m e t é l t vagy k ö r ü l m e t é l e t l e n , barbár vagy s z i t t y a , rabszolga vagy szabad, h a n e m m i n d e n é s m i n d e n b e n K r i s z t u s . " ( K o l 3,11) H a s z e m é r e vetjük az egyházatyáknak, h o g y elfogadták a rabszolgatartást, a k k o r m i k ö v e t ü n k el h i b á t , s a f e l s z a b a d í t á s teológiájának vágányára c s ú s z u n k . Cf. Meeks 1993, 4 9 . o. 4 2

A S o l - t i s z t e l e t t ö r t é n e t é r ő l lásd: M a r b a c h : Sol RE III A , l ( 1 9 2 7 ) 9 0 1 - 9 1 3 . o. I . C o n s t a n t i n u s á l t a l á n o s s á

4 3

Elvirái zsinat L X . k á n o n j a : „ Ú g y határoztunk, h o g y aki bálványokat t ö r t össze és ekkor ölték m e g , azt ne

t e t t e t i s z t e l e t é t , L i b e r i u s p á p a p e d i g ugyanezt r e n d e l t e a k e r e s z t é n y e k számára. vegyék fel a v é r t a n ú k j e g y z é k é b e , m i v e l ez az e v a n g é l i u m b a n n i n c s megírva, és arról s e m t u d u n k , h o g y az a p o s t o l o k i d e j é b e n v a l a m i k o r is ilyet t e t t e k v o l n a . " ( E r d ő P é t e r 1983, 260. o.) 44

FIRA

I I . p. 5 8 0 . X V , I I I , 1-8. T i t u l u s de maleficiis et M a n i c h e i s . A f r i c a proconsulának, I u l i a n u s n a k , D i o c -

Ietianus és M a x i m i a n u s a u g u s t u s o k , v a l a m i n t C o n s t a n t i u s é s M a x i m i a n u s caesarok. Fordítási részlet: „A h a l h a t a t l a n i s t e n e k g o n d v i s e l é s ü k b e n úgy i n t é z t é k , h o g y a m ú l t s o k kiváló és bölcs férfia kipróbálta é s k i m o n d t a , m i a j ó é s igaz, és ennek n e m szabad ellenállni é s vele s z e m b e s z á l l n i . A z új h i t n e m f o r d u l h a t a régi e l l e n . M e r t a l e g n a g y o b b gonosztett a n n a k szidalmazása, a m i t m á r az ősök k i m o n d t á k és m e g h a ­ tároztak, é s a m i m e g ő r z i á l l a p o t á t és m e n e t é t . E z é r t m e g t e s z ü n k m i n d e n t , hogy m e g b ü n t e s s ü k a m é l ­ t a t l a n e m b e r e k m a k a c s t é v e l y g é s é t , azokat, a k i k új vallást á l l í t a n a k szembe a régi h i t t e l , és ö n k é n y e s í t é l k e z é s ü k alapján e l v e t i k az istenek ősi a d o m á n y á t . A m a n i c h e u s o k a perzsáktól, a v e l ü n k e l l e n s é g e s néptől j ö t t e k a m i v i l á g u n k b a az utóbbi időben, m i n t új és s z o k a t l a n furcsaság. Sok g o n o s z t e t t e t követ­ nek e l . Z a v a r t i d é z n e k e l ő a b é k é s nép k ö r é b e n , és óriási k á r o k a t o k o z n a k a v á r o s o k b a n . A t t ó l k e l l t a r ­ t a n u n k , h o g y idővel i g y e k e z n i fognak ... m e g m é t e l y e z n i az ártatlan embereket, vagyis a szerény és békés r ó m a i n e m z e t e t és a m i e g é s z világunkat. E z é r t m e g p a r a n c s o l j u k , h o g y tűz e m é s s z e el a m a n i c h e u s o k v e z é r e i t é s u t á l a t o s í r á s a i t . Híveik, ha t o v á b b r a is m a k a c s k o d n á n a k , fizessenek fejükkel, v a g y o n u k a t p e d i g vegye át az á l l a m k i n c s t á r . " 4 Í

Például N . A . M a s k i n : Augustus

principatusa.

Kialakulása

és társadalmi

lényege.

Budapest, 1 9 5 3 . 2 4 0 . o.

( M a s k i n a t ö r t é n é s z e k m u n k á i r ó l kritikát és e l e m z é s t ad. M u n k á j á b ó l az addigi történetírás jól k ö v e t h e ­ tő.) A z Imperium Romanum társadalomtörténet.

t á r s a d a l o m t ö r t é n e t é n e k m e g i s m e r é s é h e z ajánlható még: Alföldy Géza: Római

B u d a p e s t , 1996. T e r m é s z e t e s e n m a g a m sem k í v á n o m azt s u g a l l n i , h o g y a R ó m a i B i ­

r o d a l o m rendje t ö k é l e t e s v o l t , hiszen nincs t ö k é l e t e s e m b e r i l é t e s í t m é n y sem társadalmilag, sem m á s ­ k é n t . M é g i s g o n d o l k o z z u n k el azon, hogy R ó m a a l a p í t á s á t ó l a N y u g a t - r ó m a i B i r o d a l o m bukásáig t ö b b m i n t 12 évszázad t e l t e l . R u t i l i u s C l a u d i u s N a m a t i a n u s , a k i G a l l i a szülötte, a 4. és 5. század fordulóján dicsőíti és s z e r e t i R ó m á t , p e d i g ez a b i r o d a l o m n a k m á r h a n y a t l ó időszaka. Idézek t ő l e : „fecisti diversis gentibus unam;"

pátriám

- Különböző népeknek egyetlen hazát teremtettél. (Rutilius Claudius N a m a ­

t i a n u s : De reditu suo sive Iter Gallicum I, 63. E d . E r n s t D o b l h o f e r . H e i d e l b e r g , 1972, 9 2 . o.) A z egység m e g t e r e m t é s e t e h á t d i c s ő s é g : fontos, e l e n g e d h e t e t l e n . A k e r e s z t é n y e k n é l pedig így h a n g z i k : Quicumque enim in Christo baptizati

estis, Christum induistis:

omnes enim vos unum

estis in Christo )esu. - A k i k K r i s z t u s ­

b an v a g y t o k m e g k e r e s z t e l v e , mindnyájan K r i s z t u s t ö l t ö t t é t e k m a g a t o k r a . Azért m i n d n y á j a n egyek v a ­ g y u n k K r i s z t u s J é z u s b a n . Latin-magyar montrei Breviárium

alapján

nappali zsoltároskönyv

a Premontrei Rend Gödöllői

(diurnale)

Kanóniájának

az Esztergomi Breviárium

használata

és a Pre­

szerint. Szent G e l l é r t K i a d ó ,

2 0 0 0 . 19. o. 4 6

E kérdést i t t v é g t e l e n ü l leegyszerűsítve a d o m elő. R é s z l e t e s , a t ö r t é n e l m i periódusok s z e r i n t i i s m e r t e t é s e az erre v o n a t k o z ó i r o d a l o m i s m e r t e t é s é v e l együtt m e g t a l á l h a t ó Földi / H a m z a 1996, 7 6 - 1 0 1 . o. E g y m a g y a r nyelvű i s m e r t e t é s t m é g m e g e m l í t e k : Diósdi György: A római jog világa.

4 7

Budapest, 1973.

Ez a m a g a t a r t á s a 2. s z á z a d császárainál m i n d e n k é p p e n é r v é n y e s ü l t . Korábban is megtaláljuk ezt a m a ­ gatartást, a m e l y a 3. s z á z a d folyamán o l y k o r - o l y k o r m e g s z a k a d n i látszik. D i o c l e t i a n u s n a k n e m v o l t m á s választása, m i n t az, h o g y a Pater Patriae m e g t é p á z o t t t e k i n t é l y é t i s t e n i szférába emelje. A m a i k o r e m b e r e épp attól szenved, h o g y n i n c s egy fölötte álló t e k i n t é l y M a m á r az egyház sem képviseli ezt a t e k i n t é l y t á l t a l á n o s a n , m e r t a v i l á g h o z való alkalmazkodásával é p p t e k i n t é l y é t ásta alá. V o l n a m i t t a n u l n u n k a sokat s z i d o t t D i o c l e t i a n u s t ó l ?

4 8

Ezért f o n t o s j a v í t a n i a k ö z t u d a t b a n tévesen edictumnak

n e v e z e t t 313-as r e n d e l e t e t , a m e l y e t I . C o n s t a n ­

t i n u s és L i c i n i u s a u g u s t u s o k együtt adtak k i . Ez n e m edictum v o l t , h a n e m 4 9

5 0

constitutio.

Cf. I I . 1. C. L a c t a n t i u s : De mortibus persecutorum 3 4 . E d . J. L . C r e e d . O x f o r d , 1984, 5 2 . o. M a g y a r u l : A dözők

halála.

F o r d . A d a m i k Tamás. P r o m é t h e u s z K ö n y v e k 6., H e l i k o n , 1985, 3 9 . o.

keresztényül­

5 1

5 2

E r d ő P é t e r : Az egyházjog

forrásai.

Történeti

bevezetés.

Budapest, 1998.

E t é m á h o z lásd A n a n d a K e n t i s h C o o m a r a s w a m y : Keresztény

és keleti művészetfilozófia.

Libri Artis I. Arctus.

Budapest, 2 0 0 0 . 5 3

T r a d i t i o A p o s t o l i c a X V I : „Vizsgálják m e g azok m e s t e r s é g é t és foglalkozását, a k i k e t a t a n í t á s r a vezetnek. H a v a l a k i b o r d é l y h á z - t u l a j d o n o s , v a g y i s ö r ö m l á n y o k a t t a r t , vagy h a g y j o n fel vele, vagy u t a s í t s á k e l . H a v a l a k i s z o b r á s z vagy f e s t ő , t a n í t s á k m e g n e k i , h o g y ne k é s z í t s e n b á l v á n y o k a t . Vagy hagyja abba, vagy u t a s í t s á k e l . A k i g y e r e k e k e t o k t a t , helyes, ha abbahagyja, de ha n i n c s m á s m e s t e r s é g e , e n g e d j é k m e g n e k i , hogy folytassa. Ugyanígy a k o c s i h a j t ó , aki versenyez vagy játékon vesz részt, vagy hagyja abba, vagy u t a s í t s á k e l . " E r d ő 1 9 8 3 , 9 0 . o.

5 4

„Az alárendelt k a t o n a ne öljön m e g s e n k i t . Ha i l y e n p a r a n c s o t kap, ne hajtsa v é g r e , é s ne tegyen e s k ü t . H a n e m fogadja el (ezeket a f e l t é t e l e k e t ) , utasítsák vissza. H a v a l a k i n e k h a t a l m a van é l e t és halál fölött, vagy egy város b í b o r b a ö l t ö z ö t t ( l e g f ő b b ) tisztviselője, az vagy hagyja abba, v a g y u t a s í t s á k el. A z o k a t a k a t e k u m e n e k e t vagy h í v ő k e t , a k i k k a t o n á n a k akarnak állni, u t a s í t s á k el, m i v e l m e g v e t e t t é k az I s t e n t . " E r d ő 1983, 9 1 . o. Cf. G á s p á r D o r o t t y a : Eskü a rómaiaknál

és a sacramentum militiae. A k a d é m i a , Budapest,

1982. 5 5

A m i n d e n n a p i é l e t a l a k u l át; M e e k s 1 9 9 3 ; O u s e i T e m k i n : Hippokrates

in a World ofPagans

and

Christians.

B a l t i m o r e , L o n d o n , 1 9 9 1 : A gyógyulás, gyógyítás ügye orvos, orvosság, kúra, diéta, azaz materiális anya­ g o k h a t á s a a p o g á n y o k s z á m á r a , de a k e r e s z t é n y e k a gyógyulást Isten a j á n d é k a k é n t fogták fel. E z é r t a világi g y ó g y s z e r e l é s é s a v a l l á s o s gyógyítás közötti a l a p v e t ő e l l e n t é t e t az ó k o r i világban n e m l e h e t e t t m e g s z ü n t e t n i . További r é s z l e t e k e t lásd B e n k o 1984; W a l t e r P ö s c h e r : N u m e n u n d n u m e n A u g u s t i . ANRW 5 6

1 6 / 1 , 3 5 5 . o.

A Sancti Q u a t t u o r C o r o n a t i névvel i l l e t e t t vértanúk esete i l y e n . Név szerint C a s t o r i u s , C l a u d i u s , N i c o s t r a t u s , S i m p r o n i a n u s k ő f a r a g ó k , a k i k e t D i o c l e t i a n u s idején v é g e z t e k k i , m e r t n e m v o l t a k h a j l a n d ó k A e s c u l a p i u s szobrát k i f a r a g n i . E négy kőfaragó t ö r t é n e t é t „a h a g i o g r a p h i k u s i r o d a l o m egyik legszövevényesebb és l e g r e j t é l y e s e b b p r o b l é m á j á v á " t e t t é k a t r a n s l a t i o k . (Nagy 1939, 63 o.) T ö r t é n e t ü k , a m e l y n e k c í m e Passió sanctorum quattuor

coronatorum,

t ö b b l a t i n nyelvű kéziratban m a r a d t ránk é s m a r a d t a 12.

századból egy g ö r ö g fordítása is. ( N . V u l i c : Fruskogorski

mucenici. G l a s n i k i s t o r i s k o g d r u s t v a u N o v o m

Sadu IV. 1 9 3 1 , 3 6 1 . o . ) . Valójában öt m á r t í r története, az ö t ö d i k S i m p l i c i u s . Ez a Passió őrzött meg ada­ t o t A n t i o c h i á b ó l i d e h u r c o l t p ü s p ö k r ő l , C h i l i r ő l , a k i t i t t t a r t o t t a k b ö r t ö n b e n h á r o m évig, a m e l y a l a t t t ö b b s z ö r m e g v e s s z ő z t é k . (Nagy, 1939, 5 8 - 6 1 . o.) 5 7

A z egyház n e m a l k a l m a z k o d o t t a v i l á g h o z , m i n t ahogy m a előfordul. Lásd b ő v e b b e n : M o l n á r Tamás: Az egyház,

évszázadok

5 8

2 T i m 1,10-12.

5 9

M t 10,34-39.

zarándoka.

Budapest,

1997.

SOÓS SÁNDOR

Sinran* Egyetlen vétségen át - mely csupán pillanatig

tartott,

világkorszakokra a legmélyebb pokolra kerül valaki hogyan is kerülhetne akár csak szóba is a jó sors, ha valaki már kezdettelen ideje halmozta a bűnöket? És nem lesz szabaddá pusztán egy bűn levezeklése által sem, mert a régi bűnön át, még mialatt azt levezekelte, előállt egy újabb bűn. 1

Sinran 1173-ban született, Kiotó környékén, H i n o A r i n o r i fiaként. Nyolcéves korában l e t t szerzetessé Kiotóban, az Enrjakudzsi kolostorban. A korszak, amelyben élt, a ja­ pán történelem egyik viszályokkal és háborúkkal terhes időszaka v o l t . A 12. század végén zárult le az a hosszú háborúskodás, a Genpei-háború, amely két nagy nemesi család között zajlott le, s amelynek véget értével hosszú időre leáldozott a császári kormányzás időszaka s vele a b o l d o g aranykor emléke. M i n d e n addigi érték megkérdő­ jeleződött, m i n d e n , a m i bizonyosnak tűnt, mulandónak bizonyult. A z országot feldúl­ ták a harcolók, a nemesség pártokra szakadva küzdött egymással, a közrend megszűnt, éhínségek és járványok söpörtek végig a városokon és falvakon. A z utcákon temetet­ len halottak hevertek, és senki sem lehetett biztos abban, hogy megéri a holnapot. Ilyen háttérrel alakult k i az a sajátos világkép, amelyet leginkább a n i h i l i z m u s legextrémebb formáival rokoníthatunk. A z elkerülhetetlen pusztulás tehetetlen várása, az eltűnt értékekre való szomorú emlékezés és az eltűnt tökéletesség szinte hiábavaló keresése jellemezte a kor gondolkodóinak létlátását. N e m véletlen, hogy a világ hiába­ valóságát tanítása alapjává tevő buddhizmus szerepe éppen ebben a korszakban növek­ szik meg, és kilépve a kolostorok falai közül, lesz népi vallássá. Sinran ennek a vallási megújhodásnak lesz egyik kulcsfigurája. Gyermekkoráról n e m sokat t u d u n k . Ifjúkori nevelője a hírneves főapát, D z s i e n volt. 2

3

K o l o s t o r i alapképzésének befejeztével A m i d a Buddha Csarnokában lett szerpap a Hiei-hegyen. A z E n r j a k u d z s i k o l o s t o r szerzeteseként a k o r m i n d e n jelentősebb, Ja­ pánban megjelenő buddhista irányzatával megismerkedhetett. Ez a kolostor eredetileg a Szaicsó nevéhez kapcsolódó Tendai irányzat főtemploma, ám már a legkorábbi idők­ től kezdve (788-ban remetéskedett i t t Szaicsó, majd 805-ben alapítja meg a kolostort) 4

* A z evangélikus olvasó talán önállóan is rájön, miért figyelemre m é l t ó s z á m u n k r a a japán szerzetes élet­ útja. - a szerk.

úgy is emlegetik, m i n t „a nemzet templomát", amely az ezoterikus buddhizmus szem­ szögéből az egész császárság szellemi központja.

5

Nagy hírű mesterek, rendalapítók

és tanítók egész sora kezdte meg i t t pályafutását, vagy t a n u l t és elmélkedett i t t életé­ 6

nek egy szakaszában. Rjónin, Eiszai, Dógen és N i c s i r e n , hogy csak a legnagyobbakat 7

említsük, m i n d e falak között sajátította el a Tan alapjait. A b u d d h i z m u s tanrendsze­ 8

9

réből természetesen főként a Mahájána és a Vadzsrajána szövegeit és gyakorlatait ta­ nulmányozták, s e b b ő l következik, hogy mindnyájan i s m e r t é k azokat a tanításokat, amelyek a Tiszta Föld iskolájának szövegeiben hagyományozódtak át. A m i d a - Amitábha B u d d h a kultusza Koreán át kínai közvetítéssel érkezett el Japán­ ba, tulajdonképpen rögtön a buddhizmus átvételekor. O a N y u g a t i Paradicsom ura, az öt O s b u d d h a

10

egyike, a k i a b u d d h i z m u s Nagy S z e k é r irányzatának egyik központi

alakja. A z A m i t á b h a név j e l e n t é s e : Végtelen Fény, Határtalan Fény. Paradicsom Buddhája, m é g Bódhiszattvaként

12

11

Mint a Nyugati

fogadalmat tett, hogy m i n d e n hozzá

fohászkodó lényt elvezet örök és múlhatatlan mennyországába. Bár alakját később úgy tekintették, m i n t a Sákjamuni Buddha idő feletti l é t m ó d j á t ,

13

m i n t Istenség a k o r a i

b u d d h i s t a szövegekben n e m szerepel, és n e m is i s m e r i k a Kis S z e k é r követő országokban.

15

14

irányzatait

A köréje fonódó tanításokban iráni mazdaista, indiai védikus,

keresztény és k é s ő b b Kínában taoista elemek szövődtek egybe. Különös érdekessége kultuszának, hogy a törekvők számára a N y u g a t i Paradicsomban való újjászületés m i n t e g y a megvilágosodás célkitűzésének helyébe lép. A róla szóló tanítások három legfontosabbika a Mahá-Szukhávatí-vjúha-szútra, táció-szútra".

18

16

az Amitábha-szútra

17

és a „Medi-

Ezek a művek, v a l a m i n t számtalan kommentárjuk igen nagy népsze­

rűségnek örvendett a j a p á n mesterek körében. Sinran, aki szerpapként igen fontos szolgálatot látott el a t e m p l o m b a n - a „nenbucu" varázsima állandó végzéséért volt fe­ lelős, m i n d a szövegekkel, m i n d a meditációs és imatechnikákkal behatóan megismer­ kedik. K o l o s t o r i életéről n e m t u d u n k sokat, ezekről az évekről később nem árult el s e m m i t . A z bizonyos, h o g y feladatát kielégítően látta et, hiszen az igen szigorú elvá­ rások szerint hamar elbocsátották és megbüntették azt a szerzetest, aki vétett vagy m u ­ lasztott v a l a m i b e n . A m i k o r azután 1201-ben belekezdett egy száz n a p i g tartó elvonulásba,

19

még n e m

tudhatta, hogy élete gyökeres fordulatot vesz: a kilencvenötödik nap éjjelén álmában megjelent előtte a j a p á n b u d d h i z m u s m i t i k u s alakja, S ó t o k u herceg, és az álomban elvezette Hónenhez, aki ekkortól lett mesterévé. Sótoku herceg ( 5 7 2 - 6 7 2 ) legendás alakká vált Japánban. Államférfi, régens, biroda­ lomépítő és nagy tudású bölcs v o l t . O, m i n t a b u d d h i z m u s egyik fő meghonosítója a szigetországban, s persze maga is neves tudós, úgy élt a szerzetesi hagyományban, m i n t a Könyörületességből Alátekintő Bódhiszattva vara képében látja m e g a herceget,

21

20

testet öltése. Sinran Avalókités-

aki mintegy felszólítja a b u d d h i z m u s megújításá­

ra. A látomás hatására elhagyja addigi életét, és az á l o m k é p b e n b e m u t a t o t t mestere keresésére i n d u l .

De akkor én, a kopasz-tudatlan Sinran, a Kennin legelső évében felhagytam a komplikált

gyakorlatokkal, 22

s a Legelső Fogadalom

lett egyszerre

menedékem.

Hónén ( 1 1 3 3 - 1 2 1 2 ) , a k i mesterévé lett, Mimasakában, a m a i Okajama prefektúrában született. Apja egy alacsony rangú szamuráj, U r u m a T o k i k u n i volt. Kilencévesen lett szerzetessé, majd 15 éves korában örök fogadalmat tett a tendai iskolában. 1150-ben magányos aszkétaéletbe kezdett a Hiei-hegy egyik kolostorában, Kurotaniban. M i n d a tendai iskolának, m i n d a régi buddhista iskolának, a n a r a i teológiának mesterévé lett, ám ezekben a formákban n e m találta meg azt a tökéletességet, a m i t kitartóan keresett. Amitábha kultusza, különösen a varázsima recitálása tűnt számára az egyedül célravezető módszernek. 1175-ben alapítja m e g saját iskoláját, melyet Dzsódónak nevezett el. A z A m i d i z m u s addigi formáit újrafogalmazva a varázsima recitálásának kiemelt fontosságát h i r d e t t e , amelynek m i n d a teológiai képzés és tudás, m i n d a tra­ dicionális meditáció és aszkézis alárendelődött rendszerében. Á m Hónén ezen utóbbi elemeket n e m utasította el, és n e m is tartotta szükségtelennek. Tanításában inkább a hangsúlyt helyezte át a recitációs imamódra, amely t e r m é s z e t e s e n addig is ismert v o l t . Ám azzal, hogy a hosszú tanulás és szigorú előképzés fontosságát megkérdő­ jelezte, egyszerre t e r e m t e t t alapot egy népi vallási irányzat megjelenéséhez és a budd­ hista tanítás szinte teljes újraértelmezéséhez. A megszülető iskola igen nagy népsze­ rűségre tett szert, o l y a n n y i r a , hogy hamarosan felkeltette az udvarral szoros kapcso­ latban álló hagyományos szerzetesség figyelmét és rosszallását. Bár Hónén m i n d e n t elkövetett, hogy követői túlkapásainak gátat szabjon, törekvése n e m járt s i k e r r e l . 1204-re valóságos hadjárat i n d u l a mester és tanítványai ellen, négy szerzetesét k i is végzik. A dolog odáig fajult, hogy végül 1207-ben Hónent S i k k o k u szigetére száműz­ ték, ahonnan csak n é h á n y hónappal a halála előtt tért vissza Kiotóba. A száműzés egyik kiváltó oka H ó n é n tanítványainak sokszor közbotrányt okozó viselkedése, és nemegyszer erőszakosságba torkolló makacssága volt. A másik o k a hagyományos is­ kolák ellenkezése és elutasítása az új tanítás iránt, amely végül szervezett ellenkezést szült, s a tiltakozás petícióként a császári udvarba is e l j u t o t t . M i n t a fő tanítványok egyike, Sinran sem k e r ü l h e t t e el a száműzetést, Ecsigóban telepítették le, szerzetesi öltözékétől és nevétől megfosztották. 23

24

25

26

27

28

29

Bár életének ezen időszakáról nem sokat tudunk, az bizonyos, hogy ekkor házasodik meg, s hét vagy nyolc g y e r m e k e is születik. 0 v o l t az első b u d d h i s t a szerzetes, aki nyíltan megházasodott, és példája később számos követőre talált. Ez életének egyik olyan rejtélyes motívuma, amely valószínűleg kora fiatalságában gyökerezik. 30

0, te bolond énem! Fuldokolsz a vágyak tengerében, s evilág hegyén bolyongsz! Nézz hát végig magadon! Jobban teszed, ha inkább szomorkodol!

<3 gondolat

uándorútján

A testi vággyal való küzdelem Sinran egyik legmegoldhatatlanabbnak tűnő problé­ mája v o l t annak idején, még ifjú szerzetesként. Végül, a m i k o r már n e m látott más megoldást, egy második zarándoklatot tett a Csóhódzsi szentélyébe, hogy a Könyörü­ letesség Urának segítségét kérje vívódásában. A Bódhiszattva ismét megjelent előtte és igen meglepő revelációban részesítette: Ha a vágy kínzó ereje által szüzességi fogadalmadat megszeged, ám tegyed! Én éretted csodálatosan szép, női alakot öltök és a kedveseddé leszek. S azután, ha üt végső órád, országom, az örök boldogság hona vár rád! Felvette a Fudzsii Z e n s i n nevet, és egyszerű, a körülményekhez alkalmazkodó életet élt, mestere tanításain elmélkedve és napi gyakorlatként végezve a nenbucu varázsima recitálását. 121 l - b e n a száműző dekrétumot visszavonják, de ő n e m tér vissza korábbi kolosto­ rába, hanem a m a i Ibaraki prefektúrában, Inadában telepedik meg. Döntésének egyik oka az lehetett, hogy m e s t e r é n e k halálhíre eljutott hozzá. Hónén, mondják, eleven buddha volt. Békésen ült a lótusztrón legfelső grádicsán És úgy tanított tanult férfiakat, akárha novíciusok lennének. Hónén mindössze egyoldalnyi tana csodálatos!

31

I t t már tanítványok egész köre hallgatja beszédeit, akik közül soknak a neve is fennma­ radt. Ezekben az években állítja össze élete fő művét is, a Kjógjósinsót. Ez egy antoló­ gia a szútrákhoz és a kommentárokhoz fűzött gondolataiból. A z első változattal 1224 őszére készült el. Művének központi fogalma a h i t , m i n t a legfontosabb út a Nyugati Paradicsomba. Ezt az írását t ö b b s z ö r átolvassa és kijavítja, m a j d a végső változatot lemásolja tanítványai számára. T ö b b himnuszt is ír ekkor. Tulajdonképpen ezekben az években érlelődik meg benne az a tanrendszer, amelyet a Dzsódó-sinsú iskola hirdet. A z a m i d i z m u s addigi formáihoz képest radikálisan szakít m i n d e n addigi irányzattal és formával. Tanítása szerint a Buddha tökéletességéből fakadó erő - amely nem az ember sajátja, hanem objektíven létező külső valóság - az egyetlen, amely m e g m e n t i az em­ bert, t e k i n t e t nélkül annak képességeire, tudására vagy erkölcsi állapotára. A h i t „tariki" - külső erő, amely már önmagában Amitábha k e g y e l m é n e k egyik formája. Kezdettelen és vég nélküli örökkévalóság a Buddha, amelynek transzcendens szférá­ j á b a n e m j u t h a t el a korlátok között megnyilvánuló ember. A megvilágosodás m i n d ­ ezek alapján n e m n y u g o d h a t semmiféle gyakorlaton, meditáción vagy imán, hanem csak és kizárólag azon a h i t e n , amely egyetlen szemvillanás alatt a tökéletes Buddha32

földre emeli az embert, legyen az bármilyen bűnös. A bűn, amely a b u d d h i z m u s o n belül két fő formával bír, egy örök, n e m megfogható kezdetű abszolút, valamint egy, az erkölcsi és személyes létbeli egyedi megjelenéssel, Amitábha fogadalmán át eleve legyőzetett, és valójában n e m is bír fontossággal. Az érdemek vagy a megtisztulás így érvényét veszti, és n e m is értelmezhető. Szakított azzal a népszerű elképzeléssel is, hogy a Buddha a halálos ágyán fekvő emberért jön el, a k i csak a legeslegvégső pilla­ n a t b a n ismeri meg m e g m e n t ő j é t . Sinran tanításában a h i t felébredése az a pillanat, amelyben az ember a N y u g a t i Paradicsomba ragadtatik. Híveit ekképpen a Buddhákkal egyenrangúnak tekintette. A Tiszta Föld tanításainak ezen értelmezése azt is magába foglalta, hogy nagy megnyugvást és l e l k i békét adott azoknak a híveknek, akik sorsu­ kat így már beteljesítettnek élhették át. Sinran új értelmezést adott azoknak a tanok­ nak is, amelyek a Buddha-testeket foglalták magukba. A klasszikus felosztás hármas­ ságát, a N í r m á n a k á j a , D h a r m a k á j a és Szambhógakája rendszerét két test, egy véges emberi és egy öröktől fogva való, abszolút Buddhamező különválására váltotta, a m i t a h i t b e n és odaadásban realizálódó szeretet tesz egyfajta rejtett hármassággá. A h i t kiemelt fontosságát azonban - s ezt n e m szabad elfelejtenünk - olyan k o r b a n jelen­ tette k i , amely a teljes létbizonytalanság időszaka v o l t . A z az emberi világ, amely tapasztalati szinten elé tárult, a b u d d h i s t a „hat világ" közül sokkalta inkább a p o k o l képét idézte, semmint a törekvés színterét adó emberi világot. Ebből a kontextusból talán már érthető, hogy azon a b u d d h i z m u s o n belül, amely m i n d i g is az emberi tettet állította tanításának középpontjába, miért jelenhetett meg és k a p h a t o t t kiemelt szerepet az önmegismerés módozataitól látszólag oly messzire álló puszta h i t . Hiszen a Felébredett éppen azokhoz intézte szavait, akik a „Nemesek Ösvényére Lépők", vagy­ is a helyes felismerés, elhatározás, megnyilatkozás és törekvés útján felelőssé válnak tetteikért. Pontosan ez, az emberi felelősség teljes és m i n d e n r e kiterjedő felvállalása j e l e n t e t t e és j e l e n t i azt a szellemi utat, amely megkülönbözteti a megszabadulásra törekvőt a közönséges embertől. Ez azonban csak a legmélyebb h i t - a felébredésbe vetett h i t és bizonyosság - m i n d e n t felölelő tartományában n y e r h e t i el értelmét. Buddha a Tan pillérévé tette ezt, még ha sokszor k i m o n d a t l a n u l is. Másfelől, önvaló­ sággal bíró, nem illúzió természetű világot, amelyben valódi születés, szenvedés vagy megszabadulás jelen volna, egyetlen b u d d h i s t a iskola sem ismer. Sinran tanításában a régi iskolák módszerei és időhöz kötődő aspektusai úgy jelentek meg mégis, m i n t elégtelen és sehova n e m vivő, elavult eszközök. Ezért vetette el őket, tanításában a végső idők emberi tehetetlenségére koncentrálva. J e l l e m z ő módon egész hátralévő életén keresztül vívódott a tanítás tökéletes formába öntésével. 33

34

35

36

37

38

39

40

Tunyaságba süppedt régen, de ma már éberen vigyáz, bevilágítja a Földet, mint Hold a tiszta éjszakát.

41

1235 körül tért vissza Kiotóba, ahol kiterjedt i r o d a l m i tevékenységet folytatott. Töp­ rengéseiről és gondolatairól sokat elárulnak azok a levelek, amelyeket tanítványainak

írt e k k o r i b a n . É l e t é n e k alkonyán egy igen nehéz és keserű problémával kell szembe­ néznie. A z egyik fia, Z e n r a n , aki apja tanításait a Kantó vidékén terjesztette, egyre inkább önállósodni és elszakadni akarva, saját i s k o l a alapításába fogott, megosztva ezzel a közösséget. A p a és fiú között a viszony úgy elmérgesedett, hogy végül Sinran 1256-ban végleg szakított vele, és m e g t i l t o t t a neki, hogy tanítson, illetve végleg elha­ tárolta magát tőle. 1262-ben halt meg, s testét a higasijamai E n n i n d z s i szentélyben hamvasztották el. A nevéhez kötődő iskola intézményként való megalapítása már követőinek feladatává lett. A későbbiek során a Dzsódó-sinsú tíz, egymástól többé-kevésbé eltérő irányzat alakjában jelent meg, s ezt a formáját megőrizte m i n d a m a i napig, a m i k o r is a legné­ pesebb japán b u d d h i s t a közösségként áll f e n n .

42

„Amikor az A m i d a - h i t nagy japán mesterét, Sinrant azzal vádolták, hogy túl könnyű­ nek mutatja az üdvösségre vezető utat, ő így felelt: »Dehogy könnyű az én u t a m ! A gőgös ember számára a legnehezebb dolog éppen az, hogy ne magára, h a n e m másra hagyatkozzék.«"

43

SZÖVEGEK Amitábha 4 8 fogadalmából 44 1. A három szenvedésteli születés - pokolbéli, éhesszellem-létben való, állati - n e m lehetséges országomban. 2. A z emberek és az istenek soha n e m vágynak vissza országomból a három szenve­ désteli születésbe. 8. Világomban m i n d e n ember azzal a képességgel születik meg, hogy képes lesz ismer­ n i azokat a gondolatokat, amelyeket a magasabb világok lényei gondolnak. 10. A z országomban élő emberek és istenek közül egyetlenegy sem fog ragaszkodni semmihez, még a saját testéhez sem. 13. Létem és életem végtelen lesz. 15. A világomban élő m i n d e n ember és isten is végtelen életű lehet ezáltal, ám szán­ déka szerint e végtelen életről szabadon le is m o n d h a t . 18. A tíz világirány m i n d e n lénye, aki csak segítségül hívja nevemet, tízszer k i m o n d v a azt, valóban az én országomban fognak újjászületni, kivéve, ha vétkesek az öt főbűn valamelyikében, vagy ártottak a Tannak.

19. Halálának pillanatában megjelenek a tíz világirány m i n d e n olyan lényének, aki életében a megvilágosodásnak szentelte magát, és gyakorolta a j ó t e t t e k e t . 20. A tíz világirány m i n d e n olyan lénye eléri általam vágya beteljesedését, aki meghallja nevemet, a Tiszta Földre vágyik és a j ó t cselekszi. 3 1 . Országom ragyogó tisztasága által képes lesz visszatükrözni a tíz világirány Budd­ háinak tökéletességét. 35. A tíz világirány m i n d a m a női, akik a tökéletességre vágynak, de gyűlölik női testü­ ket, haláluk után megszabadulnak e nyűgtől kegyelemből, s n e m születnek nőként többé. 39. A z országomban élők abban a boldogságban időznek majd, amelyben a vágyain úrrá lett szerzetes időzik. 45. A más világok bódhiszattvái a meditáció legmagasabb állapotában j e s í t h e t i k be a Buddhaságot nevem erejéből.

45

elmerülve tel­

48. A m á s világok bódhiszattvái a Tan h á r o m szintjét színről színre látják majd, és a felébredés tudatossága visszafordíthatatlanul eltölti őket.

Az Igaz Hitről

46

(részlet) O, kinek élte véget nem érő, Buddha, menedékünk! A fénysugarat, melyhez ember fel nem érhet, illesse tisztelet! 47

Hózó Boszacu eljövendő létének még csírájában volt akkoron, s a Könyörületesség K i r á l y a , a hatalmas Buddha lábainál ülve hallgatta a megszabadulás tanait, amikor meglátta h i r t e l e n m i n d e n B u d d h a Tiszta Földjének ősokát, s ebben m e g i s m e r t m i n ­ den j ó t és rosszat, amely csak a világban van. S szövetséget kötött, fogadalmat téve, mely megdönthetetlen és felülmúlhatatlan, s m i t nem tett addig senki sem, öt végte­ len világkorszak alatt végzett aszkézisben megerősítve és újra meg újra megfogadva: „A világnak m i n d a tíz irányában hallják majd üdvöt hozó nevem. Szétsugárzó fényben h a t o m át m i n d a három világot, a T i s z t a Ö r ö m b e vonva az egész valóságot. M i n d e n lényt beragyogjon e fény! A m i t á b h a Neve legyen a nagy mű, a m e n e k ü l é s t elhozó!" [...] 48

Sinran mondásaiból „Amint az e m b e r b e n a hitbéli bizakodás által felkél a szándék arra, hogy a B u d d h a nevét hívja segítségül, hogy Amitábha fogadalmának csodaereje által megmeneküljön, hamarosan részesül áldásában, amely megtartja magában és n e m v e t i el soha. A m i ­ tábha időknek előtti fogadalmában nincs különbség idős és fiatal ember, j ó vagy rossz között, a m i t majd m i n d elnyer, az egy, s a szívbéli h i t e n nyugszik. Hiszen a B u d d h a fogadalmát éppen azért tette, h o g y az embert, k i n e k bűne mély és terhes, s k i a test vágyódásaiban megragadt, megmenthesse. M i v e l korábbi fogadalma éppen az v o l t , hogy pusztán a belé vetett h i t már megmentővé legyen, nincs is szükség másra, bár­ m i l y e n j ó cselekedet végrehajtására. Nincs is valójában s e m m i sem, a m i j o b b lenne, m i n t Buddha nevének segítségül hívása. Szörnyű tetteitől sem kellene félnie, hiszen nincs és n e m lehet o l y a n bűn, amely elég erős volna ahhoz, hogy Amitábha korábbi szándékát megakadályozhatná."

Himnusz a Genzerijaku Vazanból

50

Amikor valaki a „Namu Amida Bucut" Brahma és Indra ' leborul előtte, s a Jó és kegyes istenek sokasága Éjjel és nappal éltét vigyázza.

kántálja,

Amikor Orzi őt Megóvja Minden

kántálja, Istenkirálya/-

5

valaki a „Namu Amida Bucut" és együtt óvja a négy világirány nappal és éjjel, démont elűzve ád menedéket.

Amikor valaki a „Namu Amida Bucut" Fejet hajtanak előtte a föld istenei is, S miként a tárgyat az árnyék követi, Követik óvón melléállva.

kántálja,

Amikor valaki a „Namu Amida Bucut" Leborul előtte maga a Sárkánykirály , S minden sárkány is - nappal és éjjel Mind csak őt vigyázza.

kántálja,

53

Amikor valaki a „Namu Amida Bucut" kántálja, Leborul előtte a Halál Királya , S az Öt Lét bíráival együtt - nappal és éjjel Mind csak őt vigyázza. 54

Amikor valaki a „Namu Amida Bucut" kántálja, Sákjamuni előtt megjelenik a Legmagasabb Ég Királya, óvja őt és védi Oltalmába ajánlva. 55

Az ég és föld minden istene Nem más ekkor, mint a Jónak S mind eme istenek megvédik Ki a Nenbucu útján halad.

szelleme, azt,

A felmérhetetlen Fogadalom-erő, Csak a Megvilágosodáshoz mérhető. S hogy juthatnának oda gonosz szellemek, Ahol e hit megjelent?

Jegyzetek 1

2

S á n t i d é v a : Bódhicsárjavatára,

4 / 2 2 - 2 3 . vers.

A j a p á n l é t s z e m l é l e t r e m i n d i g is j e l l e m z ő m e l a n k o l i k u s h a n g v é t e l - lásd p é l d a k é n t a „ m o n o n o avaré": m i n d e n d o l g o k á l l a n d ó t l a n s á g á n a k az i r o d a l o m k e z d e t e i t ő l n y o m o n k ö v e t h e t ő j e l e n l é t e ezekben az é v t i z e d e k b e n a v é g l e t e k i g felfokozódik.

3

1155-ben s z ü l e t e t t é s 1225-ben h a l t m e g , ő a s z e r z ő j e a n n a k a történeti-filozófiai írásnak, a m e l y a „ m a p p ó " , vagyis a b u d d h i s t a e s z k a t o l ó g i a e g y i k a l a p m ű v e J a p á n b a n . A „ G u k a n s ó " a b u d d h i s t a törvény h a n y a t l á s á n a k p e r i ó d u s a i t kapcsolja ö s s z e a japán u r a l k o d ó k sorával, a l e t ű n t t ö k é l e t e s s é g t ő l a j e l e n i g , m e l y a véget h o z z a e l . A közelgő világvége varasának e l m é l e t e egészen biztosan alapvetően m e g h a t á r o z ­ ta S i n r a n e g é s z m u n k á s s á g á t .

4

5

7 6 7 - 8 2 2 k ö z ö t t élt. A z alapító s z á n d é k a s z e r i n t új u t a k a t k e r e s e t t , így s z a k í t o t t a k o r á b b i idők irányzataival, az úgynevezett N a r a - b u d d h i z m u s s a l , az addig l e g f o n t o s a b b k ö z p o n t n a k s z á m í t ó Tódaidzsivel, i l l e t v e a t e n d a i korábbi irányzataival.

6

R j ó n i n ( 1 0 7 2 - 1 1 3 2 ) a T i s z t a Föld i s k o l a e g y i k nagy t a n í t ó j a v o l t . Eiszai ( 1 1 4 1 - 1 2 1 5 ) a r i n z a i , D ó g e n ( 1 2 0 0 - 1 2 6 3 ) a s z ó t ó zen i s k o l a m e g a l a p í t ó j a , m e g h o n o s í t ó j a J a p á n b a n . N i c s i r e n ( 1 2 2 2 - 1 2 8 2 ) az A m i d i s t a népi b u d d h i z m u s l e g n a g y o b b é s l e g e l l e n t m o n d á s o s a b b alakja és s z e k t a a l a p í t ó j a .

7

A k o l o s t o r a k é s ő b b i időkben is m e g ő r i z t e k i e m e l t s z e r e p é t , nagy befolyással bírt a császári u d v a r r a , s k i t e r j e d t h a t a l m a révén önálló p o l i t i k a i t é n y e z ő k é n t l é p e t t fel, egészen a 16. századig, a m i k o r azután az o r s z á g ú j r a e g y e s í t é s e nagy feladatának e g y i k l é p é s e k é n t O d a N o b u n a g a k a t o n a i e rőve l m e g t ö r t e h a t a l ­ m á t , 1 5 7 1 . s z e p t e m b e r 3 0 - á n a k o l o s t o r t 3 0 0 0 s z e r z e t e s é v e l együtt e l p u s z t í t o t t a . 1 6 4 2 - b e n azután újra felépítették a Szaicsó alapította é p ü l e t e t . A p o m p á s fapagoda Japán h a r m a d i k l e g n a g y o b b ilyen épü­ lete.

* N a g y Szekér. 9

1 0

Gyémánt Szekér. A z Ő s b u d d h á k - „ Á d i b u d d h á k " a N a g y S z e k é r é s a G y é m á n t S z e k é r t a n í t á s a i b a n azok az o k s á g o n túli ö r ö k m e g v i l á g o s u l t a k , a k i k n e k a k ü l ö n b ö z ő világban m e g j e l e n ő Buddhák és B ó d h i s z a t t v á k a megnyilvá­ n u l á s a i . A k ü l ö n b ö z ő m ű v e k b e n m i n t a t i s z t a t a p a s z t a l á s é s teljes m e g s z a b a d u l á s s z i m b ó l u m a i szere­ pelnek.

11

Egy m á s i k e l n e v e z é s e : Amitájusz, „ Ö r ö k élet". K í n á b a n és J a p á n b a n a két alak t u l a j d o n k é p p e n és ö n á l l ó k u l t u s s z a l bírt, bár A m i t á j u s z t i s z t e l e t e a l i g j e l e n t m e g a s z i g e t o r s z á g b a n .

1 2

A m e g v i l á g o s o d á s t elérve, a lények ü d v é é r t a világ k ö r e i b e n m e g m a r a d ó f e l é b r e d e t t .

különvált

1 3

I k o n o g r á f i á i á b r á z o l á s a i n i g e n k ö n n y e n ö s s z e t é v e s z t h e t ő a T ö r t é n e t i Buddhával, k e z e i t l e g t ö b b s z ö r m e d i t á c i ó s t a r t á s b a n tartja, l ó t u s z ü l é s b e n h e l y e z k e d i k e l , szerzetesi c s u h á t v i s e l , feje t e t e j é n k o p o n y a d u d o r r a l - usnísával - ábrázolják.

1 4

Hinájána.

1 5

Délkelet-Ázsia országaiban.

1 6

A m ű a K r i s z t u s u t á n i e l s ő s z á z a d b a n s z ü l e t e t t é s ö t k ü l ö n á l l ó , k ü l ö n b ö z ő i s k o l á k h o z k ö t h e t ő kínai

1 7

E z t a s z ú t r á t Kr. u . 4 0 2 körül Kumáradzsíva fordította kínaira. A viszonylag rövid m ű l e g f o n t o s a b b eleme

l s

Ez a szöveg K í n á b a n k e l e t k e z h e t e t t , és a T ö r t é n e t i B u d d h a t a n í t á s a k é n t közli az A m i t á b h a O r s z á g á b a n

1 9

A z e l v o n u l á s a b u d d h i s t a i s k o l á k n á l o l y a n z a r á n d o k l a t és l e l k i g y a k o r l a t , a m e l y n e k i d e j é n a szerzetes

fordítása v o l t i s m e r t . A szútra legfontosabb tanítása A m i t á b h a fogadalmainak felsorolása. a nenbucu varázsima recitálásának ismertetése. való születést eredményező meditáció módozatainak ismertetését. f o k o z o t t a n a m e d i t á c i ó r a és az i m a g y a k o r l a t o k r a k o n c e n t r á l . Általában v a l a m e l y h í r e s t e m p l o m o t vagy s z e n t é l y t k e r e s t e k fel ennek k e r e t é b e n , s a h e l y v é d ő i s t e n s é g é n e k o l t a l m a alatt v é g e z t é k el a g y a k o r l a t o t . 2 0

A v a l ó k i t é s v a r a B ó d h i s z a t t v a , a k i a Tan r e n d s z e r é b e n A m i t á b h a kivetülése, m i n t e g y i m m a n e n s és a k t í v

2 1

A z e l v o n u l á s k o r R o k k a k u d ó b a , a C s ó h ó d z s i t e m p l o m b a v o n u l t vissza, a m e l y n e k v é d ő i s t e n s é g e Avaló­

2 2

A m i t á b h a f o g a d a l m a m i n d e n lény m e g m e n t é s é r e .

formája. k i t é s v a r a , fő v é d ő s z e n t j e S ó t o k u h e r c e g v o l t . 2 3

A h a t a l m i és klánharcokba belebonyolódó nemest egyik ellenfele könyörtelenül lemészárolta. Apja h a l á l a egy é l e t r e e l l e n s z e n v e s s é t e t t e H ó n é n s z e m é b e n a k ü l ö n b ö z ő p o l i t i k a i k ü z d e l m e k e t , a m i k é s ő b b a t e n d a i i s k o l a p o l i t i k a i szerepvállalásával s z e m b e n is e l h a t á r o l ó d á s r a k é s z t e t t e .

2 4

A z alapítással k a p c s o l a t b a n i g e n f o n t o s m e g j e g y e z n i , h o g y K e l e t e n , az európai g y a k o r l a t t a l e l l e n t é t b e n , a m e l y s o k k a l i n k á b b t ö r e k s z i k m e g ő r i z n i a h a g y o m á n y tisztaságát, szinte m i n d e n j e l e n t ő s e b b b u d d h i s t a m e s t e r saját i s k o l á t és tanítványi l á n c o t h o z o t t l é t r e . Ezek n é p s z e r ű s é g e és i s m e r t s é g e a l e h e t ő legna­ g y o b b s z é l s ő s é g e k k ö z ö t t m o z o g , a m i a z o n b a n fontos, az az, h o g y Hónén és Sinran s z é l s ő s é g e s szakítása a t a n u l t a k k a l n e m kirívó példa, h a n e m é p p e n - e g y f a j t a k é p p e n - s z a b á l y k ö v e t é s .

2 5

E z A m i t á b h a p a r a d i c s o m á n a k , S z u k h á v a t í n a k j a p á n neve.

2 6

A n e n b u c u t u l a j d o n k é p p e n az i n d i a i t a n t r i k u s - G y é m á n t S z e k é r - m a n t r a h a g y o m á n y egy f o r m á j á n a k is t e k i n t h e t ő , f o l y a m a t o s i s m é t l é s e j e l e n t e t t e az i m a m ó d o t . M a g a a „ N a m u A m i d a B u c u " v a r á z s i m a az é r t e l m e z é s e k szerint a személyes és törekvő tudat, a „Namu", Hódolat kifejeződésben j e l e n i k meg, és lesz eggyé az a b s z o l ú t t a l a B u d d h a n e v é n e k k i m o n d á s á b a n .

2 7

2 8

S a j á t r e n d s z e r é b e n n a p j á b a n 70 0 0 0 - s z e r k e l l e t t e l i s m é t e l n i a v a r á z s i m á t . I n t é s e i t h é t p o n t b a foglalva tárta tanítványai elé, a m e l y e k sokat elárulnak a t ö r t é n t e k r ő l : 1. A z é r t , m e r t A m i t á b h á t k ö v e t i t e k , m é g ne kritizáljátok a s i n g o n és a t e n d a i tanításait, más B u d d h á k a t és b ó d h i s z a t t v á k a t . 2. N e v i t a t k o z z a t o k m á s g y a k o r l a t o k a t v é g z ő t u d ó s o k k a l é s gyakorlókkal. 3. N e p r ó b á l j á t o k a m á s h i t ű e k e t n é z e t ü k elhagyására k é n y s z e r í t e n i . 4. N e b á t o r í t s á t o k a húsevést, az ivást é s a s z e x u á l i s k i c s a p o n g á s t a N e n b u c u n e v é b e n . N e n é z z é t e k le az e r é n y e k útján j á r ó k a t . 5. J ó z a n í t é l ő k é p e s s é g és m é r ­ t é k l e t e s s é g nélkül ne h i r d e s s é t e k t a n í t á s a i n k a t , és ne keveredjetek vitákba hiábavalóan. 6. N e ereszked­ j e t e k le a p o p u l á r i s és t e t s z e t ő s s t í l u s h o z , h a t a n í t o t o k . 7. S o k s z o r teljesen l é g b ő l k a p o t t é s m i n d e n v a l ó s á g o t n é l k ü l ö z ő e l k é p z e l é s e i t e k e t ne á l l í t s á t o k be a m e s t e r t a n í t á s a k é n t .

2 9

Ez az i r a t v o l t a Kófukudzsi s z ó d z s ó . A p o n t o k b a s z e d e t t vádirat s z i n t é n sokat elárul a j a p á n b u d d h i z ­ m u s helyzetéről é s problémáiról: 1. H i b a é s tévedés, h o g y császári engedély nélkül a l a k í t o t t a k új szektát. 2. H i b a é s t é v e d é s , h o g y új á b r á z o l á s o k a t és f o g a l m a k a t v e z e t t e k be a k ö z t u d a t b a , k é p e i k e n A m i t á b h a h í v e i t k ö z v e t l e n ü l m e g v i l á g í t j a a B u d d h a fénye, a m i a t ö b b i , régi i s k o l a k ö v e t ő i t v i s z o n t n e m világítja m e g . 3. H i b a és tévedés a S á k j a m u n i B u d d h a s z e r e p é n e k hanyagolása. 4. H i b a és t é v e d é s , h o g y elhanya­ golják a j ó c s e l e k e d e t e k e t , a n e n b u c u kivételével. 5. H i b a és tévedés, h o g y v i s s z a u t a s í t j á k a s i n t ó istene­ k e t . 6. H i b a é s tévedés, h o g y a n e n b u c u kivételével m i n d e n m á s , a T i s z t a Földre vivő m ó d s z e r t e l v e t n e k . 7. H i b a é s t é v e d é s , h o g y félreértik a n e n b u c u j e l e n t ő s é g é t és s z e r e p é t . 8. H i b a és t é v e d é s , h o g y e l v e t i k a szerzetesi fegyelem tanításait és előírásait, és k o m p r o m i s s z u m o t k ö t ö t t e k a világi é l e t t e l . 9. H i b a é s té­ v e d é s , h o g y t a n a i k k a l z a v a r t t á m a s z t o t t a k a n é p k ö r é b e n , e l v e t v e a Tan és a C s á s z á r h a r m ó n i á j á t .

3 0

B á r a szerzetesi f o g a d a l o m e r e d e t i l e g a teljes n ő t l e n s é g e t f o g l a l t a m a g á b a , n e m J a p á n b a n t a l á l k o z u n k e l ő s z ö r n ő s é s ó v a t o s a n f o g a l m a z v a a n ő i n e m e t el n e m u t a s í t ó b u d d h i s t a a s z k é t a alakjával. A z i n d i a i

t a n t r i k u s vagy a kínai, taoista elemeket ö t v ö z ő N a g y S z e k é r irányzatok közül t ö b b egyenesen férfi és n ő t e s t i e g y ü t t é l é s é b ő l v e z e t i le g y a k o r l a t a i t , a n ő i s é g n e k m i n t v i l á g o t alakító e r ő n e k k i e m e l t f o n t o s s á g o t tulajdonítva. M á s f e l ő l azzal, h o g y a h á z a s é l e t e n belül t e k i n t e t t é k m e g v a l ó s í t h a t ó n a k a m e g s z a b a d u l á s g y a k o r l a t a i t , l e h e t ő s é g e t t e r e m t e t t e k arra, h o g y az a d d i g zárt szerzetesi k ö z ö s s é g b e n j e l e n lévő b u d d ­ h i z m u s a világi é l e t e t fel n e m adó e m b e r e k számára is m e g é l h e t ő legyen. Ebben a m e g k ö z e l í t é s b e n a szü­ z e s s é g fogadalma az e r k ö l c s ö s s é g b e n m e g n y i l v á n u l ó t i s z t a s á g k é n t j e l e n t m e g . M

Ikkjú Szódzsun verse.

3 2

A k e g y e l e m n e m a B u d d h a cselekedete, h a n e m m a g a a B u d d h a .

3 3

Ez az „avidjá" a n e m t u d á s , a m e l y a b u d d h i s t a

3 4

A t e t t e k k ö v e t k e z m é n y e k é n t j e l e n í t v e m e g azt a l é t e t , a m e l y m a g a a s z e m é l y e s sors.

filozófiában

a s z e n v e d é s s e l teljes lét ő s o k a és forrása.

3 5

L á t s z a t t e s t , E l v a r á z s o l t Test, a B u d d h a l á t h a t ó , e m b e r i alakja.

3 6

A Tan-Test, a n e m v á l t o z ó időfeletti j e l e n l é t l é t m ó d j a .

3 7

A G y ö n y ö r ű s é g - T e s t , a m e l y az á t v á l t o z t a t á s h o r d o z ó j a .

3 8

S e m m i sem áll ettől távolabb, m i n t a m a i k é s z t e r m é k v i l á g k é s z t e r m é k - v a l l á s o s s á g a . A b b a n a világban j ó n e m várt az e m b e r r e , é s épeszű e m b e r e g y e t l e n p e r c e t s e m a k a r t tovább e l t ö l t e n i az e l v i s e l h e t e t l e n kínban.

3 9

A hat világ örvénylő k ö r é b e n az e m b e r i világ a törekvés és a változás színtere, a h o n n a n a megszabadulás elérhető.

4 0

O l y a n n y i r a , h o g y valódi b u d d h i s t a t e o l ó g i á r ó l n e m is b e s z é l h e t ü n k .

41

Dhammapada;

4 2

P o n t o s s z á m a d a t o t j e l l e m z ő m ó d o n n e m a d h a t u n k , de l e g a l á b b 15 millió hívővel k e l l s z á m o l n i .

172. v e r s . F o r d í t o t t a : F ó r i z s L á s z l ó .

4 3

N e m e s h e g y i P é t e r idézi 1999 d e c e m b e r é b e n , az Új folyam

4 4

A Mahá-Szukhávatí-vjúha-szútrában

1 1 - 1 2 . számában m e g j e l e n t c i k k é b e n .

s z e r e p l ő f o g a d a l m a k k ö z ü l legyen i t t néhány.

4 5

S z a m á d h i - s z e m l é l ő é s szemlélt t ö k é l e t e s e g y b e f o n ó d á s a a t ö k é l e t e s s é g b e n .

4 6

S ó s i n g e . A S i n r a n által írt m ű összefoglalja az A m i t á b h á r a v o n a t k o z ó tanításokat, és b e m u t a t j a az i s k o l a szellemi l e s z á r m a z á s á t Nágárdzsunától a kínai m e s t e r e k e n át e g é s z e n Sinranig. A m e s t e r e k sora a követ­ k e z ő : N á g á r d z s u n a , V a s z u b a n d h u , T ' a n - l u a n (japánul: D o n r a n ; 4 7 6 - 5 4 2 ) , Tao-cso (japánul: D ó s a k u ; 5 6 2 - 6 4 5 ) , San-tao (japánul: Z e n d ó , 6 1 3 - 6 8 1 ) , G e n s i n , m á s néven Esin ( 9 4 2 - 1 0 1 7 ) , a k i a k u l t u s z m e g ­ h o n o s í t ó j a v o l t J a p á n b a n , Hónén és S i n r a n .

4 7

D h a r m á k a r a B ó d h i s z a t t v a , A m i t á b h a b u d d h a m e g t e s t e s ü l é s é n e k neve a szövegekben aszkétaként j e l e n i k

4 8

A v a l ó k i t é s v a r a - i t t t u l a j d o n k é p p e n a t ö r t é n e t i Buddhával is a z o n o s í t h a t ó .

4 9

S i n r a n m o n d á s a i t és szóbeli t a n í t á s a i t t a n í t v á n y a i írták le é s á l l í t o t t á k ö s s z e s z ö v e g g é , a m e l y m i n t e g y

meg.

ö n á l l ó h a g y o m á n y k é n t ö r ö k l ő d ö t t n e m z e d é k r ő l n e m z e d é k r e . A szövegek fő g o n d o z ó j a S i n r a n u n o k á j a volt. 5 0

S i n r a n t ö b b h i m n u s z t is írt, ezek á l t a l á b a n a kínai v e r s f o r m a szabályosságát k ö v e t i k .

5 1

I n d i a i i s t e n e k , B r a h m a a t e r e m t ő , I n d r a a V i l l á m o k Istene - az Istenek Királya.

5 2

Lókapála.

5 3

A z alvilági v i z e k u r a .

5 4

Járna.

5 5

Paranírmitá-vasavartin

szamádhi.

Irodalom C o l c u t t , M . - J a n s e n , M . - K u m a k u r a , I . : A japán C s e h Éva: Japán

buddhista

D o b b i n s , J. C : Jódó

művészet.

Shinshú.

Buddha unsere Zuflucht",

H o r i , L : Folksreligion K i t a g a w a , J.: Religion

H e l i k o n - M a g y a r K ö n y v k l u b , Budapest, 1 9 9 7 .

IUP, B l o o m i n g t o n - I n d i a n a p o l i s , 1 9 8 9 .

G r o t e n h u i s , E l i z a b e t h t e n : Japanese Mandalas. Haas, H . : „Amida

világ atlasza.

H o p p Ferenc K e l e t - Á z s i a i M ű v é s z e t i M ú z e u m , Budapest, 1996. UHP, H o n o l u l u , 1 9 9 9 .

k . n . , é. n .

in Japan. UCP, C h i c a g o - L o n d o n , 1 9 8 3 . in Japanese History.

CUP, N e w Y o r k , 1 9 6 6 .

M a t s u n a g a , A . - M a t s u n a g a , D . : Foundation O g u r o , T.: Ein Vergleich Rettungsgedankens

of Japanese Buddhism. bei Shinran

P ö r t n e r , R - H e i s e , J.: Die Philosophie Japans. A K V , S t u t t g a r t , The Pure Land Tradition, S z e n t i r m a i J ó z s e f : Japán

1995.

ed. by: J. F o a r d , R. K . Payne, M . S o l o m o n , BBSS, Berkeley, 1 9 9 6 . építészete.

Vasziljev, L . Sz.: Kultuszok,

22SL.

B B I , Los A n g e l e s - T o k y o , 1 9 8 4 .

und Luther. M a r b u r g / L a h n , 1 9 7 5 .

vallások

C o r v i n a Kiadó, B u d a p e s t , 1 9 8 3 . és hagyományok

Kínában.

G o n d o l a t , Budapest, 1 9 7 7 .