ERGONÓMIA 5.1 5.6
Az idősödő munkaerő biztonságának növelése: fiziológia és ergonómia Tárgyszavak: ergonómia; időskorú; demográfia; terhelhetőség; fizikai terhelés; munkaeszköz; munkafeltétel.
A Gallup intézet előjelzése szerint 2020-ra 73%-kal növekedni fog az 55 éves és az annál idősebb munkavállalók száma, mivel az emberek később vonulnak nyugdíjba. A munkabiztonsági szakemberekre nehéz feladatot ró, hogy felkészüljenek a munkaerő elöregedésének kihatásaira. Az öregedés jelentősen befolyásolhatja a munkavállalók biztonságát. Stratégiai gondolkodással azonban meg lehet tervezni olyan készségek és módszerek átadását, amelyek segítenek abban, hogy fokozzuk magunk és mások biztonságát, növeljük erőnket és jobban urai legyünk önmagunknak még öregkorunkban is. A borúlátók szerint az idősebb dolgozók általában bizalmatlanabbul fogadják az új ismereteket és a változásokat, továbbá könnyebben szenvednek súlyos és költséges sérüléseket. A derűlátók viszont úgy vélik, hogy a tapasztaltabb dolgozók rendszerint ritkábban sérülnek meg, védelmük érdekében pedig készek és hajlandók arra, hogy gyakorlati készségeket sajátítsanak el, hiszen tudják jól, hogy nem maradnak örökké fiatalok. Meghaladná egy rövid cikk terjedelmét, ha meg akarnánk tárgyalni mindazokat a hatásokat, amelyeket az öregedés gyakorol a csontsűrűségre, a súlygyarapodásra, a bőr ráncosodására, a testalkatra, a stresszre, az alvásra, a hallásra, a szaglásra, a hőszabályozásra és még sok egyébre. Ezért csak öt olyan változás vizsgálatára szorítkozunk, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a munkahelyi biztonságot, ezt követően pedig az idősebb munkavállalók ergonómiai szükségleteinek megfelelő munkaeszközöket és termékeket mutatunk be.
1. Az egyensúlyérzék változása A felmérések azt mutatják, hogy a test egyensúlya az életkor előrehaladtával különböző okokból (a belső fül, az idegsejtek és egyebek változása miatt) bizonytalanabbá válik. Ezért az idősek gyakrabban megcsúszhatnak, megbotolhatnak vagy eleshetnek sík területen, lépcsőn vagy létrán, ennek következtében jobban megerőltetik magukat, több a ficam, a sérülés és a haláleset. Mi ennek az oka? Csökken a belső fül érzékenysége, nagyobb a feszültség, ezért ha az idős ember meginog, kevésbé tudja visszanyerni egyensúlyát; az idegsejtek érzékenysége eltompul, így a biztos járás nagyobb figyelmet követel. Mit lehet tenni? Több gazdaságos mozgásgyakorlatot kell végezni. Erősíteni kell a lábat, és meg kell tanulni, hogyan lehet lábbal erős nyomást gyakorolni a talajra. Be kell állítani a testtartást. Csökkenteni kell a merevséget okozó feszültséget. Mindezek olyan technikák, amelyeket akarattal és kitartással bármely életkorban el lehet sajátítani. 2. A rugalmasság csökkenése Emiatt gyakoribb a megerőltetés, a ficam, az elcsúszás, az elbotlás, az elesés, a testreakció okozta sérülés, az autóbaleset (pl. ha valaki nem tudja a fejét elfordítani, hogy oldalra vagy hátra nézzen) stb. Mi ennek az oka? Az inak és a kötőszövetek száraz súlyának 85%-át alkotó kollagén az életkor előrehaladásával elbomlik; 30 éves kor után évente 1%-át elveszítjük, rugalmasságunk különösen a lábikrában, a térdínakban, a derékban és a vállban csökken. Mit lehet tenni? Tanuljunk szemerősítő módszereket, hogy növeljük fizikai mozgástartományunkat. Orvosi jóváhagyással módosítsuk étrendünket, hogy javítsuk az izületek és a lágy szövetek rugalmasságát. A rugalmasság növelése érdekében lélegezzünk erőteljesebben. Végezzünk lazító és mozgástartomány-bővítő tevékenységeket, hogy „beolajozzuk” az inakat. 3. A látás és az emlékezet is érintett Gyakorlatlan idősebb munkások általában megfelelően tudnak figyelni egy adott munkára, de már kevésbé tudják figyelmüket gyorsan másra átirányítani, és megosztani sem tudják figyelmüket úgy, mint fiatal korukban. Az agyban végbement kémiai változások hátrányosan befolyásolhatják az emlékezetet is.
Az idősebb munkások gyakran csak egy részét látják annak, amire reagálniuk kell. Veszélyes lehet, ha már közelre is gyengébben látnak, ugyanakkor viszont erősebb megvilágításra van szükségük. Ezek a változások növelik az elcsúszás, elbotlás, elesés veszélyét, az ütközés okozta sérüléseket, az autóbaleseteket valamint a megerőltetést és a ficamokat. Mit lehet tenni? Végezzünk memóriaerősítő tevékenységeket. (Szakértők kimutatták, hogy ezzel 26%-os memóriajavulás érhető el.) Alkalmazzunk vizuális módszereket a figyelem jobb összpontosítására és a perifériális látás javítására. Kimutatták, hogy a szív- és érrendszeri kondicionálás elősegíti a figyelem gyorsabb átkapcsolását és csökkenti az emlékezetvesztést. Alkalmazzunk tápanyagokban gazdag étrendet a memória és a figyelem erősítésére (erre szolgálnak bizonyos bogyós gyümölcsök és táplálékkiegészítők). Végezzünk figyelemszabályozó gyakorlatokat, hogy figyelmünk a változó feladatok szerint ergonómiailag megfelelő legyen (átfogó/korlátozott/befelé irányuló/kifelé irányuló). 4. A felhasználható erő csökkenése 30 éves kora után az ember izomtömege évente 3-5%-kal csökken. Tovább gyengítheti a testet a felhalmozott trauma. Emiatt megnő a megerőltetés és a ficam veszélye. Mit lehet tenni? Nem szükségszerű, hogy az ember öreg korára meggyengüljön. Egy amerikai egyetemi tanulmány kimutatta, hogy testedzéssel visszafordítható az izomveszteség, és növelhető az oxigénfelhasználás. Az idősödő dolgozók is megtanulhatnak olyan egyszerű módszereket, amelyekkel fokozni tudják erejüket és karbantarthatják izmaikat. 5. A reakcióidő lelassulása Az öregedéssel általában leépül az izomtömeg, ám ezen belül magasabb százalékban veszítjük el a gyors mozdulatokhoz szükséges izmokat, ami válságos helyzetekben lassabb reagáláshoz vezethet. Ha ehhez társul a figyelemátváltás készségének korábban említett romlása, akkor az idősebb dolgozók gyakrabban elcsúszhatnak, elbotolhatnak és eleshetnek, gépjármű- vagy egyéb vezetési balesetet szenvedhetnek, valamilyen tárgyak nekiütközhetnek, illetve beszorulhatnak.
Mit lehet tenni? Végezzünk és tanítsunk előrelátást és gondolatbeli begyakorlást igénylő tevékenységeket (pl. gondoljunk végig fejben egy tűzoltási gyakorlatot), hogy előre beprogramozzuk a biztonsági reakciókat. Fejlesszük stressztűrő képességünket, hogy javítsuk reakcióidőnket (gondoljunk egy feszülten figyelő macskára, amelynek el kell lazulnia, mielőtt futni vagy harcolni kezdene). Mozdulataink legyenek a lehető leghatékonyabbak, hogy gyorsabban és erősebben tudjunk reagálni.
Optimális termékek és munkaeszközök idősebb munkavállalók számára A demográfiai fordulat következtében minden ipari országban, a társadalomban és a munkahelyeken is, meredeken növekedni fog az idősebb munkavállalók száma. Ezért a jövőben alkalmazásuk a személyzeti és társadalompolitika egyik fontos témája lesz. Az egyének és az egész lakosság gazdasági és társadalmi jóléte szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy ismerjük, hogyan változik az ember az életkor előrehaladtával, és ennek megfelelő munka- és segédeszközöket alakítsunk ki. A német Állami Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Intézetnél (Bundesanstalt für Arbeitssicherheit und Arbeitsmedizin – BAuA) beindított Új Életminőség Kezdeményezés (INQA), ezt a kihívást szem előtt tartva, intenzíven foglalkozik a demográfiai változásokkal. Többek között 2004 ősze óta folytatja a 30–40–50+ elnevezésű kampányt, amelynek az a célja, hogy az emberek magas életkorban is egészségesen dolgozzanak. Maga a BAuA is számos kutatási jelentésben, füzetben és egyéb írásban taglalja az idősek foglalkoztatásának témáját. Még mindig hiányosak azonban ismereteink arról, hogyan kell a munkaeszközöket és a termékeket az idősebbek igényei szerint kialakítani. A BAuA két kutatási projektje most ezt a hiányosságot kívánja pótolni. Kiket tekintünk idősebbeknek? Egy OECD meghatározás szerint azokat a munkaképes embereket tekintjük „idősebbeknek”, akik már túl vannak munkás életük felén, de a nyugdíjkort még nem érték el. A Munkaerőpiac- és Foglalkozáskutató Intézet viszont 45 és 55 év között rugalmasan vonja meg az idősödés határát. Más szerzők a 45 és a 65 év közötti életkort említik. A jelenlegi
kutatási eredmények ennél rugalmasabb, differenciáltabb meghatározást igazolnak, és az idősödést nemcsak a veszteség oldaláról nézik. Tény, hogy az ember fizikai, gondolkodásbeli és szellemi teljesítménye körülbelül a huszadik életévéig meredeken nő, ezután mintegy 10 évig szinten marad, a harmincadik életévtől kezdve pedig fokozatosan csökken. Az úgynevezett „kompenzációs modell” viszont olyan folyamatot ír le, amely emberhez méltó munka- és életkörülmények segítségével ellensúlyozni tudja az öregedés során fellépő hiányosságokat. A munkahelyet tekintve elsősorban annak kialakításának különböző lehetőségei játszhatnak szerepet. Az úgynevezett „kompetenciamodell” az átalakulási folyamatot a teljes életciklusban vizsgálja, és ennek során figyelembe veszi az egyes életszakaszokban bekövetkező szellemi, fizikai és szociális változásokat. Az ergonómiai kutatási projektek kiindulási helyzete Az INQA megítélése szerint az idősebbek gyakran jobban meg tudnak oldani bonyolult feladatokat, nyitottabbak az alternatív megoldásokra (kisebb a személyes érintettségük és toleránsabbak), időben rugalmasabbak (pl. nem nevelnek gyereket), jobban tudják a döntési folyamatokat és intézkedéseket optimalizálni, saját lehetőségeiket és korlátaikat felismerni, vállalati szakmai tapasztalataikat munkájukba belevinni, és a szubjektív tényezőket megítélni. Ennek ellenére, az életkor előrehaladásával a teljesítőképesség egyes területeken csökken. Példaként említhetnénk a látást, a hallást, a szaglást, a tapintást és az ízlelést. Bizonyos feltételek mellett alacsonyabb lesz a fizikai és a pszichikai teljesítmény, ami a reagálási sebesség és/vagy a kognitív képesség változásában nyilvánulhat meg. A törvény Németországban előírja, hogy a gyártóknak a felhasználók életkorának figyelembevételével kell termékeiket kialakítaniuk, hogy kizárják azok „esetleges téves használatát”. A fogyatékkal élők esélyegyenlőségére vonatkozó törvény kimondja, hogy senkit nem érhet hátrány azért, mert életkora vagy sérültsége miatt fizikai vagy szellemi teljesítőképessége korlátozott. Egyelőre azonban még többnyire eredménytelenek azok a próbálkozások, hogy a csökkent vagy megváltozott munkaképességűek számára alkalmas termékeket és munkaeszközöket tervezzenek.
Milyen termékeket kell az idősebbek számára kialakítani? A BAuA „Ergonómia” csoportja – tekintettel az idősebbekkel kapcsolatos problémák politikai, gazdasági és társadalmi fontosságára – két kutatási projektet írt ki „Az idősebb munkavállalóknak szánt termékek ergonómiai tulajdonságainak optimalizálása” témában. A projektek a termékergonómiának a munkahely és a magánélet területén felmerülő lényeges kérdéseivel foglalkoznak. A Potsdami Egyetem Biokémiai és Biológiai Intézete az F 1299 projekt keretében eddig még nem kutatott ergonómiai és antropometriai összefüggéseket vizsgál. Ezzel egyidejűleg a Wuppertali Egyetem Foglalkozás-egészségügyi, Biztonságtechnikai és Ergonómiai Intézete az F 1300 projekt keretében az időseknek szánt termékek tervezésével és kialakításával kapcsolatos nyitott kérdéseket tisztázza. A potsdami projekt Az F 1299 projekt abból indul ki, hogy Németországban előreláthatólag már 2025-ben a teljes lakosság egyharmada 60 éven felüli lesz. Ezért nem csupán a munkahelyi környezetet kell ennek megfelelően ergonómiailag kialakítani, hanem a magánéletben használt termékeket is. A termékek ergonómiájának javításakor tehát figyelembe kell venni az idősebbek testalkatának, testmozgásának, valamint durva és finom mozdulat végzési képességének megváltozását. Vizsgálni és értékelni kell továbbá észlelőképességüket, reakciósebességüket és koncentrálóképességüket is. Az idősebbek testméretéről és mozgásképességük esetleges korlátozottságáról szerzett vizsgálati eredmények optimális előfeltételeket teremtenek az idősebbek használatára szánt termékek ergonómiai szempontból legkedvezőbb kialakításához. A potsdami intézet a most megkezdett projekt keretében felméri idősebb munkavállalók eddig még tudományosan nem vizsgált antropometriai, pszichofizikai és teljesítménybeli paramétereit, és ezeket becsléssel összeveti fiatalok adataival. Ennek alapján követelménykatalógust állít össze az idősebb foglalkoztatottak által használt termékek optimális kialakítására. A katalógus útmutatást fog adni például olyan termékek gyártásához, amelyeknél figyelembe veszik az idősebbekre jellemző sajátosságokat, képességeket és készségeket.
A munkafolyamat során kérdőívet állítanak össze azokról a kortól függő problémákról, amelyeket idősebb felnőtteknél a termékek használatakor szubjektíven észleltek, továbbá megadnak mintegy 60, ergonómiailag meghatározott testméretet. Ez utóbbiakat szúrópróbával állapítják meg 100–100 fő 50 és 70 év közötti, valamint 25–25 fő 18 és 30 év közötti férfi és nő paraméterei alapján. A következő lépés lesz a testmozgás korlátozottságának felmérése az idősebb és a fiatalabb próbaszemélyek összehasonlításával. Összefoglalva, közölni fogják a vizsgált személyek mozgáskorlátozottságára, reakciósebességére és koncentrálóképességére vonatkozó paramétereket, valamint olyan adatokat is, mint az izom feszülése, a bőr vezetőképessége, az EKG és a lélegzetvétel gyakorisága szabvány feladatok végzésekor, hogy ezek alapján megítélhessék és értékelhessék a pszichoszenzorikus és pszichomotorikus igénybevételt. A wuppertali projekt A wuppertali intézet az F 1300-as projekt keretében külön-külön munkacsomagban vizsgálja a munkaeszközök és a termékek használhatóságát, valamint az idősebbeknek a termékekkel szemben támasztott ergonómiai és antropometriai követelményeit. Tekintettel arra, hogy a projektcsoporton belül a súlypontok különbözők, bevezetésül hiányelemzést végeznek, majd kidolgoznak egy vizsgálati sémát és egy követelménylistát. Ez utóbbit a fogyasztási cikkek és a munkaeszközök közül kiválasztott reprezentatív minták alapján készítik el. A munkaterv intézkedéselemzést tartalmaz, amely tájékoztatást nyújt a munkaeszköz, a felhasználó és a környezet kölcsönhatásában tapasztalt hiányosságokról, különös tekintettel az ergonómiai szempontokra. A módszerhez tartoznak a felhasználókkal folytatott interjúk, a munkafolyamat megfigyelése, valamint videó- és állóképfelvételek készítése. A követelménylisták, a vizsgálati sémák és az időseknek szánt és/vagy kortól független termékek kialakítására vonatkozó kezelési utasítások kidolgozásához a felmérésből levezetett vizsgálati szempontok alapján ítélik meg a kiválasztott munkaeszközöket – például a fúrógépet, a fűrészt, a csavarozót –, de a képernyős munkahelyek funkcionális egységeit is. A kutatók példaképpen megvizsgálnak néhány olyan, a magánéletben használt terméket is, amelyek üzemi környezetben is előfordulhatnak. Meg fogják nézni, hogy a mobiltelefonok, a háztartási gépek, a tele-
víziók és videók mennyire alkalmasak idősek általi használatra, illetve alkalmazásuk mennyire független az életkortól. A vizsgálati séma kidolgozásához részmegoldásokat keresnek olyan tényezőkre, mint például a tartóerő, vagy a fogás erejének csökkenése. A tanulmány eredményeként gyakorlati megoldási és kialakítási javaslatokat tartalmazó katalógust dolgoznak ki, amely útmutatást nyújthat idősebb dolgozók által jól használható termékek készítéséhez. A két projekt eredményei lehetővé teszik, hogy a kutatók mintegy két év alatt jelentős előrehaladást érjenek el az idősebbeknek szánt munkaeszközök és a magánéletükben használt termékek ergonómiailag optimális kialakításában. Ezzel a projektek mind társadalmi, mind gazdasági szempontból jelentős hasznot hajtanak. Összeállította: Szabó Ildikó Pater, R: Safety catalyst: Boosting safety with an aging work force. = Occupational Hazards, 59. k. 3. sz. 2006. Produkte und Arbeitsmittel für ältere Beschäftigte ergonomisch optimieren. = Zentralblatt für Arbietsmedizin, Arbeitsschutz und Ergonomie/Melléklet 56. k. 2006. 3. sz. p. 6–7.
