Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS
Észak-Magyarország 2010. január - március
Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkez 3 hónapban
Borsod-Abaúj-Zemplén
2,1%
Nógrád
0,6%
Heves
1,1%
TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉSZAK -MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 2010. ÉV I. NEGYEDÉVI VÁRHATÓ MUNKAER - PIACI FOLYAMATAIRÓL ( A NEGYEDÉVES MUNKAER - GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ALAPJÁN )
B EVEZETÉS 2010 januárjában tizenkilencedik alkalommal kerestük meg postai úton régiónk jelent sebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megel három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkez három, illetve tizenkét hónap munkaer -gazdálkodási terveir l. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb kör és naprakész információkhoz jussunk a munkaer piac folyamatairól.
A GAZDASÁG ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZ I A KSH munkaer -felmérése szerint a 2009 IV. negyedévében országosan a 15-74 éves népességb l a gazdaságilag aktívak száma 4.224,9 ezer f t tett ki, mely az egy évvel korábbinál 7,1 ezer f vel több, az aktivitási arány pedig 55,0%, amely 0,3%-ponttal emelkedett az egy évvel ezel ttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.782,8 ezer f volt, 97,9 ezer f vel, 2,5%-kal csökkent az elmúlt év azonos id szakához képest, amíg a munkanélküliek száma 105 ezer f vel, 442,1 ezer f re emelkedett, így arányuk 10,5% lett, 2,5 százalékponttal magasabb az el évinél. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3.459,1 ezer f volt, 30,4 ezer f vel mérsékl dött 2008 negyedik negyedévéhez képest. Az észak-magyarországi régióban 2009 negyedik negyedévében a gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség száma az egy évvel korábbihoz képest 5,5 ezer f vel, 468,1 ezer f re csökkent (aránya 50,9%), az inaktívaké pedig 11 ezer f vel 451,2 ezer f re mérsékl dött. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 397,9 ezer f volt, 13 ezer f vel alacsonyabb, mint a megel év azonos id szakában, arányuk 43,3%. A munkanélküliek száma ugyanebben az id szakban 70,2 ezer f t tett ki, aránya pedig 15,0%-nak felelt meg. Gazdasági aktivitás - 2009. IV. negyedév Megnevezés Foglalkoztatottak, 1000 f Munkanélküliek, 1000 f Gazdaságilag aktívak, 1000 f Gazdaságilag inaktívak, 1000 f Aktivitási arány, % Foglalkoztatási arány, % Munkanélküliségi ráta, %
észak-magyarországi régióban 397,9 70,2 468,1 451,2 50,9 43,3 15,0
A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaer -felmérése alapján
-2-
országosan 3 782,8 442,1 4 224,9 3 459,1 55,0 49,2 10,5
M UNKAER - PIACI JELLEMZ K 2009 IV. NEGYEDÉVÉBEN Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeres k száma 2009. december végén 604,6 ezer f volt, ami 4,2%-os emelkedést mutat az el hónaphoz képest, az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva 26,7%-os létszámnövekedést tapasztalhatunk. Az év végén az országban közel minden ötödik munkanélküli az északmagyarországi régióban volt nyilvántartva, számuk 114,7 ezer f , mely 4,3%-kal több az el
havinál, és 18,3%-kal az egy évvel korábbinál.
A pályakezd álláskeres k száma országosan 51,3 ezer f volt 2009 végén. A regisztrált pályakezd k létszáma az el
év azonos id szakához viszonyítva 23,4%-kal b vült. Észak-
Magyarországon az országoshoz hasonló trendet figyelhettünk meg, bár az emelkedés üteme jóval mérsékeltebb. Régiónkban 2,0%-kal csökkent rövid távon a pályakezd k száma, az el évhez viszonyítva azonban 14,9%-kal több, összesen 11.424 f
pályakezd
volt
nyilvántartásunkban. Az utolsó negyedév végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 71,9 ezer f t, Hevesben 22,6 ezer Nógrádban pedig 20,2 ezer f t tartottak nyilván álláskeres ként munkaügyi kirendeltségeink. Havi szinten mindhárom megyében emelkedett a munkát keres k száma, Borsodban 3,5%-kal, Hevesben 4,9%-kal, Nógrádban pedig 6,5%-kal, az éves növekedés Hevesben volt a legnagyobb mérték (27,5%), Nógrád megyében (18,2%) és Borsodban annál mérsékeltebb (15,7%) ütem . Régiónkban az országos átlaggal egyenl mértékben emelkedett december hónapban a regisztráltak száma; egy éves viszonylatban azonban a régiós növekedés 8,4%-ponttal az országos átlag alatt maradt. 2009 utolsó hónapjában a munkanélküliségi arány – a regisztrált álláskeres k létszáma a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva – 22,2% volt az észak-magyarországi régióban, ez továbbra is számottev en meghaladja az országos 13,7%-ot, valamint a hét régió között ezúttal is a legmagasabb.
-3-
A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 2009 decemberében a régió 1.174 munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaer -gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkez id szakra (január – március, illetve 2010. december) vonatkozó terveikr l. A postai úton, valamint esetenként e-mailben kiküldött kérd ívünkre 999 cég, a megkeresett munkáltatók 85,1%-a válaszolt régiónkban. A válaszadó munkáltatók megoszlása vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint Észak-Magyarország Gazdasági ág
Mikro
Kis
Közép
Nagy
1-9 f
10-49 f
50-249 f
249 f felett
(db) 28 56 29 79 22 7 30 5 2 1 10 269
mez gazdaság ipar épít ipar kereskedelem, javítás vendéglátás szállítás, posta, távközlés p.ü.közvetítés, gazdasági szolgáltatás
közigazgatás oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi szolgáltatás Összesen (db) Összesen (%)
(%) 10,4 20,8 10,8 29,4 8,2 2,6 11,2 1,9 0,7 0,4 3,7
(db) 43 157 41 76 19 10 28 16 6 8 16 420
100,0
26,9
(%) 10,2 37,4 9,8 18,1 4,5 2,4 6,7 3,8 1,4 1,9 3,8 100,0
(db) 19 111 7 21 7 7 11 24 13 20 9 249
42,0
(%) 7,6 44,6 2,8 8,4 2,8 2,8 4,4 9,6 5,2 8,0 3,6 100,0
(db) 3 27 1 4 0 7 1 2 2 9 5 61
24,9
(%) 4,9 44,3 1,6 6,6 0,0 11,5 1,6 3,3 3,3 14,8 8,2 100,0
6,1
Összesen (db) 93 351 78 180 48 31 70 47 23 38 40 999
(%) 9,3 35,1 7,8 18,0 4,8 3,1 7,0 4,7 2,3 3,8 4,0 100,0
100,0
A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, 2009. december 31-re vonatkozó létszáma 75.439 f volt. Ez a szám – a KSH adatai alapján – 2009. év IV. negyedévében a régióban alkalmazásban állók létszámának1 37,3%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kell en informatívnak tekinthet .
Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint az észak-magyarországi régióban és a válaszadói körben
Válaszadóknál
ÉM régióban
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Mez gazdaság
Ipar
Épít ipar
Kereskedelem, javítás
Közigazgatás
Oktatás
Egészségügy
Egyéb ágak
1
4 f nél többet foglalkoztató régiós székhely , vállalkozásoknál, költségvetési és társadalombiztosítási szerveknél, valamint a kijelölt non-profit szervezeteknél - KSH, Tájékoztatási adatbázis
-4-
A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik, mintánkban az ipari, a mez gazdasági és az egyéb gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg az épít ipari, a közigazgatási és oktatási tevékenységet folytató ágakhoz tartozók ismét alul reprezentáltan szerepeltek. A kereskedelmi, javítási, és az egészségügyi ágakba tartozó cégek aránya nem mutatott jelent s eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészr l tervezettek voltak – például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a régió foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, – másrészr l viszont a kényszer ség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttm ködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be mez gazdasági munkáltatók.
Ahogyan azt az el diagramon is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt – 42,0% arányban – a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be. A megkeresett cégek 26,9%-a a mikro-, és 24,9% a középvállalkozások közül került ki. A 250 f feletti létszámú nagyvállalatok 6,1%-os arányt képviselnek a mintában. A megkeresett vállalkozások megyénkénti megoszlása – statisztikai állományi létszám szempontjából – is mutat némi különbséget. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya 70% körüli, míg ez az arány a hevesi mintában alig több, mint 65%-os, itt válaszolt viszont a legtöbb 50 f nél többet foglalkoztató munkaadó – ez igaz mind a középvállalkozásokat, mind pedig a 250 f nél többet foglalkoztatókat tekintve. Elmondható továbbá, hogy a válaszadók több mint fele borsodi illet ség .
-5-
A MUNKAER -KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2010. I. NEGYEDÉVBEN
Borsod-Abaúj-Zemplén
2,1%
Nógrád
0,6%
Heves
1,1%
Januárban a felmérésben résztvev
szervezetekt l beérkezett válaszok összesítése alapján
megállapítható, hogy a régióban ez év els
negyedévében a foglalkoztatás terén
1,4%-os b vülésre lehet számítani, országosan 1,8%-os emelkedés várható. A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összességében 1.078 f s növekedést jelent az id szak végére, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának enyhe emelkedése prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál 2.768 f várható alkalmazása és 1.690 f elbocsátása révén fog kialakulni. A 2009. december 31-i létszámra, mint bázisra vetítve 3,7%-os felvétel és 2,2%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a dolgozók 5,9%-át, mintegy 4.458 f t fognak ily módon érinteni. Tizennégy kirendeltség területén várhatunk emelkedést, ezek közül a legjelent sebb: Ózd (344 f ), Gyöngyös (145 f ), Edelény (114 f ), Sárospatak (111 f ), Balassagyarmat (99 f ), Miskolc (70 f ), Tiszaújváros (58 f ) és Hatvan (56 f ). Mindössze hat kirendeltség területér l jeleztek a munkáltatók negatív egyenleget a be- és kilép k számát tekintve, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékb l, 3-3 kistérségb l. Salgótarján (59 f ) és Kazincbarcika (39 f ) esetében a legnagyobb a csökkenés, a többi körzetben a 20 f t sem nem éri el. Hét térségben stagnálásra számíthatunk.
-6-
Ugyancsak
Munkaer -felvétel és leépítés az elkövetkez 3 hónap során, ágazatok szerint 2010. január - március
változatos
mutatnak
a
létszámváltozási
el rejelzések
nemzetgazdasági
ágak és ágazatok szerint. A
9,3%
Mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdálkodás
képet
-5,7%
közcélú
foglalkoztatás
menének
változása
volu-
3,6% 2,7%
meghatározza a várható létszám-
-0,9%
Bányászat
1,8%
mozgásokat. B vülést az egyéb
2,9%
Feldolgozóipar összesen
közösségi, személyi szolgáltatás
-1,8%
(6,1%, 232 f ), a közigazgatás,
1,1%
védelem,
0,7%
Villamos energia-, gáz- és vízellátás
-0,4%
társadalombiztosítás
(5,5%, 178 f ), a mez gazdaság,
0,3%
vad-, erd -, és hal-gazdálkodás
4,1% -6,5%
Épít ipar
jelent sen
(3,6%, 153 f ), a villamos-gép, -2,4%
szer gyártása (1,7%, 143 f ), 1,9%
Kereskedelem, javítás
és a szállítás, raktározás, posta,
-2,4% -0,5%
távközlés (1,5%, 98 f ) területén 5,9%
Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás
tevékenyked
-3,5%
nek. Az els három esetben a tél
2,4%
múlásával
3,0%
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
-1,5%
fellép
hatások
érzékelhet k leginkább, illetve
1,5%
Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
válaszadók remél-
mindhárom esetben számottev a
4,1%
ki- és beáramlás.
-3,1% 1,0% 12,4%
Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás
5,5% 2,4%
250 f t érint. További négy
2,0%
ágazatból
1,3% 0,6% 8,3%
létszámot érint.
6,1%
Munkaer -felvétel
-10%
-5%
0%
Munkaer -csökkenés
minimális
ez minden esetben 35 f
-2,2%
-15%
jeleztek
mérsékl dést az érintett cégek, de
-0,7%
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
épít iparban
fluktuáció mellett, mely mintegy
-0,5%
Egészségügyi-, szociális ellátás
az
várhatunk (2,4%, 57 f ) jelent s
-7,0%
Oktatás
Visszaesést
5%
10%
15%
Létszámváltozás
-7-
alatti
Létszámmozgásra vonatkozói várakozások az észak-magyarországi régióban 2010 I. negyedévében a válaszadók körében
Az I. negyedév folyamán
Foglalkoztatási f csoport
Belép f
szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások ipari és épít ipari foglalkozások gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k egyetemi, f isk. képz. önálló alkalmazását igényl foglalkozások egyéb fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg foglalkozások mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezet i szolgáltatási jelleg foglalkozások
Összesen
Kilép f
Egyenleg
1216 530 451 114 137 71 88 39 122
-546 -381 -359 -46 -101 -40 -63 -28 -126
670 149 92 68 36 31 25 11 -4
2768
-1690
1078
A táblázatból jól látható, hogy leginkább a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások esetén n jelent sen a létszám, ezenkívül, az ipari és épít ipari foglalkozások, a gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k és az egyetemi, f iskolai képzettség önálló alkalmazását igényl foglalkozások körében várható b vülés. Az els három esetben jelent s létszámmozgás is megfigyelhet . Számottev mérsékl dést sehol sem jeleztek a megkérdezettek. Az év els negyedévében az alábbi foglalkozásokban várható számottev létszámmozgás (részletesen lásd a 2. számú mellékletben):
A leginkább pozitív mérleggel záruló * egyszer szolgáltatás jelleg foglalkozások: 541 f (érintett: 1.629 f ) * vas és fémipari foglalkozások: 144 f (érintett: 368 f ) * egyszer mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások: 129 f (érintett: 133 f ) * feldolgozóipari gépek kezel i: 76 f (érintett: 396 f ) A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelent s, de nagyobb számú ki- és belépést el rejelz * mobil gépek kezel i (be: 201 f , ki: 198 f ) * kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások (be: 96 f , ki: 104 f ) * épít ipari foglalkozások (be: 71 f , ki: 104 f ) A szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások körében az „Út a munkához” program, a közcélú foglalkoztatás, illetve a közmunkaprogramok szezonális hatása érzékelhet , ahol a települési önkormányzatoknál, illetve szervezeteiknél zajló feladatok ellátása a tél múlásával egyre több munkaer t igényel, így megkezd dik a munkavállalók beáramlása.
-8-
A MUNKAER -KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2010. IV . NEGYEDÉV VÉGÉN A kérd ívünket kitölt régiónkban
munkáltatók 2010. januári válaszai alapján megállapítható, hogy
2010.
hasonló mérték
január-március
között
várható
1,4%-os
b vüléshez
emelkedést (1,3%) terveznek a megkérdezettek egy éves id távra,
országosan ennél mérsékeltebb, 0,8%-os növekedésre számítanak 2010 végére. A jelzett változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 946 f s b vülést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A változás 2,1%-os, illetve 1,0%-os növekedést takar Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyékben, valamint 0,2%-os mérsékl dést Nógrádban.
Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkez 12 hónapban
Borsod-Abaúj-Zemplén
2,1%
Nógrád
-0,2%
Heves
1,0%
A kirendeltségi körzetek többségében – 15 esetben – éves kitekintésben kisebb-nagyobb mérték
növekedésre számíthatunk. A legnagyobb létszámb vülést a miskolci (217 f ),
gyöngyösi (190 f ), a hatvani (177 f ), az ózdi (134 f ), a tiszaújvárosi (97 f ), és a balassagyarmati (93 f ) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizálták. Számottev bb arányú és mérték csökkenés csupán három kistérség területén várható; ezek Bátonyterenye (200 f ), Eger (140 f ) és Szerencs (37 f ). A fennmaradó kilenc körzetben néhány f s emelkedés vagy csökkenés mellett stagnálást jeletek a megkérdezettek.
-9-
Egy éves távlatban vállalati méret szerint minden csoport növekedést jelzett el re. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legnagyobb létszámú b vítésre – 338 f t érint en – a közepes méret
vállalatok esetében számíthatunk az el rejelzések alapján. A
foglalkoztatottak létszámához viszonyítva a legnagyobb arányú emelkedést ismét a 10 f alatti létszámot foglalkoztató mikrovállalkozások jelezték, ahol közel 20 százalékkal b vül a létszám, ez összesen 271 f t jelent. A felmérésben résztvev 420 kisvállalkozásnál együttvéve 149 f s létszámemelkedés várható, míg a nagyvállalatoknál ennél kicsit magasabb, 188 f s belépést valószín sítenek a megkérdezettek. A 2010 IV. negyedév végéig várható 50 f fölötti létszámváltozások
Nemzetgazdasági ág villamosgép, m szer gyártása fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása gép, berendezés gyártása szállítás, raktározás, posta, távközlés r, b rtermékek, lábbeli gyártása oktatás máshova nem sorolt feldolgozóipar szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gumi m anyag termékek gyártása ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás épít ipar egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
várható változás 2010. IV. negyedév végéig (f ) (%) 314 3,7 169 3,3 136 3,7 107 1,7 67 24,4 63 2,1 62 3,8 60 5,3 59 3,3 56 3,1 -101 -4,2 -238 -6,3
A fenti táblázatban közölt adatok szerint nagyobb mérték felvételt több feldolgozóipari ágazat jelzett (b rtermékek, fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek, gép, berendezés, villamosgép, szer gyártása), valamint a szállítással, raktározással foglalkozó vállalatok várnak. Visszaesést 2010 negyedik negyedévének végére az épít ipar és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén tevékenyked munkáltatók jelezték, ez utóbbi egyértelm en a közcélú foglalkoztatás és a közmunkaprogramok szezonálisan csökken volumenének tudható be.
- 10 -
V ÉLEMÉNYEK A PÁLYAKEZD KKEL KAPCSOLATBAN Kérd ívünk – a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül – tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaer -piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók hogyan vélekednek a pályakezd k alkalmazásáról. Foglalkoztatásuk esetén milyen el nyök jelentkeznek, milyen ösztönz elemek hatnak, illetve milyen problémák felmerülésével kell számolni. A munkáltatók megjelölték az alábbi tíz állítás közül, amelyekkel egyetértettek, ezek közül öt a pályakezd k pozitívumaira, öt pedig esetleges negatívumaira utal. A kapott válaszokból az derül ki, hogy leginkább a pozitív állításokkal értenek egyet – négy ilyen szerepel a lista élén. Régiónk nehéz gazdasági helyzetét jól példázza az a tény is, hogy az állami támogatás fontossága – majdnem minden második válaszadó említette – 5,9%-ponttal meghaladja az országos átlagot, és az egy évvel ezel tti felméréshez képest is 2,1%-ponttal emelkedett. Szintén növekedés (4,6%-pont) figyelhet meg, egy másik, ugyancsak a gazdaságossági kérdések közé sorolható kérdés esetében is, miszerint a pályakezd k olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaer . Sajnálatos azonban, hogy csak minden tízedik válaszadó gondolja úgy, hogy a pályakezd k képesek önállóan feladatokat ellátni. Csak miden ötödik válaszadó osztja azt a véleményt, hogy az „újoncok” betanítása lefoglal egy szakképzett kollégát, illetve, hogy sok id t vesz igénybe. A többi negatív megállapítást tartalmazó kérdés esetén még kisebb az egyetért k képviselete, s nem figyelhet meg számottev elmozdulás az egy évvel ezel tti munkáltatói válaszokhoz képest sem. A tíz kérdésünkre adott válaszok megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti Igen (%)
Egyetért-e az alábbi állítással? 1
azért éri meg ket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk
+
2
könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok
+
3
a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek
+
4
olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaer
+
5
betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát
-
6
betanításuk sok id t vesz el
-
7
hosszú távon nem lehet rájuk számítani
-
8
tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük
-
9
hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni
+
10 nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen
-
- 11 -
ÉMRMK Ország ÉMRMK Ország ÉMRMK Ország ÉMRMK Ország ÉMRMK Ország ÉMRMK Ország ÉMRMK Ország ÉMRMK Ország ÉMRMK Ország ÉMRMK Ország
47,0 41,1 34,7 32,6 25,3 28,9 22,9 24,0 21,4 19,4 17,6 15,8 13,6 12,7 10,2 9,4 9,7 11,1 8,7 6,8
M ÓDSZERTAN
1. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február-2005. november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés 2005. III. negyedévét l kezd
en az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve
felhasználásra került. Az országban 169, régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. KSH lakossági munkaer -felmérés A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának – foglalkoztatottságának és munkanélküliségének – vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgy jtését. A munkaer -felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjed reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintend mindenki, aki a vizsgált id szakban – az un. vonatkozási héten – legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintend az a személy, aki egyidej leg • az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelyt l átmenetileg távol volt); • aktívan keresett munkát a kikérdezést megel
négy hét folyamán;
• rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelel állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaer piacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvez tlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevev k; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keres tevékenységet; a t kejövedelmükb l él k;
a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következ fontosabb mutatószámok szolgálnak: -
a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelel korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;
-
a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelel korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya;
-
az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelel korcsoportba tartozó népességen belül.
3. Állami Foglalkoztatási Szolgálat Nyilvántartott álláskeres : aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak min sül
jogviszony kivételével
munkaviszonyban nem áll és egyéb keres tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelel munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeres ként nyilvántart. Regisztrált álláskeres (2005. november 1. el tt munkanélküli): az állami munkaközvetít irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást el segít
támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló
foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll.
Észak-Magyarország
1. számú melléklet
Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2010 januárjában adott munkáltatói el rejelzések alapján
Megnevezés Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ Encsi Kirendeltség Kazincbarcikai Kirendeltség Tiszaújvárosi Kirendeltség Mez kövesdi Kirendeltség Ózdi Kirendeltség Sárospataki Kirendeltség Sátoraljaújhelyi Kirendeltség Szerencsi Kirendeltség Edelényi Kirendeltség Szikszói Kirendeltség Tokaji Kirendeltség Putnoki Kirendeltség Gönci Kirendeltség Mez csáti Kirendeltség
Borsod-Abaúj-Zemplén Egri Kirendeltség és Szolgáltató Központ Gyöngyösi Kirendeltség Hatvani Kirendeltség Hevesi Kirendeltség Füzesabonyi Kirendeltség Pétervásári Kirendeltség
Heves Salgótarjáni Kirendeltség és Szolgáltató Központ Balassagyarmati Kirendeltség Pásztói Kirendeltség Szécsényi Kirendeltség Bátonyterenyei Kirendeltség Rétsági Kirendeltség
Nógrád Észak-Magyarország Országos
+3 hó múlva várható létszám (f )
változás +3 hónap múlva (%)
+12 hó múlva várható létszám (f )
változás +12 hónap múlva (%)
válaszadók száma (db)
jelenlegi létszám (f )
56 32 62 42 29 65 46 34 44 38 20 20 9 10 15
8 952 1 264 4 219 2 513 1 867 5 839 2 080 2 279 1 627 1 653 877 318 370 181 654
9 022 1 269 4 180 2 571 1 908 6 183 2 191 2 280 1 610 1 767 886 305 372 181 690
0,8 0,4 -0,9 2,3 2,2 5,9 5,3 0,0 -1,0 6,9 1,0 -4,1 0,5 0,0 5,5
9 169 1 260 4 214 2 610 1 919 5 973 2 141 2 279 1 590 1 727 907 325 382 181 729
2,4 -0,3 -0,1 3,9 2,8 2,3 2,9 0,0 -2,3 4,5 3,4 2,2 3,2 0,0 11,5
522
34 693
35 415
2,1
35 406
2,1
64 53 60 46 26 16
9 150 7 049 5 726 1 811 1 483 416
9 160 7 194 5 782 1 821 1 530 419
0,1 2,1 1,0 0,6 3,2 0,7
9 010 7 239 5 903 1 823 1 504 413
-1,5 2,7 3,1 0,7 1,4 -0,7
265
25 635
25 906
1,1
25 892
1,0
50 62 20 28 28 24
6 101 3 844 1 084 685 1 914 1 483
6 042 3 943 1 080 677 1 935 1 519
-1,0 2,6 -0,4 -1,2 1,1 2,4
6 109 3 937 1 079 691 1 714 1 557
0,1 2,4 -0,5 0,9 -10,4 5,0
212 999 7 017
15 111 75 439 551 313
15 196 76 517 561 236
0,6 1,4 1,8
15 087 76 385 555 852
-0,2 1,3 0,8
Észak-Magyarország
1. számú melléklet (folytatás)
Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2010 januárjában adott munkáltatói el rejelzések alapján
Megnevezés Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás
Összesen mez gazdaság,vadgazdálkodás, erd gazdálkodás egyéb ásványbányászat élelmiszer, ital, dohány gyártása textília, textiláru gyártása r, b rtermékek, lábbeli gyártása fafeldolgozás papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység vegyi anyag, termékek gyártása gumi m anyag termékek gyártása nemfém ásványi termékek gyártása fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása gép berendezés gyártása villamosgép, m szer gyártása járm gyártás máshova nem sorolt feldolgozóipar villamos energia, gáz és vízellátás épít ipar kereskedelem, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
Összesen
+3 hó múlva várható létszám (f )
változás +3 hónap múlva (%)
+12 hó múlva várható létszám (f )
változás +12 hónap múlva (%)
válaszadók száma (db)
jelenlegi létszám (f )
269 420 249 61
1 373 10 032 27 255 36 779
1 573 10 094 27 610 37 240
14,6 0,6 1,3 1,3
1 644 10 181 27 593 36 967
19,7 1,5 1,2 0,5
999
75 439
76 517
1,4
76 385
1,3
93 7 70 26 3 19 12 9 25 17 63 25 34 5 22 14 78 180 48 31 9 61 47 23 38 40
4 228 219 3 048 1 619 275 254 691 1 704 1 768 1 000 5 088 3 716 8 599 873 1 622 4 563 2 415 6 070 1 135 6 465 418 1 825 3 255 3 045 7 768 3 776
4 381 223 3 035 1 643 302 238 685 1 723 1 811 1 015 5 135 3 731 8 742 875 1 655 4 576 2 358 6 038 1 162 6 563 420 1 846 3 433 3 105 7 814 4 008
3,6 1,8 -0,4 1,5 9,8 -6,3 -0,9 1,1 2,4 1,5 0,9 0,4 1,7 0,2 2,0 0,3 -2,4 -0,5 2,4 1,5 0,5 1,2 5,5 2,0 0,6 6,1
4 228 218 3 093 1 648 342 247 685 1 752 1 827 1 011 5 257 3 852 8 913 889 1 684 4 578 2 314 6 098 1 195 6 572 420 1 881 3 258 3 108 7 777 3 538
0,0 -0,5 1,5 1,8 24,4 -2,8 -0,9 2,8 3,3 1,1 3,3 3,7 3,7 1,8 3,8 0,3 -4,2 0,5 5,3 1,7 0,5 3,1 0,1 2,1 0,1 -6,3
999
75 439
76 517
1,4
76 385
1,3
Észak-Magyarország
2. számú melléklet
Létszám felvételi-leépítési szándékok 2010. I. negyedév folyamán az észak-magyarországi régióban
Észak-Magyarország Megnevezés
belép
kilép
egyenleg
épít ipari foglalkozások
1 085 256 131 236 144 59 47 201 21 39 42 23 55 38 33 7 16 7 24 2 17 2 2 1 0 0 0 24 24 14 96 10 6 35 71
-544 -112 -2 -160 -83 -19 -14 -178 0 -19 -23 -7 -40 -27 -23 0 -13 -4 -22 0 -17 -2 -2 -1 -1 -1 -1 -26 -27 -21 -104 -18 -21 -54 -104
541 144 129 76 61 40 33 23 21 20 19 16 15 11 10 7 3 3 2 2 0 0 0 0 -1 -1 -1 -2 -3 -7 -8 -8 -15 -19 -33
FEOR szerint összesen
2 768
-1 690
1 078
egyszer szolgált. jelleg foglalkozások vas- és fémipari foglalkozások egyszer mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások feldolgozóipari gépek kezel i könny ipari foglalkozások szaki és természettudományi foglalkozások irodai jelleg foglalkozások mobil gépek kezel i pedagógus foglalkozások technikusok és hasonló m szaki foglalkozások gazdasági, pénzintézeti ügyintéz k szakképzett pedagógusok mez gazdasági foglalkozások gazdasági, költségvetési szervezetek vezet i erd - és vadgazdálkodási foglalkozások szociális - egyetemi, f iskolai. képzettséghez kapcsolódó- foglalkozások gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások egészségügyi - egyetemi, f iskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások
nem anyagi jelleg szolgáltatási foglalkozások közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások egészségügyi foglalkozások egyéb magasan képzett ügyintéz k igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi foglalkozások gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezet i kulturális, sport, m vészeti, vallási - fels fokú képzettséghez kapcsolódó foglalkozások
kulturális, sport, m vészeti és vallási foglalkozások bányászati foglalkozások ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg foglalkozások háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások egyéb helyhez kötött gépek kezel i kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások szociális és munkaer -piaci szolgáltatási foglalkozások egyéb ügyintéz k élelmiszeripari foglalkozások
