Az ügyvédi titok védelmének egyes aktuális kérdései a cégek, mint megbízók szemszögéb l ACCE szeminárium 2012. június 1. Budapest dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán Baker & McKenzie International is a Swiss Verein with member law firms around the world. In accordance with the common terminology used in professional service organizations, reference to a “partner” means a person who is a partner, or equivalent, in such a law firm. Similarly, reference to an “office” means an office of any such law firm.
1
Az ügyvéd-ügyfél kommunikáció („legal privilege”) fogalma – Nem azonos az ügyvédi titokkal! – Ügyvédi titok: – Üt. 8. § (1) Az ügyvédet - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illet en, amelyr l a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi m ködés megsz nése után is fennmarad. – Az ügyvéd-ügyfél kommunikáció fogalma és védelme: – Magyar jog alapján: Tpvt. 65/B.§, egyéb szektorális jogszabályok (pl. Gyftv. 20.§) – EU jog alapján: – 155/79 AM&S Europe v Bizottság (1982) – C-550/07 Akzo Nobel v Bizottság (2010) © Baker & McKenzie 2012
2
Ügyvéd-ügyfél kommunikáció a Tpvt. 65/B. §-a alapján A védelem feltételei a Tpvt. 65/B.§-a alapján: – Az ügyfél védelemhez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében keletkezett irat – Amely az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti kommunikáció során, illetve ilyen kommunikációs célból való felhasználás érdekében keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti – Feltéve mindegyik esetben, hogy az említett jelleg közvetlenül magából az iratból kit nik – Az irat az ügyfél (törvényes képvisel je), vagy az ügyfél által meghatalmazott ügyvéd birtokában van, kivéve, ha az érintett bizonyítja, hogy az irat jogellenesen került ki a birtokából
A védelem terjedelmét a Kúria (Legfels bb Bíróság) is értelmezte: - a védelem kiterjed az eljárás megindítása el tt keletkezett iratokra is; - az irat tartalma a mérvadó a védettség elbírálásakor, az adott iratnak tartalmilag kell a (már megindult vagy lehetséges kés bbi eljárásban való) jogi védekezés alapjául szolgálniuk. © Baker & McKenzie 2012
3
Legal privilege az EU jog alapján – 155/79 AM&S Europe v Bizottság (1982): két kritérium – Ügyfél védelemhez való jogának gyakorlásához kapcsolódó kommunikáció – Független ügyvéddel – Kamarai tagság - szakmai és etikai szabályok – Nem áll munkaviszonyban az ügyféllel
– C-550/07 Akzo Nobel v Bizottság (2010) (40-50. pontok) – Vitatott levelezés az Akzo versenyjogi koordinátorával (alkalmazott jogtanácsos), aki a holland kamara tagja – A felek álláspontja szerint a levelezés a védelem alá esik, mert a kamarai tagság biztosítja a függetlenséget – A Bíróság azonban nem terjeszti ki a védelmet a jogtanácsossal folytatott levelezésre; a függetlenségnek pozitív és negatív feltétele is van: – Kamarai tagság: szakmai etikai szabályok – Nem áll munkaviszonyban az ügyféllel © Baker & McKenzie 2012
4
Gyakorlati kérdések (1) Hogyan min sül a külföldi ügyvéddel folytatott kommunikáció? – EU jog: – az AM&S ügy alapján bármely, valamelyik tagállam területén praktizálásra jogosult ügyvéd esetén fennáll a védelem – harmadik országokban bejegyzett ügyvédek esetén nincs védelem – Magyar jog: – ha a GVH párhuzamos jogalap alapján folytat eljárást, az EU jogon alapuló eljárási garanciáknak teljesülniük kell – tisztán magyar jog alatti ügyekben kérdés, hogy ki min sül „ügyvédnek” (európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó, külföldi ügyvéd…) © Baker & McKenzie 2012
5
Gyakorlati kérdések (2) Hogyan min sül a kvázi kizárólagosan egyetlen cég számára dolgozó ügyvédekkel folytatott kommunikáció? – A Tpvt. az „ügyvéd” fogalmat használja, nincs különbség ügyvéd és ügyvéd között… – EU jog alatt az AKZO döntés alapján felmerülhet az átmin sítés kockázata: – „a bels ügyvéd [„in-house lawyer”] nehezebben tudja kezelni a szakmai kötelességei és az ügyfele által követett célok közötti esetleges feszültséget, mint a küls ügyvéd.” (AKZO 45. pont) – „a bels ügyvéd [„in-house lawyer”], mind gazdasági függ sége, mind pedig a munkáltatójával ápolt szoros kapcsolata miatt, nem élvez a küls ügyvédével összehasonlítható szakmai függetlenséget.” (AKZO 49. pont)
© Baker & McKenzie 2012
6
Gyakorlati kérdések (3) Álláspontunk szerint a magyar ügyvédekre vonatkozó szabályozásra tekintettel teljesülnek az AKZO feltételek: – Küls ügyvéd a kamara tagja (szakmai-etikai szabályok) – Küls ügyvéd gazdasági értelemben is független: – Nem áll munkaviszonyban az ügyféllel (csak alkalmazott ügyvéd lehet munkaviszonyban, de az sem az ügyféllel) – Ügyvédi tv. 3.§ (1) bek.: „Az ügyvéd e tevékenységében szabad és független. Az ügyvéd nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti.” – Ügyvédi tv. 24.§ (1) bek.: „Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja.”
© Baker & McKenzie 2012
7
Gyakorlati kérdések (3) A védelem biztosítása érdekében azonban célszer lehet: – elkülönül iroda biztosítása – iratok elkülönült tárolása – ügyvédi titkot tartalmazó iratok külön megjelölése – saját szerver – eltér e-mailcím alkalmazása
© Baker & McKenzie 2012
8
Köszönöm a figyelmet! Kérdések?
© Baker & McKenzie 2012
9
