Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült

Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült

KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Vizek védelme veszélyes anyagokkal, nitráttal való szennyezéssel szemben Környezet- és talajvédelem a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során

Szerző: Sztahura Erzsébet Lektorok: Dr. Buzás Istvánné Hasznos Gábor

Budapest, 2007

Tartalomjegyzék 1. A keresztmegfelelés rendszeréről...................................................................... 3 2. A Tanács 1979. december 17-i 80/68/EGK irányelve a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről ........................... 6 3. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 86/278/EGK Tanácsi Irányelv .......................... 10 4. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv..................................................................... 13 4.1. A jelenleg hatályos Nitrátrendelet előírásai .............................................. 15 4.2 Nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási feladatok .................... 17 5. Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények.................................... 23

2

Környezetvédelmi előírások a keresztmegfelelés („cross compliance”) alkalmazásában 1. A keresztmegfelelés rendszeréről Az Európai Unió Tanácsa rendeletekben szabályozza a közös agrárpolitika (KAP) keretében a mezőgazdasági termelők, ill. a mezőgazdasági üzemek részére adható közvetlen- illetve vidékfejlesztési támogatásokat. A támogatások odaítéléséhez egységes alapelveken nyugvó – de a tagállam sajátosságaihoz igazodó – feltételeket, előírásokat kell megállapítani. Az előírások konkrét tartalmi elemeit az egyes tagállamokban a környezeti viszonyok, a meglévő földhasználat, gazdálkodási gyakorlat és mezőgazdasági üzemszerkezet figyelembevételével kell megállapítani. A KAP reform kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a kifizetéseknek mindinkább elő kell segíteni azon célok megvalósulását is, melyeket az EU prioritásként kezel. Ezek a célok a környezet megóvása, az élelmiszerbiztonság, az állatok kímélete, valamint a mezőgazdasági földterület „jó mezőgazdasági és környezeti állapotban” való tartása. Ezen törekvéseket az 1782/2003/EK Tanácsi rendelet és annak végrehajtási szabályait tartalmazó 796/2004/EK Tanácsi rendelet ––a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódóan Kereszt megfelelés (Cross compliance) néven határozta meg. További pontosítások a 2025/2006/EK rendeletben és a 2012/2006/EK Tanácsi rendeletben olvashatók. E szabályrendszer szerint az 1782/2003/EK rendelet III. és IV. mellékletében meghatározott „jó mezőgazdasági és környezeti állapot”, valamint a felsorolt 19 Irányelv (Direktíva) illetve rendelet betartása válik kötelezővé több lépésben a „Farmtámogatás”-t (SPS) rendszert alkalmazó tagállamokban, valamint egyes vidékfejlesztési támogatásoknál. A fentiek szerint, tehát a Keresztmegfelelés alkalmazása során a gazdálkodónak a tevékenysége során a felsorolt valamennyi jogszabálynak meg kell felelni, tehát nem csak azt kell alkalmazni, amely szerint éppen a tevékenységet végzi, hanem „keresztbe” a többinek is eleget kell tenni: pl. szerves trágyát juttat ki a nitrát rendelet szabályai szerint, eközben a gyommentesítés követelményét, vagy éppen a természeti értékek védelmét is teljesíteni kell. A 2012/2006/EK Tanácsi rendelet értelmében a SAPS-ról (a jelenleg alkalmazott területalapú közvetlen kifizetések) való áttérés az új tagállamoknak 2010 év végéig lehetséges (kivéve Románia és Bulgária, akik számára 2011 év végéig az átállás biztosított. Ugyanezen rendelet módosítja a vidékfejlesztési támogatások 2007-2013 közötti időszakára vonatkozó

3

szabályokat tartalmazó 1698/2005/EK rendeletet, mely szerint az EMVA (Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap) egyes jogcímeinél a Kereszt megfelelés alkalmazása 2009. január 1-től kötelező A támogatások feltételéül meghatározott szabályok – Kereszt megfelelés – be nem tartása esetén a gazdálkodók felé történő kifizetéseket meghatározott mértékben csökkenteni kell. A tagállamoknak tehát valamennyi mezőgazdasági földterületet – beleértve a tényleges mezőgazdasági hasznosítás alatt nem álló termőterületeket is – jó mezőgazdasági és környezeti állapotban kell tartania, és ennek édekében a helyes gazdálkodásra, a környezet megóvására kell ösztönöznie a termőföldet használókat. A környezet és a vidék állapotának javítása (EU prioritás) a termőterület környezetbarát mezőgazdasági és erdészeti hasznosítása biztosíthatja a mezőgazdaság pozitív hatását a Göteborgban a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történő visszafordításával kapcsolatos kötelezettségvállalás teljesítéséhez, a Víz Keretirányelv (2000/60/EK Tanácsi irányelv) célkitűzéseinek és a kyotói jegyzőkönyvben meghatározott, éghajlatváltozás enyhítését kitűző célok megvalósításához. A Kereszt megfelelés során figyelembe veendő környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi és állatjóléti normák erősítik a fogyasztói bizalmat és növelik a gazdálkodás környezeti fenntarthatóságát. Az EU és nemzeti prioritások szolgálják, hogy a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, az élelmiszer-feldolgozásban a mennyiség helyett a hatékonyság és a minőség kerüljön előtérbe.

A természeti környezet védelme akkor biztosítható teljes körűen, ha a gazdálkodók tisztán látják e feladat jelentőségét és érdekeltek az EU prioritásait adó szabályzórendszer megtartásában. Számukra ezek a szabályok csak akkor tarthatók be, ha az ebből származó jövedelem csökkenését kompenzálják, hiszen pl.nem tehet arról egy gazdálkodó, hogy erózió veszélyes helyen, vagy nitrátérzékeny területen kell gazdálkodnia, de ezen területek védelmében előírt külön feltételek jelentősen meghaladhatják anyagi erejét és bizonyos fokú versenyhátrányt indukálhat számára a többi gazdálkodóval szemben. Környezetvédelmi szolgáltatása tehát mindenképpen támogatásra érdemes. „E célkitűzésnek megfelelő rendszerek kidolgozása érdekében azokat az alapelveket amelyeket a nagyapák évszázados tapasztalataik alapján megtanultak és ismertek és

4

alkalmaztak

-

azt

ismét

érdemes

felfedezni,

és

a

kor

fejlettségi

színvonalán

újrafogalmazni”(Ángyán, 1993.). Szükséges ez azért, mert egyetlen más gazdasági ágazat sem képes a természetet és a tájat olyan mélyrehatóan befolyásolni, mint a mezőgazdaság, a kultúrtáj fő használója. A természeti környezet és a mezőgazdaság egymásra utaltsága vitathatatlan, mely utóbbinak a természeti környezet védelmére ismét nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a gazdálkodókkal karöltve, azok ösztönzésével. Az 1782/2003/EK Tanácsi rendelet 4. cikkében általánosan ismertetett és a III. mellékletében részletesen felsorolt irányelveket átültető nemzeti jogszabályok jelentős része nem új keletű, hiszen általában már a 2004 évi csatlakozást megelőzően hatályba léptek és azokat az illetékes hatóságok folyamatosan érvényesítik. Továbbá a fenti tanácsi rendeletben meghatározott egyes követelményeket már a termőföldről szóló 1994. LV. törvény is tartalmazta, tehát a Kereszt megfelelés révén a gazdálkodóknak jogszabályi kötelezettségeiknek kell eleget tenniük. A környezet védelme érdekében tett tevékenységük tulajdonképpen szolgáltatás a társadalom többi szereplője részére is (rendezett vidéki környezet, tiszta vizek, levegő, egészséges élelmiszer stb.) ezért a támogatások odaítélésével ezért „szolgáltatási díj” jár érte. Ugyancsak nem ismeretlenek ezek az előírások azon termelők számára sem akik az Agrárkörnyezetgazdálkodási támogatásokat vették igénybe, illetve a Kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatásában vesznek részt 2004-től kezdődően Számukra kötelezően betartandó a gazdaságuk teljes területén a 4/2004. (I.13.) FVM rendeletben meghatározott

„Helyes

Gazdálkodási

Gyakorlat”

(HGGY),

mely

sok

esetben

„mintaprojektjét” jelentette számos, a Kereszt megfelelésben meghatározott irányelv, illetve a nemzeti jogszabály betartatásának. A HGGY zömében tartalmazza azokat a környezet és természetvédelmi alapelveket, melyek az említett támogatási kritériumok között is szerepelni fognak, mint pl. általános elvként a nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak a nitrátrendelet előírásait alkalmazni kell, továbbá nitrátérzékeny területen a szerves eredetű nitrogénhatóanyag mértéke évente nem haladhatja meg a 170/kg mennyiséget, maximalizált hektáronkénti állategység, szennyvíziszap felhasználás során a vonatkozó jogszabályok betartása stb.

5

A HGGY tartalmi elemeinek, egyes előírásainak betartása azonban csak azok számára kötelező, akik önként vállalták, hogy a vidékfejlesztési támogatási rendszerben részt vesznek. Természetesen az előírások között vannak kivételek, mint pl. a nitrátérzékeny területekre vonatkozó előírások, a szennyvizek, szennyvíziszapok és hígtrágyák felhasználására vonatkozó szabályok, melyek önmagukban is kötelezőek az érintettek részére, csak korábban ennek be nem tartása támogatás kifizetésére hatással nem volt. Az mezőgazdasági kifizetéseket igénybe vevők számára, azonban a Kereszt megfelelés előírásainak betartása általános követelmény lesz a már korábban említett időpontoktól kezdődően és be nem tartása esetén a támogatások meghatározott mértékkel csökkenek, súlyos esetben akár megvonásra is sor kerülhet. A következőkben a Kereszt megfelelés környezetvédelmi blokkjában szereplő három környezetvédelmi vonatkozású irányelv és nemzeti jogszabály alapelemeit ismertetjük, majd csupán példaértékkel mellékletben mutatjuk be az előírások be nem tartásából eredő lehetséges kihatásokat, melyek a támogatási összegeket minden esetben csökkenthetik. 2. A Tanács 1979. december 17-i 80/68/EGK irányelve a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről Az édesvíz készletek, s ezeken belül a felszín alatti vizek sokirányú, oly módon való hasznosítása, hogy a jó állapotuk ne romoljon, ma már a fenntartható fejlődés világszinten elfogadott célkitűzései közé tartozik, a nemzetközi szervezetek ajánlásaiban szerepel. Bolygónkon a víz az élet egyik alapeleme. Az Európai Unió Víz Keretirányelve (2000/60/EK irányelv) is megerősíti ezt a szemléletet. Az irányelv célkitűzése az, hogy olyan keretet képezzen a vizek – beleértve a felszín alatti vizeket is – védelmére, amely többek között megakadályozza a vízi és a vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák további romlását, védi és javítja azok állapotát, fenntartható használatát. A Keretirányelv alapvetően vízgyűjtő szemléletű, a vízgyűjtő területek kijelölése elsődlegesen a felszíni vizekhez igazodik, de a felszín alatti víztestek alakulására is tekintettel van. A környezeti célkitűzések mennyiségi és minőségi oldalról a vizek jó állapotának elérését szolgálják A vízgazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkozó magyar törvények is ebben a szellemben szabályozzák a felszín alatti vizek hasznosítását és biztosítják védelmüket. Felszín alatti vízkészleteink kiemelkedő természeti erőforrásaink. Ivóvízellátásunk több mint 97%-ban felszín alatti vizekből történik. A felszín alatti vizek jelentősége a természetes növényzet és a mezőgazdaság szempontjából is nagy: a megfelelő mélységben elhelyezkedő talajvíz szükséges a növények optimális vízellátásához. Több olyan, természetvédelmi

6

szempontból kiemelt terület van hazánkban, ahol az alulról felszivárgó nedvesség biztosítja a különleges élővilág életfeltételeit. A természetes állapotú források szintén különleges természeti értékeink lehetnek. Az ezekből tovább folyó, vagy a mederbe beszivárgó, a felszín alól származó víz biztosítja, hogy kisvízfolyásaink egy része a csapadékmentes időszakokban sem száradnak ki. Az éghajlat változásai, az emberi beavatkozások, a készletek túlzott igénybevétele és a különböző szennyező források sok problémát okoznak a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás és a védelem területén. A felszín alatti vizek Magyarországon állami

tulajdonban

vannak,

ugyanakkor

van

feladatuk

a

vízellátásért

felelős

önkormányzatoknak, a vízhasználóknak, a környezetet terhelő és –szennyező állampolgárnak annak érdekében, hogy felszín alatti vizeinket megfelelő mennyiségi és minőségi állapotban óvjuk meg. A felszín alatti vizeket nemcsak önmagukban, hanem a többi környezeti elemmel (így különösen a föld, mint környezeti elemmel, illetve az annak legfelső részét képező talajjal) alkotott rendszert tekintve is védeni kell (ld. a környezet védelmének általános szabályairól szól 1995. évi LIII. törvény). A hazai szabályozás ezt – nemzetközi tekintetben is élenjáró módon – figyelembe is veszi. A 80/68/EGK felszín alatti vízminőség-védelmi irányelv a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelméről szól. A veszélyes anyagokat veszélyességük szerint I. és II. listába sorolva adja meg. Az Irányelv különbséget tesz a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés pl. közvetlen ásott kútba juttatott szennyvíz és azon esetek között, amikor a szennyezőanyag a talajon („telítetlen zónán”) átszivárogva kerül bele a felszín alatti vízbe (ún. „közvetett bevezetés” pl. talajfelszínre juttatott szennyezőanyag). Az Irányelv tiltja az I. listás anyagok közvetlen bevezetését és előírja, hogy minden tevékenységet, ami az I. listás anyagok közvetett bejutásával, illetve a II. listás anyagok közvetlen vagy közvetett bekerülésével járhat, csak hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedély akkor adható meg, ha az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy a szennyezőanyag koncentrációja a felszín alatti vízben nem haladja meg azt az értéket, ami már – valamilyen oknál fogva – nem lenne megengedhető. Az engedély csak meghatározott időre adható és azt legalább 4 évente felül kell vizsgálni. Az engedélyben meg kell határozni a tevékenység végzésének feltételeit, és elő kell írni a kibocsátás mérését, valamint a hatások megfigyelését, ha az utóbbi reálisan megvalósítható. A méréseket, megfigyeléseket dokumentálni kell. Az Irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozóan a tagállamoknak adatszolgáltatást kell teljesíteniük. 7

Ilyen kockázatos anyagok pl. az ammónia és nitritek, az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok), ásványolajok stb. melyek a mezőgazdasági üzemek esetében a trágya-, a hulladékok-, a szennyvizek-, üzemanyagok nem megfelelő tárolása esetén esetében veszélyeztethetik a földtani közeget illetve a felszín alatti vizeket is. Az

irányelv

előírásait

Magyarországon

a

felszín

alatti

vizek

védelméről

szóló

219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet vezette be, és szorosan kapcsolódik hozzá a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet, ami a felszín alatti vizek és a földtani közeg (és talaj) minőségi védelméhez kapcsolódó határértékeket rögzítette.. A jogszabály célja a felszín alatti víz terhelésének lehetőség szerinti elkerülése, a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése, a bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése, valamint ezek érdekében szabályok megállapítása. A jogszabály szerint ezt a „legjobb elérhető technika” alkalmazásával lehet teljesíteni. . Ennek megfelelően a mezőgazdasági üzemek területén található potenciális szennyező forrásokat (pl. gázolaj, vagy más vegyi anyag tartály, trágyatároló, műtrágya vagy vegyszer raktár, szennyvízgyűjtő akna stb.) csak műszaki védelemmel megoldottan lehet tárolni, ami biztonságos megoldást jelent akár a véletlenszerű (havára) meghibásodásokból eredő szennyezések megelőzésére, illetve a talaj és a vizek védelmére is. A jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő feladatok végrehajtásának nyilvántartása érdekében. Az adatok a Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszerben (FAVI) kerülnek feldolgozásra, rögzítésre. Az adatszolgáltatás alapja az ún. engedélyköteles tevékenység. Olyan tevékenységhez, amely kockázatos anyag elhelyezésével, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetéssel jár. az engedélyezést a környezetvédelmi hatóság folytatja le az érintett szakhatóságok közreműködésével. A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit egy erre rendszeresített alap- és részletes bejelentőlapon kell benyújtani az engedélyköteles tevékenység helye szerint illetékes felügyelőséghez az arra kötelezetteknek. A FAVI adatlapokon benyújtandó adatszolgáltatás keretében a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetését, terhelését leíró alapadatokon (pl.: az engedélyköteles tevékenységi hely megnevezése, címe, helyrajzi számai, EOV koordinátái, használatának jellege, érzékenysége,

8

a tevékenység és a műszaki védelem leírása, az elhelyezett/bevezetett anyagmennyiség, talajés vízvizsgálat jellemzői) túl információkat kell szolgáltatni az engedélyköteles tevékenység által okozott szennyezettségről, károsodásról is. Az engedélyköteles tevékenységre vonatkozó engedélyek, a monitoring, továbbá a kockázatos anyagok adatait egy-egy erre rendszeresített (részletes) FAVI adatlapon kell benyújtani. A FAVI rendszer kiemelt adatbejelentői körét alkotják az állattartók is (tevékenységük többek között az állattartás nitrátkibocsátása miatt fontos). Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésbe hozható szennyezettség gyanúja merül fel, úgy a 219/2004 (VII.21.) Korm. rendeletben rögzített kármentesítési szabályokban előírtaknak megfelelően kell eljárni. A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak tehát a rendelkezésekben foglalt előírások értelmében meg kell szüntetni a felszín alatti vizekbe történő bevezetéseket műszaki védelemmel kell ellátni a szükséges hatósági (környezetvédelmi) engedélyekben előírtaknak megfelelően, továbbá teljesíteni a FAVI adatszolgáltatásban előírtakat: Az ellenőrzéshez TERVEZETKÉNT javasolható lista az alábbi: EU jogszabály megnevezése A Tanács 80/68/EGK irányelve a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezés elleni védelméről. 4. és 5. cikk;

A termelő által teljesítendő követelmények „A gazdálkodónak az 1. és 2. listás kockázatos anyagok földtani közegbe való közvetett/közvetlen bevezetése környezetvédelmi hatóság engedélyével lehet.” Gyakorlati megfogalmazásban: - szigetelt trágyatárolás - csurgalékvíz gyűjtés, kezelés - a föld alatti tartályok (pl. üzemanyag, háztartási tüzelő olaj stb.) szivárgás mentesítése, dupla falú műszaki védelme - zárt takarmánytárolás (silókból csurgalék nem folyik el) - zárt rendszerű hulladékkezelés - zárt rendszerű kommunális szennyvízkezelés - szennyvíz iszap engedélyezett ellenőrzött kezelése - a felszín alatti vizek monitoringja

A szükséges ellenőrzések FAVI alapbejelentés: van/nincs FAVI változásjelentés: van/nincs Környezetvédelmi engedély: van/nincs környezeti állapotfelmérés: volt/nem volt felszín alatti víz monitoring van/nincs trágyatároló szigetelt aljzaton van: igen/nem trágyatároló csurgalékvízgyűjtő: van/nincs csapadékvíz elkülönített elvezetés: van/nincs földalatti tartályok műszaki védelme: van/nincs Hulladékgyűjtés, tárolás zárt: igen/nem zárt takarmánytárolók (tartályok/silók): igen/nem Szennyvízgyűjtés/elhelyezés

9

3. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 86/278/EGK Tanácsi Irányelv Az irányelv magyarországi bevezetését a 50/2001. (IV. 3) Korm. rendelet biztosítja. A szabályozás célja, hogy egyes, elsősorban kommunális eredetű szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. A szennyvizek és szennyvíziszapok nitrogént, foszfort, káliumot, esszenciális mikroelemeket, szervesanyagot is tartalmaznak ugyanúgy, mint a szervestrágyák. Mindezek ellenére a szennyvíziszap

tartalmazhat

kórokozó

mikroszerveteket

(pathogéneket

pl.E.Coli,

Streptococcus ssp.), szerves szennyező vegyületeket, amelyek a talajban lassan alakulnak át és az élő szervezetekre veszélyt jelentenek (POP anyagok, aromás szénhidrogének stb.) valamint toxikus nehézfémeket (pl.: kadmium, nikkel, molibdén stb.) is, amelyek potenciális veszélyt jelentenek a növényekre, az állatokra és az emberre is. Mindezekért szükséges a szennyvíziszapok mezőgazdasági területre történő kijuttatását engedélyhez és ellenőrzéshez kötni annak érdekében, hogy a lehető legcsekélyebb mértékre szorítsuk le azon kockázati tényezőket, melyek kihathatnak az állatok és esetlegesen az emberi egészségre is. Mindezek érdekében már a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény VI. fejezete is megfogalmazta, hogy szennyvizek, szennyvíziszapok termőföldön történő felhasználása csak a talajvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. Az engedélyezés során szakhatóságként szerepel többek között a környezetvédelmi, a vízügyi, az állategészségügyi, és a humán-egészségügyi hatóság is, valamint a település jegyzője. Az engedélykérelem részletes szabályait a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza. Az engedélykérelem részét képező talajtani szakvélemény részletes szabályait a 29/2006. (IV.10.) FVM rendelet az előzőekben hivatkozott kormányrendelettel együtt fogalmazza meg. A kijuttatáshoz kiválasztott mezőgazdasági terület talajára vonatkozó határértékek összhangban vannak a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben meghatározott határértékekkel..

10

A jogszabályok megfogalmazzák, hogy milyen minőségű tisztított szennyvíz és kezelt szennyvíziszap kerülhet a mezőgazdasági területre, mely növények termesztése esetén tilos ezek felhasználása. Ilyenek, pl. a nyersen is fogyasztásra kerülő zöldségek, gyümölcsök. Meghatározza továbbá a jogszabály, hogy mely egyéb növényeknél milyen várakozási időket kell érvényesíteni a szennyvíziszap kijuttatását követően. A jogszabályok rögzítik, hogy milyen talajtani, vízgazdálkodási paraméterek esetén tilos a felhasználás: pl. homok illetve agyagtalajok, szélsőséges kémhatású talajok, valamint a magas talajvízállás esetén. Fontos ismerni továbbá, hogy a terület milyen érzékenységi kategóriába tartozik: pl. nitrátérzékeny terület, vagy ivóvízbázis, vagy annak védőterülete stb. A talajtani szakvéleményben továbbá meg kell határozni a termeszthető növények termésszintjének megfelelő dózisokat, figyelembe véve a nitrátérzékeny területen kötelezően betartandó szerves eredetű nitrogénlimitet, amely 170 kg/ha/év. Az előírásokat a talajtani szakvéleménynek figyelembe kell vennie, s ezen megállapításokat a talajvédelmi hatóság engedélyében rögzíti. A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak tehát a felelőssége annyi, hogy a jogszabályi keretek szerint elkészített talajtani szakvéleményben és a talajvédelmi hatóság engedélyében foglaltak szerint járjon el, illetve azt az engedélyestől követelje meg. Az engedély ugyanis a legtöbb esetben nem a mezőgazdasági tevékenységet folytatónak, hanem a szennyvíztisztító telepnek szól, hiszen a szennyvíztisztító telep érdeke, hogy a hatósági eljárást az előírásoknak megfelelően lefolytassa. Ilyen esetben a föld használója és a földtulajdonos (amennyiben nem ő a föld használója) megállapodást köt a szennyvíztisztítóval, vagy annak megbízottjával arra, hogy meghatározott földterületén a szennyvíziszap kijuttatáshoz hozzájárul. A földhasználónak tehát a nyilvántartásaihoz csatolnia kell az engedélyt adó talajvédelmi hatósági határozatot. Célszerű begyűjtenie továbbá a területére kerülő szennyvíziszap vizsgálati eredményeit is. Talajának és megtermelt terményeinek védelme érdekében ügyelnie kell arra, hogy a kijuttatás során ténylegesen csak az engedélyben meghatározott dózisban és helyre kerüljön a szennyvíziszap valamint, hogy a termesztett növényre vonatkozó várakozási idők valóban be legyenek tartva. Nitrátérzékeny területen a következő pontban ismertetésre kerülő előírásokat is figyelembe kell venni, így többek között a maximum 170 kg N/ha/év mennyiség betartását, a kijuttatási tilalmi időszakot, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget stb. 11

A tisztított szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával kapcsolatos Kereszt megfeleléshez csatolható előírásokat – természetesen csak példa értékkel – mellékeljük. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a mellékletben megfogalmazottak csak a felkészülés jegyében összeállított lehetséges előírásokat tartalmazzák, tehát semmiképpen nem szabad azt végső konkrét követelményrendszerként alkalmazni. A fentiek alapján a tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap felhasználása során a mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az alábbi szabályokat kell betartani: •

nyilvántartást kell vezetnie;

•

a nitrátérzékeny területen jogszabályban leírtak szerint adatot kell szolgáltatnia, valamint szerves eredetű trágyákkal együtt adagolt szennyvíziszappal 170 kg N/ha/év dózist nem haladhatja meg a kijuttatás során. Amennyiben nem használ a gazdálkodó szervestrágyát az adott évben, a szennyvíziszappal kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg ezt az értéket;

•

Csak a talajvédelmi hatóság engedélyével járulhat hozzá, hogy földterületére tisztított szennyvíz, szennyvíziszap kerüljön kijuttatásra;

•

tisztítatlan szennyvizet, kezeletlen szennyvíziszapot, szippantott fekáliát termőföldre kijuttatni tilos;

•

a kijuttatás során ügyelnie kell arra, hogy az engedélyes csak a talajvédelmi hatóság engedélyében meghatározott mennyiségben, kijelölt helyre és növényre juttassa ki a tisztított szennyvizet vagy szennyvíziszapot, figyelemmel az esetleges tilalmi időszakra;

•

be kell tartania az engedélyben foglalt közegészségügyi várakozási időket

•

csak az előírásoknak megfelelő tisztított szennyvíz és szennyvíziszap kerüljön a területre, ezért a kijuttatandó szennyvíziszap vizsgálati eredményeit kérje el az engedélyestől,

•

őrizze meg a talajvédelmi hatóság engedélyét, vagy a kijuttatást végző engedélyes birtokában lévő engedély másolatát

Az ellenőrzéshez TERVEZETKÉNT javasolható lista az alábbi: EU jogszabály megnevezése

A termelő által teljesítendő követelmények

A szükséges ellenőrzések

12

A Tanács 86/278/EGK irányelv a környezet, különösen a talaj védelméről szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása esetén (3. cikk)

Tisztított szennyvíz és szennyvíziszap csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki termőföldre az engedélyben foglaltak betartásával Gyakorlati megfogalmazásban: gyepre (legelőre), védett természeti területre, ökológiai gazdálkodással érintett területre, környezetileg érzékeny területre, valamint a szakvélemény által tiltott területre, pl. védőtávolságon belül nem juttathat ki szennyvizet/szennyvíziszapot

az érintett területre érvényes talajvédelmi hatósági engedély van/nincs engedély nélkül, de potenciálisan nem tiltott területre jutatta ki a szennyvizet/szennyvíziszapot igen/nem engedély nélkül és elhelyezésre jogszabályilag tiltott területre juttatta ki a szennyvizet/szennyvíziszapot igen/nem engedélytől eltérő módon jutatta ki a szennyvizet/szennyvíziszapot igen/nem

nitrátérzékeny területen az össz. N max. 170 kg/ha (kijuttatott a szennyvíz-szennyvíziszap átadását szervestrágyával együtt értendő) igazoló kísérőjegy és max. 6. hónappal korábbi laboratóriumi vizsgálati eredménylap megléte termőföldön nem tárolható a igen/nem szennyvíziszap a közegészségügyi várakozási idők betartása a tisztítóműtől átvételt igazoló kísérőjeggyel rendelkezik, s akkreditált laboratóriumi vizsgálati eredmény nem régebbi, mint 6 hó, kijuttatást megelőzően, min két nappal bejelentési kötelezettségének eleget tett 4. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv Az irányelvet a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet ültetett át a nemzeti joganyagba, majd ezt hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet azzal, hogy érvényben hagyta a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseit, amiről később szó lesz.. Az irányelv alapelemét jelentő cselekvési program és a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat útmutató II.

13

cselekvési programra vonatkozó szabályrendszere jelenleg az EU Nitrát Bizottságával történő kétoldalú egyeztetés alatt áll. A rendeletek alapján a nitrátérzékeny területeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés megelőzése, csökkentése érdekében országosan egységes, összehangolt intézkedés sorozatot, ún. akció-, vagy cselekvési programot kell megvalósítani. Az első cselekvési program a 49/2001. (VI.3.) Korm. rendelet határozta meg 2002. január 1-től kezdődően. Az első akcióprogram végének közeledtére egyértelművé vált, hogy számos ponton változtatás szükséges az eredeti elgondolásokhoz képest, így különösen az állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak megépítési határidejéhez kapcsolódóan. Ennek megfelelően az állattartó telepek számára egy megvalósítható teljesítési határidő kitűzésére került sor, mely határidők a 27/2006. (II.7.) Korm. rendeletben (Új Nitrátrendelet) kerültek meghatározásra. Ugyanakkor a nem nitrátérzékeny területeken állattartást végzők számára is kedvező változást hozott a határidő módosítás, mivel a nagylétszámú hígtrágyás sertés és baromfitelepek kivételével 2014-2015-re kell megépíteni az előírások szerinti trágyatárolókat. Az előbb említett nagy telepek, vagy más néven IPPC köteles telepekre vonatkozó határidő 2007. október. A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet értelmében IPPC köteles létesítmények azok az intenzív baromfi- vagy sertéstelepek, ahol, több mint 40 000 a baromfi férőhely, vagy több mint 2000 a 30 kg-on felüli sertésférőhelyek száma, illetve 750 férőhely kocák száma. A fent említett Új Nitrátrendeletben ugyanakkor a jogkövető magatartás biztosítása érdekében szankciórendszer bevezetésére is sor került, így többek között az előbb említett jogszabályban, valamint a Nitrátrendeletben meghatározott kötelezettségek megsértése esetén nitrát szennyezési bírság, míg a jelenlegi szabályok szerint minden év február 28-ig kötelezően beadandó adatszolgáltatás elmulasztásáért adatszolgáltatási bírság kiszabására is sor kerülhet. Az adatlap benyújtása fontos továbbá azért is, mivel több, a trágyatároláshoz kapcsolódó

beruházási

támogatásnál,

illetve

trágyázás

szabályaival

összefüggő

támogatásoknál is igazolni kell ezen előírás teljesítését. Az új nitrátrendelet rögzíti, hogy termőföldön a talajvédelmi hatóság, míg az állattartó telepen a környezetvédelmi-, vízügyi és természetvédelmi felügyelőségek rendelkeznek hatáskörrel. Ugyancsak e rendelet fogalmaz meg a vizek védelme érdekében általános előírásokat az állattartó telepek és trágyatárolók létesítésére, bővítésére, valamint kimondja, hogy a régi,

14

előírásoknak nem megfelelően üzemelő trágyatárolókat az új létesítését követő egy éven belül fel kell számolni. A fenti általános elvek Kereszt megfelelésben esetében a beruházások megvalósítása kapcsán lényegesek leginkább. Amit azonban fokozottan érvényesítenie kell a nitrátérzékeny területen gazdálkodónak, az a Helyes mezőgazdasági Gyakorlat, melynek szabályait egyelőre a 49/2001. (IV.3.) Korm.rendelet tartalmazza. A 2007. első félévében kihirdetésre kerülő FVM rendelet fogja tartalmazni a II. cselekvési program részét képező új helyes mezőgazdasági Gyakorlat szabályait. E tájékoztató füzetben kiemeljük és az alábbiakban ismertetjük a jelenleg hatályos legfontosabb előírásokat. 4.1. A jelenleg hatályos Nitrátrendelet előírásai •

Mennyiségi korlátozás

Nitrátérzékeny területen az évente szerves trágyával kiadott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során közvetlenül, valamint a szennyvíziszapokkal kijuttatott mennyiséget is. A hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges, amelyet talajtani szakvélemény alapján adhat meg a hatóság. A talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait a 29/2006. (IV.10.) FVM rendelet rögzíti. •

Műtrágyázás

A műtrágya felhasználás talajvizsgálatokra alapozottan lehetséges (5 évente, gyepek esetében legalább 10 évente), a talajvizsgálathoz maximum 5 ha-ként talajmintát kell venni. A helyes talajmintavétel módját a 29/2006. (IV.10.) FVM rendelet rögzíti. A gazdaságos, környezetvédelmi szempontból biztonságos műtrágyaadag számításakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag ellátottságát, az ennek figyelembevételével reálisan tervezett termés tápanyag igényét, az előveteményből a területen hagyott tápanyag mennyiségét és a korábban kijuttatott szerves trágya nitrogénigény csökkentő hatását. •

Trágyakijuttatás

A trágyázást pontos adagban és egyenletesen kell végezni, kerülve az átfedéseket. Az egyenletes trágyaeloszlás érdekében a trágyaszóró gépek karbantartásáról rendszeresen gondoskodni kell. •

A trágyakijuttatás tilalmi időszakai 15

A kijuttatott istállótrágyát lehetőleg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül a talaj felső szerkezetes rétegébe egyenletesen be kell dolgozni. A trágyázási tilalmi időszakok meghatározása alkalmazkodott a hazai éghajlati viszonyokhoz, így tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Tilos a trágya kijuttatása továbbá fagyott, hóval borított és vízzel telített talajra. A fentiek figyelembe vételével betakarítást követően akkor kerülhet trágya az adott területre, ha oda még abban az évben jó talajfedettséget biztosító növény kerül. A trágyázás és a vetés közötti időszak ebben az esetben is legfeljebb 14 nap lehet. Tilos hígtrágya, trágyalé felszíni kijuttatása olyan lejtős területen, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a lemosódó tápanyagok felszíni vízbe juthatnak. A közvetlen talajba juttatás (injektálás) ezeken a területeken is megengedett. A 20%-nál meredekebb lejtésű területeken trágyát csak a növénnyel fedett területen vagy azonnali bedolgozás mellett szabad használni. Eróziónak kitett területeken törekedni kell a minél nagyobb és minél hosszabb időtartamú növényborítottság biztosítására. Ennek érdekében az őszi növények vetését olyan korán kell elvégezni, hogy tél elejére kialakuljon legalább 25%-os növényi fedettség. Betakarítás után a veszélyeztetett területeken ajánlatos a növénymaradványok meghagyása. Nagyon fontos az optimális vetésforgó betartása is. •

Védőtávolságok

A felszíni vizek védelme érdekében a trágyázás során az alábbi védőtávolságot kell betartani: trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik. Vízjárta területeken biztosítani kell, hogy a kijuttatott trágya ne mosódhasson be a vizekbe a szélsőséges vízjárási viszonyok kialakulásakor. E szabály alkalmazására különösen nagy figyelmet kell fordítani a belvíz által veszélyeztetett területeken. •

Trágyatároló műtárgyak

Hígtrágya,

trágyalé,

csurgalékvíz

kizárólag

szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell

16

lennie, hogy biztosított legyen a trágyakijuttatás tilalmi időszakaiban a trágya biztonságos tárolása. Az istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A csurgalékvíz a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy a trágyára visszaöntözhető. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására. Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt is, amely a kihelyezésre használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból (belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből adódó elöntés) adódhat. Mélyalmos trágya - amennyiben nem ütközik más előírással - előzetes tárolás nélkül is kijuttatható. Abban az esetben, ha az előírások ezt nem teszik lehetővé, az istállótrágyával azonos módon kell tárolni és kezelni. A karámföld tárolása az istállótrágyával azonos módon történik. A karámok csurgalékvizének gyűjtését úgy kell megoldani, hogy az ne veszélyeztethesse a környezetet. Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén – legfeljebb 4 hónap időtartamra – olyan helyen alakítható ki elszivárgás elleni védelem nélkül, ahol a) a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van, b) felszíni víz nincs 100 m-en belül. A silótakarmányok tárolására szolgáló silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet a csurgalékvízhez hasonlóan szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni, felhasználása során ügyelni kell rá, hogy ne szennyezhesse a vizeket. A trágya tárolása során eleget kell tenni a felszín alatti vizek minőségének védelmére vonatkozó, külön jogszabályban (219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet) foglalt előírásoknak is. •

Öntözés

Öntözés csak öntözési talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági hozzájárulás és a talajtani szakvéleményre alapozott műszaki terv alapján kiadott vízjogi engedéllyel végezhető, melyet a vízügyi hatóság ad ki. 4.2 Nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási feladatok A Nitrátrendelet szerint a mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az előírt adatszolgáltatás teljesítéséhez folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. A mezőgazdasági tevékenységet folytatók a nitrátrendelet 3. számú melléklete szerinti adatlapon kötelesek adatot szolgáltatni a

17

tárgyévet követő év február 28-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal). Az adatlapon az állattartásra (tartott állatfajok, az állattartás típusa, állatlétszám), a trágyatárolásra, valamint a kijuttatásra (a tábla azonosítója, kijuttatott hatóanyag mennyisége, stb.) vonatkozó adatokat kell bejelenteni. A fent leírtak tehát a jelenleg hatályos 49/2001. (IV.3.) Korm rendeletben, a Nitrát rendeletben leírt cselekvési program előírásai. DE az előzőekben leírtak szerint ez év első felében befejeződik az EU Nitrát bizottságával történő egyeztetés és az előírások várhatóan változnak, melyekből néhány elemet kiemelünk. •

Változik az adatszolgáltatás rendje, módja és a vonatkozó időpontot is.

•

Változik az adatszolgáltatásra kötelezettek köre.

•

Változik a nitrátérzékeny területek lehatárolási módszere és új területek is kijelölésre kerülnek. A MePAR blokkszinten történő kihirdetés ez év első felében várható FVM rendelet formájában.

•

Változik a hígtrágya kijuttatás esetében a trágyázási tilalmi időszak hossza és ezzel összefüggésben a hígtrágyatárolók kapacitásának meghatározására vonatkozó követelmény rendszer

•

Az istállótrágya tárolók kapacitása csökken 8 hónapról 6 hónapra.

•

A tápanyagpótlás, szaktanácsadás során figyelembe veendő számszerű értékek kerülnek mellékletbe,

•

Meghatározásra kerül továbbá a trágyatárolók kiépítése során elvárt minimum technikai előírás, valamint kapacitás.

Az alábbiakban az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet által publikált betonfalú almostrágya-tároló műtárgy kialakítására vonatkozó ábrát mutatjuk be. A javasolt méretezésről és műszaki megoldásokról külön útmutató készül.

18

(1.) ábra: 8500 m3-es almos trágyatároló vázlatrajza A fentiek alapján a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági gazdasági tevékenységet folytatónak •

nyilvántartást kell vezetnie,

•

a jogszabályban leírtak szerint adatot kell szolgáltatnia

•

szerves trágyával, beleértve szennyvíziszapot is, évente maximum 170 kg/ha Njuttathat ki. E szabály a legeltetett állat által elhullatott trágyára is vonatkozik (pl. 2 ÁE/ha),

•

műtrágya használat esetén talajvizsgálat szükséges és a növény igénye szerint meghatározott adagot juttathat ki,

•

tilalmi időszakban, illetve tiltott időterminusban trágyát nem juttathat ki,

•

lejtős területen be kell tartani az előírásokat

•

hígtrágya illetve szennyvíziszap csak talajtani szakvélemény alapján és a talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. Az engedélyben foglaltak betartása kötelező. Az engedélyt, (vagy ha más az engedélyes, annak másolatát) a nyilvántartások között meg kell őrizni,

•

táblaszéli ideiglenes trágyakazal létesítésére vonatkozó szabályokat be kell tartani,

•

a közegészségügyi, környezetvédelmi védőtávolságokat be kell tartani,

•

határidőre meg kell valósítani a beruházásokat.

19

Az ellenőrzéshez TERVEZETKÉNT javasolható lista az alábbi: 91/676/EGK a vizek mg-i eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről 4. cikk

„Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat” az adatszolgáltatás és a helyszínen feltételeinek betartása tapasztaltak alapján a „Helyes nitrátérzékeny területen Mezőgazdasági Gyakorlat szabályait betartotta-e: a „Helyes Mezőgazdasági Igen/nem Gyakorlat” előírásairól Részben figyelmen kívül hagyta az előírásokat, így: nyilvántartást kell vezetnie nyilvántartás vezetése folyamatos-e a mezőgazdasági termelőnek igen/nem minden év február 28-ig adatot kell szolgáltatni a talajvédelmi hatóság adatszolgáltatási kötelezettséget felé teljesítette-e az évente szervestrágyával kijutó igen/nem nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során a 170 kg N/ha/év mennyiségi korlátot közvetlenül, valamint a figyelembe vette-e szennyvizekkel, igen/nem szennyvíziszapokkal kijuttatott legeltetésnél a 2 ÁE-t meghaladta-e az mennyiséget állatlétszám igen/nem talajvizsgálatra alapozott műtrágya felhasználás (szántón 5, gyepen 10 műtrágyát használat esetén talajvizsgálat évenként talajvizsgálat) készült-e igen/nem trágyakijuttatás tilalmi időszakainak betartása (fagyott, hóval borított, vízzel telített talaj) szervestrágyát tiltott időszakban és tiltott és védőtávolságok betartása, trágya helyen használt fel nem juttatható ki felszíni víztől, igen/nem forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló erózió elleni védekezés megvalósult-e kúttól 10 m-es sávban igen/nem hígtrágya felhasználás esetén van-e lejtős területeken erózió elleni érvényes engedélye védelem igen/nem hígtrágya kijuttatás csak talajtani az abban foglaltak szerint járt-e el igen/nem szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában öntözés esetén van-e érvényes engedélye Öntözés csak öntözési talajtani szakvélemény, műszaki terv alapján kiadott vízjogi engedéllyel végezhető

és az abban foglaltak szerint járt-e el igen/nem

20

FONTOS! A mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni vízvédelmi feladatokat tartalmazó hazai jogszabály – a 49/2001.(IV.3.) Korm. rend. – módosítása folyamatban van. A módosítás várhatóan még ebben az évben megtörténik, ezért az ellenőrző listát az új szabályok szerinti aktualizálni szükséges.

A hivatkozott rendeletekben található Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásai valójában tehát nem mások, mint amelyekre a jó gazda minden előírás és rendelkezés nélkül is törekszik, valamint amiket a hatóságok ellenőriznek. A Kereszt megfelelésnek a támogatásra való kihatása azonban egy kicsit más. Egyes, a rendeletek fő pontjait, lényegét adó mulasztás, vagy az előírások szándékos megsértése a támogatás folyósítására súlyosabb kihatással lehet, míg mások be nem tartása csak enyhébb elvonást jelentenek. Előfordulnak olyan előírások, melyek be nem tartása a támogatás folyósítására illetve annak összegére nem lesznek kihatással. A kötelező elemek, azok ellenőrzéseinek módja és az ahhoz fűződő szankciók várhatóan külön rendeletben meghirdetésre kerülnek, valamint végrehajtásukhoz útmutatók készülnek. A mellékletben csak ízelítőt kívánunk nyújtani a Kereszt megfelelés részét képező jogszabályi előírásokból, lehetséges szankció rendszerekből. A mellékelt táblázatok csak példák, melyek bemutatják, hogy a Kereszt megfelelés szabályrendszerének megalkotásakor milyen elvárások figyelembe vétele várható, s azok súlyossága hogyan differenciálható. A táblázatok az FVM Keresztmegfelelés munkacsoport munkájának összesítése. A táblázatok elkészítéséhez figyelembe

vettük

a Kereszt

megfelelést

már

alkalmazó

tagállamok

prioritásait,

érvrendszereit. A mellékelt táblázat tehát csupán szemléltető jellegű, semmiképpen sem értendő úgy, hogy az ott leírtak már biztos előírásokat és végrehajtandó elemeket tartalmaznak. Az alkalmazás előtt a jogalkotási folyamat lezajlik, ahol a társadalmi egyeztetés keretében a végrehajtásban érintettek is kifejthetik véleményüket és észrevételeiket. Összegezve tehát a fentiekben ismertetett feltételek teljesítésével kívánja elérni az EU azokat a célokat, melyeket prioritásként kezel, azaz a környezet megóvása, az élelmiszerbiztonság, az állatok kímélete, valamint a mezőgazdasági földterület „jó mezőgazdasági és környezeti állapotban” való tartása. Az ezeket a területeket szabályozó jogszabályok be nem tartása esetén a gazdálkodók felé történő kifizetéseket meghatározott mértékben csökkenti.

21

A keresztmegfelelés tehát azt jelenti leegyszerűsítve, hogy mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a nevesített környezetvédelmi, állategészségügyi, állat-nyilvántartási, állatjóléti ill. növényvédelmi jogszabályok előírásait– melyek nemzeti jogszabályok által egyébként is kötelezőek – be kell tartania a támogatás teljes körű igénybevételéhez.

22

5. Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények 1782/2003/EK rendelet III. melléklet Követelmény

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 4. § (1) Alapvető célkitűzésként legkésőbb a Kvt.-ben meghatározott időpontig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek. 8. § A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a) környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával; b) ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást; 13. § (1) Szennyező anyag a) elhelyezése, b) a földtani közegbe történő közvetlen

Meg nem felelés meghatározása és mértéke

Kihatás gazdaságon belüli / gazdaságon kívüli

Súlyosság enyhe / közepes / súlyos

Tartósság helyrehozható

A hatóságok felé történő adatszolgáltatás elmulasztása.

gazdaságon belüli

közepes

helyrehozható

A 13 § (1) szerinti tevékenységet folytató termelőnek nincs környezetvédelmi engedélye.

gazdaságon belüli

súlyos

helyrehozható

A trágyatároló nem szigetelt aljzaton van, nincs műszaki védelem, szennyeződött a felszín alatti víz

gazdaságon belüli / gazdaságon kívüli

súlyos

A trágyatárolónak nincs csurgalékvízgyűjtője.


súlyos

maradandó/ ha szennyeződött a talaj, vagy a felszín alatti víz, súlyos következményei lehetnek helyrehozható, de ha szennyeződött a talaj, vagy a felszín alatti víz –

23

bevezetése, c) a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, d) a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése engedélyköteles tevékenység. 35. § (1) A FAVI részére történő adatszolgáltatás körébe tartozik: a) a 13. § (1) bekezdés szerinti engedélyköteles tevékenységek bejelentése; b) a szennyezőforrások, szennyezett területek, kármentesítések országos számbavétele; c) a 34. § (3) bekezdéshez kapcsolódó környezeti monitoring rendszerek adatszolgáltatása; d) a mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel kapcsolatos adatszolgáltatás. Meg kell előzni a felszín alatti víz olyan anyagokkal történő szennyezését, amelyek az I. és II. listában található anyagcsaládokba vagy anyagcsoportokba tartoznak, amennyire csak lehetséges, korlátozza, vagy kiküszöbölje a már bekövetkezett szennyezés következményeit

A csapadékvíz elkülönített elvezetése nem megoldott.


A földalatti tartályoknak nincs műszaki védelme.


súlyos

A hulladékgyűjtés, -tárolás nem zárt, szigetelt, ellenőrzött helyen történik,


súlyos

A takarmánytárolók (tartályok/silók) nem zártak, a csurgalékvíz elszivárog.


közepes

helyrehozható

Szennyvíz gyűjtés, elhelyezés nem megoldott.


súlyos

helyrehozható

súlyos

maradandó ha szennyeződött a talaj, vagy a felszín alatti víz, súlyos következményei lehetnek

Az I. és II. listában található anyagok a talajba kerültek, talajszennyezést okozva.


enyhe

helyrehozható maradandó/ ha szennyeződött a talaj/f.a.víz kármentesítés maradandó/ ha szennyeződött a talaj, vagy a felszín alatti víz, súlyos következményei lehetnek

24

Követelmény


50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági A termelő nem rendelkezik felhasználásának és kezelésének szabályairól érvényes talajvédelmi Szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, hatósági engedéllyel. amit talajtani szakvélemény alapján az illetékes növény- és talajvédelmi szolgálat engedélyez. 8. § (1) Tisztítatlan szennyvíz, nyersiszap, valamint a kezeletlen települési folyékony hulladék vagy más kezeletlen iszap a mezőgazdaságban nem használható fel. 9. § (1) Szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása tilos a zöldségnövények és a talajjal érintkező gyümölcsök termesztése esetében a termesztés évében, valamint az azt megelőző évben. (2) Termő szőlő és bogyósgyümölcs-, valamint intenzív, alacsony törzsű

Szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása olyan termőterületen történik, ahol azt a talaj minősége vagy egyéb okból a jogszabály nem engedi.

Kihatás gazdaságon belüli / gazdaságon kívüli


Tartósság helyrehozható

gazdaságon belüli

súlyos

helyrehozható


közepes

helyrehozható / maradandó

25

gyümölcsültetvényekben szennyvizet és szennyvíziszapot csak a vegetációs időn kívül lehet felhasználni. Hagyományos művelésű magas törzsű gyümölcsfák esetében a kijuttatás és a betakarítás között legalább hat hét várakozási idő szükséges. (3) Szántóföldi növények termesztésére, valamint takarmánytermesztésre használt területen szennyvíziszap csak a betakarítás és a következő vetés közötti időszakban használható fel. 10. § (1) Szennyvíz, szennyvíziszap nem használható fel olyan talajon, amely a) a közölt értékeket, illetve a 6. § (2) bekezdése szerinti egyedi határértéket meghaladóan tartalmaz mérgező (toxikus) elemeket és károsanyagokat, b) pH-értéke 5,5-nél alacsonyabb, STB,

Szennyvizet/szennyvíziszapot a növények szükségleteinél, az engedélyben foglaltakat meghaladóan, nagyobb mértékben használt.


közepes


A határértéket meghaladó mérgező elemeket és károsanyagokat tartalmazó szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása.


súlyos


11. § Tilos a szennyvíz vagy szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása, ha azokban a mérgező (toxikus) elemek vagy károsanyagok koncentrációja meghaladja a közölt határértékeket.

26

Követelmény

27/2006. (II.7.) Korm. rendelet ill. a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 9. § (1) A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megalapozó, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie.


Kihatás


Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség megszegése, az értékelés gazdaságon belüli lehetséges.

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség Mezőgazdasági területre éves szinten szerves megszegése, részleges értékelés trágyával kijuttatott nitrogén mennyisége nem lehetséges. haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által közvetlenül Nyilvántartási és kijuttatott, továbbá a szennyvizekkel és adatszolgáltatási kötelezettség szennyvíziszapokkal kijuttatott mennyiséget is. elmulasztása.

Éves szinten szerves trágyával kijuttatható 170 kg/ha N mennyiség túllépése a terület Tilos hígtrágya, trágyalé felszíni kijuttatása egyes legfeljebb 10%-án. lejtős területeken. A közvetlen talajba juttatás (injektálás) ezeken a területeken is megengedett. Éves szinten szerves trágyával Nem juttatható ki trágya fagyott, vízzel telített, kijuttatható 170 kg/ha N összefüggő hótakaróval borított talajra. mennyiség túllépése a terület Tilos a trágya kijuttatása a tilalmi időszakban.


enyhe

Tartósság helyrehozható (enyhe) / helyrehozható / maradandó

helyrehozható

gazdaságon belüli

közepes

helyrehozható

gazdaságon belüli

súlyos

helyrehozható



enyhe

közepes

helyrehozható

helyrehozható

10-20%-án.

27

Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.

Éves szinten szerves trágyával kijuttatható 170 kg/ha N mennyiség túllépése a terület több mint 20%-án.

A trágya tárolása során eleget kell tenni a felszín alatti vizek minőségének védelmére vonatkozó Trágyázás tiltott időszakban. előírásoknak. A 12%-ot meghaladó lejtős Hígtrágya – szennyvíz, szennyvíziszap –csak területen a jogszabálynak meg talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi nem felelően történő hatósági engedély birtokában juttatható ki trágyafelhasználás. mezőgazdasági területre. Fagyott, vízzel telített, hóval Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél borított területen történő nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi trágyafelhasználás. és őszi csapadékos időszakokban. Öntözés csak öntözési talajtani szakvélemény és A trágyatárolókra vonatkozó az erre alapozott műszaki terv alapján kiadott előírások határidőt követő be nem tartása. vízjogi engedéllyel végezhető. STB. !!!

Engedély nélküli hígtrágya felhasználás. A talajvizsgálat eredményének és a termesztett növény igényeinek meg nem felelő műtrágya felhasználás.


súlyos

helyrehozható

gazdaságon belüli

enyhe

helyrehozható


közepes

helyrehozható


enyhe

helyrehozható


súlyos

helyrehozható


súlyos

helyrehozható


enyhe

helyrehozható

28

Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült

Recommend Documents