Az FVM Élelmiszeripari Főosztályának közleménye a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 78/2004. (IV.19.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésben meghatározott felhatalmazás alapján, a termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára irányuló eljárásban a szakhatósági állásfoglalás megadása érdekében benyújtott kérelem részét képező Összefoglaló lap megjelentetéséről.
Összefoglaló lap A TANÁCS 2081/92 (EGK) RENDELETE SZEGEDI FŰSZERPAPRIKA-ŐRLEMÉNY / SZEGEDI PAPRIKA (EK szám: OEM ( X )
) OFJ ( )
Ez az összefoglaló lap csak tájékoztató jelleggel készült. A részletes adatok – különösen az érintett OEM-t, illetve OFJ-t viselő termékek előállítóira vonatkozóan – megtekinthetők a nemzeti szinten vagy az Európai Bizottságnál hozzáférhető termékleírás teljes változatában.1
1. A tagállam felelős szervezeti egysége Név: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – Élelmiszeripari Főosztály Cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Tel.: (+36) 1 301 4486 (+36) 1 301 4419 Fax: (+36) 1 301 4808 2. Csoportosulás 2.1.-2.2. Név és cím: Név: Szegedi Fűszerpaprika Konzorcium Cím: 6725 Szeged, Szövetkezeti u. 1. Tel.: (+36) 62 426 023 Fax: (+36) 62 426 824 Összetétel: Termelők: Gorzsai Paprika Termelői Szövetkezet 6800 Hódmezővásárhely, Tanya 3076 Nagyfa-Alföld Kft. 6724 Szeged, Cserzy M. u. 11. Gabona Kutató és Termesztési Kht. 6726 Szeged, Alsó-Kikötő sor 9. Kamuti Növénytermelő, Értékesítő, Szolgáltató Kft. 5673 Kamut, Petőfi u. 4. Kondorosi Gabona Mezőgazdasági Rt. 5553 Kondoros, Tanya 7.
1
Európai Bizottság, Mezőgazdasági Főigazgatóság, A mezőgazdasági termékek minőségével kapcsolatos politika, B-1049 Brüsszel
Feldolgozók: Szegedi Paprika Fűszer- és Konzervgyártó Rt. 6725 Szeged, Szövetkezeti út 1. Rubin Kft. 6771 Szeged-Szőreg, Szerb u. 173. 2.3. Összetétel: termelők/feldolgozók ( X ) egyéb ( ) 3. A termék típusa (a 4. cikk (1) bekezdése szerint) 1.8 csoport – fűszerek 4. A termék rövid bemutatása 4.1. Név: Szegedi fűszerpaprika-őrlemény / Szegedi paprika 4.2. Leírás: A szegedi fűszerpaprika-őrlemény a kedvező adottságokkal rendelkező szegedi tájkörzetben hagyományos módon megtermelt, államilag elismert fajtájú fűszerpaprika növény (Capsicum annuum L. var. Longum DC.), valamint a magyar cseresznyepaprika (Capsicum annuum L. var. Longum Grossum) fémzárolt vetőmagjából származó növény tövön beérett, utóérlelt, majd megszárított termésének megőrlésével készül. Különleges, kizárólag a szegedi fűszerpaprika-őrleményre jellemző ízét, aromáját és színét a fűszerpaprika növény e tájkörzetben nemesített és termelt édes, csípősségmentes és csípős fajtáinak - amely az őrlemény egyedüli alapanyaga - valamint az alapanyag feldolgozása során alkalmazott technológia és minőségbiztosítási rendszereknek köszönheti. Az alapanyaga 100%-ban a fűszerpaprika termés. A feldolgozás során egyéb anyagként kizárólag ivóvíz minőségű, bakteriológiailag kifogástalan állapotú víz hozzáadása történik (a féltermék többszöri mosása és az őrlemény kondicionálása alkalmával). A szegedi fűszerpaprika-őrlemény mind nagyfogyasztói igényeket kielégítő ún. zsákos kiszerelésben, mind a lakosság részére esztétikus, az élelmezés-egészségügyi előírásoknak megfelelő fényvédő, aromatartó, zsírt át nem eresztő csomagolóanyagba csomagolva kerül forgalomba. 4.3. Földrajzi terület: Figyelembe véve a piac várható minőségi és mennyiségi igényét, a termesztési lehetőségeket, a hagyományokat és az eddigi tapasztalatokat, az alábbi községek és vonzáskörzetük valamint az országhatár által közre zárt terület jelenti ma a „Szegedi fűszerpaprika termő tájkörzet" határait: Ásotthalom, Öttömös, Csólyospálos, Pusztaszer, Csongrád, Eperjes, Csorvás, Mezőkovácsháza, Dombegyház. Az ezen területi határok között megtermett nyers fűszerpaprika vásárolható meg a szegedi fűszerpaprika-őrlemény alapanyagaként. Csongrád megye: Algyő, Ambrózfalva, Apátfalva, Árpádhalom, Ásotthalom, Baks, Balástya, Bordány, Csanádpalota, Csanytelek, Csengele, Csikóspuszta, Csongrád, Derekegyháza, Deszk, Dóc, Domaszék, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Ferencszállás, Forráskút, Földeák, Hódmezővásárhely, Királyhegyes, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Kútvölgy, Kübekháza, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Mártély, Mindszent, Mórahalom, Nagyér, Nagylak, Nagymágocs, Óföldeák, Ópusztaszer, Öttömös, Pitvaros, Pusztaszer, Rákos, Röszke, Rúzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Szegvár, Székkutas, Szentes, Tiszasziget, Tompahát Tömörkény, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó. 2
Békés megye: Battonya, Békéssámson, Csanádalberti, Csanádapáca, Csorvás, Dombegyház, Gábortelep, Gádoros, Gerendás, Kardoskút, Kaszaper, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Magyartés, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár Tótkomlós, Végegyháza. Bács-Kiskun megye: Csólyospálos. 4.4. A származás igazolása: A termék nyomon követhetőségét a termelés során készített dokumentumok és a csomagoló anyagokon rögzített dátumok és egyéb adatok biztosítják. Az első lépést a végterméken feltüntetett lejárati dátum és/vagy tétel szám és/vagy gyártási műszakszám biztosítja. Ezen adatokból visszakereshető a gyártás napja. A gyártás napján a felhasznált szárított fűszerpaprika tételek azonosító adatai rögzítésre kerülnek. A szárított fűszerpaprika tételek azonosító adatait (eredete és a szárítás napja) a csomagoláson, vagy zsákcímkén fel kell tüntetni és ezeket a bevételezéskor rögzíteni kell. Így meghatározható, hogy az őrlemény mely napon és hol szárított fűszerpaprika féltermékből készült. A szárítás során rögzítésre kerül a szárításra betárolt tételek felvásárlási napja. Az adott felvásárlási napon kiállított felvásárlási dokumentumokból kikereshető a termelők neve, a termelés helyszíne, helyrajzi száma és a szerződés is, mely tartalmazza a felhasznált vetőmag fajtáját és minőségét. nyomon követés
felhasznált dokumentum
minőség megőrzési idő a terméken
Termék csomagolása
csomagolás dátuma
Kiszerelő üzem gyártási dokumentumai (műszak napló, minősítési bizonylatok, stb.)
őrlés dátuma
Malom üzem gyártási dokumentumai (műszak napló, minősítési bizonylatok, stb.)
szárított fűszerpaprika felhasználás
Raktár gyártási dokumentumai (kiadási bizonylat)
szárított fűszerpaprika előállítás dátuma Raktár bevételezési dokumentumai (mennyiségi és minőségi átvétel, minősítési bizonylat) nyers napja
fűszerpaprika
felvásárlásának Szárító üzem gyártási dokumentumai (műszaknapló, átadás-átvételi bizonylatok)
termelő, termő hely meghatározása
Termeltetési dokumentumok (szerződések és felvásárlási dokumentumok)
3
4.5. Az előállítás módja: A fűszerpaprika termesztés és feldolgozás hagyományos elemei a talaj előkészítés, ezt követően a palántanevelés, kiültetés, vagy ezek helyett a helyrevetés, kézi sorművelés és kézi szedés, utóérlelés, kíméletes szárítás, hűvös, száraz helyen történő szárítmány tárolás, őrlés, kiszerelés, minősítés. A termesztéshez csakis és kizárólag az államilag elismert fűszerpaprika fajták fémzárolt vetőmagját lehet felhasználni. A fajták kiválasztásakor a szegedi fűszerpaprika-őrleményre jellemző minőség érdekében a feldolgozás alapanyagát adó vetésterület legalább 50 %-án a szegedi tájkörzetben nemesített és fenntartott fajtákat kell alkalmazni. A termesztés során csakis és kizárólag az engedélyezett növényvédő szerek, gyomirtók használhatók. A védekezésekhez mindig a környezetre kevésbé veszélyes, környezetkímélő technológiát és készítményt kell választani. Betakarítani kizárólag a tövön bepirosodott terméseket szabad. Az átvétel során a laboratóriumi vizsgálatoknak ki kell terjedniük a festéktartalomra, a szárazanyag-tartalomra, az egészségi állapotra, valamint a fajtaazonosság ellenőrzésére is. Az utóérlelés időtartama legalább 10, optimális esetben 40 nap. A szárítást olyan hőmérsékleten kell elvégezni, mely a hőre, oxidációra érzékeny karotinoidokat nem károsítja. A fűszerpaprika féltermék gyártás során, a későbbi, megfelelő minőségű őrlemény előállítás érdekében is biztosítani kell a megfelelő higiéniai feltételeket (lehetőség szerint az érintkező felületek rozsdamentes anyagúak legyenek) és a kíméletes szárítási módot. A fűszerpaprika féltermék illata és íze nem lehet égett, füstös, keserű, penészes, dohos, savanyú, romlott vagy idegenszerű. A fűszerpaprika féltermék nem tartalmazhat élő vagy elpusztult rovarokat, rovarrészeket, gyakorlatilag mentes legyen rovarok, rágcsálók által okozott szennyeződéstől. A szárított fűszerpaprikát a legkisebb mikrobiológiai kockázat érdekében hőkezelni kell. A rövid időtartamig ható, magas hőmérsékletű gőz a féltermékben található, még nem aprított termésalkotók felületén található mikroorganizmusok számát az előírásokban meghatározott szint alá csökkenti. Az őrlést, az előaprítást követően a fűszerpaprika által támasztott, speciális igényeknek megfelelő köveken kell végezni, majd az őrleményt kondicionálni, pirosítani, szitálni és homogenizálni kell. Az őrlemény előállítását a féltermék beadagolásától a zsákokba töltéséig zárt, rozsdamentes anyagokból felépített rendszerben kell végezni. A szegedi fűszerpaprika-őrleményt a fogyasztói igényektől függően kell csomagolni: aromatartó, fényvédő, igényesen kialakított csomagolóanyagba, vagy nagyfogyasztók számára bélelt zsákokba. A csomagoláson jellemző módon (legalább 50%-ban) meg kell jelennie a fűszerpaprika piros színének. Jól láthatóan el kell elhelyezni a fűszerpaprika termést ábrázoló képet, valamint a „Szegedi fűszerpaprika őrlemény”/„Szegedi paprika” feliratot, hogy biztosítva legyen az eredet megjelölés hangsúlya. 4.6. Kapcsolat a földrajzi területtel: A fűszerpaprika és Szeged kapcsolatának első írásos emléke 1748-ból származik. Kezdetben mint dísz és gyógynövény vált kedveltté, csak később vált a magyar konyha meghatározó fűszerévé. Míg a termelés a XIX. század közepéig a családi ellátás keretein belül maradt, a századfordulóra már a feldolgozás ipari méreteket öltött és a kereskedelem jelentőssé vált. A paprikatermesztés a régióban Szeged-alsóvárosról indult, e városrész lakói termesztették a Szegedhez közel eső feketehomokos területeken „a Tisza áradmányos földjén". A századfordulótól az 1930-as évekig 2000 holdról 5000 holdra nőtt a Szeged környéki fűszerpaprika vetésterület. Az I. világháború után Ausztria mellett már Németország is ismerte a korábban csak patikákban található szegedi paprikát, sőt, az USA export is
4
megindul. 1934-ben zárt körzetté nyilvánították Szeged környékét, így az ezen kívül termelt fűszerpaprikából készült őrleményt tilos volt „szegedi paprika”-ként forgalmazni. Ekkorra - a körzeten belül – a legtöbb szegedi kikészítő családja már 3-4 nemzedék óta foglalkozott paprikával. A malmok száma 10-20 között mozgott. A szegedi fűszerpaprika-őrlemény egyedülálló minőségének genetikai alapját a Szeged környékén nemesített, államilag elismert fűszerpaprika fajtái jelentik. Ezek alkalmazkodnak a tájkörzet adottságaihoz legjobban, ugyanis nemesítésük folyamatában felhasználták az e körzetben egy évszázad alatt kialakult eredeti ízt, zamatot, színt adó fűszerpaprika-populációt. A betakarítás kizárólag hagyományos kézi szedéssel történt, amit akár 3-4-szer is elvégeztek, és ezzel biztosították azt, hogy csak a tövön beérett legjobb minőséget adó termés kerüljön a további feldolgozásra. Híres, Szegedhez szorosan kapcsolódó kép a házak oldalán lógó fűszerpaprika füzérek sora. A termék különleges volta nemcsak a fentebb leírt több száz éves törődés, felhalmozódott szaktudás és a hagyományok erényeit követő feldolgozásnak köszönhető, hanem a tájkörzet agrometeorológiai paramétereinek is. Ezek Magyarországon itt nagyon kedvezőek a melegkedvelő (Dél-Amerikai származású) fűszerpaprika számára. A szegedi tájkörzetben a fűszerpaprika különböző fejlődési fenofázisainak megfelelő hőmérsékleti-, napfény- és csapadékviszonyok uralkodnak, amelyek közül az • évi középhőmérséklet, • tenyészidőszak alatti átlaghőmérséklet, • évi összes napfénytartam, • tenyészidőszak alatti napfénytartam, • évi hőösszeg valamennyi fűszerpaprika termő terület közül a szegedi tájkörzetben a legkedvezőbbek. A sikeres termesztés a 17,5 °C-os izoterma-vonal alatt lehetséges. Ez a tájkörzet egészére igaz, sőt, a 18 °C-os izoterma-vonal alatt található a tájkörzet kb. 80%-a. A napfényes órák számát illetően a tenyészidőszak alatti 1500 óra, amely biztosítja a kiváló minőséget, a DélAlföld sajátja („Szeged a napfény városa"). A hőösszeg a növekedésen kívül a fűszerpaprika minőségét is meghatározza: a színanyag képződés biokémiai folyamatai, - mint a kémiai folyamatok általában - a nagyobb hőmérsékleten gyorsabban, egységnyi idő alatt nagyobb mennyiségben zajlanak le; a minimumként megadható tenyészidőszak alatti 3000 °C hőösszeg a szegedi tájkörzetben 3300 - 3400 °C között változik. 4.7. Ellenőrző szervek: Név: Cím: Tel.: Fax:
Csongrád megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás 6724 Szeged, Vasas Szent Péter u. 9. 36 62 - 551 850 36 62 – 426 183
Név: Cím: Tel.: Fax:
Békés megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás 5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 2. 36 66 – 540 240 36 66 – 547 440
Név: Cím: Tel.: Fax:
Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás 6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 29 36 76 – 480 836 36 76 – 484 440
5
4.8. Jelölés: A jelölés a mindenkor hatályos jogszabályokban előírtak mellett a következőket tartalmazza: - SZEGEDI FŰSZERPAPRIKA-ŐRLEMÉNY vagy - SZEGEDI PAPRIKA (a megnevezés részeként); - „oltalom alatt álló eredet megjelölés” (elkülönítve a megnevezéstől) 4.9. Nemzeti követelmények: Magyar Élelmiszerkönyv: 2-8720 számú irányelv, Fűszerpaprika-őrlemény
A jogos gazdasági érdeküket igazoló személyek az Összefoglaló lapban foglaltakkal kapcsolatos kifogásaikat a megjelenést követő 30 napon belül írásban nyújthatják be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Főosztályára (Bp. 55. Pf. 1, 1860). A termékleírás teljes terjedelmű változata ugyancsak az FVM Élelmiszeripari Főosztályán tekinthető meg (Budapest, V. Kossuth Lajos tér 11., 380. szoba, Ősz Katalin, tel: (06-1) 301-4486, fax: (06-1) 301-4808), előzetes időpontegyeztetés alapján.
6
