katalogus:Layout 1
2012.11.28.
16:31
Page 1
„Az ezeréves görög-magyar kapcsolatok”
Százhalombatta, 2012. december 1.
katalogus:Layout 1
2012.11.28.
16:31
Page 2
Kiadja: A Görög Kultúráért Alapítvány Felelős kiadó: Angelidisz Vaszilisz Tördelés: CZEDE Kft Grafikai tervezés: Czető Zsolt Tipográfia: Czetőné Deák Tünde Design: vlahosg
A rendezvény fővédnöke: Vezér Mihály Ph. D. – Százhalombatta Város Polgármestere A rendezvényt támogatta: Százhalombatta Görög Nemzetiségi Önkormányzat Budapesti Történeti Múzeum Jósa András Múzeum, Nyíregyháza GYRADIKO KFT.
katalogus:Layout 1
2012.11.28.
16:31
Page 3
KÖSZÖNTŐ „Tisztelt Képviselő Úr, Polgármester, Alpolgármester és Elnök Hölgyek és Urak, Tisztelendő Atya! Kedves megjelentek! A magyarság ősei – görög hittérítők jóvoltából – már jóval a honfoglalás előtt állandó kapcsolatban álltak a kereszténység bizánci formájával. A bizánci rítusú kereszténység szabadon működhetett az Árpád-korban, a Kárpát-medencébe érkeztek hittérítők Bizáncból is. Hierotheosz görög szerzetes volt a magyarok első keresztény püspöke. Az első kolostorok az egyházszakadás (1054) után is görög szerzetesek munkáját dicsérik. A Szent Gellért legenda szerint Ajtony vezér „Maros városában monostort épített Keresztelő Szent János tiszteletére. Apátot helyezvén abba, görög barátokkal, az ő törvényük és szertartásuk szerint.” Az Árpádok alatt az egész országban létesültek görög kolostorok-monostorok, ez a veszprémvölgyi monostor I. István magyar királytól származó, görög nyelvű okleveléből is kiderül. Bár nem a bizánci rítusú kereszténység lett az államvallás, a magyar királyok csak a XII. századtól mondtak le a főpapok kinevezési jogáról a pápa javára. A dinasztikus kapcsolatainkra csak két példát említenék: Szent László király lányát, Piroskát kérte feleségül Alexiosz Komménosz császár a fia, Joannes számára, akit halála után annak fia, Manuel követett a trónon. IV. Béla uralkodónk felesége pedig Laszkarisz Mária volt, a nikeai császár leánya. Görögök a Karlócai béke (1699) után nagyobb számban kerültek Magyarországra, eredetileg mint török alattvalók, mert nálunk kedvező adófizetési feltételek mellett kereskedhettek. Foglalkoztak a dohány-, bor, szarvasmarha- és gabonakereskedelemmel, de érdekeltek voltak a sószállításban és a faúsztatásban is. Telepeiket a főbb kereskedelmi útvonalak mentén hozták létre: legnagyobb számban Pesten, Miskolcon,
katalogus:Layout 1
2012.11.28.
16:31
Page 4
Kecskeméten, Szegeden, Szentesen, Karcagon, Miskolcon, Győrben, Vácon, Balassagyarmaton éltek. Érdekességként említem, hogy görög kereskedő nyitotta meg az első szegedi kávéfőzdét 1739-ben. A görög származású báró, Sina György a Magyar Tudományos Akadémia alapításától a pesti árvízkárosultaknak nyújtott segítségig, nagyon sok mindenben támogatta a magyar ügyeket. Nem akarom elvenni Dr. Diószegi György barátom kenyerét, így abba is hagyom a példákat, ami a hazai görög–magyar együttélés valóban tizenegy évszázados históriájából még hosszan sorolható lenne. Hadd idézzem viszont föl egy igen mély benyomásomat, amit három évvel ezelőtt a Budapest Történeti Múzeumban szereztem. Abban az élményben részesülhettem ugyanis, hogy a “Görög örökség – a görög ortodox diaszpóra Magyarországon a XVII-XIX. században” c. páratlan kiállítást megtekinthettem. Ennek a csodálatos anyag összeállításában, rendezésében és támogatásában többek között A Görög Kultúráért Alapítvány is részt vett. A kiállítást azóta, mindkét ország több városának a közönsége megcsodálhatta, többek között a magyarországi görögség egyik kibocsátó települése, Kozáni vagy maga Athén. Az Alapítvány immár második évtizede a két kultúra közös jellemzőinek a felmutatásán fáradozik. Tagjai között ott találjuk a “zenész-filozófust, a jogász-történészt, a vendéglős-közgazdász-lírikus-sportriportert, a pszichológus-vokalista pedagógus vizuális szakértőt vagy a banki jogtanácsost”, akiket a különbözőségük ellenére összeköt a görögség és a magyarság egyidejű szeretete. Koncertek, tánc-előadások, filmbemutatók, nyelviskola beindítása jelzik az út első állomásait, amelyeket azután az Agóra c. görög kisebbségi kulturális folyóirat elindítása, irodalmi estek, könyvkiadás követ. A második világháborús utolsó görög diaszpóra érkezésének a hatvanadik évfordulóján az alapítvány ezerarcú elnöke: Angelidisz Vaszilisz – művésznevén Zeusz – 2008-ban máig emlékezetes, nagyszabású rendezvénysorozatot szervez a Magyar Művelődési Intézet, a Néprajzi Múzeum, a görög nagykövetség és az anyaország intézményeinek
katalogus:Layout 1
2012.11.28.
16:31
Page 5
közreműködésével. Zeusz A Görög Kulturáért Alapítványnak nemcsak a kuratóriumi elnöke, hanem valóságosan is a LELKE, világszerte koncertező, alkotó muzsikus, énekes, táncos, a kezdeményezések mozgatórugója, aki többek között egy ciklusban a Fővárosi Görög Önkormányzat alelnöki tisztét is betöltötte, egy évig pedig a Nemzetiségi Kulturális Szakértői Tanács társelnöke is volt. Ismeretterjesztő előadások sora kíséri a további útjukat, amelyeken a magyar–görög kapcsolatrendszert a legkülönbözőbb társadalmi rétegek számára megvilágítják. Táncházakban, komolyzenei koncerteken népszerűsítik a görög kultúrát, így a gödöllői Királyi Kastélyban Lakis Laftsis és a Magyar Barokk Savaria Orchestra közös koncertjére kerül sor, amelyet azután DVD-n és CD-n is megörökítenek. Hasonlóan messze hangzó tettük Németh Pál: Paralages (Variációk) c. zeneművének a világpremierje. Dr. Sasvári László, Dr. Diószegi György és fia, Dr. Diószegi György Antal műveinek a megjelentetésével a hazai görögség kultúrtörténeti emlékeinek a megörökítése, a két nép kapcsolatainak a széles körben való ismertté tétele terén elévülhetetlen érdemei vannak A Görög Kultúráért Alapítványnak. E hídépítő munkát értékelte a polgári kormányzat, amikor Angelidisz Vaszilisznek 2011 Szent István napján a Magyar Arany Érdemkereszt, Dr. Diószegi György Antalnak pedig ez év március 15-én a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta. Az előbbi úr érdemei közül már többet elsoroltam, utóbbiról még annyit, hogy a magyarországi görögség történetének, a közös magyar–görög múlt és nemzetbarátság feltárásának, kutatásának, publikálásának, valamint tárgyi emlékei bemutatásának a három évtizedes munkájáért kapta az elismerést. Mindkettejük tevékenysége beleillik abba a sorba, amelynek jegyében a görögség előző nemzedékei évszázadok óta jó patriótaként a magyar hazáért, mint szabadságharcos katonák, nemesemberek, jó ügyek mecénásai, a kultúra, a művészetek, a tudomány, a sport vagy akár a kétkezi mesterségek területén hihetetlenül sokat letettek a magyar haza asztalára.
katalogus:Layout 1
2012.11.28.
16:31
Page 6
Számos kortárs görög vagy görög származású honfitársunkat megismerve alakult ki bennem a meggyőződés, hogy a lengyelek mellett talán a görögök azok, akikre a kezdetektől feltétel nélkül számíthattunk. Nem véletlenül mondhatjuk tehát velük kapcsolatban is: Görög, magyar – két jó barát… Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Nemzetiségi Főosztálya és a magam nevében – a nemzetbarátság őszinte híveként – gratulálok Önöknek a mai est megszervezéséért, elnézésüket kérve egyben, hogy korábban lekötött közösségi kötelezettségem miatt csak a szavaim révén lehetek a körükben. Isten áldja Önöket!” Dr. Székely András Bertalan Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzetiségi Főosztály osztályvezetője
„Görög, magyar – két jó barát” Elhangzott Százhalombattán, 2012. december 1-jén, „Az ezeréves görög–magyar kapcsolatok” c. kulturális est megnyitójaként.
katalogus:Layout 1
2012.11.28.
16:31
Page 7
A magyarországi görögök értékteremtése a XVIII–XX. században 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt - ezután sok görög menekült hagyta el szülőföldjét. A XV. század végétől kezdve a görögök egyre növekvő számban jelentek meg a biztos menedéket és megélhetést jelentő magyar területeken is. Erdély kereskedelmében már a XVI. századtól kezdve egyre nagyobb szerepet játszottak. A több hullámban érkező görög diaszpóra magyarországi fénykora a XVIII. század volt. A görög földön lévő „Tá Servia” városából érkező Papademos Charis/Szerviczky-család tagjai 1658tól kezdve (300 éven át) folyamatosan és meghatározó módon jelen voltak Hegyalján, Tokajban és térségében. A XVII-XVIII. századi görögök igen jó üzleti érzéküknek köszönhették meggazdagodásukat. Jó példa erre Tokaj városának görögsége: a Rákóczi út 56. szám alatti XVIII. századi görög kereskedőház kapuíve felső részén látható a görög kompánia kereskedőjelvénye, és itt egy emléktábla is őrzi kereskedői tisztességük emlékét, mely szerint 4%-os haszonnal végezték kereskedelmi tevékenységüket kereskedőházaikon és a pecsétjeiken a horgony, a kereszt és a 4%-os jelkép együttesen való feltüntetése a görög szertartású hitőrzés és a tisztességes kereskedelem összetett jelképe. A görög kereskedőket nem pusztán a haszonelvűség vezette, hanem a hit- és az identitásőrzés: a közösségi élményt alapértéknek tekintették, így a görög ortodox vallás és a templom, valamint az iskoláztatás és az anyanyelv megőrzése is igen nagy jelentőségű volt az első diaszpóra görögsége számára. A hitélet mellett a görögök törekedtek arra is, hogy utódaik megőrizzék az anyanyelvüket, kultúrájukat. A vallás e görögség körében alapvető összetartó erőt jelentett. Balassagyarmat, Békés, Diószeg, Dunaföldvár, Gyöngyös, Karcag, Kecskemét, Léva, Miskolc, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nagyszombat, Nagyszeben, Pest, Sopron, Szentes, Tokaj, Ungvár, Vác és Zimony görög közösségei templomot vagy
katalogus:Layout 1
2012.11.28.
16:31
Page 8
kápolnát építettek: a XVIII. században 35 görög egyházközség jött létre Magyarországon. A XVIII. század végén a görögök 17 iskolát (ebből egy pesti tanítóképzőt) építettek közadakozásból: Belényes, Békés, Eger, Gyöngyös, Győr, Gyula, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Miskolc, Komárom, Nagyvárad, Pest, Tokaj, Újvidék, Ungvár és Vác görög iskolái őrizték az identitást e közösségek ifjú tagjaiban. A XVIII. század második felében mintegy 8-9 ezer görög élt Magyarországon. A XIX. század közepétől a magyarországi görög közösségekre már a természetes beolvadás volt jellemző. Magyar szívű görögség alakult ki a reformkorban: számos görög família (pl. Derra, Dumtsa, Janicsáry, Manno, Nákó, Sina, Panakoszta, Papademos Charis/Szerviczky, Takiadzisz/Takátsy, Zsótér) jelentős szerepet vállaltak a hazafiságot megtestesítő, a magyar kultúrát őrző magyar nemzeti közintézmények (pl. Magyar Tudományos Akadémia, Nemzeti Színház, Képzőművészeti Főiskola, Magyar Biztosítótársaság) létrejöttében; a vasút és gőzhajózás fejlesztésében, a folyók szabályozásában, iskolai és népnevelési viszonyok javításában (pl. kisdedóvó egylet, a kisded-kórház és egyéb kórházak, bölcsődék, árvaházak, vakok intézete), vagy magyar szülővárosuk polgári fejlődésében. 1848-1849-ben a magyarországi görög vagyonos családok sarjai közül mintegy 60 tiszt vett részt a magyar honvédseregben a magyar szabadság küzdelméért; és 1849 után szinte mindannyian több év várfogságra ítéltettek. Egy bihardiószegi görög kereskedő család sarja, Kiss Pál (1809–1867) honvédtábornok egyike lett a magyar szabadságharc 30 magyar honvédtábornokának: századosból tábornokká való rangemelkedését kizárólag rátermettségének, katonai hősiességének és hadvezetői képességének köszönhette. A szabadságharc egyik kiemelkedő hőse, legendás alakja volt: különösen nagy hírnevet szerzett az általa vezetett vakmerő szuronyrohamok hőseként. Tiszafüreden ma utca és múzeum is viseli e honvédtábornok
katalogus:Layout 1
2012.11.28.
16:31
Page 9
nevét (sírhelye a város Örvényi úti temetőjében található). A XVIII-XIX. századi magyarországi görög családok sarjainak hazafiassága olyan hagyaték Magyarországon, ami méltó a történelmi emlékezetre. Amikor kellett, akkor e görög eredetű kereskedőcsaládok utódai bátor katonákként vettek részt az 1848-1849-es hont védő csatákban, új hazájuk szabadsága védelmében; majd pedig azt követően is a helyi vagy országos közélet értékőrző, cselekvő, és elismert személyiségeiként élték békés, hazaszerető és hagyományőrző polgári életüket. A magyarság befogadó lelkülettel adott mindig otthont a hazát kereső betelepülőknek a Kárpát-medencében a Kr. utáni II. évezred egész folyamán is. A hajdani magyarországi görögök leszármazottai a XX. század első felében még igen erősen őrizték őseik eredettudatát; sőt, néhány család napjainkig megőrizte ortodox vallását (pl. Dadányi). Ebben fontos szerepet játszottak a magyarországi görög szertartású liturgikus könyvek. Stériady Teodor Tata városában élt, és a komáromi ortodox közösségbe tartozott, az alábbi művét Vácott nyomtattatta ki. „Evangyéliumok és Epistolák, mellyeket esztendő által olvastat a napkeleti nem egyesült Görög Keresztény Anyaszentegyház Vasárnapokon és némelly jeles Ünnepeken, és a Boldogságos Szűz Máriának és némelly Szenteknek élete. Magyar nyelven kibotsájtatotta Stériady Teodor, tataji kalmár. Vátzon, nyomtatott. Máramarosi Gottlieb Antal betűivel. 1802. eszt.” Steriady ezt az apostolos, liturgikus olvasmányokat tartalmazó könyvét országos elterjedésre szánta: vágya valóra vált, mert magyar nyelvű liturgikus könyve napjainkban is használatban van a magyar ortodox templomokban, így a budapesti Váci utcai görög kápolnában (e könyv a liturgia olvasmányait tartalmazza, de magyarázatok is vannak benne, és ez utóbbi arra utal, hogy a szerző nem kizárólagosan templomi használatra, hanem olvasása révén a családon belüli vallásos élet gyakorlásának céljaira is szánta). A magyarországi görögök a magyar szellemi életben is jelen voltak. A legnagyobb magyarországi görög tudós, Zavirasz György (1744 – 1804) „A magyar Szent Koronáról” szóló értekezése az egyetlen görög
katalogus:Layout 1
2012.11.28.
16:31
Page 10
munka a Magyar Szent Korona szakirodalmában. Papp György (1772–1856) kecskeméti görög kereskedő, kiváló görög nyelvész volt (Görög olvasó-könyv. Pest, 1844). Rozvány György (1819-1902) görög eredetű családból származó nagyszalontai ügyvéd, helytörténetíró Arany János barátja volt. A Kisfaludy Társaság támogatói közé tartozott az 1860-as években. A magyarországi görög írók sorába tartozott a pesti görög egyházközségben tevékenykedő Lyka-család több tagja is. Lyka Emil (1859-1950., Sotialis diagnosis. Bp., 1908.; A görög-keleti egyházról. Tata, 1929.) és Lyka Döme (1853-1937) közéleti és írói tevékenységet is folytatott (Három hónap Ceylonban. Budapest, 1909.). A miskolci görög családból származó Pompéry János (1819–1884) irodalmár, író, publicista, ügyvéd, politikus, szerkesztő volt a régi magyar irodalmunk emlékeit őrző XVI. századi históriás énekeket tartalmazó kéziratos Pompéry-kódex névadója. Argenti György váci görög kereskedő fia, Argenti Döme (1809–1893) váci görög orvosként írói munkásságot is kifejtett (pl. Hasonszenvi gyógymód és gyógyszertan kezdő homeopata orvosok és művelt nemorvosok használatára. 1–2. kötet. Pest, 1864.). Margó Tivadar (1816–1896) nagyapja még Ercsiben volt görög kereskedő: a szabadságharcban honvédorvosként vett részt a haza védelmében (testvérei pedig honvédekként szolgálták a magyar szabadság ügyét). Rendes tagja lett az Erdély–részi Közművelődési Egyesületnek és a Kárpát–Egyesületnek. Az első magyar darwinisták egyikeként lett igazán közismert. Később orvosprofesszorként lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A pesti görög papírkereskedő Blana Illés (Éliás, Íliász) fia, Blana Konsztantin (1826–1897) legfontosabb munkája: „Egy terv Magyarországnak, illetve fővárosának virágzóvá tételére s ennek folytán a világkereskedelem és ipar közvetítő főpontjává leendő emelésére. Bpest. 1874.” címet viselte. A XIX. század közepén London és Párizs megkezdte a világkiállítások rendezését: a frissen egyesített Budapest nemzeti érzelmű
katalogus:Layout 1
2012.11.28.
16:31
Page 11
hazafias értelmisége egy állandó világkiállítás megépítését fontos és megvalósítandó értéknek gondolta. A dunaföldvári görög családból származó Tomori Anasztáz (1824–1894) gimnáziumi tanár, mérnök, mecénás, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1852-ben Pesten jelentette meg „Emlékkönyv a magyar irodalomról” címet viselő művét: 1853-ban került a nagykőrösi gimnáziumhoz, ahol mennyiségtant tanított: tanártársai igen kedvelték, és tiszteletbeli tanári címet is kapott a gimnáziumban. Itt Tomori a nevezetes Arany János tanártársaként dolgozott. A Kozaniból származó pesti görög Sacelláry György (1856-1940) gabonakereskedő, bankár, mecénás, országgyűlési képviselő fia, Sacelláry Pál (1896-1934) író (pl. A budapesti Görög-udvar. Bp., 1924.; Pestbudai mozaik. Bp., 1933.) kiváló tollú irodalmárként volt közismert. A XVII. századi tokaji görög Papademos Charis leszármazottja, dr. Szerviczky Margit (1879-1963) angolkisasszony rendi igazgató, aki vers-, próza- és színműírással is foglalkozott (pl. Jézus. Bp., 1914.; Boldogság dalai. Bp., 1918.; Október 6. Bp., 1933.; Emlékezés. 1939.). A magyarországi görög családból származó írónők közé tartozik Manaszy Margit (Kis lányok a nagy viharban; A murányi gyerekek; Villámlik messziről. Bp., 1932.). A görög eredetű Dadányi György (Temesvár, 1893. február 28. – 1969. június 10., Munro, Argentína) publicista, író igen közkedvelt volt (pl. Csordás voltam Paraguayban. IV. kiadás. Bp., 1939.). Trianon rettenetes diktátuma után a régi magyarországi görög családok (pl. Agorasztó, Duma Cziccó, Sacelláry) fontos gazdaságépítő szerepet vállaltak a Magyarország és Görögország közötti diplomáciai, kulturális, kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok megteremtésében. A magyarországi görög alapítású egyházközségek múltja, utóélete, sorsa, jövője miatt indokolt arra is utalni, hogy a , a álló, nagy történelmi múltra visszatekintő Budavári Koronázó Főtemplom (Mátyástemplom, vagy a hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) rendkívül nagy jelentőségű
katalogus:Layout 1
2012.11.28.
16:31
Page 12
történelmi jelentőségű esemény színhelye lett 2011. december 17-én: Arszeniosz Kardamakisz Magyarország és Közép-Európa exarchája ünnepélyes beiktatására került itt sor. A magyarországi görögök értékteremtő és közéleti tevékenysége, adományozó kedve és vitézi hajlandósága, hazafias kiállása méltó a megemlékezésre, különös tekintettel arra, hogy ragaszkodtak görög ortodox közösségükhöz, és ezzel együtt minden ténykedésük a magyar haza üdvét szolgálta! Az évezredes magyar-görög nemzetbarátság és emlékőrzés érdekében megszervezett kiállítás és konferencia azt a cél szolgálja, hogy minél szélesebb körben közismertté váljanak a kutatási eredmények a magyarországi görögök történetének sokrétű és értékteremtő világából! Dr. Diószegi György Antal
katalogus:Layout 1
2012.11.28.
16:31
Page 13
Alapítványunkról... Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy lehetőséget kaptunk arra, hogy az immár tizenegy éve működő Alapítványunk, kiállítást szervezhetett könyv-plakát gyűjteményéből Százhalombattán. Az itt bemutatott könyvek, installációk, plakátok – reprodukciók, melyeket a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója, Dr. Bodó Sándor, és a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatóhelyettese, Ulrich Attila engedélyével mutatunk be, a teljesség igénye nélkül – a ma, 2012-ben elérhető könyveket, plakátokat mutatja be, hiszen a legtöbb könyv elveszett vagy a feledés homályába merült. Amint azt Dr. Székely András Bertalan köszöntőjében is olvashatták, Alapítványunk számos rendezvényt, kiadványt tud maga mögött, melyek igen szűkös pályázati, ill. önkormányzati támogatásokból, ellenben rendkívül sok önkéntes munkával jöhettek létre. Mindvégig nagyon fontosnak tartottuk a két kultúra szellemi összetartozását, éppen ezért kezdtünk gyűjtőmunkába. Kezdő lépésként, 2009 áprilisában az „A XVII-XIX. századi magyarországi orthodox görögség egyházi, képzőművészeti és irodalmi emlékei” című kiállítás rendezési munkálataiban vehettünk részt, melynek fő szervezője a Budapesti Görög Alapítású Magyar Ortodox Egyházközség és a Görög – Ciprusi Magyar Baráti Társaság Egyesület volt, a Budapesti Történeti Múzeumban. A kiállítás a legfontosabb állomásokat, helyszíneket és egyéniségeket mutatta be a megtartó erő, az ortodoxia, az egyházművészeti emlékek tükrében.
katalogus:Layout 1
2012.11.28.
16:31
Page 14
Ezért a legjelentősebb fővárosi múzeumok (Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma, Szépművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum) bevonása mellett Győr, Vác, Kecskemét, Miskolc, Eger, Debrecen és Szeged múzeumai is részt vettek a minél teljesebb „görög kép” kialakítása érdekében. Alapítványunk gyűjteményének több könyve került kiállításra. A kiállítás állomásai: Kozani (Gr.) városa (2010. 04. 01.–2010. 07. 15.), Nyíregyháza (2010. június 19. - „Múzeumok éjszakája”), Thessaloniki városa (Gr.) 2010. szeptember 12., majd a 2011. 03. 23-án Athén városa zárta a sorozatot. Fontos kiemelni, hogy hivatalos meghívás érkezett az Alapítvány részére, mivel szervezetünk, mint civil támogató, és mint kiállító, díjazásban részesült. Az elismerést Alapítványunk elnöke vette át, mely igen nagy elismerés volt számunkra. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy Alapítványunk tagja, Dr. Diószegi György Antal – az Ő kutatói munkája révén, hiteles útmutatást kaphatunk gyűjtésünket illetően. Alapítványunk gondozásában, támogatásával az alábbi kiadványok kerültek kiadásra: - Dr. Diószegi György Antal – Diószegi Krisztina: A magyarországi Papadémosz akta…(1658-1963) (2009.) - Dr. Diószegi György — Diószegi Krisztina: Adalékok az 1848-1849. évi dicsőséges magyar szabadságharc tisztikara görög eredetű hőseinek arcképvázlatához c. könyv. (2010.) - Dr. Sasvári László – Dr. Diószegi György Antal: Görög alapítású egyházközségek Trianon után (Adalékok az ortodoxia történetéhez Magyarországon 1920-1949 között – különös tekintettel a régi magyarországi görögök által alapított egyházközségek sorsára c. füzet. (2010.)
katalogus:Layout 1
2012.11.28.
16:31
Page 15
A Magyarországi Görögök Kutatóintézete finanszírozásában, az Alapítvány együttműködésével jelent meg: Sasvári László – Diószegi György: A pest – budai görögök c. könyve. (2010.) A 2011. év kiadványai: - Dr. Diószegi György Antal: Ungrovlachia a Hunyadiak koráig – Magyarok és görögök a X.-XV. században (a könyv, az Újbudai Görög Kisebbségi Önkormányzat és az Újpesti Görög Kisebbségi Önkormányzat támogatásával valósult meg) - Dr. Sasvári László – Dr. Diószegi György Antal: Görög alapítású egyházközségek Trianon után c. bővített, görög előszóval szerkesztett kiadvány. Alapítványunk a továbbiakban is ebben szellemben folytatja tevékenységét, melyhez zárszóként Horváth Endre: Magyarországi újgörög könyvek és könyvtárak (1940) c. kiadványából idézünk: „…A magyarországi görög szellemi élet nyomtatott és egyéb emlékei ugyanis nem csupán a görögség törhetetlen erejéről és nagyságáról tanúskodnak, hanem újabb bizonyítékokat szolgáltatnak amellett, hogy hazánk földjén a nemzetiségek sajátos kultúrájukat szabadon fejleszthették. A hazai görög telepesek egyik XVIII. századi szellemi vezéralakja ebben az értelemben nevezi Magyarországot a nemzetiségek „türelmes Anyjának – Μητέρα τῆς ảνοχῆς” Budapest, 2012.12.01. Angelidisz Vaszilisz az „A Görög Kultúráért Alapítvány” elnöke
katalogus:Layout 1
2012.11.28.
16:31
Page 16
