4.2. melléklet
É ÉV VE ESS E EL LL LE EN NŐ ŐR RZ ZÉ ÉSSII JJE EL LE EN NT TÉ ÉSS A A 22001111.. É ÉV VR RŐ ŐL L B BE EV VE EZ ZE ET TÉ ÉSS A Paksi Többcélú Kistérségi Társulás (Továbbiakban: Társulás) 14 településén, így Pakson is 2011. év folyamán a belső ellenőrzési feladatokat Paks Város Polgármesteri Hivatalának alkalmazásában álló, két fő függetlenített belső ellenőr látta el a Társulás által 22/2008. (VII.27. ) Ktth. számú határozattal elfogadott feladat-ellátási megállapodás alapján. Megfelelve az akkor érvényben lévő jogszabályi előírásnak a belső ellenőrzési csoport elkészítette a kockázatelemzéssel alátámasztott éves ellenőrzési tervet, melyet a Társulás Társulási Tanácsa a 30/2010. (XI.12.) Ktth. számú határozattal, Paks Város Önkormányzati Képviselő-testületének Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottsága pedig az 1/2010. (XI.9.) JÜPB határozatával hagyott jóvá. A AB BE EL LSSŐ ŐE EL LL LE EN NŐ ŐR RZ ZÉ ÉSS Á ÁL LT TA AL LV VÉ ÉG GZ ZE ET TT TT TE EV VÉ ÉK KE EN NY YSSÉ ÉG GB BE EM MU UT TA AT TÁ ÁSSA A Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése 2011. évben a belső ellenőrzési csoport a Társulás Társulási Tanácsa, valamint a társulásban résztvevő települések önkormányzati képviselő-testületei által elfogadott és jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján végezte munkáját. Fent említett ütemterv, mely tartalmazta jogszabályi előírás alapján többek között az ellenőrzött szervezeti egységeket, az ellenőrzés tárgyát havi bontásban, összesen 37 vizsgálat elvégzését írta elő tárgyévre vonatkozóan. Ez az ellenőrzés szám mennyiségileg minimálisan tér el a 2010. évben lebonyolított 41 vizsgálattól, de közben az ellenőrzési napok száma nem változott. (A minimális csökkenés az ellenőrzések témájával és ebből kifolyólag az egyes ellenőrzések időigényének növekedésével magyarázható.) 2011. év folyamán az akkor érvényben lévő a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm.rendelet (továbbiakban: Ber.) 21.§ (5) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének egyetértésével lehetett módosítani az éves tervet. Tárgyév folyamán ezzel a módosítási lehetőséggel egy település esetében éltünk, melynél a tervezett ellenőrzés okafogyottá vált, így a vizsgálat témája egy aktuálisabb és a település szempontjából fontosabb és kockázatosabb területet érintő ellenőrzést tett indokolttá. (Sárszentlőrinc) Számszerűen tárgyév folyamán a tervezett 37 ellenőrzés helyett 38 vizsgálat valósult meg, ami azonban nem jelenti terven felüli vagy soron kívüli ellenőrzés megvalósulását. A számszaki eltérés abból adódik, hogy egy településen (Dunaföldváron) a kért vizsgálatot két részre kellett bontani, mivel az ellenőrzés két külön tagintézményt érintett. 2011. évben minden vizsgálatot végrehajtott az ellenőrzési csoport két munkatársa, ami az éves tervben szerepelt. Soron kívüli, terven felüli ellenőrzés lefolytatására nem került sor.
Paksra vonatkozóan az éves ellenőrzési ütemterv összesen nyolc vizsgálatot írt elő, melyek közül 3 szabályszerűségi és öt pénzügyi vizsgálat volt.
Bizonyosságot adó tevékenység bemutatása Az ellenőrzési csoport funkcionális függetlensége, létszámhelyzete Paks Város Polgármesteri Hivatalának Belső Ellenőrzési Csoportja független szervezeti egységként, közvetlenül a jegyző, illetve a munkaszervezet vezető irányításával végzi munkáját. Az ellenőrzési csoport létszáma nem változott, így tárgyévben is két fő látta el Pakson és a Kistérség 14 településén a belső ellenőrzési feladatokat. Közülük egy fő végzi el a belső ellenőrzési vezető jogszabályban előírt teendőit is, csoportvezetőként.
Tárgyév folyamán végzett vizsgálatok 2011-ben az ellenőrök Pakson három szabályszerűségi és öt pénzügyi vizsgálatot folytattak le a település önkormányzatánál, valamint az önkormányzat által fenntartott oktatási és szociális intézménynél, az alábbi témakörökben: 1. Közalkalmazottak illetmény besorolásának vizsgálata a Deák Ferenc Általános Iskolánál. 2. A bizottságok által nyújtott támogatások elszámolásának vizsgálata Paks Város Önkormányzatánál (Pénzügyi osztály). 3. Felzárkóztatási ösztöndíj támogatás vizsgálata Paks Város Önkormányzatánál (Szociális Osztály). 4. Pedagógiai szakszolgálat szervezéséhez kapcsolódó központosított előirányzatból kapott támogatás vizsgálata a Paksi Polgármesteri Hivatalban (Érintett intézmény: Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ). 5. Az Új Tudás - Műveltség Programhoz kapcsolódó központosított előirányzatból kapott támogatás vizsgálata a Paksi Polgármesteri Hivatalban (Érintett intézmények: Bezerédj Általános Iskola és Diákotthon, Deák Ferenc Általános Iskola, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Vak Bottyán Gimnázium, I. István Szakképző Iskola). 6. Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatásának vizsgálata a Bóbita Bölcsődénél. 7. A 2010. évi normatív állami támogatás igénylésének, felhasználásának és elszámolásának vizsgálata a korai fejlesztésre és gondozásra vonatkozóan Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központnál. 8. A 2010. évi központosított normatív állami támogatás igénylésének vizsgálata a prémiumévekre vonatkozóan Paks Város Polgármesteri Hivatalánál. A megvalósult ellenőrzések részletes nyilvántartását az 1. számú melléklet tartalmazza. Szabályszerűségi ellenőrzésnek minősül jogszabály alapján annak ellenőrzése, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően
2
szabályozott-e, valamint annak vizsgálata, hogy érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai. Szabályszerűségi ellenőrzés keretein belül valósult meg a Deák Ferenc Általános Iskolánál a közalkalmazottak illetmény besorolásának vizsgálata (1), az önkormányzatnál lefolytatott bizottságok által nyújtott támogatások elszámolásának (2), valamint a felzárkóztatási ösztöndíj rendszerének ellenőrzése (3). 1. A közalkalmazottak illetmény besorolásának vizsgálata során az ellenőrzés célkitűzése volt annak megállapítása, hogy az alkalmazásban álló közalkalmazottak illetmény besorolása megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A vizsgálat folyamán az ellenőrzés fő feladata volt, hogy meggyőződjön az alábbiakról: Az ellenőrzési jelentés javaslattétellel zárult, melyre vonatkozóan jogszabályi felhatalmazás alapján intézkedési terv készítését írta elő a belső ellenőr. 2. A polgármesteri hivatalnál lefolytatott támogatások elszámolásának vizsgálata során a hangsúly a bizottságok által nyújtott támogatások elszámolásának, valamint az alapjukat képező támogatási szerződések, analitikus nyilvántartások, számviteli és egyéb bizonylatok vizsgálatán volt. Az ellenőrzési jelentésben megfogalmazott javaslatok teljesülése érdekében a belső ellenőr ebben az esetben is kérte - jogszabályi felhatalmazás alapján - intézkedési terv készítését, melyet az érintett szervezeti egység vezetője elkészített. 3. Szintén szabályszerűségi vizsgálat keretei között valósult meg a felzárkóztatási ösztöndíj támogatás ellenőrzése, mely során az ellenőrzés célkitűzése annak vizsgálata volt, hogy a kérelmezők részére megállapított és juttatott támogatás és annak mértéke megfelel-e az érvényben lévő helyi szabályozásnak. Az ellenőrzési jelentés olyan megállapítást nem tartalmazott, mely intézkedési terv készítését tette volna indokolttá.
Pénzügyi ellenőrzések közé sorolja a jogszabály azokat a vizsgálatokat, melyek során az adott szervezet, program pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások vizsgálatára kerül sor. Pénzügyi ellenőrzés keretei között vizsgálta a belső ellenőrzés a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú melléklete alapján a központosított előirányzatokból kapott támogatások cél szerinti felhasználásának, valamint az elszámolások alapját képező dokumentumok, nyilvántartások meglétének, teljes körűségének, szabályosságát a „12.b. Egyéb sajátos közoktatási feladatok támogatása, pedagógiai szakszolgálatok szervezéséhez” jogcímre tekintettel. (4) Pénzügyi vizsgálat volt tárgyév folyamán az Új Tudás - Műveltség Programhoz kapcsolódó központosított előirányzatból kapott támogatás vizsgálata a Paksi Polgármesteri Hivatalban (5), melynek során a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó gyógypedagógusok támogatását és az osztályfőnöki feladatot ellátók támogatását vizsgálat a belső ellenőrzés.
3
Szintén pénzügyi vizsgálat volt a szociális továbbképzés és szakvizsga támogatásának vizsgálata a Bóbita Bölcsődénél (6), a 2010. évi normatív állami támogatás igénylésének, felhasználásának és elszámolásának ellenőrzése a korai fejlesztésre és gondozásra vonatkozóan a Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központnál (7), valamint a 2010. évi központosított normatív állami támogatás igénylése a prémiumévekre vonatkozóan Paks Város Polgármesteri Hivatalánál (8). 4-5. A központosított előirányzatokból kapott támogatások vizsgálata során az ellenőrzés célkitűzése a kapott támogatás cél szerinti felhasználásának, valamint az elszámolások alapját képező dokumentumok, nyilvántartások meglétének, teljes körűségének és szabályosságának vizsgálata volt. Mindkét ellenőrzési jelentés javaslattétellel zárult. A pedagógiai szakszolgálat szervezése tekintetében elvégzett vizsgálathoz kapcsolódó ellenőrzési javaslatok hasznosulását szem előtt tartava intézkedési terv készítését javasolta a belső ellenőrzés (4), melyet az intézmény vezetője jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészített. Új Tudás - Műveltség Programhoz témakörében a központosított előirányzatból kapott támogatás vizsgálata során az ellenőrzés olyan megállapítást nem tett, mely indokolttá tette volna jogszabály szerinti intézkedési terv készítését (5).
6. A Bóbita Bölcsődénél a szociális továbbképzés és szakvizsga témakörében végzett pénzügyi vizsgálatot a belső ellenőrzés. Az ellenőrzési jelentésben a hibák kiküszöbölésére, a hiányosságok pótlására az intézményvezető elkészítette a belső ellenőrzés által kért intézkedési tervet.
7. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 3. számú melléklete alapján a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaiból igényelhető támogatás cél szerinti felhasználásának, valamint az elszámolás alapját képező dokumentumok, nyilvántartások meglétének, teljes körűségének, szabályosságának vizsgálatát végezte el a belső ellenőrzés 2011. év folyamán a „Korai fejlesztés, gondozás” jogcímre tekintettel. Az ellenőrzési jelentés konkrét megállapítást nem tartalmazott, intézkedési terv készítését nem irányozta elő. 8. A prémium évekre vonatkozóan a 2010. évi központosított normatív állami támogatás igénylésének vizsgálata volt az ellenőrzés célja. Az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok kiküszöbölésére és hibák kijavítására intézkedési terv készítését javasolta az ellenőrzés, a jelentésben megfogalmazott javaslatok alapján. A szervezet vezetője a jogszabályban előírtaknak megfelelően elkészítette a kért intézkedési tervet. Az egyes témakörökben lefolytatott vizsgálatok összegzését, megállapításait, az ellenőrzés javaslatait a konkrét ellenőrzési jelentések tartalmazzák.
4
Az ellenőrzési jelentések minősítése önértékelés alapján A belső ellenőrzési csoport 2011. év folyamán nyolc vizsgálatot végzett Pakson. Az ellenőrzések folyamán olyan tényező, mely a vizsgálat lefolytatását akadályozta volna, nem volt. Összeférhetetlenségi okok nem merültek fel, emiatt vizsgálatot felfüggeszteni, megszűntetni nem kellett. Az ellenőrzések során bűntető-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési felelősséggel járó esemény nem fordult elő, így az ellenőrök ilyen javaslattal nem éltek. A belső ellenőrök a vizsgálatokat követően minden esetben elkészítették a jogszabályban előírt ellenőrzési jelentéseket. Az ellenőrzési jelentésekről az elkészített önértékelés alapján elmondható, hogy minden esetben megfeleltek a jogszabályban előírt formai és adattartalmi követelménynek.
A belső ellenőrzési jelentés tartalmazta minden esetben: az ellenőrzést végző szerv, illetve szervezeti egység megnevezését, az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését, az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást, az ellenőrzés tárgyát, az ellenőrzött időszakot, a helyszíni ellenőrzés időpontját, az ellenőrzés célját, az ellenőrzés feladatait, következtetéseket és javaslatokat, az ellenőrzés időpontjában lévő vezetők nevét, beosztását, a jelentés dátumát, aláírásokat, bélyegző lenyomatot. Az ellenőrzési jelentéseket úgy fogalmazták meg, hogy azok alapján az ellenőrzött tevékenység objektíven értékelhető. A belső ellenőr minden olyan tényt szerepeltetett a jelentésben, melyek alapján biztosított az ellenőrzési jelentés teljessége. Minden esetben javaslatokat fogalmaztak meg a revizorok a hiányosságok felszámolására, a folyamatok hatékonyabb és eredményesebb működése érdekében. A jelentéstervezetet minden esetben megküldték az ellenőrök előzetes egyeztetésre. A megállapítások vitatására nem került sor. Az ellenőrzés eredményei egyértelműen levezethetők az ellenőrzés dokumentumaiból. Az elfogadott és aláírásokkal ellátott ellenőrzési jelentést megküldtük minden esetben az ellenőrzött szerv vezetői és a vizsgálatban érintettek részére. Ezáltal az ellenőrzésből nyert információhoz minden munkatárs hozzáfér. Az ellenőrzések nyilvántartása A belső ellenőrzési vezető jogszabályi kötelezettségének eleget téve elkészítette a 2011. évben lefolytatott vizsgálatokról szóló nyilvántartást, mely tartalmazza az elvégzett vizsgálatok megnevezését, azok típusát, időpontját, valamint az ellenőrzött szerv megnevezését.
5
Tanácsadó tevékenység bemutatása 2011. év folyamán a belső ellenőrzési csoport által kifejtett tanácsadó tevékenység az önkormányzat hivatali és intézményi dolgozói részére nyújtott jogszabály értelmezést, különböző pénzügyi feladatok és tevékenységek során konkrét probléma megoldását, szabályszerűséghez és jogszabálynak való megfelelősséghez köthető feladatok megoldását, véleményezési tevékenységet, szabálytalanságok kezelésének javítását foglalt magában. A költségvetési szervek vezetőinek döntését előkészítő egyéb tanácsadásra nem került sor.
B BE EL LSSŐ ŐK KO ON NT TR RO OL LL LR RE EN ND DSSZ ZE ER RM MŰ ŰK KÖ ÖD DÉ ÉSSÉ ÉN NE EK KÉ ÉR RT TÉ ÉK KE EL LÉ ÉSSE E A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok Az ellenőrzés fő célkitűzése ebben az esztendőben is az volt, hogy azokat a hibákat, melyeket lehetett, azonnal korrigálják a helyszíni vizsgálatok folyamán. Azon esetekben, melyek során a felmerült hiányosságok kiküszöbölése azonnal nem volt megoldható a belső ellenőrzés az ellenőrzési jelentésben javaslatokat fogalmazott meg és jogszabályi felhatalmazás alapján ezen hibák hiányosságok kiküszöbölésére, kijavítására, pótlására intézkedési terv készítését írta elő. A 2011-es év folyamán lefolytatott nyolc vizsgálat közül öt esetben kérte a belső ellenőr intézkedési terv készítését. A vizsgált szervezet vezetői mind az öt esetben elkészítették a kért intézkedési tervet.
A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése Kontrollkörnyezet Pakson meghatározták a költségvetési szerv hatékony működése érdekében kialakított stratégiai célokat, melyeket írásban is rögzítettek. (7 éves gazdasági program). A szervezet felépítését minden dolgozó megismerheti, hiszen azok nyomon követhetők a szervezeti és működési szabályzatban. Szintén rendelkeznek a szervezetek a működéshez szükséges gazdálkodási szabályzatokkal, a dolgozók pedig munkaköri leírásokkal. Paksra vonatkozóan elkészítették a költségvetési szerv szabálytalanságok kezelésére, kockázatok kezelésére vonatkozó szabályzatát, valamint az ellenőrzési nyomvonalat. Az ellenőrzési nyomvonalat az alábbi folyamatokra készítették el: tervezés, beszámolás, számviteli rendszer, rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások, külső személyi juttatások, különféle szolgáltatások, készletbeszerzés, közbeszerzés, beruházás közbeszerzéssel. Figyelembe véve a jogszabályi környezet folyamatos változását, a szabályzatokat szükséges ezekhez, valamint a kialakult gyakorlathoz igazítani.
6
Kockázatkezelési rendszer Jogszabályi előírás, hogy a kockázatkezelés folyamatát írásban kell rögzíteni. Pakson elkészítették a kockázatkezelési szabályzatot, mely dokumentum a fogalmi meghatározásokon túl tartalmazza a kockázatok azonosítására és kezelésére vonatkozó előírásokat. Nagy kockázat a településeken működő önkormányzatok tekintetében egyrészt a jogszabályi környezet folyamatos változása, melynek követése komoly erőfeszítéseket igényel, másrészt a folyamatosan csökkenő állami normatív támogatások összege. A kockázatkezelési rendszert úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen ezen magas kockázatú tényezők kiszűrésére és kezelésére. Kontrolltevékenységek A településen jellemzően kialakították a folyamatos vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzést. Az ehhez kapcsolódó részletes feladatokat a dolgozók munkaköri leírásai tartalmazzák. E területen is nyomon kell követni a változásokat (személyi, szervezeti, és jogszabályi változásokat), melyek miatt szükséges a dokumentumok folyamatos felülvizsgálata és aktualizálása. Információs és kommunikációs rendszer A szervezeteknél kialakított információs és kommunikációs rendszer fő célja, hogy a dolgozók maradéktalanul és haladéktalanul hozzájussanak munkájuk elvégzéséhez nélkülözhetetlen információkhoz. Ez a különböző számítástechnikai rendszerek és szoftverek elterjedésével egyre jobban és gyorsabban megvalósítható. Pakson a könyveléshez a „Controll” nevű szoftvert használják, mely alkalmas az analitikus kimutatások elkészítésére is, valamint a kötelezettségvállalások folyamatos nyomon követésére. Ebben a programban rögzített adatokat forgatják át a MÁK által kifejlesztett központi TATIGAZD programba, mely alapján teljesíti a szervezet a központi beszámolókat. A pénztár zárt rendszere is számítógépes programmal megoldott. Szintén nagy jelentősége van az informatikának az oktatási és nevelési intézményekben, ahol 2011-es évben bevezetett e-naplók, valamint az interaktív táblák alkalmazását. A központi iktatórendszer zárt és ellenőrizhető rendszerét is megteremtették. Pakson az információs és kommunikációs rendszer területén nem tapasztalt a belső ellenőrzés komolyabb hiányosságokat, problémákat. Nyomon követési rendszer (Monitoring) A belső ellenőrzési csoport a vizsgálatok alkalmával a felmerült problémák kijavítására, a hiányosságok pótlására javaslatokat fogalmazott meg a vizsgált szervezet részére, melyek megvalósulását folyamatosan nyomon követi. Ennek egyik módja az utóellenőrzés, mely kapacitás hiány miatt csak kivételes esetekben és súlyos hiányosságok esetén, esetleg külön kérésre valósul meg. Gyakoribb, másik megoldás, hogy a következő — azt az ellenőrzési témát érintő — vizsgálat alkalmával követi nyomon a belső ellenőrzés az előző ellenőrzési jelentésben megfogalmazott javaslatok megvalósulását, hasznosulását. Az önkormányzatoknál külső ellenőrzési szerv az Állami Számvevőszék vizsgálja a belső kontroll értékelését és működését. Ennek gyakorisága nagyobb települések vonatkozásában általában 2-3 esztendő.
7
A belső ellenőrzési csoport munkájának értékelése Tárgyév végén a belső ellenőrzési vezető körlevélben kérte az ellenőrzött szerv vezetőjét, hogy különböző szempontok alapján értékeljék a belső ellenőrzési csoport éves munkáját, az ellenőrzések hasznosulását. A felmérő levélben az egyes ellenőrzésekre vonatkozóan feltett kérdések az alábbiak voltak: 1. Hasznos volt-e az Ön, illetve szervezete számára az ellenőrzés? 2. A belső ellenőr által tett javaslatok építő jellegűek és végrehajthatók voltak-e? 3. A munkavégzés során az ellenőrt a korrektség és az objektivitás jellemezte? 4. A belső ellenőr megfelelően együttműködő volt-e? 5. A belső ellenőr kommunikációs készsége megfelelő volt-e? 6. Segítették-e a javaslatok, intézkedések a szervezet munkáját? Ezekre a kérdésekre kellett a vizsgált szervezetnek 1-5 - ig súlyozottan válaszolni. A belső ellenőrzési csoport éves munkáját az ellenőrzött szervezeti egység vezetői a lefolytatott vizsgálatok tekintetében összességében kiválónak, jónak ítélték. A jövőre vonatkozóan észrevételt, egyéb javaslatot nem fogalmaztak meg. A AZ Z IIN NT TÉ ÉZ ZK KE ED DÉ ÉSSII T TE ER RV VM ME EG GV VA AL LÓ ÓSSÍÍT TÁ ÁSSA A A vizsgálatok alkalmával a belső ellenőrök a feltárt kockázati tényezők csökkentésére és lehetőség szerinti minimalizálására törekedtek. Az előző évekhez hasonlóan a csoport munkájának fő célja - az elkészített ellenőrzési jelentésben tett javaslatok megvalósulásával - az egyéb külső ellenőrzési szervek megállapításainak csökkentése, valamint a folyamtok további szabályszerű működtetése volt. Tárgyév folyamán minden lefolytatott vizsgálat javaslattétellel zárult. A felmerült hiányosságok kiküszöbölésére, megszűntetésére a belső ellenőrzés öt esetben javasolta, kérte intézkedési terv készítését a vizsgált szervezettől. A vezetők a jogszabályban előírt módon elkészítették, majd eljutatták az ellenőrzés részére az intézkedési terveket. Az ellenőrzés alkalmasnak találta a terveket a felmerült problémák megoldására, így azokat elfogadta. Jogszabály írja elő, hogy az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője felelős az ellenőrzési jelentésben foglaltakra elkészített intézkedési terv végrehajtásáért, illetve annak nyomon követéséért. A belső ellenőrzési jelentés megállapításai, javaslatai alapján végrehajtott intézkedésekről, a végre nem hajtott intézkedésekről és azok indokáról az ellenőrözött szerv, illetve szervezeti egység vezetője beszámolót készít. Fenti jogszabályi előírásra a belső ellenőrzés körlevélben hívta fel az önkormányzatok figyelmét. Paks város vonatkozásában az ellenőrzött szervezeti egységek vezetői tájékoztatták a belső ellenőrzési vezetőt az ellenőrzési javaslatok hasznosulásáról, megvalósulásáról.
8
Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslat Jogszabályi előírás alapján költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet. A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII.3.) NGM. rendelet szabályozza a regisztrált és nyilvántartásba vett belső ellenőrök vizsgatétel utáni kötelező továbbképzésének menetét. Mindkét belső ellenőr rendelkezik regisztrációs számmal és a jogszabályban előírt szakmai végzettséggel és gyakorlattal. Mindemellett nagyon fontos az aktuális ismeretek megszerzése, a már megszerzett tudás folyamatos szinten tartása, fejlesztése, bővítése, melynek érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy az ellenőrzési csoport munkatársai részt tudjanak venni a munkakörükkel kapcsolatos tanfolyamokon, szakmai előadásokon, konferenciákon. A belső ellenőrzési vezető kötelessége a belső ellenőrzési tevékenység összehangolása és a belső ellenőrök képzésének biztosítása. 2011. évben a képzési tervnek megfelelően mindkét belső ellenőr részt vett az éves adóés járulék törvény változásai konferencián, valamint a regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező éves továbbképzésén. Egyik belső ellenőr pedig teljesítette a belső ellenőrökre vonatkozó kötelező vizsgát tárgyév folyamán. (Másik revizor ezt a kötelességét már 2010. év folyamán teljesítette. ) Az ellenőrzési munka eredményesebbé és hatékonyabbá tételének szempontjából továbbra is fontosnak tartom a folyamatos információáramlást az ellenőrök és az önkormányzat munkatársai, valamint a hozzá tartozó szervezeti egységek dolgozói között.
Paks, 2012. 02. 15.
.............................................. készítette Takácsné Sáfrán Ildikó Belső ellenőrzési vezető
9
............................................. jóváhagyta Dr. Blazsek Balázs címzetes főjegyző
