Az Európai Vegyipari Tanács állásfoglalása a gazdasági válság hatásáról és javaslatai az Európai Gazdasági Helyreállítási Terv megvalósítására
2008 novemberében az Európai Vegyipari Tanács 2008-ra 0,6%-os, 2009-re pedig 1,3%-os visszaeséssel számolt a vegyipar teljesítményét tekintve (a gyógyszergyártás kivételével). Ez az előrejelzés a legutolsó rendelkezésre álló (2008. augusztusi) adatokon alapult. Mindazonáltal a termelés és az üzleti környezet 2008 utolsó negyedévében tapasztalt romló tendenciája még a vártnál is sokkal súlyosabb volt. Az utóbbi hetekben az üzemek ideiglenes bezárásáról, a létszámfelesleg, illetve a technikai munkanélküliség óriási mértékéről szóló bejelentéseknek voltunk tanúi a nagyobb vegyipari vállalatok részéről. A pénzügyi válság által leginkább sújtott ágazatok: a vegyipari alapanyagok, a polimerek és a különleges vegyi anyagok gyártása. Egyes vállalatoknál az értékesítés 2008 novembere óta meredeken csökkent. Emiatt a leltárrevíziók száma megugrott, a vállalatoknak le kellett állítaniuk a termelést, ami bizonyos termékek esetében a gyártási volumen 30-60%-os visszaesését eredményezte. Így hát a vegyipar nem az előre jelzett, viszonylag enyhe hullámvölgybe került, hanem a 2008 utolsó negyedévében hirtelen bekövetkezett hanyatlással egy kíméletlen mélyrepülésbe kezdett. Ez a feljegyzés a függelékben elemzi a kialakult helyzetet, és útmutatást nyújt az Európai Tanács által 2008. december 11-12-én elfogadott Európai Gazdasági Helyreállítási Terv végrehajtásához. Az Európai Vegyipari Tanács örömmel fogadja az Európai Gazdasági Helyreállítási Terv megszületését, amely a fogyasztói és üzleti bizalmat igyekszik visszaszerezni világos stratégiai célokat kitűző közös megoldási javaslatok elfogadásával. Az európai gazdaságot fenyegető válság méreteit alapul véve a Helyreállítási Tervben felsorolt konkrét lépések segítenek javítani azon a gazdasági-üzleti miliőn, amelyben vállalataink hosszú távon versengenek egymással. Különösen azokat a hosszabb távú célkitűzések nyomán megalkotott pontokat helyeseljük, amelyek a klímaváltozás elleni küzdelemre, az infrastruktúra fejlesztésére, vala-
mint a kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzésére vonatkoznak. Ugyanakkor elengedhetetlen a rövid távú intézkedésekre összpontosítani, hogy minimalizálni lehessen azokat a súlyos behatásokat, amelyeket a pénzügyi válság a vegyipari vállalatokra, mindenekelőtt a kis- és középvállalkozásokra gyakorol. Az Európai Unió vegyipara az értéklánc elején helyezkedik el, a hátrébb álló felhasználói szektorok – mint például az építőipar és az autógyártás – számára előnyös intézkedések ennélfogva közvetlenül pozitív hatással lesznek a vegyiparra. A vegyipar ezenfelül olyan kihagyhatatlan lehetőségként tekint az Európai Helyreállítási Csomagtervre, amely nem csupán arra teremt alkalmat, hogy – a Főtanácsnak az európai vegyipar versenyképességének tárgyában született jelentéseiben kidolgozott javaslatokkal összhangban – az ágazat jövőbeni versenyképessége erősödjön, hanem arra is, hogy teljes mértékben képessé váljon a fenntarthatóság előmozdításában betöltendő szerepének eleget tenni. Így a válság utat nyithat a fenntarthatóbb gazdaság irányában történő elmozdulás meggyorsítása előtt. Külön is ki szeretnénk emelni néhány, adózási vagy pénzügyi ösztönzők, illetve szabályozó eszközök révén megvalósítandó intézkedést, amelyek közvetve vagy közvetlenül a vegyipar javát és azt a módot szolgálják, ahogyan ez az ágazat az Európai Gazdasági Helyreállítási Tervben lefektetett, a fenntarthatósággal összefüggő célkitűzések megvalósításához hozzájárulhat. Ezek az intézkedések pusztán példákként szolgálnak, így a lista semmi esetre sem kimerítő. Végül, de nem utolsósorban, az Európai Gazdasági Helyreállítási Terv nagyon nagy hangsúlyt helyez a tagállamok politikáinak összehangolására. Meggyőződésünk, hogy a Bizottság maga is nagymértékben hozzájárulhat a szakmára nehezedő terhek enyhítéséhez, ha a Helyreállítási Terv szerves részeként átalakítja saját környezetvédelmi politikáját. Az Európai Vegyipari Tanács a következő lépések megtételét javasolja:
Azonnali vagy rövid távú intézkedések
1. A pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés erősítését és a gazdasági tevékenység ösztönzését szolgáló intézkedések Mit tehetnek az állami hatóságok? A Gazdasági Helyreállítási Terv felfedi azokat a helyes lépéseket, amelyek a vállalatok számára biztosítják a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést. Az olyan lépések, mint például az ÁFA-visszatérítés meggyorsítása, a kutatás-fejlesztés területén biztosított adójóváírási lehetőség vagy a tőkebefektetések felgyorsított amortizációja, csökkenteni fogják a „működő tőkére” nehezedő nyomást. A piac összeomlása esetén a kormányoknak kell eljátszaniuk az exporthitel garantálójának szerepét. Ahogyan az az Európai Gazdasági Helyreállítási Terv ajánlásaiban is megfogalmazódik, igen fontos, hogy az állami szervek az áruk és szolgáltatások számláit a likviditáskényszer enyhítése érdekében a szokásos határidőn belül – vagyis a harminc napos haladékot nem kihasználva – egyenlítsék ki. Ez különösen a vegyiparban tevékenykedő többezer kis- és középvállalkozás számára fontos, ezek ugyanis a REACH-előírások végrehajtásából származó megnövekedett költségekkel szembesülnek. Egy lehetséges megoldás a késedelmes kifizetésre és
annak
a
kis-
és
középvállalkozásokra
háruló
következményeire
egy
olyan
számlázásigarancia-lehetőség megteremtése ezen vállalkozások részére, amely szavatolja a számlák kiegyenlítését a rövid ideig tartó pénzforgalmi problémák elkerülése érdekében. Fontos továbbá az is, hogy a kormányok tervszerű beruházásokkal hozakodjanak elő (és semmi esetre se halogassák azokat), biztosítva a gazdaság motorjának folyamatos járatását. Az együttműködésre alapozott innovatív beruházásoknál az államnak kell a „kezdeményező fél” szerepét eljátszania, ha a többi partner ezt nem teszi. Minthogy a keresleti oldalon nyilvánvalóan rengeteg probléma adódik a fogyasztói bizalom hiányából, nagyon fontos az embereket megtartani az állásukban. Az alkalmazottak számára tartott, államilag támogatott munkahelyi képzések kifejleszthetik a munkavállalókban a munkanélküliség elkerülésébe vetett nélkülözhetetlen bizakodást, ugyanakkor a szakismeretek tökéletesítését is elősegíthetik.
Az Európai Vegyipari Tanács ugyancsak üdvözli az Európai Globalizációs Szabályozási Pénzalap jobb elérhetőségét és felhasználását lehetővé tevő kritériumok finomítását, amit a Bizottság nemrégiben indítványozott. A Pénzalap felhasználási körének időleges kiterjesztése lehetővé fogja tenni a válságra való hatékonyabb reagálást. Azt szorgalmazzuk, hogy a Miniszterek Tanácsa, valamint az Európai Parlament mihamarább hagyja jóvá ezt az indítványt. Örömmel fogadjuk a Helyreállítási Tervnek a munkahelyek megvédésére és a vállalkozások ösztönzésére vonatkozó javaslatát. Nyomatékosan javasoljuk az Európai Uniónak és az egyes tagállamoknak, hogy ne pusztán a szakmai képzésnek, de a munkahelyek megtartásának vagy visszaszerzésének módjait is találják meg. Az Európai Uniónak egy erős tudományos közösséget kellene fenntartania Európában gyors és rugalmas programokkal, szilárd finanszírozási bázissal. Fontos, hogy a tudósok kölcsönös érintkezésének lehetősége mindkét irányban biztosítva legyen, ami azt jelenti, hogy nem pusztán az európai tudósok elvándorlását kell megakadályozni, de aktívan biztatni kell őket a visszatérésre, az Európai Unión kívüli tehetségeket pedig ide kell csalogatni, lehetővé téve számukra az uniós szisztémába való beilleszkedést. Az Európai Uniónak fontolóra kellene vennie a meglévő rendszabályok rugalmasabbá tételét, és a cselekvőképességet erősítő eszközöket kellene kifejlesztenie. Így például, a jelenleg folyó vita a munkaidő-irányelvről egyfelől semmi haszonnal nem jár, ha másfelől léteznek olyan egyéb rendszabályok, amelyek útját állják a vállalkozások rugalmas működésének. Mit tehet a Bizottság? A gazdasági válság csak súlyosbítani fogja a kereskedelmi dömpingből, illetve az exporttámogatásokból és -díjakból fakadó piaci torzulások hatásait. Az Európai Bizottságnak késznek kell lennie határozottan fellépni az ilyen eljárásmódokat követő országokkal szemben, megakadályozandó, hogy azok hasznot húzzanak a válságból. Az Európai Bizottság kereskedelemvédelmi okmányait következetesen és hatékonyan kell alkalmazni a piaci torzulásokat kiváltó okok hatásainak megfelelő kezelése érdekében. Egyszersmind az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak határozottan kell reagálniuk a harmadik országok által életbe léptetett leplezetlen protekcionista intézkedésekre. A Bizottságnak emellett arról is gondoskodnia kell, hogy az uniós tagállamok megfelelően alkalmazzák az állami támogatásra vonat-
kozó szabályokat, tisztességes versenyfeltételeket biztosítva ezáltal Európában. A vegyipar számára ugyanis a tisztességes verseny európai megléte alapvető fontosságú.
A környezetvédelmi politikát az Európai Gazdasági Helyreállítási Terv szerves részévé kell tenni Mit tehet a Bizottság és mit tehetnek a tagállamok? Számos olyan, a Bizottság és a tagállamok által igénybe vehető eszköz létezik, amely közvetlenül jótékony hatást gyakorolna a vegyiparra és a környezetvédelem szempontjából is haszonnal kecsegtetne, mindkét félnek előnyös pozíciót biztosítva így, azaz például pénzügyi támogatást vagy adókedvezményeket új környezetvédelmi technológiák és új termelési módszerek számára, ami azután lecsökkentené a vállalatokra nehezedő pénzügyi terheket és a környezetvédelem szempontjából is haszonnal kecsegtetne. Egyéb, a szabályozás nehézkességéből adódó terheket csökkentő intézkedések:
•
Javasoljuk, hogy a környezetvédelmi politika elsősorban a vegyipar biztonságának megvalósítását lehetővé tevő szabályozási erőfeszítésekre (REACH), valamint az éghajlatváltozás kérdésére összpontosítson. Ahol már részletes törvényi szabályozás létezik (például: Egységesített szennyeződés-megelőzés és -ellenőrzés direktíva, hulladék- és vízgazdálkodás), ott az Európai Uniónak és a tagállamoknak most a törvényhozás további szigorítása helyett, éppen ellenkezőleg, költséghatékonyabb végrehajtási intézkedések bevezetésén kellene fáradozniuk. Az alacsonyabb prioritású területek, a már futó projektek és az új irányelvre vonatkozó javaslatok esetében alaposan meg kellene vizsgálni az ágazatra háruló költségvonzatot, akár szüneteltetve is ezeket, elkerülendő a vállalatokat fenyegető járulékos pénzügyi terheket, hogy az elkövetkezendő évekre vonatkozó beruházási tervek biztosan az elsőrendű fontosságú dolgokra, tehát a szokásos üzletmenet fenntartására, illetve a munkahelyek megtartására szorítkozzanak.
•
Azokat az óriási költségeket alapul véve, amelyeket a REACH ró majd a vegyiparra, a Bizottság/az Európai Vegyipari Ügynökség/az állami hatóságok az illetékek jelentős mértékű csökkentésével enyhíthetnék ezt a terhet. A jelenlegi
hatalmas számú előregisztráció az előre jelzettnél nagyobb bevétellel kecsegteti az Európai Vegyipari Ügynökséget, így a tényleges helyzetnek megfelelően az illetékeket is újra lehetne számítani; a Bizottságnak is fontolóra kellene vennie az Európai Vegyipari Ügynökségnek nyújtott anyagi támogatás fenntartását a következő néhány évben a vállalatokra nehezedő pénzügyi terhek csökkentése érdekében, illetve avégből, hogy azok a REACH teljesítése tekintetében tartani tudják a lépést, kiadásaikat inkább a regisztrációs okiratok elkészítésére, mintsem adminisztratív illetékek kifizetésére fordítva. Elkerülendő továbbá a pénzalapok felesleges felhalmozódását az Európai Vegyipari Ügynökségnek kedvező törlesztés révén, a REACH-hez kapcsolódó költségekre vonatkozó szabályokat és/vagy az egyszeri illetékfizetés helyett a regisztrációs díjak részletfizetésének lehetőségét kellene engedélyezni. A vállalatokat is támogatni lehetne az Európai Befektetési Bank közreműködésével – a kis- és középvállalkozások számára indított legújabb programjának felminősítéseként – az egész vegyipar számára elérhetővé tett „REACH-kölcsön” segítségével (az állatkísérletek miatt jelenleg REACH-hez kapcsolódó tevékenységekre nem vehető igénybe ez a lehetőség). •
Lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozó direktíva végrehajtása és finomhangolása elősegítse és lehetővé tegye az energiahatékony és klímabarát technológiákba és intézkedésekbe befektethető új eljárásmódok bevezetését, a globális versenyképességet fokozva ezáltal.
Egyéb intézkedések:
3. Az energiahatékonysággal összefüggő intézkedések Mit tehetnek az állami hatóságok? Energiahatékonyság a lakásépítésben és az építőiparban A Gazdasági Helyreállítási Terv helyesen ismeri fel a lakások és a középületek hatékony energiafelhasználásának növelésében rejlő lehetőségeket. A vegyipar nagymértékben
hozzá tud járulni ehhez. Jelesül, a szigeteléssel kapcsolatos intézkedések mindenki – tehát az építőipar, a fogyasztó, a vegyipar és a környezetvédelem – számára egyaránt nyertes helyzetet fognak eredményezni. Az építőipart érintő ösztönzők nem csupán a polimerek, hanem a különleges vegyianyagok – mint például festékek és ragasztószerek – gyártói számára is jótékony következményekkel járnak majd. A polimerhabok kitűnő szigetelőanyagok és csökkentik a fűtés és a légkondicionálás energiaszükségletét. A fényezés tekintetében bizonyos festékés burkolóanyagok kedvező változást generálhatnak, nem csak azzal, hogy megfelelő szigetelést nyújtanak, hanem azzal is, hogy előállításuk kisebb anyagi erőforrást igényel. A fejlett technikával üvegezett ablakok hatalmas energiatakarékossági potenciállal rendelkeznek. Az áramfogyasztás csökkentése A tökéletesített termékek (mint például OLED-izzók és LCD-képernyők) használata nagyban elősegíti az áramfogyasztás csökkentését. Közvetett módon egyes újonnan kifejlesztett, speciális műanyagokat felhasználó termékek is hozzájárulhatnak az energiamegtakarításhoz. Megújítható energiaforrások A legmegfelelőbb energiafelhasználás a hatékonyan felhasznált energia. Ez a filozófia húzódik meg a szigetelés követelménye mögött. Megújítható energia nyerhető például a bioenergiából, a szélenergiából vagy a napelemekből. A kémia jóformán valamennyi megújítható energiaforrás és új tárolási technológia megalkotásában közreműködik, és segítséget nyújt a megújítható energia jövőbeni költséghatékonnyá tételéhez. A szélenergia számára például a kémia építőköveket és ragasztóanyagokat, szigetelőrétegeket, szilárd adalékanyagokat és polimerhabféléket nyújt. Az új fotógalvánelemek készítését az újító szándékkal bevezetett anyagok tették lehetővé. Egyre több napelemnek egyre kevesebb fényre van szüksége ahhoz, hogy költséghatékony legyen. A szél- és napenergiát érintő kutatási tervek reklámozásának pozitív mellékhatásuk lesz a vegyiparra.
4. „Zöld autók” Ami a „zöld autók” kezdeményezést illeti, a vegyipar nagyban hozzá tud járulni az üzemanyag-fogyasztás csökkentéséhez. Újfajta műanyagok segítenek csökkenteni az autó
súlyát. Minél teherbíróbb és ellenállóbb egy kocsi, annál kevésbé van szüksége az embernek javításra és kiegészítő felszerelések használatára. A nanotechnológiai eljárások fontos szerepet játszanak a súlycsökkentés lehetőségeinek feltárásában. Röviden, a vegyipari termékek segítségével egyre kevesebb nehéz alkotóelemet kell beszerelni. Az üzemanyagfogyasztás csökkentése ezenfelül hatékonyabb hajtóműrendszert igényel, vagy úgy, hogy a hagyományos motort hibrid rendszerekre cserélik (lítiumion-elemek), vagy úgy, hogy a hagyományos motort feljavítják (tiszta dízelszűrők). Jobb autógumik, könnyen szórható szilícium-dioxiddal elért alacsonyabb súrlódási ellenállással, csakúgy, mint a keményebbre felfújt autógumik, szintén elősegítik az üzemanyag-fogyasztás csökkentését. A kormányok segíthetnek ösztönözni az ilyen autók iránti keresletet saját autóparkjuk lecserélésével. Ezen kívül szorgalmazzuk, hogy az Európai Unió és a nemzeti kormányok teremtsék meg annak a politikának a kereteit, amely lehetővé teszi ilyen gépkocsik nagy mennyiségben történő piacra jutásának előmozdítását különféle ösztönzők révén.
5. Innováció Az európai vegyipar az európai gazdaság jóformán valamennyi ágazata számára modern eszközökkel és a fejlesztést lehetővé tevő technikai megoldásokkal szolgál. Ebből kifolyólag kulcsszerepe van a gazdasági fejlődés és a jólét előmozdításában. 1,2 millió fős alkalmazotti állományával és 537 milliárd euró értékű kereskedelmi forgalmával a vegyipar az Európai Unió számos régiójában az egyik legnagyobb ipari szektor, s a közvetlen és közvetett foglalkoztatás jelentős tényezője. A kémia és egyéb tudományok kutatási és fejlesztési eredményeinek gyakorlati alkalmazása szempontjából a modern fenntartható vegyipar termékei nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy olyan, a legsürgetőbb globális problémák közé tartozó kérdéskörrel foglalkozhassunk, mint amilyen például az energia-, élelmiszer- és vízellátás, illetve az egészség megőrzése egy egyre csak gyarapodó és gyorsan öregedő népesség számára. A vegyipar ugyanakkor nagy felelősséget visel azért, hogy a természeti erőforrások (ideértve az energiát) fenntartható szintű kiaknázásában közreműködjön, a szennyeződés és a hulladékképződés csökkentése, s végül, de nem utolsósorban a vegyipari termékek biztonságos felhasználása érdekében. Az Európai Bizottság saját iparpolitikájának részeként – az érdekeltek széles körű bevonásával – egy olyan Főtanácsot állított fel, amelynek megbízatása az európai vegyipar versenypozícióit érő kihívások feltérképezésére, illetve a gyors szerkezeti változást előidéző tényezők beazonosítására szól. Az innováció területén az Európai Vegyipari Tanács teljes
mértékben támogatja az Európai Gazdasági Helyreállítási Tervben felvázolt intézkedéseket, különös tekintettel „a versenyelőny kihasználására a gazdasági növekedés újraindulásakor, a jövőbeni szükséghelyzetekre a lisszaboni stratégiában körvonalazott módon reagálva”. Az innováció, vagyis új technológiák és termékek piacra dobása döntő fontosságú az európai vegyipar jövője szempontjából, hogy a globális versenyben meg tudja állni a helyét. Az együttes kihívást a meglévő technológiai eljárásoknak a teljes értékláncon végigmenő gyors és hatékony összekapcsolása jelenti. Új fejlesztések kiegészíthetik ezt. Ez azt jelenti, hogy törekedni kell az innovatív technológiák és termékek jól időzített marketingjének biztosításához elengedhetetlen strukturális reformok kivitelezésére, támogatni kell az innovációt (nem csupán a találmányokat és a kutatást) és tudásalapú gazdaságot kell építeni. Következésképpen garantálni kell, hogy a jelenlegi válság nem vonja el a pénzügyi forrásokat a szükséges beruházások elől. A Főtanács ezt az európai vegyipar versenyképességének tárgyában született legutóbbi jelentésében elfogadta. Javaslatok:
•
Pénzügyi támogatás szükséges a fenntartható fejlődést elősegítő innovációk (versenyt megelőző) demonstrációs projektek általi reklámozásához. A társadalom felé kiegyensúlyozottabb viszonynak kell mutatkoznia a kutatásfinanszírozás és a versenyt megelőző demonstráció között. Egy átlagos demonstrációs projekt körülbelül 40-60 millió euróba kerül. A legújabb projektekre vonatkozó információk alapján a közszférának (az Európai Uniónak és a tagállamoknak) fokoznia kellene pénzügyi támogatását, hogy a fenntartható fejlődést elősegítő innovációkat piacra lehessen dobni. Ez különösen a többfajta technológiát alkalmazó projektek szempontjából fontos, amelyekben különféle szektorok érdekeltek. Az Európai Vegyipari Tanács éppen ezért azt indítványozza, hogy a jelenlegi és a jövőbeni kutatások szerkezeti felépítéséhez olyan kiválasztási kritériumokat illesszenek, amelyek lehetővé teszik a demonstrációs projektek támogatását.
•
Ezen felül, a Fenntartható Vegyiparért Európai Technológiai Programban elfogadott prioritásokkal összhangban, a hetedik keretprogram által a vegyiparnak juttatott erőforrásokat – akár közvetlenül, akár közvetve, egyéb programokon keresztül (például új anyagok) – 2009-től növelni kellene, hogy a már futó vagy előkészítés alatt álló projektek (mint például Smart Energy Home, F3 Factory, Biomass4Five) befejeződhessenek, illetve hogy új projektek indulhassanak be, vagy önállóan, vagy – amennyiben beilleszthetők – más európai technológiai programokkal együttműködve (így például a Víz-, Egészségügy- és Felszereléstechnológiai program keretében futó Egyesített Vízgazdálkodás programmal). Az Európai Vegyipari Tanács kész megvitatni az egyes beruházásokat a Bizottsággal, hogy meghatározzák, mekkora tőke szükséges e beruházások folytatásának biztosításához a jelenlegi pénzügyi körülmények közepette.
A tagállamokban és az Európai Unióban strukturális reformokat kell bevezetni, hogy lehetővé váljék a meglévő finanszírozási eszközök és a fenntartható piacokat alapos vizsgálatnak alávető programok gyakorlati és hatékony felhasználása, a piacra jutás idejét felgyorsítandó. A konkrét megvalósítás magában foglalja:
•
az érdekelt uniós tagállamok és az Európai Bizottság egyesített erőfeszítéseit és együttműködését (vagyis a közös finanszírozást) az innovációs beruházások elindításában és megvalósításában
•
több közös akciót és projektet az Európai Bizottság különféle szolgáltatásainak a demonstrációs projektek támogatásába történő egyidejű bevonásával
A vezető piacokhoz hasonlóan szigorúbb megközelítésre van szükség az új fenntartható piacok hatékonyabb és gyorsabb felderítéséhez (úgymint a csomagolásban, a szállításban, az energia- és vízgazdálkodásban)
Ha az elsődleges fontosságú piacokra vonatkozó döntéseket meghozták, olyan ösztönzőket kell kialakítani, amelyek biztosítják a szakmai ismeretek egymáshoz illesztését, illetve a jó minőségű emberi erőforráshoz való hozzáférést a fenntartható fejlődést előmozdító innovációk támogatása érdekében. A javasolt együttműködésbe az ipari szektor mellett a szociális partnereket, a közalkalmazotti szférát és az egyetemeket is be kell vonni. Erősíteni kell az európai uniós hálózatot a hatékony együttműködés érdekében, például az innováció területéről vett minőségi ráfordítások révén (tagállami és uniós támogatással) a munka- és technológia-áthelyezés lehetővé tételéért.
6. Tökéletesíteni kell a megújítható nyersanyagokhoz való hozzáférést a vegyipar számára A megújítható nyersanyagokhoz való tökéletesebb világpiaci hozzáférés a vegyipar számára, valamint az Európai Bizottság piactorzító eljárásmódjainak megszüntetése előrelendítené a megújítható nyersanyagok felhasználását a vegyiparban, hozzájárulva ezzel a hosszú távon fenntartható erőforrás-felhasználáshoz és javítva a többek között cukrot, keményítőt, bioetanolt, faggyút és pálmaolajat használó vegyipari vállalatok versenyképességét.
7. A szállítási infrastruktúra és a közúti szállítás fejlesztése A Gazdasági Helyreállítási Terv helyesen állapítja meg az infrastrukturális beruházások felgyorsításának szükségességét az építőipar támogatása és az európai ipar hosszú távon fenntartható növekedésének erősítése érdekében. Az Európai Uniónak emellett élénkítenie kellene az infrastrukturális projektekbe (például csővezetékekbe) történő magánbefektetéseket. Különösen az alábbi infrastrukturális beruházások segítenék elő a vegyipar versenyképességének javulását. -
a kikötők és a belső országrészek közötti infrastrukturális összeköttetések fejlesztése;
-
az
egyes
vegyipari
körzetek
összeköttetések fejlesztése;
közötti
infrastrukturális
-
az európai szénhidrogénvezeték-hálózat hiányzó elemeinek befejezése;
-
a vasúti teherszállításra használt vonalakba történő beruházás;
-
a szállítási módok közötti csatlakozáskapacitás kiépítésébe történő beruházás a kikötőkben és a belső országrészek központjaiban;
-
az Alpokat átszelő vasúti összeköttetésekbe történő beruházás;
-
áruátvételi végállomással rendelkező vasúthálózat hiányzó „utolsó kilométereibe” történő beruházás;
-
energiahordozó
nyersanyagok
csővezetékeibe
történő
beruházás; -
az ipari széndioxid-kibocsátás visszafogását széles körben szemléltetve bemutató projektek támogatása;
-
a
belső
országrészek
hídjainak
fokozott
általános
tehermentesítése. Ami a közúti szállítást illeti, az ipar szívesen fogadná a szállítójárművek engedélyezett súlyhatárának európai szintű felemelését és összhangba hozását, közúti járművek esetében 44 tonnára, nem egységes módon történő szállítás esetében 48-50 tonnára. Egy ilyen magasabb, összehangolt súlyhatár bevezetése csökkentené a forgalmi torlódások számát, az üzemanyagkibocsátás mennyiségét, valamint a járművek kihasználatlanságából származó veszteségeket.
8. A vegyipart terhelő behozatali vám megszüntetése a Dohai Fordulóval összhangban Szorgalmazzuk, hogy a Dohában folyó tárgyalások keretében az Európai Bizottság minden erejét latba vetve járjon közbe egy olyan, a vegyipart terhelő vámtarifák eltörlését előirányzó megállapodás nyélbeütése érdekében, amely kiterjedne az összes jelentősebb vegyiparral rendelkező (több mint 3 milliárd dollár értékben termelő) országra, beleértve Kínát, Brazíliát és Indiát, illetve amely egy meghatározott időszakra nullára csökkentené a vegyipar vámtarifáit. Minthogy vegyipari termékeket számos iparágban használnak, egy ilyen illetékcsökkentés a fejlett és fejlődő országok gazdaságaira egyaránt rendkívül pozitív hatást gyakorolna.
Függelék
Globális gazdasági környezet A világ az évtizedek óta legsúlyosabb nemzetközi pénzügyi és gazdasági válsággal néz szembe. A világgazdaság aktivitása és a globális kereskedelem atmoszférája jelentős mértékben romlott az elmúlt pár hét alatt. És az elkövetkezendő hónapokra vonatkozó kilátások továbbra is lefelé irányuló tendenciára utalnak. A pénzügyi válság most igen komolyan befolyásolja a reálgazdasági és üzleti bizalmat. A gazdasági visszaesés globális. Az elkövetkezendő hat hónapra vonatkozó GDP-előrejelzések éppen emiatt csökkenő irányba változtak valamennyi jelentős régióban. A korábbi krízisekkel összehasonlítva megállapítható, hogy ezúttal nem lehet az Európai Unió külső kereskedelmi partnereinek keresletére mint segítségre támaszkodni.
Az Európai Unió vegyipari tevékenysége A világméretű pénzügyi és ingatlanpiaci válság, valamint a részvénypiacon tapasztalt legutóbbi felfordulás közvetlenül érintették a vegyipart Európában. 2003 óta első ízben az Európai Unió vegyiparának teljesítménye (a gyógyszerészeti termékeket nem számítva) 2008ban csökkent. Egy, az első két negyedévben megfigyelhető mérsékelt fellendülést követően a vegyipar teljesítménye csökkent az év folyamán – különösen a harmadik negyedévtől – , a negyedik negyedév adatai pedig még lehangoltabb képet mutatnak, a vegyipari termelés meredek visszaesését jelezve a legtöbb európai uniós országban. A vegyipari termékeknek az ipari és a fontosabb fogyasztói szektorok felé történő értékesítése igencsak megsínylette az utóbbi hónapok fejleményeit, az elkövetkezendő hónapokra vonatkozó kilátások pedig még rosszabbak. A vegyipari vállalatok már javában készülnek a 2009-es esztendőre, de egy nagyon nehéz üzleti környezettel fogják szemben találni magukat. A 2009-es beruházási tervek elővigyázatosabbak, a befektetések méreteiről szóló döntések jelenleg több esetben jóval visszafogottabbak. A pénzalapokhoz való hozzáférhetőség hiánya a vegyipar számára egyfelől, a hitelek elérhetőségének hiánya a fogyasztók számára másfelől hatással van mind a keresleti, mind a kínálati oldalra. A vállalatok minden erejüket latba vetve ellenszegülnek a gazdasági hanyatlás súlyosságának, illetve hozzájárulnak a jelenlegi állapot
stabilizálásához úgy, hogy megpróbálják megtartani állandó szakképzett alkalmazotti állományukat. Több, a vegyipari termékek számára kulcsfontosságú fogyasztói szektor – mint például az építőipar, az autó- és gépgyártás – recesszióban van, ezért alacsonyabb keresletet generál a vegyipari termékek iránt. Ezek az ágazatok mostanság az alacsony fogyasztói bizalomtól és a fogyasztói hitelek megszigorításától szenvednek. A leglátványosabb példa erre az értékláncolatban az autóipar, ahol éppen a meglévő árukészletek nagymértékű leépítése folyik. Ez a fejlemény a vegyipari termelési tevékenységek ideiglenes leállításához vezet, ami várhatóan addig tart majd, amíg a kereslet visszaáll a korábbi szintre, illetve amíg a részvények árfolyama stabilizálódik. A gazdasági válság által leginkább sújtott ágazatok tehát: a vegyipari alapanyagok, a polimerek és a különleges vegyi anyagok gyártása, illetve kisebb, de azért még mindig jelentős mértékben a fogyasztói célra szánt vegyi anyagok előállítása (így például a tisztítószerek gyártása, amely kevésbé érzékeny a gazdasági válságokra). A vegyipar általános bizalmi mutatója az Európai Unióban 2008 utolsó negyedévében romlott, s a legtöbb vegyipari vállalat a termelésnek az utóbbi hónapokban megfigyelt zuhanó trendjéről számol be, míg a vegyipari késztermékek részvényeinek árfolyama növekedett. A vállalatok jelenlegi megrendeléseinek mérlege (általában véve és sajátlagosan a kivitelt tekintve) egyre fokozódó mértékben negatív értéket mutat. Az Európai Unió vegyipari tevékenysége a megrendelések tekintetében számottevő visszaesést kénytelen átélni a legtöbb uniós tagállamban, sőt akár még az előzőleg jóváhagyott megrendelések visszavonására is sor kerül.
Az Európai Unió vegyiparának kilátásai A pénzügyi válság lenyomta a fogyasztók vásárlási hajlandóságát, az üzleti légkör fokozódó bizonytalansága pedig folyamatosan rombolja az európai gyártók versenyképességét. 2008 második fele óta az elfogadott megrendelések száma, illetve a termelési eredmény számadatai egyaránt lecsökkentek a fontosabb fogyasztói iparágakban, melynek eredményeként a vegyipar teljesítményében további gyengülés várható a következő néhány hónapban. Az európai vegyipar termelése 2008 közepe óta egy lefelé ívelő trendet él át, és nem valószínű, hogy ez a negatív tendencia 2009 első felében megállna vagy a visszájára fordulna. A
vegyipari vállalatok egyre kevésbé optimisták, és – tekintettel a globális gazdasági tevékenység lelassulására – nincsenek arra utaló jelek, hogy 2009 harmadik vagy negyedik negyedéve előtt javulás állna be ezen a téren. 2009. február 5.
