AZ EURÓPAI UNIÓS E-KÖZIGAZGATÁSI BEVÁLT GYAKORLATOK ELEMZÉSE AZ EPRACTICE.EU HONLAPON TALÁLHATÓ ESETEK ALAPJÁN

AZ EURÓPAI UNIÓS E-KÖZIGAZGATÁSI BEVÁLT GYAKORLATOK ELEMZÉSE AZ EPRACTICE.EU HONLAPON TALÁLHATÓ ESETEK ALAPJÁN

2007. december 28.

Az európai uniós e-közigazgatási „bevált gyakorlatok” elemzése az epractice.eu honlapon található esetek alapján

2. oldal, összesen: 132

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ .............................................................................................................................................................. 3 1. AZ ESETTANULMÁNYOK TEMATIKUS CSOPORTOSÍTÁSA ....................................................... 3 1.1. AZ EPRACTICE.EU ADATBÁZISÁBAN SZEREPLŐ ESETEK CSOPORTOSÍTÁSA TÉMAKÖRÖNKÉNT, ORSZÁGONKÉNT .............................................................................................................................................. 3

1.2. TEMATIKUS MEGKÖZELÍTÉSŰ CSOPORTOSÍTÁSOK ..................................................................................... 3 1.3. A TEMATIKUS RENDSZERŰ CSOPORTOSÍTÁSOK SZŰKÍTÉSE ...................................................................... 3 1.4. A 2005. ÉS 2007. ÉVI DÍJAZÁS KATEGORIZÁLÁSI SZEMPONTJAI, A FINALISTÁK ÉS A DÍJAZOTTAK ÁTTEKINTÉSE ................................................................................................................................................... 3

2. A KIEMELT TERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTOTT GYAKORLATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA NÉHÁNY ORSZÁG PÉLDÁJÁN ..................................................................... 3 2.1. ADÓZÁS ............................................................................................................................................................ 3 2.2. A KORMÁNYZATI PORTÁLOK ......................................................................................................................... 3 2.3. AZ ELEKTRONIKUS AZONOSÍTÁS MEGOLDÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE EGYES ORSZÁGOK PÉLDÁJÁN ....... 3 2.4. ELEKTRONIKUS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ................................................................................................... 3 2.5. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS.............................................................................................................................. 3 3. A MAGYAR KÖRNYEZETBE ADAPTÁLHATÓ ÜGYFÉLKÖZPONTÚ E-SZOLGÁLTATÁSOK BEMUTATÁSA – KIEMELT ÁGAZATOK SZERINT ............................ 3 3.1. ÖNKORMÁNYZATOKBAN MEGVALÓSÍTOTT E-SZOLGÁLTATÁSOK ........................................................... 3 3.2. ADÓ, JÁRULÉK- ÉS VÁMSZOLGÁLTATÁSOK................................................................................................ 3 3.3. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK ...................................................................................... 3 3.4. OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK ....................................................................................................................... 3 3.5. MUNKAVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK ....................................................................... 3 3.6. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK ............................................................................................................................. 3 4. AZ EURÓPAI GYAKORLATOK KRITIKUS PONTJAINAK FELTÉRKÉPEZÉSE .................... 3 4.1. AZ EPRACTICE.EU ADATBÁZISBAN SZEREPLŐ GYAKORLATOK ÁLTAL KEZELT PROBLÉMÁK .............. 3 4.2. NÉHÁNY BEMUTATOTT GYAKORLAT KÖLTSÉGBECSLÉSE ......................................................................... 3 5. ÜGYFÉLORIENTÁLT SZOLGÁLTATÁSOK – AZ EKK ÁLTAL KIVÁLASZTOTT ESETEK AZ EPRACTICE.EU ADATBÁZISÁBÓL ................................................................................ 3 5.1. ELEKTRONIKUS AZONOSÍTÁS MÁLTÁN ....................................................................................................... 3 5.2. AZ ÍR KÖZIGAZGATÁSI PORTÁL ..................................................................................................................... 3 5.3. LAKCÍMVÁLTOZÁS ONLINE FRANCIAORSZÁGBAN ..................................................................................... 3 5.4. NÉMETORSZÁG E-KORMÁNYZATI SZOLGÁLTATÁSI ADATBANKJA .......................................................... 3 5.5. MUNKANÉLKÜLISÉGI SEGÉLY FOLYÓSÍTÁSÁNAK RENDSZERE (PORTUGÁLIA)...................................... 3 5.6. ONLINE RENDŐRÖRS OLASZORSZÁGBAN .................................................................................................... 3 5.7. OSZTRÁK KÖZBESZERZÉSI PLATFORM ......................................................................................................... 3 5.8. FINN NYUGDÍJRENDSZER ................................................................................................................................ 3 5.9. A VÁLLALKOZÁSOK KORMÁNYZATI PORTÁLJA .......................................................................................... 3



5.10. LAKCÍMNYILVÁNTARTÁS FINNORSZÁGBAN ............................................................................................. 3 5.11. ETHICS ELEKTRONIKUS PÁLYÁZATKEZELŐ, INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZER DÁNIÁBAN .................................................................................................................................... 3 6. TANULSÁGOK ÉS AJÁNLÁSOK................................................................................................................. 3 6.1. A 20 ALAPVETŐ E-SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK ....................... 3 6.2. A PORTÁLOKKAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK ÖSSZEGZÉSE ............................................................ 3 6.3. A MAGYAR BEVÁLT GYAKORLATOK MŰHELYE KONZISZTENCIÁJÁNAK MEGTEREMTÉSE AZ EPRACTICE.EU MEGÚJULT RENDSZERÉVEL ................................................................................................. 3 6.4. NÉHÁNY EU-ORSZÁG E-ADÓBEVALLÁSI GYAKORLATÁBÓL LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK .......... 3 6.5. ELEKTRONIKUS E-KORMÁNYZATI AZONOSÍTÁS ÉS VALÓDISÁG MEGÁLLAPÍTÁS – E-ID ...................... 3 6.6. AZ ELEKTRONIKUS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSSAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK............................................................................................................................................. 3

6.7. AZ ELEKTRONIKUS SZAVAZÁS EURÓPAI TAPASZTALATAI – MAGYAR VONATKOZÁSÚ TANULSÁGOK ...................................................................................................... 3

6.8. AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁG ÉRVÉNYRE JUTTATÁSÁNAK ERŐSÍTÉSE.................................................. 3 FORRÁSOK.............................................................................................................................................................. 3 1. MELLÉKLET ...................................................................................................................................................... 3 2. MELLÉKLET ...................................................................................................................................................... 3



Bevezető Az Európai Unió tagországainak 2003. évi comói és a 2005. évi manchesteri informatikai miniszteriális konferenciája során alakították ki, majd fejlesztették tovább az egyes országok elektronikus kormányzataiban kialakított jó gyakorlatok, illetve a legjobb gyakorlatok EUszintű gyűjtésének, koordinálásának koncepcióját. Ezek a törekvések összhangban állnak a lisszaboni miniszteri deklaráció egyik fő prioritásával, a határokon átnyúló interoperabilitás megteremtésével. Ezt a feladatot a 2005 januárjában elindított Good Practice Exchange, illetve az ennek működtetését szolgáló Good Practice Framework (GPF) keretén belül vállalta fel az EU, s létrehozták azt az adatbázist, amelyet 2007-től – a már korábban is működő eObservatory-val egyesülve – az epractice.eu visz tovább. A www.epractice.eu honlap, valamint az ezzel szorosan összefüggő hálózat működtetése és az epractice.eu csapata által szervezett workshop-sorozat azt célozza, hogy a tagországok szakemberei megismerjék az egyes országokban, valamint a páneurópai szinten létező e-gyakorlatokat, és ezáltal lehetőség nyíljék a másutt már bevált gyakorlatok, innovatív ötletek hasznosítására. A GPF mintájára, az EKK kezdeményezésére 2006-ban a Kopint-Datorg zRt. keretén belül kialakították a magyar Bevált Gyakorlatok Műhelyét (BGyM), amelynek fő célja a magyar és a külföldi központi, területi és helyi közigazgatási szervek által nyújtott, valamint az EUszintű e-szolgáltatások terén a működő gyakorlatok összegyűjtése, megismertetése és elterjesztésük előmozdítása – hozzájárulva a hazai fejlesztések gyors és hatékony megvalósításához. Jelen tanulmány azt célozza, hogy ¾ az epractice.eu adatbázisában regisztrált e-szolgáltatásokat megfelelő csoportképzés segítségével felmérje, ¾ a teljes esethalmazon belül az e-közigazgatással foglalkozó, Magyarország számára releváns gyakorlatokat, köztük az EU elbírálása alapján bevált (jó) gyakorlatoknak minősítetteket bemutassa, ¾ majd ennek alapján támpontot nyújtson olyan hazai e-közigazgatási gyakorlatok kialakításához, fejlesztéséhez, amelyek előmozdíthatják az e-közigazgatási kultúra továbbfejlesztését.





1. Az esettanulmányok tematikus csoportosítása 1.1. Az epractice.eu adatbázisában szereplő esetek csoportosítása témakörönként, országonként Felmérésünk első megközelítésben kvantitatív szempontú, azaz a teljes adatbázison1 belül több kategória szerint megvizsgáljuk a beérkezett e-gyakorlatok megoszlását, majd azt is, hogy a szűken vett e-kormányzati e-gyakorlatok milyen nagyságrendet képviselnek. A felmérés jelen tanulmány keretében elsősorban a regisztrált esetekre („cases”) szorítkozik. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a www.epractice.eu honlapon a Hírek (News)2, Események (Events), Könyvtár (Library), az egyes országok e-kormányzatát bemutató rendszeresen aktualizált tanulmányok gyűjteménye (Factsheets), 9 a szakértők adatbázisa (People), 9 valamint a már megrendezett és soron lévő munkaértekezletek adatbázisa (Workshops)

9 9 9 9

alapján közvetlenül és közvetve szintén információt lehet szerezni a – főként az EUtagországokban – különböző témakörben és célcsoportok számára létrehozott elektronikus szolgáltatásokról. Az epractice.eu honlapon (ingyenesen) regisztrált felhasználóknak a rendszer hetente e-mailen elküldi az aktuális hírlevelét (Newsletter), amelyben az elmúlt hét nap alatt beérkezett e-gyakorlatokról, hírekről, eseményekről/rendezvényekről, publikációkról tájékoztatnak. December elején egy új kezdeményezés, a European Journal of ePractice keretén belül a regisztrált felhasználók rendszeresen megkapják a témakörben publikált elemzések összefoglalását. Az 1. táblázatban összesített regisztrált esetek alapján kitűnik, hogy az európai országok kategóriájában az EU-tagországokon kívül svájci, norvég, török és horvát gyakorlatokat is regisztráltak az adatbázisban, s az európaiakon kívül két ázsiai (szingapúri), egy afrikai esetet, valamint az EU egyes intézményei által – részben pán-európai szolgáltatásokkal foglalkozó esetet is fellelhetünk itt. Az összesítésből részben képet alkothatunk az egyes országok e-szolgáltatásainak fejlettségéről, és kiderül, hogy az egyébként is köztudott egyesültkrályságbeli, ír, holland és német fejlettségi szint mellett figyelemre méltó az olasz, spanyol, belga és portugál e-szolgáltatások kevésbé köztudottan magas száma is.

1

December eleji felmérésünk idején 760, és napról napra növekvő számú eset volt található a www.epractice.eu honlapon. 2 A hírek rovatban korábban szerepelt – többek között – a magyar e-kormányzati díj 2006. évi átadásáról szóló részletes beszámoló, és a magyar országgyűlés „e-parlament” programja.



1. táblázat Az epractice.eu adatbázisban szereplő esetek földrajzi/intézményi megoszlása Országok/intézmények

Esetek száma

Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia

41 44 4 1 16 23 70 8 24 36 12 35 31 12 7 7 2 10 15 67 94 37 14 55 16 1 11

Horvátország Izland Norvégia Svájc Törökország Egyéb európai ország

2 5 20 4 17 4

Afrika Ázsia (Szingapúr) Közép- és Dél-Amerika EU-intézmények Nemzetközi szervezetek Pán-európai szolgáltatások Összes eset* * Egy eset több országnál is szerepelhet Megjegyzés: Lezárva 2007.12.03. Forrás: www.epractice.eu adatbázis

1 2 1 5 3 26 763



Magyarország – más közép-kelet-európai országokkal együtt az alsó középmezőnyben helyezkedik el. Hazánk esetében ez részben betudható annak is, hogy magának az epractice hálózatnak az ismertsége meglehetősen kezdetleges. Ezen a magyar Bevált Gyakorlatok Műhelye működtetésének megújítása is segíteni kíván. 1. ábra Az epractice.eu adatbázisában szereplő esetek földrajzi megoszlása Európa 100

Esetek száma

90 80 70 60 50 40 30 20 10 Olaszország Egyesült Királyság Németország Spanyolország Belgium Ausztria Portugália Franciaország Hollandia Írország Finnország Dánia Norvégia Törökország Cseh Köztársaság Svédország Málta Románia Görögország Lengyelország Szlovénia Magyarország Észtország Lettország Litvánia Izland Bulgária Svájc Egyéb európai ország Luxemburg Horvátország Ciprus Szlovákia

0

Az epractice.eu adatbázisában három főcsoportosításban szerepelnek a benyújtott esetek, ami – a főcsoportosításon belüli alcsoportok képzésével együttesen, felhasználóbarát módon – a keresést és a hasznosíthatóságot is megkönnyíti: A. e-kormányzat (eGovernment) B. e-egészségügy (eHealth) C. e-esélyegyenlőség (eInclusion) 2. ábra A teljes epractice.eu adatbázison belül az egyes főcsoportokban regisztrált gyakorlatok száma 140 120

128 108

Esetek száma

100 80 60 40 20

2

0 e-kormányzat

e-egészségügy

e-esélyegyenlőség



1.2. Tematikus megközelítésű csoportosítások A következőkben néhány kiemelt szempont szerint kívánjuk kategorizálni a teljes epractice.eu-adatbázison belüli gyakorlatokat, majd a továbbiakban külön hangsúlyt helyezünk az e-kormányzatokon belüli egyes témakörök szerinti megoszlásra. A 2. táblázat azt jelzi, hogy a szolgáltatási szintek között kiemelkedő a helyi szintűek száma – ez minden bizonnyal nemcsak az adatbázisba benyújtott esetekre, hanem általánosságban, az egyes országokban működő esetekre nézve is jellemző. A felhasználói célcsoportok esetében az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások prioritása tükröződik, míg az egyes szakterületek közül az adózás és az önkormányzatok tevékenységi körében nyújtottak be nagyszámú gyakorlatot. 2. táblázat A teljes epractice.eu adatbázison belül néhány célterületen regisztrált gyakorlatok száma Célterület Esetek száma Szolgáltatási szint* nemzetközi szintű szolgáltatások 9 országos szintű szolgáltatások 38 regionális szintű szolgáltatások 33 helyi szintű szolgáltatások 46 Felhasználói célcsoport* üzleti szférának nyújtott szolgáltatások 145 állampolgároknak nyújtott szolgáltatások 253 Terület* adózás 52 önkormányzat 32 társadalombiztosítás 9 környezetvédelem 9 Infrastruktúra/kommunikáció 59 e-szavazás 14 e-fizetés 42 * Egy eset több kategóriánál is szerepelhet Megjegyzés: Lezárva 2007.12.03. Forrás: www.epractice.eu adatbázis

A 3. táblázatból kitűnik: a domain-szerinti hármas csoportosítás alapján, december elején az adatbázisban 108 gyakorlatot regisztráltak Ez a szám azonban – csakúgy, mint a teljes benyújtott gyakorlatok esetében – napról-napra növekszik. A bővülésnek, valamint az összes (760+) eseteken belüli megoszlás-változásnak az is oka, hogy a korábbi Good Practice Framework (GPF) valamint az eObservatory 2007. évi egyesítése nyomán létrehozott új, epractice.eu adatbázisban még nem sikerült az összes esetet teljes mértékben végigvizsgálni és besorolni a megfelelő domain (e-kormányzat/eGovernment e-egészségügy/eHealth, illetve e-esélyegyenlőség/eInclusion) valamelyike alá3.

3. táblázat 3

Az epractice.eu adatbázisának helpdesk-jével e-mailben történő konzultálás alapján.



Az e-kormányzat főcsoporton belül az egyes tematikus csoportok közötti megoszlás az epractice.eu adatbázis kategorizálása alapján Tematikus csoport Esetek száma e-kormányzati esetek összesen* 108 hatékonyság, benchmarking 21 e-azonosítás, e-biztonság 10 e-részvétel, e-demokrácia, e-szavazás 16 e-közbeszerzés 37 G2B 25 G2C 36 pán-európai e-szolgáltatások 9 interoperabilitás és infrastruktúra 17 jogi szempontok 6 többcsatornás teljesítés 10 nyílt forráskód 8 közigazgatás-politika 5 regionális és helyi szolgáltatások 15 felhasználó-centrikus szolgáltatások 16 egyéb 15 * Egy eset több kategóriánál is szerepelhet Megjegyzés: Lezárva 2007.12.03. Forrás: www.epractice.eu adatbázis

3. ábra Az e-kormányzat főcsoporton belül az egyes tematikus csoportok eseteinek száma e-közbeszerzés

37

G2C

36 25

G2B hatékonyság, benchmarking

21

interoperabilitás és infrastruktúra

17

felhasználó-centrikus szolgáltatások

16

e-részvétel, e-demokrácia, e-szavazás

16

regionális és helyi szolgáltatások

15

egyéb

15

többcsatornás teljesítés

10

e-azonosítás, e-biztonság

10 9

pán-európai e-szolgáltatások nyílt forráskód

8

jogi szempontok

6 5

közigazgatás-politika

0

5

10

15

20

25

Esetek szám a

30

35

40



Az egyes szempontok szerinti megoszlás vizsgálatakor az epractice.eu adatbázis kimutatásából indultunk ki, ami – tapasztalataink szerint – némiképp mechanikusan értelmezi az egyes keresési szempontokat4. Ennek korrigálása érdekében a külön kiemelendők esetében minden egyes országnál egyenként átvizsgáljuk, hogy ténylegesen mely gyakorlatok tartoznak ebbe a körbe. Az országonkénti csoportosításban áttekintett e-közigazgatási gyakorlatok listáját az 1. Melléklet tartalmazza. Figyelemre méltó, hogy az e-kormányzati szolgáltatások kategóriájában egyaránt találhatóak központi, regionális, valamint több országra is kiterjedő szolgáltatások. 4. ábra Az EU-tagországok által az epractice.eu adatbázisába e-kormányzati témakörben benyújtott esetei* 12

Esetek száma

10 8 6 4 2

Szlovákia

Málta

Litvánia

Bulgária

Lettország

Görögország

Lengyelország

Cseh

Észtország

Románia

Magyarország

Ausztria

Hollandia

Szlovénia

Franciaország

Dánia

Portugália

Svédország

Olaszország

Németország

Belgium

Spanyolország

Írország

Finnország

Egyesült Kir.

0

1.3. A tematikus rendszerű csoportosítások szűkítése A mintegy 760 esetet kitevő adatbázisból jelen tanulmány keretei között elsősorban az e-kormányzat körébe tartozó gyakorlatokkal kívánunk foglalkozni. A kvantitatív számbavétel egyes kategóriáit tekintve az adatbázis egészét, majd az e-kormányzat körébe tartozó gyakorlatokat tekintjük át, míg a kvalitatív vizsgálatok esetében a magyar gyakorlat számára megfontolásra érdemes, valamint néhány jó gyakorlat védjeggyel (Good Practice Award) rendelkező esetekre fordítunk nagyobb figyelmet. Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy az adatbázisban szereplő esetek („cases”) csak egyfajta technikai minimumot kívánó szűrőn mennek keresztül. Ez konkrétan azt jelenti, hogy – miután a gyakorlat „gazdája” regisztrált a www.epractice.eu honlapon – egy-egy új eset benyújtása során „csupán” azt kell figyelembe vennie, hogy a gyakorlat a regisztrálásra szolgáló adatlap egyes pontjainak, mint kritériumoknak megfeleljék5. Nyilvánvaló, hogy 4

Így például Magyarország esetében az Ügyfélkaput a rendszer nem sorolja az e-kormányzat domain alá. A regisztrációs adatlapot (template) az epractice hírlevél 2007. novemberi számában közöltek szerint megújították. http://www.epractice.eu/mygpcase/new 5



bizonyos mértékig már ez is egyben minőségi szűrést biztosít, mert a honlap alapján ki kell derülnie, hogy valóban működő gyakorlatról van-e szó. Ugyanakkor – az egyes regisztrált eseteket áttekintve – az is tapasztalható, hogy jó néhány esetben csak a regisztrációs lap legfőbb alpontjait (például: esetleírás röviden és részletesebben kifejtve, megcélzott felhasználói csoport, érintett szektor, honlap elérhetősége) fedik le a gyakorlat-benyújtók – némiképp korlátozva a külső érdeklődők informálódását. Az epractice.eu adatbázisában szereplő gyakorlatok „gazdái” a kétévente esedékes miniszteri konferencia keretén belül sorra kerülő „Jó Gyakorlat” díjazásra (Good Practice Award) jelölhetik saját, erre érdemesnek gondolt gyakorlataikat.

1.4. A 2005. és 2007. évi díjazás kategorizálási szempontjai, a finalisták és a díjazottak áttekintése A következőkben előbb a 2005. évi Manchesteri, majd a 2007. évi Lisszaboni Kormányzati Értekezet keretén egyidejűleg meghirdetett „Jó Gyakorlat” (Good Practice Award) és e-Európa e-Kormányzati (eEurope eGovernment Award) díjazás kritériumait tekintjük át, bemutatva a díjnyertes e-szolgáltatások fő jellemzőit. A két alkalommal benevezett gyakorlatok közül, a több száz jelentkező közül kiválasztott úgynevezett finalisták listáját a 2. Melléklet tartalmazza. Ebben a fejezetben az egyes témakörök és országok közötti csoportosítást illetve megoszlást kívánjuk szemléltetni, majd a két alkalommal díjazottakat mutatjuk be. 5. ábra Az eKormányzati eEurope ("eGovernment eEurope") díjazás finalista esetei országonként 14

2005

10

2007

8 6 4 2

Svédország

Portugália

Lettország

Finnország

Svájc

Törökország

Szlovénia

Málta

Magyarország

Görögország

Franciaország

Észtország

Norvégia

Cseh Köztársaság

Románia

Németország

Lengyelország

Belgium

Dánia

Ausztria

Írország

Spanyolország

Hollandia

Olaszország

0 Egyesült Királyság

Esetek száma

12



4. táblázat Az eKormányzati eEurope ("eGovernment eEurope") díjazás finalista esetei országonként 2005 2007 Esetek száma 5 4 1 5 13 1 0 1 1 8 7 3 0 1 1 2 9 0 2 7 0 1

Országok

Ausztria Belgium Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovénia Norvégia Svájc Törökország

2 1 1 76

Összesen

1 6 1 2 5 2 1 3 1 5 3 0 1 0 1 2 4 3 0 6 1 0 2 1 0 51

Megjegyzés: Lezárva 2007.12.03. Forrás: www.epractice.eu adatbázis

5. táblázat Az eKormányzati eEurope ("eGovernment eEurope") díjazás finalistái témakörönként 2005. Manchester

Témakörök 1. témakör: Megfelelő környezet megteremtése a kormányzat, üzleti szektor és az állampolgárok számára 2. témakör: Átalakulás – a kormányzati BO szervezeti és innovációs felkészültsége 3. témakör: Az üzleti és lakossági szolgáltatás-használat 4. témakör: A közigazgatás, üzleti szféra és az állampolgárok tevékenységében jelentkező hatás és előny mérése Összesen

Esetek száma 25 12 32 7 76

2007. Lisszabon

Témakörök 1. témakör: A gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést előmozdító szolgáltatások 2. témakör: Részvétel és átláthatóság 3. témakör: Társadalmi hatás és kohézió 4. témakör: Hatékony közigazgatás

Esetek száma 7

Összesen Megjegyzés: Lezárva 2007.12.03. Forrás: www.epractice.eu adatbázis

13 6 25 51



2005. Manchester: az eKormányzati eEurope („eGovernment eEurope Award”) díjazáskor a négy kategóriában nevezett e-gyakorlatokdíjazottak ¾ 1. témakör: Megfelelő környezet megteremtése a kormányzat, üzleti szektor és az állampolgárok számára A díjazott a lengyel KSI ZUS6 – komplex számítógépes rendszer a Társadalombiztosítási Intézet számára. A projekt központi része a nyugdíj-reform, és a többcsatornás, biztonságos rendszer létrehozásával a nyugdíjazással kapcsolatos információk továbbítását teszi lehetővé. A rendszer keretében C2G és B2G információ-áramlást biztosítanak, a közvetítők számára pedig lehetővé teszik, hogy végrehajtsák a polgároktól és az üzleti szférától kapott megbízásokat. A projekt kapacitása az évente több mint 250 millió okmány 90 százalékának elektronikus úton való továbbítása. A projekt kialakításánál nyolc, a társadalombiztosítás terén működő intézményt (Társadalombiztosítási Intézet, Nyíltvégű Nyugdíjalapok, Nemzeti Egészségügyi Alap, Gazdasági és Foglalkoztatási Minisztérium, Mezőgazdasági Társadalombiztosítási Intézet, szociális támogatási intézmények, Mozgássérültek Állami Rehabilitációs Alap), és az egyes intézményekre vonatkozó egyedi szabályozást vették figyelembe. A nyugdíjreform fő eleme a Társadalombiztosítási Intézet (ZUS) sokágú tevékenységének elektronikussá tétele volt. A bíráló bizottság a díj odaítélésekor éppen ezt a tényezőt, az egész intézményt átfogó átalakítás jelentőségét hangsúlyozta. ¾ 2. témakör: Átalakulás – a kormányzati BO szervezeti és innovációs felkészültsége A díjazott a dán EID7 – az elektronikus számlázási rendszer gyakorlata, amely jó példa arra, hogy a kormányzat készen áll az e-kormányzatot célzó transzformációk megtételére és egyértelművé teszi a közigazgatás egészét átható BO innovatív szervezeti átalakítását. Az elektronikus számlázást törvényi előírás biztosítja és XML-alapú szabvány szerint valósítják meg. A 2005. elején bevezetett, PPP alapon működő rendszer az év őszére 95%-os lefedettségi arányt ért el. Jelentős „value added”-nek számít, hogy a kis- és közepes vállalatok számára is biztosították a szolgáltatási hozzáférést. A rendszer működtetése évente 120-150 € megtakarítást tesz lehetővé azáltal, hogy az évente 15 millió, korábban papír alapú tranzakció a rendszer bevezetésével elektronikusan történik. Az előbbiek alapján a bizottság külön kiemelte, hogy a projekt valamennyi európai kormány számára például szolgálhat. ¾ 3. témakör: Az üzleti és lakossági szolgáltatás-használat A díjazott a holland Kadaster On-line8 gyakorlat egy olyan kormányzati projekt, amely az egyik legfejlettebb a digitális szolgáltatás nyújtásában. A 2001-ben bevezetett első on-line 6

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&domain=0&srchbx=KSI+ZUS&go.x=34&go.y=8) Lásd még a Bevált Gyakorlatok adatbázisában: http://www.magyarorszag.hu/mellekletek/bgym/jogyakorlatok/pf/bgym/listbgym/callViewForm?__filledFormId =30 7

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&domain=0&srchbx=EID+Electronic+Invoicing+in +Denmark&go.x=13&go.y=12 8 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&domain=0&srchbx=Kadasteronline&go.x=27&go.y=9 Lásd még a Bevált Gyakorlatok adatbázisában: http://www.magyarorszag.hu/mellekletek/bgym/searchresult?searchtext=Kadaster+On-line&x=7&y=5



szolgáltatás 2005 végéig mintegy 54 millió elektronikus terméket (információt) értékesített a magán személyek és az üzleti szféra számára. A holland projekt keretében adatokat gyűjtenek a bejegyzett birtokokról (kataszterekről) és ezeket mind az üzleti partnerek-ügyfelek, mind a civil lakosság rendelkezésére bocsátják az állami regisztrációs kiadványok és regisztrációs térképek megjelentetésével. A projekt növeli a földterület regisztrációjával kapcsolatos információkhoz való hozzáférést és hozzájárul a kormánynak ahhoz az elsődleges tervéhez, hogy 2007-re a kormányzati (állami) szolgáltatások 65 százaléka on-line elérhető legyen. A szolgáltatás magas minőségű, részletes képet nyújt a földbirtokokról és egyéb kataszteri adatokról. Az információk sokféle ügyfél igényét elégítik ki, beleértve a jegyzőket, ingatlanügynököket, önkormányzatokat, bankokat, építő vállalatokat. A bíráló bizottság értékelte, hogy a birtok-információ gyűjtés és szolgáltatás integrációja jelentős haszonnal jár mind a közigazgatás, mind az ügyfelek különféle csoportjai számára. ¾ 4. témakör: A közigazgatás, üzleti szféra és az állampolgárok tevékenységében jelentkező hatás és előny mérése A díjazott az ír ROS – Revenue on-line Service9 olyan kormányzati projekt és szolgáltatás az üzleti szférának és ügyfeleinek, amely több mint 20 különféle adófajtában biztosít gyors, biztonságos és költség-hatékony módszert az elektronikus adóbevallásra, fizetésre és adóvisszatérítésre. Az elektronikus adóbevallás lehetővé teszi az Adóigazgatóság számára, hogy azokra az ügyfelekre koncentráljon, akik nem elektronikus úton intézik az adóbevallást. A ROS több év alatt, több fázisban jött létre, azzal a jelszóval, hogy „Gondolj Nagyot, Kezd Kicsiben és Fejleszd Gyorsan”. 2006-tól a projektet kiterjesztik a vállalati foglalkoztatottakra is. A ROS könnyen használható; az vállalkozó egyetlen gombnyomással szerezhet információt adószámlájának aktuális állásáról. A projekt a hét minden napján, napi 24 órában működik. Mintegy 500 ezer vállalakozó és azok ügyfelei számára biztosít Internet szolgáltatást. A bíráló bizottság véleménye szerint „…. az üzleti projekt meggyőző mind a kormányzat, mind a felhasználók számára. Figyelembe véve az EU-tag- és jelölt országokban az e-adózás iránti fokozott érdeklődést, a jól dokumentált folyamatok és a projektből levonható tanúságok jól hasznosítható irányt mutatnak mind a technikai fejlesztéshez, mind az irányítás változtatásához.”

A 2007. Lisszabon: a díjazás kategorizálási szempontjai, a díjazottak áttekintése A legutóbbi, 2007. szeptemberében Lisszabonban megrendezett miniszteri konferenciára négy kategóriában, 32 országból 311 kandidáló10 nyújtotta be gyakorlatát, s végül 51 úgynevezett finalista közül választották ki az „eGovernment eEurope” díjra érdemesnek talált e-szolgáltatásokat. A négy kategória megválasztása, amelyek alapján a díjazottakat megítélték – csakúgy, mint a kiválasztott díjazottak – azt jelzik, hogy a szakértői bíráló-bizottság által adományozott díjak, és ezáltal a figyelem felkeltésének szándéka a két évvel korábbihoz képest szélesebb 9

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&domain=0&srchbx=Revenue+OnLine+Service+%28ROS%29+in&go.x=14&go.y=14 Lásd még a Bevált Gyakorlatok adatbázisában: http://www.magyarorszag.hu/mellekletek/bgym/jogyakorlatok?searchtext=ROS%20–%20Revenue%20online%20Service&bgymsortorder=maintitle&bgymfilter=mind 10 http://ec.europa.eu/information_society/activities/egovernment/newsletter/newsletter_sep.htm



kitekintésű volt. Konkrétan: nem elsősorban a központi e-kormányzati szolgáltatásokra irányult, hiszen a kategóriák és a díjazottak áttekintése is arra utal, hogy a minél szélesebb társadalmi kör számára biztosított, az információhoz történő egyszerűsített hozzájutásmegoldások kaptak prioritást. A kategóriák a következők voltak11: 1.

A gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést előmozdító szolgáltatások – 28 benyújtott eset, 7 finalista12,

2. Részvétel és átláthatóság – 49 benyújtott eset, 13 finalista13, 3. Társadalmi hatás és kohézió – 40 benyújtott eset, 6 finalista14 4. Hatékony közigazgatás – 194 benyújtott eset, 25 finalista15 Az előzőekben témakörönként összesített finalisták közül a négy megjelölt szempont alapján díjazottak a következők: 1. A gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést előmozdító szolgáltatások kategóriájában az amszterdami HoReCa1 nevű – angolul is elérhető – egyablakos rendszer (http://www.epractice.eu/cases/1050 ill. http://www.amsterdam.nl/horeca) kapta a díjat. Ez az e-szolgáltatás a vendéglátóiparban (szállodák, vendéglők, kávézók) működő kis- és középvállalatok számára nyújt segítséget az Amszterdam város hatóságai által megkövetelt, a vállalkozás elindulásához szükséges valamennyi tennivaló egy helyen, egy menetben lehetséges elintézésében, a szükséges dokumentumok beszerzésében. 2. A részvétel és átláthatóság kategóriában a norvég MyPage-et (http://www.epractice.eu/cases/mypage) díjazták. Ez egy – angolul is elérhető – "önkiszolgáló" lakossági portál, ahol a felhasználók személyre szabott e-szolgáltatásokat vehetnek igénybe, illetve kezelhetik a róluk a hatóságok számára rendelkezésre álló személyes adataikat is. A honlap készítőinek távlati célja, hogy 2009-re a MyPage segítségével valamennyi kormányzati szint összes szolgáltatása elérhetővé váljék. 3. A társadalmi hatás és kohézió témakörében a francia Besancon.clic (http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&domain=0&srchbx=besancon &go.x=18&go.y=5 ill. http://www.besancon.fr/index.php?p=510&art_id=1247) kapta a díjat. A szolgáltatás azt tűzte ki célul, hogy csökkentse a digitális megosztottságot a térség ITellátottságának növelésével. A program keretében a cégek által adományozott IT-eszközöket – azok felújítása révén fogyatékos embereknek munkahelyet teremtve –, a rászorulóknak (általános iskoláknak, kórházaknak, idős-otthonoknak) ajándékozzák. 4. A hatékony közigazgatás témakörében a német DVDV, a Német Közigazgatási Címtár (http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&domain=0&srchbx=DVDV&g o.x=22&go.y=10 ill. http://www.bit.bund.de/cln_050/nn_373354/BIT/DE/Zentrale__Dienste/DVDV/node.html?__ 11

Forrás: 4th Ministerial eGovernment Conference, Lisbon, 19-21 September 2007-11-28 http://www.megovconf-lisbon.gov.pt/index.php?option=com_content&task=view&id=120&Itemid=13 12 „Better Public Services for Growth and Jobs” 13 „Participation and Transparency empowering citizens and business to influence open government, policymaking and the way public administrations operate and deliver services” 14 „Social Impact and Cohesion Public Services” 15 „Effective and Efficient Administration”



nnn=true) lett a díjazott e-szolgáltatás. A rendszerben valamennyi elektronikusan elérhető ekormányzati szolgáltatás szerepel, megteremtve azt az elengedhetetlen infrastruktúrát, mely biztonságos és megbízható kommunikációt biztosít az intézmények közötti papírmentes ügyintézéshez. Az ötödik, a honlapon regisztráltak által megszavazott közönség-díj kategóriájában a legeredetibb – elsősorban a szolgáltatás vizuális megoldását tekintve –, legtöbb ötletet adó („most inspiring”) jó gyakorlat a 2006 februárjában indult olasz Online Rendőrörs (http://www.commissariatodips.it/ ) lett, mely a világon az első ilyen volt a maga nemében. A szolgáltatás keretében az általános információkon, letölthető nyomtatványokon kívül online bejelentéseket lehet tenni, valamint a felületén szaktanácsot is lehet kérni.

A hétről hétre az epractice.eu adatbázisba beérkező és regisztrált gyakorlatokon belül külön kiemelt kategóriát képez az az – esetenként egy – megjelölt eset, amelyikre a heti hírlevélben a szerkesztő hívja fel a figyelmet „Editor’s choise” megjegyzéssel, mint amely az elmúlt időszak alatt beérkező esetek közül – megítélése szerint – példaértékűnek számít.



2. A kiemelt területeken megvalósított gyakorlatok összehasonlítása néhány ország példáján A következőkben néhány ország olyan területein megvalósított e-kormányzati gyakorlatot hasonlítunk össze, amely területeket a magyar E-Közigazgatás 2010 Stratégia16 kiemeltként kezel.

2.1. Adózás Az online személyi jövedelemadó bevallás, befizetés és visszaigénylés a legkeresettebb állampolgári szolgáltatás, ezért a legtöbb országban ez a terület kiemelt jelentőségű és prioritást élvez az e-ügyintézés megvalósítása terén. A jövedelemadó feldolgozásával kapcsolatosan szükségessé válik: ♦ érzékeny adatok kezelése ♦ különböző irodákból származó adatok integrálása ♦ lehetőség szerint több alkalmazótól származó alkalmazotti adatok integrálása. Az elektronikus szolgáltatás nyújtásakor a jövedelemadó bevallásánál felmerülő problémák: ♦ a bizonylatok (dokumentumok) kezelése ♦ az adófizetők azonosítása ♦ az érzékeny adatok biztonságos továbbítása ♦ néhány országban a teljes digitalizálási folyamat jogi korlátozása. Minden ország pénzügyminisztériumának közös célja, hogy egyszerűsítse a szolgáltatási folyamatot mind az ügyfelek (állampolgárok és üzleti szféra), mind a közigazgatási szervezet számára. Ezt célozza a releváns adatok elektronikus úton történő gyűjtése, majd az ismétlődő munkafázisok priorizált digitalizálása. A probléma gyakran abban jelentkezik, hogy a kormányok az átfogó BO árszervezést elkerülve kívánják a digitalizálást megvalósítani. Néhány ország e-adózását áttekintve, a következőkben foglalhatók össze a rendszerek általános jellemzői – összevetve a hasonló és eltérő megoldásokat:

16

az online jövedelemadó bevallási rendszer integrálja a BO átszervezés és elektronizálás legfontosabb elemeit;

az EU tagországaiban eltérő megoldások jöttek létre a törvényi előírások, a kulturális, és az intézményi keretrendszer függvényében,

a legjobb EU-országbeli modellek az adatokat nem az adózóktól, hanem a keletkezésük helyéről (munkaadó, társadalombiztosító, stb.) kérik be,

a kormányok a folyamatok egyszerűsítése érdekében az elektronizált ellenőrzésre építve jogszabályokkal csökkentették a beadandó és megőrzendő igazolások és dokumentumok számát;

E-KÖZIGAZGATÁS 2010 STRATÉGIA, MEH 2007. szeptember, Munkaanyag



a központi adatgyűjtés megvalósításához a BO teljes elektronizálása szükséges, a technikai feltételek biztosításán túl az adatszolgáltatók – köztük a kis és közepes vállalatok (KKV-szektor) – integrálása jelent nagy kihívást;

a teljes folyamat digitalizálása mellett az országok fő problémája az azonosítás, a titkosítás és biztonság megoldása;

a spanyol és francia adórendszer összegyűjti az alapadatokat, és az adóbevallás elkészítéséhez továbbítja azokat az adózóknak;

a finn rendszer az adatok alapján elkészíti az adóbevallást és készen küldi el az állampolgároknak ellenőrzésre;

van olyan gyakorlat (ír, görög), ahol a már meglévő, a kilencvenes évek során folyamatosan fejlesztett és átalakított kormányzati IKT-struktúrára és munkafolyamatra építették ezt a szolgáltatást, máshol (Portugália) alapjaitól építették fel a szolgáltatás rendszerét;

az azonosításra legtöbbször különböző elektronikus aláírást alkalmaznak, okirat, vagy tranzakciós számmal: o Spanyolországban az NRC (complet reference number) azonosítóval, o Franciaországban adó- és bevallás-számmal, o Ausztriában az adó és társadalombiztosítási számmal;

a tapasztalatok alapján ezek a megoldások szabványként szolgálhatnak más e-szolgáltatások azonosítási és fizetési feladatainál;

az EU-tagországok között kivételt képez a németországi jövedelemadó bevallási rendszer, ahol smart kártya alapú digitális aláírással lehet belépni. Ez az aláírás egyenértékű a kézzel írt aláírással.

Az elektronikus szolgáltatások biztonsági megoldásainak jogszabálya több országban személyes ellenőrzést ír elő az adó-visszatérítés, vagy az azonosítás során, annak ellenére, hogy a technológia képes az automatikus ellenőrzésre. A jogszabályok mellett a nemzeti szokások/habitus és a kulturális hagyományok is gátolják az elektronikus ügyintézés folyamatainak általánosabbá válását. Az esetek többségében az elektronikus szolgáltatások elterjedésének nem a technikai megoldások lehetősége, hanem a hagyományok megrögzöttsége és az intézményi tényező szab korlátot. Tapasztalatok szerint a humán faktor határozza meg egy-egy elektronikus adóbevallási projekt eredményét. A skandináv országok hagyományos nyitottsága, az információs szabadság széleskörűen értelmezett elterjedtsége teszi lehetővé az előzőekben említett finn proaktív adómegajánlás működését, s ehhez hasonló rendszer működik a többi skandináv országban. Ez a rendszer jelentősen eltér a többi EU ország rendszerétől. A különbség nem technikai oldalon múlik, hanem a személyi jogokat érintő kulturális, intézményi és politikai különbségen, valamint a centralizáció és decentralizáció egyensúlyán bizonyos államigazgatási feladatok és ágazatok esetében. A skandináv példák mellett más országok gyakorlatában is vannak követendő megoldások. Így például a spanyol szolgáltatás az adóbevallást és a fizetést (be- ill. visszafizetést) is egy folyamatban valósítja meg, ami magas színvonalú digitalizáltságra utal, míg a francia gyakorlat két külön, egyébként szintén magas fokú digitalizáltságú munkafolyamatban valósítja meg ezt a két aktust. Mellettük még a holland és az osztrák rendszer on-line adóbevallásának fejlettségét érdemes kiemelni: az előbbi a magas részvételi arány és a papírmunkát feleslegessé tevő elektronikus feldolgozás, míg az utóbbit az automatizálás színvonala, valamint a fizetési kalkulálási rendszer gyakorlata okán.



2.2. A kormányzati portálok Jelen keretek között négy nagy európai ország központi kormányzati portálját illetve azok szolgáltatásainak fő vonalait tekintjük át, majd az epractice.eu adatbázisa alapján a cseh portált mutatjuk be.

Németország

Az e-kormányzati szolgáltatások fő kiinduló oldala a kormányzati portál (www.bund.de). 2000 szeptemberében megindult az eGovernment-Initiative BundOnline 2005 kormányprogram, amelynek keretében a szövetségi kormány mintegy 400 államigazgatási szolgáltatást kívánt a lakosság, illetve a gazdaság képviselői számára legkésőbb 2008-ig online elérhetővé tenni. A projekt keretében a szolgáltató állam létrehozása a cél, azaz kialakítani azokat a feltételeket, amelyek mellett a közigazgatási szervezetek feladataikat a magánszolgáltatókra jellemző módon képesek ellátni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a közigazgatási szolgáltatások fogalmát újra kell definiálni, és minőségileg magasabb színvonalú, „fogyasztóbarát” szolgáltatásokat kell a civil lakosság, a tudományos, illetve a gazdálkodó szféra számára elérhetővé tenni. A szolgáltatások csoportosítva vannak a szerint, hogy szövetségi szintű, vagy tartományi, illetve helyi közigazgatási szintre tartoznak. A szolgáltatásokkal való felhasználói elégedettséget rendszeresen mérik (http://www.bund.de/Kundenfragebogen für die Wirtschaft). A kormányportálról letölthető PDF-formátumú kérdőívet kitöltve a megadott faxszámra, illetve postacímre lehet eljuttatni. A közigazgatási portál egy központi honlap, melyen keresztül a polgárok kommunikálhatnak a közigazgatással. A portálon szerepel minden szükséges információ az állami és önkormányzati hivatalokkal kapcsolatban. A kormányportál szolgáltatásainak igénybevételéhez nem kell regisztráció, erre, illetve a magasabb szintet és biztonsági fokot elérő szolgáltatások esetében az azt nyújtó hatóság határozza meg, hogy mire van szükség. Bizonyos szolgáltatások esetében (például statisztikai hatóságoknak mindennemű kötelező adatszolgáltatás) már ügyfélkapu rendszer működik, a letölthető PDF-file elektronikusan is kitölthető, és, ha az adatszolgáltató regisztráltatta magát, akkor digitálisan alá is írható. A letöltött PDF-file már tartalmazza a szükséges menüpontokat. Elvileg a tematikus portálokról is el lehetne jutni közvetlenül a szolgáltatás igénybe vételéhez szükséges formanyomtatványhoz, ezek a linkek azonban nem mindig élnek. Ilyen szempontból a formanyomtatvány-honlap sokkal megbízhatóbb. A német kormányportál struktúrája (http://www.bund.de )

EU-mobilitás

Online formanyomtatványok

Service-center

Keresőgép

G2C és G2B szolgáltatások

Munka, hivatás

Építés, lakás

Közlekedés és szállítás

Képzés, oktatás

Pénz és adó

Tudomány és kutatás

portál (tematikusan, az igénybevevő szerint Információk a Információk a kormányportálról kormányportálról az állampolgárok általában számára

Információk a kormányportálról a vállalatok számára

Információk a kormányportálról a különböző közigazgatási intézmények számára

Közületi árverések

Tender kiírások

Állásbörze


Család és partneri kapcsolatok

Kultúra és sport

Gyermek és ifjúság

Állam és társadalom

Egészség és egészség-megőrzés

Kommunikáció és médiák

Biztonság, közbiztonság Németország és a világ, külföldiek Németországban Információk, közadatbázisok

Kormányportál, a tartományi Természet és Gazdaság és kormányportálok, környezet vállalkozás a BundOnLine 2005 projekt Közigazgatás Németországban Szövetségi Tartományi Helyi intézmények közigazgatás közigazgatás Áttekintő portál, Áttekintő Áttekintő portál, szövetségi portál, a helyi közigazgatás tartományi közigazgatás működése közigazgatás működéséhez működése Intézmények linkjei Egyes Városi, körzeti, tartományi falusi önkorportálokhoz mányzatok közvetlen link elérhetőségének gyűjteménye A 150 000 laTematikus portál


Aktuális hírek BundOnLine 2005 a projekttel kapcsolatban letölthető fontosabb információk dokumentumok A BundOnLine projekttel kapcsolatos vélemények, közvélemény-kutatás, kérdőívek Elérhető szolgáltatások (jelenleg 329 szolgáltatás, ABC-sorrendben való felsorolása, jelezve, hogy a szolgáltatás milyen szintet ért el, és közvetlen link biztosítása az igénybevételhez) Politikai tájékoztató portál Nemzeti ünnepek, himnusz, állami ünnepségek

kosnál nagyobb városok önkormányzati portáljai

Minden szövetségi intézmény közvetlennel linkkel, ABC sorrendben

Aktuális hírek

Tartományi fővárosok portáljai Kommunális csúcsszövetségek honlapjai Link a német web-címtárhoz BundOnLine 2005 projekt portálja Forrás: Német Kormányportál, http://www.bund.de

A portált üzemeltető szövetségi belügyminisztérium honlapja, Link

Ausztria

Az osztrák kormányportált (www.austria.gv.at) a Szövetségi Kancelláriahivatal (Bundeskanzleramt) működteti, azonos formában elérhető a hivatal honlapjáról (www.bka.gv.at) is. Felépítése az alábbi mintát követi. A dőlt betűvel szedett linkek egyes kiemelt aktualitásokra mutatnak. Ugyanakkor a csillaggal megjelölt linkek olyan oldalakra vezetnek, amelyek az általános információnyújtást többé vagy kevésbé meghaladó elektronikus közszolgáltatásokat is kínálnak. A nyitóoldal bal felén kiemelt szolgáltatások a felső sor „Szolgáltatások” menüpontjából is elérhetők.



Az osztrák kormányportál szerkezeti felépítése Angol nyelven Alternatív (WAI-konform) Bundeskanzleramt Österreich (=home) megjelenítés Home Szakmai KancelláriaÁllamAktuális Fókuszban *Szolgáltatások Kormányzat Kancellár tartalom hivatal titkárok A 2005. május 1-i reform2005 mint jubileumi év kerekasztalról Az Európai Alkotmány Help Desk Ausztriáról nyomtatott szövegének megrendelése Help Desk az EU-ról *Jogszabályi információs Hírek rendszer *HELP – a virtuális ügyintéző portál Európai információk *Virtuális (köztisztviselői) állásbörze (Köztisztviselői) gyakornoki program Keresés Impresszum Tartalom Kapcsolat

Szolgáltatások (Service) A „Szolgáltatások” link a Kancelláriahivatal – közvetlen és közvetített – szolgáltatásainak gyűjtőhelyére visz. Az előzővel azonos logikát követve alább is megjelöljük az eEurope skáláján az információs szint fölött kínált szolgáltatások linkjeit. • Österreichtelefon Ingyenes közigazgatási forró vonal • Bürgerservice Bármilyen kérdés föltehető írásban • Europatelefon Ingyenes forró vonal az EU-val kapcsolatos kérdések esetére • *Job-Börse (mint a nyitóoldalon) Nemzeti és nemzetközi álláshirdetések • Publikációk A Kancelláriahivatal információs anyagai számos témához. • *Help.gv.at (mint a nyitóoldalon) HELP – a virtuális ügyintéző portál (www.help.gv.at – Ihr Amtshelfer) • Hírlevél-szolgálat Két hírlevelet lehet megrendelni Ausztriáról (és az EU-ról) szóló hírekkel, egyik a hazai, másik a külföldi sajtóból válogat. • Akkreditáció Információk külföldi újságírók akkreditációjához. • *Kitüntetések Információk a szövetségi érdemrendek és hivatali címek adományozásáról, valamint letölthető űrlap a felterjesztéshez. • További, a Kancelláriahivatal által üzemeltetett szolgáltató portálok o Europa2004 – http://www.europa2004.gv.at/ o Európa jövője / EU-alkotmány – http://www.zukunfteuropa.gv.at/ o E-Government – http://www.e-government.gv.at/



o *A Kancelláriahivatal jogszabályi információs rendszere (Rechtsinformationssystem: RIS) – http://www.ris.bka.gv.at/ (mint a nyitóoldalon) A Kancelláriahivatal üzemeltetett kereshető elektronikus adatbank, s egyúttal a jogszabályok kihirdetésének a médiuma. o Adatvédelem – http://www.dsk.gv.at/ o Osztrák Statisztikai Hivatal (Statistik Austria) – http://www.statistik.at/ o Osztrák Állami Archívum (Österreichisches Staatsarchiv) – http://www.oesta.gv.at/ Virtuális (köztisztviselői) állásbörze (JOB-BÖRSE) • Szövetségi tisztségek o általános információk o meghirdetett állások o a Kancelláriahivatal állásajánlatai o elérhető kontaktszemélyek • Karrier az EU-ban o általános információk o az Unió intézményei által meghirdetett állások o az Unió ügynökségei által meghirdetett állások o a nemzeti hivatalok által meghirdetett állások o gyakorlati helyek az Unió intézményeiben o elérhető kontaktszemélyek • További nemzeti és nemzetközi állásajánlatok o általános információk a tartományi és a települési tisztségekről o egyetemek Ausztriában o részvétel a TACIS BOMCA/CADAP EU-program keretei közötti projektekben a „modern határigazgatás” szakértőjeként o EU-projektek bécsi székhelyű konzultánsi állásai o nemzetközi szervezetek kiírásai o nemzetközi pénzügyi szervezetek kiírásai o Az OECD állásajánlatai o az Eurojust állásajánlatai o a koszovói EU-misszió állásai o az Europol állásajánlatai o a European Agency of Reconstruction állásajánlatai o az EU rendőrségi missziójának (EUPM) ajánlatai Bosznia-Hercegovinában o az INTAS állásajánlatai HELP – a virtuális ügyintéző portál (www.help.gv.at – Ihr Amtshelfer) A HELP felépítése vegyesnek mondható. Elsősorban célcsoportok és azok élethelyzetei szerint rendezi szolgáltatáskínálatát, de igen fontos és népszerű az az oldala, ahol tallózva vagy kulcsszavas kereséssel az összes, valamilyen szinten – letölthető / elektronikusan kitölthető / online visszaküldhető formában – elérhető űrlap fellelhető. A számok nyelvén: • Űrlapkereső • Élethelyzetek o állampolgárok számára o vállalkozások számára o fogyatékkal élők számára o külföldiek számára



A képviselt ügyek némelyike tartományi vagy települési hatáskörbe tartozik. Ha ez az eset áll fenn, és az ügyfél online eljárást választ (vagy az ügyben csak ez a mód áll rendelkezésre), akkor ezután irányítószám, helységnév, vagy egy térképen a megfelelő területre kattintás segítségével meg kell adnia, hol kívánja a szolgáltatást igénybe venni. Amennyiben az adott helyen ez nem lehetséges, ezt a portál egy olyan oldalon tudatja, ahol egyben rákérdez az ügyféligény részleteire: o rendelkezik-e Bürgerkarte-val? o regisztrálta-e már magát valamely, az elektronikus kiértesítőrendszerbe? o hány olyan személyről tud, aki szintén igényli e szolgáltatást? o évente milyen gyakorisággal venné igénybe a szolgáltatást? o egyéni megjegyzések; o egyéb elektronikus eljárások, amelyek érdekelnék; o email-cím.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság 20 minisztériuma, 480 helyhatósági szerve és több mint 200 ügynöksége évente mintegy 5 milliárd tranzakciót bonyolít le az állampolgárokkal és a vállalati szféra képviselőivel. 2005. vége óta a brit állam- és közigazgatásnak képes arra, hogy valamennyi tranzakcióját elektronikus formában is le tudja bonyolítani, s mindezt ügyfélbarát formában valósítsa meg. Ez utóbbi elvárás azt jelenti, hogy az ügyfél nem köteles ismerni az államgépezet működési mechanizmusát, neki „csak” arra van szüksége, hogy ügyei biztonságosan, zökkenőmentesen, minél kevesebb időráfordítással, megbízható színvonalon elintézést nyerjenek. A kormányzat feladata pedig az, hogy az ügyfelek minőségi kiszolgálását évről évre kevesebb anyagi ráfordítás mellett valósítsa meg. A brit kormányzat e cél elérése végett közös infrastruktúra kiépítésére törekszik, amelynek lényege, hogy az IKT vívmányainak segítségével úgy alakítja át az állam- és közigazgatást, hogy az intézmények képesek legyenek egymással elektronikus formában (is) együttműködni, megszűnjenek a párhuzamosságok. A kormányzattal fennálló ügyeik intézésében a felhasználók számára a közös infrastruktúra sarkköve, a Gateway (http://www.gateway.gov.uk/) 2001-ben lépett üzembe. Használatához az ügyfélnek regisztráltatni kell magát, meg kell jelölnie, mely szolgáltatásokat kívánja igénybe venni, s ezt követően, a szolgáltatás(ok) jellegétől függő „erősségű” azonosító (ID kártya, jelszó vagy digitális aláírás) használatával folytathat tranzakciókat a kormányzati intézményekkel. A Gateway-n keresztül továbbított üzenetek igen magas fokú biztonságáért az állam szavatol. . A Gateway-n keresztül igénybe vehető szolgáltatások (a felkerülés sorrendjében) A szolgáltatás megnevezése „PAYE” Online adóügyintézés a foglalkoztatók számára „IACS” Földalapon nyújtott támogatások iránti kérelmek benyújtása Jövedelemadó-bevallás

A szolgáltatást nyújtó A Gatewayre intézmény kerülés dátuma HM Inland Revenue - Adóhivatal 2001. március 7. DEFRA - Környezetvédelmi, 2001. március 7. Élelmiszergazdasági és Vidéki Ügyek Minisztériuma HM Inland Revenue - Adóhivatal 2001. augusztus 20.


A szolgáltatás megnevezése Vámelőjegyzésbe vétel ÁFA visszatérítések Exportengedély kérelem benyújtása Online adóhitel ügyintézés „NES” Új export rendszer (igazolás a származási bizonyítványokhoz) Landweb Direct

A szolgáltatást nyújtó intézmény HMCE - Vámhivatal HMCE - Vámhivatal

„eBTI” Elektronikus Tarifainformációs Rendszer Növény- és vetőmag egészségügyi tanúsítványok Ápolási juttatás online ügyintézése IT alkalmazások a kisüzemeknek – könyvelés, naplófőkönyv „VAT ECSL” – más EU-tagállamok ÁFA rendszerébe való bejelentkezés Online adóbevallás a trösztök számára Online adóbevallás a társas vállalkozások számára Online és telefonos befizetések VAT Variations LOGASNET „EDO” A munkáltatók közvetlen álláskínálata SEERAD Online – A gazdálkodóknak nyújtott támogatások Business Link – A vállalkozói szféra számára szolgáltató kormányzati portál Lakhatási támogatások és egyéb helyi adókedvezmények ügyintézése Job Warehouse – Állás Tárház Online fizetések

A Gatewayre kerülés dátuma 2001. november 21. 2001. december 3.

DTI – Kereskedelmi és Ipari 2002. május 3. Minisztérium HM Inland Revenue - Adóhivatal 2002. augusztus 5. HMCE - Vámhivatal 2002. október 14.

LRNI- Észak-Írországi Földhivatal „SAPS” Juhtartási támogatások iránti kérelmek DARD – Észak-Írország benyújtása Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériuma „SCPS” Fejőstehén tartási támogatások iránti DARD – Észak-Írország kérelmek benyújtása Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériuma Rebated Oils - A piaci árnál olcsóbb üzemanyag HMCE - Vámhivatal iránti kérelem benyújtása Tied Oils Oils - A piaci árnál olcsóbb HMCE - Vámhivatal üzemanyag iránti kérelem benyújtása Társasági adó online ügyintézése Családi pótlék online ügyintézése


2002. december 9. 2002. december 12. 2002. december 12. 2002. december 18. 2002. december 18.

HM Inland Revenue - Adóhivatal 2003. március 11. DWP – Munka- és Nyugdíjügyi 2003. április 7. Minisztérium HMCE - Vámhivatal 2003. augusztus 4. DEFRA - Környezetvédelmi, Élelmiszergazdasági és Vidéki Ügyek Minisztériuma DWP – Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium DEFRA - Környezetvédelmi, Élelmiszergazdasági és Vidéki Ügyek Minisztériuma HMCE - Vámhivatal

2003. október 20. 2003. november 20. 2003. november 24. 2003. december1.

HM Inland Revenue - Adóhivatal 2003. december 18. HM Inland Revenue - Adóhivatal 2003. december 18. Shepway District Councel – Shepway-i Kerületi Tanács HMCE - Vámhivatal ODPM – Miniszterelnökhelyettesi Hivatal DWP – Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium SEERAD – Skót Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal DTI – Kereskedelmi és Ipari Minisztérium Borough council of King’s Lynn and West Norfolk – regionális önkormányzatok DWP – Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium Dorset County – Megyei

2004. január 14. 2004. január 22. 2004. február 16. 2004. április 5. 2004. április 5. 2004. április 27. 2004. május 26. 2004. július 20 2004. július 29.


A szolgáltatás megnevezése

A szolgáltatást nyújtó intézmény önkormányzat Online fizetések North Dorset DC Online Helyi adószolgáltatások South Kesteven DC Negyedéves foglalkoztatási adatok begyűjtése Northern Ireland DETI „NCTS” – Új Közösségi Tranzitrendszer HMCE - Vámhivatal ECPASS(NASS) Home Office – Belügyminisztérium Blood Donor Online NBS – Nemzeti Véradószolgálat „PEACH „ – Állategészségügyi Bizonyítvány DEFRA - Környezetvédelmi, iránti kérelmek benyújtása Élelmiszergazdasági és Vidéki Ügyek Minisztériuma Child Trust Fund HMRC – Adó- és Vámhivatal Passport e-Payment UKPS - Útlevélszolgálat Online parkolási-díj fizetés Walsall MBC - helyhatóság Helyi adók ügyintézése Walsall MBC - helyhatóság Autentifikációs szolgáltatások Dorset County C - megyei önk. „AMLS” – az állatok szállítása engedélyezésére DEFRA - Környezetvédelmi, benyújtott kérelmek befogadása és elbírálása Élelmiszergazdasági és Vidéki Ügyek Minisztériuma A bírósági eljárás díjának online befizetése DCA – Alkotmányos Ügyek Minisztériuma


A Gatewayre kerülés dátuma 2004. július 29. 2004. augusztus 5. 2004. szeptember 7. 2004. szept. 13. 2004. szeptember 28. 2004. szept. 30. 2004. október 11. 2004. október 12. 2004. október 18. 2004. október 21. 2004. október 21. 2004. október 28. 2004. november 15. 2004. december 15.

Franciaország

A kormányzat portálján (www.service-public.fr) három szempont szerint csoportosítják a szolgáltatásokat: 1./ A magánéleti eseményekhez (élethelyzetekhez) (Particuliers) fűződő szolgáltatások, 2./ A független foglalkozásúaknak, vállalatoknak nyújtott szolgáltatások (Professionnels), 3./ Az állampolgárok számára nyújtott szolgáltatások (Citoyens). 1./ A magánéleti eseményekhez, életszituációkhoz kapcsolódó szolgáltatásokat a központi portál második oldalán hat életszituáció-kategóriába sorolják: Okmányok, – Képzés, – Költözés,– Családi élet,– Gyerekek, – Örökség. Majd abc-sorrendben, címszavakban is felsorolják a kormányzati portálon meglévő szolgáltatásokat. Ha bármelyik „ügyre” kapcsolunk, azonnal megjelenik az ügyfél szempontjából hasznosítható „Az Ön jogai és az intézkedések” (legifrance.gouv.fr – a francia jogtár) és még ugyanazon a lapon, a jobboldalon elhelyezett keretes részben „Ha többet akar tudni” ajánlás az illetékes minisztérium, vagy egyéb kormányzati intézmény megjelölésével, amelyre egy kattintással átléphetünk és hozzájutunk az ügyintézést átvevő szolgáltatáshoz. Az „adó, illeték, vám” ügyek intézéséhez például, az első oldalról lehet kapcsolódni a szolgáltatásért felelős Pénzügy, Gazdasági és Ipari Minisztérium (MINEFI) portáljára, azon belül az Adóügyi Igazgatóság szolgáltatásaihoz, ahol a szolgáltatás által megadott „Adók” címszóval (Impots.gouv.fr) lehet kezdeni az ügyintézést. Az adóügyek intézéséhez a bevezető oldalt úgy szerkesztették, hogy az adóbefizetést ugyanarról a lapról indíthatja a magán személy, a vállalat, vagy a független foglalkozású, miközben több fordulónál élhet különféle, az ügyintézést segítő lehetőséggel. Az élethelyzetekkel kapcsolatos „ügyekhez” (születés, házasság, halálozás, örökség), a szükséges okmányok megszerzése, a családi pótlék intézése, a munkahelykeresés,



munkanélküli segélykérelmezés, és más eseménnyel kapcsolatos okmányok megszerzése már a szolgáltató minisztérium, vagy más kormányszervezet ügyfélkapuján, a portálra való bejelentkezéssel, regisztrációval történik. Gyorsan és egyszerűen érhetők el az egészségügyi ellátással, a társadalombiztosítás intézésével, az oktatással, a diáktámogatással, lakcímváltozás bejelentésével, a környezettel és az építési engedélyek kiadásával kapcsolatos szolgáltatások. A kormányzati portál első oldalán – az említetteken kívül – átfogó címszavakkal tájékoztatnak arról, hogy milyen szinten (nemzeti, helyi, európai, szervezeti, nemzetközi, más országban lévő) érhetők el a közszolgálati Internet-oldalak. Az első oldalon lehet hozzájutni az évente megjelentetett kormányzati évkönyvhöz (a központi, helyi kormányzatok ismertetésével, a felelősök megjelölésével). Megismerhetők a közalkalmazotti szférában való elhelyezkedés lehetőségei (pályázat, ösztöndíj), a nyomtatványokhoz való hozzájutás, valamint a „Hasznos címek” – szolgáltatás. Végül egy „Aktualitások”-ablakban az adott időszakban elintézendő, az állampolgárok és/vagy a vállalkozások számára határidőhöz kötött eseményekhez kapcsolódó szabályokat, módosításokat, információkat, jelzik a következő évben várható jövedelemadó-szabályozás változását, a közúti közlekedés biztonságát növelő program részleteit, és külön címszó alatt az „Élethelyzetekkel” kapcsolatos összes aktualitást. A kormányzati portál első és további oldalainak fő jellemzője, hogy koncentrált, tartalomban gazdag, egyszerű módon igazít el, és további lépésekre bátoríja az ügyfelet. Az ügyfelet minden oldalon felkérik a kérdezésre. 2./ Az előzőekben vázolt koncepció érvényesül a független szakmák képviselőinek és vállalatoknak nyújtott szolgáltatásoknál is: a legkézenfekvőbb címszavakkal terelik az ügyfelet az intézés folyamatában (vállalat-alapítás, -újraindítás, -szüneteltetés), majd a belső vállalati ügyek intézéséhez a következőképpen csoportosítják a szolgáltatásokat: Vállalati élet – Jogi- és Adóügyek – Vállalatfejlesztés – Pénzügyek - Támogatás – Szociális feltételek – Humán erőforrások, Bel- és Külkereskedelem. A vállalati információhoz szektoronkénti bontásban is hozzá lehet jutni (mezőgazdaság, kézműipar, művészek). Az oldal itt is kiegészül az „Aktualitások” rovattal, az információs értesítőkkel, az érdemi szolgáltatást nyújtó weblapokra való kapcsolódási lehetőséggel: APCE, MINEFI, „net-enterprises.fr”. Rá lehet kapcsolódni a foglalkoztatási börzére, a nyomtatványokra, a „Hasznos címekre” szolgáltatásra, de vissza lehet térni az „Élethelyzetek” szolgáltatásokhoz, a statisztikákhoz, a központi portálról szóló információkhoz is. 3./ Az elektronikus szolgáltatások harmadik csoportja „Kormányzati élet”-tel (viepublique.fr) kapcsolatos, ami lényegében a kormánynak az információs társadalom építését célzó tevékenységét dokumentálja. A kormányzati portál első oldalán ez a szolgáltatáscsoport a „Citoyens” elnevezéssel szerepel, jelezve, hogy a szolgáltatás fő célpontja az állampolgár, a citoyen. A szolgáltatást a Francia Dokumentációs Központ (Documentation française) szerkeszti, fő feladata és célja a gazdaság és társadalom számtalan területéhez kapcsolódó kormányzati anyagoknak a szerkesztett kiadása és a széles közönséghez való eljuttatása. Ezek nagyobb része szerepel valamilyen formában az első két szolgáltatáscsoportban is, de ez, a harmadik szolgáltatás-csoport számos és szerteágazó információt nyújt a gyakorlati elektronikus kormányzati gyakorlatról. Mind a honlapokat működtető állami, mind a magán cégeknek felhatalmazásuk van a „viepublique.fr. portálra való kapcsolódásra, ahol hozzájuthatnak a portál által szállított információkhoz. A csatlakozás után a „vie-publique.fr” log-ot rátehetik a portáljukra. A központi portál „vie publique.fr” oldalán beszámolók találhatók a kormányzati fórumokról, közérdekű vitákról. A kormányzati politikák, a közfórumokon rendezett viták írásos anyagát téma szerint lehet keresni (intézmény, kormányzati szolgáltatás, kultúra, információ gazdasági



szektorok, pénzügyek, stb.). Innen is van kapcsolódás a központi kormányzati portálra, a Francia Dokumentációs Központhoz, a központi kormányzati portál minden fontos szolgáltatására, pl. a jogszabály adatbázisra (legifrance.gouv.fr). A „vie-publique.fr” szolgáltatásnak van üzenő szolgáltatása is, ennek segítségével válaszolnak a megkeresésekre, amelyekben a szolgáltatás (a web-oldal) szerkezete, tartalma és az esetleges technikai nehézségek iránt érdeklődnek.

A cseh kormányzati portál (PAP)17

A cseh Informatikai Minisztérium által létrehozott és bevezetett nemzeti Kormányzati Portálprojektben (http://portal.gov.cz/wps/portal/_s.155/6966/place) a hangsúlyt a folyamat- és a technológiai megoldásokra helyezték. A kormányzati portál legfőbb feladatát a kormányzat számára rendelkezésre álló adatbázis aktivizálásában jelölték meg. Az adatbázis létrehozásához és a portál más részeivel való összekapcsolásához egy sor, főként folyamatszabályozó és szervezeti intézkedésre volt szükség. A portál a következő alappillérekre épül: o A kormányt képező minisztériumok listája – ebben az egyes minisztériumokhoz tartozó, funkciójuknak és elhelyezésüknek megfelelő összes szöveg megtalálható. A Minisztériumok elhelyezését, illetve összekapcsolását hierarchikus rendszer jellemzi, ebben könnyű megtalálni a vezető és az alárendelt osztályokat. Az egyes minisztériumokra vonatkozó információt azonos szerkezetben, 17 pontban közlik. o Törvények – ebben a részben található az összes törvényi szabályozás, a „Törvénytár”-tól, valamennyi régió hivatalos közlönyén keresztül az EUDirektívákhoz való kapcsolódásig. Valamennyi szabályozás legutóbbi és teljes szövege rendelékezésre áll. o A kormányzati szolgáltatások adatbázisa – ez tartalmazza a teljesíthető kormányzati szolgáltatások leírását. Itt a teljes szöveg hozzáférhető vagy a honlap-térkép, vagy a kormányzati minisztériumok szerint. A szöveg tartalmazza az on-line kapcsolódásokat a minisztériumok fent említett listájához, az egyedi Törvényekhez, vagy specifikus paragrafusokhoz és az elektronikus formanyomtatványokhoz. o On-line szolgáltatások – a tranzakciós részleg teszi lehetővé az állampolgárok és a kormányzat (C2G), az üzleti szféra és a kormányzat közötti (B2G), valamint a kormányzatközi (G2G) szolgáltatások továbbítását. o Az alapvető funkciók mellett, a Kormányzati Portálon referenciák találhatók a különböző törvénycikkekhez, paragrafusokhoz, az adatbázisokhoz, regiszterekhez, minisztériumokhoz, stb. A felhasználók célcsoportjai közé tartoznak a polgárok, az üzleti szféra és a külföldiek. A Portál tartalmát angol nyelvű változatban is közzé teszik. Az eKormányzat részéről a következő szervezeti elemeket biztosították: o létrehozták a szerkesztőségi hivatalt;

17

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&domain=0&srchbx=PAP+Public+Administration+ Portal&go.x=25&go.y=9



o rendelkeztek arról, hogy minden minisztériumban és kormányzati hivatalban a miniszter (a hivatalvezető, vagy igazgató) jelölje ki a megfelelő jogokkal rendelkező koordinátorokat; o rendelkeztek arról, hogy minden minisztérium a saját szempontjai szerint maga határozhatja meg a szervezeti szabályokat; o oktatást szerveztek a szerkesztőségi rendszerrel és a módszertannal való megismerésre, és a minisztériumoknak ennek alapján kellett saját szolgáltatásaik leírását elkészíteniük; o az oktatáshoz konzultációkat biztosítottak; o a szolgáltatások leírásokhoz a szerkesztőségben ügyeletet, s ezen belül javaslat-tételi lehetőséget biztosítottak a változtatásokhoz, hangsúlyt helyezve arra, hogy a tartalom teljes és érthető legyen.

2.3. Az elektronikus azonosítás megoldásának áttekintése egyes országok példáján A korábbi miniszteri szintű konzultációk során a tagállamok egyetértettek abban, hogy 2010re valamennyi európai állampolgár, vállalkozás és kormányzati intézmény számára rendelkezésre kell állniuk az elektronikus azonosítás megbízható, az országhatárokon túlmutató módszereinek, amelyek azon túl, hogy a felhasználók maximális komfortját szolgálják, kielégítik az adatvédelmi igényeket is.

Ausztria

2002 novemberétől indult a „Bürgerkarte” program, mint állampolgári kártya (Citizen card). Aktíválása önkéntes, mind a közszolgálati, mind a magán szférában. Kibocsátották az Austrian Computer Society tagsági kártyát (Citizen card), amelynek funkciója: hitelesítésazonosítás-elektronikus aláírás. Pilot-kísérleteket folytatnak a következő területeken: bankkártyák, egyetemi hallgatói kártya (student service card), társadalombiztosítási kártya (social security card), személy-azonosító kártya (e-ID card), elektronikus aláírás mobil telefonnal.

Belgium

2003 május 31-én indították a National Card programot. 11 önkormányzat 35 ezer kártyát bocsátott ki. 2004. március 23-án döntés az országos kiterjesztéséről. 5 év alatt 10 millió kártyát bocsátanak ki. Ebből 2005 végéig 2 millió valósult meg. A kártya érvényessége: 5 év, PIN kóddal védett PKI-val rendelkező intelligens kártya. Biometria azonosításra nem képes. Tartalma: 2 első keresztnév, a 3. első betűje, nemzetiség, születési adatok, nem, kibocsátás helye, érvényesség, kártyaszám, foto, aláírás, személyi szám. Jelenlegi alkalmazások: chipről olvasható adatok, információ-kérés országos regiszterről, email aláírás, dokument-aláírás, elektronikusan küldött/fogadott küldemények regisztrációja, PDF dokumentumok jelzése, adózás a weben, belépés elektronikus portálon, hozzáférés a flamand parlament dokumentumaihoz. Működő alkalmazások a magán szektorban: beléptető munkahelyre, PC-be, hálózatba, banki szolgáltatások, elektronikus kereskedelem, rendőrségi fájl, jegyzetek.



Fejlesztés alatt: időkérés önkormányzattól, on-line könyvtári szolgáltatás. Lehetséges alkalmazások: bírósági fájl, egészségügyi fájl, otthoni bankolás, jogosítvány.

Finnország

50 szolgáltatás érhető el eID kártyával (FINEID). Legnépszerűbb a nyugdíj- és személyi adatok lekérdezése az Országos Regiszterből Az egész folyamatot központilag a Belügy Minisztériumhoz tartozó Országos Népszámlálási Központ-PRC) irányítja 2003 október 1-től bank-kártyaként is használható. Kártyaleolvasók legtöbb állami- és önkormányzati hivatalban, postán, különböző szervezeteknél is találhatók. A kártyaolvasó és a SF ára 60 EUR. 2003 szeptember 1-től postán küldik az e-ID-t. Interneten a SW ingyenes. Érvényessége 3-5 év. Önkéntes. 5 éven belül várhatóan az állampolgárok 35 % rendelkezik FINEID kártyával. Projektek: a banki szolgáltatások, önkormányzati köz-szolgáltatások, (Espoo, Vantaa, Pori, Oulu), biztosítási szolgáltatások, elektronikus szolgáltatások önkormányzatoknál (Tampere, Vantaa), társaság cégbejegyzés, nyugdíj kiszámítás, népszámlálás, személyi adat változások, a mobil telefon alkalmazása e-ID-ként.

Franciaország

3 nagy projekt van érvényben: ¾ Titre fondateur – tisztviselői kártya a parlamentbe és az önkormányzatoknál megválasztott képviselőknek és tisztviselőknek. ¾ CPS – Carte Professionelle de santé (professzionális kártya orvosoknak, gyógyszerészeknek, egészségbiztosítási ügyintézőknek párhuzamosan a SesamVitale páciens egészségügyi-társadalom-biztosítási kártyával. ¾ A Citizen Electronic ID Card-ot (CEC) 2001 márciusától kezdve 10 éven belül országosan bevezetik. 2003-tól 2 városban (Issy les Moulineaux és Montreuil) pilotkisérlet folyik a Belügy-, Szociális- és Pénzügy-minisztériumok közreműködésével. A CEC funkciói: azonosítás biometrikusan, utazási dokumentum az EU-ban, eügykezelés, elektronikus aláírás. Az interoperábilis Citizen Card pilot-kisérlet 2003 október 20-án indult.



Németország

Két nagyon különböző projekt fut: ¾ Land of Baden-Württenberg: Multifunkciós kártya; személygépkocsi-regisztráció, mező-gazdasági forrásigénylés, igazságügyi szolgáltatás köztisztviselők, állampolgárok, vállalatok részére. A német posta (Deutsche Post a Certificate Authority, a perszonslizálást is végzi. ¾ Közbeszerzési Hivatal (Beschaffungsamt): a Szövetségi Belügyminisztérium közbeszerzési kártyát bocsát ki. Ezzel kapcsolatban 6 projekt fut: e-ügyintézés, banki alkalmazás (Deutsche Bank,-HVB), Berlini Műszaki Egyetem (multifunkciós kártya), Bremen-ben on-line szolgáltatások (City of Bremen Card), EISter elektronikus adóbevallási kártya, FASME projekt (Facilitating Administrative Service for Mobile European). Célok: közös szabvány a piaci résztvevőknek, különböző kártyarendszerek interoperábilitásának biztosítása, többcélú alkalmazás biztonsága, minősített digitális aláírás spektrumának kiszélesítése, elektronikus ügykezelési eljárások megnyitása az intelligens kártyák alkalmazásával, a piac nyújtotta előnyök kihasználása. Nem célja: az egészségügyi adatok, valamint a digitális aláírás funkció egyetlen kártyán, minden lehetséges funkció egyetlen kártyán, hitel- és bank-kártyák helyettesítése, eddig használt elektronikus aláírás kártyák kiváltása. Gyakorlati alkalmazások: ¾ országos eID kártyák, a kb 80 millió lakosra 16 éves kortól kötelező, helyi szintű kibocsátással 11 biztonsági jellel ellátott nagybiztonságú kártya. ¾ Digital Health card, adminisztrativ, egészségügyi adatokkal vényfelírási lehetőséggel. Az egészségügyi kártya kötelező, és más célokra nem alkalmazható. ¾ hivatali eID kártya, munkakönyv-kártya (JobCard), ¾ ELSTER adóvisszatérítési kártya, ¾ német ePassport, 1. fázis fényképpel 2005 november 1-től, 2. fázis 2 ujjlenyomattal, 2007 márciusától. Foglalkoznak a hybrid és dual interface technológiával, a moduláris módszer, valamint a biometrikus adatok bevezetésével is.

Olaszország

Carta Identità Elettronica (CIE) projekt 2001-ben indult, 2010-ig országos bevezetésre kerül.. 800 ezer kártyát már 2005-ben kibocsátottak. Ezek hozzáférést biztosítanak mind a 8102 önkormányzati szolgáltatáshoz. A kibocsátó állami szervezet az Instituto Poligrafico e Zecca dello Stato, ez egyben a központ RA és CA is. 2006 január 1-től csak elektronikus eID kártyát adnak ki. 2006 és 2010 között 40 millió eID kártyával minden olasz önkormányzat szolgáltatása hozzáférhető lesz. Funkciók: hozzáférés az e-kormányzat adminisztratív szolgáltatásaihoz digitális aláírással, továbbá Internethez is hálózati belépés-ellenőrzéssel. Egyben utazási dokumentum is az EUban. A biometrikus azonosítás (ujjlenyomat) jelenleg opció.



Spanyolország.

Két nagy felhasználó, szolgáltató van: az adóhivatal, adóbevallás céljára, valamint a társadalom-biztosítás (Securidad Social). 2004-ben pilot-kisérlet indult 100 ezer kártyával, amelyek PKI-val rendelkeznek, a hozzáférést PIN kód és biometriai ellenőrzés (ujjlenyomat) biztosítja. A projekt költségeit 148.9 millió euróra becsülik. A kártyagyártó az FNMT, a spanyol pénzjegynyomda. A spanyol eID kibocsátója a National Spanish Police Departement (Ministry of Interior), a 14 év feletti állampolgároknak kötelező, és azok 380 rendőrségen vehetik át 2006 első negyedév végétől. Várható darabszám 35 millió, 2007 végére kb. 5 millió eID kártyát vehetnek át. Funkciók: hivatalos igazolvány, uti okmány, hozzáférő eszköz az e-szolgáltatásokhoz. Érvényesség 5-10 év kortól függően. Tartalom: személyi szám, név, születési adatok, nemzetiség. Alkalmas hitelesítésre PIN védett aláírásra. Biometrikus adatokat még nem tartalmaz. Tervezik a többfunkciós alkalmazását, de nem egészség/társadalombiztosítási célokra. Vannak tervek a technológiai továbbfejlesztésre (dual, vagy hybrid smart card (passport).

Svédország

A svéd kormányzat egyezményt kötött a svéd bankokkal és a távközlési szolgáltatóval (TeliaSonera) a CA feladatok ellátására és az infrastruktúra kiépítésére és a szolgáltatásokért fizet a szolgáltatóknak. 2000-ben hoztak törvényt az eID kártya bevezetésére. A kibocsátás kezdete 2002 volt 7.1 millió adózó állapolgár számára nem kötelező jelleggel. 2005 végétől a rendőrség bocsát ki national eID kártyát, amelynek érvényessége 3-5 év. Ez egyben Schengen útlevél is lesz. Az állampolgárok részére ingyenes, egyébként a national eID kártya ára 45 €. Tartalom: személyi szám: születési dátum, nem és négy kiegészítő számjegy, családi + keresztnév, PIN védett, de biometriai jellemzőt nem tartalmaz, gyenge PKI. Szolgáltatások: adó, népszámlálás, cégjegyzék, társadalombiztosítás, nyugdíj, iskolaválasztás, címregiszter, helyi önkormányzati információk, on-line vásárlás, multifunkcionális EMV kompatibilis bank-kártya. 2006-tól: biometrikus jellemzők (ujjlenyomat-, arcfelismerés).

Cseh Köztársaság

Projektek:

Professzionális e-ID köztisztviselőknek, Intelligens munka- és társadalom-biztosítási kártya, Egészségbiztosítási kártya országos bevezetése, Intelligens kártya adóbevallási célra. Társadalombiztosítási Információs Rendszer Adókezelési smart card: a Hitelesítő Központ érintkező nélküli üzemmódban működő kártyákat bocsátott ki adókezelő alkalmazottainak a rendszerhozzáféréshez.



2005-ben előkészített projektek: • Közszolgálati alkalmazottak professzionális IC-kártya projektje

A dual interfésszel (Contact-contactless) ellátott kártya specifikációi: a) Érintkezős kártya: ISO 7816 szabvány szerint. b) Érintkező nélküli kártya: ISO 14443A A kártya az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: a) Hitelesítés a kormányzati adminisztrációhoz b) Biztonsági eszköz az elektronikus aláíráshoz. c) Kontaktusmentes beléptető. d) Információ- és adatvédelmi eszköz A rendszer bővíthető további alkalmazásokra. Az első fázisban, 2005-ben 150 000 közalkalmazott kapott ilyen kártyát. • Cseh Egészségbiztosítási Kártya Elektronikus azonosító, mint Egészség-biztosítási

Páciens Kártya

Észtország

A kormány 2000 májusában fogadta el az országos ID-kártya projekt tervét. Az első kártyakibocsátás 2002. január 28-án. Az e-ID kártya tartalmazza: • A

személyi adat-fájlt (vizuális információk másolata, megkötés nélkül hozzáférhető). • Igazolást az azonosságra (azonosítás különböző információs rendszerekben). • Igazolást a digitális aláírásra (nincs korlátozás az alkalmazási területre). On-line vásárlások és jegyvizsgálatok. Mindenkinek rendelkeznie kell e-ID kártyával, és használni kell azt vásárlásnál, vagy jegy-ellenőrzésnél. Elektronikus jegyként működik a mobil, vagy vonalas telefonnál, Internet-használatnál, vagy a fizető pénztáraknál Az alkalmazási területek megoszlása: o o o o

Internet banking Mobil és vonalas telefon Hivatalok Egyéb pénztárak

16,4% 8,1% 18,9% 56,6%

A rendszer előnyei: Optimalizált költség-megosztás (nyomtatott blokkok számának lényeges csökkentése). Flexibilis csatornákon jobb szolgáltatás a jegyek vételére (mobil, vagy a vonalas telefon pénztár-terminálként működik). Flexibilis eszköz a tömegközlekedési forgalom tervezésére. Univerzális Elektronikus Aláírás (UEA-UES)) Az UEA túlszárnyalja az EU Direktívaként kidolgozott Továbbfejlesztett Elektronikus Aláírást (AES) és nemzetközi interoperabilitásra tervezték.



Az Univerzális Elektronikus Aláírás megvalósítása szükségessé teszi az alábbi komponensek hozzáigazítását az UES alapelveihez:

Törvényhozás (jogi követelmények), CA által kiadott igazolványok, Real-time érvényesítő szolgáltatások, Rendelkezésre álló vég-felhasználói eszközök, PKI-k közötti együttműködés.

A felmerülő problémák:

Személyazonosítási alapelvek, adatok meglelése. Adatcsere egységes szabványai Eltérő törvényhozási szabályok.

Szlovénia

Országos smart card alapú egészségbiztosítási rendszer működik. A kötelező egészségbiztosítási rendszer intelligens kártyáinak funkciója: adattárolás, azonosítás és hozzáférés a rendszerhez. Szlovéniában minden állampolgár intelligens kártyát használ az alábbi területeken: 1) 2) 3) 4) 5)

Egészség-gondozás, Digitális aláírás, Elektronikus bankszolgálat, Biztonság és megbízhatóság, Kormányzati intézmények.

2.4. Elektronikus igazságszolgáltatás Az elektronikus igazságszolgáltatás az igazságszolgáltatásban zajló folyamatok elektronizálásához, az információtechnológiai (IKT) eszközök alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódik. Az igazságszolgáltatás működésének átszervezése, az innovatív megoldások bevezetése fontos kérdés az Európai Unióban, hiszen az igazságszolgáltatás működése közvetlenül hat a polgárok életére és biztonságára.18 Ugyanakkor, az igazságszolgáltatási adminisztráció átszervezésével és fejlesztésével magasabb színvonalú e-kormányzati szolgáltatás nyújtható az állampolgárok számára.19 Bár az európai igazságszolgáltatási rendszerek elektronizáláshoz kapcsolódó technológiai fejlesztések és innovációk még kezdeti fázisban vannak, néhány EU-tagország komoly kezdeményezéseket tud felmutatni. Ezek a kezdeményezések azonban korlátozott kiterjedtséggel bírnak és egyelőre általában csak helyi szinten kerülnek megvalósításra. Néhány országban már bevezettek alternatív megoldásokat a dokumentumok őrzésére (pl. digitális archiválás) és a személyi azonosításra (pl. elektronikus aláírás, digitális kártyák, stb.). Vannak olyan európai tárgyalótermek, melyek már modern technikákkal felszereltek, s lehetővé teszik a videokonferenciát, a távkihallgatást, s olyan speciális tárgyalások megtartását, ahol felmerülhet a bizonyítékok befolyásolásának, illetve a szemtanúk biztonságának kockázata. Az IKT nemzeti igazságszolgáltatási rendszerekben történő elterjesztése olyan új technológiák alkalmazásán keresztül valósul meg, mint a bíróság, 18 19

Forrás: http://www.ejustice.eu.com/intro.html Forrás: http://europa.eu.int/information_society/activities/policy_link/documents/factsheets/jus_ecourt.pdf



rendőrség és ügyészség közti információáramlást támogató rendszerek; a függőben lévő jogi ügyek alap információinak lekérdezését biztosító adatbázisok elérhetősége a bírák, jogászok és tanúk számára; távkihallgatást lehetővé tevő videokonferencia eszközök, stb. Az Európai Bizottság 2001 június 1-jén indította az eCourt (eBíróság) elnevezésű projektet, mely az igazságszolgáltatási menedzsment új generációs rendszereire fókuszál. A projektben több európai ország (Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Belgium, Görögország, Hollandia) különböző intézményei (igazságügyi minisztériumok, egyetemek, kutatóintézetek) és vállalatai vettek részt. A projekt során új technológiai platformot fejlesztettek ki az európai igazságszolgáltatási közösség tárolási, feldolgozási és információ-csere megoldásaira. A megoldás kidolgozása során a résztvevők részletesen tanulmányozták az igazságügyi folyamatokat, s meghatározták a felhasználói igényeket. Ez lehetővé tette egy integrált és automatizált bírósági rendszer létrehozását, ami biztosítja a felhasználók számára az összehangolt multimédiás bizonyítékok és a tárgyalások során tett megállapítások kereshetőségét. Az Intelligens Információ Lekérdezési rendszer gyorsabbá és pontosabbá teszi a dokumentumok keresését. Ugyanakkor, a rendszer biztosítja a különböző országok közti dokumentum- és információcserét is. Az eCourt megoldás fejlesztése és tesztelése kísérleti projekteken keresztül valósult meg az olasz Vareseben és a lengyel Wroclavban. Lengyelországban 2003 júliusától a büntetőeljárásokban nyílt lehetőség az események audiovizuális rögzítésére a papíralapú dokumentálás helyett, ami a tapasztalatok szerint javította a lengyel igazságszolgáltatás hatékonyságát. A technológiai újítások mellett az eCourt ösztönözte az eljárásokat érintő innovációkat is, az új információ-lekérdezési rendszer és a workflow menedzsment rendszer bevezetésével. Az egyes EU-tagországokban eltérő kezdeményezések születtek az igazságszolgáltatás elektronizálása terén, ami adódhat egyrészt a különböző jogrendszerből, az eltérő technológiai, gazdasági fejlettségtől, stb. Az Egyesült Királyságban20: a bíróságok modernizációja négy fő terület mentén valósult meg: • Új és innovatív elektronikus szolgáltatások kidolgozása • Modern IT infrastruktúra létrehozása • Együttműködés a bírói testületekkel és más érintettekkel • Szolgáltatásnyújtás előtérbe helyezése Az átfogó modernizációs programban („Courts and Tribunal Modernisation Programme”) az új technológiák beszerzése igényelte a legnagyobb beruházást (több, mint 300 millió font három év alatt). A polgári és családjogi bíróságokon 2002 februárjában indult el a „Money Claim Online” (online követelés-bejelentés) projekt (www.moneyclaim.gov.uk), mely az Interneten keresztül nyújt biztonságos szolgáltatást a felpereseknek a követelések bejelentésére, ellenőrzésére és elintézésére, valamint 2003. januárjától az alpereseknek a védekezésre. A szolgáltatás nagyon népszerűnek bizonyult, a kalkulációk szerint az új on-line bíróság több követelést kezel, mint egy egyszerű megyei bíróság. A szolgáltatási díját hitelkártyával lehet megfizetni, s a rendszer interaktív segítségnyújtást is biztosít. A felperesek számára on-line tájékoztató áll rendelkezésre a kisebb értékű követelések végrehajtásával kapcsolatban, információt nyújt a bírósági rendezés alternatíváiról, a bírósági ügyet megelőző teendőkről és az alperesek lehetőségeiről.

20

Forrás: http://www.giustizia.it/eventi/barr.htm



Az alperesek információkat kereshetnek lehetőségeikről (link más kapcsolódó oldalakra, mint a JustAsk, vagy a közösségi jogi szolgáltatás honlapra), elektronikusan benyújthatják válaszukat a követelésre, védekezhetnek. Az adminisztráció fejlesztésével néhány polgári bíróságon lehetőség nyílt arra, hogy az ügyfelei elektronikusan levelezhessenek a bíróságokkal, s bizonyos dokumentumok e-mailben is benyújthassanak. A http://www.hmcourts-service.gov.uk/onlineservices/index.htm oldalon 20 fajta on-line formanyomtatványok érhetők el, melyeket a 9 kísérleti elektronikus bíróságok közül valamelyiken elektronikusan be is lehet nyújtani. A szolgáltatás mellé részletes tájékoztató és használati útmutató is tartozik. A szolgáltatás díjfizetését elektronikusan is lehet intézni. A Királyi Bíróságon a meghallgatásokon keletkező információk cseréjét fejlesztették ki Internet technológiával. Az Xhibit egy olyan innovatív szolgáltatás, mely on-line információt biztosít a Királyi Bíróságon folyó ügyekről. 2001-ben három Essex-i Királyi Bíróságon kezdték el alkalmazni. A felmérések szerint hatására a tervezettől eltérően haladó ügyek száma csökkent, ami a bűntető eljárásokba vetett bizalom emelkedéséhez vezetett. A bíróságok épületében kivetítőkön keresztül az áldozatok és szemtanúk valós idejű és pontos információkat kaphatnak, a nagyközönség pedig a Bírósági szolgáltatás website-ján értesülhet a nyilvános történésekről. Az Xhibit alkalmazása továbbá csökkentheti a rendőrök tárgyalóteremben töltött várakozási idejét; támogatja a feltételes szabadlábra helyezés folyamatát; hasznos információval szolgál a rendőrségnek és a börtönöknek az ügyek végeredményéről. Az infrastruktúra-fejlesztési projekt több mint 180 millió font felhasználásával szélessávú, biztonságos Internet-hálózattal, új számítógépekkel és nyomtatókkal, szövegszerkesztő szoftverekkel, levelezési rendszerrel, táblázatkezelővel, elektronikus naptárral és ügykezelési rendszerekkel látja el a Királyi Bíróságot. A fejlesztés több mint 30 bíróságra terjed ki. A projekt célja a hatékony és biztonságos információ-csere megteremtése. A fejlesztések további iránya az elektronikus okirat-kezelési rendszer és az elektronikus tervező/naptár rendszer kidolgozása. 2004-ben tervek születtek arról is, hogy 29 Királyi Bíróság tárgyalótermét összekötik a Börtön Szolgálat videokonferencia hálózatával. Az összeköttetés célja az őrizetben lévő vádlottak előzetes kihallgatásának támogatása, illetve a kényes ügyekben lehetőségbiztosítás az áldozatok tárgyalótermen kívüli meghallgatásra. Az olasz21 igazságszolgáltatási rendszerben az igazságügyi információ-lekérdezési rendszer fejlesztése az egyik legkiemelkedőbb innováció az elektronizálás területén. Bár az ItalguireFind már a hetvenes években létezett, hiányosságai egyre szembetűnőbbé váltak az elmúlt években: nem Internet protokollon alapult az adatátviteli rendszer; a lekérdezés speciális, bonyolult programnyelv ismeretét igényelte; az archívum tartalmába szerény mértékű azonnali betekinthetőséget biztosított; a különböző archívumokban tárolt adatok közti kapcsolat részleges volt és nem azonnali. Az új fejlesztés, az ItalgiureWeb a régi rendszeren alapul, de jobb teljesítményre képes rendszer. Az IWEB-ben könnyű a keresés, mert az IWEB tulajdonképpen egy honlap. Az IWEB átláthatóbb, a felhasználókra vonatkozó szabályok érthetőbbek (a régi rendszert jogászok közreműködésével fejlesztették a jogászok kiszolgálására). Az IWEB segítségével bárki információhoz juthat, mivel mindenki által érthető. Megpróbálja azonosítani a felhasználó igényeit, s ezt világossá tenni azokat a felhasználó számára is. Az IWEB-et könnyű olvasni: nem titkos a tartalma. A keresési tárgyszónak megfelelően előálló adatok egy 21

Forrás: http://www.giustizia.it/eventi/basile.htm



klikkeléssel ellenőrizhetők. A lekérdezés megkezdése előtt, a felhasználó előre tájékozódhat az archívum tartalmáról, a legfrissebb dokumentumokról, arról, hogy a keresett jogszabályt tartalmazza-e, vagy egy adott bíró döntése elérhető-e. Az IWEB mögött álló adatbanknak Olaszország legnagyobb nyilvános igazságszolgáltatási adatbázisa. Az Elektronikus dokumentációs központ (CED) archívumai teljes körűek, naprakészek és megbízhatóak, s több mint 5 millió dokumentumot, 1904 óta a teljes joganyagot, s a Legfelsőbb Bíróság összes döntését tartalmazzák. Olaszország ugyanakkor részt vett az Európai Unió eCourt projektjében, s elsősorban az új infrastruktúra kidolgozására irányuló kutatás-fejlesztési tevékenységre koncentrált különböző IT területeken.22 Ausztriában23 a törvényhozási folyamat elektronizálása került előtérbe. A Szövetségi kancelláriahivatal jogi információs rendszerének igazgatója szerint az elektronikus kommunikáció egyik legnagyobb előnye nagy tömegű információ gyors átvitele, s ezért a technika jól alkalmazható lenne a törvényhozásban is, mivel a hagyományos papíralapú törvényhozás nagyon költségigényes és sok hibalehetőséget rejt magában. Az osztrák e-Jog projekt (E-RECHT) keretében a törvényjavaslatokat elektronikusan terjesztik a szövetségi kormány, valamint a képviselőház elé. A szövetségi kormány 2001. június 5-i határozata alapján a törvényhozási folyamat átalakítása, s így az e-Jog projekt formálisan elfogadottá vált. Az elektronikus törvényalkotási folyamat két fontos következménye az uniformizált és elektronikus munkafolyamat és a formai kialakítás fázisának korábbi szakaszba történő kerülése. Mivel a törvénytervezés, szerkesztés és a szövegek átvitele mind elektronikusan történik, a szövegek formális konzisztenciáját a lehető legkorábbi fázisban kell garantálni, lehetőleg már a kezdetekkor. A törvényhozási folyamat elektronizálása természetesen nem a végcél, hanem egy közbenső állomás, mely megalapozza a dokumentumok interneten történő publikálását, lehetőséget teremt arra, hogy a dokumentumok azonos időben mindenhol elérhetők legyenek a papírformátumúval azonos megjelenésben. Az elektronikus kihirdetés megvalósításához szükséges a szövetségi alkotmány módosítása. A több éven keresztül fejlesztett és tesztelt osztrák jogi adatbázisba (RIS, www.ris.bka.gv.at) 2003 szeptemberétől minden munkafolyamatból kikerülő, elektronikusan feldolgozott dokumentum bekerül. Lengyelországban24 az IKT bevezetése a bíróságokon a nyugat-európai országoktól eltérő környezetben történt, s mások voltak az alapjai is. A lengyel igazságszolgáltatási rendszer nagyon statikus és konzervatív. A számítógép használat még két évvel ezelőtt is nagyon korlátozott volt, igazán kevés bíró használt szövegszerkesztőt vagy jogi kereső programot. Lengyelország részt vett az eCourt projektben, s már pár hónapos kutatás és tapasztalatszerzést követően nagyon ígéretesnek tűnt az eCourt rendszer prototípusa. Az eCourt alkalmazásától a lengyel igazságügyi minisztérium a bírósági rendszer fejlődését várta, az eljárási idő lerövidülését, a döntéshozatal minőségének javulását. Ugyanakkor az elektronizáció révén lehetőséget láttak a bírósági döntések standardizálására az azonos típusú ügyek esetében, az elektronikus formában tárolt bírósági dokumentumokhoz való távoli hozzáférésre, valamint a továbbképzések, képzések távoktatás formájában történő megvalósítására is. A bírósági eljárások felgyorsulását és az adatrögzítés minőségének javulásához vezetett, hogy 2003. július 1-től a büntetőeljárásokban alkalmazható az audiovizuális rögzítés a manuális 22

Forrás: http://www.giustizia.it/eventi/fedele.htm Forrás: http://www.giustizia.it/eventi/lachmayer.htm 24 Forrás: http://www.giustizia.it/eventi/sielicki.htm 23



(írott) rögzítés helyett. Ez egyben lehetővé teszi az események pontosabb megfigyelését, s minden adat pontos rögzítését. Az adatokhoz történő elektronikus távoli hozzáférés lehetősége természetesen felvet jogosultsági kérdéseket is, az eCourt megoldás a bíróra bízza a nyilvános hozzáférés lehetőségének megadását, minden ügyben eldöntheti, hogy mely adatok lehetnek teljesen nyilvánosak, s melyek lehetnek csak szűk körben hozzáférhetők. A bírósági dokumentumok elektronikus tárgyalása ugyanakkor, sokkal gyorsabb és hatékonyabb precedens-keresési lehetőséget nyújt, illetve hozzáférést biztosít a bíráknak a külföldi bíróságokon tárgyalt ügyek lekérdezéséhez. Belgiumban25 2005. március 18-án fogadták el az e-igazságszolgáltatás megvalósítását szolgáló Phenix projekt jogi alapját. A belga igazságügyi miniszter javaslatára megalkotott törvény átlátható jogi keretet teremt arra, hogy a bíróságok és más igazságszolgáltatási intézmények számára elfogadott legyen az egymás közti elektronikus kommunikáció és hivatalos dokumentumok cseréje. Az elmúlt 20 évben számos kezdeményezés született a belga igazságszolgáltatás digitalizálására, de ezek jó része szétszórtan és koordinálatlanul fejlődött. Ugyanakkor, a jelenlegi igazságszolgáltatási IT alkalmazások elavultak és cserére szorulnak. A belga igazságszolgáltatás informatikai rendszereinek modernizálására és standardizálására hivatott Phenix projekt központi megoldást kínál az igazságszolgáltatási rendszer fejlesztésére és gyorsítására. A Phenix projektet 2001-ben indították el egy hosszú távú az eigazságszolgáltatási rendszerek koherens bevezetéséhez kötődő stratégia részeként, melynek alapja az elektronikus adatállomány koncepció volt. Az elektronikus aktát az igazságszolgáltatási folyamat kezdetén hozzák létre, s folyamatosan bővül az érintett intézmények (bíróságok, rendőrség, ügyvédek, stb.) és felek dokumentumaival, ahogy az eljárás megy előre. Amellett, hogy megkönnyíti az igazságszolgáltatási folyamatok irányítását, a rendszer lehetőséget nyújt az ügyvédek és ügyfeleik számára a folyamatok számukra megfelelő módon történő követésére is. Az elektronikus fizetést is megengedő Phenix rendszert 2005 első felében tesztelik majd Eupen, Tournai és Turnhout városokban. A kísérleti programot követően minden belga bíróságot bekapcsolnak a rendszerbe. Ez a folyamat várhatóan 2008-ban fejeződik be. A belső hatékonyság javulása mellett a belga kormány a Phenix projekt megvalósításától az állampolgárok számára jelentkező előnyöket (mint alacsonyabb költségtérítés, egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés) is remél.

2.5. Társadalombiztosítás A következőkben néhány konkrét, a társadalombiztosítási kifizetésekkel kapcsolatos eszolgáltatást mutatunk be az www.epractice.eu adatbázisában található információ alapján.

A belga munkavállalói szociális juttatásai köré épülő szolgáltatás – CBSS (http://www.epractice.eu/cases/268)

Belgiumban számos szövetségi, regionális és helyi állami vagy magán intézményt bíznak meg szociális küldetése, és ezek felelősek a szociális juttatások nyújtásáért is. Ez egyrészt érinti a kormányzati intézményeket (a kormányzati szociális jóléti központokat), másrészt a magán intézményeket (például az egészségbiztosítási alapokat, a munkanélküliekkel foglalkozó intézményeket). Ezek az intézmények különféle szolgáltatásokat (például segítséget a munkahelykereséshez, egészségügyi ellátáshoz), illetve pénzügyi támogatást nyújtanak 25

Forrás: http://europa.eu.int:80/idabc/en/document/4062



(különféle juttatásokat, adókedvezményt). A kormányzati szociális jóléti központok (állami szociális akcióközpontok – centres public d’action sociale – továbbiakban CPAS), minden településen megtalálhatók, és feladatuk, hogy az állampolgárok számára segítséget nyújtsanak az élet különféle eseményeihez, gyógyítási problémákhoz, a nehéz élethelyzetek kialakulásának elkerüléséhez és lényeges támogatási célú intézkedéseket hozzanak. Tény, hogy a társadalombiztosítás területéhez tartozó kedvezmény-politika és a kedvezmények finanszírozása a Szövetségi Állam feladata, a szolgáltatások meghonosítása azonban regionális és helyi szinten történik. Belgiumban a CPAS-intézmények és a Szövetségi Állam mellett, más kormányzati szintek és intézményeik is partnerek a szociális szektorban. Összességében az öt kormányzati szinten mintegy 2000 iroda foglalkozik szociális szolgáltatásokkal. A szociális szolgáltatások szervezeti felépítése olyan, hogy a szolgáltatások valamilyen módon rendszeresen több kormányzati szintet érintenek. Vagyis, például, bár a szolgáltatás helyi szintű, a többi kormányzati szintű irodával is konzultálni kell a szolgáltatás teljesítéséhez, ami a gyakorlatban főként a kérelmező adatainak egyeztetését jelenti. A hitelesítés lényegében a Belgiumban kialakult kormányzati, közigazgatási adminisztrációs gyakorlat alapelvével függ össze. Ennek lényege, hogy Belgiumban a polgároknak csak egy alkalommal kell közölniük adataikat a kormányzati adminisztrációval. Ezért az adott kormányzati szervnek az állampolgár adott időpontban érvényes (up-to-date) adatairól egy másik kormányzati szervtől kell informálódnia, amelyik éppen egészen más céllal áll kapcsolatban a kérelmezővel. Az a tény, hogy a szolgáltatásokkal kapcsolatos felelősség megoszlik a különféle kormányzati szintek között, a CPAS-ek számára megnehezíti a különféle adatbázisokban lévő up-to-date adatokhoz való gyors hozzájutást. Az 1991-ben alapított CBSS, mint független közintézmény klíringszervezetként működik és menedzseli a különböző típusú adatokat – függetlenül az adat származási helyétől és felhasználási céljától. A klíringszervezet célja az, hogy azonosítsa és irányítsa az adatokat megjelenésüktől függetlenül, vagyis egy intelligens adatcserét valósítson meg inkább, minthogy centralizált adatbázis legyen saját jogán. A felhasználók különböző alkalmazottak, akik mindegyikének különböző adatrendszere és formátuma lehet, valamint ezeknek az adatoknak kommunikálniuk kell eltérő biztosítási cégek és szervezetek adataival, akik a saját részükről szintén különböző adatrendszerekkel dolgoznak a szociális, a betegség, a baleset és a családi biztosítások terén. A CBSS feladata, hogy biztosítsa a sikeres adat-interoperabilitást ezen szervezetek és az általuk működtetett különböző rendszerek között. Az alkalmazottaknak a különböző biztosítóktól származó adatokat a saját rendszerükben kell feldolgozniuk. A CBSS ezt a feldolgozást nem végzi el, de olyan fordítási mechanizmussal dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy az alkalmazottak olyan formátumban jussanak az adataikhoz, hogy azokat a forrásuktól függetlenül értelmezni tudják. A projekt keretében rövidtávon a következő célokat jelölték ki: o annak biztosítását, hogy a szolgáltatást igénylőtől a szociális szolgáltatást nyújtó összes iroda számára csak egy alkalommal kérik el azokat a személyi adatokat, amelyek a társadalombiztosítási hozzájárulások kiszámításához, illetve a bér és munkaidő szerint járó társadalombiztosítási juttatások kalkulációjához szükségesek, o a kölcsönösen felhasználható és cserélhető adatok maximumának biztosítását a szociális szolgáltatást nyújtó irodák között, o a kérelmezők és a társadalombiztosítási irodák közötti információcsere korszerűsítését az összes kiegészítő juttatás és az adókedvezményre való jogosultság figyelembevételével,



o az alapvető jogi terminológia, az információs elemek és a szociális szolgáltatást nyújtó irodák közötti információcserére vonatkozó utasítások harmonizálását olyan szintig, hogy az elektronikus adatcsere maximálisan multifunkcionálissá váljék, o az eltérő információcsere-formák számának, valamint e formák címzésben való használatának csökkentését, o a modern technológiák alkalmazását e célok megvalósításához. Portugál társadalombiztosítási rendszer - SDonline http://www.epractice.eu/cases/2092 A portugál cégek havonta kötelesek a társadalombiztosítási adatokat megküldeni a hivatalnak, amelyek az átszervezés előtt megyei szinten működtek., A több megyében működő cégeknek minden megyében be kellet nyújtaniuk a bevallást az illetékes hivatalba, amennyiben igazolást kért befizetéseiről a központi hivatal minden megyéből megkérte a kimutatást. A folyamat igen sok időt vett igénybe, rontotta a cégek versenyképességét. 2001-ben új törvényt fogadtak el, a társadalombiztosítási bevallások beadásáról, és a befizetésekről, az új törvény a 10 munkásnál többet foglalkoztató adózókat elektronikus bevallásra kötelezte. A bevezetés fokozatosan történt meg, először a 100 alkalmazottnál többet foglalkoztatók léptek be az elektronikus rendszerbe, később minden érintett munkavállaló. Az új rendszer jelentős adminisztrációs megtakarításokat eredményezett mind a munkaadók, mind a hivatal oldalán. A rendszer bevezetésének fő céljai: információk minőségének javítása, folyamat gyorsítás, erőforrás szükséglet csökkentése, befizetések hatékonyabb ellenőrzése. Az új szolgáltatás bevezetését az IEES (Computing and Statistics Institute of Solidarity) végezte, amely több jelentős problémával is küzdött: - az informatikai fejlesztések nagy ellenállást váltottak ki mind a központi, mind a megyei hivatalok munkatársai körében, - a megyei hivatalok az eddigi „hivatali”, hatalmi funkciójuk helyett az ügyféltámogatási folyamatokban kaptat feladatot. Az adatkezelést az új rendszerben a központi hivatal végzi, az adatbázisok és az adatvagyon a megyei hivataloktól „elvételre” került. Jelentős humánerőforrás fejlesztést is történt, új államigazgatás idegen funkciók fejlesztése érdekében (pl. helpdesk). A bevezetés jelentős időt és erőforrásokat vett igénybe, az új rendszer üzembeállításához a kulcsszereplők (politikusok, államigazgatási vezetők) komoly akaratára és támogatására volt szükség. Az állampolgárok számára jelentkező előnyök: o A munkaadóknak sem a bevallás benyújtásához, sem további ügyintézésekhez nem szükséges a társadalombiztosítási megyei irodákban személyesen megjelenni, o Bár a bevallási szabályok nem változtak, a központi, centralizált ügyintézés, főleg a közepes és nagy vállalatok esetében jelentős adminisztráció csökkenést eredményezett, o A bevallások elektronikus ellenőrzése növelte a vállalkozások biztonságát, valamint az előző rendszerben meglévő megyei értelmezési eltérések megszűntek, o A céges adatok könnyebb, áttekinthető elérhetősége hozzájárul a befizetési morál javulásához, o A vállalkozások informatikai fejlesztéseit hozzáalakították az új bevallási rendszerhez, amely modernizációs hajtóerőt jelentett több vállalkozás esetén, o A bevallási lehetőség 7x24 órás időszakban érhető el, így a vállalkozások könnyebben tervezhetik adminisztrációs munkájukat.



A közigazgatásban jelentkező előnyök: o Az új rendszer centralizálta az adatok kezelést, megszüntette a megyei értelmezési lehetőséget, jelentősen csökkentette a munkafolyamatok lépéseinek számát, o a megyei irodák elsődleges szerepe az ügyféltámogatás, amely főleg a kis és közepes vállalkozások esetében hozzájárult a hibák csökkentéséhez, a befizetési morál javulásához, o az BO informatikai fejlesztéseivel, jelentősen nőt az adatminőség és az egyes cégek adatai áttekinthető, elérhető formában állnak rendelkezésre, o a munkafolyamatok újraszervezése és az ügyfél-tájékoztatási rendszer bevezetése jelentősen csökkentette az ügyintézési időt, az erőforrás szükségletet, valamint a „felesleges” munka mennyiségét, amely javított az apparátus munkamorálját.



3. A magyar környezetbe adaptálható ügyfélközpontú eszolgáltatások bemutatása – kiemelt ágazatok szerint Ebben a fejezetben a Programtervben és az E-Közigazgatás Stratégiában kiemelt ágazatokat reprezentáló olyan e-szolgáltatásokat ismertetünk a www.epractice.eu adatbázisa alapján, amelyek példa értékűnek és követendőnek ítélhetők meg.

3.1. Önkormányzatokban megvalósított e-szolgáltatások Az önkormányzati e-szolgáltatásokat áttekintve kétféle megközelítésben lehet csoportosítani. A / Az egyik megközelítést a „ki hasznosítja” munkacímmel lehet illetni, konkrétan 1. Olyan országos szintű szolgáltatások, amelyek segítenek az önkormányzatoknak a szolgáltatások megtervezésében, know-how-jának átadásában – egyfajta toolkitnyújtás. Ez gyakran a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek, földrajzi régiókban élők számára nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak 2. Olyan helyi szolgáltatások, amelyek módszertana, technológiai megoldása igen kevés módosítással alkalmazható más önkormányzatokban 3. Speciális, helyi feltételekre alkalmazott szolgáltatások, amelyekből ötletek, megoldások hasznosíthatók más önkormányzatokban B/ Egy másik megközelítésben az önkormányzati e-szolgáltatások csoportosíthatók 1. G2B illetve 2. G2C csoportosítás szerint is. Jelen keretek között az A/ pont szerinti megközelítésre nyújtunk példákat. ¾ Olyan országos szintű szolgáltatás, amely segít az önkormányzatnak a szolgáltatások megtervezésében, know-how-jának átadásában – egyfajta toolkit-nyújtás. 1. BELPIC (http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&domain=0&srchbx=Belp ic&go.x=24&go.y=12) Belgiumban az önkormányzatok okmányirodai szolgáltatások, valamint az ezen túl is kiterjedő e-közigazgatási szolgáltatások alapja az elektronikus személyi igazolvány. Ez azt jelenti, hogy a polgár biztonságos eszközzel rendelkezik majd ahhoz, hogy saját közösségének (önkormányzatának) elektronikus portáljára csatlakozhasson. Az elektronikus ID kártya használatának (elektronikus személy-igazolás és aláírás) előnye, hogy a helyi hatósággal való kapcsolattartást könnyebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá teszi. Az elektronikus személyi kártya (ID) a következőket biztosítja: • •

a helyi hatóságoknál vezetett saját személyi adatokhoz való hozzájutást: pl. a polgárnak lehetősége van arra, hogy konzultáljon népességbejegyzési adatairól, vagy nemzetiségi bejegyzési adatairól; on-line kérjen olyan okmányokat, amelyekért jelenleg személyesen kell eljárnia, néha sorban állnia (pl. az anyakönyvi kivonat másolatát);


• • •

•

• • • • •


on-line információcserét a helyi önkormányzattal, a magán vállalatokkal vagy szervezetekkel, biztonságos csatornán. Például a természetes személynek lehetősége van az adónyilatkozat Interneten való kitöltésére a www.belgium.be web-oldalon; nyilatkozat tételt, tranzakciók otthonról történő lebonyolítását (szociális szolgáltatások, bank, posta, biztosítás); kapcsolatba lehet lépni a közszolgáltatóval. Sok közszolgáltató rendelkezik már weboldallal, ahol az összes általa nyújtott szolgáltatásról megtalálható az információ: könyvtár, sport, lakosság, helyi közlekedés. Több közszolgáltató rendelkezik már elektronikus ablakkal, ahol a polgár elektronikus úton töltheti ki a nyomtatványokat.; az Interneten keresztül kapcsolatot teremthet a regionális és a szövetségi szolgáltatásokkal. Ehhez a web-oldalak: Szövetségi Kormányzat Szolgáltatás (Federal Public Service - FEDICT) – (http://www.fedict.be), vagy egy másik szövetségi portál: www.belgium.be); e portálok segítségével eljuthat az összes szövetségi szolgáltatáshoz és a szükséges információhoz; konzultálhat a vallon portállal (www.vallonie.be), a flamand portállal (www.vlaanderen.be), a brüsszeli portállal (www.bruxelles.irisnet.be), a németnyelvű portállal www.dglive.be), a francia közösségi portállal: (www.cfwb.be); biztonságossá teheti az Interneten bonyolított kereskedelmi tranzakciókat (on-line eladást, vásárlást); az okmányokat elláthatja elektronikus aláírásával (az elektronikus aláírásnak ugyanaz a jogi értéke, mint a kézzel írott aláírásnak). Jogilag érvényes aláírással küldhet üzeneteket a szerződés Interneten való aláírásához; igénybe veheti az állam és a magán szektor által rendelkezésére bocsátott összes kérvényezési lehetőséget. Lehetősége van időpont-foglalásra, regisztrációra, fizetésre, rendelés-feladásra, szerződés kötésre. 2. TheLocalChannel Local Government Community Websites http://www.epractice.eu/cases/160 http://www.thelocalchannel.co.uk/

Az angol példa esetében a helyi önkormányzatok közösséget hoztak létre, és ennek megfelelően közös weboldalt is működtetnek. Ez mintegy alapjául szolgál az egyes önkormányzatok saját honlapjainak kialakításához. Az alap és a design minden esetben ugyanaz, csupán a tartalom az, ami egyedi. Ez nagyon hasznos lehet olyan kisebb önkormányzatok számára, amelyek nem rendelkeznek elegendő forrásokkal megfelelő színvonalú weboldal létrehozásához és működtetéséhez. Magyarországon például a kistérségi társulások esetében képzelhető el hasonló megoldás alkalmazása, amikor autonóm módon történik a finanszírozási megoldás. ¾ Olyan helyi szolgáltatás, amelynek módszertana, technológiai megoldása igen kevés módosítással alkalmazható más önkormányzatokban Egyablakos szállodai/éttermi engedély-ügyintézés Amszterdamban - HoReCa1 (http://www.epractice.eu/cases/1050) A „gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést előmozdító szolgáltatások” kategóriájában az angolul is elérhető egyablakos rendszer 2007-ben Lisszabonban a legjobb gyakorlat díjat nyerte el. Ez az e-szolgáltatás a vendéglátóiparban (szállodák, vendéglők, kávézók) működő



kis- és középvállalatok számára nyújt segítséget az Amszterdam város hatóságai által megkövetelt, a vállalkozás elindulásához szükséges valamennyi tennivaló egy helyen, egy menetben lehetséges elintézésében, a szükséges dokumentumok beszerzésében. A HoReCa1 egyablakos rendszerben a vállalkozó egy 20 kérdésből álló kérdőív kitöltésével arról tájékozódhat, hogy a városi önkormányzat mintegy 40 dokumentuma, engedélye közül melyek azok, amelyek az adott vállalkozás indításához szükségesek. Az önkormányzati projekt két nemzeti e-programhoz illeszkedik: a „szolgáltatás-fejlesztés”hez, amely a többcsatornás megközelítésre fókuszál, valamint a „szabályok és szabályozások”-hoz, amely a jogszabályi egyszerűsítésre, s a megfelelő csatornákon történő továbbításra törekszik. Technikai vonatkozásban a projekt minden, a nemzeti elektronikai hatóság, az EGEM által elvárt követelménynek megfelel, s a nemzeti IKT-ügynökség, az ICTU felhatalmazásával az amszterdami rendszer más önkormányzatokhoz is továbbítható. A végrehajtás és a menedzselés kérdéseivel kapcsolatban a projekt-gazdák arról tájékoztatnak, hogy – mivel az ügyintézés több szintjét kellett koordinálni – elsődlegesen szükséges volt valamennyi érintett résztvevőt megnyerni a projekt hasznosságáról (ahogy ők fogalmaznak: az added value-ról), valamint arról, hogy milyen fontos az ő hozzájárulásuk az eredményességhez. Ehhez jó módszernek tűnt, hogy kis részekre bontották a projektet, amelyekben mindenki lehetett kontribútor és egyúttal haszonélvező is. A négy rész a következőkből állt: 9 belső végfelhasználók (különböző típusú engedélyek kiadói) 9 referencia városok – bizonyítandó, hogy a projekt nem Amszterdam-specifikus, hanem bárhol használható 9 technikai panel – a végrehajtás és a továbbfejlesztés problémáinak, valamint a jogi szabályozás kérdéseinek megvitatására 9 vállalkozói panel: jelezni, hogy milyen szolgáltatásokra van szükségük, és biztosítani a folyamatos kommentálási lehetőséget. Ami a többcsatornás működést illeti, a HoReCa1 mind önálló online-módon saját internetes végpontról, mind a 14 városi kerületben lévő irodák FO-ában működő terminálokról elérhető, ez utóbbiban egy tisztviselő segít a kérdőív pontos kitöltésében. Ő egyben tájékoztat a 40 elvileg szóba jövő – helyi és országosan kötelező – engedélyről, míg a korábbi rendszerben a vállalkozó csak a helyi ügyekről kaphatott felvilágosítást. A harmadik csatorna a városi ügyfélszolgálati pontok (”Antwoord”) valamelyike, ahol online-módon és telefonos ügyfélszolgálaton keresztül is segítséget kaphat a vállalkozó. Rendelkezésre áll a működést bemutató demo is, www.amsterdam.nl/horeca címen. Az adminisztratív terhek és költségek csökkentése – számítások szerint – online jelentkezésenként 1,506 € megtakarítást eredményez. Mivel a városban 3290 érintett vállalkozás működik, és az engedélyeket három évenként meg kell újítani, az összes megtakarítás jelentős összeget tesz ki. 2007 egészében 410 új engedély-kérőre, 1310 engedély-megújítóra és 390 bővítési kérelmezőre (pl. új terasz megnyitására) számítanak, s mindezt figyelembe véve a megtakarítás jócskán felülmúlja a 350 ezer €-s bevezetési költséget. Országos szinten a mintegy 46500 vendéglátó ipari egységet figyelembe véve, amelyek 1/3-a kér engedély-meghosszabbítást és a várhatóan 10%-kal bővülő új kérvényezőkkel számolva a megtakarítás elérheti a 30,2 millió €-t is. És ha európai szinten veszik igénybe ezt a szolgáltatást, a mintegy 1,4 millió (Eurostat 2004) egységgel számolva az éves megtakarítás 906,6 millió €-t tehet ki. A HoReCal szolgáltatásnak az egyes szereplőkre gyakorolt közvetlen és közvetett hatása: 9 Amszterdami vállalkozók: a 18 különböző adminisztratív eljárás integrálása, az információk egy helyen történő koncentrálása, valamint a világosan áttekinthető



eljárás megfelelő és konzisztens tájékoztatást biztosít a vállalkozók számára. Ezáltal javul a benyújtott kérvényezések minősége és csökken a hibalehetőségek száma. 9 Holland vállalkozók: a projekt valamennyi holland önkormányzatban használható módszert biztosít. A tervezési időszakban a követelményeket 12 különböző típusú önkormányzatban tesztelték, s a Gazdasági Minisztérium 32 holland nagyvárosban elkezdi bevezetni a projektet. 9 Kormányzat: a projekt eredményeként javul a köztisztviselők tájékozottsága, és ez elősegíti a vállalkozók számára a minőségi szolgáltatás-nyújtást, javítva a bürokráciával szembeni negatív megítélést. 9 Gazdaság: A projekt bátorítja az új vállalkozások létrejöttét, ösztönzi a gazdasági növekedést, növeli a betölthető munkahelyek számát az alacsonyabb képzettségűek számára is. A HoReCal módszer más IKT-alkalmazásokban is hasznosítható, így például az - ünnepi események engedélyezésekor, a biztonsági szabályozások figyelembe vételével, - a közterek igénybe vételének engedélyezésekor (utca-lezárások) - építési engedélyek esetében. A módszer emellett más ágazatokban is sikeres lehet, így az egészségügyben, az oktatásügyben és a civil szervezetekkel kapcsolatban is. Tanulságok: 1. Lépésenként kell felépíteni a projektet és előre haladni. Már a kezdeti időszakban konkrét példát kell alapul venni, és az ismétlődő folyamatokban erre építeni. Az első modell sikere alapján könnyebb elnyerni az új közreműködők támogatását és meggyőzni a jövendő haszonélvezőket. 2.

A köztisztviselők tudásának 80%-a nem formalizált, igen nagy a „szürke zóna” a törvények és szabályok valamint az azokon alapuló szolgáltatások között. A digitális szolgáltatás ezt a szürke zónát világítja meg és teszi egyértelművé. Ezért a kormányzati szervezeteket arra kényszeríti, hogy szembesüljenek a szürke zóna ellentmondásaival és átfedéseivel. Ez teremti meg a döntési folyamatok, a kritériumok és eljárások átláthatóvá tételét, az információkhoz történő egyenlő hozzáférést – egyszerűen megfogalmazva: a jobb kormányzást.

3. Szükséges a rendszerben közreműködő emberekbe és szervezetekbe beruházni. Szükséges, hogy már a kezdetektől fogva elkötelezettek legyenek a projekt iránt, és jelentős időt töltsenek a tudás-transzferrel, a képzéssel és a konzultálással. A projekt mindenki közös Projektjévé váljék!



¾ Speciális, helyi feltételekre alkalmazott szolgáltatások, amelyekből ötletek, megoldások hasznosíthatók más önkormányzatokban Transforming Access to Services in local government - TATS

http://www.epractice.eu/cases/1001 www.newport.gov.uk United Kingdom Newport egy alig 15000 lakosú kikötőváros Anglia és Wales határán. A város mérete alapján tanulságos példa lehet arra, milyen elektronikus tájékoztatást, valamint e-szolgáltatásokat nyújtanak egy ilyen lélekszámú településen. A nyitólapon 6 fő területre bontva tájékozódhatunk Newport Cityről.

A város általános bemutatása ismertetése about newport Élet a városban living in newport Tanulással kapcsolatos információk learning in newport Üzleti élettel kapcsolatos információk business in newport Látogatók számára szóló információk visiting newport Városi tanáccsal kapcsolatos információk newport city council • a-z services - Szolgáltatások keresési lehetősége A-tól Z-ig • business rates - Üzleti élettel kapcsolatos információk, Adóhatósággal kapcsolatos információk • council documents - Városi tanács által kiadott dokumentumok tekinthetők meg • council tax - Városi adók • councillors - Tanácstagok • democratic process - Városi tanács intézkedései ismerhetők meg


• • • • • • • • •


e-government - e-kormányzat electoral registration - Választói regiszter equalities - Esélyegyenlőségi politika european funding – EU-alapokkal kapcsolatos információk finance - Pénzügyi adatok performance – Teljesítmény-értékelés jobs - Álláskeresés organisation – Szervezeti felállás sustainability – Fenntarthatóság (ökológia, energia, hulladék-kezelés stb.)

Az e-kormányzat menüpont alatt a következők online-szolgáltatások érhetők el: ¾

Pay online…- közvetlen befizetést tesz lehetővé − Council Tax - Városi adó − Housing Benefits Overpayments – kedvezményes lakbér-befizetés − Non-Domestic Rates – egyéb befizetések

¾

Book online…- foglalási szolgáltatások − The Riverfront events - eseményekre, rendezvényekre történő foglalás és fizetés − Leisure activities - szabadidő központ eseményeire történő foglalás

¾

Apply online… − Electoral Register - választási jegyzék − Planning applications – tervezési kérelem

¾

Contact online… − Your councillor - helyi képviselő megkeresése − Your MP, Assembly Member and Euro MP – a parlamenti képviselő és az EPképviselő elérhetősége

¾

Benefits Calculator… − Web Benefits Calculator - online kalkulátor

¾

Search online for… − Jobs - Álláskereső − Childcare - helyi gyermekgondozási lehetőségek adatbázisa − Library resources - könyvtári szolgáltatások − Schools - helyi iskolák elérhetőségei − Sports clubs and activities - helyi sport klubok és sport tevékenységek − What’s on in Newport - színház, zene, helyi események

External website links – www.direct.gov.uk szolgáltatásira vezető linkek ¾ Motoring - Autózás − Book a driving or theory test online…- Elméleti tesztre vagy vezetésre történő jelentkezés − The Highway Code online…- Kresz szabályok − Apply for a new tax disc…- Jelentkezés új adóval kapcsolatos lemezre



¾ Recreation - Pihenés − Buy a television licence…televíziós licensz-engedély − Buy a fishing licence…- Horgászengedély vásárlása ¾ Passport - Útlevél − Replace or apply for a passport…- Útlevéllel kapcsolatos ügyintézés ¾ Family records – Családdal kapcsolatos okmányok − Order a birth, marriage or death certificate…- Születési, házassági vagy halotti anyakönyvi kivonat igénylése Anyakönyvi Hivatal szolgáltatásainak ismertetése: Registering a Birth - Születés anyakönyvezése Registering a Stillbirth - Halvaszületés bejegyzése Registering a Death - Halál anyakönyvezése Naming Ceremonies - Névadási eljárás A guide to Marriage and Civil Partnerships in Newport - Házasságkötéssel kapcsolatos információk Family History Research - Családtörténet kutatás Obtaining Certificates - Igazolások megszerzése 100th Birthdays and Diamond Wedding Anniversaries - 100. születésnap, Gyémánt házassági évforduló 2. Hamburg város önkormányzatának honlapja egy nyugat-európai világváros szolgáltatási-szerkezetét reprezentálja

HamburgGateway - The digital gate to the city http://www.epractice.eu/cases/1698 www.service.hamburg.de A honlap nyitóoldalán található az e-szolgáltatások felsorolása. A jellel jelzett szolgáltatásokhoz regisztráció szükséges, míg a -val jelzett szolgáltatások fizetősek. •

• • • • • •

Alle Zuständigkeiten - a hamburgi lakosok számára minden hatósági terület illetékessége, valamennyi önkormányzati hivatal szolgáltatásaival, hivatali idejével kapcsolatos információk, milyen dokumentumokat kell az egyes ügyintézéshez az ügyfélnek magával vinnie Altenheime, Pflegedienste... – idősotthonok, gondozóházak adatbankja, speciális gondozási szolgáltatások Ausschreibungen - Hamburg városa közbeszerzési kiírásai Automatisiertes - telekkönyvi eljárások magánszemélyek és hivatalos illetékesek számára Bewerbung für den Hamburger Schuldienst - munkavállalási lehetőségek a hamburgi oktatási intézményekben Brandbetten - az égési sérültek számára biztosított elhelyezés országos szintű központi ügyintézése Dataport Lernportal - oktatási adatbank-portál


•

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •


Dataport Shop für die Verwaltung - a hamburgi és a Schleswig-Holstein tartományi önkormányzat e-szolgáltatásaihoz, az egyes e-szolgáltatásokhoz szükséges szoftverekhez történő hozzájutás a regisztrált felhasználók számára. Dateiabschrift Fahrerlaubnisregister - gépjármű regisztrálás E-Justice: Online-Dienste der Hamburger Justiz - e-igazságszolgáltatással kapcsolatos ügyintézés Firmenservice (DiFIS) - az üzleti szféra számára nyújtott szolgáltatások, több mint 100 on-line kérvény, adatbank Führerschein Erstantrag - gépjármű vezetési engedély Fundbüro - talált tárgyak online GeoNord Geoadatok az Interneten Gutachterinformationssystem szakértői információs rendszer Hamburg für Gehörlose - Hamburg a nagyothallók számára Hamburger Landesrecht - Hamburg város hatályos jogszabályainak gyűjteménye Hamburger Luftmessnetz (HaLm-Online) - a HaLm-Online-szerver segítségével a levegő tisztaság mérése Hamburger Öffentliche Bücherhallen - nyilvános közkönyvtárak elérhetősége Handels- und Vereinsregisterauskunft - cégbírósági információk Heiratsorte - házasságkötési helyszínek Hunderegister - ebregisztrálás Immobilien- und Investorenportal - ingatlan-portál Kfz-Halterauskunft - információ a helyi gépkocsi-regiszterekben a rendőrségtől Kfz-Wunschkennzeichen Reservierung von Wunschkennzeichen für Kfz Kindertagesstätten - gyermek-intézmények Lohnsteuerkarten-Anforderung online - munkabér-kártya azonnali igénylése Melderegisterauskunft - időpontjlrls a városi hatóságoknál Metadatenkatalog - metaadat-katalógus (HMDK®) – a hamburgi önkormányzattal kapcsolatos adatok gyűjteménye Mitteilungen an die Polizei Online értesítés a hamburgi rendőrség felé Parlament online - minden parlamenti dokumnetumok letölthetőek Pressemeldungen der Hamburger Behörden - a hamburgi szenátussal kapcsolatos sajtóközlemények 1998. februártól Ratsinfosystem (Mandatsträger/Ausschussmitglieder) - bizottsági határozatok Schiffsdatenverarbeitungssystem hajókkal kapcsolatos adatok Schulinfosystem - oktatási intézmények információs rendszere Sonntagsfahrgenehmigung vom LBV - tehergépjárművek forgalmi engedélye munkaszüneti napokon Steuererklärung online (ELSTER) - adóbevallás (ElsterFormular) Steuerformulare zum Download - adóbevallási formanyomtatvány letöltése Stiftungsdatenbank - ösztöndíj-lehetőségek Hamburgban Strafanzeigen an die Polizei - rendőrségi bejelentése Terminvereinbarung - időpont-egyeztetés a hatóságok felkeresésére Umzug - Einrichtung einer Halteverbotszone ideiglenes területhasználati kérelem Urkunden-Bestellung - anyakönyvi kivonatok (születési, házassági, halál) kérelmezése Verkehrsinfo - közlekedési információk ... Veterinäramt Grenzdienst - VetOK - állatorvosi határszolgálat Wassergütemessnetz vízminőség-információ a tartományi folyókkal kapcsolatban Wohnortportal - „Hamburgban élni” - potál ZAF-Lernportal - közigazgatási távoktatási portál


• •


Zentrales Schülerregister - központi tanuló-regiszter ZOFF Központi tűzoltóság

3. e-Miskolc (e-közigazgatási szolgáltató rendszer fejlesztése Tanulságosnak és egyben követendőnek tartunk egy magyar vidéki város önkormányzati eszolgáltatási rendszerének bemutatását is, amely a Bevált Gyakorlatok Műhelyében szerepel. A 2006.közepe óta működő e-közigazgatási szolgáltató rendszer fejlesztésére egységes, komplex informatikai rendszer kialakításával került sor, az EU CLBPS ajánlásban szereplő 1. és 2. e-ügyintézési szint meghaladásával. Az alábbi alrendszerek kerültek megvalósításra a KKV-k támogatása, versenyképességének növekedése érdekében: 1. Jogszabály-modellező keretrendszer kiépítése kapcsán: - Jogszabály-modellező keretrendszer - A jogszabály-modellező keretrendszer kiterjesztése jogszabályalkotást támogató eszközökkel 2. Szociális juttatás rendszer kiépítése kapcsán: - Szociális juttatás mintaalkalmazás létrehozása az ügyfélszolgálathoz forduló és/vagy internetes ügyfelek részére. - Szociálpolitikai alrendszer bevezetése - A szociális juttatás nyomtatványainak, űrlapjainak online kitölthetősége. 3. Helyi adók rendszere kiépítése kapcsán: - A helyi adókkal kapcsolatos ügyintézési mintaalkalmazás létrehozása az ügyfélszolgálathoz forduló és/vagy internetes ügyfelek részére. - A helyi adók nyomtatványainak, űrlapjainak online kitölthetősége. 4. Az EU ajánlás szerinti 1. és 2. szint elérése, elektronikus ügyintézés informatikai keretrendszerének megteremtése kapcsán: - Az EU ajánlás szerinti 1. szint eléréséhez szükséges közigazgatási szolgáltatásokhoz kapcsolódó online információszolgáltatás, beleértve a közigazgatási szolgáltatásokra vonatkozó online elérhető ügyleírások, online letölthető és nyomtatható űrlapok, nyomtatványok készítését. - elektronikus ügyintézés informatikai keretrendszerének megteremtése 5. Az önkormányzat honlapja fejlesztése kapcsán: - Közhasznú és közérdekű információk interneten keresztül történő elérhetősége - Település-marketing az önkormányzat honlapján Miskolc és a kistérség közép- és kisvállalkozásai, lakosság számára 6. Informatikai, eszközbővítés infrastruktúra fejlesztése kapcsán: - A projekt megvalósítása során a kialakítandó e-közigazgatási szolgáltató rendszer biztonságos működéséhez szükséges informatikai eszközbővítés szállítása és integrálása a Hivatal meglévő informatikai infrastruktúrájába. - Az ügyfélszolgálat korszerűsítése internet rendszerű call center alkalmazása révén. A projekt egyaránt vonatkozott front-, illetve back-office típusú megoldásra A projekt megvalósítása során potenciális célcsoport volt a lakosság illetve a KKV-k, amelyekből az eközigazgatási szolgáltatásokat elérő vállalkozások száma 2007-ben 2000, 2008-ban várhatóan 2600 lesz. A projekt megvalósítása során a másik potenciális célcsoport a lakosság esetében a legalább 2. szintű szolgáltatást elérő lakosok száma várhatóan 2007-ben 20.000, 2008-ban 30.000 fő lesz. Cél volt a portál fejlesztése kapcsán az EU CLBPS szerinti 1-es és 2-es szint elérése minden ügytípus esetén, adó és szociális területen pedig a 3-as szint elérése – amennyiben ezt az ügyfél-azonosítás lehetővé teszi.



Megvalósult a közérdekű és közhasznú információk, önkormányzati adatvagyon publikussá tétele, interneten keresztül történő elérhetősége, az internet további, szélesebb körű lehetőségeinek hasznosítása a település-marketing területén. A projekt további célja volt egy olyan új típusú jogi szakértői rendszer bevezetése, amely támogatja az e-közigazgatási szolgáltatások területén mind az önkormányzati ügyfelek tájékozódását, mint az adott szolgáltatás jogi hátterét biztosító, értelmező jogi szakértők munkáját. A projekt elsődleges felhasználói az önkormányzati e-közigazgatási szolgáltatásokat igénybe vevő lakossági ügyfelek, KKV-k, akik elektronikus úton érik el az Önkormányzat új típusú szolgáltatásait. Az ügyfelek ezáltal gyorsabb, kényelmesebben intézhetik ügyeiket. A kiszolgálás sebességénél cél volt a 30 napos ügyintézési határidőnél gyorsabb ügyintézés. A fenti szolgáltatások felhasználói az önkormányzati ügyintézők is, akik az ügyfélszolgálati tevékenységük keretében fordulnak az informatikai rendszerhez és a szolgáltatás által nyújtott előnyök révén az ügyfelek szakszerűbb és gyorsabb kiszolgálása valósul meg. Sok jelzés érkezett, hogy az ügyfelek sokszor csak azért telefonálnak és utaznak, hogy a nyitva tartást és a „mit kell magunkkal vinni” kérdésekre választ kapjanak. Igényként merült fel ezért a szélesebb körű információ-szolgáltatás. A belső működésben is – mivel gyakorlatilag csak dobozos szoftverek voltak használatban – igény lépett fel a munkatársak részéről egy korszerű integrált és egységes rendszer használatára. A két igény körülbelül egyszerre lépett fel. A megfogalmazott problémák kapcsán a vezetése felismerte, hogy a megoldás az informatikai támogatással valósulhat meg. Elkészült az Informatikai Stratégia, mely tartalmazta az elemzéseket. Ez alapján a forrást többek között a GVOP 4.3.1. prioritás biztosította. A 0-24 óráig terjedő időtartamban elérhető tájékoztató jellegű ügyintézések során az addigi telefonos, vagy személyes kontaktus alapján történő tájékoztatáshoz képest a tájékoztatás sebessége nagyságrendekkel csökkent, gyakorlatilag azonnalivá vált. Az ügyintézésben üzembe állítottak egy időpontfoglaló rendszert, melynek alkalmazásával a kiszolgálási idő csökkent. Továbbá, a portálon elérhető információkon túl egy call center segítségével azok is elérik az információkat, akiknek nincs lehetőségük interneten keresztül tájékozódni. Az ügyfelek a sajtóból és a helyi televízióból értesülnek a kiszolgálás javulásról, a szélesebb körű tájékoztatásról. A portálon keresztül várják a visszajelzéseket, illetve mind az időpontfoglaló, mind a portál rendszer statisztikai adatbázisából konkrét eredményeket kaphatnak, amit össze lehet hasonlítani a korábbi tapasztalatokkal. A Projekt során innovatív technológiákat használtak fel, ennek keretein belül integrált jogosultsági rendszer (AD integráció) került bevezetésre a BO alrendszerek és a portál esetében. A portál karbantartása a projekt bevezetése után nem igényel külön informatikai ismereteket. Egyszerű, bárki által könnyen használható karbantartási felület biztosítja a gyors és hatékony tartalomszolgáltatást. Az egyes alrendszerek esetében fontos volt az adatbázisok közötti könnyű átjárhatóság, ennek érdekében egységes SQL adatbázisokat használtak. A portál 3-as szintű szolgáltatásaihoz szükséges ügyfél-azonosítást a kormányzati portálról elérhető ügyfélkapu integrációjával oldották meg, a viszontazonosítás pedig saját törzsadatbázisból történik. Így egyedi módon nem csak a 3-as szintű szolgáltatásokat, de a fórum elérését és ehhez kötötték. A projektszervezet összeállításában fontos szerepet játszott a megfelelő döntési jogkör megléte, a szakmai tapasztalat és a belső illetve ügyintézési folyamatok ismerete. A Projekt-menedzsmentben a PRINCE 2 módszertant alkalmazták, szigorú minőség-biztosítási intézkedésekkel (ISO 9001). A lakossági ügyintés megkönnyítésére létrehoztak egy call center szolgáltatást. Az itt dolgozó 2 ügyintéző



ügyfélfogadási időben segíti azon ügyfeleket, akik bármilyen okból kifolyólag kevésbé járatosak a rendszerek ismeretében.

3.2. Adó, járulék- és vámszolgáltatások A 2. fejezetben összefoglalt, az EU-országokban tapasztalható általános és egyedi ismérvek mellett érdemes külön figyelmet szentelni az EU Információs Társadalom Igazgatósága által is kiemelt dán és a spanyol gyakorlatnak, mint az elektronikus járulék-szolgáltatások jó példáinak. TASTSELV - A dániai gyakorlat jellemzése (www.epractice.eu/cases/1814) o Míg 2003-ban – az akkor magasnak számító – 45%-os volt az on-line bevallás aránya, a 2007. évi cél a 90%-os arány – mint a lehetséges maximum – elérése. A website két célcsoportra irányul: az állampolgárokra és az üzleti szférára, s kapcsolódást biztosít más, számukra fontos szolgáltatásokhoz. A vállalkozások számára többféle szolgáltatáshoz szükséges formanyomtatvány letöltése biztosított. o A felhasználók átlagosan 34 percet takarítottak meg, amit a szolgáltatási igénybe vétellel megszorozva megközelítőleg 137 munkaév az eredmény. Mivel ez a megtakarítás az üzleti szférában jelentkezik, és mivel a dán éves átlagos munkabér 41.000 euró, feltételezhető, hogy a dán üzleti szféra évente legalább 5.617.000 eurót takarított meg csak ennek a szolgáltatásnak az igénybe vételével. o A dán adóhatóság (Toldskat) felmérése szerint a felhasználók többsége az időmegtakarítást és a rugalmasságot említette az elektronikus ÁFA-bevallás előnyeként. Mintegy 50%-uk az ellenőrzés nagyobb fokát és a pénzbeli megtakarítást is fontosnak tartotta. Ez utóbbi abból adódott, hogy a népszerűsítési kampány részeként egy meghatározott ideig beérkezett bevallások 2-6 eurós „jutalomban” részesültek. Itt is (akárcsak Írországban) hatékony marketing kampány zajlott, melynek eredményeként néhány hét alatt 35.000-rel több on-line bevallás érkezett. o A közigazgatás számára a megtakarítás a BO integrálásában jelentkezett, ebben az esetben oly módon, hogy az adófizetés és a bevallás integrálása révén az adóbegyűjtés azon nyomban automatikusan megvalósul, ahogy az ügyfél on-line jelentkezett. Ez azt mutatja, hogy az e-kormányzat fejlesztésének első lépése (az on-line kapcsolódás lehetősége) a szolgáltatás elterjesztéséhez szükséges, míg a közigazgatás számára a valódi megtakarítást a folyamatok és a szolgáltatások integrálása hozza meg.



A spanyol gyakorlat jellemzése (http://www.epractice.eu/cases/250): o az AEAT nevű szervezet a felelős az adózással és vámokkal kapcsolatos kormányzati szolgáltatásokért mind az állampolgárok, mind a vállalkozások számára; o a felhasználók által benyújtott adatokat központilag tárolják, ezáltal az adatok felhasználhatók az összes szolgáltatás érdekében; o a szolgáltatások jelentős részére általános template-ben került kialakításra az egyszerű használhatóság, az interoperabilitás és a hatékonyság szem előtt tartásával; o a portál-menü különböző lépéseken és opciókon keresztül vezeti a felhasználókat, először a rendszer bekéri az adatokat, majd kiadja a befizetendő összegeket, ezt a folyamatot alternatívában a hagyományos módon is el lehet végezni, o ha a portálon történik a kommunikáció, akkor a felhasználónak azonosítania kell magát; o az ügyfél-azonosítást követően a szolgáltatás összeköti a felhasználót a bankjával és a fizetés egy egyedi referencia szám, NRC generálása alapján megtörténik; o a következő lépésben a vállalkozás benyújt egy nyilatkozatot, amit ellát a digitális aláírásával; o az aláírást a spanyol azonosító szervezet, a CERES, az NRC-t pedig a bank ellenőrzi; o ha az adóbevallás visszafizetéssel jár, az információ bekerül a fizetési rendszerbe, ahol kiadódik az utasítás a pénz átutalására, ugyanakkor a tényleges kifizetés előtt a rendszer ellenőrzi, hogy a vállalkozásnak van-e más tartozása, ennek a figyelembe vételével újrakalkulálódik a visszafizetés; o 1999 januárjától első körben a nagyvállalatok számára volt kötelező a portál használata, a kedvező tapasztalatok alapján az elmúlt években több KKV csatlakozott és veszi igénybe a portál szolgáltatásait; o a jövedelemadó bevallási rendszer BO-a teljesen elektronizált folyamatokkal proaktív adatközléssel támogatja az adóbevallás elkészítését; o az adóbevallást elektronikus aláírással küldhetik el az ügyfelek; o az adóbevallás elkészítéséhez az adóhatóság minden adatot proaktív módon rendelkezésükre bocsát, amelyeket elektronikus úton gyújt be a társ intézményektől, hivataloktól és az üzleti szférától; o a szolgáltatás az online adóbevallás mellett támogatja a papíralapú benyújtást is az adatok közvetlen rögzítésével; o az adóbevallási rendszer kezeli a családtámogatásokat és lehetőséget nyújt a meghatalmazott útján történő bevalláshoz is; o a rendszer integrált elemként tartalmazza a fizetést és visszaigénylést kezelő pénzügyi szolgáltatást.



3.3. Egészségügyi és szociális szolgáltatások Az ír gyermektámogatási rendszer (http://www.epractice.eu/cases/1909) A gyermektámogatási szolgáltatás kialakítása érdekében három egymással összekapcsolt fejlesztést valósítottak meg: o először a DSFA, az ír gyermekjóléti ügynökség új technológiát és ehhez kapcsolódó szervezeti átalakítást vitt végbe 2001 és 2002 között; o ezek a fejlesztések teremtették meg annak a képességét, hogy a születési anyakönyvi kivonatokat a hivatal képes legyen elektronikusan fogadni anyakönyvi hivatalból; o ezzel párhuzamosan jelentős modernizációra került sor az ír anyakönyvi hivatal folyamatait és szolgáltatásait illetően, a modernizáció kiterjedt a GRO nyilvántartások digitalizálására, a regisztrációs folyamat és a kivonatok elektronizálására; o ezen kezdeményezések eredményeként többé már nem volt szükség arra, hogy az ír családok fizikai, papírformájú születési anyakönyvi kivonatokkal rendelkezzenek ahhoz, hogy a gyermekek után járó támogatásért folyamodjanak a DSFA-hoz; o a hivatal oldalán a DSFA munkatársainak ideje is jelentősen felszabadult azáltal, hogy a kérelmek automatikusan továbbítódtak a GRO-ba; o a szolgáltatás beindulása után az első gyermek születését követően a szülők egy részlegesen előre kitöltött formanyomtatványt kapnak néhány kiegészítő adat rögzítése céljából, a további gyermekek esetén már erre sincs szükség, a rendszer automatikusan és proaktív módon, a szülők részvétele nélkül intézi a kifizetést; o a rendszer számol a csekély kivételt képező különleges esetekkel is, mint pl. friss betelepült családok vagy örökbefogadás, ilyen esetekben az automatizálást nem, de az online elérhetőséget biztosítja.

ecard (e-Kártya) Ausztriában: egészségügyi kártya és személyi-kártya (http://www.epractice.eu/cases/2255)

A szolgáltatás olyan e-kártya, amely a betegek, az orvosok, a munkaadók és a társadalombiztosítási társaság számára is megkönnyíti a munkát. A beteg számára az e-kártya több mint egyszerűen az egészségügyi igazolvány helyettesítője: az egészségügyi rendszer kulcs-tényezője az állampolgár számára: a személyi (állampolgári) kártya pedig a kulcsot jelenti az e-kormányzat eléréséhez. Az e-kártyához kapcsolódó állampolgári kártya-szolgáltatás Ausztria e-kormányzati stratégiájának része és hozzájárul a kormányzat szolgáltatásainak korszerűsítéséhez. Az ekártya, az aláírási törvénynek és a kormányzati aláírási szabályzatnak megfelelően, háromféle „alvó” aláírási funkciót tartalmaz: o kormányzati aláírást (az e-kormányzati szolgáltatások eléréséhez) o normál aláírást (szabvány esetekre való alkalmazáshoz) o társadalombiztosítási aláírás (helyettesítendő az egészségbiztosítási igazolványt). A kártyát személyi kártya funkció formában állították elő. Ausztria elsőként adott ki több területre érvényes személyi (állampolgári) kártyát. Minden állampolgár készíttett(het)



e-kártyát a személyi igazolvány kártyájához és hozzájuthat az e-kormányzat szolgáltatásaihoz. A hivatalos elektronikus csatornákat az e-kártyával kényelmesen lehet kezelni otthonról is. A személyi igazolvány kártya funkcióját könnyen át lehet tenni az e-kártyára: ezt el lehet érni egy regisztrálással a társadalombiztosítás egy regisztrációs pontján, vagy a www.sozialversicherung.at web-portálon. A regisztrációval a kártya birtokosának személyi kártyája is megkapja az adatok védelmét. Ezek az adatok elmentésre kerülnek az e-kártyán (azonosítás igazolás és személyazonosság). Az elektronikus aláírást (azonosítás igazolás) maga az állampolgár aktivizálhatja. Az aktiválási kódot az adott személy vagy a regisztrációs pontról, vagy levélben kapja meg, tanácsok kíséretében. Az azonosító igazolás előállítója az Osztrák Társadalombiztosítási Intézmények Vezető Szövetsége. A Szövetség „ejti” a személyigazolást és megkezdi a személy azonosításának biztosítását. Az e-kártya PC-n történő személyi kártyaként való használatához szükséges egy szabvány kártyaolvasó program és egy speciális szoftver az elektronikus aláírás létrehozására. Ez a szoftver, amelyet más néven „a személyi kártya környezetének” is neveznek, a kapcsolatteremtő a személyi kártya és az Interneten való alkalmazás között és az osztrák kormánytól díjmentesen kapható. A személyi kártya funkciója része az e-kártya rendszer törvényesen meghatározott feladatainak (SVÄG 2004, vagy E-GovG 2004) és nem jár kiadással a kártya birtokosa számára. Az osztrák társadalombiztosítás a www.sozialversicherung.at honlapon a következő eszolgáltatásokat biztosítja jelenleg: o Biztosítási adatok (biztosítási adatok nyomtatva, biztosítási státus) o Alapadatok az egészségügyi biztosításhoz o A „gyerek-pénzek” kérelmezése. Az orvosok és gyógyszerészek részére nyújtott speciális szolgáltatások az online orvosi számlák és a személy-keresés. Az e-kormányzat honlapján további lehetőségek alkalmazása érhető el, például: o Az osztrák pénzügyi irányítás adatainak transzferje o Regisztráció-igazolás o Erkölcsi-bizonyítvány Az alkalmazások listája található az Interneten a www.buergerkarte.at honlapon. Az e-carddal a tervek szerint a jövőben az Interneten keresztül lehet intézni az ügyeket olyan területeken, mint a bankügyek, a felsőfokú oktatás és az iskolai ügyek, az e-számlázás, amihez az ekormányzat útján az e-kártyával való aláírás is lehetséges lesz. A szolgáltatást 2007 júliusa óta az www.epractice.eu adatbázisban a szerkesztő figyelem felhívó jegyével látták el.

3.4. Oktatási szolgáltatások A tanulmányi ösztöndíjakhoz kapcsolódó holland szolgáltatások (http://www.epractice.eu/cases/2245) Az IB-Groep nevű csoport a holland Oktatási, Kulturális és Tudományos Minisztérium megbízásából egy sor feladat végrehajtásáért felelős, amelyek egyike a tanulmányi kölcsönök (loans) és segélyek (grants) kifizetése és begyűjtése. Több mint 600 ezer potenciális ügyfelet kell kiszolgálnia. A holland online ösztöndíjrendszer átalakítása annak az erős nyomásnak a hatására történt meg, hogy javítsák az ügyfél-szolgáltatásokat és ügyfélkapcsolatokat. 20002001-ben a tanulmányi ösztöndíjakat kezelő Mijn IB-Groep (IB Csoport) kifejezetten negatív



imázzsal és elfogadottsággal rendelkezett és maguknak is előbb-utóbb rá kellett ébredniük, hogy ezen csak a szolgáltatásaik drasztikus átalakításával tudnak változtatni. A reform irányába ható nyomást a holland parlament képviselte, mert szükségesnek tartották javítani az addigi alacsony szolgáltatási színvonalat. Az egyedüli út az volt, hogy a szervezet mindkét végpontján fundamentális változtatásokat kezdeményezzenek, hatékonyabban működő FO-t és újragondolt folyamatok mentén működő BO-t alakítsanak ki.. A hagyományos szervezeti kialakítás nem volt integrált, ami a szolgáltatásban együttműködő ügynökségek közti kapcsolatrendszer teljes körű reorganizációjának szükségességét vetette fel. Alapvető technológiai változtatásokra is szükség volt, első lépésben több folyamat újratervezése és digitalizálása történt meg, majd olyan szoftver és web felület kialakítása, ami az ügynökségek, ill. a felhasználók közti kommunikáció új módjaira adott alkalmat. Alapvető változások voltak az adminisztrátorok feladatait, képességeiket illetően, valamint jelentősebb létszámleépítésre is sor került, az új munkakörök kevesebb rutin és több izgalmasabb feladat köré épültek. Az intézményi felelősséget decentralizálták és az ellenőrzés közvetlenül a hallgatók kezébe került. Az új elektronikus szolgáltatás jellemzése: o a Mijn IB-Groep 2002-ben alakította ki és adta át portálját, amelyen az ügyfelek (hallgatók) megtekinthetik személyes adataikat; o a hallgatók olyan kérdésekre kapnak választ, mint hogy mennyi kölcsönt kapnak a következő hónapban, mennyit kell visszafizetniük, továbbították-e az új számlaszámukat; o a személyes információk mellett, a Mijn IB-Groep sokféle lehetőséget biztosít az ügyfeleknek adataik módosítására (pl. mint az új bank-számla száma, új cím, a különféle kölcsönök összege, stb.); o

ezeket a változásokat háttér operációs rendszerük 2004 óta automatikusan feldolgozza.;

o Az ügyfelek a személyes adatok kezelésében a korábbinál sokkal kevésbé függnek az alkalmazottaktól. A portál különlegességét a biztonsági feltételek adják. A portálon egyszerre biztosítanak egy bizonyos szintű biztonságot, és ugyanakkor meg kell tartani a portál felhasználó-barát jellegét, mivel ügyfelek nagyobb része 18-24 év közötti fiatal. Ehhez azt találták ki, hogy SMS-ben küldik meg a belépési (log-in) kódot, s ez a megoldás igazi telitalálatnak bizonyult a fiataloknál. 2005. május vége felé már 200 ezren (a célcsoport egyharmada) alkalmazták ezt a megoldást, összesen 750 ezerszer jelentkeztek be a portálon. A Mijn IB-Groep két év alatt annyi bevételhez jutott, amennyit a fejlesztési költségei tettek ki. 2005 márciusában az IBGroep elnyerte a legjobb kormányzati web-oldal, a „Nemzeti Web-tanácsadó Díj 2004” elismerést. A díjat független zsűri ítélte oda a cégnek.

3.5. Munkavállalással kapcsolatos szolgáltatások e-Employment – Szlovénia (http://www.epractice.eu/cases/317) A munkaadók az emberi erőforrás keresés során egyre gyakrabban az e-foglalkoztatás weboldalon találják meg a megfelelő munkaerőt. A regisztrált felhasználók állandóan emelkedő száma ezeken a portálokon azt mutatja, hogy nagy a kereslet az ilyen jellegű e-szolgáltatások iránt, ahol egyszerre lehet keresni, és közzé tenni a rendelkezésre álló munkahelyeket a



folyamatosan és nem folyamatosan foglalkoztatottak és a diákok számára. Így például a „mojedelo.com” nevű foglalkoztatási portálon havonta több mint százezer web, és 250 ezer nyomtatott hirdetés található. A foglalkoztatási hirdetéseket feladó vállalatok portáljai a leggyakrabban látogatott és a leggyorsabb ütemben növekvő szlovén portálok közé tartoznak az emberi erőforrással kapcsolatos információk közül. Az e-foglalkoztatás projekt, a különféle kommunikációs csatornák (Internet, wap) segítségével lehetővé teszi az állásajánlatok gyűjtését és az adatbázisban való kutatást. A rendszer legfontosabb eleme, hogy saját adatbázisa mellett egy sor más, munkahelyeket kínáló adatbázissal is összekapcsol. A projekt az eKormányzat portálon az egyik legkeresettebb területet, a munkahelykeresést és munkahelyajánlást fedi le. Ezt az új és egyszerű, minden időpontban elérhető munkahely keresési módszert az Internethez való általános hozzáférés segítette elő. Az e-foglalkoztatás rendszerben való keresésnél lehetőség van a munkahely-hirdetések közötti szelektálásra. A hirdetésállományt naponta frissítik. A rendszer felhasználói munkahely ajánlatot kereshetnek a munka típusa, helye szerint, a szükséges képzettség alapján, és a kereső igényeinek megfelelő más paraméterek szerint. A munkahelyhirdetések addig vannak az eKormányzat portálján, amíg a munkahely ajánlat érvényes. A szolgáltatás ingyenes. A Szlovén Foglalkoztatási Szolgáltatás a jövőben ugyancsak csatlakozik az e-foglalkoztatás projekthez. Az „élethelyzetek” projekt keretében az eKormányzat-portál felhasználói szintén találnak információt és megoldást a munkahely keresésére. Látogatói egy-ablakos (one-stop) belépéssel juthatnak hozzá az összes kormányzati e-szolgáltatáshoz, megfelelő környezet biztosított az e-foglalkoztatás projekt és szolgáltatás számára is. Az Internethez való általános hozzáférés tette lehetővé ennek az új és olcsóbb munkahely-kereső módszernek a létrehozását, amely folyamatosan frissíti híreit, és – a többi médiától (nyomtatott, televízió) eltérően – nem kerül pénzbe. Probléma illetve célkitűzés és megoldandó feladat a munkaerőt kereső vállalatokkal történő együttműködés kialakítása. Az üzleti partnerekkel való együttműködéshez az egyetlen feltétel, hogy feleljenek meg azoknak a műszaki követelményeknek, amelyeket az adatcsere rendszer képvisel. Bizonyos adatszolgáltatásba kötelezően be kell lépni és ezzel bizonyos munkahelyek specifikus kategóriába kerülnek, ami később ezek korszerű, felhasználóbarát keresését teszi lehetővé. Sem a munkahelykeresőknek, sem a munkahelyajánlóknak nincs költségük az e-foglalkoztatás rendszer alkalmazásával, mivel a rendszer használata ingyenes. A legszélesebb körű Internet felhasználással rendelkezik mind a kínálati, mind a keresleti oldalon az egyablakos belépés lehetőségével.

3.6. Egyéb szolgáltatások eAMA - agrárportál (Ausztria) (http://www.epractice.eu/cases/1881) Az osztrák mezőgazdasági kamara 2002-ben hozta létre az eAMA szolgáltatást a farmerek adminisztratív terheinek csökkentésére, jelenleg 45 ezer farmer használja a portált, ahol online, 24 órában intézhetik a támogatással és kötelező jelentésekkel kapcsolatos ügyeket: o földalapú támogatások igénylése o parcella azonosítási adatok elérése o GIS információk



o tejkvóta információk elérése o elektronikus űrlapok, igénylések, jelentések kitöltése Az „Agrarmarkt Austria” (AMA) mint fizetési ügynökség, és mint a farmerek fő kapcsolati pontja sokféle adminisztrációs ügyben, vezető szerepet játszik az eKormányzatnak a mezőgazdaságban végbemenő fejlődésében. 1999-ben az Internet-alapú alkalmazása, mintegy 2000 felhasználóval, csak kis jelentőségű volt az AMA szempontjából, néhány évvel később azonban példanélküli sikertörténet lett belőle. 2002 végén létrejött az eAMA, a felhasználóbarát Internet-szolgáltatás, amely a farmerek, a vágóhidak, a tejtermékeket- és sajtot termelők számára lehetővé teszi, hogy adminisztrációs kötelezettségeiket gyorsan, könnyen elintézzék, a hivatalos órákon túl is. Jelenleg 47 500 feletti felhasználó élvezi az adott lehetőség sokféle előnyét. Az eAMA alkalmazásával a farmerek regisztráltathatják teheneiket, megszerezhetik a fölterületükkel kapcsolatos részleteket, teljesíthetik az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, elektronikus formában juthatnak hozzá az adminisztrációs levelezéshez, a személyi AMAszámlájukkal kapcsolatos információhoz, tudomást szerezhetnek az éppen érvényes tejkvótáról, jelenthetik a közvetlen tej- és tejtermék eladásokat. A vágóhidak továbbíthatják a vágási jelentést, a tejtermék- és sajttermelők a havi jelentésüket. Az eAMA egyik legfőbb előnye, hogy az input számok szembesülnek a szarvasmarha adatbázissal, és ezáltal az esetleges hibákat a rendszer azonnal javítja, aminek eredménye a tévedési ráta jelentős csökkenése. A siker kulcsa az átfogó, interaktív Internet-szolgáltatásokban rejlik, és abban, hogy az érdekeltek gyorsan intézhetik el hivatalos adminisztrációs kötelezettségeiket. Ausztriában a farmerek mintegy 60 százaléka rendelkezik számítógéppel, és ezek 80 százalékának van Internet-kapcsolódása. 1999-ben a RinderNet (szarvasmarha regisztráció) programot indították el. Az AMA ekkor döntött arról, hogy e lehetőséget más területekre is kiterjeszti és ehhez létrehozták az egy ablakos szerviz portált (Single-login). Annak érdekében, hogy minél több felhasználó alkalmazza ezt a szolgáltatást, az eAMA-t az Internettel, bármelyik szabványkeresőről el lehet érni. A RinderNet (szarvasmarha regisztráció) mellett az új eAMA portálon még a következő szolgáltatások találhatók: - pályázat, - földterületi adatok, - GIS, kvóták, - havi eladások. Az eAMA révén jelentősen csökken a pályázatokkal kapcsolatos tévedések száma és minimalizálódik a munkateher mind a fizető ügynökség, mind az ügyfél számára. Az eAMA három célra koncentrál: a.) az ügyfél/felhasználó barátságra (online kérelem, jelentés-benyújtás, okmányok kinyomtatása és igazolása, adat-kérdezési lehetőség egyedi farmerek szerint, fizetések, más kérelmekhez, pályázatokhoz való hozzáférés, a képernyő színes kódolása, közvetlen kapcsolat az ügynökségi minisztériumokkal); b.) a biztonsági szempontokra (pin-kóddal való belépés, figyelő a pályázat biztonságos kezeléséhez, ülési jegyzőkönyvhöz, biztonságos továbbítás SSL-útján, a web-szerver és az adatbázisok biztonságban tartása tűzfalak segítségével); c.) a minél nagyobb költségmegtakarításra mind az ügyfél, mind a fizető ügynökség számára. A portállal szembeni követelményeket a fizető ügynökség speciális osztályain fogalmazták meg, és a házon belüli IT osztályt bízták meg az alkalmazás létrehozásával.



A portál a JAVA, a JAVASCRIPT, az XML, és a HTML programozó nyelveken készült. Az adatok az ORACLE adatbázisból olvashatók. A fejlesztők a következő programokat használták: JDK, Jbuilder és a Jedit. Az adat-továbbítás maximális biztonságának garanciájához, az adattovábbítás SSL-módon történik (biztonsági igazolás – safety certificate). Az AMA-adatokat a legkorszerűbb tűzfalak védik. Az Interneten nyújtott maximális megjelenítés és hibanélküliség céljából az Interneten több web-szervert alkalmazunk a felhasználók számára. Számuk, a szükség szerint, növelhető. A web-szerverek Windows operációs rendszerben működnek. Az adatösszetétel több modulból áll és a jövőbeni igények szerint bővíthető. Meghatározott azonosítási struktúra teszi lehetővé, hogy a különféle felhasználó csoportok csak a számukra nyújtott területre csatlakozhassanak. A belépési azonosítás jelszóval történik. A PIN-code használata előfeltétel a portálra való belépéshez. Ezt mindjárt az első oldalon kérhetik, és biztonsági okokból postán küldik meg a felhasználónak. A következő tanúságok vonhatók le az eAMA-ból: o Az Internet-szolgáltatások különleges értékűek a távoli vidékeken lakók számára. Ez vonatkozik más európai fizető és közigazgatási ügynökségekre is. o A végfelhasználói közösség képviselőinek részvételével kifejlesztett platform a kulcs tényező az ügyfélbarát szolgáltatás létrehozásában. o További siker-tényező az egyszerűen megjeleníthető képernyő és a könnyen használható menük. o Miután sok ügyfélnek az eAMA volt az első kapcsolata az Internettel, fontos volt, hogy már az első menetben jól működjék a projekt, ezzel biztosítva, hogy nemcsak az eredeti szolgáltatás iránt lesz érdeklődés, de a további bővítésekre is lesz kereslet. o Az eAMA modell lehet az EU-ban lévő többi fizető, illetve a közigazgatás különböző szektoraiban működő ügynökségek számára is. o Az eAMA szívesen tart e-mail kapcsolatot más közigazgatási egységekkel. Ez részben már folyamatban van. Munkaműhely is létrehozható, ha van erre érdeklődés. o Az eAMA-t használók lelkesedésének eredményeként, az eAMA az összes online elérhető mezőgazdasági folyamat központja lett. Egy utóbbi felmérés szerint, jelentősen emelkedett az Internet-kapcsolódással rendelkezők száma. Ennek alapján feltételezhető, hogy az eAMA projektet használók száma is tovább emelkedik majd és így a szolgáltatást folyamatosan bővíteni lehet. A felhasználók önálló munkájának eredményeként, jelentősen csökkent a hibák gyakorisága, miután a hibás belépést a program azonnal jelzi és a hibák gyorsan javíthatók. A felhasználók tapasztalataikkal hozzájárulnak a rendszer folyamatos bővítéséhez, és az igényeiknek megfelelő javításához. A program népszerűségének növelése céljából rendszeres információkat közöl a média-csatornákon keresztül, többek között jelentéseket, de postai küldemények formájában is. A program sikere szempontjából fontos volt az is, hogy az eAMA kompetenciájára specializált információ rövid idő alatt rendelkezésre áll és minden időpontban. Minthogy sok, a technológiában nem járatos felhasználónak is ez volt az első találkozása az Internettel, ezért az AMA szakértői számára is kihívást jelentett, hogy a felhasználókat átsegítsék a kezdeti nehézségeken és elkerüljék a felesleges problémákat. A rendszer sikerét bizonyítja, hogy a felhasználók között idősek is nagy számban vannak. A program könnyen működtethető és a lehetséges összes ergonómiai követelményt kielégíti.



4. Az európai gyakorlatok kritikus pontjainak feltérképezése 4.1. Az epractice.eu adatbázisban szereplő gyakorlatok által kezelt problémák Korábbi jelzésünknek megfelelően, az adatbázisban regisztrált e-szolgáltatások esetében korlátozottan találhatók információk arról, melyek a bevezetés és működtetés kockázati tényezői. A gyakorlatok leírói esetenként azokkal a problémákkal, vagy kihívásokkal foglalkoznak, amelyeket az adott szolgáltatás megoldani illetve kezelni kívánt. Néhány ilyen feltárt „probléma-csokrot”, valamint azok megoldási útjait tekintjük a következőkben A cseh kormányzati portál kialakítása során jelentkező problémák: (http://www.epractice.eu/cases/2186) nehéz volt információt szerezni az egyes államigazgatási szervektől; az információ-szabvány nagyon alacsonyszintű volt; az információt a kérdéses minisztérium web-oldalain kellett volna megtalálni; az információ minőségét a kérdéses minisztérium és nem egy specifikus tisztviselő garantálta; o a lakosság felé a kapcsolatot egy sajtóosztály biztosította, a szakértők ritkán folytattak párbeszédet a nagyközönséggel; o a tisztviselők komputer (PC) tapasztalatainak színvonala változó volt, a munkafolyamatok és a munka-szokások nehezen változtak.

o o o o

Megoldások: o a meglévő adatbázis-források lehető legmagasabb szintű alkalmazása; o a létező megoldások ugyancsak lehető legmagasabb szintű felhasználása; o a valamely projekthez megszerzett adatoknak az összes többi meglévő projekt számára való rendelkezésre bocsátása; o a Portálon használt adatok egyszeri megszerzése; o a Portál fokozatos felépítése; o ezt a monitoron rendszeresen dolgozók a fejlődés alapjaként alkalmazzák; A portál kialakítása folyamán sor került a leggyakrabban előforduló hibák felmérésére, amelyek a több száz tevékenység leírásánál fordultak elő. Ennek alapján a korábban 30 pontos vázlatot 25 pontos váltotta fel és valamennyi pont tartalmi meghatározása pontosabb, színvonalasabb lett. A módosítás nem befolyásolta a meglévő feldolgozási folyamatot. Szükségesnek bizonyult a konzultáció és a képzés. A képzésben valamennyi minisztériumból azok a tisztviselők, szakértők vettek részét, akikkel a kapcsolatot már a folyamat elején felvették. Nyilvánvaló, hogy minél jobban megvilágították valamely információfeldolgozás és alkalmazás részleteit, annál jobb színvonalú lett a tevékenység leírása. Ugyanakkor a tevékenység-leírás folyamatának ellenőrzése ebben az esetben is szükséges. A leírásokat a megjelentetés előtt szerkesztők ellenőrzik, és a szöveget a talált hibákkal, javításra küldik vissza. Ez a rendszer biztosítja a jó minőségű információt a közvélemény felé, ugyanakkor az alkotók elegendő gyakorlatra tesznek szert kormányzati intézmények tevékenységek leírásában. A Kormányzati Portál-projekt több fázisban végrehajtott fejlesztési szakaszai mutatják, hogy a választott út helyes volt. A Kormányzati Portál részét képezi a helyi kormányzatok tevékenységének, valamint a specifikus kormányzati intézményekkel fenntartott specifikus formáknak és a tartalékolási rendszereknek a leírása is.



Az Ír Köztársaság eCabinet Projektje (http://www.epractice.eu/cases/1808) Az ír miniszterelnöki hivatal által kezdeményezett és valamennyi minisztérium együttműködésében létrehozott eCabinet célja az, hogy korszerűsítse és átalakítsa a kormányon belüli konzultációs folyamatokat és a döntéshozatali rendszert. Egyben, mint a legmagasabb közigazgatási szinten megvalósuló példa, egyfajta „vezető erőként” is szolgál, demonstrálva a kormányzati munkában az IKT előnyeit. A projekt révén felváltották a papír alapú munkát a korszerű és biztonságos IKT-n alapuló folyamattal. Első lépésként azt elemezték, hagyományosan hogyan működik a kabinet, konzultáltak a fő résztvevőkkel (stakeholders) és egy olyan modellt vázoltak fel, amelyben részben a már meglévő rendszer legjobb elemeit megtartva, részben új elemek beemelésével, a korszerű technológia segítségével hatékony módszereket alakítottak ki. Az így létrejött eCabinet rendszer egyszerűsíti a közhivatalnokok számára a dokumentumok létrehozását, továbbítását, azok konzultálását és elterjesztését, s ezáltal biztosítja a kormányzati munka javítását. A projekt kapcsán jelentkező feladatok és kihívások: o meg kellett győzni a papír-alapú dokumentum-kezeléshez szokott kormányzati tagokat, hogy a korszerű technológia alkalmazása a dokumentumok hatalmas mennyisége miatt az ő munkájukat is meg fogja könnyíteni; o olyan közös rendszert kellett alkalmazni a minisztériumok valamennyi részlegén belül, amely a használt technológiai platformoktól függetlenül interoperábilis; o olyan rendszert kellett bevezetni, amelynek fő vonalait és funkcionalitását a felhasználók – legyenek akár hivatalnokok vagy miniszterek – könnyen „befogadják”; o ez utóbbi teszi lehetővé, hogy minimálisra csökkenthető legyen a projekthez szükséges képzés és technikai támogatás (support), amit specializált „személyre szabott” felhasználói szeminárium-sorozatokkal oldottak meg; o a hagyományos rendszer jól bevált elemeinek megtartása és az új, hatékony technológiát megjelenítő elemek ötvözése elősegítette, hogy az új rendszer használata illeszkedjék a korábban használt rendszer logikájához; o a rendszernek elő kell segítenie a rugalmasságot és a humán tényező érvényre jutását; Milyen problémákkal szembesültek a projekt megvalósítása során? o A legjelentősebb problémának az infrastruktúra kompabilitásának megoldása bizonyult. Mivel ez volt az első, olyan – valamennyi kormányzati egységre kiterjedő – közös platform telepítése, amely valós időben működött, az előzetesen számítottnál több kommunikációs/konfigurációs eltérés merült fel az egyes kormányzati egységek között. Ehhez hozzájárult, hogy - a teljes kormányzaton belül számos szereplővel kellett kapcsolatot tartani, ami meghosszabbította a bevezetésre korábban szánt idő, - sokszor nehezen volt beazonosítható, hol vannak az összekapcsolhatósági és konfigurációs problémák, - ki a felelős és ebből adódóan kinek kell azokat megoldania.



o Az előzőekben felsorolt problémák alapján a rendszergazdák azt a következtetést vonták le, hogy – a későbbi gondok megelőzése érdekében – a projekt tervezési szakaszában előnyös lett volna ezekre a kérdésekre fókuszálni. ELAK - Az osztrák szövetségi minisztériumok elektronikus adat-tárolása (http://www.epractice.eu/cases/1783)

Az ELAK-projekt része az osztrák eKormányzat-kezdeményezésne, legfőbb célja volt, hogy valamennyi szövetségi minisztériumban megvalósítható legyen a beérkezett anyagok, kérelmek, adatok elektronikus tárolása és a papíralapú adattárolás megszüntetése. A projekt 2001. szeptemberében indult és 2005 januárjában fejeződött be. Minden írott és megválaszolandó kérelemhez és minden belső, valamilyen szempontból esetleg később is érdekes anyaghoz külön elektronikus dossziét nyitnak. Ilyen módon minden eljárást bármikor újra meg lehet nézni az elektronikus dosszié megnyitásával. A rendszer bevezetése két közelítésben oldható meg: a folyamat-orientált (process oriented) bevezetést, vagy egy szervezeti egység által történt bevezetés módszerével. A folyamatorientált bevezetés egy, az elektronikus tárolási rendszer alkalmazásával párosuló alapfolyamat (core process) végrehajtását feltételezi. Általános megfigyelés, hogy egy kormányzati egység csak akkor lesz sikeres, ha az alap-folyamatok száma viszonylag alacsony és ezeket viszonylag gyorsan lehet elemezni. A szervezeti egységnél történő bevezetés esetében, az átszervezés szervezeti egységről szervezeti egységre halad előre, egészen addig, amíg már nem lesz sehol sem papíralapú nyilvántartás. E közelítés előnye, hogy az összes hatás egyszerre jelentkezik, anélkül, hogy azonnal elemezni, és újra rendezni kellene a működési folyamatokat. A felhasználók munkájukkal azonnal alkalmazkodhatnak az új feltételekhez, nincs szükség a tevékenységek párhuzamos folytatására. A szolgáltatás alkalmazásának előnyei: o szabványosítja és felgyorsítja a belső eljárást; o hatékony e-Kormányzati eljárások könnyen összeállíthatók; o egyszerűbben végrehajtható a minisztériumok szervezeti szerkezetének változtatása és az elektronikus formanyomtatványok, valamint a továbbítási szolgáltatások integrálása; o időtől és helytől függetlenül, valamint a meghatározott hozzáférési szabályok betartásával lehet hozzájutni az elektronikusan tárolt dossziékhoz; o megtakarítható a papír alapú szállítás és archiválás; o biztonságos külső hozzáférés elektronikus aláírással (pl. személyi kártyával); o dokumentálási- és munkafolyamat-irányítási jellemzők vonhatók le a rendszerből valamennyi minisztérium munkacsoportjai számára. A projekt bevezetése során felmerült problémák, a megoldás útjai és eredménye: o 2001-ben, az ELAK projekt indulásakor olyan műszaki infrastruktúrára volt szükség, amellyel könnyen és gyorsan lehet megvalósítani az e-kormányzati eljárásokat, és azokat integrálni lehet a belső adattárolási, valamint dokumentációs irányítási rendszerrel. A minisztériumok szervezeti szerkezetében végbemenő változásokat és a minisztériumokon belüli eljárásokat is összehangoltabban megoldani, mint ahogy ezt az egyes minisztériumok által eltérően fejlesztett és heterogén IT-infrastruktúra lehetővé tette. E projekt bevezetéséig Ausztriában mindegyik minisztériumnak saját megoldása volt a dokumentációra. 2000-ben több minisztériumban elkezdtek gondolkodni az elektronikus adattárolási megoldáson és – elkerülendő a 12 eltérő megoldást, amelyek számos problémát okoznának minden egyes újabb szervezeti


o

o

o

o


átalakításnál és a minisztériumok közötti eljárásoknál – a szövetségi kancellár döntött az ELAK-projekt megvalósításáról. A megvalósítás a kancellária hivatal irányításával ment végbe. Az új rendszer hatékony alkalmazásához személyi szinten szükségessé vált az irányításváltozás. Valamennyi közigazgatási alkalmazott maga is végre tudja hajtani a folyamat fő részeit (a bejövő dokumentumok regisztrálását, aláírását, beküldését, archiválását) kivéve a jóváhagyást (ez az osztályvezető feladata). Ez elképzelhetetlen volt a papíralapú eljárások esetében, ahol a regisztrálási, a továbbítási és az archiválási tevékenységet az adattároló osztály munkatársai végezték. Ez számos lehetőséget kínál a hatékonyabb eljárásokhoz és a munkakörök gazdagításához. A projekt nyomán megszűnt a korábbi dokumentátor-funkció. Miután az ELAK segítségével rögzítik a dokumentumokat, s a rendszer automatikusan elvégzi az irányítást, a hivatalnokok feladatai a szervezeti kötelezettségek felé tolódtak el. A közvetlen vezető pozícióban lévő (csoportvezető-szintű) személy olyan munkáknál segíti a speciális osztályokat, mint pl. a papíralapú postázás, a tömeges postázás, brosúrák elküldésének szkennelése. A központi adminisztrációban emelkedett a funkciót betöltők száma, míg a hagyományos dokumentációs feladatokat ellátó hivatalnokok funkciója feleslegessé vált. Amióta az egységes adattárolással összekapcsolt egységes rendszer, valamint a központi elektronikus szervezeti modell működik, a minisztériumok szervezeti szerkezetének változtatását könnyebben és rövidebb idő alatt lehet végrehajtani. Ugyanezen oknál fogva a minisztériumok közötti eljárásokat ugyanolyan könnyű telepíteni, mint az egy minisztériumon belülieket. Az információ-politika megváltozott, mivel a dokumentáció-irányítási rendszeren belül a keresési kapacitás lehetővé teszi, hogy – kapcsolódási jogainak függvényében – mindenki megtalálja az elektronikus dossziét és a dokumentumokat. Az ELAKrendszerben a hozzáférési lehetőséget olyan konfigurációval biztosítják, amely minden köztisztviselő számára lehetővé teszi az adat- (dosszié) keresést, a tartalom olvasását, az osztály munkájához való hozzájárulást, valamint azon dossziék megkeresését, amelyek a munkafolyamat során átmentek az adott részlegen.

Az ELAK-rendszert létrehozói és működtetői alkalmasnak tartják arra, hogy azok az országok, amelyek – az e-kormányzati szolgáltatásokkal is összefüggésben – lépést akarnak tenni a papíralapú dokumentációtól és adattárolástól az elektronikus adattárolás felé, tanulhassanak tapasztalataikból. Ennek a megoldásnak legfontosabb jellemzője a teljesen integrált elektronikus e-kormányzati folyamat, kezdve az ügyfél (állampolgár és/vagy vállalat) kérdésétől, a web-formanyomtatványokon, az automatizált regisztráción, az elektronikus munkafolyamaton, a digitális aláíráson keresztül, az automatizált értesítésig és az elektronikus szállítási szolgáltatásig. A rendszergazdák – az epractice.eu-adatbázisban leírtak alapján – felkészültek és készen állnak érdeklődő e-mailek megválaszolására és az ELAK-projekt élő demonstrációval történő bemutatására is. Ezen túl speciális munkacsoportot ajánlanak a vezetésnek, a műszaki és szervezeti szakértőknek, támogatva őket elhatározásukban és a projekt-indításban. A segítségnyújtás kiterjed a következő dokumentumok felajánlására: 9 szervezeti kézikönyv; 9 követelmény specifikációk; 9 a felkészülési koncepció és a tervezés leíársa; 9 a betanítási (training) koncepció; 9 az operációs koncepció, beleértve a katasztrófa-helyzet utáni visszaállítás;



9 a szabvány folyamat meghatározások (pl. beszerzés, számlázás) A tapasztalat-átvétel előfeltételei: o a projekt nagymértékű szervezési megfontolásokat és műszaki intézkedéseket igényel; o nem szabad csak IT-projektként kezelni, sokkal inkább szervezetfejlesztési projektként kell tekinteni, amely alapvető változásokat idéz elő a meglévő belső kormányzati munkamódban; o abban a kormányzatban (szervezetben) ahol ezt a projektet bevezetik, a projekt jelentős támogatást igényel az adott szervezet idősebb vezetésétől; o annak érdekében, hogy a dokumentumok elektronikus bemutatását hitelesnek tekintsék bármilyen kompromisszum párhuzamosságra vezet. Ez rendszerint a szervezeten belüli nehézségekkel és az eredmény romlásával jár; o ennek hátrányos következményeként a felhasználóknál ismét a számukra már begyakorolt papíralapú tárolás lesz a kedvelt, így az elektronikus tárolás minden előnye elvész, beleértve a polgárok által élvezhető összes előnyt is. A belga CBSS –Társadalombiztosítási juttatások az állampolgárok számára (http://www.epractice.eu/cases/268) A projekt keretében rövidtávon a következő célokat jelölték ki: a) annak biztosítását, hogy a szolgáltatást igénylőtől a szociális szolgáltatást nyújtó összes iroda számára csak egy alkalommal kérik el azokat a személyi adatokat, amelyek a társadalombiztosítási hozzájárulások kiszámításához, illetve a bér és munkaidő szerint járó társadalombiztosítási juttatások kalkulációjához szükségesek, b) a kölcsönösen felhasználható és cserélhető adatok maximumának biztosítását a szociális szolgáltatást nyújtó irodák között, c) a kérelmezők és a társadalombiztosítási irodák közötti információcsere korszerűsítését az összes kiegészítő juttatás és az adókedvezményre való jogosultság figyelembevételével, d) az alapvető jogi terminológia, az információs elemek és a szociális szolgáltatást nyújtó irodák közötti információcserére vonatkozó utasítások harmonizálását olyan szintig, hogy az elektronikus adatcsere maximálisan multifunkcionálissá váljék, e) az eltérő információcsere-formák számának, valamint e formák címzésben való használatának csökkentését, f) a modern technológiák alkalmazását e célok megvalósításához. A gyakorlat működtetése során a következő problémákat összegezték a rendszergazdák: Az interoperabilitás (IOP) értelmében az egyes esetekkel kapcsolatos problémák a „Szolgáltatás Integráció Lokalizációtól” függnek, vagyis attól, hogy a FO-ban, a BO-bn, létrejöttek-e az interoperabilitás rétegei, és sikerült-e megoldást találni a hangsúlyosan specifikus interoperabilitási igények kielégítésére. A projekt ezen IOP jellemzői: o Szolgáltatás lokalizáció: integráció (szolgáltatás-ellátási modell) (Back office/ Back office o A technikai IOP (Internet protokoll, e-mail, http, FTP),



o Szintaktikai IOP (SOAP, UDDI, XML…) o Szemantikai IOP (EDI, XML, üzenet szabványok, hivatkozási címjegyzék…), o Szervezeti IOP (klíring szerv (Clearinghouse – (fogadó és elosztó tér), jogszabályváltozások o A projekt transzferálási korlátjai: Specifikus, a belga társadalombiztosítási rendszerhez, elsősorban annak jogi szabályaihoz igazodó adottságai. A koncepció és a technológia azonban transzferálható A működtetés során szerzett tanulságokat a rendszergazdák – az adott gyakorlaton is túlmutatóan – az alábbiakban foglalták össze: o az e-szolgáltatás nem egyszerűen IKT-ről szól, a hangsúly a szolgáltatás folyamatos javításán és a multidiszciplináris megközelítésen van; o szoros együttműködést kell kialakítani az egyes kormányzati szintek munkatársaival, a kijelölt közvetítőkkel és érdekcsoportokkal, folyamatosan partnerségi szintű konzultációkat célszerű folytatni velük; o a szolgáltatás-nyújtást maximálisan a felhasználó igényeire és logikájára kell hangolni, s a szolgáltatás-fejlesztésben is célszerű őket bevonni – ez az ügyfél-orientált szolgáltatás-nyújtás; o biztosítani kell a kormányzati tevékenység egészét és az interoperabilitást szolgáló információ-kezelést; o az automatizálás (elektronikus szolgáltatás nyújtása előtt) valamennyi kormányzati intézményben, valamennyi kormányzati szinten és szintek között optimalizálni szükséges a folyamatokat; o előfeltétel a szabványok, egységes szabályozás alkalmazása; o figyelemmel kell lenni a változás-menedzsmentre, a megfelelő belső és külső kommunikációra és a (tovább) képzésre; o egy olyan hosszú távra szóló „víziót” kell meghatározni, ami ötvöződik a mélyreható folyamat-optimalizálással és a gyors sikerre való törekvéssel. Ez utóbbi demonstrálhatja az e-kormányzat hatékonyságát a széles nyilvánosság előtt és ösztönzőleg hat az államigazgatáson belüli folyamatokra is, egyidejűleg azonban illeszkednie kell a hosszú távú elképzelésekhez; o az állampolgárok, vállalatok és a közigazgatás számára szabályozások megalkotásával kell érvényesíthetővé tenni a hosszú távú elképzeléseket; o hasonlóképpen, szabályokban kell rögzíteni az információ-elemek egységes definícióit és attribútumait, o szabályozni szükséges magántitokkal kapcsolatos információs biztonság jogi vonatkozásait, az IKT-bűnözés elleni védelmet, az identifikációs eszközök használatát.

4.2. Néhány bemutatott gyakorlat költségbecslése A következőkben – az epractice.eu adatbázisban közölt információk alapján – ismertetjük a szolgáltatás-bevezetéssel kapcsolatos publikált költség-adatokat, és a rendelkezésre álló hatékonysági mutatókat. Mivel az itt közölt információk meglehetősen heterogének és eltérő számításokon alapulnak, igen korlátozottan lehet ezeket alapul venni az adott szolgáltatástípus esetleges magyarországi bevezetés költségeinek becslésében. Ehhez csak az adott szolgáltatások intézményeivel folytatott konzultációk és a rendelkezésre bocsájtandó magyar input-adatok alapján történő, mélyebb elemzések és számítások alapján van reális lehetőség.



Az egyes eseteket áttekintve, általában megállapítható, hogy a szolgáltatás bevezetésekor a költségek számításba vételénél sok esetben indirekt módon járnak el az intézmények: azt tekintik át, hogy az adott szolgáltatás nyújtása hagyományos úton (telefonon vagy személyesen történő információ-kérés) hány embernek hány munkaórájába kerül és ennek mekkora a teljes költsége. Ez a számítás csupán a szolgáltatás-nyújtó oldalán történő kalkulálás, a felhasználó ideje nincs is ekkor számításba véve. Egy másik számítási mód szerint szintén a munkára fordított időfaktort tekintik alapul: az osztrák ELAK (elektronikus adattárolási rendszer (http://www.epractice.eu/cases/1783) bevezetésével például 11%-kal csökkent az adatfeldolgozási idő. Több gyakorlat ismertetésekor (pl. a dán és a spanyol eközbeszerzési szolgáltatás esetében) az információ csupán azt tartalmazza, hogy a szolgáltatás bevezetése az 50 millió € értékhatár alatt volt. Más esetekben nem a bevezetés költségeiről esik szó, hanem az e-szolgáltatás nyomán keletkező megtakarításról.26 Ennek szemléletes példája a dán EID – elektronikus számlázási rendszer (http://www.epractice.eu/cases/1967), melynek működése azt jelenti, hogy a számlakezelési munkaidő megtakarítás révén az évente 19 millió e-számla küldése 94 millió €-s megtakarítást eredményez. Az úgynevezett hatékonysági haszon az EID-re történő átállás eredményeként évi mintegy 120-150 millió €, amelynek ¼-e a központi, ¾ része pedig a helyi közigazgatást érinti. Úgy becsülik, hogy az EID működtetésének költsége a megtakarítás 1/10-ét teszi ki, ami tartalmazza a beszerzendő eszközöket és szoftvert, valamint a mikrovállalatok számára ingyenesen nyújtott hozzáférés költségeit. Szintén szemléletes a lengyel elektronikus vámrendszer (http://www.epractice.eu/cases/1841) példája: míg itt is 50 millió € alattira teszik a rendszer bevezetésének költségeit, megállapítják, hogy minden egyes a rendszer működésére fordított zloty 87 zloty jövedelmet generál a lengyel vámbevételek számára. Egy másfajta számítással találkozunk az osztrák „Agrarmarkt Austria” eAMA (http://www.epractice.eu/cases/1881) esetében: itt összesen mintegy 300 fő munkanapot fordítottak a projekt létrehozására. Az összes költség megközelítően 100 ezer euró körüli volt, és ezt az adminisztrációs, a papír-, a nyomtatás költségek csökkentésével elért megtakarításokból fedezték

26

Ilyen számítások szerepelnek a 3.1. pont alatt az „Egyablakos szállodai/éttermi engedély-ügyintézés Amszterdamban - HoReCa1” (http://www.epractice.eu/cases/1050 ismertetésében





5. Ügyfélorientált szolgáltatások – az EKK által kiválasztott esetek az epractice.eu adatbázisából 5.1. Elektronikus azonosítás Máltán Electronic Identity (Malta) http://www.epractice.eu/cases/2217 Málta e-kormányzati portálján (www.gov.mt ill. újabb nevén mygov.mt) e-ID-n alapuló biztonságos azonosítási mechanizmuson keresztül egyablakos e-kormányzati szolgáltatások érhetők el. A felhasználó e-ID profilja tartalmazza a személyi adatokat, valamint az átruházást lehetővé tevő megbízást. Bármely állampolgár más e-ID-vel rendelkező állampolgárnak, valamint regisztrált szervezeteknek „delegálhatja” az e-szolgáltatás-kérést. Célcsoport: valamennyi nagykorú állampolgár. A kormány - elemezte és döntött arról, hogy decentralizált modellben valósuljon meg az adminisztratív infrastruktúra; - saját PKI-alapú igazoló hatóságot állított fel a 2 szint használatához. Az e-ID lehetővé teszi: 9 míg 2007 előtt 21, 2007-től már újabb 40 e-kormányzati szolgáltatás használatát; 9 a lisszaboni elveknek megfelelően az adminisztratív terhek csökkentését, a versenyképesség növelését; 9 a mygov.mt használata által jobb, biztonságos és gyorsabb szolgáltatást. Egyben – a szolgáltatás-használat előzőekben említett „delegálási” lehetőségén keresztül – a digitálisan képzetlenebb rétegek számára is biztosítja az e-szolgáltatásokhoz történő hozzájutást. A helyi közigazgatásokban ehhez igénybe lehet venni az alkalmazottak segítségét. Az e-ID több szakpolitikai területtel áll összefüggésben: • az azonosítás-menedzsment (IdM) keretén belül több, e-kormányzati és igazságügyi témával; • a PKI digitális tanúsítvánnyal kapcsolatban az elektronikus aláírással; • lehetővé teszi számos magas szintű e-kormányzati és e-vállalkozási szolgáltatás igénybe vételét, az e-egészségügyi szolgáltatásokat, az e-közbeszerzési szolgáltatásokat; • lehetővé tesz határokon átnyúló (EU-szintű), az állampolgárok életével kapcsolatos szolgáltatásokat, az üzleti szférával kapcsolatban is. Ennek nagy jelentősége van Málta esetében, mivel állampolgárainak nagy része külföldön él. Az e-ID az Identity Management stratégia részeként, annak kezdőpontjaként is szolgál. Az állampolgár e-ID azonosításakor adatait összegyűjtik és „raktározzák” annak érdekében, hogy valamennyi e-kormányzati szolgáltatáshoz (az állampolgár beleegyezésével) felhasználható lehessen. A már korábban is kötelező személyi igazolvány kártyával együtt használva valamennyi 14 éven felüli rezidens számára így létrejöhet egy komplex azonosítási rendszer. Ez a projekt PPP keretén belül valósult meg. A projektet egyfajta projektek programjaként tekintették, minden résztvevő intézmény által kijelölt projekt-menedzserrel. (1) A MITTS Ltd. felelős a PKI Certification Authority létrehozásáért (2) Exigy Ltd. felelős az e-ID and portál fejlesztéséért;



(3) a Regisztrációs Hatóság az adminisztratív összetevőkért, (4) MIIIT (az illetékes minisztérium) mint Program Menedzser a projekt egészéért, valamint az e-ID elterjesztéséért a kormányzaton belül. MIIIT három-fokozatú szerkezetben valósította meg a program menedzsmentet: (1) a Program Menedzsernek döntési felhatalmazása van a funkcionális specifikáció keretén belül, amely projekt megbízásként a terv egészének alapjául szolgált; (2) a Project Review Board (egyfajta monitorozó testület) havonta kétszer áttekintette a projekt előrehaladását és döntést hozott akkor, amikor a tervtől eltérést tapasztalt; (3) a Steering Committee (Irányító Bizottság) a program egészét érintő kérdésekről hoz döntést. Valamennyi résztvevő képviselteti magát a (2) és (3) szinten, és külső konzultánsok is igénybe vehetők szükség esetén. Többcsatornás megközelítés: Az e-ID a teljes platformon keresztül interoperabilitást teremt a többfajta média használatában. Lehetővé teszi a web-es, a telefonos és a mobil azonosítési rendszerek használatát is. Ezáltal a kormányzat erőteljesebben ösztönözheti az online közigazgatási szolgáltatások használatát a hagyományos offline és személyes (face to face) kapcsolat mellett is. Lehetővé vált a mobil telefonos szolgáltatók bekapcsolása; az m-gov szolgáltatások sms gateway-n keresztül is elérhetőek. A telefonos azonosítás lehetősége tágítja az e-kormányzati szolgáltatások igénybe vételét a digitálisan képzetlen felhasználók számára is. Az offline e-szolgáltatások igénybe vételének hagyományos módja a FO-okon történő kapcsolódás. Ezt egyre inkább olyan e-kormányzati tisztviselők segítik, akik egyablakos szolgáltatást tesznek lehetővé. Ők lehetnek azok, akikre – szükség esetén – „delegálható” a felhasználó e-szolgáltatás iránti kérése. Ez a hátrányos helyzetű és/vagy internettel nem rendelkező lakosság számára fontos csatorna. Hatás és eredmények Az e-ID és a mygov.mt projektet a máltai kormányzat egy helyi szoftverházzal, az Exigy Ltd.del közösen fejlesztette ki. A kormány és a Microsoft stratégiai partnersége elősegítette, hogy az eredeti költségvetésnek 60%-ára mérsékeljék a tényleges költségeket. A Microsoft esettanulmányként publikálta a projektet, és mint „e-kormányzati alapkő-letételt” mutatta be, amely a közbizalom erősítésére építve ösztönzi az e-kormányzati szolgáltatások igénybe vételét (ld. http://www.microsoft.com/casestudies/casestudy.asp...) Az e-ID valójában lehetővé tette az e-szolgáltatások gyors terjedését, s ezt a CapGemini a 2006. évi jelentésében „az eddig tapasztalt legjelentősebb előrehaladás”-nak minősítette. Az Informatikai Minisztérium (MIIT http://www.miiit.gov.mt) egyre több e-szolgáltatást vezet be 2006 óta is – így 2007-ben 40 új szolgáltatással jelent meg a palettán. A megcélzott lakosság az internet hozzáféréssel rendelkező állampolgárok, azaz a teljes népesség mintegy 80%-a (NSO; Nov 2006). Egy 2006-os Ernst&Young tanulmány szerint az e-kereskedelmet használók 45%-a e-kormányzati szolgáltatásokat is használ, s ebben szerepet játszik a biztonságos e:ID és az egyablakos e-szolgáltatások platform lehetősége.



Az innováció megjelenése: A máltai e-ID megoldás széleskörűen biztosítja az egyének személyes életének számos szolgáltatás-igényét. Nagy jelentősége van annak, hogy a saját e-ID igénybe vétele mellett lehetőséget teremtettek más állampolgár és/vagy szervezet képviselésére is. Ez a megoldás tehát felhasználó-barát és számításba veszi mindazokat a helyzeteket, amelyekkel az állampolgár a közigazgatáshoz kapcsolódva szembesül. A mygov.mt portálon az e-ID használata lehetővé teszi valamennyi e-kormányzati szolgáltatás egyablakos elérését, a használt technológiától függetlenül is. A tapasztalatok megosztása Málta aktív szerepet játszik az e-ID interoperabilitási fórumokon, és tagja egy olyan konzorciumnak, amely pályázik egy 2008-ban induló „e-ID Interoperability Large Scale Pilot project”-ben a CIP ICT-PSP program keretén belül. 2007-ben Leuvenben részt vett az eGovernment Good Practice Framework 5. workshop-ján. Célként jelölik meg az általuk használt megoldás és technológia újrahasznosítását más közigazgatásokban. A megoldás kulcstényezőjének a modularitást, a biztonságot, a rugalmasságot és az interoperabilitást tekintik. A megoldás design-ja a legfrissebb szabványokon alapul és ezért hasznosítható a helyi, regionális és a nemzeti e-kormányzati szolgáltatások keretén belül is. 2007 áprilisában egy 2-napos, a MIIT, mint az e-ID tulajdonosa által szervezett konferencián http://www.bcs.org.mt/article.asp?secid=6&artid=17...) mutatták be a megoldást, annak előnyeit az állampolgárok és nem utolsó sorban az üzleti szféra számára, amelyikkel a kormány meg kívánja osztani ezt a technológiát. Tanulságok (1) Jobb és gyorsabb kormányzati szolgáltatások biztosítása. Az e-kormányzati rendszert a törvények és szabályozások keretei között kell megvalósítani, ezekre az elemzési szakaszban figyelemmel kell lenni. Az e-kormányzati szolgáltatások dinamizmusa az emberi erőforrásokra is hatást gyakorol. A résztvevő munkatársaknak valamennyi szinten ismerniük kell a folyamat egészét, és látniuk kell, hogy a cél a jobb és a gyorsabb szolgáltatások elérése. (2) A Kormány mint partner az innovatív e-kormányzati megoldások létrehozásában. A Microsoft-tal történt összefogás biztosította olyan tudáshoz való hozzájutást, amelyet a cég más szervezetekkel és országokkal való együttműködés során szerzett. A tudástranszfer felbecsülhetetlen hozadék volt az ország számára. Ez lehetővé teszi, hogy létrejöjjön az iparral együttműködve egy olyan IKT-központ, amit elősegít a helyi szoftverház közreműködése is. A moduláris technológia pedig lehetővé teszi a megoldás Máltán kívüli hasznosíthatóságát is. (3) Az e-kormányzat egyedülálló funkció-továbbító (cross –functional) szolgáltató szerepe. Az e-ID és az egységes portál megvalósítása ösztönzőleg hat olyan szolgáltatások igénybe vételére is, amelyet korábban kevéssé használtak az állampolgárok.



5.2. Az ír közigazgatási portál The Public Services Broker - Ireland's Framework for Transforming Delivery of Public Services http://www.epractice.eu/cases/1879 www.reachservices.ie Az 1999-ben létrehozott REACH-ügynökség az elektronikus kormányzati szolgáltatások legfőbb katalizátora. Feladata a kormányzati szolgáltatások integrációjának fejlesztése, az online kormányzati program megvalósítása. Napirenden tartja és irányítja a közbeszerzések elektronizálását, felügyeli a kormányzati szervek és az európai, valamint EU elektronikus rendszerek közötti interoperabilitást, kezeli az adatcsere szolgáltatást és adatcsere katalógus kiadást. Az ír e-kormányzati portál mindjárt az első oldalán regisztrálásra ad lehetőséget, de enélkül is lehetőség van a kormányzati szolgáltatások teljes körű megismerésére. Ha az első oldalon az „about reachservices” megjelölésre kattintunk, akkor a regisztrálás felajánlása nélküli oldalakra jutunk, ahol ugyancsak részletes információt találunk a központi kormányzati portál online szolgáltatásairól. A szolgáltatásokat az első oldalon egyrészt témák- és szervezetek szerint, másrészt abcalapján csoportosítják. A konkrét ügyek intézésénél a kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések a „REACH” elnevezés alatt, a „Élet eseményei”-vel (élethelyzetekkel) kapcsolatos szolgáltatások az „OASIS”, a vállalati ügyek a „BASIS” szektorban intézhetők. A REACH központi portál oldalról oda-vissza átjárást biztosítanak a központi kormányzati és az egyes minisztériumok által nyújtott szolgáltatásokra való kapcsolódás között. 2005 óta 80 kiemelt szolgáltatás érhető el a központi kormányzati portálon, de magának a REACH-nek az indexe szerint a szolgáltatások száma eléri a 900-at. Az OASIS (Online Access to Services, Information and Support – Online Hozzáférés a Kormányzati Információhoz és Szolgáltatásokhoz) a lakossági e-kormányzati portál, amely a polgárok életeseményeivel kapcsolatos információt és szolgáltatást nyújtja. Szolgáltatásai a következő 15 nagyobb témaköré csoportosulnak (születés, halál, környezet, házépítés, személyi pénzügyek, fogyasztási ügyek, oktatás, kormányzat, igazságügy, közszolgáltatások, kultúra, pihenés, foglalkoztatás, egészségügy, kivándorlás, bevándorlás, kapcsolatok). Ezekhez a szolgáltatásokhoz a központi portálon egyszeri kapcsolódással hozzá lehet jutni. A BASIS (Business Access to State Information and Services) szolgáltatás-programban az üzleti tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások, információk találhatók. Egy EU elemzésből kiderült, hogy az ír kormányzati szolgáltatások közül több lakossági és üzleti szolgáltatás már elérte a legmagasabb, 4-es szintet (jövedelemadó bevallás, orvosi költségek térítése, vagy közvetlen kifizetése, beiratkozás a felsőoktatásba; az üzleti szolgáltatásokból: a társadalombiztosítási járulék fizetése, társasági adó befizetése, forgalmi adó befizetés, környezetvédelemmel kapcsolatos engedélyek kiadása, állami közbeszerzés). A Kormányzati Szolgáltatás Kártya (Public Service Card) szabványosított formáját meghatározó keretfeltételek programja (SAFE - Biztonságos Azonosítási Keretkörnyezet) célja olyan stratégia kidolgozása, amely valamennyi kormányzati ügynökség számára lehetővé teszi a bizalom alapú szolgáltatások összehangolt nyújtását. A feladattal a Tárcaközi Irányítási Csoport is foglalkozik, ahová minden minisztérium elküldte képviselőjét. A program a Lisszaboni Stratégia részét képezi. A program szerint mindenekelőtt a vállalatok felé bővítik az online szolgáltatásokat, kiterjesztve azokat a vállalati adminisztrációval (vállalatalapítás, regisztráció), a



szabályozással, a foglalkoztatással, fizetéssel, adózással kapcsolatos területekre, de sokféle programot valósítottak meg a lakossági szolgáltatások további javításának céljával is. 2004 februárjában vezették be az online gépjárműadó befizetési lehetőséget, amelyet az érdekeltek a hét minden napján, napi 24 órában igénybe vehetnek. Évente mintegy 3 millió tranzakcióról van szó. 2004 óta működik az Ír Helyi Kormányzati Computer Szolgáltatási Igazgatóság olyan ún. mkormányzat (mobil-kormányzat) szolgáltatása, amely interaktív kommunikációt tesz lehetővé a polgárok és a helyi kormányzatok között. Az erre kifejlesztett technológiával a Saadian és a Vodafone hálózat útján a helyi hatóságok munkatársainak lehetőségük nyílt arra, hogy sms üzeneteket váltsanak egymással. Az üzenetváltás keretében lehetőség van olyan ügyek intézésére is, mint például a vezetői engedély meghosszabbítása. Az egészségügyi portál létrehozása több szakaszból álló, több évre terjedő projekt, amely egy „one stop shop” csatlakozást biztosít a portálhoz, ahol információhoz, szolgáltatásokhoz jutnak a polgárok és a szakemberek. A portált kezdetben az Interneten keresztül lehet elérni, de tervezik, mindenféle más csatornára való rávitelét is (call centrer, digitális TV, stb.). A gépkocsi-parkolók keresésével függ össze az a szolgáltatás, amelyet Dublin város tanácsa nyújt, és amellyel lehetővé teszik, hogy a gépjárművek vezetői mobilon érdeklődjenek a szabad parkoló helyek iránt. A 2004 végén bevezetett új útlevél rendelkezik a legkorszerűbb biztonsági elemekkel. Ezt egyben első lépésnek tekintik az útlevél kiadás új rendszerének bevezetéséhez is. Különlegesen magas szintű rendszerrel ellenőrzik az adatokat és azok megerősítését. Az útlevél kiváltásánál online szolgáltatás keretében történő internet alapú fizetés bevezetését tervezik. 2005 elején a Pénzügyminisztérium elindította a közbeszerzési portál működését. A portál különleges képessége, hogy kapcsolódik az Írországban található összes közbeszerzési forrásponthoz. Kapcsolódási kapacitása szerint a jövőben létesítendő pontokra is kapcsolódni tud majd. A portál fejlesztésének alapját egy korábbi sikeres fejlesztés, az „eTenders” biztosította. Az ír e-közbeszerzési stratégia fejlesztése már 2001 októberében megkezdődött, ennek keretében jelentős reformprogramot valósítottak meg az egész állami szektorban. Négy szempontra koncentráltak: 1./ a szervezeteken belüli kapacitásbővítésre, 2./ az állami szektor keresletének aggregálására, 3./ közbeszerzési gyakorlat fejlesztésére, az oktatásra, a költséghatékony technológiák beszerzésére. Az Információs Társadalom Bizottság becslése szerint, a portál működtetése évi egy milliárd euró megtakarítást is jelenthet a kormánynak. A Pénzügyminisztérium számítása szerint 2007-ben a közbeszerzési tenderkiírások 90 százaléka kerülhetett a portálra. 2005 februárjában indították az sms kérdező szolgáltatást az adó-visszatérítéssel kapcsolatos kérdések feltevésére, nyomtatvány- és információs lapok kérésére. Ehhez nem kellett mást tenni, mint üzenetet küldeni egy megadott számra (51829) a személyi kormányzati szolgáltatási szám megadásával és a megfelelő szolgáltatás-kóddal. A kért nyomtatványokat a kérelmezők postán kapták meg. Az első két hétben mintegy nyolcezer szöveges üzenet érkezett, ugyanannyi, mint telefonon. Az adóigazgatóság a sikeren felbuzdulva, a szolgáltatást már 2005 folyamán kiterjesztette az összes dokumentációval kapcsolatos szolgáltatásra. Minden év decemberében felmérést készítenek, amikor az ír polgárok véleményét tesztelik az m-kormányzati szolgáltatásokról. A kérdezett korhatár 15-74 között van. A 2006. évi felmérés szerint a mobilt használók 48 százalékát érdekelnék a mobilon elérhető szolgáltatások, illetve figyelmeztető üzenetek érkezése a kormányzati szervek részéről. Egy másik 48 százalék olyan technológia birtokában szeretne lenni, hogy információt kérhessen az egészségügyi



szolgáltatásokról, adó-befizetési nyomtatványokról. A 15-24 évesek korosztályban az arány 61 százalék volt. A megkérdezettek 40 százaléka abban lenne érdekelt, hogy választások idején mobil útján adhassa le szavazatát.

5.3. Lakcímváltozás online Franciaországban Changement d'adresse : The French on-line change of address service http://www.epractice.eu/cases/1948 http://www.changement-adresse.gouv.fr Évente több mint 6 millió francia vált lakcímet, ami arrra ösztönözte a kormányt, hogy egy új szolgáltatással lehetővé tegye állampolgárai számára ennek egyablakos online ügyintézését, ahol egy lépésben tájékoztathatja a közigazgatást új lakcíméről. Ez a szolgáltatás része a francia kormány 2004-2007 közötti ADELE elnevezésű e-közigazgatási programjának. Ez az ingyenes szolgáltatás kezdetben csak interneten volt elérhető, de már lehetővé vált, hogy a helyi közigazgatásban személyesen is hozzáférhető legyen. A lakcímváltozással összefüggésben a következő közigazgatási intézmények kapnak értesítést: - családi jövedelempótlék kezelő alapok, - munkanélküli biztosítás (Assedic), - betegbiztosítás, - állami nyugdíjbiztosító, - adóhatóság, - országos szolgáltató-irodák, - postai szolgáltató, - mezőgazdasági érdekképviselet, - AGIRC-ARRCO nyugdíjalap, - állami alkalmazottak nyugdíjalapja. Hatás Noha a szolgáltatás technológiája nem nevezhető újszerűnek, s a funkcionális tartalma nem különösebben széleskörű, két szempontból is fontos részét képezi az ADELE 2004-2007 programnak. A felhasználót helyezi a mechanizmus középpontjába és arra törekszik, hogy átláthatóvá tegye a meglévő közigazgatási szerkezet összefüggéseit. Ennek szellemében a következő elveket követték: •

az egyablakos szolgáltatás azt jelenti, hogy az online lakcímváltozásról csupán egy un. „telenyilatkozatban” öt különböző közigazgatási szolgáltatás értesül, amelyeket a későbbiekben tovább kell bővíteni (például a gépjármű regisztrálást). A „praktikus útmutató” címszó alatt minden részlet megtalálható;

•

az egyszerű megoldásra való törekvés szellemében a bejelentést a teljes papírmentesség jellemzi;

•

ergonómiai szempontok és a felhasználó tájékoztatásának fontossága szintén az egyszerűsítés jegyében.

Tanulságok A személyi adatok biztonsága érdekében a szolgáltatás kidolgozói azt a megoldást választották, hogy a felhasználó egy kevéssé érzékeny adatot, a társadalombiztosítási számot adják meg a betegbiztosítás esetében vagy az adóazonosító számot az adózási szolgáltatás



felé. Ez a megoldás a papírmentességgel együtt biztosítja azt a biztonsági szintet, amely erősebb, mint a hagyományos levélbeli vagy telefoni információ-továbbítás.

5.4. Németország e-kormányzati szolgáltatási adatbankja German Administration Services Directory (DVDV) http://www.epractice.eu/cases/1031 www.dvdv.de A Német Adminisztratív Szolgáltatási Címtár (DVDV) tartalmazza az elektronikusan elérhető e-kormányzati szolgáltatásokat és egyben megtestesíti a biztonságos és megbízható kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos elvárásokat, amely teljes mértékben a nyílt forráskódon alapul és lehetővé teszi az intézmények közti papírmentes folyamatot. A 2007. januárja óta működő szolgáltatás több mint 5200 német civil regisztrációs ügynökség számára havi 1 millió €-t meghaladó megtakarítást tesz lehetővé. Világviszonylatban is az egyik úttörő és legnagyobb szabványosított Szolgáltatás Irányított Architektúrának (Service Oriented Architecture SOA) számít a kormányzati szférában, ami egyedülálló együttműködést biztosít a német kormányzati intézmények különböző szintjei között. A DVDV infrastruktúra-szolgáltatás, amelynek közvetlen célcsoportja azok az ügynökségek és azok szolgáltatói, amelyek elektronikus szolgáltatást nyújtanak a SOA bázisán. Ez azt jelenti, hogy többtízezer közvetlen szervezeti felhasználóról van szó, mivel a német szövetségi rendszerben 16 tartományi kormány és 14000 helyi közigazgatási intézmény működik. A rendszer a németen kívül angol nyelven is elérhető. Az e-kormányzáson belül fokozott figyelmet fordítanak a papírmentes és intézményközi folyamatokra, mivel ez biztosítja az adminisztratív terhek csökkentését és a költségmegtakarítást. Korábban ennek lehetősége korlátozott volt, mivel nem állt rendelkezésre megbízható, biztonságos és általánosan elérhető címtár-szolgáltatás (addressing service). Egy ilyen szolgáltatásnak – csakúgy, mint a telefonkönyvnek – univerzálisnak kell lennie. Ennek érdekében a kormányzat valamennyi szintje és szektora össze kell, hogy fogjon. Mivel Németországban az IT hagyományosan egymástól függetlenül szerveződik valamennyi szinten, ilyen kooperációt korábban nehéz volt létrehozni. A szövetségi kormányzat “Deutschland-Online” kezdeményezése kísérletet tett ennek megváltoztatására (ld. www.deutschland-online.de). A DVDV sikeres példa erre az együttműködési szellemre. Ez egyben előfeltétele a csak elektronikusan lebonyolítandó kormányzati tranzakcióknak, amelyet a parlamenti formális aktusok is egyre inkább megkövetelnek. Első támogatott szolgáltatásként a DVDV elektronikus kapcsolódást hozott létre a 2002. évi Civil Regisztrációs Keretben rögzített követelmények szerint. A második alkalmazási terület, ami 2007 nyara óta működik, az elektronikus adószám-azonosítás, amelyre törvényes kötelezettség áll fenn. Európai kitekintésben, a DVDV támogatja a szolgáltatások szabad áramlását, mivel minden kormányzati és civil felhasználó számára biztosítja az egyszerű hozzáférést. A DVDV az EU 2006/123/EC sz. Direktívájának megfelelően is támogatja az elektronikus szolgáltatások terjesztését, épít az i2010 2. sz. prioritási területére: “Efficient and Effective Government” („Eredményes és Hatékony Kormányzás”). Ez biztosítja az üzleti és a civil szférát érintő adminisztratív terhek csökkentését. Az i2010 politika szellemében nyílt forráskódot és internet protokollt használ a WS-I and OASIS SOA szabványokkal.



Alkalmazás és menedzsment A DVDV innovatív menedzsment modellje biztosította a finanszírozást, a gyors fejlesztést és úgy oldotta meg az infrastruktúra-fejlesztés szokásos konfliktusait, azaz az IT-részlegek exante finanszírozása vs. a kormányzati felhasználók használat-szerint ex-post fizetése közötti egyensúlyozást, hogy a felelősséget és a finanszírozási szükségletet megosztotta a kormányzati szintek és a szektorok között. A bevezetési szakaszban csak négy tartományi és a szövetségi kormányzat finanszírozta és szervezte a DVDV fejlesztését, amit három észak-német közigazgatási és magán IT szolgáltató teljesített. Az eredményeket ingyenesen adták át a többi tartományi kormányzatnak. A minőségbiztosítás a Deutschland-Online kezdeményezés munkacsoportjának feladata volt. Az operációs szakaszban a változásokat sikeresen menedzselte Szövetségi IT Ügynökség keretén belül létrehozott központi koordinációs testület, amely egyben szétosztotta a szükséges szervereket a tartományok között. A központi költségeket a tartományok nagyságát figyelembe véve osztják szét. Egy kislétszámú csoport feladata a DVDV fenntartásának és további fejlesztésének áttekintése. Az új szolgáltatásokkal kapcsolatos mérsékelt költségeket azok a szektorok finanszírozzák, amelyeknek arra szükségük van. A decentralizált rendszerek költségeit helyi szinten finanszírozzák a szolgáltatók és az IT-egységek közötti megállapodás alapján. Többcsatornás megközelítés A DVDV a többcsatornás szolgáltatás-nyújtás elengedhetetlen feltétele. Valamennyi közreműködő hatóság és szolgáltató számára biztosítva van a saját szintjüknek megfelelő szolgáltatás adott technikai szintje. A szervezet többféle szolgáltatás-típus bevezetését, szükség szerint különböző szolgáltatás-formátumban képes nyújtani. A DVDV-t természetesen mindig elektronikusan kell megközelíteni. Az offline csatornához szükséges lenne egy FO-alkalmazottra, ami egy automatikus rendszer esetében nem optimális megoldás, noha a valós élet ezt néha szükségessé teszi. A DVDV létrehozásának célja az egy kontaktpontról elérhető elektronikus szolgáltatás létrehozása volt, s teljesítette a kormányzati szolgáltatások elérhetőségének funkcióját. Hatás és eredmények A 2004-2006 közötti fejlesztési költségek viszonylag szerények voltak, mintegy 300 ezer €-t tettek ki, míg a 2007 január 1-i működés óta havonta egy millió €-s megtakarítást eredményeztek. A fenntartásra és támogatásra felhasznált évi 251 ezer €-s költséget is figyelembe véve, ez a szolgáltatás rendkívül hatékonynak nevezhető. Eddig főként az elsőként működő civil regisztráción belül felhalmozódott megtakarítás tapasztalható. Az eredményességi hatékonysági dimenziót az eGEP (www.rso.it/egep) figyelembe véve a következő megállapítások tehetők: •

pénzben kifejezhető nyereség: valamennyi civil regisztrációs ügynökség havonta 500 ezer – 1 millió közötti üzenetet vált. Az üzenetek elektronikus kezelése 0,38 €/tranzakciónként, míg a papíralapú esetében 2,7 €/tranzakciós költséggel számoltak. Az adminisztratív teher csökkentése ügynökségenként legalább egy embernap, s a 3750 €-s munkabérköltséget, valamint a regisztrációs ügynökségekben foglalkoztatott 6240 munkatársat figyelembe véve további jelentős költségcsökkenés tapasztalható. Ráadásul, néhány ügynökségben a megtakarítás elérti a havi három embernapot is.



Mindent egybevéve, a 2007. január 1 – május 31 közötti 5 hónap alatt mintegy 3 millió üzenet ment a DVDV-n keresztül, azaz havonta 600 ezer. Átlagosan havi 1392 millió € megtakarítást regisztrálhattak ebben az időszakban. •

jobb szervezeti és IT-architektúra: a civil regisztáció IT szolgáltatói most országos szinten szabványosított infrastruktúrát használnak az üzenet-továbbításban. Az új szolgáltatások bevezetéséhez nem szükségesek új beruházások. 2007 közepétől 11 új szolgáltatás bevezetésén dolgoznak, ami a DVDV sikerét igazolja. Az eGEP hatékonysági szempontja szerint vizsgálva, a DVDV bizonyítottan jelentős adminisztratív teher-csökkenést eredményezett. Közvetlen módon úgy, hogy az adminisztratív munkaerő megszabadult a papíralapú munkától, míg közvetve az állampolgárok nyernek e szolgáltatással, mivel nem kell több szolgáltatót egy ügyben megkeresni. A DVDV-n keresztül lebonyolított adatforgalom jelentős mértékben hozzájárult a hibák csökkenéséhez is, s az adatok minősége is javult ezáltal. A civil regiszterekben a vállalkozások által indított megkeresésekre jobb és gyorsabb válasz érkezik. Hasonló megtakarítások várhatóak a többi szektorban is, amelyek a jövőben fogják használni a DVDV-t. A DVDV a Németországban eddig bevezetett e-kormányzati megoldások közül kétség kívül a leginkább költség-hatékonynak nevezhető.

Innováció A szakértők többsége egyetért azzal, hogy az e-kormányzatban valódi megtakarítás csak akkor érhető el, ha az intézményközi és papírmentes folyamatok a SOA architektúra alapján valósulnak meg. A korábban is rendelkezésre álló biztonságos üzenet-közvetítő protokollok a megfelelő infrastruktúra hiányában nem biztosították az egyes résztvevők közötti hibamentes kommunikációt. A DVDV ezt a problémát a globálisan egyik legnagyobb szabványosított infrastruktúra, a SOA segítségével oldja meg. Míg máshol csak tervek léteznek a SOA-komponensek használatáról, Németországban sikeresen és országos szinten működik a SOA. Teljes mértékben nyílt nemzetközi szabványt használ, és a német kormány által engedélyezett SAGA irányelveknek megfelelően (http://www.kbst.bund.de/saga), mint a LDAP, WSDL, X.509/ISIS-MTT, OSCI-XMeld és OSCI-Transport. Figyelemre méltó, hogy a DVDV technikailag ugyanazokat az elveket használja, mint az internet, azaz a hozzáférés és a teljesítmény biztosítása az együttműködésen és a megosztáson keresztül működik és nem egy nagykiterjedésű rendszerben. A rendszer egy központi adatbázisból áll, amely COTS szerveren fut, valamint több decentralizált adatbázisból replikáció útján. A Szövetségi ITÜgynökség és a 16 tartományi kormány jelentős szervezési erőfeszítésével létrehoztak egy közös operációs sémát. A helyettesítő és visszatérő megoldásokat a szolgáltatók közötti biés multilaterális megállapodásokkal oldják meg, ami a közös működésben további eredményességgel jár. A több mint 5000 civil regisztrációs ügynökség naprakész adatait első ízben gyűjtötték össze a civil regisztrációért felelős minisztériumok szervezeti összefogásával. A tapasztalatok megosztása A DVDV technikai megoldása és menedzsment modellje valamennyi ország számára tanulságos SOA-alapú e-kormányzati infrastruktúrát reprezentál. A WS-I és OASIS szabványok és a követett technológiai megoldások hasznosíthatóak más e-kormányzati infrastruktúrákban is.



Mint az IDABC félidejű koordinációja is tanúsította, a DVDV-rendszer iránt jelentős érdeklődés mutatkozik. A főként a biztonságos üzenetközvetítéssel foglalkozó Dánia, Észtország, Franciaország, Németország és Svédország szakértőiből álló munkacsoport a regiszterek létrehozásával kapcsolatos tapasztalatcserén dolgozik. A 2007 eleji workshop arról tanúskodott, hogy az elképzelések, a probléma-meglátás és atechnikai követelmények azonos platformja mellett a szakértők véleménye csak alacsonyabb szintű megoldásikérdésekben tért el. Németországon belül is egyértelműen a DVDV rendszer nyert elfogadást, a korábbi konkurens megoldást feladták a DVDV sikerét tapasztalva. Mind több tartományi kormányzat és szövetségi hatóság jelzi, hogy jelentkezik a rendszer használói közé, mint például a Brandenburg Állami Ügyvédi Hivatala, a Rendőrségi Információs Rendszer, az Állami Nyugdíjalap és a Statisztikai Hivatal. Tanulságok Az e-kormányzati döntéshozók számára világossá vált, hogy az elektronikus címtár használatával az infrastruktúra operációs és alkalmazási költségeinek, valamint a közvetlen és közvetett adminisztratív terhek csökkentése hatékonyan elérhető. Ez a hatékony és költség-megtakarító e-kormányzati megoldás legitimizálja a további beruházások szükségességét, főként a szakirányú intézmények közötti e-kormányzati kezdeményezések terén. 1) A DVDV demonstrálja Európa többi közigazgatási IT-menedzserei számára, hogy a gyors és stabil SOA alkalmas a gyorsan elérhető, biztonságos teljesítményre a gyakorlati intézmények közötti e-kormányzati alkalmazásokban. A nyílt környezetben működő SOA-megoldás sarokkövének tekinthető a német megoldás. 2) Végül, az eset a közszektor „ön-újraszerveződésével” kapcsolatosan gyakran szkeptikus nagyközönség számára is igazolja, hogy a kormányzati szektorok és intézmények közötti együttműködés valójában megoldható az IT és az innovatív szervezeti modellek segítségével, ami az e-kormányzat sikerét hozza. További nyereségként megállapítható, hogy az előzőekben felsorolt tanulságok a vállalati szféra számára a hasznosíthatóak.

5.5. Munkanélküliségi segély folyósításának rendszere (Portugália) Unemployment Benefits Supporting System (SDonline) http://www.epractice.eu/cases/2092 A rendszer alapja a Portugál Munkaügyi Szolgálat (Instituto do Emprego e Formação Profissional, IEFP - www.iefp.pt) és a társadalombiztosítási szervezet alrendszerei közötti összekapcsolás, a két intézmény által aláírt együttműködési szerződésnek megfelelően, amely arra irányul, hogy fokozott ellenőrzést alakítsanak ki a munkanélküli segély folyósításában és egyúttal egyszerűsítsék az igénylés folyamatát. Minden, a munkanélküli segély aktuális státuszával kapcsolatos információ automatikusan integrálódik a Munkaügyi Szolgálat rendszerébe. A munkaközpontoknak csak a változásokat kell jelenteniük, s a társadalombiztosítási rendszerben kell az interfészen keresztül a változásokat megjeleníteni és kommunikálni.



Az SDonline célcsoportjai:

Azok a munkáltatók, amelyek alkalmazottainak kérelmezniük, kitölteniük és beadniuk kell a megfelelő formanyomtatványt. Ezt a procedúrát felváltja egy a munkáltató számára elérhető webes formula. Az adatok közvetlenül az adatbázisba kerülnek és az állampolgárnak nem szükséges papíron prezentálnia a dokumentumait. Elméletileg a csaknem 1,2 milliót kitevő portugál vállalkozás számára elérhető ez a szolgáltatás. 2007 első negyedében 9700 formanyomtatványt adtak be a rendszeren keresztül.

A munkanélküliségi formanyomtatványt az állampolgárok csak a munkaközpontokban adhatják be. Az információkat digitálisan rögzítik, elektronikusan továbbítják a társadalombiztosításhoz, amelyik a segélyeket kezeli. Az állampolgár a munkanélküliségi segély-kérelmet a társadalombiztosítás honlapján keresztül is benyújthatja. 2007 első negyedében 146522 állampolgárt regisztráltak a munkanélküli központokban, s közülük 51234 fő használta az új rendszert. Az ő esetükben a válaszadási idő jelentősen lerövidült.

A két intézmény közötti kommunikáció kizárólag elektronikusan történő kommunikációja növelte az ügyintézés eredményességét, hatékonyságát és csökkentette az adminisztratív költségeket. 2007 közepén 441356 állampolgárt regisztráltak a munkanélküli központokban, s 291211 fő részesül segélyben. A két intézmény által végzett, a segéllyel kapcsolatos kötelezettség ellenőrzését elektronikusan továbbítják egymásnak, s ez feleslegessé teszi a felhasználó beavatkozását.

A rendszert 86 munkanélküli központban (120 felhasználó), valamint 600 társadalombiztosítási irodában (mintegy 10500 felhasználó) veszik igénybe.

A projekt végrehajtása és menedzselése Az eset kialakításában egy egymásra épülő modellt használtak: pályázás, tervezés, végrehajtás, befejezés. A konkrét esetben a következő fázisokban alakult ki a fejlesztés: koncepció, kimunkálás, felépítés, átalakítás. Fontos volt, hogy mindkét szervezet projektcsapata már a kezdetektől képviseltesse magát konkrét elképzeléseivel. Többcsatornás megközelítés A kifejlesztett módszer számos szolgáltatás interakcióját magában foglalja. A kérvény benyújtása valós időben zajlik (online) több web-szolgáltatás igénybe vételével. Ez az interakció biztosítja, hogy az IEFP azon nyomban információt kap arról, hogy a társadalombiztosítási rendszer elfogadta-e a kérvényt. Hasonlóképpen azonnal megkapja a kérvényező az ügyintézési számot és megtudja, melyik társadalombiztosítási iroda illetékes az ő esetében. Ide szintén azonnal továbbítódik a kérvény, ahol gyors döntést hozhatnak. Bármilyen hibáról vagy meg nem felelésről is azonnal informál a rendszer. A kérvény benyújtását követő további tranzakciók (elutasítás, felfüggesztés, újraindítás, befejezés) a beadott adatbázis alapján offline történik. A tranzakció az un. készenléti területről a nap végén a két intézmény rendszerében integrálódik. A beérkezett információk az adatbázis alapján más, a társadalombiztosítás területét érintő területen is hasznosíthatók. Hatás és eredmények A két intézmény közötti kommunikációs csatorna lehetővé teszi: o az intézmények adatbázisának naponkénti frissítését, o az információk emberi beavatkozástól független automatikus integrációját, kiküszöbölve a hibalehetőséget,



o az intézmények közötti információcseréhez szükséges adminisztrációs munka megszüntetését, o a procedúrák egyszerűsítését és racionalizálását, o az operatív költségek csökkentését, o az állandó információcsere által a csalás lehetőségének kizárását, o a munkanélküli segély megítélésének felgyorsítását, o a dematierizálás következtében a dokumentálás fizikai raktározásának feleslegessé válását. Naponta mintegy 1200 IEFP munkatárs közvetlenül vagy közvetve használja a rendszert a munkaközpontokban, míg 105500 munkatárs a körzeti társadalombiztosítási irodákban. 400 ezerre tehető a rendszer előnyeit élvező állampolgárok száma. A rendszer bevezetése előtt minden információnak az intézmények közötti kommunikálása olyan tisztán adminisztratív munkaerőt kötött le, ami nem hozott létre új értéket. Korábban a következő adminisztrációs lépések történtek: • valaki az esetről információt létrehoz, - az adatok manuális rögzítése az információs rendszereken, - hivatalos levél megfogalmazása az esetről, - a hivatalos levél rögzítése, - a szolgáltatás-felelős által a hivatalos levél aláírása, - a levél beborítékolása és postára adása, • valaki megkapja az esettel kapcsolatos információt, - a hivatalos levél adminisztratív rögzítése, - a hivatalos levél továbbítása a szolgáltatás felelőséhez, - a felelős továbbítja az illetékes tisztviselőhöz, - az információs rendszerben az adatok rögzítése Mindezeket a feladatokat a rendszer szükségtelenné teszi. Egyéb közvetlen és közvetett hatások: - a felhasználók megnövekedett elégedettsége a javuló szolgáltatás-minőség és az információk jobb elérhetősége következtében. Az információ-továbbítás naprakész, biztonságosabb és korszerűbb módon jut el a felhasználóhoz. - nincs szükség a két intézményt azonos ügyben külön-külön megkeresni. A szolgáltatás innovatív tartalma Az intézmények közötti integrált platform megteremtése, ami a folyamatos hozzáférést és az intézmények hatékony információcseréjét lehetővé teszi, intenzív együttműködést tett szükségessé. A két csapat a projekt menedzsment szintjétől kezdve szorosan összekapcsolódott. A projekt végrehajtása az érintett szervezetek részéről jelentős munkamódszer-változást eredményezett. Egyúttal a közigazgatásnak az állampolgárok számára nyújtott szolgáltatásokban is dinamizmust és egyfajta filozófia-váltást hozott. A projektet megelőzően a szolgáltatás kevéssé hatékony hagyományos módszerével gyakran elavult és nem megfelelő információkat tárolt a két intézményben. Az állampolgárnak is értelmetlenül két intézményben kellett eljárnia azonos ügye elintézésében. Az új automatikus elektronikus rendszer lerövidítette a szolgáltatások közötti kommunikáció idejét, megszüntette az inkoherens információkat, a csalás és a segély méltánytalan kifizetésének lehetőségét. Az állampolgárok a munkanélküli segély folyamodásakor a következő megoldásokat választhatják:



a társadalombiztosítási rendszer honlapjának szolgáltatását veszik igénybe (https://www.seg-social.pt/consultas/ssdirecta) , lakhelyük munkaközpontjához fordulnak, Minden esetben a segélyért való folyamodás elektronikusan történik. A tapasztalatok megosztása A rendszer eredményeként létrejött adatbázis a két intézménynek a munkanélküli segéllyel kapcsolatos információcserén kívüli kommunikációjára is hatást gyakorol, így például a társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatos rendszerre. A változások érvényesítésével kapcsolatban a munkanélküli segély-rendszer megközelítését alkalmazzák. A társadalombiztosítási járulékok rendszerében a web-szolgáltatást az állampolgárok és a vállalatok is használhatják. A szolgáltatás eredményeinek hatásaként a portugál kormány a 2007. évi un. Simplex Programjában – amely a jogszabályi és adminisztratív deregulálást célozza – az elektronikus kormányzással összefüggő egyszerűsítési átalakításokban figyelembe veszi a munkanélküli segély-rendszer tapasztalatait, amelyek az állampolgárok jó minőségű, átlátható rendszerű információkkal történő, hatékony kiszolgálását teszik lehetővé. Fontos cél a további szociális támogatásokkal kapcsolatos információs rendszer dematerizálása. 2007 folyamán az anyasági segéllyel kapcsolatos információs rendszer kialakításában is hasznosítják az előzőekben megszerzett tapasztalatokat. Az eredmények alapján a rendszer kidolgozói készek más érdekelt szervezetek számára, mind Portugáliában, mind más EU-országokban átadni a módszertani tapasztalatokat. Tanulságok Két olyan nagyméretű szervezet, mint az IEFP és a portugál Társadalombiztosítási Szervezet közötti interakció kialakítása elengedhetetlenné teszi a követelmények, elemzés, fejlesztés, alkalmazás és alapos monitorozással kapcsolatos valamennyi összetevő előzetes felmérését, összegyűjtését. A két szervezet hagyományai, munkakultúrája közötti különbségek miatt ez különösen fontos tényező volt. Ebből a szempontból a következő tanulságok vonhatóak le: 9 a szervezeti kultúrák védelmére a későbbi projektekben is figyelemmel kell lenni, 9 a projekt végső felhasználóit a kezdetektől be kell vonni, 9 közös munkacsapatokat kell létrehozni a majdani felhasználó intézmények szakértőiből.

5.6. Online Rendőrörs Olaszországban Online Police Station http://www.epractice.eu/cases/1035 http://www.commissariatodips.it/ Az Olasz Online Rendőrörs 2006 februárjában indult és a világon az első szemléletesen bemutatott és működtetett online rendőrörs. AZ OLPS a Lisszaboni Miniszteri Értekezlet keretében 2007-ben elnyerte a "legjobb gyakorlat" díjat. Az általános információkon, letölthető nyomtatványokon kívül online bejelentéseket lehet tenni. A szolgáltatás keretében az általános információkon, letölthető nyomtatványokon kívül az állampolgárok online bejelentéseket, panaszt tehetnek. Lehetőség van a szakértőkkel történő interaktív konzultációra is. A szolgáltatás megindítására a legfontosabb olasz és nemzetközi web-portálakon (Adnkronos, Virgilio, Kataweb, Libero, Tiscali, Diritto and Diritti, MSN, Google and Yahoo) egyrészt hirdetésekkel hívták fel a figyelmet, másrészt linkkel elérhetővé tették az online rendőrörs honlapját.



A legnagyobb fogyasztói szövetségekkel és az Önkormányzatok Nemzeti Szövetségével is megállapodás született arról, hogy teljes mértékben támogatják az új projekt publicitását és mindenfajta együttműködésre készek. Ennek egyik demonstrálására, egyik új kezdeményezésként az OLPS az eBay Olaszországgal közösen tanácsadási kampányt indított az interneten biztonságosan történő vásárlásról. Az OLPS a következő virtuális helyiségeket üzemelteti: IKT biztonság, bevándorlás, jogosítványok és engedélyek, munkaerő-toborzás, útlevél-ügyintézés, kiskorúak ügyei, panaszok. Minden „helyiségben” a látogató részletes információt kap valamennyi témáról, s hozzájut a jogosítványokhoz, engedélyekhez, és egyéb ügyek intézéséhez szükséges letölthető adatlapokhoz. A projekt legjelentősebb innovatív területe az állampolgárok panasz- és számítógépes bűnözés jelentés benyújtását érintő IKT biztonság. Minden online panaszt a felhasználó által választott hálózaton keresztül egy kommunikációs rendőrségi egységhez továbbítanak, majd ezt követően mehet az állampolgár a konkrét rendőrörsre a bejelentést véglegesíteni és szignálni. Az IKT biztonsági terület a tényleges operációs központ, ahol a felhasználó professzionális és speciális támogatást és információt kap a web-en történő eligazodásban, az internet biztonságos kezelésében. Ezen a területen mélyedhetnek el a felhasználók a konkrét témában, nyújthatnak be panaszokat, online jelentéseket és konzultálhatnak a szakértőkkel. Problémák és azok megoldása 1.

A tapasztalat azt igazolja, hogy a megvalósítási akarat fontos szerepet játszik. Még a leginkább szkeptikus kollégák is hajlandóak együttműködni, ha motiválva vannak. Meg kell érteniük, hogy mi a követendő út és nincs visszalépés.

2.

Meg kellett tanulni, hogy az internet határ nélküli világában szükség van az állampolgárokkal való együttműködésre a bűnözés új formáinak nyomon követésében. Az OLPS működésének első évében több mint 10000 bejelentést kapott, amelyek nem csupán a szokásos számítógépes bűnözést ölelték fel, hanem számos társadalmi jelenséget is felfedtek, mint például az erőszakosságot, az öngyilkosságot, az anorexiás indítékokat és akár a sátánizmus veszélyét.

3.

Folyamatosan törekedni kell mind a technikai, mind a tartalmi megújulásra elsősorban annak érdekében, hogy a szolgáltatás mindenki számára elérhető és könnyen használható legyen. A tartalmi megújulás arra is kiterjed, hogy minden új dokumentum és szócikk konzisztens legyen a korábban már közzétettekkel. Az OLPS működése rávilágított a rendőrségi munka súlypontjaira, részben átvette azokat és így munkaerő-átcsoportosítás vált lehetségessé. A sikert igazolja az oldal látogatottsága és a kért információk és szolgáltatások nagy száma. Sikerként könyvelhető el a visszacsatolás is: a felhasználók hálásak az új szolgáltatásért és gyakran adnak ötletet a további fejlesztéshez

Hatás és az elért eredmények Az OLPS indítása óta elért eredmények összegzése: 9 a hagyományos rendőrörsökön mérséklődött munkamennyiség; 9 új koncepció érvényesülése: az állampolgár van az intézmény középpontjában, az online rendőrörs eléri az állampolgárt hivatalában és otthonában és ez növelte az intézmények és az internet biztonsága iránti bizalmat; 9 ennek megnyilvánulása a növekvő számú bűnügy-bejelentés:



2006. február 15- 2007 június 30 között 760000 látogató, 6000 online panasz-bejelentés, 12000 bejelentés illegális internet-tartalomról és jelenségről, 17.000 információ-kérés Tapasztalat-átadás lehetősége Felmerülhet a kérdés: hogyan lehet az OLPS-féle kezdeményezést más országokban bevezetni? A projektet korábban bemutatták az Interpol európai központjában, ahol az európai szervezetek részéről elismerésben részesült. Ez arra sarkallja az OLPS-rendszergazdákat, hogy közös rendőrségi szabványként terjesszék be a projektet, s felajánlják valamennyi EUország számára. Kifejlesztésre kerül egy olyan modell, amit Olaszország a többi EU-ország rendőrsége számára felajánlhat. Ötvözni kell az OLPS-tapasztalat alapján kialakított technikai projektet az ennek működtetéséhez szükséges munkafolyamattal annak érdekében, hogy a modell adaptálható legyen különböző hálózatokhoz és jogi struktúrákhoz

5.7. Osztrák közbeszerzési platform BBG Austria http://www.epractice.eu/cases/1939 https://bbg.portal.at Az adminisztratív reform-folyamatok során hozták létre a Szövetségi Közbeszerzési GmbH-t, rövidítve a BBG-t, mint a Szövetségi Pénzügyminisztérium 100%-os leányvállalatát. E szövetség létrehozásával az volt a cél, hogy a korábban decentralizált közbeszerzési elemeket egy csokorba kössék, és növeljék azok egymásra gyakorolt hatását (szinergiáját). Azt is célul tűzték ki, hogy megfelelő módon hasznosítsák a szövetségi kormányzati közbeszerzési pozíciót, és ehhez figyelembe vegyék a kis- és középvállalatok regionális kínálatának szerkezetét. A BBG Európa legnagyobb elektronikus nyilvános területe (platformja) a közbeszerzés területén. A BBG 2006 januárjában, Európában egyedülálló módon, indította el a web-üzlet (web-shop) működését. Ez egy igen korszerű e-közbeszerzési rendszer, amelyet valamennyi szövetségi hatóság, illetve e hatóságok mintegy 25 ezer alkalmazottja használ. A közbeszerzési projektet a Healy Hudson cég fejlesztette ki, az IBM-mel együttműködve Az e-shop közvetítésével 2007-ig már 20 millió euró értékű tesztelt árút értékesítettek. Több mint 300 katalógus áll rendelkezésre, amelyek termékskálája a golyóstolltól a laboratóriumi berendezésekig terjed. Komplex szolgáltatásokat is könnyen lehet rendelni. A projekt felépítése biztosítja, hogy a beszerzési folyamat minden lépésére a közbeszerzési törvény figyelembe vételével kerül sor. A rendszer eredménye Világos és egyszerű weboldal segíti a felhasználót a keresett termék megtalálásában és megrendelésében. A „keresés” paranccsal a termék másodpercek alatt megtalálható. A termékcsoportokat és a keretszerződéseket gondosan jelenítik meg és ezek egy klikkeléssel áttehetők a vásárlói kocsiba. Az elmentett vásárlói kocsi elkerüli a további felesleges folyamatokat. Az előzőkhöz hasonlóan, könnyen megrendelhető egy hasonló termékösszeállítás is, anélkül, hogy az egyedi komponenseket elölről kellene összesíteni. A BBG ügyvezető igazgatója, Andreas Nemec szerint, központi vásárlással jobb árat lehet elérni és a folyamatok is tovább egyszerűsödnek. A „WU Szemle” szerint a közbeszerzésre szánt időráfordítás 70 százalékkal csökkent. A beszerzők a legfontosabb feladataikra összpontosíthatnak.



A rendszer olyan munkafolyamatokat tartalmaz, amelyek korrekt módon és magas szinten képviselik a komplex közbeszerzési törvényt. Az e-shop a beérkezett kérést automatikusan továbbítja az összes végrehajtási illetékeshez, akiknek engedélye szükséges a teljesítéséhez. Ezután a megrendelés elkerül a szállítóhoz, ahol a helyzetleírásra kerül sor. A BBG számára a rendszer jobb ellenőrzési lehetőséget, és napi szinten összesítést biztosít arról, hogy milyen nagyságú rendelések voltak és mely szállítóktól. Az új keretszerződéseket időben meg lehet kötni, még mielőtt a régi szerződés lejárt volna. Az átlátható adatok alapján a keresletet is könnyen lehet előre jelezni és a BBG pontosan, optimális áron és a megfelelő időben rendelhet. Hatások és eredmények 1. A regionális szállítók előtérbe helyezése: az e-közbeszerzési rendszer a kis- és középvállalatoknak kedvez. Az elektronikus ERP-rendszer nélküli vállalatok egy pdf okmánnyal könnyen integrálhatják termékeiket az üzletbe. E-mail útján tájékoztatást kapnak a rendelésekről és ezeket web-portál útján megerősíthetik. Ezen az úton elsősorban a kis vállalatok szerezhetnek pontos ismereteket az elektronikus üzleti tranzakciókról. 2. Az ERP-rendszerrel rendelkező szállítók XML formában automatikusan cserélhetnek adatokat az e-shop-pal. A munkafolyamatok eredményeként a vállalatok biztosak lehetnek abban, hogy az összes megrendelés valódi. A regionális kis- és középvállalatokat regionális szűrők útján támogatják. A tiroli tanár a „saját” üzletében elsősorban a helyi szállítók áruival találkozik. Ausztriában már a jövő közbeszerzése valósult meg. A projekt modellként szolgálhat más országok számára is.

5.8. Finn nyugdíjrendszer Tyoelake - Finnish Centre for Pensions http://www.epractice.eu/cases/218 http://www.tyoelake.fi 2001 elején a Finn Állami Nyugdíjközpont, valamennyi decentralizált nyugdíjfolyósítóval együttműködve létrehozta a biztosítottak számára rendelkezésre álló közös szolgáltatási portálját. 2002 decembere óta működik a Tyoelake.fi web-szolgáltatás, amely részletes, mindenki számára elérhető információt nyújt 3 nyelven. Az információk felölelik a jövedelmekkel kapcsolatos nyugdíj-rendszerrel kapcsolatosakat, amelyek csak a regisztrált és azonosított felhasználók számára érhetőek el. 9 a nyugdíjjal kapcsolatos általános információk, 9 életkor-specifikus tanácsadási szolgáltatás minden korcsoport számára, 9 olyan szolgáltatás, ahol az ügyfél ellenőrizheti saját alkalmazásával kapcsolatos befizetéseket és javításokat kezdeményezhet, 9 személyre szabott tanácsadási szolgáltatás. A biztosított PKI technológiájú azonosítást vagy a saját bankjának internetes azonosítását használhatja.



A rendszer hatása Finnországban több mint 50 engedélyezett jövedelemmel összefüggő nyugdíj-rendszer működik. Mindegyikük számára fontos, hogy pontos szolgáltatást nyújtsanak saját biztosítottaik számára, az integrált szolgáltatási felület ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az információkhoz történő hozzájutás módjában ne legyenek jelentős eltérések. Az új weboldal létrehozásakor és fejlesztésekor a biztosított szempontjait vették elsődlegesen figyelembe. Az együttműködés vezető szerepével és a felelősség vállalásával már az induláskor a Finn Állami Nyugdíjközpontot ruházták fel. Tyoelake.fi projekt sikeres online bankolási kódrendszerének nyomán a többi nagyvolumenű, a széles közönség szánára web-szolgáltatást nyújtó rendszerben is a bevált know-how-t tervezik meghonosítani. 2003 februárjában az Adóhatóság, a Társadalombiztosítási Intézet és a Munkaügyi Minisztérium megállapodása alapján 2004 tavaszától e három intézmény közös azonosítási rendszert vezetett be. A Tyoelake.fi azonosítási rendszere figyelemreméltó és újdonságnak számít az e-kormányzati szolgáltatások körében. A pénzügyi intézmények azonosítási szolgáltatásainak bevezetése mind Finnországban, mind világszerte unikális. A nyílt szolgáltatások között több azonosítási eszköz van. A biztosított egyrészt PKI technológiájú kártya-azonosítást használhat, amely a Népességnyilvántartó Központ igazolását tartalmazza. Egy másik lehetőség a biztosított saját bankjának internetes azonosításának használata, s ebben az esetben a bank igazolja az ügyfél azonosítását. Mivel az online bankolás rendkívül elterjedt az országban, a szolgáltatás a munkában állók mintegy 80%-át eléri, s ez tekinthető a célcsoportnak. A szolgáltatás népszerűségét jellemzi, hogy a Tyoelake.fi látogatóinak száma napi ezerre tehető, s a többségük az azonosítást igénylő szolgáltatást kéri. A tanácsadási szolgáltatás színvonala is egyre fejlődik. Általánosságban elmondható, hogy valamennyi nyugdíjszolgáltató jelentős erőfeszítést tesz a szolgáltatás fejlesztésére. A továbbfejlesztéssel kapcsolatban elmondható, hogy 2006 tavasza óta elindult az online nyugdíj-igénylés első fázisa, amelynek azonosítási rendszerét összekötötték a nyugdíj elbírálás rendszerével. Tanulságok 1. A tervezés és a projekt kialakítása során a legnagyobb problémának a résztvevők nagy száma bizonyult. A bevezetés során a kezdetektől fogva jó együttműködés alakult ki az adatbiztos ombudsmannal és a többi hatóságokkal. 2. ATyoelake.fi projekt az azt támogatók számára is több szempontból újdonság volt. A hagyományos keretek között működő környezet kombinálása a network környezettel – egyebek között új képességeket hívott elő és egyben számos hálózati operációs központ eljárása közötti kooperációt tett szükségessé. A projekt komplexitása növelte a kialakítással kapcsolatos terheket. 3. Tanulságosak a több beszállítós projekt menedzselésével kapcsolatos tapasztalatok is. A beszállítók között együttműködés alapvetően jól működött a projekt során, amit a határidők és a költségkeretek betartása is igazol. Ennek ellenére a projekt vezetői úgy látják, hogy ha a Finn Állami Nyugdíjközpont képes lett volna a koordinációs felelősséget következetesebben centralizálni, a projekt végrehajtása hatékonyabb lehetett volna.



4. A szolgáltatás fenntartását és fejlesztését egy bizottság menedzseli, amely a szolgáltatás fejlesztési irányáról, a tartalomról és a bevezetésről is dönt. A bizottság tagjai a magán szektor, a központi állami és a helyi nyugdíjszervezetek, míg a bizottság elnöke és fejlesztési vezetője a Finn Állami Nyugdíjközpont képviselője. A költségeket a résztvevők által képviselt biztosítottak jövedelem-arányában osztják fel, mert ez reprezentálja a leghívebben a szolgáltatás potenciális felhasználóit. 5. Noha a portál megjelenése uniformizált, az ügyintézés módja nem centralizált, hanem a biztosítottat a saját nyugdíjbiztosítójához irányítja. Az ügyintézés ezt követően kompetens, pontos és gyors folyamatban történik, hiszen a nyugdíj-szolgáltatónak ez az alapvető üzleti érdeke.

5.9. A vállalkozások kormányzati portálja Business Link http://www.epractice.eu/cases/1993 http://www.businesslink.gov.uk/ Ellentétben a legtöbb ország gyakorlatával az Egyesült Királyságban nem ugyanazon a portálon találhatóak a lakossági és a vállalkozóknak nyújtott e-kormányzati szolgáltatások. Még csak az üzemeltetőjük sem ugyanaz. A vállalkozókat segítő portált a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (DTI) üzemelteti. Szemléletük, filozófiájuk viszont azonos. A Business Link is igen felhasználóbarát, sok, közérthető nyelven megfogalmazott felvilágosítást tartalmaz, s ott is a „kiknek” és „miről” megközelítésben érhetők el az információk. A Business Link használata regisztrációhoz kötött, de ezt igen egyszerű megtenni. Még egy külföldi személy is két perc alatt regisztrált felhasználó lehet, akinek az általa bejelölt témakörökben tanácsot adnak, figyelmeztetik a fontosabb tennivalókra, határidőkre, s rendszeresen elküldik az érdeklődésére számot tartó újabb fejleményekről készülő tájékoztatókat. A tranzakciós szintű e-kormányzati szolgáltatások igénybevételéhez azonban a Gatewayen kell regisztráltatni magukat a vállalatoknak. A Business Link „Do it online” szolgáltatásai a következők: ¾ ÁFA ügyintézés ¾ Társasági adó ügyintézés ¾ Adóbevallás és az adószámlák folyamatos figyelemmel kísérése ¾ A dolgozók munkabérének és közterheinek online fizetése (PAYE Online – e szolgáltatás igénybevételét adókedvezménnyel jutalmazza az állam az 50 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező cégek számára.) ¾ Cégbírósági bejegyzés és annak módosításai ¾ Exportengedély kérés ¾ „Az én szolgáltatásaim” dosszié elkészítése (ez nem Gateway-köteles szolgáltatás). A „simán” regisztrált felhasználó akár rögtön a regisztráció alkalmával, akár később bármikor, bejelölheti, hogy őt milyen szolgáltatások érdeklik, s a továbbiakban ezekkel kapcsolatos minden új információt elolvashat a portálon, sőt még értesítést is kaphat e-mailben a legfontosabb fejleményekről és teendőkről.)



5.10. Lakcímnyilvántartás Finnországban Finding Addresses In Finland http://www.epractice.eu/cases/1949 http://www.vrk.fi http://www.vaestorekisterikeskus.fi/vrk/home.nsf/pages/index_eng Egy (lak)cím manapság nem feltétlenül egy személy vagy vállalkozás fizikai elhelyezkedésének kizárólagos indikátora. A személyek és a szervezetek számos módon kontaktálhatóak manapság: telefon, fax útján, mobil telekommunikáció útján, e-mail címen stb. A finn címrendszer, amelyet a helyi hatóságok kezelnek, azért felelős, hogy szisztematikusan és hatékonyan megoldja a címek gyűjtésének és folyamatos frissítésének nagy kihívást jelentő feladatát. Finnországban központi címnyilvántartás működik: a Népességinformációs Rendszer (PIS), amit a Népességi Névjegyzék Központ (PRC) kezel. A finn ID-kártya a PIS-ban lévő információs bázison alapul, s ennek az információs adatbanknak megbízhatónak kell lennie. A helyi hatóságok felelősek az adatok naprakészen tartásáért és ezt uniformizált címkódok segítségével tudják megtenni. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges semmiféle formai konverzió a helyi és a központi cím-szintaxisok között. Az interoperabilitás megteremtése és a hagyományos rendszerek integrálása jelentős erőfeszítéseket követelt. Az 1969-ben létrehozott finn Népességi Névjegyzék utcaneveket, házszámokat és minden lakóhely (ház vagy lakás) esetében kódokat tartalmaz. Az internet megjelenésével párhuzamosan modernizálták a rendszert és manapság a címváltozások 30%-a elektronikus bejelentésen, míg 30%-a telefonon, és 40%-a papíron történő értesítésen alapszik. A modernizálás és a digitalizálás lehetővé tette a népesség-nyilvántartás összekapcsolását más adatbázisokkal, mint például a Finn Postáéval és a Nemzeti Földalapéval. Ez az összekapcsolás integrált adatáttekintést eredményezett, és biztosította a második címek regisztrálását, valamint összeköttetést tett lehetővé a térkép- és az út-információs rendszerrel. Az interoperabilitásnak megfelelően a helyi közigazgatásban a központi nyilvántartáséval megegyező formátumban adják be az adatokat. Ezeket az adatokat később módosíthatják más hatóságok, ügynökségek, amelyek adatbázisa decentralizált és a nemzeti címjegyzékkel párhuzamosan működik. A közigazgatási hatóságoknak az azonos személyre és/vagy vállalkozásra vonatkozó közös adatot el kell tudniuk érni. És mivel a cím-információ általában a szolgáltatás-láncolat (workflow) egyik, az ID-kártyához szükséges láncszeme, a szolgáltatás-láncolat valamennyi szakaszával való interoperabilitás elengedhetetlenül szükséges. Az interoperabilitás követelménye speciális szervezési modellt tesz szükségessé, amelynek két szempontja van: • •

az adatok centralizálása, miközben az adatokat decentralizált szinten kell tartani (clearing) a címkódok szabványosítása

Ennek érdekében Finnországban decentralizált adat-csoport halmazokat definiáltak, valamint a hangsúlyt a BO folyamatok átalakítására helyzeték, beleértve a hagyományos rendszerek adatainak integrálását. Ezzel azt célozták, hogy a megbízható címadatokon alapuló szolgáltatások eredményesek és hatékonyak legyenek.



Az adatbázisok interoperabilitásának szempontjai: • technikai interoperabiltás: technikai infrastruktúra biztosítása, ami lehetővé teszi a helyi közigazgatás és más adatszolgáltató számára a népesség-nyilvántartási rendszer naprakészségét; • szintaktikus interoperabiltás: uniformizált azonosítási kódrendszerről történő megegyezés, amely személyi számot, épület-számot, ingatlan-számot, továbbá minden alapvető kormányzati adminisztratív egységre, valamint magán ügynökségre is érvényes kódot tartalmaz. • Ez teszi lehetővé a szemantikai interoperabilitást, mivel ezt az egyedülálló címkódot használják a közigazgatás különböző szintjeinek regiszteri összekapcsolásában. • A szervezeti interoperabilitás a Népességi Információs Rendszer infrastruktúrájának támogatásában és a munkafolyamatok átalakításában jelenik meg. A finn megközelítés eredményességét a Népességi Információs Rendszerben meglévő adatok magas minősége, valamint a többi közigazgatási adatbázisokkal kialakított integrálás igazolja. A szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos tervek: • a címkódok használatának mind szélesebb körű elterjesztése a magánszemélyek és az üzleti szféra körében, • a helyi és a központi közigazgatás közötti együttműködés továbbfejlesztése az interoperabilitásnak megfelelően.

A rendszer működésének eredménye és hatása: 2006 közepéig az állandó lakóhelyek 98%-a, a nyári ideiglenes lakóhelyek 87%-a, a vállalkozási épületek 68%-át integrálták a cím-rendszerbe. •

Javult a címekkel kapcsolatos adatszolgáltatás mind a magánszemélyek, mind az üzleti szféra számára,

•

a különböző szervezetek azonos adatokkal kapcsolatos, egymást átfedő tevékenysége minimálisra szorult,

•

a vállalkozások számára a Népességi Információs Rendszer használatával a magánszemélyek adatainak (szelektált) hozzáférése jelentős üzletet biztosít.

Tanulságok – a rendszer használatának előnyei • A teljes finn közigazgatásban használt egységes címkód megalkotása az adatok akadálymentes használatát eredményezi, származzanak azok akár a Népességi Információs Rendszerből, akár más rendszerekből. • A Népességi Információs Rendszer használata a mindenféle közigazgatás szolgáltatás megbízható azonosítási és hitelesítő alapja. • A Népességi Információs Rendszer speciális információkat tesz lehetővé a magán vállalkozások számára. • A személyek és cím szerinti fellelhetőségük valamint a földrajzi információk és más információs rendszerek koordinálása A finn rendszer transzferálhatóságának lehetőségei: • Azokban az országokban lehet hasznosítani a finn rendszer tapasztalatait, amelyek nyitottak a különböző forrásokból származó adatok centralizálásának megoldására. • Mivel a központi adatbázis a helyi közigazgatásokkal párhuzamosan működik, amelyek egyben saját adataik tulajdonosai és felelősek azok frissítéséért, nem



szükséges a helyi közigazgatási egységekkel szemben fennálló alapkövetelmények megváltoztatása. Ez minta lehet más országok számára is.

5.11. ETHICS Elektronikus pályázatkezelő, információs és kommunikációs rendszer Dániában ETHICS: Electronic Tender Handling, Information and Communications System http://www.epractice.eu/cases/232 www.ski.dk A Dán Nemzeti Közbeszerzési Részvénytársaság (National Procurement Ltd. Denmark (SKI) a Pénzügyminisztérium és a Dán Helyi Hatóságok Nemzeti Szövetségének a tulajdona. Az ETHICS rendszer feladata a közbeszerzések koordinálása, a versenytárgyalások lebonyolítása valamint valamennyi dán állami ügynökségtől kapott megbízások alapján, a versenytárgyalások lebonyolítása. Az SKI 1995-től fejlesztette és valósította meg a versenytárgyalások elektronikus lebonyolítását célzó ETHICS- Projekt megoldást, amely munkafolyamatokat, eljárásokat hívott életre és az e folyamatba bekapcsolódó szervezet méreteit, felépítését határozta meg. A rendszer teljes működése 2002-ben valósult meg és magában foglalja a versenytárgyalási folyamat tervezését, kereteit és közzétételét, az összes kapcsolódó folyamat irányítását, biztosítja az online versenytárgyalás meghirdetésének és lebonyolításának teljes biztonságát. Mindehhez a legújabb együttműködési technológiát és a digitális igazolásokat alkalmazza, valamint közreműködik a végső döntési és díjazási folyamatban. Ezen kívül a külső szakértők, tanácsadók és felhasználók munkájához helyiségeket biztosít. Az SKI-megoldás alapvető változásokhoz vezetett: a termelékenység több mint kétszeresére emelkedett, vagyis az egy év alatt lebonyolított versenytárgyalások száma megkétszereződött, miközben a területen alkalmazottak száma nem változott. Ezen belül: 9 Javult a munka minősége és átláthatósága, nem voltak panaszok és nem merültek fel jogi problémák. 9 A szervezet működtetéséhez alapul szolgáló tudás-bázis szabványosításával biztosítani lehetett, hogy a munka zavartalan legyen, annak ellenére, hogy az utóbbi négy évben az alkalmazottak több mint 50 százaléka kicserélődött, az új alkalmazottak azonban könnyen alkalmazkodtak a rendszerhez, a szolgáltatásokban nem volt késés, vagy megtorpanás. A pályázati-megoldás bevezetését követő két év után – az EU-irányelveknek megfelelően – sor került a digitális igazolványok alkalmazására A szolgáltatás célcsoportja: gazdálkodó szervezetek, gazdasági és munkaügyi területen A projekt egyike volt az „eEurope 2003 Díj” –ra jelölt projekteknek az „eKormányzat” szerepe az európai versenyképességben” elnevezésű kategóriában. 2005-ben megkapta a „Good Practice Label 2005” elismerést.





6. Tanulságok és ajánlások Az egyes országok gyakorlatát áttekintve az tapasztalható, hogy az ügyféloldali elektronizáltságon, mint a fejlesztés eredményének demonstrálásán, túl kell lépni. Az EU új fejlesztési keretrendszerének követelményei is ezt támasztják alá: ma már nem az a kérdés, hogy az ügyféloldalon megvalósul-e a teljes körű elektronizáció, hanem az, hogy a nyújtott szolgáltatás tartalmában mennyire idomul a felhasználói igényekhez, mennyire szofisztikált; a kormányzati hatékonyság és az ügyintézési idő alapvetően függ a szolgáltatásba bevont háttérintézmények elektronizáltságától, erre az aspektusra koncentráltak az EU-országokban az elmúlt évek fejlesztései; az intézmények elektronizáltsága mellett fontos az egymással való együttműködésük módja és minősége, az interoperablitási szempontok érvényesítése az egyik leginkább kiemelt területe az áttekintett szolgáltatásoknak, Szintén új fogalom az EU gyakorlatban a szolgáltatások integrációja, ami az intézményi szolgáltatásokat magasabb nemzeti rendszerekhez köti Mind inkább előtérbe kerülnek a proaktív szolgáltatások, amelyek esetében a hivatalok a felhasználóktól átveszik a legtöbb felelősséget és közvetlen ellenőrzést. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy többé-kevésbé olyan komplett, teljes körű személyi szolgáltatást adnak, melyben a felhasználónak nincs vagy kismértékű a kezdeményezési vagy részvételi kötelessége. Ennek feltételei: ¾ a hivatal jogilag felhatalmazott az ügyintézésre, ¾ a hivatal csaknem az összes vagy az összes adatot, beleértve a személyes adatokat is birtokolja, vagy legálisan meg tudja szerezni más hivatalokból vagy szervezetekből, ilyen esetekben a felhasználók részéről a különböző tranzakciókhoz kötődő igazolások is gyakorlatilag eltűnnek a rendszerből, ¾ a háttérintézmények közti integráció és interoperabilitás nagyon magas fokú, ¾ nincsenek jogi akadályai annak, hogy az intézmények a szolgáltatás során mozgó adatokat felhasználják.

6.1. A 20 alapvető e-szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos tapasztalatok Az úgynevezett 20 szolgáltatás azokban az országokban ért el magasabb szintet, ahol a közszolgáltatások nyújtásának általános kultúrája, műszaki és intézményi háttere kellő fejlettségű. Magyarország előbbre lépéséhez olyan igazi szolgáltatásokat kell nyújtani, amelyek látványosan előrelendítik az e-kormányzat ügyét, s ezzel együtt emelik ama szolgáltatásoknak a fejlettségi szintjét is, amelyek alapján az EU rangsorolja tagállamai ekormányzatait. Az EU négyfokozatú fejlesztési szintet határoz meg, célként a horizontális integrációt határozza meg minden tagország számára. A hazai elektronikus szolgáltatások jó része a fejlettség első, kevesebb a második szinten van Annak érdekében, hogy mind a technológiai, mind a szervezeti integrációban előre lépjünk, szükséges a háttérintézmények közti együttműködés növelése és a rendszerek integrálása. Az előző fejezetekben áttekintett nemzetközi gyakorlatok azt igazolják, hogy a szolgáltatások kialakításánál az intézményeknek figyelemmel kell lenni a felhasználói igényekre, valamint a szolgáltatás intézményi hátterére is. Mind az ügyféloldalon, mind a háttér folyamatokat



illetően előzetesen meg kell tervezni a szükséges intézményi kooperációs területeket és a kívánt központi integráció szintjét. Jelenleg számos szolgáltatás magasabb szintre emelkedését az elektronikus ügyfél-azonosítás és az elektronikus aláírás hiánya akadályozza A lakosság és az üzleti szféra körében csak akkor vesz majd lendületet az elektronikus aláírás megszerzésére irányuló törekvés, ha ennek kézzelfogható hasznát látják, vagyis akkor, ha az államigazgatás már felkészült a teljes körű ügyintézésre. Ekkor viszont ugrásszerűen meg fog nőni a hitelesítő intézetek szolgáltatásai iránti igény, amire jó előre fel kell készülni. Ugyanakkor minden szolgáltatás fejlesztésénél külön-külön figyelembe kell venni a magyarországi realitások között (jogszabályi keretek, szociális-gazdasági lehetőségek, feltételek) valóban megvalósítható fejlesztés mértékét. A vállalkozók és a non-profit szervezetek számára igen fontos lenne, ha elektronikus formában is be lehetne szerezniük közhiteles dokumentumokat, s nem kellene egy-egy hazai, vagy EU-s pályázaton való részvétel esetén az érdemi felkészülés helyett különféle hivatalokban sorban állniuk. Az e-kormányzati szolgáltatások iránti érdeklődést növelné, ha a már meglévő információs szint az intézmények válaszadási kötelezettségére is kiterjedne. A kormányzati portálon és az intézmények honlapjain fel kellene tüntetni, hogy az elektronikus formában feltett kérdésekre milyen – lehetőleg minél rövidebb – határidőn belül kötelesek az illetékesek érdemben válaszolni. Az is vonzóvá tenné az e-ügyintézést, ha az ügyfél nyomon tudná követni az ügyét, ha értesítést kapna egy-egy fontosabb fázis megtörténtéről. Továbbá minden intézménynek ki kellene dolgoznia egy, az ügyfelek elégedettségének vizsgálatára alkalmas rendszert is. Minden lehetőséget meg kell ragadni az elektronikus kormányzati szolgáltatások népszerűsítésére. Az eddigieknél sokkal intenzívebben szükséges törődni a felhasználói oldallal, ami növelheti az e-szolgáltatások iránti érdeklődést és a kereslet jobb és újabb szolgáltatásokat teremthetne. A felhasználók számának növelése érdekében a különféle PRfogások felhasználó-barát alkalmazásától sem szabad visszariadni.27 Az írott és az elektronikus médiában feladandó hirdetések, reklámspotok mellett érdemes lenne például plakátokat kihelyezni azokban a helyiségekben, ahol az ügyintézésre várva hosszú időt töltenek az emberek (pl. okmányirodák, önkormányzatok, munkaügyi kirendeltségek, bankok, APEH kirendeltségek, cégbíróságok, földhivatalok stb.). Ugyancsak érdemes lenne a kormányzati portált, vagy általában az elektronikus ügyintézést népszerűsítő plakátokat kihelyezni a különféle közösségi internet-hozzáférési helyeken (Magyarország pontok, teleházak, internetkávézók, könyvtárak stb.) valamint az internet iránt leginkább fogékony réteg, az ifjúság megnyerése végett az általános és középiskolákban, valamint a felsőfokú tanintézményekben, továbbá azokban a helyiségekben, ahol számítástechnikai tanfolyamokat tartanak. Különösen fontos a népszerűsítés ama szolgáltatások esetében, amelyek már viszonylag magas szintet értek el. A szolgáltatások magasabb szintre emelése nálunk is a legtöbb EUországban tapasztalthoz hasonló sorrendet követ. Nálunk is az államnak jövedelmet generáló „szolgáltatások” elektronizáltsági szintje a legmagasabb. Kezdetben az APEH-nek nem különösebben volt szüksége elektronizált szolgáltatásai népszerűsítésére, ugyanis bizonyos ügyfélkör számára előírta azok használatát, de a lakosság és a vállalkozások szélesebb körére kiterjedő szolgáltatásai vonatkozásában munkaerő-gazdálkodási megfontolásból fontos lesz az új megoldások tömeges elterjedésének ösztönzése. 27

Nagyon jó példa erre a franciáké, ahol egy idős hölgy ügyintézési „kalandjairól” készített kisfilmekkel népszerűsítik az e-kormányzat intézményét.



Az „álláskeresés a munkaügyi központokban” adatbázisának népszerűsítése mind a munkaadók, mind az álláskeresők körében igen fontos feladat lesz28. A munkaadókat arra kell ösztönözni, hogy ne csak a munkaügyi kirendeltségek gyakori vendégei, a zömükben alacsonyan képzett munkanélküliek, hanem az internetet otthon vagy munkahelyükön használó kvalifikált dolgozók és végzős diákok számára is hirdessenek itt álláslehetőségeket. Az e-kormányzati szolgáltatások igénybevételének legjobb ösztönzője az lenne, ha azok díja alacsonyabb lenne, mint a hagyományos, papíralapúaké.29 Nagyon fontos a már elért szintek fenntartása, gazdagítása, továbbá a háttérirodák (BO-k) folyamatos korszerűsítése is. Az információs szintet például nem elég egyszer elérni, hanem folyamatosan gondoskodni kell arról, hogy az interneten (a kormányportálon és az intézmények honlapjain) található információk naprakészek legyenek.

6.2. A portálokkal kapcsolatos tapasztalatok összegzése Az európai országokban (csakúgy, mint világszerte) az elmúlt évtized egyik legjelentősebb közigazgatás-fejlesztési súlypontja a központi portálok kialakítása volt, ami által lehetővé vált a felhasználói igényeknek megfelelő kormányzati intézmények és ügyintézések átfogó áttekintése és kezelése. A kormányzati portálok jelentősége az ügyfelek számára abban rejlik, hogy a felhasználónak a különböző portálok végiglátogatása/böngészése nélkül adnak áttekintést a szolgáltatások elérhetőségéről, a kapcsolódó szolgáltatásokról. A korszerű eKormányzat-portál egyesíti a polgárok, a vállalatok számára szánt szekciókat, a közalkalmazottaknak szánt, valamint a kormányzaton belül a minisztériumok közötti információ-megosztást és az egymás közötti szolgáltatást célzó szekciókat. A portálok által nyújtott általános szolgáltatások: 9 egységes szerkesztési rendszer biztosítása a leírások kezeléséhez; 9 az eKormányzati tevékenységek leírásának központi elhelyezése és közzététele; 9 a leírásokat tartalmazó adatbázisból a szelektált információk továbbításának biztosítása a minisztériumok számára, és azok megjelentethetősége más weboldalakon; 9 kapcsolódás biztosítása a jogszabályi adatbázishoz, ezen belül valamely specifikus törvényhez, vagy egy adott e-kormányzati tevékenység leírásához; 9 a minisztériumok adatbázisára való kapcsolódással, a felhasználók hozzájutnak a számukra szükséges minisztérium tevékenységének megismeréséhez 9 valamint azon specifikus szolgáltatások leírásához, amelyekhez a polgárok számára elektronikus úton biztosítják a formanyomtatványokat, amennyiben azok már léteznek; 9 gyorsan használható kulcsszavakkal a szolgáltatások közötti informálódás biztosítása; 28

Ld. a szlovén e-foglalkoztatási szolgáltatást http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&domain=0&srchbx=EID+in+Denmark&go.x=19 &go.y=11 29 Jó példa erre a szemléletmódra az IM Céginformációs Központja, ahol alacsonyabb költségtérítéssel tervezik az elektronikus úton történő adat-szolgáltatást és adat-kérelmezést ösztönözni.



9 átlátható rendszer nyújtása a minisztériumok tevékenységének leírásáról: a tárgynak megfelelő strukturált módon, vagy az adott minisztérium tevékenységének abc-sorrendben való felsorolásával, vagy a minisztérium által megadott módon A portál-szemlélet természetesen nagyobb felelősséget is jelent a hivatalnokok számára, abból a szempontból is, hogy korrekt és friss leírásokat jelentessenek meg a portálon. A kormányzat számára jelentkező előnyök a portál kialakításában: 9 központi adatbázis, mint egyetlen forrás a tevékenységek leírásához; 9 a tevékenység-leírások teljes hálózati rendszeren való továbbítása; 9 egységes módszertan a tevékenységek leírásához. Előnyök a magánszféra számára: 9 elektronikus hozzáférés a kormányzati anyagokhoz; 9 a kormányzati anyagok magasabb hatékonysággal való felhasználása; 9 minden egy helyen elérhető; 9 a vállalkozások esetében az üzleti tevékenységek felgyorsulnak, és olcsóbbak lesznek. A portálok szolgáltatásai általában valamilyen módon kapcsolódnak egymáshoz annak érdekében, hogy egy adott követelményt kielégítsenek. A portálok biztosítják, hogy ami előzően elkülönült szolgáltatásokként jelent meg, az a portálok keretében egy szolgáltatáskoncepció mentén, különböző opciókat és lépéseket tartalmazó egységként jelenhet meg. A portálok legfontosabb megkülönböztető előnye, hogy a háttérintézmények és az ügyfélszolgálati központok struktúrájától, szervezeti érdekeitől függetlenül, csak a felhasználói szempontok érvényesítése köré szerveződhetnek, mint például az állampolgárok fontosabb életvezetési, munkahelyi, képzési vagy a vállalkozások jogi, innovációs igényei köré. A portálok használatának egyik fontos elvárása, hogy könnyen elérhetővé tegyék a horizontális szolgáltatásokat, mint pl. a fizetés vagy az autentikáció. E portálok az általános portál-kategóriába tartoznak, azaz a rendszer kialakítását a szolgáltatást-nyújtó, azaz a kormányzat határozza meg – tekintetbe véve a különböző felhasználói csoportok azonos és elkülönült élethelyzetét. Egyes országokban elkezdődött a személyi portálok fejlesztése30, amikor az állampolgárok saját kialakított portáljukon keresztül érhetik el a keresett kormányzati szolgáltatásokat. Több külföldi portálon tapasztalható, hogy a fogyatékkal élők számára nyújtandó szolgáltatások egy helyen összegyűjtve megtalálhatóak és könnyen hozzáférhetőek. A szolgáltatások legtöbbje kevés anyagi ráfordítással jár, mivel információkkal és hasznos tanácsokkal látja el az arra rászorulókat. A fogyatékkal élők számára nyújtott szolgáltatásokra nagyon jó példákat találunk nemzetközi színtéren. Az Egyesült Királyságban a kormányzati portál az élet bármely területére kiterjedő hasznos információkkal, tanácsokkal és az ügyintézés megkönnyítésével segíti az arra rászorulókat. Néhány ezen speciális szolgáltatások közül: 9 Intézmények, programok, amelyek segítséget nyújtanak az álláskeresésben 30

Ld. például a norvég Mypage self-service citizen's portal-t http://www.epractice.eu/cases/mypage, amely 2007-ben Lisszabonban az egyik eGovernment eEurope díjazott lett.



9 Szakképzési programok ismertetése 9 Egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés 9 Lakberendezési tanácsok, a mindennapi élet megszervezéséhez segítségnyújtás 9 Közlekedés 9 Pénzbeli támogatások igénylése 9 Ösztöndíjak fogyatékkal élő diákok számára 9 Tanulmányok 9 Számítógép vásárlásakor tanácsadás, sportolási lehetőségek ismertetése 9 Hasznos tanácsok a fogyatékkal élők családtagjai, hozzátartozói számára Az angol portál tapasztalataiból, különösen, ha viszonylag csekély anyagi ráfordítással kívánunk látványos és gyors eredményeket elérni, véleményünk szerint, az információ szolgáltatás terén lenne célszerű tanulnunk. A magyar kormányportálon jelenleg megtalálható ügyleírások szürkék, bürokratikus hangvételűek, nem éppen naprakészek, s olykor még pontatlanok is. Nem csábítják az olvasót. Az angolok igen egyszerű stílusban, szinte maguk elé képzelve a potenciális felhasználókat, közülük is a nép egyszerű fiait, lányait, fogalmazzák meg, mit kell tudnia a polgárnak ahhoz, hogy jobban érvényesüljön, hogy képes legyen igénybe venni mindazt, amit a szolgáltató állam nyújtani kíván neki. Más kérdés, hogy fényévekkel előttünk járnak a szolgáltatások mennyisége és minősége terén is, de mindez hiábavaló lenne a nagyszerű „keretjáték”, vagy „összekötőszöveg” nélkül. A másik igen fontos tény, hogy az angol portálok „csak” információátadásra törekszenek, az effektív szolgáltatásokat más, nem is mindig állami, intézmények nyújtják, a portál csak egy piactér, ahol igen sokféle „áru” megtalálható, s ezek az áruk kiválóan vannak csomagolva és szortírozva. A Directgov népszerűségét növeli, hogy nemcsak olyan szolgáltatásokat kínál, amelyek az emberek gondolatvilágában a bürokráciához kötődnek. A mindennapi élet útvesztőiben is igyekszik eligazítani a polgárokat. Az utazásszervezőjét, vagy a lakhelyváltoztatáshoz kapcsolódó szolgáltatásait szinte ajándéknak érezhetik a felhasználók, csakúgy mint azokat a tanácsokat, amelyek mindennapi gondjaikat enyhítik, vagy éppen életük egy-egy nagyobb fordulópontján segítik át őket. Példaértékű a britek PPP-je is. Az is, ahogy egyes fontos szolgáltatásokat magáncégekkel végeztetnek el, de különösen az, ahogy a polgárok és a vállalatok számára szükséges tevékenységek elvégzésére – orvosoktól ügyvédektől a szobafestőkig - szakembereket ajánlanak. A Gateway több éves működési tapasztalatait érdemes lenne alaposabban is tanulmányozni, hiszen a célja ugyanaz, mint a mi Ügyfélkapunké, Szembeötlő, hogy működése több mint négy éve alatt viszonylag kevés szolgáltatás érhető el a közvetítésével. Ennek, véleményünk szerint, elsősorban az az oka, hogy csak ama szolgáltatások esetében tartják szükségszerűnek az általa nyújtott biztonsági szintet, amelyek tartós kapcsolatot jelentenek az állami intézmény és a felhasználó között. Egy-egy okmány, tanúsítvány, vagy bizonyítvány kiállíttatásához feleslegesnek tartják a Gateway igénybevételét. A francia portál főként a felhasználó-központúságával, vagyis a szolgáltatások minél egyszerűbb és hatékonyabb elérésével lehet példaértékű. A kormányzati portál első és további oldalainak fő jellemzője, hogy koncentrált, tartalomban gazdag, egyszerű módon igazít el, és további lépésekre bátoríja az ügyfelet. Az ügyfelet minden oldalon felkérik a kérdezésre. A



központi elektronikus kormányzat főként a közvetítő szerep koncentrálására, integrálására törekszik. Ezt a kormány részéről azzal támasztják alá, hogy a polgár a központi portálon egy kapcsolódással jut hozzá minden online szolgáltatáshoz és online lebonyolítható folyamathoz. A francia polgár a központi portálon jelenleg egyre inkább a felhasználói profil szerint csoportosított, egyedi igényekhez igazodó szolgáltatásokhoz jut hozzá. Ezt erősítik tovább a portál újabb fejlesztéseivel is: az elektronikus kormányzat a központi portálról kíván hozzáférést biztosítani az egyéni digitális térrel rendelkező polgárnak (Mon.ServicePublic.fr), vállalatnak (Mon dossier Agent), önfoglalkoztatónak is. Az újabb szolgáltatások között fontosak azok, amelyek a gazdaság egészének zavartalan, színvonalas működését segítik elő, például a géppark biztonságának, állapotának figyelése, a természeti, egészségügyi katasztrófa idején mozgósítható információáramlás kiépítése. Az elektronikus kormányzás fejlesztésénél – többek között – két fontos szempontot követnek: a legkorszerűbb technikai megoldások alkalmazására törekszenek, ugyanakkor a költségeket is mérséklik azzal, hogy a szétszórtan meglévő forrásokat összpontosítják, egységesítik mind a minisztériumok, mind a helyi kormányzatok szintjén. Az e-kormányzás a technikai fejlesztésnél közös technikai koncepció nemzeti szinten való elfogadtatására, az erre vonatkozó konszenzusra törekszenek, amit a helyi lehetőségekhez, igényekhez lehet igazítani. Franciaországban az elektronikus kormányzati szolgáltatásokért nem kell fizetni, sőt az alapálláspont éppen az ellenkező: a polgár számára a szolgáltatás igénybevétele jelenthet akár megtakarítást is (pl. jelenleg az elektronikus adóbevallásnál bevezetett adóengedmény). Fizetni csak a nyomtatványért kell. Francia álláspont szerint a fizetést, pénzmozgást meg kell hagyni a bankszférának, az elektronikus kormányzat hatáskörét a levonási megbízásra kell korlátozni Francia tapasztalat szerint azok a szolgáltatások igényelnek alacsony beruházást, amelyekkel a kormány csak információt szolgáltat a felhasználóknak. A céltól-célig terjedő szolgáltatások (pl. az adóbevallás), ugyanakkor igen nagy értékű beruházást tesznek szükségessé, viszont ezek a leghasznosabbak a felhasználók számára. Általában elmondható, hogy az ekormányzat a szolgáltatások fejlesztésénél a francia gazdaság és társadalom szempontjából fontos és racionális működését segítő szolgáltatásokat helyezi előtérbe.

6.3. A magyar Bevált Gyakorlatok Műhelye konzisztenciájának megteremtése az epractice.eu megújult rendszerével Mint a Bevezetőben megállapítottuk: „…a Good Practice Framework (GPF) mintájára, az EKK kezdeményezésére 2006-ban a Kopint-Datorg zRt. keretén belül alakították ki a magyar Bevált Gyakorlatok Műhelyét (BGyM), amelynek fő célja a magyar és a külföldi központi, területi és helyi közigazgatási szervek által nyújtott, valamint az EU-szintű e-szolgáltatások terén a működő gyakorlatok összegyűjtése, megismertetése és elterjesztésük előmozdítása – hozzájárulva a hazai fejlesztések gyors és hatékony megvalósításához.” A BGyM indító honlapján található bevezetővel azonos szöveg szerepel az EKK honlapján is a Bevált Gyakorlatok Műhelye menüpont alatt. Milyen problémákkal szembesültünk 2006 óta? 1. A BGyM létrehozása óta eltelt közel két év alatt igen alacsony szintű maradt az ismertsége. A BGyM jelenleg meglehetősen nehézkesen érhető el a www.magyarorszag.hu honlapról31, annak ellenére, hogy a bevezetője rendkívüli http://www.magyarorszag.hu/mellekletek/bgym honlap 31

A jobb alsó sarokban lévő „Mellékletek” fülre kattintva található meg a „Gönczöl-bizottság”, a „Madárinfluenza”, az „E-tananyagok”, az „Egészségügyi reform” és az „Üvegzseb” mellett.


2.

3.

4.

5.


jelentőséget tulajdonít annak, hogy „az egyes kormányzati intézményeknél kialakuló és bevált e-kormányzati gyakorlatok minél gyorsabban ismertekké, alkalmazhatókká váljanak más ilyen intézmények számára”. A BGyM honlap egyik fontos funkciója – összhangban az EU-s rendszerrel - az ekormányzattal kapcsolatos hírek, események összegyűjtése. Mivel ez a menüpont statikus, nehézkes illetve közel egy éve megoldatlan a rendszeres frissítések felvitele, s ez irrelevelánssá teszi a „hírek, események” beharangozását. A BGyM-nek szélesebb körű publicitást adni nyilvánvalóan nem lehet addig, amíg a frissítés nem történik meg. 2006 eleje óta mind az EU adatbázisának szerkezetében, mind hazai téren számos változás történt, amit a BGyM szerkezete – technikai okok miatt32 – nem követett. 2007-ben megtörtént a GPF említett átalakulása epractice-szé, majd az adatbázisba jelentkezőkkel szemben felállítottak egy új kritérium-rendszert. Ennek követése, azaz a BGyM kritérium-rendszerének megújítása – ha az EU és a magyar adatbázis konzisztenciáját továbbra is követendőnek tartjuk – mihamarabb szükséges A BGyM alacsony szintű ismertsége miatt nem sikerült spontán módon az adatbázisba „vonzani” a jó magyar gyakorlatokat, miközben a nemzetközi gyakorlatokból történő, a magyar szempontokat figyelembe vevő szelektált válogatás, és a BGyM adatbázisába történő felvitel – mint az E-Közigazgatás Tudásmenedzsment Üzletág feladata, havi rendszerességgel – továbbra is folytatódik. Ez azért lehetséges, mert az adatbázisba történő feltöltés az egyetlen dinamikus menüpont Az előző állításokat illusztrálja, hogy a magyar eset-gazdák egyre több esetben az epractice.eu adatbázisába jelentkeznek, miközben a BGyM-et figyelmen kívül hagyják. Igaz ez még a MeH keretén belül megvalósult http://www.kozbeszerzes.gov.hu/-ra is, amely „Contract Management and Catalogue Factory http://www.epractice.eu/cases/2607”-ként szerepel az e-practice.eu adatbázisában.

A BGyM fejlesztési lehetőségei A BGyM missziója alapján egy átfogó tudástranszfer eszközévé válhat. Ennek eléréséhez azonban feltétlenül szükséges a gyakorlati megoldás összhangjának megteremtése az eredeti elképzelésekkel, s a jelenleg inkább statikusként jellemezhető projekt dinamizálása. 1. A honlap elérhetőségével kapcsolatban hasznos lépés a jelenlegi helyett a www.magyarorszag.hu kezdő oldalának középső mezőjéből33 történő, valamint a „Közigazgatás” rovat alatti elérés biztosítása. A BGyM honlap elérhetőségét és ismertségét növelheti a célcsoport által a www.magyarorszag.hu honlapon kívül látogatott egyéb website-okon elhelyezett bannerek, amelyek a BGyM honlapjára csalogatják az érdeklődőket. Ezen kívül célszerű lenne egyes gyűjtőportálok (mint pl. www.onkormanyzat.lap.hu; www.e-onkormanyzat.lap.hu; www.e-kormanyzat.lap.hu, stb.) közigazgatási és önkormányzati honlapok hasznos linkgyűjteményében is feltüntetni a BGyM elérhetőségét. Ez utóbbiakat – költségvonzatuk révén – célszerűbb az adatbázis felfuttatását követően igénybe venni. 2. Több esetleírás szükséges ahhoz, hogy a bevált gyakorlatok gyűjteménye tényleg adatbázis legyen. Ne csak az epractice-adatbázisából válogatott esetek fordítása történjen, minél több magyar (elsőként az epractice-adatbázisában már szereplő) esetet is be kell vonni. Érdemes lehet például megkeresni a GVOP keretében e-kormányzati 32

A megújítandó/frissítendő szövegek, hírek, események statikus oldalakon szerepelnek, dinamikussá tételük jelentős fejlesztést igényel. 33 A szintén „Melléklet” rovat alatt található Gönczöl-jelentés is elérhető a kezdőoldal közepéről.



fejlesztésekre támogatást nyert pályázókat új bevált gyakorlatok felkutatása érdekében. A konzisztencia érdekében fontos törekedni az epractice szerinti szerkezet betartására, a pontok mindegyikének megválaszolására. 3.

Nagyobb adatbázis-tartalom részletesebb keresési, leválogatási lehetőségeket igényel (most nem lehet például az összes magyar példát időrendbe állítani). Célszerű lenne az egyes e-kormányzati esetek mellett – az epractice rendszeréhez hasonlóan – azt is feltüntetni, hogy hányan töltötték le/nézték meg az adott esetet.

4.

Megfontolandó a BGyM migrálásának lehetősége az epractice.hu adatbázisába. Ennek előnye elsősorban a magyar felhasználók számára jelentkezne, ugyanakkor az epractice rendszer számára is példaértékű lenne. -

egy nemzetközi jól működő ingyen szerveren és szoftveren futna a BGyM, ahová a magyar eseteket az elvárt e-practice szerkezetben lehet (kell) feltölteni (akár magyarul, akár angolul) – biztosítva az interoperabilitás követelményét; az EU-s oldal tömege már eléri a kritikus szintet, a kellően magas a látogatottság vonzza az új esetfeltöltőket; erősítenénk a nemzetközi EU-s kapcsolatainkat, hiszen nekik is érdekük, ha többnyelvű az oldaluk; a BGyM példaértékű lehetne, mint egy nemzeti-EU együttműködés.

5. Ez a megfontolás első megközelítésben EKK-szintű döntést igényel, ezt követően közelíthetjük meg az epractice rendszergazdáit a megoldás elvének felvetésével és a technikai kivitelezés 6. A jelenlegi felállásban nem tudni, hogy kik az értékelők, hogyan működik az értékelési folyamat, egyáltalán működik-e. Ezt jóval átláthatóbbá kell tenni, az értékelő szakértők nevét, szakterületeinek megnevezését, szakmai életútjának rövid összefoglalását és elérhetőségét fel kellene tüntetni. Az EKK keretén belül célszerű átgondolni az értékelési és díjazási rendszert. Ha a 4. pontban felvetett megoldás megvalósul, az értékelést is át kell gondolni: legyen-e külön csak magyar értékelési folyamat ill. bízzuk-e ezt az epractice-re? 7. A BGyM-nek a magyarorszag.hu alatti megújulásával összhangba kell hozni az EKK honlapján szereplő BGyM-ismertetést.

6.4. Néhány EU-ország e-adóbevallási gyakorlatából levonható következtetések Az elektronikus úton történő adóbevallási gyakorlatok áttanulmányozása alapján a következő, valamennyi ország számára megfontolandó, általános tanulságokat lehet megfogalmazni: ♦ Az adóbevallások szervezeti megoldása országonként eltérő, s a nemzeti jogi feltételek mellett nagyban meghatározzák ezt a kulturális-történelmi és intézményi keretek. Ebből adódik, hogy egy-egy ország jövedelemadó-szolgáltatási gyakorlatának bármely „átemelése” óvatossággal kezelendő. Ugyanakkor, néhány elem, mint például a fizetési megoldások, a hitelesítés és az előre kitöltött adóbevallási adatlap olyan megoldás, amit más országokban is megfontolhatnak. ♦ A jövedelemadó szolgáltatás minden országban közös jellemzője a nagytömegű adóbevallás és kapcsolódó dokumentumok fogadása és feldolgozása minden évben. A legjobb európai megoldásokat az jellemzi, hogy a jövedelmi adatokat az adózási folyamat elején, az eredeti forrásokból gyűjtik be, tehát az alkalmazótól, társadalombiztosítástól, s nem a folyamat végén, az adózó állampolgártól. A



spanyol és a francia gyakorlat szerint ezeket az adatokat az illető egyéneknek továbbítják, míg Finnországban az adatokat az adatlap előre történő kitöltésére használják, s így küldik el az adózóknak. Ez azt feltételezi, hogy az adatokat szolgáltató BO integrálva van az adóhatósággal és valamennyi lépés digitalizált. Ily módon a felhasználónak nem szükséges a megfelelő adatokat magának kitöltenie. Ezen kívül szükségtelenné válik különböző bizonylatok, nyilatkozatok stb. mellékelése. Valamennyi érintett BO összekötése kétségtelenül jelentős erőfeszítéseket kíván a szabványosítási és kapcsolódási (interface) folyamatok terén. E technikai kihívásokat még a legfejlettebb gyakorlatot mutató országokban sem oldották meg teljes egészében, ami jórészt a számos érintett kis- és közepes vállalat korlátozottabb lehetőségével függ össze. ♦ Közös probléma a biztonság és a magántitok (privacy) elvárása, kezdve az on-line adóbevallás esetén szükséges felhasználó-azonosításától. A jelenlegi gyakorlatokban különböző elektronikus aláírási módozatokkal találkozunk, Spanyolországban például a bizonylati és tranzakciós számokkal (NRC), Franciaországban az adóbevallási számmal, vagy Ausztriában az adó és a társadalombiztosítási számmal. Vannak törekvések a fizetéssel járó eszolgáltatások számára egységes nemzeti szabvány-azonosítás megteremtésére. Németországban az on-line adóbevallás egy smart card alapú minősített aláírással valósítható meg, ami egyenértékű a kézi aláírással és a felhasználó bármely szolgáltatás esetén barmikor történő hiteles azonosítására szolgál. A smart card, mint digitálisa aláírás eszköze azonban sem Németországban, sem máshol nem igazán elterjedt. ♦ A szolgáltatás biztonsági tényezője – mint az egyes országok példája mutatja – sokszor kevésbé a technikai feltételekkel, mint az országok kulturális és intézményi korlátaival függ össze. Befolyásolja ezt az országok közigazgatásának szervezeti felépítése, az egyes feladatok esetében a centralizált és a decentralizált feladat-megosztás is. ♦ Az elektronikus bevallás bevezetésének és széleskörű elterjesztésének, valamint az ezzel kapcsolatos rendszer- és szervezet-átalakítás alapvetően meghatározó oka az adminisztráció és a költség csökkentése. Ezzel egyidejűleg úgy kell a szolgáltatás minőségét javítani, hogy csökkentsék a szolgáltatás igénybe vételéhez szükséges időráfordítást. ♦ E különbség ellenére az országokban a szolgáltatások mögötti szervezetek házon belül fejlesztették ki az egyes rész-szolgáltatásokat. Ez óriási berendezési és humán-tőke beruházást igényelt, s az a racionalizálási megfontolás vezérelte, hogy maximális autonómiát és működési szabadságot biztosítsanak a szervezetek a szolgáltatás ellenőrzésében és a rendszer fejlesztésében. ♦ Az alkalmazási-megvalósítási stratégiákban ugyanakkor eltérések vannak: az ír gyakorlatban a szolgáltatás-fejlesztés kezdetétől folyamatos párbeszédet folytattak az érintettek legszélesebb körével és szakértőkkel, míg a portugál esetben a szolgáltatás egy bizonyos szintjének elérését, és az első alkalmazási kör után tartották szükségesnek a konzultációkat. Minden esetben világos volt, hogy a megvalósítás nem csak a rendszer-szervezést és a szervezeti fejlesztést jelenti. A szolgáltatást igénybe vevő heterogén felhasználói csoportok számára szükséges help-desk-ek kialakítása és a szolgáltatási stratégia kialakítására elengedhetetlenül szükség van.



♦ Az ír példa a hatékony marketing-stratégiának a szolgáltatás népszerűsítésében játszott szerepét mutatta. Marketing-konzulensek alakították ki a szolgáltatás imázsát és a stratégiát, s az intenzív és folyamatosan zajló marketing-munkára jelentős forrásokat különítettek el. ♦ A szolgáltatás igénybe vételében fontos szempont, hogy a felhasználó megválaszthassa, mikor és hol akarja használni a szolgáltatást. Korábban a szolgáltatást tipikusan regionális szinten lehetett igénybe venni, ami extra munkát jelentett a több régióban is jelen lévő vállalatok számára. Az elektronikus szolgáltatás lehetővé teszi, hogy központilag nyújtsák a szolgáltatást, míg a regionális irodák továbbra is fontos szerepet játszanak az adminisztratív rutinfeladatok gyakorlatában. ♦ Az előnyök a felhasználó oldalán az idő-megtakarításon kívül költség-szinten is jelentkeznek, hiszen nem szükséges a helyi adóhatósághoz elmenni. Írországban 2 hónapról néhány perce csökkent az adóbevallás feldolgozása. A feldolgzási időcsökkenés és az ezzel kapcsolatos költség-megtakarítás a szolgáltató számára is előnyös.

6.5. Elektronikus e-kormányzati azonosítás és valódiság megállapítás – e-ID Az elektronikus azonosítás olyan eszköz, amely lehetővé teszi a szolgáltatást igénylők számára, hogy elektronikus módon igazolják, valóban azonosak azzal a személlyel, akinek mondják magukat. A fogalom nem azonos a digitális személyazonosító kártyával, de a kettő párhuzamosan is alkalmazható. Bevezetése elektronikus azonosítási modell alkalmazását teszi szükségessé, amely meg kell feleljen az egyes tagállamok jogszabályainak, ám olyan közös jellemzővel is kell bírjon, ami lehetőséget nyújt az európai szintű interoperabilitásra. A modell alkalmazásának magas szintű adatvédelemmel kell párosulnia, ami biztosítja a személyes adatok feletti személyes kontrolt is. Eddig úgyszólván valamennyi tagállamban történtek kísérletek az elektronikus azonosítás és valódiság-kontroll (eID) bevezetésére az e-kormányzati szolgáltatások bevezetése kapcsán. Azonban ezek a módszerek és eszközök nemcsak országonként különböznek egymástól, de adott országon belül is eltérőek annak függvényében, hogy milyen intézményről, milyen eszolgáltatásról van szó. Ezek a különbségek akadályát képezhetik az intézmények és országok közötti vagy a pán-európai szolgáltatások elterjedésének. Az ilyen szolgáltatások tehát feltétlenül igénylik, hogy világos és közös megegyezésen alapuló meghatározást alkalmazzanak az eID-re, ami előmozdíthatja az interoperabilitás megvalósulását is. A cél tehát az, hogy akadálymentes, a specifikus technológiáktól független, általános európai hozzáférési lehetőség alakuljon ki az e-kormányzati szolgáltatásokhoz. EUszinten ki kell munkálni az ehhez szükséges közös keretrendszert. Az elkövetkezendő években Magyarországnak is e célkitűzésekhez kell alkalmazkodnia, s 2010-ig az e-kormányzati szolgáltatások területén általánossá kell tennie a fenti főbb kritériumoknak megfelelő eID alkalmazását. Az EU-keretrendszer és az ahhoz szükséges műszaki megoldások minden bizonnyal az ún. közös érdekeltségű projektek keretében kerülnek majd kivitelezésre. Az is feltételezhető, hogy a témakörben esetleg indikátorok alkalmazására is sor kerül az EU részéről (például: a keretrendszernek megfelelő e-ID-t alkalmazó intézmények vagy szolgáltatások száma, stb).



Pán-európai törekvések Az Európai bizottság eEurope E-közigazgatás Alcsoportja 2005-ben kidolgozta az i2010 eközigazgatási stratégiáját, amelyet 2005 novemberében a manchesteri miniszteri eközigazgatási konferencián tettek közzé. Ennek kivonata képezte alapját a miniszteri konferencia közleményének is, mely felkérte a Bizottságot, hogy a stratégiát vegye figyelembe az i2010 e-közigazgatás cselekvési tervének elkészítése során. A 2006-ban megjelent cselekvési tervnek a stratégia szerinti négy főiránya közül az egyik az eközigazgatással és hitelesítéssel, valamint az elektronikus dokumentumok hitelességével foglalkozik. A feladat végrehajtása során messzemenően figyelembe kell venni azt, hogy számos ország már jelentősen előrehaladt saját e-közigazgatási ügyfél-hitelesítési rendszerének megvalósítása terén. Ezek a megoldások jelenleg nem, vagy csak korlátozottan átjárhatók, és mivel már hatalmas összegeket ruháztak be megvalósításukra, nem lehet szó arról, hogy a meglévő megoldásokat lecseréljék valamilyen páneurópai egységes megoldásra. Tervek szerint az egyes tagországok saját kompetenciájukban valósítják meg e-közigazgatási személyhitelesítési rendszerüket, de el kell ismerniük egymás hitelesítését. Az átjárhatóságot a szövetséges modell alkalmazásával, és a hozzátartozó szabványosítással, ill. szabványok átvételével kell biztosítani. Az Európai Szabványügyi Bizottság - CEN – által kidolgozott specifikáció szerint a lakosságnak nyújtott e-kormányzati szolgáltatások vonatkozásában az azonosításnak három fő eleme van. •

Azonosítás (Identification)

•

Valódiság igazolása (Authentication)

•

Elektronikus aláírás (Electronic Signature)

A felsoroltakon kívül napjainkban mind elfogadottabb a biometrikus személyazonosítás gondolata és gyakorlata is. Ennek leggyakoribb formája az újlenyomat elektronizált tárolása. EU szinten és a tagállamok szintjén is napjainkban az azonosításra leginkább alkalmas eszközének az eID intelligens kártyák bevezetését tartják. Mi több, a nemzeti eID kártyák rendszerei közötti interoperabilitás megteremtésének szükségében is egyetértés van az EU, valamint a tagállamok kormányzati intézményei között. Ennek – egyebek mellett - a PEGS elterjedése szempontjából van különös jelentősége.Ami az elektronikus dokumentumok valódiságának igazolását illeti, valószínűsíthető, hogy EU-szintű megegyezés születik majd e dokumentumok egységes formátumát illetően, amit egyenrangúnak ismernek el az eddig használatos „papír dokumentumokkal”. Ezeknek hosszú lejáratú archiválás céljaira is alkalmasaknak kell lenniük. Ebből a célból is ún. „kölcsönös dokumentum elismerési keretrendszer” kimunkálása válhat szükségessé az EU részéről, amelyhez Magyarország kormányzati intézményeinek is alkalmazkodniuk szükséges majd. Az elektronikus kormányzati szolgáltatások és különösen a pán-európai e-kormányzati szolgáltatások (Pan-European e-Government Services – PEGS) elterjedése mindenképpen szükségelteti és sürgeti, hogy a szolgáltató megbizonyosodjék a szolgáltatást igénylő személy azonosságáról. Ez különösen olyan esetekben elkerülhetetlen, amikor bizalmas adatok továbbításáról vagy cseréjéről van szó. Adott körülmények között az azonosítás szintén csak elektronikus úton történhet. Természetesen az azonosításra nem minden e-kormányzati szolgáltatás esetében van szükség. Azonban ha például szavazásról, bizonyos bizonylatok beszerzéséről, építési engedély



kérelemről stb. van szó, a kormányzati intézménynek, illetve az ügyintéző közalkalmazottnak bizonyosságot kell szerezniük a szolgáltatást kérő személy azonosságáról.

6.6. Az elektronikus társadalombiztosítási szolgáltatással kapcsolatos tapasztalatok Az elektronikus társadalombiztosítási szolgáltatásnak három fő része van: egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, munkanélküli járulék. Ezért nevezhető ez az egyik legösszetettebb rendszernek, hiszen komplex módon együtt kezeli a háromféle járulékkal kapcsolatos ügyintézést és fizetéseket. Mindemellett, a rendszernek nem csak a munkavállalókat kell kiszolgálnia, hanem az önfoglalkoztatókat és a közalkalmazottakat is. A kialakított e-szolgáltatásokra jellemző még a 9 nagytömegű adat kezelése, tárolása, 9 a rendszeres és jelentős adatforgalom, 9 az érintett intézmények nagy száma. Megfigyelhető, hogy az országokban kialakult rendszereknek jelentős történelmi hagyományai vannak, amely meghatározza az intézmények kompetenciáját, kooperációját és technikai fejlettségét. Az európai rendszerek közül a belga rendszer a legfejlettebb34. A hatékonyság növelése az adatgyűjtési folyamat centralizációjával, az intézményi adatvagyon helybenhagyásával történt. Az átalakítás figyelembe vette a tradicionális intézményi struktúrát, az állampolgárok által megszokott folyamatokat. Azonban a különböző intézmények által végzett adatgyűjtést egy multifunkcionális bevallással helyettesítették, amelyet a CBSS központban dolgoznak fel és a releváns adatokat továbbítják az illetékes intézményeknek. Az intézmények az adat forgalomirányító szervezeten keresztül hozzájuthatnak egymás adataihoz, valamint lehetséges az egy személyhez tartozó összes adat központi lekérdezése is. A rendszer fejlesztése a munkavállalók felé a hatékonyság növekedésén túl egy központi portál igénybevételének lehetőségét is biztosítja. A központi portálon keresztül elérhetik saját adataikat (egészségbiztosítás, nyugdíj biztosítás, munkanélküli járulék) és hozzájuthatnak más, releváns információkhoz is. A belga rendszer 2003-tól egy multifunkcionális bevallásra épül, amelynek adatait több intézmény használja, a bevallások a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatalon (NOSS) keresztül a jutnak az adatok tárolását és elosztását végző szervezetbe (Crossroads Bank of Social Security). A NOSS irányítása alatt működik a társadalombiztosítás finanszírozást végző Public Finance service és a szakmai felügyeletet ellátó Public service for Social Affairs. A folyamatok újjászervezését, a folyamatok integrálását és az elektronikus szolgáltatás kialítását a tradicionális intézményi struktúra mellett létrehozott CBSS koordinálta. A társadalombiztosítási szolgáltatás BO központja a CBSS alapadat nyilvántartása, amely három fő részből áll: o Társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz begyűjtött adatok elérhetőségének nyilvántartása, o Elérhetőségi engedélyek nyilvántartása, amely az intézményekben működő egyes folyamatok hozzáférést szabályozzák,

34

Az e-szolgáltatás bemutatását ld. a 2.5. alatt



o Integrált személynyilvántartás, amely az adott személy adatait teszi hozzáférhetővé a különböző adatbázisokból, A három nyilvántartás online elérése az intézmények számára lehetővé teszi a szükséges adatokhoz való hozzáférést. Az tényleges adatok nem a CBSS-ben kerülnek tárolásra, a tárolás továbbra is az intézmények feladata. A felhasználók részére a multifunkcionális bevallás, amelyet csak egy intézménynek kell benyújtani jelentősen csökkentette az adminisztrációs terheket. A bevallás szabványosítása lehetővé tette a több csatornás adatszolgáltatást, amely történhet online, közvetlenül automatikusan az ügyviteli szoftverből. A bevallások egyszerűsítésével több mint 50 bevallás megszűnt, 27 bevallás jelentősen egyszerűsödött, ami jelentősen csökkentette a benyújtott bevallások számát. A rendszer alapelve, hogy egy adatot csak egyszer kérdez meg a munkaadótól. Az új rendszerre való áttérést 24 órás helpdesk szolgáltatás támogatta. Az államigazgatásban az új rendszer a hagyományok tiszteletben tartása és az újítások bevezetése ötvöződött, s ezáltal a CBSS létrehozása által az intézmények önállósága nem került veszélybe, így a fejlesztésben támogatóként vettek részt a CBSS-t partnerként kezelik Az együttműködés eredménye lett a személyes adtok racionalizált felhasználása. A CBSS növelte az információk minőségét, a BO feladatok strukturált megosztását, valamint kialakított a BO egységes minőségellenőrzési rendszerét. A centralizált számítógépes infrastruktúra növelte a hatékonyságot és csökkentette az üzemeltetési költségeket. Az intézmények tradíciókon alapuló eltérő stílusát egy közös interoperabilitási keretrendszer segítségével oldották fel.

6.7. Az elektronikus szavazás európai tapasztalatai – magyar vonatkozású tanulságok Az elektronikus szavazás, vagy, ahogy másképp hívják, on-line szavazás vagy Internetes szavazás egy olyan választási rendszer, amelynek során egy jelszó alkalmazásával lehetővé válik a választópolgárnak, hogy saját biztonságos és titkos szavazatát Interneten keresztül leadhassa. Az elektronikus választási rendszerek egyik legfőbb követelménye, hogy a szavazás során minden kétséget kizáróan azonosítsa a szavazásra jogosultakat anélkül, hogy felfedné a szavazók kilétét. Tehát nem derülhet fény arra, hogy az azonosító melyik választópolgárt takarja. Legalább ilyen fontos követelmény, hogy a rendszer megfelelően védett legyen a hackerek és a vírusok támadásaival szemben, mivel egy sikeres behatolás kétségbe vonná az egész szavazás hitelességét. Az elektronikus szavazás előtérbe kerülése az európai országokban az utóbbi néhány év fejleménye. Egyrészt – az állampolgárok oldaláról – a szolgáltató állam, konkrétan: a minél több elektronikus szolgáltatás iránti elvárás részeként, másrészt – az államigazgatás oldaláról – a szavazási részvétel arányának növelése érdekében a minél több „voksolási csatorna” biztosítása nyomán mind több országban történnek erőfeszítések az e-szavazás bevezetésére. Az információtechnológia fejlődése mellett az egyre romló statisztikai adatok is arra késztetik a legfejlettebb országokat, hogy a virtuális véleménynyilvánítás lehetőségét is felkínálják a választópolgároknak. Ami az állampolgárok oldaláról jelentkező elvárásokat illeti, kétségtelen: az e-szavazás része az e-demokráciának, egyebek között annak az igénynek, hogy az állampolgárok megnövekedett mobilitása ne akadályozza őket demokratikus jogaik idő- és térbeli gyakorlásában. A kormányzatok ugyanakkor abban érdekeltek, hogy a különböző okok miatt a szavazásoktól távol maradók részvételi lehetőségeinek bővítése mellett minden eszközzel



elősegítsék a szavazások vonzerejét. Az e-szavazás nagyban hozzájárul(hat) a technikai újítások iránt leginkább fogékony, s a választásoknál viszonylag kisebb részvételi arányú fiatal korosztály növekvő vonzásához. Az elektronikus szavazás előnyei kapcsán – a fentiekkel összefüggésben – a gyakran elhangzó érvelések közé tartozik a rugalmasság, hogy ugyanis a távolság nem akadálya a voksok leadásának (amit az un. remote voting by electonic means – RVEM tesz lehetővé), valamint, hogy egyúttal egyfajta e-ügyintézési tanulási folyamat részévé is válhat az internetes szavazás. Az e-szavazás feltételeit általában három szempontból közelítik meg: ¾ Jogi: meg kell teremteni az interneten történő szavazás jogszabályi feltételeit ¾ Technológiai: meg kell oldani a technikai-biztonsági feltételeket ¾ Társadalom-politikai: a részvétel-növelés érdekében a társadalom minél szélesebb körében népszerűsíteni kell az e-szavazást. A jogszabályi feltételeket gyakorlatilag már valamennyi EU-tagállamban megteremtették, annak a főszabálynak a biztosításával, hogy a rendszernek az általános szavazási elvekkel összhangban kell állnia. E követelmények: - az általános, - egyenlő, - titkos és - szabad szavazás feltételeit kell biztosítani. Az elektronikus választási rendszerekkel szembeni fontos elvárás, hogy - a szavazás során tökéletesen, minden kétséget kizáróan azonosítsa a szavazásra jogosultakat; - ugyanakkor biztosítson számukra tökéletes anonimitást, tehát semmilyen körülmények között ne derülhessen az ki, hogy egy szavazói azonosító melyik választópolgárt reprezentálja; - biztosítja, hogy a választási adminisztráció semmiképpen se manipulálhassa a szavazást vagy megsértse a szavazó anonimitását. Az e-szavazást még csak most bevezetni kívánók számára az eddigi tapasztalatok alapján megfogalmazódott, hogy: ¾ az e-szavazást csak, mint „kiegészítő”, opcionális lehetőséget célszerű bevezetni; ¾ a szavazók olyan meghatározott csoportjával (csoportjaival) célszerű a bevezetést elindítani, aki erre igényt tartanak (erre fogékony csoportok – pl. fiatalok, vagy fizikailag távollevők); ¾ egyszerűen használható biztonsági rendszert kell alkalmazni; ¾ a bizalom erősítését elősegíti, ha nyílt forráskódú rendszert használnak, amelyet a jelöltek ellenőrizhetnek, és amelyet elfogadott egy független nemzeti testület, például a választási bizottság; ¾ célszerű az óvatos, lépésről-lépésre történő bevezetés; ¾ törekedni kell a szavazók, a törvényhozók és az ellenzék (!) teljes megértésére és bizalmára; ¾ ezt maximális nyitottsággal és társadalmi megvitatással kell biztosítani; ¾ a szavazási zárójelentést – elemzést és összegzést követően – nyilvánosságra kell hozni.



A nemzetközi gyakorlatok áttekintéséből kiviláglik, hogy ¾ napjainkig még nincs általánosan érvényes trend az Interneten történő szavazás terén, ¾ a gyors bevezetési kísérletek több esetben kudarcot vallottak, ¾ az elmúlt évekre jellemző e-szavazás iránti fellángolás, majd megcsappant érdeklődés szükségessé teszi a tanulságok levonását, ¾ szükséges a nemzetközi (EU-szintű) tapasztalat-csere a legjobb gyakorlatok (rendszerek) megismerésére. Más európai országok tapasztalatai alapján – Magyarországon is célszerű lenne pilot-okat tesztszerűen lebonyolítani, akár párhuzamosan a hagyományos szavazással, nem kötelező érvénnyel. Ehhez a következő tapasztalatokat érdemes hasznosítani: ¾ A kormányzati portálon (www.magyarorszag.hu) első lépésben hasznos lenne az eszavazás „eszméjét” megismertetni az állampolgárokkal; ¾ a későbbiekben a megfelelő helyen („Ügyintézés”) legyen elérhető egy szavazási szimulációs szoftver (ld. pl.Belgium). ¾ Célszerű lenne kiválasztani néhány meghatározott társadalmi csoportot, amely – nemkötelező érvénnyel – elvégezné a tesztelést. Ehhez néhány olyan csoportot javaslunk meghatározni, amelyek képviselői általában kiemelkedően vonzódnak az információtechnológia iránt és/vagy kevéssé vesznek részt a szavazásokon. Ilyen lehetne (az első csoportot illetően) valamelyik felsőoktatási intézmény egy legalább ezer főből álló csoportja (ld. Ausztria), valamint egy észak-kelet és dél-kelet magyarországi megye, s a legutóbbi parlamenti választások alkalmával a legalacsonyabb részvételi arányú budapesti kerület egy-egy választási körzete. ¾ Előzetesen biztosítani kellene számukra, hogy az Ügyfélkapu használatához azonosítót kapjanak, ami alkalmassá tenné őket az e-szavazásra. A törvényi feltételek mellett szükséges a technikai feltételeket biztosító költségvetés megteremtése és az is, hogy a biztonsági rendszert a társadalom legszélesebb körében, s a lehető leghamarabb elfogadják.

6.8. Az információs szabadság érvényre juttatásának erősítése Jóllehet a közérdekű információkhoz való hozzáférés szabályozása alapvetően nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU-szabályozások és az ezek alapján kialakult gyakorlat mindenképpen hatást gyakorolnak majd a magyar szabályozásra és gyakorlatra is. Magyarország EU-taggá válása szükségszerűen felerősítette ezeket a hatásokat. EU-tagként a témában hozott és a tagállamoknak címzett EU-szabályozások már közvetlenül vonatkoznak Magyarországra is. A fentiek különösen az interoperabilitási határozati javaslat (illetve az információcserére és az interoperabilitásra vonatkozó korábbi EU-szabályozások), valamint a közületi információk kereskedelmi hasznosítására vonatkozó Tanácsi Irányelv kapcsán jelenthetnek feladatokat már a közeli jövőben a magyar kormányzat és a kormányzati intézmények számára is. A kormányzatok közötti kölcsönös adat- és információcsere EU-szintű interoperábilissá tételének már évekkel ezelőtt megindult folyamatát az EU-ban alapvető kérdésként kezelik a magas színvonalú, akadálymentes, interaktív és felhasználóbarát e-kormányzati szolgáltatások biztosítása szempontjából. Az ilyen szolgáltatások nyújtását elvárják mind az EUintézményektől, mind a tagállamok kormányzataitól és azok különféle közhivatalaitól. Az elvárások mind a nemzeti közhivatalok egymás közötti, mind ezek és a vállalatok, valamint a



lakosság, továbbá az EU-intézmények felé irányuló szolgáltatásokra, illetve információcserére kiterjednek. A 2003. decemberében közzétett, a közületi információk kereskedelmi hasznosítására vonatkozó Tanácsi Irányelvet pedig – az Irányelvekre vonatkozó EU-előírások szerint – a tagállamoknak át kell ültetniük saját jogrendszerükbe. Igaz, a magyar „A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról” szóló 1992. évi LXIII. tv körülírja egyebek mellett a közérdekű és a közérdekből nyilvános adat fogalmát, mégis, jogalkotói szinten is megfontolás tárgyává lenne célszerű tenni e fogalmak további pontosítását és tisztázását. A magyar közintézmények, vállalkozók és általában az állampolgárok előtt ugyanis nem mindig teljesen világos, milyen adatok és információk tartoznak ezekbe a kategóriákba. A tisztánlátás hiánya pedig egyik fontos akadályát képezi mind az EU-által is elvárt kormányzati szolgáltatások kiterjesztésének, mind a kormányzati szervek birtokában lévő, illetve az általuk elvileg megszerezhető adatok és információk kereskedelmi hasznosításának. Ez utóbbit pedig – mint az a tanulmányból is kiderült – az EU intézményei kimondottan bátorítják. Magyarországon is több éve megfogalmazódott az a jogállami követelmény, miszerint a kormányzati működés átláthatósága feltételezi a működéssel kapcsolatos közérdekű adatok, a döntéshozatali eljárás, valamint a döntéseknél mérlegelt szempontok megismerhetőségét. A közérdekű adatok feldolgozása, az azokhoz való hozzáférés terén az e-kormányzat kiépítése, az Internet-felhasználás mind általánosabbá válása új korszakot teremt. Itthon is megtörténtek az első lépések az elektronikus információszabadság megteremtése érdekében. Számos minisztérium, közigazgatási szerv, önkormányzat működtet internetes honlapot. 2000 decemberében megszületett az 1113/2000. (XII. 27.) Korm. határozat a közigazgatási adatvagyon-nyilvántartásról, mely kimondta, hogy létre kell hozni és nyilvános hálózaton elérhetővé kell tenni a közigazgatásban kezelt közérdekű adatok fajtáinak és forrásainak nyilvántartását. Az egyes országos hatáskörű szervek, így a minisztériumok honlapjai alapján történt tájékozódás azonban arra utal, hogy korántsem minden esetben érhetőek el a minisztérium döntései, szakmai elemzései vagy pályázatai, s sok esetben a miniszteri rendeletek sem. Az információs szabadság elvével az is ellentétes, hogy általában nincs lehetőség arra, hogy az állampolgárok észrevételeket tegyenek a szervezet dokumentumaival kapcsolatban. Az állampolgárok és a vállalatok számára a tájékozódásban az egyes közintézmények, minisztériumok honlapjairól beszerezhető információk nyújthat(ná)nak támpontot, egyrészt az ingyenesen hozzáférhető információkról, másrészt arról, hogyan és milyen feltételekkel juthatnak hozzá a mindenki számára nem elérhető, alap (nyers) és/vagy feldolgozott információkhoz. Az ingyenesen hozzáférhető információk köre – más EU-országok gyakorlatával összevetve – meglehetősen szűk körű, csak néhány „üdítő” kivétellel lehet találkozni. Az EU-Irányelv indokolttá teszi, hogy a hazai illetékesek mielőbb fontolóra vegyék egy, a magyarországi információs szabadságot és a kormányzati intézmények által birtokolt/birtokolható adatok és információk kereskedelmi hasznosítását szabályozó törvény megalkotását, illetve a kapcsolódó magyar szabályok módosítását. Szükséges lenne, hogy az Internet ne csak egyoldalú tájékoztató eszköz legyen az állami, önkormányzati és egyéb közfeladatot ellátó szervek kezében, hanem a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog új médiuma is.” Az információszabadság valódi érvényesülésének törvényi hiánya minden bizonnyal szerepet játszik – egyebek mellett – abban is, hogy a közigazgatás egyes szintjein nincs törekvés az elektronikus információ-szolgáltatás fejlesztésére.



A hatályos magyar jog szerint az internet-szolgáltatók által végzett egyes adatkezelésekre nincs törvényi felhatalmazás. A forgalmi adatok kezelésével kapcsolatban meggyőzőek azok az érvek, amelyek szerint ilyen adatok kezelésére a rendszerbiztonság fenntartásának érdekében feltétlenül szükség van. Az ilyen tevékenységet a jövőben jogszerűnek kell minősíteni, ám ki kell jelölni az adatgyűjtés megfelelő korlátjait is. Az elektronikus információszabadság érvényesülésének a konkrét információk elérhetővé tételén túl elengedhetetlen feltétele a nyilvános információkról szóló metaadatbázisok (katalógusok) megalkotása és nyilvánosságra hozatala. A közérdekű információk körén belül pedig hasznos a kérelem nélkül, kötelezően hozzáférhetővé teendő adatok körének is a megállapítása, és az eredményül kapott közzétételi lista rendszeres publikációja. A metaadatbázisok egyrészt segítenek az egyénnek és a vállalatoknak eligazodni abban, hogy hol találhatják meg az általuk keresett információt. Másrészt az aktuálisan csak offline elérhető információkra vonatkozó igényekről csak a releváns online katalógusok megléte, kihasználtsága esetén kaphatunk valós képet. Így válnak iránymutatóvá az adatkérések statisztikái, amikor az állampolgárok jobb, költségkímélő (proaktív) kiszolgálása érdekében egy következő időszakra újra meg kell határozni a kötelezően publikálandó adatok körét.





Források 4th Ministerial eGovernment Conference, Lisbon, 19-21 September 2007-11-28 A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren nyújtandó e-kormányzati szolgáltatások körének meghatározása, munkaanyag MEH EKK, 2007. január A roadmap for eID for the Implementation of the eGovernment Action Plan CEN TS 15480 Bevált Gyakorlatok adatbázisa http://www.magyarorszag.hu/mellekletek/bgym/ COM(2006) 173 final, i2010 eGovernment Action Plan: Accelerating eGovernment in Europe for the Benefit of All, Brussels, 25.04.2006 Conference Report on the Results of the eGovernment eEurope Awards – 2005 E-government in the Belgian social sector coordinated by the Crossroads Bank for Social Security, Frank Robben General manager Crossroads Bank for Social Security E-KÖZIGAZGATÁS 2010 STRATÉGIA, MEH 2007. szeptember, Munkaanyag IDABC Work Programme Third Revision, 2006 http://europa.eu.int/information_society http://www.eipa.eu/files/repository/eipascope/Scope2005_3_7(2).pdf http://www.ejustice.eu.com/intro.html http://www.megovconflisbon.gov.pt/index.php?option=com_content&task=view&id=120&Itemid=13 Leitner, C. et al, eGovernment in Europe: The State of Affairs, presented at the eGovernment Conference Lenk, K. Der Staat am Draht. Electronic Government und die Zukunft der öffentlichen Verwaltung Millard, J., Rapporteur’s Report on the Conference session “Taking Good Practice Forward”, Manchester, 25 November 2005. Rethinking the European ICT Agenda Ten ICT-breakthroughs for reaching Lisbon goals, The Hague, August 2004 Signposts towards eGovernment 2010 , 2006 Taking Good Practice Forward – The Case for the eGovernment Awards. By Christine Leitner and Morten Meyerhoff Nielsen The User Challange - Benchmarking the supply of onlice public services , 7th Measurement, September 2007, Capgemini www.e-europeawards.org www.practice.eu adatbázisa, valamint a hírek (News), események (Events), könyvtár (Library), és az egyes országok e-kormányzatát bemutató tanulmányok gyűjteménye (Factsheets) alapján szerzett információk





1. Melléklet Az EU-tagországok által az epractice.eu adatbázisba e-kormányzati témakörben benyújtott esetek35 AUSZTRIA V-Opti - enhanced public procurement for upper austrian municipalities www.ooegemeindebund.at A felső-ausztriai közbeszerzési portál 2007 eGovernment Award finalista Electronic Document Archive of the Austrian Justice www.justiz.gv.at Az osztrák igazságügyi archivum elektronikus tára E-Generation Austria www.e-generation.at Az e-részvétel fejlesztését szolgáló, 2005-ben Ebreichsdorf városban indított három lépcsős szolgáltatás. BBG - federal procurement corporation of Austria launches e-shop https://bbg.portal.at/ Az osztrák pénzügymnisztérium 100%-os tulajdonában létrehozott BBG Bundesbeschaffung GmbH szövetségi közbeszerzési portálja. HELP, A virtual guide to Austrian authorities and institutions www.help.gv.at Virtuális útmutató az osztrák hatóságokról és intézményekről BELGIUM Belgian e-Tendering platform eten.publicprocurement.be A belga Federal Public Service P&O és a Federal Public Service for IT közös eközbesszerzési platformja. 2007 eGovernment Award finalista Local governments from 3 countries sharing one GIS infrastructure www.login-project.net www.login-project.net Három ország: Egyesült Királyság, Németország és Belgium közösen létrehozott, a helyi üzleti szektort kiszolgáló GIS infrasturktúrája, Fed-eView/Citizen - Listening to the citizens needs http://www.belgium.be/eportal/application?pageid=contentPage&docId=45000 35

Az adatbázis automatikus domain-kategorizálását korrigálva. Az esetek többségében az e-szolgáltatás saját web-címét rögzítettük, ahol azonban ez nem volt egyértelmű és/vagy hiányos volt, ott az adatbázisban regisztrált web-címmel láttuk el, ld. például http://www.epractice.eu/cases/2001



Az állampolgárok számítottgép-ellátottságának és internet-használatának mérésére szolgáló szövetségi rendszer. 2007 eGovernment Award finalista Contactpunt Vlaamse Infolijn www.vlaanderen.be Többcsatornáls felhasználói integrált információs szolgáltatás. Fed-eView/Admistration - Tool for measuring the back-office development www.e-gov.be Az elektronikus kormányzat államtitkársága által kifejlesztett 50 minisztérium és állami ügynökség rendszere. CBSS, the eGov Program of the Belgian Social Sector http://www.socialsecurity.be A belga társadalombiztosítási rendszer e-szolgáltatása

My FIle: consulting your personal data in the National Register https://mondossier.rrn.fgov.be Az állampolgár betekitnsét nyerhet és ellenőrizheti adatait a nemzeti nyilvántartásban 2007 eGovernment Award finalista BULGÁRIA On-line Services provided by municipalities to citizens and businesses http://portal.kavarna.bg A regionális közigazgatási szervezetek on-line kommunikációját szolgáló rendszer. CSEH KÖZTÁRSASÁG The National Programme of Computer Literacy (NPCL) http://www.micr.cz/nppg.html A cseh belügyminisztérium által létrehozott számítógép-használati tudás fejlesztésére szolgáló nemzeti program. 2007 eGovernment Award finalista Public Administration Portal (Czech Republic) www.portal.gov.cz A cseh kormányzati portál DÁNIA OIOUBL www.oioubl.info A nemzetközi OASIS UBL 2.0 szabvány követelményeinek dániai alkalmazási rendszere.



Citizens' Service Municipality of Aarhus, Denmark http://www.epractice.eu/cases/2384 Aarhus város önkormányzatának e-szolgáltatása a magas színvonalú helyi és más városok polgárainak kiszolgálása érdekében. 2007 eGovernment Award finalista Compensation for Sickness in Denmark www.virk.dk/sygedagpenge A dán vállalatok által a betegbiztosítási rendszerrel történő összekapcsolódás rendszere.

Electronic invoicing to the public sector in Denmark http://www.epractice.eu/cases/1967 Elktronikus számlázási rendszer The Danish OIO-XML Project http://isb.oio.dk/info A dán OIO-XML projekt szabványrendszere ETHICS: Electronic Tender Handling, Information and Communications System www.ski.dk ETHICS: Electronic Tender Handling, Information and Communications System. A pénzügyminisztérium által létrehozott nemzeti közbeszerzési rendszer. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Customer First http://www.epractice.eu/cases/2385 Skócia közigazgatása és állampolgárai közötti kapcsolat szolgáltatás-rendszere. Real-Time Pension Forecasting https://secure.thepensionservice.gov.uk/ A nyugdíj előrejelzési rendszerének portálja. Business Link http://www.businesslink.gov.uk/ A kisvállalkozások számára nyújtott közigazgatási e-szolgáltatások Transport Direct - Better choices to travel in Britain www.transportdirect.info A világon elsőként megvalósított on-line uút-tervezési rendszer.

Zanzibar - The Strategic Public Sector eProcurement Solution www.zanzibaronline.gov.uk Stratégiai célú e-közbeszerzési, a ProcServe által létrehozott rendszer The eSourcing Managed Service in the UK http://www.ogcbuyingsolutions.gov.uk/esourcing/



Az állami szektor közbeszerzési hatékoynságának javítását célzó infromációs rendszer 2007 eGovernment Award finalista Directgov UK - Transforming digital public service information www.direct.gov.uk Az ország “zászlóshajójának” nevezett digitális szolgáltatási portál, amely 2011-ig valamennyi közigazgatási szolgáltatás online megvalósítását célozza 2007 eGovernment Award finalista ePetitions http://petitions.pm.gov.uk A miniszterelnökhöz on-line benyújtható beadványok, kérvények portálja eSourcing Managed Service http://www.ogcbuyingsolutions.gov.uk/esourcing Közbeszerzési szakértők számára szolgáló e-tendering eszközök on-line hozzáférési rendszere. Scottish Parliament e-petitioner system http://epetitions.scottish.parliament.uk A skót parlament elektromos kérvény-benyújtári rendszere LETS - Leeds Electronic Tendering System http://www.epractice.eu/cases/227 Leeds város e-pályázati rendszere, Western Australia kormányzatával összefogásban létrehozva ÉSZTORSZÁG Estonia's e-notification system of public procurements riigihanked.riik.ee Az állami beszerzések értesítésének rendszere. 2007 eGovernment Award finalista CReP - Create your own company in12 minutes www.eer.ee Egyablakos vállalati regisztrációs rendszer 2007 eGovernment Award finalista Internet voting in Estonia www.vvk.ee/engindex.html Internetes választási rendszer FINNORSZÁG Infopankki.fi - Multilingual Infobank www.infopankki.fi Az országban élő bevándorlók számára létrehozott többnyelvű infobank. 2007 eGovernment Award finalista



eInvoicing in Finland: The Example of South Karelia http://www.tieke.fi/in_english/_ebusiness/einvoice_forum/ A pénzügyminisztérim által az állami vállalatok számára, Dél-Karélia régióban létrehozott eszámlázási rendszer . Plain-e: Accessibility for Everyone www.selko-e.fi E-részvétel fejlesztését szolgáló rendszer a hátrányos helyzetűek számára Finnish Democracy and Participation Web Services http://www.epractice.eu/cases/2296 A részvételi demokrácia on-line portálja Tax Card Online www.tax.fi/taxcard Az adóhatóság interaktív adókártya-rendszere Citizen's e-identification, signature and payment for public authorities in Finland http://www.turku.fi/tapahtumat/default.aspx?app=20 E-azonosítási, e-aláírási rendszer a finn államigazgatásban Katso http://yritys.tunnistus.fi Az állami szervezetek azonosítás-menedzsment, autorizációs és autentifikációs platformja Lomake.fi ? citizen network service http://www.lomake.fi Az államigazgatásban használt formanyomtatványok online rendszere Tyoelake - Finnish Centre for Pensions http://www.tyoelake.fi Finn nyudíjportál FRANCIAORSZÁG MAREVA - Value creation analysis for government transformation projects http://synergies.modernisation.gouv.fr/ A közigazgatási szektor hatékonyságát szolgáló átalakítási terveinek innovatív metodológiai rendszere 2007 eGovernment Award finalista Online Forms http://www.administration24h24.gouv.fr A www.administration24h24.gouv.fr keretén belül az államigazgatásban használt formanyomtatványok online rendszere 2007 eGovernment Award finalista



Interactive City Council (Issy-les-Moulineaux, France) http://www.issy.com/index.php/fr/citoyens/le_conseil_municipal_interactif Issy-les-Moulineaux városi önkormányzatának interaktív portálja

marches-publics.gouv.fr : the French e-procurement platform www.marches-publics.gouv.fr A francia közbeszerzési portál Service-public.fr - the French Administration's portal http://www.service-public.fr A francia központi közigazgatási portál Procure and e-bourgogne regional shared eGOV platform www.e-bourgogne.fr Bourgogne régió közigazgatáis portálja

GÖRÖGORSZÁG Secure, interoperable, crossborder m-services contributing towards trustful European cooperation http://www.sweb-project.org Görögország, Németország, Olaszország és más európai országok részvételével létrehozott un, SWEB – rendszer, amely a nyugat-balkáni országokkal folytatott biztonságos és interoperábilis együttműködést szolgálja eDialogos www.edialogos.gr A belügyminisztérium Politeia Programja keretén belül megvalósított e-részvételi projekt Trikala város keretén belül HOLLANDIA One-stop-shop for Hotel Restaurant Café licences www.amsterdam.nl/horeca Egyablakos rendszer, amely a vendéglátóiparban működő kis- és középvállalatok számára nyújt segítséget az Amszterdam város hatóságai által megkövetelt, a vállalkozás elindulásához szükséges valamennyi tennivaló egy helyen, egy menetben lehetséges elintézésében, a szükséges dokumentumok beszerzésében.

2007 DÍJAZOTT!!! e-Citizen Charter www.burger.overheid.nl Digitális állampolgári charta az állampolgári jogokról és kötelezettségekről 2007 eGovernment Award finalista



Virtual Cities ....more than thousand words http://www.epractice.eu/cases/1033 Multimédia-szolgáltatási, fórum-működtetési rendszer három város lakossága számára 2007 eGovernment Award finalista DigiD - Digital Identity in Dutch e-government services www.digid.nl Ditális azonosítási rendszer a közigazgatáson belül ÍRORSZÁG Ireland’s Framework for Transforming Delivery of Public Services www.reach.ie Infrastruktúra az ír kormányzati e-szolgáltatások integrált működtetésére és fejlesztésére, ez az un. Public Service Broker Federated Identity Service Transactions http://www.reachservices.ie A Reach-en keretében létrehozott ditális azonosítási rendszer a közigazgatáson belül

Integrated Title Registration Information System www.landdirect.ie Az ír ingatlan nyilvántartó hivatal (PRA) integrált rendszere 2007 eGovernment Award finalista eGovernance.ie: Corporate Governance for Government Departments in Ireland www.egovernance.ie Kozigazgatási keretrendszer az állami hivatalok belső és külső kapcsolatrendszerének fenntartűsűra ePassport http://www.dfa.ie/home/index.aspx?id=265 Biometrikus e-útlevél program, amely Európában elsőként valósult meg 2006-ban az USA beutazási rendelkezéseinek szigorítása miatt. Child Benefit Service http://www.welfare.ie Automatikus és proaktív online gyermek ellátási rendszer eCabinet Project of the Government of Ireland eCabinet A Miniszterelnöki Hivatal és az egyes minisztériumok és hivatalok közötti együttműködés központi rendszere ROS Revenue On-Line Service http://www.epractice.eu/cases/249 A ROS szolgáltatás az üzleti szférának és ügyfeleinek több mint 20 különféle adófajtában biztosít gyors, biztonságos és költség-hatékony módszert az elektronikus adóbevallásra, fizetésre és adó-visszatérítésre.



LENGYELORSZÁG The Regional E-Administration System http://www.malopolska.pl 'Malopolska Gateway' elnevezésű regionális e-közigazgatási rendszer Complex Computer System (KSI) for the Social Insurance Institution www.zus.pl A ZUS az első e-közszolgáltatás, amely PKI segítségével biztosítja a fizetést és az e-mail szolgáltatást. LETTORSZÁG Electronic Procurement System (EPS) www.eiepirkumi.gov.lv Közbeszerzési portál (EPS), amely „eCatalogue jelenlegi gyakrolat”-ként működik LITVÁNIA E-Declaration System http://deklaravimas.vmi.lt/PublicPages.aspx E-adóbevallási rendszer

MAGYARORSZÁG The National Archives of Hungary and the e-Archivum project http://www.mol.gov.hu/index.php?akt_menu=574 A Nemzeti Archívum elektronikus rendszere Client Gate - customer entry and identification system www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu A kormányzati portálon 2003. februárjában bevezetésre került az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer Electronic Pension Insurance Administration and Declarations Hungary www.onyf.hu Az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság központi rendszere e-Goverment Assessment, Measuring and Evaluation System eGAMES http://www.magyarorszag.hu/parbeszed_egames.html A Kormányzati Portál statisztikát készít a honlap párbeszéd szekciójának témaköreiről. A témák relatív látogatottságát és népszerűségét ábrázoló rendszer az eGAMES-nek. 2007 eGovernment Award finalista MÁLTA MEPA eApplications www.mepa.gov.mt A máltai Körrnyezetvédelmi és Tervezési Hivatal szolgáltatása, amelyen keresztül biztosított az elektronikus kérvénybenyújtás és informálódás



NÉMETORSZÁG Secure, interoperable, crossborder m-services contributing towards trustful European cooperation http://www.sweb-project.org Görögország, Németország, Olaszország és más európai országok részvételével létrehozott un, SWEB – rendszer, amely a nyugat-balkáni országokkal folytatott biztonságos és interoperábilis együttműködést szolgálja Efficient buying on federal level in Germany with eGovernment shop http://www.epractice.eu/cases/2261 Egyfajta e-kormányzati üzlet (shop), ahol szövetségi szinten beszerezhetőek a szabvány irodai eszközök. 2007 eGovernment Award finalista German Administration Services Directory www.dvdv.de A Deutsche Verwaltungsdiensteverzeichnis (DVDV)-rendszerben valamennyi elektronikusan elérhető e-kormányzati szolgáltatás szerepel, megteremtve azt az elengedhetetlen infrastruktúrát, mely biztonságos és megbízható kommunikációt biztosít az intézmények közötti papírmentes ügyintézéshez. 2007. díjnyertes Implementation of e-procurement-system in administration Landratsamt Ostalbkreis www.tek-service.de Ostalbkreis regionális e-közbeszerzési rendszere e-Vergabe http://www.evergabe-online.de A Belügyminisztérium által létrehozott e-pályázati rendszer", része a BundOnline 2005" iniciatívának Civil Registration in German Regions http://www.osci.de XMeld szabványon alapuló állampolgári nyilvántartási rendszer D-OWL E-Government-Gateway http://www.osci.de Ostwestfalen-Lippe regionális internet-alapú platform a helyi közigazgatás számára OLASZORSZÁG Secure, interoperable, crossborder m-services contributing towards trustful European cooperation http://www.sweb-project.org Görögország, Németország, Olaszország és más európai országok részvételével létrehozott un, SWEB – rendszer, amely a nyugat-balkáni országokkal folytatott biztonságos és interoperábilis együttműködést szolgálja Participatory Urban Planning http://pianostrutturale.comune.massa.ms.it Massa város önkormányzatának portálja az állampolgárok számára



Communication Environment for Judicial cross-border cooperation in criminal investigations www.jweb-net.com Igazságügyi EU-szintű együttműködést szolgáló rendszer 2007 eGovernment Award finalista Online Police Station www.commissariatodips.it Az általános információkon, letölthető nyomtatványokon kívül online bejelentéseket lehet tenni, valamint a felületén szaktanácsot is lehet kérni.

2007. díjnyertes E-Procurement for all in http://www.epractice.eu/cases/2184 Piedmont tartomány e-közbeszerzési portálja 2007 eGovernment Award finalista Online public tendering information system www.provinz.bz.it/bandi Regionális e-pályázati portál 2007 eGovernment Award finalista Environmental Enterprise Service Provider http://www.epractice.eu/cases/1934 Regionális környezeti információs rendszer PORTUGÁLIA The Portuguese Electronic Passport http://www.pep.pt/index.php E-útlevél mint az új e-ID dokumentumok-kezdeményezés első megvalósítása eBox RAPID - Automatic Registry of Passengers Holding Travelling Documents www.rapid.sef.pt eBox RAPID az utasok elektronikus dokumentumainak azonosítását szolgáló innovatív rendszer, mely kiküszöböli az emberi beavatkozást

Évora Distrito Digital - Évora County Digital Project www.evoradistritodigital.pt Évora régió információs társadalom-projektje 2007 eGovernment Award finalista Aveiro Digital Region of Portugal http://www.aveiro-digital.pt Aveiro régió információs társadalom-projektje



National Digital Inclusion Initiative www.umic.pt A ConnectPortugal Programme (www.ligarportugal.pt) keretén belül az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló kormáynzati portál The electronics Shopping in Municipality https://www.cmporto.tradeforum.pt/ Oporto önkormányzatának e-közbeszerzési portálja Portuguese e-Procurement Pilot-Projects http://www.compras.gov.pt/Compras/Menu/Projectos/Administracao_Central/ Nemzeti e-közbeszerzési pilot projekt ROMÁNIA Virtual Payment Office http://www.ghiseul.ro Az Informatikai Minisztérium projektje az állampolgárok és a közigazgatás interakciójának fejlesztésére

NED - Romanian National Education Database http://harta.edu.ro Nemzeti oktatási adatbázis Extended Electronic System for Public Acquisitions www.e-licitatie.ro Elektronikus közbeszerzési projekt eMarket - Romanian virtual marketplace http://www.e-licitatie.ro A kormányzat által kezdeményezett e-kereskedelem pilot projekt SPANYOLORSZÁG Spain, Pan European, Central and South America Kyosei-Polis www.ckyosei.org A spanyol Asociación Ciudades Kyosei olyan, a civil társadalmi részvételt szolgáló nyílt forráskód fejlesztését szolgáló eszközrendszert hoz létre, amely a fejlődő országokban is hasznosítható Identity and Residence Data Verification Systems http://www.epractice.eu/cases/2001 A Közigazgatási Minisztérium által létrehozott nyilvántartási rendszer

MultiPKI Validation Platform for eID and eSignature Services http://www.epractice.eu/cases/1984 Közigazgatási Minisztérium által létrehozott MultiPKI Validation Platform (MPVP), amely az új állampolgári Icard használatát ösztönzi



Public ElectronicTendering Model of the Basque Country (eProcurement, Spain). http://www.epractice.eu/cases/2159 A Baszk kormányzat e-pályázati rendszere Principado de Asturias - eLearning and personal selection platform www.asturias.es/iaap Az Asturias Institute of Public Administrations Adolfo Posada (IAAP) e-oktatási rendszere 2007 eGovernment Award finalista Madrid Participa www.madridparticipa.es Madrid polgárainak e-közigazgatási használatát szolgáló rendszer 2007 eGovernment Award finalista Information Centre and Business Creation Network for Private Limited Companies WWW.CIRCE.ES A spanyol kisvállalati szövetség által létrehozott rendszer The Public Administration Electronic Contracting Platform http://www.pecap.org A közigazgatási e-szerződési platform SVÉDORSZÁG SARA - The Interactive Chat Assistant http://www.malmo.se SARA egy Malmö önkormányzata által működtetett interaktív beszélgetés (Chat)asszisztens, amely 24 órán keresztül válaszol az érdeklődőnek a városi web-lapon keresztül PoIT - Worlds oldest newspaper goes online www.bolagsverket.se/poit A legrégibb ismert hivatalos közigazgatási közlöny, a svéd Post-och Inrikes Tidningar (PoIT) digitális megvalósulása Företagsregistrering - Company Registration eService (Sweden) www.foretagsregistrering.se Cégnyilvántartási regiszter SFTI - eProcurement in Sweden www.eh.svekom.se E-közbeszerzési portál Increased access to public services for elderly and handicapped www.nassjo.se Nässjö város önkormányzatának az idősek és hátrányos helyzetűek számára biztosított eszolgáltatása



SAM Internet – electronic application for agricultural support in Sweden http://www.sjv.se/amnesomraden/stodtilllandsbygden/saminternet.4.7502f61001ea08a0c7fff2 7447.html Az EU közös agrártámogatásán (CAP) belül a svéd támogatási jelentkezést szolgáló rendszer The Internet Customs Office http://www.tullverket.se E-vámigazgatási rendszer SZLOVÁKIA The Electronic Notarial Archive in Slovakia http://www.epractice.eu/cases/1992 A Szlovák Kamara a Siemens Business Services-szel együttműködve közjegyzői archívumot hozott létre, mely biztosítja az állampolgárok és a vállalkozások számára a hiteles dokumentumok regisztrálását és hozzájutását SZLOVÉNIA The Citizen's Forum www.e-participacija.si Az ország polgárai, a civil társadalom és az EP delegáltjai számára létrehozott fórum

Reduction of Administrative Burdens http://www.epractice.eu/cases/2150 Az adminisztratív terhek csökkentésére létrehozott információs rendszer One stop shop system (Vse na enem mestu) http://evem.gov.si A vállalkozás megindításához szükséges elektronikus támogatási rendszer Real Estate Market Register http://prostor.gov.si Ingatlan-nyilvántartási regiszter E-employment on the state portal e-government of the Republic of Slovenia. http://e-uprava.gov.si Közigazgatás foglalkoztatási információs portál eTaxes in Slovenia http://eDavki.durs. PKI infrastruktúrán alapuló e-adózási rendszer





2. Melléklet 2005. Manchester: az eKormányzati eEurope díjazáskor a négy kategóriában benevezett e-gyakorlatok közül kiválasztott finalisták és „jó gyakorlat”-díjazottak 4. témakör: Megfelelő környezet megteremtése a kormányzat, üzleti szektor és az állampolgárok számára (Creating the right environment) Finalisták Gyakorlat neve

Elérhetősége az epractice.eu adatbázisban

ország

Benefit Express

http://www.epractice.eu/cases/1758

Carta-IN: a credit card for elearning

FALSTAFF Fully Automated Logical System

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=CartaIN%3A+a+credit+card+for+elearning&go.x=28&go.y=10 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=Controls+on+Import+and+Export+of&go.x=23 &go.y=10 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=Eastserve&go.x=22&go.y=6 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=eDavki&go.x=23&go.y=11 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=ePS%2C+Scotland&go.x=30&go.y=13 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=FALSTAFF&go.x=29&go.y=13

FAST – Secure Exchange Gateway

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=Secure+Exchange+Gateway&go.x=28&go.y=12

Franciaország

IRISMAMMO Telemammography program in the Brussels Region

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=IRISMAMMO&go.x=28&go.y=11

Belgium

KSI ZUS Complex Computer System (KSI) for the Social Insurance Institution (ZUS) in Poland

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=KSI+ZUS&go.x=34&go.y=8

lengyelország

KZC@ Konekta Zaitez Ciudadan

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=Konekta+Zaitez+Ciudadan%40&go.x=29&go.y =10 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=LEPIDA&go.x=38&go.y=12

Észtország

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=Localegov&go.x=27&go.y=10


http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=PAP+Public+Administration+Portal&go.x=25&

Cseh Köztársaság

Controls on Import and Export of Agricultural Goods Eastserve The Slovenian eTax system eProcurementScotl@nd

LEPIDA: the broadband private network of the EmiliaRomagna Public Administration Localegov Localegov - The National Strategy for Local eGovernment in England PAP Public Administration Portal

Egyesült Királyság Olaszország Hollandia Egyesült Királyság Szlovénia Egyesült Királyság Olaszország

Olaszország


Gyakorlat neve



ország

go.y=9 http://www.epractice.eu/cases/1879

Írország


Olaszország

SEAP Extended Electronic System for Public Acquisitions

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=nded+Electronic+System%2C+Romania&go.x= 25&go.y=11

Románia

Webrichtlijnen (Web Guidelines) Overheid.nl Webrichtlijnen - Web Guidelines for Egovernment in the Netherlands

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=Webrichtlijnen&go.x=22&go.y=13

Hollandia

The Public Services Broker Ireland’s Framework for Transforming Delivery of Public Services Online registration of rent and leasing contracts

„Jó gyakorlat” (Good practice) díjazottak Gyakorlat neve


Civil Protection Online Federal state of Styria

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=Civil+Protection+Online+Federal+state+of+Styr ia&go.x=13&go.y=11

Ausztria

ország

DSDK Digital Signatures in Denmark NTP The Dutch Taxonomy Project


Dánia

http://www.epractice.eu/?page=gpcase.list&cntr=18&domain=0& srchbx=&go_x=20&go_y=11&pn=4

Hollandia

PECAP The Public Administration Electronic Contracting Platform


Spanyolország

SKILLNET learndirect scotland - A Citizens Learning Network

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=SKILLNET&go.x=28&go.y=13


The online Learning Centre - The National eLearning Project in Ireland


Írország

VOSA Operator Self Service The e-enablement of the VOSA GB operator licensing service

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=VOSA+Operator+Self+Service&go.x=15&go.y =11




2. témakör: Átalakulás – a kormányzati BO szervezeti és innovációs felkészültsége (Transformation- Government readiness of the organisation and innovation int he back office) Finalisták Gyakorlat neve


ország

Communit-e: Simplification of the benefits and medical recognition application for disabled people eCabinet Project of the Government of Ireland

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=Communite%3A+Simplification+&go.x=19&go.y=9

Belgium


Írország

ehandel.no Public eProcurement in Norway

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=ehandel.no+Public+&go.x=15&go.y=9

Norvégia

EID Electronic Invoicing in Denmark The Austrian E-LAW Project e-readiness of Polish Customs Building up eGovernment readiness in Polish Customs The DWP/DoH RTA Automation Project


Dánia


Ausztria


Lengyelorzság

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=The+DWP%2FDoH+RTA&go.x=29&go.y=12


E-procurement


Olaszország

„Jó gyakorlat” (Good practice) díjazottak Gyakorlat neve


GPZ: Globaal Premie Zoeksysteem/ Comprehensive Premium Searchsystem ELAK im Bund The lectronic file-system of the Austrian Federal Ministries

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr=0&do main=0&srchbx=GPZ%3A+Globaal+Premie+Zoeksysteem%2F& go.x=42&go.y=6

Belgium

ország


Ausztria

One stop shop: Digital selfsupport for customers of DW


Hollandia

SPS Single Payment Scheme Project


Írország



3 témakör: Az üzleti és lakossági szolgáltatás-használat (Business and Citizens Service use) Finalisták Gyakorlat neve


ország

Athena Network

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=Athena+Network&go.x=1&go.y=11

Görögország

COT Meath County Council – Communities Online Together Initiative


Írország

COURTPUB Electronic notice board of the courts – publication with legally binding force and services for citizens on the Internet


Ausztria

CWO Careers Wales Online

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=CWO+Careers+Wales+Online&go. x=36&go.y=14 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=e%40SY+Connects+Digital+Interac tive&go.x=24&go.y=15


eVERA Online vehicle licence renewal

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=eVERA+Online+vehicle+licence+re newal&go.x=24&go.y=11

Málta

EZB Electronic Journals Library

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=EZB+Electronic+Journals+Library &go.x=6&go.y=2 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=GIVA+The+Geneva+Internet+Votin g+Application&go.x=26&go.y=9 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=HamburgGateway++The+digital+gate+to+the+city&go.x=30&go.y=9

Németország

e@SY Connects Digital Interactive Television Service

GIVA The Geneva Internet Voting Application HamburgGateway - The digital gate to the city


Svájc Németország

IRIS: Promoting civic attitudes in Barcelona hrough a customer service

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=IRIS%3A+Promoting+civic+attitud es+in&go.x=14&go.y=13

Spanyolország

Kadaster-on-line: direct access to landregistry products via internet


Hollandia

LCOL Leicestershire CareOnLine

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=LCOL+Leicestershire++CareOnLin e&go.x=29&go.y=10 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=Mijn+IB-Groep++Portal+for+study+loans+and+grants&go.x=26&go.y=10 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=Mobhaile++extending+the+use+of+Information+and+Communication &go.x=27&go.y=12 http://www.epractice.eu/cases/1823


Mijn IB-Groep - Portal for study loans and grants Mobhaile - extending the use of Information and Communication Technologies OVC Virtual Office of Cadastre

Hollandia Írország

Spanyolország



Gyakorlat neve


RIES - Rijnland Internet Election System: fully transparent election system

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=RIES++Rijnland+Internet+Election+System%3A+fully+transpare nt+election&go.x=39&go.y=10 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=Regional+Integrated+Health+Servic es+for+the+Continuity+of+Medical+Treatment&go.x=18& go.y=9 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=SPES+Scottish+Parliament+epetitioner+system&go.x=29&go.y=12 http://www.epractice.eu/cases/1814

Hollandia

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=VIRK++The+Danish+Internet+Portal+for+the+Danish+Commerce +Sector&go.x=39&go.y=12

Dánia

Regional Integrated Health Services for the Continuity of Medical Treatment SPES Scottish Parliament epetitioner system TASTSELV The automated tax administration VIRK - The Danish Internet Portal for the Danish Commerce Sector

ország

Olaszország

Egyesült Királyság Dánia

„Jó gyakorlat” (Good practice) díjazottak. Gyakorlat neve AtoB Piemonte – Online services for Businesses Central Booking Unit (Centro Unitario di Prenotazione) CIRCE New Enterprise Information Centre and Enterprise Creation Network CRU e-links The Compensation Recovery Unit Electronic Business Links with the Insurance Industry eAMA - agricultural eServices for farmers and businesses On-line process of the Electrical Installation Authorization The Norwegian Tax Administration – The e-Service Innovator INBP Italian National Business Portal National Bank of Poland Economic Education Portal Andalusian Living Will Register


ország


Olaszország

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 13&domain=0&srchbx=Central+Booking+Unit+%28Centr o+Unitario&go.x=20&go.y=11 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=CIRCE+New+Enterprise%2C+Spai n

Olaszország

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=CRU+elinks+The+Compensation+Recovery+Unit+Electronic+Bus iness+Links+with+the+Insurance+Industry&go.x=18&go.y =4 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=Agricultural+eServices+Austria&go .x=18&go.y=3 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=Online+process+of+the+Electrical&go.x=41&go.y=7 http://www.epractice.eu/cases/1811


http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=INBP+Italian+National+Business+P ortal+IT&go.x=11&go.y=11 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=National+Bank+of+Poland+Econom ic&go.x=19&go.y=7

Olaszország

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=Andalusian+Living+Will+Register &go.x=13&go.y=8

Spanyolország

Spanyolország

Ausztria Spanyolország Norvégia

Lengyelország


SVB SVB For Life - Social Insurance Bank Webreg Online Business Registration


http://www.epractice.eu/?page=gpcase.list&cntr=18&doma in=0&srchbx=&go_x=31&go_y=9&pn=4 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=Webreg+Online+Business+Registrat ion+&go.x=27&go.y=17

Hollandia Dánia

4 témakör: A közigazgatás, üzleti szféra és az állampolgárok tevékenységében jelentkező hatás és előny mérése (Measuring the impact on and benefits to government, business and citizens) Finalisták Gyakorlat neve


ország

AEL - an integrated solution for content management and computer assisted training

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=AEL++an+integrated+solution+for&go.x=35&go.y=12

Románia

Implementing Benefits Realisation and Performance Management in the Public Sector

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=Implementing+Benefits+Realisation &go.x=24&go.y=16


Fed-e-View - Tool for measuring the degree of e-government development of federal administrations and agencies Revenue On-Line Service (ROS) in Ireland eGAMES - eGovernment assessment, measuring and evaluation system Traffic Insurance Information Center – TRAMER

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=Fed-e-View++Tool+for+measuring&go.x=16&go.y=10

Belgium

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=Revenue+OnLine+Service+%28ROS%29+in&go.x=14&go.y=14 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=eGAMES++eGovernment&go.x=25&go.y=10 http://www.epractice.eu/cases/1723

Írország Magyarország Törökország

„Jó gyakorlat” (Good practice) díjazott Gyakorlat neve PISTA Administración Local: eGovernment Platform for small and medium municipalities


ország

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase.list&cntr= 0&domain=0&srchbx=PISTA+Administraci%C3%B3n+Lo cal%3A&go.x=24&go.y=12

Spnyolország



2007. Lisszabon: az eKormányzati eEurope díjazáskor a négy kategóriában benevezett e-gyakorlatok közül kiválasztott finalisták 1. témakör: A gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést előmozdító szolgáltatások e-Gyakorlat New Enterprise Information Centre and Enterprise Creation Network (CIRCE) Jekabpils City Council Information Centre's Residential and Business eServices Évora Distrito Digital - Évora County Digital Project The National Programme of Computer Literacy (NPCL) One-stop-shop for Hotel Restaurant Café licences (Horeca1) Local governments from 3 countries sharing one GIS infrastructure For Online ms

Az epractice.eu-ban hozzáférhető cím

Ország

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase .list&cntr=0&domain=0&srchbx=CIRCE%2C+ Spain&go.x=16&go.y=12 http://www.epractice.eu/cases/jccicrabes

Spanyolország

http://www.epractice.eu/cases/edd

Portugália

http://www..eu.eu/cases/nppg

Csehország

http://www.epractice.eu/cases/horeca1

Hollandia

http://www.epractice.eu/cases/logingii

Belgium

http://www.epractice.eu/cases/adminh24

Franciaország

Lettország

2. témakör: Részvétel és átláthatóság e-Gyakorlat


Ország

Internet voting in Estonia

http://www.epractice.eu/cases/ivote

Észtország

Mypage self-service citizen's portal

http://www.epractice.eu/cases/mypage

Norvégia

Madrid Participa

http://www.epractice.eu/cases/madridp

Spanyolország

ePetitions

http://www.epractice.eu/cases/epetitions

Interactive City Council (Issy-lesMoulineaux, France)

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase .list&cntr=0&domain=0&srchbx=Issy&go.x=25 &go.y=9 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase .list&cntr=0&domain=0&srchbx=Virtual+cities &go.x=17&go.y=12 http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase .list&cntr=0&domain=0&srchbx=eCitizen+Charter&go.x=17&go.y=6

Egyesült Királyság Franciaország

Virtual Cities ....more than thousand word

e-Citizen Charter

Hollandia Hollandia

MEPA eApplications

http://www.epractice.eu/cases/mepaeapps

Málta

Donegal Online Planning Services

http://www.epractice.eu/cases/dops

Írország

The German Environmental Information Portal - PortalU

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase .list&cntr=0&domain=0&srchbx=PortalU&go.x =26&go.y=7 http://www.epractice.eu/cases/easy

Németország

e@SY Connects - Transformational Petitioning Vicky - A virtual assistant for social security in Italy

http://www.epractice.eu/cases/vicky

Egyesült Királyság Olaszország


Gencat: mass-scale deployment based on transparency and web 2.0


http://www.epractice.eu/cases/gencat20

Spanyolország

3. témakör: Társadalmi hatás és kohézió e-Gyakorlat


Ország

Multi-channel Citizen Service Centers (CSC) Infopankki.fi - Multilingual Infobank

http://www.epractice.eu/cases/csckep

Görögország

http://www.epractice.eu/cases/infobank

Finnország

Besancon.clic

http://www.epractice.eu/cases/besacclic

Franciaország

UK online centres and myguide

http://www.epractice.eu/cases/ukolm

Connect Project

http://www.epractice.eu/cases/connect

Egyesült Királyság Írország

eGAIANIMA, cohesion in the education: pupil, parents, teachers and administration

http://www.epractice.eu/cases/egaianima

Portugália

4. témakör: Hatékony közigazgatás e-Gyakorlat


Ország

Transforming Access to Services in Local Government

http://www.epractice.eu/cases/tats


Electronic Document Archives of courts in Austria Electronic Conveyancing

http://www.epractice.eu/cases/courtdoc

Ausztria

http://www.epractice.eu/cases/elan

Hollandia

Speed up the publication of notary acts through SOA platform

http://www.epractice.eu/cases/edepot

Belgium

Integrated electronic declaration and one-stop shop for foreign workers

http://www.epractice.eu/cases/limosa

Belgium

e-CITES: Import/export of endangered live animals, plants and products thereof

http://www.epractice.eu/cases/ecites

Svájc

My FIle: consulting your personal data in the National Register

http://www.epractice.eu/cases/myfile

Belgium

Online public tendering information system

http://www.epractice.eu/cases/bandi

Olaszország

Innovative e-Identification and Registration of farmed animals in The Netherlands

http://www.epractice.eu/cases/iranimal

Hollandia

Integral and Multi-Channel Citizen Service System The Norwegian national portal for geographic and environmental information services

http://www.epractice.eu/cases/simac

Spanyolország

http://www.epractice.eu/cases/geonorge

Norvégia

http://www.epractice.eu/cases/crep

Észtország

Company Registration Portal -Create Your Own Company in12 minutes


e-Gyakorlat



Ország

Spatial Data Infraestructure, Government of La Rioja (Spain)

http://www.epractice.eu/cases/iderioja

Spanyolország

Contactpunt Vlaamse Infolijn

http://www.epractice.eu/cases/cvi

Belgium

PloneGov

http://www.epractice.eu/index.php?page=gpcase .list&cntr=0&domain=0&srchbx=PloneGov&go .x=26&go.y=9 http://www.epractice.eu/cases/sami

Belgium Svédország

SPT - our future is today

http://www.epractice.eu/cases/spt

Olaszország

Directgov UK - Transforming digital public service information

http://www.epractice.eu/cases/directgov


Compensation for Sickness in Denmark

http://www.epractice.eu/cases/csd

Dánia

German Administration Services Directory (DVDV)

http://www.epractice.eu/cases/dvdv

Németország

Online Police Station

http://www.epractice.eu/cases/olps

Olaszország

Integrated Aid System

http://www.epractice.eu/cases/ias

Spanyolország

Compensation for Sickness in Denmark

http://www.epractice.eu/cases/csd

Dánia

Integrated Title Registration Information System

http://www.epractice.eu/cases/itris

Írország

Electronic search and filing on Portuguese IP system

http://www.epractice.eu/cases/atinpi

Portugália

SAM Internet – electronic application for agricultural support in Sweden

AZ EURÓPAI UNIÓS E-KÖZIGAZGATÁSI BEVÁLT GYAKORLATOK ELEMZÉSE AZ EPRACTICE.EU HONLAPON TALÁLHATÓ ESETEK ALAPJÁN

Recommend Documents