Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 4. (OR. en) 12257/16 ADD 4
Intézményközi referenciaszám: 2016/0286 (COD)
TELECOM 166 COMPET 489 MI 579 CONSOM 216 IA 73 CODEC 1273 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma:
az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató 2016. szeptember 14.
Címzett:
Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Biz. dok. sz.:
SWD(2016) 304 final
Tárgy:
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (átdolgozás), valamint Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének létrehozásáról
Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a SWD(2016) 304 final számú dokumentumot.
Melléklet: SWD(2016) 304 final
12257/16 ADD 4 DG E 2B
HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.9.14. SWD(2016) 304 final
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (átdolgozás), valamint Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének létrehozásáról {COM(2016) 590 final} {SWD(2016) 303 final} {SWD(2016) 305 final} {SWD(2016) 313 final}
HU
HU
Vezetői összefoglaló Az elektronikus hírközlési keretszabályozás felülvizsgálatával kapcsolatos hatásvizsgálat
A. A fellépés szükségessége Miért? Mi a probléma lényege? Amint az az utóbbi pár évben bebizonyosodott, az elektronikus hírközlési ágazat egyre fontosabb szerepet tölt be a digitális gazdaság serkentésében. A hagyományos telefonos szolgáltatások helyett mind a fogyasztók, mind a vállalkozások egyre inkább adat- és internet-hozzáférési szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ez azt jelenti, hogy az ágazatnak egyszerre több kihívással kell szembenéznie: hozzá kell járulnia a növekvő felhasználói kereslet és társadalmi-gazdasági igények kielégítéséhez, valamint lépést kell tartania az új, internetalapú tevékenységet folytató versenytársakkal. A keretszabályozás felülvizsgálata segíthet e kérdések megoldásában. A nyilvános konzultáció, a hatásvizsgálatot kísérő tanulmány, a hatályos keretszabályozás értékelése, valamint az érdekeltekkel folyamatosan zajló párbeszéd során három problémakör rajzolódott ki. Ezek a következők: i. azok a tényezők, amelyek hátráltatják a digitális egységes piac igényeinek megfelelő, mindenütt elérhető, nagyon nagy kapacitású, helyhez kötött vagy mobil infrastruktúra révén megvalósuló akadálytalan internetkapcsolatot, ii. keretszabályozás megkérdőjelezhető alkalmassága arra, hogy kövesse a piac és a technológiák gyors változásait, valamint iii. a jogi környezet hiányosságai, úgymint többszörösen, nem hatékony módon és összefüggéstelenül szabályozott területek, amelyek mind szükségtelen adminisztratív terheket vonnak maguk után. Mi a felülvizsgálat várható eredménye? A felülvizsgálat általános célja, hogy a versenyre serkentőleg ható módon átalakítsa a keretszabályozást, és ennek köszönhetően mindenütt elérhető legyen a digitális egységes piac alapját képező akadálytalan internetkapcsolat. Ehhez azonban ki kell tűzni egy újabb célt a versenyképességhez, a belső piachoz és a végfelhasználók érdekeihez fűződő meglévő célok mellé, mégpedig a nagyon nagy kapacitású összekapcsolhatóságra vonatkozó célkitűzést. Az elvégzett elemzés a felülvizsgálat céljaként az általános célhoz kapcsolódó három egyedi célkitűzést azonosított. Az első az általános összekapcsolhatóság elősegítése a belső piacon. A második a belső piacon zajló verseny előmozdításában és a felhasználók számára elérhető kínálat bővítésében áll. A harmadik a szabályozói beavatkozás egyszerűsítésére és a belső piac koherenciájának megteremtésére irányul. A keretszabályozás meghatározó eleme tehát a továbbiakban is a belső piac, és a felülvizsgálat minden egyes célkitűzése ezzel kapcsolatos. A célok között több lehetséges jótékony kölcsönhatást és az összeegyeztethetőségük érdekében szükséges kompromisszumokat is sikerült feltárni. Milyen hozzáadott értéket képvisel az uniós szintű fellépés? Közösen alkalmazandó, következetes szabályozási elvek kidolgozása révén alacsonyabb költségek mellett jobb szabályozási eredményeket lehetne elérni, különösen azokon a szabályozási területeken, amelyek egyszerre több tagállamot is érintenek. A tagállamoknak csak előnyei származhatnak abból, ha javul a keretszabályozás, hogy jobban tudjon reagálni a modern kor kihívásaira és a jövőbeli piaci fejleményekre, miközben szerte az EUban kiépülnek a nagyon nagy kapacitású hálózatok. Noha muszáj némi mozgásteret hagyni a helyi körülményekhez való alkalmazkodáshoz, a nemzeti szabályozó szervek tágabb célkitűzéseiket egymással és a Bizottsággal együttműködve tudják a leghatékonyabban megvalósítani, együtt kidolgozva a legjobb megoldásokat a hasonló problémákra.
B. Megoldások Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai megoldások merültek fel? Van-e előnyben részesített lehetőség? Miért?
Minden vizsgált terület esetében sikerült egy előnyben részesített megoldást találni. A hálózatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban az előnyben részesített megoldás a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésében áll, a domináns piaci szereplőkre vonatkozó hozzáférési szabályozás ezzel egyidejű fenntartása mellett, ami a piacok versenyorientáltságát hivatott biztosítani, és azt, hogy a végfelhasználók igénybe tudják venni az új hálózatokat. A spektrumpolitikával kapcsolatban választott megoldás olyan kötelező és érvényesíthető szabályokat foglal magában, amelyek a spektrumgazdálkodás fokozottabb koordinációjára irányulnak az EU-n belül, azzal a céllal, hogy a spektrumszabályok igazodjanak a jövőben az EU-ban várható 5G-kihívásokhoz. Az egyetemes szolgáltatással kapcsolatban javasolt megoldás lényege, hogy összhangba hozza az idevágó szabályozást a piaci tendenciákkal és a széles sávú összeköttetés megfizethetővé tételével. A szolgáltatásokkal kapcsolatos megoldás az ágazatspecifikus szabályozási szükségletek észszerűsítésében áll, tekintettel a horizontális fogyasztóvédelmi jogszabályokban bekövetkezett változásokra. A megoldás a szabályozást elsősorban az internet-hozzáférési szolgáltatások és a nyilvános számozási források használatán alapuló hírközlési szolgáltatások nyújtására korlátozza; az egyedi szabályozási kötelezettségek hatályát pedig a végfelhasználók és a közpolitikai érdekek védelmében célirányosan terjeszti ki valamennyi internetalapú hírközlési szolgáltatásra. A továbbítási kötelezettségekre és az elektronikus műsorújságokra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban választott megoldás – némi csekély változtatás mellett – a jelenlegi helyzet fenntartásában merül ki. A számozással kapcsolatban javasolt megoldás módosítana az uniós keretszabályozáson a gépek közötti szolgáltatások piacán a harmonizáció és a verseny terén felmerült problémák orvoslása érdekében. Az irányítással kapcsolatos megoldás a független szabályozó szervek hatáskörének és a BEREC jelenlegi szerkezetének módosításában áll, aminek eredményeként a testület teljes jogú, az eddigieknél több feladattal rendelkező ügynökséggé alakulna át, ideértve bizonyos hatáskörök gyakorlását, valamint jobb piac-felülvizsgálati, számozási és spektrumkiosztási folyamatokat is. A rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport (RSPG) továbbra is a bizottsági szakértői csoport tanácsadó szerveként látja el feladatait, azaz megfogalmazza, illetve koordinálja a nemzeti közigazgatási szerveknek a spektrumpolitikára és az idevágó fejleményekre vonatkozó, magas szintű
stratégiai kérdéseket illető nézeteit. Ki melyik megoldást támogatja?
Minden szakpolitikai területen felmérték a következő szereplőkre gyakorolt hatásokat: távközlési (inkumbens, alternatív vagy helyi) szolgáltatók, hálózatsemleges online szolgáltatók, vállalati ügyfelek, kkv-k, fogyasztók, tagállami hatóságok és nemzeti szabályozó hatóságok – a nyilvános konzultációra adott válaszaikat figyelembe véve. A jelentés a legkülönfélébb véleményeket tükrözi, még a kritikus nézeteket is. Míg az inkumbens és a hálózatsemleges online szolgáltatók inkább a kevésbé megterhelő szabályozással járó szakpolitikai lehetőségeket részesítik előnyben, a fogyasztók, az alternatív szolgáltatók és a nemzeti szabályozó hatóságok a nagyobb fokú szabályozást pártoló megoldásokat támogatják. A tagállamok és a nemzeti szabályozó hatóságok általában gyanakvással tekintenek az egész Európára kiterjedő radikális irányítási megoldásokra.
C. Az előnyben részesített megoldások hatásai Milyen előnyökkel járnak a választott megoldások? A választott megoldások elő fogják mozdítani az összekapcsoltságot a nagyon nagy kapacitású hálózatok, a rádióspektrum-források gyorsabb piacra jutása, az 5G-hálózatok gyors bevezetése, valamint a dolgok internetével kapcsolatos alkalmazások és innovatív szolgáltatások elterjedése révén. Amint az összekapcsoltság és az 5Ghálózatok jelentette előnyök egyéb ágazatokba – pl. a gépjárműiparba, a mezőgazdaságba, az egészségügybe és a közlekedésbe – is átgyűrűznek, az meghatványozza az EU globális versenyképességét is. Azáltal is erősödik a belső piac, hogy az uniós termékek térségéhez való egységes hozzáférés létrejöttének köszönhetően minden gazdasági szereplő be tud majd szállni a versenybe, és elhárulnak a piacra jutás akadályai. A választott megoldások szükség esetén a verseny fenntarthatóságának biztosításával és egyetemes szolgáltatásokkal érik el, hogy az összekapcsoltság megfizethető legyen az uniós polgárok és vállalkozások számára. A végfelhasználókat is nagyobb védelemben részesítik, hiszen a piaci fejlemények nyomán kialakuló új, jogokkal kapcsolatos kérdések hamarabb rendezésre kerülnek. Egyszerűsödni fog a szabályozói tevékenység, az irányítási szerkezet pedig hozzáidomul ahhoz az elváráshoz, hogy a spektrumkiosztásnak következetesebben kell történnie, és a független nemzeti szabályozó hatóságok hatásköreire vonatkozóan egy közös minimumot kell megállapítani, a BEREC feladataival összhangban. Az előnyben részesített megoldásokat ugyan költség-haszon elemzésnek is alávetették, de a hatások számszerűsítése néhány területen (egyetemes szolgáltatás, számozás, továbbítási kötelezettség és bizonyos mértékben a szolgáltatások és az irányítás is) lehetetlennek bizonyult. Az e hatásvizsgálat céljaira végzett modellezéssel kapott (megszorításokkal értelmezendő) előrejelzés szerint, ha az összes választott megoldás együttesen megvalósításra kerül, növekedni fog mind a beruházások, mind a fogyasztás szintje, és az intézkedések kumulatív hatásuknak köszönhetően a növekedést előreláthatólag 1,45%kal, a foglalkoztatást pedig 0,18%-kal fokozzák 2025-re, feltéve, hogy a szükséges reformokat 2020-ig végrehajtják. A munkatermelékenység a 2020–2025-ös időszakban várhatóan 0,8%-kal nő majd. Milyen költségekkel járnak az előnyben részesített megoldások? Intézményi szinten a legtöbb költség valószínűleg abból adódik majd, hogy további forrásokra lesz szükség ahhoz,
hogy a BEREC el tudja látni kibővített feladatkörét, és a nemzeti szabályozó hatóságok hozzá tudjanak járulni a BEREC munkájához. A hatékonysággal kapcsolatban átlagos feltételezésekkel élve a költségek összesen 208,5 millió EUR-t tennének ki. A feltérképezéssel kapcsolatos hozzáférés biztosítása új költségeket róhat azokra a nemzeti szabályozó hatóságokra, amelyek eddig még nem vettek részt ebben. A szimmetrikus internet-hozzáférés bevezetése szintén bizonyos költségekkel járna azokban az országokban, amelyeknek még nincsenek tapasztalatai ezen a téren. A következetesebb spektrumkiosztásnak köszönhetően azonban az 5G-hálózatok bevezetéséhez szükséges spektrum az egész EU-ban megfelelő ütemben és módon elérhetővé válik, amitől évente összesen 146,5 milliárd EUR haszon várható. A legtöbb előny a következő négy stratégiailag fontos ágazatban várható, melyek mindegyike nagymértékben támaszkodik az 5G-hálózatokra: gépjárműipar, egészségügy, közlekedés és közüzemi szolgáltatások. A szolgáltatásokkal kapcsolatban választott megoldás várhatóan új lendületet ad a dolgok internetének és az ipar digitalizációjának, és a hírközlési ágazaton túlmenően számos más ágazatban is elősegíti a költségmegtakarítást. Többletköltségek egyedül a hálózatsemleges online hírközlési szolgáltatók számfüggő kötelezettségeivel kapcsolatban várhatók, valamint az olyan esetekben, amikor a segélyhívó szolgálatot szabványos műszaki megoldások híján kell elérhetővé tenni. A titoktartási és adatvédelmi kötelezettségek esetében ugyanazok a költségek feltételezhetők, mint a számozással kapcsolatban. Néhány jelenlegi hálózatsemleges online üzleti modell esetében előfordulhat, hogy módosításokra lesz szükség. Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat? A központi üzleti negyedeken kívül eső mikrovállalkozások és kisvállalkozások (köztük a vidéki kkv-k) minden valószínűség szerint profitálnak a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését előmozdító stratégiákból. Jelenleg e vállalkozások ellátottsága nem megfelelő a nagyobb vállalatokéhoz képest, amelyek épületeiben többnyire már elérhető a nagyon nagy kapacitású hálózat. Azáltal, hogy a spektrummal kapcsolatban választott megoldás az egyéni engedélyek helyett inkább az általános engedélyezésre összpontosít, és a digitális egységes piac egészében gyorsítani kívánja a 4G- és 5G-lefedettség kiépítését, előmozdítja az innovációt és a vállalkozói készségekre is ösztönzőleg hat. Ez elsősorban (de nem kizárólag) az induló és a kisebb vállalkozásoknak kedvez. Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás? A tervbe vett intézkedések végrehajtására a már meglévő struktúrákon belül kerül sor. Nem szerepel a tervek között új szerv létrehozása, de a meglévőek hatáskörei változhatnak. A fent említett költségeken túl nem várhatók jelentős hatások a tagállamok költségvetésére és közigazgatására. Lesznek-e egyéb jelentős hatások? Nem. Az elektronikus hírközlés keretszabályozása továbbra is a versenyjog elvein alapuló hozzáférési megállapodásokon nyugszik. Változások a harmadik országok vonatkozásában sem várhatók.
D. Nyomon követés Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára? Az elektronikus hírközlés keretszabályozásának első átfogó felülvizsgálata hét évvel hatálybalépését követően esedékes.
