Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 14. (OR. en) 11285/16
EF 233 ECOFIN 707 DROIPEN 130 CRIMORG 81 COTER 82 DELACT 155 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: Címzett:
az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató 2016. július 14. Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Biz. dok. sz.:
C(2016) 4180 final
Tárgy:
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2016.7.14.) az (EU) 2015/849 irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről
Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a C(2016) 4180 final számú dokumentumot.
Melléklet: C(2016) 4180 final
11285/16 DGG 1B
HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.7.14. C(2016) 4180 final
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2016.7.14.) az (EU) 2015/849 irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
HU
HU
INDOKOLÁS A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE A. AZ AKTUS ELFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ FELHATALMAZÁS ÉS HÁTTÉR 2015. május 20-án elfogadásra került a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem új keretrendszere, amely az alábbi új szabályokat foglalja magában: a)
a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv 1 (a továbbiakban: a pénzmosási irányelv), valamint
b)
a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló (EU) 2015/847 rendelet 2.
Az új szabályok korszerű és egységes keretbe helyezik ezt a területet és összhangban állnak a hatályos nemzetközi standardokkal és ajánlásokkal, különösen ami a Pénzügyi Akció Munkacsoport (a továbbiakban: FATF) ajánlásait illeti 3. Az uniós jogi keret egyik kulcsfontosságú eleme a kockázatalapú megközelítés. A pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás szempontjából kockázatosabb helyzetek indokolhatják a megerősített intézkedéseket, míg ellenkező esetben, kisebb kockázat fennállása esetén a kevésbé szigorú ellenőrzés is helyénvaló lehet. Egyéb tényezők mellett a földrajzi/országkockázatot is mérlegelni kell, amikor a kockázatalapú megközelítést alkalmazva azonosítják a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat. Ez a tényező a nemzeti és ágazati szinten végzett kockázatelemzések során háttérbe szorulhat. A pénzmosási irányelv 9. cikkének (1) bekezdése szerint a belső piac megfelelő működésének védelme érdekében meg kell határozni azokat a harmadik országokat, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereit olyan stratégiai hiányosságok jellemzik, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve (a továbbiakban: a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok). Az irányelv 9. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok meghatározásáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, figyelembe véve a stratégiai hiányosságokat, valamint meghatározva a Bizottság értékelésének alapjául szolgáló követelményeket. A pénzmosási irányelv 18. cikkének (1) bekezdése előírja a kötelezett szolgáltatók számára, hogy az említett azonosítás alapján alkalmazzanak fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, amikor üzleti kapcsolatba lépnek vagy ügyleteket hajtanak végre a jegyzékben szereplő országokban letelepedett természetes vagy jogi személyekkel. 2016. február 2-án a Bizottság széles körű intézkedéseket jelentett be, amelyek a terroristák bevételi forrásainak ellehetetlenítését és finanszírozási tevékenységek révén történő felkutatását célozzák. A cselekvési terv azonnali prioritásai között szerepel a kiemelt 1
2 3
HU
Az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/849 irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/847 rendelete a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.). A pénzmosás, valamint a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelemről szóló nemzetközi standardok, az FATF ajánlásai, 2012. február (2015 októberében frissítve).
2
HU
kockázatot jelentő harmadik országok azonosításáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása, amint arra a pénzmosási irányelv 9. cikke is utal. A kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok egyértelmű azonosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy meghatározzák a megjelölt országokban jogszerűen letelepedett egyénekkel vagy vállalkozásokkal folytatott üzleti tevékenység pontos jogi keretét. Ez a lépés tehát azt az egyre fokozódó igényt kezeli, miszerint a kiemelt kockázatot jelentő joghatóságokhoz fűződő pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási kockázatok kezelését globális megközelítésbe kell helyezni. Emellett nagyobb mértékű jogbiztonságot teremt a gazdasági szereplők és általában az érdekelt felek számára, valamint a belső piac egészén javítja a védelmi mechanizmusokat. A jegyzék közzétételének eredményeként Unió-szerte biztosított, hogy a kötelezett szolgáltatók egyenlő versenyfeltételekben részesüljenek és megfelelő verseny alakuljon ki közöttük, hiszen megszűnik annak lehetősége, hogy egyes kötelezett szolgáltatók – az ügyfelek odavonzása érdekében – eltekintsenek a fokozott ügyfél-átvilágítástól. Ennélfogva a jegyzék meghatározó eleme az Unió által bevezetett keretelveknek, amelyek a kihívások kezelése jegyében azt hivatottak biztosítani, hogy az uniós szabályrendszer és annak érvényesítése lépést tartson a folyamatosan alakuló tendenciákkal, a technológiai újdonságokkal és az egyre jobban összefonódó kereskedelmi és üzleti környezettel. Összességében ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus a pénzügyi rendszer biztonságának garantálására vonatkozó stratégiai célkitűzés előmozdítása mellett a fogyasztók megfelelő mértékű védelmének biztosításához és a tényleges verseny megteremtéséhez is hozzájárul. B. A KIEMELT KOCKÁZATOT JELENTŐ AZONOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK
HARMADIK
ORSZÁGOK
A pénzmosási irányelv 9. cikke felhatalmazza a Bizottságot azon harmadik országok azonosítására, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereit olyan stratégiai hiányosságok jellemzik, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve. A Bizottság a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok értékelése során különösen az alábbi kritériumok alapján mérlegeli a stratégiai hiányosságokat: 1. az adott ország jogi és intézményi kerete, a következő négy kulcsfontosságú szempont figyelembevételével: a) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás bűncselekménnyé nyilvánítása; b) ügyfél-átvilágítás; c) nyilvántartások vezetése; d) gyanús ügyletek bejelentése; 2. az adott ország illetékes nemzeti hatóságainak hatáskörei és eljárásai a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén; 3. a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem rendszerének hatékonysága az adott ország pénzmosási, illetve terrorizmusfinanszírozási kockázatainak kezelése terén. A 9. cikk (2) bekezdésében szereplő kritériumok felsorolása nem kimerítő. Mindazonáltal a jogalkotó kiemelt jelentőséget tulajdonított a feltüntetett kritériumoknak. A kulcsfontosságú kritériumokon belül meghatározó jelentőséggel bír a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem hatékonyságának felmérése. A cél nem pusztán annak megállapítása, hogy a jogi keret eleget tesz-e a pénzmosás és a
HU
3
HU
terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem követelményeinek, hanem annak értékelése is, hogy hatékonyan alkalmazzák-e a vonatkozó intézkedéseket. Az ezzel kapcsolatos elemzés elkészítése során az adatokat a nemzetközi pénzügyi rendszerben való tevékenység szabadságára vonatkozó különféle referenciakritériumokkal kell összevetni. Ennélfogva elengedhetetlen, hogy a referenciakritériumokat glolobális szinten a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem nemzeti keretének következetes és érvényes mércéjeként ismerjék el. A Bizottság ebből a megfontolásból a korábban kidolgozott referenciakritériumokat, valamint a globális szakmai testületek – például a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) és az FATF-hez hasonló jellegű regionális szervek – által a különböző joghatóságokra vonatkozóan összeállított és kiadott jelentéseket veszi alapul. Az FATF kulcsfontosságú ajánlásait tehát nemzetközileg elfogadott referenciakritériumokként kezelik a kiemelt kockázatot jelentő országok azonosítása céljából 4. Konkrétan az FATF alábbi ajánlásai minősülnek relevánsnak a 9. cikk (2) bekezdésében említett kritériumok szempontjából: 3. ajánlás (a pénzmosás büntetni rendeltsége), 5. ajánlás (a terrorizmusfinanszírozás büntetni rendeltsége), 10., 16. és 22. ajánlás (ügyfél-átvilágítás), 11. ajánlás (nyilvántartás), 20. és 23. ajánlás (gyanús ügyletek bejelentése), 26–35. ajánlás (az illetékes nemzeti hatóságok hatáskörei), valamint az FATF által meghatározott 3., 4., 6., 7., 8. és 9. azonnali eredmény (a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó intézkedések hatékony alkalmazása). Ezzel egyidejűleg további referenciakritériumokat is érdemes megvizsgálni a stratégiai hiányosságokra vonatkozó átfogó kép kialakítása céljából. Ezek közé tartozik például a 24. és a 25. ajánlás, továbbá az 5. azonnali eredmény, amelyek alapvető fontosságú referenciakritériumok a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk átláthatóságának biztosítása szempontjából. Az illetékes hatóságok hatáskörének másik fő eleme, hogy képesek-e nemzetközi szintű együttműködést folytatni – ebben a tekintetben a nemzetközi együttműködésre vonatkozó 36– 40. ajánlás és a 2. azonnali eredmény is különösen releváns. Ezen elemzés alapján azonosítható, hogy mely harmadik országok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszere jelent kiemelt kockázatot a globális pénzügyi rendszer szempontjából. Utolsó lépésként az adott konkrét rendszerekből eredő kockázatot össze kell vetni az Unió saját pénzügyi rendszerével. A Bizottság ebben az összefüggésben figyelembe veszi a nemzetközi pénzügyi rendszer nagymértékű integrációját, a piaci szereplők közötti szoros kapcsolatot, az Unióba irányuló, illetve az Unióból kiinduló határokon átnyúló ügyletek nagy volumenét és a piacnyitás szintjét, hiszen a nemzetközi pénzügyi rendszert fenyegető, pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bármilyen kockázat egyúttal az Uniós pénzügyi rendszert is veszélyezteti. Végül, a terrorizmus és a szervezett bűnözés kockázata szintén függ az elkövetőknek a pénzügyi rendszer hiányosságaival való visszaélésre irányuló tényleges és potenciális szándékától, illetve kapacitásától. Azok a joghatóságok jelentenek kiemelt kockázatot, amelyekben a pénzügyi szabályozás sajátosságai növelik a pénzmosási szolgáltatások felkínálásának valószínűségét, és ezt a terroristák és a bűnszervezetek ki is használják. Ezekben a kiemelt kockázatot jelentő országokban jellemzően növekvő tendenciát mutat az elkövetők szándéka és kapacitása is, mivel pénzügyi rendszerük sebezhetőbb és a visszaélés könnyebben elkövethető. Az ilyen országok laza pénzügyi szabályozása ugyanakkor számításba vett, szándékolt sajátosság is lehet, amelyet a politikai döntéshozók költséghaszon elemzés alapján alakítottak ki, az országra jellemző gazdasági és intézményi változók 4
HU
A központi és kulcsfontosságú ajánlásokat az FATF nemzetközi együttműködés-ellenőrző csoportja által a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítása során alkalmazott, 2009. június 26-i eljárásokban határozták meg, a kölcsönös értékelési eljárás harmadik körében. Ezeket az eljárásokat a csoport által végzett kölcsönös értékelési eljárás negyedik körének kezdetétől újak fogják felváltani.
4
HU
függvényében, amilyen például a növekedési ráta, a pénzügyi ágazat szerepe, a nemzetközi reputációs hatásra való érzékenység, a terrorizmus és/vagy a szervezett bűnözés jelentette fenyegetés helyi szintű észlelése, a szankciós mechanizmusok szakmai és politikai érvényesítésének intézményi vonzereje és nemzetközi mértéke. C. A KIEMELT KOCKÁZATOT JELENTŐ AZONOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ MEGKÖZELÍTÉS
HARMADIK
ORSZÁGOK
A pénzmosási irányelvben rögzítetteknek megfelelően a vonatkozó uniós jogi aktusokat adott esetben összhangba kell hozni az FATF-standardokkal 5 a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem globális szintű megerősítése céljából. Így az uniós jogalkotó szándéka az volt, hogy a jegyzék összeállítása tekintetében az uniós jog az FATF által alkalmazotthoz hasonló eljárást írjon elő. A pénzmosás elleni irányelv (28) preambulumbekezdése, illetve 9. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság adott esetben figyelembe veszi a pénzmosás megelőzése és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén illetékes nemzetközi szervezetek és standardalkotó intézmények vonatkozó értékeléseit, felméréseit, illetve jelentéseit, így például az FATF nyilvános nyilatkozatait, valamint az említett szervezetek által kiadott kölcsönös értékeléseket és részletes értékelő jelentéseket. A bizottsági értékelés ugyanakkor egy konkrét kritériumokon alapuló, önálló eljárás, amely figyelembe veszi az FATF és más nemzetközi szervezetek által végzett értékeléseket. A Bizottság ebből adódóan eltérhet az FATF jegyzékétől, például olyan harmadik országokat is jegyzékbe vehet, amelyek nem szerepelnek az FATF-jegyzékben. A kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékének alapvető sajátossága, hogy az általa alkalmazott megközelítés célja nem az egyes országok „pellengérre állítása”, hanem sokkal inkább azon joghatóságok nyílt feltüntetése, amelyekkel az Unió elkötelezetten vállalja az azonosított hiányosságok orvoslására irányuló párbeszéd fenntartását és élénkítését, és amelyek részéről megvan az együttműködési szándék. Az ilyen együttműködés adott esetben fejlesztési támogatás révén is elősegíthető. A cél egyáltalán nem a jegyzékbe vett országokkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok korlátozása – éppen ellenkezőleg: egy ilyen jegyzék hozzájárul az érintett országokkal üzleti kapcsolatban álló kötelezett szolgáltatók bizalmának növeléséhez, mivel biztosítja a megfelelő kontrollmechanizmusok alkalmazását. Ez a megközelítés összhangban áll a Bizottság által a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési tervben felvázolt célkitűzéssel, miszerint az ENSZ BThatározatok jogi követelményeinek és az FATF ajánlásainak megfelelően meg kell erősíteni a harmadik országoknak nyújtott támogatást. D. NEMZETKÖZI SZERVEZETEKTŐL ÉS STANDARDALKOTÓ INTÉZMÉNYEKTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK A Bizottság az FATF tagjaként részt vesz annak munkájában, és elvárás vele szemben, hogy az FATF-standardok végrehajtásához is hozzájáruljon. A Bizottság ennek kapcsán mindenekelőtt nyomon követi az FATF keretében, hogy a harmadik országok megfelelnek-e a
5
HU
A Bizottság az FATF alapító tagjaként hozzájárul mind az említett standardok kidolgozásához, mind az FATF nemzetközi együttműködés-ellenőrző csoportjának tevékenységéhez.
5
HU
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi standardoknak. Az FATF globális standardalkotó intézmény a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem terén 6. Tevékenységével előmozdítja a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és a nemzetközi pénzügyi rendszer integritását veszélyeztető egyéb fenyegetések elleni küzdelmet szolgáló jogalkotási, szabályozási és operatív intézkedések hatékony végrehajtását. Az általa kiadott FATF-ajánlások („a pénzmosásés a terrorizmus finanszírozása, illetve a proliferáció elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi standardok”) jelentik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem globális standardjait. Az FATF munkáját kilenc, az FATF mintáját követő, FATF-hez hasonló jellegű regionális szerv egészíti ki, amelyek tevékenysége összesen több mint 180 országot fed le. Jogi, pénzügyi és gazdasági téren nagy szakértői bázissal rendelkező képviseleti testületként az FATF azon országok és területek azonosítására törekszik, amelyek nem vesznek részt a pénzmosás elleni globális küzdelemben. Az FATF követelményrendszert dolgozott ki azon országok és területek azonosítására, amelyek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerében stratégiai hiányosságok tapasztalhatók, és veszélyeztetik a nemzetközi pénzügyi rendszert. Ennek értékelése egy szilárd értékelési eljáráson, az úgynevezett kölcsönös értékelési eljáráson alapul, amely az FATF-standardoknak való tényleges megfelelést értékelő partneri felülvizsgálati eljárás (ennek keretében helyszíni látogatásokra is sor kerül). Hasonlóképpen, az FATF az adott országok által tett előrelépést is értékeli, célzott partneri felülvizsgálatok és helyszíni látogatások alapján, az újonnan elfogadott szabályok hatékony alkalmazásával kapcsolatos ismeretanyag bővítése céljából. Az FATF nemzetközi együttműködés-ellenőrző csoportja 2007 óta látja el a kiemelt kockázatot jelentő, illetve a nem együttműködő országok és területek azonosításával kapcsolatos feladatokat. A 2009 októberében Pittsburghben tartott G20-csúcstalálkozót követően a nemzetközi együttműködés-ellenőrző csoport jelentősen kiterjesztette felülvizsgálati tevékenységének hatókörét, mivel felkérést kapott, hogy 2010 februárjáig állítsa össze a kiemelt kockázatot jelentő joghatóságok nyilvános jegyzékét. 2010 óta a csoport gördülő vagy folyamatos eljárás keretében, a jogszerű eljárást követve végzi a joghatóságok felülvizsgálatát. Miután az FATF vagy egy FATF-hez hasonló jellegű regionális szerv első körben azonosított egy joghatóságot, előzetes felülvizsgálatra kerül sor, amelynek során felveszik a kapcsolatot az adott joghatósággal, és lehetővé teszik számára, hogy észrevételeket tegyen a jelentéstervezettel kapcsolatban. Az FATF ennek alapján határoz a teljes körű felülvizsgálat szükségességéről. A teljes körű felülvizsgálat során a joghatóságnak lehetősége van a jelentés megvitatására és a feltárt hiányosságok orvoslását célzó terv kidolgozására. Így az FATF, illetve az FATF-hez hasonló jellegű regionális szervek által értékelt országok mindegyike kifejezésre juttathatja álláspontját a megfelelő eljárás keretében, és az ország felülvizsgálja (és jó esetben el is fogadja) az esetlegesen kidolgozott cselekvési tervet. A nemzetközi együttműködés-ellenőrző csoport 2015 októberében elfogadott új eljárása egyéves megfigyelési időszakot ír elő a csoport által potenciálisan felülvizsgálandó országok vonatkozásában, amelyek ez idő alatt kezelhetik a hiányosságokat, mielőtt a csoport megindítaná az eljárás következő szakaszát. Az FATF által kiemelt kockázatot jelentő
6
HU
Tagjainak száma 37-re emelkedett: 35 állam és két regionális szervezet (köztük a Bizottság), ezen túlmenően pedig számos társult taggal és megfigyelővel rendelkezik. Az uniós tagállamok közül 15 tagja az FATF-nek, a fennmaradó 13 pedig a MONEYVAL nevű, az FATF-hez hasonló jellegű regionális szervnek, amely kölcsönös értékeléseket készít az Európa Tanács tagországaiban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem jegyében bevezetett intézkedésekről.
6
HU
joghatóságként azonosított országoknak tehát elegendő idő áll rendelkezésükre a feltárt hiányosságokról való tájékozódásra és a korrekciós intézkedések végrehajtására. Az eljárás végén az FATF nyilvános dokumentumaiban azonosítja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem terén nem kielégítő intézkedéseket alkalmazó joghatóságokat. A dokumentumokat az FATF plenáris üléseit követően, évente három alkalommal teszik közzé. •
Az FATF által a kiemelt kockázatot jelentő joghatóságokról kiadott dokumentum címe: „A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemnek való globális megfelelés javítása: megszakítás nélküli folyamat”. Ebben azonosítják azokat a stratégiai hiányosságokkal rendelkező joghatóságokat, amelyek magas szintű politikai kötelezettségvállalást tettek arra, hogy az FATF-fel együttműködve kidolgozott cselekvési terv végrehajtása révén orvosolják a feltárt problémákat.
•
Az FATF emellett kiad egy, a kiemelt kockázatot jelentő joghatóságokról szóló nyilvános nyilatkozatot is, amely azonosítja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén fennálló stratégiai hiányosságokat nem megfelelően kezelő, illetve a hiányosságok orvoslását célzó cselekvési terv végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalást elmulasztó országokat, és felhívja az FATF tagjait az e joghatóságokhoz kapcsolódó kockázatok figyelembevételére. A nyilvános nyilatkozat ezen túlmenően azokat a kiemelt kockázatot jelentő joghatóságokat is azonosítja, amelyek kötelezettséget vállaltak a cselekvési terv végrehajtására, és magában foglalja az FATF felhívását, miszerint a joghatósághoz kapcsolódó kockázatokkal arányos, fokozott átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazni. Végül, a nyilvános nyilatkozat meghatározza a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem terén olyan stratégiai hiányosságokkal rendelkező joghatóságokat, amelyek ellenintézkedéseket igényelnek a nemzetközi pénzügyi rendszernek az e joghatóságokból eredő folyamatos és nagymértékű pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokkal szembeni védelme érdekében. Az FATF által szükségesnek ítélt ellenintézkedéseket az indokolja, hogy az érintett harmadik országok sorozatosan elmulasztották az azonosított hiányosságok kezelését.
Az FATF nyomon követi a jegyzékben szereplő joghatóságok cselekvési terveinek végrehajtását: amennyiben egy kiemelt kockázatúnak minősített ország nem tud kielégítő eredményeket felmutatni, bekerülhet a nyilvános nyilatkozatba, és ellenintézkedéseket foganatosíthatnak vele szemben. A joghatóságok státusza az ellenkező irányba is változhat: a cselekvési terv végrehajtása terén tett megfelelő előrelépés esetén az FATF törli az országot a nyilvános nyilatkozatból, illetve „A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemnek való globális megfelelés javítása:megszakítás nélküli folyamat” című dokumentumból. Ebben az összefüggésben az FATF biztosítja, hogy a jegyzékből való törlést megelőzően helyszíni látogatásra kerüljön sor az adott joghatóságokban, amely keretében felmérik az újonnan elfogadott szabályok gyakorlati alkalmazásának hatékonyságát. Az FATF eljárása tehát mind a szabályozási intézkedések megfelelőségét, mind a végrehajtásuk hatékonyságát vizsgálja. E. A BIZOTTSÁG ELEMZÉSÉNEK EREDMÉNYEI A Bizottság a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban megfelelő módon figyelembe vette az FATF által kiadott legfrissebb nyilvános nyilatkozatot, az FATF dokumentumait („A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemnek való globális megfelelés
HU
7
HU
javítása: megszakítás nélküli folyamat”), a nemzetközi együttműködés-ellenőrzésről szóló FATF-jelentéseket, valamint az FATF és az FATF-hez hasonló jellegű regionális szervek által a kölcsönös értékelésekről összeállított jelentést az egyes harmadik országok jelentette kockázatok tekintetében. A Bizottság kifejezetten figyelembe vette az FATF 27. plenáris ülésének eredményeit és az FATF által azonosított, kiemelt kockázatot jelentő országok jegyzékét 7. Az értékelés eredményeként a Bizottság számos olyan harmadik országot azonosított, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereit olyan stratégiai hiányosságok jellemzik, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve. Ezeket az országokat ezért helyénvaló feltüntetni a pénzmosási irányelv 9. cikkében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban. A kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok által az FATF eljárása keretében a feltárt hiányosságok kezelésére vállalt kötelezettség mértékének figyelembevétele érdekében az érintett harmadik országok a felhatalmazáson alapuló jogi aktus mellékletének különböző szakaszaiban szerepelnek, az alábbiak szerint: 1.
Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, amelyek írásos magas szintű politikai kötelezettségvállalást tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF-fel együttműködve cselekvési tervet dolgoztak ki az (EU) 2015/849 irányelvben foglalt követelmények teljesítése érdekében. A Bizottság üdvözli a kötelezettségvállalásokat, és felkéri ezeket a joghatóságokat a cselekvési tervek teljes körű és haladéktalan végrehajtására, tiszteletben tartva a javasolt időkereteket. A cselekvési tervek végrehajtását a Bizottság szorosan nyomon követi.
2.
Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, amelyek magas szintű politikai kötelezettségvállalást tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az (EU) 2015/849 irányelvben foglalt követelmények teljesítése érdekében az FATF által kidolgozott cselekvési terv végrehajtásához technikai segítségnyújtást igényelnek. Ezek az országok a pénzügyi rendszert jelentős mértékben veszélyeztető pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot jelentenek mindaddig, amíg végre nem hajtják a feltárt hiányosságok kezeléséhez szükséges intézkedéseket.
3.
Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, amelyek folyamatos és nagymértékű pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot jelentenek, mivel sorozatosan elmulasztották a feltárt hiányosságok kezelését. A Bizottság rendkívül aggasztónak tartja az e joghatóságokból eredő folyamatos és nagymértékű pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat, és mihamarabbi fellépést sürget a feltárt hiányosságok orvoslása érdekében.
A melléklet különböző szakaszaihoz a fokozott átvilágítási intézkedések alkalmazását tekintve hasonló következmények kapcsolódnak. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus mellékletében feltüntetett valamennyi ország egységesen a pénzmosási irányelv 9. cikkének (1) bekezdése szerinti „kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak” minősül. Ebből adódóan a kötelezett szolgáltatóknak fokozott átvilágítást kell alkalmazniuk az ilyen kiemelt 7
HU
Az FATF 2016. június 24-én közzétett nyilvános nyilatkozata és „A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemnek való globális megfelelés javítása: megszakítás nélküli folyamat” című dokumentuma itt olvasható: http://www.fatf-gafi.org/publications/high-riskandnon-cooperativejurisdictions/documents/publicstatement-june-2016.html http://www.fatf-gafi.org/publications/high-riskandnon-cooperativejurisdictions/documents/fatfcompliance-june-2016.html
8
HU
kockázatot jelentő harmadik országokban letelepedett természetes vagy jogi személyekkel fennálló üzleti kapcsolataik során. A jegyzéket a Bizottság megfelelő időközönként felülvizsgálja. Amint azt a pénzmosási irányelv (28) preambulumbekezdése is hangsúlyozza, a Bizottságnak ki kell igazítania saját értékeléseit a nemzetközi szervezetektől és standardalkotó intézményektől – például az FATF-től – érkező információkban bekövetkező változások alapján. A Bizottság ennek megfelelően frissíti a jegyzéket, hogy az tükrözze az adott kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok által a stratégiai hiányosságok orvoslása terén tett előrelépéseket. Az FATF vagy más nemzetközi szervezetek által az egyes országok tekintetében megerősített haladástól (vagy annak hiányától) függően a Bizottság a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok bármelyikét átsorolhatja egyik jegyzékből a másikba vagy törölheti a jegyzékből. Ez az értékelés nem érinti a Bizottság arra irányuló tevékenységét, hogy folyamatosan újabb, a nemzetközi pénzügyi rendszer szempontjából kockázatot jelentő joghatóságokat azonosítson. F. AZ UNIÓS JEGYZÉK KÖZZÉTÉTELÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI A jegyzék létrehozásának közvetlen következményeként valamennyi tagállam kötelezett szolgáltatói kötelesek lesznek alkalmazni a pénzmosási irányelv 18. cikke szerinti fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokban letelepedett természetes vagy jogi személyekkel folytatott üzleti tevékenységeik során. A jegyzék létrehozásának köszönhetően biztosított lesz a kötelezett szolgáltatók közötti megfelelő verseny, mivel megszűnik annak lehetősége, hogy egyes kötelezett szolgáltatók – az ügyfelek odavonzása érdekében – eltekintsenek a fokozott ügyfél-átvilágítástól. Ugyanakkor a tagállamok nem kötelesek beépíteni nemzeti rendszerükbe a fokozott ügyfélátvilágítási intézkedések konkrét jegyzékét, ezért a hiányosságokkal küzdő országokkal szemben alkalmazott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása eltéréseket mutathat. A ténylegesen egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásával („forum shopping”) kapcsolatos kockázat mérséklése érdekében a Bizottság további javaslatokat fog előterjeszteni az ilyen esetekben alkalmazandó fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések összehangolásáról 8. A Bizottság által azonosított kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokról elmondható, hogy az FATF mindegyiket nyilvánosan olyan országnak minősítette, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik. A tagállamok többségének nemzeti rendszere az azonosított országok tekintetében már jelenleg is számos fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedés végrehajtását írja elő a kötelezett szolgáltatók számára. A közös uniós jegyzék mindazonáltal biztosítja az uniós szintű egységes és kötelező erejű hatásokat, kiegészítve a vonatkozó uniós keretet és ezzel egyidejűleg megerősítve az FATF nemzetközi szintű erőfeszítéseit. A Bizottság ennek köszönhetően megerősíti a pénzügyi rendszernek az ilyen országok jelentette kockázattal szembeni védelmére irányuló globális erőfeszítéseket. Azon országokat illetően, amelyek magas szintű politikai kötelezettségvállalást tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF-fel együttműködve cselekvési tervet dolgoztak ki, további párbeszédre és 8
HU
A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv és a társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló 2009/101/EK irányelv módosításáról szóló […] európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat.
9
HU
szerepvállalásra van szükség a javasolt cselekvési terv gyors végrehajtásának biztosítása érdekében, hogy törölni lehessen őket a jegyzékből.
2.
AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK
A Bizottság nem folytatott nyilvános konzultációt, mivel a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzéke megegyezik a nemzetközileg elfogadott jegyzékkel. A Bizottság 2016. június 3-án konzultált a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással foglalkozó szakértői csoporttal a Bizottság által alkalmazott megközelítésről, a bizottsági értékelés előzetes eredményeiről és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusba beillesztendő kulcsfontosságú elemekről. A pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással foglalkozó szakértői csoport egyhangúlag támogatta a Bizottság által előterjesztett javaslatokat, amelyeket a jelen felhatalmazáson alapuló jogi aktus is tükröz. Emellett kiemelte, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktust szorosan össze kell hangolni az FATF kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokra vonatkozó értékelésének eredményeivel, többek között a kötelezettségvállalás mértékét illetően. A Bizottság 2016. június 24-én írásbeli eljárás keretében konzultált a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással foglalkozó szakértői csoporttal a felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetéről. 3.
A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI
Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékét. A jegyzék közzétételének joghatásaira az alap-jogiaktus, tehát az (EU) 2015/849 irányelv és különösen annak 18. cikke vonatkozik. A kötelezett szolgáltatóknak fokozott ügyfélátvilágítási intézkedéseket kell alkalmazniuk az ilyen harmadik országokban letelepedett természetes vagy jogi személyekkel folytatott üzleti tevékenységeik során.
HU
10
HU
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2016.7.14.) az (EU) 2015/849 irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvre 9 és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére, mivel:
HU
(1)
Az Uniónak a belső piac egésze számára hatékony védelmi mechanizmust kell biztosítania annak érdekében, hogy általános értelemben véve fokozza a gazdasági szereplők és az érdekelt felek jogbiztonságát a harmadik országokhoz fűződő kapcsolataikban. Azok a joghatóságok, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti keretét súlyos hiányosságok jellemzik, komoly kockázatot jelentenek a pénzügyi piacok integritása és az egységes piac egészének megfelelő működése szempontjából. A hiányos jogi és intézményi kerettel rendelkező és a pénzmozgások ellenőrzése terén nem kielégítő szabályrendszert alkalmazó joghatóságok jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve.
(2)
Az (EU) 2015/849 irányelv hatálya alá tartozó valamennyi uniós kötelezett szolgáltatónak fokozott átvilágítási intézkedéseket kell alkalmaznia a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokban letelepedett természetes vagy jogi személyekkel fennálló üzleti kapcsolatai során, ami Unió-szerte biztosítja a piaci szereplőkkel szembeni azonos követelményeket.
(3)
Az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke meghatározza a Bizottság értékelésének alapjául szolgáló kritériumokat, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy e kritériumok figyelembevételével azonosítsa a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat.
9
9
HL L 141., 2015.6.5., 73. o.
11
HU
HU
(4)
A kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosításának világos és objektív értékelésen kell alapulnia, amely a következőkre összpontosul: a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet szolgáló jogi és intézményi keretre vonatkozóan az (EU) 2015/849 irányelvben meghatározott kritériumok teljesítése az adott ország által, az ország hatóságainak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos hatáskörei és eljárásai, valamint az ország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének hatékonysága a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok kezelését illetően.
(5)
A valamely országnak a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékébe való felvételére vonatkozó bizottsági határozat alapjául szolgáló valamennyi megállapítást megbízható, ellenőrizhető és naprakész információkkal alátámasztva dokumentálni kell.
(6)
Fontos, hogy a Bizottság maradéktalanul figyelembe vegye a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítása céljából már elvégzett nemzetközi szintű munkát, különösen a Pénzügyi Akció Munkacsoport (a továbbiakban: FATF) tevékenységét. A globális pénzügyi rendszer integritásának biztosítása szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a harmadik országok uniós szinten összeállított jegyzékét adott esetben szorosan összehangolják a nemzetközileg elfogadott jegyzékekkel. Az Unió nemzetközi szinten egy globális megközelítés előmozdítására törekszik, és ezáltal világszerte hozzájárul a pénzügyi integritás fokozásához és a nemzetközi pénzügyi rendszer kiemelt kockázatot jelentő országokkal szembeni védelmének javításához. A globális megközelítés azt hivatott biztosítani, hogy azonos feltételek vonatkozzanak a kötelezett szolgáltatókra, és ne érje káros hatás a nemzetközi pénzügyi rendszert.
(7)
A Bizottság az (EU) 2015/849 irányelvben foglalt kritériumokkal összhangban minden rendelkezésre álló szakértői elemzést figyelembe vett azokról a tényezőkről, amelyek hozzájárulnak, hogy egy ország vagy joghatóság rendkívül kiszolgáltatottá váljon a pénzmosással, a terrorizmusfinanszírozással vagy más tiltott pénzügyi tevékenységgel szemben. A Bizottság az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban megfelelő módon figyelembe vette az FATF által kiadott legfrissebb nyilvános nyilatkozatot, az FATF dokumentumait („A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemnek való globális megfelelés javítása: megszakítás nélküli folyamat”), a nemzetközi együttműködés-ellenőrzésről szóló FATF-jelentést, valamint az FATF és az FATF-hez hasonló jellegű regionális szervek által az egyes harmadik országok jelentette kockázatokról összeállított jelentést.
(8)
A nemzetközi pénzügyi rendszer nagymértékű integrációjára, a piaci szereplők közötti szoros kapcsolatra, az Unióba irányuló, illetve az Unióból kiinduló határokon átnyúló ügyletek nagy volumenére és a piacnyitás szintjére való tekintettel megállapítható, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszert fenyegető, pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bármilyen kockázat egyúttal az uniós pénzügyi rendszert is veszélyezteti.
(9)
A legfrissebb vonatkozó információk alapján végrehajtott bizottsági elemzés eredményei szerint Afganisztán, Bosznia-Hercegovina, Guyana, Irak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Szíria, Uganda, Vanuatu és Jemen olyan harmadik országnak minősül, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszerét jellemző stratégiai hiányosságok jelentős veszélyt
12
HU
jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve. Az említett országok írásos magas szintű politikai kötelezettségvállalást tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF-fel együttműködve cselekvési tervet dolgoztak ki az (EU) 2015/849 irányelvben foglalt követelmények teljesítése érdekében. (10)
A legfrissebb vonatkozó információk alapján végrehajtott bizottsági elemzés egyúttal azt is megállapította, hogy Irán olyan harmadik országnak minősül, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszerét jellemző stratégiai hiányosságok jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve. Az FATF nyilvános nyilatkozatában is szereplő Irán magas szintű politikai kötelezettségvállalást tett a feltárt hiányosságok kezelésére, és az (EU) 2015/849 irányelvben foglalt követelmények teljesítése érdekében az FATF által kidolgozott cselekvési terv végrehajtásához technikai segítségnyújtást igényelt.
(11)
A legfrissebb vonatkozó információk alapján végrehajtott bizottsági elemzés megállapította továbbá, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) olyan harmadik országnak minősül, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszerét jellemző stratégiai hiányosságok jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve. Az FATF nyilvános nyilatkozatában is szereplő Koreai Népi Demokratikus Köztársaság folyamatos és nagymértékű pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot jelent, mivel sorozatosan elmulasztotta a feltárt hiányosságok kezelését.
(12)
Alapvető fontosságú, hogy a Bizottság felszólítsa a kiemelt kockázatú joghatóságként azonosított harmadik országokat a Bizottsággal és a nemzetközi szervekkel való maradéktalan együttműködésre, hogy fogadják el és hatékonyan hajtsák végre a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó rendszereikben feltárt stratégiai hiányosságok orvoslását célzó intézkedéseket.
(13)
Elengedhetetlen, hogy a Bizottság állandó jelleggel nyomon kövesse a harmadik országok jogi és intézményi keretével, az illetékes hatóságok hatásköreivel és eljárásaival, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó rendszereik hatékonyságával kapcsolatos fejleményeket, hogy ennek alapján frissítse a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékét,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Azon harmadik országok jegyzéke, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereit olyan stratégiai hiányosságok jellemzik, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve (a továbbiakban: a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok), a mellékletben található. 2. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
HU
13
HU
Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban. Kelt Brüsszelben, 2016.7.14.-én.
a Bizottság részéről elnök Jean-Claude JUNCKER
HU
14
HU
