Az Európai Unió támogatási rendszerének áttekintése
EU Compass 2
EU Compass 2
Az EU COMPASS 2 projekt a Magyarország - Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 - 2013 társfinanszírozásával, a program harmadik felhívásának keretében kerül megvalósításra.
Az Európai Unión belüli különbségeket a válság és a kilábalási erőfeszítések még inkább elmélyítik, melyre a kohéziós politikának új válaszokat és eszközöket kell találni.
4
5
2. sz. ábra A fő kedvezményezett a PORA, Podravina és Prigorje Regionális Fejlesztési Ügynöksége. Projekt partnerek a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Varasdi Gazdasági Kamara, valamint a REDEA, Međimurje Megye Fejlesztési Ügynöksége és társult partnerként a „POUKA” szakfőiskola. Az „EU COMPASS 2” projekt célja erősíteni a csatlakozás során a horvát szervezetek képességeit, a strukturális alapok felhasználásával és közös programok kidolgozásával az élethosszig tartó tanulás elterjesztésére a magasan képzett munkanélküliek bevonásával, magyar tapasztalatok alapján. A projekt célcsoportja önkormányzatok, non-profit szerveztek, vállalkozások és magasan képzett munkanélküli személyek. A projekt tevékenységei összhangban állnak az EU prioritásaival, melyek a gazdasági versenyképesség növelését célozzák a határ menti régióban, tudás és tapasztalatátadással, képesség és kompetenciafejlesztéssel. Csak a jól felkészített, tájékozott vállalkozások, közszféra és társadalmi élet szereplői tudják a horvátországi csatlakozás után is az Európai Unió nyújtotta előnyöket kihasználni. Ennek fényében az EU COMPASS 2 projekt keretében a Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület által szervezett képzések alapján került összeállításra jelen kiadvány, mely több aspektusból is bemutatja a Közösség jelenlegi helyzetét és várható jövőjét.
Az Európai Unió versenyképességi problémáinak fő okai: 1.
Az export piacok területén az EU általában is elvesztette dominanciáját, Kína lett a világ legnagyobb exportőre, de egyúttal a legdinamikusabb piaca is
Az Európai Unió, mint társadalmi, gazdasági és politikai Közösség érzékenyen reagál a globális versenyhelyzet változásaira, egyszerre feszítik belső problémák és külső globális kihívások. Noha az EU támogatáspolitikájának általános célja a helyi és globális versenyképesség erősítése, sajnos mégis leszögezhetjük, hogy a globális versenyben az Európai Unió nem képes megfelelő módon helytállni.
2.
A versenyképességben hátrébbsorolódó tagállamokban a bérek és szociális juttatások növekedése tartósan meghaladta a gazdasági teljesítmény növekedését és ez a tendencia csak hosszabb távon fordítható meg jelentősebb társadalmai feszültségek nélkül, Kínában ezzel ellentétben a növekedés jócskán meghaladja a bérek növekedését
1. sz. ábra
3.
Háztartások túlzott - gazdasági növekedést meghaladó - fogyasztása és tartós eladósodása szintén begyűrűző gazdasági kockázatokat hozott a felszínre
4.
Tartós demográfiai lejtmenet és migrációs feszültségek várhatóak Európában, míg Kínában és a fejlődő világban tartós népességnövekedés figyelhető meg
Forrás: OECD adatbázis; PBN szerkesztés
6
EU Compass 2
3. sz. ábra: Államadóság a GDP %-ban
EU Compass 2
7
4. sz. ábra Regionális egyenlőtlenségek az EU-27 tagállamában és a csatlakozó országokban GDP/fő (PPS), 2008
Forrás: Economist Intelligence Unit - 2013 Az Európai Unió kohéziós és regionális politikája A Közösségi Regionális Politika alapját jelenti a területi és gazdasági, valamint társadalmi kohézió erősítése. Érdemes röviden áttekinteni a Közösség ezen kiemelt politikájának a fejlődését, prioritásainak és hangsúlyainak változását: 1957-1988: Európai Unió kohéziós és regionális politikájának a kezdete 1989-1993: A projektektől a Programokig 1994-1999: Konszolidáció és addicionális források biztosítása 2000-2006: Sikeres EU bővítés (+10 tagország, +20 % népesség, +5 % GDP, Strukturális + Kohéziós alapok volumene 213 Mrd € - 30 Mrd € évente, előcsatlakozási eszközök: PHARE, SAPARD, ISPA - 22 Mrd €) 2007-2013: A középpontban a növekedés és munkahelyteremtés (Strukturális + Kohéziós alapok volumene 347 Mrd € - 49 Mrd € évente, előcsatlakozási eszközök: IPA) A kohéziós politika jelentős eredményeket ért el, ugyanakkor továbbra is maradtak fejlettségbeli különbségek az egyes régiók között, ezek áthidalása a jövőben is kiemelt feladat.
Forrás: Eurostat
8
EU Compass 2
EU Compass 2
Főbb változások az EU kohéziós alapjait illetően
Főbb célok és változások a Kohéziós Politikában
Az EU valamennyi régiója továbbra is három meghatározott kategóriában részesül támogatásban: 1.
a kevésbé fejlett régiók, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-a alatt marad, továbbra is prioritást élveznek a szakpolitikán belül; Maximált társfinanszírozási arány 75 - 85%
2.
az átmeneti régiók, ahol az egy főre jutó GDP az EU 27 tagállama átlagának 75 és 90%-a között van; Maximált társfinanszírozási arány 60%
3.
a fejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja a fenti átlag 90%-át; Maximált társfinanszírozási arány 50%
A második kategória - amelybe 51 régió és több, mint 72 millió ember tartozik - megkönnyíti a kohéziós támogatásokból való „kiesésük” átmenetét azokban a régiókban, amelyek az elmúlt évek során versenyképesebbekké váltak, de még mindig szükségük van a célzott támogatásra. Az előrejelzések szerint 2014-től kezdődően 20 régió kerül ki a jelenlegi „konvergencia” célkitűzés köréből (kevésbé fejlett régiók), ami a kohéziós politika sikerét mutatja. A Kohéziós Alapból azoknak a tagállamoknak a támogatása valósulhat meg a jövőben, amelyekben az egy főre jutó GNI (bruttó nemzeti jövedelem) kevesebb az EU-27 átlagának 90%-ánál. Az Európa 2020 Stratégiának megfelelően az EU kohéziós politikájának befektetési célterületei Energia-hatékonyság Képzés KKV-k támogatása Kutatás és innováció Közlekedés/szállítás Megújuló energiaforrások Régiók közötti együttműködés
9
Befektetés a környezetvédelembe o
Klímaváltozással kapcsolatos átállás és kockázat megelőzés
o
Vízkezelés és hulladékgazdálkodás
o
Biodiverzitás „zöld” infrastruktúrák révén is
o
Városi környezet megújítása
o
Alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell
Befektetés a közlekedésbe és a szállításba A Kohéziós Alap támogatásaiban nem régiók, hanem alacsonyabb jövedelmi szinttel bíró tagállamok részesülnek. Az alap beruházási területe a TEN-T (Trans-European Transport Network) közlekedési hálózatok, valamint a környezet. A beruházási területek között szerepelhet az energia is, amennyiben az adott beruházás révén pozitív környezeti hatások érvényesülnek. Közlekedés terén a TEN-T mellett további beruházási területet jelentenek az alacsony szénkibocsátású közlekedési rendszerek és a városi közlekedés. Közös szabályok - az alapok a Közös Stratégiai Keret hatálya alá tartoznak. A Kohéziós politika, a vidékfejlesztési Politika, valamint Tenger- és Halászati Politika keretében is lehetőség lesz az egyszerre több alap (ERFA, ESZA és Kohéziós Alap) forrásaira támaszkodó programokra.
10
EU Compass 2
EU Compass 2
5. sz. ábra
11
Az Európai Szociális Alap célja, hogy javítsa a foglalkoztatási lehetőségeket, előmozdítsa az oktatást és az egész életen át tartó tanulást, javítsa a társadalmi befogadást, hozzájáruljon a szegénység leküzdéséhez, valamint fejlessze a közigazgatás intézményi kapacitását.
A források kiosztásának megoszlása: Kohéziós Alap¹
68.7 M EUR
Kevésbé fejlett régiók
162.6 M EUR
Átmeneti régiók
38.9 M EUR
Fejlettebb régiók
53.1 M EUR
Előcsatlakozást segítő eszközök (IPA) Külön szabályozás vonatkozik az Európai Területi Együttműködésre is, amely megfelelő lehetőséget nyújt a határokon átnyúló programok megvalósítására. A rendelkezésre álló források 73,24%-a van előirányozva a határ menti együttműködésekre, 20,78%-a a transznacionális kooperációkra és 5,98%-a az interregionális együttműködésekre. Az IPA céljai:
Európai területi együttműködés
11.7 M EUR
Legkülső régiók és gyéren lakott területek
0.9 M EUR
Összesen
336.0 M EUR
Forrás: Az EU kohéziós politikája 2014 - 2020, Az Európai Bizottság Javaslatai http://ec.europa.eu/regional_policy Az egyes alapok szerepében döntő változások nem következnek be a Bizottság javaslata alapján. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap célja az Európai Unió gazdasági, területi és társadalmi kohéziójának erősítése. Az átmeneti és a versenyképességi régiók számára több tematikus megkötést is javasol a tervezet. Az alábbi négy prioritásból kell választaniuk ERFA keretük 80%-ának erejéig: energiahatékonyság, megújuló energia, KKV versenyképesség és innováció. Európai Szociális Alap (ESZA) működése 2014 - 2020 A Bizottság 2011. október 6-án javaslatot tett azokra a szabályokra, amelyek meghatározzák az ESZA működését a 2014 és 2020 közötti időszakban. A javaslat az Unió jövőbeli kohéziós politikájára vonatkozó átfogó jogszabálycsomag részét képezi. Lehetővé fogja tenni, hogy az ESZA továbbra is konkrét támogatást nyújtson azok számára, akiknek segítségre van szükségük az álláskeresés vagy jelenlegi munkájukban való előrelépés kapcsán.
•
Az átmenet és az intézményi átállás támogatása
•
Határon átnyúló együttműködések (EU tagországok és más államok is támogathatók az IPA-ból)
•
Regionális fejlesztés (Közlekedés, szállítás, környezetvédelem, regionális és gazdasági fejlesztések)
•
Humán erőforrás (A human tőke erősítése és a kirekesztés elleni küzdelem)
•
Vidékfejlesztés
6. sz. ábra: IPA kedvezményezett területek
EU Compass 2
12
EU Compass 2
13
Az Európai Területi Együttműködési Programok tapasztalatai 2007-2013
•
aláírja a partnerségi megállapodást a projektpartnerekkel
Az Európai Területi Együttműködési Programokat az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozzák. Míg az INTERREG IVA programok határ menti együttműködéseiben a kisebb földrajzi területet érintő szoros és gyakorlati akciókat megvalósító együttműködések és a konkrét projekt szintű akciók dominálnak, addig az INTERREG IVB és C programokban már sokkal inkább a tapasztalatcsere és a jó gyakorlatok átvétele érvényesül rendkívül széles és heterogén gazdasági és földrajzi viszonyok között. Az utóbbi programokban jellemzően a fejlett államok fejlesztési partner intézményei látják el a vezető partner szerepet.
•
végzi a projektmenedzsmentet és felügyeli a megvalósítást a Támogatási Szerződésben rögzített feltételeknek és előírásoknak, valamint az EU-s és nemzeti jogszabályi előírásoknak megfelelően
•
ellenőrzi és összegyűjti a partnerek kiadásait, kifizetési kérelmet állít össze és nyújt be a teljes projekt szinten
•
megkapja az ERDF kifizetéseket és elosztja azt a partnerek között
A Európai Területi Együttműködési Programokban elvárandó és kiemelt cél a széleskörű szakmai partnerség biztosítása. Az egyes projektek megvalósítását és a résztvevő partnerek tevékenységeit egy vezető partner koordinálja, az ezzel kapcsolatos elveket és a kapcsolódó tapasztalatokat az alábbiak szerint összegezhetjük.
•
figyelemmel kíséri a projekt előrehaladását és az esetleges eltéréseket, elmaradásokat megfelelő módon kezeli
A végső kedvezményezettek részéről formálisan is PARTNERSÉGNEK kell fennállni. A partnerség alábbi kritériumai közül a tervezett együttműködéseknek legalább kettőnek meg kell felelni: Közös előkészítés - A pályázati adatlap releváns, korrekt és valós tartalommal való feltöltése Közös megvalósítás - A partnerek szerepének és felelősségének alapos meghatározása a megvalósítás során Közös finanszírozás - Minden partner pénzügyileg is hozzájárul a projekthez (határon átnyúló együttműködés esetén valamely részről legalább 5%) Közös munkavállalók, közös csapat A Vezető partner (Lead Partner - LP) feladati és felelőssége az alábbiakban foglalható össze. A Vezető Partner •
testesíti meg a partnerséget
•
felelős a teljes projektkoordinációért
•
végzi és bonyolítja a pénzügyi koordinációt
•
aláírja a támogatási szerződést a vezető hatósággal
Az alábbiakban a INTERREG IV C 2007-2013 tapasztalalatit összegezzük: Földrajzi jogosultság: Az EU 27 tagországa, valamint Norvégia és Svájc A program két tematikus prioritás köré épül: 1. Prioritás: az innovációs és tudás alapú társadalom témakörével foglalkozik, olyan altémákra koncentrálva, mint az innováció, a kutatás és technológiai fejlődés, a vállalkozások és KKV-k, az információs társadalom, valamint a foglalkoztatás és képzés. 2. Prioritás: a környezet és kockázat-megelőzés területe, a legfontosabb altémái a következők: természeti és technológiai kockázatok, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, biodiverzitás és a természeti örökség megtartása, energia és fenntartható tömegközlekedés, kulturális örökség és tájkép. A program két beavatkozási típust különít el: „Regional Initiatives”, mely helyi vagy regionális szinten kezdeményezett projekteket foglal magában. Ezen projektek célja a tapasztalatcsere. A projektek során meghatározzák az egyes kiemelt témákban bevált gyakorlatokat, azonban a a megvalósításukhoz új eszközöket és kezdeményezéseket alakítanak ki. „Capitalisation Projects”, melyek során egy-egy kiemelt területen nagy tapasztalattal rendelkező régiók hálózatot építenek ki olyan régiókkal, melyek ezen tudás megszerzésére törekednek. A projektek célja, hogy az egyes kiemelt témákban meghatározott bevált gyakorlatok átültetésre kerüljenek a Konvergencia és versenyképességi programokba.
EU Compass 2
14
Tekintettel arra, hogy a program célja az uniós politikák hatékonyságának növelése, az Európai Bizottság kiemelt figyelemmel követi a beérkező projekt ötleteket és pályázatokat. Amennyiben egy kezdeményezés felkelti a Bizottság érdeklődését, annak megvalósításában és az eredmények hasznosításában a Bizottság illetékes egységei is részt fognak venni. Ezeket a kiemelt bizottsági érdeklődésre számot tartó projekteket „Fast Track” projekteknek nevezik.
EU Compass 2 Tények és adatok az INTERREG IV C Programról:
Partneri jogosultság: Hasonlóan az Interreg IIIC-hez, a projektekben közintézmények és „kvázi” közintézmények vehetnek részt, ahol „kvázi” közintézménynek az a közjog által szabályozott intézmény számít, amely (1) a közérdekét szolgálja, illetve közfeladatot lát el, vagy közszolgáltatást nyújt, azaz az úgynevezett „Pubic” szektorba tartozik, és (2) jogi személyiséggel rendelkezik, és (3)
az állam, illetve regionális vagy helyi hatóságok (vagy a közjog által szabályozott egyéb intézmények) tartják fent,
(4) vagy irányítását ilyen testületek felügyelik, vagy adminisztratív, irányító, vagy felügyelő tanácsa tagjainak több mint a felét ilyen testületek jelölik ki. A 2-3 évig (de legfeljebb 48 hónapig) tartó projekteknek legalább három országból kell partnereket egyesíteniük. Csakúgy, mint az Interreg IIIC idején a projektekben a vezető partner elv érvényesül: a pályázó partnerek nevében a Vezető Partner nyújtja be a közös pályázatot, majd a projekt jóváhagyása esetén a végrehajtást is koordinálja. A program teljes ERFA költségvetése a teljes programidőszakra 321.000.000 Euro, amit a program összesen hat pályázati felhívás keretében kíván megpályáztatni hat év alatt (évente egy pályázati kör). Egy projekt legalább 500.000 és legfeljebb 5.000.000 Euró ERFA támogatást igényelhet („capitalisation project” esetében minimum 500.000, maximum 3.000.000 Euró). A projektpartnerek esetében az uniós társfinanszírozás 85%. A projektek utófinanszírozásúak, a felmerült költségekkel való elszámolásra és a támogatás visszamenőleges igénylésére félévente van lehetőség.
A pályázók országonkénti megoszlása:
15
EU Compass 2
16
EU Compass 2
A nemzeti kiegészítő finanszírozások mértéke az INTERREG IV C programban tagországonként: Ország
Max. állami hozzájárulás
Min. önrész
Automatikus Előfinanszírozás társfinanszírozás
Ausztria
N.A.
N.A.
Nem
Nem
Bulgária
15 %
Nem
Igen
Igen, 80 %
Görögország
15 %
Nem
Igen
Nem
Magyarország
10 vagy 15 %
0 vagy 5 %
Igen
Igen, 100 %
Olaszország
15 %
Nem
Igen
Nem
Románia
13 -15 %
2 % (közszféra számára)
Igen
Nem
Szlovákia
Nem
15 %
Nem
Nem
Szlovénia
15 %
0 – 15 %
Évente 1 felhívás Nem esetében
Horvátország
Nem
15 %
Nem
Nem
Az Európai Területi Együttműködés jövője Mivel a határ-menti, transznacionális és interregionális Európai Területi Együttműködési (ETE) Programok több ország meghatározott, összefüggő területének fejlesztését célozzák, a programok szakmai előkészítésének koordinációja is - összhangban az európai gyakorlattal - döntően nemzetközi szinten történik az Európa 2020 stratégiának megfelelően. A 2014 - 2020 között végrehajtandó új nemzetközi programok tervezése kapcsán egyértelmű követelményként szerepel az ETE szakmai értelemben történő integrációja az érintett országok nemzeti és regionális fejlesztési politikájába. Az Európa 2020 stratégia céljai 1.
Foglalkoztatás: – a 20 - 64 éves korosztály foglalkoztatottsági aránya elérje a 75%-ot
2.
K+F/innováció: – Az EU GDP-jének 3%-át a Kutatás+Fejlesztés+Innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani
3.
Éghajlatváltozás/energia: – ÜHG (Üvegházhatású Gáz) kibocsátás min. 20%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest – A megújuló energiaforrások arányának 20%-ra növelése – Az energiahatékonyság 20%-os javítása
17
4.
Oktatás: – a lemorzsolódási arány 10% alá csökkentése – a 30 és 34 év közötti EU polgárok min. 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen
5.
Szegénység/társadalmi kirekesztés: – Min. 20 millió fővel csökkenjen a nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élők száma, ill. akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent
A Bizottság a 2014 - 2020 közötti időszakra vonatkozóan általános célként határozta meg, hogy intelligens, fenntartható és befogadó növekedés valósuljon meg, eredmény centrikus programozás alakuljon ki és maximálják az EU általi finanszírozások hatásait. Többéves Pénzügyi Keret (MFF) Az új programozás egyben új jogi és megvalósítási keretek létrehozását és alkalmazását teszi szükségesé. Az Európai Bizottság 2011. őszén közzétette a 2014 - 2020 közötti időszak kohéziós politikáját meghatározó jogalkotási csomagot. A Bizottság „ambiciózus, de reális” javaslatokkal állt elő a 2014 - 2020 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozóan. Kulcsfontosságú az EU 2020 Stratégiával összhangban lévő tematikus célkitűzés megvalósítását szolgáló 11 beavatkozási terület: Az innováció, technológia-fejlesztés és kutatás erősítése; A kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, használati sebesség, minőség emelése; KKV-k versenyképességének növelése, valamint a mezőgazdasági, halászati és vízgazdálkodási szektorok fejlesztése; Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság irányába való elmozdulás támogatása; A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázat megelőzés és menedzsment elősegítése; Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása; Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktúrákban a szűk keresztmetszetek feloldása;
EU Compass 2
18
Foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő mobilitás támogatása; Szociális felzárkóztatás elősegítése és a szegénység leküzdése; Oktatásba, készségfejlesztésbe és életen át tartó tanulásba való befektetés; Intézményi kapacitás és hatékony közadminisztráció elősegítése; Az Európai Területi Együttműködés szervezési alapjait a makro régiók alkotják a jövőben: -
EU Stratégia a Balti tengeri térségre EU Stratégia Duna Régióra Central 2014+ South-East Gateway
A Duna Régió 14 országot és 8 EU tagországot foglal magában, 100 millió európai polgárt érint és magában foglalja Európa leginkább és legkevésbé fejlett térségeit is.
Az Európai Területi Együttműködésre összesen 11,7 Mrd EUR keret várható az ERDF finanszírozásával. A programok véglegesítése 2013. év végére várható, az első felhívások 2014. év végén jelenhetnek meg.
Vodič o fondovima Europske unije
EU Compass 2
EU Compass 2
Projekt EU COMPASS 2 odobren je za sufinanciranje u okviru trećeg natječaja IPA Programa prekogranične suradnje Mađarska-Hrvatska 2007-2013.
Razlike unutar Europske Unije u velikoj mjeri povećava ekonomska kriza i težnja za izlazom iz krize, za koju kohezijska politika mora pronaći nove odgovore i nova sredstva.
22
Glavni korisnik je PORA Razvojna agencija Podravine i Prigorja. Projektni partneri su: Zaklada županije Zala za promociju poduzetništva, Gospodarska i industrijska komora županije Zala, HGK Županijska komora Varaždin, REDEA Regionalna razvojna agencija Međimurje i pridruženi partner je Obrtničko učilište „POUKA”. EU COMPASS 2 je nastavak uspješno provedenog projekta EU Compass.
23
Prikaz 2.:
Projekt EU COMPASS 2 usmjeren je jačanju kapaciteta hrvatskih potpornih institucija u Europskoj uniji te prijenosu mađarskih iskustava o korištenju strukturnih fondova i stvaranju zajedničkog programa za cjeloživotno učenje odraslih nezaposlenih osoba. Ciljne skupine su jedinice lokalne samouprave, udruge, poduzetnici i nezaposlene visokoobrazovane osobe. Aktivnosti projekta „EU COMPASS 2” usklađene su s prioritetima Europske Unije, obuhvaćaju transfer znanja i iskustva, osposobljavanje i razvijanje kompetencija koje ciljano utječu na jačanje poduzetničke konkurentnosti u pograničnoj regiji. Isključivo dobro pripremljeni poduzetnici, predstavnici javnog sektora te drugi pripadnici javnog života će uspjeti iskoristiti prednosti Europske Unije i nakon ulaska RH u EU. S tim ciljem je Udruga gospodarske mreže Pannon u okviru projekta EU COMPASS 2 sastavila predmetno izdanje, a namjerava prikazati presjek sadašnjeg stanja Zajednice te što očekivati u budućnosti.
Glavni razlozi problema konkurentnosti Europske unije: 1.
Europska Unija kao društvena, ekonomska i politička Zajednica osjetljivo reagira na globalne promjene što se tiče konkurentnosti gospodarstva, dok je istodobno pod utjecajem unutarnjih i vanjskih globalnih izazova. Iako je opći cilj politike poticaja u EU jačanje globalne konkurentnosti, može se utvrditi da u globalnom natjecanju Europska Unija nije bila u stanju u dovoljnoj mjeri zadovoljiti očekivanja.
3.
Prikaz 1.:
4.
Izvor: Baza podataka OECD-a; PBN uređivanje
2.
Na izvoznim tržištima EU je izgubila dominaciju, najveći svjetski izvoznik je postala Kina, koja istodobno ima i najdinamičnije tržište. U zemljama članicama EU koje su definirane kao slabije razvijene, porast plaća i socijalnih davanja je veći u odnosu na porast ekonomske produktivnosti, a ta tendencija se ne može dugoročno okrenuti u drugi smjer bez društvene tenzije, nasuprot Kini gdje je ekonomski rast znatno veći od rasta plaće. Potrošnja domaćinstava je znatno veća od ekonomskog rasta što je rezultiralo dugoročnim povećanjem dugovanja i daljnjih rizika u gospodarstvu. U Europi je predviđen trajni demografski pad i migracijske tenzije, dok je u Kini i razvijenim zemljama trend trajnog porasta broja stanovnika.
24
EU Compass 2
Prikaz 3.: Javni dug u postotku BDP-a
EU Compass 2 Prikaz 4.: Regionalne nejednakosti u 27 članica EU BDP/osobi (PPS), 2008.
Izvor: Economist Intelligence Unit - 2013 Kohezijska i regionalna politika Europske Unije Osnovu Regionalne politike zajednice čini jačanje teritorijalne, gospodarske i društvene kohezije. Važno je razmotriti razvojnu politiku Zajednice, kao i promjene i isticanje prioriteta: 1957.-1988.: Početak kohezijske i regionalne politike Europske Unije 1989.-1993.: Od projekta do programa 1994.-1999.: Konsolidacija i adicionalni izvori 2000.-2006.: Uspješno proširenje EU (10 novih članica, 20% porast populacije, 5% porast BDP, volumen Strukturnih i Kohezijskih fondova je 213 milijardi eura - godišnje 30 milijardi eura, predpristupna sredstva: PHARE, SAPARD, ISPA - 22 milijarde eura) 2007.-2013.: U fokusu je porast i zapošljavanje (Strukturni + Kohezijski fondovi ukupno iznose 347 milijardi € - godišnje 49 milijardi €, predpristupna sredstva: IPA) Kohezijska politika je postigla značajne rezultate, ali istodobno razlike u razvijenosti regija su uočljive te će njihovo prevladavanje i ubuduće ostati najvažniji zadatak.
Izvor: Eurostat
25
26
EU Compass 2
EU Compass 2
Značajnije promjene u kohezijskim fondovima EU
Važniji ciljevi i promjene u Kohezijskoj politici:
Sve regije Europske Unije i dalje se razvrstavaju u tri određene kategorije prema kojima su sufinancirane: 1.
3.
Investicije u zaštiti okoliša
manje razvijene regije, u kojima je BDP po stanovniku ispod 75% od prosjeka EU, a koje će i nadalje imati prioritet unutar stručne politike,
o
Klimatske promjene i prevencije rizika
o
Tretiranje voda i gospodarenje otpadom
Maksimalni omjer sufinanciranja je 75-85%
o
Bioraznolikost i „zelena” infrastruktura
prijelazne regije, u kojima je BDP po stanovniku na razini 75 - 90% od prosjeka 27 članica EU
o
Revitalizacija urbanog okoliša
o
Ekonomski modeli za smanjenje i ispuštanje ugljičnog dioksida
2.
27
Maksimalni omjer sufinanciranja je 60% 4.
razvijene regije, u kojima je BDP po stanovniku viši od 90% prosjeka 27 članica EU, Maksimalni omjer sufinanciranja je 50%
Druga kategorija kojoj pripada 51 regija EU ima više od 72 milijuna stanovnika, olakšat će prijelaz onim regijama koje su u prošlosti bile konkurentne, ali su im i dalje potrebne ciljane potpore. Prema dosadašnjim prognozama od početka 2014. godine 20 regija će izaći iz kruga „konvergencijskih” ciljeva (odn. izgubiti status manje razvijenijih regija), a što je svakako rezultat dosadašnje kohezijske politike. Iz Kohezijskog fonda će se u budućnosti poticati članice kojima je bruto nacionalni prihod manji od 90% prosjeka 27 članica EU. Sukladno Strategiji Europe 2020, investicije kohezijske politike EU bit će usmjerene na sljedeće ciljeve: Energetska učinkovitost Edukacija Poticanje MSP-a Istraživanje i inovacije Promet/transport Obnovljivi izvori energije Suradnja između regija
Ulaganje u promet i trasport Potpore iz Kohezijskog fonda ne dobivaju regije, nego države članice s nižim nacionalnim prihodima. Investicijsko područje fonda je prometna mreža TEN-T (Trans-European Transport Network) te okoliš. Unutar investicijskog područja potiče se i energetski sektor, ukoliko se uz investiciju ostvari i pozitivan ekološki učinak. U promet pored TEN-T mreže uključena su i druga investicijska područja kao što su; sustavi uz nisku emisiju ugljika i gradski prijevozi. Zajednička pravila - fondovi pripadaju okvirima Zajedničke strategije. Kohezijska politika, Politika ruralnog razvoja te Ribarstvena politika i politika mora otvorit će mogućnosti za programe koji će biti podupirani istodobno iz više izvora (Europskog fonda za regionalni razvoj - EFRR, Europskog socijalnog fonda - ESF i Kohezijskog fonda).
28
EU Compass 2
EU Compass 2
Prikaz 5.: Smjernice za dodjelu sredstava Kohezijski fond ¹
68.7 M €
Manje razvijene regije
162.6 M €
Prijelazne regije
38.9 M €
Razvijenije regije
53.1 M €
Europska teritorijalna suradnja
11.7 M €
Periferijalne regije i rijetko naseljena područja
0.9 M €
Ukupno
336.0 M €
29
Sredstva iz predpristupnih fondova (IPA) Poseban pravilnik odnosi se i na Europsku teritorijalnu suradnju, koji pruža dovoljnu mogućnost za realizaciju programa u prekograničnoj regiji. Od ukupnog iznosa 73,24% je namijenjeno prekograničnoj suradnji, 20,78% je transnacionalnoj suradnji a 5,98% za inter-regionalnu suradnju. IPA program Instrument za pretpristupnu pomoć financijski je instrument za pretpristupni proces EU-u za razdoblje od 2007. do 2013. godine. Komponente IPE su:
Izvor:: Kohezijska politika EU 2014 - 2020, Prijedlozi Europske komisije http://ec.europa.eu/regional_policy Uloga pojedinih fondova nije se znatno mijenjala od prijedloga Komisije. Cilj Europskog fonda za regionalni razvoj je jačanje ekonomske, teritorijalne i društvene kohezije Europske Unije. Za prijelazne i konkurentnije regije postoji više ograničenja. Od navedena četiri prioriteta (energetska učinkovitost, obnovljiva energija, konkuretnost MSP-a i inovacija) trebaju odabrati mjeru do 80% iz Europskog fonda za regionalni razvoj - EFRR. Funkcioniranje Europskog socijalnog fonda (ESF) 2014 -2020 Europska komisija je 6. listopada 2011. godine predložila pravila funkcioniranja ESF-a za razdoblje od 2014. do 2020. godine. Prijedlog je sastavni dio opsežnog zakonskog paketa kohezijske politike Europske unije. Omogućiti će da ESF i dalje nudi konkretne poticaje za one korisnike, kojima su potrebne potpore za zapošljavanje, očuvanje radnih mjesta ili za napredovanje u poslovanju. Cilj Europskog socijalnog fonda je poboljšanje mogućnosti u zapošljavanju, poticanje edukacije i cjeloživotnog učenja, poboljšanje prihvaćenosti u društvu, doprinos smanjenju siromaštva, kao i razvoj institucionalnog kapaciteta javne uprave.
•
Pomoć u tranziciji i jačanje institucija
•
Prekogranična suradnja (poticaje dobivaju članice EU i druge zemlje izvan Zajednice iz IPA izvora)
•
Regionalni razvoj (Promet, transport, zaštita okoliša, regionalni i gospodarski razvoj)
•
Razvoj ljudskih potencijala (jačanje ljudskih kapaciteta i borba protiv isključenja iz društvenog života)
•
Ruralni razvoj
Prikaz 6.: - Područja korisnika IPA programa
EU Compass 2
30
Iskustva iz Programa za Europsku regionalnu suradnju 2007-2013 Programi za Europsku regionalnu suradnju sufinanciraju se iz Europskog fonda za regionalni razvoj (EFRR). Dok su programi INTERREG IVA obuhvaćali manja geografska područja s užom suradnjom i praktičnim aktivnostima iz konkretnih projekata u pograničnom području, dotle su INTERREG IV B i C programi bazirani na razmjeni iskustava i dobrime praksamae u širokoj i heterogenoj gospodarskoj i zemljopisnoj sredini. U ovim zadnjim programima vodeći partneri i nositelji projekata su razvojne organizacije ili ustanove iz razvijenijih zemalja. U Programima za Europsku regionalnu suradnju očekivani i istaknuti cilj je osigurati široko i stručno partnerstvo. Realizaciju pojedinačnih programa i aktivnosti pojedinih partnera koordinira vodeći partner iz čega se principie i vezana iskustva mogu sažeti na sljedeći način. S aspekta krajnjih korisnika potrebno je osigurati PARTNERSTVO. Od dolje nabrojenih kriterija suradnje, najmanje dva se moraju dokazano ostvariti: Zajednička priprema - Obrazac projekta ispunjen s relevantnim, korektnim i stvarnim sadržajem Zajednička realizacija - Tijekom provedbe projekta moraju biti jasne uloge i odgovornosti partnera Zajedničko financiranje - Svaki partner daje financijski doprinos projektu (u programima za prekograničnu suradnju to je najmanje 5%) Zajednički djelatnici, zajednički tim za provedbu projekata Dužnosti i odgovornost Vodećeg partnera (Lead Partner - LP) uključuju sljedeće. •
zastupa partnerstvo
•
odgovoran je za sveukupnu koordinaciju projekta
•
vodi i koordinira financije
•
potpisuje projektni ugovor s ugovornim tijelom
•
potpisuje partnerske ugovore s projektnim partnerima
•
provodi postupke projektnog menadžmenta i nadzire realizaciju prema uvjetima iz Ugovora o subvencioniranju, kao i prema zakonskim uvjetima EU i nacionalnim propisima
EU Compass 2
31
•
kontrolira i prikuplja troškove partnera, sastavlja zahtjeve za isplatu i podnosi ih za cijelokupni projekt
•
dobiva isplate od ERDF-a i alocira među partnerima
•
prati napredovanje projekta i na odgovarajući način tretira eventualne promjene i zaostatke
U donjem tekstu su sažeta iskustva iz INTERREG IV C 2007-2013: Geografska prihvatljivost aplikanata: 27 zemalja članicae EU-a, te Norveška i Švicarska Program se bazira na dva prioriteta: 1. Prioritet: Društvo utemeljeno na znanju i inovacijama, koncentrirano na podteme kao što su inovacije, istraživanje i tehnološki razvoj poduzeća, zapošljavanje i edukacija u MSP-ima, te informacijsko društvo. 2. Prioritet: Područje okoliša i upravljanje rizicima, a najvažnije podteme su ekološki i tehnološki rizici, gospodarenje vodom, gospodarenje otpadom, biodiverzitet i očuvanje prirodne baštine, energija i održivi javni promet, kulturno naslijeđe i krajolik. Program razlikuje dva tipa intervencije: „Regional Initiatives” (Regionalne inicijative), koje obuhvaćaju projekte na lokalnoj ili regionalnoj razini. Cilj ovih projekata je razmjena iskustava kroz najbolje prakse i istaknute teme. „Capitalisation Projects” (Kapitalni projekti), prema kojem regije koje raspolažu bogatim iskustvima izgrađuju mrežu suradnje po odgovarajućim područjima i sektorima sa regijama koje žele steći znanje. Cilj projekta je da se u pojedinim istaknutim temama prenosi provjerena dobra praksa u Konvergenciju i programe konkurentnosti. Pošto je cilj programa povećanje učinkovitosti politike Unije, Europska komisija naročitu pozornost posvećuje projektnim idejama i izrađenim projektnim natječajima. Ukoliko jedna inicijativa zainteresira Komisiju, u njezinoj realizaciji i korištenju rezultata sudjelovat će i nadležne jedinice Komisije. Ove, od strane komisije istaknute projekte zovemo „Fast Track” projektima.
EU Compass 2
32 Pravo na partnerstvo:
EU Compass 2 Prikaz 7.: Činjenice i podaci o INTERREG IV C programima:
Slično Interregu III C-u u projektu imaju pravo sudjelovati javne ustanove, odnosno sve javno pravne institucije, koje: (1) služe javnim interesima, utemeljene su za ispunjenje javnih potreba, ili pružaju javne usluge, (2) funkcioniraju kao pravni subjekti, (3) financirane su od strane države, i/ili od strane regionalnih i/ili lokalnih uprava (ili se prema ostalim javnim regulativima nazivaju ustanovom) (4) ili upravljanje financijskim institucijama nadziru javna tijela, ili njihove članove više od polovine imenuju ova tijela za administrativno, upravno ili nadzorno vijeće. Projekti u trajanju od 2-3 godine (ali najduže do 48 mjeseci) moraju uključiti i ujediniti partnere iz najmanje tri zemalja. Kao i kod Interreg III C projekata, vrijedi princip vodećeg partnera. U ime svih partnera zajednički projekt predaje Vodeći Partner, a nakon odobrenja koordinira i cijelu provedbu projekta. Proračun EFRR-a za cjelokupni programski period iznosi 321.000.000 Eura, koji se odnosi na 6 raspisa u roku od 6 godina (godišnje jedan poziv). Projekt može biti u vrijednosti najmanje 500.000.-Eura, a najviše 5.000.000.- Eura (u slučaju „kapitalnih projekata” najmanje 500.000.-, a najviše 3.000.000.- Eura) Sufinanciranje EU iznosi 85%. Projekti se financiraju naknadno, a obračuni za projektne troškove i zahtjevi za naknadno financiranje predaju se svakih šest mjeseci.
Prikaz 8.: Natječajni subjekti iz raznih zemalja:
33
EU Compass 2
34
EU Compass 2 – –
Prikaz 9.: Mjera nacionalnih financiranja kod programa INTERREG IV C u pojedinim zemljama članicama: Zemlja
Najviši državni doprinos
Najniži vlastiti doprinos
Automtsko sufinanciranje
Predfinaciranje
Austrija
-
-
Ne
Ne
Belgija
15 %
-
Da
Da, 80 %
Grčka
15 %
-
Da
Ne
Mađarska
10 do 15 %
0 ili 5 %
Da
Da, 100 %
Italija
15 %
-
Da
Ne
Rumunjska
13 -15 %
2% (za javnost)
Da
Ne
Slovačka
-
15 %
Ne
Ne
Slovenija
15 %
0 – 15 %
1 poziv na godinu
Ne
-
15 %
Ne
Ne
Hrvatska
Budućnost Europske regionalne suradnje Budući da pogranični, transnacionalni i interregionalni programi Europske regionalne suradnje (ERS) ciljano obuhvaćaju područje više zemalja kao određeno i vezano područje, pripremni stručni programi moraju biti koordinirani u skladu s europskom praksom i uglavnom se rješavaju na međudržavnoj razini u skladu sa Strategijom Europa 2020. U skladu s nacrtima za financijsku perspektivu 2014.-2020. jasno se vidi da se kod novih međudržavnih programa očekuje stručna integracija u procesima ERS-e u nacionalnoj i regionalnoj politici za razvoj kod zemalja na koje se odnosi. Ciljevi Strategije Europa 2020 1.
Zapošljavanje: – Postići udio od 75 % zaposlenih u dobi od 20 - 64 godine
2.
Istraživanje, Razvoji, Inovacije: – 3% BDP-a Europske unije obavezno ulagati u promicanje Istraživanja + Razvoj + Inovacije
3.
Klimatske promjene/energija: – Smanjenje emisije stakleničkih plinova za najmanje 20% u odnosu na vrijednosti iz 1990. godine
35
Povećanje omjera obnovljivih izvora energije na 20% Poboljšanje energetske učinkovitosti za 20%
4.
Obrazovanje: – smanjenje ispod 10% onih kojih izostaju iz školskih programa – cilj je da 40% građana EU-a između 30 i 34 godine ima visoku stručnu spremu
5.
Siromaštvo/socijalna isključenost: – Smanjiti broj siromašnih i socijalno isključenih, ili onih kod kojih postoji realna opasnost za siromaštvo i socijalnu isključenost za min. 20 milijuna stanovnika
Komisija je za razdoblje 2014-2020 odredila opći cilj koji se odnosi na ostvarivanje inteligentnog, održivog i uključivog rasta. Programiranje se mora fokusirati na rezultate te se moraju maksimalizirati učinci EU financiranja. Višegodišnji financijski okvir Novo programiranje zahtjeva i nove pravne i provedbene okvire, te primjenu istih kod realizacije. Europska Komisija u jesen 2011. godine objavila je pravni paket koji se odnosi na kohezijsku politiku za razdoblje 2014.-2020. godine. Komisija je dala „ambiciozne, ali realne” prijedloge za višegodišnji financijski okvir za period od 2014.-2020. Ključnu ulogu imaju tematski ciljevi, među kojima je navedeno 11 intervencija za realizaciju, a koje su u skladu sa Strategijom „Europa 2020”: Jačanje istraživanja, tehnološkog razvoja i inovacija; Poboljšani pristup, korištenje te kvaliteta informacijskih i komunikacijskih tehnologija; Jačanje konkurentnosti malih i srednjih poduzeća, poljoprivrednog sektora te sektora ribarstva i akvakulture; Podrška prijelazu prema ekonomiji temeljenoj na niskoj razini emisije ugljičnog dioksida u svim sektorima; Promicanje prilagodbe na klimatske promjene, prevencija i upravljanje rizicima; Zaštita okoliša i promicanje učinkovitosti resursa; Promicanje održivog prometa te uklanjanje uskih grla u ključnoj infrastrukturi;
EU Compass 2
36
Promicanje zapošljavanja i podrška mobilnosti radne snage; Promicanje socijalnog uključivanja te borba protiv siromaštva; Ulaganje u obrazovanje, kompetencije i cjeloživotno učenje; Jačanje institucionalnih kapaciteta te učinkovita javna uprava; Ubuduće organizacijsku osnovicu za Europsku regionalnu suradnju činit će makroregije: -
EU Strategija za područje Baltičkog mora EU Strategija za Dunavsku regiju Central 2014+ South-East Gateway
Dunavsku regiju obuhvaća 14 zemalja i 8 zemalja članice EU-e, 100 milijuna europskih građana te područja koja su vrlo razvijena, ali i najmanje razvijena u Europi.
Za Europsku regionalnu suradnju sveukupno je predviđeno 11,7 mlrd EUR iz EFRR. Finalna izrada programa predviđena je do kraja 2013. godine, dok prvi pozivi mogu biti obljavljeni krajem 2014. godine.
Outline the support system of European Union
EU Compass 2
EU Compass 2
The project EU COMPASS 2 has been approved for co-financing under the third tender for the IPA Cross-Border Cooperation Programme Hungary-Croatia 2007-2013.
Differences within the European Union are largely increased by the economic crisis and the pursuit of an exit from the crisis, for which cohesion policy must find new solutions and new resources.
40
The main beneficiary is PORA, the Regional Development Agency of Podravina and Prigorje. The project partners are: Zala County Foundation for the promotion of entrepreneurship, Chamber of Commerce and Industry of the Zala County, Chamber of Commerce of Varaždin, REDEA Regional Development Agency Međimurje and the Crafts College „POUKA” as associate partner. EU COMPASS 2 is an extension of the successfully implemented project EU Compass.
41
Figure 2:
The EU COMPASS 2 project is aimed to strengthen the capability of Croatian institutions supporting the upcoming accession to the European Union and the transfer of Hungarian experiences on using structural funds and creating a joint programme for lifelong learning of unemployed adults. The target groups are local governments, NGOs, entrepreneurs and the highly educated and unemployed. Activities of the project „EU COMPASS 2” are aligned with the priorities of the European Union and include the transfer of knowledge and experience, training and development of competencies that are specifically aimed at strengthening business competitiveness in the border region. Only well prepared entrepreneurs, representatives of the public sector and other members of the public will be able to take full advantage of the European Union benefits after the accession of Croatia to the EU. This is the reason why the Economic Network Association „Pannon” has compiled this edition within the EU COMPASS 2 project, with the purpose of showing a cross-section of the current situation in the Community and what to expect in the future. The European Union as a social, economic and political community is sensitive to global changes concerning economic competitiveness, whilst at the same time being under the influence of internal and external global challenges. Although the overall objective of policy incentives is to strengthen the global competitiveness of the EU, it can be established that in terms of global competition the European Union has not been able to sufficiently meet these expectations.
The main reasons for competitiveness problems within the European Union are as follows: 1.
The EU has lost its dominance in export markets and the world’s largest exporter has become China, with the most dynamic market as well.
2.
In the EU countries that are defined as less developed, the increase in wages and social benefits is higher than the increase in economic productivity, and this tendency cannot turn in another direction in the long-term without social tensions, as opposed to China where economic growth is significantly higher than the growth of wages.
3.
Household consumption is much higher than the economic growth, which has resulted in a long-term increase in debt and further risks in economy.
4.
In Europe, continuous demographic decline and migration tensions are anticipated, whilst in China and more developed countries, there is a trend of continuing population growth.
Figure 1:
Source: OECD database; PBN editing
42
EU Compass 2
Figure 3: Public debt as a % of GDP
EU Compass 2 Figure 4: Regional disparities in the 27 EU member states GDP / person (PPS), 2008
Source: Economist Intelligence Unit - 2013 Cohesion and Regional Policy of the European Union The basis of the Community’s Regional Policy includes the strengthening of territorial, economic and social cohesion. It is important to consider the development policy of the Community, as well as the changes and the outline of priorities: 1957-1988: Start of Cohesion and Regional Policy of the European Union 1989-1993: From project to programme 1994-1999: Consolidation and additional sources 2000-2006: Successful expansion of the EU (10 new members, 20% increase in population, 5% GDP growth, the volume of the Structural and Cohesion Funds is € 213 billion - € 30 billion per year, pre-accession funds: PHARE, SAPARD, ISPA - EUR 22 billion) 2007-2013: Focus areas of growth and employment (+ Structural Cohesion Funds totalling € 347 billion - € 49 billion per year, pre-accession funds: IPA) The Cohesion Policy has achieved significant results, but differences in the regions are also visible and their overcoming this will continue to remain the most important task.
Source: Eurostat
43
44
EU Compass 2
EU Compass 2
Significant Changes in EU Cohesion Funds
Major objectives and changes in the Cohesion Policy
Regions of the European Union continue to be divided into three specific categories according to how they are co-financed: 1.
2.
3.
Investments in Environmental Protection o
Climate change and risk prevention
Less developed regions, where the GDP per capita is below 75% of the EU average, and that will continue to be a priority within the professional policy,
o
Treatment of water and waste management
maximum co-financing ratio is 75-85%;
o
Biodiversity and „green” infrastructure
Transition regions, where the GDP per capita is at 75-90% of the average of the 27 EU members,
o
Revitalization of the urban environment
o
Economic models to reduce and release carbon dioxide emissions
maximum co-financing ratio is 60% More developed regions, where the GDP per capita is higher than the 90% average of the 27 EU countries, maximum co-financing ratio is 50%. The second category of regions to which 51 EU regions belong has a population of over 72 million, will facilitate the transition of those regions that have historically been competitive, but they still need targeted support. According to current forecasts from the beginning of 2014, 20 regions will come out of the circle of „convergence” objectives (i.e. lose the status of less developed regions), which certainly results from the current Cohesion Policy. The Cohesion Fund will in future encourage members whose gross national income is less than 90% of the average of 27 EU member states. In accordance with the Europe 2020 strategy, investments in the EU Cohesion Policy will be focused on the following objectives Energy efficiency Education Encouraging SMEs Research and innovation Traffic and transport Renewable energy Cooperation between regions
45
Investment in traffic and transport Cohesion Fund support is not given to regions, but to member states with lower national income. The investment scope of the Fund is the transport network TEN-T (TransEuropean Transport Network) and the environment. The energy sector within the field of investment is also encouraged if positive environmental impact accompanies the investment. Other investment areas such as systems with low carbon emissions and urban transport are included in transport apart from the TEN-T network. Common rules - funds belong to the Joint Strategy frameworks. The Cohesion Policy, Rural Development Policy, Fisheries Policy and Maritime Policy will open opportunities for programmes that will be sustained simultaneously from multiple sources (European Regional Development Fund - ERDF, the European Social Fund ESF and the Cohesion Fund).
46
EU Compass 2
EU Compass 2
Figure 5: Guidelines for the allocation of resources Cohesion Fund ¹
68.7 M €
Less developed regions
162.6 M €
Transition regions
38.9 M €
More developed regions
53.1 M €
European territorial cooperation
11.7 M €
47
Accession Funds (IPA) Special rules also apply to European Territorial Cooperation, which provides ample opportunities for the realization of the cross-border region programme. 73.24% of the total amount is intended for cross-border cooperation, 20.78% for transnational cooperation and 5.98% for inter-regional cooperation. IPA programme The Instrument for Pre-Accession Assistance is a financial instrument for the EU preaccession process for a period from 2007 to 2013. IPE components are as follows:
Peripheral regions and sparsely populated areas
0.9 M €
Total
336.0 M €
Source: Cohesion Policy EU 2014 – 2020, Proposals of the European region http://ec.europa.eu/regional_policy The role of individual funds has not significantly changed since the Commission’s proposal. The aim of the European Regional Development Fund is to strengthen economic, social and territorial cohesion of the European Union. There are more restrictions for transitional and more competitive regions. They should choose from these four priorities (energy efficiency, renewable energy, competitiveness of SMEs and innovation) a measure of up to 80% from the European Regional Development Fund - ERDF.
Transition assistance and institution building Cross-border cooperation (EU member states and other countries outside the Community receive incentives from IPA sources) Regional development (traffic, transport, environmental protection, regional and economic development) Human resources development (strengthening human resources and dealing with social oppression) Rural development Figure 6: - Area of IPA users
Functioning of the European Social Fund (ESF) 2014-2020 The ERDF rules of functioning for the period from 2014 until 2020 were proposed by the European Commission on 6th October 2011. The proposal is part of a comprehensive legislative package of the European Union Cohesion Policy. It will enable that the ERDF continues to offer specific incentives for those users who need support for employment, job preservation or for advancement in business. The aim of the European Social Fund is to improve employment opportunities, promote education and lifelong learning, improve social acceptance, contribute to the reduction of poverty and develop the institutional capacity of public administration.
For transitional and more competitive regions
EU Compass 2
48
Outcomes from the European Regional Cooperation Programmes 2007-2013 European Regional Cooperation programmes are co-financed by the European Regional Development Fund (ERDF). Whilst the INTERREG IVA programmes include smaller geographic areas with tight controls and practical initiatives of specific projects in the border region, the INTERREG IV B and C programmes are based on the exchange of knowledge and good practice in a broader economic and geographical environment. In the latter programmes, the leading partners and project leaders were mostly development agencies or institutions from more developed countries. Programmes for European Regional Cooperation require professional partnership. Individual programmes and initiatives are coordinated by the Lead Partner, and can be summarized as follows: •
PARTNERSHIP has to be formally provided from the end-user’s perspective. At least two of the following cooperative criteria must be established: Joint preparation – the project form must be completed with relevant, factual information
49
•
controls and monitors costs, prepares payment requests and submits them for the overall project
•
receives payments from the ERDF and allocates among the partners
•
monitors the progress of the project and appropriately acts to any modifications and changes to scope
Outcomes from INTERREG IV C 2007-2013 are summarized below: Rights in terms of geographical origin: 27 countries members of the EU, Norway and Switzerland The programme is based on two priorities: 1. Priority: The focus is on a society based on knowledge and innovation, and the sub-themes: innovation, research and technological development of enterprises, employment, training for SMEs and information society.
Joint implementation - the roles and responsibilities of partners must be clearly defined at the onset of the project
2. Priority: environmental protection and risk management, the most important sub-themes are environmental and technological risks, water management, waste management, biodiversity conservation and environmental heritage, energy and sustainable public transport, cultural heritage and landscape.
Joint financing - each partner must contribute financially to the project
The program is differentiated by two types of intervention:
Joint staff, joint team •
EU Compass 2
The roles and responsibilities of the Lead Partner (Lead Partner - LP): •
represents a partnership
•
is responsible for the overall coordination of the project
•
leads and coordinates financing
•
signs a project contract with the contracting authority
•
signs partnership agreements with project partners
•
carries out project management and oversees the implementation of defined obligations in accordance with the Subsidy Contract, the legal requirements of EU and national legislation
„Regional Initiatives” include projects for local or regional initiatives. The aim of these projects is to exchange knowledge, particularly based on best practices and problem solving. Projects are measured by the realisation of new assets and new initiatives taken through to realisation. „Capital Projects” - regions that have established experiences build a cooperative network of areas, sectors or regions that are less developed, and want to gain knowledge. The project aims to spread good practices on important topics in the Convergence and Competitiveness Programmes. Since the aim of the programme is increasing the effectiveness of the policy of the Union, the European Commission pays great attention to project ideas and detailed proposals. If the Commission supports an initiative, it will participate in the implementation and in achieving results. Projects that are of particular interest to the Commission are called „Fast Track” projects.
EU Compass 2
50 Right to partnership:
EU Compass 2 Figure 7: Facts and figures about the INTERREG IV C programme:
Similarly to Interreg III C public institutions or any public legal institutions are eligible to participate in the project, in accordance with the following criteria: (1) they serve the public interest, are established to meet public needs, or provide public services, i.e belong to the so-called public sector, and (2) they function as legal entities, and (3) they are financed by the state, and / or by regional and / or local governments (4) or the management of financial institutions is controlled by public bodies or more than half of their members are appointed by these bodies to administrative, managerial or supervisory boards. Projects for a period of 24 to 36 months (not longer than 48 months) must include and link partners from at least three countries. As in the Interreg III C project, the Lead Partner principle shall be applied: the Lead Partner delivers in the name of all the partners a joint project and upon approval coordinates the entire project implementation. The ERDF budget for the entire programme is € 321 million, which relates to 6 writs for a period of six years (one call per year). The project may be in the minimum value of € 500,000.00 and maximum value of 5,000,000.00 € (in the case of capital projects, the minimum value is € 500,000.00 to a maximum of 3,000,000.00 €). EU co-financing is 85%. Projects will be funded later, and financial reports for project costs and requirements for subsequent funding are to be submitted every six months.
Figure 8: Applicants from various countries:
51
EU Compass 2
52
EU Compass 2
Figure 9: A measure of national funding for the programme INTERREG IV C in individual member states: Country
Max. state contribution
Min. own contribution
Automatic cofinancing
Pre financing
Austria
N.A.
N.A.
no
no
Bulgaria
15 %
No
Yes
Yes, 80 %
Greece
15 %
No
Yes
No
Hungary
10 or 15 %
0 or 5 %
Yes
Yes, 100 %
Italy
15 %
No
Yes
No
Romania
13 -15 %
2 % (for public)
Yes
No
Slovakia
No
15 %
No
No
Slovenia
15 %
0 – 15 %
1 call per year
No
Croatia
No
15 %
No
No
The future of regional cooperation The European Regional Cooperation (ERC) covers an extensive number of programmes including cross-border, transnational and interregional with targeted countries as defined by areas. Professional preparation programmes must be coordinated in line with European practice and mainly dealt with at an international level in accordance with the Europe 2020 Strategy. In accordance with the designs of the programming period of 2014-2020 it is clear that the new interstate programme expects professional integration in ERC processes according to national and regional policies of the countries concerned. Objectives of the Europe 2020 Strategy
53
4.
Education: – The percentage of early school leavers should be under 10% and at least 40% of persons aged 30-34 years should have completed tertiary education
5.
Poverty / social exclusion: - The goal is to reduce the number of poor and socially excluded, or those in whom there is a real danger of poverty and social exclusion to at least 20 million
The Commission has set a general goal for the period 2014-2020: to achieve intelligent, sustainable and acceptable growth, programming must focus on results and to maximize the effects of EU funding. Multi-Annual Financial Framework (MFF) Future programmes also require new legal frameworks and enforcement, as well as their application in the realization. The European Commission published a special legal package related to Cohesion Policy for the period 2014-2020 in autumn 2011. The Commission has defined „ambitious but realistic” proposals for the Multi-Annual Financial Framework for the period 2014-2020. The key role outlines 11 themes that are consistent with the „Europe 2020 Strategy”: Strengthening research, technological development and innovation; Improved access, use and quality of information and communication technologies; Enhancing the competitiveness of small and medium-sized enterprises, the agricultural sector and fisheries and aquaculture sectors respectively;
1.
Employment: – 75% of the population aged 20-64 years should be employed
Support the transition to economy based on low carbon dioxide emissions in all sectors;
2.
Research + Development + Innovation: – 3% of the GDP of the European Union to invest in research, development and innovation
Promoting adaptation to climate change, prevention and risk management;
Climate change / energy: – Reduce greenhouse gas emissions by at least 20% compared to the value in 1990 – Increasing the proportion of renewable energy to 20% – Improving energy efficiency by 20%
Promoting sustainable transport and removing bottlenecks in key infrastructure;
3.
Protecting the environment and promoting resource efficiency;
Promoting employment and supporting labour mobility;
EU Compass 2
54
Promoting social inclusion and combating poverty; Investing in education, competence and lifelong learning; Strengthening institutional capacity and efficient public administration; The future organizational base for European regional cooperation will consist of the following macro-regions: -
EU Strategy for the Baltic Sea Region EU Strategy for the Danube Region Central 2014+ South-East Gateway
The Danube Region comprises of 14 countries and 8 EU members, it includes 100 million European citizens, it is both highly developed, and also amongst the least developed in Europe.
A total of EUR 11.7 billion is provided for the European Regional Cooperation from the ERDF fund. The final programme is scheduled by the year-end of 2013, while the first calls will be announced by the year-end of 2014.
