Az Európai Unió marketingje, Tanulmány (Domonkos Lívia)

Az Európai Unió marketingje, Tanulmány (Domonkos Lívia)

Az Európai Unió marketingje (Tanulmány) Tartalomjegyzék: Bevezető..................................................................................................................................1 1. A négy P szerepe ................................................................................................................2 1.1. Price- Az ár..................................................................................................................2 1.2. Product – A termék......................................................................................................2 1.3. Place - A hely ..............................................................................................................2 1.4. Promotion- Reklám......................................................................................................3 SWOT elemzés.......................................................................................................................4 Kérdőívek kiértékelése........................................................................................................4 Utószó.....................................................................................................................................5

Bevezető Napjaink problémája az Európai unió információs rendszereinek hiányossága annak lakói felé és egy egységes információs rendszer kiépítése, melyet felvázolhatunk, akár mint célt. Amennyiben marketing szempontból vizsgáljuk magát az EU-t, egy termékként kell rá tekintenünk, mely nem eladásra, de megértésre, ismeretre és elismerésre vár a több millió lakójától. Ezt nevezhetnénk belső marketing feladatnak, ugyanakkor a külföldi és nem EU-s országokban levő emberek véleményétől is függ a kialakított ”image”. Az informáltság illetve tudatlanság problémáját, több oldalról próbálom megközelíteni a tanulmány során: • A „4 P” szerint • Társadalommarketing szerint • SWOT elemzés alapján • Kérdőívek feldolgozása Egy régi mondás szerint csak azt szerethetjük, amit ismerünk. Philip Kotler marketing „guru”szerint viszont nem feltétlen a dolgok ismeretéből fakad egy termék szeretete. A marketing, nem más, mint egy folyamat, miközben a vevő-a mi esetünkben Európa- lakója szükségleteinek kielégítése történik. Ilyen koncepció szerint közelítem meg tehát elsősorban általánosan, majd konkrétabban is a felvidéki magyarságra nézve az EU informáltságáról és ismeretéről szóló problémát. Hogy mi is ez az ideológia, amit az EU sugall? Vagy inkább mi az amit sugallnia kellene? Egy olyan nemzetekből összekovácsolt EGYSÉG, mely közös erővel egy gazdaságilag és politikailag erős unióvá válhat.

1


1. A négy P szerepe Az E. Jerome McCarthy féle beosztása alapvetően kategorizálja a marketinget, 4 csoportba sorolva így az elvárások során kialakult képről. Esetünkben egy „ideológiai marketingről„ szólhatunk, az EU-ról való informáltságról, ezért a szó szoros értelmében árról és termékről nem beszélhetünk. Hasonló tematikailag a kampányok, a társadalommarketing fogalma, ami a szakirodalomban, mint szociális marketing (Social marketing) egyaránt szerepel. A társadalommarketing szerepe, hogy egy eszmét próbálunk publikáljon, sugározzon a társadalom, lakosság,köznép javára és társadalmilag elfogadtassa azt.

1.1. Price- Az ár Esetünkben eszmei értékről van szó, mely az EU elfogadottsága. Itt nem az ár a tét, inkább az eszmei érték, amit EU és lakói szubjektíven élnek meg az őket érintő konkrét EU-s hatások alapján.

1.2. Product – A termék Magát a terméket elvonatkoztatjuk ugyanúgy, mint az árat felfogható egy szubsztitúciós termékként, mivel az európai unió eszméjét együtt több más eszmével kell „hirdetni” : nem magát az intézményt, hanem a lehetőségeket. Nem a törvényeket, hanem annak hatását és főképpen a pozitívumait. Véleményem szerint a különböző rendezvények, melyeket az EU támogat főként fiatalok számára érdekesek. Természetesen a célcsoport általában függvénye annak, hogy milyen eszközökkel kell elérni az informálást. • • •

•

EU-s támogatású projektek- non-profit szervezetek, amelyek Fesztiválok – Az egyes fesztiválokon szereplő információs sátorok szerepe Workshopok és konferenciák – pl. Erasmus Mobility számára a diákok jobb megértése miatt, az Erasmus programon való részvétel után konferenciák és utólagos kutatások véghezvitele. Pl. www.erasmus-survey.de. Ennek az oldalnak a magyar illetve szlovák verzióját készithetnénk el a diákok számára, mivel az egyes programok befejezése után szinte elfelejtik a diákok illetve a szervezők is az utóhangot. EU parlamenti látogatások csoportok számára- diákok, laikusok és dolgozók számára, rétegesen bevonni a lakosságot teoljes egészében ,nem tanácsos szelektálni kifejezetten

1.3. Place - A hely Talán ez a legegyértelműbben kifejthető pontja a 4 P-nek, mert itt rengeteg ajánlás csatolható a felvidéki magyarságra vonatkoztatva. • Internetes on-line kerdőívek- vélemény monitorozására, motivációs díjjal végződve (lásd fenn) • A felvidéki magyar média szerepe - nagyon fontos az információ áramlásában, mivel a napi sajtó még mindig nem teljesen pótolja az internetet. • Információs oldal- Az Új Szó kapcsán merül fel egy ötlet, hogy egy külön oldalt lehetne szentelni ennek a témának ismeretterjesztő és tudásbővítő képzés formájára, 2

Az Európai Unió marketingje, Tanulmány (Domonkos Lívia) mint például a SME is minden szerdai számban közöl vagy közölt egy oldalt egy Uniós országról és egy mellékelt kis füzet az adott ország alapvető adatairól. • Szlovák Rádió Magyar adása szintén nyitást jelenthetne az információ felé, kevés adat hangzik el mely az európai unió általános feladatairól és történéseiről szól. Mind a TV és rádió információs anyaga sokat épít a politikusok és Európa parlament hírekre közlésére . Pedig fontosabb lenne magára az eszmére összpontosítani. • Ugyanakkor a diákújságok szerepe is méltányos, mivel a fiatal generációnak más megközelítésből kell adni az információt, talán hogy jobban kitűnjön az EU által kapott mobilitás a diákok számára, mert nem minden egyetem rendelkezik nemzetközi osztály részleggel. • Az önkormányzatok szerepe is jelentős. Minden város, de leginkább falu polgármesteri irodájában ajánlott hogy dolgozzon egy személy, mely az EU-s projektekben otthonosan mozog. Nem egyszerű megírni egy támogatókért folyamodó projektet és nem mindig a polgármester kompetenciájába tartozik Ezért kellene 5-1o falunak egy közös személy vagy ügynökség mely helyette (out-sourcing) megírja a kijelölt pályázatot. • Információs irodák. Ennek kapcsán fontos lenne az egyszerű informatív tanácsadás is, mely arra irányulna hogy a községek vezetőit naprakészen informálja a mindig aktuális pályázati lehetőségekről. • A közös pénznem kérdése Az EURO- az Euro bevezetéséről történő informálás jelenleg a Szlovák Nemzeti Bank mellett működő intézmény. A lakosságot próbálja informálni az EURO bevezetését követő időszakban. Ez ugyanolyan fontos , mint az EU-ról általánosan szerzett tudás. • Mobilitást biztosító programok nemcsak tanulmányutakra, nemcsak egyetemistáknak • Agora iroda- főleg Magyarországra terjedő információkat nyújt, egyes egyetemeken ugyan van nemzetközi kapcsolatok részlege, de az csak választott egyetemeket foglal magába. • SAIA- ennek hatása a legérezhetőbb, de nem látom hogy együttdolgoznának konkrét iskolákkal, nagyon jó az egyéni szinten való együttműködés a SAIA-val. -Leonardo program- ez a pont több felvilágosításra vár, mivel a fiatalok többsége csak az -Erasmust ismeri leginkább ls praxis, azaz szakmai gyakorlatot azaz vállalatban vállal, Erasmus, Socrates, mely egy diák 36 hónapban egyszer használhat ki, szintén egy kedvező lehetőség -CEEPUS- szintén egy külföldi csereprogram, mely Közép- Európa országaira, a régi keleti blokk államaira irányul leginkább. • Munkavállalás-fontosak lennének olyan közvetítő irodák, melyek fő feladatukul tűznék ki, hogy egyetemi diákokat és fiatalokat közvetítenének külföldre. Természetesen vannak ilyen irodák, de még elenyésző számban.. Rengeteg hirdetést olvashatunk, de nem létezik egy egységes oldal, ahol szlovákiai lakosok megtekinthetnék az éppen aktuális állásajánlatokat az unióban, felvidékieknek pedig arra való tekintettel, hogy magyar-szlovák a beszélt nyelv specifikus keresőkategóriák lennének szükségesek.

1.4. Promotion- Reklám A reklám meghatározó feladata, hogy a társadalomnak pozitív fényben tüntesse fel a közös Európát. Különböző reklámtárgyak ajándékozása kedvező ötletnek bizonyul, amennyiben tudjuk milyen generáció, mit kíván hallani az EU-ról és milyen formában. • Reklámcikkek – tollak, füzetek, ajándéktárgyak

3

Az Európai Unió marketingje, Tanulmány (Domonkos Lívia) •

Tanulmányutak, konferenciák, ahol az EU prezentálhatja magát- ezek valójában a helyet • Sajtócikkek- ennek elhelyezése történhet akár a napi sajtóban is Az idősebb generáció számára valamivel megfoghatatlanabb a reklám területe, mivel nagyobb az elvárásuk és kisebb az Európába vetett hitük.

SWOT elemzés A SWOT elemzés a marketing kutatások fontos részét képezi. Nem más, mint a termék, esetünkben az ideológia erős és gyenge oldalainak elemzése, a lehetőségek felvázolása a piacon szondázva a külső és belső veszélyeket . A termék neve esetünkben : Európa. S-Strength- ideológia, tőke, gazdaság, nagyhatalom, csoportosulás, sok ember aki érdeklődne

W-Weakness- kevés info, nem kellő minőségi információ, egyirányúan orientált információ O-Opportunity- lehetőség egy újfajta hozzáálláshoz, információforrások elektronizálása, modern technika kihasznáéása, az emberek közelítése T-Treaths- Az Európai unió ellenmarketingje, mely főként az EURO elméletére vonatkozik, más nemzetközi szervezetek visszhangja, S Ideológia Gazdaság Tőke Nagyhatalom Pénzügyi támogatások Projektek

O Egyesült-államokbeli szervezettség Munkavállalás pozitívumai Egységes pénznem Kultúrák keveredése

W Kevés információ Hiányos és nem teljes informéció Kevés figyelem irányul a fiatalokra A lehetőségek

Y Fizetésbeli különbségek Vendégmunkások Az euró szokatlansága és negatív marketingje Állampolgárság változtatása Csak a pozitívumokból való profitálás

Kérdőívek kiértékelése A felmérés két hetet vett igénybe egy e-mailes körkérdezéssel. 5O megkérdezettből, 42-en adtak választ, a maradék 8 érdektelenség és időhiány miatt nem tartotta fontosnak a kérdőív megválaszolását. Maga a kérdőíves értékelés (lásd a függelékben) egy rövid kérdéssorozat, amit felvidéki magyarok körében vizsgáltam 18- 36 éves kategóriában, tehát főleg a fiatalok körében. Feladata, hogy felmérte fel az EU-val kapcsolatos informáltságot ismerőseim körében. Nagy meglepetésemre a legtöbbje pozitív hozzáállást nyilvánít, még a hiányos információk ellenére is, éppen ezért a kérdőív feladaténak szántam, hogy megvizsgálja, milyen területen vannak hiányosságok az EU ismereteiről, valamint hogy a mai fiatalság 4

Az Európai Unió marketingje, Tanulmány (Domonkos Lívia) pozitív vagy negatív véleménnyel van-e az EU-ról. A megkérdezettek több,mint a fele úgy vélekedik, hogy nem eléggé ismeri az EU-t és annak intézményeit, szeretné megismerni, de az iskola, az oktatási intézmények nem biztosítanak kellő információt, hacsak az illető nem az adott szakon tanul. A legtöbb fiatal csak az EURO, munkavállalás és tanulás lehetőségeit ismeri, de azt sem teljes mértékben. Úgy érzik, hogy az estek nagy részében az információ nem jut el hozzájuk. Itt szeretném felhívni a figyelmet a diákszervezetek fontos szerepére. Ebben az esetben elláthatnák a fiatalokat sok új közlendővel, mivel a tanterv és az iskola ezt nem tartja elsődleges feladatának, az európai információkat diákújságok is közölhetik hasábjaikon. Minden számban folytatólagosan „Ismerd meg az EU-t „ néven egy rovat nyílhatna, ahol nem csak, hogy új információk, de versenykérdések lennének az előző számból, egy-egy ajándék fejében. A legtöbb fiatal nincs tisztában EU-beli jogaival, így nem is használja ki az EU adta lehetőségeket. ( EU-s projektek, tanulmányutak). A megkérdezettek kb. 65 százaléka „hisz „ Európában”, ami azt jelenti, hogy az eddigi marketing hatásos volt, de a fennmaradó 35 százalék alkotja azokat az embereket, akik az Euro bevezetésével nem várnak csodát az EU-tól és más országok példájából merítve (Olaszország) az árak „megduplázódását” várják. Ezért tartom helyes ötletnek az NBS által megszervezett EURO Információs Irodát. Viszont a szervezet működését párhuzamosan kezdi az Euro bevezetésével, ami hiányosnak mondható, mivel az információkra most van szükség a pszichológiai marketing szempontjából, hogy leküzdjék így az emberek kezdetleges aggályait. A kérdőív második részében a fiatalok EU-ról szóló képességeit vizsgáltam. A felmérés nagyon rossz eredményeket mutatott, legtöbbjük nem tudja van-e különbség az EU egyes intézményei közt és problémát okoz 3 politikus felsorolása is, ami arról tanúskodik, hogy nem figyelik illetve nem érdeklődnek az EU történések iránt. Az intézmények ismerete nagyon hiányos, ezt a hiány a középiskolák társadalomismeret óráin lehetne pótolni a politológia résznél. Mivel a szülők sem érzik kötelességüknek az Európaivá való nevelést, a gyerek saját feladata, hogy megtanuljon az EU-ról egyet s mást. Ahhoz, hogy az információkhoz közel kerüljön egy tökéletes társadalom marketingre van szükség.

Utószó Végezetül szeretném hozzáfűzni, hogy minden marketing fogás alapjában véve hiábavaló, ha az egyéneket nem közvetlenül egy személyes élmény motiválja és fűzi az EU-hoz. Mindenképp fontos szem előtt tartani, hogy a fiatal generáció a kézenfekvőbb, praktikusabb dolgok híve. Fontosabb egy fesztivál, utazás vagy valami ingyenesen hozzáadott érték. Konkrét személyes élményem 2 dolog volt az EU-val. Az egyetem által ebben az évben részt vehettem a Sachar-díj emlékére szervezett verseny Pozsonyban megrendezett körén, ahol egy öttagú csoportban képviseltem az egyetemem. A verseny célja a fiatal generáció megismertetése az emberi jogokért folytatott küzdelem jeles képviselőinek életével, hivatásával és küldetésével, akik a demokráciáért és szabadságért folytatott harcban a leginkább bizonyított nemzetközi szinten. Ez is egy nagyon jó módja volt a fiatalabb generáció közel kerüléséhez az EU-hoz. Elsősorban a Sachar-díjra való készülés során foglalkoztam többet meg a jelöltek életét és az EU parlament feladatát, valamint azt is, hogy az emberi jogok fontos összetevőit képezik egy demokratikus Európa működésének. Valahogy úgy érzem, hogy az ilyen fajta versenyek motiválhatnak nemcsak „Európai integráció” szakosokat, de széles körű közönséget szükséges hívni. A második pozitív élmény, mely valóban közel hozott az EU-hoz, nemcsak ideológiailag, de fizikailag is- mivel ott lehettem- a brüsszeli exkurzió, melyet az FDF-en keresztül szerveztem, Brüsszelbe június 5.- 6-án. Egy rendkívül érdekes német szeminárium után sok kulisszatitkot tudhattam meg az EU működéséről, ami igazán arra hivatott, hogy jobban utána nézzek az EU-s dolgoknak és jobban értékeljem, hogy európai vagyok.

5


Kérdőív-1.rész 1.Ismered az Európai Uniót? a,IGEN b,NEM c,TALAN a, valasz eseteben :Fejts ki ismereteidet,milyen fajta…………. ………… ……………. 2.Tudod, hogy mire jó, milyen lehetőségeket nyújt? A,IGEN a kovetkezoket (ird le min 3):…………………… …………………… ………………….. B,NEM TUDOM 3. Talán úgy érzed, nincs megfelelő információd az Európai Unióról? A,NINCS SOK INFORMACIOM.... Elemezd az okat, hogy vajon miert nincs sok informaciod? ..... ……… B, VANNAK INFORMACIOIM...foleg a kovetkezo teruleteken: aa,politika bb,gazdasag cc,europai jog dd,EURO bevezetese ee,mas....ird ide mi? 4,Mi a helyzet családoddal, szomszédoddal, barátaiddal, mennyire informáltak az EUról? ................Fejtsd ki bővebben 5. Az iskolában mennyit tanultál az E. Unióról? Hogyan, milyen órákon és mennyire bőven? …….. 6.Vannak ötleteid, hogyan lehetne közelebb juttatni a brüsszeli történéseket DélSzlovákia lakosságához? Pl.konferenciák,workshopok,képzések,pályázatok,fesztiválok,EU parlamenti látogatások... Valaszodat min.3 mondatban tuntesd fel. …….. 7. Te Magad "EURO-szkeptikusnak" vagy" EUROPAIAS"nak tartod? Mi valtoztathatná meg pozitivabbá ill.negativabbá (attól függ mit jelöltél meg) a hozzáállásod az EU-hoz?............. ………………. ……….

6


Kérdőív-2.rész A végére még pár EU- IQ test (Kérlek ne nézz utána Neten. A helyes válaszokat kérlek húzd alá. 8. Melyik az az intézmény, amely az Európai Alkotmány végső formáját érvényesíti, nem más mint az: A, Európa Tanács B, Európa Parlament 9. Az EU szimbólumai közé tartozik az európai himnusz, Euro, zászló es sok más dolog, vajon hogy hangzik az EU mottója és miért május 9-éhez fűződik ? A, Vátozatosság az egységben- május.9.Schubert direktiva dátuma B, Egység a változatosságban – május 9.Shumann deklaráció dátuma 1O. Milyen EUs országokban (irj min. 3at) nincs még bevezetve az EURO?Mikorra tervezik bevezetését? 1, ország- evszám 2, 3, 11. Milyen politikusokat ismersz Szlovákiából, akik mint EP parlamenti képviselők tevékenyek?( Ha tudod miért (milyen bizottságért) felelősek az EP-n belül, ird mellé azt is.) 2 szlovákiai magyart …..politikus-felelős …. 2 szlovák poltikust Szlovákiából …….. ……….. 2 más nemzetiségűt, más országból ……… ……..

Köszönöm a türelmet és a kitartást, váljon európaiságotokra…………

7

Az Európai Unió marketingje, Tanulmány (Domonkos Lívia)

Recommend Documents