AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP)
Common Agricultural Policy (CAP)
A mezőgazdasági szakpolitika rövid története 1958: Római Szerződés ( Treaty of Rome ) Életbe lép a Római Szerződés, amellyel hat ország létrehozza az Európai Gazdasági Közösséget. Ebben külön foglalkoznak a mezőgazdasággal.
Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország
A mezőgazdasági szakpolitika rövid története 1958: Római Szerződés ( Treaty of Rome ) • Európai népek közötti szoros együttműködés létrehozása • Vámunió felállítása, a vámok fokozatos megszüntetése • Európát szétválasztó korlátok megszüntetése
• • • •
Közös kereskedelempolitika a közösségen kívüli országokkal Közös cselekvés a gazdaság terén elősegítve versenyképességét Népek élet- és munkakörülményeinek állandó javítása Jogharmonizáció megvalósítása
A mezőgazdasági szakpolitika rövid története 1958: Római Szerződés 39. cikke A mezőgazdaságot érintő célok: • Mezőgazdasági tevékenység növelése • Mezőgazdasági lakosság részére megfelelő életszínvonal biztosítása
• • • •
A mezőgazdasági önellátás garantálása Piacok stabilizálása Ellátás folyamatos biztosítása Fogyasztók számára az élelmiszer ellátás biztosítása megfelelő árszínvonalon
A mezőgazdasági szakpolitika rövid története 1962: Megszületik a Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) Kezdetben ártámogatási politika Fő célkitűzése: • Az árak stabilitásának garantálása • A mezőgazdasági termelőknek életszínvonalat biztosítása
pedig
megfelelő
A mezőgazdasági szakpolitika rövid története 1962: Megszületik a Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) Az árpolitika három fontos területet szabályozott: • korlátozta az importot, • támogatta az exportot és • szabályozta a termelők jövedelmét.
A mezőgazdasági szakpolitika rövid története Három fontos mechanizmus: • Vámokat vetnek ki bizonyos EU-ba importált árukra. Ezeket olyan szinten tartják, hogy a vámmal növelt ár világpiaci ár az EU-s termékek célként meghatározott ára fölé kerüljön. • Egy belső intervenciós árat állapítanak meg. Ha a belső piaci árak az intervenciós ár alá esnek, az EU felvásárolja a terméket az intervenciós áron. • A termelési támogatások rendszere. Történelmi okokból a különböző termények után különböző összegű támogatás jár, de egy átalányt vezetnek be a megművelt föld területe alapján. Ezen kívül még pótlólagos támogatást adnak a környezeti szempontból előnyös földművelési módokra.
A mezőgazdasági szakpolitika rövid története 1992: Ray MacSharry mezőgazdasági biztos a piaci támogatásokról a termelők támogatására helyezi a hangsúlyt. Az ártámogatás helyébe a termeléshez kötött közvetlen támogatások lépnek. 2000 A vidékfejlesztés a KAP részévé válik. 2003 Franz Fischler mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos megszünteti a közvetlen támogatások és a termelés közötti kapcsolatot.
A mezőgazdasági szakpolitika rövid története 2004-2007: 10+2 zömében kelet-európai ország csatlakozásával megkétszereződik a mezőgazdaságból élők száma az EU-ban. 2011-2013: A KAP újabb reformjának célja: • a mezőgazdaság gazdasági és ökológia versenyképességének növelése, • az innováció előmozdítása, • a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése, valamint a • foglalkoztatás és a gazdaság növekedésének előmozdítása a vidéki térségekben.
KAP kiadások 1980-2020 70 EU-10
EU-12
EU-15
EU-25
EU-27
60
40
30
20
10
Export visszatérítés
Egyéb piaci intézkedések
Termeléshez kötött tám.
Piaci intézkedések
Közvetlen kifizetések
Vidékfejlesztés
Termeléshez nem kötött tám.
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2009
2010
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
1988
1987
1986
1985
1984
1983
1982
1981
0 1980
milliárd €
50
KAP folyamatos reformjának indokai •
A Közös Agrárpolitikát a magas terméshozamot biztosító technológia korszakában vezették be
•
Túltermelésre ösztönözte a termelőket
•
Nem bizonyult hatékonynak a kisgazdaságok fenntartására
•
Nem akadályozta mezőgazdaságból
•
Leginkább azok a gazdák hagyják el a mezőgazdaságot, akik a legképzettebbek, és vonzó munkalehetőséget találnak az agrárszektoron kívül.
meg
a
gazdák
elvándorlását
a
KAP folyamatos reformjának indokai •
A Közös Agrárpolitika a természet- és környezetvédelmet sem segítette elő
•
Az európai környezetvédőkről gyakran hangzik el olyan kritika, hogy nem veszik tekintetbe a globális környezetvédelem problémáját, csupán a saját vidéki tájkép megőrzésével vannak elfoglalva
•
Nem sikerült komoly eredményeket felmutatni vidékfejlesztési politikával
•
Agrártámogatás beleágyazódott a földárba megfizethetetlen földárak kialakulásához vezetett.
és
szinte
Jövőbeli kihívások • 2050-re a világ élelmiszer-termelését meg kell kétszerezni a népesség növekedése, illetve a jólét terjedésével megugró húsfogyasztás miatt,
• ugyanakkor ezzel egy időben az éghajlatváltozás okozta problémákat (a biodiverzitás csökkenését, a talaj- és vízminőség romlását) is kezelni kell.
A közös agrárpolitika célkitűzései Célkitűzések: 1. Segíti a termelőket, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszerrel láthassák el az európai fogyasztókat; 2. Garantálja az élelmiszerbiztonságot (például a nyomonkövethetőség révén); 3. Megóvja a termelőket a túlzott áringadozások és a piaci válságok hatásaitól; 4. Segíti a gazdaságok korszerűsítési beruházásait; 5. Támogatja az életképes, többrétű gazdasági tevékenységet folytató vidéki közösségeket; 6. Munkahelyeket teremt és őriz meg az élelmiszeriparban; 7. Védi a környezetet és gondoskodik az állatok jólétéről.
KAP költségvetés és finanszírozás 2014-2020 •
KAP költségvetése 373 milliárd euró/7 év
•
Az EU költségvetésének 38 %-a (össz:960 milliárd euró)
•
KAP költségvetése pedig 11%-kal kevesebb, mint 2007-2013 időszaké
•
Magyarország 12,3 milliárd euró az első és a második pillér kerete
•
A vidékfejlesztési keret 490 millió euró
•
Magyarország tekintetében ez 1,9 milliárd euró emelkedést jelent
•
Magyarország részesedése a KAP költségvetéséből 2,4%-ről 3,2%-ra emelkedett.
KAP támogatások rendszere 2014-2020 Tagállam számára kötelező elemek: • Alaptámogatás (BPS/SAPS) • Zöld komponens • Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás • Nemzeti tartalék
• •
Tagállam által választható önkéntes elemek: • Termeléshez kötött támogatás • Természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása
Tagállam számára önkéntes, gazdák számára választható elem: A kisgazdaságok számára kialakított egyszerű támogatási rendszer Zöldítés követelményei alól mentesül
Közvetlen kifizetések új rendszere 2014-2020
Támogatások szintje
Aktív termelő meghatározása • A 2014-2020 időszaktól csak aktív termelők juthatnak támogatáshoz • Azon termelők akik nem végeznek tényleges termelői tevékenységet,
• nagy legelőterülettel rendelkező vállalatok (pl repülőterek), • nem igényelhetnek mezőgazdasági termelői támogatást. • Kivételek lehetnek a tagállamok döntésétől függően.
KAP Közvetlen támogatások Magyarországon 2014-2020
Zöldítés • Kötelező a tagállam és a gazdák számára. • Zöldítésre a tagállamok az éves pénzügyi keretük 30 % kell, hogy fordítsák. • Hektáronkénti összege 80 euró. • Kisgazdaságoknak nem kell teljesíteniük • Aki nem tartja be szankciókat von maga után
Feltételek: • A tárgyévben termesztett növények diverzifikálása • Állandó gyepek fenntartása • Ökológiai célterületek fenntartása
Terménydiverzifikáció • Nem vetésváltás!!!
Térbeli diverzifikáció: • 10 ha alatt 1 növény, • 10 ha szántó felett 2 növény (főnövény max. 75 %) • 30 ha szántó felett 3 növény (2 növény max. 95%) termesztésének kötelezettsége. Mentesülő üzemtípusok: • egy vagy több követelményt automatikusan teljesítők (biogazdaságok, döntően gyepgazdálkodással foglalkozók) • az állandó gyepterületek.
Állandó gyepterületek • Állandó legelők fenntartása érdekében országos szinten 5%-ban lehetne csökkenteni a gyepek nagyságát a 7 év alatt, • Könnyebbség a gazdálkodóknak, hogy a követelmény nemzeti szinten teljesíthető, így az egyes termelők esetében ettől el lehet majd térni. • Ugyanakkor azoknak, akik éltek a csökkentés lehetőségével – indokolt esetben – visszaállítási kötelezettséget is elő lehet írni a határérték betartása végett.
Ökológiai célterületek • Minden termelőnek, aki 15 hektár fölötti szántón gazdálkodik, a saját területén vagy bizonyos fókuszterületek esetében (tájképi elemek, védelmi sávok) azzal szomszédosan is ki lehet jelölnie 5 százalékos arányban önálló ökológiai fókuszterületét. • A mezőgazdasági üzemek biológiai sokféleségének megőrzése és javítása a cél. • A bevezetés kétlépcsős: 2015-től 5%, majd egy 2017. évi felülvizsgálattól függően akár 7%.
Ökológiai célterületek • • • • • •
Ugaroltatott területek Teraszok Tájképi elemek Védelmi sávok Erdőszélek mentén elhelyezkedő támogatható erdősávok Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények (ha nem használnak műtrágyát) • Nitrogénkötő növényekkel beültetett területek (lucerna!!)
Nitrátérzékeny területek védelme Nitrátszennyezés csökkentés célja: A mezőgazdasági tevékenységből származó nitrát vegyületek által okozott vízszennyezés csökkentése, illetve megelőzése a nitrátérzékeny területeken
Nitrátérzékeny területek védelme Követelmények: 1. Nyilvántartás vezetése: A gazdálkodási napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó 2. Műtrágyázás: A nitrátérzékeny területeken a műtrágya felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredményekkel. Ez alapján kell meghatározni a szükséges műtrágya mennyiségét. 3. Talajmintavétel és talajvizgálat elvégzése: A mintavétel optimális időpontja, a termés betakarítása után, trágyázás és vetés előtt.
Fiatal gazdák támogatása Fiatal mezőgazdasági termelő, olyan természetes személy: • aki mezőgazdasági üzem vezetőjeként először hoz létre mezőgazdasági üzemet •
aki az alaptámogatási rendszer, vagy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében, a kérelem első benyújtását megelőző évben hozott létre ilyen üzemet és
•
aki a kérelem benyújtásának évében 40 évnél nem idősebb.
Fiatal gazdák támogatása • A mezőgazdasági termelők generációváltását segíti elő. • Az intézkedés kötelező a tagállamok számára, éves pénzügyi keretük maximum 2% fordíthatják rá.
• Magyarország azonban e támogatási címre az érintettek alacsony száma (9000 fő) • A támogatás felső területi korlátja 25 és 90 hektár között tagállami hatáskörben állapítható meg • A támogatás legfeljebb 2020-ig, maximum 5 éven keresztül nyújtható, területi felső korlátja 90 hektár, összege pedig mintegy 34 euró/ha.
Termeléshez kötött támogatások • önkéntes, legfeljebb az éves pénzügyi keret • 13%-a (pl. rizs, vetőmag, tej és tejtermékek, juh és kecskehús, marha- és borjúhús, cukorrépa, zöldség, gyümölcs ) • plusz 2% kizárólag fehérjenövények támogatására
• Magyarország célja e keret teljes felhasználása.
A közvetlen támogatások értékei Egységes területalapú támogatás (SAPS) + zöldítés: 220 €/hektár (140+80 €) Fiatal gazdák kiegészítő támogatása:
Termeléshez kötött támogatások:
34 €/hektár
ágazattól/teljesítménytől függő (191 M €/év)
Kisgazdaságok egyszerűsített egyösszegű támogatása:
max. 1250 €/év/termelő
